A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA
Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
2010. VI. évfolyam 1. szám
Kemecse Város Önkormányzata, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja a A VI. Helytörténeti konferenciára, melynek témája VÍZÜGYTÖRTÉNET Ideje: 2010. március 6. (szombat) 10 óra Helye: Arany János Általános Iskola. 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond u. 47.
A konferencia fővédnöke: Bodnár Gáspár igazgató Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Program Regisztráció Megnyitó, köszöntő: Lipők Sándor Kemecse város polgármestere A FETI-KÖVIZIG bemutatása: Bodnár Gáspár igazgató FETI-KÖVIZIG Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dualizmus kori történetének főbb kérdései: Dr. Szabó Géza elnök, történész Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület A Lónyay főcsatorna története kezdetektől napjainkig: Fejér László nyugalmazott igazgató Országos Vízügyi Levéltár és Közgyűjtemény A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény bemutatása: Elek Andrásné gyűjteményvezető FETI-KÖVIZIG SZÜNET Kemecse és térségének vízrajza: Lucza Zoltán osztályvezető FETI-KÖVIZIG Dr. Horváth József országgyűlési képviselő vízügyi javaslatai: Tóth Sándor nyugállományú ezredes, helytörténész Kriston Ferenc volt társulati igazgató életútja: Lucza János nyugalmazott iskolaigazgató, múzeumvezető Kemecse Helytörténeti Múzeum A kemecsei nemesi családok közös családfájának bemutatása: Komiszár Dénes helytörténész Népies ételkóstoló
2.
2010. 1. szám
Babérkoszorút a Tisza szabályozó mágnásoknak, mérnököknek és kubikos őseinknek Gr. Dessewffy Aurél volt a Magyar Királyság korában az utolsó ORSZÁGBÍRÓ, ami valamikor a magyar király utáni első közjogi méltóságot jelentette. Ebben a minőségében vett részt IV. Károly koronázási szertartásán 1916-ban. Aurél gróf a szellemi műhelyt alkotó bűdszentmihályi Dessewffy József grófi ágából származott. Szabolcs megyei aljegyzőjeként kezdte közéleti pályafutását. A Lónyi Menyhért vezetése alatt működő pénzügyminisztériumban sajátította el az állami pénzügyek vitelének tudományát. A századfordulón a nagy három agrárvezér (triász) egyikeként vonult be a történelembe: a triász, gr. Károlyi Sándor, gr. Dessewffy Aurél és Darányi Ignác. Mindhárman a gazdatársadalom választott érdekképviselői voltak olyan időben, amikor állami pénztámogatással nyomultak előre a más rétegekből képződő gyárosok és pénztőkések osztálya. Ahogy akkor fogalmazták, a kapzsi tőkével szemben kell védelmezni a gazdatársadalom érdekeit a szövetkezés erejével, beszerző, értékesítő és feldolgozó szövetkezetek értendők, mely eszme ma is érvényes a kapzsi tőkével szemben. A Dessewffy grófok nevével még az elemi iskolában ismerkedtem gr. Dessewffy Gyula uradalmi elemi iskolájában Királytelken (ma Nyírtelek). Gyermekkoromban a felnőttek azt beszélték Gyula grófról, hogy szándékában áll földbirtokának kiosztása a cselédségnek. Én akkor nem tudtam, hogy a Nemzeti Kaszinóban őt vörös grófnak becézték. A háború éveiben a Kiss Újság tulajdonos főszerkesztője volt, majd a Kisgazdapárt egyik kérlelhetetlen antifasiszta vezetője lett, akit aztán Rákosi disszidálásra késztetett. Húsz évvel ezelőtt otthonomban találkoztam a volt gróf Dessewffy Gyulával, amikor magnóra vett hosszú beszélgetéseket folytattunk emlékeinkről, történelmi vitáinkról és az Ő neves őseiről. Ekkor ismertem meg közelebbről Gyula nagyapjának- gr. DESSEWFFY AURÉLNAK – a történelmi érdemeit a magyar gazdaságpolitikában és politikában általában. Érdemei elhallgatása még a Horthy korban kezdődött.
