Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Jogbölcseleti Tanszék
A kiút vesztőinek felszámolása: Komplex telepprogram a felzárkóztatás szolgálatában (Diplomamunka)
Készítette: Kiriák Klaudia Katalin
Konzulens: dr.habil. H. Szilágyi István egyetemi docens
2016. május 1
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 1. Fogalmi áttekintés ......................................................................................................... 6 1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója .............................. 6 1.1.1 Területi fekvés .................................................................................................. 6 1.1.2 Lakhatási problémák ........................................................................................ 7 1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása ........................................................... 8 1.3 Lakóhelyi szegregáció ........................................................................................... 10 1.4 Teleptípusok .......................................................................................................... 11 1.5 Magyarország szegregátumai ................................................................................ 13 1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata ............................................................. 14 1.6.1 A szegények szegregációja ............................................................................. 14 1.6.2 A cigányság szegregációja ............................................................................. 15 1.7 A cigányság ........................................................................................................... 15 1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!” ...... 15 1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai ........................ 16 2. Történeti áttekintés ..................................................................................................... 22 2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során ............................................. 22 2.1.1 18-19. század .................................................................................................. 22 2.1.2 20. század ....................................................................................................... 23 2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak ......................................................................... 26 2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszírások és felszámolásuk ......................... 30 3. A Komplex telep-program .......................................................................................... 34 3.1 A Komplex telep-program ismertetése ................................................................. 34 3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei ......................................... 35 3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai ................... 36 3.1.3 A projekt végrehajtása .................................................................................... 40
2
3.2 Az ózdi telep-program........................................................................................... 43 3.2.1 A településről.................................................................................................. 43 3.2.2 Ózd és a szegregátumok ................................................................................. 45 3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken” ......................... 53 3.3 A törökszentmiklósi telep-program....................................................................... 69 3.3.1 A településről.................................................................................................. 69 3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai ................................................................... 72 3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson ................................................ 76 3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében ......... 92 Összegzés ........................................................................................................................ 97 Hivatkozott irodalom ...................................................................................................... 99 Egyéb felhasznált irodalom .......................................................................................... 103 Mellékletek ................................................................................................................... 104
3
Bevezetés
Dolgozatom témaválasztását elsősorban személyes érdeklődésem vezérelte. Mindig is nagy figyelemmel szemléltem a társadalmunkban végbemenő folyamatokat, kíváncsisággal tekintettem azok mélyebb összefüggéseire. Mindezekből kifolyólag egyetemi tanulmányaim során törekedtem az előírtak mellett a kifejezett érdeklődési körömbe tartozó témák mélyebb megismerésére is.
Eközben figyeltem fel a
diplomamunkám kutatási témáját képező Komplex telep-programra. A globális gazdasági változások következtében napjaink egyik egyre égetőbb problémája a szegregált lakókörnyezetben elő közösségek deprivált helyzete, mely magyarországi viszonylatban is növekvő méreteket ölt. A történelem viharos évszázadait követő 1989-es rendszerváltás az alacsonyan képzett munkaerő számára nem „kecsegetett” semmi jóval: az ipar letűnése és a kvalifikáltabb foglalkoztatottak irányába történő elmozdulás úgy tűnik végérvényesen megpecsételte sorsukat. Az elmúlt két és fél évtized felzárkóztatási kísérletei pedig sorra kudarcot vallottak. A 2010-es évek elején megjelent Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében lezajlódó Komplex telep-program azonban valami újat hozott a korábbiakhoz képest. Már csak a neve is árulkodik innovatív megközelítési módjáról és a célterület pontos kijelöléséről. Ehhez pedig jó párosításnak bizonyulhat annak Nemzeti Stratégiai Referenciakeretbe ágyazottsága. Diplomamunkám készítése során a Komplex telep-program hatékonyságának elemzését kvalitatív és kvantitatív módszerekkel végeztem, annak minél átfogóbb megismerése céljából. Kutatásomat két településre összpontosítottam: az Ózd és Törökszentmiklós városában megvalósult projekteket vizsgáltam. A fenti két helységet magában foglaló észak-magyarországi és észak-alföldi régió egyaránt a lakóhelyi szegregációval leginkább sújtott térségek közé tartozik, így alkalmasnak ítéltem a program ezeken keresztül történő, átfogó vizsgálatát. Több szereplő oldaláról tanulmányoztam a lezajlott projekteket. Részben a Közösségi Beavatkozási Terv alapján elkészített, strukturált interjúkkal térképeztem fel a szakmai megvalósítás, a lokális végrehajtó hatalom, valamint az érdekképviselet álláspontját és tapasztalatait. Másfelől célkitűzéseim között szerepelt a célcsoport tényleges helyzetének megismerése, illetve annak felmérése, hogy eljutott-e hozzájuk a program híre, mit érzékeltek belőle. Ebből kifolyólag a bevont szegregátumokban kérőívezést folytattam. 4
A TÁMOP 5.3.6-11/1. számú, Komplex telep-program vizsgálata során a következőkre kívántam választ kapni: -
a szegregált lakókörnyezetben élők hátrányait okozó minden problémát megcélozza-e, tehát komplexitása milyen mértéket ölt, és az lefedi-e az összes szükséges beavatkozási területet;
-
az eredetileg meghatározott szakmai létszámkeret mennyire tette lehetővé a settlement típusú szociális munka hiánytalan megvalósulását;
-
a szakértőgárda felkészültsége, tapasztalatai és hozzáállása megfelelőnek bizonyult-e a jelenléten alapú szociális tevékenység folytatásához;
-
mennyire jellemzi a túlbürokratizáltság és ez hátráltatja-e a megvalósulás hatékonyságát;
-
a rendelkezésre álló két éves végrehajtási időszak alatt lehetséges-e tényleges eredményt felmutatni, elegendő-e a szemléletváltásra.
Végül fontosnak tartom leszögezni, hogy a gyakran „kozmetikázott”, hivatalos statisztikai adatok helyett célom volt saját megismerés útján és a résztvevő személyek tapasztalatai mentén valós képet kapni a szegregátumok állapotáról, a reményvesztett helyzetből való kilábalási lehetőségéről.
5
1. Fogalmi áttekintés A dolgozat feltett szándéka, hogy feltárja a szegregált településrészek felszámolására, a szegregátumok problémakörének megoldására hivatott komplex telepprogramot (TÁMOP-5.3.6.-11/1). Ahhoz azonban, hogy hiteles és átfogó képet kaphassunk a vizsgált elemekről, így a szegregátumokról, kialakulásuk körülményeiről, társadalmi, gazdasági, egészségügyi, szociális helyzetéről, a legfontosabb fogalmak ismertetése, azok értelmezése elengedhetetlen. A komplex telep-program fő célkitűzése a „szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése”.1 A projekt célcsoportjának kiinduló problémája, hogy „szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő (szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási) hátrányok halmozódtak fel, amelyek kezelése az érintettek és a települések önerejéből mára lehetetlenné vált.”2
1.1. A szegregátumok társadalmi, földrajzi és gazdasági pozíciója 1.1.1 Területi fekvés A földrajzi pozíció, tehát a centrumoktól való távolság, valamint a centrumok elérhetősége kulcsszerepet tölt be egy település lakosságának foglalkoztatásában és munkalehetőségeiben. A szegregálódó térségeket a nagyfokú képzetlenség és a magas munkanélküliség mellett erősen jellemzi az inaktivitás és az átlagtól jócskán elmaradó jövedelem.3 Nem véletlen tehát, hogy a magasabb státuszúak a nagyvárosokban, azok vonzáskörzetében, a sűrű városhálózattal rendelkező, vagy autópályák mentén elhelyezkedő téregységekben, valamint a Balaton környékén található, vagy ingázásra berendezkedett településeket lakják. Ezzel szemben a szegényebb lakosság az északkeleti, dél-dunántúli és Közép- Tisza-vidéki térségben összpontosul: ÉszakMagyarország, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld komolyan sújtott a szegénységgel.4 1
Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz, 4.o. In: https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.) 2 Pályázati Útmutató, im. 4.o. 3 Kovács Katalin: Területi, társadalmi hátrányok és beavatkozási politikák, In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum 4 Kovács Katalin im.
6
Az északkelet-magyarországi régió társadalmi válságát térszerkezeti sajátosságai okozzák: a régióközpont távolsága és a vonzáskörzeti centrumok hiánya. Az „objektív munkaerőhiány” növekedése, az előnytelen (elaprózódott) településszerkezet és a megközelíthetőség nehézségei (rossz utak, hézagos közlekedés) mind-mind negatív nyomot hagynak a települések, így a lakosság életében, kitörési lehetőségeiben.5 A kétkezi munka kereslete iránti visszaesés mellett a mezőgazdaság zsugorodásának folyamata még mindig zajlik, ezzel a meglévő munkalehetőségeket tovább szűkítve, valamint az alacsonyan képzettek kilátásait rontva. Megoldásként kínálkozna az elvándorlás, azonban a szociális bérlakás-rendszer elsorvasztása hosszú időre ellehetetlenítette a leszakadó rétegek urbanizációját, az ún. „Cs” (csökkentett értékű) házak és szocpolos lakhatási formák pedig helyben maradásra kényszerítik őket.6 Az észak-alföldi térség esetében pedig nem elhanyagolható tény, hogy ez a régió magas szegénységi kockázattal rendelkező régiónak tekinthető.7 1.1.2 Lakhatási problémák A probléma körüljárása során szót kell ejtenünk a hazai lakhatási helyzetről is, mely jelenleg minőségi és megfizethetőségi problémákkal tűzdelt. A legutóbbi népszámlálás alapján közel félmillióra tehető az üresen álló ingatlanok száma, de ez természetesen nem a valós mutató, hiszen ez az adat magában foglalja a hivatalos eljáráson kívül kezelt lakóegységeket is. A kiszolgáltatott, ingoványos magánbérleti szektorhoz pedig a rendkívül alacsony mértékű önkormányzati bérlakás-szám párosul, mely egyébként az Európai Unió átlagát tekintve is rendkívül kis mértékét képezi a teljes lakásállománynak (mindössze 2,4%-át). Mindezek ellenére közel 14.000 önkormányzati ingatlan áll üresen, melyek közel egynegyede rossz állapotú, komforti nélküli. A KSH felmérése alapján pedig országosan a lakott ingatlanok közel 8%-a komfort nélküli vagy félkomfortos. Ez a szám – az általam vizsgált két település megyéiben- Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennek a duplája.8 A fentiek mellett pedig a lakhatási költségek növekvő terhei sújtják az alacsonyabb státuszú
5
Kovács Katalin im. Kovács Katalin im. 7 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 8 Kovács Katalin i.m. 6
7
családokat,
majdnem
minden
harmadik
családnak
nehézséget
okoz
ennek
finanszírozása.9 A leszakadó rétegek körében nem ritka az jogcím nélküli lakáshasználat, a naprólnapra élés. A romák/cigányság egy számottevő része pedig telepi környezetbe kényszerült, körükben a fent ismertetett problémák (lakhatási költségek kifizethetősége, alacsony komfortfokozatú ingatlanok) fokozottan jelen vannak.10 Mindezek által megállapítható, hogy rendkívül kevés az önkormányzati lakások száma, ellenben majdnem félszázezer igénylő mutatkozik rá, mely égetően szükségessé teszi egy nagy volumenű állami bérlakás-építési program beindítását. Másrészt a meglévő önkormányzati ingatlanok állapota és komfortfokozata alapján sokszor egy szegregátumi lakókörnyezettel szinte azonos helyzetek uralkodhatnak a bérlakások tekintetében, így ezek is komoly rehabilitációra szorulnak.
1.2 A szegregáció, szegregátum meghatározása A kifejezés etimológiáját tekintve a következő latin szóösszetételből ered: seg,„félre, külön”, grex/grecis pedig „tömeg, csőcselék, sokaság”. A „segregatio” pedig: „különtelepül”, „elkülönül a sokaságtól”.11 A szociológia értelmezése szerint szegrációról beszélünk, „ha egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel.”12 Az ezredfordulót követően megfogalmazódott a szegregált település mérőszáma, mely a szegregációs index elnevezést kapta, és a 2001-es népszámlálási adatok alapján került meghatározásra: szegregátum az, „ahol az aktívkorú (15-59 év közötti) népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében legalább 50%.”13
9
TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban, 2013 http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf (Letöltve: 2016.05.03.) 10 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős Államtitkárság) 11 http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltve: 2016.04.10.) 12 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, 2006, Budapest, Osiris, 203.o. 13 Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján, 1.o. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf (Letöltés: 2016.04.11.)
8
Szegregációval veszélyeztetett településről pedig akkor beszélünk, ha a fenti mutató 4050 % között van. Az előző, ötéves tervezési időszakban (EU; 2007-2013) kiírt, uniós finanszírozású regionális operatív programok (ROP) városrehabilitációs projekteket támogattak, melyekhez kötelezően el kellett készíteni egy ún. Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS).14 Itteni megfogalmazás szerint „szegregátumnak minősül az a terület, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.”15 Ebből kifolyólag az uniós pályázatoknál használt definíció a 2001-es KSH adatokra és az akkor megfogalmazott szegregációs fogalmi értelmezésre alapoz. A fenti lehatárolást alkalmazzák a – részben uniós pályázatból finanszírozott telepprogramok kiírásánál megjelenő pályázati útmutatók is.16 A komplex telep-program kiírásában a következő definíció szerepel: „szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.”17 A korábbi lehatárolásoktól eltérően a program pályázati útmutatójában az aktív korú lakosság felső korhatára 59. év helyett már 64, melynek lehetséges oka az időközben megváltozott nyugdíjkorhatár: alsó mértékét a 65. életév betöltésénél jelölték ki. A soron következő népszámlálást követően, felismerve az eltelt időszak változásait, új meghatározás fogalmazott meg: a szegregációs mutató, mely a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által került kiszámításra.18 A szegregációs mutató jelentése: „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül.”19 Tehát a „szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett
14
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16.o. 15 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 16 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 16-17.o. 17 Pályázati útmutató, Komplex telep-program im. 4.o. 18 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, 1. rész (Hatály és értelmező rendelkezések), 2.§ (7a) bekezdés 19 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet
9
terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges;”20 A mutató településtípusonként elérő arányt határoz meg a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek definiálására. Külön arányok kerülnek meghatározásra a fővárosi kerületeket érintően (ezen belül is két kategória azok fejlettsége szerint), a megyei jogú városokra, a járásszékhelyekre, 2000 főnél nagyobb és a 2000 főnél kisebb településre. 200 főnél kisebb lélekszámú települések esetében pedig azok egészére kell meghatározni a szegregációs mutatót. Az általam vizsgált két település, Ózd és Törökszentmiklós járásszékhely város, így azonos besorolás alá esik a szegregációs mutatót illetően. Szegregált területről beszélünk esetükben, ha a mutató értéke legalább 35%, illetve szegregációval veszélyeztetett területről, ha az arány 30% vagy annál nagyobb, de kisebb, mint 35%.21
1.3 Lakóhelyi szegregáció Kopasz
Marianna
lakóhelyi
szegregációval
kapcsolatos
kutatásának
megállapítása szerint „a magyarországi régiók közül leginkább Közép-Magyarország és az Észak-Alföld településeire jellemző a szegregáció valamely formája.”22 Az általam elemzett két település közül tehát Törökszentmiklós (Észak-Alföld) a szegregációval leginkább veszélyeztetett régiók egyikébe tartozik. Az „elkülönülésnek, elkülönítésnek” számos fajtája önállóan és halmozottan is fellelhető hazánkban, azonban dolgozatomban a lakóhelyi szegregáció rövid ismertetésére szorítkozom. „A lakóhelyi szegregáció a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerek térbeni megjelenéseként is felfogható: az etnikai és a szociális csoportok közötti társadalmi távolságok térbeni távolságokként is megjelennek.”23 Ezen értelmezés alapján tehát a társadalom csoportjai közötti különbségek, egyenlőtlenségek térben is formát öltenek. Lényeges ugyanakkor leszögezni, hogy az egyenlőtlenségek nem oka, hanem okozata a
20
314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 2.§ (8) bekezdés 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet, 10. számú melléklet 22 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken,, (Elektronikus verzió), 2006, 415.o. 23 Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 209.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) 21
10
térbeli elkülönülés.
24
Továbbá fontos szempont, hogy a szegregáció lakóhelyi
megnyilvánulása nem csupán a romák viszonylatában létező dilemma, de nem elkülöníthető a cigányság történelmi és gazdasági helyzetétől.25
1.4 Teleptípusok A későbbiekben ismertetett történelmi folyamatok okán a szegregátumok elérő típusai alakultak ki, melyek figyelembevétele elengedhetetlen az adott telep problémáinak orvoslása érdekében. A szegregátumok az esetek döntő többségében a településen belül helyezkednek el, elzártan.
Városi környezetben a nehezebben
megközelíthető, ipari zónában lévő településrészekről, falvak esetében pedig a CSlakásos és a szocpolos házakkal lehatárolt területekről beszélünk.26 Havas Gábor és Szuhay Péter tett először kísérletet a hazai szegregátumok fajtáinak teljes körű leírására. Tipológiájuk szerint 6 különböző típust különböztetnek meg. A szerzőpáros definíciója szerint „vadtelepről/putrisorról” beszélünk a települések környékén kialakuló, teljes infrastrukturális hiányban szenvedő, összetákolt viskókból álló egységek esetében. 27 A második nagyobb kategóriába tartoznak a „volt uradalmi puszták, munkáskolóniák”, melyeket korábban a lakhatás és a munka egysége jellemzett, ebből kifolyólag jobb helyzetűeknek voltak mondhatóak. A munkahelyek tömeges megszűnésének, a gyárak bezárásának következményeképp azonban a lakosság java elköltözött, helyükre pedig a környékbeli településekről kiszorultak, valamint alacsonyabb státuszú, marginalizálódó csoportok jöttek. Mára itt is hiányos infrastruktúra jellemző, megszűntek a közintézmények, csökkent a szolgáltatások köre és minősége (bolt, közlekedés, stb), a tulajdoni viszonyok pedig jórészt rendezetlenek.28 A következő szegregátumfajta a „régről maradt telepek” kategóriája. Egy, a ’60as években hozott kormányhatározat alapján fel kellett számolni a telepeket, ettől azonban néhány szegregátum „megmenekült”. Az ilyen telepek szabálytalan telken és
24
Ladányi im. 209.o. Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban, 5.o. http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_11_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltve: 2016.05.07.) 26 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 12.o. 27 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im.14.o. 28 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 25
11
elrendezésben épült régi zsellérépületekből állnak. A közművesítés teljes hiánya jellemzi - ez alól egyedül a villany képez kivételt.29 A negyedik kategória a „Cs-s szocpolos telep”. Típustervek alapján megépített, csökkentett komfortfokozatú épületegyüttes, melyek sokszor befejezetlenek, a település szélén, elkülönülve, rossz minőségű területen találhatóak. 30 Az ötödik típus városi szegregátumokként kerül definiálásra, melynek két alfaját különítik el: a slumosodó munkáskolóniák és szociális bérlakások alkotta telepeket, valamint a gettosodó városrészeket. A városi slum-okra jellemző, hogy egyszerű és azonosan kialakított épületekből áll, melyeket a vasúti csomópontok, gyárak környékére építettek, míg a gettósodó városrészek esetén korábbi, jobb jövedelmi helyzetben lévő bérházak lakói elköltöztek, és helyükre egyre alacsonyabb státuszú családok kerültek.31 A Havas-Szuhay-féle kategorizálásból azonban hiányzik egy újabb keletű szegregátum forma: a külterületeken található zártkertekbe és üdülőkbe kényszerült, szegény családok akkumulációja, vagyis az ő megfogalmazásuk szerint a nyaralók alkotta telepek.32 A Szuhayék által alkalmazott kategorizálás utolsó eleme a „szegregálódó falvak” típusa. Az ebbe a kategóriába tartozó, korábbi paraszti falvak művelésre alkalmatlan területeken fekszenek, közlekedés szempontjából is kedvezőtlen helyzetűek, a negatív településpolitika pedig végérvényesen rányomta a bélyegét a téeszesítés által is sújtott falvakra. Ebből kifolyólag folyamatos elvándorlás kezdődött, melynek eredményeként szegény családok költöztek a lakatlan épületekbe.33 Az EMMI34 által a tavalyi évben kiadott, az EU aktuális tervezési időszakára szóló, irányzott politikai stratégia még egy újabb elemmel egészíti ki a teleptipológiát. A lecsúszó
települések
a
rendszerváltást
követően
lezajlódó
„szegénységi
szuburbanizáció”eredményeképp alakultak ki, mely során a középosztály által elhagyott lakóépületeket és településeket népesítették be a gyakran ingázó elszegényedett réteg
29
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 30 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 14.o. 31 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 32 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 33 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 15.o. 34 Emberi Erőforrások Minisztériuma
12
tagjai, azonban a foglalkoztatásból való kiesés után elérhetetlen a visszakapaszkodás lehetősége.35
1.5 Magyarország szegregátumai Az ország teljes területén összességben 1633 szegregátum létezik. Ez 823 települést és Budapest tíz kerületét érinti. A lakosságszámot tekintve 300.000 ember él szegregátumi lakókörnyezetben. További szembetűnő adat, mely szerint 160.000 fő él 20.000 főnél nagyobb lélekszámú, városi környezeten belül szegregáltan.
36
Tehát
elmondható, hogy az ország 3155 településének37 több, mint negyedében található szegregátum, a teljes lakosságnak (9 855 571 fő38) pedig több, mint 3%-a él szegregált lakókörnyezetben. A szegregátumok döntő többsége (kétharmada) településen belül, annak szélén helyezkedik el, míg 15%-a külső területen, távolabb a várostól/falutól.39
2. Térkép Romák összlakossághoz mért arányának
1. Térkép Magyarország jelentősebb szegregátumai Forrás: http://valasz.hu/reflektor/magyarorszaggettoterkepe-57744/
területi megoszlása (KSH térkép)
35
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 36 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 16.o. 37 Központi Statisztikai Hivatal, 2016-os adat https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltve: 2016.05.02.) 38 Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltve: 2016.05.02.) 39 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, im. 17.o.
13
A romák területi összpontosulását szemléltető térkép az évtized kezdetén elkészített hazai „gettótérképhez” viszonyítva erőteljes átfedést mutatat: a cigányság összlakosságon belüli magasabb arányú jelenléte és a szegregátumok lokációja között tehát jelentős összefüggés állapítható meg. Ez leginkább az észak-magyarországi és déldunántúli térségben ölt testet, de nem elhanyagolható Észak-Alföld érintettsége sem.
1.6 A szegregátum és a cigányság kapcsolata Hazánkban a lakóhelyi szegregáció formái közül a cigányság és a szegénység szegregációja a leggyakoribb.40 A kettő között pedig erős összefüggés mutatkozik, ugyanis 2012-es adatok szerint a romák 76%-a él (a nem roma népesség körében ez a szám 12%) a szegénységi küszöb alatti szinten.41 „Általában ott, ahol a cigány lakosság koncentrálódik feltételezhető, hogy jelentős az átfedés az etnikai és jövedelmi helyzeten alapuló szegregáció között.”42 A roma népesség 29%-a rossz lakhatási körülmények közé kényszerül, 30%-uk nem részesül közművesített vízellátásban, 81%-uk fával fűt és a szennyvízelvezetés csak minden harmadik roma háztartásnál megoldott. A romák több, mint fele olyan ingatlanban tartózkodik életvitelszerűen, melynek fizetési elmaradása van. Továbbá az országos átlaghoz képest zsúfoltabban élnek: az egy főre jutó szobák száma 0,68 (nem roma háztartásoknál ez a mutató 1,3, tehát a duplája).43 1.6.1 A szegények szegregációja A település mérete és annak területi fekvése korrelációt mutat a jövedelmi viszonyok
okán
létrejövő
lakóhelyi
szegregációval.
A
szegényebb
rétegek
elkülönülésének mértéke növekszik a település lakosságszámának emelkedésével, továbbá az alacsony jövedelmi helyzetben lévők azonos lakóhelyen történő koncentrációja jóval gyakoribb, mint a gazdagabb rétegeké. A szegénységi küszöb alatt élők leginkább az észak-alföldi településeken koncentrálódnak, melynek valószínűsíthető magyarázata, hogy ez a régió van leginkább kitéve a szegénységi kockázatoknak.44
40
Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, 2006 In: Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI 41 Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, 258.o. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltve: 2016.05.10.) 42 Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek, im. 418.o. 43 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia 44 Kopasz Marianna im.
