A klasszikus hálózat:

.FÜZES OSZKÁR.

.A klasszikus hálózat:. a televíziók Amerikában

A

sem.) Az amerikai rádióadóknak életük els√ három esztendejében eszük ágában sem volt bármilyen formában társulni a (verseny)társak bármelyikével. Szinte mindenütt legfeljebb egy adó sugárzott, mindenki a maga technikailag elérhet√ körzetében. (Ma a regionális és kisvárosi napilapok zöme van ilyen helyzetben, meg is kezdték a nyolcvan évvel ezel√tti rádiós hálózatosodási folyamat lemásolását, cikkszolgálati szindikátusokkal.) A rádiók egy 1922-es jogszabály miatt kényszerültek egymással hálózatot alkotni. 1919-t√l addigra annyira „megtelt” a 360 méteres hullámsáv, hogy a drótnélküli recseg√k zavarták egymást. Erre a Kereskedelmi Minisztérium a legnagyobb sugárzási teljesítmény∫ adók számára engedélyezte a 400 méteres hullámsáv használatát. Ám azzal a feltétellel, hogy a négyszázason csak él√ zenét lehet sugározni. A nagy és kicsi adók szinte azonnal rájöttek, miként lehet kijátszani a hivatali korlátozást. Én a te sávodon neked él√ben zenélek, te cserébe átadsz nekem a tiédr√l más m∫sort. Így mindketten használjuk mindkét sávot, még a hallgatói létszám is összen√. Éljen a hivatali korlátozás, ha a korlátozottak számára ilyen el√nyökkel jár! A network indulási, els√ síkja tehát az adóállomások társulása volt. A második sík az, hogy bekapcsolódik a hálózatba az adó- és vev√készülékeket gyártó nagyipar. Méghozzá m∫sorgyártóként. Enyhén szólva szokatlan abban az id√ben, hogy egy nehézipari és háztartási gépgyár, mellékesen hadiipari óriás, rádióadót indítson. Megteszi, és 1920-ban indul az a folyamat, amely 1998-ban ér még szokatlanabb, de logikus véget: ez a gépgyár minden más ipari termelést, végül a márkanevét is levetk√zve, teljes mér-

cikk nem tudományos igénnyel készült, csupán az öt éve „Amerikában”, helyesebben az Egyesült Államokban él√ laptudósító személyes benyomásait összegzi, az ottani elektronikus sajtóval foglalkozó szakirodalom kis részének önkényes felhasználásával aládúcolva. Az írás rendez√ elve (már amennyire van neki egyáltalán) az amerikai elektronikus sajtó hálózatiságának, a broadcasting network természetének felületes vizsgálata. Az USA elektronikus tömegtájékoztatási eszközei (ellentétben a nyomtatott sajtóval!) ugyanis eleve és lényegileg hálózato(ka)t alkotnak, ez a tény nem „csak” szervezeti és szerkezeti, hanem gazdasági, sajtószakmai és médiapolitikai szempontból is meghatározó jellemvonásuk. Az angol network rendszerelméleti szakszóként és hétköznapi értelemben egyaránt szélesebb és lazább fogalom, mint a magyar hálózat. A cikkben a „hálózat” szó minden esetben kizárólag az amerikai „broadcast network” kifejezés magyar fordításaként értend√.

VISSZAPILLANTÓ

A

klasszikust, amikor már az, mindig magától értet√d√nek és különféle okokból logikusan következ√ okozatnak tartjuk, pedig olykor a véletlen szüli. Még gyakoribb, hogy a véletlent éppen a tervezni akarás idézi el√. A klasszikus network alapesetének tekinthet√ amerikai elektronikus (broadcast) média egy meghökkent√en bürokrata állami beavatkozás miatt lett hálózat. A tekintetes hivatal nem is sejtette, mit okoz egy kekecked√ el√írásával. (Igaz, az érintettek

11

Füzes Oszkár

tékben médiacéggé változtatja magát. A Westinghouse megalkotja a CBS-t, hogy legvégül egész önmaga CBS lehessen. De ez még messze van. Egyel√re els√ként Frank Conrad, a Westinghouse elektromérnöke kér és kap engedélyt rádióadó m∫ködtetésére, anno 1920. A philadelphiai KDKA zenét, sportot sugároz, és közvetít az elnökválasztásról, kampánym∫sorokat is ad. Nem azért, mert közszolgálati akar lenni – népnevelésre a korabeli Amerikában az újság való –, hanem azért, mert a hallgatót érdekli a téma. Egy évvel kés√bb az ATT távközlési cég is elkezd vev√készüléket árulni (luxuscikk, darabja huszonöt dollár!), és Conrad sikere láttán rájön: érdemes m∫sort is csináltatnia a hangdobozhoz. New Yorkban éterbe áll a WEAF, amely („az el√fizet√k érdekében”) els√ként ad helyt fizetett hirdetésnek: egy ingatlanközvetít√ cég tíz teljes percen át dicsérheti magát ötven dollárért. A WEAF közmegvetés tárgya lesz az idealista „rádióamat√rök” körében, még Herbert Hoover kereskedelmi miniszter is háborog: szóba sem jöhet, hogy a rádiózás a reklám zagyva mocsarába süllyedjen. Hoover helyett inkább A. J. Liebling axiómáját emlegetik: „A sajtó társadalmi szerepe a tájékoztatás, a dolga viszont az, hogy pénzt keressen.” A WEAF már élete els√ esztendejében 150 ezer dollár profitot vág zsebre. Erre a General Elecric is felfigyel, éppen idejében, hogy rádiózási engedélyt szerezzen. A hálózatosodás harmadik síkja következik: a három rádióengedélyes nagycég (GE, WH, ATT) szokatlan együttm∫ködési megállapodásokat köt egymással és egy idegennel. Felveszik az engedélyesek klubjába az American Marconiból lett Radio Corporation of America elnevezés∫, 1919-ben (az amerikai polgári rádiózás engedélyezésekor) alakult, sokszor megmosolygott vállalatot. De ekkor már senki nem mosolyog David Sarnoff marconi-távírász hat évvel korábban még kiröhögött vízióján: „a drótnélküli zenedoboz id√vel minden háztartás dísze lesz, igencsak érdemes gyártani”. Sarnoff tényleg elkezd rádiót gyártani, alig két évébe telik, hogy a hármak klubja (akik a rádiózás szabadalmi jogát is birtokolják) befogadja. A szabadalom piaci hasznosításának jogáért cserébe az RCA kénytelen beleegyezni, hogy a technológia fejlesztési eredményeit megosztja a hármakkal. Azok pedig egymással, s hogy ez valóban megtörténjék, biztosítékul a WH, a GE és az ATT kölcsönösen részvénycsomagot szerez az új RCA-ban. Megszületik az els√ nagyvállalati alapú, ráadásul verseng√ cégek háttérkoalíciójára támaszkodó media network, amely rögtön el is árulja természetét: 1926-ban az

