A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programja

A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programja

2013. augusztus 26.

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013.

Tartalom I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA........................................................................................................................... 4 I.1. Beköszöntő .......................................................................................................................................................... 4 I.2. Szakmai alapdokumentum ................................................................................................................................... 5 I.3. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei......................................................................................... 9 I.4. Az intézmény struktúrája ................................................................................................................................... 11 I.5. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása ............................................................................................... 12 I.6. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában – szociológiai helyzetkép...................................... 13 I.7. Tárgyi feltételeink.............................................................................................................................................. 13 I.8. Személyi feltételeink.......................................................................................................................................... 14 II. NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................................................... 14 II.1. Nevelési értékekre - értékátadással.................................................................................................................. 14 II. 2. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................... 16 II.3. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra....................................................................................................... 19 II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................... 28 II.4.1. A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai ........................................................................................ 29 II.4.2. A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által ............................................... 31 II. 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ......... 37 II.6.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......... 40 II. 7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában ............................................... 42 II.7.1. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink .............................................................................. 42 II. 7.2. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.......................... 42 A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek is szolgálják ................................................. 44 II.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók segítése ........................... 45 II. 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok...................................................... 46 II.7.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk ................................... 48 II. 7.6. A gyermekvédelmi munka az iskolában ...................................................................................................... 49 II.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel – az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei................................................................................ 53 II. 9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje .................................... 54 II.10. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek...................................................................................................................................................... 55 II.10.1. Ellenőrzés, értékelés iskolánkban ............................................................................................................ 55 II.10.2.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................................................... 58 II.10.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének elvei: alkalmassági vizsga, felvételi vizsgakövetelmények ........................................................................................................................................... 59 II.10.4.Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban - kiemelt szempontjai .. 60 II.10.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai.......................................................... 64 II.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................................ 65 II. 11.1. Az egészségnevelés iskolai feladatai .......................................................................................................... 65 II.11.2. Az egészségnevelés programja .................................................................................................................... 66 II.11.2. A környezeti nevelés programja ................................................................................................................. 72 II.12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja intézményünkben .................................... 76 II.12.1. A tanulók fizikai állapot mérése: tesztek segítségével történik.................................................................... 77 1

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. II.13. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................................................................................................... 78 II.14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................................................................... 79 A fenti szervezeti keretek között alkalmazható sajátos pedagógiai módszerek, eszközök: ...................................... 79 II.15. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok.................................................................................... 80 II.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................................................................... 82 II.16.1.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........................................... 82 II.16.2.A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................................................................. 82 II.16.3. A nevelő – oktató munkát segítő eszközök jegyzéke................................................................................... 83 II. 17. Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete ................................................................. 90 III. A kollégium pedagógiai programja .................................................................................................................... 91 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 91 1.1. A kollégiumunk bemutatása, adatai:................................................................................................................. 91 1.3. Szülői és tanulói elvárások:.............................................................................................................................. 92 2. A kollégiumunk működése ................................................................................................................................... 93 2.1 Személyi feltételek: ........................................................................................................................................ 93 2.2 Tárgyi feltételek: ............................................................................................................................................ 93 2.3. Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk .............................................................................................. 93 2.3.1. Alaptevékenységünk: ................................................................................................................................. 94 2.3.2. A kollégium funkciói:............................................................................................................................... 94 2.3.3. Csoportkeretek a kollégiumban:................................................................................................................. 95 3. A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai ......................................................................................... 95 3.1.1. A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése: ............................................................................................. 95 3.1.2. Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása:........................................................................ 96 3.1.3 Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés:........................................................ 97 3.2. Kollégiumunk alapelvei: ................................................................................................................................... 97 3.3 Kollégiumunk feladatai: ..................................................................................................................................... 98 3.3.1. A kollégiumunk nevelési feladatai az alábbi területek fejlesztésére terjednek ki....................................... 98 3.3.2.Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése..................................................................................... 98 3.3.1.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ...................................................................................... 100 3.3.1.3.Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció............................................... 101 3.3.1.4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése.............................................. 102 3.3.1.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése........................................... 102 3.3.1.6.Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése................................................................................... 105 3.3.2 A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: ........................................................................................... 106 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere ........................................................................ 108 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások:................................................................................................................ 108 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra (kötelezően választandó) .. 108 4.1 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete .................................................................. 109 4.1.1 Felkészítő foglalkozások: (Ktv: 14ó/hét/csop) .......................................................................................... 109 4.1.1.1 Tanulást segítő foglalkozások ................................................................................................................ 109 4.1.1.2.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások: ...................................................... 114 Kötelező csoportfoglalkozások helyi terve......................................................................................................... 115 1. A középkor (kortörténet) .......................................................................................................................... 119 3. kazettás mennyezetek →táblafestészet ..................................................................................................... 119 Kirándulás: Szatmári kirándulás, középkori templomaink. ................................................................................ 119 4.1.2 Speciális ismereteket adó foglalkozások: ...................................................................................................... 130 2

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4.1.2.1 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: (Ktv: 10ó/hét/csop) ......................................................... 130 4.2 Kollégiumunk életének szervezése:.................................................................................................................. 133 4.3. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége ....................................................... 136 4.4. A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása................................................................ 136 4.5. Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai......................................................................... 137 4.6. Együttműködés az iskolával, a szülői házzal................................................................................................... 138 5. Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége..................................................................................... 140 6. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................................................................. 141 IV. Helyi tanterv......................................................................................................................................................... 144 IV.1. Óratervek .......................................................................................................................................................... 144 IV.2.Szakközépiskolai szakmai óratervek.................................................................................................................. 146 V. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések.................................................................................. 181 V.1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: ......................................................................................... 181 V.2. A pedagógiai program módosítása: ................................................................................................................ 181 V.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: ............................................................................................ 181 V.4. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2/1. kötet – Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9 -12. évfolyam 2/2. kötet – Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9 -12. évfolyam 2/3. kötet – Szakközépiskola közismereti helyi tantervek 9 -12. évfolyam 3. kötet – Középszintű érettségi vizsgakövetelmények – kötelező tantárgyak 4/1.kötet – Szakközépiskola szakmai helyi programok 9 -13. évfolyam 4/2.kötet – Szakközépiskola szakmai helyi programok 9 -13. évfolyam 4/3.kötet – Szakközépiskola szakmai helyi programok 9 -13. évfolyam

3


I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

I.1. Beköszöntő Kós Károly Művészeti Szakközépiskola - már nevével is jelzi azon törekvésünket, hogy nem egyszerűen olyan iskolát próbálunk teremteni, kialakítani, amelyben művészeti oktatás is folyik, hanem olyan iskolát, amelyben a művészetek nem egyszerű többletek, hanem a lényeg: az iskola arculatának, egyediségének, motivációs rendszerének, magatartás - és környezetkultúrájának, egész stílusának, atmoszférájának meghatározója. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a diákok nem pusztán manuális készségeket, munkafolyamatokat, praktikus szakmai ismereteket sajátíthatnak el, hanem elsősorban a helyi hagyományokra, a népművészet szellemére támaszkodva megismerkedhetnek a kézművesség legkülönbözőbb formáit megteremtő népi műveltség teljességével. Ahol az alkotók, diákok megpróbálják a magyar népművészet motívumvilágát és szellemiségét bőrben, fában, fémben, agyagban, textilben kifejezni, s megvalósítani a forma és tiszta szellemi tartalom egységét. Az általános műveltség újra felértékelődik. Fejlesztése, a dolgok, jelenségek megragadására való képesség, a megértésre és az alkotásra való képesség kifejlesztését iskolánk alapfunkciójának tekintjük. Az általános műveltség kötelező a technikai kompetenciák megszerzéséhez is. Ebbe a műveltségbe beletartozónak tartjuk az informatika számítástechnika és az idegen nyelv ismeretét, s ezek közé kívánjuk elhelyezni az elmúlt évezredben felhalmozott kulturális és egyetemes értékek, nemzeti kincseink ismeretét. Olyan képzettséget szeretnénk adni diákjainknak, amely európai csatlakozás után segíti munkavállalásukat, kommunikációjukat a világban, Európában.

4

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. I.2. Szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Hajdú-Bihar megye Tankerület megnevezése: KLIK Debreceni Tankerülete OM azonosító: 038281 Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123.§ (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki. A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve:

Kós Károly Művészeit Szakközépiskola és Kollégium

2. Feladatellátás helyei 2.1 Székhelye:

4032 Debrecen, Hollós u. 3.

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1 Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3 Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia u. 3.

3.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5 Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 32.

4. Típusa:

közös igazgatású köznevelési intézmény

5. OM azonosító: 038281 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 4032 Debrecen, Hollós u. 3. 6.1.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1.

nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2. felnőttoktatás – nappali, esti, levelező, más, sajátos munkarend szerint 5

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 6.1.1.3. évfolyamok: öt 6.1.1.4

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

6.1.1.5. érettségire felkészítő négy évfolyam 6.1.1.6. Az intézmény feladataihoz tartozik a védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, valamint a védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása

Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakmacsoport

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

1.

alkalmazott grafikus

542110900105401

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

5

2.

aranyműves

542111300105401


5

3.

fémműves

542111300105405


5

4.

grafikus

542110900000000


5

5.

mozgóképi animációkészítő

542130300000000


5

6.

ótvös

542111300000000


5

7.

textílműves

542111600000000


5

8.

textilrajzoló és modelltervező asszisztens

542111600105404


5

9.

zománcműves

542111810000000 0


5

6


Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A

B

C

D

E

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakközépiskolai ágazat

Szakmacsoport

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma

1.

aranyműves

5521101

V. Képző- és iparművészet


1

2.

divat- és stílustervező

5421102



1

3.

divat- és stílustervező

5421102



2

4.

grafikus

5421104



1

5.

grafikus

5421104



2

6.

kerámiaműves

5421105



1

7.

Kerámiaműves

5421105



2

8.

kiadványszerkesz tő

5421302



1

9.

kiadványszerkesz tő

5421302



2

10.

mozgókép- és animációkészítő

5421303

VI. Hang-, film és színháztechnika


1

11.

mozgókép- és animációkészítő

5421303

VI. Hang-, film és színháztechnika


2

12.

ötvös, fémműves

5421106



1

7

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 13.

ötvös, fémműves

5421106



2

14.

textilműves

5421108



1

15.

textilműves

5421108



2

6.1.2. kollégiumi ellátás 6.1.2.1. externátus 6.1.2.2. kollégiumi maximális létszám: 80 fő 6.1.3.

iskola maximális létszáma: 335 fő

6.1.4.

iskolai tanműhely

6.1.5.

iskolai tanműhely maximális létszáma: 335

6.1.6.

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használati joga 7.1. 4032 Debrecen, Hollós u. 3. 7.1.1. Helyrajzi száma:

22007/1

7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 5126 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

8


I.3. Előzmények - a mai iskola létrejöttének körülményei Intézményünk 1983-1993-ig a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer része volt, általános iskolával egybeszervezett nevelőotthonként működött. Iskolánk nevelőtestülete éveken át kereste azokat a lehetőségeket, amelyek mentén intézményünk rátalálhatott tevékenységének arra a formájára, amely funkcióját, működésének lényegét leginkább kifejezi. Megjártuk az útkeresés különböző fázisait: • igyekeztünk az iskola, nevelőotthon tevékenységi rendszerét kiszélesíteni, segítségével tanítványaink elé tárni azt a világot, amelyből eddig kimaradtak, és amely rájuk vár a tanulmányokat követő időben • megpróbáltunk olyan környezetet varázsolni közéjük, amely igényes, színvonalas megjelenésével mintául szolgálhat számukra, és amelynek fenntartásában, működtetésében pótolhatják hiányzó készségeiket • próbálkoztunk az iskola, nevelőotthon segítő, gondoskodó, életkezdést egyengető szerepét meghosszabbítani, illetve mindinkább tanítványaink kezébe adni sorsuk, pályakezdésük irányítását. Az útkeresést egyrészről az iskolaügyben, illetve az állami gondozottak intézményi ellátásában beállt változások sürgették, másrészről nevelőtestületünk azon igénye motivált, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló világban. Az iskola működési és innovációs hagyományait követve az új kihívásoknak - úgy véltük akkor tehetünk leginkább eleget, ha újító törekvéseinket s addig bevált gyakorlatunkat egy "Kézműves iskola" koncepciójában és megvalósításában egyesítjük. Ilyen előzmények, s közel 10 éves gyermekvédelmi munka - után nyitotta meg kapuit megyénk fiataljai előtt a Kézműves Szakiskola az alábbi szakmákban, népi kismesterségekben: • fazekas, kéziszövő, szíjgyártó, népi bőrműves, kosárfonó - fonottbútor készítő, mézeskalácsos, famegmunkáló. A következő tanévtől bővíteni tudtuk a választható szakmák körét, s elkezdődhetett a csipkekészítő, kovács, kádár, kékfestő, tűzzománcozott - dísztárgykészítő, ötvös, virágkötő, majd ezt követően a kézi könyvkötő és lakástextilvarró fiatalok képzése. Némi változtatást, bizonyos szakmákban a képzés átmeneti szüneteltetését, új képzésformák indítását az iskolaügyben zajló újabb változások indukálták az 1997/98-as tanévre. Az általunk oktatott szakmák képzési iránya megváltozott, mert az OKJ képzési szerkezetét módosították. A népi kismesterségek tanulása iránti igény csökkenése és az érettségi iránt megnövekedett igény hívta életre a kettő ötvözetét megtestesítő művészeti szakközépiskolát, s 9

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ennek következményeként a szakiskola fokozatos megszüntetését. 2006/2007-ben érettségiztek először fiatalok az iskolánkban. Olyan pedagógiailag szervezett folyamatot kívánunk megvalósítani, amelyben az értékőrzés, életrekeltés, értékteremtés tevékenységei helyet kapnak, s ahol a hagyományokkal való ismerkedéstől, azok reprodukálásán át az értékteremtésig vezet a tanulás útja. Programunk súlypontjai - képzési programjaink tartalmában egymást kiegészítő értelemben kívánjuk érvényesíteni az egyetemesség regionális elvét. Igyekszünk minél tágabb értelmezési keretbe illeszteni a szakmás képzést kiegészítő néprajzi, kulturális ismereteket (nemzeti és egyetemes értékek a díszítő és tárgyalkotó tevékenységekben), ugyanakkor a szakképzés gyakorlati anyagának, motívumrendszerének kiválasztásakor a helyi és regionális elemeket preferáljuk. -

A multikultúrális kölcsönhatások megértését és tiszteletét a térségben működő különböző nemzetiségű mesterekkel együttműködve tervezzük elősegíteni. Szakmai képzésünkben alapvetően a differenciált fejlesztés útját követjük. Komolyan építeni kívánunk a képzés és az iskolai élet integráló hatásaira az extracurriculáris tevékenységekkel, rendezvényekkel. Művészeti iskolánkban a művészeteket befogadó, értő és szerető fiatalokat akarunk nevelni.

10

I.4. Az intézmény struktúrája

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium intézményegységei (alaptevékenység szerint)

Művészeti Szakközépiskola - párhuzamos képzést nyújtó szakközépiskolai képzés;

9 -13. évfolyamon művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő. Tanulók száma 2012/13-ben: 319 fő

Kollégium - 14 – 23 éves korig az iskola tanulóinak lakhatást, foglalkozást, tartalmas szabadidő eltöltését biztosító intézményegység.

Botanikus kert - Az iskolai oktatás szolgálatában ál, de közművelődési feladatokat is ellát.

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. I.5. Az intézmény alaptevékenységeinek bemutatása A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola intézményegységei és feladatuk: • művészeti szakközépiskola: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, párhuzamosan készít fel 9 – 12. évfolyamon az emelt és középszintű érettségi vizsgára, 9 -13. évfolyamon művészeti szakképesítések megszerzésére. Választható szakképesítések a 2013/2014-es tanévtől: o ötvös- fémműves o grafikus o mozgóképi - animációkészítő o divat- és stílustervező o kerámiaműves o bútorműves Választható szakképesítések a 2009/2010- es tanévtől – az új, moduláris OKJ szerint: o ötvös-fémműves, aranyműves o alkalmazott grafikus o mozgóképi - animációkészítő o keramikus o zománcműves o bőrműves o bútorműves o textilműves – kézinyomó o textilműves – textilrajzoló és modell- textiltervező asszisztens.

•

•

A szakközépiskolai képzés jellemzői: - OKJ szakképesítés szerezhető - a szakmai vizsgák szervezése az intézményben történik - nappali tagozatos, iskolarendszerű a képzés - 2006/2007 –től csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes. kollégium: intézményünk megyei beiskolázási intézmény. Diákjai elsősorban a megye apró településeiről és más megyékből érkeznek. Lakhatási feltételeikről, nevelésükről a 80 fő fogadására alkalmas kollégium gondoskodik. A kollégiumban térítési díj nincs, illetve megegyezik az étkezési díjjal. Botanikus kert: Diószegi Sámuel nevét viseli. Debrecen észak –nyugati peremén, a Nagyerdő szomszédságában fekszik, mintegy két hektár területen. A kert jelentőségét hangsúlyozza, hogy térségünkben és az országban középfokú oktatási intézmény által épített és fenntartott, hasonló gazdagságú élő gyűjtemény nincs. A gyűjtemény jelenleg 1200 taxont tart nyílván. Különleges értékkel bír a 120 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény, amely nemcsak meghatározója a kert karakterének, hanem alapjául szolgál az ott folyó honosítási kísérleteknek is. Az országban a második leggazdagabb gyűjteménnyel bír.

12

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. I.6. Az intézmény szerepe megyénk és a város közoktatásában – szociológiai helyzetkép Párhuzamos képzést folytató művészeti szakközépiskola - tanulóinak 70 – 80% - a megyénk településein élő fiatal. Hátrányos helyzetű, nagycsaládban felnövő gyermekek. Kreatív, művészetek iránt érdeklődő és művészeteket gyakorló fiatalok, közepes tanulmányi eredménnyel. Diákjaink szociális helyzetét jellemzi, hogy 2/3-uk részesült étkezési támogatásban, ingyenes tankönyvellátásban. A párhuzamos képzést folytató szakközépiskola deklarált célja: az érettségi – és művészeti szakképesítés megszerzésének támogatása, felkészítés felsőfokú tanulmányokra, EU – polgárrá nevelni. Kollégium: a vidéki tanulók továbbtanulási esélyeit erősíti. Jó munkakapcsolatot tart a szülőkkel, települési önkormányzatokkal. Az alapító okiratban rögzített szakmai ajánlatból évente azokat a szakokat indítjuk, amely iránt a megrendelők részéről igény van.

I.7. Tárgyi feltételeink Intézményünk 10 éven át volt belső 1-8 osztályos általános iskolával egybeszervezett nevelőotthon. A tantermek a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő állami gondozott gyerekek kis létszámú osztályokban történő nevelését - oktatását szolgálták /10-15 fő. Taneszközállománya, szaktantermi rendszere 1983-ban átadáskor korszerű volt, abban az időben a megye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájaként tartották számon. Az akkor korszerű eszközök elhasználódtak, korszerűtlenné váltak. Iskolánkban 1992-től, a teljes profilváltástól számítva a szakképzés tárgyi feltételeinek, - tanműhelyek létrehozása, gépesítése, kéziszerszámokkal való ellátása - megteremtésére kellett koncentrálnunk, erre irányult fejlesztő tevékenységünk is. Mára tanulólétszámunk háromszorosára emelkedett, így folyamatos átalakítással, pályázati és fenntartói támogatással számukra is biztosítani igyekszünk a nyugodt tanulás és munkavégzés feltételeit. Valamennyi oktatott szakmában saját tanműhellyel rendelkezünk. Tanműhelyeink berendezéséhez több milliós pályázati bevételek adtak segítséget. Azt gondoljuk, hogy tanműhelyeink állapota minimális fejlesztéssel, megfelel a szakképzés új követelményeinek is. Az elmúlt évek kiemelt feladata volt a tanköteles korosztály - 9 - 12. évfolyam tanulásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése, a 35 fős tantermek kialakítása. Az engedélyezett 8 osztály tanulási feltételei megteremtése - 35 fős tanterem kialakításával teljessé vált. A multimédiás tanterem kialakításával az idegen nyelv tanítása, a kompetenciaalapú oktatás feltételeit is megteremtettük. Meglévő taneszközeink tekintetében a hiánypótlás, korszerűsítés, javítás ad feladatokat, valamint szükségessé válik a számítástechnikai eszközparkunk korszerűsítése. A gyakori 13

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. programváltozás, az új OKJ – meglévő eszközeink bővítését, korszerűsítését teszi szükségessé. ( NAT, Kerettanterv, PP, Helyi tantervek). Tantermeink, műhelyeink kihasználtsága maximális. A gondok ellenére bízunk benne, hogy fenntartói és pályázati támogatással biztosítani tudjuk az eredményes tanulás feltételeit iskolánkban. Legrosszabb a kollégium helyzete, mert közösségi helyiségei megszűntek, illetve az iskolai oktatást szolgálják, berendezései pedig elöregedtek. I.8. Személyi feltételeink A tantervi követelmények teljesítéséhez, a törvényes működéshez személyi feltételeink adottak. Az elmúlt évek tervszerű pedagógus át- és továbbképzési programjainak eredményeként, számos kolléga szerzett új szakképesítést vagy frissítette fel szaktudását. A tudatos munkaerő-tervezés akadályozó tényezői – csakúgy, mint a tárgyi feltételeknél- a Kt; OKJ; NAT; Központi programok gyakori változásai, melynek következménye sok esetben megváltozott a szakemberigény is. Gondot jelent még valamennyi vidéki művészeti iskola számára: -

a szakképzett iparművész munkaerő nem hagyja el Budapestet, vagy csak kompromisszumok árán vállal munkát vidéken (útiköltség-térítés, szállás, megfelelő órarend)

-

az Iparművészeti Egyetem képzéseivel nincs tekintettel a megnövekedett szakemberigényre. Változatlanul keveset vesznek fel és nem a várható igényeknek megfelelő szakokra,

-

ugyancsak gondot jelent, hogy a művésztanári munkakörbe alkalmazható szakemberek pedagógiai szakképesítéssel nem rendelkeznek,

-

művésztanáraink az ország különböző részeiről járnak ide tanítani, így hosszú távra stabil munkaerőt nem jelentenek (Budapest, Martonvásár).

-

A tervezhetőség akadályoztatása mégis ami a legnagyobb problémát jelenti (OKJ, oktatási jogszabályok módosítása). II. NEVELÉSI PROGRAM

II.1. Nevelési értékekre - értékátadással Napjainkban bizonytalanság tapasztalható az értékek világában. Beszélünk az értékek válságáról, értékzavarról, stabil és változó értékrendről. Fontos, hogy milyen tanulóink attitűdje a tanulással, a tudással, műveltséggel kapcsolatban, mi motiválja őket, hogyan értékelik ezeket a fogalmakat. 14


Cél: pozitív értékattitűdök fejlesztése, megerősítése. Értékközpontú nevelési modell megalkotása és bevezetése intézményünkben. Feladatunk: az egyén szilárd belső értékrendjének kialakulása az egyik alapja az integrált, autonóm személyiség kifejlődésének, s alakítása a pedagógus legfőbb feladatainak egyike. Nevelési tevékenységünk alapvető feladatai: - a tanulók szocializációs jellemzőinek, körülményeinek, környezete értékstruktúrájának megismerése, - a személyiségfejlődést eredményező, segítő és megmutató értékelés (értékválasztási, értékelsajátítási, értékmegőrzési és értékteremtő folyamatok fejlesztése, az ezzel összefüggő képességek kibontakoztatása). Első lépés: saját értékrendszer megismertetése, majd ennek védelme. Értékek: a biológiai lét értékei Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása (növények és állatok szeretet) az élő és élettelen természet. Szépség iránti fogékonyság, ill. az erre törekvő magatartás formálása Felelősség önmagunkért, utódainkért. Az egészséges életmód megvalósításának képességei: - testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) - önellátási képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés) - egészségvédő képességek (káros szokások, baleset-megelőzés szokásai). Az én harmóniája, autonómiájára vonatkozó értékek az önismeretre, az önértelmezésre, saját személyiség kibontakoztatására. Saját személyiség vállalása: hit önmagunkban, felelősségvállalás saját életút alakításáért. Törekvés önazonosságra, szuverenitás képességének fejlesztésére. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: A személyes kapcsolatok értékei (hűség, önzetlenség, család tisztelete, szülők megbecsülése, barátság, szerelem). Szociális kapcsolatok értékei (szociális értékrend, szociális ismeretek, készségek, képességek). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. (kulturáltság a magatartásban és kommunikációban). A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: - a műveltséggel kapcsolatos értékek. Önmaguk és szűkebb- tágabb környezetünk megismerésének igénye és ennek motívumai (tudásvágy, érdeklődés, kötelességtudat), - törekvés a produktivitásra: az értékteremtésre való képesség fejlesztése, - a munkával kapcsolatos értékek – törekvés a munkavégzéshez kapcsolódó értékek kialakítására (aktivitás, céltudatosság, fegyelem, módszeresség) A humanizált társadalom és világkép értékei: A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek. A szülőföld (táj) és a tágabb haza megismerése, szeretet, óvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, szimbólumainak tisztelete, ápolása, megbecsülése. Európában, a világban 15

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. betöltött helyünk és szerepünk reális értékelésével egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. A nemzeti szuverenitás mint alapvető érték. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A civil társadalommal kapcsolatos értékek: Alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Igény a közéletre, közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Törekvés az etnikai, faji, vallási különbségek elfogadására, különböző világnézetű vallású nézetekkel szembeni toleranciára. A világra vonatkozó értékek: Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, felelősségvállalás az emberiség közös problémáinak megoldásában. Nemzetek közötti barátság megértés szükségességének elismerése. Az európai hagyományok, európai kulturális örökség tisztelete. Nevelő - oktató munka a művészeti tagozaton: Művészeti szakközépiskolánkban a nevelő - oktató munka az oktatási minisztérium központi programjai alapján folyik. A szabadon választható kötelező szakmai tárgyak helyi tantervét a művésztanárok dolgozzák ki. A nem kötelező (választható) tanórák – (kötelező órák 5 % -a) – keretében tanulóink érdeklődése alapján tartunk foglalkozásokat. Programját a művésztanárok készítik el.

II. 2. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink - pedagógiai gyakorlatunkban az alábbi alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: • Intézményünkben olyan atmoszférát szeretnénk teremteni, ahol a gyermekek, fiatalok, és felnőttek egyaránt jól érzik magukat. • A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. • A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük az oktatás és szabadidős tevékenységek során. • Harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. • Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink személyiségének fejlesztésére. • Konszenzusra törekszünk az alapértékek tekintetében, s ezt közvetítjük tanulóink felé is. • Meg akarunk felelni a tanulók, a család, a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak. Iskolánk célkitűzése - alapvető cél: biztosítani tanulóink nevelését, oktatását, szakmai képzését, felkészülésüket a társadalmi beilleszkedésre. 16

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 1. Kulcskompetenciák fejlesztése • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétika – művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztést reális tananyagmennyiséget, tanulóközpontú, differenciált módszereket, tevékeny tanulói magatartást. 3. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. • • • • • • • • • •

az általános műveltség megalapozása életkor és fejlettségi szint figyelembe vételével tanulóink szociális képességének, viselkedés - és magatartásának formálása, társadalmi beilleszkedésük segítése környezettel való harmonikus együttélés megteremtése alapvető tanulási képességek fejlesztése általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, a velük való azonosulás kialakítása egyetemes és nemzeti értékeink megismertetése, kötődésük kialakítása képességek tudatos fejlesztése esélyek kiegyenlítése, hátrányok csökkentése a tehetség felismerése

Céljaink megvalósítása érdekében alapvető feladatunknak tartjuk: • minden tanuló számára biztosítani az alapkészségek elsajátítását • alapot nyújtani a szakmai képzéshez, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon választani a szakmaszerzési lehetőségek közül • felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát • tiszteletet ébreszteni az emberi értékek iránt • a helyes magyarságtudat kialakítását • természetszeretetére, védelmére nevelést 17

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • •

a mindennapi élet kultúrája, a viselkedéskultúra fejlesztését, a rászorulok felzárkóztatása, a tehetség gondozása.

Célrendszerünk elemei az iskolában: • • •

•

Iskolánkban a nevelő – oktató munka az iskola pedagógiai programját alkotó helyi tantervek és a nevelési terv szerint folyik. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban – jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon – a nevelő – oktató munka az iskolánk pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programok alapján folyik. Nevelő – oktató munkánk alapvető célja, hogy biztosítsa növendékeink nevelését, oktatását, szakmai képzését, s felkészítse őket az önálló életre, a társadalmi beilleszkedésre. E cél igen sokrétű és összetett tevékenységek által valósulhat csak meg eredményesen. Nevelésünk legfőbb célja az egészséges személyiség kialakítása. Emellett fel kell vállalnunk a már sérült személyiség rehabilitását is. Meg kell találnunk azokat a tevékenységmódokat, eljárásokat, melyek alkalmazásával közelebb jutunk az egészséges személyiség kialakításához. Célként fogalmazzuk meg az önállóság, öntevékenységre nevelést. Úgy igyekszünk megvalósítani, hogy módot adunk a tevékenység önálló megválasztására, döntésre, s azután kontrolláljuk, értékeljük közösen a döntés helyességét. Autonóm személyiségeket nem könnyű nevelni. Kiindulópont - a gyermek szükséglete. A gyermek legfőbb szükséglete saját személyiségének kifejlesztésére irányul. Minden gyermekben ki kell fejleszteni az önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy önállóságával ki-ki milyen formában él, azt rá kell bízni. A feladatok és tevékenységek olyan széles skáláját kell tehát felkínálnunk, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és megfontolt, a folyton cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelő egyaránt megtalálja örömét. Célunk megvalósításához fő feladatként jelentkezik a tevékenységek rendszerré fejlesztése.

A művészeti szakképzés célja: • A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével háruljon hozzá a harmonikus érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. • Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére. • Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. A művészeti oktatás feladata: • Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. • Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakulását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját. • Készítse fel az átlagosnál jobb képességű fiatalokat szakirányú továbbtanulásra illetve művészeti önképző körök munkájába való bekapcsolására. • Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre. 18

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • A képzés keretében sajátítsák el a vizuális megjelenítés síkbeli és térbeli alapjait. • Ábrázolási készségük jusson olyan fokra, hogy ezen eszköztár birtokában képesek legyenek saját gondolataik és érzéseik kifejezésére. • Választott szakmájukban szerezzék meg a mesterségbeli tudás alapjait. • Váljanak a műalkotások befogadóivá, formálódjon ízlésük, fejlődjön kritikai érzékük, s tegyenek szert a látható világban való eligazodás képességére. • A személyiség általános fejlesztése mellett hatékonyan készüljenek fel a művészeti pályára. • Ösztönözzük tanulóinkat rendszeres kiállítás- és múzeumlátogatásra, alkotótáborokban, pályázatokon való részvételre. Alapelveink a művészeti képzésben • • • • • • • • • •

Kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven. Magas teljesítmény az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. Alkotásra való felkészültség. Vállalkozói magatartásra való készség. Önművelési technikák birtoklása. Informáltság hazánk és a nagyvilág sorsáról. Reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európakép. Tolerancia. Humanizáció az életvezetésben, érvényesülésben. Empátia másokkal szemben, mások autonómiájának tiszteletben tartása.

II.3. Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra Feladataink: A.Tanári kompetenciák kialakítása, fejlesztése 1. Önképzés ajánlott irodalom alapján 2. Prezentációs technikák elsajátítása – számítógépes – grafikus tanárok vezetésével (Belső továbbképzés: angol, magyar, matematika szakos tanárainknak) 3. Tanóratervezés SDT alkalmazásával (Belső továbbképzés. Résztvevők: első körben a kompetenciamérés eredményeiben érdekelt szaktanárok) 4. MOODLE – keretrendszer telepítése, használatának elsajátítása. Feladatbank létrehozása. 5. Pedagógus továbbképzés - idegen nyelvi kompetencia fejlesztése - matematika – logikai kompetenciák fejlesztése - szövegértés, szövegalkotás kompetencia fejlesztése 6. Határozott időre osztályfőnöki munkaközösség alakítása 19

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai: • az osztályfőnökök munkájának összehangolása, irányítása, szervezése, egységesítése. • Ügyel arra, hogy a tanmenetek egységes szellemben készüljenek el, meghatározza az osztályok szülői értekezleteinek tematikáját. • Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal és a munkájukat segítő pedagógusokkal. • közreműködik az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A munkaközösség elvei és feladatai: • Az osztályfőnöki és a tanári munkaközösség fontos feladata a tanulók személyiségének fejlesztése, az erkölcsi normák megszilárdítása. • A tanórákon, az osztályfőnöki órákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon túli lehetőségeket is fel kell használni a tanulók viselkedés-és beszédkultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére. • Fokozni kell az egészséges életmódra nevelést, szorgalmazni a sportkörökben való aktívabb részvétel. • Fontos feladat a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése. • Az osztályfőnöknek céltudatosan fel kell tárni és kezelni a nehéz helyzetű tanulók problémáit. • Az osztályfőnöki órák színvonalának javítása. • A tanórák pedagógiai színvonalának és hatékonyságának növelése. • A munkaközösség fontos feladata a tanulói kezdeményezések támogatása, az osztályok diákbizottságainak segítése. • A munkaközösségek tagjai segítsék a tanulófelvétel hatékonyságának növelését, és aktívan vegyenek részt a pályaválasztással kapcsolatos szervezési munkákban. • Erősíteni a folyamatos kapcsolattartást az adott osztályban tanító pedagógusokkal.

7.Közismereti munkaközösség éves feladatai között kiemelten kezelendő: - tanulás tanítása - inkluzív pedagógia – integrált nevelés - kompetenciamérés eredményeinek elemzése – tantestületben, vezetőségi értekezleten. - Fejlesztési program megvalósítása kompetenciafejlesztésre - Bemeneti mérések végzéséhez tudáspróba 8. év végére elérendő követelmények alapján. Ugyanez ismétlés után. - Felmérés anyagának összeállítása 9. évfolyam végére elérendő követelmények alapján ( magyar, matematika, angol) - Felmérés anyagának összeállítása 10. évfolyam végére elérendő követelmények alapján 8 magyar, matematika, angol). - Hozzáadott értékek mérése. A hozzáadott érték indikátorok meghatározása - Képességmérés – mérőeszközök kifejlesztése, alkalmazás. 8. Tanügyi dokumentumok átvizsgálása, szükség szerinti korrekciója Pedagógiai Program, helyi tanterv, munkaterv, tanmenetek, IMIP, Továbbképzési és beiskolázási terv.

20

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 9. Tananyagbank létrehozása – jó gyakorlatok alapján ( óravázlatok, tanári és diák prezentációk, feladatlapok, módszertani ajánlások, -anyagok, mérőeszközök) 10. Tanórán kívüli alkalmak - tanulás tanítása program tanulószobai keretben - versenyek, vetélkedők - tehetséggondozó és felzárkóztató programok - szaklapok olvasása, feldolgozása. B.Tanórai programtervek – feladatbankba, alkalmazásuk tanórán, tanórán kívül Tananyagtervek összeállításának szempontjai: Célok Követelmények Értékelés elvei Tananyag kijelölése Tananyag időbeli elrendezése Képességfejlesztés csomópontja Tanári eszközök Egy – egy téma részletes feldolgozásának menete Tanulói tevékenység leírása Tanulásszervezése eljárások Módszerek, eszközök Értékelési eljárások, értékelési eszközök Tanulói eszközök ( információhordozók, feladathordozók, digitális eszközök).

