Szám: 35250/205-8/2015.ált.
Tárgy: A Kortermál Kft. (7815 Harkány, Siklósi út 21.) tűzvédelmi bírság ügye HATÁROZAT
A Kortermál Kft. (Harkány, Siklósi út 21.) szám alatti ügyfelet tűzvédelmi jogszabályi rendelkezés megszegése miatt 40 000,- Ft, azaz negyvenezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú letéti számlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a „tűzvédelmi bírság” megnevezést, jelen határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A jogorvoslati illetéket a fellebbezési kérelem benyújtásakor az iraton illetékbélyeggel kell leróni. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. INDOKOLÁS A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Siklósi Kirendeltség) hivatalos képviselői a 2015. február 19-én tűzvédelmi célellenőrzést (a továbbiakban: célellenőrzés) tartottak a Kortermál Kft.
(Harkány, Siklósi út 21.) vezetése alatt álló Harkány, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 3. szám alatti Hotel Korona (a továbbiakban: létesítmény) területén. A célellenőrzés során a létesítmény területén található, a tűzoltóság által használt tűzoltó vízforrást vizsgálták. A célellenőrzésen az ügyfél nem vett részt. A Siklósi Kirendeltség a célellenőrzésen készült 35250/205/2015.ált. számú jegyzőkönyvet az ügyfél részére a 35250/205-1/2015.ált. számú irattal 2015. február 26-án megküldte. A célellenőrzés során az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1. A vízforrás jelzőtáblája hiányzik. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 35. § a), aa) pontjai szerint a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben megvizsgálja a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát. 2. A vízforrás üzemképtelen, a vízkivétel eredménytelen. Az OTSZ 38. § (3) bekezdés g) pontja szerint a föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a kupakkapocs levétele után a tűzcsap szelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét. A fenti szabálytalanságok megszüntetésére a 2015. február 26-án kelt, 35250/205-2/2015.ált. számú hatósági felhívásban hívtam fel az ügyfelet, melyben a határidőt 2015. március 27-ében állapítottam meg. A 35250/205/2015.ált. számú ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításai alapján a 2015. február 26-án kelt, 35250/205-3/2015.ált. számú ügyiratban iratbemutatásra hívtam fel az ügyfelet, melynek az alábbiakra kellett kiterjednie: A Harkány, Bajcsy-Zsilinszky u. 3. szám alatt üzemelő Hotel Korona területén található tűzcsap – a 2015. 02. 19-én lefolytatott ellenőrzés időpontjában érvényes – féléves felülvizsgálatát és éves teljes körű felülvizsgálatát igazoló dokumentumok. Az ügyfél az iratbemutatásra felhívásnak nem tett eleget. A 2015. április 10-én kelt, 35250/205-4/2015.ált. számú hatósági felhívásban (a továbbiakban: hatósági felhívás) a fennálló, alább megjelölt szabálytalanság megszüntetésére és annak a tűzvédelmi hatóság felé történő igazolására köteleztem az ügyfelet, melyben a határidőt 2015. április 30-ában állapítottam meg. 1. Az ügyfél nem igazolta a Harkány, Bajcsy-Zsilinszky u. 3. szám alatt üzemelő Hotel Korona területén található föld feletti tűzcsap félévenkénti felülvizsgálatának, és évenkénti teljes körű felülvizsgálatának megtörténtét. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 270. § (2) bekezdése szerint a föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 268. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. 2015. április 29-én az ügyfél a Siklósi Kirendeltségre megküldte a „Jegyzőkönyv Tűzcsapok víznyomás méréséről: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján” megnevezésű dokumentumot. A víznyomásmérés a dokumentum tanúsága szerint 04. 23-án 11 órakor készült, jelen vannak: ,a föld feletti tűzcsap nyugvó nyomása 4,2 bar, kifolyási nyomása 3,5 bar. A fentiekből megállapítható, hogy az ügyfél a létesítmény területén található föld feletti tűzcsap - a célellenőrzés időpontjában érvényes - félévenkénti felülvizsgálatát, és évenkénti teljes körű felülvizsgálatát igazoló irattal nem rendelkezik.
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.” A Korm. rendelet 1. melléklet 20. sorában meghatározott tűzvédelmi szabálytalanság jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya - esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 40 000 Ft, legnagyobb mértéke 1 000 000 Ft. A Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A bírságtétel összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel - a Ket. 94/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve - az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem, és az alábbiak szerint mérlegeltem. A Korm. rendelet által meghatározott bírságtétel minimum és maximum értékei közül a minimum értéket tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes, alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során megállapítható, hogy súlyosbító körülmény nem áll fenn, ezért a minimum értéktől nem tértem el. A bírság mértéknek megállapításánál az alábbi szempontokat vettem figyelembe: A Ket. 94/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét - megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy az ügyfélnek az elkövetett jogsértésből a tűzvédelmi ellenőrzés időpontjáig nem származott előnye, hátrányt pedig nem szenvedett. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a mulasztás megvalósult, azonban annak visszafordíthatósága aránytalanul nagy hátrányt nem jelent. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértéssel érintettek körének nagyságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érintettek köre 10 fő feletti. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő állapot időtartamát – megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az nem ismert, hogy a jogsértő állapot mikor kezdődött, azonban a célellenőrzés időpontjában, 2015. február 19-én már fennállt. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát - megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az Siklósi Kirendeltség részéről az ügyféllel szemben tűzvédelmi bírság korábban nem került kiszabásra. A Ket. 94/A. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat - azaz a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását - megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az ügyfél az ellenőrzés megtartását nem akadályozta.
A Ket. 94/A. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a mérlegelés során nem állt módomban értékelni, mivel az ügyfél gazdasági súlya nem értelmezhető. A fentiek alapján - jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya miatt - 40 000,- Ft tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A tűzvédelmi bírság befizetésének módját a Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése határozza meg. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján: „A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható hogy a jogsértésről a Siklósi Kirendeltség 2015. március 30-án szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja szerint, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, számított nyolc napon belül értesíteni kell. A Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Az értesítést mellőztem, mivel tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a Siklósi Kirendeltség előtt 2015. augusztus 17-én indult. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén és a Ttv. 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módját a 74. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg. Siklós, 2015. augusztus 19.
Készült: Terjedelme: Kapják:
2 példányban 4 oldal 1. Kortermál Kft. – belföldi tértivevénnyel 7815 Harkány, Siklósi út 21. Melléklet: 1 db készpénz átutalási megbízás 2. Irattár