ekkor már egymillió dollárt ér√ (!) WEAF-ot az RCA felvásárolja az ATT-t√l. (Ez utóbbinak is van annyi üzleti érzéke, hogy megtartsa pénzügyi érdekeltségét az RCA-ban, amely „természetesen” az ATT-vel szerz√dik a vezetékek és stúdióberendezések beszerzésekor.) Sarnoff örül, és egyetlen szabatos mondattal korszakalkotó programot hirdet: olyan országos sugárzási hálózatot teremtünk, amely szórakoztat, tájékoztat és oktat, ám a hangsúly mindig a szórakoztatáson marad. A Sarnoff-doktrína azóta is az egyetlen rendíthetetlen alaptörvénye az amerikai elektronikus sajtónak. Ám elhangzása pillanatában (1926) még senki nem látja el√re az elektronikus média jelent√ségét. Amikor az RCA megalakítja külön m∫sorkészít√ cégét, akkor „csak” a National Broadcasting Company jön létre. Az NBC. (Még a legels√, 1912-es amerikai rádiótörvény írta el√, hogy az adók három- vagy négybet∫s azonosítót, nagybet∫kb√l álló nevet viseljenek.) A NBC úgy indulhat a New York-i Ötödik sugárútról, hogy az 1927-es új rádiótörvény, amely létrehozza a Szövetségi Rádióbizottságot (FRC), az új médiát minden valódi szabályozástól mentesen hagyja. A honatyák valamelyest megregulázzák a hullámsávok használatát, egy kicsit az egyes rádióadókat is – de a networkre senki nem gondol a jog alanyaként vagy tárgyaként. Egyvalaki mégis észreveszi a hálózat jelent√ségét. New Yorkban már gombamód szaporodnak rádióadók, sokan közülük nincsenek és nem is akarnak benne lenni az NBC networkben. Fél évig kínlódnak, kézr√l kézre járnak a kistulajdonosok körében, végül jelent√s részük a Columbia Phonograph Company birtokába kerül. Ez utóbbit a sok kisrádióval együtt megveszi a szivargyáros William Paley. A Madison sugárúton munkába áll a Columbia Broadcasting System. A CBS rögtön „aláver” a versenytárs NBCnek. Míg Sarnoffék pénzt kérnek a társult adóktól a m∫sor átadásáért, addig Paley heti ötórányi m∫sort ingyen ad hálózata tagjainak. Pillanatok alatt 47 adó áll át és be hozzá. Ez is olyan folyamat, amely ma, 1998 közepén teljesedik be, azaz véget ér: a CBS május végén bejelenti, hogy történelmében el√ször pénzt kér a hálózatába tartozó adóktól. Ezentúl az affiliáns adók anyagilag hozzájárulnak a m∫sorkészítés és a jogdíjak költségeihez. Az NBC viszont ellenkez√ irányba indul: kevesebb koncessziós díjat kér „hozzátartozóitól”, viszont arra kapacitálja √ket, hogy különféle vegyes (közös) vállalatokat alakítgatva adjanak pénzt az „anyának”.

12

A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában

A húszas évek végére a rádiókészülék gyártása sadalmi szempontoktól függetlenül meg is kell tudmegsz∫nik profitot hozni az RCA-nak. Sarnoff kény- ni élni. Ráadásul 1948 és 1953 között az ABC elfelejt telen a korábban csak kiegészít√nek szánt m∫sor- pályázni a televíziós frekvenciákért, amit egyébként gyártási ágazatra koncentrálni. Szükségb√l erény. hiába is tenne, mert korábban ugyancsak elmulaszMég a nagy el√relátó sem hisz a szemének: az NBC tott tévésugárzási jogosítványt kérni. Noble kétségmár 1931-ben (a nagy gazdasági válság közepén!) beesetten adja el cégét a United Paramount Theatres term√re fordul, két és fél milliárd dolláros profitot cégnek, amelynek van tévéjogosítványa. 1953-ban eredményez! Megteheti, hogy átköltözzék a Rocke- Leonard Goldenson már a film, a gyermekm∫sorok feller térre, ráadásul a nagy névadótól, a Standard és általában a szórakoztatóipar életforma- és sajtóOil monopóliumhálózatának urától eltér√en, meg- formáló jelent√ségének teljes tudatában indítja újra ússza a trösztellenes vizsgálatot is. az ABC-t, amely ekkor már nem els√sorban rádió, Ezt a CBS létének köszönheti, hiszen enélkül az hanem tévé. Szerencsés pillanat, jó helyzetfelismeNBC monopóliumnak min√sülne, és a rockefelleri rés: Disney Miki egere röpke két esztend√ alatt hatStandard Oilhoz hasonlóan felszabdalásra ítéltetne. millió dolláros profitot varázsol. Az ABC is hátrány(Túl nagy a piaci részesedése, a rádiózás teljes ver- ból farag el√nyt: mivel a rádiós örökségb√l nem jut tikumát és termékskáláját átfogja, diktál a hirdet√k- neki, a kép forrásához nyúl. A televíziózásban els√nek, birtokolja a m∫szaki ként köt állandó szerz√déMurrow volt az els√ igazi médiasztár, azóta (általában a szabadalmakat stb.) Ám a képviseleti demokráciában) az újságíró a politikai osz- seket filmgyárakkal, Hollyrádióhálózat, mivel nincs tály része. A vezet√ újságíró, különösen a televíziós, a wood az ABC kapuján át lép egyedül ebben a mivoltá- legfels√ politikai elit tagja, a közepesek középen, a töb- be az „ezüst vászon” vilában, megmaradhat, egé- biek alul vagy helyi szinten helyezkednek el a politiká- gába. szen 1943-ig, amikor a leg- ból él√ osztályban. Ugyanakkor a politikusoktól eltér√en Ma már a tévéképerny√ szakmájuk gyakorlása közben magánembernek, független fels√bb bíróság mégis szét- szellemi alkotónak állíthatják be magukat, túlnyomó- a filmgyártás messze legnaválásra kötelezi az RCA– részt titkolni igyekezve köt√désüket valamelyik politi- gyobb megrendel√je. Ma NBC trösztöt. Ennek kö- kai és gazdasági érdekcsoporthoz. Amerikában emellett már az NBC–CBS–ABC vetkeztében létrejön a har- a televíziós újságíró része a showbusinessnek is, jöve- együttesen az amerikai tepresztízse és tömegbefolyásoló képessége pontomadik hálózat, az American delme, levíziózás három vezet√ hásan a szórakoztatóipar el√adóm∫vészi sztárjaival azonos Broadcasting Corporation. mechanizmus szerint alakul. Az amerikai televíziós újság- lózata. Pontosabban ma A rádióbizottságból 1934- írók vezet√ rétege többszörös dollármilliomos. A leggaz- még. A tíz évvel ezel√tti ben kifejlesztett Szövetsé- dagabb jelenleg a showm∫sorvezet√n√, a Oprah Winfrey, hetvenkett√ százalékról ötgi Távközlési Bizottság kétszázmillió dollárral. Az írott sajtóban nagyságrend- ven százalék alá esett a (FCC) már nagyobb ható- del kisebbek a jövedelmek. Nagy Hármas részesedése a sági jogkört kapott, és a frekvenciák árveréses érté- néz√számban. S a másik három meglév√, valamint a kesítése (tartós használatba adása) mellett 1941-ben készül√ hetedik országos televíziós csatornahálózatelrendeli az RCA–NBC válást. Indoklásnak elég annyi, tal együtt is egyre nehezebben állják a versenyt hogy „közérdek”. A hatóság jelentést készít a „sugár- „küls√” ellenfeleikkel. zási láncolatokról”, és megállapítja, hogy az RCA De még csak ketten vannak, amikor elkezd√dik a „gyakorlatilag monopóliumot képez a sugárzási há- részesedési verseny. Amelynek eredményét egyetlózatban, mert az összes rádióadó egynegyede hozzá len mértékegységben számolják: rating. 1930 óta métartozik”. Ekkor már mindenki tudja Amerikában, rik, hogy a vev√készülékkel rendelkez√ háztartások hogy mi az a broadcast network. És azt is, hogy sem- milyen aránya hallgat (kés√bb: néz) egy m∫sort és mihez máshoz nem hasonlítható tömeghatása van az az eredményeket különféle csoportosításban összegelektronikus médiának. (Orson Welles rádiójátékos zik. A Crossley cég egy hirdet√ kérdésére válaszomarslakói valódi pánikot keltenek 1938. október har- landó mérte fel, hogy az NBC egyik esti m∫sorát mincadikán.) négyszer többen hallgatják, mint a CBS adását ugyanAz American Broadcasting Company az NBC által abban az id√ben. kényszer∫en eladott Blue Networkb√l csírázik ki, EdKés√bb A. C. Nielsen vezette be az úgynevezett ward Noble cukorkagyáros nyolcmillió dollárt fizet audiométert, hogy a hirdet√k tisztában legyenek rekérte. Eleinte olcsó köznevelési, kulturális és iskola- lámjuk „elektronikus példányszámával”. Ma már rádiós programokat kínál, de tulajdonosa ráébred: (logikusan) azt is hozzászámítják az esetenkénti köez is ugyanolyan piac, mint a cukorkáé, a nemes tár- zönségszámláló eredményéhez, hogy egy adott m∫-

