A környezet állapot és a használat minősítési kategóriáinak értelmezése. Levegő

A környezet állapot és a használat minősítési kategóriáinak értelmezése

Levegő A levegő környezeti elemnél a következő sajátosságokat kell figyelembe venni:

•a minősítés egyértelműen csak a levegő minőségére vonatkozhat, •a levegőt mint környezeti elemet nem érheti megszüntetőnek minősíthető hatás, •a levegő állapotminősítése megfelel a használati minősítésnek, miután a két terület nem szétválasztható.


Levegő A levegőt érő hatások minősítési kategóriái: Megszüntető: A levegő esetében a kategória nem használható. (Elvileg lehetséges a belégzésre alkalmatlanná váló levegőminőség jellemzésére, de ez a megközelítés inkább a következő kategóriába sorolást igényli.) Károsító: Egy adott vizsgálati egységnek tekintett területen a levegő minősége az elfogadott immisziós normáknál rosszabb állapotba kerül a beruházás hatótényezőinek következtében és ez a változás irreverzibilis azokra a környezeti elemekre nézve, amelyeket a levegő által közvetített hatás ér. Terhelő: A levegő minősége vagy az elfogadott immisziós normáknál rosszabb állapotba kerül, de ez csak ideiglenes, a megfelelő állapot emberi beavatkozás nélkül helyreáll, vagy a vizsgálati egység területén megfelel ugyan a normáknak, de egyes pontokon olyan tartós vagy rendszeresen ismétlődő minőségromlás történik, amely valamelyik végső hatásviselő (általában az ember vagy az élővilág) számára terhelést jelent.


Levegő A levegőt érő hatások minősítési kategóriái: Elviselhető: A levegő minőségromlása kimutatható, de ez semmilyen hatásviselő környezeti elem számára nem jelent terhelésnövekedést. Semleges: Nincs értelmezhető változás a levegő minőségében. Javító: A levegő minősége a vizsgálati egységen belül tartósan javul. Értékteremtő: A levegő minősége olyan fokon javul a beavatkozás hatására, hogy más környezeti elemeknél vagy rendszereknél (ember, élővilág, ökoszisztéma, települési környezet, táj) új környezeti érték megjelenésének lehetőségét biztosítja.


Levegő A levegőt érő hatások minősítési kategóriái: A minősítésnél figyelembe kell venni egyrészt a területi egységek, másrészt az időbeliség problémáját. Területileg meg kell határozni a minősítés egységeit, de figyelni kell arra is, hogy ez az egység nem lehet homogén, kritikus helyzet egy-egy ponton is előállhat. Hasonlóképp vigyázni kell a terhelés időbeni megoszlásával, időtartamával kapcsolatos kérdések figyelembevételénél arra, hogy az átlagos használat vagy egy-egy nem kívánatos esemény bekövetkezése lesz-e a minősítés alapja. Az értékteremtő kategória használata lehetséges (annak ellenére, hogy ellentétjét nem javasoltuk használatra) csak az új környezeti értékek létrejöttének lehetősége és nem ténylegesen új érték teremtődik meg.


Vizek A víz mint környezeti elem állapotát érő hatások minősítési kategóriái: Megszüntető: A hatás megszüntető, ha az adott helyen a víz készletnek tekintett egysége megszűnik vízkészletként létezni. Ennek egyértelműbb oka a készlet- mennyiség eltávolítása az adott helyről, kevésbé egyértelmű oka a készlet olyan mértékű elszennyezése, amely vízként való figyelembevételét lehetetlenné teszi. Ez utóbbi inkább relatíve értelmezhető, azaz az adott készlet a szennyezés hatására sem ökológiai, sem településkörnyezeti szempontból sem tekinthető víznek. Károsító: A vizek állapotváltozása miatt vagy a vizsgálati egység kerül minőségileg rosszabb vízminőségi kategóriába, vagy a készlet károsnak tekinthető csökkenésével kell számolni. Ezek a hatások irreverzibilisek, csak emberi beavatkozással kompenzálhatók. A készletcsökkenés akkor lehet káros, ha ökológiai vagy településkörnyezeti szempontból jelentős konfliktussal kell számolnunk (pl. ivóvíz-kutak végleges kapacitáscsökkenése, tartós talajvízszintcsökkenés, tartós vízszennyezés).


