„STRATÉGIA – TERVEZÉS – TECHNOLÓGIA” Közlekedéstudományi Konferencia Győr
A KOMBINÁLT MOBILITÁS MINT A MOBILITÁSKREATÍV VASÚTVÁLLALATOK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSA Dr. Rixer Attila
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 2011 1
Bevezetés
Cél: ismert, meglévő elemek mobilitási fókuszú integrált rendszerbe foglalása a fenntartható mobilitás és az utazáskomfort céljából és eszközéül
Gazdaszerep bármely személyszállítási mód/vállalat kötöttpályás kötelezettség és kihívás
Hazai eredmények 2
Témavázlat
Fogalommeghatározások, alapelemek Csatlakozásihely-menedzsment kulcskérdései A „háztól házig” mobilitási láncon belüli kombinációs lehetőségelemek és a keresztmetszeti funkcióelemek Mobilitási szempontok/területek és kínálatok 3
A kombinált mobilitás fogalommeghatározása, alapelemei és optimuma
A kombinált (személy)mobilitás a vasút szempontjából a vasút összekapcsolása a különféle más közlekedési eszközökkel egy adott útvonal megtétele céljából (az utas szempontjából ez lényegében kombinált személyközlekedés) A kombinált mobilitás alapelemei
elfogadott és egymáshoz illesztett közszállítás (vasút, busz, villamos) (KSZ) célszerű, akadálymentes és időjárástól védett hozzáférésű, és kiegészítő szolgáltatáskínálatú KSZ állomási/megállóhelyi/pályaudvari infrastruktúra kiépített infrastruktúra az utat igénylő egyéni közlekedési eszköz és mód (gyalogos, kerékpározás, autó) számára a KSZ eléréséhez egyszerűen elérhető és érthető információs rendszer a teljes közlekedési lánc mentén integrált díjszabási/tarifa rendszer és hatékony értékesítés
A kombinált mobilitás optimuma akkor érhető el, ha sikerül ezeket az alapelemeket magas minőségben rendelkezésre nyújtani, és egymással ideálisan összekapcsolni és összehangolni
4
A differenciált közlekedéshasználat/ környezetszövetség/fenntartható mobilitás pillérei taxi, bérautó • taxi diszpécserszolgálat • hívható társas taxi
rugalmas kiszolgálási formák kerékpár • gyaloglás
busz • vonat
nem motorizált
hagyományos
EK (egyéni közlekedés)
KSZ (közszállítás)
módosított
EMK (motorizált)
időszakos ingáztatás • diszkóbusz • célbusz
autó • motorkerékpár
társas magánközlekedés
Car-Sharing • megbeszélt és spontán együttutazás • utazási közösségek • polgári társasautó
5
A vasút és más különböző közlekedési módok és eszközök kapcsolódása
6
Csatlakozásihely-menedzsment kulcskérdései
A vasútnak központi szerepe van a kombinált mobilitásban, de mégis csak egy alternatíva és/vagy egy ideális kiegészítés az egyéni motorizált közlekedés (EMK) tekintetében. A vasúti utazás, mint bármely közszállítás is, alapvetően már kombinált mobilitás, mivel az utazás előtti és utáni utat is meg kell tenni valahogy. A tulajdonképpeni közlekedés bármely mobilitási formában nem probléma. A kritikus fázisok az utazás előtt és után vannak. A kulcskérdések a következők: Hogyan lehet eljutni az indulási állomásra, és hol hagyhatom ott az autómat vagy a kerékpáromat? Hol és hogyan válthatom meg az utazási jegyemet? Melyik vágányra jön a vonat, és mikor és hol kell átszállnom? Hogyan folytatódik az érkezési/átszállási állomáson tovább a folyamat (melyik vágányra érkezik a vonat, hogyan hagyom el a peront)? Hogyan hagyom el az érkezési állomást, hogyan érem el a 7 mobilitáscélomat?
