A konferencia védnöke a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A konferencia az ICTA EUROPE (Nemzetközi Technológiai és Akadálymentességi Bizottság Európai Szervezete) szakmai közremuködésével valósult meg.
Szervezok: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Korszeru Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány (KTA) GEONARDO Kft.
Felelos szerkeszto: Caesar Gáborné, koordinátor Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)
Felelos kiadó:
GEONARDO Kft.
Tartalomjegyzék
BAS PROJEKT: AKADÁLYMENTES SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSA…… .......4 KÖZÖS A VILÁGUNK, KÖZÖSEK AZ ÉRDEKEINK………………………………… .......6 Dr. Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke A MUEMLÉK A MÚLTAT KÉPVISELI, DE MINDANNYIUNK JÖVOJÉT KELL, HOGY SZOLGÁLJA……………………………………………………………8 Rádai Sándor, a KTA elnöke, Magyarország 2010: A MINDENKI SZÁMÁRA AKADÁLYMENTES EURÓPA, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL FELÁLLÍTOTT SZAKÉRTOI CSOPORT BESZÁMOLOJÁNAK ÖSSZEGZÉSE…………………………………………11 Mitzi Bollani, építész, a DAIEE elnöke, Olaszország A LEGJOBB GYAKORLATI MEGOLDÁSOK AZ EGYETEMES TERVEZÉSBEN: GLOBÁLIS ÁTTEKINTÉS……………………………………………...18 Betty Dion, az ICTA GLOBAL elnöke AZ AKADÁLYMENTESSÉG ÜZLETI SZEMLÉLETMÓDJA……………………………...20 Dr. Nikos Sakkas, Daedalus Csoportvezeto, Építészeti Szekció, Görögország ESETTANULMÁNY: A LÓDZ-I MANIFAKTÚRA ………………………………………….21 Katarzyna Swiezawska-Ambroziak, ASM Piackutató és Elemzo Központ, Lengyelország KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, KARBANTARTÁS ÉS LÁTOGATÓI TAPSZTALAT……...25 Jim Harrison és Chris Tweed, Tervezési, Építészeti és Építomérnöki Kar Belfast, Queen’s Egyetem KULTÚRA MINDENKINEK: TERVEZÉS MINDENKI SZÁMÁRA AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN………………………………………………………………………………28 Pete Kercher, Európai Tervezési és Fogyatékosügyi Intézet A „TERVEZÉS MINDENKI SZÁMÁRA” ELV ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FELÚJÍTÁSA SORÁN…………………………………………….29 Elena Siré, Royal Institute of Technology, School of Architecture and the Built Environment, Svédország
2
OSZÁGOS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG BIZOTTSÁG (SFV), AKADÁLYMENTESSÉG………………………………………………………………………33 Per-Anders Johansson, National Property Board, Svédország A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLO SZEMÉLYEK JOGA A KULTURÁLIS ÉLETBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE …………………………………………………………...36 Damjan Tatic, Center for Independent Living, Szerbia A MUEMLÉKÉPÜLETEK ÁTALAKÍTÁSA A JÖVO ELVÁRÁSAINAK MEGFELELOEN………………………………………………………………………………..39 Sarah Langton-Lockton, ügyvezeto, Centre for Accessible Environments, Egyesült Királyság A VICTORIA & ALBERT MÚZEUM AKADÁLYMENTESSÉGE………………………….41 Barry Ginley, Egyesült Királyság MUEMLÉK ÉPÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON…………...46 Kató László, rehabilitációs szakmérnök A „TERVEZÉS MINDENKIÉRT” KONCEPCIÓ OKTATÁSA……………………………..49 Jan Paulsson, építész, PhD, tudományos munkatárs, az ETOP-S projekt koordinátora, Chalmers Egyetem, Svédország A “TERVEZÉS MINDENKI SZÁMÁRA” ELV BEVEZETÉSE A TANTERVBE…………59 Maria Samova, Zuzana Ceresnova, Lea Rollova, Szlovák Muszaki Egyetem, Építészeti Kar, Pozsony PÉLDÁK AZ AKADÁLYMENTESÍTETT MUEMLÉK ÉPÜLETEKRE SZLOVÁKIÁBAN……………………………………………………………………………….62 Pavol Korcek, Stanislav Majcher, Építészeti Kar, Szlovák Muszaki Egyetem, Szlovákia WALES ROMJAI……………………………………………………………………………….67 Alan Richards, Cardiff, Walesi Nemzetgyulés, Egyesült Királyság PÉLDÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL ÉS SKANDINÁVIÁBÓL…………………….70 Rita Harkin, Ulster Architectural Heritage Society, Egyesült Királyság
3
AKADÁLYMENTES SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSA - BAS projekt Az Európai Unió Bizottsága által finanszírozott projekt a mindenki számára akadálymentes épített környezet és nyilvános infrastruktúra felmérését, ellenorzését, és a hiányosságok felszámolását volt hivatott elosegíteni Európában. Középületekrol, közterületekrol lévén szó, a szolgáltatásokon kívül nagy hangsúlyt kapott a foglalkoztatás kérdése is. A projektben két olasz kutatóintézet (CNR ITC, ICIE), egy görög cég (APINTECH), egy lengyel kutatóközpont (ASM), egy brit kutató csoport (INSIGHT), egy belga kutatóintézet (BBRI), egy svéd egyetem (CHALMERS), egy magyar cég (GEONARDO), a MEOSZ és a KTA vett részt, azaz hét országra terjedt ki a projekt tevékenysége. Elsoként egy ún. narancssárga könyv létrehozása szerepelt a projekt tevékenységek között, amelyben a résztvevo országokból összegyujtött jó példákat, hasznos gyakorlatokat mutatják be, mintegy a középületek és városi közterületek akadálymentességének „kirakatát”. A kiadvány CD formájában is elérheto lesz. A fenti példákat a partnerek bemutatták a négy konferencián, valamint a további két, kibovített konferencián. A konferenciákat egy-egy partner-országban tartották 2006-ban, így hazánkban is sor került egy konferenciára. A konferenciák tematikája eltéro volt, Budapesten 2006. június 29-30-án a muemlék épületek akadálymentessége állt a középpontban. A BAS projektrol és a konferenciákról a www.meosz.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklodok. Az egész projekt 2004 decemberében kezdodött és 2006 novemberéig tartott.
A projekt célkituzései
„A mindenki számára elérheto akadálymentességet úgy kell meghatározni, mint munkahelyek tervezésének és építésének átfogó célkituzését. A hozzáférhetoség felmérését akkor kell elvégezni, amikor a munkahely építését megtervezik, vagy a haszonbérletet megvitatják. Kötelezové kell tenni a munkáltató számára – akár állami, akár magán – az akadálymentesség rendszeres felmérését.” (Forrás: Szakértoi Csoport beszámolója az EU Bizottsága részére „Akadálymentes Európa mindenki számára” 2003. december.)
4
A fenti idézet mutatja, mennyire közel áll a projekt a jelenlegi EU politika kidolgozottságához. A beszámoló egy sor példával emeli ki az akadálymentesség költség-haszon megközelítésének fontosságát. Ez számunkra is lényeges koncepció, mely a munkahelyeken túl az épület összes lehetséges szolgáltatására vonatkozik. A projekt az épített környezet és közszolgáltatások hozzáférhetosége révén a társadalmi beilleszkedés politikáját célozta, átvéve a politika által általánosságban eddig elért eredményeket. A cél tehát már nem egy adott hely, szolgáltatás, vagy infrastruktúra akadálymentességének eroltetett koncepciója volt (abban az értelemben, hogy le kell bontani a fizikai, vagy kulturális akadályokat), hanem sokkal inkább új, közvetlen politika kialakítása, kiérlelése, amely a felhasználói csoportoknak nem egy egyedüli komponensére vonatkozik, hanem azok összességére. A BAS egy másik fontos célja értelmében alapveto ismereteket, eszközöket és módszertant kívánt nyújtani az Univerzális Tervezés fejlesztését célzó különféle oktatási programokhoz. Sokféle stratégiát kell alkalmazni az Univerzális Tervezés oktatásának fellendítéséhez, elosegítéséhez. Lényeges mind a hagyományos, mind az elektronikus tanulás. De ugyanígy fontos a tanárképzés, az innovatív tanfolyamok és projektek diákok számára, különféle együttmuködési projektek iskolák és felhasználó szervezetek, valamint egyéni felhasználók, érintett személyek és szakemberek között. Az oktatási módszertanon belül elo kell segíteni az innovációt. A hosszú távú célnak megfeleloen az Univerzális Tervezés szemlélete, perspektívája és szakmai alkalmassága szélesköruvé, természetessé és fenntarthatóvá kell hogy váljon az érintett szakmákon belül a jövoben.
5
Közös a világunk, közös az érdekünk Dr. Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke
Ma, amikor megvalósulhatnak azok a gondolatok, amelyek egy határok nélküli jobb világot álmodhatnak az embereknek, különösen fontos az, hogy a hátrányokkal, fogyatékossággal élo emberek számára is új lehetoségek nyílhassanak a világ minden táján. Ha az ember csak a saját környezetében gondolkodik, hajlamos arra, hogy megváltoztathatatlannak higgyen el olyan dolgokat, amelyekrol aztán kiderül, hogy a világ más részein mások már sikeresen megváltoztatták oket. Ugyanakkor gyakran a saját sikereinket sem tudjuk eléggé értékelni, miközben mások, akik ezeket megismerik, rádöbbentenek bennünket arra, hogy nagy értékek birtokosai vagyunk. A fogyatékossággal élo emberek világa az évszázadok során zártabb, szigorúbb volt másokénál, mert akadályokkal, nehézségekkel volt tele. A sérült emberek a mindenkit megilleto emberi jogokat még ma is csak korlátozottan gyakorolhatják. A BAS projekt egyike azoknak a nagyszeru kezdeményezéseknek, amelyek a határok korlátait áttörve, egymás példáit, tapasztalatait közkinccsé téve igyekeznek a sérült emberek számára egyenlo esélyeket, egyenlo feltételeket teremteni a mindennapi életben, de itt célzottan a muemlékek, a világ szépségeinek megismerése érdekében is. Mit is jelent az akadálymentesség, a mindenki számára hozzáférhetoség elve? Elsosorban egy gondolkodásmódot, amely elismeri, hogy minden embert azonos jogok illetnek meg és nincs joguk egyes embereknek ahhoz, hogy más embereket szándékosan megakadályozzanak abban, hogy egyenloként élhessék az életet másokkal. A fizikai akadályokat emberek hozták és hozzák létre sajnos gyakran még ma is, szándékosan teremtve olyan körülményeket, amelyek a fizikai képességeikben, mozgásukban tartósan, vagy átmenetileg korlátozott embereket elzárják különféle lehetoségektol. Ha valaki egy másik embert személyes szabadságában korlátoz, mert megakadályozza abban, hogy valamely épületbe bejusson, vagy onnan kijusson, akkor az buncselekményt követ el, jogállamokban a büntetojog eszközeivel is igyekeznek megakadályozni az ilyen tevékenységet. Ha ugyanezt építészek követik el, mert olyan épületet, építményt terveznek, építenek, amelyek valakiket megakadályoznak abban, hogy oda bejussanak, vagy onnan eltávozzanak, akkor az építészek ezért díjazásban részesülnek, tevékenységüket elismerik és senki sem ítéli el oket. Ez alapvetoen egy szemléleti kérdés, hiszen, hogy mi a jó és a rossz, azt a társadalmi normák, a társadalom elismerése, vagy tiltakozása határozza meg. Ha sokan leszünk olyanok, akik nem fogadjuk el, hogy a társadalmaknak törvényszeruen több részre kell szakadniuk, mert ugyan szavakban mindenki egyenlo, de az életben szükségszeruen vannak egyenlobbek, akkor képesek lehetünk megváltoztatni a helytelen és embertelen, kirekeszto beidegzodéseket. A BAS részben szakmai, de foképpen szemléletformáló program, hiszen mindazokat, akik ennek a programnak az eseményein részt vesznek, igyekszünk meggyozni arról, hogy a világ, szebb, jobb, értékesebb, ha mindnyájan egyformán tudjuk használni. Igyekszünk meggyozni mindenkit arról, hogy a mindenki számára használható világ nem csak, illetve nem elsosorban a fogyatékos emberek érdeke, hiszen nagyon sokan vannak és az életük egy-egy szakaszában törvényszeruen lesznek abban a helyzetben, amely hasonló a fogyatékos emberek helyzetéhez. Nagyrészt azonos a kerekesszékben élo emberek helyzete a babakocsival közlekedo emberekéhez, de az idoskor miatt nehezen mozgó emberek számára is egyre nehezebb lehet az épített akadályok
6
leküzdése. Kerekes boröndöt húzni is kényelmesebb egy utazás során, mint nehéz terheket lépcson hordani, és a szállító munkások élete is könnyebb lehet, ha terheiket nem a hátukon viszik, hanem kerekeken gördítik, tehát szinte mindenkit érint a fizikai környezet akadálymentesítése. Ha a szintbeli különbségeket enyhe emelkedok, felvonók hidalják át, akkor azokat bárki szívesebben használja, mint a fizikai megeroltetéssel járó lépcsoket. Ami a fogyatékos emberek számára nélkülözhetetlen, az mindenki másnak kényelmes! Közös a világunk, közösek az érdekeink, közösek a teendoink is: tegyük mindenki számára használhatóvá a világunkat!
7
A muemlék a múltat képviseli, de mindannyiunk jövojét kell, hogy szolgálja Rádai Sándor, a KTA elnöke, Magyarország
A magyar házigazdák: a MEOSZ és a Korszeru Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány nevében elore is megköszönöm érdeklodésüket és jelenlétüket a kétnapos B-A-S rendezvényünkön. Ennek témája nem egyszeruen az akadálymentes környezet, hanem annak talán a legnagyobb találékonyságot és körültekintést igénylo területe, a történelmi és muemléki épített környezet mindenki számára egyenlo mértékben és értékben használható megteremtése. Ez a munka nagymértéku, a megoldás szándékán alapuló odafigyelést, az épített környezet átalakításának, akadálymentes kialakításának ma még nem mindenhol magától értetodo szükségességének elfogadását jelenti. A probléma sokkal szélesebb körre terjed ki, mint azt az elso pillanatban az átlagember gondolná, ezért a megoldás fontossága is rendkívüli. Ez könnyen belátható, ha megfigyeljük, hogy a nemzeti múltjukkal – pozitív értelemben – törodo, népi, egyházi, muvészeti, oktatási, muszaki és egyéb hagyományaik megorzésére törekvo országokban intézményesített védelemben részesítik a többnyire 50 évnél idosebb, sok esetben akár több száz, vagy ezer éves épületeket, amelyeket valamilyen célra ma is használnak. Ilyen, védett, muemléki épületek szép számban találhatók a magyar állam- és közigazgatásban, a közoktatásban, a közmuvelodésben, egészségügyben, a lakóterekben, valamint az egyházak használatában. Ide sorolhatjuk pl. a közhivatalokat, bíróságokat, iskolákat, foiskolákat, egyetemeket, múzeumokat, könyvtárakat, színházakat, a kórházakat, a lakó- és gondozó otthonokat, a kastélyokat, palotákat, a szállodákat és más lakóépületeket, a templomokat, kolostorokat, egyházi egészségügyi intézményeket és lakóotthonokat és más egyházi épületeket stb. A korántsem teljes felsorolás alapján csak utalni lehet az ezek akadálymentesítésénél eloforduló különleges elvi és gyakorlati problémák tömegére és változatosságára is. Hangsúlyozni kívánom, hogy az Európai Unió által kezdeményezett B-AS programtól azt várjuk, hogy segítsen elterjeszteni a muemlék épületek sikeres akadálymentesítésének modern elveit és megalapozni annak helyes gyakorlatát Európa olyan részein is, ahol ezt a témakört még az esélyegyenloség követelményeinek figyelmen kívül hagyásával, szinte ellenszenvvel, visszautasítóan kezelik. A konferencia eloadásaiban tájékoztatást kapunk más, nagyon is hagyománytisztelo országokban már megvívott küzdelmek eredményérol, sikerekrol és talán kudarcokról is az eloadóktól. Ezek bizonyára gondolatébresztok lehetnek az itt jelenlévo szakemberek számára. Számunkra az a felismerés a legfontosabb, hogy bármilyen épület, az épített környezet minden eleme, – ideértve a bármikor korábban épített, ma muemléknek minosülo építményt, – egykor valamilyen meghatározott célra, az akkori igényeknek és muszaki színvonalnak megfelelo követelmények kielégítésére készült. Az épületek mindig valamilyen szolgáltatásnak adtak megfelelo környezetet, ugyanúgy mint manapság, azonban a muemlékek jelentos részénél ma már annak eredeti rendeltetését nem is lehet kello biztonsággal megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ma már a néhány-száz, vagy akár ezeréves építményeket – ezt igen nagy biztonsággal kijelenthetjük, – nem az
8
eredeti célra és nem az eredeti módon használja a XXI. század embere és ez így is van rendjén. Ami tegnapelott szokatlan újdonság volt, az tegnap már nem számított újdonságnak, mára teljesen megszokottá vált, holnapra már egy kicsit elavult lesz, holnapután pedig már azt sem tudja szinte senki, hogy az egykori újdonság mikor is keletkezett, eredetileg milyen célra készült, de létezik, használják, tehát könnyen emlékké, muemlékké is válhat. Ez a folyamat a mi mindennapjainknak is része. Azt jelenti, hogy a közeli, vagy távolabbi múltban létrehozott környezet eredeti formájában ma már nem használható, mert nem elégíti ki a ma emberének alapveto igényeit. 150 évvel ezelott még nem létezett villanyvilágítás, vízvezeték és telefonhálózat, hogy csak néhány példát említsek. Ma természetesnek tartjuk, hogy mindezek a közmuvek a muemléki és történelmi épületeinkben is muködnek, de akkor miért nem tartják ugyanígy természetesnek egyes hatóságok, intézmények és személyek azt, hogy a védett környezeteket el kell látni mindazokkal a kiegészíto „közmuvekkel” is, amelyek a fogyatékos emberek számára is lehetové teszik az az ilyen környezet minél kevesebb korlátozással történo használatát és élvezetét? Éppen ezért azt is természetesnek kell tartani, hogy az általunk most átalakított régebbi és az újonnan létrehozott, vadonatúj épített környezet sem fog megfelelni a bennünket követo generációk számára. Miért is nem? Azért, mert a technika rohamos fejlodése magával hozza az általános igények folytonos növekedését is. Példa erre a telefon. A XIX. század végén még ritka újdonságnak számító vezetékes telefon alig 100 évvel késobb már kezd elavulni, feladatát a teljesen más infrastruktúrát igénylo mobil-telefonia veszi át, de már most biztosak lehetünk abban, hogy kb. 100 év múlva a multimédiás audiovizuális kommunikáció is már túlhaladott technológiának számít majd, és az akkori alapveto kommunikációs megoldásokról, rendszerekrol és igényekrol ma még fogalmunk sincs. Természetes, hogy maradéktalanul meg kell orizni az emberiség múltjának, kultúrájának érdekes, értékes és tanulságos emlékeit a jövo számára is ami azt jelenti, hogy nem szabad hagyni semmit sem elpusztítani, elveszni azokból az értékekbol ami a számunkra megmaradt. Ugyanakkor semmiképpen sem jelenti azt, hogy a meglévokhöz nem szabad hozzátenni olyan kiegészítéseket, amelyek mindenki, még a fogyatékos emberek számára is elosegíthetik a múlt jobb megismerését, a történelmi és muemléki létesítmények hasznos célokra történo általános kihasználását a jelenben és a jövoben egyaránt. Az emberiség múltjának akár parányi, akár hatalmas emlékei olyan megorizendo közkincset alkotnak, amelyek megismerésébol és használatából bárkit kizárni soha sem szabad, mert az diszkriminációnak minosül, tehát ellentétes az alapveto emberi jogokkal. Éppen ezért a történelmi és muemléki épített környezet akadálymentesítését – valamennyi fogyatékos embercsoport igényeit és érdekeit figyelembe véve, – nem szabad hátráltatni, elodázni, vagy a „rendkívül nagy költségek”-re, illetve megoldhatatlan muszaki feladatra hivatkozva megtagadni. Ez az érvelés teljesen hamis, ugyanis
9
muszaki megoldást mindig lehet találni, ehhez a szükséges pénzt mindig meg lehet szerezni, ha erre meg van a szilárd elhatározás, vagy a jogszabályi kényszer. Nem lehet kérdéses, hogy az eddigieknél többet kell tenni az általános akadálymentesítés, az információhoz való hozzájutás, a szolgáltatások korlátlan igénybevétele terén. Ez a fontos munka minden európai országban, egyre több intézményben, gyorsuló tempóban folyik, sokszor bizony párhuzamosan is, pedig a tapasztalatok hatékony cseréje sok esetben jelentosen meggyorsíthatná akár látványos eredmények elérését is. Itt ma jónéhány európai országban folyó sokrétu, elvi és gyakorlati munkáról kapunk majd értékes tájékoztatást, amelyek egy része a B-A-S projekt keretében létrejött partnerkapcsolatok, továbbá a ICTA EUROPE munkabizottság szakértoi révén kerül bemutatásra. Sajnos az egy-és fél napos idotartam ellenére, idohiány miatt korlátozni kellett az eloadások számát. Talán sikerül – szándékunk szerint – majd a rendezvényünk eloadásait összefoglaló kiadványunkban ezeket a kimaradt eloadásokat is megjelentetni. Végezetül szeretném kiemelni azt, hogy a muemléki környezetben is egyaránt élnek és élhetnének szolgáltatást nyújtó és igénybe vevo emberek, pl. az oktatásban tanárok és tanulók, a hivatalokban hivatalnokok, a bankokban tisztviselok, és velük szemben az ügyfelek. Az akadálymentesítés elmaradása nem csak az így kiszoruló fogyatékos ügyfeleket, látogatókat, azaz a „fogyasztókat” érinti hátrányosan, hanem lecsökkenti a munkahelyek számát, a foglalkoztatási lehetoségeket, ami az elfogadhatatlan diszkrimináció jellegzetes példája. Ez is az egyik fontos indoka a muemléki környezet akadálymentesítésének! Számunkra különösen örvendetes az, hogy az EU, amikor végre létrehozta az akadálymentes Európa megvalósítása érdekében - többek között - a B-A-S projektet, akkor annak feltételrendszerébe befoglalta azt a követelményt, hogy a projekt-partnerek között feltétlenül helyet kell kapni a fogyatékos emberek érdekvédelmi, szakmai szervezetei közül legalább egynek. Ugyanez a követelmény számos országban szerepel a fogyatékos emberekre vonatkozó jogszabályokban foglalt döntési folyamatok résztvevoire vonatkozóan, helyenként ennél még szigorúbb formában is, de megtalálható az ICTA tegnap itt megvitatott új Alkotmányának tervezetében is. Ez a követelmény azon az elven alapul, amelyet a világon mindenütt – Magyarországon is - igyekeznek érvényesíteni a fogyatékos emberek érdekvédelmi, érdekérvényesíto civil szervezetei. Ez így hangzik: Mindent a fogyatékos emberek esélyegyenloségéért, de semmit sem nélkülük! Bízom abban, hogy az eloadássorozat érdekes, tanulságos és hasznos lesz mindannyiunk számára. Halljuk tehát a nagyrabecsült külföldi és hazai eloadókat, figyeljük a vetített ábrákat és gyujtsük az ismereteket, amelyeket aztán minél hatékonyabban, friss szemlélettel használjunk fel, nem könnyu feladataink megoldására.