Gr. DESEWFFY AURÉL az édesapjától gr. DESSEWFFY EMILTŐL örökölte meg a Tisza szabályozás nemzeti ügyét, s az Alsószabolcsi tiszai ármentesítő társulat elnöki tisztét vette át gr. Andrássy Gyulától, 32 éven át viselte e tisztség terhét-örömét. Ismert, hogy egyszer minden építkezéssel el kell számolni. Ő hajtotta végre 18821883-ban az állammal társulata érdekeinek megfelelően az első leszámolást, ahogy ezt szaknyelven kifejezték. Rendezte az elhanyagolt hátraléki ügyeket, szilárd alapokra helyezte a birtokváltozások nyilvántartását az ártérfejlesztés végrehajtásával. Személyesen részt vett az 1888. évi rendkívüli árvíz elleni védekezésben s annak lefolyása után személyesen vezette a védművek átalakítási munkájának irányítását és ezzel kapcsolatos pénzügyi műveleteket. 1892-ben elintézte a társulat kölcsöneinek konverzióját.
Adalékok Kemecse történetéhez
2010. 1. szám
3.
Mind emellett aktív vezetője volt a nagyobb területet szabályozó Tiszavölgyi Központnak, ahol gr. Lónyay Menyhért 1884-ban történt lemondása után elnök lett. Térjünk vissza a Dessewffy Gyula visszaemlékezésére, ami érintette Dessewffy Aurél gróf szerepét a Magyar Királyság sorsával kapcsolatban. Ez 1920-ban történt, amikor a politikusok és mágnások egymásnak adták a kilincset gr. Dessewffy otthonában és arra ösztökélték az idős gr. Dessewffy Aurél ORSZÁGBÍRÓT, hogy a zavaros idők elmúltával éljen legmagasabb közjogi állásával és vegye kézbe az ország sorsának irányítását. Ő azonban kitért egy ilyen lépés elől, hangoztatván, hogy a kialakult kritikus helyzetből a jövőre nézve demokratikus választás által kell meghozni a döntést. Ő még 1926-
ban is azzal a kikötéssel szavazta meg a Felső Házban a Magyar Királyság Horthy féle jogfolytonosságát, hogy azt ideiglenesnek tekinti. Így aztán a Horthy korban kezdetét vette a gr. Dessewffy család háttérbe szorítása a politikai közéletből és a gazdasági kulcspozíciókból. Gr. Dessewffy Aurél 83 évesen, 1928-ban halálozott el, végakaratának megfelelően a család bűdszentmihályi sírkertjében helyezték örök nyugalomra, a temetési szertartást Kemecse kiváló szülötte Dr. Kriston Endre celebrálta és szentelte be a koporsót. A koporsóján ez állt: gr. Dessewffy Aurél ORSZÁGBÍRÓ. A Dél-Amerikából hazalátogató utódait én kalauzoltam el Tiszavasvári temetőjébe, ahol Maga László helyi plébános úr szentelte meg a szerény sírkertet. Dr. Bálint József ny. államtitkár
Kemecsei születésű, illetve kötődésű Vízügyes neves elődeink (részlet a Konferencia előadásából…) A régmúltból megemlítem vonatkozású - tisztségeiket felsorolva:
–
vízügyi
Megyery Gábor vármegyei főpénztárnokot /1813-1897/, aki a Tiszavölgyi Társulat tagja volt. Fiát, Megyery Géza kúriai bírót, a nyíregyházi királyi törvényszék elnökét, felsőházi tagot /1846-1930/, aki a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke volt. Őt, mint „a magyar bírák mintaképét” ismerhettük meg Komiszár Dénes azonos címmel kiadott könyvéből. Mindketten a kemecsei régi római katolikus temetőben nyugszanak. Kállay András főispánt /1839-1919/, aki a társulati választmány tagja, majd gróf Lónyay Menyhért halála után a Felsőszabolcsi TiszaiÁrmentesítő és Belvízszabályozó Társulat elnöke lett, mely tisztséget 1884-1888 között töltötte be. A kállósemjéni családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Báró Feilitzsch Berthold főispánt /18671949/, aki 1899-ben a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat miniszteri biztosa lett, mely tisztséget 1899-től 1906-ig töltött
