A KLASSZIKUS MODERNSÉG KORÁNAK (A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK) MAGYAR IRODALMA KANMA 5217, KDLMA 4214, KALMA 5217 MINDEN TEMATIKÁM – ILLETVE DOLGOZATMINTÁK ÉS CÍMLEÍRÁSI ÚTMUTATÓ – LETÖLHETŐ AZ ALÁBBI WEBHELYRŐL: WWW.BDTF.HU /KONYVTAR/ TEMATIKA. HTM
Mottó: „Mentem haza, s a haza hol van? halkan szuszogtak kint a fák, álltak mint ágyúk, huzagoltan, s szétágyúzták az éjszakát. A rím kedvéért: bandukoltam, mögöttem már a Jászai, és jöttek vélem szembe holtan kockacsaták vén ászai, aranypufajka rajtuk, könnyü, vattás, itt minden éjjel hídavattás.” (Parti Nagy Lajos: Szívlapát – részlet) I. ELŐADÁSTÉMÁK – KOLLOKVIUMI TÉTELEK 1. Modern Arany-interpretációk (Szörényi László, Imre László, Szili József, Nyilasy Balázs, Milbacher Róbert, Szilasi László) – a vizsgán két szerzőválasztandó! 2. Arany János és a (poszt)modernség – anagrammatikus, morfématikus, szintagmatikus és szintaktikus jelentésképzés viszonya Arany János verseiben (Arany-balladák: „a magyar Romlás virágai”) 3. Arany János verses epikájának narratív szerkezetei 4. „Mert nálam főleg a kompozícióban van a poézis” – a verstest mint jelentéshordozó Arany János néhány költeményében 5. Az Őszikék emberképe (az önkicsinyítés mint értékmozzanat és magatartásmód) 6. Vajda János szimbólumtöredékei és modernsége (V. J.: Nádas tavon – Babits: Esti kérdés) 7. A Tragédia (szöveg)polifóniája – a Tragédia és a Délibábok hő se „párhuzamai” 8. Kemény Zsigmond tragikumelmélete A rajongók példáján 9. Mikszáth prózapoétikája és az anekdotizmus szerepe a magyar irodalmi hagyományban (M. K., A jó palócok stb. – Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia – Bodor Ádám: Sinistra körzet) 10. A rövidtörténet szerepe a kor magyar prózájának alakulástörténetében (Gárdonyi, Tömörkény, Petelei, Gozsdu, Ambrus és mások) 11. Jókai és a magyar regény alakváltozatai (vö. pl. Asbóth János: Álmok álmodója) 12. Az irónia és a humor szerepe a kor irodalmában (Arany, Mikszáth, Jókai és mások)
–2– II. A SZEMINÁRIUMOK PROGRAMJA * 1. A ballada mű faja és jelteremtőmódszerei – korszakok, stílusok, beszédmódok (Kányádi Sándor: Ballada – Ady: A vár fehér asszonya – Arany János: Az egri leány) 2. Szövegelemek jelentésrétegei és jelentésmozgása a versegészben – a kommunikáció jelentésépítőszerepe (Zách Klára; Tetemrehívás) 3. Hangtest nélküli jelentéshordozók szövegalkotó szerepe Tengeri-hántás.……………………………………………………………………………….. Vörös Rébék.………………………………………………………………………………… – és/vagy: A Tengeri-hántás szövegváltozatai……………………………………………….. – és/vagy: A grammatikai hiba poétikai funkciója a Tengeri-hántásban……………………… – és/vagy: Nézőpont és narráció a Tengeri-hántásban 4. Egy szövegtest dichotómiarendszerei (Szondi két apródja)………………………………........... 5. Szimbólumok mint versépítőeszközök (Epilógus, Mindvégig)…………………………………… 6. Klasszikus Arany-interpretációk (legalább két szerzőválasztandó!) Riedl Frigyes:…………………………………………………………………………….. Péterfy Jenő:……………………………………………………………………………... Kosztolányi Dezső:………………………………………………………………….......... Keresztury Dezső:………………………………………………………………………... Barta János:……………………………………………………………………………… Németh G. Béla:…………………………………………………………………………. Szilágyi Domokos:……………………………………………………………………….. 7. Délibábok hő sei (Vajda János és Arany László világinterpretációja)………………………… 8. A hosszúelbeszélés és a rövidtörténet poétikája (kompozíció, idő - és térviszonyok a mű ben) Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája……………………………………………………. 