A „háztól házig” mobilitási láncon belüli kombinációs lehetőségelemek és a keresztmetszeti funkcióelemek Információ Jegy, menetrend, díjszabás, helyfoglalás Infrastruktúra Lassú közlekedés
Lassú közlekedés
•gyaloglás •kerékpár
• gyaloglás • kerékpár
Közszolgáltató ráhordó közlekedés • villamos, metró stb. • busz • hajó, repülőgép • más vasutak
Egyéni motorizált közlekedés (EMK) • autó • motorkerékpár • robogó stb.
Egyéb közlekedés
• taxi, Car-Sharing, bérautó
Indulási pont (pl. lakás)
Integrált vasút vállalat
Közszolgáltató elhordó közlekedés • villamos, metró stb. • busz • hajó, repülőgép • más vasutak
Egyéni motorizált közlekedés (EMK) • autó • motorkerékpár • robogó stb.
Egyéb közlekedés
• taxi, Car-Sharing, bérautó
Érkezési pont (pl. munkahely)
8
A közlekedési módokat és eszközöket átfogó összrendszerek főbb hasznai
az utazási idők/utazási összidő csökkentése az összehangolt szolgáltatások révén az egyes közlekedési módokat átfogó jegyrendszerek (azaz a „minden egy kézből” kínálati koncepció) egységes, ügyfélorientált, szabványos elemek (pl. utasinformáció) optimált átszállóhelyek a nyugvó és az áramló utas- és járműforgalmak között 9
Mobilitási szempontok/területek
A gyalogosok és a vasút A kerékpár és a vasút A közszolgáltató rá- és elhordó közlekedés és a vasút Az autó és a vasút (motorizált egyéni közlekedés) Az állomási infrastruktúra A menetrendi, díjszabási és értékesítési rendszerek Az integrált információs rendszerek 10
A gyalogosok és a vasút
Az állomásokon minden ügyfél gyalogossá válik. A vonatokhoz vezető utakat ezért minden vasúti ügyfél számára „gyalogos szempontból” kell vizsgálni. A vonatokhoz vezető utaknak biztonságosnak, lépcsőmentesnek, a lehető legrövidebbnek és közvetlennek, valamint a legmesszebbmenőkig időjárástól védettnek és a földszinttel azonos szintűnek kell lenni. Ezek az igények összességükben csak ritkán valósíthatók meg, de a tervezéseknél ezeket mégis be kell állítani a tervezési vezérelvek közé, a lehetőségek és a prioritások figyelembevételével, amennyiben ezt a körülmények lehetővé teszik. (Pl. az SBB alapvető mobilitási célja, hogy a vonathoz való hozzáférés lehetőleg lépcsőmentesen, gyalogosrámpákkal és liftekkel kiépített legyen. Ez megfelel a mozgássérültekre irányuló építkezések fontos követelményeinek is. De azon vasúti ügyfelek (ideiglenes és/vagy állandó mozgáskorlátozottak) számára is fontos a lépcsőmentes hozzáférés, akik gyermekkocsival, kisgyerme(ke)kkel, kofferkulikkal vagy görgős kofferekkel, bevásárlókocsikkal közlekednek, vagy akik idősek stb., és 11 ezért bizonytalanul közlekednek)
A kerékpáros mobilitást támogató kínálatok
A motor/kerékpáros parkolólétesítmények (Bike&Ride/B+R/M+R) klasszikus elemek a vasútállomásokon (pl. az ügyféligények lefedésére ezen a területen az SBB az egész országra kiterjedő projektet indított be az új szabványosított kerékpártárolók létesítésére és a régi tárolók szanálására. A növekvő vandalizmus kivédésére az SBB támogatja az őrzött és ingyenes/díjköteles kerékpárállomások kialakítását). A kerékpárral együttutazás a vonaton (amikor a kerékpár az arra alkalmas vonaton elhelyezhető, vagy a vonat kerékpárszállításra alkalmas kocsit továbbít) egy további eszköz a kombinált mobilitásra. (Pl. Svájcban ez csaknem minden vonaton