Vizek A víz mint környezeti elem állapotát érő hatások minősítési kategóriái: Terhelő: Két eset értelmezhető itt: A vizek állapotváltozása irreverzibilis ugyan, de minőségileg és mennyiségileg nincs kategóriaváltás; vagy az állapotváltozás jár ideiglenes kategóriaromlással, illetve károsnak tekintett készletcsökkenéssel, de ez csak ideiglenes és emberi beavatkozás nélkül az eredeti állapot visszaáll (pl. olyan vízszennyezés, amelyet az öntisztuló képesség ellensúlyozni tud, vagyis a szennyezés a terhelhetőségi határon belül marad). Elviselhető: A negatív mennyiségi vagy minőségi változás kimutatható, mérhető, de ez a vizek állapotának szempontjából elhanyagolható (pl. kisebb vízkivételek hatása, a vízhőfok 1-2 o C-os emelkedése).


Vizek A víz mint környezeti elem állapotát érő hatások minősítési kategóriái: Semleges: Nincsenek értelmezhető állapotváltozások. Javító: A vizek állapotában kedvező változások következnek be, de ezek nem járnak kedvezőbb minősítési kategóriába kerüléssel vagy új készletnek tekinthető egység megjelenésével (pl. vízminőség javulása valamilyen adott vízminőségi kategórián belül). Értékteremtő: A hatásterületen új környezeti érték jelenik meg új vízkészleti egység vagy minőségi kategóriajavulás miatt (pl. új tározótó vízkészlete).


Vizek A víz mint környezeti elem használat érő hatások minősítési kategóriái: Megszüntető: Az adott készletre nézve a vízhasználati lehetőségek teljeskörű megszűnése. Korlátozó: Az adott készlet meglévő használati struktúrájában egyes használatok lehetőségei szűnnek meg (pl. ivóvízhasználat, természetvédelmi vízszükséglet biztosítási lehetőségének megszűnése). Zavaró: Az adott készlet használati lehetőségei nem korlátozódnak, de egyes használatokat ideiglenesen fel kell függeszteni, vagy a nagyságukat, intenzitásukat korlátozni szükséges (pl. ideiglenes vízkorlátozások, hajózási korlátozások).


Vizek A víz mint környezeti elem használat érő hatások minősítési kategóriái: Semleges: A vízhasználatok lényegében változatlanok. Kedvező: A vízkészlet felhasználási köre nem bővül, de egyes meglévő használatok növelhetők, stabilizálhatók vagy kisebb ráfordítások realizálhatók. A használatok körülményei egészében véve kedvezőbbek (pl. a rendelkezésre álló öntözővízkészlet növekedése, ivóvízkutak minőségi javulása, természetvédelmi vízigények mindenkori biztosíthatósága). Bővülő: Az adott vízkészlet felhasználási köre bővül, ill. értékteremtő állapotváltozással párhuzamosan az új készleteknél új hasznosítási lehetőség jelenik meg (pl. vízminőség javulás következtében a víz öntözésre alkalmassá válik, tározó kialakításnál rekreációs hasznosítás jelenik meg).


Vizek A víz mint környezeti elem használat érő hatások minősítési kategóriái: A vizeket érő állapotváltozások minősítésénél kiindulási pontként a felszíni és felszín alatti vizek valamilyen készletnek tekinthető egységét kell a minősítés tárgyaként meghatározni és erre nézve lehet a mennyiségi és minőségi változásokat értelmezni. A minősítés szempontjából érdemes a vizeket többé-kevésbé egységesen kezelni, azért a minőségi kategóriák bemutatásánál nem választjuk szét a két részterületet. A készlet fogalom akkor használható számunkra, ha mind a tényleges használattól, mind a használók kilététől függetlenítjük. Ez azt jelenti, hogy a készletforgalom fedi a jelenben nem használt és a nem az ember által "használt" vízkincset egyaránt.


