1
A kollégisták körében végzett második kérdőíves elégedettségvizsgálat eredményei Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Piliscsaba 2011. április-május
Készítette: Koltay Elvira
2
I.
A válaszadókról
Az itt lakó 144 kollégista közül 84 fő töltötte ki a kérdőívet, amely nagyon jó arány, sokkal jobb, mint a 2009-es vizsgálat esetében, amikor a kitöltők száma 58 fő volt. A válaszadók fontos jellemzőjének tartom azt, hogy hány éve él a kollégiumban, ez ugyanis befolyásolhatja a véleményét. (Pl. lehet, hogy aki régebb óta él itt, jobban is szereti a kollégiumot, hiszen, ha nem így lenne, akkor valószínűleg elköltözött volna; ugyanakkor talán megalapozottabb tapasztalatokkal is rendelkezik stb.) Ezért most itt az elején nézzük is meg, hogy a válaszadók között milyen arányban képviseltetik magukat az újabb és régebbi lakók: 1. ábra: A válaszadók megoszlása a kollégiumban töltött éveik szerint 2009, 2011 A 2011-es adatok kiemelten szerepelnek.
Az ábra alapján is látszik, hogy a válaszadók nagy többsége összesen 70,2%-a első, vagy második évét tölti ki, tehát a továbbiakban az ő véleményük határozza meg a leírt eredményeket. Ugyanakkor a vélemények megoszlása az itt töltött évek szerint egyenletesebben oszlik meg, mint 2009-ben, amikor csaknem a válaszadók fele az első kollégiumi évét töltők közül került ki! Érdemes lenne természetesen mindezt olyan kontextusban nézni, hogy a kollégium összes lakói közül az első, második stb. évet a kollégiumban töltők arányában megnézni a mintát. Ez az összehasonlítás adhatja meg, hogy a vizsgálat mennyiben mondható reprezentatívnak, mennyiben tekinthető a kollégium minden lakójának véleményét tükrözőnek az itt töltött évek számát nézve. A legtöbb válaszadónk 19-21 éves.
I.
A kitöltők elégedettsége a kollégiummal kapcsolatban 2. ábra: Összességében mennyire szeretsz itt, a Iosephinumban élni
3
A kollégiummal kapcsolatos elégedettség az elmúlt években jelentősen nem változott, jelenleg a válaszadók 70%-a elégedett (nagyon, szeret itt élni, illetve inkább szeret itt élni), ami 1%-os növekedést jelent 2009 óta. Az alacsonyabb elégedettségi fokokon is azt láthatjuk, hogy a kollégiummal való elégedettség stabil, ugyanakkor némileg pozitívabb irányba mutat a korábbi vizsgálat eredményeihez képest. (kevesebb az elégedetlenek aránya) Az első évüket a kollégiumban töltők közül mindössze 1 fő adott a közepesen elégedettnél negatívabb választ, illetve az első két évüket itt töltő összesen 59 válaszadó között is csupán két kollégista adott közepesnél negatívabb választ. Ezután térjünk át a kollégiummal való elégedettségre részletesebb szempontok szerint. 3. ábra: A válaszadó kollégisták elégedettsége a kollégiummal különböző szempontok szerint, 2009, 2011 Az adatok az egyes tényezőkre adott osztályzatok (1-től 5-ig, ahol az 5-ös a legjobb) átlagát jelentik
Az adatok azt mutatják, hogy a kollégisták leginkább általánosságban a kollégium felszereltségével és a saját szobájukkal elégedettek, az ezekre adott osztályzatok átlaga 4,38, illetve 4,37. Az osztályzatok szóródása kicsi volt, így ez a vélemény nagyjából egyöntetűnek
4
mondható. Legkevésbé az informatikai eszközökkel elégedetlenek, melynek okai a nyílt kérdésekre adott válaszokban keresendők. Ugyanakkor az erre adott osztályzatok átalag is 3,6, mely azt mutatja, hogy az elégedetlenség itt sem számottevő. Ha a kapott értékeket összehasonlítjuk, akkor az látszik, hogy 3 tényezőt jobbra értékeltek a lakók, mint korábban, melyek a kollégium felszereltsége, a szobájuk és a konyha felszereltsége. A másik két tényező valamivel rosszabb osztályzatokat kapott, mint két éve. Ez után, a korábbi kutatáshoz képest új témákra, az elektronikus ügyintézésre és a vendégfogadási rendszerrel kapcsolatos véleményekre kérdeztünk rá. Ezek ugyanis az utóbbi években kerültek bevezetésre. Az online ügyintézéssel kapcsolatban alapvető elégedettség tükröződik az adatokból, hiszen mindössze 14,4 %-a (12 fő) válaszadóknak adott rá 3-ast, vagy annál rosszabb osztályzatot, a többiek elégedettek vele, sőt 54 %-uk 5-ösre osztályozta. Ez tehát egy eredményes újítás volt a kollégium életében. A - tudomásom szerint - kísérletileg bevezetett vendégfogadási renddel kapcsolatban már vegyesebb a kép: A válaszadók nagy többsége ritkábban, mint havonta (47fő), vagy csak havonta (18 fő) fogad vendéget, ami 84 válaszadó 77%-át jelenti. Ebből adódóan ők nem is annyira érdekeltek a vendégfogadás kérdésével kapcsolatban. Milyen gyakran fogadsz vendéget?