10
2010: A mindenki számára akadálymentes Európa Az Európai Bizottság által felállított szakértoi csoport beszámolójának összegzése Mitzi Bollani, építész, a DAIEE1 elnöke, Olaszország
Bevezeto A Fogyatékosok Európai Évével összefüggésben Anna Diamantopoulou, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyeket irányító Bizottság tagja megbízott egy független szakértokbol álló csoportot, hogy „ismertessék a Bizottsággal a tagállamokban hatályban lévo akadálymentességi törvényeket, valamint lássák el olyan információkkal és ajánlásokkal, amelyek segíthetnek az épített környezet akadálymentességének javítása érdekében hozott új kezdeményezések meghatározásában.” A Szakértoi Csoport Elnöke Lenarduzzi úr volt, jómagam pedig az alelnök szerepét töltöttem be. Munkánk erosen újító szellemu volt. Eloször is felkértük a fogyatékossággal élok csoportjainak képviseloit, valamint néhány, a piacon érdekelt Európai Egyesület képviselojét a párbeszédben való részvételre, mivel az akadálymentesítésben részt kell vennie minden szereplonek, és az azt alkalmazni kell az épített környezetben zajló minden tevékenység esetében. Az Beszámoló a Fogyatékosok Európai Évének záróakkordjaként megfogalmazott Akcióprogram alapjául szolgált, melyet Rómában mutattak be decemberben az olasz EU elnökség végén.
A tagországokban jelenleg hatályban lévo akadálymentességi törvények Az európai országokban hatályban lévo akadálymentességi törvények hatáskör és szerkezet tekintetében nagymértékben különböznek egymástól. Az akadálymentességet néhány országban még mindig nem határozták meg egyértelmuen. Különbözo rendeletcsomagok léteznek, melyeket különbözo minisztériumok (építészeti, közlekedési, ipari, szociális) adnak ki, így azok nem kapcsolódnak egymáshoz. A helyzetnek két negatív következménye van: •
hiányzik az akadálymentesség átfogó szemléletmódja, nem hangsúlyos a kormányzati és közigazgatási állásfoglalás, és a problémát pusztán technikai, „szabványokon alapuló” kérdésként kezelik (gyakran kizárólag a kerekesszéket használók szemszögébol);
•
az információszolgáltatás, a tudatformálás és az ösztönzés feladata megoszlik a szereplok között, és nincs közös nézopont, ami rontja a szabályozó keretmunka hatékonyságát.
A Fogyatékosok Európai Éve egyedülálló lehetoséget nyújtott a fejlodéshez:
1
•
az akadálymentesség átfogó szemléletmódjának kialakításához, összekapcsolja a különbözo szektorokat és minisztériumokat;
•
olyan fogyatékos-politika kialakításához, amely az akadálymentességet a jogokon alapuló szemléletmód kulcstényezojének tekinti a polgári, gazdasági és társadalmi élet valamennyi összetevojének vonatkozásában.
mely
Design for All Information Exchange Europe
11
Egyértelmu célkituzéssel kell támogatnunk az akadálymentesség dinamikus, pozitív szemléletmódját: az „akadálymentesítési programterv” megvalósításával 2010-re, amelyet a Lisszaboni Európa Tanács jelölt ki céldátumként stratégiája megfogalmazásakor. Ezért a szakértoi csoport kiemelt négy alapelvet, melyek alátámasztják a beszámolót: Az akadálymentesség mindenki közös ügye, nem csupán a speciális szükségletekkel élo kisebbségre tartozik. Az akadálymentességet globálisan és integráltan kell kezelni, felölelve a társadalmi élet valamennyi területét (építészet, munkahelyi egészség és biztonság, közellátás, oktatás, stb.) Az akadálymentességi politikák kizárólag az érintett személyek részvételével tervezhetok és valósíthatók meg, vagyis a fogyatékossággal élok, az idosek, a kisgyermekes szülok, stb. valamint a civilszervezetek. Az akadálymentesség a fenntartható fejlodés kulcsa, mivel javítja az életminoséget, különösen a nagyvárosokban, illetve kényelmesebbé teszi a városi környezetet.
A Beszámoló leginkább tárgyhoz tartozó részei: Az „Akadálymentesség mindenki számára” elv elofeltétel és nem vitatható; az épített környezet alapveto, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását tükrözo jellemzoje. Annak érdekében, hogy egy személy élhessen állampolgári jogaival, az épületeknek, helyiségeknek, és egyéb helyszíneknek akadálymenteseknek kell lenniük számára, amint az az Európa Tanács 2001-ben elfogadott határozatában áll: „az egyénnek, ideértve a fogyatékossággal éloket is, joga van a közösségi életben való teljes értéku részvételre, értve az épített környezet megközelítésének, használatának és megismerésének jogát is.” Épített környezet minden olyan hely, ahol feltételezhetoen emberek élnek és tevékenykednek. Értendo alatta minden épület, úgymint a középületek: az iskolák, a templomok, a múzeumok, a kórházak, az éttermek, a szállodák, az irodák, a magánlakások, …a közterületek: az utcák, az utak, a parkok, a rekreáció területei, …az infrastruktúra, a közlekedés, az elektronikus berendezések és eszközök, a környezeti objektumok, a különféle automaták... Számos probléma nem csupán egy helyszín vagy objektum kiterjedésével kapcsolatos, hanem az építés és tervezés valamennyi összetevojével. A hallássérülteknek szükségük van megfelelo védelemre a külso és belso zajoktól, a helyiségek megfelelo hangszigetelésére, hogy az akusztikus visszaverodés ne zavarja össze oket. Ez mindannyiunk számára a komfortérzés egyik összetevoje, mivel nem kényszerít hangos beszédre, illetve az ezzel járó feszültség és patológiás eltérések elviselésére. A látássérülteknek eltéro színekre van szükségük, hogy meg tudják különböztetni a falakat a padlótól, a lépcsöktol, az ajtóktól, stb. Az épített környezet akadálymentessége lehetové teszi az egyén számára, hogy munkába álljon, oktatásban és képzésben vegyen részt, vagyis aktív társadalmi és gazdasági életet érjen – így hozzájáruljon a „gazdasági és társadalmi megújulás” európai stratégiájának sikeréhez. A „Tervezés Mindenki Számára” kifejezés új fogalom, a múltból. Ki kell terjednie mindenkire: a fogyatékossággal élokre, az idosekre, gyermekekre, az állandó vagy átmenetileg tevékenységi (fizikai, érzékszervi, kognitív és mentális) korlátozottsággal élo személyekre. A dolog mindenkit érint, nem csupán a speciális szükségletekkel élo kisebbségre tartozik.
12
A „Tervezés Mindenki Számára” elvnek ki kell terjednie az egyén társadalomban betöltött valamennyi szerepére: ügyfél, látogató, alkalmazott, munkaadó, tuzoltó, segíto baleset esetén, … A tervezoknek, az építészeknek és a kivitelezoknek tiszteletben kell tartaniuk egy hely akadálymentességét a projekt során, illetve az építési munkálatok megkezdése elott.
Belliard Épület – Rue Ravenstein – Brüsszel, Földszint (Paul Noël, Mitzi Bollani)
A fenti képen a Belliard Épület földszintje látható. A kék vonal mutatja azt az útvonalat, amelyen az emberek egy személy sürgosségi szállítása esetén haladnak, ahogy azt a Noel projektben megtervezték. A piros vonal mutatja az én javaslatomat a „Tervezés Mindenki Számára” elv alapján. A „Tervezés Mindenki Számára” elv a következoket jelenti: könnyu megközelíthetoség, könnyu mozgás, illetve az épület és/vagy helyszín egyszeru használata, és mindeközben egyszeru és biztonságos evakuálás baleset és/vagy tuz esetén mindenki, a tevékenységükben akadályozottak számára is. A tuzvédelmet garantálni kell minden személy, a tevékenységükben (fizikai, érzékelési, kognitív és mentális) akadályozottak számára is. A tuzvédelmet, illetve annak megelozését bele kell foglalni az akadálymentesség koncepciójába. Megfelelo intézkedéseket kell foganatosítani, melyek lehetové teszik az önálló evakuálást, illetve a pánik leheto legnagyobb mértéku felügyeletét. Figyelembe kell vennünk, hogy habár néhány megoldás plusz költséggel jár, a balesetvédelem költsége mindig jó befektetés az egyén és a társadalom számára. A képen egy menekülési útvonalon lévo lépcsoház látható, amelyben megfelelo menedékhely van a tevékenységükben akadályozott személyeknek. A kerekesszékek nem képeznek akadályt a lépcson menekülok elott, a külso balkon közelsége pedig megkönnyíti az utánpótlást a tuzoltók számára, és csökkenti veszélyeztetettségüket.
13
A „Tervezés Mindenki Számára” elvet alkalmazni kell az új, a már meglévo, a muemlék épületek, a nyitott helyek, infrastruktúrák és a virtuális környezet esetében.
Liftek a Colosseumban Néhány évvel ezelott beépítettek két liftet a Flavio Amfiteátrumba (Colosseum), ami a muemlékvédelem és az akadálymentesség összeegyeztetésének egyik legjelentosebb példája. Jó példa ez egy muemléképület és régészeti helyszín felértékelésére is. 2004ben egy rendelet (D.lvo 22/01/2004 n. 42 – Cultural Estate Code) váltotta fel a muemlékvédelem fogalmát, ami azt jelenti, hogy egy ingatlan aktuális állapotának fenntartásával illetve tiszteletben tartásával együtt eltávolítjuk a felesleges dolgokat. Ez a fejlesztés az ingatlanok használatára és lakhatóságára vonatkozik. 2000-ben a Jubileum alkalmából Róma önkormányzata egy gyaloghidat épített, mely az Annibaldi út mögött húzódik, és összeköti a San Pietro in Vincoli-t a Colosseummal, az alatta húzódó forgalmas foút keresztezése nélkül. A gyaloghíd nagyon közel van a földalatti megállójához. A gyaloghíd „fordított gerenda” felhasználásával épült, amelynek a felfelé vezeto központi részét kolapokkal burkolták, így az emberek leülhetnek, hogy élvezzék a Colosseum gyönyöru panorámáját. Ez nagyon jó példája a mobilitási probléma megoldására, mivel a tevékenységükben akadályozott embereknek akadálymentességet biztosít, és mindenki számára csökkenti a balesetek veszélyét, illetve lehetoset nyújt a panoráma élvezetére, csökkentve az alkalmazott statikus megoldások költségét.
A Tiberina sziget akadálymentessége – Róma 2004-ben Róma önkormányzata gyorsan meg akarta oldani a hagyományos „Római Nyár” számos kulturális eseményének színhelyéül szolgáló Tiberina sziget akadálymentességének problémáját.
14
Az építészeti munkák kivitelezése alatt egy nagy, átmeneti lift beépítését tervezték, valamint egy ugyanilyen használatát az udvarban. A Trastevere Barátai Egyesület, valamint a Sp Egidio Egyesület a Római Önkormányzat – Környezet Tanácsosi Hivatala támogatásával benyújtotta ezt a javaslatot a régió számára. A régió az ISPELS-nek – Balesetvédelemi és Munkabiztonsági Felettes Intézet – megfeleloen érvénybe léptetett egy specifikus és kimeríto irányelvet, mely lehetové teszi az ilyen típusú liftek alkalmazását a muemléképületekben felmerülo akadálymentességi problémák megoldására. Ez a megoldás, amelyhez szükség van az adott feladattal megbízott kezelo munkájára, meglehetosen szokatlan, habár megfelel az Akadálymentességi és Biztonsági Eloírásoknak, és megoldást jelentett több száz ember problémájára – vagyis biztonságos, kényelmes és diszkrimináció mentes lehetoséget nyújtott a járda és a lejjebb lévo rakpart közötti szintkülönbség áthidalására. Ez a szerkezet két évig volt felállítva, három hónapon át használták, azután eltávolították. Reméljük, idén hosszabb ideig maradhat fenn, lehetové téve a Tiberina sziget megközelítését egész évben.
15
Traiano Fórum Nem könnyu olyan megoldásokat találni a történelmi muemlékek akadálymentesítésére, amelyeket a Muvészeti és Muemlékvédelmi Országos és Helyi Felügyeletek is elfogadnak. A Traiano Fórum esetében négy méter a szintkülönbség az út és a régészeti helyszín között. A fasizmus alatt létesült épületbe a Fori Imperiali út építése idején beszereltek egy elektromos emeloszerkezetet. Az emeloszerkezet külso része egyfajta üvegbol és vasból készült „orbódé”, amely a XVIII. század végi városi berendezéseket idézi fel. Ezt az építészeti stílust gyakran alkalmazták a Jubileumi Év elott és után épült emeloszerkezetek esetében.
Todi történelmi városának megközelítése lifttel – Perugia Todit az Etruszkok építették egy domboldalra a Kr.e. III. és I. évszázadban. A Kr.e. elso században Római Földközösséggé vált, a középkorban egy kastély épült itt, amelyet hatalmas feudális hubéresek uraltak. 1000 után Todi városa virágzásnak indult és a XII. század elejétol Szabadközösség lett. A város gazdag történelme minden évben rengeteg turistát vonz.
16
Egy várost, amely dombra épült, keskeny és meredek utcácskákkal, szorosan egymás mellett álló épületekkel, nagyon nehéz gyalogosan vagy akár autóval is megközelíteni, mivel kevés a parkolóhely.
A gyalogosközlekedés egyszerusítése érdekében építettek egy hatalmas parkolót a domb lábánál, illetve egy liftet, amely a lejton haladva közelíti meg a történelmi központot.
A tervezoknek és a kivitelezoknek munkájuk során, jövobeni befektetés gyanánt elore fel kell mérniük és tiszteletben kell tartaniuk az emberek igényeit.
17
A legjobb gyakorlati megoldások az egyetemes tervezésben: globális áttekintés Betty Dion, az ICTA GLOBAL elnöke Az ICTA (International Commission on Technology and Accessibility) a Nemzetközi Technológiai és Akadálymentességi Bizottság (a Rehabilitation International Bizottsága), amelynek küldetése az épített és virtuális környezet, azaz a közlekedés, habilitáció, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a muemléki és történelmi ingatlanok akadálymentességének elosegítése. Hogyan kell elkezdeni a munkát, ha akadálymentessé akarunk tenni egy muemléki helyszínt úgy, hogy az ne csupán az eloírásoknak feleljen meg, de valóban magában foglalja a legjobb gyakorlati megoldásokat? Természetesen a törvényeknél és eloírásoknál kell elindulni, észben tartva a helyszín muemléki jellegének fenntartásával járó kihívást. Természetesen értékesek a cégek saját tapasztalatai, illetve azok a gyakorlati megoldások, amelyekkel munka közben találkozunk, de mit tegyünk, ha szeretnénk felhasználni az egyetemes tervezés legjobb gyakorlati megoldásait a világ különféle tájairól? Mit tehetünk, ha szeretnénk megismerni és kihasználni az egyetemes tervezésbol fakadó innovatív tervezés gyakorlati elonyeit Japánból, Norvégiából, Ausztráliából vagy akár Kínából? Az Agriculture Canada 1999-ben megbízást adott a Legjobb gyakorlati megoldások az egyetemes tervezésben címu összehasonlító tanulmány megírására, melyben a világ minden részérol összegyujtötték az akadálymentességi kritériumokat. A csoport feltérképezte a nemzetközi hálózatokat, építészeti kapcsolatokat, és partnerséget az egyetemes tervezés szakembereivel. A résztvevo országok: Kanada, Japán, Kína, az Egyesült Államok, Ausztrália és az északi országok. A tanulmány fogadtatása kedvezo volt, több mint 40 országban ismertették szerte a világon. Mivel ez a tanulmány már nem volt egészen aktuális, új szponzori testületet alakítottak egy új, az akadálymentességi eloírásokat összehasonlító felmérés kivitelezésére. Ez a kutatómunka kiterjedt a fejlodo, valamint a fejlett országokra, illetve az átalakulás alatt álló országokra is. Az országok: Kanada, Spanyolország, Mexikó, Uruguay, Svédország, Írország, az Egyesült Államok, Malaysia, a Fülöp szigetek, Dél-Afrika, Banglades, Szingapúr és Libanon. A Kanadai Emberi Jogi Bizottság koordinálta a kanadai befektetoket, de kaptunk segítséget Írországból, Svédországból és az RI-tol, valamint az ICTA-tól is. A részletes technikai leírásokat, illetve a legjobb gyakorlati megoldások gyujteményét áttekintette a Nemzetközi Szakérto Munkaközösség. A Szakérto Munkaközösség tagjai Svédországból, Libanonból, Írországból, Kanadából, Mexikóból és Uruguayból jöttek. Az eredeti dokumentumot felhasználták Mexikóban a muemlék parlament, vagyis a Kongresszus épületének felújítása során, mivel Mexikónak nem volt akadálymentességi szabályzata. Az épületet az átépítést megelozoen veszélyes és nehezen áttekintheto volt. Kellett ugyan kompromisszumokat kötni, de a tanulmány új ötletekkel és paraméterekkel szolgált a tervezok számára.
18
Nem a tervezésnek és kivitelezésnek a muemléképületeknél tapasztalható kihívásai álltak a kutatómunka középpontjában, mégis a legjobb gyakorlati megoldásokról láthatunk néhány fényképet, például a Sapporói botanikus kertrol Japánból, és a XIX. századi Mexikóban épült San Carlos Nemzeti Múzeum belso terében elhelyezett rámpáról. A tanulmány rávilágított néhány olyan pontra is – mint például a tiszta, egyenletes padlófelület a mechanikus kerekesszék számára –, ami kismértéku eltéréseket mutat, mivel az építési eloírások nincsenek összhangban némely kerekesszék megnövekedett méretével. A kerekesszékek tervezése a használók igényei szerint alakul, így a kerekesszékek egyre magasabbak, szélesebbek, illetve ventillátorral vagy más kiegészítokkel vannak felszerelve. Ez új igényeket támaszt az emeloszerkezetek és liftek méretezésével kapcsolatban is. Az emeloszerkezetek mérete néhány törvény értelmében egyre nagyobb, mivel egyre növekszik a kerekesszékek mérete is. Az akadálymentességi törvények és eloírások az innovatív tervezési elemeket eredményezo egyetemes tervezés vagy befogadó tervezés elfogadtatásáért küzdenek, amelyek a felhasználók szélesebb körének felelnek meg. Az útjelzés, a a fénnyel és a színekkel alkalmazott kontrasztok, a színek és textúrák alkalmazása a falakon és az ajtókon, a tapintható padlóburkolat és a kültéri jelzések egyre inkább az akadálymentességi eloírások részévé válnak. Az evakuálási folyamatok és a biztonság egyre fontosabb szerepet játszik, hiszen a biztonságérzet kérdése nemzetközi szinten is a fókuszba került. Ez különösen fontos a muemléképületekben, mivel néha ezeket a helyeket jelölik meg a terrorizmus potenciális célpontjaiként.
19
Az akadálymentesség üzleti szemléletmódja Dr. Nikos Sakkas, Daedalus Csoportvezeto, Építészeti Szekció, Görögország
Az akadálymentesség területének üzleti szemléletu megközelítése során szembe kell nézni a jelentos szociális gondok és az üzleti érdek összeegyeztetésének problémájával. Természetesen nem ez a helyes kiindulási pont a – gyakran mentális – konfliktus rendezésére. Csupán szeretnénk felvetni néhány gondolatot azokkal az üzleti tevékenységekkel kapcsolatban, melyeket akadálymentesség területén Görögországban elindíthatunk, illetve szeretnénk hangsúlyozni szándékunkat, mely szerint nem tévesztjük szem elol az akadálymentesség domináns, szociális összetevojét. Ezzel összhangban úgy tekintjük, hogy Görögország az az ország, amely fontos elonyökhöz juthatna, ha a turisztika komolyan venné az akadálymentességet, a rengeteg régészeti helyszín esetében is. A turisztikai infrastruktúra akadálymentessége például Kréta szigetén igen kezdetleges, így a teljes turisztikai piac 15-20%-a számára nem megfelelo, kirekeszto. A piac gyakorlati megszólítása érdekében csoportunk, üzleti és akadémiai szervezetekkel együtt, számos olyan tevékenységben vesz részt, illetve tervezi a részvételt, mely segítségével építhetünk az akadálymentességgel kapcsolatos tudáshalmazra. A következo ezek tömör összefoglalása: v Egy vagy több akadálymentességi útmutató készítése; vagyis részletes és jól felépített nyilvántartás megírása, valamint nyomtatott és multimédiás anyagok publikálása Kréta építészeti infrastruktúrájáról, amely az építészeti tervezéskivitelezés, illetve az általános rendeltetés tekintetében elfogadta a Tervezés Mindenki Számára alapelveket. v Akadálymentes üdülohelyek tervezése és kivitelezése. v Az ország akadálymentes üdülohelyeit ismerteto e-szolgáltató portál kialakítása. v Olyan számítástechnikai eszközök és megoldások adaptálása, amelyek hozzájárulnak egy épület használhatóságához, így elosegíthetik az épület funkcionális akadálymentességének javítását.
