PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földrajzi Intézet
DIPLOMAMUNKA
REFLEKTORFÉNYBEN A SÖTÉTSÉG Az urbanizáció ismeretlen kísérője, a fényszennyezés
Készítette: Urbanics Magdolna Rita Geográfus hallgató
Konzulens: Dr. Hajnal Klára Egyetemi adjunktus
Pécs, 2009
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezetés, célkitűzés ....................................................................3
2.
Kutatási módszerek .......................................................................4
3.
A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói ..............................5
4.
3.2
A fényszennyezés fogalma, típusai ............................................5
3.2
A fényszennyezés okozói ...........................................................8
A fényszennyezés hatásai, következményei .................................9 4.1.
Energiapazarlás ..........................................................................9
4.2.
A fényszennyezés hatása az emberi egészségre és a közlekedésbiztonságra..............................................................11
5.
4.3.
Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás ...........13
4.4.
A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása......................17
A fényszennyezés jogi szabályozása ..........................................19 5.1.
Nemzetközi példák ...................................................................19
5.2.
Hazai szabályozások, rendeletek..............................................22
6.
Európa és hazánk fényszennyezettségi térképe ..........................25
7.
A csillagos égbolt védelme .........................................................28
8.
7.1.
Az IDA tevékenysége...............................................................28
7.2.
A Zselici Csillagoségbolt-park.................................................29
Kérdőíves felmérés .....................................................................32 8.1.
9.
Eredmények..............................................................................32
Interjúk ........................................................................................38
10. Összegzés ....................................................................................47 11. Irodalomjegyzék..........................................................................49 12. Melléklet .....................................................................................52
2
1.
Bevezetés, célkitűzés …és setétség vala a mélység színén, és az Isten Szelleme lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság;
és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
(Mózes I. könyve a Teremtésről, 1:2b–5.)
A minket körülvevő Univerzum látványa minden időben jelentős hatással volt az emberi gondolkodásra és kultúrára, a filozófiától a vallásokig, a művészetektől az irodalmon át egészen a tudományokig. A csillagos égbolt természeti és kulturális örökségünk része, ezért mindenkori kötelességünk látványának megőrzése. Az emberiség jelentős része hatalmas kiterjedésű városok fénykupolái alatt éli életét. Hétköznapi életünk ma már elképzelhetetlen köz-, dísz- és reklámvilágítás nélkül. A mai modern városképhez hozzátartoznak a fények, ezek sokféle
funkciót
tölthetnek
be,
hatnak
esztétikai
érzékünkre,
növelik
biztonságérzetünket és nélkülözhetetlenek a közlekedésben. A mesterséges világítás azonban a legtöbb esetben indokolatlanul sokszorosa az adott esetben szükségesnek, emellett káros következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2003, NIZALOWSKY A. 2000, CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006). Az urbanizációs folyamatok következtében egyre jobban terjeszkedő városok fényei hatására égboltunk lassan láthatatlanná válik. Néhány évtizeddel ezelőtt csillagászok figyeltek fel először a fényszennyezés problémájára (a kifejezés az angol light pollution szó fordítása), azóta több tudományterület – légkörfizika, a természet-, környezet- és társadalomtudományok – szakemberei is felismerték hatásainak jelentőségét.
3
A fényszennyezés nem egyeztethető össze az egészséges környezet iránti növekvő társadalmi igénnyel, sérti a csillagászati és természetvédelmi érdekeket, illetve jelentős energiapazarlással jár (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2006). Napjainkra elértük azt, hogy az emberek jelentős részének ismeretlenek az égbolt halványabb jelenségei. A fényszennyezés következtében a Tejút tulajdonképpen eltűnt a városlakók szeme elől. Munkám célja elsősorban figyelemfelhívás a fényszennyezés aktualitására, mivel úgy gondolom, hogy ezzel a témával leginkább szűkebb szakmai csoportok foglalkoznak. Az emberek többsége nem is hallott, vagy nem ismeri ezt a problémát, amely pedig hatással van mindennapi életünkre. Arra keresem a választ, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a fényszennyezés és negatív hatásai csökkenjenek? Kíváncsi voltam arra, hogy a mai fiatalok tudatában vannak-e állandóan változó környezetünk életünkre gyakorolt hatásaival, különös tekintettel a fényszennyezésre. Témám aktualitását jelzi, hogy idén november 16-án a Zselici Tájvédelmi Körzet és a skóciai Galloway Forest Park elnyerte – Európában elsőként – a Csillagos Égbolt Park címet (http://www.darksky.org).
2.
Kutatási módszerek
Munkám készítése során arra törekedtem, hogy általános és átfogó képet adjak a fényszennyezés problémájáról. 2009 novemberében, mint érdeklődő hallgató részt vettem a III. Fényszennyezés Konferencián Budapesten, az MTA Székházban. A témával elsősorban csillagász-fizikusok, világítás-technikusok és ökológusok foglalkoznak. Összegyűjtöttem, feldolgoztam és értelmeztem az elérhető magyar és nemzetközi irodalmat, illetve az interneten fellelhető anyagokat is felhasználtam a szükséges kritikával válogatva azokat. A nemzetközi szakirodalomban kiemelkedő jelentőségűek az olasz Pierantonio Cinzano és
4
munkatársainak (CINZANO, P. et al 2000, 2001, 2002) kutatásai. Hazánkban úttörő jelentőségű Kolláth Zoltánnak, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökének tevékenysége a témakörben. A fényszennyezés fogalmának, hatásainak hétköznapi életben való ismertségét kérdőívezéssel mértem fel. A vizsgálat célcsoportját középiskolás és egyetemista fiatalok alkották, hiszen ők azok, akik már beleszülettek a fényárban tündöklő települések világába. Ennek előnyei mellett, vajon tisztában vannak sok kártékony hatásával is? A negatív hatások elkerülése érdekében a legfontosabb teendő a megelőzés. Ehhez azonban az szükséges, hogy ismerjük a problémát és annak hatásait. Felkerestem és interjút készítettem olyan elhivatott szakemberekkel, akik sokat tesznek és tettek a csillagos égbolt védelmének érdekében.
3. 3.1.
A fényszennyezés fogalma, típusai és okozói A fényszennyezés fogalma, típusai A
fényszennyezés/fényterhelés
(angol
nyelvű
szakirodalomban
a
lightsmog elnevezést is használják) csak néhány évtizede ismert jelenség. Problémájára először a csillagászok figyeltek fel, hiszen egyes területeken szinte lehetetlenné váltak a csillagászati megfigyelések a mesterséges megvilágításból származó zavaró fények következtében. Ez az egyik oka annak, hogy a fejlett országok csillagvizsgálóikat a Föld elhagyatott területein, például sivatagokban, magas hegycsúcsokon, illetve a legújabb tervek szerint az Antarktiszon építik fel (KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009, KISS L. 2009). A fényszennyezés az éjszakai égbolt háttérfényességének növekedése az ember által létrehozott, üzemeltetett, mesterséges fényforrások által, melyek szétszóródnak az atmoszférában. A mesterséges fényforrások fölösleges és káros emissziói
szennyezik
a
természetes
éjszakai
sötétséget,
ezért
a
5
környezetszennyezés egy speciális típusának tekinthetjük (KOLLÁTH Z. 2001). Ide tartoznak az egymást túlharsogó, az eget pásztázó reklámfények, a helytelenül megtervezett
vagy
kivitelezett
közvilágítás,
vagy
az
idegenforgalmi
nevezetességek átgondolatlanul megvalósított díszkivilágítása. Jogi értelemben ''környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 4.§ f) pont). Így értelemszerűen a fényterhelés a fény közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. Nehezebb a helyzet a fényszennyezés fogalmának esetében, mivel a hatályos törvényi rendelkezések szerint ''környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.'' (1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 4.§ g) pont). Ez a definíció feltételezi, hogy az adott anyag vagy sugárzás kibocsátására valamiféle határértékek vonatkoznak, és olyan – esetünkben sugárzás – tekintetében, amelyre nincs megállapítva kibocsátási határérték, nem lehetséges környezetszennyezés sem. Így normatív értelemben fényszennyezésről sem lehetne beszélni, mint a környezetszennyezés egyik lehetséges változatáról. A köztudatban azonban általánosan
elfogadottá
vált.
Az
égbolt
kifényesedését
eredményező
fényszennyezésre a holdmentes éjszakai tiszta csillagos égbolt fénysűrűsége egy jól definiálható mérőszám. A mesterséges fényekből származó értéket (La=lambert) célszerű az égbolt természetes fénysűrűségéhez hasonlítani, ami körülbelül Ln=0,000250 cd/m2 (cd=kandela, a fényerősség mértékegysége). A természeteshez teljes mértékben közeli égboltot csak La/Ln<0,01 esetén találunk. Kiemelten védett területeken – mint például a tervezett csillagoségbolt-parkok – ez az érték nem lehet nagyobb egynél, és még elfogadható az égbolt fénylése, ha La/Ln<3,0 (KOLLÁTH Z. 2001). A Cseh Levegőtisztasági Törvény definíciója szerint „fényszennyezés a mesterséges fényforrásokból származó bármely fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely a horizont síkja fölé irányul.” Ez a meghatározás a témával foglalkozó magyar tudósok, elsősorban csillagászok és ökológusok között is általánosan ismert és elfogadott. A Magyar Világítástechnikai
Társaság
szerint
ezen
a
megfogalmazáson
túl
6
„fényszennyezésnek tekinthető az a megvilágítás is, amely az adott feladathoz szükséges világítási szinteket, szabványos értékeket többszörösen meghaladja.” A nemzetközi elnevezések alapján azokat a mesterséges fényeket, amelyek ártalmasak illetve káros hatásúak zavaró fényeknek nevezzük. A téma újszerűsége következtében, több angol kifejezés magyar megfelelője még nem terjedt el a szakirodalomban.
A
téma
összetettsége
következtében
több
fogalom
magyarázatára van szükség (KOLLÁTH Z. 2001).
A jogrendszerbe korábban csupán a káprázás fogalma került be, miszerint:
„A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében.” (MSZ 9620-2) Ebbe a kategóriába tartoznak pl. a gépjárművezetést zavaró fények. A járművezetőket zavarhatja a közvetlenül a szembe kerülő erős fény. A káprázás három kategóriáját szokták említeni: a vakító, az akadályoztató és a kényelmetlenséget okozó fények. A vakító fények nem megengedhetőek, de hasonlóan el kell kerülni a vezetőket bármilyen mértékben akadályozó fényeket is. Általában minden káprázó forrás megszüntethető, illetve elkerülhető, jól tervezett és megfelelően irányított világítótestekkel.
Birtokháborítás fénnyel (light trespass) kifejezést használhatunk abban az
esetben, amikor a fény a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra esik és ott kellemetlenséget, zavart okoz. Ilyen lehet pl. az ablakon beszűrődő, így az éjszakai pihenést zavaró fény, vagy a védett természeti területekre jutó fény. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy lakásukban élvezzék a nappalok és éjszakák váltakozásának természetes folyamatát. A lakásba beszűrődő közvilágítás zavaró, a villódzó reklámfények különösen megkeseríthetik az ott lakók életét. (KOLLÁTH Z. 2003).
