A KOHÉZIÓS POLITIKA EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁSAINAK EREDMÉNYEI MAGYARORSZÁGON Kiss Norbert Hétfa Kutatóintézet, Budapesti Corvinus Egyetem
Tartalom • Az egészségügyi fejlesztések forrásai • Az egészségügyi fejlesztések területi, illetve ellátási szintek szerinti célzása • A járóbeteg-ellátási fejlesztések értékelése • Gép-műszer kataszter értékelése • Életmódprogramok értékelése
Finanszírozási források • Alkalmazott módszertan: – Egészségügyi fejlesztési konstrukciók azonosítása (EMIR) – Egészségügyi szolgáltató mint kedvezményezett azonosítása (EMIR) – A források és kedvezményezettek megoszlásának megállapítása (összesen 351 Mrd Ft projektre)
• Főbb megállapítások: Egészségügyi konstrukciók nagy súlya Országos és regionális programoknak is van szerepe Magánszolgáltatók részesedése kicsi (kb. 11,5 Mrd Ft) Jellemzően csak egy forrásból kaptak támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók – HR-fejlesztés (8,5 Mrd Ft) eltörpül az ágazati bértömeg mellett
– – – –
3
Ellátási szintek szerinti célzás • Alkalmazott módszertan: – Egészségügyi fejlesztési konstrukciók azonosítása (EMIR) – Támogatás ellátási szinthez rendelése (elsődlegesen a konstrukció, másodlagosan a támogatott jellege alapján) – Folyó OEP-finanszírozás ellátási szinthez rendelése – Korlátozás: a 2012. szeptemberi információk alapján történt a besorolás
• Főbb megállapítások: – Járóbeteg-ellátás egyértelműen kedvezményezett – A kórházi ellátás a súlyának megfelelően részesedett – Az alapellátás kisebb súllyal részesedett
4
Ellátási szintek szerinti célzás (2) Folyó OEP finanszírozás (2011)
Alap Járó Fekvő Mentés Vérellátás Egészségfejlesztés Összesen
Fejlesztések
Összeg (Mrd Ft)
%
Összeg (Mrd Ft)
%
129.1
17.1%
15.0
4.5%
143.2
19.0%
93.5
27.5%
446.3
59.3%
199.9
59.1%
25.3
3.4%
15.3
4.5%
8.2
1.1%
3.2
1.0%
0.5
0.1%
11.4
3.4%
752.7
100.0%
336.3
100.0%
5
A területi célzottság vizsgálata • Alkalmazott módszertan – Egészségügyi fejlesztési projektek az EMIR adatbázisból • Hozzárendelés progresszivitási szintekhez és kistérségek lakosságához (intézmények szintjén) – Folyó OEP finanszírozás • Hozzárendelés progresszivitási szintekhez • Hozzárendelés kistérségi lakossághoz (OEP kistérségi adatok) – Elkerülhető halálozás kistérségi szintű bontása (Vitrai József és Bakacs Márta számításai)
• A fejlesztések és a folyó finanszírozás elkerülhető halálozás szerinti célzásának vizsgálata Lorenz-görbével – A legrosszabb egészségügyi helyzetű x% a források hány százalékát kapta
• Korlátozás: csak a pénzösszeget követjük
6
Elkerülhető halálozás kistérségi megoszlása
7
0
.1
.2
.3
Források .4 .5 .6
.7
.8
.9
1
A fejlesztések célzása jobb, mint a folyó finanszírozásé
0
.1
.2
.3 .4 .5 .6 .7 Egészségügyi állapot
folyó finanszírozás (2011)
.8
.9
1
fejlesztés (2008-12)
8
0
.1
.2
.3
Forrasok .4 .5 .6
.7
.8
.9
1
Az alapellátási fejlesztések célzása a legjobb
0
.1
.2
.3 .4 .5 .6 .7 Egészségügyi állapot
Alap finanszírozás (2011)
.8
.9
1
Alap fejlesztés (2008-12)
9
0
.1
.2
.3
Források .4 .5 .6
.7
.8
.9
1
De a járóbeteg-ellátás fejlesztések célzása sem rossz
0
.1
.2
.3 .4 .5 .6 .7 Egészségügyi állapot
Járó finanszírozás (2011)
.8
.9
1
Járó fejlesztés (2008-12)
10
0
.1
.2
.3
Források .4 .5 .6
.7
.8
.9
1
Fekvőbeteg-ellátási fejlesztések célzása
0
.1
.2
.3 .4 .5 .6 .7 Egészségügyi állapot
Fekvő finanszírozás (2011)
.8
.9
1
Fekvő fejlesztés (2008-12)
11
Fejlesztések területi célzása: kvantitatív mutatók Összes forrás
