A KLASSZIKUS MODERNSÉG KORÁNAK (A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK) MAGYAR IRODALMA

A KLASSZIKUS MODERNSÉG KORÁNAK (A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK) MAGYAR IRODALMA KANMA 5217, KALMA 5217 MINDEN TEMATIKÁM – ILLETVE DOLGOZATMINTÁK ÉS CÍMLEÍRÁSI ÚTMUTATÓ – LETÖLHETŐ AZ ALÁBBI WEBHELYRŐL: www.bdtf.hu/konyvtar/tematika.htm

Mottó: „Mentem haza, s a haza hol van? halkan szuszogtak kint a fák, álltak mint ágyúk, huzagoltan, s szétágyúzták az éjszakát. A rím kedvéért: bandukoltam, mögöttem már a Jászai, és jöttek vélem szembe holtan kockacsaták vén ászai, aranypufajka rajtuk, könnyü, vattás, itt minden éjjel hídavattás.” (Parti Nagy Lajos: Szívlapát – részlet) I. ELŐADÁSTÉMÁK – KOLLOKVIUMI TÉTELEK 1. Modern Arany-interpretációk (Szörényi László, Imre László, Szili József, Nyilasy Balázs, Milbacher Róbert, Szilasi László) – a vizsgán két szerzőválasztandó! 2. Arany János balladái „a magyar Romlás virágai”. Arany (poszt)modernsége. Anagrammatikus, morfématikus, szintagmatikus és szintaktikus jelentésképzés Arany János verseiben 3. Arany János verses epikájának narratív szerkezetei 4. „Mert nálam főleg a kompozícióban van a poézis” – a verstest mint jelentéshordozó Arany János néhány költeményében 5. Az Őszikék emberképe (az önkicsinyítés mint értékmozzanat és magatartásmód) 6. Vajda János szimbólumtöredékei és modernsége (V. J.: Nádas tavon – Babits: Esti kérdés) 7. A Tragédia (szöveg)polifóniája – a Tragédia és a Délibábok hő se „párhuzamai” 8. Kemény Zsigmond tragikumelmélete A rajongók példáján 9. Mikszáth prózapoétikája és az anekdotizmus szerepe a magyar irodalmi hagyományban (M. K., A jó palócok stb. – Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia – Bodor Ádám: Sinistra körzet) 10. A rövidtörténet szerepe a kor magyar prózájának alakulástörténetében (Gárdonyi, Tömörkény, Petelei, Gozsdu, Ambrus és mások) 11. Jókai és a magyar regény alakváltozatai (vö. pl. Asbóth János: Álmok álmodója) 12. Az irónia és a humor szerepe a kor irodalmában (Arany, Mikszáth, Jókai és mások)

–2– II. A SZEMINÁRIUMOK PROGRAMJA * 1. A ballada mű faja és jelteremtőmódszerei – korszakok, stílusok, beszédmódok (Kányádi Sándor: Ballada – Ady: A vár fehér asszonya – Arany János: Az egri leány) 2. Szövegelemek jelentésrétegei és jelentésmozgása a versegészben – a kommunikáció jelentésépítőszerepe (Zách Klára; Tetemrehívás) 3. Hangtest nélküli jelentéshordozók szövegalkotó szerepe Tengeri-hántás.………………………………………………………………………………. – vagy: A Tengeri-hántás szövegváltozatai…………………………………….………….. – vagy: A grammatikai hiba/metafora poétikai funkciója a Tengeri-hántásban…….……… – vagy: Nézőpont és narráció a Tengeri-hántásban Vörös Rébék.……..………………………………………………………………………… 4. Egy szövegtest dichotómiarendszerei (Szondi két apródja)………………………………........... 5. Szimbólumok mint versépítőeszközök (Epilógus, Mindvégig)…………………………………… 6. Klasszikus Arany-interpretációk (legalább két szerzőválasztandó!) Riedl Frigyes:…………………………………………………………………………….. Péterfy Jenő:……………………………………………………………………………... Kosztolányi Dezső:…………………………………………………………………... ....... Keresztury Dezső:………………………………………………………………………... Barta János:……………………………………………………………………………… Németh G. Béla:…………………………………………………………………………. Szilágyi Domokos:……………………………………………………………………….. 7. Délibábok hő sei (Vajda János és Arany László világértelmezése)………………………… 8. A hosszúelbeszélés és a rövidtörténet poétikája (kompozíció, idő - és térviszonyok a mű ben) Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája……………………………………………………. 9. A történelmi regény poétikája, a magyar irodalmi kánon és irodalomtörténet-írás a XIX. sz.-ban 10. Az „esszédráma” mint „nagy elbeszélés”/narratíva Madách: Mózes…………………………………………………………………………......... 11. A Tragédia szinoptikus kritikai kiadása – Arany János „javításai”……………………………. 12. Jeles András Angyali üdvözlet címűTragédia-interpretációja (film) – Harry Potter-párhuzamokkal………………………….................................................................. 13. Mikszáth és a modernség (a „kizökkent idő” és a kronotoposz problematikája Mikszáth-szövegek példáján).………………………….................................................................. 14. A modern dráma kezdetei a magyar irodalomban – világirodalmi párhuzamokkal (Bródy Sándor: A tanítónő– a naturalizmus)…………………………………………................. *