Az
éjszakai
égbolt
mesterséges
fénylése
(skyglow):
Az
égbolt
megnövekedett fénysűrűsége, amely felhők megvilágításából, ill. a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világításból eredő fényből származik. KOLLÁTH Z. (2001) az előbbiek alapján a zavaró fényeket azok hatása szerint definiálja: zavaró az a fény, amely káprázást, birtokháborítást, az égbolt
7
mesterséges kifényesedését vagy bármely más nemkívánatos környezeti hatást okoz. Tehát zavaró fény a megvilágításnak az a része, ami nem a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut. Az optimális eset az, amikor a világítótestből csak a megvilágítandó területre jut fény. Azonban még ebben az esetben is elkerülhetetlen az, hogy a megvilágított objektumról fény verődjön vissza olyan területre, ahol az nem hasznosul. A veszteség így csak a legritkább esetben csökkenthető nullára, de törekedni kell arra, hogy megközelítsük a legoptimálisabb megoldást (KOLLÁTH Z. 2001).
A megvilágítandó felületen kívül jutó fényre a kieső fény (spill light)
kifejezést használják a szakemberek. Ide tartozik az összes fényáram, ami nem hasznosul. A kieső fény azon része, amely a horizont síkja fölé mutat, a felfelé irányuló fényáramhányad (upward light output ratio, ULOR) járul hozzá legjobban az égbolt kifényesedéséhez.
3.2.
A fényszennyezés okozói
A fényszennyezés okozói a következők lehetnek:
közvilágítás
díszvilágítás - akkor alkalmazzák, amikor egy létesítmény jellegzetességeit akarják kiemelni, ezzel növelve a városképben betöltött szerepét (1. kép): o fényárvilágítás o füzérvilágítás - pl. a Lánchíd kivilágítása (2. kép), ahova kompakt fénycsöves lámpatesteket telepítettek. Ezekből a fény körülbelül 50%-a felfelé távozik! o keretvilágítás, élvilágítás o park- és kertvilágítás
reklámvilágítás
sprotvilágítás.
8
1. kép Az esztergomi Bazilika díszvilágítása. Fotó: URBANICS M. R. 2008.
2. kép A Lánchíd füzérvilágítása. Fotó: www.hirado.hu
9
A fényszennyezés forrása szerint a következő kategóriákat különböztetik meg:
rosszul irányított, szórt, elkerülhetően visszavert fények
a szükséges szintet meghaladó világítás
egyes időszakokban szükségtelenül használt fények (KOSZTOLICZ I. 2009).
4. 4.1.
A fényszennyezés hatásai, következményei Energiapazarlás A nélkülözhető, felesleges világítással jelentős mennyiségű elektromos
energiát, ezzel pénzt pocsékolunk el. Tesszük mindezt azért, hogy az égboltot világítsuk meg. Az 1960-as évek óta a többszörösére növekedett a mesterséges világítás mértéke, az 1990-es évek óta körülbelül ötévente megkétszereződik (1. ábra). Az eltékozolt energia jelentős részben fosszilis energiahordozók elégetéséből származik, ez pedig a levegő fokozott szennyezésével jár. Ez csupán része egy bonyolult rendszernek, így közvetett módón az energiapazarlásnak szerteágazó következményei vannak (KOLLÁTH Z. 2001).
1. ábra A mesterséges fények exponenciális növekedése. Forrás: www.mcse.hu
10
A fényszennyezés oka tulajdonképpen a legtöbb esetben a rossz megszokás, helytelen tervezés eredménye, mivel nem veszik figyelembe, hogy ténylegesen mekkora megvilágításra van szükség. Jellemző jelenség a világítás túltervezése, az újonnan városiasodó területeken és üzletközpontok környékén a hivalkodó mesterséges fényekkel a lokális fejlődés mértékét igyekeznek bizonyítani, vagy a távolabb elhaladók figyelmét próbálják felhívni, nagyobb haszon elérésének reményében. Erre a jelenségre több fényszennyezés elleni törvénytervezetet előkészítő csoport figyelmeztet (KOLLÁTH Z. 2001). A köz-, dísz- és térvilágítás optimális, intelligens megvalósításával jelentős mértékben csökkenthető a fényszennyezés, anélkül, hogy a világítás célja csorbulna. A probléma megoldásával foglalkozó szakemberek szerint az ezzel megtakarítható energia mennyisége tekintélyes, és a megfelelően tervezett világítás
hosszabb
távon
megtérül.
A
fölösleges
világításra
elpazarolt
energiamennyiségről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, azonban világviszonylatban az elektromos energia 18 %-át használják világításra, ami az összes széntüzelésű erőmű kapacitásának felel meg (KOLLÁTH Z. - GYARMATHY I. 2009). Sok esetben egyszerű elvek alkalmazásával megszüntethető a feleslegesen használt világítás (pl. szükségtelen világítótest kikapcsolása). Ha minél többen alkalmaznák ezeket, és törvényi szabályozás is késztetné a fényt kibocsátókat, akkor biztosak lehetnénk abban, hogy a Tejutat utódaink is láthatják majd, akár száz év múlva is (KOLLÁTH Z. 2009).
4.2.
A
fényszennyezés
hatása
az
emberi
egészségre
és
a
közlekedésbiztonságra Az orvosok felfigyeltek arra, hogy a fényszennyezésnek az emberi egészségre is káros, sőt súlyos hatásai vannak (VARRÓ M. J. 2009). A szervezet az éjszakai sötétben tud megfelelően pihenni, ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, egyes hormonok termelődése, a szervezet általános stressztűrő képessége. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is
11
kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések számának növekedése és az embereket a pihenés idején érő mesterséges megvilágítás között. Aki rendszeresen városi fények között alszik, nem tudja kellőképpen kipihenni magát, fáradtabb, stresszesebb lesz, és ez egy idő után egészségi állapotára is visszahat. Hazánkban erre a problémára először az az eset hívta fel a figyelmet, mikor egy lakos pert indított a települési önkormányzat ellen, mivel az általuk felszerelt közvilágítás zavarta éjszakai nyugalmát. Az orvosi kutatások kiderítették, hogy az éjszakai fény (light at night = LAN) gátolja a melatoninnak, egy erősen antioxidáns hormonnak a termelését, ennek csökkent koncentrációja különféle daganatok fejlődését segíti elő (VARRÓ M. J. 2009). A Haifai Egyetemen végzett kutatások alátámasztják, hogy a túl sok éjszakai fény az emberi szervezetben a rákos daganatokat visszaszorító hormonok termelődését gátolja, ezáltal növekszik a megbetegedés kockázata. Érdekes
eredményekről
számolnak
be
környezet-epidemiológiai
tanulmányok világszerte, megállapították hogy az éjszaka is dolgozó nőknél a mellrák előfordulásának valószínűsége 60 %-kal magasabb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelembe véve az eredményeket bejelentette, hogy a váltóműszakot lehetséges karcinogénként, vagyis rákkeltőként sorolja be. Ez azt jelenti, hogy az éjszakai műszak azonos egészségkockázati kategóriába került, mintha a dolgozó bizonyos toxikus kémiai anyagok (pl. triklóretilén, vinil-klorid) környezetében végezné munkáját (http://www.who.int/en/). A fényszennyezésnek negatív hatásai vannak a közlekedésbiztonságra nézve is. A rosszul megtervezett közvilágítás, az erős reflektorok, a túlságosan megvilágított reklámfelületek és a villanófényes, mozgásérzékelős őrlámpák balesetek okozójává válhatnak. Az autóforgalom biztonságát a túlzott fény nem elősegíti, hanem inkább veszélyezteti. Egy erősebb reflektorral ugyan jobban lát az autóvezető, de a szembejövő forgalmat és az útra kiugró vadállatokat elvakítja, ezzel növelve a balesetek valószínűségét (SCHWARCZ P. 2009).
12
4.3.
Az élővilágra, ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás Az élettér, az erdők, tavak elvesztése, szennyezése döntő tényező az
állatvilág zavartalan működése szempontjából, de akár a fényeken is múlhat egyes fajok fennmaradása. Úgy gondolom, hogy érdemes elsőként néhány jellemző példával rávilágítani a probléma súlyosságára. Floridában található a tengeri teknőcök legnagyobb tojásrakó helye az Egyesült Államokban. A megszülető teknőcök az éjszakai sötétség védelmét kihasználva másznak ki tojásaikból, és életükért küzdve másznak a tengerbe (3. kép). A helyes irányt a vízfelületről visszaverődő Hold és csillagok fénye mutatja, vagyis tökéletesen alkalmazkodnak a természetes fények váltakozásához. A part menti szállodasor mesterséges fényeinek hatására azonban a teknőcök a szárazföld belseje felé indulnak, ez pedig pusztulásukat jelenti. Ezt felismerve Floridában minisztériumi
javaslat
született
a
teknőcök
védelmébe
(http://www.geographic.hu).
3. kép Floridai teknős. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.
13
Svájc egyes mélyvölgyi településeinek környezetében megcsappant az európai kis patkósdenevér egyedszáma, miután az utak mentén erős fényű lámpákat helyeztek üzembe. A törpedenevérek gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, rájöttek hogy a fény összegyűjti a rovarokat, ezzel rendszeres és bőséges táplálékot biztosítanak. Ennek hatására elszaporodtak és kiszorították élőhelyükről a kis patkósdenevéreket. Ez jellemző példa arra, amikor ugyanazon hatás egyes fajoknak előnyt, másoknak hátrányt jelent. Bizonyos fajok gyorsabban alkalmazkodnak, miközben más fajok élőhelyét veszélyeztetik. Egyes hatások megtévesztően pozitívnak tűnnek, azonban végeredményben káros következményekkel járnak. A mesterséges fények hatására a nappali élőlények úgy érzékelik, hogy tovább tart a nappal, így több idő jut a táplálkozásra. Megfigyelések alapján a britszigeteken áttelelő kis hattyúk gyorsabban halmozzák fel a vonulásukhoz szükséges zsírtartalékaikat, így hamarabb indulnak el Szibéria felé, mint korábban. A madarak időzítése a vonulás idejét illetően azonban nem véletlen, ha korábban indulnak, akkor előfordulhat, hogy a célterületen még nem megfelelőek számukra a létkörülmények.
4. kép Kivilágított toronyházaknak ütközött madarak tetemei. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.
14
Végül a következő adat jól tükrözi, hogy egy nagyváros kivilágított épületei milyen károkat okozhatnak az élővilágban: Torontóban 3 hónap alatt 89 madárfaj több mint ezer egyede pusztult el a kivilágított toronyházak miatt. A szerencsétlenül járt madarakat a Royal Ontario Múzeumban mutatták be (4. kép) (KLINKENBORG, V. 2008, http://en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution). A fényszennyezés élővilágra gyakorolt negatív hatásai alapján a szakemberek (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009) a következő kategóriákat különböztetik meg:
direkt hatás: az állatokra gyakorolt fiziológiai-etológiai-ökológiai hatás – hazai viszonylatban a negatív hatás a rovarokat, denevéreket és madarakat érinti (világviszonylatban ezeken kívül pl. halak, tengeri teknősök, kétéltűek),
indirekt hatás: növények esetében például beporzás elmaradása; állatoknál például predátorok csoportosulása. A hazai ökológus szakemberek megfigyelései alapján a fényszennyezés
élővilágra kifejtett negatív hatásai direkt módon a fényre repülő rovarok és a vonuló madarak populációinál jelentkeznek. Indirekt módon tulajdonképpen a teljes ökológiai rendszert érinti a probléma. A fajokat érő károsodások az élőilletve
táplálkozóhelytől
való
elcsalogatástól,
akár
a
populáció
teljes
összeomlásáig, vagyis lokális kipusztulásáig terjedhetnek. Kutatások alapján a rovarok esetében a mesterséges fényforrások vonzerejét azok kihelyezési magassága és emissziós spektruma befolyásolja leginkább, míg a teljesítmény változása kisebb hatású. A mesterséges fények hatása direkt módon bizonyos rovarfajok megritkításában vagy esetenként teljes kiirtásában jelentkezik, indirekt módon pedig a rovarokat fogyasztó állatok összegyűjtése érhet el jelentős méreteket.
