A költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege Onyestyák Nikolett
A költségvetés bevételei A költségvetés bevételeinek főtípusai: a.) Adók és adójellegűbevételek: adó, tb járulék, vámok, állami monopólium. b.) Nem adójellegűbevételek: illetékek, díjak, bírságok. c.) Az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek d.) Adományok, juttatások természetes és jogi személyektől, az államháztartás más szintjétől, külföldtől.
Adók és adójellegűbevételek 1.) Adók Közvetlen adók: SZJA, vállalati jövedelemadó, vagyonadó) Közvetett (indirekt) adók: forgalmi adó, értéknövekedési adó, fogyasztási adó 2. ) Tb járulék a munkabérek arányában a munkavállalók és a munkaadók, valamint a szabad foglalkozásúak egyaránt befizethetik. 3.) Vám a vámhatárt átlépőáruforgalomra vetik ki a jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek szerint. pénzügyi és közgazdasági vám. Érték. és mértékvám autonóm (az állam egyoldalúan állapítja meg) és szerződéses vámok. A költségvetés a vámokon keresztül közvetlenül kapcsolódik az árfolyampol.-hoz. 4.) Az állami monopólium: bizonyos áruk termelésére, forgalmazására, vagy valamely szolgáltatás nyújtása kizárólag az állam joga. Egyedáruság: az állam az előállítástól a felhasználásig terjedő en fenntartja magának a monopólium jogát. részleges (termelési v. értékesítési) monopólium.
Nem adójellegűbevételek 1.) Illeték: lehet vagyonátruházási, okirati és eljárási illeték. Lehet állandó v. változó összeg 2.) Díjak: a közösségi fogyasztás bizonyos szolgáltatásaiért kell fizetni. 3.) Bírság: pénzügyi büntetés, melyet az államigazgatás különbözõ szervei vetnek ki, bizonyos esetekben a szabálysértőmaga is megállapíthatja és befizetheti.
Egyéb bevételek 1.) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek - Tőkebevételek Bevételként való megjelenésük nem közhatalmi, hanem tulajdonosi alapon történik. A tárgyi eszközök, a föld és a készletek értékesítésénél a bevételnövekedés ellentételeként az állami vagyon nagysága közvetlenül csökken (privatizáció) Lehet állami tulajdonban lévővállalkozások profitja 2.) Adományok, juttatások, segélyek A költségvetés bevételhez juthat magán- és jogi személyektől adomány formájában az államháztartás más szintjeitől juttatást kaphat. adományt kaphat más országoktól, nki szervezetektől is.
Adózási alapfogalmak ADÓ = törvényben előírt, állammal szembeni, kényszer jellegűbefizetési kötelezettség, amelyért a befizetőnek semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra való joga sem keletkezik AZ ADÓ ALANYA: az a természetes vagy jogi személy, aki önadózásnál az adó kiszámításáról és befizetéséről maga gondoskodik, kivetéses adózásnál, aki terhére a fizetési kötelezettséget az adóhatóság előírja KÖZVETLEN (DIREKT) ADÓ: ha az adó jelentette közgazdasági terhet közvetlenül az adóalany viseli KÖZVETETT (INDIREKT) ADÓ: az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselőszemélye különválik (ÁFA) AZ ADÓ TÁRGYA: az a jogviszony vagy gazdasági esemény, amelynek alapján a törvény adófizetési kötelezettséget keletkeztet ADÓALAP: az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhetőmennyiség AZ ADÓ MÉRTÉKE: megmutatja, hogy az adózó mekkora összeget köteles fizetni AZ ADÓELŐLEG: ha az adózás nem évente történik, a költségvetés likviditása érdekében szükséges előre meghatározott adóösszeg ADÓKULCS: az a függvény, amely az adóalaphoz a törvény szerinti adómértéket rendeli hozzá. Az adóalap ismeretével az adókulcs segítségével számítható ki az adófizetési kötelezettség átlagadókulcs határadókulcs proporcionális progresszív degresszív
Az adózás funkciói fedezeti funkció Az adóztatás főcélja az
államháztartás feladatainak teljesítéséhez felhasználni szükséges bevételek biztosítása. befolyásolási funkció a befolyásolás tudatos vállalása sérti a szigorúan vett semlegesség kritériumait arányosítási funkció alapvetőcélja a pozitív externáliák kezelése ha valamely piaci szereplő mások kárára jut indokolatlanul előnyös pozícióba, akkor az ebből eredőtöbbletjövedelmét a költségvetésbe transzfotrmálja