20
Esettanulmány: A Lódz-i Manufaktúra Katarzyna Swiezawska-Ambroziak, ASM Piackutató és Elemzo Központ, Lengyelország
Lódz egy régi város, amely a XIX. században, amikor a központ legtöbb épületét felépítették, gyorsan fejlodött. Olyan város volt, mely vonzotta az embereket: gazdag, sok munkahelyet és változatosságot kínáló. Bár kemény idok jártak akkoriban, csak a legerosebbek, akik csak a saját maguk dolgával törodtek, voltak képesek együtt fejlodni a várossal. A munkavállalók zöme zajos és veszélyes helyen dolgozott. Mégis ez az idoszak volt Lódz aranykora. Rengeteg gazdag ember, munkahely, gyár, épület és lakás volt itt. A város gazdasága fejlodött. Négy kultúra élt együtt és építette a várost: lengyelek, németek, oroszok és zsidók. A virágzást félbeszakította a két világháború, a kommunisták lengyelországi kormányra kerülésekor pedig a város kezdett lemaradni. A változások 1989-ben indultak meg, amikor megtörtént a rendszerváltás, de a város és gazdasága addigra már tönkre lett téve. Az épületek, melyek évtizedeken át nem voltak megfeleloen karbantartva, romokban álltak. Egy nagy gyárkomplexum, Israel Poznanski vállalkozása is erre a sorsra jutott. A gyors fellendülés (a régi épületek létrehozásakor nem vették figyelembe a speciális szükségletekkel élok jelenlétét) és az azt követo pusztulás volt az oka annak, hogy a város nem csupán akadálymentes nem volt, de még az egészséges emberek számára barátságos környezetté történo alakítása is rengeteg ráfordítást kívánt. Ezért ha van is néhány modern épület és helyszín, melyet az akadálymentességi szabályok figyelembevételével terveztek és építettek, nem egyszeru eljutni odáig. Lódzban még napjainkban is csupán néhány villamos (3%) illetve a buszok 57%-a akadálymentes a kerekesszéket használók és általában a mozgássérült emberek számára2.. A buszmegállók azonban a magas és töredezett járdák következtében általában nem akadálymentesek.
2
www.mpk.lodz.pl
21
Ezért nagyon fontos, hogy megjelent egy hatalmas komplexum, amely számos különbözo szolgáltatást nyújt az emberek széles köre számára. A manufaktúra az egyik legnagyobb befektetés Lengyelországban és a legnagyobb újjáalakítási projekt Európában: területe 270 000 m2, 90 000 m2 felújított és 95 000 m2 újonnan épített, 50 000 m2 újonnan felújított téglahomlokzat, 600 nemrég ültetett fa, 4 km felújított út, 5 év építészeti munka, 4200 munkahely.
A komplexumot egy történelmi jelentoségu helyszín alapjaira építették a régi épületek és területek felhasználásával. A hely története nagyon fontos. Israel Poznanski alapította az egyik legnagyobb textilgyárat Európában a XIX. században. A teljes komplexum magába foglalt egy palotát, gyárakat, eromuvet, vasúti megállót, tuzoltóságot, munkásparcellákat, sot még egy iskolát is. Évekkel ezelott tehát a hely napjainkhoz hasonlóan különbözo szolgáltatásokat nyújtott. De az egész terület sokat változott. Jelenleg található itt (néhány esetben még építés alatt): 265 kisbolt, ill. butik, 35 közepes méretu áruház és két viszonteladó lánc, mozi (15 helyiség), éttermek, sörözok, diszkó, sportközpont (mászófal, bowlingterem, fitnessközpont), múzeumok (Képzomuvészeti, Lódzi Városi, Oktatási Múzeum Gyermekek számára), hotel konferencia központtal, irodák, gyermekbolygó és sok minden más. A terület központjában lévo tágas szabad tér, ahol különbözo, kulturális, sport és szórakoztató eseményeket rendeznek, szintén nagyon fontos. A terület természetesen be van kapcsolva a tömegközlekedési hálózatba, és a sérült emberek számtalan, különbözo ponton elhelyezett parkolóhelyet találhatnak. Nagyon fontos, hogy ez a hely olyan, mint egy kisváros a nagyvárosban, de ez a kisváros akadálymentes, és a szolgáltatások között sincs közlekedési nehézség. Lódz
22
városa a sok régi épület és régies megoldás jelenlétének következtében nem túl barátságos a fogyatékossággal élokhöz. Ezért egy új kisváros felépítése a nagyváros szívében nagyszeru lehetoséget jelentett, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élo polgárok számára azokat a szolgáltatásokat, melyek a város sok más részén nem hozzáférhetok. Az egész komplexum egy helyen biztosítja a különbözo szolgáltatások és programok széles skáláját, így a sérült emberek is élvezhetik a komplexum nyújtotta egész napos szórakozási lehetoséget. Az irányító cég, az Apsys nem szalasztotta el a kínálkozó lehetoséget, és most büszkék lehetnek az eredményre. A hely egésze természetesen nem tökéletes akadálymentesség tekintetében; ami a nem tökéletes lengyel törvényeknek köszönheto, melyek a kerekesszéket használók igényeire összpontosítanak. Még nem készült el a teljes beruházás. Az utolsó épületeket egy éven belül (2007-ben) fejezik be. Azonban már most is szembetuno, milyen sok erofeszítést tettek a hely akadálymentessége érdekében. Még a muemlék jellegu épületek megléte sem gátolta az akadálymentes szolgáltatások kialakítását. Az egész területet egy szintre hozták, így a kerekesszéket használók könnyen mozoghatnak. Annak ellenére, hogy volt 12 régi épület és felépítettek néhány újat, egy szinten belül valamennyi akadálymentes, vagy tökéletesen megtervezett és beépített rámpák találhatók benne. Az épületek felso szintjei normál lépcsokön,
23
mozgólépcsokön és akadálymentes liftekkel érhetok el. Valamennyi átjáró és folyosó széles és tökéletesen megvilágított. Azoknál a részeknél, ahol a bejárat nem a föld szintjén van, megfelelo rámpákat biztosítottak. Néhány esetben még az étterem belso területén is ezt a megoldást alkalmazták. A komplexum szívében található tágas szabad tér jó lehetoséget nyújt a különféle, mindenki számára akadálymentes kulturális és szórakoztató esemény megszervezésére. Nincsenek vezeto sávok a látássérült emberek számára, de akik fehér bottal járnak, találhatnak néhány természetes vezeto utat, melyeket különbözo fajta kövekkel burkoltak. A lépcsok anyaga más, mint a padlóé, de nincsenek élénk színnel jelölve. Az egyik legérdekesebb megoldás az, hogy a hosszú szökokút néhány szakasza egy szintben van a járdával. Ez azt jelenti, hogy a kerekesszéket használók beléphetnek a szökokútba (a tetején acélrács van) és élvezhetik a víz érintését. Ez nem csupán a gyerekek számára jelent nagy élvezetet, különösen a forró nyári napokon. Habár a teljes terület látássérültek számára nem tökéletes, a befekteto nem feledkezett meg a vak gyermekekrol sem. A Technikai Múzeum és Kísérleti Bemutatóterem Braille feliratokkal ellátott. Mivel valamennyi kiállított tárgy megfogható, elmozdítható illetve különbözo módokon megismerheto, ez nagyszeru lehetoség a tanulásra. Van egy „építési terület” gyermekek számára, ahol valódi épületeket hozhatnak létre habszivacs tégla, játékdaru és muanyag elemekbol. Az akadálymentességgel kapcsolatos információ megszerzése nem egyszeru feladat. Néhány alapveto dolog, mint például a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyek jelölve vannak a teljes terület térképén. A Manufaktúra akadálymentes tervezésének és kivitelezésének legjobb bizonyítéka az, hogy sok látogató fogyatékossággal, foként mozgáskorlátozottsággal élo személy. A város más részein nem könnyu megtalálni oket. Másrészrol viszont az általános tervezés és kivitelezés nem vonatkozik a boltok és éttermek belso tereire. Az egyes szolgáltatások akadálymentessége az adott szolgáltató ismeretein múlik, és nem mindegyikük tartja egyformán tiszteletben minden ember igényét. Könnyu felismerni a butiktulajdonosok tudatosságának különbözo mértékét. Néhányuk azonban jól felkészült minden látogató fogadására. A lengyel építészeti törvényben leírtak szerint az erofeszítések többségét a mozgáskorlátozott, különösen a kerekesszéket használó emberek igényeire összpontosították. A hallás- és látássérültek jó néhány nehézséggel találják szembe magukat ezen a helyen is. Az Apsys company, www.manufaktura.com információi és Katarzyna SwiezawskaAmbroziak valamint Dominika Stelmachowicz-Pawyza eredményei alapján (ASM). Külön köszönet Katarzyna Dubiknak (Apsys Co.)
24
Kulturális örökség, karbantartás és látogatói tapasztalat Jim Harrison és Chris Tweed, Tervezési, Építészeti és Építomérnöki Kar Belfast, Queen’s Egyetem Bevezetés A légi közlekedés költségének gyors csökkenése miatt a látogatók száma ugrásszeruen megnövekedett a kulturális és történelmi látnivalók színhelyein Európa szerte és másutt is, így meg kell oldani a hozzáférést a fogyatékossággal élo látogatók számára. A történelmi jelentoségu épületek és helyszínek megóvásának indoklásához illetve támogatásához azonban gyakran van szükség arra, hogy átalakításokat végezzenek az akadálymentesség javításának és a látogatói biztonság növelésének érdekében. (National Trust, 2005). Az emberi jogok, az egészség és biztonság, illetve – ezek elmulasztása esetén a pereskedés elkerülése – érdekében hozott intézkedések különbözo módon befolyásolják a látogatók élményét, ami elsodleges motiváció a történelmi környezet meglátogatása során (Prentice, 1993). A legtöbb fellelheto tervezési és kivitelezési útmutató, például az Épületek Mindenki Számára (Building for All, Bone, 1996) az akadálymentesség érdekében az akadályok eltávolítására koncentrál, de nem fordít figyelmet a felhasználók élményeinek fokozására. A tervezés a negatívumok eltávolítására korlátozódik, nem ad hozzá pozitívumokat. Meg kell találni az egyensúlyt egyrészt a kényelem és a biztonság, másrészt a látogatói tapasztalatok között, amennyiben ezeket a helyeket nem csupán ép látogatóknak tartják fenn. Természetesen gondoskodni kell az élmények sokszínuségérol (pl. az elhagyatott tájaktól az építészetig), és elvárható bizonyos fokú kifinomultság az akadálymentesség területén is. De az akadálymentesség megteremtése a kulturális örökség színhelyein még mindig tervezoi és kivitelezoi feladat, ezért pozitív tapasztalatokon kell alapulnia.
Látogatói élmények Bár a kulturális turizmus irodalma egyértelmuen elismeri a látogatói élmények jelentoségét, az nagymértékben a jellegzetességeken, méreteken vagy összetevokön nyugszik. John Urry, a turizmus területén végzett kutatások alapkövévé vált muve, A Turista pillantása (The Tourist Gaze), a vizualitást helyezi elotérbe a tapintással, a hallással és a kinesztetikus érzékeléssel szemben. Építészeti tapasztalataink figyelmeztetnek bennünket a több oldalról megszerezheto élmények jelentoségére. Az emberek az építészetet két fo tényezo alapján értékelik. Eloször az érzékelés útján szerzett élmény miatt, mely csak azért élheto át, mert az épületet az adott módon tervezték és kivitelezték; például egy forró éghajlaton épített masszív épület huvös belso tere. Másodszor, ahogy Scruton megjegyzi, az érzékek stimulálása önmagában még nem
25
garantálja az esztétikai örömet. Az építészeti élménynek így az elmét is meg kell ragadnia. Sem az elme, sem a test külön nem nyújt gazdag élményt a látogatók számára, ezért szükség van a tapasztalatok integráltabb leírásának kifejlesztésére (Tweed, 2000), például a fizikai lehetoségek fogalmán keresztül.
A fizikai lehetoségek elmélete A fizikai lehetoségek fogalmát az öko-pszichológus J. J. Gipson (1979) alkotta, de Ingold (2000) jelentos mértékben továbbfejlesztette, hogy ezáltal az élolények (ideértve az embert is) és környezetük közötti interakciókat megmagyarázza. A fizikai lehetoségek a környezeti jellemzok sajátos kombinációi, illetve a jól meghatározott készségekkel és képességekkel felruházott élolények közötti interakciók hirtelen megjeleno tulajdonságai. A fizikai lehetoségek elmélete ezért hasznos eszköz a tervezok számára (Zaff, 1995); esetükben a különbözo környezetek (történelmi helyszínek) széles körében elvárt kényelmének feltárására, valamint a felhasználók (látogatók) egészségi és biztonsági elvárásainak kielégítésre; a tuzvédelem és a mentés, a környezet ellenorzése és az akadálymentesség szempontjából pedig a diszkrét egységesítés és hatékony kompromisszum lehetoségét nyújtja. A fizikai lehetoségek fogalom tervelemzési eszközként való alkalmazásának legnagyobb elonye az, hogy a fizikai lehetoségek fogalom pozitív és negatív is lehet. Valójában egy környezet fizikai tulajdonságai egyaránt szolgálhatnak pozitív és negatív lehetoségként a különbözo emberek számára saját fizikai tulajdonságaiktól és azok hatékonyságától függoen.
26
A világörökség helyszínei és az épületek fizikai lehetoségei Azok számára, akik világörökségi helyszíneket hoznak létre és irányítanak, a fo problémát az jelenti, hogy maximálisra növeljék a látogatók számára hozzáférheto pozitív lehetoségek számát. Mint legtöbb esetben a tervezés és kivitelezés– ez is kompromisszummal jár. Ez az, ami leginkább hasznossá teszi a lehetoségek koncepcióját, mivel arra ösztönöz bennünket, hogy gondoljuk át, milyen lehetoségeket nyújt az adott környezet a különbözo emberek számára. Amikor különbséget teszünk a látogatók között, hajlamosak vagyunk a társadalmi-gazdasági réteg, vagy muveltségi szint alapján tenni ezt, a Bourdieu elemzésbol kiindulva (Bourdieu, 1984). A fizikai lehetoségek növelik a turizmus piacának felosztottságát, ide értve a fizikai hatékonyságot, valamint kulturális és intellektuális hatékonyságot.
Felhasznált Irodalom Bone, S. (1996). Épületek mindenki számára: gyakorlati megoldások útmutatója a meglévo épületek átalakításához a fogyatékkal élok érdekében (Buildings for all to use: good practice guidance for improving existing public buildings for peoiple with disabilities), CIRIA, London. Bourdieu, P. (1984). Megkülönbözteto jegy: az ízlések bírálatának társadalomkritikája (Distinction: a social critique of the judgement of taste), Routledge, London. Gibson, J.J. (1979). A Vizuális Percepció Ökológiai Szemléletmódja (The Ecological Approach to Visual Perception), Houghton Mifflin, Boston. Ingold, T. (2000). A Környezet Percepciója: Essays in livelihood, dwelling and skill (The Perception of the Environment: Essays in livelihood, dwelling and skill) Routledge, London. National Trust (2005). Akadálymentességi útmutató (Access Guide) 2006, The National Trust, Swindon. Prentice, R. (1993). A turizmus és a világörökség részei, a turizmus kérdései (Tourism and heritage attractions, Issues in tourism), Routledge, London. Tweed, C. (2000). Az Építészet jelenségeinek megértése útján, Dokumentum a British Phenomenological Society muhelymunkájáról (Towards a phenomenological understanding of architectural experience, Paper presented at the British Phenomenological Society Workshop of Phenomenology and Culture), University College Cork. Urry, J. (1990). A Turista Pillantása (The Tourist Gaze), Sage Publications Ltd. Zaff, B.S (1995). Tervezés a fizikai lehetoségek figyelembevételével (Designing with affordances in mind), J. Flach, P. Hancock, J. Caird and K.J. Vicente (szerk.) Az ember – gép szisztémák ökölógiájának globális perspektívái (Global perspectives on the ecology of human-machine systems), Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ.
27
Kultúra mindenkinek: Tervezés mindenki számára az épített környezetben Pete Kercher, Európai Tervezési és Fogyatékos-ügyi Intézet
„Mindenkinek joga van szabadon részt venni a közösség kulturális életében, élvezni a muvészeteket és részesülni a tudományos fejlodésben, illetve annak elonyeiben” (Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjának 27.1. Cikkely, 1948) A 2005. májusában Berlinben az Európai Tervezési és Fogyatékosügyi Intézet (European Institute for Design and Disability – EIDD) megtartotta éves konferenciáját „Kultúra Mindenki Számára” címmel. Ez a konferencia a kulturális örökségnek mind a hordozóit (épített környezet és infrastruktúra) mind a tartalmát vizsgálta. Bemutatta azokat a módokat, amint a Tervezés Mindenkinek eszméje ténylegesen meg tudja valósítani a kultúrának mindenki számára történo hozzáférhetoségét. A berlini konferencián a résztvevok az általuk elfogadott záró dokumentumban kinyilvánították egy négyévenként megtartandó állandó konferencia szükségességét. Így a következo konferenciára 2009-ben az ausztriai Linzben, Európa kulturális fovárosában kerül sor. Az EIDD tagjai országos szervezetek. Egyre több európai ország csatlakozik az Intézethez. A Tervezés Mindenki Számára elv konkrét meghatározását, gyökereit, fejlodését, és alkalmazását az EIDD Stockholmi Nyilatkozatában fogalmazta meg. A Berlini Záródokumentum résztvevoi az alábbi nyilatkozatot tették (részlet): -
„Tisztán látva annak az egységes megközelítésnek a fontosságát, mely szerint a kultúra tartalmának és hordozóinak mind fizikai, mind virtuális tekintetben mindenki számára hozzáférhetonek kell lennie, mivel az a társadalom, amelyben a kultúra csak a kiválasztott keveseké, az bizonytalan és egészségtelen;
-
Aggódva amiatt, hogy a Lisszaboni Napirendnek sem az eredeti, sem az átdolgozott változatában nem fordítottak figyelmet a kultúrára, pedig az a jólét potenciális forrása az európai gazdaságban;
-
Meggyozodve arról, hogy a „Tervezés Mindenki Számára” elv fontos eszköz egy gyarapodó társadalom valóra váltásához, amely az emberi különbségeken, a társadalmi befogadáson és az esélyegyenloségen alapul, illetve megismételve a 2004. május 9-én elfogadott EIDD Stocholmi Deklarációban foglalt alapelveket (1) Kijelentik, hogy a „Tervezés Mindenki Számára” elv konkrét szemléletmódot nyújthat a kultúra tartalmának és hordozóinak mindenki számára akadálymentesebb módon való megtervezése és kivitelezése érdekében;
(2) Felkérnek minden társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szervezetet, mind a magán, mind a közszférából, helyi, regionális, országos, kontinentális és nemzetközi szinten, hogy tegyenek erofeszítéseket a „Tervezés Mindenki Számára” elv elméleti és gyakorlati összetevoinek megvalósítása érdekében valamennyi kulturális esemény, termék és program esetében, horizontálisan és több szakterületet közösen érinto gyakorlatként; (…)
28
A „Tervezés mindenki számára” elv alkalmazása az épített környezet felújítása során Elena Siré, Royal Institute of Technology, School of Architecture and the Built Environment1, Svédország Háttér Az új értékek és igények felmerülésével az építmények gyakran képeznek akadályt a fogyatékossággal élo emberek számára. Átalakításokat kell végezni, hogy teret adjunk az új életformáknak. Jó példa erre az akadálymentesebb környezet iránti igény. Elfogadható elvárás, hogy aki be tud jutni egy épületbe, annak biztosítva legyen az épület elhagyásának lehetosége is tuz vagy egyéb vészhelyzet esetén. Az ENSZ beszámolója szerint az Alapveto Szabályok befolyásolták a tagországok gondolkodásmódját a tekintetben, hogy a sérült emberek a többi állampolgárhoz hasonló feltételek szerint éljenek (Egyesült Nemzetek, 1994). Ennek ellenére sok állam gyakorlatilag nem vállal felelosséget értük (Michailakis, 1997). Sok esetben azért nem hajtanak végre átalakításokat a már meglévo épületeken, mert nehéz felismerni, hogy az építészeti körültekintés, illetve az akadálymentesség és használhatóság iránti igény összekapcsolható. Még inkább igaz ez abban az esetben, ha az adott épület nemzeti muemlék. A probléma ismeretének hiányossága, illetve a technikai tervezésbeli szakértelem hiánya is hozzájárul a nehézségekhez. Azok számára, akik az épületek „fizikai akadálymentesítésén” dolgoznak, a „restaurálásnak” és „felújításnak” különös jelentosége van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a restaurálás gyakran ütközik az akadálymentesség mai igényével. Az épületek eredeti jellemzoinek megorzésére irányuló törekvést gyakran vetik fel érvként az átalakítás ellen, amellyel akadálymentesítheto az épület. Kimutatható, hogy ez az ellentét sokszor hamis és szükségtelen, hiszen a két dolgot lehet egyesíteni, amennyiben az építészeti munka szakérto jellegu. Fontos megvizsgálni a „restaurációs elméleteket” és a „felújítás” velük szemben felhozott konkrét fizikai akadálymentességi kritériumait. A konfliktus oka, hogy a valaha a muvészettörténet belso ügyéhez tartozó kérdés ma szintén a demokrácia kérdésévé vált. Mi a fontosabb: egy épület érintetlenségének kulturális értékként való megorzése, vagy annak gyakorlati használhatósága városi környezetben.