15
A madárvilág szempontjából két fő hatást különböztethetünk meg: o költő- és telelőterületeken jelentkező negatív hatások, vagyis olyan helyeken jelentkező problémák, ahol a madarak hosszabb időt töltenek:
költőterület
választáskor
bizonyos
fajok
a
kivilágított
objektumoktól távolabb választanak költőhelyet (amennyiben az rendelkezésre áll),
az állandó mesterséges megvilágítás fényhatása következtében a nappali madarak éjszaka is aktívak (táplálkoznak, énekelnek), vagyis felborul bioritmusuk,
a közvetett hatások egyik jellegzetes példája, amikor az utak menti lámpák fénye összegyűjti a rovarokat, ami vonzza az ezekkel táplálkozó madarakat, amelyek aztán autógázolás áldozataivá válnak.
o éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos égbolt alapján tájékozódó madarakra kifejtett hatás: tájékozódás megzavarása, vagyis a mesterséges fényforrások megzavarják a vonuló madarak orientációját, leszállás kényszerhelyzet esetén, ami tulajdonképpen a tájékozódás megzavarásának következményeként alakul ki. A vonuló madarak mielőtt útnak indulnak zsírtartalékot halmoznak fel, hogy nagy távolságokat
tudjanak
a
levegőben
megtenni,
alkalmas
pihenőhelyen pedig újabb tartalékokat gyűjtenek. Az útvonal eltérítése miatt azonban felborul rendszerük, és legtöbb esetben számukra kedvezőtlen helyeken szállnak le, ami pedig végzetes lehet, ha nem érnek el megfelelő pihenőhelyet. ütközés kivilágított objektumokkal. Tulajdonképpen ezek jelentik a legnagyobb
problémát.
A
világítótornyok,
felhőkarcolók,
díszkivilágított épületek vonzzák a madarakat, tulajdonképpen ezek az objektumok felelősek a tájékozódás megzavarásáért. Az épületekkel való ütközés a madarak pusztulásához vezet. Egy észak-amerikai felmérés szerint évente 4-5 millió madár válik
16
ennek a szerencsétlenségnek az áldozatává.
Egyedi eset volt,
amikor egy kivilágított TV-torony egyetlen éjszaka 20000 madár pusztulását okozta (CSÖRGITS G. - GYARMATHY I. 2009)! A fentiekből jól látható, hogy a fényszennyezés milyen jelentős változásokat idéz elő az élővilágban, természeti környezetünkben. Az ökoszisztéma és az élővilág a nappalok és éjszakák váltakozásának állandó ritmusát követi. Vannak olyan fajok, amelyek éjszaka táplálkoznak, a körülményekhez alkalmazkodó speciális képességeiket kihasználva vadásznak, vagy éppen a sötétségben találnak menedéket. A mesterséges fények szerteágazó következményeket idéznek elő az élővilágban, a hatások külön-külön nem feltétlenül
végzetesek,
azonban
más
környezeti
ártalmakkal
együtt
hozzájárulhatnak bizonyos fajok eltűnéséhez (KOLLÁTH Z. 2003).
4.4.
A fényszennyezés csillagászatra kifejtett hatása A túlvilágítás, vagyis a mesterséges fényforrások fokozott és sokszor a
szükséges mértéket jelentősen meghaladó használata, az utóbbi évtizedekben növekvő mértékben zavarja a megfigyelő csillagászatot. Tulajdonképpen ez volt az első olyan következménye a fényszennyezésnek, amelyre felfigyeltek a kutatók. A Világegyetem működésének, természetének megértése az emberiség legősibb vágya. Az égitestek megfigyelése által olyan ismeretekhez jutottunk, melyek nélkül a fizika, technika és más tudományok sem jutottak volna el arra a szintre, ahol ma állnak. A fényszennyezés tehát a megfigyelő csillagászatot, az égitestek tanulmányozását és a Világegyetem fejlődésére, eredetére irányuló tudományos kutatásokat is veszélyezteti (http://en.wikipedia.org/wiki/Light pollution). A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXIII. Közgyűlésének (1997) állásfoglalása a csillagos égbolt védelmében született: „A csillagos ég az egész emberiség öröksége, amit ezért érintetlenül meg kell őrizni. [...] a csillagos ég
17
kapjon legalább annyi védelmet, mint amennyit a világörökség részét képező helyek kapták a földön.” Később az IAU egy kibővített állásfoglalást jelentetett meg: „A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről lenézve világosan látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul elnyomja a kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is. A fényszennyezés elleni fellépéssel a gazdaság érdeke teljesen egybeesik a tudományéval. Egyszerű szabály, hogy a fényt a megvilágítandó tárgy felé kell irányítani, amivel nemcsak energiát lehet megtakarítani, hanem az égbolt eredeti látványa is megőrizhető. Csupán ennek a fizikai szabálynak közigazgatási szabályként történő alkalmazását kell elérni. Az IAU méltányolja és támogatja az ennek a gondnak a tudatosítására és megoldására irányuló valamennyi nemzeti és helyi kezdeményezést.” A fentiekből is kitűnik, hogy a csillagos égbolt védelme mindenkinek az érdeke, és nem csak a tudományos szempontok számítanak. Aki látta már az égboltot olyan helyről, ahol mesterséges fényeknek a nyoma sem látszik, és élvezhette a Tejút csodás sávjának a látványát (5. kép), az sohasem felejti el azt (KOLLÁTH Z. 2009, http://www.iau.org/).
5. kép Felkelő Tejút a Zselici-dombok között. KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009. Fotó: KOLLÁTH Z.
18
5. 5.1.
A fényszennyezés jogi szabályozása Nemzetközi példák A
jogi szabályozással kapcsolatos kérdésekkel külön szakdolgozatok
foglalkoznak. Munkámban a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhány példát. A törvényi szabályozás a megelőzés és védelem szempontjából döntő fontosságú. A fényszennyezés jelensége csak néhány évtizede ismert jelenség, ezért a jogi szabályozások területén még sok tennivaló van. Kevés azon országok száma, ahol átfogó, konkrét országos szabályozás, törvény készült a fényszennyezés kapcsán. Az USA-ban is csupán az 1980-as évek közepén jelent meg az első jogszabály az arizonai Tucson városában – a közelben működik a híres Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium (KPNO). Ennek a jogszabálynak (önkormányzati rendelet) a jelentősége és értéke, hogy nem egyoldalú tiltással igyekezett célját elérni – elsődleges célja az volt, hogy a szabadtéri világítások ne zavarják a csillagászati megfigyeléseket – hanem figyelembe vette az egymással ellentétes érdekeket is. Tulajdonképpen egyensúlyba hozta a csillagászati megfigyelésekkel, közbiztonsággal, pihenéssel, szórakozással és kereskedelemmel kapcsolatos elvárásokat, miközben szem előtt tartotta az energia-megtakarítás kérdését. Legfontosabb rendelkezése, hogy bármely szabadtéri világító berendezés üzemeltetéséhez az építésügyi hatóság engedélye és ellenőrzése szükséges. A KPNO mellett a Mount Hopkins Obszervatórium 25 mérföldes környezetében, és az adott megyében is jelentősen szabályozzák a kültéri világítást. Az alacsony nyomású nátriumlámpák használatát támogatják, melyeket kötelezően árnyékolni kell (6. kép, ellenben a 7. képen erősen fényszennyező lámpabúrákat láthatunk). A higanygőzlámpákat tiltják, az ilyen típusú világítótestek felszerelése, árusítása, kölcsönzése és megvásárlása is tilos! Kizárják a lézerfény használatát is, ha a fénynyaláb a horizont síkja fölé irányul (NIZALOWSKI A. 2000). Fontos megjegyezni még azt is, hogy a kültéri világítóberendezések zavaró hatásaival világítás-technikusok csaknem három évtizede foglalkoznak (HORVÁTH J. 2000).
19
6. kép Árnyékolt utcai lámpa Floridában. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.
7. kép Fényszennyező lámpabúrák Torontó üzleti negyedében. KLINKENBORG, V. 2008. Fotó: RICHARDSON, J.
20
Csehország 2002-es Levegőtisztasági Törvénye meghatározó jelentőségű a fényszennyezés szabályozásával kapcsolatban, ugyanis ez az első törvény, mely egy ország teljes egészére kiterjed. A rendeletben fogalmi meghatározást is találunk: „A fényszennyezés a mesterséges fényforrásokból származó bármely fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különösen az a fény, amely a horizont síkja fölé irányul”. A levegőtisztasági törvény feltétele volt az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is (Clean Air Act), ezt egészítették ki azzal, hogy a túlvilágítás is szennyező lehet. Európában elsőként az olaszországi Lombardia tartományában hozták létre a legjelentősebb szabályozást a fényterheléssel kapcsolatban, tulajdonképpen ezt vették át és alkalmazták Csehországban is. A jogszabály szigorú előírásokat tartalmaz. A törvény bevezetése sok pozitív változást idézett elő, és fontos eredménye, hogy a lakosság is meg van vele elégedve. A szükséges utcai megvilágítás elegendő, miközben energiát takarítanak meg és a csillagos égbolt is jobban látható (http://www.konkoly.hu). Szlovéniában 2007 nyara óta létezik fényszennyezés elleni törvény. Az elmúlt évtizedben megfigyelték az ország területén a fényszennyezés káros, gyors ütemű növekedését. A törvény fontos eleme, hogy tiltja a horizont síkja fölé irányuló világítást és megköveteli, hogy a lámpatestek árnyékoltak legyenek. A törvény kitér az energiahatékonyság kérdésére is, hiszen megköveteli a települések gazdaságosabb energiafelhasználását, előírja a közvilágításra használt energia csökkentését. Az egyik legfőbb problémára, az indokolatlan világításra is választ adnak: azokon a helyeken és azokban az órákban használható világítás, amikor arra feltétlenül szükség van. A törvény a világítás irányát is meghatározza települési szinten. Kulturális örökség védettsége alatt álló épületeiket és a templomaikat is csak kisebb mértékben világítják meg. A törvény alkalmazása által jelentős mértékben csökkent az energiafelhasználás. Ennek több pozitív hatása is van, mivel csökkentek a kiadások, pénzt takarítanak meg, környezetvédelmi
szempontból
pedig
csökken
az
üvegházhatású
gázok
kibocsátása is. A szigorú törvényi szabályozás elfogadása és megvalósítása szükséges, de nem egyszerű, hiszen ellenérdekek tucatjaival állnak szemben. Az energiát előállító erőművek és a szolgáltatók érdeke anyagi szempontú, több energia előállítása nagyobb anyagi hasznot jelent. A törvény a Környezetvédelmi
21
Minisztérium, kormányzati hivatalok, természetvédők, világítás-technikusok sokoldalú, sikeres koordinálása által jöhetett létre. Szlovénia a határozat megalkotásával modellként szolgál a többi Európai Uniós országnak. A szabályozás létrehozásával hozzájárultak természeti környezetük megőrzéséhez, ezzel együtt az életminőség javulásához is (KOLLÁTH Z. 2007). A folyamatosan növekvő környezetterhelés és azok csökkentését követelők hatására, a környezetünkkel kapcsolatos jogszabályok területén érezhetők a legdinamikusabb előrelépések is. Csepregi I. (2004) a szabályozások indokoltsága alapján a következő főbb csoportokat különíti el, különös tekintettel a fényszennyezésre:
környezetvédelmi: indokolatlan mértékű mesterséges világítás negatív hatásai a környezet különböző nagyságú területeire,
természetvédelmi: populációk méretét és összetételét zavaró, módosító fényterhelési hatások,
energiagazdálkodási: energiapazarlás csökkentése, energiahatékonyság növelése,
közlekedésbiztonsági: rosszul tervezett közvilágításból eredő zavaró fények hatása, balesetveszély,
humán-egészségügyi: fényszennyezés egészséget befolyásoló hatásai, stressz növekedése, daganatos megbetegedések,
tudományos okok: a fényszennyezés csillagászati megfigyeléseket zavaró, vagy ellehetetlenítő következménye,
kultúrtörténeti: a csillagos égboltnak, mint az emberiség örökségének megőrzését zavaró fényszennyezés. Fontos
megjegyezni
azt,
hogy
jelenlegi,
urbanizált
világunk
elengedhetetlen része a világítás. A cél az lehet, hogy ne növeljük tovább a fényterhelést, illetve megfelelő műszaki megoldásokkal csökkentsük a felesleges világítást. Azokon a területeken, ahol minimális a fényszennyezés mértéke, ott őrizzük meg az éjszakai égbolt sötétségét.