Adórendszerrel szemben támasztott követelmények igazságosság – méltányosság
haszonelvűség: egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek közteherviselőképesség (egyenló haszonáldozat): mindenkinek teherviselőképessége arányában kell kivennie részét a közkiadások finanszírozásából (progresszív adóztatás)
Hatékonyság elve - a közkiadások finanszírozásához szükséges
bevételeket a gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimális csökkentése mellett kell beszedni Semlegesség – ha a piacgazdaság működésének lehetőlegkisebb zavarát eredményezi Egyértelműség – meg lehessen állapítani, hogy fenn áll-e az adófizetési kötelezettség, hogyan kell az adóalapot és az adómértéket meghatározni Egyszerűség Alacsony adminisztratív költségek Stabilitás Rugalmasság
A legfontosabb adónemek Társasági adó Jövedelemadó a gazdasági társaságok jövedelmét bevonja ak
özteherviselésbe Kiemelkedőszerep a jövedelem szabályozó eszközök között. Közvetett módon a hitelszférát is befolyásolja (az osztalék mértékén keresztül). Az egyéni és személyi vállalkozások rendszerint csak általános jövedelem adót fizetnek. A tőkenyereségek eredménynövelő, a veszteségek pedig eredménycsökkentőtételek. A tevékenység folytatásával közvetlenül össze nem függőköltséget vagy teljes egészében vagy csak részben lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásánál. általában egy évre vonatkozik Leányvállalatoknál a nyereséget csak egyszer terhelje, ill. a vállalat tulajdonában levőrészvényekből származó osztalékot is csak egyszer adóztassák.
A legfontosabb adónemek Jövedelemadó Adóköteles jövedelmek pl.: bérek, fizetések, nyugdíjak, kamat
és osztalékjövedelmek, szerzői jogdíjak, ingatlanból származó jövedelmek. Sávos adóztatás van, a progresszió kb. 10%-tól 60%-ig terjed A személyi jövedelemadó a keresőösszes jövedelmét adóztatja A családi jövedelemadó a család összjövedelmét adóztatja Az adó kivetése, fizetése Adómentes összeg: A jövedelmek egy bizonyos nagyságig adómentesek. Adómentesség esetén az állam passzív módon segíti a legszegényebb rétegeket. Negatív jövedelemadó: a társadalmi minimum szintjéig az állam jövedelmet juttat a rászorulóknak. Ez már aktív beavatkozás az állam részérő l
A legfontosabb adónemek Vagyonadó kapcsolódhat a lakossági vagy a vállalati
vagyonhoz és tárgya lehet ingó és ingatlan vagyon egyaránt. A vagyonadó tárgya szerint: - általános vagyonadó: a vagyon egészét azonos mértékben terheli. - részleges vagyonadó: a vagyontárgyakat egyenként eltérőmódon, bizonyos csoportokat összevonva terhel ( pl. luxusadó).
A legfontosabb adónemek Forgalmi adó Az adásvételhez kapcsolódik. Célja: az adót a végsőfelhasználók viseljék => áralakító
tényező Általános forgalmi adó: minden, vagy csaknem minden árura kivetik és kulcsa egységes. Speciális forgalmi adó: csak néhány terméket terhel. Az adófizetés gyakorisága szerint: Egyfázisú forgalmi adó Többfázisú forgalmi adó Összfázisú adóztatás Az adófizetés alapja szerint bruttó és nettó adó kumulatív, kaszkád, (vagy lavina) hatás
ÁFA kulcsok A szolgáltatásnyújtások illetve termékértékesítések után
fizetendőadó mértéke az áfa-törvény 28.§ (1) bekezdése szerint az adó alapjának 20 százaléka. Kivételt jelentenek azok a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, amelyek az áfa-törvény 1. számú mellékletében szerepelnek (5%-os adómérték alá eső termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások). A fentieken kívül adómentes levonási joggal a termékexport, a termékexporttal egy tekintet alá esőtermékértékesítés, valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a Közösségen belüli termékértékesítés (feltéve, hogy annak jogszabályi feltételei fennállnak).