Járóbetegellátás
Fekvőbetegellátás
Alapellátás
Egészségügyi állapot szerint az alsó 50% az összes forrás hány százalékából részesül? Fejlesztési források
60,1
74,4
56,5
79,2
Folyó finanszírozási források
48,1
43,9
49,9
46,7
Egészségügyi állapot szerint a legjobb és a legrosszabb helyzetű decilis forrásának aránya Fejlesztési források
0,62
0,38
0,73
0,18
Folyó finanszírozási források
1,04
1,29
0,94
1,14
12
A járóbeteg-ellátási fejlesztések pozicionálása A fejlesztések pozicionálása mennyiben találkozott a valós szükségletekkel? • Módszertan: dokumentumelemzés, statisztikai elemzés (lakosságszám, közúti elérhetőség irányítószám alapján) • Főbb megállapítások: – Rövid „felfutási” időszak – Időbeli elérhetőség javult: • Kb. 310 ezer ember számára lett elérhető 20 percen belül az alapszintű járóbeteg-ellátás • Emeltszintű ellátás (négy alapszakma + kardiológia, traumatológia) kb. 150 ezer ember számára lett elérhető 25 percen belül • Autóbuszos elérhetőség a legrövidebb utazási időt alapul véve hasonló mértékben javult, de a menetrendek összehangolása problémás a rendelési idővel
13
Alapszintű szakellátás 20 percen belüli elérhetőségének változása
14
Az ellátórendszer igénybevételének változása A konstrukció hatására mennyivel nőtt az ellátórendszer igénybevétele? • Módszertan: a fejlesztett („kezelt”) és kontroll kistérségek lakossága esetszámának összehasonlítása (OEP-adatok alapján) – Párosításos különbségek különbsége módszerrel – Panel regressziós keretben, fixhatás becsléssel
• Fő megállapítások (TIOP 2.1.2): – Erőteljes (25-30%-os) igénybevétel-növekedés szinte mindegyik szakmában mindkét módszer alapján – A 60 év felettiek körében kb. 36-43%, a fiatalabbak körében 13-23% az igénybevételre tett hatás – Az igénybevétel a hasonló kistérségekben megfigyelhető arányra javult Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése
15
Rövid távú egészségügyi hatások A szakrendelések elérhetőségének javulása hatott-e pozitívan a krónikus betegek gondozásba vételére, illetve a gondozás során szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzésére? A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátási kapacitások hozzájárultak-e a táppénzen töltött idő csökkenéséhez? • •
Módszertan: statisztikai elemzés (OEP ellátási adatok és minőségi indikátorok alapján, kontroll kistérségekhez viszonyítva) Főbb megállapítások: – Táppénzes esetek és napok száma 4-6%-kal csökkent (TIOP 2.1.2-3) – Cukorbetegek évenkénti szemészeti vizsgálata: 8%-os növekedés (vérzsírszint, Hb1Ac laborvizsgálatok esetében nem mutatható ki szignifikáns hatás)
Egészségügyi tárgyú NSRK-fejlesztések értékelése
16
Gazdasági fenntarthatóság A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok működése hosszú távon is fenntartható-e? • •
Módszertan: esettanulmány, szakértői interjúk Főbb megállapítások: – A benyújtott fenntarthatósági számítások, üzleti tervek gyakorlatilag már a szerződéskötéskor elavultak voltak. – A közös kistérségi fenntartás lényegében nem valósult meg. – Opcionális szolgáltatások problémája – A fizikai infrastruktúra kihasználtsága a kis üzemméretből adódóan nem is lehet hatékony. – A finanszírozási rendszerből következik, hogy ezek az intézmények nem – vagy csak nagy nehézségek árán – tudnak pénzügyi egyensúlyba kerülni. – Méltányossági szempontok
17
Gép-műszer kataszter fejlesztése: A kialakított informatikai rendszer Módszertan: dokumentumelemzés, interjúk • • • •