13

Füzes Oszkár

sort és adót milyen gyakran néznek. Egy Nielsen- eseményt átél√ vagy közvetít√ egyén személyiségére pont jelenleg 963 ezer háztartás, négyszer ennyi alapozó újságírás, amely az elekronikus média egyik néz√. A kiindulási alap az, hogy a mintegy százegy- meghatározó és megkülönböztet√ vonása, elválasztmillió amerikai háztartás 99 százalékában van leg- va az elektronikus sajtót az írott-nyomtatott sajtóalább egy tévékészülék (az átlag kett√ és fél) és leg- tól. Ez utóbbi mindmáig (bár csökken√ mértékben) alább két rádiókészülék (az átlag öt). Legújabban a az esemény tárgyára, az ok-okozati összefüggésre repül√terek és munkahelyek, konditermek, hotel- összpontosít. szobák, valamint a kocsmák tévékészülékeinek néA rádió inkább a cselekményre, a drámára. Van zettségét is megpróbálják beleszámolni. Kiderült anyaguk: a második világháborút végigközvetítik és ugyanis, hogy minden adott pillanatban a néz√k leg- elemzik az amerikai rádiók. A hangos riporterek alább egynegyede nem otthon tévézik. A Nielsen-ra- és a kommentátorok egyre inkább a „pillanat drating szempontjából eddig maturgjaként” dolgoznak. A sport másfél évtizede van az amerikai nagytelevíziók elveszett egynegyed pél- esti f√m∫során. Azóta a korábban lenézett sporújságírás El√bb a fotóriportert√l tadául a CNN hírtelevízió és m∫faji elemeit átvette a többi híripari szakág. A sport a nulnak (hangkép), majd a CNBC pénzügyi adó né- második legnézettebb és a reklámbevételek szempont- fokozatosan elsajátítják a zettségét mutatja a való- jából els√-második legfontosabb adás. Annyira, hogy a mikrofonhoz szükséges szíGeneral Electric (vagyis az NBC) Ted Turnerrel közös válságosnál kisebbnek: emiatt lalkozásban saját profiligát alakít az amerikaifutballban! nészi fogásokat is. reklámtarifáik is alacso- Januárban ugyanis a versenytársak (Fox, ABC, CBS) elEkkor, már a század könyabbak a lehetségesnél. halászták el√le a meglév√ profi bajnokság közvetít√i zepén elkezd√dik a tájékoz(A rádióhallgatást eleve jogát. Az NFL 17 és fél milliárd (!) dollárt kért és kapott tatás és a szórakoztatás szezonért. A CBS korábban próbálkozott saját liga az autórádiók alapján szá- nyolc egybeolvadása. Az infotainmegszervezésével, sikertelenül. A legnézettebb f√m∫sormolják.) id√s sportágak: amerikaifutball, baseball, kosárlabda, ment (information + enterMárpedig a Nielsen-szá- lóverseny, autóverseny. A nagy meccsekkel szemben még tainment) a kilencvenes zalék mindent eldönt: a há- a legnépszer∫bb filmek és sorozatok is esélytelenek, el években válik az amerikai lózat, az adó, a m∫sor és a is halasztják √ket a sportközvetítés kedvéért. A sport a broadcast journalism, s√t reklámpiac legnagyobb tortaszelete. f√szerepl√ sikerét, jövedelaz elektronikus újságíráson mét, hirdetési bevételét és (a piaci részesedéshez túlmenve mindennem∫ rádiós és televíziós tevéigencsak igazodó) szakmai-m∫vészi rangsorolását. kenység szinte egyeduralkodó formátumává. (Az utóbbi néhány évben lép be mellé ebbe a képbe a reklámvezérelt szerkesztés, valamint az infomercial: TÁRGY VAGY SZEMÉLY az információ és a commercial, vagyis a tájékoztatás és reklám összeolvasztása.) Ennek a folyamatnak van egy másik, er√sebb gyökere is: a rádió, majd a telerating diktatúrája és a szórakoztatás sarnoffi vas- vízió népszer∫ségét nagyban növel√ élsport. (Amely törvénye ekkor még nem jelent tömegízlésre hivat- a médiával kézen fogva lép át végleg a profi szórakozó igénytelenséget a szakmai fénykorát él√ rádió- koztatóiparba.) A sportriporter az els√, akinek leban. A CBS világels√ a történelem él√ közvetítésé- het√sége van az esemény él√ közvetítésére. A sportben: Hitler bécsi bevonulásáról tudósít Edward Mur- mérk√zések szabályozott drámaisága tálcán kínálja row. Akkora siker, hogy ett√l fogva a CBS bevezeti a az informálás és a szórakoztatás egybemosását. napi rendszeres híradókat, s√t az esti krónika nemVégs√ soron a szabadpiaci, többpárti demokrázetközi eseményekr√l is beszámol. Murrow körül ciában pontosan ugyanilyen szabályozott drámaialakul ki az amerikai rádiós újságírás aranycsapata, ságú verseny a gazdaság, de még a politika is. (Showakik a hangos m∫fajok sajátosságaihoz igazítják a ri- business az egész világ – tartja az amerikai közmonporteri és kommentátori munkát. Tudatosan elhatá- dás. A szaktudósok és a reklámosok meger√sítik: így rolódnak a bulvárlapoktól: befolyásuk és felel√ssé- igaz. A style er√sebb, mint a content. A politikai és gük tudatában komolyak és megfontoltak. Sokan kö- kereskedelmi marketingben, a jogi és társadalmi érzülük (mint a máig félistenként tisztelt, Amerika leg- dekérvényesítás csatáiban fontosabb a megjelenés hitelesebb emberének tartott Walter Cronkite) utóbb hatóereje, mint az adott ügy eszmei-ideológiai tara televízió úttör√i és meghatározói lesznek. Annyira talma, miként az áru esetében a használati érték egymeghatározói, hogy egy egészen újfajta zsurnaliszti- re inkább csak az érzékelhet√ jelleg, a perception kai megközelítést teremtenek: általuk alakul ki az mutatója.) Ha így van, akkor ezt tükrözve lassan, de