A legfontosabb adónemek fogyasztási adó = egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz - a végsőrealizálás előtt - kapcsolódó egyfázisú vagy speciális forgalmi adó, amelyet különleges kiadási adónak is neveznek. Célja lehet a fogyasztás szerkezetének szelektív befolyásolása. Olyan termékekre kell vonatkoznia, melyek: az egészségre ártalmasak, így fogyasztásuk a társadalomnak többletköltséget okoz; luxus fogyasztási cikkek; importjuk lényegesen terheli a fizetési mérleget, de nem tartoznak a létfontosságú cikkek körébe. Emellett a költségvetés pusztán bevételi szempontokat is figyelembe vehet.
A költségvetés főkiadásai FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁS: a kiadások milyen feladatok érdekében merültek fel. Általános közösségi szolgáltatások Védelem Közrend, közbiztonság Oktatás Egészségügy TB, jóléti feladatok Lakás, közösségi kommunális feladatok Kulturális szolgáltatások Energetikai szolgáltatások Mező gazdaság, erdészet Bányászat, ipar Szállítás, távközlés Idegenforgalom, stb.
KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYOZÁS: a költségvetési kiadások jellegét mutatja be: Árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások Kamatfizetések Támogatások és egyéb folyó transzferek Tárgyi eszközök beszerzése Készletek vásárlása Föld és immateriális javak szerzése Tő ketranszfer KÖLTSÉGVETÉSI MÁTRIX: a funkcionális és a közgazdasági osztályozást kombinálja.
Főkiadási tételek - Támogatások = a költségvetésből és az elkülönült alapokból meghatározott társadalom- és gazdpolitikai célok érdekében a vállalkozásoknak adott összegek Közvetlen támogatás: tényleges költségvetési kiadás. Pl. árkiegészítés, dotáció, állami vásárlás/eladás. Közvetett támogatás: költségvetési bevételkiesés. Pl. adómentesség, adókedvezmény, kezességvállalás stb. Bruttó támogatás: az adózatlan nyereséget (árbevételt) növeli. Nettó támogatás: az adózás utáni eredményt növeli. Termeléshez kapcsolódó támogatás:
egyedi (pl. dotáció): a vállalat egyéni ráfordításainak elismerése. normatív: Lehet termelési v. üzemviteli szubvenció. Tulajdonképpen árszubvenció. Szükséges, ha a központilag kialakított ár nem fedezi a termelési költségeket (pl. kedvezőtlen mg-i adottságok).
költségszubvenció (pl. import árkiegészítés) v. üzemviteli támogatás Értékesítési folyamathoz kapcsolódó támogatás: Kedvezõőfelvásárlási ár, vagy értékesítési relációhoz kapcsolódó
adókedvezmények. (Export-szubvenció) Sokszor a közvetlen és közvetett támogatások a közüzemi vállalatokhoz kapcsolódnak.
Főkiadási tételek Fogyasztói árkiegészítés = Olyan árkiegészítés, mellyel az állam a fogyasztás szerkezetén keresztül a nomináljövedelmi arányoktól eltérőreáljövedelmi arányokat hoz létre. Az állam a fogyasztás szerkezetét (és volumenét) a differenciált TVA kulccsal, a fogyasztási adóval és a fogyasztói árkiegészítéssel (negatív fogy. adó) befolyásolja. Ellene szól: Zavarja az értékviszonyok érvényesítését; a fogyasztástól függ => kétes kimenetelű; Nem illeszthetőa szabad termelő i árak rendszeréhez => állandó költségvetési beavatkozás szükséges.