A levelezőtagozatos hallgatók számára a II. rész elsősorban lehetséges dolgozattémákat kínál.

–3– A kollokviumba 50 %-ban beleszámít az órai munka és az utolsó elő tti szemináriumig elkészítendő– mintegy 10.000 karakter terjedelmű– szemináriumi dolgozat minősége. A dolgozat problémacentrikus legyen, s feltétlenül mellőzze a szerző i életrajzokat, illetve az egyes művek tartalmi ismertetését. A munkának természetesen szabványos formájúnak kell lennie, illetve szabályos témabibliográfiával s jegyzetapparátussal kell rendelkeznie. A főtéma a fent jelzett címek közül választható (főleg a II. részből ajánlott, de az I-bő l is szabad választani!) – melyeket, velem egyeztetve, tovább lehet problematizálni. A kiválasztott témából a nappali tagozatosoknak egy 15 perces referátumot (vagy felolvasást) kell tartaniuk az órán. A dolgozatokat kizárólag e-mailen kérem beküldeni – lehetőleg pdf formátumban –, az alábbi mentési minta szerint: KISSBELA_KANMA_5217 (illetve a megfelelőtagozati kódnak megfelelően).

III. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM T ANKÖNYVEK FŰZFA Balázs, Klasszicizmus, romantika, realizmus az irodalomban, Bp., Önkonet, 2000. Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006. Á LTALÁNOS IRODALOM – IRODALOMRÓL, MŰÉRTELMEZÉSRŐL, MODERNSÉGRŐL ÁRMEÁN Otília, Paragrammatika, avagy a parti papír olajos paripadaláról – papíron = Á. O.–MEDGYES Tamás, Szövegek között értelmezéssel, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 9–37. ÁRMEÁN Otília, A betűvizuális és verbális határvonalán, avagy hogyan tanít nézni a charade és olvasni a portré? = Á. O.–MEDGYES Tamás, Szövegek között értelmezéssel, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 88–99. Az irodalom elméletei I–V, szerk. THOMKA Beáta, Pécs Jelenkor, 1997-től BAHTYIN, Mihail, A szerzőés a hő s, Bp., Gond–Cura Alapítvány, 2004. BAHTYIN, M. M., A tér és az időa regényben = B., M. M., A szó esztétikája, Bp., Gondolat, 1976. BARA Katalin–CSUTAK Judit, Történetiség: hagyomány, kulturális emlékezet / Történetiség: korszak, korszakolás, „nagy történet” = http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2006&honap=5&cikk=1720 [2007. november 20.] ECO, Umberto, Nyitott mű , Budapest, Európa, 1998. Filológia. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Bp., Universitas, 2003. Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDYMASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003. HANKISS Elemér, Az irodalmi műmint komplex modell, Bp., Magvető , 1985 (Elvek és utak). HÁRS Endre, Én – túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra, Bp.,–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2004. HERMANN Zoltán, Szövegterek. Az anagrammák elméletéhez, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002. Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, Bp., Osiris K. – Láthatatlan Kollégium, 2001. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp., Osiris, 1999 (Osiris könyvtár). KULCSÁR SZABÓ Ernő , A különbözés megértése, avagy olvashatók-e az irodalom kulturális kódjai? = BEDNANICS Gábor, KÉKESI Zoltán, KULCSÁR SZABÓ Ernőszerk., Identitás és kulturális idegenség, Bp., Osiris, 2003, 31–55 (Osiris könyvtár). KULCSÁR SZABÓ Ernő , Hatástörténet és metahistória (Hozzáférhető -e a történetiség?) = file:///C:/Documents%20and%20Settings/Bal%E1zs/Asztal/KSZE.htm KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, A korszak retorikája (A korszak- és századforduló mint értelmezési stratégia) = Az irodalmi szöveg antrolpológiai horizontjai, szerk. BEDNANICS G., BENGI L., KULCSÁR SZABÓ E., SZEGEDY-MASZÁK M., Bp., Osiris, 2000, 90–105. Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, szerk. KOVÁCS Árpád, V. GILBERT Edit, Pécs, JPTE Egyetemi, 1994.