1
Királyi Technológiai Intézet, Építészeti és Épített Környezeti Iskola
29
Régi épületek ma Az épületek megalkotása során a tervezés és a kivitelezés az adott épülettol elvárt feladatokat, illetve szerepeket tükrözi. A régi épületeknek gyakran központi funkciójuk van a közösség életében. Sok épület élettartama több korszakra is kiterjed. Azok a tevékenységek, melyeket eredetileg az adott épületben végeztek, esetleg átkerülnek máshová azért, hogy itt más tevékenységek kapjanak helyet. Lehet, hogy az épület célja ugyanaz, de funkciójában valószínuleg más igények merülnek fel. Ennek része manapság az az elvárás, hogy az épületek akadálymentesek és használhatóak legyenek a mozgásukban és tájékozódásukban fogyatékos személyek számára. A régebbi épületeknek gyakran vannak kedvezo tulajdonságaik. Általában természetes anyagokból épültek, magas mennyezetu tágas helyiségekbol állnak, melyeknek jó a megvilágítása, és rendszerint a városok központjában helyezkednek el. Az általuk képviselt kulturális örökség mindannyiunk közös értéke, ezért mindannyiunk számára akadálymentesnek kell lenniük. Ha az épületeket nem „számuzik” a történeti múzeumok közé, akkor biztosan van lehetoség a társadalmi hasznosításukra. Alapveto elvárás, hogy a kulturális értéku épületekben is legyen áram, központi futés és mosdóhelyiség. Ugyanilyen alapveto az is, hogy az épületek akadálymentesség tekintetében megfeleljenek a jelenkor elvárásainak. Az épület használatának folytonosságát fenntarthatjuk és megerosíthetjük az épület jellemzoinek figyelembevételével, illetve az épület akadálymentessé és használhatóvá tételével. Ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységükben korlátozott emberek életminosége másokéval azonos szintu legyen, képesnek kell lenniük önállóan közlekedni az épületeken belül és azok között és a tömegközlekedési eszközöket önállóan használni. A környezet térbeli folytonossága és használata érdekében a külso környezet és az épületek akadálymentesége és használhatósága szükséges.
Szükséges stratégiák Az egyes részeken túlmutató cél megvalósítása érdekében elorelátásra és stratégiákra van szükség. A kölönféle típusú fogyatékossággal élok különbözo elvárásokat fogalmaznak meg a fizikai környezettel szemben. A tervezéssel foglalkozó szakembereknek meg kell érteniük, mit jelent a különbözo sérültséggel élo emberek számára egy adott környezetben élni és azt használni. Ismeretekre és forrásokra van szükségük azért, hogy meglátásaikat konkrét megoldások formájában a gyakorlatban is megvalósítsák. A végcél az akadálymentesség
30
mindenki számára, függetlenül attól, hogy ki tervezte, ki irányítja az adott fizikai környezetet. Egy új épület létrehozását vagy egy meglévo épület felújítását megelozo folyamatban számos szereplo és érintett fél muködik közre. E folyamat számára az építészeti törvények és a régóta megalapozott gyakorlat egyesítése biztosítja a keretet. A szabályok hivatalos rendszere és a régóta megalapozott gyakorlat képezi a külso törvényi kereteket. Az alkotók minden esetben maguk döntenek a projekt aktuális formájával, tervezésével, kivitelezésével és minoségével kapcsolatban. Az alkotók eltéro elképzeléseinek illetve értékrendjének hatása van a projektre, ugyanúgy, ahogy szakértelmüknek és tapasztalataiknak is. A szakértelem és a tapasztalat nem minden esetben van összhangban a megfelelo megoldások megvalósításához szükséges felelosségvállalással. Nem elég, ha a tervezési és építési folyamat megfelel a formai kívánalmaknak. A folyamatokat úgy kell megtervezni, hogy a legtágabb értelemben vett minoségi követelményeknek is megfeleljenek. A régi épületek helyreállításának különbözo okai vannak. Kreatív erofeszítésekre van szükség, ha meg akarjuk orizni az épület minoségét, ugyanakkor szeretnénk a jelenkor elvárásainak megfelelové tenni. Az egyénileg kézimunkával készített elemeket nem lehet tömegtermékekkel helyettesíteni. Ha egy épületet akadálymentesítünk, azt nem kell elcsúfítani. Ezzel ellenkezoleg: a kihívás abban rejlik, hogy az épületeket ismereteink felhasználásával kellemes és kreatív módon tegyük akadálymentessé. Minden egyes épület egyedi, ezért kellenek a speciális megoldások, illetve a holisztikus látásmód megorzése az épület használatának tekintetében. Az akadálymentesség és a használhatóság egyesítése érdekében megfelelo ismeretekre van szükség mindkét területen. A legfontosabb összetevok a jó és ötletgazdag tervezés, a merészség és a találékonyság.
Összegzés Ahhoz, hogy a sérült emberek életminosége a többiekével azonos szintu legyen, képesnek kell lenniük önállóan közlekedni az épületekben és közöttük, valamint a tömegközlekedési eszközöket önállóan használni. Ahhoz, hogy a környezet térbeli folytonossága és használata töretlen legyen, mind a külso környezetnek, mind az épületeknek akadálymenteseknek és használhatóaknak kell lenniük. Gyakran az eredeti és valóban nagyszabású épületek azok, amelyek fenn maradnak és új funkciókat kapnak. Senki sem védi a szegények nyomornegyedeit, illetve a kirekesztést és a szegregációt tükrözo környékeket, habár ezek is a „kultúra” elemei. Az építészettörténet könyve tehát félrevezeto és nem teljes. Amikor régi akadálymentes épületeket kerestem, gyakran találtam palotákat, templomokat és más épületegyütteseket. Az én kulturális sétákról szóló könyvem kivétel
31
ez alól. Ebben a könyvben a kultúra sokszínusége és a városok összetettsége tükrözodik. Így részletesebb képet kaphatunk a városi élet változásáról, egy darabot az élo kultúrtörténetbol. Azok, akik a környezet fejlesztésért felelosek, nem mindig vannak birtokában a hatékony megoldásokhoz szükséges szakértelemnek. A szabályozás nem elegendo támogatás. A környezetfejlesztés minden elemét az adott feltételekbol kiindulva kell megoldani. A meglévo törvényeket ki kell egészíteni alapos eszmecserével, a megoldások különbözo megközelítésmódjával, valamint érdekes megoldások példáival. Át kell tekinteni az idevágó törvényeket és szabályokat annak érdekében, hogy jobban tudjuk elemezni a folyamatot minden érintett fél részvételével. Hasznos lehet egyéb társadalmi prioritások kihasználása. Ez kihívást jelent a folyamatban résztvevo valamennyi fél számára: ki kell használni a város nyújtotta lehetoségeket, akadálymentessé kell tenni az épületeket mindenki számára, ugyanakkor meg kell orizni azok történelmi értékét.
Felhasznált irodalom: Michailakis Dimitris (1997). A Kormány Fogyatékospolitikai Intézkedése – Globális Felmérés, Az ENSZ Fogyatékosügyi Különmegbizottjának Irodája, Svédország (Government Action on Disability Policy – a Global Survey, The Office of theUN Special Rapporteur on Disability, Sweden) ENSZ (1994). Fogyatékossággal Élo Emberek Esélyegyenloségének Alapveto szabályai (UN Standard Rules on Equalization of Opportunities for Persons with Disabilities), New York Országos Vagyonvédelmi Bizottság, Svédország. (2004). Evakuálás, mindenki számára akadálymentesen, DVD. (National Property Board, Sweden, Evacuation, accessible for everyone) Siré, E. Leijonhufvud S. (1998). Kulturális Séták Fogyatékkal Élok számára (Cultural Walking Tours for Disabled Persons), Halmstad Siré E. (1999) A Városi Környezet, mint Folyamat – A történelem akadálymentesítése a városban és a kultúrában – Kulturális folyamatok és városi lehetoségek, a Svéd Városi Környezet Tanácsa (The Urban Environment as a Continuity – making History accessible in City and Culture – Cultural Processes and Urban Sustainability, the Swedish Urban Environment Council, 252-260 Siré E. (2001) Körültekinto Akadálymentesség – az Épített Környezet Megújítása során (Considerate Accessibility – in the Renewal of Building Environments), Oskarshamn, Svensk Byggtjänst Siré E. (2006) Biztonságos evakuálás mindenki számára a kulturális épületekben (Safe Evacuation for all in Cultural Buildings), Svensk Byggtjänst
32
Országos Kulturális Örökség Bizottság (SFV) 1, Akadálymentesség Per-Anders Johansson, SFV, Svédország
Áttekintés A Svéd Parlament határozatot hozott arra, hogy valamennyi hatóságnak példát kell mutatnia a fogyatékossággal élo emberek társadalmi életben való teljes részvételének elosegítésére. Az Országos Kulturális Örökség Bizottság (SFV) köteles támogatni a felelossége alatt álló környezetek akadálymentesítését. Elkötelezett a kulturális környezetek, a kulturális épületek illetve saját muködési területei akadálymentességének javítása iránt. Az SFV megfogalmazza az irányelvet, kidolgozza a fenntartási terveket, valamint mintaprojekteket és képzéseket végez. A Wrangel Palota valamint a Läckö Kastély területe jó példa azokra a XVII. századi környezetekre, amelyekre az SFV által irányított mintaprojektek kiterjednek. A mintaprojektek célja az ismeretszerzés, illetve az ismeretek továbbadása. A folyamat maga után vonja a gyakorlati és a kommunikációs akadálymentesség közötti kölcsönhatás kialakulását. A projektek kivitelezése során beszámolókat írunk, figyelemmel kísérjük a munkát, és párbeszédet kezdeményezünk kérdoíves felmérések és tesztek révén. A Bygg klokt, a fogyatékossággal élo emberek egyik civil szervezete az elso pillanattól kezdve tanácsadást nyújt és közremuködik a folyamatban.
1
Statens Fastighetsverk (National Property Board): Országos Kulturális Örökség Bizottság
33
Mintaprojekt a biztonságos kiürítésért (evakuálás) A Strockholmi Riddarholmenben található Wrangel Palota eredetileg magánrezidencia volt, attól az idotol kezdve, amikor Svédország nagyhatalom lett. 1660 körül építette Carl-Gustav Wrangel számára id. Nicodemus Tessin. A palotát az 1750-es évek óta a Svea Fellebbviteli Bíróság használja. Megfelelo mintaprojekt – eloször azért, mert kulturális jelentoséggel bíró középületrol van szó, másodszor pedig azért, mert már korábban is folytak az akadálymentesség javítására irányuló munkálatok. A palota jelenleg nagy volumenu felújítás alatt áll. A projekt célja általánosságban az akadálymentesség javítása, konkrétan a fogyatékossággal élo személyek kimenekítésének javítása tuzeset, vagy egyéb veszélyhelyzet esetén. A másik célkituzés egy modell létrehozása a biztonságos kiürítés szisztematikus fejlesztésére, amely használható lesz a jövobeni rekonstrukciós projektek során. Az Országos Kulturális Örökség Bizottság kutatókkal, építészekkel, tuzvédelmi szakemberekkel, mérnökökkel, a Bygg klokt konzultánsaival, valamint a fogyatékossággal élo emberek civil szervezeteinek képviseloivel együttmuködve megvizsgálta a biztonságos kiürítés megvalósításának lehetoségeit. Az egyik liftet átalakították csak kiürítéskor használandóvá. Az építészek megtervezték a várótereket, a ventillációs mérnökök tuz esetén pozitív nyomás kialakításával biztosították, hogy a füst ne tudjon bejutni a váróterekbe és a liftekbe, az elektromérnökök pedig tuzbiztos áramellátókat hoztak létre a liftek, a tuzbiztos riasztóberendezések és a sürgosségi telefonok számára. A Wrangel Palota rekonstrukciója befejezodött, és itt Svédországban egyedülálló biztonságot élvezhetnek a fogyatékossággal élo személyek tuz esetén. A megszerzett tapasztalatok Svédországban és külföldön egyaránt hasznosak lesznek az épületek nem csupán mindannyiunk számára akadálymentessé, de biztonságossá tétele során is. Mintaprojekt az akadálymentes XVII. századért
A Läckö Kastély a középkorban épült egy sziklás hegyfokon, oly módon, hogy a leheto legkevésbé legyen megközelítheto az ellenséges szándékkal érkezo látogatók számára. A Läckö Kastély mai formáját a XVII. században, Magnus Gabriel De la Gardie irányítása alatt nyerte el. A Läckö Kastély megfelelo mintaprojekt, mivel kiterjedt munkálatok folynak a Kastély területének megorzése, és az autentikus XVII. századi környezet kialakítása érdekében.
34
A
z O Az Országos Kulturális Örökség Bizottság a kastély területét apránként egyre több ember számára teszi akadálymentessé. Használhatóbb gyalogutakat alakítottak ki enyhe emelkedokkel és jobb felszínnel, hogy a természet minél nagyobb élményt nyújthasson. Az udvarban eltávolították a murvát, kiszélesítették és meghosszabbították a mészkoösvényeket. Mivel a kastély felso szintjei kerekesszékkel nem megközelíthetok, a nyári kiállítás egyes részeit egy különálló, akadálymentes épületben mutatják be. A kastély kertjéhez rámpát építenek a kerekesszéket használó látogatók számára. Annak érdekében, hogy a kastélyt egy mindenki számára akadálymentes kulturális örökséggé tegyük, elengedhetetlen a kommunikációs és fizikai akadálymentesség közötti kölcsönhatás megvalósítása. Teljesen új információs anyagok készülnek – egy speciális füzet könnyen értheto svéd nyelven, információk braille nyelven és magnókazettán, illetve a terület tapintható térképe. A területen található információs táblák jelzik az utak és ösvények meredekségét, így a fogyatékossággal élo látogatók eldönthetik, hogy tudják-e használni azokat. A Läckö kastély akadálymentesítési munkálatai tovább folynak.
35
A Fogyatékossággal élo személyek joga a kulturális életben való részvételre – esettanulmány a belgrádi múzeumok akadálymentességérol Damjan Tatic, Önálló Élet Központ, Szerbia A fogyatékossággal élo emberek – ugyanúgy, ahogy mindenki – jogosultak az összes, a nemzetközi dokumentumok és az országos törvények által garantált emberi jog gyakorlására. A közösség kulturális életében való részvétel joga az egyik alapveto emberi jog, amit az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye, valamint a Gazdasági, Társadalmi és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikkelye garantál. Valamennyi egyéb emberi joghoz és alapveto szabadságjoghoz hasonlóan, a fogyatékossággal élok jogosultak a kulturális életben való részvétel jogának gyakorlására. Ok azonban gyakran találják szembe magukat nehézségekkel és kihívásokkal fent említett joguk gyakorlása során, elsosorban építészeti és kommunikációs akadályok következtében. Egy másik, szorosan a kulturális helyszínek – ideértve a történelmi épületeket – akadálymentességének tárgyához tartozó emberi jog a mozgás szabadsága. A mozgás szabadságát az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 13. cikkelye, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 12. cikkelye garantál. A fizikai környezet akadálymentessége dönto elofeltétel a fogyatékossággal élo emberek mozgásszabadságának gyakorlásában. Az ENSZ Fogyatékossággal Élo Emberek Esélyegyenloségének Alapveto Szabályai (Standard Rules) többek között olyan intézkedéseket fogalmaz meg, amelyeket az államoknak meg kell hozniuk a fent említett személyek közösségi kulturális életben való részvételének biztosítása érdekében (10. Szabály). A 10. Szabály 2. Záradéka megállapítja, hogy az államnak erofeszítést kell tennie az objektumok és kulturális helyszínek akadálymentesítésére. Ilyen helyszínek és objektumok többek között a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak. Az 5. Szabály elrendeli a környezet, a közhasznú objektumok és tömegközlekedési eszközök akadálymentességének biztosítását, mivel ez az egyik alapveto feltétele a sérült emberek teljes mértéku és egyenloségen alapuló részvételének a társadalmi élet minden területén. A Fogyatékossággal Élo Emberek Jogainak Nemzetközi Egyezménytervezete megállapítja többek között, hogy az állami felek elismerik a fogyatékossággal élok jogát a kulturális életben való egyenloségen alapuló részvételhez (30. Cikkely, az elnök vázlatának átdolgozásával). Az államnak minden arra alkalmas intézkedéssel biztosítania kell, hogy a sérült emberek akadálymentességet élvezzenek a kulturális eloadások és szolgáltatások helyszínein, mint például a színházakban, a múzeumokban, a mozikban, a könyvtárakban és idegenforgalmi szolgáltatásoknál, valamint amennyire lehetséges akadálymentességet élveznek az emlékmuveknél és a jelentoséggel bíró országos kulturális események helyszíneinél (30. Cikkelyvázlat, 1. Bekezdés (c) Albekezdés). Az Egyezménytervezet 9. Cikkelye foglalkozik az akadálymenteséggel. Eloírja, hogy a fogyatékossággal élok önálló életének illetve a társadalmi élet valamennyi területén való teljes értéku részvételének lehetové tételéért az állami feleknek megfelelo intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a az akadálymentességet a fizikai környezet, a tömegközlekedés, az információ és kommunikáció (beleértve az információs és kommunikációs rendszereket), továbbá a nagyközönség számára nyitott egyéb helyszínek és szolgáltatások területén, mind városi, mind vidéki viszonylatban. Ezen intézkedéseknek, amelyeknek tartalmazniuk kell
36
többek között az akadálymentesség útjában álló gátak és akadályok meghatározását és kiküszöbölését, ki kell terjedniük a következokre: (a) épületek, utak, közlekedés, valamint egyéb bel-, és szabadtéri helyszínek és szolgáltatások, beleértve az iskolákat, lakóházakat, orvosi ellátást és munkahelyeket; (b) információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, beleértve az elektronikus és sürgosségi szolgáltatásokat. 2. Az állami feleknek megfelelo intézkedéseket kell foganatosítaniuk: (a) a nagyközönség számára nyitott helyszínek és akadálymentessége érdekében a minimális eloírások megvalósításának fejlesztése, közzététele és ellenorzése terén;
szolgáltatások és irányelvek
(b) annak biztosítása érdekében, hogy a nagyközönség számára nyitott helyszíneket és szolgáltatásokat kínáló jogi személyek az akadálymentesség valamennyi aspektusát figyelembe veszik a sérült emberek érdekében; (c) az akadálymentességgel kapcsolatos képzés biztosítása érdekében; (d) a nagyközönség számára nyitott épületekben és egyéb helyszíneken Braille jelek, illetve könnyen olvasható és értheto formátumú feliratok biztosítása érdekében; (e) személyes segítok és közvetítok, beleértve a vezetok, a felolvasók és a jelnyelvi tolmácsok biztosítása érdekében, lehetové téve a nagyközönség számára nyitott épületekbe és egyéb helyszínekre való bejutást; (f) egyéb, a segítés és támogatás megfelelo formáinak biztosítása érdekében és a fogyatékossággal élok információhoz való hozzáférésének elomozdításáért; (g) a fogyatékossággal élok új információs, ill. kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez, pl. internethez való hozzáférésének elosegítése érdekében.
A II. Világháború után Belgrádban sok múzeumot helyeztek el olyan épületben, amelyet eredetileg nem kulturális helyszínként való használatra terveztek. Ennek következtében sok közülük nem akadálymentes. A Modern Muvészetek Múzeuma az egyike azon kevés múzeumépületnek, amely akadálymentes mozgáskorlátozott emberek számára. A Belgrádi Erodben elhelyezett Katonai Múzeum kültéri kiállítása szintén akadálymentes a kerekesszéket használók számára, de a múzeum épületének belsejében vannak lépcsok, így az nem akadálymentes. A Szerbia és Montenegró Alkotmányos Chartájához csatolt antidiszkriminációs módosítás elfogadása után 2002-ben a Szerb Kulturális Minisztérium arra utasította valamennyi szerbiai múzeumot, hogy a múzeumépületek felújításakor minden esetben kötelezoen vegyék figyelembe az akadálymentességi követelményeket, ha ez technikailag lehetséges. A 2006. áprilisában a Szerb Parlament által elfogadott a Fogyatékossággal Élok Diszkriminációjának Megelozésére vonatkozó törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek intézkedéseket hozni az érintettek közösségi kulturális életében való részvételének biztosítása érdekében (37. Cikkely). Az Etnográfiai Múzeum 2003-ban rámpákat létesített a bejáratnál és a földszinten, teljes mértékben akadálymentessé téve az épület ezen részét a mozgásukban korlátozott emberek számára. A Nemzeti Múzeum Freskó Galériája 2003-ban beszerelt egy átmeneti, fából készült rámpát, és kezdeményezte egy állandó, kobol készült rámpa építését, ami 2005-ben készült el. A Freskó Galéria kurátorai különleges kiállítást szerveztek vak látogatók számára, lehetové téve néhány, tapintás útján megismerheto
37
kiállítási tárgy megérintését. A Szerb Nemzeti Múzeum jelenleg nem akadálymentes a mozgássérült látogatók számára, de a múzeum 2006-os rekonstrukciós tervében szerepel egy rámpa és egy lift beépítése. A Nemzeti Múzeumnak hosszú gyakorlata van speciális kiállításkörutak szervezésében, melyek során a vak személyek érintéssel, tapintás útján ismerhetik meg a kiállított tárgyakat. Ennek legfrissebb példája a 2006. februárjában a párizsi Louvre-ból kölcsönzött antik szobrok gipszmintáinak kiállítása. 2006.áprilisában a Szerb Nemzeti Múzeum belgrádi épületébe beszereltek egy felvonót és egy kültéri rámpát a kerekesszéket használók számára. A Természettörténeti Múzeum 2005 decemberében épített rámpákat, akadálymentessé téve az épületet a kerekesszéket használók számára; a vak látogatókat pedig olyan útvonalon vezették körbe, mely során megérinthettek minden, nem éles vagy hegyes kiállítási tárgyat. Belgrád számos múzeumában a múzeum kurátorai szervezhetnek jelnyelvu múzeumlátogatást a Nagyothallók Egyesületének kérésére, illetve közremuködésével, akik a tolmácsokat biztosítják.
38
A Muemléképületek Átalakítása a Jövo Elvárásainak Megfeleloen Sarah Langton-Lockton, Akadálymentes Környezetért Központ, Egyesült Királyság Bevezetés Angliában több mint 435000 épület, továbbá 8000 felújítási terület szerepel a speciális építészeti vagy történelmi jelentoséggel bíró helyszínek listáján. Az utóbbi években a vezeto építészek az Angol Kulturális Örökség Hivatal és a muemléképületek és ókori muemlékek Törvényes Kormánytanácsosa ösztönzésére építészeti újításokat alkalmaznak, és megragadják a kreativitás, valamint a sokoldalú gondolkodás lehetoségét a muemléképületek akadálymentességéne k, illetve jövojének biztosítása érdekében. Törvényi keretek A Fogyatékossággal Élo Emberek Diszkriminációs Törvényének (1995) 3. Része megköveteli a szolgáltatóktól, hogy ésszeru átalakítások végezzenek az olyan fizikai jellemzokön, ideértve a bútorzatot és a kijelzoket, melyek lehetetlenné vagy indokolatlanul nehézzé teszik a szolgáltatás igénybevételét fogyatékossággal élo emberek számára. A törvény egyéb rendelkezéseket nem hatálytalanít, így a muemléképületek átalakításához minden esetben szükség van a Listázott Épületek Hivatalának hozzájárulására, valamint jóváhagyására a 2000-es Építészeti Szabályzatok M Szakasza értelmében. A 2004 májusa óta hatályban lévo Jóváhagyott Dokumentum átdolgozott M Szakasza gondoskodik az Akadálymentességi Nyilatkozat benyújtásáról, hogy az adott akadálymentesítés érdekében ésszeru megoldást dolgozzanak ki. Ez a muemléképületek esetében fontos, ahol az általános átalakításokat lehetetlenné teszi a szerkezet és a környezet. Állagmegóvás és integrációs tervezés alapelvei. Néhány gyakorlati alapelv és szabály: •
A muemléképületek állaga megfelelo használat által orizheto meg a legjobban, de ehhez változásra van szükség.