Illeszkedő hardver- és szoftverkörnyezet a központi oldalon Az adatszolgáltatás megfelel a kor követelményeinek Automatikus betöltés + webes felület Kliensoldali interface készítését is kezdeményezték, 2 nagy informatikai rendszerszállító el is készítette
• • •
Előzetes interjúk adatszolgáltatókkal és -felhasználókkal A jelentendő adattartalom bővült (kötelező + opcionális) Az adatszolgáltatói oldal információ-előállítási folyamata nem került modellezésre Problémák a nómenklatúrával és a törzsadatokkal
•
18
Gép-műszer kataszter fejlesztése: Hatékonyság és eredményesség • „Szabályszerű” jelentés növeli az adminisztratív terheket • Csak kevés szolgáltató igyekszik „jól” jelenteni • Jogszabályi kényszerítő erő nincsen, ellenérdekeltség van • Az adatmigráció megvalósult a régi és új rendszer között • Validálás csak mintavételes módszerrel történt • Összességében a megfelelően jelentő intézmények aránya nem növekedett (kb. 10%) • Az adatbázisnak kevés felhasználója van • Javaslat: – intézményi folyamatok figyelembe vétele – működési engedélyezésbe való beépítés 19
Életmódprogramok (2009): A pályázati eredmények áttekintése Összesen kb. 250 ezer projektrésztvevő (EMIR-monitoring) Pályázati konstrukciók TÁMOP -6.1.2/A-09/1
Beérkezett Támogapályázat tott projekt
Hatályos szerződés
Megítélt támogatás
Hatályos szerződések összege
Kifizetett összeg
1 406 db
170 db 1 554 559 581 Ft
170 db
1 554 495 581 Ft 1 436 364 923 Ft
689 db
135 db 1 252 546 799 Ft
135 db
1 252 546 799 Ft 1 068 866 420 Ft
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1
50 db
14 db
764 442 802 Ft
14 db
764 442 802 Ft
638 503 871 Ft
TÁMOP-6.1.2/LHH-09/2
13 db
1 db
19 645 828 Ft
1 db
19 645 828 Ft
12 954 979 Ft
Forrás: EMIR-jelentéskészítő (2013. jan. 10.)
Elsődleges színterek
TÁMOP TÁMOP-6.1.2/A6.1.2/A-09/1 09/1-KMR
Kistérség/település
12%
15%
Oktatási, nevelési intézmény
35%
24%
Munkahely
34%
46%
Célcsoport specifikus színtér
12%
6%
Egyéb
7%
9%
Forrás: Online kérdőív
20
Életmódprogramok célzása
21
Életmódprogramok: A programok megfelelősége és hatása Módszertan: dokumentumelemzés, interjúk • • • • • • • • •
Egyéni és közösségi életmódváltozásra való ösztönzés állt a középpontban Kapacitásfejlesztés, az egészséget támogató helyi környezet kialakítása kevéssé volt prioritás A projektek valódi szakmai tartalmát nehéz azonosítani és követni, és így a szükségleteknek való megfelelést értékelni A szakmai tartalom minőségbiztosítása kimaradt a pályázati folyamatból (kivéve az LHH-s pályázatokat) Nem LHH-s egészségtervek sokszor formálisak A szakmai módszertani intézmények ajánlásai, anyagi csak igen kis részben hasznosultak a projektekben Az „összeollózott” kommunikációs tartalmak a jellemzőek Hosszú távon fennmaradó hatás nem érhető el (szakértői vélemények alapján) Kis összegű pályázatok mellett komoly adminisztráció 22
Életmódprogramok: Hozzájárulás a helyi feltételek megteremtéséhez • Nem látható, hogy az egészségtervek hogyan kapcsolódnak a helyi szükségletekhez, igényekhez • Nem váltak az egészségtervezés dokumentumává • LHH-s kistérségek esetében volt szakmai támogatás • Partnerek bevonása: leginkább a szociális szférából • Projektek idejére szóló partnerségi megállapodások • Az „egyszerű és olcsó” megoldásokat kevésbé preferálták a pályázók („most van pénz…”) • Esélyegyenlőség horizontális célként • „One size fits all” gyakorlata • A tapasztalatok jelentős része beépült a 2011-12-es újabb kiírásokba
23
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