A

14

A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában

Így csak 1948 a rendszeres televíziózás indulási biztosan az egyidej∫ség áldását élvez√ elektronikus médiában az infotainment körébe kerül a nagypoli- dátuma Amerikában. Aki végigolvasta a rádió törtika, az elnökválasztás, a hidegháború, majd a ma- ténetét, nem fog meglep√dni: a hallgató ugyanazt gánélet egyre több szelete is. Mindezek követik a nézi, amit hallgat. Az els√ három országos televíziós sportot, és szintén a médiával kézen fogva vonulnak hálózat magától értet√d√en az NBC, CBS és ABC át a szórakoztatóipar szakmai és piaci szabályainak nevet viseli. A (h)√skorban még egy név ugyanaz: Edward Murterepére. Ami még mindig nem azt jelenti, hogy a média bul- row. A McCarthy-féle antikommunista hisztériában várlejt√re csúszna. A rádiós hírversenyben kissé le- a hajtóvadászat áldozatai közé kerülnek a régi rádiómaradó NBC ellensúlyként azt fedezi fel, hogy a sok és új tévések is. A feketelistázás miatt alig marad közm∫vel√dés szolgálata, a kultúra terjesztése gyak- munkaképes újságíró, a CBS el√vigyázatosan belbiztonsági nyomozókat és beran piaci sikert is hoz. Az ABC f√ tulajdosa a Walt Disney Company. (Miki egér Shakespeare a rádiózás kamatostul visszakapta a „kölcsönt”.) A hálózat 1975-ben súgókat alkalmaz irodáiels√ irodalmi sztárja. 1937- a harmadik helyr√l az élre ugrott, de tíz év múlva az NBC ban, majd antikommunista ben Arturo Toscanini Itá- mögé csúszott a nézettségben, ahogyan esti híradója h∫ségesküre kötelezi alkalliából költözik New Yorkba, (World News Tonight, Peter Jennings m∫sorvezetésével) mazottait. Ám amikor Mchogy egy új nagyzenekar és reggeli hírmagazinja (Good Morning, America) is el- Carthy már a hirdet√ket is vesztette az els√séget. A hátracsúszás f√ oka azonban a elé álljon: megalakul az sportm∫sorokban való lemaradás. A hetvenes évek végén el akarja riasztani a „vörösNBC szimfonikusok. A köny- az ABC mindhárom téren az élre ugrott újításai révén, gyanús” televízióktól, beteny∫zene tömegkultúrájától amelyek össze tudták hozni a min√ségi híradást az élve- lik a pohár: Murrow a képa drámairodalom és a ko- zetes tálalással. A sportközvetítéseket √k fogták fel erny√ nyilvánossága el√tt showm∫sornak, majd a híradót is. Koncepciójuk leleplezi McCarthy mániás molyzene klasszikusáig ter- el√ször fényesen bevált, aztán a konkurencia átvette és továbbjed√ skálával a rádió csúcs- fejlesztette. A tévés hírmagazin (20/20, This Week, majd túlzásait. Ez az 1950-es ra jut Amerikában, minden Ted Koppel Night Line-ja) gyakorlatilag az ABC „talál- sorozat (See It Now) a telemédiák legjobbika. A má- mányaira” épül. A huszonegy év után most visszavonuló víziós dokumentumm∫sor sodik világháború miatt hírf√nök, Roone Arledge tíz évig tartotta az ABC-t az élen, m∫fajának születési biamikor kezdett, akkor az ABC nézettsége a CBS és zonyítványa. Amikor Mckicsit tovább, mint amed- pedig az NBC ratingjének a felét sem érte el. Azt viszont Arledge dig eredetileg uralkodha- sem tudta kiharcolni, hogy este hét órakor kezd√d√ hat- Carthy maga is jelenik meg tott volna. van perces hírmagazinját a hálózat tagjai átvegyék. A va- a képerny√n, súlyos veresárnap reggeli hírmagazin lett nagy siker, az NBC-t√l át- séget mér – saját magára. csábított David Brinkley vezetésével. Most √ is visszavo- Ekkor már tizenötmillió nult. Sok szakért√ attól tart, hogy egy korszak ér véget: A HALLGATÓ a „komoly hír” és kommentár kiszorul a televízióból. Jó készüléket néznek, a tévé CSAK NÉZ ideje heves vita folyik a „dumbing down” jelenségr√l. el√ször (és végleg) megel√zi Szó szerint: lehülyülni, azaz minden hírmondást leegy- a rádiót a ratingben. 1952szer∫síteni az úgynevezett átlagember alacsonynak tar- ben a CBS rádió már vesztelagyimir Kuzmics Zvori- tott m∫veltségi és igényszintjére. Ám érdekes módon a séges, a tévé nyereséges. komoly tévék és újságok hiába próbálták bulvárosabbá kin, egy Szovjetunióból ér- tenni magukat, közönségük ett√l csak tovább csökkent. Murrow maga mondja ki: a kezett emigráns 1929-ben hallgató is csak néz. szól David Sarnoff úrnak, hogy szerinte a képtovábA hallgató 1964-ig fekete-fehérben, azóta színesbítással kísérletez√k rossz úton járnak: nem mecha- ben nézi a nappali sarkába keretezett világot. A színikus, hanem teljesen elektronikus módszert kelle- nesség nagy technológiai változás, de van egy még ne keresni. Sarnoff ötvenmillió dollárt rááldoz az öt- nagyobb. 1956 óta létezik és a hetvenes évek közeletre, a legjobb „mechanikus” kutatókat f√nöki szó- pére stúdiómin√ségben használhatóvá válik a képval átirányítja az új ösvényre. Ahogy annak idején a magnó, ami (közismert fogyasztói hatásai mellett) hangdobozt megjósolta, olyan merészen jelenti be még tömeges háztartási elterjedése el√tt radikálisan 1935-ben (alig két évvel Edwin Armstrong els√ként átalakítja a televíziózást. 1980-tól a stúdiók végleg sikeres drótnélküli, FM-hullámsávon végzett képto- felhagynak az él√, „stúdióban berendezett” adávábbítási kísérlete után), hogy az RCA háztartási kép- sokkal. A sporteseményeken, híradókon és a talk ládát fog kifejleszteni és tömegével árusítani. Rajta show-k egy részén kívül mindent felvételr√l adnak. nem múlt, de közbejött a háború és a haditermelés, Ezzel a m∫sor archiválhatóvá, inzertálhatóvá, tömöaztán a kényszer∫ vállalat-szétszabdalás. ríthet√vé, vághatóvá, ellenpontozhatóvá, egyszóval

V

15

Füzes Oszkár

szerkeszthet√vé és az él√nél-valóságosnál sokkal se- földrajzi távolságokat legy√z√ m∫hold, a szerkeszbesebb ritmusúra felgyorsíthatóvá válik. A tévé nem tést lehet√vé tev√ video és az olcsó új jeltovábbíképes rádió és nem kicsi színház többé, hanem kicsi tás, a kábel. Egyáltalán nem véletlen, hogy a rendes tévéstúmozi. Ám annak különleges: nemcsak az elkészült film vetíthet√, hanem szükség esetén a még éppen diók említett nagy változása idején, a felvételr√l sukészül√ is: történésével egyidej∫leg látható az ese- gárzott m∫sorok korának beköszöntésekor, vagyis mény. Ett√l fogva a hír (minden hír, nem csak a pontosan 1980-ban jelenik meg a CNN. Mert ett√l a sporthír) több, mint informálási egység: immár fo- pillanattól fogva van egyrészt (korlátlan) m∫szaki lelyamatában ábrázolható, menet közben szabályozha- het√sége, másrészt (korlátozott) piaci létjogosultsága. A hírtelevízió (ellentétben a rendes televízióktóan dramatizált jelenség. Talán inkább jelenet. Az elektronikus újságírás hírközlése végleg elválik kal) már nem a rádió „képesített” gyermeke, s√t a a nyomtatott sajtóétól, és nem csak a megjelenés hírtelevíziók korábban jelentek meg, mint a hírráid√különbsége miatt. A broadcast news lényegileg diók. A hírtévé a képmagnó és az egyidej∫ség házasságából származik. Keresztmás: nem „a történelem Az amerikai kábeltévék születésük pillanatában szakoels√ vázlata”, nem a már sodnak. A négy általános hírcsatorna (CNN, CNN Headline, apja pedig az a hálózat, megtörtént esemény tár- MSNBC és Fox News) szervezésében megjelentek a külön amely fizikailag is network: gyilagosságra törekv√ re- pénzügyi, jogi és kulturális hírtelevíziók. A mintegy het- a kábeltelevízió. Ez teszi legisztrálása és magyarázása. ven filmcsatorna mellett jelenleg tizenkét sportadó, hét het√vé a tévéadók szakosoHanem az esemény látvá- vásárlási adó, tizenhat egyházi tévé, huszonegy zenei csa- dását, a kábel révén lehet torna ontja napi huszonnégy órán keresztül a szakágányának mutatása vagy leg- nak megfelel√ m∫sort. A bírósági tárgyalásokat közve- egy-két tucat földi sugárzáalább emberi, egyéniesí- tít√ adó id√nkénti népszer∫ségére nem kell magyarázat. sú mellett akár több száz tésre törekv√ elmondása. Ám meghökkent√en sikeres a Weather Channel is: az másik tévécsatornát is elA helyszínr√l beszámoló állandóan „dramatizált”, azaz m∫sorosított id√járásje- juttatni egy háztartásba. rádiós tudósító eleve csak lentést sugárzó adó olykor negyven százalékos nézettsé- A Cable News Network telelbeszél, nagyon gyakran a get ér el. Ehhez persze tájfun vagy hóvihar kell, de a nor- jesen logikus fejleménye az mál reggeli rating is nagyobb, mint például a CNN átlaga. televíziós tudósító is csak amerikai rádiós-televíziós azt teszi, rajta kívül semmi nem látszik a képerny√n, hálózat szerves fejl√dési folyamatának, m∫szaki és legfeljebb a helyet és id√pontot hitelesít√ háttér. tartalmi szempontból egyaránt. Mégis: mer√ben másképp mondja el ugyanazt a tarA gondolatmenet annyira világos, hogy utólag talmat, amit a másnap reggeli újság munkatársának meglep√, mennyire elutasította mindenki az ötletet. cikke. Az elektronikus újságírótól visszakérdez a szer- Ted Turner alig talált embert a hírtelevízió ötletékeszt√je, aki kapcsolhat más helyszínt is, bevetítve nek kidolgozásához és elindításához. A rendes telekorábbi felvételt. Itt minél több szól az eseményr√l vízióknál a hír az csak esti m∫sorsáv elején, ezen kíés a lehet√ legrövidebb az okolás – a másnapi újság- vül csak nagyon rendkívüli eseményeknél jöhet szónál pont fordítva kell szerkeszteni. ba, a hetvenes évek végéig még a reggeli hírmagazinok is kínlódtak. Híreket huszonnégy órán át?! Aztán ráadásul 1982-t√l a Headline News, a CNN olyan KÁBEL TORNYA kiadása, amely huszonnégy órán át kizárólag rövidhíreket sugároz. ◊rültség – legyintett a Nagy Három. Az induló hírtévé lenézése volt a Nagyok kisebbik z a broadcast news teljesen új hírm∫faj, a rádiós tévedése. A nagyobbik: általában nem vették komokrónikáé és a televíziós híradóé. Sokkal felszínesebb lyan a kábeltelevíziózást. Az NBC, a CBS és az ABC és hatásosabb az újságénál. A hatvanas évek vége annyira el volt foglalva az egymás elleni versennyel, óta az amerikai emberek háromnegyede ezekb√l ér- hogy nem vette észre a küls√ pályáról érkez√ ellentesül el√ször ország-világ eseményeir√l, majdnem felet. A Hármak, pontosabban a hátuk mögött álló a felük kizárólag ezekb√l. Ha olvas újságot, azt nem nagyvállalati konglomerátumok stratégái, kés√n vetaz alaphírr√l való értesülés érdekében teszi, hanem ték észre, hogy a földi sugárzás nyilvánvaló gazdaki akarja egészíteni a rádióból-tévéb√l kapott, sági, m∫szaki és kényelmi el√nyét ledolgozhatja a szükségképpen rövid információt. A gyorsaság, s√t drágán telepíthet√, a fogyasztónál is külön irányítóegyidej∫ség lehet√sége azonban önmagában nem dobozt igényl√ kábel. Megfeledkeztek (vagyis inkább új, hiszen hatvan éve tudja ezt a rádió. Ami új, az a nem számolhattak vele el√re) a számítógépr√l, még