39
•
Az egész folyamat fontos. Az adott épület történetének és jelentoségének teljes megismerésével, valamint az akadálymentesség útjában álló problémák felmérésével kezdodik, melyet lehetoleg egy állagmegóvási tervben és akadálymentességi vizsgálatban kell dokumentálni.
•
A következo szakasz – a kreatív szakasz – a különbözo lehetoségek felmérése, amit konzultáció és részletes kidolgozás követ a hivatalos jóváhagyási kérvény benyújtását megelozoen.
•
Az akadálymentesség javítása a hosszú távú szemléletmódot, nem pedig tesséklássék engedményeket jellemzi.
•
Az épületek kevésbé fontos részein új bejáratokat lehet létrehozni.
•
Az épület szerkezeti részének átalakítása elfogadható megoldás, ha egyértelmuen pozitív eredménnyel jár az akadálymentesség szempontjából.
•
Az akadályok, például a lépcsos küszöbök és keskeny ajtók elkerülése érdekében körkörös útvonalakat lehet kiépíteni.
•
A megfelelo tolmácsolással biztosítani.
intellektuális és jelzések
akadálymentességet alkalmazásával kell
Visszafordítható kontra állandó megoldás A
muemléképületek
fizikai
akadálymentességének javítására alapvetoen két szemléletmód kínálkozik: a kiegészíto és az eltávolító szemléletmód. Az elso esetében rámpákat vagy lifteket alkalmaznak az épület szerkezetében, ami így megóvható, mivel a munkálatok visszafordíthatók. A második esetben a lépcsoket, rámpákat vagy lifteket a meglévo fizikai szerkezetben alakítják ki. Ez a megfelelo eljárás, ha az épület szerkezeti része sérült. Ezt a szemléletmódot igazolja az a vélemény, hogy az akadálymentesség állandó követelmény az épület jövojének biztosítása érdekében.
Esettanulmányok Az eloadást a Királyno Házánál, Greenwich-nél, a Lambeth Palotánál illetve a Kew Palotánál található akadálymentesítési megoldások fényképei színesítik.
40
A Victoria & Albert Múzeum akadálymentessége Barry Ginley, Egyesült Királyság A V&A a világ leghatalmasabb díszítomuvészeti és tervezési múzeuma. A múzeum 1857-ben nyílt meg, jelenleg 7 épülete van, amelyek egyetlen nagy komplexumot képeznek. Mivel az épület 1. fokú besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy védett kulturális örökség, nehéz akadálymentesíteni a fogyatékossággal élok számára. A V&A épületeket 18 osztott szint köti össze, ami zavaró lehet a múzeum körüljárásakor. Ezt tovább nehezíti még az épület mérete, mivel a galériája 122 km hosszú. Ez azonban lehetoséget ad nekünk, hogy megmutassuk: hogyan alakítható mindenki számára akadálymentes környezetté egy olyan muemléképület, amely tervezése és kivitelezése során nem gondoltak a fogyatékossággal élo emberekre. Hozzáférés a sérült emberek számára Az akadálymentes helyszín még nem jelent teljes mértéku hozzáférést. Az alsó képen látható a rámpa, amely a kerekesszék használóknak akadálymentessé teszi a V&A fobejáratát. Ez nagyszeru a kerekesszék használók számára, akik a fobejáraton keresztül mehetnek be az épületbe, de mi történik akkor, amikor már bent vannak? És mennyire akadálymentes az épület más sérült látogatók számára?
Rámpa a V&A fobejáratánál A stratégiai szemléletmód alapveto fontosságú egy helyszín vagy szolgáltatás akadálymentesítésével kapcsolatban, az egyenloség biztosítása érdekében. Fontos továbbá, hogy ne csak a kerekesszéket használók, hanem valamennyi fogyatékossággal élo ember igényeit vegyünk figyelembe. A V&A filozófiája Mint már említettem, a múzeumnak számításba kellett vennie a sérült emberek igényeit, különösen az épület és a galériák átépítése során. Az akadálymentesítés egyik fo célkituzése, hogy lehetové tegyük bármelyik galériánk önálló megtekintését. Ez azt jelenti, hogy akadálymentes útvonalakat biztosítunk, valamint akadálymentessé tesszük a kollekciókat.
41
A saját véleményem az,– amit szerencsére a V&A is osztott – hogy a látogatóknak megfelelo módon, saját igényeik szerint kell a kiállítás látogatását lebonyolítani. Mielott a V&A-nál kezdtem dolgozni, tapintható tárgyakat helyeztek el a galériákban. A kiállított tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó Braille panelek nem minden alkalommal voltak annyira felhasználóbarátok, amennyire lehettek volna, ezért útmutatót írtunk ennek elérése érdekében. Tapasztalataim és a látogatókkal folytatott konzultáció alapján azt reméljük, hogy a dolgokon több esetben javítottunk, mint rontottunk. Célunk, hogy a fogyatékossággal élok bármely más látogatóhoz hasonlóan bejöhessenek az utcáról, és élvezhessék a kiállításokat. Ezért Jövobeni Tervünkben megfogalmaztuk az akadálymentesítést. Jövobeni Terv A Jövobeni Terv a Brit Galéria fejlesztésével kezdodött, és jelenleg a múzeum területének teljes átépítése zajlik. A Brit Galéria fejlesztése jelentos lépés volt a múzeum életében, mivel ez volt az elso galéria, melyben rehabilitációs tanácsadó szakember közremuködését kérték.
Megtapintható tárgy és Braille feliratú címkéje Hogyan illeszkedik a fogyatékossággal élok igénye a Tervbe? Az rehabilitációs tanácsadó szakember, valamint jómagam minden területfejlesztésben már a tervezés korai szakaszától kezdve kivesszük a részünket. A személyzet és a látogatók számára kialakított vészkijáratok ügye elsodlegességet élvez. A hallássérült emberek riasztására olyan Tuzjelzo rendszert szereltünk be, amely a tuzriadó megszólalásával egyidejuleg figyelmezteti az érintetteket. A galériák és egyéb helyiségek akadálymentesítése érdekében lifteket és rámpákat szerelünk be.
42
Egy lift a Brit Galériában A tapintható tárgyak és a Braille panelek kerülnek elhelyezésre az új galériákban. Itt nélkülözhetetlenek a nagyméretu betukkel nyomtatott, illetve Braille jelekkel ellátott információs kiadványok. Indukciós hurkok vannak valamennyi hangközlo pontnál és információs pultnál. A látogatók által használható számítógép terminálok képernyoolvasó és képernyonagyító szoftverekkel vannak ellátva. A galériák teljes személyzete fogyatékosság tudatos képzésben részesül. A szemléletmód A fent említett intézkedések, sok egyéb intézkedéssel együtt arra irányulnak, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élok függetlenségét múzeumlátogatás közben. Nemrégiben az Egyesült Államokban tett látogatásom során csalódottan tapasztaltam, hogy ott még nem fogadtak el hasonló szemléletmódot. Sok múzeumban, amit meglátogattam, arról tájékoztattak, hogy fogyatékosságom miatt két héttel elore kellene jeleznem a látogatásomat, és a kiállított tárgyakat nem érinthetném meg, habár mindegyik állandó talapzaton állt. Arról is tájékoztattak, hogy a múzeumok gyakran hívják meg a fogyatékossággal élo látogatókat zárás után; így lehetové teszik számukra a tárgyak megtapintását, de nem bátorítják a többi látogatót, hogy ok is ugyanezt tegyék. Amíg nem sikerül megszabadulnunk ettol a hozzáállástól, a sérült látogatók a múzeumokban másodosztályú látogatók lesznek. Ezek az intézkedések az USA-ban azért döbbentettek meg különösen, mert sokkal szigorúbb a törvényük, a Fogyatékossággal Élo Amerikaiak Törvénye, mint a Fogyatékossággal Élok Diszkriminációs Törvénye az Egyesült Királyságban. Törvénykezés 1995-ben a Fogyatékossággal Élok Diszkriminációs Törvénye volt az elso eleme annak a törvényhozási programnak, amely Britanniában a fogyatékossággal élo emberek számára biztosította a jogot a munkavállaláshoz; a termékekhez és szolgáltatásokhoz; az oktatáshoz és közlekedéshez. A törvényt több fázisban vezették be, miután 1995-ben
43
eloször megjelent a törvénykönyvekben. A következo intézkedések mind érintik a múzeumokat, illetve a szolgáltatásokat. 1995, I. Rész – Meghatározás Ez a rész vázlatosan ismertette, hogy mit jelent a fogyatékosság, és kikre terjed ki a törvény hatálya. 1996, II. Rész – Munkavállalás Ez a rész meghatározza a munkaadók azon körét, akikre a törvény vonatkozik, valamint az ésszeru átalakítással kapcsolatos intézkedéseket, melyek révén a munkavállalók el tudják végezni feladataikat. III. Rész – Termékek, Lehetoségek, Szolgáltatások és Helyszínek (három szakaszban kerültek bevezetésre) 1996, a szolgáltatóknak akadálymentessé kellett tenniük szolgáltatásaikat. a sérült emberek számára. 1999, a szolgáltatásokon ésszeru átalakításokat kellett végrehajtani a fogyatékossággal élok elleni diszkrimináció elkerülése érdekében. 2004. október, a szolgáltatóktól megkövetelték telephelyeik akadálymentessé tételét, és a fizikai akadályok kiküszöbölését szolgáltatásaik hozzáférhetové tétele érdekében. IV. Rész – Oktatás Eloször 2002-ben lépett hatályba, jelenleg kiterjed a gyermekekre, a felnottekre, valamint az iskolák, foiskolák és egyéb oktatási intézmények fizikai környezetére. A V&A egy felsooktatási szervezet. A törvény fontos tényezo volt a V&A szolgáltatásainak és épületeinek fejlesztésében. Négy éve, mióta a V&A-nál dolgozom, jelentos haladást értünk el az irányelveink és a gyakorlati megoldások fejlesztésében, valamint a múzeum és a galériák átépítésében. Konzultáció A múzeum elso alkalommal a Brit Galériák fejlesztése során folytatott párbeszédet a fogyatékossággal élokkel, ami hozzásegítette a V&A-t az Év Európai Múzeuma díj elnyeréséhez 2003-ban. Boldog voltam, hogy a folyamat lezajlott, mivel én voltam az egyik elso konzultáns és végül elnyertem az állást a fogyatékos ügy elosegítése érdekében. Jelenleg akadálymentesség terén a Brit Galéria színvonalát tekintjük minimális követelménynek. Habár rengeteg tapasztalatot szereztem a helyszínek akadálymentesítése terén, nem tudok minden kérdésre válaszolni.
és
szolgáltatások
Az egyik elso dokumentum, amit a múzeumnak írtam, egy Akadálymentességi Csoport létrehozására vonatkozó rövid kérés volt. A csoport célja az, hogy lehetové tegyük a fogyatékossággal élo emberek szervezetei számára a legjobb gyakorlati megoldások bemutatását a múzeumban. Az Akadálymentességi Csoport évente kétszer találkozik, segítségemre volt a Fogyatékosügyi Intézkedési Terv megírásában, és segítettek a múzeum elso Akadálymentes Útmutatójának publikálásában. Magukkal az érintettekkel is folytattunk konzultációt, összegyujtöttük mind a V&A látogatók, mind a nem látogatók véleményét, akiket esetleg nem érdekelnek a
44
múzeumok. A rendszeres látogatók teljesen másképp „használják” a múzeumot, mint azok, akik elso alkalommal látogatnak el valahova. Fontos, hogy ezután minden látogató igényét számításba vegyük. Javaslatok A V&A nem mindig cselekszik helyesen. Hosszú utat jártunk be a múzeum – a szolgáltatások, irányelvek és gyakorlati megoldások – fejlesztése során; így most már lehetové tudjuk tenni a sérült emberek számára, hogy megtapasztalják mindazt, amit mások természetesnek tekintenek. Amennyiben figyelembe vesszük a fogyatékosügyet a fejlesztés elso szakaszában akár egy galéria rendbehozataláról, akár az oktatás politikáról van szó, elindítjuk a befogadást és megadjuk az emberi jogokat a fogyatékossággal éloknek anélkül, hogy harcolniuk kellene érte. A számukra kialakított szolgáltatások és lehetoségek valamennyi látogató számára elonyösek lehetnek. Fogalmazzunk meg és valósítsunk meg olyan irányelveket, melyek együtt járnak az épületek fejlesztésével. Mérlegeljük az akadálymentes környezet elonyeit mindenki számára, hiszen a rámpák a babakocsit használóknak is könnyebbséget jelentenek. A tárgyak megtapintása minden látogatónak élvezetes lehet, nemcsak a látássérültek számára. Az ülohelyek minden látogatónak kellemes perceket szerezhetnek, nem kizárólag a mozgáskorlátozottak számára. Összegzésként a fogyatékossággal élo emberek számára biztosított akadálymentesség valamennyi látogatónak elonyös, és az elobbieket nem szabad másodosztályú állampolgárnak tekinteni. Miért kellene a törvényekre várni, cselekedjünk helyesesen és legyünk aktívak az akadálymentes szolgáltatások és helyszínek kialakításakor. Már elindítottuk a változásokat és a befogadó társadalmat, amit az Adapt Trust is felismert. A V&A munkájáért még ebben az évben megkapja az Adapt Trust Kituno Minosítését. Ez nagy megtiszteltetés, de nem fogunk itt megállni. Az akadálymentesség biztosítása a fogyatékossággal élo emberek számára nem egy személy vagy egy szervezet, hanem az egész társadalom feladata. Amennyiben kollégáinkat ellátjuk a fogyatékos üggyel kapcsolatos ismeretekkel és kézségekkel, jelentos mértékben fog javulni a környezet akadálymentessége, különösen a kulturális örökségek színhelyein, ami gyakran a legnagyobb kihívást jelenti.
45
Muemlék épületek akadálymentesítése Magyarországon Kató László, rehabilitációs szakmérnök Azt a feladatot kaptam a MEOSZ-tól, hogy ezen a konferencián a házigazdák nevében próbáljak bemutatni néhány jól megoldott akadálymentesítést muemléki épületeknél. Ezek az épületek szállodák lesznek, mégpedig a patinás HILTON Hotel, a belvárosi Domina Inn Fiesta, s a végén mutatok néhány megoldást a Parlament részleges akadálymentesítésérol, amely sokban köszönheto annak, hogy Hirt Ferenc, aki tetraplég mozgássérült képviselo lett. Az akadálymentesítés – mint oly sok minden –három pilléren nyugszik: szakértelmen, pénzen és szándékon. Az elso ketto is fontos, de nem kevésbé a harmadik. Itt majd látni fogjuk, hogy mennyire. Szerencsére olyan emberek vezetik ezen szállodákat, akik mindent megtettek az ügy érdekében. Ugyanakkor a kivitelezés nem mindig sikerült tökéletesen, de ez már a szakértelem hiányát tükrözi. Arról nem a megbízó tehet, hogy ha valaki elvállal egy tervezést, vagy kivitelezést, nem mestere a szakmának. Mert az akadálymentesítés egy szakma. Ezekben az épületekben mindösszesen a kerekes székesek számára próbáltak akadálymentesíteni, és azt sem mindig jól, de a szándék dicséretes, és ez az a célcsoport, amely eddig a leginkább ki volt zárva a közélet, közszolgáltatások és egyáltalán az élet sok területérol. Amikor 1998-tól az új építési törvény, és az esélyegyenloségi törvény kötelezoen eloírta az akadálymentesítést, még mindnyájan reménykedtünk, hogy néhány éven belül megoldódhat ez a számunkra oly fontos ügy. Hiszen a tervezomérnökök, szakértok, akik két lábon járnak, és nem küszködnek semmilyen fogyatékossággal bármilyen jó szándékkal állnak is a dologhoz, nekik ez egy szakma. De nekünk sérülteknek a mindennapi életvitelünk függ attól, be tudunk e jutni ezekbe az épületekbe, s tudjuk-e rendeltetésszeruen használni oket. Sajnos várakozásainkban csalódnunk kellett, s ma már nemcsak a 2005.jan.1-ei, de éppen az esélyegyenloségi miniszter által módosított 2010. dec.31-i határido is inkább álomnak, sem mint realitásnak tekintheto. Nézzük a konkrét példákat. Elsoként a Hilton bejárata, amely elég széles, és szintben, küszöb nélkül, automata ajtókkal ellátott. Itt azonban el kell mondanom, hogy az épület megközelítését már a parkolásnál el kell kezdeni, és ez bizony egyik helyen sem megoldott. A következo képen látjuk a recepciót. Itt nagyon fontos, hogy a recepciós pult vagy asztal egy szintben legyen a kerekes székkel, egyenrangú ügyfélkezelést lehetové téve. Itt, mint látjuk, ez megvalósul, és a kerekes szék be is fér az asztal alá, így könnyen tudunk aláírni. A szálloda éttermének a bejára szintbeli megközelítéssel bír, és elég széles (min.90 cm szabad nyílás) ahhoz, hogy egy kerekes székes könnyen beférjen rajta. A belso részben az asztaloknál az étkezés akadálymentesen megvalósulhat, mivel a kerekes szék könnyen alágurul, térdünk is aláfér.
46
A szállodában belso rámpát alkalmaztak a meglévo szintkülönbség legyozésére, amelyik a muemlékvédelem, s a szálloda patinájának megfelelo (vörös bársonnyal borított), sot megfelelo lejtésu is. (A látássérülteknek persze jobb lett volna azt eltéro színnel jelezni). Meg kell jegyeznem, hogy egy rámpa akkor jó, ha korlát van mellette, 70,ill. 95 cm magasságban, kettos korlát 2 collos csobol. A svédasztal szintén megközelítheto kerekes székkel, sot még a kártyaasztal alá is oda lehet férni. A szállodában találunk kerekes székkel használható közös WC helyiséget a földszinti folyosón. Jól látható helyen kívül a nemzetközi kerekes székes jel. Az ajtó megfelelo méretu (100/210 cm), kifelé nyílik. A villanykapcsoló eloírt magasságban (1.10 m) található, a helyiség mérete nagyobb a minimálisan elvárható 1.55x1.85m-nél (2x2m). A WC kagyló megfelelo, ülokéje jól rögzített (hátul fémcsavarral), mellette két kapaszkodó eloírt magasságban (75 cm-re a padlószinttol), megfelelo átmérovel (5 cm), a fali fix, a külso lehajtható, mindketto jól rögzített a falban (dübellel), és távolságuk is megfelelo a kagylótól. A WC-papír tartó megfelelo helyen van, akárcsak a kézszárító és szappan, minden elérheto kerekes székbol. A mosdókagyló alá oda lehet gurulni, az ember nem veri be a térdét, a kézmosó csap egykarú, és a tükörben is láthatja magát a kerekes székes. A padlóburkolat csúszásmentes, sot még vészjelzo gombot is beszereltek, így ez a mellékhelyiség kiválóan használható. A lift méretében megfelelo, a gombok sincsenek magasan, bár jobb lenne, ha vízszintesen helyezkednének el, braille írással megjelölve látássérültek részére. A következokben egy speciálisan kialakított szobát látunk mozgássérültek részére. A bejárati ajtónál nincs küszöb, megfeleloen széles. A fürdonél tolóajtót alkalmaztak, ami itt jó megoldás. A fürdoben kádat szereltek, amit nem mindenki tud használni. A többi berendezés nagyjából megfelelo, kivéve a WC kagyló melletti ferde kapaszkodót, valamint a mosdókagyló térdet sérto szifonját. A szobában fontos megemlíteni az ágy magasságát, amely itt megfelelo, hiszen a kerekes székkel egy magasságban van (kb.50cm), az ablak kerekes székbol való nyithatóságát és az ágyon található kapcsolókat, hogy lefekvés után is ki tudjuk kapcsolni a villanyt. Összességében elmondható, hogy a Hilton Hotelben kisebb hibákat kivéve jól megoldották az akadálymentesítést a mozgássérültek számára. Sajnos azonban az egyéb fogyatékosságokra: látás, hallás, értelmi fogyatékosság – nem gondoltak. A Fiesta Hotel szintén muemlék épület, amelyet a teljes átalakítás mellett akadálymentesen igyekeztek megoldani. A bejárat akadálymentes, egyszintu, automata ajtókkal. A parkolás kissé nehézkes, csak a szomszédos parkolóházban lehetséges. Belül eloször a büféhez jutunk, ahol az asztal alá beférünk kerekes székkel. A lift megfelelo méretu, de ugyanazok a hibák elmondhatók, amik a Hiltonnál is. A pinceszinten található hangulatos középkori étterem kellemes klímájú, ha igényli valaki, az asztalt megemelik kissé, hogy odaférhessen alá a kerekes székes. (Ez persze jobb lenne már alapból megoldva).