lehetséges, és főként nyáron rendszeresen igénybe is veszik ezt a szolgáltatást az utasok.) Ezenkívül természetesen lehetséges a kerékpárfeladás is a vonatokra. Pl. Svájcban 50 SBB állomáson és 50 további állomáson áll rendelkezésre a kerékpárkölcsönzés (Rent-a-Bike). Innovációs projekt keretében vizsgálják jelenleg az automatikus kerékpárkölcsönzés lehetőségét (a műszaki megvalósíthatóság már bebizonyosodott, a rövid idő alatt lehetséges kikölcsönzés, és az egy útra is kölcsönözhetőség ezt a rendszert nagyon attraktívvá teheti a kombinált mobilitás számára a városokban és a turisztikai útvonalak mentén) (Call-a-Bike). 12
Állomási motor/kerékpártároló
13
A közszolgáltató rá- és elhordó közlekedés és a vasút
Alapelv: optimális integráció a
szolgáltatási alapkínálat (menetrend), a díjszabási/tarifa és az információs rendszer
tekintetében Rövid átszállási távolságok a lehető legegyszerűbb közlekedésieszközváltás biztosítására 14
Rövid és egyszerű átszállás
15
Az autó és a vasút (EMK)
Célok az EMK-potenciál teljesebb bekötése a mindenkori közszállítási eszközök speciális előnyeinek az adott mobilitási igény szempontjából optimális kihasználása az autósok számára Ügyfélspecifikus kínálatok A Park&Rail (P+R) a vasútállomás közelében elhelyezett autóparkoló a vasúttal közlekedők számára (pl. Svájcban Ahhoz, hogy az ügyfeleket a lehető legközelebb lehessen hozni a lakásukhoz, a mintegy 20 000 rendelkezésre álló parkolóhely közül sok van a regionális vasútállomásokon Az árak differenciáltak, és a mindenkori helyi körülményekhez igazítottak A rendszeres vasúti ügyfelek számára kedvező árú havi és éves parkolási bérletek állnak rendelkezésre Egyrészt a folyamatosan növekvő kereslet kielégítésére, másrészt az új ügyfelek megnyerése érdekében a kombinált mobilitás számára egy többéves projekt keretében folyamatosan nő a parkolóhelyek száma)
A
Kiss&Rail (K+R) márkanéven az SBB rövid idejű parkolásra szolgáló autóparkolókat is kialakított, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az utast a kísérőik autóval elvigyék az állomásra, illetve elhozzák onnan (természetesen ezt a szolgáltatást azok is igénybe vehetik, akik a vasútállomási kereskedelmi kínálatokat -- akár a vasút, akár a harmadik felek kínálatát -- kívánják igénybe venni, rövid idejű tartózkodással) 16
Az autó és a vasút (EMK) A
Car-Sharing egy fontos láncszem a kombinált mobilitásban (pl. a RailLink leányvállalata révén az SBB maga is olyan mobilitási teljesítményeket nyújtó szolgáltatóvá vált, aki a közszolgáltató közlekedést egyéni közlekedési lehetőséggel bővíti ki). A rendszer lényege és célja, hogy az ügyfél a hosszú útvonalat vonattal tegye meg, a rövid utakon - az „első és utolsó mérföldeken” - pedig használja ki az autó előnyeit.) A Rail-Link kínálattal nemcsak a vasúti utazás ajánlható fel, hanem ezt kiegészítve az egyéni igényekhez igazított rugalmas csatlakozásmobilitás is (Pl. Svájcban az autós utazásokhoz jelenleg 115 „Smart” autó áll rendelkezésre 55 vasútállomáson a külön kijelölt parkolóhelyeken. A Mobility Car-Sharing céggel való együttműködés keretében a Rail-Link ügyfelek 1 800 Mobility-járművet vehetnek igénybe. Intenzíven vizsgálja az SBB a további megfelelő együttműködési lehetőségeket és formákat a Car-Sharing és az autókölcsönzés területén.) A taxi és a közszállítás összekapcsolása (pl. Svájcban ez még egy további rugalmas megoldása a kombinált mobilitásnak) 17