Főkiadási tételek Felhalmozási kiadások = A felhalmozási kiadások magukba foglalják a beruházásokat (+ ehhez kapcsolódó készletezés), lakásépítés, vállalati fejlesztések pénzügyi támogatása. Ide tartozik a központi készletezés is raktározás háborús-katasztrófa helyzetre. A költségvetés közvetlenül is részt vesz a beruházások finanszírozásában: infrastruktúra fejlesztése közüzemi vállalatok társadalmi közös fogyasztás intézményrendszere Az állam a versenyszféra területén is beavatkozik a beruházási folyamatba közvetlen és közvetett módon. Közvetlen: - fejlesztési támogatás: vissza nem fizetendő, kamat nélküli pénzjuttatás (ez a legközvetlenebb); - állami kölcsön: kamattal vagy anélkül vissza kell fizetni; - részvényvásárlás: az állam vásárol illetve elad részvényeket, fõleg gazdpol., strukturális érdekek v. külker. miatt; - kamatvállalás: az állam gazdpol. okokból átvállalhatja részben vagy egészben a vállalati hitelek kamatterhét; - kezesség: állami garancia bizonyos típusú hitelekhez. A közvetett eszközök főleg a fejlesztési lehetőségekre hatnak, v. ösztönzőjelleggel a beruházásokhoz kapcsolódnak. Az állam lakossági beruházásokat is segíthet pl. lakásépítés támogatása. Az állam is építhet lakásokat, de indirekt módon is ösztönözhet
Főkiadási tételek Társadalmi közös fogyasztás közjavak Közösségi fogyasztás: nem piaci alapon, hanem közösségi érdekek figyelembevételével születik meg a döntés és az ár nem meghatározó eleme sem a keresletnek, sem a kínálatnak. Tisztán közös javak: oszthatatlanság, és nem kirekesztőjelleg Externáliák: piacon kívüli gazdasági hatások => nem minden haszon és költség jelenik meg az árban. Az államnak mérsékelnie kell az externáliák hatását 1. jövedelemelosztás alakításával v. 2. közvetlen beavatkozással. A közös fogyasztás alapelvei Horizontális egyenlőség elve: az egyenlőket egyenlően kell kezelni. Fizetőképesség elve: a nem egyenlőket nem egyenlően kell kezelni, a magasabb jövedelműek többet fizessenek. Haszonelv: a térítéseknek a hasznokhoz kell igazodni. A közös fogyasztás jellemzői - Nem kirekesztőjelleg: minden fogyasztó számára egyenlőigénybevételi lehetőség- nagy kapacitásokat kíván. - A fogyasztás és a jövedelem között nincs közvetlen kapcsolat - főleg a kötelezőfogyasztásnál. A keresletnél nincs önkorlátozó fogyasztói mérlegelés. - A közös fogyasztás keresletét szabályozni kell, mert túlzott mértéke csökkentheti a gazd. növekedést. A közös fogyasztás finanszírozója lehet: - a költségvetés, - a vállalat: saját érdek vezérli, saját költségen (esetleg társaságiadó-kedvezmény), - a lakosság kisebb-nagyobb kollektívái: (pl. alapítványok, egyházi szervezetek) önkéntes alapon finanszíroznak, - az egyén: térítési díjak fizetése => közvetlen részvétel, járulékos költségek => közvetett.
Főkiadási tételek - Adósságszolgálat Hiteltörlesztés + kamatfizetési kötelezettség =>
ha nőaz államadósság, nőaz adósságszolgálat. A költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja a lakossági hitelek kamatait, így ezt is az adósságszolgálathoz sorolhatjuk. A költségvetés kezességet vállalhat alapoknál, alapítványoknál, önkormányzatoknál, vállalati hiteleknél. Az állami vállalatok részbeni vagy egészbeni átvállalása szintén növeli az adósságszolgálatot.
Főkiadási tételek Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggőkiadások közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegének
alakulását. kiadásai ill. bevételei a mindenkor érvényes árfolyamon váltódnak át külföldi valutára. Az államközi segélyek is befolyásolják a fiz. mérleget. Az állam a nki szervezetektől vagy más államok kormányaitól felvett hitelek kamatai ill. azok visszafizetése is a nki kiadásokhoz kapcsolódik.