Vizek Tipikus készlet-egységek a felszíni vizek esetében: •vízfolyások - szakaszok, öblözetek •tavak - tóvizek, medencék felszín alatti vizek esetében: •talajvíz - felszíni területtel jellemezve •karsztvíz - karszt tároló •rétegvíz - víztartó összlet •partiszűrésű víz - terasz.


Föld A föld mint környezeti elem állapotát ért hatások minősítési kategóriái Megszüntető: A hatásterület valamely egységnek tekintett részében a föld termőképessége a hatótényezők következtében megszűnik, vagy maga a termőföld szűnik meg termőföldként funkcionálni (pl. termőföld letermelése, lemosódása, deflációja, lebetonozása, beépítése, elárasztása). Szintén ide tartozik valamilyen geológiai érték megszűnése. Károsító: A hatásterület valamely egységnek tekintett részében a föld minőségét jellemző kategóriarendszert alkalmazva a változás egy rosszabbnak minősített kategóriába kerülést jelent. A védett értékeknél a hatás megszűnéssel nem, de kimutatható károsodással jár. A hatások irreverzibilisek. (Ide tartozhat pl. rosszabb termőképességi kategóriába kerülés az alkalmazott talajértékszám alapján, cseppkőbarlang egyes részeinek kiszáradása.)


Föld A föld mint környezeti elem állapotát ért hatások minősítési kategóriái Terhelő: A földet ért hatások ideiglenesen megszüntető vagy károsító változást jelentenek, vagy a minőség egyes komponenseiben véglegeseen okoznak nemkívánatos változást az összminősítés kategória-változása nélkül. Ide sorolhatók bizonyos kisebb területű részegységek megszűnései, károsodásai is. A védett értékek esetében a veszélyeztetés típusú változások sorolhatók ide (pl. vízháztartás változása, felvonulási terület igénybe vétele). Elviselhető: A minőség egyes komponenseiben vannak kimutatható negatív változások, de a talajminőség egésze szempontjából ezek nem lényegesek. Ide sorolhatók a jelentéktelen területen fellépő terhelő hatások is (pl. kisebb épület létesítése).


Föld A föld mint környezeti elem állapotát ért hatások minősítési kategóriái Semleges: A hatótényezők okozta változás nem értelmezhető, vagy végeredményben a minőséget alkotó komponensekben beállt változások teljesen közömbösítik egymást. Javító: A föld minősége valamely szempontból jobbnak tekinthető a hatásterület egy minősítési egységében. Kisebb mennyiségi növekedés a termőföld területében (pl. túlzottan magas talajvízszint csökkenése). Értékteremtő: Értékesnek tekintett földterület létrejötte elsősorban a növényzet szempontjából értékelve. Geológiai érték létrejöttének lehetősége (pl. meddőhányók, bányaterületek rekultivációja).


Föld A föld mint környezeti elem használatát érő hatások minősítési kategóriái Megszüntető: Használatba vett vagy műrevaló litoszféra-elem használhatóságának megszűnése a hatótényezők következtében (termőterület víztározóvá válik, ásványkincs kitermelhetőségének megszüntetése). Korlátozó: A litoszféra valamely erőforrásnak tekintett részét egy minősítési területi egységben csak az eredetihez képest szűkebb használati lehetőségekkel lehet jellemezni (növénytermesztési lehetőségek beszűkülése). Zavaró: A felhasznált erőforrások bizonyos használatát időlegesen vagy mennyiségileg korlátozni kell. Az elérési, hozzáférési, művelési körülmények rosszabbodnak (szolgalmi utak a termőterületen).


Föld A föld mint környezeti elem használatát érő hatások minősítési kategóriái Semleges: Nincs változás a műrevalóságban vagy használatokban. Kedvező: Javuló használati, kihasználtsági lehetőségek jelennek meg. Kedvezőbb elérési, hozzáférési körülmények az érintett erőforrás elemeinél. Bővülő: Új, használatba vehető, műrevaló készletek jelennek meg. Az állapotra vonatkozó minősítések csak a termőtalajra és az annak minőségével, termőképességével közvetlen kapcsolatban levő altalajra, illetve az alapkőzet felső, hatásoknak kitett részére vonatkoznak.