14
1.6.2 A cigányság szegregációja A hazai települések 29%-ában található olyan térbeli egység, melyet döntő többségében romák laknak. Megállapítható, hogy a cigányság adott településen belüli arányának emelkedésével egyenesen arányosan növekszik az etnikai szegregáció mértéke is. Mindezekből kifolyólag érthető, hogy a cigányság elkülönülése leginkább azokban a régiókban jellemző, ahol a romák településeken belüli lélekszáma – arányaiban - a legkirívóbb: Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. E két zónában fordul elő legnagyobb mértékben, hogy a romák lélekszáma – a teljes lakossághoz mérten- a 25%os mértéket is meghaladja.45 A lélekszám mellett pedig kardinális kérdés a településméret is: minél nagyobb az adott település kiterjedése, annál gyakoribb a cigányság lakóhelyi szegregációja. Ezt jól példázza az észak-magyarországi és dél-dunántúli régió közötti eltérést: jellemző ugyanis mindkettőre, hogy sok olyan települése van, melyet javarészt cigányok laknak, ugyanakkor Dél-Dunántúlon kevésbé jellemző a romák térbeli elkülönülése, melyet a térség elaprózott településszerkezetének köszönhet.46 Összefoglalóan elmondható, hogy az általam vizsgált két település (Ózd és Törökszentmiklós) a fent leírt észak-magyarországi és észak-alföldi régióba tartozik, így jellemző esetükben, hogy a településméret egyenesen arányos a cigányok lakóhelyi szegregációjával, továbbá a cigányság lakosságbéli arányának növekedése is növeli a szegregáció mértékét, a szegénység és a cigányság szegregációja között pedig erős átfedés mutatkozik. A szegénység és a települési hátrányok tekintetében pedig a romák megoszlása többszöröse a hátrányos helyzetű kistérségekben és a hátrányos helyzetű nagyobb városokban, mint a fejlettebb településeken. Ez a mutató a többi nemzetiség tekintetében éppen ellenkezőleg alakul.47
1.7 A cigányság 1.7.1 „Ha kézen fogva láncba állnának, Mátészalkától Sopronig érne a lánc!”48 A szegregátumok elemzésekor, illetve az ilyen környezet megszüntetésére szolgáló programok esetében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a cigányságról. Az alábbi részben csupán néhány, aktuálisnak vélt számadatot ismertetek, majd a 45
Kopasz Marianna im. Kopasz Marianna im. 47 Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség, TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám 48 Csalog Zsolt: Hét cigány, Budapest, 1976, Kozmosz 46
15
későbbiekben kerül elemzésre, hogy kit tekintünk, tekinthetünk cigánynak/romának, lélekszámuk meghatározásában milyen eltérések mutatkoztak az idők során. A többségi társadalom véleménye szerint a cigányság rasszjegyeik alapján is identifikálható. Az természetesen evidencia ugyanakkor, hogy a vélt származás nem minden esetben egyezik a valós identitással. 49 A 2011-es népszámlálás alapján készített nemzetiségi adatokat összefoglaló elemzés szerint jelenleg hazánkban 315.583 roma él. Ez a tíz évvel ezelőtti országos felméréshez képest 153%-os növekedést jelent. Nemek közötti eloszlás tekintetében 50,6% férfi, 49,4%-uk nő, az átlagéletkor 26 év. 50 Ezzel szemben az ország összlakosságának átlagéletkora 41,5 év.51 Ezek alapján Magyarország lakosságának több, mint 3% roma, azonban számos szakmai becslés jóval magasabbra teszi a tényleges számukat, esetenként több, mint duplájára. Csalog Zsolt például a ’70es években írt könyvében 320.000 cigány hazai lakosról tesz említést.52 Az átlagéletkor tekintetében is szembeötlő eltérések láthatóak, hiszen az elöregedő többségi társadalommal szemben a romák körében fiatalos korszerkezet jellemző. 1.7.2 A cigányság fogalmi értelmezése, lélekszámának változásai Minden elemzés elengedhetetlen része, hogy annak célcsoportját meghatározzuk. A szegregátumokat döntő többségében romák lakják, a telepszerű lakókörnyezet leginkább rájuk jellemző. Azonban feltétlenül definiálnunk kell, hogy valójában kit tekintünk cigánynak, kik is a romák, illetve ez a csoport mekkora lélekszámot jelent. Mindezekből kifolyólag a történelem során keletkezett lehatárolásokat, végzett kutatások eredményeit vesszük számba ennek megválaszolására. A romákkal kapcsolatos kutatások megismerése során egyértelművé válik, hogy nincsen egységesen alkalmazható, „jó recept” a pontos körülhatárolásukra. A cigányság eredettörténetének három fő annotációja létezik. A legelterjedtebb magyarázat szerint a cigányság egy történelmi diaszpóra, tehát az azonos életforma, a vándorlás és a közös történelmi gyökerek kapcsolják őket össze. Létezik egy ún. konstruktivista nézőpont is, mely úgy véli, hogy a különböző állami intézményesülések (bíróság, kormányzat és egyház) izolációs rendelkezései és a többségi társdalom
49
Majtényi im, 22.o. KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 51 KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf (Letöltve: 2016. 05. 04.) 52 Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Budapest, 1976, Kozmosz Könyvek, Idézi: Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, 2012, Budapest, Libri, 19.o. 50
16
kapcsolatrendszerén kívül rekesztett csoportokról értekező szakemberek „hívták életre”. A harmadik szemléletmód szerint a „roma” kifejezés egy kitalált fogalom, tehát nem kötődik hozzá tényleges kollektív hagyomány, történelem vagy közös történelmi identitás, egyszóval szöges ellentéte a hagyományosnak tekinthető magyarázattal. Ez a magyarázat a koramúlt identitáspolitikai harcaira összpontosít.53 1.7.2.1 Kik a cigányok? A vélt származás esetében elmondható, hogy azokat, akiknek a szülei cigányok vagy azokat, akiknek barna a bőrük, cigánynak tekintik. Ezáltal tehát a magasan kvalifikált, tanult romákat is cigánynak tekintik származásuk alapján, pedig ők sok esetben már annyira asszimilálódtak, hogy nem tartják magukat cigánynak. Tehát a társadalom evidenciának tekinti, hogy a cigányok „színesek”, származásuk külső jegyek alapján megállapítható. 54 1.7.2.2 Romák a 19. században Fontos ugyanakkor leszögeznünk, hogy a magyarországi romák kérdése egészen a 19. századig nem került komolyabban a társadalomtudósok és statisztikusok górcsöve alá. Első rendelkezésre álló adatok a – Belügyminisztérium által kezdeményezett - 1873as „cigányösszeírás” során keletkeztek, ekkor a cigányság becsült száma 214.000 fő volt. Ezt követően 1893-as adatok alapján a pontos lélekszámukat 272.776 főben határozták meg a statisztikusok. A felmérés nem titkolt célja volt, hogy vándorló életvitelű cigányság integrációs problémáit kutassák. A cigányság fogalmának használatát ekkor a többségi társadalom értelmezése alapján alkalmazták. E szerint bizonyos antropológiailag meghatározható jegyeken nyugodott a társadalom által alkalmazott definíció.55 Megfogalmazásuk szerint „a közvélemény, a nép tudata rendesen igen biztosan evidentiában tartja a czigány eredetűeket, s ezeknek elég határozott ismérve az antropológiai jelleg.”56 1.7.2.2 Romák a 20. században A következő évszázad elejéről zömmel csupán a népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, ezek azonban a megkérdezettek anyanyelve és nyelvhasználata alapján
53
Majtényi im, 20.o. Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.) 55 Majtényi im, 22.o. 56 Havas 1999, idézi: Majtényi im, 22.o. 54
17
határozták meg a cigányság becsült lélekszámát. Ennek okán a teljes lakossághoz viszonyított számuk nem volt meghatározó mértékű. Az államszocializmus idején végzett országos felmérések során már jelentékeny méretű kisebbségként mutatkoztak. Az 1961es adatok szerint 200ezer fő roma élt az országban, míg a ’70-es években végzett két összeírás alapján már 220-250ezer és 325ezer főről beszéltek, a szocializmus során utoljára elvégzett pártállami számlálás szerint pedig 1983-ban 350-360 ezer fő alkotta a hazai cigányság népes táborát.57 A szociológia esetében a hatvanas években kezdődtek széleskörűen kutatások a cigányság lélekszámának meghatározására. 1963-as KSH adatok alapján 220ezer körülire, 1971-ben pedig 320ezerre tették a cigányság lélekszámát. Ezek a fenti, állami összeírásoknál kis mértékben magasabb számokat határoztak meg, de hozzávetőlegesen azonos értékeket mutatnak. Kemény István kutatásában –ugyanúgy, mint az állami megrendelésű felméréseknél- a vélt származást tekintették meghatározónak, tehát azt, hogy a többségi társadalom saját környezetében kit tart romának.58 1.7.2.3 Romák a rendszerváltást követően A kilencvenes években számos vizsgálat készült a cigányság lélekszámának feltérképezésére. Az 1990-ben megtartott országos népszámlálás során 143.680 főben került meghatározásra a cigányság száma, azonban még ebben az évben, az iskolastatisztikák alapján lezajlott vizsgálat 440-50ezer főre becsüli őket.59 Az első említésre méltó felmérés az 1992-es hazai háztartáspanel-vizsgálat, melyben a kérdezőbiztos mérlegelése alapján került meghatározásra a roma származású személyek köre. E szerint biztosan a megkérdezettek 3,1%-át tartották cigánynak, 87,8%át nem romának, és a fennmaradó közel 10%-ról nem tudták biztosan megítélni.60 A rendszerváltást követő időszak felmérései esetében nem mehetünk el a Havas Gábor és Kemény István által 1993-1994 között elvégzett, országos reprezentatív cigánykutatás mellett. A korábbi vizsgálatnál (1971-es Kemény-féle felmérés) is használt módszertant alkalmazták: a romák „összeírását” a nem roma közeg megítélése alapján végezték el. A metódus véleményük szerint alkalmasabb a csupán önmeghatározás
57
Majtényi im, 22.o. Majtényi im, 23.o. 59 Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, Budapest, 2003, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 22.o. 60 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) 58
18
alapján történő összeírásnál, ugyanis a környezet az asszimilálódó cigányságot is számon tartja. A felmérés eredményeképp a romák lélekszámát 482ezer főben állapították meg, mely az ország teljes lakosságszámához képest kerekítve 5%-ot jelent. Regionális megoszlásukban természetesen eltérések mutatkoznak. Az általam vizsgált települések esetében a következő számokat konstatálták: Az északi régióban 9%, Alföldön pedig 4,1%-os a romák aránya az összlakossághoz mérten.61 A Szelényi-Treiman szerzőpáros 1993-as tanulmányozása során 3,9%-re tette a cigányság számát. Fontos megemlíteni, hogy a megkérdezettek körét a 20-75 közöttiekre szorították.62 Még ebben az évben napvilágot látott egy KSH kutatás is, melyben a háztartások életvitelük szerint kerültek értékelésre. Ezek alapján a lakosság 3,9%-át ítélték „cigány életvitelűnek”. Továbbá egy, 1996-ban a Szonda Ipsos által készített felmérés során 6,6%-ra becsülték az össztársadalmon belüli számukat a kérdezők megítélése alapján alkalmazott technika alapján (1,2%-nál nem tudták biztosan eldönteni, 91,2%-ot pedig nem romának tituláltak).63
Roma Nem roma
Szelényi-
Havas-
Háztartáspanel
KSH
(1992)
(1993)
3,1%
3,9%
3,9 %
6,6%
4,7%
87,8%
95,3%
94,4%
91,2%
95,3%
Treimann (1993)
Szonda Ipsos (1996)
Kemény (1993-1994)
1. Táblázat Az öt kutatás eredményeinek összehasonlítása, saját szerkesztésben Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány? című írásában található, 1. számú melléklete alapján
Ha a (fenti) kilencvenes évek során végzett kutatások eredményeit átlagoljuk, akkor 4,4%-ra tehetjük a rendszerváltozást követő cigányság lélekszámát, mely közel félmilliós létszámot jelent. Ezek alapján Kemény Istvánék felmérésének végkifejlete áll a vélt valósághoz legközelebb. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a roma és nem roma számok egyik esetben sem adnak 100%-ot, ugyanis minden alkalommal változó arányban volt bizonytalan a megítélés. A bizonytalanság átlagban a megkérdezettek 3,3%-a esetében állt fenn. Érdekességként megemlítendő, hogy az MSZMP 1979. évi
61
Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés: 2016.05.07.) 62 Ladányi János-Szelényi Iván: Ki a cigány?, 1997 IN: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 147.o. http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) 63 Ladány-Szelényi: Ki a cigány im.
19
határozatában szerepel egy gondolat, mely úgy becsüli, hogy „a cigány lakosság száma 1990-re 400-450 ezer fő lesz.”64 1.7.2.4 Romák a 21. században A 2001-es népszámlálási adatok alapján magukat roma nemzetiségűnek vallók száma 205 720 fő volt a teljes lakosság tekintetében.65 Ezek szerint a teljes népesség 2,1%-a66 vallotta magát roma származásúnak. Kemény István az 1971-es és 1993-94-es „cigány-felméréshez” hasonlóan 2003-ban is megkísérelte feltérképezni a cigányság tényleges lélekszámát. Kutatásuk eredménye 540.800 főt állapított meg, és további eltolódások is megfigyelhetőek a végkifejletből: a cigányság aránya és létszáma is emelkedett az északi régióban (többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében), az alföldi térségben (így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is) pedig lélekszámuk emelkedő, arányuk csökkenő tendenciát mutatott. 67 Pokol Béla jogtudós-szociológus híressé vált, az európai kontinens demográfiai helyzetét boncolgató művében a cigányság lélekszámát 750-900ezer fő közé becsülte 2011-ben. Módszertanában hivatkozik a Kemény-féle kutatások eredményeire: a ’71-es és 1993-as felmérés között eltelt időszak számukban 60%-os emelkedést hozott. Ehhez – a véleménye szerint - a tömeges munkanélküliség következtében kialakult „stratégiai gyermekvállalás” hatását párosítja. Említést tesz Horváth Aladár 2010-ben napvilágot látott kinyilatkoztatásáról, ahol a roma jogvédő szintén 900ezer romáról beszél.68 Az évszázad második felére (2050) az általa vélt létszám megduplázódását becsüli, „akár kétmillióra növekedését lehet feltételezni”.69 Hablicsek László pedig kutatásában 650ezer főre teszi a roma népesség létszámát és úgy véli, hogy tíz éven belül 20%-kal növekedhet, egészen közel 800ezer főre (2021re kb. 790.000).70
64
Majtényi im, 23.o. KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.) 66 KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (Letöltés:2016. 05. 08.) 67 Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm(Letöltés: 2016. 05. 08.) 68 Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Budapest, 2011, Kairosz Kiadó, 58.o. 69 Pokol i.m. 65.o. 70 Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása, 23.o. http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483 (Letöltés: 2016. május 9.) 65
20
Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy igen nagymértékű eltérések mutatkoznak a különböző kutatások és felmérések eredményeiben. Ennek egyik oka a módszertan elemeinek közötti különbözőség, így nem elhanyagolható, hogy egyesek a vélt származás alapján, más vizsgálatok az önmeghatározás mentén deklarálják az eredményeket. Ugyanakkor fontos megállapítani, hogy az önmeghatározás során sokan elhallgatják valós származásukat, melyet a szakirodalmak mellett a két város három romatelepén végzett kérdőívezésem tapasztalatai is alátámasztanak.71 Mindezekből kifolyólag a népszámlálási adatok merőben torzítanak, akárcsak az előítéletekből táplálkozó, túlzóan felülreprezentált adatok. Valahol a kettő között találjuk meg a cigányság tényleges számát. Mindenesetre az biztosan megállapítható, hogy a romák lélekszáma folyamatosan növekvő tendenciát mutat akár a szociológiai kutatásokat, akár a népszámlálási adatokat tekintjük. A fentiekben ismertetett okokból torzító népesség-összeírások is kirajzolják gyarapodó számukat. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban több, mint másfélszeresére nőtt a magukat cigánynak/romának vallók száma, miközben a lélekszámuk, mindeközben az ország lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat. Ha ezt a korábbi adathoz képest vizsgáljuk, megállapítható, hogy növekedésük mértéke is emelkedik, mintegy 10%-osan. Év
Népszámlálás 1990
Népszámlálás 2001
Népszámlálás 2011
Lélekszám
143.680 fő
205.720 fő
315.583 fő
-
+143%
+153%
Százalékos változás
2. Táblázat A romák lélekszámának változása a tízévente megtartott, országos népszámlálási adatok tükrében (saját szerkesztés, KSH adatok alapján)
71
Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban
21
2. Történeti áttekintés Fontos az elején leszögezni, hogy a kívülről érkező ingerek az idő előrehaladásával folytonosan és azonos módon változtatják a cigányság többségi társadalommal való kapcsolatát. A populációs és gazdasági átalakulások, modernizációs érák újabb megmérettetés alá vetik a cigányságot és változtatják meg az együttélés mintázatait.72
Ezt
nagyon
jól
szemlélteti
a
problémakör
megismerésében
kulcsfontossággal bíró történeti áttekintés, ahol világossá válnak az iparosodás, a szocializmus időszaka és a rendszerváltást követő ciklusok közötti eltérések, kihívásbéli változások. Kiváltképp abból kifolyólag, hogy a társadalom alsóbb rétegein, a leghátrányosabb helyzetben lévőkön és a gyengébben kapcsolódó populációs csoportokon hagyja legmélyebb nyomait egy kiterjedt társadalmi-gazdasági változás, összeomlás.73
2.1 Gazdasági-társadalmi környezet a történelem során 2.1.1 18-19. század A cigányság gazdasági-társadalmi kérdését illetően már a 18. században erőteljes asszimilációs politika ment végbe Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. Számos olyan intézkedést hoztak, melyekkel a többségi társadalommal való eggyé válásukat szándékoznak elérni: a királynő megtiltotta a „cigány” elnevezés alkalmazását, korlátozta házasodásukat és gyermekeiket paraszti vagy polgári családokhoz adni kényszerítette, majd a vajda intézményét is eltörölte. II. József továbbment, és a cigány nyelv használatát is tilalom alá helyezte. Politikájukban az „egyenlőség” elvét kívánták követni oly módon, hogy a nem hasonlóakat, azonosakat is egyezővé teszik.74 Ennek eredményeképp a 19. századra az akkori cigányság döntő többsége beilleszkedett a társadalomba. Foglalkozásukat tekintve fémművességgel, zenéléssel és vásári szórakoztatással foglalkoztak, illetve állami intézkedések jóvoltából tömegesen tanulták ki a szegkovács szakmát és helyezkedtek el benne. Ekkortájt jött létre a muzsikus cigányok alkotta „elit”, akik a szocializmus időszakáig meg tudták tartani jólétüket. A 72
Majtényi, Ládányi-Szelényi, Kemény-Janky hivatkozott irodalmukban Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, 1996 In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő ZsuzsaLiskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 74 Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest, 2008, 158.o. http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorteneti_vazlat_me gismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.) 73
22
zenész foglalkozásúak jelentős részét alkották a romák társadalmának.75 Azonban a beilleszkedésben törést okoztak egyfelől a romániai történésnek, mely során a betelepítettek által megduplázódott a hazai cigányság lélekszáma, így 1893-ban előirányozták a létszámuk megállapítását célzó „cigányösszeírást.”76 Másrészt pedig a kialakulóban lévő „kapitalizálódó nagyipar” eredményeképp elértéktelenednek a hagyományos roma foglalkozások (teknővájó, kanálfaragó, kovács, kosárfonó, vályogvető), sokszor sajnos ezzel ismét a perifériára szorulva.77 2.1.2 20. század A dualizmus korszakában tehát letűnőben voltak ezek a tradicionális cigányszakmák, ugyanakkor a gazdasági prosperálásból kifolyólag más foglalkozásokban el tudtak helyezkedni. Ez azonban a két világháború közötti érában ellehetetlenült: a válságidőszakokkal párhuzamosan technikai és társadalmi fejlődés ment végbe, melyhez igen nehézkesen tudtak alkalmazkodni. Mindemellett az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum okán tömegesen áttelepült cigányság létszámnövekedést eredményezett, mely kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatásukra, elhelyezkedési lehetőségeikre is.78 A II. világháborút követően ismét nagy kárvallottjai lettek a cigányok a végbement változásoknak. Az új rendszer bizonyos mértékben, társadalmi szempontból javulást hozott, ugyanis a korábbi tekintélyelvű berendezkedéshez képest tiltották a faji és etnikai diszkriminációt, valamint a rendőrség – személyi összetételéből is fakadóan „szegény-pártinak”volt mondható. Emellett pedig rohamosan csökkent körükben az iskolán kívül maradók száma.79 Ugyanakkor gazdasági helyzetüket tovább rontotta a nagybirtok-rendszer szétaprózása, a földosztásokból való kimaradásuk és a politikai elit is figyelmen kívül hagyta őket.80 „A cigányok helyzetével foglalkozó jelentések, javaslatok elfeküdtek a minisztériumi osztályvezetők, helyi tanácselnökök, párttitkárok asztalán heverő iratcsomók között.”81 Ez utóbbit magyarázhatja egyfelől, hogy csekély információval rendelkeztek a romákról akkoriban, továbbá a vezetés egységelvű felfogása okán igyekeztek mindenáron 75
Kállai Ernő im 159.o. Kállai im. 160.o. 77 Ladányi János: Romák Közép-Kelet Európában, In: Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág Tünde-Nemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (1975-2010), 132.o. 78 Kállai im. 160.o. 79 Kállai im. 161.o. 80 Majtényi im. 32.o. 81 Majtényi im. 34.o. 76
23
visszavetni az önszerveződéseket. A népszámlálási adatok csak a cigány anyanyelvűekkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így ezáltal valós méretüknél számottevően kisebbnek titulálhatták ezt a jelentős kisebbségi csoportot. 82 Elsőként Kálmán András tett kísérletet a helyzet felmérésére. Véleménye szerint a hazai nemzetiségek legnagyobb halmazát a cigányság alkotja, a probléma pedig a be nem illeszkedett cigányokkal van. Érti ezalatt a falun élő „vándorcigányokat”, akikre jellemző, hogy állandó kereset, bevételi forrás híján vannak.83 Mindezekből kifolyólag a párt folyóiratában megjelent publikációjában egy új irányvonalat szorgalmaz, melynek lényegi elemei között a romák tömeges munkába állítása és nagyipari bevonásuk állt. Úgy véli,
ez
az
egyetlen
módja
a
cigányság
többségi
társadalomba
való
beilleszkedésének.84„A kor propagandája tehát azt hirdette, hogy a cigányok „beilleszkedését” a szocialista nagyiparban való alkalmazásuk önmagában megoldja.”85 Az államszocializmus kezdeti időszakában megszüntették a kereskedelmet és a helyi ipart, ezzel ellehetetlenítve a cigányságot tradicionális foglalkozásaik gyakorlásától. A társadalom döntő többségének szemében alantasabbnak minősülő munkák azonban a cigányság számára a szabadságot, önállóságot szimbolizálták. Ezeket a szakmákat az állam törvényen kívülivé degradálta, az iparűzéshez szükséges engedélyről pedig a romák „álmodni” sem mertek. Mindezekkel a hatalom kényszeresen szerette volna előmozdítani beilleszkedésüket.86 Ugyanakkor szükségszerű megállapítani, hogy a többségi társadalommal szemben nem tudtak versenyhelyzetbe kerülni: óriási hátránnyal indultak a gyári állások és a mezőgazdaságban végezhető napszámos munkakörök betöltése esetében is.87 Mindebből kifolyólag társadalmi helyzetük nem alakult másként a korábbiakhoz képest. A szocializmus nagyipari berendezkedése szempontjából a cigányság továbbra is a képzetlen munkaerőt testesítette meg: betanított vagy segédmunkásként foglalkoztatták őket, olyan álláshelyeket töltöttek be, melyet mások az érte járó alacsony jövedelem és nehéz fizikai megterhelés miatt már nem vállaltak volna el. A gyári munkakörök mellett pedig hasonló a feltételeket „biztosító” építőiparban és bányászatban találkozhattunk még nagyobb lélekszámú roma munkavállalóval. Itt mutatkozott csak munkaerő-hiány, mely
82
Majtényi im. 33.o. Kállai im. 162.o. 84 Majtényi im. 34.o. 85 Majtényi im. 62.o. 86 Majtényi im. 41.o. 87 Majtényi im. 42.o. 83
24
fel tudta szívni az alacsonyan képzett cigányságot. Mindez pedig erőteljes hatást gyakorolt életterük megváltozására, hiszen sokan költözésre kényszerültek: vándorlás kezdődött az ipari körzetek irányába, a munkásszállókon is megjelentek a romák.88 Nem elhanyagolható tény, hogy a rendszer (túlzott központosító) felfogásából fakadóan azonban hamar rés keletkezett a megtörhetetlennek mutatott a centralizáláson. A funkciójukat folyamatosan vesztő, kiüresedő falvak infrastruktúrája ellehetetlenült, így rákényszerültek, hogy „szemet hunyjanak” bizonyos szintig egyes helyi ipari és kereskedelmi szolgáltatások felett. Ilyennek mutatkozott a szegkovács szakma is, mely a romák körében gyakorta űzött foglalkozásnak számított, és lehetőséget kínált arra, hogy fő bevételi forrásukként funkcionáljon, a nagyipari szektorban csupán alkalmi foglalkoztatottként
legyenek
jelen.
Mindazonáltal
elmondható
a
korábban
megfogalmazódott állítás, miszerint a romák zömének fel kellett hagynia tipikus foglalkozásaik űzésével.89 A hagyományos szakmák ellehetetlenítése és a munkaerő-piaci hátrányokból fakadóan pedig a munkanélküliség okozta gondok mellett sem mehetünk el. Bár a vezetés ezt mindenáron próbálta „véka alá rejteni”, de az állam közel sem nyújtott mindenki számára foglalkoztatási lehetőséget. A statisztikák szerint nem voltak leszakadó populációs csoportok és a munkanélküliség sem létezett.90 A
következő
évtizedek
minimális
enyhülést
hoztak
a
cigányság
foglalkoztatottsága szempontjából, ugyanis ismételten beindult a magánkereskedelem, így szabadabb légkörben tehettek szert bevételre, akár fuvarosként vagy vasgyűjtéssel való tevékenykedés során. Ebben az időszakban fektették le megélhetésük alapjait a roma vállalkozók.91 A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban visszaesett a foglalkoztatás, melynek szelét első ízben a legingatagabb, kiszolgáltatottabb helyzetű cigányság érezte meg: tömegesen veszítették el munkahelyeiket és ezzel biztos jövedelmi forrásukat.92 Egyre kilátástalanabb helyzetüket az átlagosnál alacsonyabb mértékű képzettségük és az infrastrukturális szempontból előnytelen lakóhelyi lokációjuk (kistelepülések) tovább erősítette. Ebből kifolyólag eltolódtak a szürke-és feketegazdaság irányába.93
88
Majtényi im. 45.o. Majtényi im. 43.o. 90 Majtényi im. 57.o. 91 Majtényi im. 104.o. 92 Majtényi im. 104.o. 93 Majtényi im. 102.o. 89
25
Összefoglalóan tehát láthatjuk, hogy a gazdasági-társadalmi változásokkal tűzdelt 20. század jelentős nyomot hagyott a cigányság életében. Az iparosodás és a nagybirtokosság megszűnése végérvényesen aláásta az amúgy is letűnőben lévő hagyományos, általuk űzött foglalkozásokat, képzetlenségük, lélekszámuk természetes és külső tényezők által történő folyamatos növekedése, valamint periférikus területi elhelyezkedésük miatt halmozott hátránnyal néztek szembe. Mindezek következtében súlyos, verseny szempontjából előnytelenséget szenvedtek a munkaerő-piacon, anyagi helyzetük javulása kilátásba sem került. Megállapítható tehát, hogy a külsőleg kényszerített asszimilációnak egyéb vitatott, morális kérdéseken túlmenően sem volt értelme, hiszen a beilleszkedéshez szükséges környezet megteremtésében, helyzetbe hozásukban a hatalom semmilyen módon nem nyújtott segítséget. Érdekvédelmi platformjukat ellehetetlenítették, kellő tudáshalmaz és érdektelenség hiányában pedig egyszerűen sokáig figyelmen kívül hagyták helyzetüket. „Az oktatás színvonaltalansága, a munkaerő képzetlensége időzített bombaként robbant… A romok pedig maguk alá temették a cigányság jelentős részét az elmúlt évtizedek eredményeivel és illúzióival együtt.”94 2.1.3 Rendszerváltás utáni korszak 1989-et követően Magyarországon óriási méreteket öltött a munkanélküliség és a szegénység, mely a cigányságot hatványozottan érintette.95 A privatizáció időszakában a magasabban képzettek irányába történő elmozdulás ment végbe a munkaerőpiacon, párhuzamosan az önfoglalkoztatottak számának emelkedésével. Ez ugyanakkor rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a képzetlen munkaerőre: körükben a munkahelyvesztés tömeges méreteket öltött. Ez a direktíva a cigányság esetében valósult meg legkevésbé: az átszerveződés csökkentette bizonyos mértékig a segéd- és betanított munkák, kis mértékben pedig növelte a vállalkozások arányát, ugyanakkor a munkanélküliség mérete továbbra is igen magasnak mutatkozott a romák körében.96 Szemléletes adat, hogy míg 1971-ben a teljes népességben a férfiak foglalkoztatottsága 87%-os volt, a roma munkaképes korú férfiak esetében pedig 85%-os, addig 1993-ban előbbi mutató 64%-ra, míg utóbbi 29%-ra esett vissza.97 Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a cigányság körében további differenciálódás ment végbe: kialakult körükben azon 94
Kállai Ernő im. 166.o. Majtényi im. 110.o. 96 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 97 Kállai im. 167.o. 95
26
réteg, mely képes volt eredményesen venni a változások által állított akadályokat. Így létrejött egy cigány vállalkozói közeg.98 Az előző rendszer „romapolitikája” még az előnyt, kitörési utakat forgácsoló szférákban is olyan „eredményeket” ért csak el, melyek gátat szabtak a cigányság továbblépési lehetőségeinek.99 Ugyan voltak törekvések átképzéssel történő munkaerőpiacon tartásra, azonban ez csak egy szűk rétegnek tudott segítséget nyújtani.100 „A többség azonban rövidebb vagy hosszabb időre, sokan talán örökre kikerültek a munkaerőpiacról.”101 A rendszerváltás után kialakult társadalmi és gazdasági helyzet következtében szükségessé vált a szociálpolitika új alapokra történő fektetése. Dönteni kellett arról, hogy a szféra teljes mértékben állami vagy piaci irányítás alá kerüljön. Mindezek alapján megfogalmazódik egy önálló, az irányadó szociálpolitikai rendelkezéseket tartalmazó törvény102 mely köztes álláspontra helyezkedik az állami és a piaci szerepvállalás tekintetében: az állam bizonyos feladatokat átdelegál, pénzbeli juttatásokat és szolgáltatásokat lokalizál. Ennek értelmében számos pénzügyi döntést helyi szintre telepített, úgy gondolván, hogy a szegénység és az egyenlőtlenségek problémájának orvoslása főként helyben megoldandó feladat, azonban a települési vezetés - a hozzáértő szakembergárda és a megfelelő anyagi forrás hiánya miatt - sokszor képtelen volt megbirkózni ezzel a kihívással.103 Felmerült a megújított szociálpolitika esetében is, hogy szükség lenne egy, az anyagi segítségnél effektívebb eszközre, mely egyszerre veszi figyelembe a rászorultságot és a területi elhelyezkedést. Ekkor vetődött fel a szociális földprogram gondolata, mely elődjének a harmincas években kezdődő, produktív szociálpolitika részeként megvalósuló ONCSA-program tekinthető.