1 . Kompetenciafejlesztés matematika órán - Halmazszemlélet fejlesztése Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése Testek, síkidomok csoportosítása Természetes-, egész-, racionális számkör. - Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Elemek sorbarendezése Elemek kiválasztása adott szempont szerint Útdiagram, táblázatok - Függvényszemlélet fejlesztése Összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása Adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról Geometriai transzformációk Arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása - Térszemlélet fejlesztése Testek építése, ábrázolása Testek hálója, tulajdonságok megfigyelése Adott tulajdonságú pontok keresése - Következtetési képesség fejlesztése 21

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással Arányos következtetések Százalékszámítás Fontos és felesleges adatok - Összefüggés – felismerő képesség - változó mennyiségek közti kapcsolatok - grafikonok olvasása - táblázatok, diagrammok elemzése - Becslés képességének fejlesztése Számítási feladatokban Mértékváltással, mérések a gyakorlatban Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványainak használatával - Tervezés, önellenőrzés - Kommunikáció fejlesztése - Értő elemző olvasás fejlesztése - Elsajátítás képességének fejlesztése

2. Szövegértés – szövegalkotási kompetencia fejlesztése A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információfeldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) megvalósító kognitív képességek (tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás), valamint a szociális és egyéni kompetenciák egy idejű fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés fejlesztésében felmerülő tipikus tanulási nehézségek • A beszédhang hallásának zavarai • A részképességek fejletlensége a beszédhangészlelés és a hangzódifferenciálás területein, illetve az ezekből fakadó olvasástechnikai problémák • Betűkapcsolási problémák, betűtévesztés • A szókincs szegényessége • Ismerethiány a kötőszavak és utalószavak jelentésével kapcsolatban • Információgyűjtési gondok: a szövegben szereplő információk rangsorolásának problémája (lényeges-lényegtelen) • A szöveg háttérközleményeinek felfedezése és értelmezése • Helyzetmeghatározási gondok: – a szövegben ábrázolt körülmények időbeli és térbeli viszonyai – a szövegben bemutatott szereplők és azok viszonyai – a szövegben ábrázolt szerepek (magán, publikus) feltérképezése – a normaismeret hiányosságai: a szerepnek megfelelő beszédmód, stílus,szókincsregiszter • Önelemzési problémák: a saját problémák feltérképezésének képtelensége – Kérdésfeltevési képtelenség: „Mit nem értek?” – Kérdéstechnikai problémák: „Hogyan kérdezzek rá?” • A nyelv (vagy a szövegben kódolt valóság) hiányosságai 22


A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének alapelvei - Kommunikáció-központúság: az olvasás, a beszéd és az írás elválaszthatatlansága A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló, a diák és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. - Tevékenység centrikusság A tevékenység centrikusság azt jelenti, hogy a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük. - Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület, tantárgy feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése hatásvesztést okoz. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. - Differenciáltság Kívánatos, hogy a tanórák vagy a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempója legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési vagy (és) szövegalkotási problématípusa, tempója, illetve a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. - Partnerség Lehetővé kell tenni, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A pedagógus feladata nem elsősorban a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése. Fontos, hogy a pedagógus a fejlesztés érdekében képes legyen a tantestülettel és a szülőkkel való együttműködésre is. - Kutatószemlélet Fontos feladat az olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A tanulókat arra kell ösztönözni, hogy minden felmerülő gondjukkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek föl a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a feltett kérdésekre a kérdezők választ is kapjanak. A célok meghatározása Alapvető feladata az eredményes életvitelhez szükséges olvasási és szövegértési, szövegalkotási technikákat megtanítani, s a rosszul olvasó és a tan-könyvi szöveget rosszul értő tanulók arányának csökkentése. 23


Ennek érdekében az alábbi célok megvalósítása kívánatos: • megismerési képességek – tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége; • kommunikációs képességek – szóbeli és írásbeli kifejezés, mások közléseinek megértése (pl. megszerzett ismeretek összefoglalása), vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni); • problémamegoldó gondolkodás – hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazásának segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás; • képzelőerő – valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A szövegértő olvasás szintjei Adamikné Jászó Anna felosztása szerint a szöveg megértése négy szintre differenciálódik. I. a szó szerinti olvasás, az információk keresése; A legegyszerűbb művelet, összpontosítás az információkra és azok visszakeresésére, a szövegben kifejezett fontos gondolatok megtalálása, kiválasztása, az olvasottak szó szerinti megértése. II. az értelmező olvasás, a következtetések levonása, Magasabb rendű az előző szinttől, tehát a felszíni jelentésen túl a szöveg mélyére vonatkozó következtetések felismerése, a szöveg kohéziójának megértése, a megjelenő információk és az olvasás alatt aktiválódó gondolatok felhasználása az értelmezésben. Az interpretáló olvasás során az egyes szövegegységek befogadása a teljes szövegösszefüggésben történik. III.A bíráló, kritikai olvasás a szövegből levont bonyolult következtetések megalkotása és igazolása a világról való ismeretekre, előzetes tapasztalatokra vagy más ismeretforrásokra támaszkodva. A szöveg kritikus vizsgálata; a szerkezet, a nyelvhasználat, a szerzői nézőpont objektivitásának értékelése. A szövegegységek és a teljes szöveg értelmezése más szövegek kontextusában, a szöveg összevetése más kontextusokkal. A megértés legmagasabb szintje IV. az alkotó, kreatív olvasás, a szöveg továbbfejlesztése, a képzelőerő, a fantázia működtetése, az elképzelt tartalmak szóbeli vagy írásbeli megfogalmazása. Szövegértő olvasás egyes szintjeinek megfelelő fejlesztési feladatok, tevékenységek I. A szó szerinti olvasás, az információk keresésének szintje Feladatok

Tevékenységek 24

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Adott szó kikeresése és megértése szómagyarázati módszerek használatával

Szemléltetés, szavak jelentésének kikeresése, kikövetkeztetés a szövegkörnyezetből,

Kulcsszavak, kifejezések vizsgálata

mondatba helyezés, rokon vagy ellentétes jelentésű szó használata, összetett szavak "lefordítása", jelentéstérkép, jelentésháló, komponenses elemzés Klasszikus szómeghatározás

Információk lokalizálása

Adatok, helységnevek, időpontok, személynevek keresése adott szövegben

Események, nevek, adatok kiegészítése

Hiányzó szöveg adatainak kiegészítése

Adott mondat kikeresése és megértése

Tanári kérdésekre válaszoló mondatok keresése, megszakított, bonyolult bővítményeket tartalmazó és összetett mondatok értelmezése mondatrészek szerinti elemzéssel, szerkezeti ábra készítésével

II. Értelmező olvasás, a következtetések levonásának szintje Feladatok

Tevékenységek

Egyszerű kapcsolatok felismerése, logikai viszonyok számbavétele, fogalommal végzett műveletek

Ok-okozati viszonyokra, célokra, eszközökre utaló kötőszók, névmások keresése, felosztások és meghatározások keresése, készítése

Fogalmak, témák, címek azonosítása, a cím és a szöveg viszonyának megfogalmazása

Címadás cím nélküli szöveghez, új cím adása, cím és alcím kapcsolatának megfogalmazása, alcím kiválasztása

A szöveg szerkezeti sémájának megállapítása, a szerkezet által közvetített jelentések meg értése -

Nyelvtani eszközök keresése vagy alkotása az adott sématípusokhoz: időrendi, okokozati, összehasonlító, felsorolásra épülő, tematikus sorrendet követő

A szövegösszefüggés megértése

Anafora, katafora, deixis keresése

Az információ és a mondatok közötti összefüggés megértése, az információk közötti kapcsolat feltárása

A mondatok közötti kötőszók keresése, kitétele, páralkotás, különbségek és hasonlóságok keresése

25


A szöveg egységeinek rendezése a fő gondolat szerint, a szövegrész jelentésének megállapítása a szövegösszefüggésben

Bekezdések, mondatok sorrendjének megállapítása, mondathalmazból összefüggő szöveg alkotása, rossz helyen lévő mondat, felcserélt mondatok valódi helyének megtalálása, bekezdések és témák összefüggéseinek meghatározósa, bekezdésekre tagolás, tételmondatok alkotása, vázlat készítése

Egyszerű következtetések levonása a szöveg megértése után, sorok közti olvasás

Implikációk, bennfoglalások felismerése, kiegészítése

A szerző céljának és nézőpontjának megállapítása

Válasz keresése a Miért írta? a Logikai vagy érzelmi a tárgyalásmód? és a Tárgyilagos-e a szöveg? kérdésekre

III. A kritikai, bíráló olvasás szintje

Feladatok

Tevékenységek

Kritikai észrevételek megfogalmazása

Negatívumok és pozitívumok gyűjtése a szövegel kapcsolatban, hibás adatok kikeresése

Relevanciák kiválasztása, viszonyítás normákhoz, a valósághoz

Állítások igazságtartalmának megítélése

Kapcsolat keresése más szövegekkel a komplex háttértudás alapján

Saját gondolatok összevetése irodalmi vagy tudományos szövegekkel

Asszociációk keresése

A szöveg által elindított gondolati lánc feljegyzése

Értékelés

Válasz keresése A szerző jól ismeri-e tárgyát?, Írása korszerű-e? kérdésekre

Reflektálás a szerző állásfoglalásáról

Véleményalkotás

V. Az alkotó, kreatív olvasás szintje

26


Feladatok A cím és a műfaj összefüggéseinek megállapítása A cím és a szöveg tartalma közötti kapcsolat feltárása A vizuális gondolkodás fejlesztése

A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

A fantázia fejlesztése, szövegalkotás

Tevékenységek A cím alapján a műfaj meghatározása, más műfajra utaló, újcím adása Cím alapján a szöveg tartalmával kapcsolatos előfeltevések megfogalmazása

Következtetés a szöveg tartalmára a képek, illusztrációk segítségével

Kérdések megfogalmazása a szöveg várható információival kapcsolatban

A szöveg befejezése, folytatása, javítása, újrafogalmazása Dramatizálás (irodalmi szövegek esetén)

Szöveg és cselekvés összehasonlítása

3. Angol nyelv Nyelvtanítás során a tanuló nemcsak a nyelvtan, hanem teljes személyiségében fejlődik, gyarapodik. Nagy nyelvi alapkészség fejlesztése történik a nyelvórákon. - beszédértés - olvasásértés - beszédkészség (szóbeli kifejezőkészség) - íráskészség (írásbeli kifejezőkészség) Módszerek: • tanulóközpontú módszerek • tevékenységközpontú módszerek • egyéni munka • páros munka • csoportmunka • projektmódszer • nívócsoportos oktatás Képességfejlesztés Általános fejlesztési célok Nyelvi fejlesztési célok • a szövegértés fejlesztése – beszédértés • beszédfejlesztés – szókincsbővítés 27


• • •

- a kiejtés fejlesztése - összefüggő beszéd - interakció a szövegértés fejlesztése – olvasás az írásbeli szövegalkotás fejlesztése kreatív írás.

Feladatok: Az idegen nyelv tanítása kommunikatív központúan történik, hasonlóan az anyanyelv elsajátításához. Mozgásos feladatok mellett nagy szerepet kap a vizualitás. Személyreszabott feladatok segítik a beszédfélelem leküzdését. Aktívan részt vesznek a tanulók a szövegek megjelenítésében. -

-

-

Aktív nyelvhasználatra épülő programok a beszédkészség és beszédértés fejlesztésére. Nyelvi játékok, párbeszédek, szituációs gyakorlatok kreatív tevékenységek növelik a tanulók aktivitását. projektek a nyelvórán a tanulók saját képességeiknek megfelelő szinten vesznek részt a folyamatban. Már ismert tanulástartalmakat dolgoznak fel, bővítve új ismeretekkel. Változatos munkaformákat alkalmazunk a differenciálás lehetőségével. a szóbeli és produktív nyelvi készségek állnak a középpontban Internet a nyelvórán kiegészítő lehetőséget jelent.

A tanulási folyamatban alkalmazott módszerek: • magyarázat • szemléltetés • drámajáték • mozaik • vita • interjú készítés • poszterek, faliújság, prospektus készítése.

II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a.) A személyiségfejlesztés feladatai Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk a személyiségfejlesztésnek Pedagógiai gyakorlatunk elsődleges feladata a tanuló világra vonatkozó ismereteinek gyarapítása, a tanuló oktatása. Iskolarendszerünket az ismeretek átadásában egyoldalúság jellemzi → a környezetére vonatkozó ismeretei gyarapodnak, de önnön lelki folyamatainak, emberi lényegének megismerésében analfabéta marad. Tanulóink személyiségfejlesztéséhez a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban, neveltjeink belső világát, társas kapcsolatai és egyedi személyiségi készségeit is fejleszteni kell. 28

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Társas kapcsolatban kell megtapasztalnia saját belső lehetőségeit. Közösségi élmények keretében önmaga jöhessen rá, mire képes. Ahhoz, hogy iskolánkban a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, tantervre van szükség, amely elegendő konkrétsággal írja elő a nevelési célokat és követelményeket. b.) A személyiség fejlesztésének területei: A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja A kognitív kompetencia az értelem kiművelésének eredménye A szociális kompetencia a segítő életmódra való felkészülést célozza A speciális kompetenciákra a szakmai képzés megalapozáshoz van szükség.

II.4.1. A személyiségfejlődést segítő nevelés feladatai Feladatunk: tanítványaink belső világának alakítása, az erkölcsi igényesség, az egészséges önérvényesítés összhangjának formálása. Felkészíteni őket a rájuk váró versenyekre, harcra. Egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek, adottságaiknak megfelelően teljesítő fiatalok nevelése. a.) A tanulók megismerése Céljaink megvalósítása érdekében igyekszünk megismerni tanulóink • képességeit: verbális és nem verbális tanulási és problémalátási intelligenciáját kreativitását speciális képességek; manuális, zenei •

érdeklődését: azok irányait intenzitását tartósságát érzelmi telítettségét

•

egyéni motiváltságát, attitűdjeit

•

fizikai és szellemi teljesítményét ( megfigyeléssel, tevékenykedtetéssel, felméréssel)

Tájékozódni → • a tanuló egyéni, személyes tulajdonságairól: o nyitottság, empátia o kezdeményezőkészség o vidámság o előítéletesség o felszínesség o aprólékosság

29

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Mérését az teszi szükségessé, hogy 2007/2008-tól az Országos kompetenciamérésen elért eredmények minősítik munkánkat megítélésünknél. Nem mindegy, hogy kiket tanítunk. b.) Szocializáció, szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése, a tevékenység színterei Mivel az iskola, a diákotthon a szocializáció aktív színtere, alapvetően fontos • a társadalmi értékek és normák közvetítése, s a tanulók személyiségéhez való beépülésének segítése szilárd értékrend alapján • • • • •

a pozitív szociális szokások kialakítása, ehhez átlátható, kiszámítható, mindenkitől elvárható szabályok meghatározása a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása (szabálytudat, döntés, szabadság, felelősség) érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása vezetésképesség fejlesztése, a demokratikus vezetés gyakorlási feltételeinek megteremtése, működtetése segítő életmódra nevelés, segítő együttműködés fejlesztése, mely jelenti a szociális értékek megismerését, a pozitív értékek elfogadását, alkalmazását.

A segítő tevékenység színterei: iskolán belüli és kívüli segítő tevékenységek → karitatív szervezetekben → településeken → öregeknek → állami gondozottaknak → nagyok – kicsik közös csoportprogramjai. c.) Környezetvédelem, a környezetvédelmi nevelés célja, feladatai, színterei A természet megóvása érdekében legfontosabb feladatunk a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódjának formálása, hogy e szemléletmód váljon a fiatalok gondolkodásának természetes részévé. A környezetvédelmi nevelés céljai: • az ökológiai kompetencia megteremtése • tudatos környezetet kímélő, védő viselkedésmód kialakítása • bepillantás az ökológiai összefüggésekbe, azok megértése • csodálatot ébreszteni a környezet szépségei iránt Iskolánk tanulója legyen felelős • •

az iskola kertjéért, növényeiért, vegyen részt konkrét munkákban, szemétgyűjtési, tisztasági akciókban sajátítsa el a helyes viselkedést az erdőben töltött szabadidős programok során

A környezetvédelmi nevelés színterei: 1. Tanórák: biológia, földrajz, kémia, fizika, művészet, magyar nyelv, történelem, vallás, etika, testnevelés.

30

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 2. Szabadon választott tanórák: Tankert, természetjárás, honismeret 3. Az iskola szabadidős tevékenységei: • Kirándulások, túrák – múzeumlátogatások, arborétumok, természetvédelmi területek látogatása • Az iskolaudvaron végzett tevékenységek ( tanösvény, halastó, növényház, stb.) • Iskolakért • Környezetvédelmi diákkezdeményezések támogatása • Projektek.

d.) Szabadidős tevékenységek célja, feladata A szociálisan és egyénileg eredményes magatartás - és tevékenységformák szokássá alakításához olyan aktivitásra van szüksége neveltjeinknek melyek biztosítják azok intenzív gyakorlását. ♦ biztosítani kell a tanulók szabadidejének kulturált felhasználását, pihenés, regenerálódásukat, s eközben személyiségük fejlesztését. ♦ Felkészíteni őket az értelmes felnőttkori szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében kiemelten kezeljük * kötelező, alternatív és a szabad tevékenységek létrehozását * pedagógusaink adottságát, érdeklődéi körét * a gyerekek tevékenységre motiválását. Személyiségfejlesztő funkciója érdekében: • lehetőséget teremtünk valamennyi fajta adottságot, képességet, tehetséget fejlesztő tevékenységre, s azt elérhetővé tesszük mindenki számára • lehetőséget biztosítunk baráti és informális kapcsolatok kialakítására • különböző korosztályok különböző szintű önállóságának kibontakoztatására • a tanulói aktivitás kifejlesztésére.

Szabadidős tevékenységeinkkel az alábbi célkitűzés - csoportoknak kívánunk eleget tenni: - gyermeki fejlődést elősegítő preventív célok ( egészségvédelem, állóképesség, önállóság) - képességfejlesztést szolgáló célok (kommunikációs képességek,kreativitásfejlesztés, mozgáskultúra) - a gyermeki létmód érvényesülését segítő célok (játék, önkifejezés, mozgásszükséglet) - személyiségfejlődés nemkívánatos vonásait korrigálni hivatott célok (empátia, tolerancia, munkafegyelem)

II.4.2. A személyiség fejlődésének segítése az iskola tevékenységrendszere által

31

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. a. ) Tanítás - tanulás szerepe a személyiségformálásban A tanítás - tanulás egy, ebben az életkorban kiemelkedő fontosságú eleme a személyiségformálásnak. Ebben az életkorban természetes állapot az ismeretszerzés, se ez nem szűkíthető le az iskolai tanulásra. A tanulás - adottságok képességgé fejlesztését jelenti, s forrásai között van a család, kortársak, tömegkommunikáció stb. s egy eleme az iskola. A hozzánk kerülő gyerekeknek már öröklött, szerzett, kialakult adottságaik, tanult ismereteik vannak. A család, kortársak és más hatások már kialakították bennük a normák elemeit, vannak elképzeléseik. Célunk, ezeknek az adottságoknak képességgé fejlesztése. Olyan tevékenységrendszert, szervezeti - működési kereteket igyekszünk kialakítani, amelyben a tanuló különböző adottságai képességgé válhatnak. Olyan tevékenység - ismeretrendszert igyekszünk nyújtani, melyben a különböző gyerek különböző adottsága képességgé válhat. Az iskolai élet egészét úgy szervezzük meg, hogy annak minden eleme közvetítse a képességfejlesztés lehetőségét. Arra törekszünk, hogy kialakuljon önismeretük, erősödjenek adottságaik, képességeik. A kötelező tanórákon túl, a szabadon választható és tanórán kívüli tevékenységek széles kínálatával biztosítjuk az eltérő gyerekek eltérő programokból választhassanak. Fontosnak tartjuk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Arra kell törekednünk, hogy öröm legyen számukra a tanulás s fennmaradjon bennük a tanulás iránti kedv egész életük során. A tanulás tanítható, csak megfelelő módszereket, tanulási technikákat kell elsajátítatni, gyakoroltatni tanulóinkkal. A tanulás folyamatában meghatározó szerepe van a kommunikáció szintjének is. A tanulási képességek kimunkálása mellett gondot kell fordítani az önművelés képessége és attitűdje kiművelésének is. Az önálló tanulás, önművelés képessége kialakítása tanulóinkban a nevelőtestület minden tagjának kiemelt feladata. Iskolánk pedig programkínálatával, megfelelő infrastruktúra biztosításával szolgálhatja a tanulók képességfejlesztését.

b.) Kommunikációs kultúra fejlesztése - programja Iskolánk diákjait a tanulásban több tényező is akadályozza. Nap, mint nap tapasztaljuk a stabil ismeretek hiányát, melyre építeni lehet, készségek, képességeik fejletlenségét. Hátráltató tényező érdektelenségük a tanulás iránt, s az anyanyelvi kommunikációs kultúra fejletlensége. A kommunikációs kultúra mint tudás és képesség - együttes kifejlesztésében az iskola is hibázik, mert az olvasás – írás – helyesírás, beszédtechnika tanításához nem társítja a kommunikációs technikák gyakorlását, de sikertelenségünknek települései, családi, szociális, etnikai viszonyokból eredő hátrányai is vannak. A kommunikációs kultúra jobbításához fejlesztési program kidolgozása; személyközpontú, egyénhez igazodó bánásmóddal, szülők megnyerésével, fejlesztő tréninggel a hátrány kezelése. 32


Fejlesztési programunk: ♦ Olvasás, önművelés ( könyv, könyvtár, sajtóhasználat) ♦ Írás, helyesírás ♦ Fogalmazás, írásbeli szövegalkotás a mindennapi publicisztika és művészi közlés műfajaiban) ♦ Kommunikáció (beszédtechnika, szóbeli szövegalkotás, mimika, gesztus, tekintet, térköz) ♦ Programok a kommunikációs kultúra művészi eszközök révén történő fejlesztéséhez (bábozás, drámajáték, színjáték) c.) Hon- és népismeret, néphagyomány - tevékenységeink Célja: hogy tanulóink ismerjék meg hazánkat, népünket, kulturális örökségünket, a magyar néphagyományt. Törekedjenek megyénk, a szűkebb haza megismerésére. Követelmény: Tudatosodjon bennük, saját nemzeti hagyományaikat kell megismerni ahhoz, hogy mások kultúráját becsülni tudjuk. Törekedjenek az egyetemes értékek megértésére. Alakuljon ki nemzeti önismeretük, egészséges nemzettudatuk. Legyen alkalmuk a tevékenységekben cselekvő részvételre, élményszerzésre. - Múltjuk megismerése segítheti eligazodásunkat a jelenben. A hon- és népismeret értékrendjével segít megoldani a társadalmi nehézségeket, értékválságokat. Területei: Természeti környezet – lakóhelyünk természeti adottságai, a környezet értékei, hatása a társadalomra, gazdaságra, a táj életmód meghatározó szerepe, környezeti problémák, környezet- és természetvédelem.

Társadalmi környezet: A lakóhely gazdaságtelepítő tényezői, gazdasági tevékenységet meghatározó tényezők, a település rétegződése, életmód, hagyományok, a család, lakóhelyi közösség, a lakóhely oktatása, egészségügye, közművelődési, foglalkoztatási lehetőségei. Helytörténet – a lakóhely története, nemzeti értékek megóvása, helyi hagyományok ápolása, a lakóhely kiemelkedő személyiségei, életük, munkásságuk. Népismeret, néphagyomány - népművészeti, kulturális, természeti szépségek, értékek - gyermekjátékok, népszokások (évkör ünnepeinkhez, emberélet fordulóihoz kötődő) - népdalok – népzene – népi hangszerek - néptánc – megyénk táncai, a szülőföld táncai, szomszédnépek néphagyományai 33

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. -

viseletek – régiónk és népünk viseletei építészet – népi építészet, az Alföld és szűkebb hazánk építészeti sajátosságai tájjellegű ételek, helyi specialitások kézművesség (anyag- forma-, funkció) díszítő művészet

Tevékenységeink A hon- és népismeret, néphagyomány körébe tartozó célkitűzéseink megvalósítására igyekszünk kihasználni a tantárgyak adta lehetőséget. Iskolánk sajátossága, hogy a kézműipari tagozaton hagyományos, elsősorban a régióban hagyományos kismesterségekben képez fiatalokat. Ezért is jelentkezik kiemelt feladatként fenti célkitűzéseink megvalósítása. Szakképzési programunk alapvető forrása; a 9 – 10. évfolyamon a Művészetek műveltségterület vizuális kultúra tantárgyban önálló modulként jelenik meg ( népművészet, néprajz), s önálló tantárgyként a szabadon választható tantárgyak között – tanköteles diákjaink pálya-előkészítését is szolgálva. A néptánc – népijáték területe szintén jelen van a kötelező tantárgyak között a testnevelés- sport műveltségterületekbe integrálva, s önálló tantárgyként a szabadon választható tantárgyak sorában. Tevékenységei még a múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások megtekintése, múzeumfalvak felkeresése, találkozások mesteremberekkel, népművészekkel, ma is élő műhelyek felkeresése, országos pályázatokon való részvétel, gyűjtőutak, táborok.

d.)Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Az egyes távoli kultúrák értékei iránti érdeklődés a gazdasági kapcsolatokkal kezdődik, vagy külpolitikai konfliktusok hívják fel figyelmünket egy –egy országra. Európához és a nagyvilághoz való csatlakozás következtében is nagy jelentősége van az európai identitásra nevelésnek. Célunk – segíteni a különböző kultúrák, értékeink megismerését. Fiataljaink szerezzenek közvetlen tapasztalatot Európáról, az ott élő fiatalok életéről, váljanak nyitottá különböző népek, kultúrák, vallások iránt. Lépjenek fel más népek, fajok hátrányos megkülönböztetése ellen. Járuljanak hozzá az európai kultúra gyarapításához. Keressék a kapcsolatot más országok fiataljaival, s törekedjenek legalább egy európai nyelv elsajátítására.

Tevékenységfajták, melyek segítik céljaink megvalósítását: - külföldi tanulmányutak, diákcserék - nemzeti pályázatokban való részvétel - nemzetközi táborok - nemzeti estek, találkozók - testvériskolai programok - filmvetítés - kiállítások - vetélkedők - tantárgyi rendszerünk e.) A környezet védelmét szolgáló tevékenységeink

34

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Célja – a valóságos természeti és humán környezet közvetlen megtapasztalása. A környezetvédelem szemlélete áthatja az iskolai élet minden területét. Tevékenységét, a tanórától a szabadidős foglalkozásokig. Fejlődjön tanulóink problémaérzékenysége, s aktívan vegyenek részt a problémák megoldásában. Cselekvéseiket a preventív szemlélet határozza meg. Környezeti nevelést segítő tevékenységek: - tisztasági akciók - természetjárás, kirándulás - madarak és fák napja - botanikus kertünk lehetőségeinek kiaknázása - kötelező és szabadon választható tantárgyak - szabadidős tevékenységek f.) A tanulók pályaorientációját segítő tevékenységek Segíteni az egyén és a társadalom részére hasznos foglalkozás kiválasztását. Cél: tanulóink alapos megismerése, önismeretük fejlesztése változatos módszerekkel, tevékenység által. Feladatunk: megismertetni a legfontosabb szakmákat, követelményeket, elvárt képességeket a szakma gyakorlásához. Felkészíteni őket a munkavállalásra, álláskeresési technikákra. Reális jövőkép kialakítása. Pályaorientációt segítő tevékenységeink: ♦ nyitott Műhely ♦ játszóház ♦ szakkör ♦ pályatükör ♦ munkaerőpiaci tréning ♦ vállalkozási ismeretek ♦ tantárgyak

g.) Személyiségfejlesztő foglalkozás - "MANDALA" ♦ „Mandala” személyiségfejlesztő foglalkozás –készség-, képességszemélyiségfejlesztő gyakorlatok: - kreativitásfejlesztést szolgáló gyakorlatok - nonverbális készségek fejlesztése - gyakorlatok az önkép, önismeret fejlesztésére - társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok - Kerete: hetente 1 X 2 óra tanórán kívül

és

h.) Tanórán kívüli tevékenységek az iskolában 1./ Hagyományőrző tevékenységek az iskolában • Október 23 – megemlékezés • Kós Károly hetek 35


2./

3./

• Mikulás • Karácsony • Farsang • Március 15 • Gyermeknap • Ballagás • nemzeti összetartozás napja Diákönkormányzat → az osztályok, kollégiumi csoportok képviselőiből áll. Munkáját Diáktanács irányítja, diákönkormányzatot segítő tanár patronálja a DÖK vezetőit. A Diákönkormányzat Ifjúsági, Információs Irodát működtet a jövőben. Tanulószoba → az iskola nem szervez. A kollégiumban 17-19-ig tanulószobát tartunk, amit látogathatnak - ha kérik – az iskola tanulói is.

4./

Diákétkeztetés - a mindenkori térítési díj ellenében iskolánkban, helyben történik. Igény szerint menzát is biztosítunk. Az étkezést a DMJV Gazdálkodási Főosztálya szervezi meg ellátottaink számára.

5./

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások → évente meghatározásra a tanulók szükséglete, s az iskola lehetőségei alapján.

6./

Sportkör - tagjai az iskola minden tanulója. A testnevelés tantárggyal együtt biztosítja a tanulók testedzését.

7./

Szakkör: A tanuló egyéni képességeinek, speciális adottságainak fejlesztését szolgálja. Alapja - közös érdeklődés vagy hobbi. Indításáról tanév elején a felmerülő igények és anyagi lehetőségek alapján döntünk.

8./

Versenyek, vetélkedők, pályázatok, megmérettetések. vetélkedők az iskolában ( pl. október 23; március 15).

9./

Tanulmányi kirándulások - önkéntes, a szülők fedezik költségét. Nevelő - oktatómunka javítása, követelmények teljesülése a célja.

10./

Szabadidős fogalakozások - igényekhez, szülők anyagi helyzetéhez igazodó programok (pl. múzeum, tábor, kirándulás stb.).

11./

Könyvtár: segíti a tanulást, tanulóink önképzését.

12./

Iskola sport, egyéb /műhely/ létesítményének használata tanári felügyelettel.

Vannak

kerülnek

hagyományos

i.) Tanórán kívüli közösségi alkalmak ♦ színházlátogatás ♦ kirándulás ♦ klubdélután 36

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ♦ tanórán kívüli projektek ♦ színjátszás ♦ filmklub ♦ beszélgetések ♦ zenei rendezvények ♦ ki mit tud? ♦ más iskolai rendezvények A jól működő iskolákban rengeteg tanórán kívüli tevékenység zajlik. Hisszük, hogy a nevelés, a megismerés ezen területei sokkal többet jelentenek a diákok személyiségformálása szempontjából, mint a szaktárgyi feladatok, információk, tudományos előadások. j.) Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái iskolánkban 1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, szakmai tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények. Tanulmányi kirándulásnak minősül az iskolai csoportok kölcsönös látogatásai, művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az iskola művészeti felkészítő, alkotó táborokat szervez. A tanulmányi, szakmai versenyek, diáknap része az adott tanév helyi rendjének. 2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere, látogatások Az iskola tanórai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat szerveznek, közös kiállításokat és közös projekteket dolgoznak fel. Részt vesznek nemzetközi vásárokon és kiállításokon. A szakképzési évfolyamon egyéni foglalkozás nem szervezhető, ezért a tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait tanórákon az oktatási módszerek adekvát megválasztásával, a kötelező, de szabadon választható tantárgyak, tan-anyagának választékával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kell megoldanunk.

II. 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünkben a közösségfejlesztést olyan társadalomfejlesztő pedagógiai folyamatnak tekintjük, amely hozzájárul a iskolai közösség szükségleteinek feltárásához, arra sajátos megoldásokat keres, cselekvési terveket készít annak érdekében, hogy a közösség fejlődjön, illetve abban minőségi változásokat indukáljon. Az közösségfejlesztő program célja, hogy hozzájáruljon az iskolán belüli kapcsolatok fejlődéséhez, amely • •

elősegíti hogy az intézményben olyan közösségi légkör alakuljon ki, amely a partnerkapcsolatok fejlesztését, és az ezen elven magvalósuló működést segíti elő. bátorítja az iskolai formális - osztály, kollégium, iskola - és az önszerveződő közösségeinek alakulását 37

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • • •

a megismerteti közösséghez való tartozás érzését, alkalmat teremt a közösségi normák elsajátítására, és gyakorlására, példát ad a másság, a tolerancia, az önsegítés, önkéntesség fogalmak megismerésére és alkalmazására hozzájárul, ahhoz hogy a tanulók megismerjék önmagukat, társaikat, teret ad a tehetségek felkutatására és az egész iskolaközösség számára történő kamatoztatására, lehetővé tesz, hogy a tanulók erőforrásként legyenek jelen a pedagógiai folyamatban, az iskola életében, módot ad olyan cselekvési technikák tanítására és elsajátítására, amely a mindennapi életben való eligazodást segíti információkkal, bátorítással.

A program megvalósításának szintjei: • • • •

a tanítási órákon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok pl. osztályok, szakmai tanuló-csoportok szintjén egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai pl. kollégium, szakkör, önképző kör a diákönkormányzai munka közösségfejlesztő feladatait szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai pl. iskola szintű programok, események, stb.

A program megvalósulása: 1.Szükségletfeltárás Célja: feltárni az iskola tanulóinak eddigi közösségi élményeit, érdeklődési körét, iskolához fűződő kapcsolatait, elvárásait, tenni akarását, amely révén aktív részesei lehetnek az iskolai közösségfejlesztő programnak.

2.Cselekvési terv készítése a megismert szükségletek alapján Ennek lehetséges területei: • tervek az osztályközösségek programjaira • a diákönkormányzat működésének áttekintése, új formák és módszerek keresése a hatékonyabb működésre • az iskolán belüli információs csatornánk kiépítése, a nagyobb helyi nyilvánosság érdekében • szakmai és szabadidős programok – iskolai szinten • diákotthoni programok • táborok, versenyek • iskolán kívüli kapcsolatok építése, városi, megyei, és nemzetközi szinteken

3.A program értékelése és folyamatos fejlesztése: 38


Szintjei: osztályközösségek, diákönkormányzat iskola vezetősége Az program első lépéseként a tantestület tagjai vitatták meg a iskolai közösségfejlesztő munka lehetséges elveit, tennivalóit. A tantestület körében elvégzett problémafeltárás során, amelyet a Jövő műhely módszerével végeztünk az alábbi, szükségletek fogalmazódtak meg, amelynek a megvalósításában a jelenlévők maguk is szívesen részt vállalnának: 1,/ Iskolakultúra fejlesztése (Környezetkultúra, viselkedéskultúra, szakmai fejlesztő programok, hagyomány, identitás, értékrend.) 2./ A tantestület belső kapcsolatrendszerének fejlesztése (Beszélgetések, kirándulás, közösségi érzés érősítését célzó programok, közös szórakozási alkalmak) 3./ Fejlesztő programok, foglalkozások diákoknak, tanároknak (Fejlesztő foglalkozások kettős vezetése, helyes értékrend elsajátításának elősegítése, tájékoztatás és megelőzős: a fiatalok körében terjedő káros szenvedélyek. 4./ Rendezvények, közös programok szervezése (Kiállítások: művésztanároknak, tanár-diák, sportrendezvények: tanár-diák kézilabda, népi étel bemutató, az iskola értékeinek bemutatása stb.) A program első lépéseként a tantestület tagjai vitatták meg a iskolai közösségfejlesztő munka lehetséges elveit, tennivalóit. Szuverinitás és közösséghez tartozás Minden iskolának nehéz probléma, hogy miképpen lehet összehangolni az egyes tanulóra való odafigyelést, személyes fejlesztést, támogatást, a társadalmi együttműködés, szolidaritás, tolerancia értékeit, s ezeknek a képességeknek a fejlesztését. Ki ne tudná, hogy a középiskolai lét legfontosabb élményei - közösségi élmények. A legtöbb felnőtt iskolai emlékei nem a tanuláshoz, tanórákhoz, egyéni foglalkozásokhoz, hanem a nagy iskolai bulikhoz, balhékhoz, nagyobb iskolai rendezvényekhez kötődnek. Szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy hogyan tudjuk a tanulók számára a közösség élményét, a valahova tartozás, a tradíció fontosságát közvetíteni. Közösségi szolgálat teljesítése Az új köznevelési törvény szerint azok számára, akik 2012 szeptemberében kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, az érettségi vizsga letételének feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése. Kétségtelen, hogy a segítőkészség, a megértés, az elfogadás, együttérzés, kitartás, a tolerancia, az empátia valós helyzetekben fejleszthető a legjobban. Szükséges, hogy a felnövekvő nemzedékben hosszú távon tudatosítsuk, hogy egy nemzetként összetartozunk, s a rászorulókon segítenünk kell.