22
5.2.
Hazai szabályozások, rendeletek A legtöbb országban nem veszik komolyan a fényszennyezés problémáját,
ennek következtében a megfelelő ide vonatkozó szakmai és jogi kifejezések sem alakultak ki. Hazánkban sem született még egységes jogi rendelkezés, illetve szabályozás a fényszennyezéssel kapcsolatban. Példaértékű helyi rendelkezést csupán Dág települése készített. Magyarországon jelenleg nincs olyan országos hatókörű szabályozás, amely kezelné a zavaró fények hatását, közvilágítás létesítését és üzemeltetését. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt módosító 2008. évi XCI. törvény 19. §-át kell megemlíteni, amely áttörésnek tekinthető a fényszennyezéssel kapcsolatos hazai jogi szabályozás történetében: „…Védett természeti területen a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen – a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve – úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa”. A törvény magát a fényszennyezés jelenségét nem definiálja, általánosan fogalmaz, konkrét utasítást nem ad, azonban már lehetőséget ad arra, hogy a védett területeken bizonyos szabályozásokat léptessenek életbe (KOLLÁTH Z. 2009). Kolláth Z. (2001) két pontban foglalja össze a fényszennyezés szabályozásának legfontosabb elemit: „1. Szabályozni kell a közvilágításban használt világítótestek felépítését: A fénynek oda, és csak oda kell irányulnia, ahol ténylegesen megvilágításra van szükség. A felesleges irányokba kisugárzott fényenergia kiküszöbölésével jelentős elektromos energia is megtakarítható, és a járművezetőket zavaró káprázás is csökkenthető. 2. Szabályozni kell az éjszaka megvilágított reklámok, és más a figyelem felkeltésére szánt fényforrások (pl. diszkó fények) működtetését, s azok teljesítményét.”
23
Hazánkban eddig egyetlen település, a Komárom - Esztergom megyei Dág község helyi rendelete (8/1998. (VIII. 31.) Dág Kt. Rendelete) szabályozza a világítást. Engem személy szerint is büszkeséggel tölt el, hogy éppen itt született ez a későbbiekben híressé vált szabályozás, ugyanis a szomszéd településen, Sárisápon lakom. A szankcionálás hátterében itt is csillagászokat találunk. A falu határában több alkalommal szerveztek csillagászati észlelő táborokat az 1990-es években. A megfigyelések további sikerességének érdekében, Wieszt Krisztián amatőrcsillagász, a település akkori alpolgármestere kezdeményezte a készülő környezetvédelmi rendeletbe a fényterhelésre vonatkozó szabályok beiktatását. A fényszennyezés elleni védelem felhasznált eszközei itt is hasonlóak a külföldi példákhoz. Legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy a fényforrásból sugárzó fénynek 20 fokkal a horizont síkja alatt kell maradnia. Emellett rögzítik, hogy a kültéri világításnak a lehető legkevésbé szabad zavarnia az élőlények természetes viselkedését és a csillagászati észleléseket. Azt is szabályozzák, hogy mikor és milyen izzókkal lehet világítani. Hatósági ellenőrzés bejelentés alapján történik. Aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, az szabálysértést követ el és pénzbírsággal felel érte. Ezen határozat közvetlen hatása országos szinten ugyan elhanyagolható, jelentősége mégis nagy, mivel bizonyítja, hogy nem ütközik akadályba az az önkormányzat, mely szabályozni szeretné a fényterhelést.
24
6.
Európa és hazánk fényszennyezettségi térképe
Az elmúlt néhány évtizedben sokat romlott az égbolt állapota, vizsgálatok szerint egyes országokban akár tízszeresére növekedett az égbolt háttérfényessége. A szabad szemmel látható csillagok száma drasztikusan csökkent (KOLLÁTH Z. 2009). Az éjszakai űrfelvételeken szépen kirajzolódnak a fényszennyezett területek (10. kép). Pierantonio Cinzano vezetésével Olaszországban külön kutatóintézet (Istituto di Scienza e Tecnologia dell'Inquinamento Luminoso ISTIL) alakult a fényszennyezés vizsgálatára (http://www.inquinamentoluminoso.it/). Cinzano és munkatársai (CINZANO, P. et al. 2001/a) a védelmi meteorológiai műhold adatai alapján feltérképezték a földfelszínt a világűrbe távozó, és a visszaszórt fényenergia szempontjából. A meglévő adatok alapján (kb. 1km-es felbontással) kiszámolták az európai éjszakai égbolt háttérfényességét, figyelembe véve a fényszóródás fizikájára vonatkozó törvényeket, illetve a domborzati viszonyokat. Színskálás ábrát készítettek (2. ábra), ahol az egyes színek az égbolt háttérfényességét jelzik, a természetes állapothoz képest. Az egyes színekhez tartozó értékek a következők: fekete: kisebb mint 0,11; kék: 0,11 – 0,33; zöld: 0,33 – 1,0; sárga: 1 – 3; narancs: 3 – 9; vörös: több mint 9-szeres. Az értékek zenitre és tiszta időre vonatkoznak, ha a levegő párás, szennyezett, akkor lényegesen rosszabb az égitestek megfigyelhetősége. A csillagászati szempontból megadott határérték alapján a szerzők már akkor fényszennyezésről beszélnek, amikor a mesterséges háttérfényesség eléri a természetes háttér 10 %-át. A térkép alapján Budapest és környéke fölött az égbolt több mint kilencszer fényesebb, mint természetes háttérfényesség esetén (3. ábra). Magyarország majdnem teljes lakossága (kivéve a ritkán lakott Zselic, Somogy, Őrség és Hortobágy jelentős részét, ahol az érték 0,33, vagyis kék alatti) olyan helyen él, ahol az égbolt fényessége meghaladja ezt a 10 %-os küszöböt. A csillagászati megfigyelések esetében a megfelelő határérték, amely nem veszélyezteti a megfigyeléseket 0,1 lenne (KOLLÁTH Z. 2004).
25
2. ábra Mesterséges éjszakai égboltfényesség Európában. CINZANO, P. et al. 2001/a
Egy Európáról készített másik térkép (CINZANO, P. et al. 2001/b) a szabad szemmel még megfigyelhető csillagok fényességét ábrázolja egy színskálán, ez az ún. szabadszemes háttérfényesség. Az ideális körülmények között még megfigyelhető leghalványabb csillag fényessége 6, míg a legfényesebb 1 magnitúdó érték körüli.
26
3. ábra Magyarország és környezetének mesterséges éjszakai égboltfényessége. CINZANO, P. et al. 2001/a
Cinzano és munkatársai (CINZANO, P. et al 2001) kutatásai szerint a világ népességének kétharmada, míg az USA (kivéve Hawai és Alaszka lakosságát) és az Európai Unió lakosságának 99 %-a él a olyan területen, ahol az éjszakai égbolt fényszennyezettsége eléri a szennyezettségi határértéket. Megállapították, hogy a Föld lakosságának egyötöde, az USA kétharmada, míg az Európai Unió fele elveszítette
a
szabad
szemmel
megfigyelhető
Tejút
látványát
(http://www.savethenight.eu).
27
7.
A csillagos égbolt védelme
A
városok
területi
terjeszkedésének
és
számának
növekedése
következtében a 20. század második felétől sokszorosára nőtt az éjszakai égbolt fényszennyezettsége. Egyre kevesebb helyen nyílik lehetőség arra, hogy az emberek természetes valójukban figyeljék meg az égitestek végtelen birodalmát. Az éjszakai fényszennyezés okozta problémák kiküszöbölése az utóbbi években hangsúlyosabbá
vált
az
európai
és
észak-amerikai
környezetvédelmi
programokban is. Egyre több értekezletet tartanak a témával kapcsolatban. Ezek közül ki kell emelni a La Palmában (Kanári-szigetek) tartott Starlight 2007 Konferenciát (Az éjszakai égbolt minősége és a csillagok megfigyelése jogának védelmében.), ugyanis itt fogadták el azt a deklarációt, mely a csillagos eget az emberiség közös örökségének nyilvánította (http://www.starlight2007.net/).
7.1.
Az IDA tevékenysége Az Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetséget (International Dark-Sky
Association, IDA) 1988-ban David L. Crawford és munkatársa Tim Hunter alapította azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a fényszennyezés növekvő problémájára. Az IDA feladatának tekinti, hogy megőrizze és védje örökségünket, az éjszakai sötét égboltot a társadalom hasznára, azáltal hogy támogatja a megfelelő, környezettudatos kültéri világítások tervezését, alkalmazását és megtanítja az embereket arra, hogy mindenki számára fontos a csillagok látványa. Felhívják a figyelmet arra, hogy a fényszennyezés jelentősen szűkíti a csillagászati lehetőségeket,
veszélyezteti
az
érzékeny
ökológiai
területeket,
az
energiafogyasztásunkat és az emberiség örökségét (http://www.darksky.org).
28
7.2.