47
A közös mozgássérült mellékhelyiség csak kinevezett, szinte minden megoldása rossz, nincsenek kapaszkodók, a helyiség kicsi, a WC üloke nem megfelelo, a tükör és a villanykapcsoló magasan van. Javasoltam, hogy a késobbiekben alakítsák át. A kialakított szoba megfelelo, küszöb nélküli ajtóval ellátott, az ágy magassága itt is megfelelo. A fürdoben padlószintu zuhanyozó van, hozzá megfelelo szék is, azonban a mosdókagyló kialakítása tragikus, nem lehet aláférni, nagyon alacsony. A WC kagyló mellett rossz helyen van a kapaszkodó, a másik oldalán (belül) kell lennie. Végül pedig néhány képet látunk a Parlamentrol, ahol 2006-tól egy kerekes székes képviselo is dolgozik. Talán ennek is köszönheto az a néhány átalakítás, amit látni fogunk. Mindjárt az elején az akadálymentesnek nevezett kapu, ahol mégis van egy lépcso, mert a muemlékvédelmi hatóság nem engedte a kocsifelhajtót egy szintbe hozni a bejárattal, a két lábon járó emberek pedig állítólag megbotlottak volna a bemetszett megfelelo szögu rámpában…Ezért inkább a mellékkapunál csíptek le kicsit a szintkülönbségbol, ami így igen meredek lett. Belülre tettek egy farámpát, amely színében eltér a környezetétol, így a látássérültek könnyen felismerhetik. Korlát nincs, kerékveto van rajta. A lift békebeli, hatalmas, még ágy is van benne. A kialakított mellékhelyiség szinte tökéletes, a Hiltonban leírt kialakítások, vészjelzo, mind található itt, és hatalmas alapterületu. Végül a kerekes székes képviselo számára kialakított munkahelyet láthatunk, ahová oda tud gurulni, kényelmesen aláfér az asztalnak, nagyok a szavazógombok és külön mikrofon van a számára odahelyezve. Hát ennyit tudtam bemutatni muemlék épületek akadálymentesítésérol, viszonylag jó példákkal, de azért van még mit tennünk ezen a téren is.
48
A „tervezés mindenkiért” koncepció oktatása Dr. Jan Paulsson, az ETOP-S projekt koordinátora 3, Chalmers Egyetem, Svédország A svédországi Egyetemes Tervezés Oktatási Projektet, az ETOP-ot ( Universal Design Education Project) azért kezdeményezték, mert az építészet, illetve a design2 szükségtelenül, széles körben jelentos mértéku mulasztást követett el azzal, hogy nem alkalmazkodott az emberi szükségletek sokféleségéhez. Megegyezés született, hogy valamit tenni kell. Az építoipari és építészeti iskolákon keresztül hasznos és fenntartható cselekvési program indítható el. A projekt kivitelezésére 2001-2004-ben került sor. A projekt kilenc oktatási programból állt. Az iskolák az alaptanterv keretein belül kidolgozták az Egyetemes Tervezés/Tervezés Mindenki Számára3 (ET/TMSz) perspektívát. A hosszú távú célkituzés az, hogy a jövoben az ET/TMSz szemléletmódját, perspektíváit és szakismereteit a tervezés területén általánossá, természetessé és kötelezové tegyék. Az iskolák figyelemre méltó fejlodést értek el a korábbi tapasztalatok felhasználásával, valamint új lehetoségek kidolgozásával. A fo stratégiai pont a tantárgy leheto legjobb bemutatása a diákok érdeklodésének felkeltése érdekében. Lényeges a felhasználók ismereteinek és tapasztalatainak elotérbe helyezése. A felhasználókat bevonták a kurzusokba, a projekt kidolgozásába és kiértékelésébe. A használhatóság és a szépség jelentik a mualkotások és a környezet integrált és összefüggo jellemzoit. Általában a szépséget szinte kizárólag vizuális szempontok alapján dolgozzák ki. A projekten belül sokat foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, vajon mit jelent a szépség az érzékszervi sérült emberek számára. A belso átélés és a tervek kiértékelésének gyakorlata kiterjedt a mozgás-, látás-, és hallássérült emberek szempontjaira, sot még az értelmi sérült személyek tekintetében is folytak vizsgálatok. A tevékenységekben való részvétel és a megfigyelések átadása biztosítja az alapveto ismereteket a tervezéshez. A projektfelosztás értékelésében újra részt vesznek a szakértok és a felhasználók, hogy megvizsgálják a minoséget és a rövid távú eredményeket. Az értékelés – a kritika – visszajelzést nyújt a diákok erofeszítéseirol és garantálja az oktatás színvonalát. Az ET/TMSz nagyszeru eszméje egy mindenki által használható társadalom, amely nem csupán akadálymentes, de alapjaiban biztosítja mindenkinek az „esélyegyenloséget és a társadalmi életben való részvételt” Az oktatás az elképzelés megvalósításának egyik sarkköve. Az emberekrol összegyujtött ismereteket bovíteni kell. Valamennyi iskolában szükség van jól informált és elkötelezett oktatókra. Az ET/TMSz tantárgynak egyértelmu pozíciót kell kapniuk az egyetemeken, azért hogy lehetoség nyíljon tanszékek, alapoktatási programok, kutatás, kutatóiskolák és központok alapítására mint a szektor többi tantárgya esetében.
3
2 3
Az NHR, Idegrendszeri Fogyatékossággal Élo Emberek Országos Egyesülete (S), a projekt gazdasági és adminisztratív testülete. A kivonat alapja a projektbeszámoló; Universal Design Education / Design för Alla Utbildning, angolul és svédül jelenik meg. Koordinátor:
[email protected] vagy
[email protected] design: terméktervezés, formatervezés, tervezés Universal Design / Design for All
49
Bevezetés Az Egyetemes Tervezés Oktatási Projektben résztvevo iskolák az ismeretek fejlesztése és a projektfelosztás során kötelesek voltak kialakítani az Egyetemes Tervezés perspektíváját elképzelések és szemléletmód tekintetében a normál oktatás keretein belül. A következo jegyzet bemutatja az iskolákban folyó munkát, illetve rávilágít a tantárgy jövojével kapcsolatos vitákra. STRATÉGIÁK AZ OKTATÁSBAN Pozitív bevezetés A fogyatékossággal élo emberekkel, az akadálymentességgel és használhatósági kérdésekkel foglalkozó tervezési és építészeti oktatás unalmas tantárgy hírében áll. A szakterület oktatói ennek tudatában vannak. Rengeteg erofeszítést tettünk ezért a tantárgy leheto legpozitívabb bemutatására annak érdekében, hogy felkeltsük a hallgatók érdeklodését. A feladat az, hogy a termékek és a környezet kölcsönhatásában lévo „emberekkel” valamint „emberi különbözoségekkel” kapcsolatos ismereteket nyújtsunk. Jelentos lépést kell tenni, így a design és az építészeti oktatási modellek ne csupán megtekinthetok legyenek az oktatás során az egyetem hallgatói, oktatói, személyzete és látogatói számára. A kurzusok bevezetésében gyakran vesznek részt a fogyatékossággal élo felhasználók, a felhasználók képviseloi, az akadálymentességi tanácsadók, a szakértok, az orvosok és fogyatékossággal élo embereket ellátó szakemberek, stb. A kapcsolatot – vagyis a találkozókat – rendkívül fontosnak tekintjük A projektben résztvevo öt design iskolában az ET/TMSz bevezetése eredetileg a második évben egy kurzus keretében történt, bár a problématerületre való kezdeti összpontosítás egymástól kissé eltéro volt: Umea-ban „Befogadó (Inkluzív) Tervezés”, Konstfackt-ban „Funkcionális Tanulmányok”, a HDK-ban „Gondos Tervezés”, a Chalmers-i IDE-ben „Termékfejlesztés – szükségletek és elvárások”, illetve a Lund-i IDEben „Egyetemes Tervezés” címen. A design iskolák már korábban, vagy ezután találtak lehetoséget arra, hogy a tantárgyat felvegyék a tantervbe. A bevezetés a második oktatási évben történik, amikor a hallgatók már megszerezték a design eszközökkel és módszertannal kapcsolatos alapveto ismereteket. A négy építészeti iskolában a folyamat több próbálkozást igényelt és hibákkal járt; a táj- és kertépítészeti iskoláknál tanfolyamokon, a lundi építészeti iskolában oktatási napokon és muhelyeken, a chalmersi iskolában pedig egy elsoéves bevezeto, egy másodéves részletesebb kurzuson, majd egy késobbi projektintegráción keresztül került rá sor. Továbbá számos iskolában tartottak különbözo képzést az oktatók számára, ami szintén tekintheto a tantárgy hangsúlyozására irányuló erofeszítésnek. Elotérben a felhasználók, a felhasználói ismeretek és tapasztalatok A bevezeto kurzusok során az eloadásokban és a gyakorlati oktatásban gyakran részt vesznek a felhasználók, a felhasználók képviseloi és a szakemberek, például az akadálymentesítési szakemberek. Ez hozzájárul a projektek probléma-orientáltságához. Alapveto és széles körben elterjedt koncepció a felhasználók, a felhasználói ismeretek és tapasztalatok elotérbe helyezése. Nincsenek lerövidített utak. Ha a termékeket és a környezetet akadálymentessé, használhatóvá, vonzóvá és széppé kívánjuk tenni, akkor be kell vonni a felhasználókat az építoipari és építészeti szakemberek képzésébe, valamint a termékeken és környezeten végzett szakmai munkába.
50
A felhasználók közremuködése és a Tervezés -Kivitelezés folyamata Az a kiindulópont, amely szerint a felhasználók, a felhasználói ismeretek és a tapasztalatok dönto fontosságúak, növeli a felhasználók közremuködésének módszertana iránti érdeklodést. Hogyan lehet a felhasználókat bevonni a tervezési munkába, illetve hogyan tudják az építészek és tervezomérnökök figyelembe venni és hasznosítani a felhasználók ismereteit és tapasztalatait?, Egyre növekszik továbbá a tervezési és építészeti munkamuveletek – a design folyamat – iránti érdeklodés. Hogyan lehet a munkafolyamatokat úgy szervezni és kivitelezni, hogy azok biztosítsák a termékek jó minoségét, például a felhasználók szükségleteinek és elvárásának megfeleloen? Az iskolákban számos példát láthattunk a felhasználók közremuködésének módjaira. Van példa a hagyományos munkafolyamatok kikényszerítésére, valamint új módszerekre és kísérletekre is. Funkció és szépség A fogyatékossággal élo emberek számára akadálymentessé, használhatóvá és megfelelové tett termékeket és környezetet siralmasnak vélik, nem tekintik szépnek. Ennek talán történelmi okai vannak. Úgy 50 évvel ezelott a rokkantaknak szánt korai technikai eszközök kis számban készültek csupán funkcionális elvárások kielégítésére, magánszemélyek kis csoportjai számára. Néha valóban szegényes volt ezeknek a design-ja. Azonban még napjainkban is megfogalmazódik az az érv, amely szerint a funkció és a szépség egymással ellentétes; az építészet és a tervezés-kivitelezés muvészet, a felhasználó központú építészet és tervezés-kivitelezés pedig valami más, alacsonyabb rangú dolog. Ezek az érvek foként oktatási és szakmai területekrol származnak, és az anyagi források illetve a hely iránti küzdelem során merülnek fel. Az ET/TMSz stratégiai álláspontja teljesen egyértelmu. A funkció és a szépség valamennyi mualkotás, ipari termék, épület, stb. integrált és összefüggo jellegzetessége. A ketto szétválasztása általában nem jó kiindulási modell. Sokkal helyénvalóbb Monö (1997) három alap (ergonomiai, technikai és kommunikációs) entitásos, vagy Paulsson (2002) négy alapveto (gyakorlati, társadalmi, kommunikációs és egzisztenciális) összetevore épülo modelljét alkalmazni. Mindig lehet a megfelelo funkcióra és a vizuális vonzerore tekintettel is tervezni. Ez az építészek és tervezomérnökök feladata, hivatása. A oktatási projektben résztvevo iskolák átfogóan foglalkoznak a funkció és a szépség jelentoségével és kölcsönhatásaival. A diákok projektjeire nehezedo elvárások mindig szélesköruek: ide tartoznak a funkcionális összetevok, a megjelenés, az identitás, a felhasználóval való kapcsolat, stb. Valamennyi iskolában folyamatosan kutatják a jó példákat, vagy a „legjobb gyakorlati megoldásokat”, és ez a féléves találkozók megbeszéléseinek visszatéro napirendi pontja is. Ugyanakkor elkerülhetetlennek tunik, hogy a funkció – gyakorlati, ergonómiai és a felhasználóval kapcsolatos kommunikatív tényezok – elsodleges figyelmet és prioritást kapjon az ET/TMSz területén. A funkcionalitás hiánya gyakran katasztrofális, és semmi mással nem pótolható, különösen a tevékenységükben korlátozott emberek esetében. Másrészt viszont semmiképpen nem fogadható el az a példa vagy a projektmunka, melyben nem jelenik meg a szépség. Filozofikusan szólva a funkcionális minoségek szükséges, de nem elégséges változók. Funkció, szépség és érzékelési korlátok A témakör következo tényezoje nagy jelentoségu, és a projekt során különbözo alkalmakkor kerül megvitatásra. Az építészet és a design szépségét majdnem kizárólag
51
vizuális szempontból értelmezik. Mit jelent a szépség az érzékelési korlátokkal, például látássérült vagy vak emberek számára? Milyen esztétikai értékek tapasztalhatók meg és értékelhetok? Hogyan terjeszthetok ki az építészeti és tervezési-kivitelezési ismeretek, oktatás és gyakorlat ezekre a kérdésekre? Ezekre az összetett kérdésekre nem lehet egyszeru választ adni. A funkció és a szépség közötti kapcsolatot és összefüggést természetesen még jobban ki kell hangsúlyozni. Ez a továbbfejlodés egyik területe. A munka folytatódik. Az oktatás korlátai Az építoipari és építészeti oktatást gyakran szakmainak nevezik. Egy tanfolyam elvégzése azonban nem jelenti az ismeretek teljes megszerzését, sokkal inkább azt, hogy képzett szakmunkássá válhatunk – zöldkártyát kapunk – és folytathatjuk tanulmányainkat a szakképzett munkával együtt. Ez természetesen sok egyéb oktatási program és hivatás tekintetében is igaz. Az ET/TMSz-szel összefüggésben számos iskolában hangsúlyozták, hogy az emberekkel és emberi különbözoségekkel kapcsolatos ismeretek területe meglehetosen szélesköru, összetett, dinamikus és részben még mindig felfedezetlen. Ezt a területet tekinthetjük sok más terület, részterület és részlet rendszerének is. Az egyik területen elvégzett változtatások sok más területen és részterületen is változást okoznak. Ez az jelenti, hogy a hivatásos építészeti, illetve tervezési munkát, melynek középpontjában az ember áll, elofeltevések nélkül, nagyon pontosan és gondosan kell elvégezni. A szakmai gyakorlat során a tapasztalatok összeadódhatnak. A lépések újbóli átgondolására azonban gyakran szükség van. Alapveto, hogy kövessük más, emberekkel és emberi különbözoségekkel foglalkozó tudományágak és hivatások fejlodését. Az együttmuködés sokszor létfontosságú. A lehetoségek megragadása Az építoipari és építészeti oktatás összetett és dinamikus folyamat. Célja a „szemek felnyitásának” muvészete, a diákok érdeklodésének felkeltése, továbbá az oktatók és szakértok hosszú távú tapasztalatainak, valamint az ifjú hallgatók érdeklodésének, illetve elképzeléseinek összeadása. Ez a pillanat nyújtotta lehetoségek megragadásának muvészete az iskolákban és azok körül, illetve a közösségekben. Az események aktuális divatjának a közösségeken belül való követése, és az élvonalhoz való csatlakozás olyan stratégia, amely minden részvevo fél érdeklodést és elkötelezettségét növeli. Ezt az oktatók és a diákok ebben a projektben többféleképpen is nyilvánvalóvá tették. AZ ET/TMSZ LÉNYEGE ÉS HATÁSKÖRE A Valóság és a Felhasználó Központú Projektek Az oktatásban domináns munkamódszer a probléma-alapú megközelítés. Ez az építoipari iskolák, valamint a tájépítészeti és építészeti iskolák esetében is igaz. Az ET/TMSz-nek természetes kapcsolata van a valósággal, illetve a felhasználó-központú problématerületekkel. Ebbe beletartozik valamennyi felhasználó, a jó vagy átlagos fizikai és intellektuális képességekkel rendelkezoktol a súlyos fogyatékossággal élo emberekig. Elsodleges azonban a fogyatékossággal élo emberek iránti érdeklodés. Rengeteg általános, összetett és nagy kihívást jelento problémával találkozhatunk. Számtalan oktatási programban hangsúlyozzák néha egyértelmuen máskor burkoltan, hogy az ET/TMSz az emberek és a mualkotások, ill. a környezet közötti kölcsönhatásokat és határterületet vizsgálja. A helyes útirány meglelése a problémaorientáció során indokolttá teszi az emberek – felhasználók – részvételét, illetve a kölcsönhatások és a határterület problémáival régóta foglalkozó szakemberek, valamint a termékek tervezésével, eloállításával és értékesítésével foglalkozó cégek
52
közremuködését. Amikor a fogyatékossággal élo emberekkel foglalkozunk, természetes, hogy az alapveto ismeretek és tapasztalatok megszerzése érdekében szervezeteiket és csoportjaikat is bevonjuk a munkába ugyanúgy, ahogy magukat a felhasználókat, illetve a gyógyászati és fogyatékosságügyi szakembereket. ET/TMSz – Fogyatékossággal Élok… Az Egyetemes Tervezés vagy Tervezés Mindenki Számára elv minden emberre vonatkozik. Az ETOP-S projekt során, mint sok más helyzetben is, vita folyt arról, vajon kellene-e szukíteni a kört? Az ET/TMSz a skandináv államokban az 1970-es években, az USA-ban egy kicsit késobb vált általánosan elfogadott koncepcióvá. Természetessé vált összekapcsolni az „esélyegyenloség és a társadalmi életben való részvétel” szellemében a fogyatékossággal élo emberek csoportjainak célkituzéseit annak érdekében, hogy a tevékenységükben korlátozott emberek – vagy a másként viselkedok és cselekvok – mindennapi élete kényelmesebb lehessen. Sok olyan probléma volt – és van még ma is – ezen a dinamikus területen, amely fejlesztést igényel. Nagy szükség van a közremuködésre. Ez ösztönzi a diákokat és az oktatókat a munkában való részvételre. Az oktatás szemszögébol rengeteg a megoldandó probléma, és nagyszeru lehetoségek adódnak; fontos kapcsolatba lépni a felhasználókkal és a szakemberekkel. A problémák megoldása pedig módszertani gyakorlatot jelent, úgy mint a problémák elintézését, a szakmai eszközök kezelését, stb. A projektmunkálatok nagy része ezen a területen található. A problématerület és az azt körülvevo világ azonban dinamikus és állandó fejlodésen megy keresztül. Az Egészségügyi Világszervezeten belül a Muködés, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozása, a WHO:ICIDH (International classification of functioning, disability and health,1980 átalakult ICF-é (u.a.) 2001-ben, és a betegség-rendellenesség-fogyatékosság-sérültség központú személetmódról áttért egy újfajta személetmódra, melynek középpontjában a testi funkciók és testfelépítés, a tevékenység, a társadalmi életben való részvétel és egyéni tényezok állnak. A gyógyászatban a patogenikus modellel párhuzamosan teret hódít a salutogenikus perspektíva. A tevékenységükben korlátozottak és képességek ugyanennek a jelenségnek egy másik oldalát mutatják meg. A design szektorban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek az emberi képességek és egyéni szándékok, és a legfontosabb összetevok szerepét töltik be a termékek és a környezet fejlesztése során. … Az atléták és a többiek A „minden ember” koncepciója más területekre is elvezethet. Extrém példaként említhetjük a kifejezetten eros, mozgékony és fizikailag ép emberek problémáit és igényeit, például a kemény feladatok elvégzésével kapcsolatban. A projekt átfogó nézetében Konstfack-ban kapnak helyet a MAX eloadás felszerelései – különösen a fej védelmére szolgáló eszközök. Ilyen átfogó szemléletu projekt a Chalmersi Építoipari Iskola két másik megbízatásában is megfigyelheto: a namíbiai Oshakati új szülészeti osztálya, és az egyik svéd kórház betegszobája esetében. Az Oshakati példa elsodlegesen olyan egészségügyi központ, mely az anyák és a gyermekek számára nyújt segítséget a szülés kritikus pillanataiban. A betegszobát pedig a páciensek operáció utáni felépülésének elosegítése érdekében hozták létre. A célcsoport nem a fogyatékossággal élo emberek köre, de mobilitás tekintetében rövid ideig ezek a személyek is hátrányos helyzetuek lehetnek. Mindent egybevetve a környezet akadálymentessége, használhatósága és kényelme fontos értékek.