39

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A szolgálat elvégzésének egyik lehetséges módja az önkéntes tevékenység, ami nem egyszerűen ingyenes munkát jelent, hanem valamely helyi közösség javát szolgáló tevékenységet. Intézményünkben néhány pedagógusnak komoly tapasztalata van az önkéntes képzésben. Ez a tapasztalat értékes humánerőforrás, ezért a képzés megújítását elkezdjük. Korábbi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy intenzív képzés megszervezésével lehet igazán hatékony eredményt elérni. A képzés során feladatunk az általános emberi és keresztény értékek megerősítése, az identitástudat fejlesztése. Fejlesztjük a fiatalok motivációját is. Megtanítjuk a gyerekeket a program- és tevékenységtervezésre, az eredmények összesítésére, értékelésére. A kiképzett fiatalok – hosszú távon – hasznos tevékenységet, önkéntes munkát végezhetnek saját lakóhelyük közösségében. Feladat: lehetőségek feltérképezése, kapcsolatépítés. Ezek lehetnek pl. múzeumpedagógiai foglalkozások segítése, játszóházak vezetése, bemutatók, kiállítások szervezése, vásárok segítése, botanikus kerti munka, idősek otthonában műsorok, előadások szervezése, beteg gyerekek segítése, stb.

II.6.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógusok legfontosabb feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Feladatai: • a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés • a tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának a javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel és szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása • a Pedagógiai Programban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak a teljesítése • a hivatali titkok megőrzése • a hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása • a különbözeti-, javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása • kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése • a tanulmányi versenyek lebonyolítása • a tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok • a vizsgák, az iskolai mérések és tanulmányi versenyek felügyelete • az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése • az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítő feladatok ellátása • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása • szülő értekezletek, fogadó órák megtartása • pontos és aktívrészvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken • részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendel t továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés 40

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • • • • •

a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben az ebédlői ügyelet ellátása a tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszerzése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken a tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése az iskolai dokumentumok előkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltárkészítés szakleltárak rendben tartása együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és határköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök feladatait a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. • az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztálya tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit • segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával • kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével • segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját • folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét • minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti • szülői értekezletet és fogadó órát tart • ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket o naplóvezetés, ellenőrzés o félévi és év végi, illetve év eleji statisztikai adatok szolgáltatása o bizonyítványok és törzslapok írása, ellenőrzők ellenőrzése o továbbtanulás segítése o hiányzások igazolása • nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát • ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat • rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében • élményszerű szabadidős programokat szervez • javaslatokat tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére • részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását • órát látogat az osztályában.

41

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. II. 7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések az iskolában II.7.1. Iskolánk tevékenységrendszerének keretei, módszereink Problémafelvetés: A mai iskolában nincs elegendő tere a cselekvésnek, tevékenykedésnek, mert a megszorító gazdasági intézkedések épen ezeket a tevékenységformákat számoltatták fel anyagi lehetőségek hiányában. -

-

Oktatásunkat eddig a tantárgyközpontú tanulás jellemezte, a különböző tantárgyak különálló egységként mutatják be a valóságot. A jövőben új, komplex oktatáson alapuló, biztosabb alapokat nyújtó képzést kell biztosítanunk. Elengedhetetlen, hogy kialakuljon tanulóinkban az önképzés igénye, s a speciális kompetenciák megszerzésének szükségessége. Fontos az alkotóképesség cselekedtetés, tevékenység által való fejlesztése. Új stílust, tanulási módszert kell kialakítani tanulóinknak, s váltani kell pedagógusainknak is. Az ismeretközlő, átadó funkciót fel kell váltsák a komplexebb látásmódot segítő oktatási formák, módszerek. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a technikai kompetenciák megszerzésének is.

Az iskola tevékenységrendszerének keretei: • kötelező tanórák • nem kötelező (választható) tanórák • egyéni foglakozások a tehetséggondozás, felzárkóztatás céljából (1 - 3 fő): o alapképességek fejlesztése (magyar nyelv, matematika) o kiegészítő ismeretek (fizika, kémia, biológia, történelem) • tanórán kívüli tevékenységek: iskolánk a szülők igénye alapján a tanulók részére tanulószobát biztosít. A tanulószoba megtartására napi 2 óra áll rendelkezésre.

II. 7.2. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelten tehetséges gyermek – a tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Egyetlen oktatási-nevelési intézmény sem engedheti meg, hogy tehetséges diákjai elkallódjanak. A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között a család mellett az iskola a legfontosabb. A tehetséget általában úgy definiálják, hogy valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség, amely az átlagos szintet valamilyen módon meghaladja. a.) A tehetség összetevői: 1. Képességek: 42

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. a.) intellektuális b.) művészeti ( zene, író, rendező) c.) pszichomotoros ( sport, tánc, kézügyesség) d.) szociális ( vezetői, empátiás, szervező, kommunikációs) 2. Kreativitás → divergens gondolkodás 3. Feladatkötelezettség ( szorgalom, kitartás, kíváncsiság) b.)A tehetség típusai ♦ Intellektuális ♦ művészi ♦ pszichomotoros ♦ vezetői c.)A tehetség felismerése A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik. A tehetség felismeréséhez vezető út: ♦ gyorsítás, léptetés ♦ elkülönítés ♦ gazdagítás, dúsítás

A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában Feladataink: • a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése; • a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés • motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása. Tanórai tevékenység

Tanórán kívüli tevékenységek

Iskola szintű tevékenységek

Differenciálás, alternatív tanulásszervezési módszerek (projekt, portfolió, kooperatív tanulás) kiscsoportos és egyéni fejlesztő programok tanulószobai foglalkoztatás iskolai szakkörök, szabadidős tevékenységek (színjátszás, dráma, kézművesség, alkotó körök, segítő programok) sportfoglalkozások iskolai könyvtárhasználat és könyvtári foglalkozások versenyek, vetélkedők kiállítások rendezvények, ünnepélyek pályázati lehetőségek

Iskolán kívüli - városi, megyei, országos városi, országos kiállítások 43

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. megmérettetések

országos pályázatok tanulmányi versenyek kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása önálló ismeretszerzés segítése IKT eszközök használatának támogatása

A tehetséggondozás, felzárkóztatás módszerei: kötelező és nem kötelező tanórán differenciálás önálló és csoportmunka modularizáció tapasztalás, cselekedtetés élményszerző tanulás projektmódszer integráció komplexitás

A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek is szolgálják egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás a nem kötelező (választható) tantárgyak tehetséggondozó foglalkozások sportkör szakkör versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok iskolai könyvtár szabadidős foglalkozások egy része Tantestületünk átértékelte eddig alkalmazott módszereit az alábbi területeken: személyes tanár - diák kapcsolat kialakítása kiscsoportos képzéssel, csoportmunkával tolerancia türelem az oktatási folyamatban egyéni munkatempó figyelembe vétele hosszabb ideig tartó pályaorientáció tapasztalatszerző tanulási helyzetek teremtése tevékenység általi tanulás módszerének alkalmazása szabadidős tevékenységek sikerorientált képzés projektmódszer modularizáció tantárgyi integráció

44

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. II.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók segítése A társadalom működési zavarai többszörösen sújtják a gyermeket és az ifjakat; az amúgy is hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élőket. A hátrányos helyzet fogalma az alábbi kritériumokból és ezek egymásra hatásából adódik: 1. szülők deviáns viselkedés (alkoholizmus, kriminalitás, öngyilkosság, ideg – elmebetegség, stb.) 2. kedvezőtlen család – szerkezet (gyermekeket egyedül nevelő szülő, nevelőszülő) 3. alacsony iskolai végzettség 4. kedvezőtlen lakásviszonyok 5. alacsony létminimum alatti jövedelmi viszonyok 6. magas gyermeklétszám 7. szülők tartós betegsége 8. etnikai kisebbségből adódó problémák Az iskola feladata, hogy a tanulóra ható biológiai, szociális és pszichológiai veszélyeztető körülményeket elhárítsa, ill. enyhítse az egészséges személyiségfejlődés érdekében. Módja: iskolaközösséget fejlesztő programok Célja: az iskolában kifejlődjön a közösségi megértés és támogatás, szerveződjenek a tanulók segítésére programok. Feladata: ♦ a közbenjárás, a támogatás, a közvetítés. ♦ segélyezés, kedvezményes diákétkeztetés ♦ felzárkóztató foglalkozások ♦ egyéni képességeket figyelembe vevő foglalkoztatás ♦ differenciálás ♦ élményszerű óravezetés ♦ munkáltatás, cselekedtetés ♦ csoportmunka, kísérletek, gyűjtőmunka, szerepeltetés ( báb -dráma órák) ♦ játszóházi és kézművesség foglalkozás ♦ tanulószoba ♦ együttműködés a szülőkkel, gyermek - és ifjúsági felelőssel ♦ közösségi programok szervezése

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják • • • • • • •

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, élményszerző, tevékenységcentrikus módszerek, differenciálás felzárkóztató órák, fogalakozások iskolai könyvtár diákétkeztetés tanulószoba választható szakkörök, önképzőkörök nevelők segítő kapcsolata 45

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • •

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítsége pszichológusunk tevékenysége tankönyv, tanszertámogatás tábor, kirándulás támogatása

II. 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A tanulás kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során fejlődik - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozás - egyéni képességhez igazodó tematika - szabadidős tevékenységek - AKG – programja a tanulás tanulása Az iskolai motiváció alaptónusát az iskola egészének légköre határozza meg. Ennek összetevőit az iskolai célrendszer, a tananyagstruktúra, a követelményrendszer, a szervezeti felépítés, a módszertani kultúra, a tanárok személyi varázsa, az örömmel végzett munka levegője adja. A tizenéveseknek, amikor hozzánk kerülnek, már kialakult motivációs bázisuk van. A család, a környezet adottságai már létrehozták azokat az indítékokat, melyek munkára, tevékenységre serkentik. Ha nincs is stabil belső motivációja már nem szorul kizárólag külső indikátorokra. Az iskola feladata, hogy pedagógiai eszközökkel mozgásba hozza a megfelelő adottságokat. Rendkívül sokféle indíték vezérelhet egy gyereket. Azért tanul, dolgozik, mert szülei elvárják, mert szokás, mert kell, mert körülötte lévő társai is ezt csinálják, mert célja van vele, mert kötelességtudata van, mert szereti a tanárát, mert érdekli, mert jobb akar lenni. A miért nem tanul kérdésre a fentiek tagadó felsorolása lehet a válasz. A személyes motiváció fejlesztéséhez: ♦ személyesség ♦ témahetek

A tanítás - tanulása: ♦ projektek ♦ modulok jó célt szolgálhatnak Az önálló tanulás tervének elkészítése: 1. Önálló munkavégzés, feladattudat szintje Tanulási szokások léte/ nem léte 2. A célok megfogalmazása ( nevelési területenként) - helyzetelemzés tapasztalataiból 3. A feladatok kijelölése - helyzetelemzésből adódó feladatok a cél elérése érdekében 4. A tevékenységek és módszerek kiválasztása Ismerni kell a követelményeket, s pontosítani hova kell elérni az adott év végére. 46


Az önálló tanulásra nevelés → célja: önálló ismeretszerzés elérése Önállóság → a feladatok megjegyzésében felidézésében feladatok megoldásában munka megszervezésében ellenőrzés elvégzésében problémák meglátásában cél, hogy a gyerek minél előbb a legnagyobb önállósággal bírjon.

Helyes tanulási szokások, tanulási technikák elsajátítása: 1. Meg kell tervezni a tantárgyak tanulásának helyes egyéni sorrendjét - legkönnyebbtől → legnehezebb felé - azonos tárgyakon belül szóbeli - írásbeli sorrendje ( szóbeli először) 2. A szóbeli tanulás technikája ♦ tanulja meg a lecke címét ♦ idézze fel az órán hallottakat ♦ próbálja meg egyszer elmondani az olvasottakat ♦ újra olvassa el a tananyagot ♦ csak a problémás részt olvassa el újra 3. Verstanulás → külön feladat ♦ értse meg a verset ♦ csak a megértett verset kezdje el tanulni ♦ a feladás napján kezdje el tanulni a verset ♦ naponta tanulja hozzá a szükséges mennyiséget ♦ ismételje át az egészet minden alkalommal ♦ számonkérés utolsó napján már csak ismételjen Az időtervezés Az idő meghatározása keretet ad a tanulásnak. Tervezhető tantárgyanként vagy az összes feladathoz. A tanulási technikákat taníthatjuk. Frontálisan ismertessük meg a tanulási technikákat. Az ellenőrzés ♦ biztonságot ad a gyereknek ♦ tájékoztatást a pedagógusnak, mikor, kinek, mit kell segítenie ♦ differenciálás ♦ új feladatokra, problémára terjed ki Segítségnyújtás: ahhoz kell segítséget adni, hogy a gyerek maga találja meg a megoldást. Fejlesztés és korrekció → az önálló tanulás alatt végezzük, ≠korrepetálással

47

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Értékelés: az önálló munka lezárása, visszajelzés a gyereknek, hol tart a követelmények elérésében, miben kell változtatnia.

II.7.5. Beilleszkedési, tevékenységünk

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

Intézményünk alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását nem vállalta fel. Beilleszkedési nehézségek enyhítésének programja Beilleszkedési magatartási nehézségeket előidéző okok, források 1. antropogén veszélyek 2. házastársi és családi konfliktusok hatása 3. családi diszharmónia 4. negatív magatartásformák 5. durva bánásmód 6. elhagyás és elhanyagolás 7. a szülők nevelési stílusából eredő negatív hatások 8. a szülők alkoholizmusa 9. a szülők válása 10. az új család - nevelőapa, nevelőanya megjelenése 11. a bűnözés és a lumpen környezet hatása a fiatalra 12. kedvezőtlen iskolai hatások ♦ diszkrimináció ♦ magas követelmények ♦ előítéletes megszégyenítések ♦ tanulási nehézségek ♦ rossz tanulási technika 13. a szegénység hatása a tanulók szocializációjára ♦ alacsony iskolázottság ♦ anyagi, tárgyi szűkösség ♦ elutasító magatartás az iskola kezdeményezésével kapcsolatban morális szegénység - erkölcsi leértékelődés, szülők elvesztik hitüket Gyakran előforduló beilleszkedés zavarok ♦ dac ♦ extrém fáradtság ♦ agresszivitás ♦ hazudozás ♦ ifjúkori lopások ♦ különállók ♦ narcisztikus ( önimádó) és az önelfedő magatartás ♦ a tanulmányi munkában kudarcot vallottak ♦ a csavargás 48


Intézményünkben a beilleszkedés, magatartási nehézségek elsősorban a tanköteles korú tanulók esetében jelentkeznek. Okai: - iskolaváltás - az otthontól, szülőktől való elszakadás - egyeseknél az új környezethez való alkalmazkodás nehézségei - korábbi negatív tanulásélmények A segítés módja: - felzárkóztatás - kötetlen, személyes beszélgetésekkel - egyéni képességekhez mért feladatok - szabadidős tevékenységek ( túrák, kézműves és játszóházi foglalkozások szervezése) A beilleszkedési nehézségeket csak értő figyelemmel tudjuk enyhíteni: ♦ cselekedtető élethelyzetekben ♦ élményszituációkban ♦ új pozitív tapasztalatok szerzésével pl. színház, múzeum, könyvtár, hangverseny-látogatások ♦ tanulás tanulása ♦ jövőkép alakítása ♦ önismereti csoportok ♦ kirándulások, vetélkedők, túrák ♦ nevelők együttműködése ♦ szülők - nevelők együttműködése II. 7.6. A gyermekvédelmi munka az iskolában A pedagógiai tevékenységnek biztosítania kell a tanulók részére a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségegeket a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermekvédelmi munkában használt alapfogalmak meghatározása Az iskola egyik legfontosabb ifjúságvédelmi feladatát és felelősségét abban látjuk, hogy meg tudjuk-e akadályozni vagy legalább tudjuk-e fékezni, enyhíteni a jellegzetesen serdülőkorban beinduló deviáns karrier megjelenését. A deviáns viselkedésű serdülő mögött általában nem kiegyensúlyozott család áll, ezért a pedagógusoknak kell észrevenniük a kedvezőtlen irányba mutató személyiségfejlődés első figyelmeztető jeleit. A másik nagyon fontos feladat a szocio-kultúrális hátránnyal érkező tanulók segítése képességeik optimális kibontakoztatásában, illetve ezen tanulók veszélyeztetettségének megelőzése. Ahhoz, hogy a tanuló aktuális helyzetét megítélni és értelmezni tudjuk, differenciált képet kell alkotnunk a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ok–okozati összefüggéseiről. Kialakulásához vezető tényező

Következménye

Segítés formái

49


Hátrányos helyzetű Alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat

Alacsony jövedelmi A tanuló esélyszint egyenlőtlensége

Támogatás, anyagi segélyezés

Rossz lakásKörülmények

Lehetőség szerint társadalmi integrációjuk segítése

Szülők alacsony Iskolázottsági, műveltségi szintje

Veszélyeztetett Testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, gondviselő nem biztosítja

Elhanyagoló nevelés, gondozás Devianciák halmozott előfordulása a családban

A tanulónál is megjelenő deviáns magatartási formák

Tartós, szakember Által nyújtott támogatás

Negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás Alkoholizálás, drog

Helyzetelemzés 1. Társadalmi hatások Az 1990-es évek második felében az aktív korú népesség (30-40 évesek) iskolázottsága nagymértékben megemelkedett Az iskoláztatási igény nagymértékben megnőtt. A szülők gyermekeiket a képzés magasabb szintjeire igyekeznek beiskolázni, mint ahol ők maguk végeztek. Általános tendencia hazánkban, hogy az oktatási intézmények elégedetlenek a csoportos mobilitás okozta helyzettel. A képzés szinte minden szintjén a korábbi években megszokott átlag alatt maradnak a tanulók teljesítményüket, és magukkal hozott kultúrájukat tekintve egyaránt. 2. Helyi sajátosságok ♦ Tanulókra vonatkozó mutatók Az iskolánkban tanuló tanköteles korosztály több csoportba osztható. Az egyikbe azok a fiatalok tartoznak, akik az itt tanulható szakmák miatt kifejezetten a mi iskolánkat célozták meg. a másik csoportba azok tartoznak, akik a szakközépiskolai vagy gimnáziumi képzésből gyengébb képességeik miatt kiszorultak és vannak olyanok is, akik úgy kerülnek hozzánk, hogy más iskolákban lemorzsolódtak vagy már korábban bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe. Tekintve, hogy a hátrányos helyzet szocio-kultúrális hátrány, nemcsak a rossz anyagi háttér nehezíti a tanulók iskolai előmenetelét és esélyekhez jutását, hanem amire a fentebb említett társadalmi mobilitás utal: a szülők kulturáltsági foka, képzettsége gyermekeik választott 50

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. iskolájának szintje alatt marad. / Ebből következően és a rendszerszemléletet előtérbe helyezve a szülőkkel kialakított kapcsolatnak és együttműködésnek hangsúlyos szerepe lesz a gyermekvédelmi munkában. / A tanulói problémák között legnagyobb arányban az iskolalátogatás rendszertelensége fordul el. A serdülőkorban lévő diákjaink körében szinte általános probléma a szocializáció zavara. ♦ Az intézmény működési feltételei Intézményünkben nem rendelkezik státusszal a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatellátásra. A feladatokat egyik tanárunk – az osztályfőnökökkel együttműködve látja el. A tantestület egy része korábban dolgozott a gyermekvédelmi rendszerben, az ő szemléletüket ez erősen meghatározza. Azt a tényt azonban, hogy sok tanulónk nemcsak gyengébb képességekkel rendelkezik, hanem motiválatlan is és a család viszonyulása sem mindig egyértelmű a gyerek iskolai dolgaihoz, a legtöbb pedagógus nem tudja elfogadni vagy feldolgozni. ♦ Az intézmény környezetére vonatkozó mutatók Diákjaink nagy része a környező kis településékről kerül be, olyan helyekről, ahol nem tudták megszervezni a 9. és 10. évfolyam indítását. Ezen tanulók nagy része kollégiumi ellátást is igényel. Esetükben nehezebb a kapcsolattartás a szülőkkel, a személyes kontaktus sokszor hiányzik. A kis településeken a munkanélküliség is jobban sújtja a családokat, sokszor azt is sikerként kell elkönyvelni, ha a szülőt hozzásegítjük a közmunkaprogramba való bekapcsolódáshoz. Az iskolában működő alapítványok és a környezetünkben működő társadalmi szervezetek már meglévő és potenciális segítői az ifjúságvédelmi munkának.

Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelmi rendszerben Az iskola feladatai: felismerni a problémákat keresni az okokat segítséget nyújtani jelezni az illetékes szakembereknek , a Gyermekjóléti Szolgálat iskolai gyermekvédelmi koordinátorainak: - kétséges, bizonytalan helyzetben - krízishelyzetben - csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető esetekben (szakmai kompetenciát meghaladó esetekben) Az iskola feladata még : gondoskodni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről szülők, tanulók tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről írásban, valamint arról is, hogy mikor és hol kereshető fel továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtani a tanulóknak a középiskolai és felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez

51

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. kiemelt figyelmet fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére illetve a gyógyultak beilleszkedésének elősegítésére A törvény egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza meg, a családokhoz közelebb álló mikrotársadalmi közegekben keresi a gyermekvédelmi, ifjúsági, családi problémákra a megoldási módokat.

Alapelvek az ifjúságvédelmi munkában 1. Prevenció 2. Rendszerszemlélet: a fiatal a családja, iskolai közössége és a kortárscsoportok mind egyegy rendszer, ezekből kiragadva a fiatalt csekélyebb az esély a változtatásra 3. Egészséges és jól működő modelleket kell állítani a fiatalok elé 4. „Ahhoz kell elvezetni a fiatalokat, ami hiányzik belőlük” /Kopp Mária /: meg kell tanítani őket arra, hogy örömet találjanak a tevékenységben, fel kell ébreszteni bennük az alkotás örömét. 5. Előző pontból következik, hogy első a tevékenység 6. Működő és az egyént támogató, az emberi kapcsolatok kölcsönösségét értékelni tudó közösségeket kell létrehozni az iskolában 7. Előítélettől mentes, a tanulóval kapcsolatos személyes információkat diszkréten kezelő beállítódás és viszonyulás elsajátítása

Iskolánk helyi sajátosságai és a korábbi évek tapasztalatai alapján tervezett ifjúságvédelmi tevékenységek Célok

Módszerek

Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 1. Kérdőív a tanuló és a szülő részére felmérése 2. Kérdőív az osztályfőnök részére Az igazolatlan mulasztások mérséklése 1. Már a bekerüléskor szülői értekezlet, szülők tájékoztatása szóróanyaggal a hiányzás következményeiről. 2. Kétirányú tájékoztatás /szülő felé, Gyermekjóléti Szolgálat felé / a mulasztásokról. 3.Explorációs, oknyomozó beszélgetések a tanulókkal Szociális hátrányok mérséklése Segítségnyújtás a gyermekvédelmi rendszer pénzbeli ellátási formáinak Igénybevételéhez Az iskola és a család együttműködésé1. Tematikus szülői értekezletek az iskolában nek, kapcsolatának kialakítása, javítása 2. A hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett diákoknál családlátogatás 3. Ha egy faluban sok szülő zárkózik el az iskolai kapcsolattól, a helyi Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével „kihelyezett 52

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. szülői értekezlet”, összekapcsolva helyi értékek megismerésével, tanulók általi bemutatókkal 4. Esetelemző foglalkozások az egy osztályban tanító pedagógusok részvételével.

II.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolai és kollégiumi pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel – az együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése Mindenkinek van egy képe a jó iskoláról. Ez nehezen definiálható. Másért jó a diáknak, a szülőnek, a pedagógusnak. A nevelési célok megvalósításához szükséges, hogy az érintett rétegek között mindennapi munkakapcsolat legyen.

A szülő és az iskola kapcsolata ♦ Tisztában kell lennünk, mit vár el a szülő ♦ Ismernünk kell a tanulóink szociális hátterét ( vidéki, csonka családok, stb.) ♦ Fontosnak tartjuk, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, hogy gyerekeik nevelését ránk bízzák ♦ Törekszünk arra, hogy együttműködő partnerre találjunk a szülők személyében gyermekeik nevelését érintően ♦ Feladatunk, hogy a kapcsolatépítés terén előrelépéseket tegyünk. Formái: ♦ Évente 2 alkalommal szülői értekezletet tartunk, melyen szóróanyaggal tájékoztatjuk a szülőket az iskola célkitűzéseiről, segítjük őket nevelési problémáik megoldásában. ♦ Havi rendszerességgel fogadóórát szervezünk. ♦ Szeretnénk rendezvényeinket nyitottá tenni a szülők felé, azokra meghívni őket, pl. kiállítások, műsorok, egyéb rendezvények. ♦ "Nyitott műhelynapok" keretében lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekeiket munka közben is megnézzék. ♦ családlátogatások, falulátogatások - célunk megismerni azt a társadalmi közeget, ahonnan tanulóink érkeznek ♦ igyekszünk a szülőket rendszeresen tájékoztatni az iskola életéről,gyermekük tanulmányi munkájáról (honlap, faliújság, ellenőrző,levél) Az iskola és a kollégiumi nevelők együttműködése Az iskola és a kollégium összefonódva működik. Ennek több előnye, de hátránya is van. Feladatunk: kihasználni az előnyét, megbirkózni a nehézségekkel

53

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ♦ szerencsés helyzet, hogy a kollégium nevelői a tantestület tagjai is, részei az iskolai élet mindennapjainak ♦ a kollégák közötti munkakapcsolat szoros, rendszeres ♦ a kollégiumi nevelőknek lehetőségük van a gyerek jobb megismerésére, más oldalról is megnyílnak előttük a gyerekek, mint a tanórákon Az együttműködésük formái: ♦ tapasztalatcsere, esetelemzések ♦ rendszeres információáramlás ♦ napi munkamegbeszélések pl. a gyerekek felzárkóztatásáról, tanulmányi hiányosságok pótlásáról, stb. ♦ közös rendezvények, játszóházak - az együtt munkálkodás megtapasztalása ♦ sportrendezvények ♦ teaházak

A tanuló és tanár kapcsolatrendszere a.) A tanárok és diákok együttműködése lehet: - gyümölcsöző - helyes - elfogadó - konfliktusos - elviselhetetlen b.)

- tartsuk tiszteletben a gyereket - értékeljük rendszeresen és következetesen - a megfelelő hang, megszólítás, motivációs kulcsfontosságú - tanórán kívüli lehetőségeket növelni kell a közösségépítéshez - a konfliktusok természetes velejárói a közösségek működésének. c.) A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: - személyes beszélgetés - DÖK megbeszélések - honlap, facebook - iskolai rendezvények, programok, kiállítások, kirándulások - ellenőrző A közvetlen és közvetett partnerekkel való kapcsolattartás lehetséges formái - személyes találkozó - levél - elektronikus kapcsolattartás - megkeresés - támogatói szerződések - szponzori lehetőségek II. 9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje

54

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolhatják: saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. II.10. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek II.10.1. Ellenőrzés, értékelés iskolánkban Minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van visszajelzésre, megerősítésre és/ vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogy csináltunk, mit kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. A közeli, távoli célok megválasztása, az odavezető út, módszerek megkeresése is feltételezi a kiindulópontot, a helyzet tisztánlátását. Útközben is tájékozódnunk kell, hol tartunk, s tudnunk kell mikor érünk célba. A teljesítményértékelés olyan folyamat, amelyben a szervezet visszajelzést szerez és ad az alkalmazotti teljesítményről. Mindemellett magában foglalja annak eldöntését is, hogy: - mit értékelünk, - ki értékeljen, - melyik értékelési eljárást alkalmazzuk, - hogyan ismertessük az értékelési eredményeket. ÉRTÉKELÉS ≠ ELLENŐRZÉSSEL. Belső értékelés: ♦ vezetői, ♦ csoportos, ♦ egyéni Az értékelés szintjei: ♦ tanuló, ♦ pedagógus, ♦ intézmény / szervezet szintjén. Az értékelés funkciói és típusai: ♦ helyzetfeltárás – diagnosztikus ♦ fejlesztés - formálás – formatív értékelés ♦ eredmények megállapítása – szummatív értékelés. A tanulók értékelésének iskolai gyakorlata: Az értékelés alapelvei: ♦ személyre szóló legyen, ♦ fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, ♦ ne legyen megtartó, fegyelmező jellegű, ♦ folyamatosságot biztosítson, 55

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ♦ az iskolai követelményrendszerre épüljön ♦ biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát ♦ legyen tárgyszerű ( mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítása, stb.) ♦ félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.

Az értékelés formái: a.) személyes, szóbeli értékelés történik ♦ a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsokat ad, ♦ a tanár megragadja a tanórán kívüli alkalmakat is,, ♦ szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, ♦ fogadóórán, ♦ szülői értekezleten az osztályfőnök által, ♦ osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalomjegy kapcsán, ♦ az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, ♦ az iskola által szervezett programok értékelésekor ( kirándulások, színház, vetélkedők, stb.), ♦ a tantestület előtt ( szélsőséges esetekben), ♦ igazgató vagy igazgatóhelyettes által ( kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán). b.) Szöveges értékelés írásban ♦ A szaktanár vagy osztályfőnök által szükség esetén ( kiemelkedő teljesítmények, ill. problémás tanulók), ♦ Dicséretek, ill. elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe, ♦ Szaktanárok dolgozatokra írott véleményei ♦ Külső felkérésre készített minősítések, vélemények ( gyermekvédelem, rendőrség, stb.) Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások, mulasztások következményeit, pótlási, javítási lehetőségeket. Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl lediktálás a füzetbe. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjeggyel értékelik ( 1 – 5), félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik. ( jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon. A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont. 56

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma tantárgyanként- átlagban havi 1 jegy. Az értékelés nyilvános formái: ♦ házi versenyek, vetélkedők ♦ bemutatóórák, ♦ az iskola belső vizsgái ♦ speciális tantárgyi felmérések lehetősége, ♦ az értékelés az egész diákközösség előtt ( tanévzáró, tanévnyitó ünnepség, iskolai rendezvények) ♦ értékelés a nevelőtestület előtt ( tantestületi értekezlet, iskolai események) ♦ értékelés iskolakapcsolatok szintjén ♦ iskolai szervezésű vetélkedők ♦ szakköri, osztályproduktumi kiállítások, projektbemutatók. A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja: ♦ kimagasló tanulmányi eredmény, ♦ jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, ♦ közösségért végzett tevékenység, ♦ diákkörökben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés, ♦ kiemelkedő sporttevékenység, ♦ minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti. A jutalmazás formái: ♦ írásbeli szaktanári ill. osztályfőnöki dicséret, ♦ igazgatói írásbeli dicséret, ♦ kiemelkedő tanulmányi munkáért szabadnap biztosítása, ♦ egész évben végzett kiemelkedő m unkáért a bizonyítványba is a dicséretet beírni, ♦ egyéb egyéni és csoportos jutalmak. Elmarasztalásban részesítjük: ♦ aki tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, ♦ aki a házirendet megszegi, ♦ aki árt az iskola jó hírnevének. Az elmarasztalás formái: ♦ szaktanári figyelmeztetés intés, megrovás ♦ osztályfőnöki figyelmeztetés intés, megrovás ♦ tantestületi figyelmeztetés intés, megrovás ♦ igazgatói figyelmeztetés intés, megrovás Az elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, s a szülő tudomására hozni.

57

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A tanulók jutalmazásának elvei, formái: A szakmai közösségek, egyes tanulók tanulmányi (elmélet, gyakorlat), közösségi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal tanúsított eredményes felkészülésért, egy-egy feladat kiemelkedő magoldásáért. Igazgatói dicséret adható az iskolának dicsősséget jelentő országos, regionális, megyei, helyi versenyeken elért kiemelkedő eredményért, sikeres pályázati szereplésért. Kiváló tanuló - kitüntetés adható a két egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett és kimagasló szakmai eredményt elérő tanulónak. Formája - oklevél, könyv, alkotótáborban, külföldi csereprogramban való részvétel lehet. Fegyelmező intézkedések - a fokozatosság elve érvényesítésével, a vétség súlyára tekintettel kerül alkalmazásra. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli figyelmeztetés - szaktanári vagy igazgatói intés Szaktanári figyelmeztetés: - kötelező tárgyak követelményeinek nem teljesítése , felszerelés hiány, házirend enyhe megsértése, igazolatlan mulasztás miatt hozható. Igazgatói írásbeli intés: - szaktanár kezdeményezi, a körülmények

mérlegelésével

II.10.2.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgák típusai: osztályozó vizsga különbözeti vizsga javítóvizsga pótló vizsga Az osztályozó, javító vizsgákat évente két alkalommal, a tanév zárása előtt április 15- május 15 között, illetve a tanév megkezdése előtt augusztus 15 - 31. között tartjuk. A vizsgáknál a helyi tanterv követelményei a mérvadóak. A tanuló a vizsgán 30%-os teljesítmény alapján felel meg. A tanulmányok alatt szervezett vizsga – amelyet az iskolában szervezünk – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A vizsga törvényes előkészítéséért, a zavartalan lebonyolítás feltételeinek biztosításáért az igazgató a felelős. A vizsgaszervezés és – lebonyolítás szabályait a vizsgaszabályzat tartalmazza. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, akik • osztályozó vizsgára jelentkeznek, 58

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított, • a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított, • kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira,akik átvételüket kérik az intézménybe, s ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. • a szabálytalanságok kezelésére, a jogorvoslatra • a tanulmányok alatti vizsgák nyilvánosságára • az iratkezelésre (pl. jelentkezési lap, jegyzőkönyv, záradékok) • az értékelés rendjére • a minősítésre ( a nevelőtestületnek egységesnek kell lenni abban is, hogy mit vár el az elégséges, a közepes, a jó és a jeles érdemjegyért a tanulóktól – ezen teljesítményszintet a Pedagógiai Programunk részletesen tartalmazza). • a vizsgatárgyak részei és követelményei • az időpontját. A vizsgabizottság elnökének feladatai: az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért a vizsgabizottság törvényes működéséért. A művészeti szakközépiskolások a szakmai eredményeiket félévenként „kipakolás” keretében mutatják be, ill. a művésztanárok munkaközössége értékeli, elemzi. A szakmunkásvizsgákat a vizsgaszabályzat határozza meg. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladáshoz a minimális teljesítményt kell alapul venni. A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni munkája, érdemjegyei és féléves, év végi beszámoló vizsgák alapján kell elbírálni. Az osztályozás 1 -5 (5- jeles, 4- jó, 3 – közepes, 2 –elégséges, 1 – elégtelen) érdemjeggyel történik. A magasabb évfolyamra lépéshez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tenni, ha egy tanítási évben 250 óránál többet hiányzott, vagy a tanórára előírt kötelező óra 20 % - ánál többet hiányzott. Ha a tanuló értékeléséhez hiányzása ellenére is elegendő érdemjegy áll rendelkezésre, a tantestület az osztályozó vizsgától eltekinthet és engedélyezheti a tanulók továbbhaladását magasabb évfolyamra. Az iskola tanulóinak szakmai gyakorlatból 9-10-11évfolyam után összefüggő nyári gyakorlat teljesítése kötelező. II.10.3. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének elvei: alkalmassági vizsga, felvételi vizsgakövetelmények A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A tanuló átvételéről az igazgató dönt. Döntésekor mérlegelnie kell a következőket: • szakmai képzésben részt vett-e korábbi iskolájában. Az elutasításról írásban kell értesíteni a tanuló képviselőjét. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól, a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsga letételére kötelezhető. A vizsga letételére felzárkóztató segítség, szükség esetén türelmi időszak biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt átvételkor írásban értesíti.