104
Szakértők által megfogalmazott
vélemény szerint az alacsony képesítéssel rendelkező cigányságnak a mezőgazdaság kínálhat boldogulási lehetőséget. Ennek okán 1992-ben az önkormányzatok tömegesen indították be szociális földprogramjaikat, mellyel az önellátásra, illetve a kereset
98
Kállai im. 167.o. Ladányi-Szelényi im. 143.o. 100 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 101 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 102 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 103 Rácz Katalin im. 137.o. 104 Rácz Katalin: Szegénységkezelés aktív eszközökkel? Egy produktív szociálpolitika program két évtizedes működésének tapasztalatai In: Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, 2013, Budapest, Argumentum, 135.o. 99
27
kibővítésére kívánták sarkallni a szociális helyzetük alapján rászoruló, hátrányos helyzetű családokat. A kezdeményezés sikerességét végül financiális problémák és a megfelelő ismeretek hiánya gátolta meg.105. Három évvel később, 1995-ben folytatódott a szakpolitika ezen irányú kiegészítése, a szociális földprogramok második szakasza, melyhez a kormány effektív szociálpolitikai törekvései társultak, így a rendelkezésre álló támogatási keret kétszeresére nőtt, a bekapcsolódó települések száma pedig többszörösére. A ’90-es évek végén megvalósuló, harmadik szakasz azonban nem hozott merőben új változásokat.106 Az előző rendszerből való felocsúdás kezdeti időszaka tehát az új jogi és intézményi környezet megalapozásával és részletes lehatárolásával telt. Csak ezt követően léptek színre a cigányság életkörülményeinek, helyzetének javítását szolgáló kormányzati intézkedések.107 Elsőként valósult meg a civil kezdeményezések mintájára kialakított MACIKA-program, mely során az önellátásra nevelés, a helyben történő gazdálkodás, valamint a roma diákok ösztöndíjjal való jutalmazása volt a cél.108 Megemlítendő még az első Orbán-kormány alatt, 1997-ben elfogadott, „cigányság élethelyzetének javításáról szóló középtávú intézkedéscsomag”, valamint az ezredforduló utáni évben életre hívott „Roma Foglalkoztatási Program”109 Az Orbán Viktor által kialakított foglalkoztatási terv keretében kis- és középvállalkozásokat
kívánták
motiválni
a
romák
minél
nagyobb
arányú
foglalkoztatására, valamint az elmaradott települések közmunka-programjainak megfinanszírozásában nyújtottak segítséget. Sajnálatos módon azonban a kormány azért, hogy a pályázatok sikerességének látszatát keltse, az előző rendszer módszereihez nyúlt, „kikozmetikázta” a munkanélküliségi mutatót: törvénymódosítás révén elérték, hogy a féléves munkaviszony is tartósnak minősüljön.110 A Gyurcsány-érában átalakításra került a közmunka: forráskiegészítést kínáltak az elmaradott településeknek a foglalkoztatás ezen formájára, melynek eredményeképp sok önkormányzat „hátrányos helyzetűvé” minősítette magát. Bár ebben az időszakban 70.000 roma dolgozott a közmunkában, a hathónapos munkaviszony lejárta után újra kikerültek a foglalkoztatási rendszerből.111 105
Majtényi im. 143.o. Rácz Katalin im. 140.o. 107 Kállai im. 169.o. 108 Majtényi im. 140.o. 109 Majtényi im. 110.o. 110 Majtényi im. 144.o. 111 Majtényi im. 145.o. 106
28
A Phare támogatású „Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen” program keretében oktatásokat tartottak, mely során számos parkgondozó és gyógynövényszakértő végzettségű személy került ki, azonban egyik sem kínált valós lehetőséget a munkaerő-piacon való helytállásra. „A magyar kormányok úgy költötték el az uniós milliárdokat, hogy valójában egyetlenegy munkahelyet sem teremtettek.”112 A foglalkoztatás mellett másik kardinális, a cigányságot érintő probléma az iskolázottság, így érdemes néhány szót ejteni az időszak oktatással, képzéssel kapcsolatos elemeire. A felzárkóztatási és szakképzési programok mellett 1993-ban megalapították a Gandhi Gimnáziumot. A civil kezdeményezés feltett szándéka volt, hogy a cigány tanulók továbbtanulási potenciálja javuljon - így a felsőoktatásba való becsatornázásuk is elérhetőbbé váljon -, a lovári és beás nyelv oktatása mellett pedig a roma identitás megtartására, fennmaradására is nagy hangsúlyt fektettek.113 Néhány évvel később létrejött a „Romaveritas” elnevezésű program, melyben a roma felsőoktatási hallgatóknak kínáltak képzési lehetőségeket, továbbá említésre méltó még a Mentor és Ösztöndíj projekt, valamint az Útravaló ösztöndíjprogram.114 A kormányzat szintén csak a kilencvenes évek második felében dolgozott ki átfogó tervet ezen a területen is. Az oktatásra irányuló koncepció a Cigány Oktatásfejlesztési Program elnevezést kapta, keretében pedig szakiskolákat hoztak létre, nemzetiségi
középiskolai
hálózatot
helyeztek
kilátásba.
A
későbbiekben
megfogalmazódott a cigány tanulók csoportjainak beilleszkedését szorgalmazó eszközök alkalmazása is. Így jött létre például az Arany János Program, melyben hátrányos helyzetű, elmaradott településrészekről, szinte szegregátumi (tanya, külterület) lakókörnyezetből érkező, tehetséges, nyolcadikos diákokat kívánták segíteni.115 Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a rendszerváltást követő időszak is nehéznek bizonyult. Az intézkedések érdemi eredményt kevés esetben tudnak felmutatni: az egymást váltó kormánypártok törekvéseiben mutatkozott némi eltérés, azonban összességében mindegyikre elmondható, hogy nem sikerült megoldania a romákat és a szegénységet érintő, rendkívül komplex problémakört. Látszólag felléptek ezek kezelése érdekében, de talán mondhatni tényleg csak látszólag.
112
Majtényi im. 145.o. Kállai im. 169.o. 114 Majtényi im. 141.o. 115 Majtényi im. 142.o. 113
29
2.2 A szegregátumok kialakulása, telepösszeírások és felszámolásuk A telepek, szegregátumok kialakulásának egyik jellegzetes típusa visszavezethető a
szocializmus
idején
végbement
telepfelszámolási
és
letelepítési
kezdeményezésekhez.116 A Magyar Szocialista Munkáspárt „a cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyéb feladatokról” elnevezésű határozatot hozott 1961-ben, melynek feltett szándéka volt a romák integrációjának előmozdítása. Így a rendelkezésben a közegészségügyi
állapot
fejlesztése
mellett
megfogalmazódott
a
szegregált
lakókörnyezetben élésük felszámolása is. A határozatban 2100 cigánytelepről tesznek említést, továbbá a le nem telepedett romák (megfogalmazásuk szerint „beilleszkedésben lévő cigányok”) arányát 40%-ban állapították meg.117 A rendelkezés születésének idején 33.828 főre tették a telepszerű környezetben elő háztartások számát, a határozatban foglaltak alapján pedig 1975-ig kellett volna a telepeket megszüntetni.118 Két évvel később napvilágot látott jelentés azonban elismeri, hogy a körülmények abszolút nem adottak a cigányság különköltözésére, költöztetésére: a díjmentes ingatlanhoz jutás megszűnése mellett a banki feltételeknek sem tudnak megfelelni. Ennek okán az egyik minisztérium feladatául kapja, hogy kidolgozza annak elemeit, miként tudnának kedvezőbb hitelkonstrukciókkal egyszerűbb, lakhatásra alkalmas épületeket létrehozni.119 Ennek eredményeképp nem is egy olyan határozat fogalmazódott meg, mely szerint a telepek megszüntetését kedvezményes lakásépítéssel lehetne véghezvinni. Ekkor született meg a „CS”-s házak fogalma, azaz a csökkentett értékű lakóingatlanok, melyekhez kedvező hitelfelvételi lehetőség is rendelkezésre állt. Ennek dacára a cigányság viszonylag szűk rétege tudott élni ezzel az opcióval.120 Ezek az ingatlanok az esetek döntő többségében a tanácsok révén átengedett, periférikus földrajzi elhelyezkedésű, művelésre alkalmatlan területen helyezkedtek el, ráadásul az átengedett
116
Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története, Budapest, 2009, Osiris Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 117 Mezey Barna: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985, Budapest, 1986, Kossuth Kiadó Idézi: A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, 11.o. 118 Majtényi im. 68.o. 119 Majtényi im. 66.o. 120 Majtényi im. 67.o.
30
földterületek általában egymás mellett kerültek kialakításra.121 Ez utóbbi miatt tulajdonképpen egyáltalán nem csökkent a lakóhelyi szegregáció mértéke, csupán átlokalizálódott az a településen belül egy másik egységbe. Egy 1964-es vélekedés szerint elsődlegesen azokat a putrikat, nyomortelepeket kell felszámolni, amelyek „szem előtt vannak”, gondoltak itt akár a települések centrumában megtalálható, vagy közlekedési csomópontok környékére települt, illetve turisztikai szempontból preferált területekre.122 Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a nyomortelepek megszüntetése és az ott élők átköltöztetése esetén fennáll a „színes” szegreátumok kialakulásának eshetősége.123 A szocializmus időszakában kitűzött telepfelszámolási célnak két megvalósulási formája létezett. Egyfelől külső beavatkozással – hatósági szerv - történő „átköltöztetés”, valamint a széttelepítés intézménye, melyet a beilleszkedés zálogaként tartották számon és általában lakáscsere vagy önerő segítségével vittek véghez.124 Egy, a hetvenes évek elején készült kutatás során végül azonban leszögezték, hogy nincs mód a telepek maradéktalan megsemmisítésére. Akkortájt 755 cigány és 435 vegyes szegregátum létezését jegyezték le.125 A cigányság kétharmada telepszerű környezetben és még ennél is nagyobb hányada sárfalú- és vályogkunyhókban élt, otthonaik csupán 8%-ában volt vezetékes víz, majdnem felük áram nélkül „funkcionált”.126 Illemhely lakóépületen belül a háztartások mindössze 3%-nál volt, árnyékszékkel 61%-uk rendelkezett és az otthonok 32%-ában még árnyékszék sem volt található.127 A telepek megléte mellett számos olyan intézkedés valósult meg ekkortájt, melyek hátrányosan hatottak a kisebb, kevésbé centralizált településekre: a komolyabb beruházások a méretesebb, iparosodottabb térségekben mentek végbe, a téeszcentrumok és mezőgazdaság átstrukturálása pedig szintén a fenti régiókra hatott csak kedvezően. Ehhez társult a tanácsok terüli összpontosulása, mely ezáltal az érdekérvényesítés minimális lehetőségét is elvette a legkisebb méretű településektől. A „vidék” ellehetetlenülése magával rántotta annak társadalmát is, így elvándorlás kezdődött a fejlettebb centrumok irányába.128 Az így elsorvasztott falvak lakatlan házaiba
121
Majtényi im. 68.o. Majtényi im. 68.o. 123 Majtényi im. 104.o. 124 Majtényi im. 66.o. 125 Majtényi im. 68.o. 126 Majtényi im. 76.o. 127 Kállai im. 165.o. 128 Majtényi im. 69.o. 122
31
alacsonyabb státuszú, zömében cigány lakosság beköltözése kezdődött meg, hiszen az ingatlanokhoz áron alul, kölcsön segítségével juthattak hozzá.129 Ezek a kezdeményezések ideiglenesen javulást hoztak a romák lakóhelyi körülményeire, de tulajdonképp a fentebb ismertetett okok révén, felsőbb szinten újragenerálták a korábbi állapotokat. Az infrastrukturálisan katasztrofális helyzetű (tömegközlekedés és munkalehetőségek hiánya, élelmiszer-ellátmány nehézségei) kistelepülésekre szorultak, ahonnan a mobilabb rétegek sorra elvándoroltak.130 A rendszerváltás következményeképp sorra megszűnő állami vállalatok, gyárak áldozatául leginkább a cigány dolgozók estek. A korábban említett változásokból kifolyólag tömegesen veszítették el munkahelyeiket, sokan hosszú időre a munka világán kívül estek, az átképzési lehetőségekkel pedig kevesen tudtak élni. Ehhez pedig az alacsony iskolai végzettségek, képzetlenség párosul, mellyel a mostani rendszerben majdhogynem kizárt be/visszakerülni a foglalkoztatottak körébe.131 A kétezres évek második felében tettek kísérleteket a telepszerű környezetben élők társadalomba történő illesztésére. Ezt szolgálta volna például a „modell-program” elnevezésű kezdeményezés, mely az élethelyzetükből fakadó hátrányokat, problémákat komplexen kívánta kezelni (lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás, oktatás, stb.), azonban a szükségletek csupán csekély részét fedezte a kormányzati támogatás.132 Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk következtében szélesebbre nyílt a fejlesztési pályázatok köre: a lehetőségek száma és azok volumene is megnövekedett. Ezek kapcsán szót kell ejtenünk a „Biztos Kezdet” programról, melynek elsődleges célkitűzése a szegénység újratermelődésének megakadályozása volt, mégpedig a rászoruló környezetből érkező, 0-5 éves gyermekek fejlődésének segítésével. Mindezt az oktatási rendszerbe hátrány nélkül történő belépéshez szükséges alapkompetenciák hiánytalan elsajátítása révén kívánták elérni. A projekteket egyébként csak konvergenciarégiókban, így többek között Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön lehetett véghezvinni.133 Az Unió előző, hét éves programozási időszakából említésre méltó még a „Szociális célú városrehabilitáció” elnevezésű pályázat, mely az észak- és dél-alföldi térséget, valamint az észak-magyarországi régiót célozta meg: a leszakadó városrészek 129
Majtényi im. 68.o. Ladányi-Szelényi im. 143.o. 131 Ladányi-Szelényi im. 143.o. 132 Majtényi im. 111.o. 133 Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program, A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók területén, TÁMOP 5.2.2/08/2, 3.o. 130
32
folyamatának megállítására, valamint a leromlott területek feljavítására tett kísérletet. A projektek tehát több szinten irányoztak elő beavatkozási területeket: egyfelől a gettósodással veszélyeztetett lakótelepek leszakadásának megelőzése, másrészt a szegregált területek felkarolása, rehabilitációja állt a program középpontjában.134 Fontos leszögezni, hogy a 2007-2013-as ciklusban főszabályként nem volt mód a lakhatás támogatására, kivéve a nagy bővítés idején (2014.május 1.) - és azt követően csatlakozott tagállamok esetében leszakadással fenyegetett területek vonatkozásában az integrált városfejlesztési stratégia keretei között. Ebben az új tervezési időintervallum változást hoz, ugyanis 2014-2020-ra nincs előirányozva ilyen megkötés.135
134
Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program, Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A-12, ÉMOP-3.1.1.-12, 4.o. 135 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia im. 40.o.
33
3. A Komplex telep-program A Komplex telep-program végrehajtására összesen 57 település pályázata volt jogosult, melyből Mátészalka és Székesfehérvár visszalépésével végezetül 55 esetében zajlott le a projekt. A 3. számú térkép alapján látható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi régió „söpörte be” a legtöbb győzelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13, Nógrádban 4 és Heves megyében 2 település, az észak-alföldi szegmensben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 nyertes pályázattal, Jász-Nagykun-Szolnok 6 győztes településsel rendelkezik. Ezzel a két régió a nyertes pályázatok kétharmadát birtokolja. A helységek mérete szempontjából 27 darab 5000 fő alatti település nyert támogatást, ebből 5 aprófalu (500 fő alatti). Az 55 támogatott pályázatról elmondható tehát, hogy közel fele (49,1%) 5000 fő alatti lélekszámmal bír. Megyei jogú város szempontjából 6 nyertes pályázat került kihirdetésre. A fennmaradó 40% különböző méretű városok között oszlik meg, melyek fele kisvárosi méretekkel rendelkezik (520.000 fő közötti lélekszám). A következő települések esetében valósult meg a projekt (ABC sorrend): Abaújszántó, Alsózsolca, Baja, Baks, Bátonyterenye, Békés, Beregdaróc, Besenyőd, Cigánd, Dencsháza, Encsencs, Felsőzsolca, Gávavencsellő, Gilvánfa, Gönc, Gyöngyös, Gyulaj, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Heves, Ibrány, Jászapáti, Jászberény, Jászfényszaru, Jászladány, Kaposvár, Kázsmárk, Kiskunfélegyháza, Komló, Köröm, Mátraverebély, Miskolc-Lyukóvölgy, Nagyecsed, Nyírmihálydi, Nyírvasvári, Oroszlány, Ózd, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárkeresztúr, Sátoraljaújhely, Szalánta, Szepetnek, Szolnok, Tamási, Tiszalök, Törökszentmiklós, Tuzsér, Uszka, Varsány, Veszprém,Zákány.
3. Térkép A Komplex telep-program nyertesei a két pályázat szakasz összesítésében (saját szerkesztés)
34
3.1 A Komplex telep-program ismertetése A Társadalmi Megújulás Operatív Program 5.3.6-11/1. számú, Komplex telepprogram (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) elnevezésű projekt a 2011ben elfogadott, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia beavatkozási területeivel összhangban jött létre. 3.1.1 A program célkitűzése, célcsoportja és módszerei Legfőbb célkitűzése „a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése.”136 A kiírásban szereplő indoklás szerint ugyanis az ilyen környezetben, életvitelszerűen tartózkodó személyeket generációkon átívelő, folyamatosan felgyülemlő hátrányok érik, melyeket nem csak önmaguk, de a települések sem képesek külső segítség nélkül orvosolni. Ezek a negatívumok tehát gyakran egyszerre érintik az egészségügyi, szociális, oktatási, képzési, foglalkozási és közösségi szegmenseket, ezért az 5.3.6.-11/1. számú program ezekre a területekre vonatkozó fejlesztéseket irányzott elő, felhívva a figyelmet más, beágyazandó fejlesztések fontosságára és a célterületeken lefolytatandó cselekvések egymással történő összehangolására. A komplex telep-program részcéljai között a felnőttek képzettségi és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, a gyermekek oktatási rendszerben történő kiteljesedése (óvodáztatási arány, iskolai előrejutási lehetőségek és szabadidős programok), valamint a telepi környezetben történő szolgáltatások szintjének és körének növekedése fogalmazódik meg.137 A megszólítani kívánt csoport tagjai azok a családok, akik szegregált lakókörnyezetben, telepszerű közegben élnek, végzettségüket tekintve alacsony vagy elavult képesítés birtokában vannak csupán, helyzetükre pedig halmozott hátrányok jellemzőek. Egyaránt célcsoportnak tekintendőek roma és nem roma személyek, akik szociális és financiális problémákkal küzdenek, így a fenti lehatárolás alá esnek. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a családok mellett az érintett települések egészére is javulást kívánt eszközölni ez a program.138
136
Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program c. pályázati felhívásához https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016. 05. 18.) 137 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 138 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o.
35
A projektek a településeken, azok szegregátumaiban realizálódtak. A fogalmi értelmezést tekintve jelen esetben a következő lehatárolást alkalmazzák: „azok a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%ot.”139 Tehát a korábban ismertetett Integrált Városfejlesztési Stratégiáknál alkalmazott definíció került használatra, annyi eltéréssel, hogy a munkaképesek halmazát a 15-64 éves korosztályban állapítja meg, mely a közben megemelkedett nyugdíj-korhatár miatt lehetséges. Ehhez egy további kitétel társult - az IVS-ekhez hasonlóan -, mely szerint csak olyan települések pályázhattak, ahol legalább 10 lakásban 45 fő él szegregáltan.140 Az alkalmazott módszer tekintetében a settlement típusú szociális munka és a közösség minél nagyobb volumenű bevonása irányadó. A „jelenléten” alapuló szociális tevékenység egyébként a 19. századi Angliából származik, és eredeti céljaként a magasabb státuszú fiatalokkal szerette volna megismertetni a munkások világát, mégpedig a közöttük történő életvitelszerű tartózkodás révén. Ez a réteg tényleges körülményeinek felfedezésére, valamint a segítségnyújtásra, érdekvédelemre és szociális helyzetük javítására irányult. Tehát a settlement típusú szociális munka során saját képességeinkkel, igyekezetünkkel szolgáljuk embertársainkat.141 „Csak a részvét által válunk igazán tudóvá.”142 3.1.2 A pályázási lehetőség kritériumai, a pályázat tartalmi előírásai A pályázat során rendelkezésre álló teljes összeg 4.679.914.745 forint volt, mely forrást az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásban biztosította. Az eredeti tervek alapján 30-50 nyertes települést kívántak támogatni, a helységenként igényelhető pénzügyi keret minimuma 45.000.000, felső határa pedig 150.000.000 forintban volt meghatározva.143 A pályáztatás két etapban zajlott: az első körös jelentkezéseket 2012.február 24től május 2-ig fogadták, a második szakaszban pedig 2012. szeptember 1.- október 15. között volt lehetőség jelezni a programban való részvételi szándékot.144 A nyertes
139
Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 5.o. Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 4.o. 141 Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom, http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.) 142 Hilscher Rezső i.m. 57.o. 143 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 144 Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 64.o. 140
36
projektek a támogatói szerződések megkötésével váltak hivatalossá, ez megvalósulását követően pedig két hónapon belül útjára kellett indítani a helyi Komplex telep-program megvalósulását, melyre a kezdéstől számított 24-36 hónap állt rendelkezésre.145 A pályázati lehetőséggel önkormányzatok és non-profit szervezetek élhettek kötelező konzorciumi megállapodás kötése mellett. Előírt konzorciumi partnerként egyfelől a Türr István Képző és Kutatóintézet lett kijelölve, másrészt a kiírás egy nonprofit szervezettel is kötelező együttműködést szabott meg. További partnerségi megállapodásra volt lehetőség a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint egyházakkal és szociális szövetkezetekkel is. Számuk minimum három, maximum hat partnerben realizálódott. Az érvényes pályázati anyag nélkülözhetetlen eleme az Országos Roma Önkormányzattal történő megállapodási szerződés megkötése, továbbá maga a pályázás tényének és a benyújtandó dokumentumok tartalmának települési képviselőtestület által történő elfogadása is szükségesnek bizonyult.146 A konzorcium vezetője minden esetben a települési önkormányzat kellett, hogy legyen. A főpályázó, tehát az adott önkormányzat teljes egészében a projekt lefutásáért felelt, így az adminisztrációtól kezdve a szolgáltatókkal való szerződés és kapcsolattartás, koordinálás folyamatán át, a szakmai- és pénzügyi irányításon, a projektvezetésen keresztül az ellenőrzésig minden az ő feladata volt.147 Egy adott települési program nagyon fontos egysége a Programirányító Tanács, melynek legalább kéthavonta kellett ülésezni és a helyi megvalósulás legfontosabb célkitűzéseit, szegmenseit határozta meg, pénzügyei felett őrködött. Mellette a projektvezetésnek is kiemelt szerepe volt, hiszen feladatául kapta, hogy a megfelelő szakmai gárdát (projektmenedzser, pénzügyi- és szakmai vezető, közösségi programszervező, illetve az esetmenedzserek) biztosítja a program teljes időtartama alatt. A szociális munkások esetére lehatárolásra került a célcsoport létszáma is, melynek maximumát 15 főben határozta meg esetmenedzserenként. Az előkészítési szakasz során meg kellett tervezni egy un. Közösségi Beavatkozási Tervet, valamint a telepek lakosságának és magának a település helyzetének alapos felmérésére is sort kellett keríteni, az ezekre adandó lehetséges orvoslási metódusainak kidolgozása mellett.
145
Pályázati útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1 42.o. Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 7.o. 147 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 22.o. 148 Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 13.o. 146
37
148
A Közösségi Beavatkozási Terv egy
olyan dokumentáció, melyben a szegregátum állapota mellett megfogalmazásra kerül az innováció célja és az ehhez alkalmazandó eszközrendszer, valamint az ettől elvárt
38
végkifejlet is.149 Nagyon fontos tehát, hogy ezek az eszközök sajátos, a település körülményeit szem előtt tartó szempontok alapján kerüljenek kimunkálásra. A települési projektek hivatalos lezárulását követően a fenntartási időszak kezdődött. Itt kötelességként került meghatározásra egyebek mellett a célcsoport további fél éves időtartamban történő nyomon követése, a Csillagház-Cserhaj által nyújtott
149
Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1. 83.o.
39
szolgáltatások következő egy évben való biztosítása és a projekt dokumentumainak 2020Szociális,
Szolgáltatások
Szolgáltatók
elérése
gyermekjóléti
Közösségfejlesztés
szolgáltatások
közösségi tér kialakítása
szolgáltatók közötti
önálló életvezetés és
hagyományőrzés,
hálózatépítés
háztartásgazdálkodás
nyelv
ellátásra szoruló
közösségi programok
családtagok gondozása
(sport, kultúra)
(Csillagház)152 elemi szolgáltatások biztosítása (pl.
szemléletformálás
higiénia) hivatali ügyintézés (kommunikáció,
szakmai műhelyek
dokumentáció)
(workshopok)
környezettudatosság
közösségfejlesztés (gyerekprogramok)
jogi tanácsadás
ig történő megőrzése.150
3.1.3 A projekt végrehajtása A végrehajtás kezdeti lépcsőfoka a settlement típusú szociális munkán keresztül történő bizalom- és kapcsolatépítés, illetve a telep lakosságának aktivizálása. Ez a kiírás szerint a célzott csoport és a közösség felkészítési folyamata, mely folytán az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásra kerülnek, továbbá a szolgáltatások fejlesztése is megkezdődik.
Ezt követően, második fázisban indulhatott meg a Közösségi
Beavatkozási Terv és az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. Ez alatt értendőek oktatási, képzési, munkaerő-piaci, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és közösségfejlesztési elemek, melyek mind hosszabbtávú eredményeket céloztak meg. Mindezek tehát egyszerre az egyén (család) és ugyanakkor a közösség szintjén is végbemenő változásokat kívántak elérni.151
Oktatás, nevelés
Egészségügy
Felnőttoktatás-képzés, szakmák
150
Foglalkoztatás
Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 42.o. Pályázati Útmutató, TÁMOP 5.3.6-11/1., 14.o. 152 Csak olyan helyen alakítható ki, mely elérhető (1 kilométer) távolságon belül van a telep lakói számára. 151
40
tanulók
készség- és
felzárkóztatása
kompetencia fejlesztés,
(kompetencia és
szűrések szervezése
informatikai és nyelvi
készségfejlesztés) tehetséggondozás szülői szerep erősítése az oktatási intézmény és a család együttműködése fejlesztő, pozitív mintát közvetítő játékok, programok
fejlesztés felvilágosítás, egészségfejlesztés étkezési szokások
gyermekgondozás és gyermekvállalási tanácsadás
szociális szövetkezetek létrehozása
általános iskolai
önálló vállalkozás
végzettség megszerzése
beindításának
(7-8.osztály)
segítése
munkaszocializáció,
munkáltatókkal való
munkaerőpiacra kerülés
együttműködés
gyakorlati képzés és
mobilitás biztosítása
képzőhelyhez segítés
(ingázás)
addiciókat segítő
államilag elismert
programok
szakképesítés
munkaügyi központtal való együttműködés
3. Táblázat Tervezett programelemek a beavatkozási területek bontásában (saját szerkeztés a Pályázati Útmutató alapján)
Dolgozatom során ezt a számos problématerületet megcélzó, összetett felzárkóztatási kezdeményezést vizsgálom oly módon, hogy a benne résztvevő települések közül kettő közelebbről megismerésre kerül, mégpedig Ózd és Törökszentmiklós városának Komplex telep-programja. A projekt gyakorlatban történő megvalósulását és eredményességének mértékét releváns személyekkel történő, irányított kérdések által lezajló interjúk alapján igyekeztem feltérképezni. Emellett azonban elengedhetetlennek tartottam a célközönség véleményének megismerését is, így a programban résztvevő szegregátumok területén kérdőíves felmérést végeztem. A kutatást a települések általános jegyeinek megismerésén túl a programhoz készített, Közösségi Beavatkozási Terv tanulmányozásával kezdtem. Fontos leszögezni, hogy a program hatékonyságának vizsgálatát nem a hivatalos statisztikák és dokumentációk alapján szerettem volna elvégezni, hanem a benne dolgozó szakemberek és a célzott csoportok tapasztalatai által. Ebből kifolyólag több alkalommal személyes látogatást tettem e két városban, ellátogattam az ózdi Hétes és Velence-telepre, valamint a törökszentmiklósi Északi-szegregátumba. A teljes körbejárás érdekében az interjúkészítés több szinten zajlott: politikai/irányítási oldalról a városvezetéssel, szakmai vezetői aspektusból a 41
projektmenedzserrel, gyakorlati/ tapasztalati oldalról az esetmenedzserekkel, a célcsoport képviseletének esetében pedig a helyi roma vezetővel történt személyes, strukturált beszélgetés. A mellékletben megtalálható interjúkérdések négy különböző csoportja alkalmazkodott a pályázati kiírásban és a Közösségi Beavatkozási Tervben található, szereplőkre kirótt feladatkörökhöz, az ahhoz szükséges tudáshalmazhoz. Az interjúk során nem ragaszkodtam a rövid, lényegre törő válaszokhoz, sem a kérdések sorrendben történő megválaszolásához, inkább igyekeztem elérni, hogy az alany magától beszéljen lehetőleg minél többet. Úgy vélem, hogy ez egy lényegi elem a valóság minél alaposabb megismerése szempontjából, ugyanis a dolog kötelező jellegét, így a megfelelési kényszert az esetek döntő többségében sikerült ezáltal leküzdeni, még ha valamikor csak a „hivatalos” befejezés után is. A beszélgetéseket minden esetben – az interjúalanyok beleegyezésével - hangrögzítő eszközzel örökítettem meg, majd azokat szó szerinti verziójában dokumentáltam írásos formában is. A célcsoport esetében pedig a szegregátumokban történő kérdőívezést találtam a legmegfelelőbb módszernek arra, hogy betekintést nyerhessek mindennapjaikba, mindezt saját tapasztalások, az általuk elmondottak és a kérdőívek eredményei által. A kérdéssor 24 elemből állt, melynek első felében általános változók alapján próbáltam teljesebb képet kapni a telepek életkörülményeiről, így a komfortosságról, a gazdasági helyzetről, az általuk megnevezett legégetőbb problémákról, valamint a különböző intézményekkel való kapcsolatukról. Ezt követően felmérésre kerültek a ténylegesen megvalósuló, komplex telep-program során véghezvitt alprojektek, hogy ezek mennyire jutottak el az ottani lakossághoz, milyen arányban vettek részt bennük. Fontos szót ejteni arról, hogy ezek sokszor nem egyeznek a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazott célokkal,
ugyanis
általában
érdeklődés
hiányában
kimaradtak
elemek,
más
kezdeményezések pedig a terv elkészülte után fogalmazódtak meg, a gyakorlat során. Mindez a szereplőkkel készített interjú során látott napvilágot, így a kérdőívben feltett, legfőbb programelemek ezek alapján kerültek megfogalmazásra. A két település kérdéssora között csupán itt volt eltérés, minden más azonos módon és mértékben került megkérdezésre. Mindezek alapján elmondható, hogy több oldalról sikerült felmérni a telepek helyzetét és a megvalósult komplex telep-program sikerességét, melyet a következőkben részletesen ismertetek.