53
Az oktatók és a hallgatók között vita folyik arról, vajon az építészet és a design az egészséges, illetve az eros, mozgékony és fizikailag ép személyek számára szintén beletartozik-e az ET/TMSz kereteibe, vagy az ET/TMSz-t a hagyományos fogyatékossági szektorra kell korlátozni. A vélemények a részletek tekintetében eltéroek lehetnek, de általános megállapodás, hogy azok a területek, amelyeket az egészségügyi központok, a kórházak és a MAX projektek képviselnek, magukon hordozzák a fobb oktatási értékek sok problémáját. Ez különösen igaz az emberek, a mualkotások és a környezet közötti kapcsolat és összefüggés tekintetében. A jövoben tovább fogunk tárgyalni a koncepciók értelmezésérol és érvényességérol, valamint az ET/TMSz lényegérol és hatáskörérol. Ez a dinamikus fejlodés alapveto összetevoje. ET/TMSZ OKTATÁS A JÖVOBEN A nagyszeru elképzelés Az egyetemes kifejezés azt jelenti, hogy mindent és mindenkit magában foglaló – az embereket éppúgy, mint a mualkotásokat és a környezetet. A mindenki számára kifejezés azt jelenti, hogy minden embert figyelembe vevo, a befogadó pedig azt, hogy a gondolkodás és cselekvés folyamatába mindenkit bevonó. Az ET/TMSz illetve a Befogadó Tervezés metaforák, amelyek egy nagyszeru elképzelést fejeznek ki; egy olyan társadalmat, amely nem csupán akadálymentes, de alapvetoen minden ember számára lehetové teszi a társadalmi életben való részvételt, vagyis „esélyegyenloséget és a társadalmi életben való részvételt” biztosít. Ez a nagyszeru elképzelés dinamikusan fejlodött az elmúlt évtizedek alatt. Az elképzelés megvalósítására irányuló erofeszítések folyamatosak, és a közösség különbözo tényezoire összpontosítanak; a mualkotásokra, a környezetre, a rendszerekre és a folyamatokra. Mostanáig mindez így volt, de a jövoben várhatóan nemcsak sikert, hanem ellenállást és kudarcot is tapasztalhatunk. A nagyszeru elképzelés megvalósításának egyik sarkköve az oktatás. Hogyan tud az ET/TMSz Oktatás hozzájárulni ehhez a nagyszeru elképzeléshez, illetve annak továbbfejlesztéséhez most és a közeljövoben? Ezen oktatási projekt szerint négy elofeltétel tunik alapvetonek: • A tantárgy bevezetése az iskolák és foiskolák tantervébe! • A jó kapcsolat fenntartása a hosszú távú és több tudományágat átfogó fejlesztésekkel! • Az emberekkel kapcsolatos ismeretekre való összpontosítás! • A professzionális kultúrák támogatása! A tantárgy bevezetése az iskolák és foiskolák tantervébe Az 1992-es Riói nyilatkozat óta gyakran rámutatnak, hogy a szociális dimenzió létfontosságú egy elviselheto társadalom létrehozása érdekében. Minden embernek biztosítani kell a lehetoséget, hogy saját képességei és szándékai szerint vegyen részt a társadalom életében. Ezért az ET/TMSz koncepció a „Fenntartható Fejlodés” mozgalom jelentos lépése. A tudományos, valamint a gyakorlat-orientált programok egyaránt fejlesztés alatt állnak, és elsodlegességet élveznek az egyetemeken. A „Fenntartható Fejlodés” elv a legtöbb területre beépült. Manapság már vannak ezzel kapcsolatos alapoktatási programok, kutatóközpontok, kutatóiskolák és tanári állások. Azonban az ET/TMSz jelenléte ezekben a programokban még mindig nagyon gyenge. Rá kell mutatnunk, hogy az emberek és közösségek jövobeli jóléte szempontjából az ET/TMSz területe ugyanolyan dönto fontosságú, mint bármely más szektoré. Ez egy fejlodo szektor, amely mindenféle korú személyt érint; a nagyszámú
54
fiatal és középkorú lakosságot a fejlodo országokban, illetve a nagyszámú korosodó lakosságot a nyugati világban. Az ET/TMSz programoknak a fenntartó szektor egyéb tantárgyaihoz hasonló helyzetet kell biztosítani. Nagy az igény a gondosan elokészített ET/TMSz programokra az oktatás és a kutatás területén ugyanúgy, mint a termékek, a környezet és az építészeti fejlesztése terén. A hosszú távú és több tudományágat átfogó fejlesztések Az építészet és a design jelentos, szélesköru és elkerülheto kudarcai az emberi igények kielégítése terén 1993-ban az európai EIDD hálózat létrehozásához vezettek. Ami a design hivatásából hiányzott és még mindig nagymértékben hiányzik, az az emberek, illetve a velük kapcsolatos dinamikus, hosszú távú és több tudományágat átfogó fejlodés iránti alapveto érdeklodés és ismeret. A társadalmi, etikai és tudományos szemléletmódok folyamatosan változnak, és jelentos haladás tapasztalható a szociális és az orvosi szektorban, valamint a segédeszköz technológiában is. A design túlságosan gyakran – sokszor öntudatlanul – alapul figyelmetlen és becstelen koncepciókon. A tervezési-kivitelezési munka egyéb összetevoi iránt nagyobb az érdeklodés, mint az emberekkel kapcsolatos ismeretek iránt, mivel azokat könnyebb elsajátítani, és kifizetodobb kidolgozni. Az egyetemes tervezésnek ezen a területen van a legnagyobb küldetése az oktatásban. A tervezési munkálatokban, különösen a „tervezés és fogyatékosság” összefüggésében alapveto az emberi érzékek figyelembe vétele. Egyes érzékszervek korlátozottsága vagy hiánya a többi érzékszerv fokozott használatára kényszeríti az egyént. A WHO/ICF modell rávilágít a változó szemléletmódokra. A környezeti tényezok és a mualkotások a rendszer részének tekinthetok. A rendszer többi fo része az egészségi állapot, a testi funkciók és testfelépítés, a mindennapi tevékenységek, a társadalmi életben való részvétel és az egyéni tényezok. A testi funkciók és testfelépítés az emberi érzékekre és képességekre összpontosít; kongitív és intellektuális értelemben ugyanúgy, mint fizikai értelemben. Az WHO/ICF szerint az egyéni tényezok az érdeklodésre, a szándékokra és az ambíciókra helyezik a hangsúlyt. Az emberi elvárások, ízlések és szándékok sokszínusége összhangban állnak a testi funkciókkal és testfelépítéssel, valamint a tevékenységekkel és a társadalmi életben való részvétellel. A sokszínuség kiterjed az etnikai/vallási háttérre, a kultúrára, a nemi hovatartozásra és a szexuális irányultságra is. Sok szektorban jelentos változások tapasztalhatók. A megfelelo design-t az emberi képességekre, nem pedig fogyatékosságok ismeretére kell alapozni. Az emberközpontú szociális, orvosi és technológiai szektor újításaira és fejlodésre kell alapozni. Alapveto szempont a jó kapcsolat fenntartása a hosszú távú és több tudományágat átfogó fejlesztésekkel. Az emberekkel kapcsolatos ismeretekre való összpontosítás Az a design, mely lehetové teszi az objektumok használatát, csak az emberi különbözoségek meglehetosen jó háttérismeretével valósítható meg. Az ismeret kulcsfogalom a párbeszéd során. Mik ezek az ismeretek, és hogyan lehet elterjeszteni a design-ban és az építészetben érintett diákok és professzorok számára? A hangsúly most a tervezési munka tartalmára, célkituzéseire és céljaira; az ember és a környezet, ill. a mualkotások közötti kölcsönhatásra helyezodik. A hangsúly nem magán a tervezési ismereteken van; hanem a képzés során feltárt folyamatokban, készségekben, értékelésben és gondolatokban. Az ismeret fogalma számos különbözo módon magyarázható. Nélkülözhetetlen, hogy az oktatók és a diákok párbeszédet folytassanak, illetve valamilyen egyetértésre jussanak a tudás mibenlétét illetoen a design oktatásában. Az
55
ismeret következo magyarázata lehet a bevezeto lépés (svédül 4F, angolul FUSF, magyarul TMKJ): • Tények, információ, adat; terjesztheto eloadásokon az oktatók, a szakemberek által, összekapcsolva a könyvekbol és egyéb dokumentumokból összeválogatott szövegek átolvasásával. • Megértés, felfogás; a tényekbe való motivált betekintés, az egyén és mindennapi életének magyarázata a „való világgal” összefüggésben: továbbadhatják a megfelelo gyakorlattal rendelkezo egyének/fogyasztók/tanácsadók. A „belso képzés” elosegítheti a megértést. • Kézségek, szakértelem, gyakorlati tudás; megszerezheto a tények és a megértés felhasználásával a problémamegoldás, a próbálkozás és hibázás, illetve a projektvégrehajtás alkalmával. • Jártasság, egy problématerület mély és hosszú távú megtapasztalása; mely az adott problématerületen való folyamatos munka által szerezheto meg. A legtöbb építészeti tanulmányokat4 kezdo diáknak csupán felszínes ismeretei vannak az emberi különbözoségekrol; a testi funkciók és testfelépítés, a kognitív képességek, az egészségi állapot, a tevékenységkör, az egyéni tényezok, az érdeklodés, a szándék, az ambíciók, stb. tekintetében. A diákok számára megbízható módszer a tények és a megértés összekapcsolása. Például a látássérültség tekintetében ez megvalósítható az Egészségügyi Ellátó Látásközpontok szakemberei által tartott eloadások alkalmával, összekapcsolva az egyének/felhasználók/fogyasztók mindennapi életükrol és tapasztalataikról szóló magyarázataival. A Látásközpont szakemberei akadémikusok, akik tényekkel szolgálhatnak: a háttérrel / a látásfogyatékosság okaival kapcsolatban, milyen képességek használhatók a normál vagy részlegesen megmaradt látás helyett, milyen rehabilitációra/képzésre van lehetoség, milyen technikai eszközök elérhetoek, stb. A látássérült emberek szakértok a „való világ” leírásában; a mindennapi tevékenységek stratégiáinak és megvalósíthatóságának leírásában. A „belso képzés” elmélyítheti a fogyatékosság megértését; a diákok például kipróbálhatják a különbözo hétköznapi tevékenységeket olyan szemüvegben, amely csökkenti a látásukat. Az építészhallgatók számára még fontosabb a „tervkiértékelési gyakorlat”, melynek során tesztelhetik a különbözo környezeteket, hogy megtudják: a design illetve a felhasznált alapanyagok hogyan nyújthatnak segítséget és biztonságot. A tényeket és a megértést lehet alkalmazni a design projektekben, és lassanként elsajátíthatók a készségek is. Fontos az avatott válaszadás és tervkiértékelés a tudás fejlesztésének minosége érdekében. Másrészrol idonként akad egy-két diák, aki már ismeri a tényeket és megérti azokat, akinek megvannak a készségei, illetve jártas a probléma területén. Esetleg ok maguk is fogyatékossággal élok, de lehetnek tapasztalataik a fogyatékossággal kapcsolatban gyermekkorukból és a családi életükbol, talán már korábban dolgoztak sérült vagy idos személyekkel a házi szolgáltató szektor valamely területén, vagy egy önálló élet csoportban. Fontos, hogy ezeknek a diákoknak is adjunk lehetoséget ismereteik bovítésére. Ugyanakkor a csoportban vagy a stúdióban az oktatás forrásaként is szolgálhatnak. A professzionális kultúrák támogatása A design területe különbözo professzionális kultúrákat foglal magába. Beszélhetünk muvészeti modellrol, irányítási modellrol, üzleti modellrol, mindent felölelo modellrol, 4
A hallgatók ma általában több tudással rendelkeznek, mint 20-30 évvel ezelott, mivel olyan iskolákba jártak, ahol a sérült diákok integráltan tanulhattak.
56
illetve fogyasztó-orientált modellrol. Ebben a társadalomkultúrában ezek a modellek képezik a különbözo, egymással kapcsolatban levo, de versengo szemléletmódokat. Nincs megegyezés a fenti meghatározások körül. Az adott terület nagymértékben független – dinamikusan fejlodik belso irányzatai, szabályai és erovonalai szerint. Az adott területen végzett munkakapcsolatok és munkamódszerek összetettek. Egyrészt vannak építészek és tervezomérnökök, akik kijelentik, hogy a muvészi tervezés mindent meghatározó ismeretterület (muvészeti modell). Másfajta ismeretek; egy adott munkafeladat tartalma, célkituzései és céljai más szakemberek számára megvalósítandók a tervezés folyamatában. Ez azt jelzi, hogy az építoipari és építészeti iskolákban nem érdemes mélyebbre ásni magunkat az emberi képességekkel kapcsolatos tények, megértés, stb. oktatásában. Másrészt viszont a felhasználó-orientált építészek és tervezomérnökök éppen ennek az ellenkezojét állítják. És a két szemléletmód között még számos másik is található. Az építészek és a tervezomérnökök gyakran vágynak sikerre és hírnévre a saját területükön, illetve az azzal kapcsolatos területeken. Hozzáállásuk néha sznob. Általában elsodleges számukra a belso kulturális toke és a gazdasági toke. A felhasználók értékelésekor a fogyatékossággal élo emberek és az idos személyek gyakran kevés figyelmet kapnak, ha nem túlságosan kellemetlen a nyilvános médiában szerzett negatív hírnév. A „fogyatékossággal élo emberek” és a „fogyasztók” szektora olyan kultúr területek, amelyek viszonylag távol állnak a tervezés professzionális szintjétol. Az építészeti és design oktatást jellemzi, hogy az adott hivatáson belül szakmai képzésnek tekintheto. Az iskolák önállósága igen nagymértéku. Saját hagyományaik, ideológiáik, specialitásaik, stb. szerint élnek és belso tényezok alapján fejlodnek. Tanrendjük hosszú idon át alakul ki. Az új oktatók hoznak ugyan új elképzeléseket, de ezeket át kell alakítani az iskola fo irányvonalának megfeleloen. Az iskolai kultúrát jelentos mértékben befolyásolja az uralkodó szakmai kultúra. A tanárokat a szakemberek közül toborozzák; gyakran az egyes szakterületek megkülönböztetett tiszteletben álló képviseloi közül. Ez azt jelenti, hogy a „fogyatékossággal élo” és „fogyasztó” szektor olyan területek, melyek kissé távol esnek az építoipari és építészeti iskolák érdeklodési körétol. Azonban vannak olyan mediátorok, építészek és tervezomérnökök, akik egyben az építoipari és építészeti iskolák kiemelkedo tanárai is, és akikben eros elkötelezettség él a „fogyatékossággal élo emberek”, az „egészségügyi ellátó” és a „fogyasztó” szektor iránt. Ennek a kategóriának a képviseloi az ETOP-S projekt kapcsolattartói. Ezek nélkül a tanárok nélkül a svéd ET/TMSz oktatás projekt nem lett volna kivitelezheto. A projekt résztvevoi körében megállapodás született arról, hogy minden iskolában kellenek jól informált és elkötelezett tanárok, akik az egyetemes tervezés szemléletmódját a jövoben érthetové, természetessé és fenntarthatóvá teszik az építészeti hivatásokban. Ugyanígy kellenek jól informált és elkötelezett szakemberek és építészek a közösségekben az akadálymentes társadalom kiépítése érdekében.
FELHASZNÁLT IRODALOM BSi, 2004: Dokumentumtervezet, 7000-6. Tervezésirányítási rendszerek. Útmutató az integrált tervezés irányításához. London, 2004. március 9. Christophersen, Jon (szerkeszto) 2002: Egyetemes Tervezés. A gondolkodás és oktatás 17 útja. Husbanken. Oslo Clarkson, J., Coleman, R., Keates, S. & Lebbon, C. (szerkesztok) 2003: Integrált Tervezés. Tervezés az egész lakosság számára. Springer
57
Dilani, Alan (szerkeszto) 2001: Tervezés és Egészség – A Tervezés Terápiás Elonyei. Svensk Byggtjänst. Stockholm Dujardin, Marc & Dua, Inez (szerkesztok) 2002: Egyetemes Tervezés Oktatás. Tudományos Fórum, Brüsszel, 2002. május 17. Vlaams Kennis- en Cultuurforum. Brussel Harker, M. & King, N., 2002: Egyéni Igényeknek Megfelelo Tervezés. Építészeti útmutató a fogyatékkal élok lehetoségeinek bovítésére. RIBA Enterprises Ltd. London Imrie, Rob & Hall, Peter, 2001: Integrált Tervezés. Az Akadálymentes Környezet Kialakítása és Fejlesztése. SPON Press. London és New York Mace, R., Hardie, G. & Place, J., 1991, ”Az Egyetemes Tervezés Útján”. In Preiser, W. Vischer, J. & White. E. (szerkesztok): Tervezés Közvetítés. Az Emberközpontúbb Építészet Útján. 155–175. old. Van Nostrand Reinold. New York Monö, Rune, 1997: Tervezés a termékek megismerése érdekében; Tervezésesztétika szemiotikai szemléletmódból kiindulva. Liber. Stockholm Preiser, Wolfgang F. E. & Ostroff, Elaine, 2001: Egyetemes Tervezés Kézikönyv. McGraw-Hill Ostroff, Elaine, 2001: Egyetemes Tervezés: az új paradigma. In Preiser, W.F.E. & Ostroff, E.S. (szerkesztok): Egyetemes Tervezés Kézikönyv, McGraw-Hill Ostroff, E., Limont, M. & Hunter, D. 2002: Emberhez illo világ építése. Fogyatékkal élo tervezok munka közben. Massachusetts. Adaptive Environments Rahe, Ulrike (szerkeszto) 2004: TERVEZÉS. Középpontban az Emberi Igények. Ipari Tervezés Mérnökség. Chalmers. Göteborg Regnier, Viktor, 2002. Tervezés a Segítséggel élok számára. Útmutató A Fizikai és Mentális Fogyatékkal Élok Érdekében. John Wiley & Sons, New York Siré, Elena, 2001: Varsam tillgänglighet vid ändring av byggnader och byggd miljö. (Megfontolt Akadálymentesítés az Épített Környezet Megújítása Során). Svensk Byggtjänst. Stockholm Welch, Polly (editor), 1995: STUD: Az Egyetemes Tervezés Oktatási Stratégiái. Edited by Polly Welch. Adaptive Environments. Boston
58
A „Tervezés Mindenki Számára” elv bevezetése a tantervbe Maria Samova, Zuzana Ceresnova, Lea Rollova, Szlovák Muszaki Egyetem, Építészeti Kar, Pozsony A Szlovák Muszaki Egyetem Pozsonyi Építészeti Kara részt vesz az Európai Bizottság „Tervezés Mindenki Számára elv az Iskolától a Gyakorlatig” címu kutatási projektjében. A kutatók partnerei javaslatokat tesznek az oktatási eszközökre vonatkozóan a gyakorló építészek, a várostervezok és a kivitelezok számára; a helyi önkormányzatok, a döntéshozók és a befektetok számára; valamint azon egyetemek hallgatói és oktatói számára, ahol az épített környezettel foglalkozó szakembereket, szakértoket képezik. A projekt 3 összetevoje lehetoséget nyújt az akadálymentes környezet eszméjének, mint a jó, emberközpontú és valóban demokratikus tervezés „márkajelzésének” szélesköru elterjesztésére. A Szlovák Muszaki Egyetem Pozsonyi Építészeti Karának csoportját bízták meg a pedagógiai eszközök kidolgozásával a hallgatók és az eloadók számára. A projekt fo célkituzését – az Egyetemes Tervezés / Tervezés Mindenki Számára / Befogadó Tervezés elvének tanrendbe illesztését – szem elott tartva kell kidolgoznunk a pedagógiai eszközökre vonatkozó javaslatokat az egyetemi oktatás alap, magiszteri és posztgraduális szintjén. Az oktatók a Tervezés Mindenki Számára elvvel kapcsolatos ismereteinek és megértésének különbözo háttere, illetve a tantervek egymástól való jelentos eltérése arra ösztönzött bennünket, hogy a javaslatokat kétféle tervezetbe soroljuk. Meghatároztuk az optimális / ideális tervezetet, amely azokon az egyetemeken eredményes, ahol már folyamatban van a Tervezés Mindenki Számára elv alapjainak oktatása (egyszerubben azt is mondhatnánk, hogy az észak európai országok egyetemein), másrészrol bevezettük a kihívást jelento / kezdeményezo / minta tervezetet azon egyetemek számára, ahol a Tervezés Mindenki Számára filozófia majdnem teljesen ismeretlen, illetve még nem elfogadott. Általában azt mondhatjuk, hogy ez a helyzet többé-kevésbé a posztkommunista országokra jellemzo. Felkészítettük oket, annak ellenére, hogy tudjuk: az optimális oktatási tervezetnek a Tervezés Mindenki Számára elv lényegébol kell erednie, nem oktatható az épített környezettel foglalkozó egyetemi program külön kurzusaként, mivel ez ellentétes volna a befogadó szemléletmód alapelveivel. Projektünkben javasoljuk a Tervezés Mindenki Számára elvre vonatkozó ismeretek megszerzésének aktív módját, valamint az idoskorúak, illetve fogyatékossággal élok nehézségeinek érzékelése és tudatosítása érdekében az empatikus módszereket, mint a Tervezés Mindenki Számára elv oktatásának hatékony és tanulságos módszereit, amelyek a következok:
59
Eloadások: -
provokatív kérdésekkel (a hallgatók aktivizálása) a fogyatékossággal élo felhasználókkal folytatott párbeszéddel.
Gyakorlati oktatás: empatikus modellezés, szerepjáték alkalmazásával (a felhasználók tapasztalatainak megismerése érdekében) (a környezet, az épületek, a termékek és a fogyatékossággal élok napi tevékenységének) megfigyelésével és elemzésével. Muhelymunkák (a fogyatékossággal élok részvételével) Versenyek és díjak (egyetemi, országos, nemzetközi szinten) A legtöbb egyetemen dönto probléma, hogy a pedagógiai személyzet alkalmatlan a Tervezés Mindenki Számára elv oktatására. Azok az oktatók, akik nem értik meg, hogy újfajta szemléletmódra van szükség a tervezés területén, természetesen nem hajlandók változtatni a régi állapotokon.
A pedagógiai folyamat fejlodése a Tervezés Mindenki Számára elv tekintetében jól illusztrálható saját Építészmérnöki Karunkon. 1989 után (néhányan a tanárok közül) meggyoztük a tantervet kidolgozó dékánt és bizottságot, hogy az épített környezet akadálymentessége kétségtelenül minden demokratikus társadalom egyértelmu ismerteto jele. 1992-ben elkezdtük oktatni a hallgatóknak az „Akadálymentes környezet tipológiája” elnevezésu, kötelezo tantárgyat. Minden hallgatónak vizsgán kellett megmutatnia, hogy valóban elsajátította-e az építészeti tervezés Szlovák Törvényhozás értelmében érvényben lévo tipológiai szabályait. Késobb bovült a mozgásterünk. Néhány oktatónak lehetosége volt részt venni képzéseken, ahol tanulmányokat folytattak, a Bostoni Adaptálható Környezet Központban (Adaptive Environment Centre) laktak, és doktori disszertációt nyújtottak be a probléma bizonyos összetevoirol…
Ezután ismét megpróbáltuk beilleszteni a Tervezés Mindenki Számára elvet a tantervbe, de ezúttal másképp. Jelenleg mindegyik, az építészeti elméletekkel és tipológiákkal kapcsolatos oktatási program kurzusába belefoglaltuk a tipológiai szabályokat. Továbbá az utolsó tanulmányi évben kötelezo felvenni az „Egyetemes Tervezés” tárgyat. Ehhez nagyon kritikusan kell hozzáállnunk, mivel az eloadások, illetve az emberi különbözoségeken alapuló problémák elméletérol és a helyes állásfoglalásról folytatott szemináriumok megtartása
60
ilyenkor már túl késo. Hallgatóink ismerik a különbözo tipológiai szabályokat, de nem értik meg azokat. A tervezési folyamatban a tipológiai eszközök megvalósításának helyes módjával járó problémáiról folytatott párbeszédre már csak akkor kerül sor, amikor épp készülnek elhagyni az egyetemet. Ez már valóban túl késon van... A Gordiuszi csomót valószínuleg át lehet vágni. Bovíteni kell az oktatók ismereteit. Ennek leghatékonyabb módja az informális oktatás. Az oktatók az építészeti versenyek során jobban megismerhetik a Tervezés Mindenki Számára elv filozófiáját és alapelveit. A versenyek egyik típusát az építészeti iskolák hallgatói számára lehet kiírni. A fiatalok nyitottak a tervezés és kivitelezés új szemléletmódjaira. A Schindler Díj nemzetközi versenyei jól illusztrálják, mennyire vonzó a tanárok számára a Tervezés Mindenki Számára elv. Az elso versenyen, amit két évvel ezelott tartottak, 78 építészeti iskola vett részt. Idén, a verseny második évében 99 egyetemet regisztráltak. Az egyetemek ösztönzésére támogatást kapnak azok az iskolák, ahol „saját” eloselejtezo versenyeket szerveznek a meglévo 12 verseny alapján. Úgy éreztük, hogy a hallgatók részvétel iránti érdeklodése a tanárok figyelmét is felkeltette. Néhány tanár – a Tervezés Mindenki Számára elv mesterei – muhelymunkákat szerveztek a verseny témakörében, felolvasták az eloadások anyagát nem csupán a hallgatóknak, hanem a kollégáiknak is, remélve, hogy egy napon ok is másként kezdenek majd gondolkodni az akadálymentes környezetrol.