59

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Iskolánk beiskolázási körzete elsősorban Hajdú-Bihar megye. Tanköteles tanulóink felvételi vizsgán – rajz készség vizsgán vesznek részt, melyről a megyei pályaválasztási füzetben, a KIFIR rendszerében tájékoztatjuk az iskolánk iránt érdeklődőket. A felvételi vizsga részei: * hozott rajzok (mappa) megtekintése * kézügyesség-vizsgálat, rajzkészség- és kreativitás vizsgálata * osztályba soroláshoz ismételt rajzkészség vizsgálat A felvétel során a tanulók felvételérők az alábbi szempontok szerint dönt az értékelő bizottság: • érettségi tantárgyak érdemjegyei 5.,6.,7. év végi 8. félévi -70% • rajzkészség vizsgálat eredménye – 20% • hozott mappa eredménye – 10% Tanulói felvételnél megkülönböztetett figyelemben részesítjük a hátrányos helyzetű és állami gondoskodás alatt álló gyerekeket, valamint a különleges helyzetű diákokat kérelmük elbírálásánál. Különleges helyzetűek azok a diákok, akik testvére már az iskolába jár. II.10.4.Tanulmányi munka, magatartás, szorgalom értékelése, ellenőrzése iskolánkban kiemelt szempontjai 1.Az iskolánkba felvett tanulók körében tanulmányaik megkezdésekor felmérést végzünk, s ezt alapul véve igyekszünk meghatározni feladatainkat, oktatási, nevelési módszereinket, tevékenységrendszerünket. Alapkészségek közül mérjük: numerikus műveleteket, logikus gondolkodást, helyesírást, értő, néma, hangos olvasást, szövegalkotást írásban. Tudásszintjüket: a 8 általános végére elérendő követelmények alapján mérjük. 2. Tanulóink tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzés, értékelését kiemelt feladatunknak tekintjük. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján értékeljük, ellenőrizzük. A félévi, év végi vizsga a tantervi követelmények mérésére szolgál. Kiemelten kezeljük tanulóink szóbeli kifejezőképességének fejlesztését, s lehetőség szerint a számonkérés eme formáját alkalmazzuk. Csak gyakorlati tevékenység értékelésével ellenőrizzük a készségtárgyak követelményeinek teljesítését. Tanulói teljesítmények értékelését folyamatában, fejlődésében végezzük, tekintettel arra, hogyan viszonyul a tanuló teljesítménye az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, s hogyan változott az előző értékelés óta. Értékeléskor a tanulót önmaga képesség és személyiségfejlődéséhez mérjük. A tanuló értékelése a szakmai tárgyaknál:

60

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen - havonként 1 érdemjeggyel értékeli. A tanév folyamán részjegyekkel is értékelünk. Az osztályzatok magállapítása a tantervi követelmények, valamint a tanuló gyakorlati és elméleti eredményeinek, teljesítményének, köztes vizsgáinak egybevetése alapján történik, átlagolással. Iskolánkban félévkor és év végén köztesvizsgát, gyakorlati vizsgát tartunk. A szabadon választható kötelező tantárgyakat (tantárgyi modulok elvégzését követően) modul záróvizsgával értékeljük. Tanév végén a művészeti tagozat tanulói kiállítás keretében mutatják be gyakorlati munkájuk eredményét, alkotásaikat. ( Zárókiállítás ) A gyakorlati vizsga produktumaikon keresztül történik. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: tantervi követelmények (elméleti, gyakorlati) teljesítése. A magatartás és szorgalom minősítésének rendszere Alapelvek: ♦ segítse az iskola nevelési és oktatási céljának elérését, ♦ segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, ♦ az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, ♦ mindig legyen személyre szabott. A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén az osztályban tanítók megbeszélésén megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz, de kérheti az osztályozó konferencia segítségét. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: ♦ megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: a házirend és az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása. Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. ♦ A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatokban, segítőkészség, problémák megoldása. ♦ Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között.

61

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Az értékelés módja: Példás az a tanuló, ♦ akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaikból, tanáraikból, ♦ szeretettel közelít társai felé, ♦ aki tiszteli és elismeri mások értékét, ♦ kerüli a trágár kifejezéseket, ♦ segíti társait, ♦ képes kulturáltan fellépni saját maga és környezete érdekében, ♦ szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét, ♦ aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára, ♦ aki szándékosan nem okoz kárt, ♦ aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét ♦ semmilyen fegyelmi büntetést nem kapott, ♦ ofi, igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesült, ♦ legfeljebb 4 igazolatlan órája van.

Jó az a tanuló, ♦ akinek a cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására eltér ettől, ♦ igyekszik elkerülni a durvaságot, de ez nem mindig sikerül, ♦ szereti társait, elismeri mások sikereit, de cselekedeteit időnként az indulat vezérli, ♦ tiszteli a felnőtteket, társait, ♦ durva kifejezéseket nem használ, ♦ feladatait becsülettel elvégzi, de közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik, ♦ ügyel környezete rendjére, megjelenése. Ruházkodása nem kihívó, ♦ ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat ♦ igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a nyolcat. Változó magatartású, ♦ aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására, ♦ játékban, közösségi munkájában gyakran durva, ♦ társait néha bosszantja, közeli barátaival viszont megértő, ♦ órán időnként mással foglalkozik, ♦ a rábízott feladatot elvégzi, ♦ környezete rendjéért semmit sem tesz, ♦ sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg, ♦ a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá ♦ legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült, ♦ igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a 16-ot. Rossz a magatartása

62

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ♦ aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat, ♦ aki szereti, ha társai félnek tőle, ♦ aki visszaél fizikai fölényével, ♦ gyakran bosszantja társait, tanárait, ♦ a tanórai munkát szándékosan zavarja, a közösség munkáját hátráltatja, ♦ aki nem becsüli közössége értékeit, ♦ aki szándékosan rongálja környezetét ♦ tantestületi figyelmeztetést kapott, ♦ igazolatlan óráinak száma eléri a 17-t. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai: • A motiváltság Követelmények: tudás megszerzésének igénye, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény. • A tanulási folyamat Követelmények: jó idő és munkaszervezés, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. • Többletek ( tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok). Az értékelés módja: Egy tantárgyi bukás kizáró oka a példás és a jó szorgalmi minősítésnek, kettő vagy több tantárgyi bukásnál a szorgalom minősítése hanyag. Példás az a tanuló, aki ♦ képességeihez mérten szorgalmas, kitartó munkavégzésre képes, ♦ minden tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik, ♦ szívesen olvas szakirodalmat, az így szerzett plusz tudást megosztja társaival, ♦ aktív önműveléssel fejleszti tudását, műveli adottságait, ♦ szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szervezőként is, ♦ ha alkalma adódik versenyeken öregbíti iskolája hírnevét, ♦ jó eredmények elérésére törekszik ( játékban, tanulásban, munkában). Jó a szorgalma, aki ♦ képességeihez mérten általában szorgalmas, de nem elég kitartó, ♦ tanórára rendszeresen felkészül, s azokon nem mindig aktív a részvétele, ♦ felszerelése általában hiánytalan, ♦ a házi feladatot rendszeresen elvégzi, mulasztás esetén pótolja, ♦ szívesen olvas szakirodalmat, ♦ tanórán kívüli programokon szívesen részt vesz. Változó a szorgalma annak, aki ♦ nem teljesíti kötelességeit mindig a képességei szerint, 63

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. ♦ ♦ ♦ ♦

munkájában, feladatvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos, a házi feladatot nem készíti el, nem törődik önműveléssel.

Hanyag a szorgalma annak, aki ♦ a tanulmányi munkája megbízhatatlan, hanyag, rendetlen, felelőtlen, ♦ a tanítási órákon nem dolgozik, az ott folyó munkával szemben közömbös, ♦ 1 vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van félévkor/év végén.

II.10.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok formái, rendje, korlátai Alapelv: egyénre szabott, választási lehetőséget felajánló, a napi felkészülési időtartamot meg nem haladó feladatokat kapjanak a gyerekek. A tehetséges, érdeklődő tanulókat szorgalmi feladatokkal, kutatómunkával motiválhatjuk, segíthetjük. A lemaradókat gyakorló feladatokkal támogathatjuk. Elvárásaink: • A szünetekre adott feladatok ösztönözzenek az önálló ismeretszerzésre, • Adjanak lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. Tantestületünk a helyi tanterveikben meghatározták a tanulók értékelés – ellenőrzésének módját. A tanulók írásbeli beszámoltatásának korlátait az alábbiak szerint állapítjuk meg: - Iskolánkban – tantárgyanként félévente egy nagydolgozat íratható, mely egy évben nem lehet több 2 nagydolgozatnál. A nagydolgozat eredményét az érdemjegyek között duplán vesszük figyelembe. -

Témakörönként témazáró dolgozatot írnak tanulóink. Témazáró dolgozatnak minősítjük azt, amely legalább 4 tananyagot fog össze. Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozat iratható. Eredményét az érdemjegyek között duplán vesszük figyelembe.

-

Szakközépiskolánkban évi négy házi dolgozatnál vagy kiselőadásnál több nem írható. Házi dolgozat, kiselőadás nem fajsúlyosabb egy érdemjegynél.

-

Tantestületünk vázlatírással segíti a tanulók otthoni felkészülését. Írásbeli házi feladat mértéke tantárgyanként különböző mértékű: o Matematikából a feladatmegoldás begyakorlása, nyelvtanból a helyesírás gyakorlása igényel több házi feladatot.

Tantestületünk arra törekszik, hogy a tanulók otthoni leterheltsége minél kisebb legyen. Tanulóink párhuzamos képzésben vesznek részt, ami azt jelenti, hogy naponta 8 – 16 óráig az iskolában tartózkodnak, ezért is törekszünk lehetőleg mindent a tanórákon megtanítani. 64


A szabadon választható tömegsport követelményeinek teljesítését szövegesen értékeljük: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített nem teljesített.

Szakképző évfolyamok Az értékelés fő szempontja a követelményszint ellenőrzése.

Módja: A tanuló az elméleti és gyakorlati oktatást ellátó szakembertől havonta legalább egy osztályzatot kap. A tanuló teljesítményét 1-5-ig terjedő jeggyel minősíti a tanár. Az évközi értékelés történhet szóban és írásban is.

Szakmai gyakorlat: A tanulónak minden félévben illetve a tanév végén köztes vizsgát kell tennie. Nyáron két hét összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése írható elő. A tanulót produktumai alapján értékeljük szempontrendszer szerint. A „kipakolásról” történő igazolatlan távollét esetén, a tanuló érdemjegye elégtelen. A távolmaradás okát legkésőbb a kipakolás napján be kell jelenteni. Igazolt távollét esetén más vizsgaidőpontot kell kijelölni, a vizsgaidőszakon belül. A szóbeli és gyakorlati vizsga eredményét jegyzőkönyvben és a naplóban rögzítenie kell. A tanuló félévi és év végi osztályzatát az évközi érdemjegyek és a kipakolás eredménye alapján átlagszámítással kell meghatározni. Az értékelés kiterjed a szakmai tárgyak gyakorlati óratervi óráira. A tanulók produktumain keresztül történő értékelése, egységes szempontrendszer alapján történik.

II.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei II. 11.1. Az egészségnevelés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: - a veszélyhelyzetek felismerése - életkornak megfelelő ismeretek közvetítése - elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása Formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módja: Tanórán pl. biológia, testnevelés, ofi. Tanórán kívül pl. szakkör, kirándulás Önálló ismeretszerzés

hf., gyűjtőmunka

előadás, projekt, gyak. előadás, projekt, gyak., bemutatók kutatómunka 65


II.11.2. Az egészségnevelés programja A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára, diákjára és a szülőkre is kiterjed célkitűzésünk. Legfőbb célunk: a személyiségfejlesztés. Az egészséges személyiségben a testi-lelki harmónia összefonódik. Az egészség feltétele az ember szinte minden tevékenységének, a normális testi-szellemi fejlődésnek, a tanulásnak, a normális emberi kapcsolatok kialakításának, a közösséghez való alkalmazkodásnak és az alkotó munkának. Feladataink: 1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: - a veszélyhelyzetek felismerése - életkornak megfelelő ismeretek közvetítése - elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása Formái, módszerei, eszközri, tanulásszervezési módja: Tanórán Tanórán kívül Önálló ismeretszerzés

Pl. biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra Pl. szakkör, kirándulás Házi feladatok, gyűjtőmunka

Előadás, projekt, gyakorlati foglalkozások Előadás, projekt, bemutatók kutatómunka

2. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészség megőrzése, a jó fizikai állóképesség különösen fontos a magas óraszámmal terhelt diákoknál, akik szinte reggeltől estig az iskolapadban ülnek és még azon túl kell másnapra készülniük. Az egészséges életmódra nevelés a pedagógiai gyakorlatban több színtéren valósul meg. Célja, hogy a tanulók olyan programokban vegyenek részt, amely növeli fizikai erőnlétüket, kitartásukat és prevenciót jelent mindazokkal az őket fenyegető veszélyekkel szemben, mint amit a betegségek, káros szenvedélyek és rossz szokások kialakulása jelenthet. Színterek tevékenységek Orvosi szempontból Orvosi vizsgálat vett egészség Személyi higiénia Osztályfőnöki órákon a témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos vissza-keresése, koncentrálása. Kollégiumi szinten az együttélés követelményeinek megfogalmazása Testnevelési órák, A tantárgy adta lehetőségek sportfoglalkozások kihasználása, tervszerű kondicionáló fejlesztés, a sporttevékenység megszerettetése, egészséges

felelős Dr. Kiss János + védőnő Osztályfőnökök

határidő minden év X.31. I. félév

Nevelőtanárok

IX. 30.

Testnevelő tanár

folyamatos

66


Szabadidő

versenyszellem kialakítása Csapatjátékok, úszás, Testnevelő, korcsolyázás, kerékpározás, nevelőtanár labdajátékok, asztalitenisz, stb.

Folyamatos

Kiemelten fontosnak tartjuk a dohányzási szokás kialakulásának megelőzését, a már kialakult szokások visszaszorítását, általában a drog prevenciót.

Tevékenységek, programok: 1. A dohányzás káros hatásainak bemutatása dohányosok körében: a dohányzásra kijelölt helyen olyan poszter elhelyezése, amely bemutatja a dohányzás leginkább fenyegető káros hatásait. Felelős:védőnő Poszterek készítése, elhelyezése Felelős: rajztanárok 2. Meghívott előadók, egészségügyi szakemberek által tartott rendkívüli osztályfőnöki órák keretében a dohányzás ártalmairól és a leszokás lehetséges módszereiről tájékoztatjuk a diákokat. 3. Drogprevenciós téma osztályfőnöki órákon történő feldolgozása, a témával kapcsolatos filmek, ismeretterjesztő előadások felhasználásával. Felelős: Osztályfőnökök 4. Kirándulás Felelős: diákönkormányzat 5. Kerékpártúra Felelős: diákönkormányzat 6. Iskolák közötti röplabda - bajnokság Felelős: testnevelő tanárok 7. Kós – kupa Felelős: testnevelő tanárok 8. Úszás Időkerete: 2 óra / hét Felelős: testnevelő Cél: tanulóinkat a rendszeres testedzésre, a kitartásra szoktatjuk. Fontos a víz megszerettetése, legalább egy úszásnemben történő úszás. A tanév során folyamatosan lehetőséget biztosítunk az úszáshoz a Nagyerdei Uszodában. 9. Sportkörök – a tanulók érdeklődése alapján (íjászat, aerobic, röplabda, stb.) Időkerete: 2 óra / hét 67

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Felelős: nevelőtanárok 10. Teaház – komplex program Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok A teaházi programsorozatunk több éves múltra tekint vissza. A diákok nyitottak, érdeklődőek a program iránt. A teaház tematikájának összeállításakor törekedtünk a téma új szempontokból történő feldolgozására. Az előző évben a magyarországi fűszer- és gyógynövények körét ismerttettük meg a diákokkal. Ebben az évben a teaázás szertartását, más országok, népek teázási szokásait szeretnénk megismertetni. Módszer: teázás: étel – ital készítés, beszélgetés, relaxáció, művészeti tevékenységek, pl. a csomagolás művészete, a porcelán teásedények diadala, stb. Témái: 1. A kínai teakultúra 2. A japán teaszertartás. Japán mázasedények. 3. A tea megjelenése Európában. A tea tengeri útja. 4. A tea barátai és ellenzői Európában. 5. Karavánút Szibérián keresztül. 6. A tea csomagolása és osztályozása. 7. A teázás hagyománya Oroszországban. A szamovár. 8. A teázás társadalmi színterei: szalonok és teaestélyek. Művészi alkotásokon megjelenő teázási alkalmak. 9. Teázási szokások Magyarországon. 10. A porcelán teásedények diadala Magyarországon. 11. Mit tudott a múlt század embere a teáról? 12. Az uzsonna és az ötórai tea a XIX. Század végén. 13. Teázási szokások a századfordulón. 14. Teázási szokások a két világháború között. 15. Teafajták. 11. Életmódformáló klub – alternatív gyógymódok - komplex klubfoglalkozás Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok Cél: az egészségmegőrző programok fő célja a prevenció. Tanulóinkat meg kell tanítanunk a helyes életviteli szokásokra, arra, hogy az egészség és az élet védelme alapérték. Módszerek: - előadások – orvos, szexológus, természetgyógyász - beszélgetés, vita - video - kiállítások látogatása - gyógynövények gyűjtése, felhasználása - gyakorlati feladatok: pl. lángossütés, tartósítás Témái: 68

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 1. 2. 3. 4.

Az egészséges életmód, a reformtáplálkozás lényege. Vitaminok és ásványi anyagok szerepe: tartósítás télire. Testünk felkészítése a tavaszra: a böjt, léböjt. Népi hagyományok a gasztronómiában – gasztronómiai bemutatók. Népi ételek elkészítése. 5. A gyógyítás és ápolás: mi legyen a házi patikában 6. A szépségápolás titkai: gyógymódok, hogy bőrünk bársonyossá váljon ( pl. pattanás kezelése, gyógyír herpeszre, stb.) 7. Ötletek a hajápoláshoz 8. Harcoljunk baktériumokkal a baktériumok ellen. 9. Egészség – betegség: egy túlélő túlélési útmutatója. 10. A száraz bőr és a téli viszketés. 11. Néhány tanács szemünk védelméért. 12. A testedzés elűzi a fájdalmat. 13. Utak a zavartalan éjszakai alváshoz.

12. Túrák, esti túrák, természetjárás Időkerete: 1 alkalom / hét Felelős: diákönkormányzat, Nagy Edit Cél: környezetünk természeti adottságainak megismerése, tájékozódás térképen, a térben, különböző éghajlati – napszaki viszonyok között, környezettudatos magatartás kialakítása. A túrák előtt megbeszéljük az általános tudnivalókat, az útvonal főbb állomásait, történelmi, földrajzi nevezetességeit. Tervezett programok: Szeptember: Esti túra a Nagyerdőn. Gyalogtúra Hármashegyaljára. Október: Emléktúra Szarka kapitány sírjához. Gyalogtúra a Nagyerdőn, makk – szedés. Esti túra a piros jelzésen. November: Esti túra Debrecen – Alsójózsa -Pallag. „Zoltai emléktúra” a zeleméri templomhoz. Gyalogtúra Erdőspusztán: Bánk, Mézeshegyi – tó. December: Esti túra a Nagyerdőn. Madarak karácsonya Erdőspusztán, az Ördögárokhoz. Esti túra a sárga jelzésen. Január: Gyalogtúra a Fancsikai tavakhoz. Esti túra Alsójózsára a sárga jelzésen. Február: Gyalogtúra Pallagra. Esti túra a sárga jelzésen. Gyalogtúra a Meszes erdészházhoz.

69

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Március: Emléktúra Szarka kapitány sírjához Csillagtúra. Április: Barangolások Erdőspusztán Esti túra TV – toronyhoz Május: Gyöngyvirágkereső esti túra. Gyalogtúra a Vekeri – tóhoz. Június: Gyalogtúra: Mikepércs, Tájház Gyalogtúra Pallag Kefés düllő útvonalon, 200 éves ős tölgyesek felkeresése.

13. Bioetikai kör Időkerete: 2 óra / hét Felelős: nevelőtanárok Módszerei: - előadás - beszélgetés, vita - filmvetítés Témái: 1.Az emberi élet értéke. 2. Az emberi élet természetes átadásának következménye 3. Az élet továbbadásának meghiúsítása: mechanikai, kémia fogamzásgátlás, sterilizáció. 4. Az emberi élet kezdete: öröklött tulajdonságok. Mi a különbség az „emberi élet” és a „humanizált élet” között? 5. A magzati élet védelme és gyógyítása 6. Az abortusz 7. Emberen végzett kísérletek 8. Az élet és a halál: öngyilkosság és eutanázia. 9. Az élet meghosszabbítása Kollégiumi programok: 1. Témakör: énkép, önismeret Éves óraszám 9. évfolyamon: 3 óra 10. évfolyamon: 3 óra 11. évfolyamon: 4 óra 12. évfolyamon: 3 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: - Ki vagyok én? - pályaorientáció

Tartalmak, tevékenységek: 70


a reális énkép kialakítása, emberi kapcsolatok, értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, a pályaválasztás motivációs tényezői, pályakorrekciók, a munkavállalók jogai, kötelességei

A megvalósítás eszközei ( programok): 9. évfolyamon: 1. Önismereti csoport szervezése a kollégiumban Ismerkedési, kapcsolatteremtési játékok. Csoportépítés. Bemutatkozás szerepcserével. Érintés. Láncjáték. Felismerem? Önismeret és pályaismeret összehangolása: Ma egy foglalkozás eljátszásával próbáljuk beleélni magunkat egy olyan ember helyébe, aki pl. vasúti jegykezelő, virágot termeszt, stb. 2. Bizalomjátékok. Dülöngélős. Vakvezetés. Tanulmányút. Utazás. Milyen vonatkozásban tévesztettek pályát a fenti példákban? Baki játék: egy agronómus, aki szénanáthában szenved, egy idegvezető, aki….. 3. Interakciós játékok. Adok – kapok. Üzenet. Ritmusjáték. Töprengő – gyűjts kevésbé ismert foglalkozásokat ( albumkészítés). Segédanyagok: Dehelán: Pályaválasztás Önismereti játékok 10. évfolyamon: 1. Kreativitást fejlesztő gyakorlatok Csacsi – pacsi Pl. vajas hölgy – ráma –dáma Családfa – pályák fája 2. Babszem Jankó Mikor Babszem Jankó nagyságúra zsugorodtam … Pályapóker – pályaorientációt segítő fogalmazás 3. Szüleim meséltek róla Amerikából jöttem – pályaorientációt segítő gyakorlatok 11. évfolyamon: 1. Mandalák 2. Mandalafestés 3. Álláskeresés technikái, pályakezdők, FIT irodák felkeresése 4. Álláshirdetés, felvételi, interjú, önéletrajz, kísérőlevél, szerződéskötés

71

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 12. évfolyamon: 1. Relaxációs technikák 2. A jóga hatása 3. Segítő intézmények ( pályaválasztás, FIT, MEZON, Kortársak a …., DRMK, RÉS ) 13. évfolyamon: 1. Kreatív terápiák – bibliodráma 2. Kreatív terápiák – képzőművészet, iparművészet, kézművesség II.11.2. A környezeti nevelés programja A környezeti nevelés komplex pedagógiai folyamat, mely a nevelés és az oktatás valamennyi területére kiterjed. Alapvető cél, hogy a tanulók környezeti nevelési folyamatban szerzett ismeretei olyan attitűdök kialakulását segítsék, mely képessé teszi őket az ökológiai gondolkodás elsajátítására, a környezet megóvásáért felelősséget vállaló cselekvő magatartás megvalósítására. A szűkebb értelemben vett környezeti nevelés tárgykörébe két fő, egymástól csak részben elválasztható terület integrálódik, melyeket nem árt talán külön is röviden definiálni. Az egyik a természetvédelem a másik a környezetvédelem. A természetvédelem a természet értékeinek megőrzésére irányuló társadalmi tevékenység. Célja elsősorban az élőlények és élőhelyeik védelme, a jelenlegi állapot fenntartása és megőrzése. A környezetvédelem az embert körülvevő rendszerek (ökoszisztémák) jelenlegi állapotának megőrzésére, javítására és a kedvezőtlen tendenciák megelőzésére, kiküszöbölésére törekszik. A kettő együtt jelenik meg az oktatási folyamatban, sőt a környezeti nevelés más tartalmakkal is kiegészül, mint pl. (egészséges életmód, környezetkultúra.) A környezeti nevelés eme komplexitásából is következik, hogy megvalósítási színtereit nem csak a tanítási órák, hanem a tanórán kívüli, sőt sokszor az iskola falain kívül megvalósuló tevékenységek adják. A környezeti nevelés főbb színterei az iskolában: a. A környezeti nevelés tanórai lehetőségei b. A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása a. A környezeti nevelés megvalósításának tanórai lehetősége szinte valamennyi tantárgy vonatkozásában adott. Ez részben a konkrét tananyag feldolgozása (biológia, kémia órák), részben pedig a tantárgyi koncentrációs lehetőségek biztosítják. A helyi tantervek kimunkálásánál külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy azok a tananyagtartalmak melyek a környezeti nevelést szolgálják, összehangolt módon, kellő tagolással segítsék a tantárgyi koncentrációt és önálló nevelési célként jelenjenek meg az egyes tárgyak oktatásában. Ezt szolgálja az a tárgykörhöz kapcsolódó multimédiás CD és videó anyag is melyet ugyancsak tanórákon használhatnak diákjaink. b. A környezeti nevelés másik fő színterén sajátos adottságokkal és speciális lehetőségekkel rendelkezik iskolánk. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír közvetlen környezetünk az iskolai botanikus kert. - gyűjteményes formában létező élőgyűjtemény 72


esztétikus megjelenésével mintául szolgál közvetlen élményt nyújt és tapasztalat útján segíti a megismerést kiaknázhatatlan ismeret forrása ismeretszerzésre is jó lehetőségeket kínál hozzájárul az ökológiai szemlélet formálásához mint működő életközösség hangsúlyozott jelentőségű a génmegőrzés és a biológiai sokféleség fenntartásában - felkelti a tanulók érdeklődését a természet szépsége és harmóniája iránt - környezetkultúrára szocializál, stb. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az a lehetőség, amit a botanikus kert, mint természeti környezet kínál, jobban beépüljön az ismeretelsajátítás folyamatába, és hatékonyan szolgálja a személyiségfejlesztést.

CÉL A nevelőtestület ismerje meg a botanikus kert értékeit, használja fel ezen ismereteit az oktatás-nevelés területén A kert nyújtotta lehetőségek felhasználása a művészeti nevelésben Az iskolába járó diákok természeti értékként ismerjék meg a botanikus kertet

TEVÉKENYSÉGEK A botanikus kert megismerése

FELELŐS Tihanyi György

„Színek és formák a természetben”- Tihanyi György és a címmel diavetítéses előadás rajztanárok

Kertbemutatás tanórák keretében Tihanyi György (biológia óra) Tanórán kívül a kertről szóló saját dokumentumok beelőállítású mutatása (videofilm, dia, CD-ROM, prospektus) Tevékeny részvétel az Minden osztály 1 osztályfőnöki órán Osztályfőnökök értékmegőrzés folyamatában munkaakcióban, kertművelési munkálatokban vesz részt A „Madárbarát kert”* Folytatjuk a madárvédelmi rendszer Tihanyi György minősítés elvárásainak továbbfejlesztését új etetők és odúk teljesítése kihelyezésével. * 2003 - ban regisztrált tagjai lettünk az MME (Magyar Madártani Egyesület) által létrehozott magyar madárbarát kert mozgalomnak. A minősítés elnyerése és megtartása fontos és határidős feladatok elvégzését és tájékoztatási kötelezettséget jelent. A téma iránt különös Rendszeres madármegfigyelések, Tihanyi György érdeklődést mutató tanulók madárvédelmi feladatok ellátása, téli bevonása a madárbarát kerttel madáretetés megszervezése és a kert kapcsolatos tevékenységekbe madárfaunájának monitoring vizsgálata Megfelelő tájékozódás Részletes botanikai térképet Művésztanárok, biztosítása helyezünk el a folyosó falán és rajztanárok megújítjuk a tanösvény demonstrációs tábláit Az iskolahétköznapjainak is Az iskolaújságban rendszeresen Tihanyi György és a részévé tenni az iskolai közlünk kívánunk botanikus kerti diákönkormányzat 73

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. botanikus kertet

híreket. /Éppen aktuális virágzásokról, növénybemutatókról, fészkelő madarak életéről./

A megvalósítás szinterei még – iskolai programok: 1. Jeles napok megünneplése Részben tanórai, részben tanítási órán kívüli tevékenység azokról a jeles napokról való megemlékezés, melyeknek környezet- és természetvédelmi vonatkozásuk van. E programok egy részének lebonyolításában kitűnő helyszínt biztosít az iskolai botanikus kert. A 14 jeles napból ebben az évben néhány kiemelt jelentőségű világprogrammal foglalkozunk. Ezek: 1. Október 4. : Az állatok világnapja (kapcsolódva az új állatvédelmi törvényhez) – Megemlékezés, figyelemfelkeltés 2. Madárkarácsony – Speciális etetőanyag elhelyezése a környező erdő madarak által látogatott etetőin. 3. Február 2. – Vizes élőhelyek világnapja (Ramsari Egyezmény) Diavetítés, előadás a Hortobágy vizes élőhelyeiről, élővilágáról 4. Március 22. : A víz világnapja – Faliújság, megemlékezés Egyik lételemünk a víz – kollázsverseny 5. Április 22. – A Föld napja – Iskolai megemlékezés 6. Május 10. : Madarak és fák napja –Kirándulás Hármashegyaljára A programok felelőseit az éves munkatervben határozzuk meg. 2. Folyamatos program: egész éven át kertünkbe látogató csoportok Felelős: Tihanyi György

idegenvezetése

Kollégiumi programok: 2. Témakör: környezeti nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: - környezetünk állapota - közös felelősségünk Tartalmak, tevékenységek: - környezetünk élővilága - környezetvédelmi problémák 74


természeti értékeink és tárgyi környezeti értékeink megóvása

A megvalósítás eszközei ( programok): „Barangolás” c. komplex program keretében diákjaink megismerhetik Debrecen és térsége természeti és kulturális értékeit. 9. évfolyamon: 1. Ismerkedés az Erdőspuszták életével A táj sajátos hangulatának megismertetése, az itt élő emberek kulturális életének és tárgyi emlékeinek megismerése. 2. E témához kapcsolódóan kulturális és tárgyi emlékek megtekintése az Erdőspusztai tájházban és a Déri Múzeumban • múzeumlátogatás • kirándulás kerékpárral a Vekeri – tóhoz • diavetítéses előadás: Erdőspuszták védett és fokozottan védett növényei • alkotókör: természetfotózás, védett növények festése • terepgyakorlatok: Madárlesen a Mézeshegyi – tó környékén 10. évfolyam: 1. Hortobágy múltja, jelene, a pásztornépek élete, ősi kultúrájuk 2. Hortobágy növény-, állatvilágának megismerése • kirándulás, szekerezés a pusztán • múzeumlátogatás: Pásztormúzeum • baráti beszélgetés: Pásztorélet a Hortobágyon o Dankó István pásztor - népművészettel • kutatómunka: csárdák a Hortobágyon 11. évfolyam: 1. Ösvényen – tanösvények felkeresése, rajzos útmutató füzet készítése 2. A néphagyomány természeti jelenségekhez, változásokhoz kötődő napjai: szüretek • lucázás • kiszehajtás • zöldágjárás 12. évfolyam: 1. Botanikus kertek, arborétumok 2. „Az év madara” – fotó, rajz, stb. Ősmaradványok ( sárkányok, üzelmeik) - rajzpályázat

13. évfolyam: 1. Ásványok és kőzetek világa 2. Asztrológia – csillagösvényen 3. Amikor a csillagok még istenek voltak

75


II.12. A mindennapos intézményünkben

testnevelés,

testmozgás

megvalósításának

módja

A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósítását a Ntk. 27.§.(11) és a 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 7.§.(1) be) pontja alapján szervezzük meg. A 9-12. évfolyamon heti 3 óra testnevelés óra keretében: • heti 2-2 óra pedig iskolai sportkörben vesz részt az évfolyam valamennyi tanulója 910-11. évfolyamon • 12. évfolyamon heti 2-2 óra keretében tánc és mozgás tantárgy keretében teljesítik a mindennapos testmozgást. Célja: A gyerekek egészséges testi – lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Egészségnevelés, szociális kompetenciák, kreatív együttműködés fejlesztése az iskolai testnevelés és a sport eszközeivel. Követelmény: minden gyermek vegyen részt valamilyen testmozgás – programban. A sportkör/ testmozgás tervezett elemei: – Néptánc – Természetjárás – Sportkör – Úszás – Röplabda – Asztalitenisz – Női – foci – Fiú – foci – Télen – korcsolya – Tenisz – Kerékpározás – Testnevelés órák – Kollégiumban 7 – 7.30-ig futás – Reggeli torna Azokon a napokon, amikor testnevelés órán nem vesz részt tanuló, fenti tevékenységek közül valamit választani kell. A sportkörön való teljesítményt – kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg szöveges értékeléssel értékelünk. Elvárt testmozgás: napi rendszerességgel, 45 perc tanulónként. Iskolánkban a tanuló minden napon szabadon megválaszthatja a tevékenységet, de választás után annak végrehajtása kötelező. A foglalkozásokat a kötelező tanóra keretében tartjuk. A részvétel igazolására regisztrációs rendszert vezetünk be. A testnevelés óra, a sportkör megszervezhető: az iskolában, sportegyesület pályáján, uszodában,városi sportlétesítmények igénybevételével, természetben is. Az iskolán kívüli testnevelés óra a szülők számára többletterhet nem róhat. A programot évente értékeljük, korrigáljuk, fejlesztjük. Az egészségnevelési feladatok értékelésére a PDCA (tervezz – csináld – ellenőrizd – cselekedj) ciklust alkalmazzuk. Iskolánkban a tanköteles tanulók fizikai állapotának felmérésére az alábbi vizsgálatokat szervezzük: 76

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. – – – –

– –

–

– – –

A teszt – vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ezt azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulónak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek a végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példányt a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni. A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg. Amennyiben az iskolának van számítógépe, Interneten hozzáférhetővé tesszük a feldolgozott eredményeket. A tanárok számára ajánlatos a teszt – videokazetta tanulmányozása a vizsgálatok elvégeztetése előtt.

II.12.1. A tanulók fizikai állapot mérése: tesztek segítségével történik A mérések általános szempontjai: – A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre. – Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. – A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot. – Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. – Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni. – A tesztek között a tanulók pihenjenek. – A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. – A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. – Ha a motoros teszteket és a kardio – respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. 77

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. egyensúlyi teszt (ha használják ezt a tesztet, ennek kell lennie elsőnek) 2. végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés 3. hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) 4. dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) 5. statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő 6. törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) 7. funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) 8. futási sebességet, fürgeséget mérő teszt:10x5 m ingafutás 9. kardio – respiratorikus állóképességi teszt: – 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) – 6 perces futás Cooper teszt – szerűen (csak 5 évesek számára) – 12 perces futás – Cooper teszt

II.13. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. A tantárgyválasztás célja, szabályai A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. Egy tanuló egy tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óraszáma 11. évfolyamon 1 óra, 12. évfolyamon 2 óra. A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól. Emelt szintű felkészítés Földrajz és népművészet emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet.

A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógia programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató 78

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra a szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 8 fő részvételével indul. (felmenő rendszerben). A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát és a szakmai gyakorlati tantárgyakat. II.14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei intézményünkben Tanóra

Projektoktatás

3 hetet meghaladó projekt Tantárgyi projektek Témahét

Moduláris oktatás

Heterogén osztályközösségeknek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával – különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára Meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók az a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Adott témakörben több tantárgy bevonásával szervezve. Pl. pályázati programok, stb. Adott tantárgy éves programjába illesztve, a projektmódszer használatával feldolgozott téma, témarészlet. 3-5 nap a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezve, kiemelten kezelve az egészséges életmód, a környezeti, művészeti nevelés témakörét. Tantárgyi modulok használata pl. szakmai oktatásban, vagy valamely kompetenciaterületeken. A tanórák %-ban való meghatározása felmenő rendszerben.