42
3.2 Az ózdi telep-program A szegregált lakókörnyezet és az ott allokálódott
problémahalmaz
megoldását
célzó projekt hatékonyságának vizsgálata előtt
szükséges
a
szegregátumok
körülményeinek alapos megismerése. A várossal
kapcsolatos
általánosabb
információkat követően a telepek (földrajzi, gazdasági,
demográfiai,
egészségügyi)
helyzetét egyfelől a Közösségi Beavatkozási
4. Térkép Ózd városának földrajzi elhelyezkedése (KSH térkép alapján szerkesztve)
Tervben szereplő adatokra hagyatkozva ismertetem, másrészt az általam lefolytatott kérdőíves kutatás eredményeinek és az elkészített interjúk fényében is áttekintem a helyi állapotokat. Mindezek után pedig a Komplex telep-program helyi megvalósulását veszem górcső alá a fenti három irányból szemlélve. 3.2.1 A településről Földrajzi szempontból Ózd az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-AbaújZemplén megyében fekszik, Budapesttől 180 km távolságra, a megyeszékhelytől, Miskolctól pedig 58 km-re. A mai város korábban három kisebb település - Sajóvárkony, Bolyok és Ózd - összeolvadásával alakult ki.153 Gazdasági helyzetét tekintve ipari nagyváros volta révén a rendszerváltás nagy kárvallottja: a gyárak és a bányászat megszűnésével a település válsághelyzetbe került, tízezernél is több munkavállalót bocsájtottak el a ’90-es évek elején. Az évtized második felében beinduló Ipari Park a korábbi acélipar rehabilitációját, újbóli beindítását célozta, azonban a korábbi foglalkoztatási szintet messze nem sikerült elérni, így tömeges elvándorlás kezdődött a városból. Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, de folyamatosan növekszik a közép- és nagyvállalkozások megtelepedésének mértéke, főleg a műszer- és elektronikai ipar területén. Mindemellett az Ipari Park esetében a kisebb vállalkozások fokozott jelenléte figyelhető meg. A regisztrált vállalkozások számszerűsítve közel 2300 darabot tesznek ki.154
153
Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1., 11.o. 154 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 13.o.
43
A foglalkoztatás
témája kapcsán
nem
elhanyagolható tény, hogy a
munkanélküliséggel legsúlyosabban érintett térségek körébe tartozik: a rendszerváltást követő tömeges gyárfelszámolások nemcsak Ózdra, hanem annak közvetlen környezetére (közeli falvak) is kihatással voltak. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján a kistérség közel 19%-os a munkanélküliséggel küzd.155 A legmagasabb befejezett iskolai végzettség kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a munkaképes korú lakosság 32%-a csupán 8 osztállyal rendelkezik. A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés szerint Ózd lélekszáma 34.395 fő. Demográfiai adatait szemügyre véve az ipar letűnésének kezdetétől fogva folyamatosan zsugorodó népességszám jellemzi a várost, ráadásul lényegesen átalakult a lakosság korösszetétele is. A fiatalok és az idősek aránya megnövekedett: a helyi társadalom közel 20%-a 15 év alatti gyermek és hasonló mértéket ölt a 60 év felettiek megoszlása is. A cigányság összlakossághoz mért aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg 30%-ára tehető a teljes népességhez viszonyított száma. 156 Infrastruktúra szempontjából említésre méltó az elmaradott szennyvíz-rendszer, mely a fejlesztések mértékével képtelen lépést tartani: az ivóvízellátás 93%-os szintjéhez képest ez mindösszesen 60%-os kiépítettséggel bír. A város lakásállományát vizsgálva 24% az alacsony komfortfokozatúnak minősített, az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások pedig a teljes halmaz 7%-át jelentik.157 Összlakosság
Velence-telep
Hétes-telep
55,5%
76%
90%
32%
64%
77%
26%
53%
80%
Alacsony komfortfokozatú lakások
24%
63%
100%
Romák
29-33%
65-70%
98%
Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők (aktív korúak) Legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők (aktív korúak) Rendszeres jövedelemmel nem, max. 8 osztállyal rendelkező, aktív korúak
4. TáblázatÓzd városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv adatai alapján)
155
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 21.o. Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 12.o. 157 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o. 156
44
Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 14 óvoda, 11 általános iskola és 5 középiskola található a városban. Az óvodák halmozottan hátrányos helyzetű (rövidítve: HHH) gyermekszámait illetően döntő többségükről elmondható, hogy arányuk meghaladja
a 40%-ot, ugyanakkor a bánszállási óvodában 100%,
Sajóvárkonyban 96%-át teszi ki a hányaduk. Az alapszintű képzési intézmények esetében két kivételtől eltekintve 30% feletti a roma tanulók aránya, míg a II. János Pál Általános Iskolában ez (becslések alapján) 92%-os méretet ölt. Nagy különbségek figyelhetőek meg az általános iskolák között: három esetében 10% alatti a HHH-ek tanulók aránya, míg akad olyan, ahol ez a szám a 60%-ot is eléri. A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a vaskohászat okozta ártalmak mellett. A környezeti szennyezés, a munka jellege és az ágazat elsorvadása fizikailag és mentálisan is nyomott hagyott a lakosság egészségén: a légúti megbetegedések és a szenvedélybetegségek négyszer gyakoribbak a megyei értékhez képest. Az ellátórendszer tekintetében 13 háziorvosi és 18 védőnői körzet került kialakításra.158 3.2.2 Ózd és a szegregátumok A mai Magyarország legtöbb szegregátummal rendelkező települése Ózd városa, hivatalosan tizenhat ilyen területet tartanak nyilván. A dolgozat által vizsgált két ózdi telep az északi városrészben található: a 7. számú szegregátum Hétes telep és környéke, illetve a 3-as Velence telep és környezete. Az interjúkból világossá válik, hogy a szegregátumok területének döntő hányadát régen munkáskolóniák, gyári vezetők lakták, azonban az üzemek megszűnésével a dolgozók tömeges elvándorlása indult meg, helyükre pedig az alacsonyabb státuszú cigányság kezdett beköltözni, főként helyből.159 Le kell szögezni ugyanakkor, hogy a pontos lélekszámot nehézkes megállapítani a telepek esetében, főként a jogviszonyok rendezetlensége miatt, valamint a téli időszakban történő ideiglenes összeköltözések következtében. A foglalkoztatási adatokat is némi fenntartással kell kezelni, ugyanis jellemző a telepszerű környezetben élőkre a feketén foglalkoztatottság, a tartós munkanélküliség képét pedig árnyalhatja az esetükben tipikusnak
mondható
idénymunka.
A
szegregátum
fogalmából
fakadóan
az
aluliskolázottság és az elavult iskola végzettség általános probléma. A szegénységgel szoros összefüggésben álló cigányság arányának magas mértéke is sajátosság. Mindezek
158 159
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 25-27.o. Interjú Dr. Bézsenyi Bernadett polgármesteri főtanácsadóval, 2016. március
45
pedig magukkal vonják a lakhatási körülmények és az egészségügyi helyzet rossz állapotát. 3.2.2.1 Hétes A városon területén belül, de attól teljesen elszeparáltan fekszik Hétes telep. A 4. táblázat alapján az aktív korúak állandó bevétellel bíró hányada csupán 10%, iskolai végzettségük pedig lakosságának 77% esetében 8 általános iskolai osztályban maximálizálódik. A 400 lelket számláló szegregátum lakóinak majdnem 50%-a gyermek, a romák telepen alkotta hányada pedig kiugróan magas, 98%-os. 160 Lakásállományát tekintve 59 ingatlan alkotja, melyek önkormányzati tulajdonban álló, szociális bérlakások, mindegyike alacsony komfortfokozatú, egynegyedük pedig lakhatatlan vagy bontott állapotban van.
161
Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy
átlagosan egy háztartásnak 6,8 személy tagja. Komfortfokozatukat illetően nagyon sok esetben még áramszolgálgatás sincs. Ezt egy korábbi kezdeményezés igyekezett mérsékelni: a Türr István Képző és Kutatóintézet (TKKI) által 14 lakótömb esetén nyílt lehetőség kártyás villanyóra használatára. Továbbá említést kell tenni a lakhatási jogviszonyok rendezetlenségéről, mely következtében minimális mértékben részesülnek a „telepiek” lakásfenntartási támogatásban. A környezetről általánosságban elmondható, hogy hulladékban bővelkedő, leromlott állapotú.162 Az Alkotmány úti Óvoda látja el a „telepi” gyermekek nagy részének óvodai szolgáltatását. Az intézményben minden fiatal hátrányos helyzetűnek minősített, közülük pedig közel 34% HHH, mely a települési átlag több, mint 2,5-szerese. A roma gyermekek mértéke 98%. A szegregátum általános iskolai képzésének esetében a II. János Pál Katolikus Általános Iskola érintett leginkább, itt a cigányság aránya 80%-os, a HHH tanulók pedig az összlétszám közel 40%-át adják.163 Az egészségügyi ellátás kapcsán alapvető fontossággal bír a telepek esetében jelentkező lakhatási szolgáltatások
viszonyok tisztázatlansága,
elérésének
problematikájához.
mely merőben hozzájárul Legégetőbb
elmaradás
a a
szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés, ezáltal pedig a prevenció kvázi teljes hiánya. Mindezt kellően szemlélteti, hogy a hétesi lakosság csupán 2,5%-a éri meg a hatvan éves kort. Nyilvántartás szerint a telepről 3 fő jogosult egészségügyi ellátásra. Az 160
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 17.o. 162 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 19.o. 163 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o. 161
46
egészségügyi állapot tekintetében leggyakrabban a már gyermekkorban kialakuló asztma és egyéb légzőszervi megbetegedések jellemzőek, melyek a lakhatási körülményekből származhatnak, továbbá a felnőttkori antidepresszáns-függőség.164 „Nagyon sok szenvedélybeteg van a telepeken: nyugtatóra isznak, sok a drogos. A dohányon és kávén kívül herbál, fiatalok és idősek egyaránt. Bevesznek harminc darab nyugtatót és egész
nap öntudatukon kívül vannak.”165
A 2016. április végén Hétes telepen lefolytatott kérdőívezésem során az 59 háztartásból 12-be sikerült eljutni, mely 20%-os elérést jelent. Az elején fontos leszögezni, hogy – a megkérdezett minta alapján- milyen arányban találhatóak tősgyökeres lakosok a szegregátum területén. Hétes esetében ennek mértéke 25%-ot mutat, a válaszadók közel 50%-a pedig már legalább 30 éve a telepen él. Iskolai végzettség szempontjából a válaszadók 91%-a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (30%-uk a 7. osztályt, 40%-uk a 8. osztályt abszolválta). A foglalkoztatás területét érintően közel 46%-uk közfoglalkoztatott, több, mint egyharmaduk pedig tartós munkanélküli.
1. Kép Hétes telep (saját fotó, 2016)
A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?”) adott válaszaik alapján 67%-uk inkább romának, 16,7%-uk pedig kettős identitásúnak, „romának és magyarnak” vallotta magát. Ugyanakkor a kérdezőbiztosi
164 165
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o. Interjú (Ózd) az esetmenedzserrel, 2016. április
47
besorolás alapján a telep minden válaszadója cigány/roma származásúnak tekinthető. Az eltérést minden bizonnyal az önbevallás során fennálló szégyenérzet, a többségi társadalomnak való megfelelési kényszer okozza, így nem ritka, hogy eltitkolják valós származásukat a megkérdezettek. Ebből fakadóan lehetséges a népszámlálási adatokban való alulreprezentáltságuk is. A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?”, a válaszadók közel 52%-a 5-7 fő közötti számot jelölt, legnagyobb arányúnak (41,7%) az ötfős háztartások mutatkoznak a mintában. Komfortfokozatot illetően egyedüliként az áramszolgáltatás érhető el a háztartások 25%-ában, ennek háromnegyede kártyás villanyóra. A vezetékes víz, WC, fürdőszoba és a gázszolgáltatás is 100%-ban hiányzik a hétesi ingatlanokból, minden család tűzifával fűt. Intézményekkel való elégedettségük alapján a következő válaszok érkeztek: 5
4,6
4,5 4
3,8
3,62
3,62
3,5 3 átlag
2,5 1,77
2
1,55
1,77
szórás
1,5 1
0,7
0,5 0 óvoda/iskola
családsegítő
háziorvos
védőnő
1. Diagram Hétes elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében (saját szerkesztés, kérdőívek alapján)
A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy az oktatási rendszer nyújtotta szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a hétesiek: az 1-5-ig terjedő skálán 4,6-re értékelték az óvodát és iskolát. A családsegítő és a védőnői szolgálat azonos, 3,62-es átlagértéket kapott. Ugyanakkor nem elhanyagolható információ, hogy ez utóbbi kettőnél a szórás mértéke is nagyobb volt, tehát gyakrabban adtak szélső értékeknek megfelelő állásfoglalást a megkérdezettek.
48
3.2.2.2 Velence telep A szegregátum a város belterületén, annak központi részén található, kiterjedtsége alapján nagyméretű. A benne elfekvő Velence telep műemléki jelentőséggel bír, melyből kifolyólag védelem alatt állnak épületei.166 Marschsalkó Béla tervei alapján épített, egyedi kialakítású, akkori igényeknek teljesen megfelelő lakóingatlanok alkották korábban: villanyosított, csatornázott épületeit munkáskolóniák lakták. A település egészére és a két telepre vonatkozó adatok összehasonló táblázatában (4. táblázat) közzétett információk alapján megállapítható, hogy Velence telep aktív korú lakóinak (391 fő) mindössze 24%-a rendelkezik állandó jövedelemmel, 64%-uknak pedig a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége maximum 8 általános. Ezek alapján a teljes népességük több, mint fele (55%-a) a keresőképes korosztályba tartozik. A 3. számú szegregátum lakosságának közel felét Velence telep népessége teszi ki, szám szerint 711 fő. A cigányság számaránya 65-70%-ra tehető összlakosságát tekintve.167 Területe 226 ingatlant számlál, ebből 178 önkormányzati bérlakás (közel 80%-a), az épületek 10%-a pedig lakatlan. Átlagban 3,2 fő alkot egy háztartást. Komfortfokozatot tekintve jelentősen kedvezőbb helyzetben van Héteshez képest.168 Óvodáztatás szempontjából a telep gyermekeinek jelentős hányada a Damjanich és Petőfi út intézményekbe jár. Ez utóbbi esetében a hátrányos helyzetűek mértéke 27%, HHH-kel együttes aránya 63%. Az általános iskolai képzést tekintve a Petőfi Sándor Általános Iskola körzetébe tartozik Velence telep. Az intézményben a diákok 80%-a HH, 37%-uk halmozottan hátrányos, döntő többségük pedig (65%) roma származású.169 Az egészségügyi ellátórendszer esetében Hétes telep jellemzőivel megegyező körülmények mérvadóak. Az ingatlanok tulajdonjogi állapotának kérdéses mivolta akadályozza a szolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint az alapvető prevenció elmaradása is rányomja bélyegét a „telepiek” életminőségére. Mindössze 16%-uk éli meg a hatvanéves kort. Velence lakosai közül 21 fő jogosult egészségügyi ellátásra. A
166
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 22.o. 168 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 20.o. 169 Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 24.o. 167
49
korábban ismertetett légzőszervi problémák, illetve a gyógyszerfüggőség, drogfogyasztás itt is komoly problémát jelent.170
A személyesen lefolytatott kérdőívezés során 229 háztartásból 33-ba sikerült eljutni, ez 14,4%-os elérést jelent. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezen ingatlanok 10%-a lakatlan, így a korrigált elérési arányszám 16%. A tősgyökeres lakosságot mérő kérdés alapján a válaszadók csupán 6,1%-a él születésétől fogva a Velence-telepen, 33%-uk legalább 10 éve, 24%-uk pedig legalább 30 éve. Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 62%-a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 21,4% a 7. osztályt, 64,3% a 8. osztályt abszolválta), majdnem 24%-uk szakiskolai végzettséggel, 10%-uk érettségivel
rendelkezik.
2. Kép Velence telep (saját fotó, 2016)
A
foglalkoztatás
területét
érintően
közel
43%-uk
közfoglalkoztatott, közel 24%-uk teljes munkaidőben, főállásban dolgozik, 13,4%-uk pedig tartós munkanélküli. A számok jól szemléltetik a két szegregátum elmaradása közötti releváns eltéréseket: A Velence telepiek iskolai végzettsége esetén jelentős halmazt képez a szakképesítéssel rendelkezők köre, míg Hétesen szinte minden megkérdezett maximum általános iskolai végzettséggel bír. A közfoglalkoztatásban dolgozók aránya közel azonos a két szegregátumban: a megkérdezettek majdnem felét érinti a közmunka. A főállásban foglalkoztatott személyek csoportja pedig jelentős Velence-telep esetében.
170
Közösségi Beavatkozási Terv (Ózd), 28.o.
50
A 10. kérdésre (Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?”) adott válaszaik alapján 39,4%-uk inkább romának, és ugyanekkora arányuk, 39,4%-uk inkább magyarnak tekinti magát. 21,2% kettős identitásúnak, „romának és magyarnak” vallotta magát. Érdekes összehasonlítani a hétesi eredményekkel, ahol az „inkább romának” kategóriába sorolta magát a válaszadók 67%-a, míg Velence telep esetén ez a szám csak 39,4%. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással (is) rendelkezők 60,6%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához mérten, míg ez Hétes esetében közel 84%. A kérdezőbiztosi besorolás alapján a telep válaszadói közül (33 kérdőívből 23) kerekítve 70%-a cigány/roma származásúnak tekinthető. A kérdezőbiztosi szám tehát Velence telep esetében közelebb áll az önmeghatározás alapján magukat romának (is) definiálók mértékéhez. 10%-os elérés mutatkozik csupán, míg Hétes esetében ez a különbség közel 20%-os, ráadásul az előbbi esetében magasabb a kettős identitásúak aránya is. Ennek lehetséges oka – az őslakos nem romák magasabb aránya mellett - Velence telep kedvezőbb helyzete, lakóinak kevésbé kilátástalan élethelyzete, mely által a többségi társadalomhoz közelebb érezhetik magukat, az integráltság előrehaladottabb állapotában vannak a hétesiekhez mérten, mondhatni bizonyos mértékű asszimilálódás megy végbe. A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?”, a válaszadók közel 73%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, legnagyobb arányúnak (27,3%) a két és három fős háztartások mutatkoznak a mintában. A komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, 27%-uk kártyás villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 94%-ban, benti illemhely 82%-ukban, fürdőszoba pedig kerekítve 60%-ukban áll rendelkezésre. A gázszolgáltatás azonban közel 73%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 88%-ában fával fűtenek. Ezek a mutatók jóval kedvezőbbek, mint Hétes esetében, ahol az ötfős háztartások alkották a legnagyobb háztartáshalmazt, az áram csupán egynegyedükben elérhető, az összes többi szolgáltatás pedig hiányzik.
51
Velence-telep intézményekkel való elégedettsége alapján a következő válaszok érkeztek: 2. Diagram Velence elégedettség (oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében, kérdőívek válaszai alapján)
5 4
3,88
4,24 3,6
3,36
3 átlag 2
1,5
1,27
1,14
szórás 1,09
1 0 óvoda/iskola családsegítő háziorvos
védőnő
A kérdőívezés során megfogalmazódott vélemények alapján a védőnői szolgáltatással vannak legnagyobb mértékben megelégedve Velence telep lakói: 4,24-es átlagértéket kapott a válaszadók által. Legrosszabb eredményt a háziorvosi szolgáltatás ért el 3,36-os értékkel, azonban itt fogalmazódtak meg legtöbb esetben szélső értékek is. Összességében megállapítható, hogy nagy eltérések mutatkoznak a két telep állapotát illetően. Lakosságszám tekintetében Velence telep majdnem kétszer akkora, területileg pedig frekventáltabb helyen található. A lakosság iskolázottságát és a foglalkoztatottak számarányát tekintve is jelentős hátrányban van Hétes. A cigányság lélekszámbéli
megoszlása
is
látható
különbségeket
mutat,
a
lakásállomány
komfortfokozatában pedig több évtizedbéli, fejlettségi szintkülönbség jellemzi Velence telep javára. Mindezt jól szemlélteti a 4. számú táblázat.
52
3.2.3 „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken” A település, illetve a pályázatba bevont két szegregátum alaposabb megismerését követően áttérhetünk a Komplex telep-program helyi megvalósulásának feltérképezésére. Első ízben áttekintésre kerül a Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott, konkrét fejlesztési tervezet, majd az interjúk során megvizsgálom, hogy az eredeti célkitűzésekből melyek valósultak meg a projekt során, azok milyen hatékonysággal mentek végbe. Ehhez segítségül hívom a „telepi” lakosság gondolatait is, mely valódi mérőszáma lehet az eredményességnek. A konkrét programelemekre irányuló kérdések mellett sorba veszem a sikeresség kritériumait: a szakmai gárda létszámát és felkészültségét, az intézmények együttműködésének hatékonyságát, a felek hozzáállását, az előkészítési szakasz és a végrehajtás állomásainak megvalósulási módját. Ózd városa a Komplex telep-program első pályázati ciklusában nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét, melyre 135.000.000 forint állt rendelkezésre, tehát a pályázati forrás maximumának 90%-ával gazdálkodhatott. A Közösségi Beavatkozási Terv tartalmazza az előzetes igényfelmérések eredményeit, melyek megerősítik a telepek állapotáról kapott képet. A szükségletek vizsgálata
során
telepenként
60
fő
került
bevonásra
4
szociális
munkás
közreműködésével. Az alábbi táblázatban összefoglalva, beavatkozási területenként láthatóak a Közösségi Beavatkozási Tervben előirányzott fejlesztési célok.
53
Oktatás, nevelés
Felnőttoktatás-képzés,
Egészségügy
szakmák
roma-napok során játékos szabadidős
Foglalkoztatás
TKKI szakmai szűrőbuszok
alapkompetencia képzések
programok
(építészet, mezőgazdaság)
„családtervezés,
alapvető készségek (írás,
Munka+Tanulás
szerepek és
számolás, olvasás,
program keretében
feladatok” képzés 4
kommunikáció) 150 órás
szakmai képzés és
védőnői
képzés
értékteremtő
foglalkozások
OKJ-s képzésbe vonás
munkavégzés
alkalommal Évi 1, 100 órás
„Álláskeresési
játékos nyelvi
kompetenciák” képzés 8
képzés Szolgáltatások elérése
kommunikáció a lakossággal (sajtó, lakossági fórum) lakókörnyezet gondozása hetente (szociális munkásokkal)
Szolgáltatók
a korábbi Minta program tapasztalatainak és kapcsolatainak hasznosítása 3 havonta workshopok (résztvevő szervezeteknek, külső szakértőkkel)
Közösségfejlesztés
kiskertek kialakítása
utógondozás az intézményekkel együttműködve, folyamatosan 2 alkalommal settlement intenzív nyári alkotótábor
folyamatos mediáció 3 havonta 1 konfliktuskezelő tréning (15-15 fő) Csillag Szolgáltatóház, Csillagpont kialakítása jogi tanácsadás
alkalommal, 120 órában Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások
foglalkoztatási és együttműködési lehetőségek felkutatása
adósság megelőzési tanácsadás 8 alkalommal (10-10 fő) 40 órában konfliktuskezelési tanácsadás 8 alkalommal
térfigyelő kamerák telepítése
5. Táblázat Fejlesztési célok Ózdon, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv alapján)
54
Előkészítési szakasz Az előkészítési szakasz alatt a szakmai gárdának számos kulcsfontosságú feladatot kellett abszolválnia, ezért erre vonatkozóan több kérdést is intéztem hozzájuk az interjúkészítés során. Az elmondásuk alapján leszűrhető, hogy a rendelkezésre álló időintervallum elegendőnek bizonyult, ugyanakkor nem elhanyagolható az emberi vonatkozás sem: sok múlik a személyek hozzáállásán és a feladathoz szükséges kompetenciák birtokba vételén. Volt akadozás a projekt beindulásakor, ugyanis jogi szempontból is kifogásolható módon több hónapig nem volt munkaszerződésük, és a feladataikért járó anyagi juttatások kifizetése is sokat késett. Az előkészületi periódus során zajlott egyébként az intézményekkel való megállapodások végrehajtása is: orvosokkal és védőnőkkel, iskolákkal, óvodákkal, valamint az egyházakkal alakítottak ki szorosabb együttműködést. Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatosan elhangzott az a talán felelőtlen kijelentés, hogy „mindenkihez sikerült eljutni” a projekt hírével. Azonban le kell szögeznünk, hogy nehézséget okozhatott a célcsoport hozzáállása is, hiszen a halmozott hátrányaikból fakadó kilátástalan élethelyzetük miatt nem egyszerű felkelteni az érdeklődésüket, a bizalmukba férkőzni. Bár a telepeken igényfelmérés stádiuma előtt már folyt a szociális munka és a bizalom kialakítása, úgy gondolom, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a minél szélesebb körű bevonásra. „Aki kerek-perec közölte, hogy nem hajlandó részt venni, arra nem lehet ráerőszakolni, hogy márpedig jössz és csinálod, mert neked ez jó.”171 Arra vonatkozóan, hogy milyen módon kommunikálták a célcsoport felé a Komplex telep-program hírét, pontos információink nincsenek, de amennyiben ténylegesen zajlott már korábban a szakmai jelenlét, akkor a munkások szakértelme és tapasztalatai alapján meg kellett volna tudni szólítani a „telepiek” nagy hányadát, ismerni az igényeiket, hozzáállásukat, és ennek mentén kialakítani a velük megfelelő kommunikációs formát. A bevont személyek körére vonatkozó kérdésre a következő válasz érkezett: „inkább azt mondtuk, teljesítsük túl az indikátort, minthogy bárki is kimaradjon.”172 Számszerűsítésük
kapcsán
a
projektmenedzser
nagymértékűnek
nevezte
a
bekapcsolódottak halmazát, kiemelve, hogy ez sokban függ a konkrét programelemektől
171 172
Interjú (projektmenedzser) Interjú (projektmenedzser)
55
is, ugyanis mondjuk egy közösségi napon szinte az egész telep megjelent, míg egy direktebb, kisebb célcsoportot érintő elem esetében logikusan kisebb létszámról beszélhetünk. „Volt, aki csak egy-egy programban, van, aki az egész projekt során jelen volt.”173 Az ózdi komplex telep-program esetében 60-60 fő volt előirányozva a bevonandó személyek számának tekintetében, tehát összesen 120 ember, mely a két szegregátum lakosságának bő 10%-át jelenti. Ennek kapcsán felmerül, hogy ez a szám elegendő-e a szemléletváltáshoz, illetve a projekt során elért változások fenntartásához. „Ez még nem szemléletváltás, csak elindul valami, illetve elindulhat, ha sikerül azokat megtalálni, akik hangadók.”174 - válaszolta a projektvezetés, a nyilatkozó szociális munkás azonban úgy véli, ez kevés, hiszen szükség lenne kellő számú szakemberre, hogy minden családdal érdemben tudjanak foglalkozni.175 Még az előkészítési szakasz idejére irányzott elő A Közösségi Beavatkozási Terv egy Vöröskereszt segítségével kivitelezendő környezetrendezési kezdeményezést, mely megvalósult ugyan, de a szervezet fizikai segítségnyújtása nélkül: a megállapodási szerződés megköttetett a projekt időszakára és csomagokat is biztosítottak, de a rágcsáló -és kártevőirtást a szociális munkások és helyi önkéntesek végezték. A projektmenedzser elmondása szerint az irtások rendszeresek voltak a program teljes időszaka alatt minkét telep esetében. A másik szakember hozzátette, hogy a helyiek együttműködőek voltak, az állapotok pedig iszonyúak. „Volt, hogy a csecsemő szájából mászott ki a csótány.”176 Konkrét programelemek megvalósulása A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt során. Az esetmenedzser arra a kérdésemre, hogy „Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg?”, válaszában megfogalmazta: számos ilyen kezdeményezés volt, akár az asszonycsoport, az anya-központ vagy a férfiaknak tartott képzések (építőipari, barkács szakkör) és a kiskert-program. Konkrét példákkal élve említést tett a két alkalommal megtartott angol táborról, a diósgyőri várba és a
173
Interjú (projektmenedzser) Interjú (projektmenedzser) 175 Interjú (esetmenedzser) 176 Interjú (esetmenedzser) 174
56
vadasparkba történő kirándulásukról, valamint az élménypedagógiai módszerekkel végrehajtott készségfejlesztési foglalkozásokról.177 Hasonlóan nyilatkozott a projektvezető is, aki a fentiek mellett a térrendezési feladatokat és a szalonnasütők kialakítását, a munka utáni „sütögetési” alkalmakat említi a közösségépítés fogalmának kapcsán. Elmondása szerint a bevontak megtapasztalhatták az együttdolgozás élményét, az asszonycsoportban pedig azonos korosztályú és hasonló problémákkal rendelkező egyének oszthatták meg egymással gondolataikat. 178 A válaszokban megjelent elemek pozitívnak bizonyulnak, ugyanis a tervezetben konkrét cél a közösségfejlesztés területére nem fogalmazott meg, ennek ellenére a tevékenységek számos módon szolgálták e terület felkarolását. Ezzel összefüggésben - a Beavatkozási Tervvel összhangban - a roma értékek mentén történő közvetítőeszközökre is rákérdeztem, ugyanis az eredeti kiírásban szerepel a kultúra ápolásának, a hagyományok és a nyelv megőrzésének célkitűzése. Ez különösen fontos annak tudatában, hogy „ezen a területen élő romák nem rendelkeznek akkora gyökerekkel, mint a Vas-és Zala megyei, zárt roma közösségek. Ott a hagyomány, a nyelv még megmaradt.” Tehát az identitásformálás, az általános értékrendszerrel való közös pontok kialakítása, megtalálása elengedhetetlen. Erre irányuló kezdeményezésnek minősülhetnek a naptárhoz kapcsolódó, interjúk során is említett, főleg egyházi ünnepek köré szervezett programok, így a Húsvét, Karácsony, valamint népi szokásokból eredeteztethető farsangi vagy szüreti készülődés. Ennek kapcsán érdemes szót ejteni a vallásról, mint identitásformáló erőről. A Komplex telep-program nagy hiányosságának tartom a hitélet akár közösségfejlesztés során, akár önálló eszközként történő alkalmazását. Mindenesetre sokkal nagyobb hangsúlyt kell rá fektetni, hiszen egy általános szemléletalakító elemként, mindenek felett álló, egyetemleges létjogosultsága van a keresztyéni Magyarországon és az általában erőteljesebben vallásos romák életében. Utolsó szempontként pedig nem elhanyagolható tény, hogy a működőképesnek bizonyuló settlement típusú szociális munka gyökerei vallási jelleggel is bírtak. Mivel előfeltevésem alapján e terület létjogosultsággal rendelkezik, mégsem fogalmazódik meg a programban, így szükségességét és a romák vallásos voltát is igyekeztem felmérni. „Nagyon hatásos eszköz a vallás. A Komplex telep-program során nem annyira alkalmaztuk, de célszerű lenne. Nagyon vallásosak a
177 178
Interjú Elek Beátával, a program egyik esetmenedzserével, 2016. április Interjú Bárdosné Dudás Viktoria projektvezetővel, 2016. április
57
romák. Az őstársadalmi berendezkedésükre visszautalva a babona, mint olyan rendkívüli erősséggel bír, meghatározó számukra. Hogy ez hol tör ki, egyszerűbb, ha elvisszük őket egy felekezet irányába, ami ezt lefedi.”179 Így nyilatkozott a program szakmai vezetője. Az esetmenedzser pedig hasonló álláspontra helyezkedett, hiszen szintén szükségesnek tartja a vallásra való erőteljesebb összpontosítást,
mely véleménye szerint
kapaszkodóként szolgálhat a cigányságnak, a kilábalás rögös útjának első lépcsőfoka lehet, hiszen megnyugvást hoz és józanságra int.