E

16

A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában

pontosabban a komputer-hálózatokról, amelyek a networki mivolt csúcsára viszik – a következ√ évtizedben gyökeresen át is alakítják – a televíziót.

gombamód szaporodnak az „újoncok” minden ágazatban. Az új amerikai távközlési törvény 1996-ban feloldotta a korlátozásokat. Azóta szabad a kereszttulajdonlás, valamint a más területeken való kalandozás: a telefontársaságok els√sorban kábeltévét SZAKOSODÁS vesznek (ha már a fizikai hálózatot is √k biztosítják), a kábeltévék Internet-hozzáférést kínálnak és így tovább. Egyel√re csak horizontális társulások vannak, e egyel√re maradjunk a mai kábelnél. Az életkép- de logikus, hogy megjelentek a piramisok is: sok alsó telennek tartott „kisöcsi” kamaszkorára túln√tte földi kábeltévét, telefontársaságot, Internet-céget, videosugárzású bátyjait, és az internetes interaktivitás tékát és ministúdiót valaki összeköt a „csúcson”. (kábelmodem) beköszöntével valószín∫leg az új teAddig is akad, aki a „földön” akar boldogulni, igaz, lemédia vezet√ eszköze lesz. (1997 fordulópontnak „mennyei” sugárzással és igencsak vertikálisan hábizonyult: az NBC–CBS– lózva. Köztudottan HollyA horizontális médiahálózat típuspéldája a Gannett. ABC–Fox együttes átlagos A társaság legismertebb terméke a USA Today napilap, wood és a Fox a b∫nbak ratingje csak 58 százalék ezen kívül még nyolcvankilenc újság, tizennyolc tévé- azért, hogy az amerikai tevolt, a kábelesek minden csatorna és öt rádióadó van a kezében. ◊k kezdték meg levíziókból árad az er√szak. tévé és a nyomtatott sajtó közelítését. A USA Today beeddiginél nagyobb arányá- avallottan Ám ugyancsak Los Angelesa lehetséges határig utánozza a színes tévét: val szemben. Ámbár: nagy er√sen grafikus újság, rövid szöveg∫ cikkei is képszer∫en ben indul útjára szeptemtempóban jön a m∫hold- fogalmazottak. A tévék viszont sok szöveges inzertet, berben a hetedik nagy hávev√s digitális televízió, a hátterez√ kommentárt használnak. Noha a lapot McÚjság- lózat, a PaxNET. Lowell Bud nak csúfolják, életének tizenötödik évében a legnagyobb direktszatellites háztartá- példányszámú napilappá vált az Egyesült Államokban, Paxson floridai milliárdos sok kétharmada lemondja nyereséges, méghozzá negyvenmillió dollár haszonnal, szexmentes, er√szakmentes a kábel el√fizetését!) A ká- versenyképes a televízióval. és családi tévét tervez. Bebel máris nyilvánvalóvá A számítógépes totális média korának közeledtével sza- mutatkozó marketing-sajporodnak az öszvérek: az NBC a Microsofttal társulva tette, hogy az „általános” (MSNBC) az internetes újságtévé felé halad, a CNN heti- tóértekezletén az új tévé eltelevíziózást lassan, de biz- lapokkal társul, és szintén belépett az internetes multi- nöke angyalszárnyakkal detosan kiszorítja a szakoso- médiába. A legnépszer∫bb m∫sorok után most már egész korált színpadon beszélt. is sugárzódnak az Interneten, az ameridott tévézés. Az átlagos tévécsatornák (Nem akárki: Jeff Sagansky kai írott sajtó szinte teljes egészének társaságában. amerikai háztartás lakója A rádiók közül a közszolgálati NPR külön Internet-audió egy id√ben a CBS, majd a mintegy havi hetven dollár m∫sort szolgáltat. A két különvált sajtóág ismét egymás Sony Pictures elnöke volt.) el√fizetési díj fejében hat- felé tart a „horizonton”, azaz vízszintes hálozatosodás A piaci rés azzal nyílt meg, keretében. van-száz csatorna közül váhogy a radikális keresztény laszthat. A fizikailag is összekötött zsinórokból álló jobboldal vezéralakja eladta mozgalmának Family kábeltévé már nem klasszikus, hanem abszolút net- Channel tévéjét a Fox hálózatnak. Új gazdájánál a work. Csak a legnagyobb kábeltévék gyártanak sa- FAM a tízévesnél fiatalabb korosztályt célozza meg ját m∫sort, a többi adást filmstúdiók, produceri válla- (itt a versenytársa a nagyon sikeres kölyöktévé, a kozások és újságírói szindikátusok dobják piacra. Nickelodeon). A FAM helyébe igyekszik, a teljes csaMindegyik kábeltévé valamilyen nagy produkciós lád tévéjét ígérve a PaxNET, amely az evangelizációs hálózat része, hogy kihasználhassa a szakosodás és adó szerepkörét is átveszi. Paxson különben a Home a horizontális (legújabban a vertikális) integráció Shopping Network tulajdonosaként gazdagodott meg el√nyeit. a nyolcvanas években. A katalógusos bevásárló káA Nagy Hármas (NBC, CBS, ABC) és fiatalabb tár- beltévé jelenleg a háztartások hetvenkét százalékába suk, a bulvárosabb Fox „bolygórendszeres” hálózat, jut el. Id√ kérdése volt, hogy a tulaj egy „rendes” téaz egyes affiliate adók a „Nap”, vagyis a központ kö- vét is akarjon magának. Most nincs más dolga, mint rül keringve dolgoznak. A kábeltévék viszont mind- hálózatba kötni az általa birtokolt hetvennyolc adót. nyájan azonos síkban mozognak. F√ céljuk a piac Egy gazda? Ez új. A meglév√ hat network (a Nagy egy-egy szegletének monopolizálása. Mivel kizáró- Hármas, a Fox, a UPN és a WB) egyike sem tulajdolagos földrajzi szeletet nem szerezhetnek, a szóra- nolja a hálózati társakat, legfeljebb néhány affiliate koztatóipar egy-egy szegmentjét próbálják kisajátí- van a birtokukban. Szövetségi törvény írja el√, hogy tani. A legutóbbi id√kig ez sikerült is, most viszont egy network legfeljebb a társult adók 35 százalékát