IKT-val támogatott tanóra A fenti szervezeti keretek között alkalmazható sajátos pedagógiai módszerek, eszközök: • kooperatív, egyéni fejlesztés • differenciálás, • IKT • páros és kiscsoportos munka

79

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • •

élménypedagógia tevékenységközpontú oktatás

II.15. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerésére. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése, kialakítása - tudatos – kritikus fogyasztói magatartás kialakítása tanulóinkban - a tantárgyak kínálta lehetőségek kiaknázása. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Fenntartható fogyasztás: Fenntartható módon fogyasztói több, mint egészségi és ökológiai szempontoknak megfelelően táplálkozni. A fenntarthatóság szempontjából különösen érzékeny fogyasztási területek: • élelmezés, táplálkozás • textíliák, öltözködés • lakás, biztonság • közlekedés • utazás, turizmus • pénzügyi szolgáltatások A fenntartható fogyasztást támogató feladatok: , részesítsük előnyben a biogazdaságokból származó élelmezési termékeket , a húst lehetőség szerint növényi eredetű élelmiszerekkel helyettesítsük , helyben termesztett zöldséget – gyümölcsöt vásároljunk , kerüljük a készre feldolgozott ételek fogyasztását, ,keressük a bio- jelzéssel megjelölt termékeket , a víz a legtöbb üdítőital értelmes alternatíve Textíliák, öltözködés: – Tartós textíliákat vásároljunk, természetes rostalapú textíliából – Nézzünk utána a származási helynek Lakás: Lakásunkban részesítsük előnyben a környezetbarát anyagokat. Takarékoskodjunk az energiával, keressük az alternatív forrásokat. Károsanyag-mentes tárgyakat vásároljunk. Karbantartás: Gondoljunk a hőszigetelés, víztakarékosság, energiatakarékos rendszerek megépítésére. Közlekedés: 80

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Részesítsük előnyben a környezetet kevésbé terhelő eszközök (kerékpár, vonat) használatát. Környezetbarát gépkocsit vásároljunk. Turizmus: Keressük az öko - címke viselésére jogosult szálláshelyek szolgáltatásait. A szállásadó régió kultúráját és vallását tiszteljük. Vásárláskor a vendéglátó vidék termékeit támogassuk. A fogyasztóvédelmi programunk megtervezéséhez tanítványaink és munkatársaink körében helyzetértékelő, kérdőíves felmérést végzünk. A felmérés keretében közösségünk környezeti problémák iránti érzékenységét mérjük. A felmérésben kiemelten szerepelnek a környezetbarát fogyasztással kapcsolatos szokások, attitűdök. Tájékozódunk vásárlási szokásaikról is. Mérjük, hogy mennyire ismerik a környezetbarát termékeket, milyen a tájékozottságuk. Stratégiai tervünket a kérdőív adatainak elemzése után készítjük el. Módszerek, tevékenységek, amelyekkel a feladatokat megvalósítjuk: – Interjúk – a környezet vásárlási szokásairól – Médiafigyelés – elemzés – gyűjtőmunka eredményének bemutatása portfolió formájában – Szituációs játékok – A debreceni ÖKO – udvarban piaclátogatás, vásárlás – Találkozás egy biogazdával – Virágoskút Kft. Balmazújváros – A Virágoskút-i biogazdaság felkeresése, meglátogatása Előadás: A Biokultúra Egyesület és tevékenysége – Saláta – Nap a kollégiumban – Szabad – tartású állatfarm Nyírkércsen – látogatás – Szövő – kör indítása. Rongyszőnyeg – készítés. Természetes alapanyagok szerepe környezetünk díszítésében. – Kenderkóc – műhely. Saját tervezésű és kivitelezésű len – ruhák készítése női ruha – készítő tanulóink bevonásával – Népi játszóház – játékkészítés csak természetes alapanyagok felhasználásával – ÖKO – védjegyek Magyarországon és az EU-ban. Gyűjtemény – bemutató – verseny – Ételbemutatók – az egészséges táplálkozás jegyében – „Vándor” Falusi túrizmus vendéglátó – helyei Hajdú – Bihar Megyében. Érték – térkép készítése és bemutatása az iskolaközösség előtt. Csoportmunka

81


II.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II.16.1.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanár maga határozza meg a helyi tantervnek megfelelően. A kötelező taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. Az iskola - a NAT- szerinti helyi tantervek alkalmazásának idejére igyekszik könyvtárában létrehozni egy kölcsönözhető tankönyvállományt a hátrányos szociális helyzetben lévő tanulók megsegítésére. Törekszünk tartós használatra alkalmas tankönyvek beszerzésére. A kiválasztás szempontjai: - előnyben kell részesíteni a több tanéven át használható tankönyveket, taneszközöket, - stabilitásra törekszünk a taneszközök használatában - a kiválasztott könyv tartalma fedje le az adott tantárgy helyi tantervét - a tanítás felfogása tapasztalati alapozottságú legyen - nyelvi megformáltsága 14 - 16 éveseknek megfelelő legyen, egyértelmű utasításokat tartalmazzon - motiváló erejű legyen, feladatai kreativitást fejlesztők - színes, igényes kivitelezésű A szülők tájékoztatásának módja: - iskolaszék útján - felvételi alkalmával, - beiratkozáskor, - tanévnyitón, - szülőértekezlet formájában tanév végén - írásban – a tankönyvrendeléskor szóban és írásban, a következő tanév során használni kívánt tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről. II.16.2.A Nemzeti Alaptantervben megvalósításának részletes szabályai

meghatározott pedagógiai

feladatok helyi

Szakközépiskolánk szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakmai végzettség az ötöd évfolyam elvégzésével válik teljessé.

82


II.16.3. A nevelő – oktató munkát segítő eszközök jegyzéke I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvarjellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, Felszerelések Tanterem

Szaktanterem

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Tornaterem

Tornaszoba

Mennyiségi útmutató

Megjegyzés

iskolánként (székhelyen és telephelyen, figyelembe véve az iskola munkarendjét osztályonként 1 a II/2 pontban foglaltak szerint iskolánként 1-1

figyelembe lehet venni a szaktantermeket is

ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 iskolánként 1

Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, 30 mozgáskorlátozott tanulónként 1

ha az iskolát hét vagy annál több évfolyammal alapították

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel általános iskolában, szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha a tornaterem nem kötelező vagy a tornaterem a székhelyen van 83


Sportudvar

Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1,

Igazgatói iroda

Iskolánként 1

Nevelőtestületi szoba Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1,

Helyettesi iroda


Gazdasági vezetői iroda

Önálló gazdálkodás esetén iskolánként 1

s annak igénybevételére nincs lehetőség mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben, helyben helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel Az iskola székhelyén, a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható A három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi Ha a helyettes alkalmazása kötelező, a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, (helyettesi) irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi 84

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Ügyviteli helyiség

Iskolánként 1

Könyvtár

Iskolánként 1,

Könyvtárszoba


Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek: Sportszertár Aula(előtér, közösségi tér)

Iskolánként 1

Iskolánként 1 Iskolánként 1

a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi A legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. Ha nem előírás az iskolai könyvtár, vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár, amennyiben nem működik a székhelyen, telephelyen legalább négy osztály a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették

85

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Porta

Iskolánként 1

Ebédlő

Iskolánként 1

Főzőkonyha Melegítő konyha

Iskolánként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként és nemenként 1 Iskolánként és nemenként 1

Tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező Öltöző Hideg-meleg vizes zuhanyzó Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Éléskamra Szárazáru raktár Földes áruraktár Egyéb raktár Szertár

Épületenként, nemenként 1 Épületenként, szintenként, nemenként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Épületenként 1

nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; Kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg Ha helyben főznek Ha helyben étkeznek Ha helyben étkeznek

Ha helyben étkeznek Ha helyben főznek Ha helyben főznek Ha helyben főznek

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések 1.Tanterem Tanulói asztalok, székek

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Tanulók létszámának figyelembevételével

Életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengén látók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok, 86

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. gyengén látóknál– szükség szerint-egyéni megvilágítási lehetőséggel, mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval. Nevelői asztal-szék Eszköztároló Szekrény, tábla Tanulói munka-

Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tantermenként 1 Tizenöt tanuló részére

Állítható magasságú támla nélküli szék f) gyakorló tanterem

15 tanuló részére Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz, szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához, szakiskolában a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához, e feladat megoldható a számítástechnikai illetve technikai szaktanteremben is. 3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint) 4. Tornaszoba: Kislabda 5 Labda 5 Tornaszőnyeg 2 Tornapad 2 Zsámoly 2 Bordásfal 2 Mászókötél 2 Gumikötél 5 Ugrókötél 5 Medicinlabda 5 Stopper 1 Kiegészítő tornakészlet 1 Egyéni fejlesztést szolgáló Fogyatékos tanulót speciális tornafelszerelések oktató iskolában, pedagógiai programban 87

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. foglaltak szerint 5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) Kosárlabda palánk 2 Gyűrű 1 Műszórúd 2 6. Sportudvar Szabadtéri labdajáték 1 Bármelyik játék felszerelése kiválasztható Magasugró állvány, léc 1 Távol-,magasugró gödör 1 Homokkal vagy szivaccsal Ugrógödör-futópálya 1 Lehetőség szerint kialakítva Egyéni fejlesztést szolgáló Egy iskolai osztály egyidejű Fogyatékos tanulót speciális tornafelszerelések foglalkoztatásához szükséges oktató iskolában, mennyiségben pedagógiai programban foglaltak szerint 7. igazgatói iroda Íróasztal 1 Szék 2 iratszekrény 1 Fax 1 Telefon 1 8. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Pedagóguslétszám szerint 1 Szék Pedagóguslétszám szerint 1 Napló és folyóirattartó 1 Könyvszekrény 2 Ruhaszekrény vagy Pedagóguslétszám fogasok figyelembevételével Mosdókagyló 1 Tükör 1 9. Ügyviteli helyiség (igazgató h., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladat megosztás szerint eloszthatók) Asztal Felnőtt létszám figyelembevételével Szék Felnőtt létszám figyelembevételével iratszekrény 1 Lemezszekrény 1 Írógép 1 Írógép asztal és szék 1-1 Számítógéppel kiváltható Fénymásoló 1 Számítógép asztal és szék, számítógép nyomtatóval Telefon

1 Közös vonallal is működtethető 88

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 10. Könyvtár Tanulói asztal, szék

Egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék Szekrény (tároló) Tárolók, polcok, szabad polcok Létra (polchoz) Telefon

Olvasóhelyenként 1 1-1 Háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2 1 1

Fénymásoló Számítógép, nyomtató Video (lejátszó) televízióval

1 1-1 1

Cd vagy lemezlejátszó Írásvetítő 11. Könyvtárszoba Asztal, szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez)

1 1

Könyves polc vagy szekrény Egyedi világítás

Ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére Olvasóhelyenként 1

3 6 ötszáz

Életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengén látok esetében állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok, mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval Asztal egyedi világítással

Közös vonallal is működtethető

Legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának feltételeiről illetve az iskolai könyvek, tankönyvek, segédkönyvek elhelyezéséről gondoskodni kell

III. NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Taneszközök

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

89

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához Egyéni fejlesztés szolgáló speciális taneszközök

Magnetofon

Cd vagy lemezlejátszó

Video (lejátszó) televízióval

Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly Pedagógiai programban módon, hogy az iskola foglaltak szerint munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában-mikrofonnalosztályonként 1 Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1,

Fogyatékos tanulót oktató iskolákban pedagógiai programban foglaltak szerint Szaktanteremnél felsoroltan kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető

Könyvtárnál felsoroltan kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető Könyvtárnál felsoroltan kívül bárhol szükség szerint elhelyezhető

II. 17. Tanórák keretében meg nem valósítható foglalkozások tervezete • Tanulmányi kirándulás 2 napra Javasolt → Ópusztaszer és / vagy Országház meglátogatása • Múzeumlátogatás 1 nap Javasolt → Iparművészeti Múzeum Szépművészeti Múzeum Néprajzi Múzeum Szentendrei vagy Nyíregyházi falumúzeum •

Projekthétre 4 nap( környezet- és természetvédelmi témakörben és/vagy művészeti ismeretek témakörben) Javasolt → június első hete

• „Hollós kupa” → hagyományos sportrendezvényünkre 1 nap Javasolt → mint korábban is, minden év áprilisa

90


III. A kollégium pedagógiai programja 1. BEVEZETÉS Az oktatási és kulturális miniszter a kollégium társadalmi szerepe és a nevelési feladatok hatékony ellátása, valamint a szakmai munka összehangolása érdekében a kollégiumi nevelés cél-, követelmény- és tevékenységrendszerét a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelettel (A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról) fogalmazta meg. Ez az alapprogram - összhangban a közoktatási törvénnyel, a nemzeti alaptantervvel - megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza kollégiumunk nevelési alapelveit. A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium - az országos alapprogramra építve készítette el (vizsgálta felül, dolgozta át) pedagógiai programját. Intézményünk pedagógiai programjának átdolgozása folyamán támaszkodik mind az Országos Kollégiumi Szövetség által megszervezett továbbképzés anyagára, ajánlására. Pedagógiai programunk azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra is épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. A pedagógiai program a kollégiumunk stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója. A tantestületünk célja a program felülvizsgálatával, illetve átdolgozásával, hogy megfeleljen a törvényi, a fenntartói, a tanulói, a szülői és a társintézmények elvárásainak. Továbbá a tankötelezettség teljesítését szolgáló középfokú oktatást - nevelést segítsük, és a kompetencia alapú nevelést - oktatást folytassunk, teremtsünk esélyt a különböző felkészültséggel, más-más környezetből érkezők számára.

1.1. A kollégiumunk bemutatása, adatai: Az intézmény átadásának éve: 1983 Az intézmény befogadó képessége: 80 fő Az intézmény saját konyhával rendelkezik, az étkezés helyben történik. Hálószobák száma: 20, a tanulóknak 4 ágyas elhelyezés biztosított. Nevelői szobák száma: 2 (fiú és lány emeleten) Berendezése egyszerű, a bútorok egy részét (fotelek, asztalok), a textíliákat (kékfestő függöny, rongyszőnyeg, takarók) iskolánk kézműves tanulói készítették. Tanulási célt szolgáló helyiségek száma: 2 TV szoba, 1 informatika terem, 1 kiskonyha, 1 tornaterem, könyvtár, szakköri szobák az iskolával közösen használt helyiségek. A délelőtti tanítás alatt az iskola, délután – este a kollégium használja. A kollégiumban emeletenként 1 – 1 hűtőszekrény, TV – video található. Az eszközjegyzékben előírt berendezési tárgyak beszerzését a korábbi fenntartó Hajdú – Bihar Megyei Önkormányzat már biztosította. A kollégium sajátosságai Kollégiumunk a 14 – 20, illetve 23 éves kor közötti fiataloknak nyújt lakhatási lehetőséget.

91

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Kollégiumunk a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola internátusa, bentlakásos intézményegysége. Mint ilyen, arculatának formálásában meghatározó szerepet játszik maga az iskola, az iskolába járó, a kollégiumba felvételt nyert tanulók tudása, ismeretei, ambíciói, speciális adottságai, képességei. Kollégiumunk a 14 – 23 év közötti korosztálynak biztosítja a törvény által előírt ellátást. Sajátosságai: • Iskolánkban speciális érdeklődésű, a népi kultúrát, a kézművességet, a művészetet kedvelő, illetve ezek műveléséhez szükséges képességeket birtokolni akaró fiatalok tanulnak. A kollégium működésében, tevékenységrendszerének kialakításában ennek sajátos szerepe van. • Pedagógiai gyakorlatunk másik sajátossága, meghatározó jegye a tanulók hátrányos szociális helyzete. A kollégiumi ellátást igénylő tanulók jelentős része nehéz sorsú, hátrányos helyzetű fiatal Hajdú – Bihar megye falvaiból, apróbb településeiről. • A fiatalok jövőtervei is meghatározóak. Tanköteles tanulóinkat az érettségi vizsgára, majd a szakmatanulásra, a szakképző évfolyamra kell felkészítenünk. • Célunk, hogy a tanulók szerezzék meg az OKJ művészeti szakképesítést. A tanulóink többsége elsősorban nem a munkaerőpiacon való helytállás, hanem a továbbtanulás, képző- és iparművészeti felsőoktatási intézményekbe való bekerülés lehetősége foglalkoztatja. • Meghatározó – szándékaink szerint is szemléletformáló kell legyen – az intézmény környezete, amit az elmúlt 27 évben tantestületünk és neveltjeink közös munkájával építettünk. Kertünk védett természeti érték, botanikus – kert. 1.3. Szülői és tanulói elvárások: A szülők és a tanulók elvárják a kollégiumunktól, hogy: •

megfelelő lakhatási, felkészülési és kulturált szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítsunk;

•

társadalmi és gazdasági környezet változásaira hatékonyan reagálni képes, önmagát állandóan fejleszteni tudó kollégiumot működtessünk;

•

a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsuk a tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentőséggel bírjunk az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében;

•

megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegítsük a társadalmi szerepek tanulását;

•

a diákok önszerveződése során kialakult közösségekben a közösségi együttélést, az önkormányzó képességet, a döntést és a felelősséget, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit megismerhessék, gyakorolhassák;

•

a kollégiumunk sajátos támogatást nyújtson a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

A szülők elvárják továbbá, hogy: •

minden eszközzel törekedjünk a velük való eredményes együttműködésre; 92

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. •

szükség esetén szóban és írásban tájékoztassuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről;

•

előzetes egyeztetés után - bármikor felkereshessék gyermekük tanárát vagy az igazgatót.

A szülői és tanulói elvárásokat elégedettségi kérdőív felvételével igyekszünk minél jobban megismerni és a lehetőségeinkhez képest teljesíteni. 2. A kollégiumunk működése 2.1 Személyi feltételek: A testület tagjai 2013 -ban: Bordásné Gyuris Katalin Reszler Ildikó Haramura Béla Hákli Tímea Cornuta Zsolt Puskás Ildikó

igazgató – helyettes nevelőtanár nevelőtanár nevelőtanár pedagógiai felügyelő pedagógiai felügyelő

A kollégium pedagógusainak részvétele a pedagógus – továbbképzési programban Haramura Béla közoktatás-vezetői képesítést szerzett. A 2008 -2013- as pedagógus - továbbképzési tervben támogatjuk szakvizsgájuk megszerzését, illetve a szakmai munkájuk hatékonyságát elősegítő tanfolyami képzéseket.

2.2 Tárgyi feltételek: Az országos alapprogramban megfogalmazottak tág teret engednek intézményünk szakmai önállóságának, hiszen a kollégiumi nevelés általános keretei mellett egyedi, speciális célokat is kijelölnek. A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Kollégiumunk Debrecen észak- nyugati részén, a Nagyerdő szomszédságában helyezkedik el. A kollégium egy épületben található az iskolával, mely 1983-ban épült, Hajdúváz szerkezetű. 2000-ben felújításra kerültek az épület nyílászárói, a tetőszigetelés és a kollégiumi fürdőszobák. 2009-ben korszerűsítettük a világítást. 2010 tavaszán kerül sor a kollégiumi szobák PVC burkolatának cseréjére, valamint a folyosók burkolatcseréjére.

2.3. Kollégiumi hitvallásunk, alaptevékenységünk A kollégiumunk – belső életének szabályozása (SzMSz, Házirend, stb.) során – biztosítja a diákjaink optimális fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi 93

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai (tanulás - kulturált szabadidő, közösségi elfoglaltság – egyéni tevékenység stb.) – a jogszabályi keretek között – a tanulóink egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Kollégiumunkban az értéktisztelet, a gyermek szeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásban résztvevő tanulókat. Az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, sikeres, értékes kreatív közösségi emberré kívánjuk nevelni őket. Tanáraink vállalják és közvetítik azt az értékrendet, melyek alapján nevelési rendszerünket kialakítva céljaink megvalósíthatók. Pedagógiai programunk egyaránt segíti az egyén és közösség fejlődését. Tevékenységrendszerünk, pedagógiai módszereink, programjaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek szükségleteit, kívánságait figyelembe véve sajátos arculatú kollégiumot hozzunk létre.

2.3.1. Alaptevékenységünk: • minden kollégistának biztosítsuk a lakhatás, ellátás, a tanulás lehetőségét, a megfelelő színvonalú biológiai, egészségügyi feltételrendszert • az általános műveltséget megalapozó évfolyamok tanulóinak a tanulószobai, a felzárkóztató és felkészítő, speciális ismereteket adó kollégiumi foglalkozást • szeretet, nyugalmat, segítséget, törődést a tanuláshoz, hétköznapi gondjaik megoldásához • élhetnek a törvény és a közösen kialakított belső szabályok által biztosított jogaikkal.

2.3.2. A kollégium funkciói: • a tankötelezettség teljesítésének, a szakmaszerzés lehetőségének, továbbtanulásnak, szabad intézményválasztás jogának biztosítása minden tanulónak, az esélyegyenlőség biztosításával tanulók szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától, világnézetétől függetlenül • a fiatalok életkorának megfelelő lakhatási feltételek biztosítása • felzárkóztatás, tehetséggondozás: szocializáció, pályaorientáció segítése, demokratikus viszonyrendszer kialakítása, felkészülés a társadalmi szerepek gyakorlására Nevelési funkciók: o családhelyettesítő funkció o szocializációs o személyiségformáló o nevelési értékeket közvetítő Tanítás, oktatás, képzés funkciói: o az iskolai teljesítés feltételeink megteremtése o felzárkóztatás o tehetséggondozás o pályaorientáció o kiegészítő, kreatív tevékenységek megtanítása 94


2.3.3. Csoportkeretek a kollégiumban: 3 csoport - minden csoport vegyes életkorú 14 – 23 éves kor közötti fiatal. Átlagos csoportlétszám: 26 fő 3. A kollégiumunk nevelési céljai, alapelvei és feladatai A kollégiumunk nevelési céljai: a tanulóink szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása intézményünk sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeljük a tanulási motívumok – a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyezünk annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóban, s így életük részévé váljon a tanulás. A kollégiumunk a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését.

3.1.1. A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése: A középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistáinknak a család helyett vagy mellett a kollégiumunk közössége nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozásaink elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozásaink célja a kollégista diákjaink személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükbe, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. 95


3.1.2. Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása: A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumnak feladata a családi életre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

valósul

meg:

A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a diák lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segítjük a kollégistákat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Alkalmat teremtünk arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segítjük abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget-, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket közvetítünk ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket. Kialakítjuk a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyukat.

96

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 3.1.3 Tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés: Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégiumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony-, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A kollégiumunk olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégiumban feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott szakmában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítséget nyújtunk a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony-, önálló tanulás, digitális kompetencia.

3.2. Kollégiumunk alapelvei: Életvitel, közösségi kapcsolatok alapelvei: • a diákok életkori sajátosságait, személyes szükségleteit is figyelembe véve egyértelmű norma és értékrendszert közvetítünk számukra, • együttműködve nevelünk a családdal és az iskolával, • biztosítjuk diákjaink számára az egészséges életvitelhez szükséges feltételeket, lehetőséget adunk a „magánéletre”, • biztosítjuk saját életük megszervezésének szabadságát, • támogatjuk a diákönkormányzat munkáját, • együttműködő tanár – diák kapcsolatra törekszünk, • a közösségi együttlét lehetőségeit kihasználjuk a munkánkban, • törekszünk a jogok – és kötelességek egyensúlyára, hangsúlyozzuk az egyéni felelősség jelentőségét. Tanítás – tanulás alapelvei: • biztosítjuk diákjaink számára a tanuláshoz való jogot, • a nyugodt tanulás feltételeit, a szükséges tanári segítséget, 97


egyéni, differenciált fejlesztés lehetőségét.

Szabadidő - szervezés alapelvei: • lehetőség adunk a szabadidő kulturált eltöltésére, • megfelelő kínálattal biztosítjuk a szabad – programválasztást, • biztosítjuk a tevékenységvégzés tárgyi feltételeit. 3.3 Kollégiumunk feladatai: A pedagógusaink feladata a kollégista diákjaink személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása. Ez a folyamat a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten kell, hogy történjen. A hatékony és eredményes kollégiumi nevelés érdekében a kollégiumunk nevelőinek mindent meg kell tenniük, a nevelői munkának mind az egyént, mind a közösséget szolgálni kell. Alapvető feladat: „a fejlesztés!”

3.3.1. A kollégiumunk nevelési feladatai az alábbi területek fejlesztésére terjednek ki •

énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése;

•

a tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése;

•

felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció;

•

kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése;

•

egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése;

•

társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése;

•

pályaorientáció segítése

3.3.2.Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Céljaink: • fejleszteni kívánjuk tanulóink önismeretét, jellemét, erkölcsiségét, • társadalomba való beilleszkedésüket segítjük • szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése • egységes érték- és normarendszert közvetítünk • harmonikus kapcsolatok kialakítására, a családi életre, társsá, szülővé nevelünk • diákjaink kommunikációs és viselkedéskultúrájának alakítása, fejlesztése, • a magyar nyelv ápolása. Tartalma:

• • • • • •

cselekedeteink motivációi erkölcsi értékek, szokások, hagyományok hatása magatartásunkra az ember viszonya önmagához, családjához, társaihoz beilleszkedés közösségbe barátság, együttműködés önismeret, értékrend, azonosságtudat 98


Feladat:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

személyiségfejlesztő módszerek tisztelet az idősek iránt türelem egymás iránt egymás megismerése bizalom, őszinteség, fegyelem a családban nemi szerepek konfliktusok sikeres kommunikáció testbeszéd, gesztusok könyvtár- és számítógép illem, etikett haza, nemzet, szabadság tudomány, művészet, sport értékei, eredményei múltunk értékei, hagyományaink hazai művészettörténet nemzetiségek kultúrája lakóhelyünk értékei más népek kultúrája helyünk Európában, a nagyvilágban nacionalizmus, faji előítéletek elutasítása

• • • • • • • • • • • • • • •

lehetőséget biztosítani tanulóinknak egymás jobb megismerésére reális önismeretre késztetés, az önfegyelem fejlesztése személyiségfejlesztést szolgáló módszerek kipróbálása idősek tiszteletére, megbecsülésre nevelés – segítésük egymás iránti türelem gyakorlása önismeret fejlesztés konfliktuskezelési technikák elsajátítatása felelősségtudat kialakítása kommunikációs technikák gyakoroltatása illem, etikett szabályainak gyakoroltatása könyvtár és számítógép helyes használatának elsajátíttatása a magyar nyelv igényes, kreatív használatának gyakoroltatása felkészítés nyilvánosság előtti szereplésre kooperációs technikák elsajátítása, gyakorlása beilleszkedést segítő programok szervezése

Tevékenységei kollégiumunkban: • önkéntes munkában való részvétel • kézműves foglalkozások tartása • néptánc • ünnepek • ünnepi műsorokon való részvétel • vetélkedők • szavalóverseny 99

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • • • • • •

dramatikus játékok – foglalkozásai szakkörök ügyeletesi feladatok végzése DÖK – tevékenység versenyek, pályázatok közösségi munka iskolaújság Ki mit tud? Idősek otthonában programok

3.3.1.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése • jelenti számunkra valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Céljaink: • • • • • • • • • • • • • •

ismerjék fel diákjaink az iskolán túli tanulás fontosságát, képességeinek megfelelően tanuljanak hatékony, önálló tanulás ismerjék és használják a különböző információhordozókat ismerjék és vegyék igénybe a közművelődési intézmények szolgáltatásait törekedjenek az önképzésre, önművelésre önismeretük legyen reális megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek digitális, matematikai kompetenciák fejlesztése alakuljanak ki helyes tanulási szokásaik reálisan tudják megítélni saját teljesítményüket. sajátítsák el a munkához szükséges készségeket, képességeket, attitűdöket munkatevékenységben alakuljanak képességeik fejlődjön kreativitásuk, munkakultúrával összefüggő pozitív tulajdonságaik (igényesség, kitartás), kézügyességük

Tartalma: • az emberi gondolkodás megismerő tevékenység • szakmai, praktikus és hétköznapi tudás • eredményes és hatékony tanulási technikák • tanulmányi feladatok elvégzése a kollégiumban • közösségi feladatok végzése • önálló munkavégzés képességének kialakítása • kézügyesség, kreativitás fejlesztése • kooperáció a feladatmegoldásban • tudatos környezetépítés. Az egyéni tanulás technikái: • saját munka megszervezése, • speciális tanulási technikák 100


jegyzetelés, lényegkiemelés, vázlatírás technikája.

Az eredményes tanulás mentálhigiéniás feltételei: • megfelelő fizikai és pszichikai állapot • a tanulás külső feltételeinek kedvezőbbé tétele. A közösségi élet legfőbb mozgatórugója a közös tevékenység. A közös tevékenység együttes élményt ad, erősíti az együvé tartozást. Általuk születnek a közösséget erősítő szokások, hagyományok. Feladat: • állandó feladatadással lehetőséget biztosítani tanulóinknak munkatevékenység végzésére • biztosítani a közösség tagjainak aktivitását a tevékenységben • a teljesítmény közösség előtti értékelése • egymás iránti felelősségérzet erősítése • technikai műveltség megalapozása • a háztartásban, ház körüli munkákban gyakran használt eszközök, egyszerű gépek használatának, karbantartásának elsajátítása • önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása • jó csoportlégkör megteremtése a munkavégzéshez • biztosítani tanulóink számára a pozitív élményszerzés lehetőségét. Tevékenységei: • önkiszolgáló munka • felelősrendszer kiépítése • közösségi – közéleti tevékenységek • háztartástan • kertgazdálkodás • részvétel alkotókörök munkájában. 3.3.1.3.Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció Tehetségen a velünk született adottságra épülő, majd gyakorlás, fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagot messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. Összetevői: - átlagon felüli képességek - kreativitás - feladat elkötelezettség - iskola- és kortárscsoport A tehetséges gyermeknek szüksége van: - lehetőségre - bátorításra - segítségnyújtásra. A fejlesztés módszere:

•

cselekvő odafigyelés a gyerekhez 101

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • •

játékra, munkára való bátorítás ösztönzés vitára, beszélgetésre szabadidő biztosítása óvatos kritika alkotásra serkentő feladatok.

3.3.1.4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Céljaink: • a kultúra iránti nyitottság, fogékonyság kialakítása • szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése • idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése • tevékeny részvételre ösztönzés a kulturális értékek létrehozásában, megőrzésében, alkotásban • harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel • esztétikai – művészeti tudatosság: esztétikai érzék fejlesztése. Tartalma:

Feladat:

• • • • • • • • • •

ismerkedés a művészetekkel műalkotások elemzése vizuális kifejezőképesség korok és alkotások önkifejezés

megismertetni tanulóinkkal az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát, technikáit alkotó fantáziájuk kibontakoztatása alkotótevékenység által elsajátíttatni a vizuális megjelenítés síkbeli- és térbeli alapjait múzeum és kiállítások rendszeres látogatásának ösztönzésével, műelemzésekkel műalkotások értő – érző befogadóivá tenni tanítványainkat az ábrázolás eszköztárának megismertetésével alkalmassá tenni tanulóinkat saját gondolataik és érzéseik kifejezésére, megfogalmazására a művészetek által.

Tevékenységei: • művészeti és kézműves alkotókörök • múzeumlátogatás • táborok • témahetek • projektek • kiállítások • drámajáték • népzene, népdal.

3.3.1.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Céljaink: 102

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • • • • • • • • •

környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése környezettel kapcsolatos állampolgári jogok gyakoroltatása aktív környezetvédelemre és természetvédelemre nevelés diákjaink rendelkezzenek ismeretekkel az emberi szervezet betegségekről, baleset-megelőzésről, egészségkárosító szerekről. váljanak alkalmassá a harmonikus életvitelre alkalmazkodó képességük fejlesztése, akaratuk edzése önismeretük fejlesztése személyi és környezeti higiénia alakítása a mozgás szeretetére nevelés a lelki egészség megóvása pozitív jövőkép kialakítása.

Tartalma:

Feladat:

• • • • • • • • • • •

működéséről,

növény- és állatvilág szeretete globális problémák születése nemzeti természeti értékeink a teremtett tárgyi környezet értékei helyi környezetvédelem higiénés magatartásra nevelés egészséges táplálkozás, mozgásfejlődés balesetek, betegségek megelőzése szocializációs problémák képességek –lehetőségek jövőképünk • • • • • • • •

igényes környezet kialakítása a tantermekben, épületen belül és külső terein a lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismertetése tevékeny részvétel az intézmény rendjének, esztétikus környezetének kialakításában bemutatásra is alkalmas környezet mintaszerű működtetése tanulói aktivitásra építő módszerek kidolgozása, kipróbálása, terjesztése környezet – és természetvédelem tanórán kívüli lehetőségeinek összegyűjtése, segédanyagként való megjelentetése, használata napi munkánkban környezetvédelmi programok infrasrtuktúrális feltételeinek előteremése környezetbarát anyagok használatának szem előtt tartása

Egészségmegőrző programjaink sarkalatos pontja a prevenció. Megtanítani tanulóinkat a helyes életvitel szokásaira és arra, hogy az egészség és az élet védelme alapérték. Fő feladatunk az egészségre nevelés, a rendszeres testmozgás szükségletének kialakítása. Feladatunk még: • higiéniás magatartásra nevelés (általános testápolás, fogápolás, egészséges öltözködés) • környezethigiéniára nevelés (település, lakás higiéniája) 103

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • • • • • • •

egészséges táplálkozásra nevelés (korszerű táplálkozástechnika, megfelelő étkezési szokások, különböző csoportok eltérő étkezési szokásainak megismertetése) egészséges mozgásfejlődés biztosítása rendszeres testmozgással, a sportolás szükségletének kialakításával mentálhigiénés nevelés által a lelki egészség óvása konfliktusmegoldó képesség fejlesztése pozitív jövőkép kialakításának segítése függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése harmonikus emberi kapcsolatok kialakítása toleranciára, nyitottságra, reális önismeretre nevelés

Tevékenységei: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

fotókiállítás madarak, fák napja, madárkarácsony, az év madara előadások filmvetítések akciók környezet- és természetvédelmi táborok terepgyakorlatok megfigyelések egy nap otthonunkért a legszebb szoba ügyeletesi rendszer működtetése versenyek, vetélkedők, bemutatók Föld hete, a Víz világnapja Állatok világnapja csillagászat csuhéfonás, makettkészítés gyűjteménykészítés Művészetek hete természetjárás néptánc tömegsport foci- és atlétikai versenyek úszás elsajátítása, rendszeres uszodahasználat korcsolyázás Hollós kupa városi tömegsport akciókban való részvétel csapatbajnokságon, egyéni versenyeken való részvétel felvilágosító előadások videofilm, élménybeszámoló alternatív gyógymódok relaxációs tréning konditerem használat salátabár a koliban teaházi esték 104


gyógynövények, gyógynövény - virágkötészet kenyérsütés kerékpártúrák sportlövészet népi gyermekjátékok ( a szabadban és bent végezhető mozgásos játékok) aerobik

3.3.1.6.Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Céljaink: • közösséghez való tartozásunk erősítése • nemzettudat, állampolgári tudat erősítése • megfelelő nyitottsággal rendelkezzenek a társadalmi problémák iránt • közéleti aktivitásuk megalapozása • kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia fejlesztése • fogadják kritikával a tömegtájékoztatásból eredő információkat • ismerjék az intézmények szerepét, jelentőségét, a társadalom intézményeit, a politikai pártokat • ismerjék a falu – város különbözőségeit • a Magyarországon élő nemzetiségeket, etnikai csoportokat, • a Magyarországon működő nagy – egyházakat, legyenek ismereteik a vallásról, vallásosságról • tudatosuljon bennük nemzetünk hagyománya, kultúrája, ismerjék nemzeti és egyetemes értékeinket • ismerjék meg más népek kultúráját, törekedjenek a kultúrák közötti kölcsönhatás megértésére • szeressék szülőföldjüket, tiszteljék az ott élő embereket • ismerjék meg a köztünk élő nemzetiségieket, szokásaikat, kultúrájukat, hagyományaikat, művészetüket, hatásukat a magyar kultúrára • az európai identitástudat erősítése • az egyetemes és európai kultúra megismertetése. Feladataink: • • • • • • • • • • • • • •

Magyarország tájainak, értékeinek bemutatása, megismertetése lakóhelyünk nevezetességeinek feltárása, megismerése és megismertetése nemzeti jelképek, ünnepek jelenléte, jelentősége megemlékezés ünnepeinkről környezetünk állat- és növényvilágának megismertetése, védelme jeles napok, rituális játékok népi gyermekjátékok gyűjtése, kipróbálása hagyományainkkal kapcsolatos tárgykészítés elsajátíttatása étkezési kultúránk hagyományainak őrzése, cselekvő részvétel ápolásában ismerjék a magyar népi mondakört ismerjék, dramatizálják magyar népmeséinket tevékenyen vegyenek részt a lakóhely értékeinek óvásába diákjogok megismertetetése, érvényesítésük feltételeinek megteremtése tájékozódás hazai művészettörténeti korokban 105

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • • •

művészeti alkotások hatása az egyetemes kultúrára – lehetőségeinek biztosítása a Magyarországon élő nemzetiségek, kultúrájuk bemutatása globális problémák megismerése

Tevékenységei: • gyűjtőmunka • tájház, múzeumlátogatás • kirándulások • ünnepek, jeles napokról megemlékezés • vetélkedők • kiállítások • népszokások eljátszása • táncház • játszóház • néptánckör • kézműves foglalkozások • dramatizálás • Köztünk élnek…. Nemzetiségek Magyarországon ( bolgárok, örmények, stb.) 3.3.1.7.Pályaorientáció segítése Kollégiumunk hátrányos helyzetű diákjai származásuk és szociokulturális hátrányaik folytán nincsenek választási helyzetben. Az általános iskolai pályafutás meghatározza jövőjüket. Iskolaválasztásuk sok esetben kényszerválasztás. Pályaorientációs tevékenységeink célja: hozzájárulni a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakításához, a személyiség és pálya megfelelésnek felismeréséhez. Tanulóink készség, képességeinek feltérképezése. Feladatok: - a pályák ismerete - képességek, érdeklődés, motiváció, attitűd - rugalmas pálya és munkahelyváltás - munkaerő-piaci esélyek - a munka világa - a Munkaügyi Központ, a Foglalkozási Információs Tanácsadó Iroda, a Mezon Ifjúsági Iroda tevékenységének megismerése A megvalósítás keretei: o kötelező foglalkozás helyi terve szerint o témahét – Nyitott műhelyek o témanap – „Tanulás egy életen át” o projekt – „Ne halat adj, hanem taníts meg horgászni!” o „Dönts jól, jövőd a tét!” – pályaválasztási kiállítás 3.3.2 A kollégiumunk nevelési feladatai részleteiben: A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati 106

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeljük a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyezünk annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életük részévé váljon a tanulás. A kollégiumunk olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Kollégiumi feladata az is, hogy a tanulók képességeit felismerjük, és kibontakoztatásukat segítsük. Támogatjuk a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott szakmában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégiumunk - az iskolával szorosan együttműködve - minden tanuló számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. Feladatunk még a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés is. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumunk minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként kíván működni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kulturális- és sportélet hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat – ehhez nagymértékben hozzájárul épített környezetünk, a Botanikus kert -, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.