Ritkábban Havonta Havonta többször Hetente Hetente többször Naponta Total
Válaszad ók száma 47 18
%-os eloszlás 56% 21,4%
9
10,7%
7
8,3%
2
2,4%
1 84
1,2% 100,0
Ha megnézzük az alábbi táblázatot, amelyben már az is látszik, hogy a saját vendégfogadási gyakorisága milyen összefüggésben van azzal, hogy mi a véleménye a vendégfogadás lehetőségének módjáról, látszik, hogy nagyon vegyesek a vélemények. Nyilvánvalóan azok, akik ritkábban, mint havonta fogadnak vendéget érdektelenebben, nem akarnak részt venni a dologban, vagy mindegy nekik. Azok között, akik viszont ennél gyakrabban fogadnak vendéget, nagy többség szívesen vállalna ügyeletet is érte
5
Mi a véleményed a próbaként bevezetett új vendégfogadási lehetőséggel? Jó volt, de én nem Jó volt, akarok vállalok Milyen gyakran fogadsz részt venni ügyeletet Nekem Nem vendéget? benne is érte mindegy tetszett Összesen Ritkábban 12 7 22 5 47 Havonta 3 11 2 2 18 Havonta 2 5 1 1 9 többször Hetente 1 6 0 0 7 Hetente 0 2 0 0 2 többször Naponta 0 1 0 0 1 Összesen:
18
32
25
8
84
Összességében elmondható, hogy a válaszoló 84 lány kevesebb, mint fele fogad legalább havonta vendéget (44%, 37 fő). Ügyeletet, ami a rendszer működésének lényege, 32 fő, vagyis 38% vállalna. Ha ők valójában is bevállalják ezt a feladatot, akkor talán működőképes lehet a rendszer. Ugyanakkor az látszik nehézkesnek, hogy mivel a nagy többség viszonylag kevésszer fogad vendéget, ők nyilván nem szeretnének sokat ügyelni azok helyett a kevesek helyett, akik sokszor….A 32 főből ugyanis, akik vállalnák az ügyeletet, a fele kollégista 18 fő havonta vagy ritkábban fogad vendéget, amiért nem éri meg neki minden héten a portán ülni… II.
Vélemények a kollégiumi programokról
Először arra kértük a válaszadókat, hogy különböző szempontok szerint értékeljék a programokat. Ez alapján a következő eredmény született: • •
• •
A válaszadók a kínálat változatosságát 3,6 –ra értékelték összességében, ami valahol az „inkább elégedett”, „elégedett is meg nem is” válaszkategóriák között helyezhető el. Ugyanez igaz arra a szempontra vonatkozóan, ami a programok időpontját illeti. Ezzel is inkább elégedettek, az átlagos osztályzata 3,63, ami szintén valahol az „inkább elégedett”, „elégedett is meg nem is” válaszkategóriák között helyezhető el. Leginkább a programok színvonalával elégedettek a lányok, ez 3,89-es osztályzatot és „inkább elégedett” válaszkategóriát jelenti. A programokkal kapcsolatban elmondható, hogy habár színvonalukkal, időpontjukkal és változatosságukkal nagyjából elégedettnek mondhatók a válaszolók, ezeknél a szempontoknál kevésbé tartják őket az érdeklődési körüknek megfelelőnek.(3,29-es az átlag osztályzat) Ha jobban megnézzük, hogy e mögött az átlagos érték mögött milyen válaszmegjelölések rejtőzzek, a következőt láthatjuk:
6
84 válaszolóból 11,9%-ot (10fő)tesz ki azoknak az aránya, akiket nagyon érdekelnek a programok, 33,3% (28fő)-vagyis egyharmada a válaszadóknak azt jelölte meg, hogy „inkább érdekelnek” a programok, vagyis valószínűleg a programok többsége érdekli őket. Szintén csaknem egyharmad, 31% (26fő) – t „érdekelnek a programok, meg nem is”, vagyis vegyes érzésük van ebből a szempontból. 20,2% (17 fő) írta, hogy őt a programok inkább nem érdeklik és 3,6% (3fő)-t nem érdekelnek egyáltalán a programok a válaszadók közül. •
A programokkal kapcsolatos szempontok közül a leggyengébb átlagot az kapta, hogy mennyire érnek rá a lányok ezekre a programokra, 2,6-os átlagos osztályzattal.