A Zselici Csillagoségbolt-park Kiemelkedő fontosságú azoknak a területeknek, egyre szűkülő foltoknak a
megőrzése, ahol az éjszakai csillagos égbolt látványát nem veszélyezteti semmi. A kivilágított városok központjából csupán néhány csillagot láthatunk, egy átlagos településről pár száz, míg például a Zselic vagy a Hortobágy területéről akár kétezer csillagot érzékelhetünk (KOLLÁTH Z. 2009). A hazai védett területek részben átfedésben vannak a fénnyel kevésbé szennyezett éjszakai égboltú területekkel. Azonban a nagyvárosoktól távolabbi területek fényszennyezettsége is megnövekedett, így nehezebbé vált ezeknek a területeknek
a
kiválasztása.
A
csillagoségbolt-park
program
hazai
kezdeményezése 2006-ban indult, azzal a céllal, hogy hosszú távon megőrizzenek olyan területeket, ahonnan biztosan megfigyelhető az éjszakai égbolt, akár szabad szemmel is. Elsőként a Kaposvártól délre fekvő Zselici Tájvédelmi Körzetből (Zselici TK) indult az akció, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) és a Magyar Csillagászati Egyesület összefogásával (MCSE), később csatlakozott hozzájuk a Világítástechnikai Társaság, a Zselica Szövetség és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. A sokoldalú együttműködés is jól mutatja, hogy a csillagos égbolt megőrzése hozzáértéssel és jó szándékkal őrizhető csak meg (KOLLÁTH Z. - GYARMATHY I. 2009). A csillagoségbolt-parkok lehatárolására és kijelölésére az IDA javasolt egy kritériumrendszert, ami alapján a Zselici TK ezüst minősítést kapott (az arany szint csak a Föld elhagyatott területein jellemző). A Zselichez hasonló adottságokkal rendelkezik a Hortobágy is, remélhetőleg ez lesz majd a második csillagoségbolt-park hazánkban. Jelentőségét alátámasztja az a tény is, hogy madárvándorlási útvonalak metszéspontjában fekszik. A Zselici TK IDA-parkká való felterjesztéséről a 2006-ban Pécsett megrendezett II. Fényszennyzési Konferencián döntöttek, itt írták alá a megállapodást az MCSE és a DDNPI képviselői. Csillagászati tanösvény létrehozását
tervezik,
ismeretterjesztő
és
együttműködnek természetvédelmi
a
térség
turisztikai,
lehetőségeinek
kulturális,
kiaknázásában
(http://ddnp.nemzetipark.gov.hu).
29
Az írországi Armaghban, ezév szeptemberében megrendezett „9. Európai Szimpózium az Éjszakai Égbolt Védelméért” című konferencián nyújtották be hivatalosan a Zselici TK felterjesztését „Nemzetközi Sötét Égbolt Park” címre. A dokumentum tartalmazza számos IDA tag támogató levelét, a terület Kezelési Tervének éjszakai környezettel kapcsolatos részeit, a hozzátartozó Világítási Tervet, valamint az égbolt minőségének többéves felmérését. Európából ez volt az első ilyen felterjesztés (a skóciai Galloway Forest Park kérvényével egyidőben), ami az IDA felé érkezett, eddig csak észak-amerikai területek kaptak hasonló kitüntetéseket. Az első csillagoségbolt-park címmel Utah állam büszkélkedhet. Nemrégiben értesülhettünk az IDA hivatalos honlapján arról, hogy a Zselici TK és a skóciai Galloway Forest Park elnyerte a Csillagoségbolt-Park címet (8. kép, http://www.darksky.org).
8. kép A Zselici TK és a skóciai Galloway Forest Park csillagos ege. Forrás: www.darksky.org
A sötét égbolt megőrzését célozza a zselickisfaludi Kardosfa Hotelben felszerelt lámpák formája, mennyisége és világításának hatékonysága, amelyet a Magyar Csillagászati Egyesület elfogadott. A zselici szálloda azért különleges,
30
mert ők az elsők, akik csillagászokkal egyeztettek, hogy ne zavarják a világítással a tiszta égboltot, ezért speciális lámpatestekkel világítanak (9. kép).
9. kép A Kardosfa Hotel ernyőzött lámpatestei. Forrás: Zselic Starry Sky Park – Nomination Package 2009.
A fényszennyezés elleni védekezésre, ezáltal a csillagos égbolt védelmére több lehetőség is van. Többek között ilyenek a világítástechnikai megoldások, a jogi szabályozások, csillagoségbolt-parkok létesítése. Úgy gondolom, hogy ezek mellett a legfontosabb mégis az, hogy az emberek ismerjék a fényszennyezés problémáját és annak káros hatásait – sokak észre sem veszik, hogy eltűnik a tiszta égbolt látványa, de talán felfigyelnek a problémára, ha tudják, hogy az emberi egészségre is káros hatásai vannak. Ennek eszközei az oktatás, ismeretterjesztés, figyelemfelhívás kampányokkal pl. Globe at Night, Föld Órája. A 2008-as Globe at Night akcióban Magyarország nagyon jól szerepelt, csak az USA előzte meg a beküldött adatok számában.
31
8.
Kérdőíves felmérés
A fényszennyezéssel kapcsolatos vizsgálataimhoz módszerként kérdőíves felmérést választottam. Célcsoportként a középiskolás korosztályt (I. korosztály) és fiatal értelmiségieket (II. korosztály) választottam. Lakóhely alapján az ország eltérő területein élők vettek részt a felmérésben, például pécsi, szegedi, budapesti, esztergomi lakosok, csak a nagyobb városokat említve, de kisebb településekről is sok válasz érkezett. A feltett tíz kérdésre adott feleleteket kiértékeltem, majd Excel program segítségével diagramokat készítettem, a jobb értelmezhetőség és látványosabb megjelenítés érdekében. Két kérdés esetében a válaszok indoklását kértem. Azért, hogy a felmérés reprezentatív legyen, mintegy 400 db kérdőívet töltettem ki, amely kb. fele-fele arányban oszlik meg a két korosztály között. Hipotézisem szerint az emberek többsége nem ismeri a fényszennyezés kifejezést, miközben a problémához kapcsolódó Föld Órája (alapvetően energiamegtakarítási kampány) akcióról sokan hallanak. A csillagászati ismeretek hiányosak, az oktatásban kevésbé foglalkoznak ezzel a témával. A legalapvetőbb csillagképeken (Nagy- és Kis Göncöl) kívül nem ismerik, nem érdekli a fiatalokat a csillagos égbolt látványa. Feltételezem továbbá, hogy a válaszadók a városi létforma velejárójának tartják az éjszakai fényeket, a közvilágítást pedig megfelelőnek tartják. Tehát nincsenek tudatában annak, hogy éjszakai fénykupola zavarja pihenésüket, és a túlzott mesterséges világításnak káros következményei vannak.
8.1.
Eredmények 1. kérdésem a következő volt: Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést?
A 4. ábrán megfigyelhető, hogy a megkérdezett középiskolás korosztály mindössze 30 %-a felelt igennel. Ez az eredmény megegyezik a hipotézisemben állítottal, miszerint kevéssé ismert a jelenség. Érdekes módon a Föld Órájával – 2. kérdés: Hallott-e már a Föld Órája kezdeményezésről? – kapcsolatos
32
visszajelzések is ugyanilyen arányúak, annak ellenére, hogy egy jól propagált akcióról
van
szó
(http://www.earthhour.org/Homepage.aspx).
Különösnek
találom, hogy a középiskolai tanárok nem tájékoztatják erről a diákokat, miközben környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. A fiatal értelmiségieknél az I. korosztályhoz képest már fordított az arány, 73 %-.uk ismeri a fényszennyezés fogalmát, tehát fokozottabban érdeklődnek a környezetünket érintő kérdések iránt, vagy felsőfokú tanulmányaik során találkoztak a kifejezéssel. Úgy gondolom, hogy a legtöbb esetben azonban csak a szó ismert, a jelenség nem. Talán árnyaltabban megfogalmazott kérdéssel ez kiderült volna. A Föld Órája akciót a II. korosztály válaszadóinak több mint fele, 56 %-a ismeri. Értelmiségiek esetén ez is alacsony aránynak tűnik, hiszen 2008-ban már Magyarország is csatlakozott ehhez az egyszerű, mégis sokat jelentő energia-megtakarítási programhoz.
I. korosztály
II. korosztály
27%
30%
70%
73%
Igen
Nem
Igen
Nem
4. ábra Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést? – kérdésre adott válaszok eredménye.
I. korosztály
II. korosztály
30% 44%
56% 70%
Igen
Nem
Igen
Nem
5. ábra Hallotta-e már a Föld Órája kezdeményezésről? – kérdésre adott válaszok eredménye.
33
A Föld Órája akció kapcsolódik a 9. kérdéshez is, mely arra irányul, hogy a válaszadók mennyire veszik figyelembe a villamos energia megtakarításával kapcsolatos hirdetéseket. Ennél a pontnál az I. korosztályhoz tartozók 56 %-a válaszolt igennel, miközben csupán 30 %-uk ismeri az egyik legjobban hirdetett villamos energia megtakarítási kampányt, a Föld Óráját. A II. korosztály 80 %-a figyelembe veszi a témával kapcsolatos hirdetéseket, műsorokat (9. kérdés), ennek ellenére mindössze 56 %-uk ismeri ez említett kezdeményezést.
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
92% 81%
82% 59% 41% Igen
19%
18%
Nem
8%
3. kérdés
5. kérdés
I. korosztály
3. kérdés
5. kérdes
II. korosztály
6. ábra A 3. kérdésre – Egyetért-e azzal, hogy a csillagos és az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni? Valamint az 5. kérdésre – Fontosnak tartja a Tejút látványát? adott válaszok.