be. A Mikecz családból Mikecz Dezső alispánt /1883-1952/, aki 1914-től alelnöke, majd 1926-tól 1941-ig a Nyírvíz-szabályozó Társulat elnöke volt. 1921-ben árvédelmi miniszteri biztossá nevezte ki a földművelésügyi miniszter. A megye vasúthálózatának és telefonhálózatának kiépítésében is jelentős érdemeket szerzett. Mikecz Pált /1889-1958/, aki a Nyírvízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke volt. Neve szorosan összefonódik a Nyírvíz-szabályozó Társulat történetével, melynek 1917-től mérnöke, majd 19401948-ig igazgatója volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a társulat védműveinek korszerűsítése és fejlesztése kapcsán. Tervei alapján készültek el a 1926-1929 között létesített szabályozási művek. 1927-ben felmerült a nyíri csatornák medreinek vasbeton burkolattal történő kiépítése. Erre vonatkozóan Imre János igazgató főmérnökkel dolgoztak ki technológiát, melyet az igényekhez igazodva korszerűsítettek. Ez a találmány forradalmi jellegű volt az évtizedek óta fennálló folyós homok altalajú csatornák mederelfajulása elleni küzdelemben.
Adalékok Kemecse történetéhez
4.
Dr. Bene János: „A Mikeczek” c. könyvének 103. oldalán is olvashatunk róla, mint e jeles család szabolcsi ágának elismert és megbecsült tagjáról. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Kriston Ferencet /1881-1942/ Kemecse szülöttét, aki a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke volt. 1908-ban lépett a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat szolgálatába, szakaszmérnöki beosztásba. Ebben a beosztásában számos partvédőmű építését, a Lónyay-főcsatorna zsilipjeinek építését vezette. Irányította a távbeszélő hálózat átépítését, őrházakat létesített. 1918. február 1-jén a társulat igazgató-főmérnökévé választotta. Igazgatói beosztásában, a legnehezebb időszakokban irányította a társulat ár- és belvízvédelmét. Az Ő érdeme, hogy a társulat 1930-ban Kisvárdáról Nyíregyházára helyezte át a székhelyét. Rövid betegség után, 1942. január 30-án hunyt el Nyíregyházán. Kemecse a Vízügyi Igazgatóság életében jelentős szerepet töltött be. Itt alakították ki a kovácsműhelyt, az asztalosműhelyt, a telefonműhelyt az 1953 utáni években.
2010. 1. szám
Berencsi, Cseh, Cziránku, Ficsor Fekete, Hajnal, Iglai, Kádár, Kovács, Korpai, Kökösy, Kövér, Magyar, Márkus, Onodi, Pethő, Sándorfy, Soltész, Szalánczy, Tamás családok, akik közül apa-fiú, vagy testvér rokon állt vízügyi szolgálatban. Az asztalos brigádban Márton Antal, Pásztor Béla, Kádár Miklós, Enyedi Sándor, Linter János, Cziránku András neveket említeném, vagy még korábban Bálint Géza brigádját, akik az OVF épületének belső berendezését is gyártották, szerelték. Az ötvenes-hatvanas években, a kubikos brigádokban is sokan dolgoztak: pld a Blaner brigád is „ kemecsiekből” állt össze.