9. Az elbeszélőszöveg szimbolikus rétegzettsége – a történelmi regény poétikája Kemény Zsigmond: A rajongók…………………………………………………….................. 10. Az „esszédráma” mint narratíva Madách: Mózes…………………………………………………………………………......... 11. A Tragédia kritikai kiadásainak filológiai problémái – különös tekintettel az interpunkciós jelek használatára, illetve Arany János „javításai”-ra.……………………………………………………………………………….. 12. Jeles András Angyali üdvözlet címűTragédia-interpretációja (film) – Harry Potter-párhuzamokkal………………………….................................................................. 13. Mikszáth és a modernség (a „kizökkent idő” problematikája Mikszáth-regények példáján).………………………….................................................................. 14. A modern dráma kezdetei a magyar irodalomban – világirodalmi párhuzamokkal (Bródy Sándor: A tanítónő– a naturalizmus)………………………………………….................
*
A levelezőtagozatos hallgatók számára a II. rész elsősorban lehetséges dolgozattémákat kínál.
–3–
A kollokviumba 50 %-ban beleszámít az órai munka és az utolsó elő tti szemináriumig elkészítendő– mintegy 10.000 karakter terjedelmű– szemináriumi dolgozat minősége. A dolgozat problémacentrikus legyen, s feltétlenül mellőzze a szerző i életrajzokat, illetve az egyes művek tartalmi ismertetését. A munkának természetesen szabványos formájúnak kell lennie, illetve szabályos témabibliográfiával s jegyzetapparátussal kell rendelkeznie. A főtéma a fent jelzett címek közül választható (főleg a II. részből ajánlott, de az I-bő l is szabad választani!) – melyeket, velem egyeztetve, tovább lehet problematizálni. A kiválasztott témából a nappali tagozatosoknak egy 20 perces referátumot (vagy felolvasást) kell tartaniuk az órán. A dolgozatokat kizárólag e-mailen kérem beküldeni – lehetőleg pdf formátumban –, az alábbi mentési minta szerint: KISSBELA_KANMA_5217 (illetve a megfelelőtagozati kódnak megfelelően).
III. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM T ANKÖNYV FŰZFA Balázs, Klasszicizmus, romantika, realizmus az irodalomban, Bp., Önkonet, 2000. Á LTALÁNOS IRODALOM – IRODALOMRÓL, MŰÉRTELMEZÉSRŐL ÁRMEÁN Otília, Paragrammatika, avagy a parti papír olajos paripadaláról – papíron = Á. O.–MEDGYES Tamás, Szövegek között értelmezéssel, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 9–37. ÁRMEÁN Otília, A betűvizuális és verbális határvonalán, avagy hogyan tanít nézni a charade és olvasni a portré? = Á. O.–MEDGYES Tamás, Szövegek között értelmezéssel, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 88–99. Az irodalom elméletei I–V, szerk. THOMKA Beáta, Pécs Jelenkor, 1997-től BAHTYIN, Mihail, A szerzőés a hő s, Bp., Gond–Cura Alapítvány, 2004. BAHTYIN, M. M., A tér és az időa regényben = B., M. M., A szó esztétikája, Bp., Gondolat, 1976. ECO, Umberto: Nyitott mű , Budapest, Európa, 1998. Filológia. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Bp., Universitas, 2003. HANKISS Elemér, Az irodalmi műmint komplex modell, Bp., Magvető , 1985 (Elvek és utak). HÁRS Endre, Én – túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra, Bp.,–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2004. Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, Bp., Osiris K. – Láthatatlan Kollégium, 2001. Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, BP., Osiris, 1999 (Osiris könyvtár). Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, szerk. KOVÁCS Árpád, V. GILBERT Edit, Pécs, JPTE Egyetemi, 1994. LÁNG Gusztáv, Kiskatedra, Szombathely, Vas Megyei Pedagógiai Intézet, 1992. LOTMAN, J. M.: Szöveg, modell típus, Bp., Gondolat, 1993. MAÁR Judit, A drámai és az elbeszélőszöveg szemantikai vizsgálata, Bp., Akadémiai, 1995. Narratívák I–II, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 1998. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lenni, vagy nem lenni, reprint kiad., Bp., Kairosz, é. n. [1999?], 153–202. OROSZ Magdolna, „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás, Bp., Gondolat, 2003. OTTLIK Géza, A regényrő l = O. G., Próza, Bp., Magvető , 1980, 184–200. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, „Minta a sző nyegen.” A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995. SZILÁGYI Zsófia, Féllábú ólomkatona vagy levélnehezék? (A hiba az irodalmi mű ben) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű -hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 17–32. SZÖRÉNYI László, Epika és líra Arany életmű vében = Uő ., „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok, Bp., 1989, 164–207. SZÖRÉNYI László, „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok, Bp., Magvető , 1989.
–4– THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986. THOMKA Beáta, Térlátás, belsőtáj, tartam = A századvég szellemi körképe, szerk. SÁNDOR Iván és mtsai, Jelenkor, Pécs, 1995, 299–330. THOMKA Beáta, Beszél egy hang, Bp., Kijárat, 2001. Tények és legendák – tárgyak és ereklyék, szerk. KALLA Zsuzsa, Bp., Pető fi Irod. Múzeum, 1994. USZPENSZKIJ, Borisz, A kompozíció poétikája, Bp., Európa Könyvkiadó, 1984. A KORSZAK IRODALOMTÖRTÉNETÉHEZ ÉS AZ EGYES SZERZŐKHÖZ AJÁNLOTT IRODALOM A kánon peremén: az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában, szerk. EISEMANN György, Bp., ELTE, XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 1998. A két Arany. Összehasonlító tanulmányok, szerk. KOROMPAY H. János, Bp., Universitas, 2002. A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001. A magyar irodalom története, fő szerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964–1966. [„Spenót”] ANDRÁS László, A Madách-rejtély, Bp., Szépirodalmi, 1983. APÁTI Lajos, Arany János modernsége, Magyartanítás, 2000/2, 14–18. ARANY János, Őszikék (MEK virtuális kiállítás) = http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/ szepirod/magyar/arany/oszikek/html/ A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany János lírájának elsőszakaszáról, szerk. NÉMETH G. Béla, Bp., Akadémiai, 1972. BARÁNSZKY-JÓB László, A döbbenet lírája = B.-J. L., Teremtőértékelés, Bp., Magvető , 1984, 230–263. BARÁNSZKY-JÓBLászló, Arany lírai formanyelvének fejlő déstörténeti helye, Bp., MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1957. BARTA János, A pálya végén, Bp., Szépirodalmi, 1982. BARTA János, A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényérő l, Bp., Akadémiai, 1985. BARTA János, Ma, tegnap, tegnapelő tt [Tóth Árpád, Babits Mihály, Arany János, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond], Debrecen, Csokonai, 1990. BARTA János, Arany János és kortársai I–II, szerk. és s. a. r. IMRE László, a névmutató GÖNCZY Monika munkája, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2003. BARTA János, Magánélet és remekmű . Madách-tanulmányok, Bp., Mundus, 2003. CSÍKVÁRI Gábor, Az arany ember. Az értelmezés lehető ségei = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 550–556. DÁVIDHÁZI Péter, Régi udvarház: történelem és elidegenedés, Irodalomtörténet, 1972/4, 