–4– LÁNG Gusztáv, Kiskatedra, Szombathely, Vas Megyei Pedagógiai Intézet, 1992. LOTMAN, J. M.: Szöveg, modell típus, Bp., Gondolat, 1993. LOTMAN, Jurij, Kultúra és intellektus, ford., szerk., előszó SZITÁR Katalin, Bp., Argumentum, 2002 (Diszkurzívák). MAÁR Judit, A drámai és az elbeszélőszöveg szemantikai vizsgálata, Bp., Akadémiai, 1995. Narratívák I–II, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 1998. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lenni, vagy nem lenni, reprint kiad., Bp., Kairosz, é. n. [1999?], 153–202. OROSZ Magdolna, „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás, Bp., Gondolat, 2003. OTTLIK Géza, A regényrő l = O. G., Próza, Bp., Magvető , 1980, 184–200. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, „Minta a sző nyegen.” A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995. SZILÁGYI Zsófia, Féllábú ólomkatona vagy levélnehezék? (A hiba az irodalmi mű ben) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű -hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 17–32. SZÖRÉNYI László, Epika és líra Arany életmű vében = Uő ., „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok, Bp., 1989, 164–207. SZÖRÉNYI László, „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok, Bp., Magvető , 1989. TOLCSVAI NAGY Gábor, A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben (Történeti tipológiai vázlat) = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 26–61. THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986. THOMKA Beáta, Térlátás, belsőtáj, tartam = A századvég szellemi körképe, szerk. SÁNDOR Iván és mtsai, Jelenkor, Pécs, 1995, 299–330. THOMKA Beáta, Beszél egy hang, Bp., Kijárat, 2001. Tények és legendák – tárgyak és ereklyék, szerk. KALLA Zsuzsa, Bp., Pető fi Irod. Múzeum, 1994. USZPENSZKIJ, Borisz, A kompozíció poétikája, Bp., Európa Könyvkiadó, 1984. A KORSZAK IRODALOMTÖRTÉNETÉHEZ ÉS AZ EGYES SZERZŐKHÖZ AJÁNLOTT IRODALOM A kánon peremén: az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában, szerk. EISEMANN György, Bp., ELTE, XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 1998. A két Arany. Összehasonlító tanulmányok, szerk. KOROMPAY H. János, Bp., Universitas, 2002. A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001. A magyar irodalom története, fő szerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964–1966. [„Spenót”] ANDRÁS László, A Madách-rejtély, Bp., Szépirodalmi, 1983. APÁTI Lajos, Arany János modernsége, Magyartanítás, 2000/2, 14–18. ARANY János, Őszikék (MEK virtuális kiállítás) = http://mek.oszk.hu/00500/00596/html/ A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. Az el nem ért bizonyosság. Elemzések Arany János lírájának elsőszakaszáról, szerk. NÉMETH G. Béla, Bp., Akadémiai, 1972. BARÁNSZKY-JÓB László, A döbbenet lírája = B.-J. L., Teremtőértékelés, Bp., Magvető , 1984, 230–263. BARÁNSZKY-JÓBLászló, Arany lírai formanyelvének fejlő déstörténeti helye, Bp., MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1957. BARTA János, A pálya végén, Bp., Szépirodalmi, 1982. BARTA János, A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényérő l, Bp., Akadémiai, 1985. BARTA János, Ma, tegnap, tegnapelő tt [Tóth Árpád, Babits Mihály, Arany János, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond], Debrecen, Csokonai, 1990. BARTA János, Arany János és kortársai I–II, szerk. és s. a. r. IMRE László, a névmutató GÖNCZY Monika munkája, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2003. BARTA János, Magánélet és remekmű . Madách-tanulmányok, Bp., Mundus, 2003. BEDNANICS Gábor, Mű vészet és/vagy mesterség. A technika a 19. század végi magyar lírában = BEDNANICS Gábor, KÉKESI Zoltán, KULCSÁR SZABÓ Ernőszerk., Identitás és kulturális idegenség, Bp., Osiris, 2003, 88–106 (Osiris könyvtár). BENGI László, Mintázatok roncsolódásai. A nevetésre ösztönzőismétlés két 19. századi esetérő l = BEDNANICS Gábor, KÉKESI Zoltán, KULCSÁR SZABÓ Ernőszerk., Identitás és kulturális idegenség, Bp., Osiris, 2003, 66–87 (Osiris könyvtár).