Ha a 2009-es felmérés eredményeivel hasonlítjuk össze ezeket, a különböző szempontból adott osztályzatokból kapott átlagokat, a következő képet kapjuk:
Mivel a kollégisták a két felmérés időpontjában nem ugyanazokat a személyeket takarják, nyilvánvalóan az, hogy az idei, 2011-es felmérésben némileg gyengébb átlagokat kaptak a programokra vonatkozó, ábrán látható szempontok, nem jelenti azt, hogy valóban romlott volna a színvonaluk. Azt mutatja, hogy némileg a jelenlegi lakók attitűdjei, kritikusságuk más. Ezen kívül a különbség oka lehet, hogy korábban kevesebben töltötték ki a kérdőívet, és esetleg pont a kritikusabbak nem hallatták akkor a hangjukat. Ha rátérünk a programokkal kapcsolatos további kérdésekre, akkor : A válaszadók kedvenc programjukként a következőket jelölték meg túlnyomó többségben: abszolút kedvenc Gabi tornája, de szintén nagyon sokan szeretik a film-klubot, az előadásokat, a kézműves programokat, a nagy kolis programokat, mint pl. a Iosi nap és az öko témájú programokat. Miért mennek el az adott programra? Első helyen csaknem 50%-a a válaszadóknak a kreditrendszer által motivált, nekik elsődleges szempont, hogy szükségük van a kreditpontokra. Ugyanakkor a válaszadók egyharmada (33%) számára az elsődleges szempont, hogy érdekli az adott program. Sajnos ezen kollégisták aránya, akik amiatt mennek elsősorban egy programra, mert érdekli őket, 2009 óta csökkent, ekkor ugyanis még 40% fölött volt az arányuk. Abban azonban szerencsére hasonló
7
a tendencia a 2009-eshez, hogy azok is, akiknek az elsődleges szempont a kreditszerzés, második helyen azt jelölték meg, hogy érdekli őket az adott program, vagyis a kreditszerzést elsősorban azokon a programokon valósítják meg, ami érdekli őket. Emiatt van az is, hogy második helyen legtöbben szintén ezt az érvet, vagyis az érdeklődést jelölték meg motivációs tényezőként 2011-ben is. A harmadik legfontosabb motivációs erő pedig nem véletlenül az, hogy ha az illető barátnői is mennek az adott programra. A motivációs tényezők között a megadottak mellett egyéb válaszkategóriát is megjelölhettek a lányok. Ide a következő válaszok születtek: Feldobja a kedvem, hasznosnak találom, van hozzá kedvem, energiám és időm időpont, időtartam ismerem az előadót, szervezésben veszek részt kell egy kis kikapcsolódás és feldob a közösségi hangulat Kikapcsolódást jelent a sok tanulás közben. megfelelő időpontban van pl. kézműves szakkörre azért járnék szívesen, mert saját kezűleg készíthetnék ajándékokat, ékszereket, ami szerintem tök jó dolog. program hosszúsága Abban az esetben, ha a kollégista nem megy egy adott programra, az túlnyomó többségében azért van, mert vagy nincs ideje rá, vagy rossz időpontban van a program, más elfoglaltsága van akkor éppen. Ebben szinte egyöntetűek voltak a válaszok. A válaszadók között összesen 16-an voltak olyanok, akik valaha szerveztek maguk is valamilyen programot a kollégiumban. Kíváncsi voltam arra, hogy ők vajon jobb osztályzatot adtak e a fentebb leírt szempontok szerint a programokra (változatosság, színvonal stb. szerint), azonban nem volt igazán kirívó különbség az ő válaszaik és a többiek válaszai között. Talán csak egy picivel adtak jobb osztályzatokat ezekre a kérdésekre, mint a többség. A kollégium hitéleti programjaival kapcsolatban a többség 48 fő úgy ítéli meg, hogy elég annyi amennyi van, 19 főt nem érdekli az ilyen program és csak 14-esn vannak azok, akik örülnének, ha még több ilyen program lenne. 28 fő (32,2%) maradna akár hétvégére is lelki program miatt a kollégiumban, mint például lelkigyakorlat. III.