A 3. és 5. kérdésekre adott válaszokat összehasonlítottam, mivel a kettő összefüggésben van. A Tejút az éjszakai égbolt része, a magyar-székely mondavilág fontos eleme, a Hadak Útja népünk történelmének hagyatéka. Az I. korosztálynál a válaszadók 81 %-a egyetért azzal, hogy a csillagos égbolt emberi örökségünk része (3. kérdés), ennek ellenére mindössze 59 %-uk tartja fontosnak a Tejút látványát (5. kérdés)! A II. korosztálynál összehasonlítva a két kérdésre adott „igen” válaszok arányát, érthetőbb eredményt kapunk: 92 % fontosnak tartja a csillagos égbolt megőrzését, 82 % a Tejút látványát. A fiatal értelmiségiek esetében számomra ez is következetlenségnek tűnik. Ha fontosnak tartják a csillagos égbolt megőrzését, akkor miért nem jelentős számukra ugyanannyira a
34
Tejút látványa is? Sokan még soha nem látták a Tejutat, illetve elképzelhető, hogy nem ismerik fel az éjszakai égbolton áthúzódó ezüstös sávot. Néhány példa arra, hogy hol figyelték meg: Zselic, Balaton-part, erdei táborok, Erdély. A 4. kérdés alapján azt kutattam, hogy mennyire ismertek a csillagok, illetve csillagképek. Ezt azért tartom fontosnak, mert csak akkor védhetünk meg valamit – élőlényeket, jelenségeket, történeti emlékeket stb. – ha ismerjük azokat. A kérdések kiértékelése során azt tapasztaltam, hogy hiányosak, illetve tévesek a csillagászati ismeretek. Sajnálatos módon a középiskolákban elhanyagolják, vagy teljesen kihagyják ennek oktatását. A Nagy- és Kis Göncölön kívül más csillagok/csillagképek alig ismertek. A középiskolások közül 33-an, a fiatal értelmiségiek közül 39-en írták az Esthajnalcsillagot (Vénuszt) az általuk ismert csillagok közé! A csillagászati ismeretek megdöbbentő hibája, hogy egy bolygót csillagnak vélnek (csupán a népies elnevezés elég a megtévesztéshez). Az I. korosztályból 10-en ismerik az Orion csillagképet, és mindössze 2-en a Fiastyúkot. Többen nem tudtak megemlíteni egyet sem. A II. korosztályból 31-en írták az Oriont, 14-en a Fiastyúkot. Egy válaszadó volt, aki csillagképekből készítette a szakdolgozatát, természetesen rengeteg konstellációt sorolt fel. A 6. kérdés így szólt: Elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalmas kiterjedésű agglomerációkból 100 kilométerre is ellátszik a mesterséges fény? A középiskolások 65 %-a válaszolt igennel, miközben csupán 30 %-uk (4. ábra) ismeri a jelenséghez tartozó kifejezést. A fiatal értelmiségiek esetében ez az arány 86 %, illetve 73 % (4. ábra). Ezek szerint többen ismerik a fényszennyezés jelenségét, de még nem „találkoztak” a fogalommal. A 7. kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók indokoltnak tartják-e a mai modern városképhez hozzátartozó éjszakai fényeket. A középiskolások és fiatal értelmiségiek esetében is hasonló a válaszok aránya: „igen” – 60 % illetve 57 %, „nem” 40 % és 43 %. Az indokok között a következő szempontokat említik: közbiztonság, baleset-megelőzés, közlekedés és esztétika. A reklám- és kirakatfényeket sokan túlzott mértékűnek tartják. Megemlíteném,
35
hogy a közhiedelemmel ellentétben a közvilágítás mértékének növelése nem eredményezi a bűncselekmények számának csökkenését, sőt azzal fordított arányban áll.
I. korosztály
I I. korosztály
Igen
27%
Nem, kisebb annál
47%
39% 49%
Nem, nagyobb annál 26%
12%
7. ábra A közvilágítás mértéke megfelel-e az indokolt értéknek?
A 8. kérdés a következőképpen hangzott: Ön szerint a közvilágítás mértéke megfelel-e az indokolt értéknek? A 7. ábrán lévő diagramok bemutatják, hogy a válaszadók közel fele megfelelőnek tartja – az I. korosztálynál 47 %, a II. korosztálynál kevesebb, 39%. A középiskolásoknál szinte azonos arányban válaszoltak azok, akik az indokoltnál nagyobb (27 %), illetve annál kisebbnek (26 %) vélik az utcai fények mértékét. A fiatal értelmiségieknél azok vannak többségben (49 %), akik szerint túlméretezett a közvilágítás.
7%
I. korosztály
I I. korosztály 9%
Csillagos ég
18%
Mesterséges fények Mindkettő
14% 77%
75%
8. ábra Az Ön számára melyik fontosabb, a csillagos égbolt látványa, vagy a mesterséges fények?
A 10. kérdésre adott válaszok alapján kimutatható (8. ábra), hogy a megkérdezettek háromnegyede (I. korosztály 75 %, II. korosztály 77 %)
36
fontosabbnak tartja a csillagos égbolt látványát, mint a mesterséges fényeket. A 3. kérdés esetében bemutatott eredmények is ezt támasztották alá, csupán a középiskolások 5. kérdésre adott válaszainak aránya ellentmondásos. Az I. korosztály esetében a diákok majdnem egyötöde számára fontosabbak a mesterséges fények! Összehasonlítva a fenti eredményeket a 4. kérdésre adott válaszokkal, érdekesnek találtam, hogy miközben a megkérdezettek többsége a csillagos ég látványát igényli, csillagképeket nem tud felsorolni, tehát valójában nem is ismeri azt. Érdemes még megemlíteni néhány indoklást a csillagos égbolt fontosságát választók közül: „El lehet merülni a számomra ismeretlen csillagképekben. Nyáron volt egy érdekes tapasztalatom: nomád körülmények között éltünk egy alkotótáborban. Se áram, se fények. Az volt a megdöbbentő, hogy a Hold, illetve a csillagok fénye tiszta idő esetén bőven elég fényt szolgáltatott mindennapi életünkhöz. Bár tudom, hogy ez egy elég esetleges szituáció, mégis ráneveli az embert arra, hogy alkalmazkodjon környezetéhez és visszavegyen abból a rohanásból, ami őt körülveszi. Ugyanakkor bekerülve a városi szférába elkényelmesedünk és tényleg mindenért fényt kapcsolunk.” „A csillagos égbolt hozzátartozik az emberiség történetéhez, az állandóságot sugallja, megnyugvást és biztonságérzetet ad.” „E látvány mellett eltörpül az ember, s segít helyesen értékelni önmagát. Mindenkire ráfér egy kis alázat a természettel szemben! Emellett megnyugtat a látványa, akár egy hegygerinc, egy erdő, vagy a tenger látképe. Az ember csak csendben áll, s szemei legelésznek a tájon, jóllakik a tekintet.”
37
9.
Interjúk
Munkám készítése során felkerestem olyan kutatókat, szakembereket, akik kompetensek a fényszennyezés problémáját illetően. Önzetlen segítségükért itt szeretnék köszönetet mondani! Hazánkban még sok tennivaló van, hiszen még nem született átfogó országos törvényi szabályozás sem. A fényszennyezés növekedését és káros hatásait elsősorban a csillagászattal foglakozók érzékelik. Arra voltam kíváncsi, hogy azok a csillagászok, akik régóta végeznek megfigyeléseket, milyen negatív változásokat tapasztaltak az elmúlt években, évtizedekben az éjszakai égbolt háttérfényességének növekedése következtében. Milyen személyes tapasztalataik vannak a témakört illetően. Gyenizse Péterrel (műkedvelő csillagász, egyetemi adjunktus), a PTE Földrajzi Intézetének munkatársával készített interjú: – Mikor kezdődött a csillagos égbolt megfigyelése iránti vonzalma? 1987-ben, amikor Egyházi Klára tanárnő Csillagászat szakkört indított a gimnáziumban. Erre azért mentem el, mert nem találtam jobbat. Később ez lett a szívem csücske. – Mit jelent Önnek a csillagos ég? Nem egyszerűen a csillagképeket egy félgömbre ragasztva. Egyrészt egyfajta művészi szépséget. Amikor egy kusza nyílthalmazt, vagy egy halvány csillagközi ködöt, pamacsot figyelek meg, akkor a természet változatos alkotóerejére gondolok. Ezek látványa hasonló érzeteket kelt bennem, mintha egy modern festő műveit nézném (bár azok annyira nem bűvölnek el). Másrészt persze – a reális részét tekintve – rádöbbentett, hogy milyen kicsi is vagyok, sőt milyen elhanyagolható méretű és jelentőségű az egész Naprendszer, valamint, hogy milyen rövid pillanat az Univerzum idejéhez képest az, amit emberi történelemnek
38
hívunk. Tehát a Világegyetem szerénységre és önmérsékletre int mindenkit, már persze azokat, akik hajlandóak felnézni az égre és nem csak az üzletek kirakatáig látnak el, valamint hajlandóak gondolkodni egy kicsit ezen. – Mikor találkozott először a fényszennyezés problémájával? Már rögtön azután, hogy elkezdtem magamtól megtanulni a csillagos égen való tájékozódást. A 2. emeleti lakásunk erkélyére ugyanis felvilágítottak az utcai lámpák. Folyamatosan árnyékot kellett keresnem. Később a lámpafény tönkretette sok fényképfelvételemet, és persze mivel alig engedte kitágulni a pupillámat, ezért alig láttam az erkélyről a halványabb objektumokat távcsővel. Ennek kiküszöbölésére anyukám varrt egy fekete kapucnit, amit a fejemre, és részben a távcsőre borítottam. Később esténként, vagy hajnalonként kicipeltem a felszerelésemet a városszéli garázsunkhoz, ahol csak néhány távoli ipartelep reflektora, és a jövő-menő autók zavartak. Ez a hely Komló keleti felén volt, így délkelettől északig és a zenit környékén jó egem volt. Azóta Pécsre költöztem, de itt is állandóan lámpák vesznek körül. Most éppen nyugat-északnyugat felé van jó egem. – A Pécsi Bemutató Csillagvizsgálóból milyenek a megfigyelési lehetőségek? Ma már nincs Pécsett bemutató csillagvizsgáló. A Szőlő utca beépülésével folyamatosan romlott a helyzet, ugyanis egyre több utcai és udvari lámpa települt a közvetlen környezetébe az 1980-as, 1990-es években. Részt vettem az 1998-as újra nyitásban, szervezésben. Az elmúlt évtizedben már nem romlott jelentősen a helyzet a közvetlen fények terén (már nem tudott), de az ég háttérfényessége a város fényszennyezése miatt jelentősen emelkedett. Magyarország első fix felállítású planetáriuma volt. Az ingatlan 2006-ban eladásra került, majd az épületeket 2008 őszén lebontották. Működésének 21 éve alatt kb. 6300 planetáriumi előadást tartottak benne 200 ezer látogatónak, illetve udvarában mintegy 450 nyilvános távcsöves bemutatót 14 ezer embernek.