Park&Rail autóparkoló az állomás közelében
18
Az állomási infrastruktúra
A vasútállomás lényegében egy multifunkcionális és multimodális/intermodális/intramodális létesítmény (integrált intermodális/közlekedési/utasforgalmi csomópont/központ), amelynek a fő funkciója, hogy összekapcsolási pontként/csatlakozási helyként szolgáljon az egyéni (EK/EMK) és a közszállítás (KSZ) között (ezen az „átszállóhelyen” a nyugvó és az áramló forgalom között a legkülönbözőbb építészeti és információtechnikai javításokra van szükség az integrált összrendszer fokozatos kialakítása érdekében) Az ügyfelek számára a (köz)biztonságérzet, a szolgáltatáskínálat és a kellemes várakozási lehetőség is fontos feltétel az állomásokon, hogy az átszállóhelyek attraktív alkalmakat biztosítsanak a mindennapi szükségletek kielégítésére (Pl. Bern állomáson négy különböző szinten elhelyezett, és technikailag is különböző közlekedési rendszer van összekapcsolva egymással, felvonók révén (az autó és a kerékpár összekötése így jelentősen javult, és különféle új szolgáltatáskínálatok integrálása is megvalósult az állomáson) (Pl. Svácban az elkövetkező időszakban kb. 600 regionális állomás újjáépítésére is sor kerül (a súlypont a tisztaság növelése, és a biztonság, valamint az információk javítása) 19
Bern állomás közlekedési kapcsolatrendszere
20
Menetrendi, díjszabási és értékesítési rendszerek
A kombinált mobilitás már régóta gyakorolt formája a különféle közszállítási kínálatok díjszabás- és menetrend-technikai összekapcsolásának (ezek lényege a menetrendek és a díjszabások összehangolása) (Pl. Svájcban több mint 200 közszállítási vállalkozás vesz részt az ún. közvetlen közlekedésben, amely lehetővé teszi az utasok részére, hogy rendszerint egy, az összes részes közlekedési vállalat részéről elismert egységes jeggyel, a teljes útvonalon közlekedhessenek
Svácban közel 200 000 ügyfélnek van összvonalas bérlete, amellyel Svájc csaknem teljes közszolgáltatási közlekedési hálózatán utazhat, és 2 milliónak (a lakosság egyharmadának) van félárú bérlete Az ilyen nemzeti bérletek mellett mintegy 20 regionális közlekedési és tarifaszövetség létezik, ami a közlekedési vállalatok integrációja egy meghatározott földrajzilag behatárolt régióban (a közlekedési szövetségre jellemző az egységes díjszabási rendszer és a díjszabás-kialakítás, az értékesítés, a kommunikáció, az elszámolás és a bevételfelosztás közös szervezete))
Az ilyen kooperációk különböző változatai lehetségesek: az egyszerű bérleti szövetségtől, amely csak egyetlen vonzáskörzetre korlátozódik, az integrált tarifaszövetségig, amely az összes menetjegyfajtát magában foglalja, és több kantonra is kiterjed A fejlődés a különböző szolgáltatók tarifa- és értékesítési rendszereinek további integrációjának irányába mutat 21
Integrált információs és irányítási rendszerek