Közösségi kapcsolatok
A kérdőív tematikusan negyedik része szintén egy újabb kérdéscsoportot tartalmazott a 2009es vizsgálathoz képest, ez pedig a közösségi léttel, kapcsolatokkal kapcsolatos vélemények összegyűjtése.
8
Elsőként egy általános kérdés „Véleményed szerint milyen a közösségi élet a kollégiumban? (Osztályozd, kérlek, 1-5-ig, ahogy a suliban szokás” vezette be a témát. Az erre adott válaszok sajnos az előzetes sejtéseket igazolták, vagyis nem igazán érzik jó közösségnek a kollégiumot az ott lakók. Az átlagos osztályzat 3,3, a válaszok megoszlása a következő képen alakultak:
Ennek okát nem csak másokban, magukban is látják a válaszolók, mivel a következő kérdésben, ahol egy skálán kellett értékelni, hogy ők maguk mennyit tesznek a közösségi élet kialakításáért, még az előzőnél is rosszabb osztályzatokat adtak, az átlag itt 3,1 volt, a válaszok megoszlása pedig a következő képen alakult: „Ha egy skálán kellene értékelni, akkor szerinted te magad mennyit teszel a jó közösségi életért itt a kollégiumban?”
Szerencsére a kollégiumon elüli szorosabb kapcsolatoknál ez az előbbi kérdésnél látott tendencia nem jelenik meg, a szobatársakkal szinte mindenki nagyon jó kapcsolatot ápol. Az átlagos osztályzat ennél a kérdésnél (ami megint csak egy minőségi skálát jelöl 1-től 5-ig, ahol 5 a legpozitívabb osztályzat) az
9 átlagos érték 4,5, és középérték 5. Mindössze 10 fő volt a 84-ből, aki 3-asra, vagy annál rosszabbra értékelte a szobatársával való kapcsolatát. (64,3% adott 5-öst és 23,8% 4-est) A szomszédos szobák lakóival való kevésbé kimagaslóan pozitív, ugyanakkor alapvetően jó kapcsolatok sejthetők a válaszok mögött: Milyen a kapcsolatod a szomszédos szobák lakóival? Nincs blokktársa 16 válaszadónak Semmilyen a kapcsolata 9 fő-nek Konfliktusos 6 fő-nek Megvagyunk választ adta 34 fő Nagyon jó 19 fő kapcsolata a szomszédos szobával. IV. Végül néhány vegyes kérdésre adott válasz V/1. A kollégista mennyit tesz a kollégium állapotának fenntartásáért saját bevallása szerint: Az erre a témára vonatkozó kérdésre minden válaszadó 3-as, vagy annál magasabb osztályzatot adott! (ha a kollégium tisztasága pl. nem erre utal, ami a válaszokból látszik, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy rosszul ítélik meg viselkedésüket a válaszadók, az is lehet, hogy pont a legtrehányabbak nem töltötték ki a kérdőívet sem! 60%, vagyis 50 fő úgy gondolja, hogy ő mindig igyekszik vigyázni a dolgokra, 34,5% (29fő) gondolja úgy általában odafigyel és 4,8% (4fő) érzi úgy, hogy ő csupán közepes mértékben figyel oda a kollégium megóvására. V/2.A lányok nagy többsége minden hétvégén hazautazik (24 fő a válaszadók közül) és a többiek is egy hónapban kb. 1-2 hétvégét töltenek bent.11 fő aki 3 hétvégét bent van és ketten vannak, akik még a hétvégéiket is a kollégium falai között töltik. Záró mondat a kollégiumról: Összességében elmondhatom, hogy
Az ábrán látszik, hogy a 2009-es adatokhoz hasonlóan a lakók alapvető elégedettséget mutatnak, ugyanakkor egy picit rosszabb értékeket adtak most, mint 2 évvel korábban. Ennek okát abban látom, hogy idén a kollégisták sokkal nagyobb létszámban töltötték ki a kérdőívet. Feltételezem, hogy korábban a kevesebb válaszadó pont a kritikusabbak kimaradását is eredményezte, legalábbis részben. 84 főből, viszont már nagyon a valószínűsége arra, hogy reprezentatív eredményeket kaptunk.