Az őrházakban Kökösi Jóska bácsi, Kovács András bácsi, Kovács Károly bácsi teljesített szolgálatot, míg a csatornaőri feladatokat Mudri Sándor látta el. A műszakiak közül Báthory Miklós üzemvezető, Szép István építésvezető, Szova István felügyelő, Szalánczy Ferenc felügyelő, Kovács György felügyelő látták el szakmai feladataikat.
Ebből következik, hogy a lakosság egy jelentős része az Igazgatósághoz került alkalmazásba. A gátőrház védelmi központként is funkcionált, a csatornaőrhöz a VII. sz. főfolyás és mellékágai tartoztak. Őrök, gépészek, asztalosok, telefon felvigyázók, vízügyi szakemberek tevékenykedtek a községben. Voltak dinasztiák, mint a Báthory,
Napjainkban Szabó Károly a felügyelő, a régi gátőrjárás felosztott, Cseh Csaba és Sutyák János között. A csatornaőr Korpai Csaba. Kemecse lakosai közül néhány nevet említek, akik hosszú időn keresztül az Igazgatóság dolgozói voltak: Lukács Jánosné, Nagy Pálné, Elek András, Hagymási Sarolta, Szakács Gábor, Sefcsik István, Tóth László. Olyan hosszú a névsor, hogy nem is tudom felsorolni az összes nevet – és ezért elnézést kérek azoktól, akiket nem említettem. Lehet, hogy egyszerűbb lett volna felsorolni, kik nem dolgoztak a vízügynél. Kemecse, a Lónyay főcsatona bal partján fekszik, így területileg az I. sz. Nyíri szakaszmérnökséghez tartozik.
Adalékok Kemecse történetéhez
2010. 1. szám
5. Az Igazgatóság vezetői voltak 1953-tól: Zboray Károly, Jancsó Gyula, Máthé Zoltán, Dr. Szeifert Gyula, Dr. Szlávik Lajos, Fazekas László, napjainkban Bodnár Gáspár igazgató úr.
A szakaszmérnökség vezetését, irányítását 1953-tól Gyikó Gyula, Pammer Pál, Jeczkó János, Sípos László, Kovács Gábor, Solymos Károly, Bartha István, Fazekas Zsigmond, Galyas István, Veszeli András, Hidegkuti László mérnökök látták el. Jelenleg a néhai zsadányi gátőr fia Kovács László mérnök úr a terület gazdája.
Úgy gondolom, hogy mindig is rang volt vízügyesnek lenni. Példa erre, hogy nagyon sokan egész életüket a vízügyi szolgálatnak szentelték. Igazgatóságunk aranygyűrűt adományoz a 35 éves szolgálattal rendelkezőknek. Kemecseiek is vannak köztük szép számmal. Napjainkban is különböző beosztásban találunk kemecsei születésű, vagy kemecsei lakosú kollégákat, kik szívügyüknek tekintik a vízügyi szolgálatot. Elek Andrásné gyűjteményvezető
Gátőrházak, szivattyútelepek, vízügyi dolgozók A Tisza szabályozása alapjaiban változtatta meg környezetének gazdasági, társadalmi életét, Kemecsén is jelentős változást eredményezett. A Szabolcsi-öblözet részeként 2 főcsatornát is építettek, a Bel-főcsatornát és a Lónyayfőcsatornát. A magas vezetésű Lónyay-főcsatornába szabad befolyással a VI-os, a VII-es és VIII-as csatorna vezette be térségének vizeit. A Kemecse központtal induló vízügyi társulat Berkesztől Kótajig ölelte fel az átemelő szivattyú rendszert alkalmazó szivattyútelepeket, gátőrházakat