–5– BÉNYEI Péter, A Kemény-regények drámaiságának és tragikumának kérdései – kritikatörténeti kontextusban = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 66–114. CSÍKVÁRI Gábor, Az arany ember. Az értelmezés lehető ségei = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 550–556. DÁVIDHÁZI Péter, Régi udvarház: történelem és elidegenedés, Irodalomtörténet, 1972/4, 888–903. DÁVIDHÁZI Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1992. DOBOS István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a magyar századforduló irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1995 (Csokonai könyvtár). DRUZSIN Ferenc, Szederinda. Népi hiedelmek a Tengeri-hántás két sorában, Magyartanítás, 1993/5. EISEMANN György, A folytatódó romantika, Bp., k. n., 1999 (Orpheusz könyvek). EISEMANN György, Mikszáth Kálmán, Bp., Korona, 1998 (Klasszikusaink). EISEMANN György, Létértelmezőmotívumok Az ember tragédiájában, Irodalomtörténet, 1992/1, 1–26. EISEMANN György, A „befagyott emlékezet” és a „világfolyás”. Vajda János: A kárhozat helyén = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 129–151. EISEMANN György, A Noszty-fiú beíródása Tóth Mari esetébe = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 201–207. EISEMANN György, Anekdoták és különcök (Beszterce ostroma, A sipsirica) = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 464–473. FRIED István, A (poszt)modern Pető fi, Budapest, Ister, 2001. FRIED István, Öreg Jókai nem vén Jókai. Egy másik Jókai meg nem történt kalandjai az irodalomtörténetben, Bp., Ister, 2003. FÉSÜS Ágnes, „Álla még Murányvár szű zi épségében”. Arany János: Murány ostroma = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 210–230 (Dayka könyvek). (A késő bbiekben: Nympholeptusok) FŰZFA Balázs, Miért szép, 2. kiadás, Celldömölk, Pauz–Westermann, 1998. FŰZFA Balázs, Kommunikáció, erotika és magatartás-szimbólumok Arany János néhány balladájában = Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 310–320. GERGELY Gergely, Arany László: A délibábok hő se, ItK, 1970/1, 98–100. GINTLI Tibor, Ádám és a torz viszony, ItK, 2000/3–4, 440–453. GREGUSS Ágost, A balladáról, Bp., Franklin-Társulat, 1886. HAJDU Péter, Az anekdota fogalmáról = Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, HAJDU Péter, Bp., Osiris, 2001, 66–81. HAJDU Péter, Két kronotoposz találkozik az úton... (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma), ItK, 2002/5–6, 651–675. HAJDU Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Bp.–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2005 (deKON KÖNYVek). HERMANN Zoltán, Az olvasás perceptív alakzatai. Arany János: Tengeri-hántás = H. Z., Szövegterek. Az anagrammák elméletéhez, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002, 105–115. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlő déstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. HORVÁTH János, Tanulmányok I–II., Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1997 (Csokonai könyvtár). HOVANECZ Fruzsina, Szereplő i világok Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János lovai címűnovellájában = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 163–176. IMRE László, Reminiszcencia, idézet, paródia. A Délibábok hőse szövegrétegei, ItK, 1982/7, 150–165. IMRE László, Arany János balladái, Szombathely, Savaria University Press, 2006. IMRE László, A magyar verses regény, Bp., Akadémiai, 1990 (Irodalomtörténeti könyvtár 39). IMRE László, Mű fajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996 (Csokonai könyvtár). IMRE László, A posztmodern: egy régi-új beszédmód, Alföld, 2003/2, 40–45. IMRE László, A nemzeti klasszicizmus koncepciója – egykor és ma = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 284–290. IMRE László, Buda halála = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 144–162. JÓKAI-szakirodalom = http://www.inaplo.hu/_inlog/log-szerzo/jokai_mor/2oldal.html#6 KERESZTURY Dezső, Mindvégig, Bp., Szépirodalmi, 1990. KIRÁLY István, Mikszáth Kálmán, Bp., Mű velt Nép, 1952.