Föld Az ásványkincsekkel illetve a litoszférával kapcsolatos egyéb erőforrások használatának minősítése a használatok változásának minősítésekor történik. Az ásványvagyon-védelemként használt fogalom a környezetvédelem szempontjából eleve nehezen kezelhető, mivel a műrevalóság meghatározása gazdálkodási kérdés. A bányászati tevékenység környezeti hatásai lehetnek ilyenek vagy olyanok, de ennek minősítésekor a kitermelt készlet önmagában nem a védelem tárgya. A litoszféra ezeken kívül eső részeit nem tekintjük önálló minősítési egységnek, hiszen csak az itt beállt változások következményeiként megjelenő és más elemeknél vagy rendszereknél elszámolt változásokat minősítjük


Az épített (művi) környezet mint környezeti elem Az épített környezet esetében a minősítés - az elem mesterséges volta miatt - egyértelműen a használatot érő hatásokra vonatkozik csak. Megszüntető: Értelemszerűen, ha az adott művi elem felszámolásra kerül a vizsgált tevékenység megvalósítása során. Ennek következtében természetszerűleg a használat is megszűnik. Károsító: Az érintett művi elemek a hatás következtében alkalmatlanná válnak eredeti funkciójuk ellátására, illetve emberi beavatkozás szükséges az alkalmassá tételre. Ide sorolható a műemlékek jelentősebb állagromlása is. Terhelő-zavaró: Az érintett elemek használata korlátozódik, az épület, építmény használati értéke csökken, esztétikai állapota romlik.


Az épített (művi) környezet mint környezeti elem Az épített környezet esetében a minősítés - az elem mesterséges volta miatt - egyértelműen a használatot érő hatásokra vonatkozik csak. Elviselhető: Hatáskategóriának csak annyiban van értelme, hogy egy új elemet megjelenése vagy használhatósága szempontjából még elfogadhatónak minősítünk. Semleges: A művi elemek állapota változatlan, illetve használhatóságuk nem változik. Javító: A meglévő épített környezet egyes részeinek állapota javul a beavatkozások hatására. Értékteremtő: Új, értéknek számító épített környezeti elemek megjelenése.


Települési környezet A települési környezet "jóságának" meghatározása nyilvánvalóan csak szubjektív lehet. A megítélés alapja a lakosság komfortérzete, amelyben számos más, nem környezeti eredetű tényező is keveredik. A komfortérzet környezeti összetevője a települési szolgáltatások színvonala és a település környezetállapota A megítélést segíti a települési környezet minőségére vonatkozó számszerű mutatóknak a települési környezetre előírt megfelelő határértékekkel való összevetése.

Az egészséges, humánus életfeltételek kialakítása érdekében folyamatosan szükség van az épített környezet műszaki, esztétikai állapotának tökéletesítésére, miközben törekedni kell az otthonosságra, a lakosságmegtartó képesség növelésére. Rendkívül fontos a természeti és az épített környezet összhangjának a megteremtése.


Települési környezet A minősítési kategóriarendszer egy lehetséges értelmezése: Megszüntető: A település egésze szempontjából a megszüntető hatás azt a ritka esetet takarja, amikor - ilyen már előfordult - magát a települést kell felszámolni. A használatok oldaláról az megszüntető hatás lehet, amikor a településre jellemző valamilyen tájhasználat lehetősége szűnik meg, pl. üdültetési lehetőség. Károsító: Az a hatás, amely egy-egy nagyobb területen olyan határértékeket, vagy elvárt helyi normákat meghaladó változásokat jelent, amelyek csak beavatkozással állíthatók helyre. Ezek a használatok szempontjából általában korlátozó következményekkel járnak.


Települési környezet A minősítési kategóriarendszer egy lehetséges értelmezése: Elviselhető: Hatáskategóriának csak annyiban van értelme, hogy egy új elemet megjelenése vagy használhatósága szempontjából még elfogadhatónak minősítünk. Semleges: A művi elemek állapota változatlan, illetve használhatóságuk nem változik. Javító: A meglévő épített környezet egyes részeinek állapota javul a beavatkozások hatására. Értékteremtő: Új, értéknek számító épített környezeti elemek megjelenése.


