A kreativitás több szemszögbıl is vizsgálható
A kreativitá ás kreativit kreativitás fejleszté ése fejleszt fejlesztése dr. Pé Péter Lilla
[email protected]
A kreativitás • mint folyamat • mint produktum • mint személyiség • mint környezet
A kreativitás • Olyan összetett (komplex) képesség, amely új és eredeti termékek/alkotások létrehozását teszi lehetıvé (Nicola – Farcas). • Szélesebb értelemben: nemcsak új alkotások létrehozása, hanem amikor a gyermek önállóan alkot, hoz létre olyasmit, ami már elıtte létezett. • Szőkebb értelemben: teljesen új alkotások létrehozása.
Összetevıi • Eredetiség: feltételek, megoldások újszerősége, a váratlan kapcsolatokra való rátalálás, találékony megoldási módok; • Flexibilitás (rugalmasság): a gondolkodás irányának gyors megváltozása, az ismeretek könnyed újraszervezıdése, más összefüggések szerinti csoportosítása; • Fluencia (könnyedség): a beszéd és gondolkodás könnyedsége, a válaszok és megoldások gazdagsága.
• Egészséges körülmények között minden gyermek rendelkezik alkotási potenciállal; • A gyermekek közti különbségek a kreatív megnyilvánulások területén és erısségében nyilvánulnak meg;
1. A kreativitás mint folyamat • G. Wallas 4 szakasza van: – Elıkészítés: ráeszmélünk a probléma létezésére, és lehetıség szerint összegyőjtjük az ezzel kapcsolatos információkat; – Lappangás: a várakozás ideje alatt hagyjuk a problémát „parlagon” heverni;
1
2. Kreatív produktum – Megvilágosodás: a megvilágosodást eredményezı látszólag váratlan belátás, „Ahá” élmény, rájövünk a megoldásra; – Igazolás: a hiányok „betöltése”, a megoldás ellenırzése.
(idézi R. Fisher – kreatív gondolkodás)
• Minden olyan ötlet, elképzelés, mővészi alkotás vagy tudományos elmélet, amelyek eredetiek, újszerőek, a probléma és a cél szempontjából jelentısek.
A produktum szempontjából 5 féle kreativitás írható le: • Kifejezı: a spontán kifejezés bármilyen formája elfogadható, tekintet nélkül az eredetiségre, és az eredmény minıségére (pl. a kisgyerek rajzai). • Teremtı: a hangsúly a képességen vagy az újszerőségen van, nem a spontaneitáson. Pl. a nagyobb gyerekek rajzai, akiknél a korábbi spontán szabad kifejezési módot az ember realisztikus ábrázolása váltja fel. • Újító (innovatív): ahol új elvek, új elképzelések kerülnek kidolgozásra, aminek a következtében egy egész mővészeti vagy tudományág alapjai jelentısen módosulnak.
• Feltaláló (inventív): a hangsúly a már meglevı dolgok újszerő felhasználásán van. Az elızıleg össze nem függı részek közötti újszerő, szokatlan kapcsolatok feltárása. • Produktív: egy teljesen új elv vagy felvetés születik meg fundamentális, elvont szinten. Ilyen pl. Freud elmélete.
3. A kreatív személyiség A kreatív produktumot másként ítéljük meg: • A felnıtteknél (tudományban, mővészetekben) • A gyerekek esetében a tudásanyag jóval szőkebb körő, ezért kreativitását a kortársakéhoz hasonlítjuk.
• J. P. Guilford a kreativitás lényegét a divergens gondolkodásban jelölte meg. • Képességek: – – – – –
általános problémaérzékenység fluencia flexibilitás originalitás újrafogalmazás (Tóth, 2002).
2
Kreatív egyének tulajdonságai
A kreatív felnıttek jellemzıi:
• Kíváncsiság, vmilyen különleges alkotás megvalósítására való törekvés, nyitottság, önállóság, függetlenségre való törekvés, nyitottság, önállóság, függetlenségre, nonkonformitásra való törekvés, a divergens gondolkodás túlsúlya, kitartás, erıs akarat (Czeizel, Klein, Kozma, 1997).
• a környezeti ingerekre való szokatlanérzékenység • önálló gondolkodás • nonkonformitás • feladatokban való kitartás • nem kedvelik a kötöttségeket • munkájuk során önérvényesítık (Tóth, 2002).