39
– Hogyan változott a fényszennyezés mértéke az utóbbi években? Természetesen növekedett. Sőt szerintem az emberi igényeket meghaladó mértékben nőtt. Ezt a saját utcánkkal lehet illusztrálni. Korábban csak minden második oszlopon volt egy kisebb teljesítményű higanygőz lámpa, ami azért elég jól megvilágította az utat, egy kanyar kivételével. Kb. 5 éve sárga halogén lámpákra cserélték ezeket, amelyek több fényt adnak, sőt most már minden oszlopra szereltek. Olyan fényár van az utcán és a kertünk szélén, hogy újságot lehet olvasni éjszaka. Ezek úgy gondolom, elsősorban nem a lakók igényei miatt kerültek felszerelésre, hanem, mert a szolgáltató több áramot akar eladni. (Érdekes módon a lakosságot viszont a takarékosságra ösztönzik – ld. energiatakarékos izzó vs. hagyományos égő. Ez is biznisz. Vedd meg a tízszer olyan drága égőt, aminek az előállítása drágább, az elektromágneses szmogja és a környezetszennyezése magasabb. Az utcai pazarlás mellett ez a megtakarítás másodlagos probléma szerintem.) – Saját megfigyelései honnan sikeresek leginkább? Sajnos az elmúlt évtizedben egyre kevesebb időm van megfigyelésre. Ha valami érdekes dolog történik az égen, azt a kertünkből próbálom megfigyelni. Ennek az az oka, hogy a felszerelést nem egyszerű messzire elcipelni. Napfogyatkozások megfigyeléséért persze elmentem Spanyolországba és Törökországba is. Amúgy igazán sötét eget a nyári csillagászati táborokban szoktam látni (pl. Tarján, Ágasvár, Szentlélek, Palé). – Érezhető a fényszennyezés növekvő negatív hatása a megfigyeléseknél? Természetesen. Jómagam korábban még tudtam kelet felé is nézelődni, de a korábban említett átalakítások óta ennek alig van értelme. A távcsövekben kevésbé látszanak a halvány csillagok, üstökösök, a fényképeken rövidebb expozíciót lehet csak használni, mivel különben kivilágosodik az egész kép (így persze csak a fényesebb objektumok rögzíthetők). Pécsről korában a pogányi
40
reptér környékére mentünk ki észlelni. A reptér reflektorai azonban az utóbbi időben olyan fényárat eredményeznek, hogy távolabb kellett mennünk tőle. A másik, ritkábban használt megfigyelőhelyünk Reménypuszta, ahol idén egy óriási körforgalmat építettek, közepén brutális reflektorokkal. Erről a helyről is lehetetlené vált a megfigyelés. Pécs városa fölött folyamatosan egy narancssárga búra van. A belvárosból, lámpák közelében alig pár csillag látszik. Kb. másfél évtizede tartunk nem rendszeres módon a Széchenyi-téren és környékén távcsöves bemutatókat. Méréseink nincsenek, de azóta szerintem 1-2 magnitúdóval csökkent a határmagnitúdó. Budapest fénybúrája olyan mértékben nőtt, hogy most már a mátrai (Piszkéstető) obszervatórium megfigyeléseit is zavarja, a budai (Svábhegy) obszervatóriumét lehetetlenné teszi. – Az Ön véleménye szerint mennyire ismert probléma a fényszennyezés? Szerintem igen kevéssé. Az emberek nem tudják miről van szó. Nem értik, hogy a fénnyel hogyan lehet szennyezni. Ez ugyanis nem kézzel fogható, nem szemét, nem szennyvíz. Olyan, mint amikor az ukrán néninek nem lehetett megmagyarázni, hogy ne menjen vissza Csernobilba, mert ott sugárszennyezés van. – Hogyan lehet megelőzni negatív hatásait? A fényszennyezésnek különböző negatív hatásai vannak, amelyek közül csak az egyik a csillagászokat érintő égi háttérfényesség növekedés. Erről már írtam. Ezt ugye a városok légkörében különösen nagy mennyiségben előforduló por fényszóró képessége eredményezi, párosulva fölöslegesen sok és rosszul beállított lámpák hadával. Különösen fényszennyezőek a műemlékek kivilágításánál alkalmazott reflektorok, amik szinte mindig felfelé világítanak és fényük döntő része nem is a célpontot éri. Ami a célpontot éri, az is visszaverődik és nagyobb része nem a szemünkbe, hanem a légkörbe jut. Megoldás: megfelelő jogszabályok kidolgozása a világítás szabályozására (erre vannak példák, ha jól emlékszem Dágon és persze a Zselicben), illetve a világítás technikusok véleményének
41
kötelező kikérése. Hatás az emberekre: ha nappal és éjszaka is világos helyen tartózkodunk, az gátolja a melatonin hormon termelését, ami mindenféle problémát eredményez, pl. rák kialakulását. Megelőzés: ne aludjunk olyan szobában, ahol világos van a bevilágító lámpák miatt. A nem megfelelően beállított reflektorok vakíthatják a gépkocsivezetőket, balesetet okozhatnak. Sok helyen láthatók nem lefelé, hanem oldalra világító fényszórók. Megelőzés: ezeket szakértőkkel meg kell terveztetni, be kell állítani. Másik probléma a biztonság kérdése: a nagy fényáron kívüli területek teljesen feketének tűnnek a polgárok számára. Az árnyékból kilépve villámgyorsan ki tudják őket rabolni, majd eltűnnek a tettesek. Hatása az állatvilágra: Egyes éjjeli rovarokat magához csábítja a fény. A különböző nemű egyedek így nem találják meg egymást és a faj egyes területekről kihal. A nagyvárosok magas házainak kivilágított ablakai egyes madarakat is csábítanak. Éjjel nekirepülnek az üvegnek és elpusztulnak. Megelőzés: csak olyan lámpatesteket kellene használni, amelyek csak lefelé világítanak a célpontra, az útra, járdára. Bizonyára van hatása a növényvilágra is, de erről még nem olvastam konkrétumokat. – Hogyan került kapcsolatba az IDA-projekttel? Dr. Kolláth Zoltántól (csillagász, MCSE elnök, PAB Csillagászati Munkabiz. elnök) hallottam a szervezetről. 2007. októberében részt vettem a 7. Fényszennyezés-elleni Konferencián Bledben. Ez nagyrészt az IDA rendezvénye volt. 2009. szeptembere óta vagyok tagja az IDA-nak. Erre azért volt szükség, mert kellet egy ajánlást írnom a Zselic Csillagos Égbolt Parkká nyilvánításához, amit Kolláth Zoltán terjesztett fel az írországi ülésen. – Milyen jelentősége van az Ön számára a Zselici Csillagoségboltparknak? Úgy gondolom, hogy a fent vázolt problémák ma már a világ jelentős részén nem küszöbölhetők ki, csak maximum mérsékelhetőek. A Zselicben azonban ezek még alig érvényesülnek. Ennek az állapotnak a megtartása nagyon jó lenne, mert akkor
42
lenne olyan hely, ahol bárki láthatná pl. a Tejutat. A városi emberek többsége ugyanis nem is látott még igazi sötét, csillagos eget. Reméljük ez a mozgalom erősödik a jövőben, és tudom, hogy a Hortobágyon is vannak törekvések ebbe az irányba. Ott még talán jobbak is a viszonyok, mert nagyobb a terület. – Milyen konkrét esetekkel találkozott, amikor rádöbbent arra, hogy a mai városlakó emberek nem ismerik az éjszakai égbolt jelenségeit? Az elmúlt két évtizedben sok tucat távcsöves bemutatót és több száz ismeretterjesztő előadást, planetáriumi vetítést tartottam. Ezek során általában az volt a kivétel, ha valaki ismerte az elmondott csillagképeket, bolygókat, galaxisokat, stb. (Persze majd minden alkalommal voltak üdítő kivételek!). A közoktatásban ugyanis gyakorlatilag nincs szó a csillagászatról. Talán a bolygókról és a Holdról pár bekezdést tanítanak. A Világegyetem döntő részét kitevő, Naprendszeren kívüli világról lényegében nincs is szó. A tanárok ugyanis nem szeretik, nem is értik ezt a részt a könyvekből, és nem tanítják (tisztelet a kivételnek!). Az emberek nagy részét pedig nagyon érdekli a csillagászat, mivel azt izgalmasnak, rejtélyesnek tartják, amiben van igazság. Leginkább az Interneten és TV-ben szereplő híreket szoktuk visszahallani. Persze számos kacsa és féligazság is van köztük, mint a médiában általában. – Aktív oktatóként és amatőrcsillagászként milyen lehetőségeket javasol a fényszennyezés problémájának megismertetésére? Sokan nem is hallottak erről a kifejezésről. Hogyan lehet tenni ez ellen? A széleskörű, tömegekhez eljutó ismeretterjesztésnek ma két eszköze van: a média (TV, rádió) és az Internet. Amennyiben szenzációs és egyedülálló eseményekről tudósítunk, akkor be lehet kerülni a nagy TV-kbe, ld. a Zselic esetét, vagy a Globe at Night programot. Ilyen esetekben százezrek fejében ragadhat meg a fényszennyezés szó. Persze a mögöttes tartalomból így nem sokat ismernek meg. Ha érdeklődik a polgár, akkor utána öntevékenyen utánanéz. Ma ez általában az Interneten keresztül történik. Amennyiben talál egy jól kinéző, jól
43
átlátható, informatív lapot, ami a Google-ben valahol elsők között jön be, akkor hajlandó tájékozódni az ügyben. A témáról magyar nyelvű könyv tudtommal nem jelent meg. Folyóiratokban is alig olvasható a témában pár cikk. Bár ezen utóbbi két forrás a széles néptömegek felé irányuló ismeretterjesztésben nem játszik nagyon jelentős szerepet, általában csak a szakemberek olvassák őket. Fényszennyezés témájú konferencia eddig tudtommal három volt az országban. Az egyiket tavaly rendeztük itt Pécsett. Ezeken néhány tucat átlag feletti érdeklődésű ember hallgatja meg barátait és ismerőseit, szélesebb körű ismeretterjesztés nem történik. Nagyon jó kezdeményezés volt Kolláth Zoltán és Gyarmathy István részéről, hogy a Zselicben és a Hortobágyon csillagnéző éjszakai túrákat szerveztek. Ezek is olyan unikális dolgok, amire az emberek felfigyelnek és elmennek egyszer. Utána már könnyebben lehet őket fertőzni csillagászattal és fényszennyezés-ellenességgel.
A továbbiakban terjedelmi okok következtében csak egyes, általam fontosabbnak/érdekesebbnek ítélt feleleteket szeretnék kiemelni. – Véleménye szerint mennyire ismert probléma a fényszennyezés? Katona András (műkedvelő csillagász): Csak az olvasott emberek hallottak róla. Ma, amikor a TV-ben megkérdezte valaki, hogy az elektroszmog ellen segít-e az esti szellőztetés – már semmin nem lehet meglepődni. – Mit jelent az Ön számára a csillagos ég? (A kérdés az érzelmi részére vonatkozik.) Dr. Hetesi Zsolt (csillagász, az ELTE kozmológia tanára): Kapcsolat a Teremtővel és a teremtés művével. Lenyűgöz. Szalai Tamás (okleveles csillagász): A Mindenséget, a teljes anyagi világot, és végtelen nagy munkaterületet.
