A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár „A VÁLTOZÁS KORA!” XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia
2017. szeptember 28-29. Gyula, Park Hotel
1
A körforgásos gazdaság lényege: az értékek összekapcsolása, létrehozása és megőrzése • A termékek és anyagok értékének a gazdaságon belül tartása • A hulladék képződés minimalizálása
2
A körforgásos javaslatcsomag tartalma 2015. december 2-án tette közzé az Európai Bizottság
3
Az akcióterv prioritási területei Építésibontási hulladék
Élelmiszerhulladék
Műanyagok
Kritikus másodnyersanyagok
Biomassza és bioalapú termékek 4
Fókuszban a hulladékgazdálkodás: a hulladékgazdálkodást érintő irányelvek módosítása Javaslat 6 irányelv módosítására: • 2008/98/EK- Hulladék Keretirányelv • 94/62/EK a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv • 1999/31/EK – a hulladéklerakókról szóló irányelv • 2000/53/EK – az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv • 2006/66/EK – hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv • 2012/19/EU – az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv 5
A körforgásos tárgyalások Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I.)
Elnökség
Bizottság
Európai Parlament
Környezetvédelmi Munkacsoport ülései
trilógusok
A Földművelésügyi Minisztérium hatástanulmányt készíttetett, amelyekről tárgyal a Bizottsággal Az új Elnökségi kompromisszumos javaslatok általában elfogadhatók Magyarország számára A javaslatcsomag tárgyalásának tervezett lezárása: 2017. év vége 6
A körforgásos javaslat főbb hulladékgazdálkodási céljai • Uniós szinten a települési hulladék 65%-os újrahasznosítása 2030-ra; • Uniós szinten a csomagolási hulladék 75%-os újrahasznosítása 2030-ra; • Az összes hulladékáramból mindössze 10% kerüljön lerakásra 2030-ra;
• Szelektíven gyűjtött hulladékok lerakásának tilalma; • Lerakást szabályozó gazdasági eszközök népszerűsítése • Harmonizált számítási módszerek 7
A teljesítés jelenlegi helyzete Hatályos hasznosítási célok a Hulladék Keretirányelvben 2020-ra / 2015. évi teljesítési adatok: Települési hulladékból papír, fém, műanyag és üveg újrahasználatra
2015
előkészítés és hasznosítás (súlyarány)
50 %
42,04%
Csomagolási hulladékok hasznosítása
Papír Műanyag Üveg Fémek Fa
60 % 22,5 % 60 % 50 % 15 %
2015 86,2% 42,0% 50,5% 79,7% 21,3%
Építési és bontási hulladék újrahasználatra előkészítés, hasznosítás, egyéb hasznosítás (feltöltéssel)
70 %
2015
63,7%
Forrás: Eurostat adatszolgáltatás 8
Példa az átállásra: az építési-bontási hulladék szabályozásának megújítása Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet Az Európai Bizottságnak a KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA vonatkozó szabályozási csomagja
SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A KÉSZÜLŐ RENDELET ALAPVETŐ CÉLJAI: Másodnyersanyagok
VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE
Hulladékhierarchia
HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE 9
Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos szabályozás megújításának fő irányai Személyi és tárgyi hatály kiterjesztése – hatásköri ütközések elkerülése A hulladékká válást megelőző jogintézmények meghatározása:
A hulladék fogalmának alkalmazása – a birtokos szándéka Szelektív bontás és szétválogatás Elkülönített gyűjtés és készletező tárolás
Káros- és idegen anyag meghatározás Károsanyag-meghatározási dokumentáció Környezetvédelmi megfelelőségi nyilatkozat Hulladékstátusz megszűnésének további kritériumai Nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség 10
A kitermelés helyén fel nem használt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag ÉPÍTÉSI-BONTÁSI ANYAG = visszanyert építőanyag + újrahasznosított építőanyag
visszanyert építőanyag: a visszanyerés során képződő, hulladékstátuszba nem lépő építésibontási anyag, ideértve az olyan kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a bontott építőanyag és a mart aszfalt.
11
A kitermelés helyén fel nem használt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő anyag Károsanyag-meghatározási dokumentáció Ha a kitermelés helyén történő, építés célú közvetlen felhasználása nem biztosított
Értékesítés vagy Készletező tárolás (legfeljebb 12 hónap időtartam) Hulladékstátusz megszűnésének igazolása
környezetvédelmi hatóság nyilvántartásba vételével környezetvédelmi megfelelőségi nyilatkozat
12
Köszönöm a figyelmet! 13