107

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, foglalkozások rendszere 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: 1.1. Tanulást segítő foglalkozások - csoportonként heti 13 órában (kötelező) -

a kollégiumi életrend sajátosságaiból és a kollégium működéséből fakadóan olyan foglalkozások, amelyeken a tanulók kötelesek részt venni megtartásuk a törvény és a házirend előírása szerint kötelező rendszeres felkészülést igényelnek, a hetirend szerint periodikusak

Ide sorolhatók a csoportfoglalkozások és a nevelőtanárok által tartott egyéb foglalkozások, mint: - tantárgyi felzárkóztatók - korrepetálások - informatika - EU – ra felkészülés - szövegszerkesztés - felvételi előkészítő - helyi foglalkozási terv csoportfoglalkozásai 1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások – csoportonként heti 1 órában (kötelező) 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások - a csoportonként heti 10 órából, 1 óra (kötelezően választandó) 2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások 2.2. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások •

a tanulók olyan elfoglaltságát jelentik, amelyeket önmagunktól még kevésbé vennének igénybe, de fejlődésükhöz, tudásuk elmélyítéséhez szükségük van rá. Ide sorolhatók az olyan diákkörök, amelyek - manuálisak - sport- jellegűek - kulturális jellegűek és különösebb felkészülést nem igényelnek. Funkciójuk: - életmód – közvetítő funkció. A nevelőtanár kínálatából választanak. Programkínálatát helyi foglalkozási tervünk tartalmazza. Cél: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, amely hozzájárul a tanulóink erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a kollégiumi közösség fejlődéséhez, továbbá a tanulóink szellemi, testi fejlődését biztosítja. Ezek a foglalkozások kollégiumunkban egy egységes rendszert alkotnak. A heti - diákjainknak kötelező - foglalkozások rendszerébe betagolódik a biztosított (választható), és az éves munkatervben szereplő egyéb rendezvények halmaza is. Ezek összessége biztosítja azt, hogy az előbbiekben megfogalmazott célok megvalósuljanak.

108

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4.1 A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete A kollégiumunk a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programjaink, csoportos és egyéni foglalkozásaink keretén belül szervezi. 4.1.1 Felkészítő foglalkozások: (Ktv: 14ó/hét/csop) Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégiumunk kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is igyekszünk feltárni és figyelembe venni a tanulók személyiségének sajátosságait. Feladataink: Mindennapjaink ismerettömegében nem könnyű eligazodni. Az iskolának egyre több feladatra kell felkészíteni diákjainkat. Hagyományos ismeretcentrikus oktatásunk nem képes eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek. A probléma megoldására az alábbi megoldást választottuk: - az iskolai és iskolán kívüli folyamatokban nem a megtanulandó ismeretek mennyiségére, hanem az ismeretelsajátítási technikák alkalmazni tudása törekszünk. Nem az ismeret a lényeg, hanem a képesség. Az ismeret csak eszköz ahhoz, hogy tanulóink egyéni képességeit minél magasabb szinten kiművelhessük. Tapasztalatunk, hogy az iskolák gyakorlatából hiányzik az útmutatás ahhoz, hogyan kell elsajátítani tanulóinknak a tananyagot, hogyan kell megoldaniuk a feladatokat, s hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat. Hitünk szerint ezeknek be kell épülniük tanulóink képességi repertoárjába.

4.1.1.1 Tanulást segítő foglalkozások a) kollégiumunkban a rendszeres iskolai felkészülést „szilencium” keretén belül biztosítjuk (az egyéni és csoportos foglalkozást is magában foglalja) diákjaink számára; b) az előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása - a nevelőtanári segítség mellett - az iskolai foglakozásokon való részvétellel is biztosítjuk; c) diákjaink számára az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében csoportfoglalkozásokat és előadásokat is szervezünk.

Tevékenységei (programok) kollégiumunkban A hiányosságok felszámolására tanítás – tanulása, tanulás-módszertani stúdiumot hoztunk létre. Az iskolai osztállyal párhuzamosan 9. évfolyamon a kollégiumban is elindítottuk a kísérleti csoportot. A minőségi különbségek szemmel láthatók a stúdiumban résztvevő és a többi tanuló között. Kollégiumi pedagógiai programunkban az eddigi önkéntes alapon szerveződött stúdium kötelező bevezetését tervezzük. 109

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A tanulás-módszertani stúdium legfőbb célkitűzései: - a tanuláshoz való viszony formálása - képességek fejlesztése - személyiségfejlesztés - tanulási szokások kialakítása - kíváncsiságuk ébrentartása. A tanítás – tanulás egyéb rendszeres tevékenységei a kollégiumban: - korrepetálás, korszerű oktatás - differenciált módszerek alkalmazása - projektek a képességfejlesztés szolgálatában - interakciós és kommunikációs készség játékos fejlesztése - könyvtárhasználat megtanítása - számítógép lehetőségeinek kihasználása - egyéni fejlesztési terv kidolgozása

A tehetség kibontakoztatását és felzárkóztatást segítő foglalkozások (kötelezően biztosítandó foglalkozások) a.) Számítástechnika szakkör Célja: a személyiség fejlesztése, az új munkakultúra megismerése Heti óraszám: 2 óra I. feladatterv: Kezeljék a számítógépet felhasználói szinten, ismerjék a könyvtár struktúráját. Tartsák be a program adatvédelmi szabályait. Vegyék észre a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között. Tartsák be a műveletvégzés helyes sorrendjét. Programok futtatása, adatbevitel, kapott információk értelmezése. Szövegszerkesztővel végzett műveletek. II. feladatterv: Rövid programok értelmezése, hibák módosítása. Betűméretek, betűtípusok. Programok megoldása. Adatösszesítés adott szempont szerint. Dokumentum beolvasása, javítása, mentése, módosítás nyomtatása. Módszerek: versenyszerű feladatmegoldás - kiscsoportos foglalkozás - egyénre szabott feladatok - bemutatás, gyakorlás, levelezés b.) Angol nyelv beszédcentrikus elsajátítása N° 01 Klub Célkitűzései: - szervezzenek ízelítőt a célnyelvi ország kultúrájából, sajátos értékeiből - hasonlítsák össze országunk kultúrájával

110


tudjanak kapcsolatot létesíteni más országok fiataljaival, értékelni más országok népeit információszerzés ösztönzése fejlődjön személyiségük, nőjön önbizalmuk az idegen nyelv használata által a nyelv tudása segítségével magyarként váljanak Európa polgáraivá

Feladatterv: - folyamatos szókincsbővítés - térbeli és időbeli viszonyok - nyelvtani ismeretek megszilárdítása - érvelési szándékok kifejezése - rábeszélés kifejezése - hallás utáni beszédértés - angol nyelvű dalok tanulása a klasszikustól a modern dalokig (Himnusz, Happy Birthday, Drunken Sailer…) Feldolgozás: - olvasás • fordítás • éneklés • zenei alapra történő feléneklés

Felzárkóztatást segítő foglalkozások terve Preventív foglalkozások: - önkéntes fiatalok képzése - „Tükröm tükröm” szabad-interakciós csoport működtetése - Amikor én Babszem Jankó voltam….. olvasóvá személyiségfejlesztés

nevelés

és

Az önkéntes tanulók képzési terve Az önkéntesség, a segítő magatartás kialakítása a pedagógiai program fontos célkitűzése, a személyiségfejlesztés, a prevenció működőképes modellje. Pszichológiai kutatások és megfigyelések igazolják, hogy ha valaki segítő kapcsolat kialakítására képes egy másik személlyel, akkor ez a kapcsolat és tevékenység visszahat és terápiás erejű és építő hatású lesz a segítő személy szempontjából is. Az önkéntesség modell lehet a fiatalok előtt korunk értékvesztett és értéktévesztett világában. Általános emberi értékeket hoz felszínre, mozgósítja a személyiség belső erőforrásait, segít az emberi kapcsolatok építésében és megőrzésében és megmutatja, hogy a fogyasztói, passzív befogadó magatartás helyett lehet és érdemes másként is élni. A képzések időpontja: minden második héten 1x A képzések tematikája: 1. Hogyan tervezzünk meg egy szabadidős foglalkozást? 2. Adottságok, képességek, készségek 3. Önkéntesség a világban - találkozás önkéntes csoportok tagjaival

111

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4. Mit vinnék magammal egy túlélő csomagban? Kivel tartanék egy úton? - dramatikus játék 5. A kisiskoláskor életkori sajátosságai Látogatás a gyerekek egykori Általános Iskolájában, beszélgetés a Kartács utcai könyvtár könyvtárosával és egy alsó tagozatban tanító pedagógussal 6. Önvizsgálat: Miért csinálom? — az önkéntesség motívuma A motiváció szerepe az ember aktivitásában 7. Az altruista magatartás indítékai 8. Az értékek világa 9. Mit jelent csoportban dolgozni? 10. Milyen közösségekhez tartozunk? 11. Párhuzamok: önkéntes magatartásunk és egyéb helyzetekben mutatott viselkedésünk között 12. Prezentáció - önmagunkról, tevékenységünkről- előkészítése 13. Terveink a következő tanévre

A képzési hetek közötti heteken a résztvevő tanulókkal a fent megjelölt időpontokban ún. Munkamegbeszéléseket tartunk. A megbeszélések minden alkalommal visszatérő témái: 1. Az előző foglalkozás értékelése 2. Programtervezés a következő önkéntes foglalkozásra 3. A tevékenység megszervezése, munkamegosztás 4. A szükséges anyagok előkészítése, mintadarabok készítése „ Tükröm tükröm” – szabad-interakciós csoport működtetése: Célja: önismereti tudatosság növelése. Megtanuljuk kívülről láttatni magukat. Önfeledt játék, amelyben megmutathatjuk önmagunkat. Alapelvek: • személyesség biztosítása, azaz önmaguk vállalása • konkrétumok felidézése • nyílt, őszinte, másokat elfogadó hozzáállás • beleérző képesség • megítélés nélküli elfogadás • csoporttagok megerősítése általunk Témái: • • • •

kreativitásfejlesztést szolgáló gyakorlatok nonverbális készségek fejlesztése önkép, önismeret fejlesztésének gyakorlata társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok

Amikor én Babszem Jankó voltam… Olvasóvá nevelés és személyiségfejlesztés „…ha az olvasás ügye háttérbe szorul, akkor azok az értékek is veszélybe kerülnek, amelyeket az olvasás magához köt.” 1. Mi volnék? – Weöres Sándor verse

112


2.

Bemutatkozás, ismerkedés. Metamorfózis tesztből: Milyen mesebeli alak vagy mesebeli tárgy, kellék lennél, ha egy tündér elvarázsolna? Miért? Írjunk együtt mesét! – A nevelőotthoni csoport leképezése a csoport közös szellemi termékében. Ki mit vár a kollégiumi társaitól a közös tevékenységektől?

3.

Mesedélután – Kinek szólnak a mesék? Székelyföldi – gyermek – és felnőttmeséket.

4.

Miért indult el szerencsét próbálni a legkisebb királyfi? Meseelemzés: a mese és a saját élethelyzetünk összevetése. Mi készteti / motiválja az embert tevékenységre? Kedvenc mesém I. Mesét mondanak a csoport tagjai. Cél: szóbeli kifejezőkészség Kedvenc mesém II. fejlesztése, a választással és annak indoklásával az önismeret Kedvenc mesém III. fejlesztése, szereplési lehetőség biztosítása a tanulók megszokott társas környezetén belül Mese és képzelet Meseillusztráció készítése adott meséhez Az illusztrált mese megtekintése videofilmen Valóság – saját képzetek – mások által alkotott képanyag (videó) összevetése. A televíziózás, videózás előnyei és hátrányai Meséljünk-e a jövőben saját gyermekeinknek? A képi információhordozók egyéb formái I. – diafilm hagyományos vetítővel – Mesefilm vetítése és elemzése Ifjúsági regény vetítése hagyományos diafilmmel Mit olvasunk? Mit olvassunk? – A Megyei Könyvtár meghívott munkatársának előadása napjaink ifjúsági könyvslágereiről, a fiatalok olvasási szokásairól - Nyitott foglalkozás Látogatás a Megyei Gyermekkönyvtárban Elhatározások ideje: Ki mit fog elolvasni a következő két hónapban? „Ajánlott irodalom” – lista készítése osztálytársak számára A képi információhordozók egyéb formái II. – diapozitív, az ismeretterjesztés és az élmény megőrzésének eszköze. Tihanyi György a botanikus kertben és utazásai során készített diáiból válogat és vetít. Nyitott foglalkozás Audiovizuális eszközök az ismeretterjesztésben: válogatás természetfilmekből,

5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

14. 15. 16.

17.

18. 19.

20. 21. 22.

filmrészletek a természetfilmet készítő forgatócsoportok élményeiről, az általuk átélt veszélyekről - Nyitott foglalkozás „Én és a kihívások” –az előző foglalkozás élményanyagának megbeszélésére alapozva szabad-interakciós beszélgetés a témáról Nőnap: fiúk – lányok –Van-e különbség kockázatvállalásban - az előző témából kiindulva-, vagy más személyiségjegyben, szerepekben férfiak és nők között? Férfiak és nők, dolguk a világban. Boldizsár Ildikó mesekutató előadása. Nyitott foglalkozás Mi az én dolgom a világban? Mit szeretek, mit szeretnék, mi kell tennem? Mit szeretnék vagy tudnék jobbá tenni a világban? Szabad interakciós beszélgetés „Olvasónapló” – A csoporttagok élménybeszámolója a februárban választott 113

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 23.

Felolvasó délután – részletek kedves olvasmányokból

24.

Vásároltál-e már könyvesboltban? Hogyan vásárol a magánszemély és hogyan

25. 26. 27. 28. 29. 30.

az iskola könyvtára? Tanulópárok vállalása: Milyen könyv típus kínálatát vizsgálják meg egy városi könyvesboltban? Önálló tájékozódás a könyvpiacon A könyvesboltban szerzett tapasztalatok megbeszélése, tanulópárok beszámolója Elhatározás II. Mit olvasunk a közeljövőben vagy a nyáron? Kutatómunka a könyvtárban. A választott könyvhöz kapcsolódó ismeretanyag a könyvtárban Bekapcsolódás az Ünnepi Könyvhét eseményeibe, rendezvényeibe Záró foglalkozás: értékelés, megbeszélés, tervek

4.1.1.2.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások: a) tanulóink részére a kollégiumi tematikus csoportfoglalkozásokat az alábbi előírt témakörök, idő és szervezési keretek figyelembevételével szervezzük: 9.

10.

11.

12.

13.

TÉMAKÖR évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Tanulás, tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Összesen:

b) általános – kollégiumi élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozásokat, – elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos szabályok, előírások, feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése érdekében szervezzük. 9.

10.

11.

12.

13.

TÉMAKÖR 114

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

Tűz és balesetvédelem

2

2

2

2

2

Szabályzatismeret (Házirend, Napirend stb.)

4

4

4

4

4

Csoportot érdeklő kérdések megbeszélése

3

3

3

2

2

Erkölcs és etikai kérdések megvitatása

3

3

3

2

2

Egyéb

1

1

1

1

1

Értékelés

2

2

2

2

2

Összesen:

15 óra

15 óra

15 óra

13 óra

13 óra

Kötelező csoportfoglalkozások helyi terve 1.Témakör: tanulás Éves óraszám 9. évfolyamon:3 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon:2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: - tanulási módszerek elsajátítása, alkalmazása - könyvtárhasználat, dokumentumismeret Tartalmak, tevékenységek: - tanulási módszerek a kollégiumban, - egyéni tanulás - közösségben tanulás - a tanulók képességeinek fejlesztése – olvasásfejlesztés, szövegértés, beszédművelés, - a vizsgákra történő felkészülés módszerei, - tájékozódás a könyvtárban, - az információfeldolgozás lépései. A megvalósítás eszközei (programok): Tanulásmódszertan stúdium: az AKG – Hogyan tanuljunk programjának adaptációja alapján az iskolában és a kollégiumban több éve foglalkozunk. 9. évfolyamon: 4 intenzív periódusban 7 egység kerül feldolgozásra. 1. periódus: Mire való az iskola? A tanulás belső feltételei 2. periódus: Beszédművelés 3. periódus: Az emlékezet fejlesztése. Koncentrációfejlesztés 4. periódus: Az önművelés lehetőségei Kifejező olvasás. 10. évfolyamon: 1. periódus: A kifejező olvasás. 115

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Emlékezetfejlesztés. 2. periódus: Dinamikus olvasás I.-II. 3. periódus: Olvasásfejlesztés számítógéppel. Tanulás- módszertani stúdium részletes tervezete Megvalósítása: csoportfoglalkozás keretében és felzárkóztatás keretében egyéni fejlesztési terv szerint. 1. témakör: A tanulási technikák elsajátítása - önvizsgálat → tanulási szokásaim, tanuláshoz való viszonyom - a tanuláshoz szükséges: belső állapot külső állapot - tanácsok → az iskolai tanulás → a házi feladat → a tanulás helyes sorrendje → tanulást segítő szokások, módszerek 2. témakör: A tanulás belső feltételei a.) önértékelés: mennyit változtam? Tanulást segítő módszerek →tónusfokozás →relaxáció →koncentráció →elmélkedés b.) a koncentráció: önértékelés • memoriterek • emlékek – emlékképek • nézz, láss • koncentrációs gyakorlatok 3. témakör: Beszédművelés - beszédtechnikai gyakorlatok - szókincsfejlesztő gyakorlatok Tanulást segítő módszerek: - tónusfokozás • relaxáció • koncentráció • elmélkedés 4. témakör: Kifejező olvasás - memoriter - tréning →jelkeresés - mesemondás Tanulást segítő módszerek: →tónusfokozás →relaxáció →koncentráció →elmélkedés

116

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 5. témakör: Dinamikus olvasás • tréning • teszt • önvizsgálat • periférikus látás fejlesztése • ritmikus szemmozgás fejlesztése Tanulást segítő módszerek: →tónusfokozás →relaxáció →koncentráció →elmélkedés

6. témakör: Az emlékezet 11-12-13. .évfolyamon: 1. Képességek tanulása, autogén tréning 2. A szociális tanulás – értékek és viselkedés tanulása. Autogén tréning. 3. Motoros tanulás – a cselekvések tanulása. Az érzéki tanulás 2.Témakör: az erkölcsi nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: - erkölcsi érzék kifejlődés és szerepe - felelősség- és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség Tartalmak, tevékenységek: - Mutassa be az embert, mint értékelő erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi érték és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassuk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

3. Témakör: a nemzeti öntudat, hazafias nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 117

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra Témakörök: • a közösséghez tartozás, hazaszeretet • a népi, nemzeti kultúránk értékei, hagyományai • a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene • nemzetünk kapcsolódása Európához • mindennapok művészete • az alkotás öröme • egyetemes műveltség • gondolatok közlése • a műveltség értéke • helyismeret, helytörténet • múltismeret, hagyományok • jelenismeret • nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Tartalmak, tevékenységek: - Európai Unió működése – Magyarország helye, szerepe az EU-ban, az Euhoz tartozás jelentősége, történelmi alapjai - a művészi ábrázolás formái - művészi alkotások létrehozása, tudatos térformálás, lakberendezés - ismerkedés a néphagyománnyal - a magyar és egyetemes kultúra értékei - multimédia használata a mindennapi életben - korszerű kommunikációs eszközök. - településünk történelmi múltja - a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei - határainkon kívül élő magyarság jellemzői - diákjogok, alapvető emberi jogok A megvalósítás eszközei (programok): 9. évfolyamon: „Időutazás” – honfoglalás kora – film: Honfoglalás 1. A honfoglalók viseletei és ékszerei 2. A honfoglalók ételei 3. Tarsoly, tarsolylemez tervezése, kivitelezése képző- és iparművészeti technikák felhasználásával. 4. A „kálvinista Róma” történelmi egyházak, egyházközösségek Debrecenben és környékén ( helytörténet). • A zsidó vallás A Kápolnás és a Pásti utcai zsinagóga művészettörténeti és vallási értékei – előadás. Film: A szegedi zsinagóga Szavalóversenyen való részvétel a zsidó hitközség szervezésében A zsidóság temetőművészete – előadás és látogatás a zsidótemetőbe • A református egyház 118

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Egyháztörténeti előadás Kiállítás: fejfák a szatmárcsekei temetőben A Nagytemplom – kollégium – egyházi múzeum megtekintése Sírversek a debreceni nagytemetőben. Gyűjtőmunka. 10. évfolyamon: „Időutazás”: 1. A középkor (kortörténet) 2. üvegablakok → üvegfestészet, templomok – szárnyas oltár – képzelt lények 3. kazettás mennyezetek →táblafestészet Kirándulás: Szatmári kirándulás, középkori templomaink. 4. EU – napok: Mit kell tudni az európai közösségről? 5. Az euró. Kérdőív az euróról. 6. Nemzetiségek Magyarországok. „Köztünk élnek…” a svábok, a cigányok, a bolgárok. 7. Cigány mesék → mesehallgatás, illusztrálás.

11.évfolyamon: A foglalkozások célja: a korszakra jellemző művészeti ágak, műfajok, alkotói művek tanulmányozása, elemzése. Forma, szín, kompozíciós megoldások. Anyag – forma – rendeltetés kapcsolata. •

• • • •

Ókeresztény és bizánci művészet 1. Festészet: ikon, ikonosztáz, falmozaik, miniatúra Kreatív képesség: ikonfestés 2. Iparművészet: könyvművészet, rekeszzománc kódexek Kreatív képesség: rekeszzománc készítés technikája A Csodaszarvas monda Attila mondakör Emese álma – a Turul monda A fehérló mondája

12.évfolyamon: Népvándorláskori művészet. A honfoglaló magyarok művészete 1. Iparművészet: tarsoly, íj, tegez, ruha és hajfonat díszek. Kreatív tevékenység: tarsolykészítés és hajfonat korona készítése. 2. Állati figurák, stilizált növények, indás, palmettás díszítések. Kreatív tevékenység: bőrdomborítás, díszítés, textilfestés palmetta motívum felhasználásával Ismerkedés az alábbi tárgyakkal: Rakamazi hajfonatdíszítő korong Anaresi életfás korong Nagyszentmiklósi kincs Galgóczi tarsolylemez Zöldhalompusztai aranyszarvas 3.A gótika művészete 119

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Festészet: a.) festett szárnyasoltárok táblaképek b.) üvegfestmények festett kódexek Ismerkedés a Nyírbátori református templommal Ismerkedés Vajdahunyad várával 4.Iparművészet Ékszerek, sodronyzománc, nyergek 5. Magyar népcsoportok: a hajdúság 6.Kiskunság, Nagykunság 7.A Nyírség 13.évfolyamon: Filmklub: 1. Irodalom-, színház-, filmművészet kapcsolata. Melyek a filmművészet önálló jellemvonásai. A látvány szerepe az ember jellemábrázolásában. Vizuális jelek a gyakorlati életben. Előadás, beszélgetés. 2. Egy némafilm elemzése 3. Kreatív tevékenység: jelmez, díszlet, fény- és hangeffektus tervezése egy kitalált történethez. A hazai és egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotásának megismerése, technikai összetevése a kommersz filmekkel. Előadás, beszélgetés. 4. Filmelemzés Szabó István alkotásaiból. 5. A közszolgálati és kereskedelmi televízió műsorai közti különbség. Sztárok, médiaszemélyiségek. Tömegmédiumok és politika. „Beszélgetések”. 6. nemzetiségek kultúrája: a szlovákok 7. A románok 8. A németek

4.Témakör: Állampolgárságra, demokráciára nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 1 óra 13.évfolyamon: 2 óra Témakörök: • a demokratikus jogállam felépítése • a felelős állampolgári magatartás jelentősége • én és a család • a kollégium és az iskola 120

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • a társadalom, a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása • cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet • a háztartás Tartalmak, tevékenységek: • személyiségjegyek, azonosságtudat • az egyén helye az iskolai és kollégiumi közösségben • a diákönkormányzat szerepe, jogai, lehetőségük • a demokratikus állam működésének főbb elemei, állampolgárság fogalma, állampolgári jogok • konfliktuskezelési technikák • magánérdek, csoportérdek, közérdek • társadalmi normák • szerepek, feladatok a családban • háztartás tervezése • törvénytisztelet jelentősége A megvalósítás eszközei ( programok): 9. évfolyamon: 1. Ki vagyok én? HOBO ( Földes L. ) Ki vagyok én? Aki NEM vagy. Kérdőív Neked, Rólad. 2. Az osztály értékei – film: Holt költők társasága + beszélgetés 3. Minden gyereknek joga van… ENSZ gyermeki jogok egyezményéből. Régi mesék eljátszása: Hamupipőke (kiszolgáltatottság) 10. évfolyamon: 1. Iskolaújság – tervezés, tartalom, szerkesztés, kivitelezés. 2. Tekintély, hősök, példaképek Film: Csók anyu Az én hősöm … (képei) 3. Értékrend, hit és elvek Film: Száll a kakukk fészkére Kérdőív – értékválasztás. „Értékeim”.

11.évfolyamon: 1. Én – mi és mi – mások kapcsolatok. Mitudat. 2. Verseny és kooperáció 3. Helyette megcsinálni, és képessé tenni, hogy önmagán segítsen 12.évfolyamon: 1. Az osztály értékei, családi, egyéni, csoportértékek 2. Valaki mondja meg, hogy ki vagyok 3. Magánéletem. 13.évfolyamon: 1. Az vagyok, aki elfogad másokat, Ti és én 121

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 2. Énünk az időben. Célom: a dolgokon én legyek úr, s nem rajtam a dolgok

5.Témakör: az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 1 óra 11.évfolyamon: 1 óra 12.évfolyamon: 1 óra 13.évfolyamon: 1 óra Témakörök: - az önismeret és a társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és a tapasztalat jelentősége - a társas kommunikáció - Ki vagyok én? - pályaorientáció - az egyén és társadalom Tartalmak, tevékenységek: - a reális énkép kialakítása, - emberi kapcsolatok, - értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok, - a pályaválasztás motivációs tényezői, - pályakorrekciók, - a munkavállalók jogai, kötelességei - hivatás, hivatástudat - az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontossága A megvalósítás eszközei ( programok): 9. évfolyamon: Önismereti csoport szervezése a kollégiumban Ismerkedési, kapcsolatteremtési játékok. Csoportépítés. Bemutatkozás szerepcserével. Érintés. Láncjáték. Felismerem? Önismeret és pályaismeret összehangolása: Ma egy foglalkozás eljátszásával próbáljuk beleélni magunkat egy olyan ember helyébe, aki pl. vasúti jegykezelő, virágot termeszt, stb. Bizalomjátékok. Dülöngélős. Vakvezetés. Tanulmányút. Utazás. Milyen vonatkozásban tévesztettek pályát a fenti példákban? Baki játék: egy agronómus, aki szénanáthában szenved, egy idegvezető, aki….. Interakciós játékok. Adok – kapok. Üzenet. Ritmusjáték. Töprengő – gyűjts kevésbé ismert foglalkozásokat ( albumkészítés). 122

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Segédanyagok: Dehelán: Pályaválasztás Önismereti játékok 10. évfolyamon: Kreativitást fejlesztő gyakorlatok Csacsi – pacsi Pl. vajas höly – ráma –dáma Családfa – pályák fája Babszem Jankó Mikor Babszem Jankó nagyságúra zsugorodtam … Pályapóker – pályaorientációt segítő fogalmazás Szüleim meséltek róla Amerikából jöttem – pályaorientációt segítő gyakorlatok 11.évfolyamon: 1. Mandalák 2. Mandalafestés 3. Álláskeresés technikái, pályakezdők, FIT irodák felkeresése 4. Álláshirdetés, felvételi, interjú, önéletrajz, kísérőlevél, szerződéskötés 12.évfolyamon: 1. Relaxációs technikák 2. A jóga hatása 3. Segítő intézmények (pályaválasztás, FIT, MEZON, Kortársak a …, DRMK, RÉS) 13.évfolyamon: 1. Kreatív terápiák – bibliodráma 2. Kreatív terápiák – képzőművészet, iparművészet, kézművesség

6.Témakör: a családi életre nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 3 óra 13.évfolyamon: 3 óra Témakörök: -

a család szerepe, jelentősége az egyén életében együttműködés és felelősségvállalás a családban szexuális kultúra családtervezés konfliktusok a családban

Tartalmak, tevékenységek: - személyes tapasztalatok: a családi élet színtere a családi otthon

123


a család szerepe, jelentősége a testi-lelki egészség fejlődésében, kialakulásában az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés, a támogatás fontossága kinek mit jelent a család, az otthon? a családi munkamegosztás, ennek helye és szerepe a családi közösségben a felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata a helyes szexuális kultúra jellemzői; a férfi-nő kapcsolatának jelentősége családi konfliktusok-szerepjátékok

7.Témakör: testi és lelki egészségre nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 2 óra 13.évfolyamon: 2 óra Témakörök: • az egészséges életmód és életvitel • a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében • a prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés • a háztartás • testi, lelki egészségünk • társas kapcsolataink • élet a kollégiumban Tartalmak, tevékenységek: • harmonikus kapcsolatok kialakítása • konfliktuskezelés, válsághelyzet • a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolata; az elhízás, a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód és életvitel összefüggései • káros szenvedélyek, szokások; teljesítménynövelő szerek használatának veszélyei • a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása szervezetünkre • felelősségérzet magunkért, társainkért • önálló életre nevelés: családi otthonteremtés, családi költségvetés • betegségek megelőzése, elsősegélynyújtás • rekreáció, séta, kirándulás A megvalósítás eszközei (programok): Alternatív gyógymódok – Nagymama teája, Teaház c. projekt megvalósítása. Napjainkban reneszánszát éli a gyógyteázás, annak helyes használata, készítése, alkalmazásának elsajátítása. Elméleti és gyakorlati foglalkozásokon szerezhetnek jártasságot a fűszer- és gyógynövényekből készíthető teákról.

124

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 9. évfolyamon: 1. Magyarországon található fűszer- és gyógynövények morfológiája, hatóanyagaik. Környezetünk gyógynövényei. 2. Családi, baráti körökben, speciális érdeklődés esetén felhasználható gyógynövények gyógyhatásai. Gyógynövények felismerése, hatóanyagaik 3. Gyógynövények és fűszernövények termesztése. Általános termesztési tudnivalók. A tanulókkal közösen kiválasztott növények termesztése 4. „Herbakert” – gyógynövény - termesztési gyakorlatok 10. évfolyamon: 1. Teázási szokásaink régen és ma. A fűszer- és gyógynövények, mint természetes alapanyagok használata teázási szokásainkban. 2. A néphagyományokban szereplő közismert gyógynövények. Ezek teáinak elkészítése, fogyasztási szokások. A népi gyógyászat módszerei, a családban, társasági életben meglévő szokások megismerése, kipróbálása. Relaxációs gyakorlatok kapcsolása. 3. Szépítő füvek a szépség szolgálatában. Termékbemutató – Ilcsi kozmetika. 4. Sminkbemutató, kozmetikai bemutató. 11.évfolyamon: Táplálékod legyen gyógyító! 1. Csíráztatás, csirafogyasztás 2. Saláta nap a koliban 3. Ételkészítési gyakorlatok 4. Reformételek 12.évfolyamon: Még a grófkisasszonyok is tanulták… 1. Még a grófkisasszonyok is tanulták…. – befőzés 2. a bodza szörp és üdítő készítése 3. Aszalási módok 4. Lekvárium – lekvárkészítés 5. Böjt – léböjtkúrák 13.évfolyamon: ÍZTÉRKÉP 1. A tirpákok ételei 2. A svábok ételei 3. Erdélyi ételek 4. Pásztorok eledele (Hortobágy) 5. Kárpátaljai ízek

8.Témakör: felelősségvállalás másokért, önkéntesség Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 125

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 1 óra 13.évfolyamon: 1 óra Témakörök: • a társadalmi felelősségvállalás • szolidaritás • önkéntes felelősségvállalás másokért • összetartás és együttérzés Tartalmak, tevékenységek: • a hátrányos helyzet fogalma • a társadalmi felelősségvállalás fontossága, a másokért érzett szolidaritás jelentősége • mit jelent fogyatékkal élni? • együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutatjuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatása Célok

Tevékenység

Résztvevők

1. A személyközi kapcsolatok Időskorúak: bentlakók és gazdagítása, a zárt életforma oldása nappali ellátásban részesülők Önkéntesek

Az önkéntesen kéthetente látogatást tesznek a Szent Erzsébet Otthon arra nyitott lakóinál. A csoportban végzett munka által biztonságérzetet nyernek a fiatalok.

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanulói

2. Időskorúak, a projekt célcsoportjának megismerése

Tanulók és idősek: a Szent Erzsébet Otthonból és a közeli Idősek Otthonából

A projekt indítása előtt az otthonban kiállítás berendezése, megnyitása, dokumentálása, a megnyitó után kötetlen beszélgetések.

3. A program kézzelfogható produktummal záródjon: A 10 éve felszentelt Otthon jubileumi emlékkönyvének (nyomtatott és/vagy mozgóképi dokumentum) létrehozása

1.Fiatalok 2. Időskorúak

A fiatalok riporteri, alkotói minőségben interjúkat vesznek fel az Otthon lakóival. Az idős emberek élettapasztalata mint érték jelenik meg és meg is őrződik a dokumentumokban.