–6– KONDOR Tamás, Világrend, bű n, igazságszolgáltatás (Töredékek a tragikumról) =Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 53–65. KOVÁCS Gábor, A bolondság nyelve (Arany János: Bolond Istók) = http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html KOVÁCS Gábor, Versbeszéd és történetképzés összefüggése Arany János Toldi címűelbeszélőkölteményében = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 306–319. (Ugyanez: http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html) KULCSÁR SZABÓ Ernő, MOLNÁR Gábor Tamás, SZIRÁK Péter, Alakzatváltások az irodalmi modernségben = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003. (Vajda Jánoshoz különösen ez a rész: 16–17.) KUNKLI Enikő , A közösségi narratívák és az egyéni önnarratívák összehangolásának esélyei Kemény Férj és nőcímű regényében = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 115–143. „Mester Jókai”. A Jókai-olvasás lehető ségei az ezredfordulón, szerk. HANSÁGI Ágnes & HERMANN Zoltán, Bp., Ráció, 2006. MEZEI József, Madách. Az élet értelme, Bp. Magvető , 1977. MILBACHER Róbert, Lágy majoránna illata. A nagyidai cigányok recepciójának diskurzus-elemzése = Z. KOVÁCS Zoltán.–M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris– Pompeji, 2001, 180–213 (deKON KÖNYVek). MILBACHER Róbert, Roncsolt anyag, fájó gép. Arany János testérő l = Nympholeptusok, 123–151. MOLNÁR András, A mű vészet felé… (Madách Imre: Az ember tragédiája) = Nympholeptusok, 294–300. NÁNAY Bence, Avantgárd és romantika. Jeles András: Angyali üdvözlet, Metropolis, 2004/4. NÉMETH G. Béla, Műés személyiség, Bp., 1970. NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedőfélszázad, Bp., Szépirodalmi, 1971. NÉMETH G. Béla, Arany János (részletek) = http://magyar-irodalom.elte.hu /sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ngbaj.htm NYILASY Balázs, A szó társadalmi lelke, Bp., Cserépfalvi, 1996. NYILASY Balázs, Gondolatok az Arany-ballada poétikájáról, ItK, 1997/5–6, 527–540. NYILASY Balázs, Arany János, Korona, Bp., 1998 (Klasszikusaink). NYILASY Balázs, A konzervatív-modern költő . Arany János verses epikája, Bp., Eötvös, 2001. (Az Aranyrecepció áttekintése: 7–71.) NYILASY Balázs, Arany János költészete = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 296–309. NYILASY Balázs, Arany János románcballadái = http://www.freeweb.hu/magyartanarok/frames.html RIEDL Frigyes, Arany János, Bp., Szépirodalmi, 1982. Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-M. M.–HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. RÓNAY György, Pető fi és Ady között, Bp., Magvető, 1981. SINDELYES Dóra, Az alkotó végre pihenhet. Arany János igazításai Az ember tragédiáján, HVG, 2005, dec. 3, 85–89. SOMOGYI Sándor, Arany László, Bp., Művelt Nép, 1956 (Irodalomtörténeti tanulmányok 7). SOMOGYI Sándor, Gyulai és kortársai: Fejezetek egy negyedszázad irodalomtörténetébő l, Bp., Akadémiai, 1977. SŐTÉR István, Nemzet és haladás, Bp., Akadémiai, 1963. SZALAY Károly, Humor és szatíra Mikszáth korában, Bp., Magvető , 1977. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Kemény Zsigmond, Bp., Szépirodalmi, 1989. SZÉLES Klára, Vajda János, Bp., Gondolat, 1982. SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet (a megfelelőfejezetek – sok kiadásban elérhető ) SZERB Antal, A világirodalom története (a megfelelőfejezetek – sok kiadásban elérhető) SZILASI László, „Környékezi már némineműkétség” (Arany János: A nagyidai cigányok), ItK, 1996/4, 395–414. SZILÁGYI Domokos, Kortársunk, Arany János = SZ. D., Élnem adjatok, Bukarest, Kriterion, 1990. SZILÁGYI Zsófia, „éreztetése kissé érzéki” (A novellaciklus mű faja és A jó palócok erotikája) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű -hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 136–159. SZILI József, Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége, Bp., Argumentum, 1996 (Irodalomtörténeti füzetek). SZILI József, „Légy, ha birsz, te »világköltő «...” A magyar líra a XIX. század második felében, Bp., Balassi, 1998. (Arany, Vajda, Madách és különösen: Önzáró struktúrák a XIX. századi magyar lírában, 63–93. SZILI József, A nemzeti versidom öntudata a János vitéz és a Toldi versnyelvében = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 291–305.