D

17

Füzes Oszkár

birtokolhatja, a többieknek bonyolult elszámolási filmjeire, n√i m∫sorcsomagot indít az Hachette magarendszerben fizet a hullámsávok használatáért, és zin közrem∫ködésével, és kimondatlanul számít a pénzt kap (vagy nem kap) t√lük az átadott produk- leger√sebb amerikai civil szervezet, a keresztény egyciókért. A Pax azzal kerüli ki a törvényt, hogy mind- házak erkölcsi támogatására. Az anyagi támogatást egyik adója UHF frekvencián van, és nemrégiben a azoktól az üzleti körökt√l reméli, amelyek ugrásra legfels√bb bíróság kötelezte a helyi kábelszolgálta- készen várták egy újabb törvényi korlátozás eltörtókat, hogy kivétel nélkül mindegyik UHF adót jut- lését. Amikor feloldották azt a tilalmat, hogy egy vátassák el az el√fizet√khöz. Így a PaxNET egy adója rosban ugyanaz a tulajdonos több rádió- és tévéadót automatikusan ott lesz mindenütt, ahol kábelszol- is birtokolhasson, megjelentek az er√szakosan felgáltatás van, vagyis az amerikai háztartások 82 szá- vásárló „új fiúk”. Akik az új, a vertikális integrációjú zalékában. Függetlenül attól, hogy egy másik „dimen- hálózat megtestesít√i. zióban” a sok egy adónak azonos tulajdonosa van. A Nagy Hármas (majd Négyes, illetve immár HeÚj az is, hogy ez a hálózat eleve profilírozza ma- tes), vagyis az amerikai televíziós networkök lassú, gát. Az eddigi networkok általános televíziók, és azok de biztos hanyatlása láttán egyre többet spekulálnak is akarnak lenni. Hírszolgáa jöv√r√l. Ennek egyik ösA televíziós er√szak az ötvenes évek vége óta tombol. latuk a kötelez√ angolszász Egy átlagos amerikai tévéórában hetvenegy agresszív cse- vénye lehetett volna (de a kiegyensúlyozottságra, m∫- lekmény látható. Newton Minow, a szövetségi távközlé- jelek szerint nem lesz) a sorpolitikájuk a lehet√ leg- si bizottság elnöke már 1961-ben „gigantikus szemétte- mindinkább szakosodó hírszélesebb igények kiszolgá- lepnek” min√sítette a tévém∫sorokat, amelyekben „gát- televízió, amelynek úttör√lástalanul népszer∫sítik az er√szakot, a szadizmust és az lására épül. (A hír- és m∫- ököljogot”. Tudományos kutatók és érdemi statisztikák je, a CNN maga is hanyatsorszerkesztés Amerikában el√ször 1972-ben mutatták ki, hogy összefüggés van a te- lik. 1980-ban indult, 1990nem ideológiai, hanem levízióban látható és a valóságban alkalmazott er√szak ben már hatvanmillió házszellemi termékpiaci kate- növekedése között. A tévék 1975-ben önként vállalták, tartásba volt bekötve, az hogy az este hét és kilenc óra közötti f√m∫sorid√ben gória.) Az NBC egy nagyon („családi id√szak”) korlátozzák az er√szakot. Tavaly óta Irak elleni háborúval világhalvány árnyalattal konzer- el√re jelzik az ajánlott néz√i korhatárt. Készül az úgy- szerte ismert és befolyásos vatívabb, a CBS liberáli- nevezett V-chip, amely a szül√ által el√re programozott tényez√ lett. Ma a világ sabb, az ABC szociálisabb, miniszámítógép utasítása alapján elvben megakadályozza, nyolcvan országában kéthogy a gyerek „olyan” filmet nézzen. a hírtévéknél a Fox News százmilliónál több háztarmintha kissé közelebb állna a republikánus érték- tásban nézhetik, huszonöt állandó külföldi tudósítói rendhez, a CNN a szociálliberálishoz, az MSNBC a irodája van. A CNN International változatlanul vilibertáriushoz. De mindezt alig és ritkán lehet ész- szonylag sikeres, ám az Egyesült Államokban a bels√ lelni, általában egyáltalán nem érzékelhet√. A Uni- CNN (adása nem azonos a nemzetközivel) évek óta versal Pictures Network és a Warner Brothers Net- nem képes négy és fél nézettségi százalék fölé lépwork teljesen irányzatmentes, legalább annyira, mint ni. Átlagosan pedig kett√ Nielsen-pont körül van, ila Food Channel, az ételrecepteket sugárzó csator- letve innen is lassan csökken. Pedig ma már egyre na. A PaxNET viszont konzervatívnak és keresztény- amerikaibb hálózat maga is, 475 affiliate alkotja. Minek deklarálja magát. Megjósolhatatlan, hogy ennek vel azonban a kevés néz√ nagy többsége a politikai mennyi el√nye és hátránya lesz a piacon. Annyi biz- elithez tartozik, a CNN hirdetési bevétele jóval magatos, hogy a kábeltévékt√l átvett szakosodás-integ- sabb, mint amekkora a rating alapján lenne: tavaly ráció átvétele egy networkbe ígéretes újdonság. 540 millió dollár volt. A hat versenytárs egyel√re legyint a dologra, ha mégA CNN hanyatlásának ugyanazon látható (a méis bejön Paxsonnak, akkort majd leutánozza. A mé- lyebb okok a cikk végén leírt óriási változások) okai diaszakma független marketingesei szerint ez a trend vannak, mint a Nagy Hármas esetében. A m∫sorkövetkezik. A mai és f√leg a küszöbön álló világban vezet√ sztárok kiöregedtek, de nincs bejáratott utómindenki veszteséges lesz, aki „mindenki tévéjét” duk. A hírmagazinok annyira egy kaptafára készülakarja megcsinálni, nyilatkozta egyikük. nek, hogy általában unalmasak, ráadásul a néz√ nem Csak érdekességként: az új network háromszáz- jön rá, hogy ABC-t, CBS-t vagy CNN-t néz. És megjemillió dolláros m∫sorkerettel és 200 millió dolláros lentek a hírtelevíziós versenytársak, ma már heten dologi pénztárral indul. A m∫sorkezdés els√ pillana- tülekednek a nem túl nagy piacon. Noha az MSNBC tától kezdve el kell tartania magát a reklámbevéte- és a Fox nézettsége még a CNN-tábor egytizedét sem lekb√l. El√re leszerz√dött a Disney rajzfilmstúdió új éri el, azért dolgozzák le a hátrányt. Még veszélye-