Települési környezet A komolyabb beépítéssel járó fejlesztések külön kezelést igényelnek. Egy-egy építmény kiviteli tervezését beépítési tervjavaslat készítés előzi meg. A beépítési terv a jóváhagyott részletes rendezési terv előírásai alapján készül. Már a beépítési tervnek figyelembe kell vennie ¾meglévő városszerkezetet és a meglévő építmények városképi megjelenését, ¾morfológiai adottságokat, ¾táji, építészeti és kulturális adottságokat, ¾a már meglévő ipari és közlekedési zajterhelést, ¾a meglévő zöldfelületek védelmi szempontjait, sőt a továbbfejlesztés lehetőségét, ¾a meglévő közműellátási és közlekedési infrastruktúra állapotát, fejlesztési lehetőségei, ¾a településtisztasági szolgáltatás színvonalát, ¾a tervezési terület tágabb környezetének levegőminőségét.


Települési környezet Figyelembe kell venni a hatásterület érzékenységét meghatározó tényezőket: ¾A meglévő városszerkezeti jelleg, beépítettségi intenzitás, terhelhetőség. ¾Az építési terület tágabb környezetének hasznosítása. ¾A környező épületek kora, funkciója, műszaki állapota, városképi, esztétikai megjelenése. ¾A meglévő közműhálózat (vízi-, energia-, hírközlési) műszaki állapota, leterheltsége, tartalék kapacitása. ¾A meglévő közúti ellátottság kapacitása, leterheltsége, a pályaszerkezet és melléklétesítményeinek műszaki állapota, fejleszthetősége. ¾A meglévő vasúti hálózat (városi vasút, helyközi vasút, iparvágány) kapacitása, leterheltsége, műszaki állapota, fejleszthetősége.


Ember

Az ember szempontjából történő minősítés a hatásvizsgálat egyik legdöntőbb szempontrendszere. A kizáró okok egy nagy része értelemszerűen itt található. Az embert érő hatásokat a használat szempontjából nem lehet minősíteni. (Az ember mint munkaerő természetesen minősíthető lenne, de a megközelítés meglehetősen frivol és etikátlan.)


Ember A minősítési kategóriák egy lehetséges alkalmazása: Megszüntető: Nincs valós értelme a kategóriának illetve csak akkor lehet, ha a beruházás a lakosság kitelepítésével vagy elvándorlással járhat. Károsító: A hatás meghaladja az egészségügyi határértékeket és/vagy akár ezek hiányában - egészségkárosodást okozhat. A hatás az életminőség tartós és jelentős romlásával jár, amely csak közvetlenül erre irányuló beavatkozásokkal állítható helyre. Terhelő: A hatás növeli a lakosság terhelését és hosszabb távon egészségkárosodást is okozhat. Az életminőség érezhetően romlik.


Ember A minősítési kategóriák egy lehetséges alkalmazása: Elviselhető: Az adatok figyelembevételével és a lakosság véleménye alapján megállapítható, hogy a hatás az érintettek számára elfogadható, egészségi állapotukat nem érinti. Semleges: A hatás az ember szempontjából közömbös. Javító: A hatás az életminőséget javítja, a lakosság terhelését csökkenti. A minősítéséket illetően a fenti kategóriák közül a károsító egyértelműen elfogadhatatlan, míg a döntés szempontjából a terhelő tekinthető igazán a vízválasztónak. A legtöbb esetben a terhelő hatásokat is elfogadhatatlannak kellene tekinteni, de itt - ellentétben a károsító kategóriával - szerepe van bizonyos mérlegelésnek.


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág, az ökoszisztémák állapotát egzakt módon értékelni jelenleg nem lehet. A vizsgálatok megkezdése előtt a viszonyítás lehetőségeit kell megkeresnünk. A hatástanulmány készítése során, annak élővilággal és ökoszisztémákkal foglalkozó részében csak az élővilág belső kapcsolatrendszerét, belső érdekviszonyait tekinthetjük meghatározónak. Ökológiailag mind a környezeti elem, mind a környezeti rendszer egésze szempontjából az eredetiség, zavartalanság, a természetes folyamatok megőrzése a cél, még ha ez egyes esetekben ellent is mond az emberi használatoknak.