888–903. DÁVIDHÁZI Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1992. DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a magyar századforduló irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1995 (Csokonai könyvtár). DRUZSIN Ferenc, Szederinda. Népi hiedelmek a Tengeri-hántás két sorában, Magyartanítás, 1993/5. EISEMANN György, A folytatódó romantika, Bp., k. n., 1999 (Orpheusz könyvek). EISEMANN György, Mikszáth Kálmán, Bp., Korona, 1998 (Klasszikusaink). EISEMANN György, Létértelmezőmotívumok Az ember tragédiájában, Irodalomtörténet, 1992/1, 1–26. EISEMANN György, Anekdoták és különcök (Beszterce ostroma, A sipsirica) = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 464–473. FRIED István, A (poszt)modern Pető fi, Budapest, Ister, 2001. FÉSÜS Ágnes, „Álla még Murányvár szű zi épségében”. Arany János: Murány ostroma = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 210–230 (Dayka könyvek). (A késő bbiekben: Nympholeptusok) FŰZFA Balázs, Miért szép, 2. kiadás, Celldömölk, Pauz–Westermann, 1998. GERGELY Gergely, Arany László: A délibábok hő se, ItK, 1970/1, 98–100. GINTLI Tibor, Ádám és a torz viszony, ItK, 2000/3–4, 440–453. GREGUSS Ágost, A balladáról, Bp., Franklin-Társulat, 1886. HAJDU Péter, Az anekdota fogalmáról = Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, HAJDU Péter, Bp., Osiris, 2001, 66–81. HAJDU Péter, Két kronotoposz találkozik az úton... (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma), ItK, 2002/5–6, 651–675. HAJDU Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2005 (deKON KÖNYVek).
–5– HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlő déstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. HORVÁTH János, Tanulmányok I–II., Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1997 (Csokonai könyvtár). IMRE László, Reminiszcencia, idézet, paródia, ItK, 1982/7, 150–165. IMRE László, Arany János balladái, Bp., Tankönyvkiadó, 1988. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., Akadémiai, 1990 (Irodalomtörténeti könyvtár 39). IMRE László, Mű fajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996 (Csokonai könyvtár). IMRE László, A posztmodern: egy régi-új beszédmód, Alföld, 2003/2, 40–45. JÓKAI-szakirodalom = http://www.inaplo.hu/_inlog/log-szerzo/jokai_mor/2oldal.html#6 KERESZTURY Dezső, Mindvégig, Bp., Szépirodalmi, 1990. KIRÁLY István, Mikszáth Kálmán, Bp., Mű velt Nép, 1952. „Mester Jókai”. A Jókai-olvasás lehető ségei az ezredfordulón, szerk. HANSÁGI Ágnes & HERMANN Zoltán, Bp., Ráció, 2006. KOVÁCS Gábor, A bolondság nyelve (Arany János: Bolond Istók) = http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html KOVÁCS Gábor: Versbeszéd és történetképzés összefüggése Arany János Toldi címűelbeszélőkölteményében = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 306–319. (Ugyanez: http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html) MEZEI József, Madách. Az élet értelme, Bp. Magvető , 1977. MILBACHER Róbert, Lágy majoránna illata. A nagyidai cigányok recepciójának diskurzus-elemzése = Z. KOVÁCS Zoltán.