18

A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában

sebb versenytárs a helyi hírtelevíziók egyre növekv√ ra karakterizált vagy karikírozott f√szerepl√ körül hálózata. A CNN sokáig arra számított, hogy a glo- négy-öt állandó partnerszerepl√, ugyanazon (stúbalizáció, a multi- és transznacionális nagyvállala- dió)helyszínen zajló cselekmény. Az amerikai teletok térnyerése el√segíti a világtelevízió kialakulását víziókban több tucat „Szabó család” folyik, nyolc-tíz is. Az ENSZ meg is kezdte az úgynevezett informá- évig hetente ismétl√d√ folytatásos premierként utációs és távközlési világrend szabályainak kidolgozá- na évtizedekig ismétlésben. A nagy tévék legfeljebb sát. Nem sürg√s, a világtelevíziózásnak ennek kevés heti egy alkalommal adnak f√m∫sorid√s nagyfilmet, jele van, s√t: a regionális, nemzeti és helyi televízió- mert az a filmcsatornák és a videotékák, valamint a zás sokkal gyorsabban n√, mint eddig. Túlzottnak bi- mozik miatt nem versenyképes. zonyult az is, hogy a CNN vagy általában a televízió A másik jellegzetes amerikai tévém∫faj a talk határozná meg a külpolitikát, √k „döntenék el” a köz- show, amelynek szintén van napközbeni és esti válvélemény többségének álláspontját. Clinton n√- tozata. Stílusuk a brutálisan primitívt√l (Jerry Sprinügyeinek (túl)tálalásokor is egyértelm∫en kiderült, ger) az átlagoson (Oprah Winfrey) át az intellektuáhogy az átlag polgár saját tapasztalatai és következ- lisan komolyig (Charlie Rose) minden elképzelhet√ tetései alapján akár teljeárnyalatig terjed. A leginAz átlagos üzletméret∫, de annál sikeresebb amerikai sen figyelmen kívül hagyhat médianagyvállalkozó világszerte ismert példája a CNN- kább személyiségre szabott egy heves sajtókampányt. alapító Ted Turner, de Amerikában az újabb és (el)ismer- m∫sor, amelyeknek van háA harmadik helyen ten- tebb példa a Hick, Muse, Tate and Furst, amelynek f√rész- rom vezet√ humoristához g√d√ CBS tavaly nem lépett vényese Thomas Hicks. Ez már a vertikális integráció köt√d√ napi (kés√ esti) somintája. A cég 403 rádióadó rész- vagy egész tulajdonoel√re. Ez siker, mert az el√t- sa, hatvanmillió rendszeres összhallgatói létszámmal. rozata is (Leno, Letterman te álló ABC ratingje kilenc (Ennél csak a CBS rádió nagyobb egy kicsit.) Hicksnek és Cosby.) Gyakori, de inszázalékponttal csökkent! van 67 kis- és középtévéje az USA-ban, egy nagy adóhá- kább csak vasárnapi rétegPedig a legfontosabb kor- lózata Mexikóban, ráadásul egy nyolc adóból álló háló- m∫sor a kerekasztal. A talkzati közös vállalkozása az NBC-vel. Meg akar venni még osztályban, a 14–49 évesek néhány könyvkiadót, zenegyárat, kábelprodukciós céget, ing heads (beszél√ fejek) körében minden verseny- néhány színházat, két tucat nagyvárosi kábelcsatornát, meghökkent√en versenytársa el√tt áll. De hát ezek valamint egy-egy proficsapatot kosárlabdában, jégko- képes m∫faj az amerikai teszerint már nem ez a leg- rongban és amerikaifutballban. Az egy tulajdonosi cso- levíziókban, amelyek – ki porthoz tartozó „piramisnak” igen széles alapja van, az fontosabb korosztály, ha- egyik üzletág kereszttulajdonolja és átfinanszírozza a má- gondolná? – egyáltalán nem a sokat tévéz√ fiata- sikat. A birodalom jelenleg mintegy ötmilliárd dollár ér- nem olyan képközpontúak, labbak és id√sebbek. E so- ték∫ beruházást képvisel, az elektronikus média reklám- mint európai társaik. A CNN rok írásakor az amerikai te- piacának kilenc százalékát élvezi, a profitráta az óriási külföldi néz√i is megfigyelbevásárlások ellenére harminc százalék. levíziós toplistán az els√ hetik, hogy a helyszíni tudónégy helyen NBC sitcom állt, utánuk egy CBS film- sítók legtöbbször csak önmagukat mutatják. Ugyanismétlés, egy NBC hírmagazin, egy újabb NBC sitcom, így tesz a többi amerikai televízió is. „Action” képecsak nyolcadik volt egy ABC-adás, egy él√ hírmaga- ket inkább a kisebb, helyi televíziók szolgáltatnak, zin. F√ m∫sorid√ben az NBC 9–12 százalékos stabil újabban helikopterr√l. Sikeresebb felvételeik külön átlagot produkál, az ABC egy-egy bravúrral tizenötre piacot képezve kerülnek a legtöbbet fizet√ hálózat ugrik, de átlaga kisebb és nyolc alá tart. A CBS oly- tulajdonába és képerny√jére. A Nagyok olykor durkor visszael√zi az ABC-t, de ez a grafikon is lefelé lóg. ván kihasználják a kicsiket, olcsón átvéve és saját Rupert Murdoch bulvárként „megvetett” Foxa stabil munkájuk eredményének kisajátítva a bravúros képhét százalékot, és emelked√ grafikont mondhat sort. Európai ésszel felfoghatatlan, hogy a tényleges magáénak. Bevallott célja, hogy átvegye a harmadik munkát végz√ operat√r szinte mindig, a mikrofonos helyet. riporter pedig nagyon gyakran névtelen: az arcot az A sport- és a hírm∫sorok után ennek legfontosabb anchor adja. Ez utóbbi, a m∫sorvezet√-bemondó az eszköze a toplistákat vezet√ situation comedy, rövi- amerikai televíziók kijelölt f√h√se. A hálózatok id√nden sitcom. Ez a legjellemz√bb amerikai televíziós ként elcsábítják egymástól az Arcokat, akik egy-egy m∫faj, a „kicsi színház”. Még inkább a vándorszínház mondata mögött olykor több ezer f√s névtelen tévétévésorozatba ültetett utóda. Az esti f√m∫sorid√s újságírói gárda munkája áll. változat a sitcom, a napközbeni változat pedig az Ez is a hálózatiság egyenes következménye. Ahogy elvben igénytelenebb szappanopera. De helyet és a CBS-t egész Amerikában Dan Rather személyesíti nevet is cserélhetnek. Kaptafájuk: egy hétköznapi- meg, úgy a többi networknek is megvan a f√embe-