–7– SZÖRÉNYI László, „Álmaim is voltak, voltak…” (Tanulmányok a XIX. századi magyar irodalomról), Bp., Akadémiai, 2004, 87–251. TARJÁNYI Eszter, Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel, Literatura, 2005/1, 50–78. THIMÁR Attila, Arany János: Tengeri-hántás, Literatura, 1995/3. TIHANYI Katalin, A vendégmarasztalás poétikája. Világkép és olvasástapasztalat Mikszáth A jó palócokjában = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 177–191. TOLCSVAI NAGY Gábor, A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben (Történeti tipológiai vázlat) = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 26–61. VARGA Pál, S., Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, Bp., Argumentum, 2006 (Irodalomtörténeti Füzetek), 1997. VARGA Pál, S., A narratív témák szerepe A Noszty fiú…-ban = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 192–208. VAS István, Arany erotikájáról = V. I., Igen is, nem is, Bp., Szépirodalmi, 1987. VERESS Dániel, „Szerettem a sötétet és a szélzúgást” (Kemény Zsigmond élete és mű ve), Kolozsvár–Napoca, Dacia, 1977. VERESS Zsuzsa, Az úr ölében – Az Isten balján. Mikszáth Kálmán: A jó palócok (1882) – Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992) = Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 183–190. Z. KOVÁCS Zoltán, A „belsőkritika” horizontja (A magyar verses regény fejlő déstörténeti megközelítésének lehető ségei) = Nympholeptusok, 303–314. Z. KOVÁCS Zoltán, Arany humor = Z. K. Z.–MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 148–179 (deKON KÖNYVek).

Szombathely, 2008. február 8.

Dr. Fű zfa Balázs PhD fő iskolai docens