4% 16%
igen igen a maga módján nem 16% 64%
nem válaszol/nem tudja
3. Diagram Hétes és Velence telep vallásosságának mérése (kérdőívezés)
A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a megkérdezettek 80%-a vallásosnak tartja magát, ebből 64% határozott véleménnyel bírt a felmérés során, 16% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta voltát. Csupán 16% volt a nemleges válaszok aránya. Ezen eredmény alátámassza az általam fontosnak is ítélt vallási elem beemelését egy ilyen programba. Az interjúkban megfogalmazódott kérdés a Közösségi Tervben előírt kifejezetten roma nőket célzó programelem kapcsán. A válaszokból kiderült, hogy az asszonycsoport és az anya-központ kezdeményezésről van szó, melyek legfőbb célja a prevenció. Az asszonycsoport esetében a nők „taposómalomból” való kiszakítása, hasonló problémáik átbeszélése, tapasztalataik által egymás segítése volt az alapvetés. Ha ezek megvalósultak, akkor került napirendre a háztartással, családi kasszával kapcsolatos témák kibontása, burkolt tanácsadás. „Bújtatottan, egy-egy beszélgetést irányítva azért 179
Interjú (projektmenedzser)
58
sok mindent el lehetett mondani úgy, hogy nehogy rosszul érezzék magukat, vagy, hogy ne úgy tűnjön, csak oktatás céljából történik.”180A foglalkozások utolsó lépcsőfoka a csoportkirándulás volt. Fontosnak tartották ezt a bevont szakemberek, ugyanis a nők ritkán mozognak a város határán kívül. Ez olyan szinten motiválta az asszonyokat, hogy gyakran „harc” folyt a limitált számú helyekért. Ezáltal azonban a jutalmazás is megvalósulhatott: azok, akik tevékenyen részt vettek a foglalkozásokban, komolyan vették, általában ott voltak ezeken az utazási alkalmakon. Mindezek mellett azonban a „képzés” során helyet kapott a vallás is. Katolikus pap látogatta az alkalmakat, akivel az életről, halálról folytattak diskurzust, a kirándulások pedig több alkalommal vallási jelentőséggel bíró helyszíneket céloztak: Máriapócson és a Stupánál is jártak az asszonycsoporttal. Az anya-központ a kismamákat, kisgyermekeseket kívánta megszólítani a háziorvos, valamint védőnő bevonásával. Szó esett a biztonságos nemi életről, higiéniáról, a fogamzásgátlásról, ahogyan a csecsemőgondozás mikéntjéről, a gyermek egészséges táplálásának fontosságáról és a szoptatásról is. A Türr István Képző és Kutatóközpont által szervezett építőipari képzések alatt megélhetési támogatásban részesültek a bevont személyek, de ettől függetlenül is nagyon élvezték a tevékenységet. Említésre méltó, hogy a képzés során mindennapos fizikai munkát végeztek, ugyanakkor annak eredményével is szembesültek, ami motiváló hatással volt rájuk. Amennyiben ezt saját környezetükben végzik, úgy végképp értékelni fogják, és nem hagyják, hogy mások kárt tegyenek benne. Aki sikeresen teljesítette egyébként a foglalkozásokat, jutalomként festéket kapott, mellyel otthoni környezetét csinosíthatta.181 A képzések területén járva egyébként a program során megvalósult kompetenciafejlesztés is, melyet hasznosnak ítélt az esetmenedzser, ugyanis véleménye szerint egy adatlap kitöltésével, vagy egy hivatalos telefon elintézésével is már sokat fejlődnek, megtanulják az alapvető illemszabályokat. A 7-8. osztály elvégzésére irányuló célkitűzés azonban nem valósult meg a program keretében, ugyanis összecsúsztak a projektek, így végül másik jóvoltából volt hasonló képzés. Megtudtuk ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatás beindulása miatt sokan kiestek a célcsoportból, a nyári időszakban
180 181
Interjú (projektmenedzser) Interjú (esetmenedzser)
59
pedig az idénymunka okán volt nehéz feladata a megvalósításnak a képzések szervezése kapcsán. A barkács-foglalkozások jó közösségi programként is szolgáltak: a férfiak használati tárgyakat tudtak előállítani szakember felügyelete mellett, az alapanyagot pedig a program biztosította. Ennek jóvoltából bútorokkal, egyéb berendezési tárgyakkal (pl.: szék, asztal, kutyaól, hangfal) gazdagodtak. A gyermekeknek nyújtott szolgáltatások közül kiemelendő a képesség- és készségfejlesztés, melyek játékos, kézműves és nagymozgásos foglalkozások mentén szerveződött. Mindezek mellett sor került korrepetálásra, tanulmányi kirándulásokra is.182 A Kiskert-program során vetőmagot (fehérrépa, krumpli, hagyma, borsó), virágot kaptak a lakók, ezeket gondozás alá vettették és ennek jóvoltából saját maguknak tudtak termelni. Feltételként támasztották feléjük a kertek felásását, rendezettségét, a TKKI pedig szakmai segítséget nyújtott a tanácsadás területén. Azonban mivel ez nagyköltségű beavatkozásnak tekinthető, így mindösszesen kétszer volt rá alkalom. Végezetül említésre méltó még az egészségügyi szűrések célkitűzésének megvalósulása. Az elmondások alapján három alkalommal járt szűrőbusz a telepeken, mindemellett az összes eseményre hívtak egészségügyi szakembereket (ÁNTSZ, védőnők, kórházi szakemberek), vércukor- és vérnyomásmérést végeztek, egy alkalommal pedig Hétesen volt kardiológus gyermekorvos is. Megvalósult még bőrrákszűrés, szemvizsgálat, valamint tíz gyermeknek tudtak szemüveget készíttetni. Összességben tehát háromhavonta volt legalább valamilyen, a témával kapcsolatos rendezvény. Fontos szempont lehet, hogy „házhoz megy” a szolgáltatás, ugyanis gyakori, hogy csak nagyobb baj esetén fordulnak orvoshoz a romák. „Félnek az orvostól a cigányok. Volt, hogy lejött Hétesre egy kardiológus, és a gyerek úgy rettegett a tappancsoktól, hogy nem tudta megvizsgálni.”183 A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program, a Türr István Képző és Kutatóintézet által szervezett építőipari képzés (betonozás, segédmunka), férfiaknak tartott barkács foglalkozások, asszonycsoport, anya-központ, egészségügyi szűrések (vércukor- és vérnyomásmérés, általános egészségügyi állapot), adósság- és
182 183
Interjú (esetmenedzser) Interjú (esetmenedzser)
60
konfliktuskezelő tréning, valamint a gyermekek számára létrehozott foglalkozások (korrepetálás, tanulószoba, leckeírás). Ezek alapján a következő képet kaphatjuk: Gyermek foglalkozások
37,8
37,8
Adósság- / Konfliktuskezelő program Egészségügyi szűrések
77,8 20
15,6
26,7
Anya-központ
22,2
62,2
Asszonycsoport
42,2
Építőipari képzés
42,2 24,4
6,7
53,3
68,9
Barkács foglalkozások
Kiskert-program
24,4
8,9
31,1 31,1
26,7
35,6 28,9
6,7
22,2 46,7
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem hallott róla
Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett benne
4. Diagram Az ózdi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése Hétes és Velence telep lakosságának körében
A fentiekből kitűnik, hogy leginkább az egészségügyi szűrések (80%), a Kiskertprogram (75,6%) és a gyermekfoglalkozások (75,6) híre jutott el a két telep lakosságához. Legrosszabb eredményt az adósság és konfliktuskezelő tréning kapta, melynek lehetséges oka az interjúalanyok által is említett megfoghatatlanság A romák számára értelmezhetetlen ez a foglalkozás egy olyan mélyen ülő problémahalmaz közepette, mint amilyen egy telepi közegben élőkre szakad: számos alapvető, létfenntartáshoz szükséges nehézség leküzdése előtt mondhatni felesleges egy ilyen tréning. „Lasszóval kellett őket összefogni. Ha kétezer lábtörlőt megcsinálunk és eladjuk, annak több értelme lett volna.184 Ellenben a legismertebb elemek, mint például a Kiskert-program vagy a gyermek-foglalkozások kézzel fogható és szemmel látható, mondhatni gyors eredményt produkálnak, ezért is kelthetnek nagyobb volumenben érdeklődést a szegregátum lakóiban. A szakmai végrehajtás vélekedése szerint a legsikeresebb alprogramoknak a Kiskert- és gyermekprogramok, valamint az asszonycsoport bizonyult.
184
Ózdi és törökszentmiklósi interjúk során elhangzott vélemények
61
Kiskert-program 3,4%
12,5%
Építőipari képzés 23,9%
Asszonycsoport Barkács foglalkozások Anya-központ
11,4%
27,3%
Egészségügyi szűrések Adósság- / Konfliktuskezelő program
13,6%
4,5%
Gyermek foglalkozások
3,4%
5. Diagram A programelemekben való részvétel megoszlása
Összesen a 45 válaszadó 88 esetben jelölte, hogy hallott egy adott programelemről és részt is vett benne. Amennyiben ezt a 88 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramról leolvasható, hogy a legnagyobb részvétel az egészségügyi szűrés és a Kiskert-program esetében volt. Legkisebb arányú részvétel az adósság- és konfliktuskezelő tréning és a barkács foglalkozások vonatkozásában figyelhető meg.
Résztvevők
Átlag
Szórás
Anya-központ
5,00
0,00
4
Gyermekfoglalkozások
4,91
0,30
11
Asszonycsoport
4,83
0,39
12
Egészségügyi szűrések
4,65
0,78
24
Kiskert-program
4,52
0,68
21
Barkács foglalkozások
4,00
1,00
3
Építőipari képzés
3,70
1,34
10
3,67
1,53
3
AdósságKonfliktuskezelő program
/
6. Táblázat Az egyes alprogramokban résztvevők által adott értékelés
62
száma
A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták, mennyire tartották hasznosnak képzéseket és foglalkozásokat. Az így felállított rangsor alapján az adott programba bevontak véleménye alapján az anya-központ, a gyermekfoglalkozások és az asszonycsoport volt a legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye homogénnek tekinthető. Ugyancsak kedveltek voltak az egészségügyi szűrések, valamint a Kiskert-program, a táblázatból pedig leolvasható, hogy e programelemekben vettek részt legtöbben a válaszadók közül. Intézmények szakmai felkészültsége A Komplex telep-program által célzott két szegregátumban, Hétes és Velence telepeken 60-60 fő került bevonásra. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 120 egyéni fejlesztési terv került kidolgozásra és fontos kritérium volt, hogy családonként csak egy személyre készülhetett. Ennek célja, hogy minél több család bevonódjon a programba. Eredetileg 8 esetmenedzser dolgozott volna (telepenként 4 fő) napi 4 órában, azonban a szakmai vezető javaslatára – a settlement típusú szociális munka módszeréhez közelítve, a hatékonyságot szolgálva - végül 4 fő teljes állású esetmenedzser került alkalmazásra. Véleménye szerint ugyanis „ezt napi négy órában nem lehet csinálni”. Megjegyezte, hogy nehéz volt megfelelő számú szakembert találni, annak ellenére, hogy Ózd szociális szakemberek szempontjából „jól ellátottnak” mondható. Az előirányzat szerint szociális munkásonként 15 fő egyéni esetkezelés volt a maximálisan megengedett, de ezt a város projektje során nem tartották be, a telepek egészével foglalkoztak, mivel a „többiek nem értették volna meg”. Illetve a fenti változás okán dupla esetszám, 30 fő/esetmenedzser leosztásban dolgoztak. Kinyilvánította ugyanakkor véleményét, mely szerint a telepekre jutó két fő rendkívül kevés, hiszen ennyi személynek képtelenség ellátni azt a rengeteg feladatot, ami a szegregátumokban folyó segítségnyújtás kapcsán felmerül: a mosodát üzemeltették, gyermek- és közösségi programot szerveztek, felügyelték a zuhanyzásokat, járták a házakat, családokat. „Kérdezték, hogy miért mosom a ruháikat is? Erre azt válaszoltam, mert nem tudják használni az ipari mosógépet, mosogatószerrel jöttek volna mosni. Két szociális munkás nem tudja megváltani a világot.” Továbbá megfogalmazódott az a nyertes települések közötti aránytalanság, mely az esetmendzserek számában és a rájuk eső létszámokban mutatkozott: „Volt olyan település, ahol 200 emberrel 20 szociális munkás foglalkozott, utána meg írták, hogy mekkora sikereket értek el.”185 185
Interjú (esetmenedzser)
63
Kérdést intéztem interjúalanyaimhoz a helyi szociális és egészségügyi intézmények hozzáállásával, felkészültségével kapcsolatosan is. A projektvezető megítélése szerint a szociális szféra hozzáállása megfelelő, jól lehet együttdolgozni a gyermekjólét munkatársaival és a gyámüggyel, kellően felkészültnek találja őket. A védőnői hálózatról is jó véleménnyel voltak a megkérdezettek. A városvezetés egyébként havonta értekezletet tart a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel kapcsolatosan, ahol minden érintett szerv jelen van: a védőnők, a rendészet, a gyermekjóléti szolgálat képviselete és az orvosok is. Az oktatási intézményeknek hasonlót félévente rendeznek a fenti szereplők együttes bevonásával. Ezt a területen tapasztalható, nem túl kedvező helyzet mellett a város kistérségi központ mivolta is indokolttá teszi, hiszen közel húsz település tartozik hozzá. A téma kapcsán felmerült az adminisztráció túlbürokratizált volta, mely kellően megnehezíti a tevékeny segítségnyújtást. A TKKI alatt futott a szakmai megvalósítás, mely kedvezőtlen hatással volt erre, a vélemények szerint rugalmasabban és gyorsabban kellene ezeknek működnie, hogy „egy labdánál, bilinél vagy fogkefénél ne kelljen végigjárni felesleges köröket”. Valószínűleg az átláthatóság, a visszaélések elkerülése érdekében van ez a mondhatni túlszabályozottság, mely indokolt is lehetne, de a mindennapos, kis tételek esetében rontja a gördülékeny feladatellátást, időt vesz el a valódi tevékenységtől. Önkéntesség szempontjából külső segítség nem érkezett, a helyben élő, ún. telepi koordinátorok
működtek
közre,
ugyanakkor
ők
egyúttal
részmunkaidős
foglalkoztatásban álltak a Képzőintézettel. Fizetésükért cserébe a szegregátum lakosságával való kommunikációban segédkeztek, az adott ciklusban toboroztak, valamint
a
felmerülő
problémákat
tolmácsolták.
Üdvözölendő
azonban
az
asszonycsoport, amely „közösséget alkotott a közösségben”, így becsatlakoztak a koordinátorok feladataiba. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a szakmai felkészültség és akarat megvan, azonban a rendelkezésre álló emberi erőforrás mérete rendkívül kicsi, önkéntesek bevonása pedig meg sem valósult.
64
Jelen voltak, segítettek 33%
Valamennyire segítettek, ha kellett elérték őket
35,6%
Nem segítettek semmiben, nem voltak jelen Nincs válasz/Nem tudja
11,1%
20%
6. Diagram A szociális munkások jelenlétének és segítő tevékenységének értékelése
A telepi felmérés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A szegregátum lakóinak egyharmada nem tudott a kérdésre válaszolni, melyből kikövetkeztethető, hogy közvetlenül hozzájuk, személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy közösségi program jóvoltából. Ha a véleményt alkotni képes megkérdezettek elemszámát vesszük (45 főből 30), akkor megállapítható, hogy a válaszadók többsége elégedett a szociális munkásokkal, jelenlétükről és segítségnyújtásukról tudtak beszámolni. Társszervezetek értékelése A pályázati kiírás alapján minden településen legalább 3 partner közreműködése volt
elrendelve:
konzorciumvezetőként
minden
esetben
az
önkormányzat,
elengedhetetlen partnerként a TKKI, valamint harmadik félnek egy kötelezően bevonandó civil szervezetet kellett választani. Ezeken felül az Országos Roma Önkormányzattal megállapodási szerződés is nélkülözhetetlen volt. Az interjú során így kitértem a helyi roma vezetés értékelésének kérdésére és a programban végzett tevékenységére, valamint a helyi civil élet aktivitására és az önkormányzat minősítésére is. A helyhatóság kapcsán elhangzott az az álláspont, mely szerint a pályázati lehetőségekkel kifogástalanul él, volt rá példa, hogy több TÁMOP-os pályázat is futott egyszerre. Összegében pozitívan nyilatkoznak az önkormányzat hozzáállásáról, azonban cselekvés kényszerének ténye mellett sem mehetünk el.
65
Az Országos Roma Önkormányzat tenni akarása nem vonódik kétségbe a szakmai alanyok által, ugyanakkor megfogalmazódik, hogy „mindig olyan elnök van, aki alkalmatlan, így ő sem tud segíteni”, vagy nem hagyja, hogy segítsenek neki, mert úgy gondolja, hogy mindent tud. A városvezetés életre hívta a romaügyi referens tisztségét, melyre egy két évtizedes roma vezetői tapasztalattal rendelkező személyt választották meg, feladata a kommunikáció segítése. Ez a pozíció a roma vezetéssel párhuzamosan, egymást kiegészítve, működőképesnek látszik. A program során nyújtott teljesítményükről azonban már eltérő vélekedések láttak napvilágot. Az egyik álláspont szerint folyamatosan együttműködtek, aktív jelenlétről tettek tanúbizonyságot az igényfelmérés és a végrehajtás teljes időtartama alatt is. A másik aspektusból kritikaként a telepen való megjelenésük hiányát említi, melyet az anyagi juttatásokkal vonja párhuzamba. „Nekik az a lényeg, hogy kapnak-e érte pénzt, vagy sem, de ha kapnak sem nagyon törődnek a feladattal”. Mindemellett kulcsfontosságúnak tartja szerepüket. Tapasztalatai alapján arról számol be, hogy a roma vezetőre jobban hallgatnak a cigányok és példát is mutat azáltal, hogy velük azonos, rossz körülmények közül indult, mégis szorgalmával sikerült „kitörnie.” A helyi roma vezetés egyébként a Komplex telep-program során több sportprogramot szervezett, hátrányos helyzetű fiataloknak focibajnokságot, sport-tornákat tartottak. A város civil szervezeteit tekintve a polgármester főtanácsadója elmondja, hogy Ózd rendkívül gazdag civil élettel rendelkezik. A Szeretet Gyermekei Alapítvány, a Van Helyed civil szervezet és a Borsodtranzit is segédkezett a telep-programban, utóbbi a tréningek szervezésében. Egy korábbi (Szociális Városrehabilitációs-program) pályázat során aktívan közreműködtek a civilek, sok célzott programelem valósult meg Velencetelepen, ami nagyon hasznos volt.
66
1. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségének értékelése (szöveges válasz)
Az ózdi Komplex telep-program összegzése Az interjúkészítés során több kérdés is irányult az alanyok programról alkotott véleményének felmérésére. Az elbeszélgetés indításaként felvetettem, hogy „Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán?”. A városvezetés alapjaiban egy jó elképzelésnek tartja a projekt főbb elemeit és célkitűzését, ugyanakkor kifogást emel annak megvalósításával szemben, úgy véli, hogy a befektetett anyagi forrásoknak nem sok eredményét látni. Fontos megjegyezni, hogy a program megvalósítási szakaszában önkormányzati választás zajlott le, mely több ízben személyügyi változást hozott. A szakmailag kompetens megkérdezettek kissé más aspektusból közelítették meg: a program komplexitását üdvözölendőnek tartják, azon belül is pedig a hatékonynak tartott settlment típusú szociális munkát, az állandó jelenlétet. Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel illették a projektet: empátia, kölcsönös tisztelet, nehéz, hatékony, kicsi fejlődés, örökölt pályázat, átgondolatlan, zavaros. Ezt a jelenlét alapú szociális tevékenységet egyébként jó módszernek tartják a szociális szakemberek, de hangsúlyozzák az egész napos, állandó voltának fontosságát. „Az nem settlement típusú szociális munka, amikor Pestről feljön a szociális munkás hetente kétszer, elfogadja az ételt, összehaverkodik a telepen élőkkel, mint ahogyan Bódis
67
Krisztáék tették. Az a settlement, amikor ha kell vasárnap, hétvégén is ott vagyok, mindig.” A célcsoport kitörési
lehetőségeivel összefüggésben is kértem,
hogy
véleményezzék a telep-programot. A programvezető álláspontja szerint a projekt sokban segít a kitörési esélyeket illetően, hiszen a legfontosabb beavatkozási területre erőteljesen összpontosít: a gyermekekre, az ő felzárkóztatásukra. „Kora gyermekkorban kell elkezdeni a prevenciót, hogy megakadályozzuk a lemaradásukat, jó példát mutathassunk nekik, hiszen a szüleiket sosem látják munkába menni.”186 A szakmai oldal másik álláspontja inkább a munkára irányítja a fókuszt, mely rendszerességet hoz a célcsoport életébe és egyúttal jó példával járnak elől gyermekeik előtt. Emellett a saját maguk által elvégzett javítási feladatokat is kiemeli, mely által megtanulnak értékelni és felelős magatartásra intik a többieket is, nem hagyják, hogy lepusztítsák produktumaikat. Ezt szolgálták az építőipari képzések, a barkács-foglalkozások és a kiskert-program is. A két telepen végzett felmérés utolsó kérdése alapján mondhatni, egyöntetű igenlő vélemények fogalmazódtak meg a projekt folytatásának igényét illetően. Összességében a szakmailag kompetens alanyok úgy ítéltek, hogy hozott pozitív irányú változást a Komplex telep-program, de „nem szabad elengedni a kezüket”, önállóságra kell őket nevelni. A városvezetés azonban nem lát mérhető javulást, úgy gondolja, hogy ez a „készen tálalt programelemekből” fakad, tehát nem bírta önálló alkotásra a célcsoportot, ami elengedhetetlen lenne a rehabilitáció megbecsüléséhez és ezáltal fennmaradásához.
186
Interjú (projektmenedzser)
68
3.3 A törökszentmiklósi telep-program 3.3.1 A településről Földrajzi
szempontból
Törökszentmiklós régióban,
az
Észak-Alföldi
Jász-Nagykun-Szolnok
megyében helyezkedik el, Budapesttől 116 km távolságra, a megyeszékhely (Szolnok) pedig 20 km-re található. A város megyei szinten a
5. Térkép Törökszentmiklós városának földrajzi elhelyezkedése (KSH térkép alapján)
harmadik legnagyobbnak minősített, a törökszentmiklósi kistérségnek pedig székhelye, oktatási, gazdasági és kulturális központja.187 Gazdasági helyzetét tekintve gyenge vállalkozási kedv jellemzi: erre vonatkozó mutatói mind a megyei, mind az országos átlagtól elmaradottak. Számszerűsítve az ezer főre jutó vállalkozások mennyisége mindössze 39 (megyei szinten 46, országosan ez a szám 70). Törökszentmiklóson is kialakításra került egy Ipari Park, mely napjainkban nagy jelentőséggel bír, főleg magas- és mélyépítő vállalkozások alkotják. A pályázat kiírásának időszakában jelentős adókedvezményekkel próbálták vonzóvá tenni a város ipari szegmensét: foglalkoztatási létszámtól függő járulék-engedményeket biztosítottak az iparűzési adó alacsony mértéke mellett. 188 Korábban két mezőgazdasági szövetkezet működött a városban, azonban a privatizáció következtében ezek magántulajdonba kerültek. Területén két nagy foglalkoztató működik jelenleg, melyek tevékenységi köre az idők során szűkült. Az idegenforgalom a település életében nem játszik releváns szerepet.189 Említésre méltó, hogy a város egy főre jutó országos átlagjövedelmének mértékét tekintve egyre kisebb összeget tesz ki, míg a segélyezettek köre bővül. Ez utóbbi főleg a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra igaz, de nem elhanyagolható a lakásfenntartási-támogatást igénylők növekvő száma sem.
187
Antiszegregáció hatékonyabban- társadalmi szükségletek, törekvések és megvalósítások, Közösségi Beavatkozási Terv a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, „Komplex telep-program” (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), TÁMOP-5.3.6.-11/1 188 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 19-21.o. 189 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o.