19

Füzes Oszkár

re. Enélkül a néz√ nem tudná kapásból azonosítani Cities megvette az ABC-t, nemrégiben mindkett√jüaz adót, amely a sok ezer helyi mutációs m∫sorban ket a Walt Disney. A Time Warner vett két nagy kákénytelen meg√rizni országosan átfogó jellegét. belhálózatot (akkor a W Cable, tavaly a CNN lett az A rendszerszervezési dilemmát megint a személyi- övé). Rupert Murdoch a Metromedia megvételével ség oldja fel. létrehozta a Foxot és így tovább, az ezerhatszáz téKivéve a közszolgálati televíziós hálózatokat. véadó és a kilencezer-háromszáz rádióadó több mint 1969-ben, a johnsoni Nagy Társadalom szociális re- fele cserélt gazdát. formjainak jegyében hozták létre a Public BroadcastA tévéholding vagy maga is egy óriásvállalat réing System nev∫, az adófizet√k pénzéb√l m∫köd√ tévé- sze (General Elecric – NBC) vagy maga egy olyan adóláncot. A PBS mintegy négyszáz adóból álló háló- nagycég, amelynek más vállalkozásai vannak (CBS). zat, f√ gócpontjai New York, Los Angeles és Boston. A részvénytársasági tulajdonlások bonyolult rendA PBS-nek elvben nem kell versenyeznie a ma- szere miatt nem lehet könnyen eldönteni, hogy az gántévékkel, cserébe a magántévéknek 1980 óta egy adott tévé melyik üzleti érdekcsoporthoz és mennyimásodperc közszolgálati vagy közérdek∫ adást sem re köt√dik. Ez segít fenntartani az objektivitás és fügkötelez√ sugározniuk. (Addig a kereskedelmi tévék getlenség látszatát. Amelynek annyiban azért alapszámára kötelez√ volt napi fél óra híradó és negy- ja is van, hogy az adott network, azon belül egy-egy ven perc „normális” gyermekm∫sor.) 1987-ben meg- társult adó, azokon belül egy-egy m∫sor maga is önsz∫nt az addig érvényes álló, vagy legalább önelszáA pártoktól és lobbyktól való függetlenség biztosítása korrektségi rendelet is, érdekében a közszolgálati televízió nem foglalhat állást moló gazdasági egység. amely jogilag kötelezte a direkt politikai kérdésben. A PBS szerencséjére nem kell Ebb√l következik a háló„dögunalmas” politikát adnia, erre van két másik politim∫sorkészít√ket, hogy minzatok újabb alapvonása, az den érdekelt fél álláspont- kai közcsatorna is, a C-Span. Ez a kongresszus saját két úgynevezett hirdetésvezéadója, az egyik a képvisel√ház, a másik a szenátus napi ját mutassák be, ráadásul munkáját közvetíti él√ben. Ezek szünetében a széles ér- relt m∫sor- és hírszerkeszkiegyensúlyozottan. telemben vett kormányzat és a civil szervezetek sajtó- tés. A televíziós önelszáA PBS-nek gyakorlatilag értekezleteit közvetíti. Minden nagyobb városnak és a moló egységek „csomagoazonban valahogy el kell megyék legtöbbjének is van hasonló közszolgálati csa- kat”ajánlanak a hirdetési tornája, ezek azonban nem alkothatnak hálózatot. érnie, hogy √t is nézzék. Ám ügynökségeknek. Ebben ahhoz se pénze, se szabadsága nincs, hogy az említett tisztázzák, hogy milyen téma mekkora gyakoriságnégy f√m∫fajban (sport, hírmagazin, sitcom és talk gal, milyen tálalásban fordul el√ a következ√ id√szak show) esélye legyen. (Havonta felmerül, hogy meg (három nap, két hét, negyedév) m∫soraiban. Ha ez kellene szüntetni, nézettsége csekély, kár belé az megtetszik (például) valamelyik autógyárnak, akkor adófizet√k pénze.) Egy-egy nagy siker∫ sorozat azon- a hírmagazinban felt∫nik (például) a közlekedésbizban összejön a PBS-nek is, amely különben költség- tonság, a talk show m∫sorvezet√je a fékpofagyártás vetési forrásait magánadományok állandó kérege- egyik szakemberét invitálja vendégnek, a sitcom tésével és különféle marketing-akciókkal egészíti ki. egyik szerepl√je szerencsés autóbalesetet él át a Sajátos módon ugyanolyan gyakran éri a „korrupciós következ√ részben. A m∫sorokat pedig egy id√re befolyásolhatóság” vádja, mint a magántévéket. Chrysler-reklámok kezdik tarkítani. A „csomagban” Gyakran kiderül, hogy a PBS is elhallgat vagy átszer- kínált m∫sorblokkok piaci ára az adott m∫sorok átkeszt olyan tényeket, amelyek az éppen b√kez∫ szpon- lagos ratingjét√l függ. Legújabban a komoly napilazornak nem tetszenének. (A közszolgálati tévé nem pok (els√ként a The New York Times tett így) átvereklámozhat semmit, de szponzorai lehetnek, ezek szik a hirdetésvezérelt szerkesztést. márkanevét bemondhatja és kiírhatja a képerny√re.) A hirdetésvezérelt csomagszerkesztés miatt sziEzzel eljutottunk a tévéhálózatiság ama vonásá- gorodott az exkluzivitás igénye. A megjelenési kizához, amely a jelenség gerincét adja. Az amerikai rólagosság nem „törvény”, még csak nem is etikai broadcasting network mindenekel√tt profitorientált követelmény Amerikában, hanem szerz√déses megnagyvállakozás. Az üzlet- és munkaszervezés semmi- állapodások kérdése. Korábban egy produkciós iroben nem különbözik a bármilyen más terméket vagy da többfelé is értékesíthette m∫sorait, mostanában szolgáltatást el√állító corporation bevett formáitól. a networkök kikötik: amit megvesznek, az nem ke1985-ben és tavaly volt a két legutóbbi nagy rülhet más hálózathoz is. A CBS a legszigorúbb, az tulajdonosi átrendez√dés: az NBC és az RCA újból ABS és az NBC viszont önellentmondásba is kevereegy kézbe, a General Electrichez került. A Capital dik: nekik van néhány részben közösen birtokolt pro-

20

A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában

nem látja el√re, hogy a hét network és a sok száz kisebb tévécég er√viszonyai miként alakulnak addigra. Amikor már kizárólag digitális tévéadás lesz. Az átmenet már megkezd√dött, a négy régi nagy network egyre több adása digitális, amelyet egyel√re analógra viszszaalakító doboz segítségével kell nézni. A Microsoft, a Compaq és az Intel azonban nem a (nagyfelbontású) tévészabványt (HDTV) akarja az új televíziózás alaprendszerévé tenni, hanem a komputer-monitorét. A Nagy Szabványcsata állása egyel√re döntetlen: a tévék azzal nyertek egy menetet, hogy ingyen kapják a frekvenciát, a számítógépek pedig azzal, hogy a tévék elemi önérdekb√l kénytelenek az Internetre csatlakozni. A Microsoft és az NBC közös vállalkozása, az MSNBC születése pillanatától fogva egyszerre kábeles hírtelevízió és internetes web site (most már az „öreg” CNN is). Igen ám, de jönnek az új nagy networkök. A Microsoft máris folyamatosan vásárol: vett már több internetes webtévét, kábeltévét, m∫holdgyártót, és minden bizonnyal az új korszak els√ networkje akar lenni. Az is lesz, ám az is biztos, hogy Bill Gates (Conrad úrhoz hasonlóan) legfeljebb egy pillanatig lesz versenytárs nélkül. S talán azt is megérjük, hogy a dereguláció eltörli a szabályt, hogy az elektronikus médiában három- vagy négybet∫s márkanevek legyenek. Más régi szabály ugyanis alig maradt. Murdoch máris egymilliárd dollárt adott egy direktm∫holdas hálózatra. E piacon is három nagy van már: a U.S.S.B., a DirecTV és az Echostar. Az FCC annyiban korlátozza (?) √ket, hogy egy-egy m∫holdas transponder 6–8 tévécsatornát közvetíthet. Egyébiránt 256 transponder kiadó direkt tévésugárzásra, ebb√l már csak nyolcnak nincs gazdája. Még az idén lesz. Most már sokan látják el√re, hogy ami készül, az teljesen új lesz. Ami készül, az a hálózatok hálózata lesz, amely a képtelefontól az internetes videotékáig minden elképzelhet√ távközlési módot magába olvaszt a nappali sarkába rakott hálózati teleszámítógép formájában. A doboz minden háztartás dísze lesz, igencsak érdemes gyártani – mondaná Sarnoff úr.

dukciós irodájuk is. A legnagyobb sztárok olykor azt is megengedik maguknak, hogy személyük és/vagy produkciójuk valamelyik versenytárs hálózaton is megjelenjék. (A CNN-ben világhír∫vé vált Christiane Amanpour a hírtévé mellett a CBS-ben és az ABCben is dolgozik.)

JÖV◊

M

ost pedig veszek egy nagy leveg√t és bocsánatot kérek a türelmes olvasótól. Mindaz, amit eddig volt kedves elolvasni, ma már túlnyomórészt érvénytelen. Valójában ugyanis az Egyesült Államokban már nincs egyetlenegy „klasszikus” országos kereskedelmi tévéhálózat sem. A m∫szaki fejl√dés, a folyamatos dereguláció és a m∫sorgyártás drasztikus megdrágulása akkorára fokozta a t√keigényt, hogy gyakorlatilag széttagozódni, tulajdonosilag koncentrálódni kell a hálózatoknak. Ami klasszikus hálózat még van, az csak (hárombet∫s) névleg és statisztikailag létezik. Valójában mindegyik hálózat minden nagyobb egysége becélozta magát egy-egy régió helyi vagy egy-egy közönségszelet rétegspecifikus igényeire. Ez el√bb a rádiónál esett meg, ma már a televíziónál is zajlik. A kilencezer körüli kábelszolgáltató megjelenése mellett a m∫hold rajzolta át a térképet. 1975 óta van szatellit, azóta még er√teljesebb szakosodás. Két éve a m∫hold közvetlen versenybe kezdett a kábellel, a Direct Broadcasting System a költségek és a profitok elosztási rendszerét rajzolja át. A kábel–m∫hold versenyt azonban egy harmadik fogja eldönteni: a számítógép. A hálózati komputer hat éven belül egybeolvad az akkor már nagyfelbontású digitális televízióval, amely vagy villamosvezetéken vagy telefonmodemen vagy tévékábelmodemen vagy m∫holdon vagy valami máson keresztül csatlakozik, kétoldalú interaktivitással az internetes hálótahoz is. A totális telemédia (magyarul talán teleszámítógépnek fogjuk hívni) 2007-ben indít, el√tte egy évvel az FCC újraosztja a frekvenciákat. Senki

21