44
–
Aktív
csillagászként,
műkedvelő
csillagászként,
vagy
ismeretterjesztőként, oktatóként milyen lehetőségeket javasol a fényszennyezés problémájának szélesebb körű megismertetésére? Horváth Attila Róbert (műkedvelő csillagász): Természetesen minden távcsöves bemutatón felhívom erre a problémára a figyelmet. Véleményem szerintem össze kellene állítani egy viszonylag rövid, lényegre törő anyagot, mely bemutatja a fényszennyezés összes káros hatását, energiapazarlását, valamint azt a néhány pozitív példát a világban (ha jól tudom épp Szlovéniában született egy jó törvény ez ügyben), majd ezt eljuttatni MINDEN polgármesternek, világítástechnikai szakembernek és természetesen az iskoláknak, parlamenti képviselőknek. Hevesi Zoltán (műkedvelő csillagász): Olyan "mintaszabályzatot" kellene kidolgozni az önkormányzatok számára, amit az illetékes építési osztályok, területfejlesztők a saját működési rendszerükbe illeszthetnének, és a beruházások engedélyeztetése során, mint értékelendő szempontot vennének figyelembe. Az önkormányzatok részére, amennyiben saját határozataikban is figyelembe vennék, valamiféle támogatást kellene kidolgozni, mely inkább erkölcsi lenne, pl. egy esztétikus oklevél, amit a polgármester büszkén kiakaszthatna az irodája falára, vagy egy jelképes "cím" adományozása a településnek. Ezt az egész folyamatot pedig egy pályázat formájában lehetne meghirdetni az önkormányzatok felé, pl. "Felettünk még csillagos az ég!" néven. Aki bizonyos kritériumoknak megfelelne, azok kapnák meg a megtisztelő címet, oklevelet, stb. Hódi Gyula (műkedvelő csillagász): Ismeretterjesztőként elsőként az égbolt látványának igényét tartanám fontosnak, amelyhez viszont a csillagászati alapfogalmaknak az iskolai kötelező műveltség részévé kellene válniuk. Egy író születési helyének ismerete számomra nem lényegesebb része a kultúrának, mint hogy vázlatosan hogy néz ki a Naprendszerünk; hogy nem azért van súlytalanság az űrhajóban, mert az űrben vákuum van; hogy a fényévvel távolságot mérünk, nem időt; hogy egy napfogyatkozáskor mi takar el mit. Én is előbb ismerkedtem meg az ehhez hasonlókkal, mint hogy a csillagok iránti közvetlenebb
45
érdeklődésem megszületett volna. Ha már tudja az ember, hogy elméletben mi van odakint, akkor talán már kíváncsivá tehető aziránt is, hogy az valójában hogy néz ki, mit lehet belőle látni az égen. Ekkor már meg lehetne mutatni neki egy egyszerű távcsővel, hogy még miket lehet látni ott, ahol sötét van. Ezek után az emberekben talán feltámadhatna az érzés: kár, hogy innen nem látni! – Milyen konkrét esetekkel találkozott, amikor rádöbbent arra, hogy a mai városlakó emberek nem ismerik az éjszakai égbolt jelenségeit? Rosenberg Róbert (műkedvelő csillagász): Sok ilyen esettel találkoztam, pl. egy felsőfokú végzettségű ember azt mondta a sarlós Holdra, hogy a Föld árnyéka van a sötét felén! Keszthelyi Sándor (műkedvelő csillagász, csillagász-történész): Egy nyári csillagászati táborunkban felhőtlen és tiszta ég alatt gyönyörűen látszottak a csillagok és a Tejút. A közeli település 40 éves polgármestere a családjával kilátogatott hozzánk és nagyon elcsodálkozott ezen, mert ő még sosem látta a Tejutat! Nagyon megörült ennek, és főleg annak, hogy ez az ő falujának a széléről látszik. Tehát egy 1000 fős nagyközség (nem is város) közepén élő értelmes ember nem is látta, nem is sejtette, hogy a Tejút látható szabad szemmel. Reklámozni akarta ezt, mint helyi unikumot, csak nehezen tudtuk elmagyarázni, hogy ne tegye, mert sötét és csillagos ég minden település határában, vagy két falu között szintén van.
46
10. Összegzés
Magyar nyelven csak 1988-ban jelent meg először nyomtatásban a fényszennyezés szó (MIZSER A. 1988). 2001-ben erre a kifejezésre keresve az interneten, a magyar nyelvű dokumentumok között mindössze 50-60 előfordulásra bukkanhattunk (NIZALOWSKI A. 2001). 2009-re 15700-ra bővült a találatok száma. Ez az adat jól mutatja, hogy egyre többet foglalkoznak a kérdéssel. Azonban kérdőíves felmérésem során bebizonyosodott, hogy a középiskolás és a fiatal értelmiségi korosztály nem ismeri kellőképpen ezt a témát. Valószínűnek tartom, hogy az iskolai oktatásban sem fektetnek rá elég hangsúlyt. A fényszennyezés csökkentése nem jelenti azt, hogy a településeknek sötétbe kell borulniuk; megfelelő világítótestekkel, azok szakszerű méretezésével, elhelyezésével, működtetésével jelentősen mérsékelhető lenne a fényterhelés negatív hatása, közben pedig energiát takaríthatnánk meg. Úgy gondolom, hogy intelligens világítástechnikai megoldások és egy megfelelő jogi háttér megalkotása mellett, a legfontosabb a városlakó emberek tájékoztatása, felhívása lenne erre a problémára, ugyanis a fényszennyezés súlyosságát még ma is kevesen látják. Minden ember és a jövő nemzedékek is megérdemlik, hogy részesülhessenek a csillagos égbolt látványában úgy, ahogy azt őseink is megtehették. Végezetül álljon itt Kulin Györgynek, a magyar amatőrcsillagászat atyjának
jelmondata:
„Az
égbolt
mindenkié!”
és
egy
idézete
(http://gyarmathy.csillagaszat.hu/): "A szemlélődő ember számára nagyon sok új érzés forrása a csillagos ég. Egyik legnagyobb tanítása az, hogy nem magától értetődő dolgok e világ jelenségei. A földi világ felett naponta megújuló napfény, a légkörnek az élet fenntartásához szükséges oxigéntartalma, az évszakok váltakozásában megújuló élet, a csillagos ég egy roppant nagy csoda megnyilvánulásai. Nem lehet, és nem is szabad másképpen felfogni e világ dolgait, mint így. Ez a szemlélet ad ízt, értelmet és értéket az emberi életnek. A büszke és öntelt ember a mindenségi
47
szemléletben mélyen alázatossá lesz, el kell ismernie, hogy e földi világon kívül egy mérhetetlenül nagy világ van s ebben a rend uralkodik. El kell ismernie, hogy e világ fölött van Valaki, aki ezt az egészet kigondolta, és kormányozza. Vágy ébred benne, hogy az ott látott rendből és igazságból minél több valósuljon meg itt a Földön. Ilyenné lesz az ember a Mindenség tükrében."
10. kép Éjszakai fények Európa felett. Forrás: www.europemapofeurope.net
48
Irodalomjegyzék
CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. – BAUGH, K. E. 2000. The artifical night sky brightness mapped from DMSP satellite Operational Linescan System measurements. – Mon. Not. R. Aston. Soc. 318, pp. 641-657. CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. 2001/a. The first World Atlas of the artifical night sky brightness. – Mon. Not. R. Aston. Soc. 328, pp. 689-707. CINZANO, P. – FALCHI, F. – ELVIDGE, C. D. 2001/b. Naked-eye star visibility and limiting magnitude mapped from DMSP-OLS satellite data. – Mon. Not. R. Aston. Soc. 323, pp. 34-46. CSEPREGI I. 2004. A hazai jogi szabályozás lehetőségei – Konferencia a fényszennyezésről értekezleten elhangzott előadás,
Debrecen,
DAB
Székház. CSÖRGITS G. – GYARMATHY I. 2006. A fényszennyezés természetvédelmiökológiai aspektusai. – Elektrotechnika, 99/9. pp. 22-24. CSÖRGITS G. – GYARMATHY I. 2009. Fényszennyezés és természetvédelem. – A III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház. FALUSI E. – TÓTH A. 2009. Napjaink környezetszennyezője, a poláros fényszennyezés. – Tájökológiai lapok, 7/1. pp. 1-8. HORVÁTH J. 2001. A lektor megjegyzései. – Elektrotechnika, 94/2. p 62. KISS L. 2009. Fényszennyezés és a csillagászati obszervatóriumok. – A III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház. KLINKENBORG, V. 2008. Our Vanishing Night. – National Geographic 2008/11. pp. 102-123. KOLLÁTH Z. – GYARMATHY I. 2009. Száműzött mesterséges fények: ahol a csillagos ég az úr. – Természetbúvár, 64/2. pp. 16-19.
49
KOLLÁTH Z. 2000. A fényszennyezés – Csillagászgondok Magyarországon. – Élet és Tudomány, 55/27. pp. 847-848. KOLLÁTH Z. 2001. Fényszennyezés és világítástechnika. – Elektrotechnika, 94/5. pp. 183-186. KOLLÁTH Z. 2002-2003. Fényszennyezés – a mesterséges fény környezeti ártalmai – In: Világítástechnikai Évkönyv, Világítástechnikai Társaság, Bp. KOLLÁTH Z. 2009. Lehet-e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? – Magyar tudomány, 170/10. pp. 1213-1220. KOSZTOLICZ I. (szerk.) 2009. Közvilágítási kézikönyv. – MEE Világítástechnikai Társaság: Magyar Világítástechnikáért Alapítvány, Bp., 310 p. MIZSER A. 1988. Vigyázat, fényszennyezés! – Meteor, 18/2. pp. 1-2. NIZALOWSKI A. 2000. A fényszennyezés – Hogyan védhető a tiszta égbolt? – Élet és Tudomány, 55/27. pp. 848-850. NIZALOWSKI A. 2001. A fényszennyezés, mint szakmai és etikai kérdés. – Elektrotechnika, 94/2. pp. 60-62. Nomination Package International Dark Sky Park Designation Zselic Landscape Protection Area. – Zselic Starry Sky Park. – Submitted to International Dark-Sky Association. September 2009. 32 p. Prepared by: KOLLÁTH, Z. – PINTÉR, A. – SZEGVÁRI, Z. SCHWARCZ P. 2009. Zavaró fény és energiahatékonyság a közvilágításban. – A III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház. VARRÓ M. J. 2009. Fejezetek az éjjeli fényterhelés egészséghatásaiból. – A III. Fényszennyezés Konferencián elhangzott előadás, Bp., MTA Székház.
50
Internetes hivatkozások: http://www.inquinamentoluminoso.it/ http://www.darksky.org http://en.wikipedia.org/wiki/Light_pollution http://www.savethenight.eu http://www.starlight2007.net/ http://www.earthhour.org/Homepage.aspx http://www.europemapofeurope.net/index.htm http://www.mcse.hu/ http://hirek.csillagaszat.hu http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu http://www.konkoly.hu http://gyarmathy.csillagaszat.hu/ http://ddnp.nemzetipark.gov.hu http://www.geographic.hu http://www.who.int/en/ http://www.hirado.hu/Hirek/2009/03/16/17/Marcius_vegen_elsotetul.aspx
Jogszabályok: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 4.§ f) pont 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 4.§ g) pont 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 8/1998. (VIII. 31.) Dág Kt. Rendelete 2008. évi XCI. törvény a természet védelméről 19. §
51
12. Melléklet Kérdőív Kérdőíves felmérést végzek diplomamunkámhoz a „fényszennyezés” témájával kapcsolatban. Kérem, az alábbi kérdőív önkéntes kitöltésével segítse munkámat! Kor:
Lakóhely:
Iskolai végzettség:
1. Hallotta-e már a fényszennyezés kifejezést? □ Igen
□ Nem
2. Hallott-e már a Föld Órája kezdeményezésről? □ Igen
□ Nem
3. Egyetért–e azzal, hogy a csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni? □ Igen
□ Nem
4. Mely csillagokat/csillagképeket ismeri fel az égbolton?
5. Fontosnak tartja a Tejút látványát? Mikor és honnan látta utoljára szabad szemmel? □ Igen
□ Nem
Mikor: Honnan (település, tájegység): 6. Elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalmas kiterjedésű agglomerációkból 100 kilométerre is ellátszik a mesterséges fény? □ Igen
□ Nem
52
7. Indokoltnak tartja a mai modern városképhez hozzátartozó éjszakai fényeket? Ha igen, miért? □ Igen
□ Nem
Indoklás:
8. Ön szerint a közvilágítás mértéke megfelel-e az indokolt értéknek? □ Igen
□ Nem, kisebb annál
□ Nem, nagyobb annál
9. Figyelembe veszi a villamos energia megtakarításával kapcsolatos műsorokat, hirdetéseket? □ Igen
□ Nem
10. Az Ön számára melyik fontosabb, a csillagos égbolt látványa, vagy a mesterséges fények? Indokolja meg válaszát! □ csillagos égbolt
□ mesterséges fények
Indoklás:
Köszönöm a segítségét! Urbanics Magdolna Geográfus hallgató
53