69
A foglalkoztatás kapcsán nem elhanyagolható tény, hogy a mezőgazdaságban alkalmazottak aránya az országos átlaghoz mérten igen magas. Az aktív korú lakosság körében 74,5%-os a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya, nagy részük az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott. A munkanélküliségi ráta 14,5%. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség kapcsán fontos adatnak bizonyul, hogy a munkaképes korú lakosság 26%-a csupán 8 osztály elvégzését tudhatja magáénak.190 A rendelkezésre álló legfrissebb felmérés191 szerint Törökszentmiklós lélekszáma 21. 913 fő. Demográfiai adatait szemügyre véve lakosságának száma ez elmúlt néhány évtizedben szüntelen csökkenést jelez. Korösszetétele szempontjából is változások figyelhetőek meg: nő a 60 év felettiek és csökken a 18 éven aluliak társadalmon belüli aránya, mely egyértelműen az elöregedő település irányába mutat. A 2001-es népszámlálási eredmények alapján a törökszentmiklósi lakosság 63,4%-a az aktív korosztály részét képezi. A cigányság összlakossághoz mért aránya jelenleg 10%-ra tehető. A nagyjából 2200 fő 50%-a gyermek. 192 Lakhatási feltételek szempontjából a város ingatlanállományának döntő hányada komfortos. Áramszolgáltatás az egész kistérség szempontjából 100%-osan elérhető, a közüzemi vízszolgáltatás 99%, a csatornázottság és a gázszolgáltatás 80%-osan kiépített. A teljes lakóállományt közel 9000 lakás alkotja, melynek mindössze 2%-a, 176 ingatlan önkormányzati bérlakás. Ezek több, mint háromnegyede komfortos, 17%-uk pedig komfort nélküli. A város esetében átlagosan 2,4 fő alkot egy háztartást.193 Oktatási intézmények vonatkozásában 1 bölcsőde, 8 óvodai telephely, 5 általános iskola és 3 középfokú intézmény található a városban. Az óvodák közel 15%-ában folyik etnikai nevelés, a Pánthy Endre Katolikus Általános Iskolában pedig 50%-os a roma tanulók részaránya. Az alapfokú oktatási intézményekre általánosságban elmondható, hogy hátrányos helyzetű és HHH diákjaik jelentős részét képezik a teljes létszámnak. Középiskolák esetében említésre méltó a Lábassy János Szakközépiskola és Szakiskola, ahol a HH és halmozottan hátrányos helyzetű diákok együttes aránya majdnem 84%. Ezzel szemben a másik két középfokú oktatási intézményben ez a szám csupán 30% körül mozog. 194
190
Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 25.o. 2012. januári adat 192 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 18.o. 193 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 36.o. 194 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 43.o. 191
70
A város egészségügyi állapotát tekintve nem mehetünk el a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett, melyek a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Második helyen a daganatos megbetegedések szerepelnek, de kiemelt helyet kapnak az alkoholfogyasztásból származó májbetegségek is. Az ellátórendszer tekintetében alap- és szakellátás is rendelkezésre áll. 11 háziorvosi és 7 védőnői körzet került kialakításra.195
Szegregátum
Összlakosság
Szegregátum I.
25,5%
79,7%
81,8%
26%
75%
89,1%
29,4%
56,8%
66,7%
10%
99%
99%
II.
Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők (aktív korúak) Legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők (aktív korúak) Alacsony komfortfokozatú lakások Romák
7. Táblázat Törökszentmiklós városának társadalmi mutatói a két telep mérőszámaival összehasonlítva (saját szerkesztés a Közösségi Beavatko1zási Terv adatai alapján)
195
Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 49.o.
71
3.3.2 Törökszentmiklós szegregátumai Szegregátum I.
Szegregátum II.
6. Térkép Törökszentmiklós városának szegregátumai (Közösségi Beavatkozási Terv)
Törökszentmiklós szegregátumainak áttekintése során két, a Komplex telepprogramba bevont egységről beszélhetünk. Ezek tulajdonképpen a település szélén helyezkednek el, észak-keleten az I. (északi) és dél-keleten a II. (déli) szegregátum található. 196 A munkaképes korú lakosságon belül állandó keresettel rendelkezők aránya az északi telep esetében 20,3%, míg a déli szegregátum esetében csupán 18,2%. A kettő összesített átlaga 19% körül mozog. A szegregált lakókörnyezetben élők viszonylatában az alacsony iskolázottság mondhatni tipikus „adottság”: az I. számú szegregátumban közel 80%, a II. számú esetében pedig 89% azoknak az aktív személyeknek a száma, akik maximum 8 általános iskolai osztályt abszolváltak. Összességében tehát 80% fölött van a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Lélekszámuk 1896 fő,197 mely a teljes népességszámhoz mérten megközelítőleg 10%-ot (pontosan 8,65%) jelent. Szemléletes adat, hogy a 2001-es népszámlálás során még 4,9% volt az összlakossághoz viszonyított arányuk, tehát egy évtized alatt közel megduplázódott, 90%-kal nőtt. A két szegregátum társadalmának halmozottan hátrányos helyzetű családjai 99%-ban roma származásúak. A telepekre nem jellemző az általános ismérvként fennálló, elöregedő társadalmi tendencia: fiatalodó összetételű a népességük, a gyermekek aránya 50% és csupán a lakosság 15%-a éri meg a 60 éves kort.198
196
A bejárás és kérdőívezés során megtapasztaltak, illetve interjúkban elmondottak alapján 2012-es adat 198 Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 29.o. 197
72
A szegregátumokban lévő lakásállományt 247 ingatlan alkotja, melyek 200-220 családnak adnak otthont. Ez 500 körüli háztartásszámot jelent. Egy lakóegységre 7,67 fő jut, mely a településre egészére vonatkozó átlag háromszorosa. Komfortfokozatot illetően az I. szegregátum 57%-ának, a II. számú telep ingatlanainak körében pedig 67% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Az infrastrukturális elemek kiépítettségére vonatkozóan az alábbi táblázat adatai mérvadóak. Két szegregátum
Város
I.szegregátum
II.szegregátum
Víz
98,8%
100%
80%
90%
Villany
100%
100%
100%
100%
Gáz
80%
22,2%
100%
61,1%
Szennyvíz
96%
55,6%
60%
57,8%
együttesen
8. Táblázat Infrastruktúra kiépültsége a szegregátumok és a város egészének viszonylatában (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv alapján)
A telepszerű lakókörnyezetben élők egészségügyi állapota nem megfelelő, kisebb mértékben veszik igénybe a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokat. A városi átlaghoz képest halálozási arányuk magasabb, míg a várható életkor alacsonyabb. Az életvitel minősége, az egészségtelen életmód (dohányzás, táplálkozás, stb.) és a prevenció hiánya, a meglévő betegségek kezelésének elmaradása fokozza a fenti kockázatokat. Ez a rossz anyagi és lakhatási körülményekből, valamint szocializációs hiányosságokból eredeztethető. Összességében megállapítható, hogy akadnak azért kisebb eltérések a két szegregátum állapotát illetően, de ez leginkább csak a gázszolgáltatás elérésében ütközik ki. Ezen felül a komfortfokozat esetében 10% körüli eltérés jelenik meg a vízszolgáltatás kiépítettségében és az alacsony komfortfokozatú lakásállomány arányaiban, 11% az állandó bevétellel bíró munkaképes korúak körében.
73
3. Kép I. számú szegregátum, a hírhedt Szivárvány út (saját fotó, 2016)
A fenti megállapítások tükrében érdemes az általam az I. szegregátum területén lefolytatott kérdőívezés eredményeit áttekinteni. Fontos leszögezni, hogy a felmérést ugyan csak az egyik bevont telep esetében végeztem el, érdemi torzításokat nem fog mutatni a város szegregált lakóközösségére nézve, ugyanis a telepszerű környezetben élők szinte teljes egésze az I. területre koncentrálódik. A vizsgálat során 500 háztartásból 54-be sikerült eljutni, ez 10,8%-os elérést jelent. Az elején fontos tisztázni, hogy milyen arányban találhatóak tősgyökeres lakosok a szegregátum területén. Törökszentmiklóson ennek mértéke kimagasló, a megkérdettek 81,5%-a születése óta helyben tartózkodik életvitelszerűen, a fennmaradó 18,5% pedig már legalább 10 éve él a telepen. Iskolai végzettség szempontjából a munkaképes korú válaszadók 70,8%-a maximum 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik (közülük 68,4% a 8. osztályt, 10,5% a pedig csak a 6. osztályt abszolválta), 20,8%-uk pedig szakiskolai képesítéssel. A foglalkoztatás területét érintően közel 80%-uk közfoglalkoztatott, 8,3%-uk teljes munkaidőben, főállásban dolgozik, 4,2%-uk pedig tartós munkanélküli. A 10. kérdésre („Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát?”) adott válaszaik alapján 37%-uk inkább romának, ugyanekkora arányuk, 37% kettős identitásúnak, tehát „romának és magyarnak”, 26%-uk pedig inkább magyarnak tekinti magát. Összességében megállapítható, hogy a roma identitással (is) rendelkezők 74%-ot tesznek ki a megkérdezettek teljes számához viszonyítva. A kérdezőbiztosi besorolás alapján a telep válaszadói közül (54 kérdőívből 44) kerekítve 82%cigány/roma származásúnak tekinthető. A kérdezőbiztosi szám tehát viszonylag közel áll az önmeghatározás alapján magukat romának (is) definiálók mértékéhez, 8%-os elérés mutatkozik csupán. 74
A 4. kérdésre, mely szerint „Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva?”, a válaszadók 48%-a 1-3 fő közötti számot jelölt, 26%-uk esetében 4 fős háztartásokról beszélhetünk, 25,9%-ban pedig az 5 és annál nagyobb lélekszámú lakóközösségek rajzolódtak ki. Legnagyobb arányúnak (29,6%) a két fős háztartások mutatkoznak. A komfortfokozatot illetően az áramszolgáltatás 100%-ban elérhető, azonban 40,7%-uk kártyás villanyóra. A vezetékes víz a háztartások 92,6%-ban, benti illemhely 84,6%-ukban, fürdőszoba pedig kerekítve 78%-ukban áll rendelkezésre. Gázszolgáltatás azonban közel 85%-ukból hiányzik. Az ingatlanok 85,2%-ában fával, 7,4%-ukban gázzal fűtenek. Törökszentmiklós I. szegregátumának intézményekkel való elégedettsége alapján a következő válaszok érkeztek: 5
4,9
4,7
4,9
4,8
4,5 4 3,5 3
átlag
2,5
szórás
2 1,5 1
0,6
0,6 0,3
0,5
0,3
0
óvoda/iskola
családsegítő
háziorvos
védőnő
7. Diagram Törökszentmiklós I. szegregátumának elégedettsége az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények esetében (saját, készítés a kérdőívek válaszai alapján)
A válaszok alapján egyértelművé válik, hogy a családsegítő munkatársaival és a védőnők által nyújtott szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a törökszentmiklósi I. szegregátum lakói: az 1-5-ig terjedő skálán 4,9-re értékelték mindkét intézményt, mely mindössze 0,1-del marad el a maximális megelégedettség esetén adandó értéktől. Ehhez társul a szórás alacsony értéke: a megkérdezettek véleményében nem volt nagy eltérés, javarészt egymáshoz közeli értékelést adtak. A többi egységet tekintve általánosságban 75
elmondható, hogy a város „telepi” lakosságának szociális és egészségügyi intézményekkel való megelégedettsége magas, ezáltal a helyi ellátórendszer igyekezete bizonyítható. 3.3.3 Komplex telep-program Törökszentmiklóson A város szegregátumi környezetének feltérképezését követően vizsgálat alá vethető a Törökszentmiklóson megvalósult Komplex telep-program. A Közösségi Beavatkozási Terv célterületekre megfogalmazott egzakt elemeinek megismerése, azok tényleges megvalósulása és hasznossága az érintett személyekkel lezajlódott interjúk, valamint a lakosság kérdőívezés során megfogalmazott véleménye alapján kerül értékelésre. Mindemellett pedig ezekből felfedezhető a szakmai felkészültség, a szereplők attitűdje és ezek kihatása a program lezajlódására. Törökszentmiklós városa a Komplex telep-program második pályázati ciklusában nyerte el a projekt megvalósításának lehetőségét, melyre 149.990.484 Forint állt rendelkezésre, tehát mondhatni, hogy az egységi pályázati forrásmaximum 100%-ával gazdálkodhatott. Az előzetes igényfelmérés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a telepszerű környezetben élők esetében a „tanult tehetetlenség” és az apátia jelentősen nehezíti motivációjukat, ezek a célcsoport figyelemfelkeltésének hátráltatói. Az igények feltérképezése több szinten és módon zajlott: a korábbi program során már aktív közreműködőnek bizonyulók esetében
mélyinterjúk
készítésével,
az
alkalmanként
becsatlakozó
csoport
családlátogatások és lakossági fórumok keretében, míg az eddig érdeklődést nem mutató réteg kérdőívezés révén került vizsgálatra.199 Az eredmények alapján jelentős igény mutatkozik közösségi programokra, munka- és képzési lehetőségekre, a gyermekek oktatási-nevelési segítésére és a lakókörnyezet megtisztítására is. A projekt ütemezését illetően 2013. december 1.- 2015. november 30. között zajlott a végrehajtási szakasz. Megvalósulásában felelősséggel bíró szereplők: 1 fő projektmenedzser, 1 fő szakmai vezető, 9 fő szociális munkás és 1 fő közösségi programszervező, a bevont személyek száma pedig 132 fő (ebből aktívkorú 70 személy). 200
199 200
Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 64.o. Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós), 8.o.
76
Szociális, Szolgáltatások elérése
Szolgáltatók
Alapvető higiéniai szolgáltatások biztosítása (mosás, mosdás)
Workshopok (résztvevő szervezetek)
Parkosítás, lomtalanítás
Gyermekfelügyelet
„Ami illik hozzám”
biztosítása
esztétikai szalon
Házi kertek létesítése, háztáji állattartás Foglalkoztatási és együttműködési lehetőségek felkutatása
Kommunikáció a lakossággal (sajtó, lakossági fórum)
Várandós anyukáknak tréning (nevelés, kapcsolat), ringató, babamasszázs anyanyelvi, tantárgyi fejlesztések és korrepetálás a Csillagházban tehetséggondozás, képességfejlesztés (mese, néptánc, agyagozás)
Családi napok
„Esztétikus megjelenés” műhely Serdülő csoportfoglalkozások Bűnmegelőzés- és
Kulturális rendezvények (ünnepek, sportprogramok)
drogprevenció Felnőttoktatás-
Oktatás-nevelés
Közösségfejlesztés
szolgáltatások
Tereprendezési programok (rágcsálóirtás) Szolgáltatóház üzemeltetése
gyermekjóléti
Egészségügy
Elsősegély nyújtási ismeretek
képzés, szakmák
Foglalkoztatás
7-8. osztályos képzése kompetenciafejlesztés -sel Munkalehetőség
Egészségügyi szűrések Egészségnevelés i képzések (életmód, táplálkozás, higiéné)
Szakmák elsajátítása
biztosítása a
(parkgondozó,
segédápoló képzést
segédmezőgazdász,
abszolválóknak
építőipari betanított, segédápoló/babysitter)
9. Táblázat Fejlesztési célok Törökszentmiklóson, beavatkozási területenként (saját szerkesztés a Közösségi Beavatkozási Terv alapján)
77
Előkészítési szakasz Ennek a fázisnak központi eleme az igényfelmérés és a settlement szociális munkára való felkészülés volt, szem előtt tartva a szegregált lakókörnyezetben élők minél szélesebb körű tájékoztatását és bevonását. Az előkészítési szakasz alatt a szakmai gárdának számos kulcsfontosságú feladatot kellett abszolválnia, ezért több kérdést is intéztem hozzájuk az interjúkészítés során. Édes Kriszta, aki a projekt menedzsmentjét és szakmai vezetését is egy személyben látta el, részletesen bemutatta a felkészülési időszakot. Elmondása szerint a törökszentmiklósi komplex telep-program egy mintaprojekt lett volna a régió számára: a berekfürdői üveggyár újraindítását próbálták elérni, képzést és munkahelyet teremtve a helyi és környékbeli romáknak, a szegregátumok közösségének. Üvegfúvó és egyéb szakmai képzéseket terveztek, annak végeztével pedig foglalkozatási színtérré alakult volna át a gyakorlati helyként is funkcionáló ipari létesítmény. Ez végül meghiúsult, így újra kellett dolgozniuk a tervezetet. Véleménye szerint nehezek ezek a projektek, hiszen „ez nem egy statikus dolog, mindig változnak a körülmények.” Mire a támogatói döntés megszületett a törökszentmiklósi programot illetően, ismét változtatni kellett az eredeti koncepción. Felhívja a figyelmet ennek kapcsán az emberi tényezőkre: úgy véli, csak rugalmasan lehet kezelni egy ilyen fejlesztést, „képesnek kell lenni újratervezni, felülbírálni.”201 A rugalmasság viszonylatában pedig kritikát fogalmaz meg, mely szerint az uniós programozási ciklus zárása felé sokkal gördülékenyebben mennek a folyamatok, hiszen a lehető legnagyobb összeget szeretnék a felek kivenni az ilyen pályázatokból, de ha ilyenkor működik, akkor máskor miért ne működhetne. Rácz Béla kisebbségi vezető közösségi programszervezőként vett részt a törökszentmiklósi program megvalósulásában, becsatlakozott az előkészítési szakaszba is: egyfelől konkrét programötletekkel, másrészt az igényfelmérési ciklusban fizikálisan is közreműködött a családlátogatások során, továbbá a lakossági fórum megszervezését is átvállalta. Saját elmondása szerint a helyieket igyekezte összehozni a projekt munkatársaival és az intézményekkel is. Kialakított egy „telepi” lakosságból verbuválódott csapatot, amely a szegregátum lakóközösségével való kapcsolattartásban segédkezett.”Ma már eljutottunk oda, hogy a legutolsó utcába is ki merek félelem nélkül
201
Interjú Édes Kriszta projektmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós
78
menni, ismerem az ottaniakat, elbeszélgetünk. Ez nem tudott volna nélkülük kialakulni, ide nem lehet csak úgy besétálni.” 202 Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatos kérdésem az elérés széleskörűségére vonatkozott, mely kapcsán megtudtam, hogy viszonylag kis arányhoz sikerült eljutni, nagyjából a lakosság 25-30%-hoz, annak ellenére, hogy egy hosszú ideig tartó folyamatról beszélhetünk. Itt is szóba kerül a személyi probléma. A fent említett kapcsolatteremtés szükséges és hasznos volta ellenére úgy gondolja az interjúalanyom, hogy a roma elnök kellő önállóságának hiányából is fakadhat az elérés mértékének alacsony szintje. „Alapvetően magára volt hagyva, saját belátása szerint csinálta, így próbálta minél kevesebb energia bedobással letudni.”203 A bevont személyek kiválasztásának témáját érintve megtudhatjuk, hogy leginkább
az
körülmények
esetmenedzserek determinálták
a
számának csatlakozó
maximumát alanyok
meghatározó
pályázati
mennyiségét,
ugyanis
esetmenedzserenként legfeljebb húsz fővel volt lehetőség foglalkozni. A célcsoport esetében pedig elmondható, hogy a kezdeti szakaszban sikerült egy lelkes tábort toborozni, azonban a támogatói döntés elhúzódása miatt eltűnt a motiváció. „Fél év eltelte számukra feldolgozhatatlan. Két-három hónap után folyamatosan kérdezgették, hogy mikor lesz már abból valami, amire jelentkeztek.” Átverve érezték magukat és a minimális bizalmuk is megrendült. Ebből kifolyólag a végrehajtás megkezdésére teljesen új csapatot kellett szervezni, ami komoly kihívásnak bizonyult annak fényében, hogy a „telepiek” körében futótűzként terjednek az információk. Amikor beindult a projekt és látta a célcsoport annak valamilyen szintű eredményét, egy részük újból érdeklődővé vált. 204
Számszerűsítve 138 egyéni fejlesztési tervet készítettek el, azonban a személyek 80%-a lecserélődött a fenti okok miatt. Ugyanakkor a szakmai vezető véleménye szerint sokkal több személyhez jutott el a program, legalább 300 embert érintett, ha az alkalmi rendezvényeket, egy-egy tréningen vagy képzésen való részvételt is számításba vesszük. Arra a kérdésre, hogy a bevont személyek aránya, ez a hozzávetőlegesen 10% elegendőe a változás megindulásához, igenlő válasz érkezett a projekt vezetője részéről. Elmondta, hogy alapvetően jó a koncepció, hiszen ha nem is napi, de heti szinten bele tudnak folyni a lakók mindennapi életébe, érzik a törődést és a mintakövetés szempontjából is
202
Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 204 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 203
79
kulcsfontosságú. Azokon, akik állandó résztvevői voltak a programnak, tapasztalni lehetett a változást az öltözködéstől kezdve, a beszédstíluson át a viselkedéséig mindenben. Megemlíti, hogy ez a „futó ingerek” problémáját tudja mérsékelni: a telepeken, elzártan élnek, ritkán találkoznak a szegregátumon kívül más emberekkel, „ebbe kelnek és fekszenek”:205 Ezt alátámasztja Rácz Béla roma vezető álláspontja is, aki úgy véli, először csak kis léptékben kell megkezdeni a fejlesztést, viszont a sikeresen bevontak kezét nem szabad elengedni utána és „ezáltal a többieket képesek lesznek pozitív irányba formálni.”206 Ezzel ellentétes véleményt fogalmaz meg az egyik szociális munkás, aki szerint nagyon kevés ez a 10%. Ráadásul elmondása szerint feszültséget szít közöttük, ugyanis irigykednek egymásra. A cél szerinte egy kis közösség létrehozása lenne, ám az előző szakmai csapat esetében elmaradt ennek kialakítása, kezdetben még a főzések is elkülönülten mentek végbe. „Ha az első perctől közösséget alkotnak, akkor lett volna hatással a többire.”207 A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott, a Vöröskereszttel közös területrendezés is sikeresnek mondható, ugyanakkor még kevés a tartós szemléletmódbeli változáshoz. Egyfelől meg kell találni, hogy mivel motiválhatóak a lakók, másrészt egy alkalomtól még nem lesz igényük portájuk tisztántartására. Tehát rendszeresség és motiváció szükségeltetik erre a célterületre. Konkrét programelemek megvalósulása A többszintű interjúkészítés során a tervben foglalt sarokpontokra direkt módon kitérve igyekeztem feltérképezni, hogy ezek az eredeti koncepcióhoz képest mennyire valósultak meg a gyakorlatban, vagy volt-e bármilyen más kezdeményezés a projekt során. Első körben a megvalósult közösségépítő programelemekre voltam kíváncsi. Édes Kriszta szerint a Komplex telep-program összes részletét tekintve közösségépítőnek mondható, hiszen az egyéni fejlesztési tervek kimunkálását leszámítva minden közösségi szinten zajlott, akár gondolva a Kiskert-programra, vagy a tematikus rendezvényekre. Kihangsúlyozta, hogy a hagyományoknak, a kultúrának fontos szerepet szántak, de a tereprendezési feladatokat is közösen hajtották végre. Mindezek mellett az esetmenedzser
205
Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) Interjú Rácz Bélával, az Országos Roma Önkormányzat helyi vezetőjével, 2016. április, Törökszentmiklós 207 Interjú Romhányné Horváth Mária esetmenedzserrel, 2016. április, Törökszentmiklós 206
80
említést tesz az együttes főzésekről, kirándulásokról és ide sorolja a képzési foglalkozásokat is, melyek ugyanúgy közösségben valósultak meg. A tematikus alkalmakról is szót kell, hogy ejtsünk, melyek leginkább az egyházi ünnepek és települési hagyományok köré szerveződtek. Ilyen volt a szüreti mulatság, vagy a húsvéti készülődés, amin a telepek lakosságának többsége jelen volt. A roma értékek mentén történő közvetítés viszonyában kiderült, hogy egyes programok során a cigány népzene vagy tánc került beépítésre, de volt olyan főzőverseny, ahol kifejezetten roma ételeket kellett elkészíteniük. Emellett voltak kifejezetten roma nőket célzó foglalkozások, melyek több területet vettek irányba. A roma szépségszalon a külső megjelenést, az öltözködési kultúra fejlesztését szolgálta, alapvetéseket az esztétikumról. Ez kevésbé bizonyult sikeresnek, amit a megvalósító személyének tudnak be. Direktívaként fogalmazódtak meg gyermekneveléssel kapcsolatos képzések, mely során az együtt tanulás, a konyhai higiéné és a hagyományos női szerep is kiemelésre került. Továbbá házi betegápoló tanfolyamot indítottak nekik, hogy felébresszék készségüket a szegregátum időseinek megsegítésére, az empátia fejlesztése mellett pedig minimális szakmai tudást is igyekeztek átadni a foglalkozások során. Képzések esetében az eredeti tervekben szerepelt üvegfúvó és húsipari képzés a korábban ismertetett okok miatt (gyakorlati hely visszamondta) meghiúsult. Parkgondozó szakképzésben vehetett részt a célcsoport. Ennek kapcsán azonban leszögezi a projekt vezetője, hogy a valóságban nem sok esély van az itteni képzések munkaerőpiacon történő alkalmazására, a „rendes” foglalkoztatásba való bekerülésre, így inkább a közmunkában hasznosítható tudást próbáltak átadni nekik. Ott ugyanis sok olyan feladat van, mint virágültetés, parkgondozás vagy városszépítés. Képzési elembe egyébként 2020 fő került bevonásra, akik kettő-kettő képzésben tudtak részt venni. Ilyen volt a 7-8. osztályos oktatás és a hozzá kapcsolt alapkompetencia-kurzus, a másik irányvonal pedig az említett parkgondozó képzés, melyhez szintén általános tudásbővítési foglalkozás társult. Az egységes elem esetében informatikai és társadalmi ismeretekre tehettek szert. A kisebbségi elnök úgy véli, hogy a parkgondozó képzés „nem túl ütős, de jó, mert addig is tanulnak valamit.”208 A Közösségi Beavatkozási Tervben megfogalmazódott külön területként a gyermekeket célzó programok szükségessége. Ez mondhatni intenzív eleme volt a projektnek, ugyanis a Biztos Kezdet programmal összehangolva folyamatosan tartottak
208
Interjú a ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)
81
korrepetálásokat, tanulószobát üzemeltettek és számos felzárkóztatási foglalkozás is megvalósult. A konkrét programelemek kapcsán nem mehetünk el a Kiskert-program mellett. A Szolgáltatóház területén került kialakításra a művelésre alkalmas földterület. A kezdeményezést egyébként nagyon sikeresnek minősítették az interjúalanyok.”A kiskert rendbetétele nagy eredmény. Saját pénzüket tették bele, megvették a vetőmagot, sajátjukként gondozzák. Ennek nagy haszna van, megbecsülik.”209 Egyébként az itt megtermelt zöldségeket a város konyháján hasznosítják, de a közösségi alkalmak során tartott főzések alapanyag-készletét is gazdagították. Végezetül az egészségügyi állapot javítását szolgáló célokról is említést kell tennünk. Az elhangzott vélemények alapján ez a rész akadozott, minimális mértékben valósult meg, ugyanis például szűrőbuszok sem voltak. Csak a Szolgáltatóház területén történt általános állapotfelmérés (vérnyomás, vércukor), illetve egy kardiológiai vizsgálat. Sajnos amúgy is közöny fogadta az irányú törekvéseiket: a dohányzásról leszoktató foglalkozás kudarcba fulladt, annyira nem volt érdeklődő, hogy le kellett állítaniuk. Ezt a projektmenedzser annak tudja be, hogy egy külsős, idegen személy „hiába osztja az észt”, nem hallgatnak rá, nincs kapcsolat közöttük, hiányzik a bizalom.”Én, aki két éve napi kapcsolatban vagyok velük és azt mondom neki, hogy le kéne állni, mert káros, ezerszer jobban elgondolkodik rajta.”210 A fentiek ismeretében a lakossági kérdőívezés során a következő programelemről való értesülésük, az abban való részvételük felől érdeklődtem: Kiskert-program, betegápoló képzés, alapkompetencia-képzés, 7-8. osztályos képzés, Roma szépségszalon, anya- és asszonycsoport, egészségügyi szűrések, gyermekeknek tartott foglalkozások, valamint a tematikus napok és adósság/konfliktuskezelő tréning. Ezek alapján a következő képet kaphatjuk:
209 210
Interjú Fejes Tibor alpolgármesterrel, 2016. április, Törökszentmiklós Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)
82
Adósságkezelés
74,1 22,2
Tematikus napok Gyermek foglalkozás
22,2 44,4
29,6
Egészségügyi szűrések
33,3 44,4
22,2
25,9
37
Asszonycsoport
44,4
Anya-csoport
44,4
Roma szépségszalon
44,4
40,7 44,4
7-8. osztályos képzés
22,2
Betegápoló képzés
44,4
11,1
51,9
7,4 14,8
33,3
29,6 0%
3,7
63 40,7
Kiskert-program
11,1
51,9
40,7
Alapkompetencia
3,7
29,6
20%
40%
Nem hallott róla
25,9 40,7
60%
80%
100%
Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett benne 8. Diagram A törökszentmiklósi Komplex telep-program főbb elemeinek elérése az északi-szegregátum lakosságának körében
A kérdőív válaszai alapján a 7-8. osztályos képzés híre jutott el a legtöbb „telepi” lakoshoz, szám szerint 77,8%-uk legalább hallott róla. Csupán egy tizedszázalékkal maradnak el mögötte az egészségügyi szűrések és a tematikus napok. A megkérdezettek több, mint 70%-a pedig a gyermekfoglalkozásokról és a Kiskert-programról is értesült. Összességében tehát elmondható, hogy az adósságkezelő tréninget (26% hallott róla) leszámítva mindegyik programelem 50%- feletti, a tizenegy komponens közel fele pedig több, mint 70%-os ismertséget jelez. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az interjúkban elhangzottakkal szemben sikeres volt a programelemek kommunikációja.