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág, ökoszisztémák minősítésénél sohasem szabad elfelejtenünk, hogy: Nemcsak a mai technikai ill. igényszinten hasznosítható természeti erőforrások védelme, megújíthatóságuk fenntartása a fontos, hanem számolni kell a jövő generációk igényeivel is. Előre nem látható, hogy mely növényfaj, milyen ásványi összlet stb. lesz az elkövetkezőkben az emberiség számára hasznosítható. Természeti környezetünk a maga eredeti formájában eltűnőben van. Európában például már egyáltalán nincsenek természetes ökoszisztémák, csak az emberi befolyásoltság valamilyen fokát mutatók. Érthető tehát, hogy a közel természetes állapotú környezeti elemek puszta létükkel is értéket képviselnek.


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág, ökoszisztémák minősítésénél sohasem szabad elfelejtenünk, hogy: Az ökológiai sokszínűség, a genetikai változatosság megőrzése hosszabb távon az emberi faj fennmaradásának záloga a Földön. A rendszer önmagában nem ismer minősítést. Mind a minősítés, mind a döntés esetén emberi szempontok kerülnek előtérbe. (Az élővilágnak pl. mindegy, hogy melyik faj vagy társulás van egy területen, az ember viszont eldöntheti, hogy mit akar megőrizni.)


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág mint környezeti elem állapotát érő hatások minősítési kategóriái: Megszüntető: A faj, a populáció vagy az állomány kipusztul; vagy olyan mértékben megritkul, hogy megszűnik a reprodukció lehetősége (pl. külszíni bányászkodás következményei, levegőszennyezés miatti növénypusztulások, vízhőfok változás okozta változások, stb.). Károsító: A faj vagy a populáció pusztulása, egyedszámcsökkenése nagyfokú, ennek következtében a szaporodóképesség nem szűnik meg, de csak emberi beavatkozással tartható fenn (pl. a szaporodó képesség csak betelepítéssel állítható helyre). Terhelő: A faj vagy populáció egyedszáma oly mértékben csökken, hogy ezzel a faj vagy populáció érzékenysége kimutathatóan megnő, de a természetes szaporodóképesség megmarad (pl. favágás utáni lassú regeneráció /ha nincs más káros hatás/).


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág mint környezeti elem állapotát érő hatások minősítési kategóriái: Elviselhető: A faj vagy populáció egyedszáma csökken vagy az egyedek egy részénél károsodás történik, de a hatás csak egyes egyedekre vonatkoztatható, a fajra vagy populációra nézve érzékenység növekedéssel nem jár (pl. erdő ritkítás.) Semleges: Sem az egyedben, sem a faj egészében, sem az életkörülményekben kimutatható változást nem okoz. Javító: Az életkörülményekben kimutatható pozitív változás következik be, mely növeli a faj szaporodó képességét, javítja életképességét (pl. vízparton élő fajok számára a talajvíz emelkedés javító hatású lehet). Értékteremtő: A faj számára új élettér alakul ki. (Pl. erdőtelepítés)


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág mint környezeti elem használat érő hatások minősítési katégóriái: Megszüntető: Az állomány vagy terméshozam elpusztul, a hasznosításra alkalmatlanná válik. (Rizsföld kiszáradás, erdőtűz) Káros: Az állomány vagy terméshozam hasznosítási lehetőségei leszűkülnek. (A kitermelt fa csak tűzifának használható, vagy a hús emberi fogyasztásra alkalmatlan.) Zavaró: Terméshozam kiesik, produktum csökken.


Élővilág-Ökorendszerek Az élővilág mint környezeti elem használat érő hatások minősítési katégóriái: Semleges: Az állományt vagy terméshozamot ért hatások a hasznosítást nem befolyásolják. Kedvező: Az állomány életfeltételeinek javulása következtében a erméshozam vagy a produktum növekszik (pl. öntözés kedvező hatása). Bővülő: A terméshozam vagy az állomány hasznosítási lehetőségei bővülnek (pl. a termést nem csak léalmának lehet eladni).