és az ezeket működtető szakember hálózatot. Az átemelő szivattyúkhoz Kemecséről Keszler Jakab gépész kölcsönözte a benzines szivattyúkat, Enyedi Ferenc gépész és Vörös József, Kiss Pál rásegítő gépészek segítségével. Berkesz térségében a gátőri feladatokat a Fintor család látta el. A nagyapa, apa, fia mind Fintor József nevet viselte, a legidősebb Fintor József Kemecsén szolgált. A sorban az első szivattyútelep Demecserben, a Rókakúti szivattyútelep volt. Neves gépészei Márkus József, Horváth István, Szalánczy Ferenc és Bötykös József voltak. Gőzüzemű, iker – kétkéményes gép nagy teljesítményű volt, 1970-ben alakították át
elektromos üzemeltetésűvé. Gátőrei évtizedeken át Uri Péter, Kicska Antal, Szilágyi Antal és Csadek Antal voltak. A Kéken működő Cseréstói szivattyútelep is fontos szerepet töltött be. A gőzüzemű szivattyútelep gépészei Márkus József, Szalánczy Ferenc és Bötykös József voltak. A kéki Cseréstói gátőri feladatot Pokol Márton látta el. A gátőrház Gyártelep területén volt, gátőrei Blaner Miklós, Zoltai András és Szanics Antal. Kemecsén, mint a központban és több feladatot is ellátó területen több szivattyútelep és gátőrház működött. A Kemecse Zsadány szivattyútelepet a térség gépészei közül is kiemelkedő szaktudással, szakmai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező Bátori Mihály és öccse Bátori Miklós irányította, vezette. A gőzüzemű szivattyútelep értékes gépésze volt Sándorfi András. Bátori Mihály főgépész (1891-1952) életútja külön, részletes elemzést érdemel. A 6 évig haditengerész életet és sorsot megjárt szakember gépész, szaktudását gépésztársai és vezetői egyaránt elismerték, munkahelye, lakása kultúrközpont volt.
Adalékok Kemecse történetéhez
6. A zsadányi szivattyútelep MAG középnyomású füstcsöves gőzgéppel működött. Építkezés, bővítés közben membrán iszapszivattyú is működött, melyet két gátőr hajtott működés közben. Amikor Hogyan Mihály építész vezetésével pót gépház épült, MAN Diesel gépet építettek be, azokat már Kövér József és Sándorfi András gépészek kezelték.
Bátori Miklós főgépész fia az 1935-ben született a Kossuth Gimnáziumban tanult ifjú Bátori Miklós később mérnök lett és a vízügy meghatározó dolgozójává, vezetőjévé vált. A Zsadány gátőrei szintén dinasztiát alapítottak Iglai János több évtizedes gátőri tevékenysége után Miklós, István, József, Ferenc, Pál nevű fiai is vízügyi szakemberekké váltak, és itt éltek át, töltöttek el egy teljes vízügyi-életutat. Kovács Károly gátőr után Cseh István, majd fia Cseh Csaba látta-látja el napjainkban is ezt a fontos feladatot. Gátőrház Kemecsén a Megyeri-hídnál is volt, itt Kovács András volt a gátőr. Kemecsén a Halastónál volt a következő gépház. E térség kiváló személye volt Bogár Gyula halász, akinek életútját tevékenységét Kozma Sándor Kemecse című könyvéből részletes megismerhetjük. Ő egyúttal igazi tiszteletbeli vízügyes volt. A Lónyay-főcsatorna halászata az ő fennhatósága alá tartozott. Itt a Halastónál kisebb gőzgép működött, Bátori Miklós főgépész irányításával. 