Kiskert-program
1,7%
Betegápoló képzés 15,3%
18,6%
7-8. osztályos képzés Alapkompetencia
11,9%
11,9% 6,8%
18,6%
Roma szépségszalon Anya-csoport Asszonycsoport
5,1% 1,7%
3,4% 5,1%
83
Egészségügyi szűrések
A foglalkozásokban, képzésekben való részvétel szerint az 54 válaszadó összesen 118 esetben jelölte meg, hogy részt vett a vizsgált programelemben. Amennyiben ezt a 118 említést tekintjük 100%-nak, a kördiagramban látható, hogy a kiskert-program és az egészségügyi szűrések, valamint a tematikus napok voltak a legnépszerűbbek. A megkérdezettek szempontjából legkisebb arányú részvétel az adósságkezelő tréning és az anya-csoport esetében volt.
Kiskert-program Betegápoló képzés 7-8. osztályos képzés Asszonycsoport Alapkompetencia Adósságkezelés Gyermek-foglalkozások Tematikus napok Egészségügyi szűrések Roma szépségszalon Anya-csoport
Átlag
Szórás
5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 4,9 4,9 4,8 4,0 3,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,3 0,6 0,9 0,0
Résztvevők száma 22 14 8 6 4 2 14 18 22 6 2
A programelemekben résztvevő válaszadók egytől ötig skálán osztályozták, mennyire tartották hasznosnak azokat. Az így felállított rangsor alapján az adott programba bevontak véleménye szerint a kiskert-program és a betegápoló képzés volt a legnépszerűbb. Ezek esetében a szórás értéke is alacsony, vagyis a válaszadók véleménye homogénnek tekinthető. Ugyancsak kedveltek voltak a gyermekfoglalkozások, a tematikus napok és az egészségügyi szűrések. A személyes elbeszélgetés során egyéként minden alany mást emelt ki: egyikük a kiskert-programot dicsérte, a másik személy a felzárkóztató programot tartotta rendkívül hasznosnak („Volt olyan anyuka, aki még a saját nevét sem tudta leírni, most már folyamatos mondatokat is tud.”). Egy további megkérdezett pedig a főzések közösségépítésre gyakorolt jótékony hatásáról számolt be. Az intézmények szakmai felkészültsége Az eredeti tervek alapján 9 esetmenedzser dolgozott volna a programban, azonban idő közben 7 főre redukálódott létszámuk, ráadásul közel felük a projekt végrehajtási szakaszának félidejében lecserélődött.
84
A szakembergárdát illetően mondhatni egyöntetű vélemény fogalmazódott meg, hozzáállásukat nem találták megfelelőnek. „A helyi szociális intézmények működése szempontjából is nagy kérdőjeleket vet fel a dolog. A bevont szakemberek milyen tevékenységet végezhetnek mindennapi munkájukban, ha itt ennyire nem hatja meg őket semmi?”211 Tovább fűzve ezt a gondolatot kijelentette a megkérdezett, hogy csak a papír foglalkoztatta őket, harcolni kellett azért, hogy bármit is tegyenek. Ehhez az állásponthoz csatlakozott az alpolgármester is, aki markánsabban fogalmaz: „A szociális ellátórendszer rosszul működik. Csak az íróasztal mögül intézkednek, nem mernek kijönni a cigányokhoz.”212 Hozzáfűzte, hogy ez a szegregátum lakosságának visszajelzéseiből is egyértelmű volt, valamint meglátszott, hogy mely családok életében volt ténylegesen jelen az esetmenedzser - például a képzéseken tanúsított viselkedésükből - és ki az, aki csak névlegesen, a bérkiegészítés okán volt a programban. Az alpolgármester beszélgetésünk során elmeséli, volt rá példa, hogy mondhatni, elcsaltak foglalkozásokat. A képzéseket fotókkal kellett dokumentálni a könyveléshez, „így megcsinálták azt, hogy átöltöztek, utána megint lefotózták az egészet, mintha egy másik napon készült volt a kép.” Egy másik történet alapján pedig a „családsegítőből ketten is esetmenedzserek voltak, és ők manipulálták leginkább a dokumentációkat, közben meg fertőtlenítették a kezüket, miután a cigány gyermekhez nyúltak.”213 Tehát leszögezhető, hogy az esetmenedzserek jelentős hányada nem volt aktív részese az „alá” tartozó családok életének, megsegítésének, hozzáállásuk pedig közel sem nevezhető még csak elégségesnek sem. Mindezekből kifolyólag félidőben egy estet szerveztek a szociális munkások számára, ahol a „patronáltjukkal” közösen kellett részt venni és bemutatni az életüket, a velük kapcsolatosan elért eredményeket, ezzel rákényszerítve őket a személyes kontaktus kialakítására. Végül a szakmai gárda döntő többsége lecserélődött a városvezetés kezdeményezésére, de az új felállás sem hozott nagymértékű változást: „csak egy-két ember volt a csapatból, aki szívvel-lélekkel csinálta, ha kellett szabadidejét feláldozva is foglalkozott velük.”214 Ennek kapcsán egyébként Rácz Béla részéről megfogalmazódik az igény roma származású szakemberek bevonására, ugyanis úgy véli, hogy „bennük jobban megbíznak a cigányok”.215 A nyilatkozó esetmenedzser szintén a segítségnyújtás hiányáról és a szakemberek 211
Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 213 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 214 Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós) 215 Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 212
85
érdektelenségéről számol be, amikor elmeséli a várandós nőkkel kapcsolatosan, hogy gyakran a bürokrácia útvesztői és az abban való eligazodáshoz szükséges, alapvető kompetenciák hiányában tartják meg az eredeti szándék szerint nem tervezett gyermeket. „Elmegy a nőgyógyászhoz, ad neki egy időpont a védőnőhöz, a védőnő ad neki egy telefonszámot a kormányhivatalhoz, ahová szintén időpontot kellene foglalni és bemenni Szolnokra. Na, itt már a cigányság elakad, inkább legyintenek egyet és, marad a gyermek.”216
Jelen voltak, segítettek 29,6%
Valamennyire segítettek, ha kellett elérték őket
44,40%
Nem segítettek semmiben, nem voltak jelen
3,7%
Nem tudja/Nem válaszol
22,20%
9. Diagram A szociális munkások jelenlétének és aktivitásának megítélése
A telepi felmerés során kérdést fogalmaztam meg a programban dolgozó szociális munkások hozzáállásával és jelenlétükkel kapcsolatosan. A megkérdezettek 44%-a nem tudott a kérdésre válaszolni, melyből az kikövetkeztethető, hogy közvetlenül hozzájuk, személyesen nem értek el a szakemberek, maximum egy-egy közösségi program erejéig. Ha a véleményt alkotni képesek elemszámát vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy a válaszadók abszolút többsége elégedett a szociális munkásokkal, jelenlétükről és segítségnyújtásukról tudtak beszámolni. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a „nem segítettek semmiben, nem voltak jelen” kategóriát választók aránya 40%-os méretet ölt, így a két szélsőérték meghatározó. Az „is-is” opciót mindössze 6,7% jelölte meg. Ez Ózdhoz képest kevésbé egyértelműen bizonyítja az esetmenedzserek rátermettségét és munkájuk iránti odaadásukat.
216
Interjú az esetmenedzserrel (Törökszentmiklós)
86
Az önkéntesek bevonását illetően említésre méltó az Agapé Gyülekezet. Eredetileg a történelmi egyházakat szerették volna bevonni, de azok elzárkóztak az együttműködéstől. A projekt második felében valósult meg az Agapé karizmatikus egyházzal való kooperáció. Ennek eredményeképp istentiszteleteket, bibliatanulmányozó alkalmakat tartottak a telep lakosságának. A vallási szegmens beágyazása tehát sikeresnek bizonyult: jelenleg már 150 fő részvételével tartanak összevont istentiszteleteket a gyülekezet szolgálói pedig látogatják a családokat, főleg a problémás, drogfüggő egyéneket. Ezzel kapcsolatosan Törökszentmiklós esetében is érdemes megvizsgálni a telepszerű környezetben élők valláshoz fűződő viszonyát. Ezen elem fontosságát, mint a program egyik nagy hiányosságát, már az ózdi projekt elemzése során ismertettem, így most csak a szegregátum vallásosságának felmérésére szorítkozom.
22,2%
igen 55,6% 22,2%
igen, a magam módján
nem
10. Diagram A vallásosság mértéke a törökszentmiklósi I. szegregátum esetében
A diagram jól szemlélteti a helyi cigányság valláshoz kötődő viszonyát: a megkérdezettek közel 78%-a vallásosnak tartja magát, ebből 55,6% határozott véleménnyel bírt a felmérés során, 22,2% pedig a maga módján, de vallásosnak titulálta voltát. A „nem vallásosak” aránya 16% volt. A fenti számok alapján megállapítható, hogy a törökszentmiklósi, szegregátumban élő cigányság döntő többsége vallásos. Ezt megerősíti a helyi roma vezető nyilatkozata is, mely szerint a vallásosság jelen van a romák életében. Édes Kriszta véleménye szerint pedig nagyon fontos lenne a keresztény értékrend programba ültetése, az egészet megalapozhatnák vele, mely álláspontot osztja a megkérdezett esetmenedzser is. Fejes Tibor szerint a telep-program nem működhetne 87
vallási elem nélkül, legkevesebb kötelező konzorciumi partnerséget kellene egyházi szereplővel, a romák ugyanis istenfélő emberek, továbbá nagy szükség lenne a hitélet iránymutatásaira is. Társszervezetek értékelése Az önkormányzat, mint főpályázó hozzáállásáról is megkérdeztem az interjúalanyokat. A projektmenedzser elmondása alapján kezdetben az új városvezetés szkeptikusan állt a Komplex telep-programhoz, hiszen ez egy örökölt projekt volt számukra, kézzel fogható eredményét pedig akkor még nem látták, így kellett egy kis idő, mire a „program magára talált”. Ugyanakkor megfogalmazza a képviselőtestület nem egyöntetű hozzáállásával kapcsolatos kritikáját, mely szerint csak néhány személy elkötelezett a projekt sikere iránt. A cigányság helyi vezetője úgy véli, hogy a képviselők nincsenek a romákra vonatkozó stratégia kidolgozásához szükséges tudás birtokában, ahogy a regnáló kormány sem tudja a „hatásos receptet”. Az esetmenedzser pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy a városvezetés hozzáállása megfelelő, de általánosságban a képviselőtestületét nem ismeri. A Komplex telep-program során kötelező jelleggel megállapodás köttetik az Országos Roma Önkormányzat helyi képviseletével. Érdemes áttekinteni munkásságukat és a projektben elfoglalt szerepüket. Ennek kapcsán a megkérdezettek véleménye nem teljesen egységes, de ugyanakkor összességében mindegyik fél elégedetlen a munkásságukkal. Első körben a városvezetés utal a roma elnök alkalmasságának kérdésessége, ugyanis azt gondolja, tényleges munkát nem végez a kisebbségi vezető. „A cigányságot azokban az időkben is meg kellene szólítani, amikor nincs aktívan jelen az önkormányzat.”217 Mindezek ellenére az alpolgármester elismeri, hogy a városvezetéssel együttműködő magatartást tanúsít, nem úgy, mint a cigány érdekképviselet többsége. Ketten közülük „uzsorások”, így a cigányság megsegítése helyett inkább mélyítik a telepszerű környezetben élő romák kilátástalanságát. Egyszóval tényleges érdekvédelmi tevékenységet nem lát el a roma vezetés, hiányzik a felelősségtudat, inkább csak kihasználják a képviselt csoport kiszolgáltatott helyzetét. „Az itteniek szemében tiszteletet jelent, de úgy tapasztalom, hogy rossz célokra használják fel. Gyakran van a roma vezetők között ellentét, és ilyenkor a saját táborukat tüzelik fel. Csodálatos dolgok tudnak ilyenkor kialakulni.”218 217 218
Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) Interjú a projektmenedzserrel (Törökszentmiklós)
88
Maga Rácz Béla úgy nyilatkozik, hogy a roma önkormányzatnak nincs kompetenciája, csupán mintát tudnak szolgáltatni az érintetteknek. Egyébként a vezető elismeri képviselőtársairól, hogy uzsoraügyleteket folytatnak és kijelenti, hogy ő igyekszik minden erejével fellépni ez ellen. „Megmondtam a képviselőtársaimnak, hogy Ti nem viselkedhettek deviáns módon, nem árulhattok büdös húst, nem adhattok kamatra pénzt, nektek kell példát mutatni.”219 Álláspontja szerint „Ma Magyarországon a cigányságnak nincs érdekképviselete.”220 A helyi romák vezetése egyébként mondhatni egy személyben csatlakozott csupán a projekt végrehajtásához: Rácz Béla korábban ismertetett aktív közreműködői (szervezés és kommunikáció) hozzáállásával segítette a program megvalósulását. Arra a kérdésre, hogy milyen civil szervezetek segédkeztek a programban, legtöbben a Vöröskereszt megyei szervezetét említették. Bár konzorciumi tag volt, ettől függetlenül sokban segítette a sikeres megvalósulást, végig jelen volt: képzésekkel, életmentő és elsősegély-oktatással, közösségi alkalmak szervezésével erősítette a végrehajtás szakaszát. A szervezeten kívül még a helyi Cukorklub és az Agapé egyház közreműködése volt jelentős. A többi civil szervezetet nem tartják szakmailag kellően elhivatottnak, ugyanis csak ellentételezés fejében várható tőlük segítség.
2. Szófelhő A városvezetés és a helyi roma önkormányzat segítőkészségével kapcsolatos vélemények
219 220
Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós)
89
A törökszentmiklósi Komplex telep-program összegzése Az interjúkészítés során több kérdést is céloztam az alanyok programról alkotott véleményének felmérésére. Összességében a megkérdezettek döntő többsége sikeresnek, hasznosnak ítélte a projektet. Megfogalmazódott a cigányvezető részéről, hogy 25 éves pályafutása során még nem találkozott ilyen konkrét tervvel a cigányság felzárkóztatására vonatkozóan. Kinyilvánítja azon álláspontját, mely szerint a rendszerváltás óta nem történt meg projektszerűen a romák „felrázása”. „Annak érdekében, hogy a cigányság mentalitását, szemléletét formáljuk, kell egy team, aki napi szinten tartja a kapcsolatot a romák családokkal.”221 Úgy véli, hogy alapvetően a cigányság magára van hagyva, sok esetben nem rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges kompetenciákkal. Ezért jó a Komplex telep-program, mert pozitív példákra van szükségük, melyet a benne résztvevők közvetíthetnek. „Ha engem 8 évre bezárnak a pszichiátriára, nyilván azt a mintát követem, ha pedig egy kutatócsoporttal zárnak össze, akkor az lesz a mérvadó.”222 A projekt során alkalmazott settlement típusú szociális munkáról egyöntetűen pozitív véleménnyel voltak az interjúalanyaim. Határozottan kinyilvánították annak szükségességét, úgy vélik, hogy ez a „járható út” hosszútávon: olyanba fektetnek energiát, ami később ugyan, de megtérülni látszik. Rácz Béla szerint ez a módszer volt a Komplex telep-program „Ferrari-ja, motorja”. A telepszerű lakókörnyezetben élők kitörési lehetőségeit latolgatva megfogalmazzák, hogy ez külső segítség nélkül nem megy. „A cigányság egy mélyre ültetett babszem, amely próbál kitörni, de az évek alatt rárakódott réteg megakadályozza ezt.”223 A tanulás, képzés és a szülők felelősségét kell hangsúlyozni számukra, illetve prevencióra van szükség szinte minden célterületen. Ez önmagában azonban kevés: alapvető felzárkóztatás szükségeltetik, hiszen hiába van végzettségük, ha viselkedésükben és megjelenésükben nem alkalmasak a munkakör betöltésére. A fentebb elemzett emberi tényező, a szakembergárda megfelelő hozzáállása nélkülözhetetlen tehát. Néhány szavas jellemzés alapján a következő kifejezésekkel, jelzőkkel illették a projektet: harcos, lelkesítő, sokszínű, családok megsegítése, határozottság, kitartás, eredményesség, felzárkóztatás, hatékonyság és szemléletformálás.
221
Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) Interjú az ORÖ helyi vezetőjével (Törökszentmiklós) 223 Interjú az alpolgármesterrel (Törökszentmiklós) 222
90
Az I. számú szegregátum területén lefolytatott kérdőívezés során kitértünk a program folytatásának szükségességére is, melyre a válaszadók szinte egyöntetűen igenlő választ adtak. Összességében a megkérdezett, résztvevő felek beszámolnak változásról, azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy két év alatt nem várható óriási mértékű fejlődés. Az első körös pályázat leginkább a feltérképezésre és tapasztalatszerzésre, valamint egy hosszabbtávon megvalósuló változás megindulására volt alkalmas. A jelenlét, az emberi tényezők (hozzáállás, akarat) merőben befolyásolják a célok elérését, ezáltal ezeknek központi, fajsúlyos szerepet kell kapniuk a továbbiakban is.
91
3.4 A két település programjainak tanulságai a kutatási eredmények tükrében Dolgozatom végén szükségesnek tartom az eddig ismertetett kutatási anyag összefoglalását, a Komplex telep-program végső értékelésének elvégzését és javaslatok megfogalmazását. Az ózdi és törökszentmiklósi projektek mentén történő analízissel kapcsolatosan fontos leszögezni, hogy a szegregációval leginkább sújtott magyarországi régiók, ÉszakMagyarország és Észak-Alföld területén elhelyezkedő településekről van szó, méretüket tekintve pedig mindkettő középvárosi besorolás alá esik (20-100ezer fő), és járásszékhely városi ranggal is bírnak. Habár akadnak eltérések akár a cigányság lakossághoz viszonyított számarányaiban, vagy a foglalkoztatási struktúrát illetően, a fentebb ismertetett tulajdonságok alapján alkalmasnak találtam alaposabb vizsgálatukra. A program előkészítési szakaszáról általánosságban elmondható, hogy a célcsoport halmozottan hátrányos helyzetéből fakadó tanult tehetetlenségük a motiváció nagyfokú hiányát eredményezi, így megszólításuk, programba történő becsatornázásuk nehézkes, részvételük mértékét a támogatói szerződések elfogadásának hosszadalmas folyamata pedig tovább rontja. Az ilyen programok esetén tehát rugalmasabb ügyintézési metódusokra lenne szükség. Konkrétan megvalósult programelemekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy a kevésbe összetett, viszonylag rövid időben belül, kézzel fogható eredményt produkáló kezdeményezések
a
népszerűbbek.
Leginkább
az
egészségügyi
szűrések,
a
gyermekfoglalkozások és a Kiskert-program hírét sikerült eljuttatni a szegregátum lakosságához. Legkevésbé ismertnek az adósság- és konfliktuskezelő tréning mutatkozott, melynek legvalószínűsíthetőbb oka annak megfoghatatlansága. A célcsoport alapvető szükségletekért folytatott, mindennapos küzdelme mellett pedig ez a foglalkozás érdektelenségbe fullad. Közösségépítés A célkitűzésben megfogalmazódott közösségépítést mondhatni jól szolgálták a megvalósuló programelemek, hiszen számos tevékenység csoportosan ment végbe: a tereprendezéstől az általános iskola 7-8. osztályos képzésén át a barkács-foglalkozásokig szinte minden. A közös munkavégzés élménye, a gyermekekkel való együttes tanulás, kirándulások és az egymással történő tapasztalatcsere jótékony hatással volt a programban résztvevő személyekre. A szűkebb alcsoportokat célzó foglalkozások kapcsán több esetében tapasztalható volt önszerveződésük, mondhatni „közösséget 92
hoztak létre a közösségben”. Kiemelten fontosnak tartom a fent sorolt tevékenységek közösség-összekovácsoló szerepét, annak tükrében, hogy a lakóhelyi szegregációval érintett csoportok esetében megjelenik a közösségi tér hiánya, mely összefüggést mutathat érdekérvényesítő képességeikkel és szolgáltatásokhoz való hozzáférésükkel. Közösségszervező értékek összehangolása, mintakövetés A kiírásban szereplő roma értékközvetítő eszközök azonban korlátozottan bizonyultak alkalmazhatónak, hiszen a vizsgált célcsoport esetében ezek már kevéssé tekinthetőek kötőerőnek. Ugyanakkor elengedhetetlen a közösségi értékrendszerhez való közelítés, melynek a főleg egyházi ünnepek köré szerveződő tematikus napok jó alapot biztosíthatnak. Ehhez érdemes lenne lokálisan jellegzetesnek mondható hagyományokat is becsatornázni. A pozitív mintakövetés érdekében fontosnak tartanám, hogy híres roma emberekkel prevenciós jellegű foglalkozások kerüljenek megszervezésre, példakép kialakítására való törekvésekkel összehangolva. Ezt már fiatalon, kora gyermekkorban meg kell kezdeni, párhuzamosan a felnőttek iskolázottsági szintjének javításával. Vallás Vallás tekintetében megállapítható, hogy a telepek lakóinak döntő többsége istenfélő, ugyanakkor kifejezett hitéleti elem nem fogalmazódott meg a Komplex telepprogramban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy erre nagy szükség lenne, kvázi alappillérként kellene szolgálnia a jövőbeni telep-programok során. Mindezekből kifolyólag a vallási elem nagy hiányossága a TÁMOP 5.3.6-11/1-nek. Ezt ki kellene terjeszteni már a kora gyermekkori nevelésre is (játékos, interaktív módon). Szakmai elhivatottság, settlement szociális munka A kapcsolódó intézmények szakmai felkészültségét illetően el kell mondani, hogy az esetek döntő többségében nem a szaktudás hiánya ütközik ki, sokkal inkább az egyes személyek attitűdbeli eltérései, melyek azonban komolyan befolyásolják a végrehajtás sikerességét. Ennek kapcsán úgy vélem, hogy sokkal szigorúbb szűrőre lenne szükség, akár a javadalmazással történő motiválás fejében is. Gondolok itt leginkább arra, hogy tisztességes ellentételezés fejében csak erre a feladatra tudjanak koncentrálni, máshol ne álljanak foglalkoztatásban. Így felmerül a pályázati forrás átcsoportosításának szükségessége, annak személyügyi kiadások felé történő elmozdítása. Nagyon fontos, hogy elhivatott, a szükséges kompetenciák teljes birtokában lévő esetmenedzserek kerüljenek alkalmazásra, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a 93
settlement típusú szociális munkavégzés területén, kiégésük elkerülése érdekében pedig a szakmai vezetőség folyamatos lépéseket kell, hogy tegyen. Itt nem mehetünk el a szakmai vezető felelőssége mellett, mely nem csak a „burn-out” megakadályozásra szorítkozik, de folyamatosan kell, hogy felügyelje a szociális munkásokat, valamint szükséges közös egyeztetéseket kezdeményeznie, hogy a tapasztalatcserével egymás munkáját segítsék, és kiszűrje „megélhetési” esetmenedzsereket is. Tevékeny jelenlét A jelenléten alapú szociális munka sikeresnek bizonyul a telepszerű környezetben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok életkörülményeinek javításában. Félutas megoldásként szolgál a szegregátumból való kiszakadásra: a szociális munkás képviseli a „többségi” társadalmat, aki empátiával van felé és segítő jobbot nyújt. Úgy vélem, hogy mindenképp kell ez az átmeneti szint, hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez ugyanis időre, fokozatosságra van szükség. Talán kimondhatjuk, hogy hosszútávon csak ez a módszer lehet működőképes. Azonban ehhez elengedhetetlen annak hosszú távú fenntartása és nem megengedhető szakaszos megvalósítása. Ennek vonatkozásában azonban fontos, hogy a kész elemek irányából eltolódást érjünk el, hogy a bevont személyek tevékenyen működjenek közre a rehabilitációban Alulról, az alapoktól kell kezdeni az építkezést. A settlement szociális munkához kapcsolódva megfontolandó lenne egy hasonló jelleggel, bizonyos szintű közösségi beépüléssel egybekötött rendőrségi pont kialakítása a szegregátumok területén. Működését tekintve a ponton fogadóórát lehetne biztosítani a helybéli panaszos ügyeknek fórumot szolgáltatva, ahol másrészt bűnmegelőzési foglalkozások, előadások megtartására lenne lehetőség. A körzetért felelős rendőr pedig főállásban, fizikálisan a szegregátum területére lokalizálódna, napi szintű bejárásokat tartana. Ezzel a helyiek megszoknák jelenlétét, visszaszorítva a bűncselekmények elkövetését, illegális tevékenységek folytatását. A szakembergárda szempontjából releváns megállapítás továbbá, hogy a hozzáállásuk kérdéses volta mellett létszámuk igencsak elégtelennek bizonyul. Ahhoz, hogy ténylegesen jelenlét típusú szociális munka valósulhasson meg, hogy rövidebb időn belül tartós eredményt lehessen elérni, fokozott létszámra van szükség. Emellett pedig az amúgy is szerteágazó feladatkörük lehetséges szintű letisztulása nélkülözhetetlen, hogy a más által is elvégezhető munkák ne vegyék el az időt a családokkal történő foglalkozástól. Ennek kapcsán említésre méltó még a bürokráciából fakadó túlzott papírmunka, mely 94
realizálásra szorul. Sokszor kézzel nem fogható, de hosszú távon nagy eredménynek számít, amit sikerül elérniük, de a papírozás mellett ezek a valójában lényegi dolgok eltörpülnek. Felelős cigányvezetők Társszervezetek esetében legtöbb kritika az Országos Roma Önkormányzattal szemben fogalmazódott meg, melyek az aktivitásukat, tényleges érdekvédelmi tevékenységüket kérdőjelezik meg. Mindkét település esetében elmondható, hogy a program során egyszemélyi részvétel valósult meg csupán a kisebbségi vezetés részéről, egymással való viszonyukat konfliktusosság jellemzi, többek feddhetetlensége vitatható. Alapjaiban kellene megreformálni a cigány érdekképviseletet, ugyanis vezetői kompetenciáik kétségesek, gyakran anyagi szempontok dominálnak csupán pozícióik betöltésében és az sem ritka, hogy a segítségnyújtás helyett tovább mélyítik a romák kilátástalan helyzetét (uzsorakamat). Ugyanakkor szükség lenne a telepiek életében való aktív jelenlétükre, hiszen tekintélyük van velük szemben, így jó példával tudnának elől járni. Ezzel kapcsolatosan pedig úgy vélem, hogy helyi aktivistákat kellene toborozniuk, akik segítik az összlakossággal való kommunikációjukat és rajtuk keresztül is pozitív mintát közvetítenek. Egyszóval az aktív, felelős kisebbségi vezetés megléte elengedhetetlen. Politikai cikluson átívelő tervezés Mindkét vizsgált település esetében időközben lecserélődött a politikai vezetés, ezáltal örökölt programként folytatták le a Komplex telep-program végrehajtási szakaszát. Érdemes lenne a hosszabb távú projektek kiírásának megfontolására, hogy az önző politikai érdekeltség minél inkább elkerülhető legyen. Ez ugyanis szintén rányomja bélyegét a program sikerességére. Látni kell, hogy a romák nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz, így törekedni kell az állandóság fenntartására. Végezetül pedig törekedni kell a szakemberek politikától való függetlenítésére szintén a fent megfogalmazottak okán. Lakhatás 2007-2013 közötti, Uniós programozási időszak nem engedte meg a pályázati összegek lakóingatlanok felújítására, állagjavítására történő felhasználását, ahogyan az új épületek kialakítására sem lehetett költeni az összeget. A mostani tervezési ciklus már 95
nem tiltja, sőt megfogalmazódik benne e hiányosság pótlásának igénye, mely a Komplex telep-program kapcsán is betöltetlen űrt hagyott maga után. A szegregátumok területén sok esetben lakhatásra abszolút alkalmatlan épületekben élnek családok, melynek javítása nélkül mit sem ér bármilyen törekvés. A lakóingatlanok rehabilitációja mellett pedig szociális bérlakások nagymértékű építésére is nagy szükség mutatkozik. Így a jövőben mindenképp össze kell hangolni ilyen jellegű programmal a szegregált környezet javítását szolgáló Komplex telep-programot. Önellátás A Kiskert-program sikeressége egyértelműen mutatja a háztáji gazdálkodás felélesztésének létjogosultságát. Ehhez párosítani kellene olyan foglalkozásokat, melyek az önellátás irányba mutatnak a természetben megtalálható termények, növények feldolgozása és egyéb újrahasznosítási praktikák (befőtt és lekvárelrakás, szörp készítése, használt felnőttruhából gyermekruházat) mentén. Ez pedig a következő lépcsőfok lehet a kilábalás felé vezető úton. Összefoglalóan úgy vélem, hogy hogy a Komplex telep-program eredeti célkitűzése, konkrét programelemeinek jelentős hányada megfelelő, de a fentiekben kijelölt terület irányeltolódásra van szükség.