Élővilág-Ökorendszerek Az ökoszisztéma mint környezeti rendszer állapotát érő hatások minősítési kategóriái Megszüntető: A hatásviselő ökoszisztéma mint környezeti rendszer megbomlik és ennek következtében a szukcessziós folyamattal ellentétes, degradációs folyamatok indulnak el és új ökoszisztéma vagy települési környezet alakul ki (pl. beruházás területfoglalása, víztározó, szemétlerakó létrehozása, meddőhányó kialakítása). Károsító: Az ökoszisztéma olyan elemei pusztulnak, illetve olyan irreverzibilis folyamatok indulnak el, melyek veszélyeztetik az ökoszisztéma létét, így a rendszer csak külső beavatkozással tartható fenn (pl. nagyfokú állomány pusztulás, táplálékláncban súlypontos helyen lévő fajok pusztulása, autópálya létesítés).


Élővilág-Ökorendszerek Az ökoszisztéma mint környezeti rendszer állapotát érő hatások minősítési kategóriái Terhelő: Az ökoszisztémának csak olyan elemei (egyedek, populációk, fajok) pusztulnak el vagy károsodnak tartósan, melyek a rendszer fennmaradását, az ökoszisztéma stabilitását nem veszélyeztetik (pl. táplálékláncban nem súlypontos helyen lévő fajok pusztulása.) Elviselhető: A hatás az ökoszisztéma egyes elemeiben kimutatható, de ideiglenesen változást okoz, a rendszer stabil marad (pl. erdei földutak létesítése.)


Élővilág-Ökorendszerek Az ökoszisztéma mint környezeti rendszer állapotát érő hatások minősítési kategóriái Semleges: A kifejtett hatás sem az egyedekben, sem a populációkban, sem a fajokban, sem az ökoszisztéma egészében kimutatható változást nem okoz. Javító: A kedvező hatás következtében új ökoszisztéma nem alakul ki, de a rendszer genetikai vagy esztétikai értelemben gazdagodik, az ökoszisztéma stabilitása megnő. Értékteremtő: A kedvező hatás következtében az ökoszisztéma társulásai a szukcesszió magasabb szintjét érik el (pl. erdő állomány javítása.), vagy új tipusú ritka élőhely és társulás lehetősége teremtődik meg.


Élővilág-Ökorendszerek Az ökoszisztéma mint környezeti rendszer használatát érő hatások minősítési kategóriái Megszüntető: Az ökoszisztéma egyes elemeinek és rendszerének állapotváltozása következtében az ökoszisztéma eredeti használati lehetősége (pl. kultúr-ökoszisztéma termőképessége, hozama), vagy funkciója (rekreációs, esztétikai hatás) megszűnik (pl. kultúrállomány hozama elpusztul, parkerdő fapusztulás miatt nem használható). Korlátozó: Az állapotváltozás következtében a rendszer egyes elemeinek használata megszűnik, de a rendszer egésze az eredeti módon, vagy korlátozottan használható (pl. víz ivóvízként nem alkalmazható, de a vízi ökoszisztéma nem sérül.)


Élővilág-Ökorendszerek Az ökoszisztéma mint környezeti rendszer használatát érő hatások minősítési kategóriái Zavaró: A korlátozott használat csak a rendszer egyes elemeit érinti, a teljes rendszert nem (pl. időszakos öntözési tilalom, látogatási korlátozás természetvédelmi területen). Semleges: Az állapotváltozás a használatot nem befolyásolja. Kedvező: Az ökoszisztéma használatának körülményei kedvezőbbé válnak (pl. élettér bővülés, növekvő hozam). Bővülő: Az ökoszisztémának új használati értéke, így új használati lehetősége jön létre (pl. parkerdő kialakítása).