–M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris– Pompeji, 2001, 148–179 (deKON KÖNYVek). MILBACHER Róbert, Roncsolt anyag, fájó gép. Arany János testérő l = Nympholeptusok, 123–151. MOLNÁR András, A mű vészet felé… (Madách Imre: Az ember tragédiája) = Nympholeptusok, 294–300. NÁNAY Bence, Avantgárd és romantika. Jeles András: Angyali üdvözlet, Metropolis, 2004/4. NÉMETH G. Béla, Műés személyiség, Bp., 1970. NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedőfélszázad, Bp., Szépirodalmi, 1971. NÉMETH G. Béla, Arany János (részletek) = http://magyar-irodalom.elte.hu /sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ngbaj.htm NYILASY Balázs, A szó társadalmi lelke, Bp., Cserépfalvi, 1996. NYILASY Balázs, Gondolatok az Arany-ballada poétikájáról, ItK, 1997/5–6, 527–540. NYILASY Balázs, Arany János, Korona, Bp., 1998 (Klasszikusaink). NYILASY Balázs, A konzervatív-modern költő . Arany János verses epikája, Bp., Eötvös, 2001. (Az Aranyrecepció áttekintése: 7–71.) NYILASY Balázs, Arany János költészete = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 296–309. NYILASY Balázs, Arany János románcballadái = http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html RIEDL Frigyes, Arany János, Bp., Szépirodalmi, 1982. Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-M. M.–HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. RÓNAY György, Pető fi és Ady között, Bp., Magvető, 1981. SINDELYES Dóra, Az alkotó végre pihenhet. Arany János igazításai Az ember tragédiáján, HVG, 2005, dec. 3, 85–89. SOMOGYI Sándor, Arany László, Bp., Művelt Nép, 1956 (Irodalomtörténeti tanulmányok 7). SOMOGYI Sándor, Gyulai és kortársai: Fejezetek egy negyedszázad irodalomtörténetébő l, Bp., Akadémiai, 1977. SŐTÉR István, Nemzet és haladás, Bp., Akadémiai, 1963. S. VARGA Pál, Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Bp., Argumentum, 2006 (Irodalomtörténeti Füzetek), 1997. SZALAY Károly, Humor és szatíra Mikszáth korában, Bp., Magvető , 1977. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Kemény Zsigmond, Bp., Szépirodalmi, 1989. SZÉLES Klára, Vajda János, Bp., Gondolat, 1982. SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet (a megfelelőfejezetek – sok kiadásban elérhető ) SZERB Antal, A világirodalom története (a megfelelőfejezetek – sok kiadásban elérhető) SZILASI László, „Környékezi már némineműkétség” (Arany János: A nagyidai cigányok), ItK, 1996/4, 395–414. SZILÁGYI Domokos, Kortársunk, Arany János = Sz. D., Élnem adjatok, Bukarest, Kriterion, 1990. SZILÁGYI Zsófia, „éreztetése kissé érzéki” (A novellaciklus mű faja és A jó palócok erotikája) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű -hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 136–159. SZILI József, Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége, Bp., Argumentum, 1996 (Irodalomtörténeti füzetek). SZILI József, „Légy, ha birsz, te »világköltő «...” A magyar líra a XIX. század második felében, Bp., Balassi, 1998.
–6– SZÖRÉNYI László, „Álmaim is voltak, voltak…” (Tanulmányok a XIX. századi magyar irodalomról), Bp., Akadémiai, 2004, 87–251. TARJÁNYI Eszter, Mikszáth Kálmán esete a detektívtörtöénettel, Literatura, 2005/1, 50–78. THIMÁR Attila, Arany János: Tengeri-hántás, Literatura, 1995/3. VAS István, Arany erotikájáról = V. I., Igen is, nem is, Bp., 1987. VERESS Dániel, „Szerettem a sötétet és a szélzúgást” (Kemény Zsigmond élete és mű ve), Kolozsvár–Napoca, Dacia, 1977. VERESS Zsuzsa, Az úr ölében – Az Isten balján. Mikszáth Kálmán: A jó palócok (1882) – Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992) = Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 183–190. Z. KOVÁCS Zoltán, A „belsőkritika” horizontja (A magyar verses regény fejlő déstörténeti megközelítésének lehető ségei) = Nympholeptusok, 303–314. Z. KOVÁCS Zoltán, Arany humor = Z. K. Z.–MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 148–179 (deKON KÖNYVek).
Szombathely, 2006. szeptember 22.
Dr. Fű zfa Balázs PhD fő iskolai docens