Az átfogó kínálatok és a jó infrastruktúrák mellett az információ a kombinált mobilitás egy további fontos eleme (pl. Svájcban a legkülönfélébb projektek vannak folyamatban a statikus és dinamikus információk tekintetében otthon, útközben, az állomásokon és a járművekben Egy új Customer Contact Center (CCC/Ügyfélkapcsolati központ) kialakításával, amely információkat ad Svájc közszállítási rendszerének egészéről, és az internet folyamatos kiépítésével az SBB egyértelműen az integrált mobilitásinformáció irányába tart (jó példa erre a „háztól házig” internetes menetrend, amely jelenleg 12 városra vonatkozóan adja meg a házszám-pontos összeköttetéseket a vasúti, busz-, villamos-, hajó- és gyalogos közlekedésre) Az állomásokon is tervezik a kibővített önkiszolgáló információs lehetőségeket, és a valós idejű információs rendszereket (az összes ilyen információ bázisul szolgál a meglévő és a jövőbeni mobilitásközpontok számára, amelyek az ügyfelek részére átfogó betérőhelyként szolgálnak a mobilitásra vonatkozó összes kérdés, illetve mobilitástanácsadás szempontjából) Az új járművekben is folyamatosan kibővítik az akusztikus és a vizuális információs kínálatot) 22
Internetes háztól házig menetrendi rendszer
23
A Pongaui mobilitásközpont Bischofshofen állomáson
24
A differenciált közlekedési kapcsolatok új formáinak alapelvei és alapelemei
A közlekedés, a várostervezés és a gazdaság valamennyi életterületét megcélzó, egyre komplexebbé váló kérdésfeltevések és megoldások igénylik az összes érintett rendszeres kommunikációját és kooperációját integráló mobilitásmenedzsment-rendszer kialakítását és működtetését A „duális” (egyéni kontra tömegközlekedés) helyett „összközlekedési” (gyalogosok, egyéni utazók, egyéni együttes közlekedők és a tömegközlekedők) vizsgálatok és megoldások szükségesek Az összközlekedési megoldások vezércélja az intelligens közlekedésieszköz-választás (egyéni motorizált járműmozgások minimálása) a fenntartható mobilitás érdekében A partneri finanszírozási rendszer kialakítása és működtetése révén a költségek megosztása (a feladatfelelősök, az üzemeltetők és a felhasználók között), továbbá a kínálat és a tarifa mértékadó befolyásolása A partneri finanszírozási rendszer, a komplex szállítási kínálat, az intelligens közlekedésieszköz-választás potenciáljának növekedése gerjeszti az eladástámogatás terhére elszámolt mobilitás-menedzsment-tevékenység és -rendszer szükségességét a rendszersemleges, átfogó mobilitásinformációk tekintetében Az intelligens közlekedésieszköz-választás feltétele a közlekedési és településfejlesztési kérdéseket érintően a politika és a közigazgatás illetékességének újraszabályozása és a közlekedéspolitikai marketing kialakítása és működtetése (kulcsszavak: közlekedésregionalizálás + 25 tarifa/közlekedési szövetségek területlefedően)
A többlépcsősen differenciált kiszolgálás, mint a közszállítás fő problémájának (gyenge keresletű időszakok és térségek) ügyfélorientált és gazdaságos megoldásának, főbb elemei
a napszakonkénti differenciálás (korai és késői órák, nappali időszak, nappali csúcsidőszakok) az időszakonkénti differenciálás (munkanapok, hétvégi és ünnepnapok, iskolai szünetek, szabadságos időszakok) a közlekedési (utazási) funkciónkénti differenciálás utazási
célok szerinti differenciálás (hivatás- és tanuló-ingaforgalom, eseti ügyintézések stb., különleges alkalmak (színház, diszkó stb.), üdülő- és idegenforgalom stb.) területenkénti differenciálás (községi, városi, elővárosi, vonzáskörzeti, vidéki térségek) településközlekedési funkciónkénti differenciálás (településeket és településrészeket bekapcsoló, településeket és településrészeket összekötő funkció pl. Bahn-Bus rendszer, Ausztria)