Az ábra fordítása: Egyetemek és iskolák diákok és tanárok KUTATÓ KÖZPONT Helyi önkormányzatok
Döntéshozók
Építészek Befektetok és várostervezok Tervezok
61
Példák az Szlovákiában
akadálymentesített
muemlék
épületekre
Pavol Korcek, Stanislav Majcher, Építészeti Kar, Szlovák Muszaki Egyetem, Szlovákia Összefoglalás A történelmi épületek múltunk emlékei. Kulturális hovatartozásunk szerves részei helyi, regionális és országos viszonylatban egyaránt. Ezek az épületek pótolhatatlanok, de néha változtatásokat kell eszközölni rajtuk akadálymentességük javítása, életképességük fenntartása érdekében. Általában azt mondhatjuk, hogy az akadálymentes környezet kialakítása a muemléképületekben komoly kihívást jelent. Az akadályok eltávolításának kényes folyamata az egyes épületek jellegén és jelentoségén alapul (a jelleg az épület fizikai jellemzoibol, alaprajzából, a felhasznált alapanyagokból és alkalmazott építésmódokból ered). Az építészeknek azonban számításba kell venniük a fogyatékossággal élo emberek eltéro igényeit is. Sok esetben nem lehet a „tervezés mindenki számára” (Design for All) elv szempontjából optimális megoldást találni. Az építészeknek az adott történelmi környezetnek megfelelo, kompromisszumos megoldást kell keresniük. A Szlovák Köztársaságban 1994 óta jogszabály írja elo a „Tervezés Mindenki Számára” alapelv alkalmazását, ennek ellenére nem sok olyan épület van, amelynek rekonstrukciója a fent említett alapelv szerint történt. Eloadásunkban az akadálymentes (vagy részben akadálymentes) muemléképületek következo példáira szeretnénk összpontosítani: o o o o o
Pozsonyi Egyetemi Könyvtár Szent István Templom Stupavaban Az Esterházy Palota, a Szlovák Nemzeti Galéria Pozsonyban Az Irgalmas Testvériesség Temploma és Rendháza Pozsonyban A Carlton Hotel Pozsonyban
Pozsonyi Egyetemi Könyvtár Az Egyetemi Könyvtár intézményét 1919-ben hozták létre. A könyvtárat eloször a Clariseumban – a Klarisszák templomának és elozo rendházának épületegyüttesében helyezték el. A könyvtár fokozatosan két muemléki objektummal bovült: 1951-ben a Magyar Kamara Palotájával, és 1957-ben a Leopold de Pauli Palotával. A Magyar Kamara Palotáját az 1751-1753-as évek során építették. A Leopold de Pauli Palota építését 1777-ben fejezték be. A Magyar Kamara Palotát helyreállították, és 1955-ben megnyitották a nagyközösség elott. A Leopold de Pauli Palota helyreállítását 1968-ban fejezték be. A két épületet összekötötték, így összefüggo épületegyüttes jött létre. A XX. század végén az épület helyiségei könyvtári használatra alkalmatlanná váltak, ezért újból helyre kellett azt állítani. A 2001-2005-ös évek alatt megvalósították a „Többfunkciós Kulturális és Könyvtárközpont” projektet, melynek az volt a célja, hogy az Egyetemi Könyvtár megfeleljen az új társadalmi és információs feltételeknek. Az Egyetemi Könyvtár helyreállítása során az egyik fo kihívást az akadályok megszüntetése jelentette, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élo olvasók is hozzáférhessenek az információhoz.
62
Az akadályok eltávolításának folyamata során a mozgáskorlátozott, a hallássérült és a látássérült emberek elvárásainak kívántunk megfelelni: A mozgáskorlátozott emberek számára: - akadályoktól mentes környezetet alakítottunk ki - valamennyi olvasóhelyiségben speciális helyet kerekesszéket használók számára.
alakítottunk
ki
a
A hallássérült emberek számára: - multimédiás tanulószobát alakítottunk ki, amelyben speciális vizuális dokumentációkat és feliratozással ellátott speciális oktatási szoftvereket használhatnak. A látássérült emberek számára: - esetükben az akadálymentességnek több jelentése van, ideértve a hardverhez és szoftverhez való fizikai hozzáférést, valamint annak
63
-
biztosítását, hogy a felhasználók nem csak hozzáférhetnek a képernyon megjeleno szöveghez, illetve olvashatják azt (nagyító egység, hangos felolvasó egység vagy Braille egység használatával), de interakcióba is tudnak lépni a forrásokkal és szolgáltatásokkal. Az adatbázis és multimédiás tanulószoba összes számítógépe Lunar 98 szoftverrel, és a windows hangos változatával van ellátva. Az olvasóteremben speciális írógép is található számukra.
Némi mérlegelés után kijelenthetjük, hogy az Egyetemi Könyvtár elérte az akadálymentesség átlagos szintjét, tiszteletben tartva az épület muemlék jellegét, megorizve a fontos történelmi alapanyagokat és jellegzetességeket. Az Egyetemi Könyvtár fizikai akadálymentessége lehetové teszi a mozgássérültek számára a belso tér használatát és a részvételt az épületben folyó tevékenységekben, de nem biztosít teljes akadálymentességet a látás- és hallássérültek számára. Szent István Templom, Stupava A templom bejáratánál két rámpát szimmetrikusan helyeztek el. A templom barokk stílusához jól illik a rámpák dinamikus formája.
Az Esterházy Palota, a Szlovák Nemzeti Galéria Pozsonyban Az épület kiemelt muemlék jellege miatt az Esterházy Palota belsejében nem volt lehetoség lift beépítésére, ezért azt az építészek az udvaron helyezték el. A liftet átlátszó anyagokból készítették, így a látogatók élvezhetik a muemléképület szépségét, másrészt a lift, mint objektum nem rontja a történelmi környezet értékét.
64
Az Irgalmas Testvériesség Temploma és Rendháza Pozsonyban A muemlék épülethez jól illik a rámpa építészeti formája. Hiányoznak a korlátok.
Carlton Hotel, Pozsony Az épület muemlék jellegéhez jól illik a rámpák alapanyaga, formája és elhelyezkedése. Az eredmény tehát egy olyan rámpa, mely nem rontja az épület muemlékjellegét. Az akadálymentes bejutást az automatikusan muködo tolóajtók biztosítják.
65
Mint már korábban említettük illetve bemutattuk, Szlovákiában nem sok olyan történelmi jelentoségu muemlék található, amely az emberek többsége számára akadálymentes. Ennek egyik oka a „Tervezés Mindenki Számára” elv nem megfelelo támogatása a jelenlegi Szlovák törvényekben. Egy másik ok a muemlék épületek szigorú védelme. Ez a helyzet azon alapul, hogy az építészek ismeretei és szaktudása hiányos az egyetemes tervezés és a befektetoi tudatosság területén. Többségük nem ismeri fel, hogy az akadályok eltávolításának kezdetben magas költsége az épület kihasználhatóságának növelésével nagyon hamar megtérül). A jelenlegi állapotot nem könnyu megváltoztatni, de legalább meg kell tanulnunk, hogyan érthetjük meg azokat a nehézségeket, amelyekkel a mozgássérült emberek szembesülnek mindennapi életük során. Ezt nem lehet jogszabályokkal megoldani, ehhez emberiességre van szükség.
66
Wales romjai Alan Richards, Walesi Nemzetgyulés, Egyesült Királyság
Bár Walesben számos Nyugat-Európára jellemzo muemlék található, a neolitikustól egészen a középkoriig, ami ettol eltér, az a kastélyok száma és mérete, melyek többsége az állam gondozásában van. Ezek legtöbbjét katonai bázisként használták, oly kíméletlenül, hogy többségük romos állapotba került, ami sok problémát okoz az állagmegorzés és a hozzáférhetoség tekintetében. A kastélyok a hódítás hosszú története során születtek: néhányat az angol hódítók építettek Wales feletti uralmuk megszilárdítása érdekében, létrehozva a hatalom és a környezo települések jelképét; néhányat a walesi védok építettek, akik tisztán funkcionális katonai erodítménynek szánták azokat a távoli hegyek közt. A kastélyok rendkívüli problémát okoznak az akadálymentesítés során – dióhéjban: azért tervezték oket így, hogy az embereket távol tartsák. A keskeny, kanyargós megközelítési útvonalak, a váratlan lépcsok, a sötét folyosók és a csigalépcsok mind a védelmet szolgálják, és ezek a jellegzetességek alkotják a középkori kastélyok lényegét. Még ha fizikailag lehetséges is volna ezen akadályok átalakítása, ezzel súlyosan károsodna az épület karaktere. Hogyan gyozhetjük le tehát ezeket az akadályokat a mai, szívesebben látott hódítók elott? Eloször is, ha a tornyok esetleg nem akadálymentesek, az nem azt jelenti, hogy más területekrol is elfeledkezhetünk. Általában számos olyan terület van, mint például a külso várudvarok, orbódék és egyéb romos területek, amelyek akadálymentessé tehetok. A küszöbök és rövid szakadékok rámpával vagy a föld feltöltésével könnyen áthidalhatók. Utólag is lehet korlátokat felszerelni, mind az akadálymentesség, mind a biztonság növelése érdekében, és amennyiben azok átgondoltan és jól tervezetten kerülnek fel valahova, ritkán képezik vita tárgyát. Talán túlságosan zavaró a történelmi lépcsok élvédo szögvasalásának eros megvilágítása, de minden modern lépcsosort feljavíthatunk kontrasztos színu és csúszásmentes élvédo szögvasalással. A veszélyes helyek szelektív megvilágítása a sötét átjárókban és a lépcsoknél mindenki számára javítja a megközelíthetoséget – anélkül, hogy megváltoztatná a muemlék jellegét.
67
Lift beszerelésére rendkívül ritkán van lehetoség, így az épületek többségében a mozgáskorlátozottsággal élo látogatók számára a felso szintek elérésének egyetlen lehetoségét az jelenti, ha a muemléket visszük le hozzájuk. Habár ezt megtehetjük az utazási könyvek képei és leírásai révén is, sokkal jobb megoldás egy virtuális interaktív túrát biztosítani. A hollywoodi filmek költségvetése nélkül a számítógépes modellezés ritkán hatékony a mai digitalizált nemzetek generációi számára. Ehelyett a fényképészet olyan valós képeket tud alkotni, ami 360°-os, vagy teljesen szférikus is lehet. Ezen képek használatával azok, akik nem tudnak eljutni egy helyiségbe vagy adott helyre (pl. egy fal tetejére sétálni), a képernyon az egér használatával bármit körbejárhatnak, megközelíthetnek, megállhatnak nézelodni vagy további információt szerezhetnek a dologról. Szabadon mozoghatnak és tevékenykedhetnek ugyanúgy, ahogy az adott fizikai helyszín látogatói - nem csupán passzív fogyasztói egy elore elkészített videós túrának. A Laugharne Kastély az akadálymentesítés fejlodésének áttekintését kínálja. A régészek feltárták egy XVI. századi kert körvonalait a gyalogutak maradványaival együtt. Ezeket az eheto szívkagyló (puhatestu tengeri állat, melyet a területen még mindig gyujtenek és fogyasztanak) összezúzott héja borított, így ugyanezt az anyagot használtak fel a helyreállításhoz is. Ez kezdetben nehézséget jelentett az akadálymentességben: a lefektetett egész kagylóhéjak laza talajt alkottak, amibe belesüppedt a kerekesszék kereke. Ezt felszedték, és a visszahelyezés elott összezúzták egy malomban; mostanra már jó tömörré vált, így nem jelent akadályt a kerekesszéket használók számára. Egy néhány évtizeddel ezelott épült hatalmas híd tervezésénél figyelmen kívül hagyták a kerekesszéket használók igényeit. Ezt egy acélhíddal helyettesítették, ami fokozatosan összeolvad a föld szintjével, így az eredeti híd mindkét végénél lévo felesleges lépcsok eltávolíthatóvá váltak. A felso szintek, vagyis a tengeri kilátást nyújtó toronyteto, a szomszédos part menti kastélyok, a Polgárháborús loállások és a középkori város a látogató központban tett interaktív túra keretében tekintheto meg. A Pentre Ifan egy többkamarás magalitikus sírhely a domboldalon elterülo rét közepén. A foúttól körülbelül 700 méterre található, egy göröngyös és keskeny ösvény végén, melyen a szintkülönbségek miatt számos kapu állt. Egyszeru feladat volt kiszélesíteni és elsimítani az ösvényt; eltávolítani a szükségtelen kapukat, illetve szélesebb, akadálymentes kapukkal helyettesíteni a régieket. A diszkréten néhány bokor mögé rejtett tolmácspanelhez vezeto gyalogút, egy fuvel megerosített rács, szintén átalakításra szorult – muanyag „tojásos doboz” borítást kapott, amely lehetové teszi a fu növekedését a cellák között, de megakadályozza az eróziót és biztosítja a megfelelo tapadást.
68
A St. David Püspöki Palota egy romos állapotban lévo középkori épület a katedrális toszomszédságban. A fölszinti boltíves altemplom, bár alacsony és sötét, mégis akadálymentes volt. A fedél nélküli elso emeletre vezeto lépcsok egyike sem volt átalakítható kerekesszéket használó látogatók számára. A fontos Nyugati Rózsaablak alatt lévo boltív beomlása azonban kedvezo alkalmat nyújtott egy kültéri emeloszerkezet beépítésére. Amikor lehetové vált az elso emeletre való feljutás, ott apróbb rámpák sorozatával, valamint egy modern híd módosításával érték el, hogy a fontos muemlék majdnem teljes egészében akadálymentes legyen. A szellemi akadálymentesítés ugyanolyan fontos, mint a fizikai: tudatnunk kell az emberekkel, hogy egy helyszín valószínuleg nagyobb mértékben akadálymentes, mint gondolják, és az információt mindenki számára hozzáférheto formában kell közzétenni. A Cadw útikönyvei megvásárolhatók, és hamarosan a nagyméretu betukkel nyomtatott változatok is hozzáférhetoek lesznek, felár nélkül. Továbbá a nagyméretu betuvel nyomtatott kivonatok, ajánlott útvonalak illetve Braille-írásos útitervek kérésre ingyenesek lesznek. Valamennyi látogató központban van indukciós hurok valamint tolmácspanel, melyeket éppen a napokban cserélnek könnyebben hozzáférheto változatokra. Már nem használnak például „vízjelet”, és a szövegek nem úsznak át a képeken. Mivel minden anyagnak kétnyelvunek kell lennie, eltéro szín és betutípus használatával különböztetik meg a walesi-, illetve az angolnyelvet, mindig figyelve a nyelvek egyenrangúságára. A Nemzetgyulés (Cadw) álláspontja a walesi muemlékek akadálymentesítésével kapcsolatban az, hogy a társadalmi részvételt és a történelmi környezet tiszteletben tartását egyaránt támogatni kell. Ezt a muemlékeken végzett fizikai munkálatok, valamint az interpretációs anyagok mindenki számára hozzáférheto formában való eloállítása révén próbálják elérni. A Cadw megérti a párbeszéd fontosságát, ezért felkérte a muemlékekhez látogató fogyatékossággal élok csoportjait, valamint magánszemélyeket az akadálymentesítési munkálatok értékelésére. Szinte valamennyien, sérültséggel és anélkül élok egyaránt élvezettel látogatják az átalakított helyszíneket. Elégettek a diszkrét javításokkal, illetve nemtetszésüket fejezik ki a durva beavatkozás láttán, amely, bár némelyek számára javíthatja az megközelíthetoséget, valamennyiünk számára tönkreteheti az élményt.
69
Példák az Egyesült Államokból és Skandináviából Rita Harkin, Ulster Architectural Heritage Society, Egyesült Királyság A 2004 októberében hatályba lépett Fogyatékossággal Élok Diszkriminációs Törvényének (Disability Discrimination Act, 1995) III. Szakaszába foglalt rendelkezés ellenére benyújtottam jelentkezésemet a Winston Churchill Utazó Baráti Társasághoz (Winston Churchill Travelling Fellowship). A Törvény ésszeru intézkedések végrehajtását, az akadályok eltávolítását, átalakítását vagy elkerülését kéri az áruk és szolgáltatások akadálymentessége érdekében. Habár a listába foglalt épületekre vonatkozó törvényeket nem helyezték hatályon kívül, a régebbi épületeknek gyakran van központi funkciójuk, amit az épített környezet illetve a teljes akadálymentesség késedelme tükröz. A pánikreakciók azonban alacsony színvonalú megoldásokat eredményeznek. A nem valódi vita eredményeként kialakuló pragmatizmus nem hatásos, ezért Észak Írország néhány évtizeddel lemaradt az USA és Skandinávia mögött. Egyesült Államok Azért választottam az Egyesült Államokat, mert törvényhozási programja viszonylag korai, és igencsak pereskedo kultúra hírében áll. A Fogyatékossággal Élo Amerikaiak Törvénye (Americans with Disabilities Act, 1990) szövetségi törvény, amely az 1968-as Építészeti Akadályok Törvényére (Architectural Barriers Act) épül, továbbá akadálymentesség tekintetében minden államnak megvannak a saját törvényei. Az Országos Nyilvántartási Jegyzékbe felvett épületeken végzett átalakításoknak összhangban kell lenniük a FÉAT Akadálymentes Tervezés Szabályzataival (ADA Standards for Accessible Design), illetve az Egységes Szövetségi Akadálymentességi Szabályzatokkal (Uniform Federal Accessibility Standards). Amennyiben bármelyik Szabályzat sértené vagy tönkretenné az ingatlan történelmi jelentoségét, alternatív megoldásokat lehet alkalmazni. A döntést a Szabályzatokban kijelölt, megfelelo történelmi tanácsadó testülettel (Állami Történelmi Állagmegorzo Hivatalok) folytatott konzultáció alapján kell meghozni, és az érdekelt feleket is fel kell kérni a döntéshozatali folyamatban való részvételre. Skandinávia Skandinávia híres szociális érzékenységérol és építészeti etikájáról, és különösen Svédország játszik valóban úttöroszerepet. A Svéd Parlament úgy döntött, hogy 2010-re valamennyi kormányhatóságnak jó példával kell elöl járnia a fogyatékossággal élok teljes társadalmi részvételének támogatására, a „Betegbol Állampolgár” elnevezésu politikai irányzat értelmében. A Tervezés Mindenki Számára elvet a haladás szerves részének tekintik, és 1999 és 2004 között a kormány 500 millió svéd koronát fektetett az „Akadálymentességi Projektbe”. Nyitott és becsületes információáramlás figyelheto meg az örökségvédelem és a fogyatékossággal élok csoportjai között, mind az USA-ban, mind Skandináviában, ami
70
gyakorlati megoldásokhoz vezet. A testületek szerint elo kell segíteni a technológiai fejlesztést. Eredmények • Valamennyi sikeres terv kiindulópontját a muemléképület alkotóelemeinek építészeti és történelmi szempontból való alapos felmérése képezi. •
Esztétikailag is kedvezo megoldásokat találhatunk, amennyiben elegendo idot hagyunk a vitára és az elképzelések tesztelésére. Fontos a tartalmas konzultáció. A legjobb határozatok kidolgozásába az egész
folyamat során bevonták a felhasználókat is. •
A meglévo épületek „fizikai korlátait” kihívásnak kell tekinteni, amely révén tájékozódhatunk a tervezés folyamatáról, és amely technológiai újításokra ösztönöz.
•
A jó minoségu alapanyagok felhasználásával készült, egyszeru de jól kialakított konstrukciók gyakran nagyon hatékonyak, valóban integrált megoldásokat jelentenek.
•
Amennyiben fizikai átalakításra nincs lehetoség, a vezetoség megoldásai kerülnek elotérbe, habár egyértelmu, hogy a kettonek össze kellene fonódnia.
•
A Web oldalak alkalmazása teljesen kiaknázható az akadálymentességgel kapcsolatos információnyújtás érdekében, így sok felhasználó kaphat lehetoséget az elozetes felkészülésre.
•
Az egyetemes tervezésnek át kell hatnia az építészeti, a tervezési és a várostervezési képzést, ahelyett hogy azt szükséges kiegészítésnek tekintenék.
•
Eroteljes és konkrét nyomást kell gyakorolni az iparra a liftek és egyéb emeloszerkezetek fejlesztése érdekében. A Tervezés és Fogyatékos Ügyek Európai Intézete (European Institute for Design and Disability) valószínuleg hatékonyan lobbizhatna ennek érdekében.
•
Svédország figyelemre méltó fejlodésében központi szerepet játszott a politikai elfogadás és támogatás.
•
A nyilvánosság tájékoztatása nagyszeru ösztönzo ero. Az Északi „Tervezés Mindenki Számára” és a rákövetkezo „Várostervezés Mindenki Számára” díjak kituno alapot nyújtanak a legjobb megoldások támogatására és a nyilvános vitára, ezért ezeket az Egyesült Királyságban is be kellene vezetni. Az Európai Örökség Napok (European Heritage Open Days) ráirányíthatják a figyelmet a muemléképületek akadálymentességének kérdésére, de az Európa Nostra díj is hasonló szerepet játszhat.
71