Önkéntes fiatalok Meghívott vendégek, a projekt potenciális célcsoportja 1. A tanulók csoportban dolgoznak, a feladatot maguk között megosztják: író, riporter, illusztrátor, szerkesztő, lektor… 2. Az idősek saját igényük és késztetésük szerint vesznek részt a beszélgetésekbe, visszaemlékezésben, emlékek és tapasztalatok megosztásában

4. Az élethosszon át tartó tanulás jelentőségének felismerése, kompetenciájának kialakítása

Tanulók

A tanulók előtt egy tanulságos élet jelenik meg, az idős emberek élettapasztalata hordozhat követendő példát, vagy egyszerűen lexikális ismereteket. Kapcsolatteremtés az idősek élettapasztalata és az iskolában megszerzett tantárgyi tudás között.

5. A megismerő folyamatok fejlesztése: - Kognitív folyamatok

Tanulók

- Kommunikációs kultúra

Célcsoport

- az otthonlakók életkori sajátosságainak megismerése a helyi segítők, mentorok felkészítő előadása alapján; - Interjúkötetek tanulmányozása az önálló írásművek megtervezése előtt - jegyzetelés, felvételek készítése, a beszélgetés mederben tartása, az

126

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. elhangzott információk közvetítése, kiadványszerkesztés, lényegkiemelés, a beszélgetések üzeneteinek dekódolása, olvasás a metakommunikációs jelekből: a beszélgetőpartner hozzáállása a témához 6. A tanulók önismeretének, önbizalmának javítása, önbecsülésének erősítése

Tanulók

Projektzáró rendvényen, önkéntes találkozókon a saját tapasztalatok megosztása. Értékelő, élményfeldolgozó csoportfoglalkozások, megbeszélések a különböző „élményvilágok” összehasonlítására, önreflexió. A személyiség integritásának növelése.

7. A tanulók motivációs struktúrájának fejlesztése, szociális érzékenység, empátia kialakítása

Tanulók

Az altruista magatartás érzelmi motívumainak feltárása; Helen Keller életét feldolgozó előadás megtekintése - Fehér Bot Alapítvány

8. Felelősségérzet kialakítása

Tanulók

A fiatalok átélhetik az emberi kapcsolatok kölcsönösségét, a szabadidejűkből felhasznált idő értékét és értékteremtő erejét. Elkötelezettségvállalás, tisztelet, felelősség, elismerés, hála érzésének kialakítása.

Tanulók, időskorúak

9. Környezettudatosság, fenntarthatóság Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11.évfolyamon: 2 óra 12.évfolyamon: 2 óra 13.évfolyamon: 2 óra Témakörök: • környezetünk állapota • közös felelősségünk • gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan • a természet és az emberi környezet egymásra hatása • a természet erőforrásainak védelme Tartalmak, tevékenységek: • környezetünk élővilága • környezetvédelmi problémák • hazai természeti értékeink • környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása • természeti értékeink és tárgyi környezeti értékeink megóvása • újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználása A megvalósítás eszközei (programok): „Barangolás” c. komplex program keretében diákjaink megismerhetik Debrecen és térsége természeti és kulturális értékeit. 9. évfolyamon: Ismerkedés az Erdőspuszták életével 127

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. A táj sajátos hangulatának megismertetése, az itt élő emberek kulturális életének és tárgyi emlékeinek megismerése. E témához kapcsolódóan kulturális és tárgyi emlékek megtekintése az Erdőspusztai tájházban és a Déri Múzeumban • múzeumlátogatás • kirándulás kerékpárral a Vekeri – tóhoz • diavetítéses előadás: Erdőspuszták védett és fokozottan védett növényei • alkotókör: természetfotózás, védett növények festése • terepgyakorlatok: Madárlesen a Mézeshegyi – tó környékén 10. évfolyam: Hortobágy múltja, jelene, a pásztornépek élete, ősi kultúrájuk Hortobágy növény-, állatvilágának megismerése • kirándulás, szekerezés a pusztán • múzeumlátogatás: Pásztormúzeum • baráti beszélgetés: Pásztorélet a Hortobágyon o Dankó István pásztor - népművészettel • kutatómunka: csárdák a Hortobágyon 11.évfolyamon: 1. Ösvényen – tanösvények felkeresése, rajzos útmutatófüzet készítése 2. A néphagyomány természeti jelenségekhez, változásokhoz kötődő napjai: szüretek , lucázás , kiszehajtás , zöldágjárás 12.évfolyamon: 1. Botanikus kertek, arborétumok 2. „Az év madara” – fotó, rajz, stb. Ősmaradványok (sárkányok, üzelmeik) – rajzpályázat 13.évfolyamon: 1. Ásványok és kőzetek világa 2. Asztrológia – csillagösvényen 3. Amikor a csillagok még istenek voltak 10.Pályaorientáció Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 2 óra 13. évfolyamon: 2 óra Témakörök: - tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek

128

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Tartalmak, tevékenységek: - Mutassa be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztás lehetőségeit. - mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatóak. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassa be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

11.Gazdasági és pénzügyi nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 2 óra 10. évfolyamon: 2 óra 11. évfolyamon: 2 óra 12. évfolyamon: 3 óra 13. évfolyamon: 3 óra Témakörök: - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodási - pénzkezelés technikái - vállalkozás és kockázat Tartalmak, tevékenységek: - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetekben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk, kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és működési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, kit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége és melyek a veszélyei.

12.Médiatudatosságra nevelés Éves óraszám 9. évfolyamon: 1 óra 10. évfolyamon: 1 óra 11. évfolyamon: 1 óra 12. évfolyamon: 1 óra 13. évfolyamon: 1 óra

129

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Témakörök: - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggései - a médiatartalmak és a valóság összefüggései - az internet használat szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép az internetfüggőség veszélyei Tartalmak, tevékenységek: - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

4.1.2 Speciális ismereteket adó foglalkozások: 4.1.2.1 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: (Ktv: 10ó/hét/csop) Kollégiumunkban a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt fektetünk a diákjaink irodalmi, művészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztésére. A kollégiumunk az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. Kerete: heti 1 alkalom Csoportindítás feltétele: minimum 10 fő Formái: • kulturális tevékenységek • kézművesség: kézműves foglalkozások • művészetek: művészeti alkotókörök • séta, kirándulás • néphagyományőrzés A szabadidős tevékenységeket nevelőink kezdeményezik, és választási lehetőséget kínálnak a fiataloknak. A tevékenységek közül azokat részesítjük előnyben, amelyek közel állnak tanulóink érdeklődéséhez – manuális – kézműves – művészeti – mozgásos -, s amelyekkel jobban lehet formálni személyiségüket.

Kulturális tevékenységek: 130

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. mese dramatizálás tánc verstanulás zenehallgatás daltanítás játék hangszereken táncház Tevékenységei a felfedezés, az önkifejezés élményét nyújtják. Kézművesség bevezetésénél a célunk - a nyitottságra, az új befogadására nevelés, bevezetés a munka világába - kreativitásra nevelés, az újító, feltaláló emberek nevelése, manipulatív képességek fejlesztése, amely közvetlenül készít elő a kétkezi munkára - technikai jártasság kialakítása, amelyben fejlődik az önkifejező és alkotói tevékenység képessége - alkotómunkára nevelés, a látás, a képzelet és a tevékenység együttműködésével - esztétikai igényességre nevelés, amely jelenti a giccs és a művészeti alkotás különbségének felismerését, a szép tudatos érzékelését és a szépért való tenni akarást. Tevékenységei: • • • • •

játékkészítés természetes anyagokból ajándékok készítése természetes anyagok felhasználásával környezetünk tárgyai csomagolásművészet ékszerkészítés

Művészetek – művészeti alkotókörök A személyiség formálásában nagyon fontos feladat a vizuális műveltség megalapozása is. Vizuálisan művelt ember az, aki fejlett látáskultúrával, ábrázoló – készséggel és képzelőerővel rendelkezik, aki képes a szép felfedezésére és létrehozására.

A tevékenység területei: • ábrázolás, a valóság jelenségeinek közvetlen megjelenítése • kézimunka, szerkesztő, konstruáló, tárgyformáló, barkácsoló tevékenység • díszítőművészet, tárgyakhoz kötődik azzal a céllal, hogy szebbé tegye azokat Alaptechnikák: • tevékenységek síkban: rajzolás, festés, nyomatok készítése • síkformák építése: kollázs, montázs, foltmozaik • mozaikképek: levélmozaik, termésmozaik, konyhai ragasztása • viaszkarc technika

anyagok

131


•

• szivacstörléses technika tevékenységek térben: • papírdúc készítés • linómetszés • monotípia • gipszfaragás • tojásfestés • virágkötészet

Séta, kirándulás • mindig valamilyen cél kitűzésével indul • lehetőséget nyújt a gyűjtőmunkára Néphagyományőrzés Feladatunk a népszokások, népi hagyományok értékeit megőrizni, a jövő számára átmenteni. Tevékenységei: • jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységek • mindennapokhoz kapcsolódó tevékenységek A népművészet mindkét témát áthatja. o népköltészet o népi mozgásos sportjátékok o népi díszítőművészet o népi kismesterségek o népi gyermekjáték eszközök ÉVKERÉK - néphagyományőrzés feladatainak megvalósítására a.) az őszi ünnepkör tevékenységei • természet megfigyelése • beszélgetés a búcsúról, híres búcsújáró helyek felkeresése • őszi természetsarok kialakítása termésekből, levelekből • gyümölcsszüret, befőzés • mozgásos játék az udvaron, erdei tisztáson b.) a téli ünnepkör tevékenységei • jeles napok és hozzájuk fűződő hagyományok • dec.4. – Borbála – meggyág kivirágoztatása • dec.13.- Luca nap – búzahajtatás • Advent – karácsonyvárás • Karácsony – betlehemezés • farsang – jelmezbál és verseny • kézművesség – csutkababa, nemezelés • szánkózás, hócsata c.) tavaszi ünnepkör 132


tavaszi kerti munkák előkészületei jeles napjai: Húsvét előtti határjárás, tojásfestés, locsolkodás május 1. – májusfa állítás, tavaszköszöntő pünkösd – „pünkösdi királyné” növényi játékok sárkányeregetés

d.) a nyári ünnepkör • a népi kismesterségek ideje: virágkoszorú, fonás, szövés, kenyérsütés, gyümölcsszárítás, teafőzés • hónapsoroló – naptárkészítés pl. január= Vízöntő, avagy Boldogasszony hava december = Bak, avagy Karácsony hava A kézműves és művészeti körök a szabadidős tevékenységek időkeretéből vehető fel. A szabadidős tevékenységek ezen köre szabadon választható, de a választás után látogatása kötelező. 9 – 12. évfolyamra járó kollégista diákoknak 1 alkotókörben részt venni kötelező. Egy alkotókör minimum 10 fő jelentkezése esetén indítható. Időkerete: heti 1 x 60 perc Az alkotókörök foglalkozásainak témáját előre meghirdetjük, a diákok ennek alapján választhatnak. Feladatok:

• • • • • •

bemutatkozni az iskolaközösség előtt „2013 remeke” – pályázat és kiállítás karácsonyi vásáron értékesíthetik alkotásaikat ajándékot készíthetnek szeretteiknek környezetem kedves tárgyai – tantermüket, szobáikat díszíthetik választható alkotókörök 2013 – ban: • rézkarcnyomás • linómetszés • textilnyomás • selyemfestés • papírmerítő- és festő • portréfestő • mintázó • iskolaújság • bőrözés • tűzzománcozás • kerámiafestő • Internet

4.2 Kollégiumunk életének szervezése: A kollégiumunk – belső életének szabályozása a „Napirend” alapján történik. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket: 133

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. · ·

különórákra, korrepetálásokra, edzésekre való délutáni és esti kijárást biztosítjuk a házirendben leírtak szerint; szülői kérésre engedélyezzük a hét közbeni hazautazást.

Az intézményi hagyományokat, szokásokat szem előtt tartjuk, ennek figyelembevételével tervezzük és szervezzük napjainkat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a diákok egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását, életének szervezését az igazgató irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítjuk. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata is. A kollégiumunk biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében.

134


Kollégiumi hetirend Hétfő

13.00 – 14.00 14.00 – 16.00

Kimenő

16.00 – 18.00

Csoportügyek intézése

18.00 – 19.00

Pedagógiai felügyelet Kollégiumi diákönkormányzat i ülés

19.00 – 20.00 20.00 – 21.00 21.00 – 22.00

Pedagógiai felügyelet

Kedd

Szerda

Egyéni törődést biztosító foglalkozás Szabadidős foglalkozás Kötelező csoportos tehetséggondozó felzárkóztató Pedagógiai felügyelet

Egyéni törődést biztosító foglalkozás Szabadidős foglalkozás Kötelező csoportos tehetséggondozó felzárkóztató Pedagógiai felügyelet

Kötelező egyéni foglalkozás

Kötelező csoportos foglalkozás


Szabadidős foglalkozás

Csütörtök

Péntek Kötelező egyéni foglalkozás

Szabadidős foglalkozás Kötelező csoportos spec. ismeretet adó


Pedagógiai felügyelet Kötelező csoportfoglalkozás Kötelező egyéni foglalkozás Szabadidős foglalkozás

13 óra → kötelező csoportos és egyéni foglalkozás 2.§. (2) a.) pont 1 óra → kötelező csoportfoglalkozás 2.§. (2) b. pont 10 óra → szabadidős foglalkozás és egyéni törődést biztosító

135

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4.3. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Az 1997. évi XXXI. tv. (gyermekvédelmi törvény) rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A közoktatásról szóló törvény 4. §-ának (7.) bekezdése tiltja a gyermek, a tanuló hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva. Tevékenységünk célja: a gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermekek problémáit minél korábban felismerni, minél hatékonyabban kezelni, súlyosbodását megelőzni. Legfőbb célunk a megelőzés. Feladatunk: - felismerni a problémákat - keresni az okokat - segítséget nyújtani - jelezni az illetékes szakembereknek, esetünkben először a gyermekvédelmi felelősnek és a pszichológusnak - együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal - gyermekvédelmi esetek kezeléséhez az itt dolgozók szemléletformálása, képzése - együttműködni az iskolával, osztályfőnökökkel - fejlesztő csoport működtetése - mentálhigiénés programok terjesztése - szemléletformálás 4.4. A kollégiumunkban élő fiatalok önálló életkezdésének támogatása Célunk: a fiatalok előtt álló nehézségeket, személyes problémákat, ambíciókat megismerve, megkönnyíteni tanulóink kilépését az életbe. A tanulók pozitív jövőképének kialakítása. Feladatok, tevékenységek: • a kollégiumból kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítése • kapcsolatfelvétel munkaadókkal, a munkaerőpiac intézményeivel, szervezeteivel • tanulóink társas képességeinek fejlesztése • egészséges életmódra nevelés • biztonságos életvitel megalapozása • támogatások igénybevételének lehetőségei az önálló életkezdéshez • munkatapasztalat – szerzésük tevőleges támogatása 136

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • végzett fiataljaink körében nyomonkövetési vizsgálatok elvégzése 4.5. Közösségfejlesztési feladataink, kollégiumunk hagyományai A kollégiumba kerülő fiatalok megélik a csoportképződés lépcsőfokait. Személyiségük fejlődik, ismereteket szereznek a társas együttélés szabályairól, a közösen végzett munka öröméről. Siker- és teljesítménymotiválttá válnak, hiszen a közösségben elfoglalható szerepek személyiségfejlődésük és teljesítményük révén elérhetőek lesznek. A kisebb közösségek együtt járják végig az alakulás, a normaállítás, azonosulás, teljesítés állomásait. Hagyományaink: • A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Kollégiumunk hagyományai az egész tanévet átfogják. Az új diákok fogadásával ( Elsősavató) kezdődik az év, majd a Mikulás, Karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, gyermeknap következik. Az ünnepek, ünneplések sorát színesíti a Kós kupa, a Madarak, Fák Napja, a Kós Károly Napok rendezvényei. Mind, mind a tanulói öntevékenységen alapuló események. A műsorok önkifejezési lehetőségek sorát nyújtják. Az önképzés megalapozása, elmélyítése, a kreativitásfejlesztési lehetőségek széles skálája a sikerélményt biztosítja a kollégiumban. Az önképzés, a sport, a kulturális tevékenységek sokszínűsége, a lüktető közösségi élet, a kollégiummal való azonosulást segíti, erősíti. Az együttesen megélt események élményekké válnak. Önképzésüket – belső pályázatokkal, országos versenyekbe, pályázatokba való kapcsolódással, könyvtárhasználat megtanulásával segítjük. Hobbi- és érdeklődési körök kialakításával segítjük speciális képességeik, kreativitásuk fejlesztését, a személyiség irányultságának kialakítását. Sporttevékenység – fiataljaink testi fejlődése, az egészséges életmód szokásainak kialakítása érdekében séták, kirándulás, természetjárás, aerobik programok segítik a rekreáció folyamatát. Életmódjukba beépülő napi sport, mozgás egyéni és közösségi élményt ad. Nagy hangsúlyt helyezünk a rossz szokások kialakulása ellen, prevencióra is.

Önkiszolgáló és közéleti tevékenységek a közösségfejlesztés szolgálatában: A közösségek mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátását önkiszolgáló tevékenységnek nevezzük. 137

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Önkiszolgáló tevékenység gyakorlásának színtere: - ügyeletesi rendszer működtetése - felelősség és beszámolási kötelezettség társul hozzá, mások munkájának megbecsülésére nevel A közéleti tevékenység: a demokratizmus tanulásának terepe. A megbízatás elmélyíti a fontosság érzését. A reszortok nemcsak sok munkát és felelősséget jelentenek, hanem biztosítják az állandó közösség előtti szereplés és beszámolás lehetőségét is. A diákönkormányzat – a közéleti tevékenység gyakorlásának színtere. Célja: diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, a demokrácia alapvető szabályait, működését. • kapjanak betekintést a diákotthon működésével kapcsolatos döntésekbe • ismerjék meg az érdekérvényesítés technikáit • tudjanak diákotthoni rendezvényt megszervezni és lebonyolítani • ismerjék meg a DÖK és a nyilvánosság szerepét és eszköztárát Tevékenységei: • diákbulik szervezése • „Üstökös” – tehetségkimutató • faliújság – ki mit tud? • DÖK – nap • fordított nap • diákközgyűlés előkészítése • Madarak, fák napja

4.6. Együttműködés az iskolával, a szülői házzal Mindenkinek van egy képe a jó iskoláról. Ez nehezen definiálható. Másért jó a diáknak, a szülőnek, a pedagógusnak. A nevelési célok megvalósításához szükséges, hogy az érintett rétegek között mindennapi munkakapcsolat legyen. A szülő és a kollégium kapcsolata • • •

tisztában kell lennünk, mit vár el a szülő ismernünk kell a tanulóink szociális hátterét (vidéki, csonka családok, stb.) fontosnak tartjuk, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, hogy gyerekeik nevelését ránk bízzák 138

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. • •

törekszünk arra, hogy együttműködő partnerre találjunk a szülők személyében gyermekeik nevelését érintően feladatunk, hogy a kapcsolatépítés terén kezdeményezők legyünk

Az együttműködés formái: • évente 2 alkalommal szülői értekezletet tartunk, melyen szóróanyaggal tájékoztatjuk a szülőket az iskola, kollégium célkitűzéseiről, segítjük őket nevelési problémáik megoldásában • havi rendszerességgel fogadóórát szervezünk • szeretnénk rendezvényeinket nyitottá tenni a szülők felé, azokra meghívni őket, pl. kiállítások, műsorok, egyéb rendezvények • "Nyitott Műhely” - napok keretében lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekeiket munka közben is megnézzék • családlátogatások-, falulátogatásokkal - célunk megismerni azt a társadalmi közeget, ahonnan tanulóink érkeznek • igyekszünk a szülőket rendszeresen tájékoztatni gyermekük tanulmányi munkájáról

Az iskola és a kollégiumi nevelők együttműködése Az iskola és a kollégium összefonódva működik. Ennek több előnye, de hátránya is van. Feladatunk: kihasználni az előnyét, megbirkózni a nehézségekkel • szerencsés helyzet, hogy a kollégium nevelői a tantestület tagjai is, részei az iskolai élet mindennapjainak • a kollégák közötti munkakapcsolat szoros, rendszeres • a kollégiumi nevelőknek lehetőségük van személyes kapcsolatok kialakítására, s ezáltal a gyerek jobb megismerésére Az együttműködésük formái: • tapasztalatcsere, esetelemzések • rendszeres információáramlás • napi munkamegbeszélések pl. a gyerekek felzárkóztatásáról, tanulmányi hiányosságok pótlásáról, stb. • közös rendezvények, játszóházak - az együtt munkálkodás megtapasztalása • sportrendezvények • teaházak • filmklub

139

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 5. Kollégiumunk nevelésének minősége, eredményessége A közoktatási intézmény hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Megítélésünk szerint az intézményi rendszerünk egésze javítandó, ami az egyes részterületek, funkciók jobb működését fogja eredményezni. A belső önfejlődéshez, a hatékonyabb intézményműködéshez a minőségszemlélet, a minőségirányítási rendszer működtetése (a minőségfejlesztés) megfelelő eszközt nyújt. Intézményünk egy minőségirányítási programmal rendelkezik (IMIP), amely rendszerbe foglalja, hogy milyen eljárási rend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján vesszük figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. A pedagógiai értékelés típusai funkciójuk szerint: - diagnosztizáló: a tanulók előképzettségének, motivációinak feltárása funkciója: helyzetfeltárás - formatív: a pedagógiai folyamat közben tájékoztat a változásokról funkciója: fejlesztő - szummatív: a fejlesztő szakasz végén a végállapotot tükrözi funkciója: minősítő. A diákok tanulmányi munkájának, számszerűsíthető teljesítményének értékelésére alkalmas. Nevelési eredmények mérésére nem alkalmazzuk. Munkánk prioritása: Jutalmazással nevelünk. Kollégiumunk tanulóinak értékelése az alábbi területekre terjed ki: - közösségben végzett munka értékelése, melynek tartalma: • a diákok önkiszolgáló tevékenysége • feladatainak végrehajtása • diákönkormányzati tevékenység • eseti megbízások végrehajtása • részvétel közösségi programokon - szabadidő eltöltésének szokásai (érdeklődés, értékvizsgálat) - készség, képességvizsgálat sokszínű tevékenységrendszerben való megmérettetéssel - szociometria – közösségben elfoglalt hely, elismertség mérése - neveltségi szint, neveltségi állapot vizsgálata - kollégiumon kívüli versenyeredmények elérése A munkánk eredményessége szempontjából fontosnak tartjuk: •

a kollégiumunk pedagógusainak teljesítmény értékelését 140


a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétságára;

•

az intézményünk önértékelését;

•

a kollégiumunkban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendjére;

•

a kollégiumunk tanulói nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek rendszerét.

6. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Összeállítva a 20 / 2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működési rendjéről 2. sz. melléklete alapján:

III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Televízió

A kollégium által felvehető tanulói létszám alapján ötven tanulónként 1 Minden társalgóba 1 Minden társalgóba 1 Minden társalgóba 1 Minden második tv-hez 1 A kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően Oly módon, hogy kollégium munkarendje szerint minden tanuló használhassa

Közösségi helyiségben elhelyezve

Rádió Cd vagy lemezlejátszó Magnetofon Videó lejátszó Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok Egyéni fejlesztés szolgáló speciális eszközök tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba

kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki a tanulói létszám figyelembevételével kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Nevelő testületi szoba

Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Gazdasági vezetői iroda

Önálló gazdálkodás esetén kollégiumonként 1

Könyvtárban, könyvtárszobában, elhelyezve

az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1

a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható A legfeljebb száz tanuló befogadására létesített kollégiumban a kollégium igazgatói, vezetői (helyettesi), gazdasági vezetői, ügyviteli helyiséggel, irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi A legfeljebb száz tanuló befogadására létesített kollégiumban a kollégium igazgatói, vezetői (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, az ügyviteli helyiséggel, nevelő testületi szobával, a nevelő testületi szobával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

141

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Ügyviteli helyiség

Kollégiumonként 1

Rendezvény terem

Kollégiumonként 1

Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek Társalgó (látogatófogadó)


Ügyeletes nevelői szoba Éjszakai gyermek felügyelő szobája


Vendégszoba Ebédlő Főzőkonyha Melegítő konyha

Épületenként 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerint szintenként 1 székhelyen és telephelyen 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerint szintenként 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kollégiumonként 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1

Étkező Teakonyha


Porta Nővérszoba Betegszoba (elkülönítő)

Tanulói vizesblokk, fürdőszoba Személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Szárazáru raktár Földes áruraktár Karbantartó műhely Tisztítószer, takarító eszközök és gépek tárolója Ágynemű raktár Mosókonyha (tanulói) Szárító helyiség (tanulói) Vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói) Szeméttároló

Épületenként, nemenként, szintenként 1 Épületenként, nemenként 1 Épületenként, nemenként, szintenként 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 Kollégiumonként 1 Székhelyen és telephelyen 1

A legfeljebb száz tanuló befogadására létesített kollégiumban kollégium igazgatói, vezetői (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, nevelő testületi szobával közös munkaszoba is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi A legalább száz tanuló befogadására létesített önálló kollégiumban, aulában, és étkezdében is kialakítható

Rendezvényteremként is használható, ha a helyiség alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának egyidejű befogadására. Fogyatékos tanuló kollégiumi nevelése esetén Folyosón, előtérben is kialakítható Fogyatékos tanuló kollégiumi nevelése esetén

Ha helyben főznek

A tanulók 15%-ának egyidejű befogadására

Ha helyben főznek Ha helyben főznek

Kollégiumonként 1 Székhelyen és telephelyen 1 Székhelyen és telephelyen 1 Székhelyen és telephelyen 1 Székhelyen és telephelyen 1

142

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. tanuló szoba (felkészülő szoba) Tanulói asztal

Tanulói létszám figyelembevételével 1

Tanulói szék

Tanulói létszám figyelembevételével 1

Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengén látó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengén látóknál- szükség szerint- egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozott, középsúlyos értelmi fogyatékos és gyengén látó esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengén látóknál- szükség szerint- egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

Nyitott és zárt könyves szekrény Tanulószobánként 2 Kézi kamerás olvasó készülék Kollégiumonként 1 Alig- és gyengén látó nevelése esetén Számítógép színes, nagyító programmal Tíz tanulónként 1 Alig- és gyengén látó nevelése esetén Számítógép asztal, szék Számítógépenként 1 2. szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásnak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységekhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 3. számítástechnika terem Számítógép húsz tanulónként 1 Nyomtató 1 Számítógépasztal, szék Számítógépenként 1 Programok Szükség szerint Zárható szekrény 1 Tábla + flipchart 1 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint) 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 7. Hálószoba, hálóterem Ágyneműtartós ágy Tanulói létszám szerint 1 Mozgássérült esetén kemény ágybetét, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás– és középsúlyos értelmi fogyatékos estén Szekrény Tanulói létszám figyelembevételével 1 Éjjeliszekrény Tanulói létszám szerint 1 Polc Tanulói létszám szerint 1 Tükör Szobánként 1 Cipőtároló Szobánként 1 Szék Tanulói létszám figyelembevételével 1 Asztal Tanulói létszám figyelembevételével 1 Ágynemű-garnitúra Tanulói létszám szerint 1 Ágyneműhuzat-garnitúra Tanulói létszám szerint 3 Éjjeli lámpa Tanulói létszám szerint 1 8. Stúdió Stúdióasztal 1 Szék 3 Belső hangtechnikai felszerelés, 1 kiépített hangtechnikai hálózat

143


IV. Helyi tanterv IV.1. Óratervek

Szakközépiskola (párhuzamos oktatás ) óraterve Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

A tantárgy neve magyar nyelv és irodalom első idegen nyelv: angol vagy német matematika történelem etika biológia fizika kémia földrajz művészet informatika testnevelés és sport tömegsport osztályfőnöki

9.

10.

11.

12.

13.

4

4

4

4

-

3 + 3 cs.b. 3 2 2 2 2 1 + 1 cs.b. 3 2 1

3 + 3 cs.b. 3 2 2 2 1 1 1** 3 2 1

3 + 3 cs.b. 3 3 1 2 1 3 2 1

3 +3 cs.b. 3 3 1 3 2 1

-

Összesen: Földrajz* Biológia* Népművészet* Művészettörténet*

25

25

23 1* 1* 1* 1*

20 2* 2* 2* 2*

3

Szakmai tárgyak

15

15+1**

16

18

35

2 1

Összesen: 40 40 40 40 38 Emelt szintű érettségire felkészítünk: - földrajzból és népművészetből. Középszintű érettségire a tanulók választása alapján: - informatika, médiaismeret, biológia. *- gal jelölt tantárgyak közül egyet kell választani a tanulóknak. Érettségire felkészítő csoport indításának feltétele 14 tanuló jelentkezése. ** a szakmai kerettantervek szerint szakmai órakeretre átcsoportosítandó.

144


Szakközépiskola ( párhuzamos oktatás ) óraterve 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben A tantárgy neve magyar nyelv és irodalom történelem első idegen nyelv: angol vagy német matematika informatika fizika biológia kémia földrajz ének rajz testnevelés és sport osztályfőnöki Társadalomismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Népművészet Tömegsport

9.

10.

11.

12.

13.

4 2

4 2

4 2

4 3

-

3 + 3 cs.b. 3 2 + 2 cs.b. 2 2 1 3** 1 -

3 + 3 cs.b. 3 2 + 2 cs.b 2 2 1 2 1 -

3 + 3 cs.b. 3 2* 2* 2* 1 2 1 1 2*

3 +3 cs.b. 3 2* 2* 1 2 1 -

2 1 -

2**

0,5

2* 0,5

2* 0,5

0,5

Összesen:

25

22,5

19,5

19,5

3,5

Szakmai tárgyak

15

16

18

17

36,5

Összesen: 40 38,5 37,5 36,5 40 Emelt szintű érettségire felkészítünk: - földrajzból és népművészetből. Középszintű érettségire a tanulók választása alapján: - informatika, médiaismeret, biológia. *- gal jelölt tantárgyak közül egyet kell választani a tanulóknak. Érettségire felkészítő csoport indításának feltétele 14 tanuló jelentkezése.

** 2012. szeptember 01-én módosítva.

145

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. IV.2.Szakközépiskolai szakmai óratervek 9-12. évfolyamon párhuzamos képzésben, + 13. szakképző évfolyam 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre Mozgókép- és animációkészítő 54 213 03 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgy 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10733-12 Az audiovizuális szakmák vállalkozási ismeretei és környezete

0,5

Művelődéstörténet

1,5

2

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2

2

Ábrázolástechnika

4

Anyagismeret

1

1

1

Munkakörnyezet ismeretek

1

1

1

4

4

4

1

3

4

1

3

Multimédia gyakorlatok

2

2

2

1

2

1

3

2

4

1

2

Művészettörténet

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

2

Digitális művészeti gyakorlatok

Népművészet

2

2

1

Rajz-mintázás

4

Ábrázoló- geomatria

1

1,5

Betűrajz

10659-12 Számítógépes grafikai programok

10660 -12 Szaktörténet munkakörnyezet

gyak.

Hardverismeret

1

Szoftverismeret

2

Grafikai tipográfia

1

Képfeldolgozás

2

Prezentáció

1

Mozgókép-történet, - műfajok

1,5

146

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Kameraismeret

0,5

Animáció típusok

1

Fölvételi stúdió világítástechnika

1

Digitális hang- és képrögzítés

2

Kreatív tervezés

1

Fölvétel technikák

1,5

Sík figurák és hátterek készítése

2

Plasztikus figurák és díszletek építése

1,5

Anim. film készre gyárt. és dokument.

1

10588-12 Tervezés és technológia

10661-12 Mozgókép- és animációkészítés

15

0

8

8

6

10

8

10

24,5

10,5

Összes heti óraszám:

SABLON SZERINt

15

16

16

18

35

5

6

7

10

31

540

0

288

288

216

360

256

320

784

336

Összes óraszám: 540

576

Összes elmélet/gyakorlat óraszám (összefüggő szakmai gyakorlat nélkül):

576

1120

576

2084

1304 70%

100%

0%

50%

50%

38%

63%

44%

30%

56%

Elmélet/gyakolat arány (össszefüggő szakmai gyakorlat nélkül): 62%

Összefüggő szakmai gyakorlat:

38%

30

50

40

40

40

40

570

50

328

328

256

400

#HIV!

256

320

784

336

Összes óraszám összefüggő szakmai gyakorlattal együtt: 620

92%

656

8%

50%

656

50%

39%

576

61%

44%

1120

56%

70%

30%

Elmélet/gyakolat arány (össszefüggő szakmai gyakorlattal): 56%

Elmélet/gyakolat arány 4+1 évfolyam (össszefüggő szakmai gyakorlattal):

44%

60%

#HIV!

40%

Megjegyzés: 13. évfolyamon az 1 óra Osztályfőnöki óra nem számít bele az elmélet/ gyakorlat arányba!

147

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Textilműves 54 211 08 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam



Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10586-12 Művészetemélet és ábrázolásk

gyak.

0,5


2

2

Népművészet

1

1

Térábrázolási rendszerek

2

2

1

Rajz - festés

4

4

mintázás

Stílustan

4

4

2

3

1

Szaktörténet

1,5

1

10588-12 Tervezés és technológia Technológia

1

1

Tervezés és gyakorlat

1

6,5

6

6,5

6

Kortárs szakmai környezet (MT)

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet

3

1

Szakmai ábrázolási gyakorlat

6

Textil szakelmélet

7,5

Textil szakgyakorlat 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

15

Művészeti vállalkozás

1

4,5

10,5

6

10

3,5

12,5

5

13

13

22


SABLON SZERINt

15

16

16

18

35

5

6

7

10

31

148

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 162

378

216

360

126

450

160

416

416

704


576


576

1120

576

1080

2308 37%

30%

70%

38%

63%

22%

78%

28%

63%

72%



68%

0

80

0

80

0

80

162

458

216

440

126

530

#HIV!

160

416

416

704


26%

656

74%

33%

656

67%

19%

576

81%

28%

1120

72%

37%

63%



73%

30%

#HIV!

70%


149

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Divat– és stílustervező 54 211 02 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam



Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.



Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


gyak.

elmélet


0,5


2

2

Népművészet

1

1


2

2

1

1

Rajz - festés

4

4

mintázás

Stílustan

4

4

2

3

1

Szaktörténet

1,5

1


1

1


1

6,5

6

6,5

6


3

Divattörténet

3

10598-12 Stílus- és divat szakmai rajz


4

Divattervezési gyakorlat

4

Öltözékkivitelezési gyakorlat

4

10599 -12 Divattervezés

Stílusalakítás elmélet 10600 -12 Stílusalakítás

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

3,5

Stílusalakítás gyakorlat

4

Látványtervezési gyakorlat

6


1

4,5

10,5

6

10

3,5

12,5

5

13

13

22

Összes heti óraszám: 15

16

16

18

35

150

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. SABLON SZERINt

5

162

6

378

216

7

360

126

10

450

160

31

416

416

704


576


576

1120

576

1080

2308 37%

30%

70%

38%

63%

22%

78%

28%

63%

72%



68%

80

162

80

458

216

#HIV!

80

440

126

530

160

416

416

704


26%

656

74%

33%

656

67%

19%

576

81%

28%

1120

72%

37%

63%

Elmélet/gyakolat arány (össszefüggő szakmai gyakorlattal): 27% Elmélet/gyakolat arány 4+1 évfolyam (össszefüggő szakmai gyakorlattal):

73%

30%

#HIV!

70%


151

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Ötvös, fémműves 54 211 06 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam



Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


gyak

0,5


2

2

Népművészet

1

1


2

2

1

Rajz - festés

4

4

mintázás

Stílustan

4

4

2

3

1

Szaktörténet

1,5

1


1

1


10698-12 Ötvös, fémműves szakmai rajz és plasztika, kortárs szakmai környezet

1

6,5

6

6,5

6


3


4

Szakmai gyakorlat 1.

1

Szakismeret 1.