a különleges okok miatti differenciálás (közérzet és közbiztonság, zord időjárás miatti közlekedésbiztonság, mozgáskorlátozottság) az eszközdifferenciálás (hívható társastaxik, lakónegyedi és városi buszok, normál- és gyorsbuszok, diszkóbuszok, színházi társastaxik, polgárbuszok, mini- és midibuszok, városi–elővárosi–regionális és távolsági közszállítási eszközök, városi, közúti, vasúti, vízi és légi közszállítási eszközök) 26
A differenciált közlekedéshasználat/ környezetszövetség/fenntartható mobilitás pillérei taxi, bérautó • taxi diszpécserszolgálat • hívható társas taxi
rugalmas kiszolgálási formák kerékpár • gyaloglás
busz • vonat
nem motorizált
hagyományos
EK (egyéni közlekedés)
KSZ (közszállítás)
módosított
EMK (motorizált)
időszakos ingáztatás • diszkóbusz • célbusz
autó • motorkerékpár
társas magánközlekedés
Car-Sharing • megbeszélt és spontán együttutazás • utazási közösségek • polgári társasautó
27
Városi és térségi mintamegoldások a Car-Sharing alapelvek és -megoldások alapján
a stadtmobil Dresden – a drezdai innovatív pilotprojekt a züri mobil – a zürichi innovatív kombinált mobilitási megoldás a CombiCar – a Rhein-Ruhr Közlekedési Szövetség innovatív mobilitásszolgáltatási rendszere a StattAuto – a berlini és hamburgi innovatív megoldás a Starmobil projekt – az erlangeni innovatív megoldás a City-Cars projekt – a Svájci Posta Autószolgálat innovatív szolgáltatása 28
Városi és térségi rugalmas közszállítási mintamegoldások az igényvezérelt/rugalmas mobilitáskiszolgálási alapelvek és alapmegoldások alapján
az OhreAnrufBus projekt – az Ohre járás (Németország) innovatív koncepciója a TaxiBus projekt – az Euskirchen járásban (Németország) megvalósított innovatív megoldás a Bürgerbus Velbert – Langenberg Velbert városrészében (Németország) megvalósított innovatív megoldás a City-Bus Düsseldorf – a Rajnai Vasúttársaság innovatív projektje a Stadtbus Bocholt – a Regionalverkehr Münsterland GmbH innovatív projektje a Publicar Sweiz – a Svájci Posta Autószolgálat innovatív projektje az mhv TaxiBus koncepció – a mindenherforder verkehrsgesellschaft mbh innovatív megoldása a GmoaBUS – a Pöttschingben megvalósított innovatív megoldás a Pinkatal-Stremtal Regionalbus – a Pinkatal-Stremtal régióban megvalósított innovatív megoldás 29
Felhasznált irodalom
Rixer, A. dr. – Somfai, A. – Borsos, A. – Arató, K. – Horváth, R. – Horváth, B.: 2. modul: A határokon átnyúló regionális forgalmi központ létrehozása. (Az Osztrák-Magyar Fertő-térség fenntartható közlekedése. Megvalósítási tanulmány. PHARE CBC Magyarország-Ausztria program. Kisprojekt Alap 2000. Hivatkozási szám: HU0011503-29/02. 2003. október. Zapp, K.: ÖPNV und MIV friedlich vereint? Internationales Verkehrswesen, 6/99. S. 269-270. Scherrer, B.– Nydegger, G.: Kombinierte Mobilität. Schienen der Welt, Juni 2003. S. 19-25. Umsetzungsstudie Mobilitätszentrale Pongau. Schlussbericht. Mai 1999. Rixer, A. dr.: Az utasforgalmi létesítmények ágazati integrációja. Közlekedéstudományi Szemle, 1984. 7. szám. Rixer, A. dr. – Suhai, F. dr. – Tóth, L. dr.: A nagyvárosi közlekedési szövetségek létrehozásának céljai és koncepcióelemei. Városi Közlekedés. 4/1999. p. 198-205. 30
31