1956 táján a gőzgépet kicserélték és a pálinkafőzdének adták el, MÁVAG BN-40-es traktormotort építettek be. Ez csappantyús, mágnes gyújtású, kurblis, petróleum üzemeltetésű motor volt. Legenda, hogy csak néhányan Iglai Miklós, Kövér József, Borbély Ferenc,Sándorfi András tudta egyből beindítani. Gátőr itt Fekete
2010. 1. szám Péter volt. A Mága szivattyútelep és a gátőrház Kótajhoz tartozott. Mágán is Bátori Miklós és Sándorfi András volt a gépész. A gőzgépet itt is BN 40-esre cserélték. Gátőrök Tomasovszki János (Tóvári János nevet vette fel később) és az idősebb Murányi János voltak. Kótajban a Kovásztán is volt gépház, szintén Bátori Miklós főgépész és Sándorfi András gépész irányításával. A gátőr Fekete Mihály volt. A képzeletbeli körutazás Kemecsén a Szőlőaljai gépházhoz vezet. A Kemecsén a Dobos kastély háta mögött található szivattyútelepet szintén Hogyan Mihály építette Molnár Antal szerelő segítségével 1945-46-ban. Az ide elhelyezett szivattyú GANZJENDRASSIK kurblis szivattyú volt. Itt Szőlőalján az id. Fintor József volt a gátőr. A szivattyútelepek és gátőrök területi felügyelői Pajtás István, Keresztesi István, Lévai Sándor és Kemecséhez külön is kötődő Szova István voltak. A Lónyay-főcsatorna körzeti felügyelője Bozóki László volt, aki Kemecsén házassága révén a Mikecz-családhoz kötődött, és a Kemecsei Iskolaszék elnöke is volt. A nagyszámú, értékes szakmai munkát végző vízügyi szakemberek között Iglai Miklósról (1932 -) is szólnunk kell. Kemecse Zsadányi gátőr Iglai János fia Miklós egész kisgyermek korától látta és segítette édesapja fűtési feladatait. 1956-tól aktív vízügyi dolgozó lett. A gépészeti osztályhoz került, majd az évek során a megye gépészeti előadója lett. Kemecsén két helyen működött a központ. A Rózsa Ferenc úton a Bozóki-féle házban a Hírközlő Műhely és szolgálati lakás, ahol Pásztor Béla 1953tól segédmunkás, 1955-től asztalos tanuló volt. 42 évi szolgálattal 1996-ban számos elismeréssel állami kitüntetéssel munkatársi megbecsüléssel ment nyugdíjba. A Halászi-úton a műhely volt. Gátőrház is van a Halászi híd mentén, itt Szécsi István, Fekete Péter, Nagy Antal és Kökösi József voltak a gátőrök. A technika fejlődésével előretört a gépesítés, hírközlés. Így alakult meg a gépesített árvízvédelmi, belvízvédelmi osztály, az ABKSZ. Gépészeti vonalon a volt kemecsei központi műhely, a hírközlés vonalán a kemecsei hírközlő műhely és az ABKSZ dolgozói jelentették a kemecsei központ feladat- és munkakörét. A kemecsei műveleti törzs állományába tartozott Szalánczy Ferenc és fia ifj. Szalánczy Ferenc, Kövér József, Borbély Ferenc, Márczi Tamás és P. Nagy András.
Adalékok Kemecse történetéhez
2010. 1. szám
7.