1

8

10699 -12 Fémművesség

Szakmai gyakorlat 2.

9,5

Szakismeret 2.

1

Ötvös szaktörténet

2

2D és 3D tervezés és modellezés

3

1070 -12 Az ötvösség egyéb területei



1

4,5

10,5

6

10

3,5

12,5

5

13

13,5

21,5


16

16

18

35

152


5

162

6

378

216

7

360

126

10

450

160

31

416

432

688


576


576

1120

576

664

1604 39%

30%

70%

38%

63%

22%

78%

28%

61%

72%



71%

80

162

80

458

216

#HIV!

80

440

126

530

160

416

432

688


26%

656

74%

33%

656

67%

19%

576

81%

28%

1120

72%

39%

61%



73%

30%

#HIV!

70%


153

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Grafikus 54 211 04 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam



Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


gyak.

0,5


2

2

Népművészet

1

1


2

2

1

Rajz - festés

4

4

mintázás

Stílustan

4

4

2

3

1

Szaktörténet

1,5

1


1

1


1

6,5

6

6,5

6


4

Kortárs grafikai szaktörténet

2

10610-12 Grafikai alapok Szakmai ábrázolási gyakorlat

6

Grafikai szakelmélet

4

Illusztrációs technológiai gyakorlat

1

Szakillusztrálás gyakorlat

2

Tervező grafikai technológiai gyakorlat

4,5

Tervező grafikai tervezési gyakorlat

9

10611 -12 Grafikai illusztrálás

10612 -12 Alkalmazott grafikai munka



1

4,5

10,5

6

10

3,5

12,5

5

13

12,5

22,5


16

16

18

35

154


5

162

6

378

216

7

360

126

10

450

160

31

416

400

720


576


576

1120

576

1064

2324 36%

30%

70%

38%

63%

22%

78%

28%

64%

72%



69%

10

70

10

70

20

60

172

448

226

430

146

510

#HIV!

160

416

400

720


28%

656

72%

34%

656

66%

22%

576

78%

28%

1120

72%

36%

64%



72%

30%

#HIV!

70%


155


Kerámiaműves 54 211 05 azonosító számú Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam



9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36

36

36

32

32

Tantárgy

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet

gyak.

elmélet




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2


gyak.

0,5


2

2

Népművészet

1

1


2

2

1

Rajz - festés

4

4

mintázás

Stílustan

4

4

2

3

1

Szaktörténet

1,5

1


1

1

1

6,5


6

6,5

6


3

10636-12 Kerámia - porcelán előtanulmányok Szakmai ábrázolási gyakorlat

7

Kerámia - porcelán szakmai ismeret

3

Digitális prezentáció

3

11104-12 Kerámia-porcelán tárgykészítés

Kerámia porcelánkészítési gyakorlat 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

16,5


1

4,5

10,5

6

10

3,5

12,5

5

13

11,5

23,5


SABLON SZERINt

Összes óraszám:

162

15

16

16

18

35

5

6

7

10

31

378

216

360

126

450

160

416

368

752

156

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 540

576


576

1120

576

1032

2356 33%

30%

70%

38%

63%

22%

78%

28%

67%

72%



70%

10

70

10

70

20

60

172

448

226

430

146

510

#HIV!

160

416

368

752


28%

656

72%

34%

656

66%

22%

576

78%

28%

1120

72%

33%

67%



72%

30%

#HIV!

70%


157


9-12. évfolyamon párhuzamos képzésben, + 13. szakképző évfolyam 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre Ötvös-fémműves 54 211 13 0010 54 05 azonosító számú A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 9.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.

1 Művészettörténet - 382 óra- osztálykeretben

74

1

1.1

elm. ig. gya k.

gyak .

10.évfolyam elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

11.évfolyam Elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

12.évfolyam elm .

elm. ig. gyak.

gya k.

13.évfolyam elm.

64

96

063/1.1/0980-06

Műv.tört. a kezdetektől az ókorig „sza”

37

1.2

063/1.2/0980-06

A műv.tört. korszakai –a román stílus és a gótika „sza”

37

1.3

063/1.3/0980-06

A reneszánsz és a barokk művészete „sza”

1.4

063/1.4/0980-06

A XVIII-XIX.sz. művészeti irányzatai„szk”

1.5

063/1.5/0980-06

A modern művészet„szk”

32

32

1.6

063/1.6/0980-06

Műalkotások elemzése„szk”

16

32

1.7

063/1.7/0980-06

Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése”sza”

1.8

063/1.8/0980-06

Hazai és külföldi műgyűjtemények „sza”

74 74

32 16

158

elm. ig. gyak .

gyak .

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Népművészet – 175 óra - osztálykeretben

2

3

4

1.9

063/1.9/0980-06

1.10

063/1.10/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„sza” A magyar népművészet„sza” Rajz-festés – 875 óra csoportbontásban 1.11 063/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai „sza” 1.12 063/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai „sza” 1.13 063/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok„szk” 1.14 063/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei„szk” Rajz-mintázás – 224 óra csoportbontásban 1.15 063/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés„szk” Betűrajz –69 óra csoportbontásban 1.16 063/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia „sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 063/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek „sza” 1.18 063/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok „sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 063/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások „sza” 2.2 063/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere„szk” 2.3. 063/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése „szk” Kreatív szakmai tervezés- 207 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 063/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 063/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai „szk” Technológia -833 óra gyak.képzési csop. Technológia (elm.) Szakmai gyakorlat (4-5 modul együtt)

37

37

37

37

37

37

32

32

32 185 120 65

185 65 120

32

185

160

160

100 60

60 100

96 96

128 128 32 32

15 85 85

37 37 37 37

64 64 80 20 30 30

37 37

37 37

32 32

37

74 185

37

37 185

111 37

32 185

128 32 160

288 159

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Szakrajz (Műszaki rajz) 4.23

063/2.1/658-06

37

Szakmatörténet 4.24

063/3.1/658-06

4.25

063/3.2/658-06

37

37

32

Ötvös Szaktörténet „sza” Ötvös szaktörténet„sza”

Tervezés 4.26

37

64

063/4.1/658-06

Szakirányú tervezés „sza” Ötvös technológia és műszaki ismeret 4.1 063/1.1/658-06 Fémtan „sza” 4.2 063/1.2/658-06 Mérőeszközök használata „sza” 4.3 063/1.3/658-06 Nyírás és darabolás „sza” 4.4 063/1.4/658-06 Kézi forgácsolás „sza” 4.5 063/1.5/658-06 Fémek hőkezelése „sza” 4.6 063/1.6/658-06 Savazás, pácolás „sza” 4.7 063/1.7/658-06 Lemez hengerlés„sza” 4.8 063/1.8/658-06 Dróthúzás és csőkészítés „sza” 4.9 063/1.9/658-06 Gépi forgácsolás„sza” 4.10 063/1.10/658-06 Fémek oldhatatlan kötése„sza” 4.11 063/1.11/658-06 Fémek oldható kötése „szk” 4.12 063/1.12/658-06 Lánckészítés „szk” 4.13 063/1.13/658-06 Foglalás„szk” 4.14 063/1.14/658-06 Fémek ötvözése „sza” 4.15 063/1.15/658-06 Tömb és rúdöntés „sza” 4.16 063/1.16/658-06 Cizellőrszerszámok készítése„szk” 4.17 063/1.17/658-06 Szurokgolyó előkészítése „szk” 4.18 063/1.18/658-06 Domborítás, cizellálás„szk” 4.19 063/1.19/658-06 Felhúzás „szk” 4.20 063/1.20/658-06 Zománcozási eljárások„szk” 4.21 063/1.21/658-06 Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai ) eljárások „szk” 4.22 063/1.22/658-06 Ásvány- és drágakőismeret „szk”

5

32

Szakrajz „sza”

Fémművesség -515 óra gyak.csoportban Alapozó gyakorlatok

74

37

111 111

148 111

185 74

160 96

288 96 160

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 4.27

063/1.1/663-06

4.28

063/1.2/663-06

Monogram hajtogatás, fűrészelés„szk” Láncfűzés „szk” 4.29 063/1.3/663-06 Gyűrűmérce (és egyszerű szerszámok) „szk” 4.30 063/1.4/663-06 Doboz „szk” Fémműves gyakorlati feladatok 4.31 063/2.1/663-06 Cizellőrszerszámok készítése „szk” 4.32 063/2.2/663-06 Cizellálás „szk” 4.33 063/2.3/663-06 Dobozolt betűk, felirat „szk” 4.34 063/2.4/663-06 Zománcozás „szk” 4.35 063/2.5/663-06 Felhúzás, domborítás „szk” 4.36 063/2.6/663-06 Ékszerfoglalások„szk” 4.37 063/2.7/663-06 Ékszerkollekció„szk” 4.38 063/2.8/663-06 Díj, kilincs, kopogtató/evőeszköz „szk” Vizsgamunka 4.39 063/2.8/663-06 Mesterremek „szk” Szabadon tervezhető- szakmai idegen nyelv -32 óra Szabadon tervezhető – ECDL 32 óra

37

111

64

32

160 32

32 185 111 259 185 111 296 185 111 370 160 96 288 432 Összefüggő szakmai gyakorlat javasolt ideje 90 óra ( az öt év alatt), mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben.

Mindösszesen: 3525 óra

„szk”= szakmai képzés „sza” = szakmai alapképzés

161

96

640

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Ötvös-aranyműves 54 211 13 0010 54 01 azonosító számú A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 9.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.


74

1

1.1

elm. ig. gya k.

gyak .

10.évfolyam elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

11.évfolyam Elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

12.évfolyam elm .

elm. ig. gyak.

gya k.

13.évfolyam elm.

64

96

063/1.1/0980-06


37

1.2

063/1.2/0980-06


37

1.3

063/1.3/0980-06

A reneszánsz és a barokk művészete „sza”

1.4

063/1.4/0980-06


1.5

063/1.5/0980-06


32

32

1.6

063/1.6/0980-06


16

32

1.7

063/1.7/0980-06


1.8

063/1.8/0980-06


Népművészet – 175 óra - osztálykeretben 1.9

063/1.9/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„sza”

74 74

32 16 37

37

37

37

37

37

32

32

162

elm. ig. gyak .

gyak .


2

3

063/1.10/0980-06

A magyar népművészet„sza” Rajz-festés – 875 óra csoportbontásban 1.11 063/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai „sza” 1.12 063/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai „sza” 1.13 063/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok„szk” 1.14 063/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei„szk” Rajz-mintázás – 224 óra csoportbontásban 1.15 063/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés„szk” Betűrajz –69 óra csoportbontásban 1.16 063/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia „sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 063/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek „sza” 1.18 063/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok „sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 063/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások „sza” 2.2 063/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere„szk” 2.3. 063/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése „szk” Kreatív szakmai tervezés- 207 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 063/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 063/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai „szk”

4 Technológia Technológia (elm.) Szakmai gyakorlat (4-5 modul együtt) Szakrajz (Műszaki rajz) 4.23 063/2.1/658-06 Szakrajz „sza” Szakmatörténet

32 185 120 65

185 65 120

32

185

160

160

100 60

60 100

96 96

128 128 32 32

15 85 85

37 37 37 37

64 64 80 20 30 30 37 37

74 37

96

37 37 37

74

185

148

148 37

74

185

96 32

185

74

96

160 32

160

32

352

32 163


063/3.1/658-06

4.25

063/3.2/658-06

Ötvös Szaktörténet „sza” Ötvös szaktörténet„sza”

Tervezés 4.26

96

063/4.1/658-06

Szakirányú tervezés „sza” Ötvös technológia és műszaki ismeret (4 modul) 4.1 063/1.1/658-06 Fémtan „sza” 4.2 063/1.2/658-06 Mérőeszközök használata „sza” 4.3 063/1.3/658-06 Nyírás és darabolás „sza” 4.4 063/1.4/658-06 Kézi forgácsolás „sza” 4.5 063/1.5/658-06 Fémek hőkezelése „sza” 4.6 063/1.6/658-06 Savazás, pácolás „sza” 4.7 063/1.7/658-06 Lemez hengerlés„sza” 4.8 063/1.8/658-06 Dróthúzás és csőkészítés „sza” 4.9 063/1.9/658-06 Gépi forgácsolás„sza” 4.10 063/1.10/658-06 Fémek oldhatatlan kötése„sza” 4.11 063/1.11/658-06 Fémek oldható kötése „szk” 4.12 063/1.12/658-06 Lánckészítés „szk” 4.13 063/1.13/658-06 Foglalás„szk” 4.14 063/1.14/658-06 Fémek ötvözése „sza” 4.15 063/1.15/658-06 Tömb és rúdöntés „sza” 4.16 063/1.16/658-06 Cizellőrszerszámok készítése„szk” 4.17 063/1.17/658-06 Szurokgolyó előkészítése „szk” 4.18 063/1.18/658-06 Domborítás, cizellálás„szk” 4.19 063/1.19/658-06 Felhúzás „szk” 4.20 063/1.20/658-06 Zománcozási eljárások„szk” 4.21 063/1.21/658-06 Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai ) eljárások „szk” 4.22 063/1.22/658-06 Ásvány- és drágakőismeret „szk”

5

Fémművesség -515 óra gyak.csoportban(4.modullal

74

148

74

185

96

64

352

összekapcsolva) Alapozó gyakorlatok 4.27

063/1.1/663-06

4.28

063/1.2/663-06

Monogram hajtogatás, fűrészelés„szk” Láncfűzés „szk”

164


063/1.3/663-06

Gyűrűmérce (és egyszerű szerszámok) „szk” 4.30 063/1.4/663-06 Doboz „szk” Fémműves gyakorlati feladatok 4.31 063/2.1/663-06 Cizellőrszerszámok készítése „szk” 4.32 063/2.2/663-06 Cizellálás „szk” 4.33 063/2.3/663-06 Dobozolt betűk, felirat „szk” 4.34 063/2.4/663-06 Zománcozás „szk” 4.35 063/2.5/663-06 Felhúzás, domborítás „szk” 4.36 063/2.6/663-06 Ékszerfoglalások„szk” 4.37 063/2.7/663-06 Ékszerkollekció„szk” 4.38 063/2.8/663-06 Díj, kilincs, kopogtató/evőeszköz „szk” Vizsgamunka 4.39 063/2.8/663-06 Mesterremek „szk” Szabadon tervezhető- szakmai idegen nyelv -32 óra Szabadon tervezhető – ECDL 32 óra

74

111

64

32

160 32

32 185 111 259 185 111 296 185 111 370 160 96 288 432 Összefüggő szakmai gyakorlat javasolt ideje 90 óra ( az öt év alatt), mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben.



165

96

640

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Zománcműves 54 211 18 0000 00 00 azonosító számú

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 9.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.


74

1

1.1

elm. ig. gya k.

gyak .

10.évfolyam elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

11.évfolyam Elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

12.évfolyam elm .

elm. ig. gyak .

gyak .

13.évfolyam elm .

64

96

082/1.1/0980-06


37

1.2

082/1.2/0980-06


37

1.3

082/1.3/0980-06

A reneszánsz és a barokk művészete „szk”

1.4

082/1.4/0980-06


1.5

082/1.5/0980-06


32

32

1.6

082/1.6/0980-06


16

32

1.7

082/1.7/0980-06


1.8

082/1.8/0980-06


Népművészet – 175 óra – osztálykeretben

elm. ig. gyak .

74 74

32 16 37

37

37

32

32 166

gyak .


2

3

4

1.9

082/1.9/0980-06

1.10

082/1.10/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„szk” A magyar népművészet„szk” Rajz-festés – 907 óra csoportbontásban 1.11 082/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai „sza” 1.12 082/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai „sza” 1.13 082/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok„szk” 1.14 082/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei„szk” Rajz-mintázás – 128 óra csoportbontásban 1.15 082/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés„szk” Betűrajz –69 óra csoportbontásban 1.16 082/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia „sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 082/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek „sza” 1.18 082/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok „sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 082/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások „sza” 2.2 082/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere„szk” 2.3. 082/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése „sza” Kreatív szakmai tervezés- 165 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 082/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 082/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai „szk” Zománctervezés, a szakmai előképek feldolgozása Szakelméleti alapozás és zománctervezés -296 óra gyak.képzési csop. Szaktörténet 4.1 082/1.1/1002-06 A zománcművesség műfajai „sza” 4.2 082/1.2/1002-06 A zománcművesség története „sza”

37

37

37 32

185 120 65

185 65 120

185

32 160

192

100 60

92 100

15 85 85

128 128 37 37

32 32

37 37

64 64 80 20 30 30

37 37

64

64

64 37

37 37

37

37 37

74

64

32

32

32

32

167


082/1.3/1002-06

4.4

082/1.4/1002-06

A magyar zománcművesség tárgyi emlékei, kortárs alkotásai „szk” A zománcművészet legjelentősebb műhelyei, alkotói „szk”

Szakmai tervezés 4.5

5

6

7

37

37

74

082/1.5/1002-06

A szakmai tervezési feladat kiindulása „sza” 4.6 082/1.6/1002-06 A szakmai tervezési feladat kivitelezése „szk” 4.7 082/1.7/1002-06 A szakmai munka anyagszükséglete „szk” Anyagelőkészítés, a zománcozás műveleteinek előkészítése – 503 óra Szakmai gyakorlat (5-6. modul) 5.1 082/1.1/1003-06 Anyagismeret„sza” 5.2 082/1.2/1003-06 Technológia „sza” 5.3 082/1.3/1003-06 A zománcozandó tárgy formai kialakítása „szk” 5.4 082/1.4/1003-06 Öntvény készítése „sza” Zománcozás gyakorlati fázisai- 431 óra Zománckép készítése 6.1 082/1.1/0035-06 Ellenzománc készítése „sza” 6.2 082/1.2/0035-06 A zománcgrafika és festőzománctechnika lehetőségei I. „sza” 6.3 082/1.3/0035-06 A zománcgrafika és festőzománctechnika lehetőségei II. „szk” 6.4. 082/1.4/0035-06 Az ipari zománctechnika „sza” 6.5 082/1.5/0035-06 A zománcégetés menete I. „sza” 6.6 082/1.6/0035-06 A zománcégetés meneteI I. „sza” Ötvöszománc – technikai megoldások – 224 óra 7.1 082/1.1/0036-06 A rekeszzománctól a sodronyzománcig „szk” 7.2 082/1.2/0036-06 Azsúrzománc és beágyazott zománc készítése „szk” 7.3 082/1.3/0036-06 A szoborzománc műveletei „szk” 4.35 035/9.1/0983-06 Prezentáció „sza”

148 148

37

148 148

37 148

37

74 222

37 148

32

32 128

32

160 32

74

148

128

160

224

168

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Szabadon tervezhető- szakmai idegen nyelv -32 óra Szabadon tervezhető – ECDL 32 óra

222 0 296 222 74 333 222 0 444 128 0 416 Összefüggő szakmai gyakorlat javasolt ideje 90 óra , mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben.


32 32 304


169

0

864

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Mozgóképi animációkészítő 54 213 03 0000 00 00 azonosító számú A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 9.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.


74

1

1.1

elm. ig. gya k.

gyak .

10.évfolyam elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

11.évfolyam elm .

74

elm. ig. gyak .

gyak .

12.évfolyam elm .

elm. ig. gyak .

gyak .

13.évfolyam elm .

64

96

048/1.1/0980-06


37

1.2

048/1.2/0980-06


37

1.3

048/1.3/0980-06


1.4

048/1.4/0980-06


1.5

048/1.5/0980-06


32

32

1.6

048/1.6/0980-06


16

32

1.7

048/1.7/0980-06


1.8

048/1.8/0980-06


Népművészet – 175 óra – osztálykeretben

elm. ig. gyak .

74 74

32 16 37

37

37

64

170

gyak .


2

3

4

1.9

048/1.9/0980-06

1.10

048/1.10/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„szk” A magyar népművészet„szk” Rajz-festés – 875 óra csoportbontásban 1.11 048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai „sza” 1.12 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai „sza” 1.13 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok„szk” 1.14 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei„szk” Rajz-mintázás – 224 óra csoportbontásban 1.15 048/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés„szk” Betűrajz –37 óra csoportbontásban 1.16 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia „sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek „sza” 1.18 048/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok „sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások „sza” 2.2 048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere„szk” 2.3. 048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése „sza” Kreatív szakmai tervezés- 165 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai „szk” Számítógépes grafikai programok használata, grafikai tipográfiai tervezés, képfeldolgozás -296 óra gyak.képzési csop. Számítógépes alapismeretek 4.1

057/1.1/0987-06

Hardver szoftver perifériák és hálózat „sza”

4.2

057/1.2/0987-06

Motívumgyűjtés, vázlatolás, tervezés”sza”

37

37

37 64

185 120 65

185 65 120

185

160

100 60

60 100

96 96

128 128

15 85 85

37 37 37 37

160

37 37 64 64 80 20 30 30

37 37

128 128 148

148

74

171

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Grafikai programismeret

74

4.3

057/2.1/0987-06

Vektorgrafikus programismeret „sza”

4.4

057/2.2/0987-06

Pixelgrafikus programismeret „sza”

Komplex számítógépes tervezés

74

4.5

057/3.1/0987-06

Kiadvány tervezési alapismeretek „sza”

4.6

057/3.2/0987-06

Előkészítés a késztermék kivitelezésére „sza”

Tipográfiai alapismeretek

74

4.7

057/4.1/0987-06

Betűtervezés és alakítás „szk”

4.8

057/4.2/0987-06

Betű és grafikai elem kapcsolata „szk”

5 Mozgókép készítő munkakörnyezet kialakítása, tervezés és kivitelezés – 259 óra gyak. csoportban Szakelméleti ismeretek és tervezés 5.1

057/1.1/1018-06

Tervező műtermi elméleti munka „szk”

45.2

057/1.2/1018-06

Síkanimációs kivitelező műhely munka „szk”

Mozgókép és animáció készítése

6

5.3

0572.1/1018-06

5.4

057/2.2/1018-06

Plasztikus animációs kivitelező műhelymunka „szk” Operatőri műtermi és külső munka „szk”

5.5.

057/2.3/1018-06

Hangrögzítő stúdió műterem „szk”

5.6

057/2.4/1018-06

Számítógépes stúdió munka„szk”

Mozgókép és animációsfilm készítés- 426 óra gyak. csoportban Szakelmélet alkalmazása és tervezés 6.1

057/1.1/1019-06

6.3

057/2.1/1019-06

Sík animációkat készít „szk”

6.4

0572.2/1019-06

6.5

057/2.3/1019-06

6.6

057/2.4/1019-06

6.7

057/2.5/1019-06

Félplasztikus és plasztikus animációkat készít „szk” Virtuális álló- és mozgóképet szerkeszt számítógépen „szk” Mozgóképhez műtermi fölvételeket készít kamerával „sza” Mozgóképhez külső fölvételeket készít kamerával sza”

Mozgókép és animáció-szakelmélet alkalmazása a tervezésben „szk” 6.2 057/1.2/1019-06 Mozgókép szakelmélet alkalmazása a tervezésben „szk” Összetett technikájú animáció kivitelezése

74

74

111

74

111

74

74

64

74

64

96 96

172

64

128

64

128


7

8

6.8

057/2.6/1019-06

6.9

057/2.7/1019-06

6.10

057/2.8/1019-06

Hangfelvételeket készít dolgoz fel és szerkeszt sza” Virtuális álló- és mozgóképet szerkeszt számítógépen sza” Képet hangot vág össze produkciót készre szerkeszt sza”

Mozgókép és számítógépi mozgókép készítése – 259 óra gyak.csoportban 7.1

057/1.1/1020-06

7.2

057/1.2/1020-06

Számítógépi és mozgóképi animáció szakmai elméletet alkalmaz és tervez „szk” Animációt tervez „szk”

7.3

057/1.3/1020-06

Képet hoz létre és feldolgozza „szk”

7.4

057/1.4/1020-06

Képsorokat jeleneteket forgat és rögzít „szk”

7.5

057/1.5/1020-06

Hangot rögzít „szk”

7.6

057/1.6/1020-06

7.7

057/1.7/1020-06

Képsorokat és hangot komponál vág egybe és rögzít „szk” Készre gyártja a munkát sokszorosítja és átadja „szk”

74

Animációfilm rajzolása- 192 óra gyak.csoportban

37

74

64

32

8.1

057/1.1/1021-06

Animációs szakelmélet és tervezés „szk”

8-2

057/1.2/1021-06

Fázisrajz letisztázása „szk”

8.3

057/1.3/1021-06

8.4

057/1.4/1021-06

Mozgás ellenőrzése„szk” Mozgás javítása és készen átadása„szk” Szabadon tervezhető- szakmai idegen nyelv -32 óra Szabadon tervezhető – ECDL 32 óra

32

32

96

96

32 672

32

222 0 333 185 0 407 185 222 259 160 128 256 400 Mindösszesen: 3525 óra Összefüggő szakmai gyakorlat szervezhető 80 óra ( az öt év alatt), mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben. „szk”= szakmai képzés „sza” = szakmai alapképzés

Alkalmazott grafikus 54 211 93 0010 54 01 azonosító számú A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 173

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. 9.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.


74

1

1.1

elm. ig. gya k.

gyak .

10.évfolyam elm .

elm. ig. gyak .

gyak .

74

11.évfolyam elm .

elm. ig. gyak .

gyak .

74

12.évfolyam elm .

elm. ig. gyak .

gyak .

13.évfolyam elm .

64

96

045/1.1/0980-06


37

1.2

045/1.2/0980-06


37

1.3

045/1.3/0980-06


1.4

045/1.4/0980-06


1.5

045/1.5/0980-06


32

32

1.6

045/1.6/0980-06


16

32

1.7

045/1.7/0980-06


1.8

045/1.8/0980-06


Népművészet – 175 óra – osztálykeretben 1.9

045/1.9/0980-06

1.10

045/1.10/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„szk” A magyar népművészet„szk” Rajz-festés – 843 óra csoportbontásban 1.11 045/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai „sza” 1.12 045/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai „sza”

elm. ig. gyak .

gyak .

74 74

32 16 37

37

37

37

37

37

64

64 185 120 65

185 65 120

185

160

128

15 174


2

3

4

1.13

045/1.13/0980-06

1.14

045/1.14/0980-06

Összetett rajzi feladatok„szk” A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei„szk” Rajz-mintázás – 239 óra csoportbontásban 1.15 045/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés„szk” Betűrajz –69 óra csoportbontásban 1.16 045/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia „sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 045/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek „sza” 1.18 045/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok „sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 045/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások „sza” 2.2 045/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere„szk” 2.3. 045/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése „sza” Kreatív szakmai tervezés- 165 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 045/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 045/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai „szk” Számítógépes grafikai programok használata, grafikai tipográfiai tervezés, képfeldolgozás -296 óra gyak.képzési csop. Számítógépes alapismeretek 4.1

057/1.1/0987-06

Hardver szoftver perifériák és hálózat „sza”

4.2

057/1.2/0987-06

Motívumgyűjtés, vázlatolás, tervezés”sza”

Grafikai programismeret

85 85

100 60

28 100

111 111

128 128 32 32

37 37 37 37

64 64 80 20 30 30 37 37

148

64

64

64

64

148

74

74

4.3

057/2.1/0987-06

Vektorgrafikus programismeret „sza”

4.4

057/2.2/0987-06

Pixelgrafikus programismeret „sza”

Komplex számítógépes tervezés 4.5

057/3.1/0987-06

Kiadvány tervezési alapismeretek „sza”

4.6

057/3.2/0987-06

Előkészítés a késztermék kivitelezésére „sza”

74

175

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Tipográfiai alapismeretek

74

4.7

057/4.1/0987-06

Betűtervezés és alakítás „szk”

4.8

057/4.2/0987-06

Betű és grafikai elem kapcsolata „szk”

5 Grafikai munka végzése – 138 óra gyak. csoportban

74 74

Szakelméleti ismeretek és tervezés 5.1

057/1.1/1018-06

Tervező műtermi elméleti munka „szk”

45.2

057/1.2/1018-06

Síkanimációs kivitelező műhely munka „szk”

Mozgókép és animáció készítése 5.3

0572.1/1018-06

5.4

057/2.2/1018-06

Plasztikus animációs kivitelező műhelymunka „szk” Operatőri műtermi és külső munka „szk”

5.5.

057/2.3/1018-06

Hangrögzítő stúdió műterem „szk”

5.6

057/2.4/1018-06

Számítógépes stúdió munka„szk”

6 Grafikai illusztrálás – 244 óra gyak. csoportban

74

74

045/1.1/1031-06

Az illusztráció típusai

6.2

045/1.2/1031-06

Az illusztráció felhasználási területei

Az illusztrációk alkalmazási területei 6.3

045/1.3/1031-06

74

74

6.4

045/2.1/1031-06

A képanyag feldolgozása számítógépen

6.5

045/2.2/1031-06

Számítógépes alkalmazások

6.6

045/2.3/1031-06

Az illusztráció és a tipográfia kapcsolata

6.7

045/2.4/1031-06

Művészi grafikai alkalmazások

32

32

32

32 32

Illusztrációs feladatok előkészítése 6.1

32

20

Az eredeti grafika meghatározása

44

Az illusztrációk nyomtatása

7

64

6.8.

045/2.5/1031-06

Klasszikus nyomtatási eljárások alkalmazásai

6.9

045/3.1/1031-06

Digitális és analóg technológiák

Kiadványok, reklámanyagok tervezése és kivitelezése – 729 óra gyak.csoportban Tervezéselmélet 7.1

045/1.1/1032-06

A reklám kialakulása

7.2

045/1.2/1032-06

A modern reklám fejlődése napjainkig

7.3

045/1.3/1032-06

A kiadványok tervezése

74

37 37

74

64 64

96

32 32

176

352


045/1.4/1032-06

Cégarculatok tervezése

7.5

045/1.5/1032-06

Termékarculatok tervezése

7.6

045/1.6/1032-06

7.7

045/1.7/1032-06

Reklám anyagok és hirdetések tervezési szempontjai Kereskedelmi plakátok tervezése

7.8

045/1.8/1032-06

Kulturális plakátok tervezése

Kiviteli tervek készítése

74

7.9

045/2.1/1032-06

7.10

045/2.1/1032-06

Cégarculatok számítógépes tervezése

7.11

045/2.1/1032-06

Termékarculatok számítógépes tervezése

7.12

045/2.1/1032-06

7.13

045/2.1/1032-06

Hirdetések reklámanyagok számítógépes tervezése Kereskedelmi plakátok számítógépes tervezése

7.14

045/2.1/1032-06

Kulturális plakátok számítógépes tervezése

74

256

Kiadványok számítógépes tervezése

A grafikai tervek nyomdai előkészítése 7.15

045/3.1/1032-06

Nyomdaipari technológiák alkalmazása

Szabadon tervezhető- szakmai idegen nyelv -32 óra Szabadon tervezhető – ECDL 32 óra

96 32

148 74 333 148 74 370 222 148 296 192 96 256 336 Összefüggő szakmai gyakorlat szervezhető 80 óra ( az öt év alatt), mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben.



177

416

32 416

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. Textilműves – textilrajzoló és modelltervező asszisztens 54 211 16 0010 54 04 azonosító számú A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma A tantárgy, illetve a tananyagegység 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Ssz.

azonosítója

megnevezése

elm.

1 Művészettörténet - 382 óra – osztálykeretben

74

1

1.1

elm . ig. gya k.

gyak .

elm.

74

elm. ig. gyak .

gyak .

elm.

74

elm . ig. gya k.

gyak .

elm.

elm. ig. gya k.

gyak .

13.évfolyam elm.

64

96

048/1.1/0980-06

Műv.tört. a kezdetektől az ókorig”sza”

37

1.2

048/1.2/0980-06

A műv.tört. korszakai –a román stílus és a gótika”sza”

37

1.3

048/1.3/0980-06

A reneszánsz és a barokk művészete”sza”

1.4

048/1.4/0980-06


1.5

048/1.5/0980-06


32

32

1.6

048/1.6/0980-06


16

32

1.7

048/1.7/0980-06

Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése „sza”

1.8

048/1.8/0980-06

Hazai és külföldi műgyűjtemények”sza”

Népművészet – 175 óra – osztálykeretben 1.9

048/1.9/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai„szk”

74 74

32 16 37

37

37

37

37

37

64

178

el m. ig. gy ak.

gyak .


2

3

4

048/1.10/0980-06

A magyar népművészet„szk” Rajz-festés – 833 óra csoportbontásban 1.11 048/1.11/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés alapjai”sza” 1.12 048/1.12/0980-06 Szabadkézi rajzolás és festés szabályai”sza” 1.13 048/1.13/0980-06 Összetett rajzi feladatok„szk” 1.14 048/1.14/0980-06 A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei „szk” Rajz-mintázás – 128 óra csoportbontásban 1.15 048/1.15/0980-06 Térbeli megjelenítés”sza” Betűrajz –69 óra csoportbontásban 1.16 048/1.16/0980-06 Betűrajz-tipográfia”sza” Ábrázoló –geometria – 101 óra osztálykeretben 1.17 048/1.17/0980-06 Térábrázolási rendszerek”sza” 1.18 048/1.18/0980-06 Térábrázolási szerkesztési feladatok”sza” Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek – 80 óra osztálykeretben 2.1 048/1.1/0981-06 A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások”sza” 2.2 048/1.2/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere”sza” 2.3. 048/1.3/0981-06 Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése”sza” Kreatív szakmai tervezés- 202 óra gyakorlati képzési csoport 3.1 048/1.1/0982-06 A tervezői szemlélet és problémamegoldás”sza” 3.2 048/1.2/0982-06 A tervezési munka fázisai”sza” Textilműves alapfeladatok ellátása -296 óra gyak.képzési csoportban Textilminta tervezés 4.1

077/1.1/0994-06

A mintatervezés sajátosságai „sza”

4.2

077/1.2/0994-06

A mintatervezés gyakorlata „sza” „szk”

64 111 90 21

185 65 120

185

160

192

100 60

80 112

15 85 85

128 128 32 32

37 37 37 37

64 64 80 20 30 30 37 37

185 50

64 32

64

32

64

111

111

Általános textilelmélet

179


077/2.1/0994-06

4.4

077/2.2/0994-06

Textilipari általános anyag-, és áruismeret „sza” Textilipari általános technológiaismeret „sza”

Általános textiltörténet 4.5

5

50 48 37

077/3.1/0994-06

Textiltörténet Textilrajzolás és modelltervezés - 1195 gyak. képzési csoportban Textilrajzolós és modelltervező 5.1

077/1.1/0998-06

Tervezés és szakmai rajz

5.2

077/1.2/0998-06

Számítógépes tervezés és szakmai rajz

5.3

077/2.1/0998-06

5.4

077/2.2/0998-06

A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése

5.5

077/2.3/0998-06

A tervezési munkák kivitelezése

5.6

077/2.4/0998-06

A vizsgamunka kivitelezése

74

185

74

222

32

192

32

384

Tervezési munkák A kivitelezés technikai megalapozása

Szakmai technológia 5.7

077/3.1/0998-06

5.8

077/4.1/0998-06

Textilrajzoló és modelltervező szakmai technológia

Viselettörténet Viselettörténet

Szabadon tervezhető Szakmai idegen nyelv (angol) 32 óra Szabadon tervezhető –ECDL 32 óra

32

32 333 0 222 185 0 407 222 0 407 160 0 416 336 Összefüggő szakmai gyakorlat szervezhető 80 óra ( az öt év alatt), mely teljesíthető művésztelepeken való részvétellel, kisüzemben, vállalkozónál vagy az iskolai tanműhelybe szervezett tanműhelyben.


„szk”= szakmai képzés

„sza” = szakmai alapképzés

180

0

800

Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógia Programja 2013. V. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések V.1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: •

a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását;

V.2. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója, • a nevelőtestület bármely tagja, • a nevelők szakmai munkaközösségei, • az iskolaszék, • az iskola fenntartója tehet javaslatot, • jogszabályváltozás írhatja elő. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az Iskolaszék szülői, illetve diák- önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai programmódosítást a nevelőtestület fogadja el és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Fenntartói jóváhagyás akkor szükséges, ha van olyan eleme a dokumentumnak, amely többletköltséget jelent. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. V.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy – egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, 181


182

A Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programja

Recommend Documents