Felnıtteket és gyerekeket
A kreatív gyerekek jellemzıi (Davis – Rimm, 1996) • • • • •
Kíváncsiság függetlenség Kitartás Flexibilitás Széles érdeklıdési kör • Humorérzék
• • • • •
kérdezısködés magas IQ szint érzékenység türelmetlenség élénk fantázia
4. A kreativitást meghatározó tényezık • Intellektuális: – Értelmi sajátosságok: gondolkodás, intelligencia, képzelet, emlékezet. – Speciális képességek: zenei, matematikailogikai, festészethez, tánchoz kötıdı, irodalmi • Nonintellektuális: olyan tényezık, amelyeknek az alkotási folyamat beindításában, serkentésében és fenntartásában van szerepük (motiváció, kíváncsiság, alkotásvágy, attitődök, akarat stb.)
egyaránt jellemzik a paradoxonok • • • •
Egyszerre nyitottak és zárkózottak Bolondosak és komolyak Alkalmazkodók és nonkonformisták Pedánsak és rendetlenek
• A pedagógusoknak, szülıknek nehezebb a dolguk ezekkel a gyerekekkel • Ezek a paradoxonok éltetik a kreativitásukat, így célravezetı az alkalmazkodás.
Kreativitást elısegítı környezet • Minden gyerek kreatív adottságokkal rendelkezik • A pedagógusok feladata olyan környezet teremtése, amely támogatja a kreatív törekvéseket; • C. Rogers szerint két feltétel szükséges ahhoz, hogy az egyének kreatívak lehessenek: – lelki biztonság – lelki szabadság
3
1. Lelki biztonság
2. Lelki szabadság
Három, egymással összefüggı folyamat:
• A gyermek számára lehetıvé tenni a kifejezés szabadságát • A gyermek érezze biztonságban magát olyan mértékben, hogy merjen kipróbálni új dolgokat, merjen kimondani új dolgokat. • Az önkifejezés szabadsága nem csorbíthatja más gyermekek szabadságát.
– A gyermeknek mint személyiségnek a feltétel nélküli elfogadása; – Az állandó külsı értékelés elkerülése, az önértékelés bátorítása; – Együttérzés a gyermekkel, empátia, megpróbálva a világot a gyermek szemszögébıl látni, megérteni, elfogadni; – Pl. nem mindegy, hogy a felnıtt mit mond: • Nem tetszik a viselkedésed, zavar engem stb. • Rossz, lusta, haszontalan vagy stb.
A kreatív légkör megteremtése
A gyermek önbizalmának építése vagy lerombolása?
• a kommunikáció tarja fenn; • Nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogyan mondjuk;
Romboljuk, ha: • Ne kérdezz annyit! • Ne kérdezz ilyen butaságokat! • Hát semmit nem tudsz rendesen véghezvinni! • Miért nem gondolkozol néha? • Ki hallott már ilyet?
Kreatív légkör
Nyitott, elfogadó környezet
• Megértéssel, elnézéssel közeledni a gyermekhez; • Dicsérve erıfeszítéseit, megelızve, hogy hibázzon; • Legyenek magas szintő elvárásaink (mindig egy fokkal magasabb); • Serkentsük, motiváljuk a gyermeket • Biztosítsunk sikerélményt (Fisher, 2002).
• A kreatív potenciál kioldását elısegítı környezet (Torrance, 1996): – – – – –
Építjük, ha: • Ez érdekes ötlet! Mesélj róla! • Gondoltál már más megoldásra is? • Mibıl gondolod ezt? • Ez egy jó kérdés! • Szerintem meg tudod oldani! • Próbáld meg egyedül, ha kell, majd segítek!
Nyitottság Pozitív mintaadás Útmutatás, segítségnyújtás Humorérzék Empátia
4
5. A pedagógus magatartása BÁTORÍTÓ FELNİTT
SZORONGÁST KELTİ FELNİTT
A kreativitás fejlesztésével kapcsolatos téveszmék • A kreativitásnak nincs köze a kritikai gondolkodáshoz (a feladat elemeinek elemzése – kritikai, az elemek átrendezése, más
↓
Fejleszti a kreativitást
↓
Gátolja a kreativitást
A kreativitás fejlesztésével kapcsolatos téveszmék • A kreativitáshoz magas IQ-ra van szükség • Ha megvan a kreativitás, akkor a többi már „megy magától”, nem kell különösebben fejleszteni.
szemszögő megközelítése – kreatív megközelítés)
• A kreativitás csak bizonyos tantárgyak által fejleszthetı (mővészetek – termtud, matematika)
A kreativitás fejlesztése • a kreatív potencialitások feltárása • a kreatív megnyilvánulások bátorítása • Kreativitást igénylı szituációk teremtése • célzott kreativitásfejlesztı módszerek használata
Módszerek a kreativitás fejlesztéséhez • • • • • • •
Ötletbörze Rajzolás Találós kérdések és viccek mesélése Játékok Kötetlen beszélgetés, vita Képek Történetek
Köszönöm a figyelmet!
5