Kisegítők voltak id. Szőke János, Palcsák István és ideiglenes, politikai okokból Mikecz Gábor bácsi is. A Hírközlési Műhely vezetői Keresztesi Sándor, Keresztesi Zoltán és Iglai Miklós volt. Szerelők: Tóth Gábor, Kovács Sándor, Bodnár Sándor, Pethő István, Burján Tamás. Az Asztalos Részleg dolgozói voltak: Bálint Géza, Pásztor Béla, Márton Antal, Ónodi Gyula, Cziránku István. A Lakatos Részleg dolgozói: Berencsi Zoltán, Ficsor Imre, Popé Sándor. A telefonközpontos Hagymásy Sárika volt. A kemecsei műhely 1959. novemberében Nyíregyházára költözött. A szivattyútelepek, gátőrházak, védművek szolgálati lakások építésére, karbantartására Nyíregyházán ’60-as évek elején építőipari részleg alakult. Vezetője Szép István, helyettesei Miskolczi Barna, Tokárszky Gyula, Ónodi Sándor voltak. Kemecsei dolgozók: Nyárádi Bertalan, Magyar András, Jámbor István, Molnár András, Enyedi Attila, Szabó József, Magyar Andrásné, Benkő Istvánné, Nagy Pálné, Kenéz Gyuláné, Balogh Imre, Fekete József. A közel 120 fős védelmi osztag a Simai úti telephelyre költözött és a teljesség igénye nélkül a Központi Műhelyben dolgoztak Kemecséről: Iglai Miklós, Kövér József, Borbély Ferenc, Ficsor Imre, Berencsi Zoltán, Iglai József, P. Nagy András, Bálint
Géza, Márton Antal, Ónodi Gyula, Pásztor Béla, Cziránku István, Kádár Sándor, Kádár Miklós, Enyedi Sándor, Lábas Gusztáv, Asztalos Andrásné, Varga Zoltán, Lukács János, Ónodi Béla, Ónodi János, Kövér Laszló, Tóth László, Simon László, Linter János, Kövér Ferenc, Hajdu Lajos, Hajdú István, Sinka Nándor, Szilágyi István, ifj. Márkus István, Bilecz Mihály, Bilecz István, Benkő István, Kozma Gyula, Pásztor Barnabás, Varga György, Körmendi István, Gégény János. Az építő részleg művezetői: Ónodi Sándor, Iglai Ferenc, Vannai Pál, Stáb Gábor, Magyar Sándor, Asztalos András voltak. Csupán példaként Iglai Ferenc művezető irányításával újították fel a Nagyhalász-Kétérközi szivattyútelepet. Gátőrházakat Urán, Csengersimán, Zajtán, Kishodoson, Nagyhodoson, Ökörítófülpösön, Csengerben és Szamossályin. Gépkocsi vezetők: Elek András, Soltász József, Kádár Sándor, Gál Miklós Nehézgépüzem: főgépész: Márkus István, Vas Miklós, Mező János, Bencsik András, Tomosi Gyula, Vágner István, Iglai Pál, Fekete Béla, Enyedi Béla, Dévai István, Gönczi László, Bakosi László, Hajdú Lajos, Szőke Miklós, Here Károly, Here Péter. Földgépes: Balázsi Béla, Pásztor László, Pásztor Béla. Darukezelő: Pásztor László Hírközlő műhely: vezető: Berencsi Attila, Pál István, Dálnoki Pál, Varkoly József.
Az 1970-es árvíz védelmi osztagának csoportképe a Kocsord-Kraszna hídnál.
Adalékok Kemecse történetéhez
8.
2010. 1. szám
Vízügyi életképek A baloldali képen a Zsadányi szivattyútelep látható. Előtérben Bátori Mihály főgépész és Pajtás István felügyelő áll. Az 1930-ban készült felvételen MAG középnyomású füstcsöves gőzgép található.
Demecser Rókakúti szivattyútelep, iker – kétkéményes nagy teljesítményű gőzgép. Gépész: Márkus József
A jobboldali kép SZ 100-as dózert Tiszatelken fakitermelés közben ábrázol. A baloldali kép E 652 kotrógépet a Lónyay-főcsatorna és a VII.-es főfolyás beömlésénél ábrázol. Kotrómester Bistyei Ferenc és Bencsik András volt. Iglai Pál kenő, Magyar Ilona (Iglai Pálné) vízhordó volt a munkában. Tisztelet az értékes életútért, értékteremtő munkáért! A szervezők nevében is ezzel a Helytörténeti Konferenciával köszönetünket kívántuk kifejezni a megyei vízügyi szervezetnek áldozatos munkájáért, köszönteni a volt és jelenlegi dolgozóit az értékes életútért, értékteremtő munkáért. Lucza János helytörténész Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecsei Helytörténeti Gyűjtemény E-mail:
[email protected] Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu ; www.kemecseonline.hu Nyomdai munka: Fodor Irodagép, Nyíregyháza