96
Összegzés Dolgozatom feltett szándéka volt a szegregátumok körülményeinek minél szélesebb körben történő feltérképezése, ám ennek nehézségét jól mutatja a diplomamunka viszonylagosan nagy terjedelme. Egy igen sokrétű, számos területet felölelő
problémahalmazról
beszélhetünk
a
szegregált
lakókörnyezetben
élők
helyzetének kapcsán. A földrajzilag kedvezőtlenebb fekvésű térségek alapjaiban véve determinálják lakosságuk gazdasági és társadalmi helyzetet, megélhetési lehetőségeik beszűkítve. A térbeli, területi elkülönülés leginkább a szegényebb rétegekre jellemző. A szegénység és a cigányság fogalma pedig nem válaszható el egymástól, mely magával vonja a szegregátumok társadalmán belül történő, magas arányú koncentrálódásukat. A cigányság pontos lélekszámának meghatározása mondhatni egy igen ingoványos talaj, hiszen már a legelején felvetődik az alapkérdés, hogy kit tekint(het)ünk cigánynak? Tudományosan két módszer mentén lehetséges ennek vizsgálata, egyfelől önmeghatározás alapján, másrészt a környezet megítélése oldaláról. Számos kutatás tárgyát képezi össztársadalmon belüli arányuk felbecslése, azonban a dolgozatban is ismertetett kutatások olykor nagy eltéréseket mutatnak. A szegregátumok problémája nem új keletű: már évszázadokkal ezelőtt is megkísérelték az elkülönülő lakhatási életformák felszámolását, olykor az erőszakos asszimiláció módszerével élve. Mindezek azonban kudarcba fulladtak, sok esetben csupán a probléma magasabb szinten történő újratermelődését idézték elő. Mindezekből kifolyólag a telepszerű lakhatási környezet színes képet mutat: számos fajtája alakult ki a történelmi események folytán, mára már egész falvak válnak szegregátummá. A rendszerváltást követő időszak tovább rontotta az általában alacsony iskolai végzettséggel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korúak helyzetét: a magasabban képzett munkaerő iránti kereslet megnövekedésével párhuzamosan a réteg zömének állandó bevétel jelentő gyárak tömeges bezárása ment végbe. A második évrezedben nagy összegeket fordítottak – mondhatni - felzárkóztatási kezdeményezésekbe, de mindezidáig eredménytelenül. A 2010-es évek elején megjelenő Komplex telep-program azonban elsőre ígéretesnek tűnt: a szegregátumok halmozott hátrányainak felszámolását célzó, uniós
97
társfinanszírozásban megvalósuló projektek számos létfontosságú terület fejlesztését irányozta elő. A program hatékonyságát az Ózd és Törökszentmiklós városában lezajló Komplex telep-programokon keresztül vizsgáltam, melynek eredményeképpen úgy vélem, hogy feltevésem, mely szerint a komplexitás a szükséges irány, bebizonyosodott. A hozzá párosuló settlement típusú szociális munka alkalmazása szintén az egyetlen, hosszú távon működőképes módszer. Azonban számos emberi tényező következtében a megvalósulások sikeressége vitatott: a szociális szakemberek létszáma kevésnek bizonyult, hozzáállásuk az esetek döntő többségében pedig nem volt kielégítő, tehát teljes mértékben nem ment végbe a jelenléten alapú, esetmenedzserek által történő segítségnyújtás. Ehhez pedig társult a bürokrácia által bizonyos mértékben visszahúzóerő. Összességében úgy ítélem meg, hogy ez a nulladik lépcsőfok: megalapozásnak és a működőképesség felmérésének szempontjából mindenképp hasznosnak bizonyult. A folytatás szükségessége nem kérdés, de ugyanakkor az előző program tapasztalatainak figyelembe vétele elengedhetetlen a tényleges sikeresség eléréséhez, a fejlődési folyamat beindulásához.
98
Hivatkozott irodalom 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 314/2012. (XI.8.) Kormány-rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, A TELEPSZERŰ LAKHATÁS KEZELÉSÉT megalapozó szakpolitikai stratégia, Budapest, 2015, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért felelős Államtitkárság) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2006. Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf (Letöltés: 2016.05.10.) Csalog Zsolt: Kilenc cigány, Kozmosz, Budapest, 1976. Hablicsek László: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére: A roma lakosság területi előreszámítása http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/540/483 (Letöltés: 2016. május 9.) Hajdu Gábor-Sik Endre: A hátrányos helyzetű kistelepülés, mint szociológia jelenség, TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok, 2014/1. szám Havas Gábor-Kemény István: A magyarországi romákról, Magyar Szociológiai Társaság, 1995/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9503havas.htm (Letöltés: 2016.05.07.) Hilscher Rezső: A settlement- mozgalom http://www.esely.org/kiadvanyok/1989_1/asettlement.pdf (Letöltés: 2016.05.18.) http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=78 (Letöltés: 2016.04.10.) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (Letöltés: 2016.05.02.) 99
https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (Letöltés: 2016.05.02.) Kállai Ernő: A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003. Kállai Ernő: Cigányok/romák Magyarországon (Társadalomtörténeti vázlat), Budapest, 2008. http://www.kallaierno.hu/data/files/ciganyok_romak_magyarorszagon_tarsadalomtorten eti_vazlat_megismeres_es_elfogadas_kotet_QLSK2e.pdf (Letöltés: 2016.05.09.) Kemény István-Janky Béla: A 2003. évi cigány felmérésről http://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm (Letöltés: 2016. 05. 08.) Kemény István-Janky Béla: A cigány nemzetiségi adatokról http://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/05.pdf (Letöltés: 2016.05.08.) Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovich György: Társadalmi riport 2004, Budapest, TÁRKI Kopasz Marianna: Lakóhelyi szegregáció és társadalmi feszültségek a magyarországi településeken, elektronikus verzió, 2006. Kovács Katalin, Váradi Mónika: Hátrányban, Vidéken, Argumentum, Budapest, 2013. Közösségi Beavatkozási Terv (Törökszentmiklós) KSH 2001-es népszámlálási adatai, nemzetiségi adatok, nemzetiségi hovatartozás http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg (Letöltés: 2016. 05. 08.) KSH 2011. évi népszámlálás- 4. Demográfiai adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_04_2011.pdf (Letöltés: 2016. 05. 04.) KSH 2011. évi népszámlálás- 9. Nemzetiségi adatok www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf (Letöltés: 2016.05.04.)
KSH: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001b.html (Letöltés:2016. 05. 08.) 100
Ladányi János-Csanádi Gábor-Gerő Zsuzsa-Liskó Ilona-Szelényi Iván-Virág TündeNemeskéry Artúr: Szociális és etnikai konfliktusok: Válogatott tanulmányok (19752010) http://tatk.elte.hu/file/Ladanyi1.pdf (Letöltés: 2016.05.07.) Lennert József-Kovács András Donát-Farkas Jenő Zsolt-Bódi Ferenc: Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban, http://www.esely.org/kiadvanyok/2014_6/2014-6_1 1_lennertal_lakohelyi_szegregacio.pdf (Letöltés: 2016.05.07.)
Majtényi Balázs-Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010, Libri, Budapest, 2012. Ózd Város Önkormányzata: Közösségi Beavatkozási Terv, „Komplex telep-program Ózd Hétes és Velence telepeken”, TÁMOP 5.3.6.-11/1 Pályázati Felhívás a dél-alföldi észak-alföldi és észak-magyarországi Operatív Program, Szociális célú városrehabilitáció c. konstrukciójához, DAOP-5.1.1-12, ÉAOP-5.1.1./A12, ÉMOP-3.1.1.-12 Pályázati Felhívás, Társadalmi Megújulás Operatív Program: A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására a konvergencia régiók területén, TÁMOP 5.2.2/08/2 Pályázati útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása c. pályázathoz, https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016.04.10.) Pályázati Útmutató a Társadalmi Megújulás Operatív Program Komplex telep-program c. pályázati felhívásához, https://www.palyazat.gov.hu/doc/3367 (Letöltés: 2016. 05. 18.) Pokol Béla: Európai végnapjai- A demográfiai összeroppanás következményei, Kairosz Kiadó, Budapest, 2011.
101
Rácz Attila: A társadalmi és térbeli elkülönülés mintázata Szegeden a 2001-es népszámlálási adatok alapján, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/01/racz.pdf (Letöltés: 2015.05.03.) TÁRKI Monitor Jelentések 2012: Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban, 2013., http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf (Letöltés: 2016.05.03.) www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf (Letöltés: 2016. 05. 04.)
102
Egyéb felhasznált irodalom
H. Szilágyi István: Roma identitások in Romák a XXI. század Magyarországán, Multidiszciplináris konferencia a Kölcsey Ferenc Protestáns Szakollégium szervezésében, Budapest, 2001. március 24-25. Védett tulajdonságú csoportok hozzáférésének akadályai a közigazgatási döntéshozatalban, TÁMOP – 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Virág Tünde: Kirekesztve – Falusi gettók az ország peremén, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010.
103
Mellékletek
TÁMOP-5.3.6-11/1 „Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása)”megvalósulása Törökszentmiklóson és Ózdon (interjú-kérdések)
Városvezetés (polgármester/alpolgármester/jegyző) 1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán? 2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel illetné? 3, Mi a feladata egy polgármesternek a komplex telep-program során? Mennyire követte figyelemmel a megvalósulást, aktív résztvevője volt? 4, Mutassa be kérem röviden a szegregátumok történetét, kialakulásuk körülményeit! 5, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez mennyire van hatással a város egészére? 6,Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen eszközökkel kívánják megelőzni? 7, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire szolgálja Ön szerint a komplex telep-program? 8, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba? 9, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”? 10, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival? 11, Milyen a városvezetés viszonya a helyi roma vezetéssel és ez miben nyilvánul meg? 12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi tevékenységét? 13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat? 14, Milyen civil kezdeményezések, szervezetek vannak jelen a településükön, végeznek-e aktív segítő tevékenységet? Milyen a viszonyuk a városvezetéssel? 15, Milyen eszközökkel igyekeznek vonzóvá tenni településüket a befektetők számára? 104
16, Hány és milyen vállalkozás van jelen a városban? A lakosság vállalkozási kedvét milyennek találja? 17, Mennyire tehető az önkormányzati bérlakások száma? Mekkora ezeknek a kihasználtsága? 18, Mekkora a munkanélküliségi ráta? Ezt mennyiben befolyásolja a közmunkaprogram? 19, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció? 20, A munkakeresők számára milyen képzéseket tudnak nyújtani számukra? Ez mennyire igazodik a munkaerő-piaci igényekhez és az egyének kompetenciáihoz? 21, Mekkora a rendelkezésre álló települési támogatásuk (2016) mértéke, és hogyan oszlik el az egyes területek között? 22, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő létszám) 23, Milyen más pályázatokban vettek részt/vesz részt a település az elmúlt időszakban, amely segíti a város helyzetének javítását, a telepeken élők kilátásait? 24, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást, amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
105
Projektvezetők 1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán? 2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel illetné? 3, Projektmanagerként mik voltak a legfőbb feladatai a komplex telep-program során? 4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? 5, Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között? 6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire szolgálja Ön szerint a komplex telep-program? 7, Mennyire tartja jónak a közmunka-programot a felzárkóztatással kapcsolatosan, mennyiben, tartósan javít-e a telepszerű lakókörnyezetben élők helyzetén? 8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok aránya? 9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására? 10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a bölcsődei szolgáltatást? 11, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba? 12, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”? 13, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival? 14, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet településen folytatott munkáját, a romákért végzett érdekvédelmi tevékenységét? 15, Mennyire voltak jelen a komplex telep-program során a helyi cigány vezetők? Betöltötték-e az előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat? Éltek-e érdemi javaslatokkal az előkészítés vagy a végrehajtás során? 16, Mennyire tartja aktívnak a helyi civil szervezeteket? Mennyire és miben voltak segítségre a komplex telep-program során? 17, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra, telepfelszámolásra irányuló lépései? 18, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását? 19, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású? 20, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak segítségre lenni? 106
21, Milyen a kapcsolatuk a helyi szociális és egészségügyi intézményekkel? Milyennek ítéli meg a hozzáállásukat? Szakmailag mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat? 22, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum elegendőnek bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget? 23, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot? 24, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes lakosságához? 25, Mi alapján kerültek kiválasztásra a bevont személyek? Volt-e létszámkorlát? 26, Számszerűsítve hány személyt sikerült bevonni a programba? Közvetett módon a lakosság mekkora részét sikerült vele megszólítani? 27, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához? 28, A többségi társadalmat milyen úton, eszközökkel tájékoztatták a programról? Érzékenyítő, közelítő programelemek, kezdeményezések valósultak-e meg? 29, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg, hogyan zajlott a gyakorlatban? 30, Milyen roma és nem roma értékek mentén lehetett közvetíteni? Hogyan váltak ezek közvetítő eszközzé? 31, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja? Mennyire keltette fel a célcsoport érdeklődését? 32, A roma-napokon milyen programmal készültek? Mennyi érdeklődő volt a telepen kívülről? 33, A szűrőbuszok milyen rendszerességgel jártak? A szegregátum lakosságához milyen arányban ért el? Milyen az ottani általános egészségügyi állapot? 34, A 7-8. osztályok mellett indított képzések milyen típusai valósultak meg? Ezek összhangban voltak a települési adottságokkal, az egyének kompetenciáival és a munkaerő-piaci igényekkel? 35, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e bárhol a telepeken? 36, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult hasznosnak? A fenntartási időszakban is jelen van? 37, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt tekintetében? 38, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást, amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
107
Esetmenedzserek/Szociális munkások 1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán? 2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel illetné? 3, Mik voltak a feladatai a projekt előkészítése, a végrehajtás során? A fenntartási időszakban van e feladata? Mely kezdeményezésekben segédkezett? 4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez mennyire van hatással a város egészére? Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? 5. Milyen eltérések mutatkoznak a telepek jellemzői között? 6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire szolgálja Ön szerint a komplex telep-program? 7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba? 8, Mennyire jellemző a telepek esetében az „uzsorázás”? 9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival? Sikerült a bizalmukba férkőznie? 10, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, a program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására? 11, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a bölcsődei szolgáltatást? 12, Ön hogyan ítéli meg a kisebbségi képviselet munkáját, érdekvédelmi tevékenységét? (általánosságban) 13, Mennyire voltak segítségre a komplex telep-program során? Betöltötték-e az előírt, közvetítő, kommunikációs segítő funkciójukat? 14, Mely helyi civil szervezetek segítették a program megvalósulását? Milyen módon tudtak bekapcsolódni, részt venni a projektben? 15, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra, telepfelszámolásra irányuló lépések? 16, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció? Összességében Ön szerint hoz- e enyhülést a telepiek problémáira? 17, Az Ön megítélése szerint rendelkezésre állt-e megfelelő számú szakember? Volt-e köztük roma származású? 18, Akadtak-e önkéntesek a projekt során? Miben tudtak az Ön munkájában segítségre lenni?
108
19, Mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat általánosságban a helyi szociális és egészségügyi intézmények? 20, Hogyan zajlott az előkészületi szakasz? A megszabott időintervallum elegendőnek bizonyult-e? Mi okozta ebben fázisban a legnagyobb nehézséget? 21, Az előkészítő szakaszban megvalósuló környezetrendezés (Vöröskereszt) során mennyire sikerült bevonni a telepieket? Fenntartják-e azóta a rendezett állapotot? 22, A szegregátumban történő igényfelmérés során sikerült eljutni a telep teljes lakosságához? 23, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához? 24, Milyen konkrét közösségépítő alprogramok, kezdeményezések valósultak meg, hogyan zajlott a gyakorlatban? 25, A kifejezetten roma nőket célzó programelemnek mi volt a konkrét célja? Mennyire keltette fel a célcsoport érdeklődését? 26, Milyen foglalkoztatási képzéseken vehettek részt a szegregátum lakói? Ezek összhangban voltak a települési adottságokkal és a munkaerő-piaci igényekkel? 27, Milyen sikerességgel végezték el ezeket? A személyes kompetenciákat sikerült felfejleszteni hozzá? 28, A célok között megfogalmazódott a gyerekek korrepetálása, tehetséggondozásuk, a szabadidő hasznos eltöltése. Ezekre vonatkozóan milyen konkrét elemek valósultak meg? 29, Mekkora volt a szolgáltatóház kihasználtsága? Milyen szolgáltatásokat biztosítottak a végrehajtás során? Jelenleg zajlik-e ott bármilyen tevékenység? 30, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e bárhol a telepeken? 31, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult hasznosnak? A fenntartási időszakban mennyire jellemző? 32, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt tekintetében? 33, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást, amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
109
Közreműködő partnerek (ORÖ, TKKI helyi vezetője) 1, Mi jut eszébe elsőre a komplex telep-program hallatán? 2, Ha 3 szóval jellemezni kellene a program helyi megvalósulását, milyen jelzőkkel illetné? 3, Mi volt a feladatuk a komplex telep-program során? (előkészítés, végrehajtás és fenntartás) 4, Mennyire súlyos/visszafordíthatatlan Ön szerint a szegregátum(ok) helyzete? Ez mennyire van hatással a város egészére? 5, Vannak-e más leszakadással fenyegetett településrészek? A leszakadást milyen eszközökkel lehetne megelőzni? 6, Milyen kitörési lehetőségei vannak egy telepen élő embernek? Ezeket mennyire szolgálja Ön szerint a komplex telep-program? 7, Ön szerint a helyi cigányság szeretne-e integrálódni a többségi társadalomba? 8, A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek körében mekkora a cigányok aránya? 9, A településen vannak-e szegregált oktatási intézmények? Amennyiben igen, Ön szerint a program bármelyik eleme kitér-e ennek orvoslására? 10, Az Ön véleménye szerint miért nem veszik igénybe a szegregátum lakói a bölcsődei szolgáltatást? 8, Mennyire jellemző a telepeken az „uzsorázás”? 9, Milyen az Ön személyes viszonya a helyi cigánysággal, illetve a telepek lakóival? 10, Milyen a városvezetéssel való viszonyuk és ez miben nyilvánul meg? 11, Mi a véleménye az önkormányzat hozzáállásáról? Vannak-e a felzárkóztatásra, telepfelszámolásra irányuló lépések? 12, Összességében hogyan értékeli a projekt társszervezeteit? Mennyire tudtak jól együttműködni? Megfelelő mértékben támogatták-e a program megvalósulását? 13, A programban résztvevő szakemberek tudás és mennyiség szempontjából megfelelőek voltak-e? Volt-e köztük roma származású? 14, A közmunka-programban résztvevők számára átlagosan milyen időtartamban tudnak munkát biztosítani? Mekkora a fluktuáció? 15, A munkakeresők számára kínált képzések mennyire igazodnak a munkaerő-piaci igényekhez, a helyi adottságokhoz és az egyének kompetenciáihoz? 16, A települési intézmények szakmailag mennyire képesek kezelni a szegregátumokban felmerülő problémákat? (szakmai felkészültség, megfelelő létszám)
110
17, Mi a véleménye a settlement típusú szociális munkáról? Mennyire bizonyult hasznosnak? 18, A kártyás közüzemi szolgáltatási módszerről mi a véleménye? Használják-e bárhol a telepeken? 19, A bevont személyek köre a telepek teljes lakosságának kb. 10%-a. Elegendő ez a mennyiségű ember a szemléletváltáshoz, illetve annak fenntarthatóságához? 20, Végezetül melyik alprogramot/elemet tudná kiemelni az egész projekt tekintetében? 21, Összességében hogyan ítéli meg a komplex telep-programot? Hozott-e javulást, amennyiben igen, az tartósnak ígérkezhet-e?
111
A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Törökszentmiklós város esetében, a telepi lakosság megkérdezése által (I. Szegregátum) 0. Neme: (1) nő (2) férfi 1. (1) (2) (3) (4) (5)
Ön melyik korcsoportba tartozik? 18-29 30-39 40-49 50-59 60+
2. (1) (2) (3) (4)
Mi az Ön családi állapota? hajadon, nőtlen élettársi kapcsolat házas elvált, özvegy
3. Gyermekei száma? .............................................. Ebből kiskorú:.............. 4. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva? .............................................. 5. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban… (1) villany ⃝ Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem (2) (3) (4) (5)
vezetékes víz gáz Wc fürdőszoba
⃝ ⃝ ⃝ ⃝
6. Mivel szoktak fűteni? ........................................................................... 7. (1) (2) (3) 8. (1)
Ön vallásosnak tartja magát? igen Igen, a magam módján nem tartom magam vallásosnak Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? maximum 8 általános
........................................................................... 112
(2) (3) (4) (5)
szakiskola/szakmunkás érettségi felsőfok egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)
9. Dolgozik Ön jelenleg? (1) Igen (a) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is) (b) részmunkaidőben (c) alkalmi munkát vállal (idénymunka) (d) közfoglalkoztatott (2) nem (e) tanuló (f) gyesen, gyed-en van (g) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül) (h) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék) (i) tartós munkanélküli (22.800 Ft) (j) tartós munkanélküli (járadék nélküli) (k) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék (l) öregségi nyugdíj (m) egyéb, inaktív
10. (1) (2) (3)
Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát? inkább romának inkább magyarnak egyformán, romának és magyarnak
11. Mióta él itt a telepen? .......................................................................... 11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi) ........................................................................... 11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik? ........................................................................... 12. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit? ……………………………………………………………………………….. 13. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről? (1) Igen 113
(2) Nem 12a. Miért?......................................................... 14. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon? (1) igen (2) nem 13a. Miért? .........................................................
A komplex telep-program 15. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek kellene megoldania? Mi a három legnagyobb probléma a telepen?
Mikor fog megoldódni ez a probléma? (1) ebben az évben (2) öt éven belül (3) valamikor (4) soha
1.
2.
3.
114
Kinek kellene ezt megoldania?
16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott, vagy melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?
Megvalósult programelemek
Nem hallott róla
Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett benne
Kiskert-program* Betegápoló képzés 7-8. osztályos képzés Alapkompetencia Asszonycsoport Roma szépségszalon Anya-csoport (csecsemőgondozás, táplálkozás) Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás mérések) Adósság/konfliktuskezelő tréning Gyermek-foglalkozások (korrepetálás, tanulószoba, leckeírás) Tematikus napok (szüret, húsvét, karácsony) *(Amennyiben részt vett a kiskert-programban) 16a. Otthonában termeszt-e növényeket? (1) igen Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel? ........................................................................... (2) nem
17. A program keretében vett-e részt képzésben? (1) igen Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban? ........................................................................... (2) nem 115
Hogyan értékeli? (csak a részvevők, 1-5. pontig)
18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében? ..............................................................................................................................
19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel foglalkoztak, miben segítettek? ........................................................................................................................ 20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták, elérték Őket? ........................................................................................................................
21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje! Mennyire elégedett…
(5)nagyon (4)inkább (3)is-is (2)inkább nem (1) egyáltalán nem
az önkormányzattal a polgármesterrel a közmunka-programmal az óvodával/iskolával (oktatási intézmény) a családsegítővel (szociális ellátórendszer) a háziorvossal a védőnővel az egyházzal 22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés? ..............................................................................................................................
23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat? ..............................................................................................................................
24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük?
116
.....................................................................................................................................
117
A komplex telep-program hatékonyságának vizsgálata Ózd város esetében, a telepi lakosság megkérdezése által (Velence-telep, Hétes) 1. Neme: (3) nő (4) férfi 2. Ön melyik korcsoportba tartozik? (6) 18-29 (7) 30-39 (8) 40-49 (9) 50-59 (10)60+
(5) (6) (7) (8)
3. Mi az Ön családi állapota? hajadon, nőtlen élettársi kapcsolat házas elvált, özvegy 4. Gyermekei száma?
.............................................. Ebből kiskorú: .............. 5. Hányan élnek közös háztartásban Önt is beleszámítva? .............................................. 6. Milyen komfortfokozatú lakásban élnek? Van-e a házukban… (6) villany
⃝
Kártyás villanyórát használ? (1) igen (2) nem (7) vezetékes víz (8) gáz (9) Wc (10)fürdőszoba
⃝ ⃝ ⃝ ⃝
7. Mivel szoktak fűteni? ........................................................................... 8. Ön vallásosnak tartja magát? (4) igen (5) Igen, a magam módján (6) nem tartom magam vallásosnak 118
9. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? (6) maximum 8 általános ........................................................................... (7) szakiskola/szakmunkás (8) érettségi (9) felsőfok (10)egyéb (OKJ, tanfolyam, stb.)
10. Dolgozik Ön jelenleg? (3) Igen (n) teljes állásban (ide tartozik az egyéni vállalkozó és feketemunka is) (o) részmunkaidőben (p) alkalmi munkát vállal (idénymunka) (q) közfoglalkoztatott (4) nem (r) tanuló (s) gyesen, gyed-en van (t) háztartásbeli (gyes, gyed, stb. nélkül) (u) aktív munkanélküli (álláskeresési járadék) (v) tartós munkanélküli (22.800 Ft) (w) tartós munkanélküli (járadék nélküli) (x) rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék (y) öregségi nyugdíj (z) egyéb, inaktív
11. Ön elsősorban romának/cigánynak, vagy magyarnak tartja magát? (4) inkább romának (5) inkább magyarnak (6) egyformán, romának és magyarnak
12. Mióta él itt a telepen? .......................................................................... 11a. Előtte hol élt? (Csak ha nem tősgyökeres telepi) ........................................................................... 11b. Miért döntött úgy, hogy ide költözik? .................................................................... 119
13. Mennyire számíthat a szomszédjaira? Ismerik egymás problémáit? ……………………………………………………………………………….. 14. Ha lenne rá lehetősége elköltözne a telepről? (3) Igen (4) Nem 12a. Miért?.........................................................
15. Szeretné-e hogy felnőttkorában gyermeke/unokája is itt lakjon? (3) igen (4) nem 13a. Miért? ........................................................
A komplex telep-program 16. Mi a három legnagyobb probléma a telepen? Ez mikor fog megoldódni? Kinek kellene megoldania?
Mi a három legnagyobb probléma a telepen?
Mikor fog megoldódni ez a probléma? (1) ebben az évben (2) öt éven belül (3) valamikor (4) soha
1.
2.
3.
120
Kinek kellene ezt megoldania?
16. A komplex telep-program során megvalósuló elemek közül melyikről hallott, vagy melyikben vettek részt Ön háztartásából az alábbiak közül?
Megvalósult programelemek
Nem hallott róla
Hallott róla, de nem vett részt benne
Hallott róla és részt is vett benne
Kiskert-program* Építőipari képzés (TKKI-nél betonozás, segédmunka) Asszonycsoport Barkács foglalkozások Anya-csoport (csecsemőgondozás, táplálkozás) Egészségügyi szűrések (vércukor-és nyomás mérések) Adósság/konfliktuskezelő tréning Gyermek-foglalkozások (korrepetálás, tanulószoba, leckeírás)
*(Amennyiben részt vett a kiskert-programban) 16a. Otthonában termeszt-e növényeket? (3) igen Ezeket értékesíti, vagy saját háztartásban használja fel? ........................................................................... (4) nem
17. A program keretében vett-e részt képzésben? (3) igen Milyen képzés(ek) volt(ak) ez(ek)? Segítette Önt a munkavállalásban? ........................................................................... (4) nem 121
Hogyan értékeli? (csak a részvevők, 15. pontig)
18. Mire lenne szükség még egy hasonló program keretében? ..............................................................................................................................
19. A programban dolgozók (esetmenedzserek/szociális munkások), akik Önökkel foglalkoztak, miben segítettek? ........................................................................................................................ 20. Milyen gyakran jöttek Önökhöz? Ha szükség volt rájuk mindig megtalálták, elérték Őket? ........................................................................................................................
21. Mennyire elégedett a következő intézményekkel (közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátórendszer)? 1-5 pontig értékelje! Mennyire elégedett…
(5)nagyon (4)inkább (3)is-is (2)inkább nem (1) egyáltalán nem
az önkormányzattal a polgármesterrel a közmunka-programmal az óvodával/iskolával (oktatási intézmény) a családsegítővel (szociális ellátórendszer) a háziorvossal a védőnővel az egyházzal
22. Mennyire segíti a telepen élőket a városvezetés? .............................................................................................................................. 23. Mennyire segíti a telepen élőket a helyi roma önkormányzat? .............................................................................................................................. 24. Ön szerint szükség lenne a program folyatására? Lenne rá igényük? ..................................................................................................................................... 122