Táj •A táji szintű változások minősítésének egyik alapja ugyancsak az egyes elemekre gyakorolt hatások minősítésén nyugszik. Ezek áttekintése nyújt alapot arra, hogy a várható hatásokat becsüljük az érintett térség •környezeti potenciál változása (sokoldalú terület- és erőforráshasználati lehetőségek megőrizhetősége, tájkarakterek, tájképi értékek alakulása),


Táj A környezeti állapot, illetve az önszabályozó- és regenerációs képesség változása, a készletek megújíthatósága tekintetében Megszüntető: Táji szinten e kategóriát igen körültekintően kell értelmezni. Nem a tájak fizikai megsemmisülését értjük e kategória alatt, hanem a tájállapot és ezzel összefüggésben a tájpotenciál olyan mérvű megváltozását, amely a korábbi tájjelleget, a szerkezeti és működési sajátosságokat maradandóan átalakítja és a hasznosítási lehetőségek jelentős részét ellehetetleníti. (Ilyennek tekinthető pl. az esőerdők nagy kiterjedésű kiirtása, amely az adott táji adottságok függvényében történetileg kialakult ökoszisztéma összeomlásával jár. Ezeken a területeken kialakulhatnak új ökoszisztémák, a korábbi viszonyok azonban már gyakorlatilag nem reprodukálhatók). Megszüntető hatásról beszélhetünk akkor is, ha a beruházás pl. egyedi tájértékek, hagyományos, kultúrtörténetileg értékes gazdálkodási formák felszámolásával, vagy a tájkarakter egyes elemeinek megváltoztatásával jár (pl. nedves területek lecsapolása).


Táj A környezeti állapot, illetve az önszabályozó- és regenerációs képesség változása, a készletek megújíthatósága tekintetében Károsító: Károsító hatásnak tekintjük, ha egyes tájrészletekre kiterjedően reálisan vissza nem fordítható, kedvezőtlen folyamatok indulnak be, amelyek következményeként szerkezeti változások is bekövetkezhetnek. Terhelő: A hatás terhelő, ha a kedvezőtlen irányú állapotváltozás a táj egészére kiterjed, de nem olyan mértékű, hogy a rehabilitáció/természetes regeneráció reális lehetőségét el kelljen vetni. (Ilyen esetek gyakoriak pl. a bányaműveléssel kapcsolatos tevékenységeknél.) Zavaró: A terheléssel azonos szintű hatás, amely arra utal, hogy a bekövetkező változások az addigi területhasználatok gyakorlását korlátozzák, nehezítik, módosítják.


Táj A környezeti állapot, illetve az önszabályozó- és regenerációs képesség változása, a készletek megújíthatósága tekintetében

Elviselhető: Ha a változás a táj állapotára és az aktuális területhasználatokra nézve kedvezőtlen, de kezelhető (pl. a területfoglalás miatt csökken a biológiailag aktív felületek nagysága, vagy ha az úthálózat fejlesztése korábban összefüggő területek részleges szegregációjával jár, de pl. vadátjárók létesítésével ezt egyensúlyozzák). Semleges: A hatás semleges, ha a beruházás táji szintű változást nem idéz elő.


Táj A környezeti állapot, illetve az önszabályozó- és regenerációs képesség változása, a készletek megújíthatósága tekintetében Javító: A hatást javítónak értékeljük akkor, ha a változások a táj terhelésének csökkentésével, önszabályozó és rehabilitációs képességének erősítésével járnak együtt, ill. egy természetközelibb, vagy környezetminőségi szempontból jobb tájtörténeti szempontból értékesebb állapot elérését szolgálják. Ilyenek lehetnek pl. a környezetszennyezéseket csökkentő, korábbi szennyezéseket megszüntető tevékenységek, élőhelyrehabilitációk, stb.


Táj A környezeti állapot, illetve az önszabályozó- és regenerációs képesség változása, a készletek megújíthatósága tekintetében Értékteremtő: A táj esetében általában azt tekintjük értékteremtőnek, ha a tájkarakter gazdagabb, változatosabb lesz, új hasznosítási formák gyakorlására nyílik lehetőség (pl. honos erdőállományok újratelepítése, új élőhelyek, ökológiai folyosók létesítése, korábban degradált területek - hulladéklerakók - rekultivációja). A minősítés során tehát egyfelől a táj terhelhetőségét, fenntartható hasznosíthatóságának feltételeit, másfelől a társadalmi-gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A minősítés során a legkritikusabb kategóriába az irreverzibilis folyamatok, ill. a kvázi reverzibilis folyamatok tartoznak.

A környezet állapot és a használat minősítési kategóriáinak értelmezése. Levegő

Recommend Documents