A KISPESTI KÁROLYI MIHÁLY MAGYAR-SPANYOL TANNYELVŰ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KISPESTI KÁROLYI MIHÁLY MAGYAR-SPANYOL TANNYELVŰ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

2 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása 1. Az iskola rövid története, arculata és képzési kínálata

4

2. Az iskola földrajzi-társadalmi környezete

6

Szülői háttér

6

A tanulók lakóhely szerinti megoszlása

6

A tanulók neveltségi szintje

7

Tanulási attitűd, továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció

7

Diákönkormányzat

7

3. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

8

Kapcsolat a szülőkkel

8

Kapcsolat más intézményekkel

9

4. Személyi, létesítményi, tárgyi feltételek

10

l. Az intézmény nevelési programja 1.1. Pedagógiai alapelvek

12

A kulcskompetenciák fejlesztése

16

Énkép, önismeret

17

Szociális kompetenciák

18

Tolerancia kompetencia

19

Életpálya-építési kompetencia

19

Állampolgársági kompetencia

20

Hon-és népismeret

21

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

21

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

22

Gazdasági nevelés

22

Környezettudatosságra nevelés

23

A tanulás tanítása

24

Testi és lelki egészség

25

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

26

1.2. A nevelő-oktató munka céljai

28

1.3. A nevelő-oktató munka feladatai

29

1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

30

2. Személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

31

3. Sajátos nevelésű igényű tanulók integrációja

34

4. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

34

5. A tehetség és a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység

35

6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

37

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

36

2

3 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

37

9. Egészségnevelési és környezeti nevelés program

38

10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 11. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

41

12. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

43

13. A pedagógusok, osztályfőnökök feladatai

46

ll. Az iskola helyi tanterve 1. Képzési szerkezet

48

2. Választott kerettantervek

48

3. Óraterv

52

4. Az előírt tananyag és követelményrendszer

53

5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

53

6. Az otthoni felkészülés

54

7. Az írásbeli beszámoltatás

55

8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése

58

9. A modulok értékelés, minősítése

60

10. A tanulók fizikai állapotának mérése

64

11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

64

12. Emelt szintű képzés

64

lll. A pedagógiai program elfogadása

66

Záradék

67

Mellékletek Tantárgyak helyi tantervei, melyek tartalmazzák a középszintű érettségi vizsga témaköreit IKT stratégia

3

4 Az intézmény bemutatása 1. Az iskola rövid története, arculata és képzési kínálata Az iskola ünnepélyes átadására 1987. augusztus 31-én került sor. Az építkezés fővárosi beruházásként

valósult

meg.

Az

épületben

az

oktatás

szempontjából

az

akkor

legkorszerűbbnek tartott kabinetrendszerű elrendezés valósult meg. Ugyanakkor az épület alkalmas bizonyos közművelődési feladatok ellátására is (bálok, kiállítások, hangversenyek rendezése). A kéttannyelvű oktatás legújabb kori története Magyarországon iskolánkkal egyidős. Gimnáziumunkban, az ország hosszú ideig egyetlen magyar-spanyol két tanítási nyelvű középiskolájában az 1988/89-es tanévben 72 tanulóval kezdődött meg az ötéves gimnáziumi képzés.

A spanyol

nyelvi

tudást

megalapozó, 9/KNy

évfolyamon

azóta is 12 fős

csoportbontásban tanítjuk a spanyol nyelvet, amelynek eredményeként a tanulók elsajátítják a köznyelv mellett a szakszókincset is, olyan szinten, hogy a gimnáziumi 9. évfolyamtól kezdve az előírt tantárgyakat is képesek spanyolul tanulni: ezek a történelem, földrajz, matematika, fizika és a spanyol célnyelvi civilizáció. Mivel a spanyol nyelviskolai oktatása hazánkban nem rendelkezik olyan tradícióval, mint az angol, a német vagy a francia, és mivel oktatása sem széleskörű az általános iskolákban, a komolyabb alapozás érdekében az osztálylétszám hármas csoportbontása indokolt a 9/KNy, azaz az előkészítő, a 10-12. évfolyamon pedig a spanyol nyelven tanított tantárgyak óráin az osztályt két csoportra bontjuk. A kéttannyelvű irányelveknek megfelelően (20/2012 EMMI rendelet 134-137.§-a) biztosítjuk, hogy a 9. évfolyamtól a célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók kötelező tanítási órájának legalább 35%-át kitegye, és hogy minden évfolyamon legalább három tantárgyat célnyelven oktassunk. Iskolánkban a spanyolországi vendégtanárok működését kormányközi szerződés biztosítja. Az 1998/99-es tanévtől gimnáziumunk fokozatosan áttért a teljes kéttannyelvű képzésre. A 9/KNy évfolyamon három párhuzamos magyar-spanyol kéttannyelvű osztályt indítottunk. Így 2002-től már csak 5 éves képzésű kéttannyelvű osztályok érettségiznek. A 2001/2002-es tanévtől intézményünk 15 magyar-spanyol tannyelvű osztállyal működik. A 2004/2005-ös tanév során megtörtént az épület teljes akadálymentesítése mozgássérültek számára, és a 2012/2013-as tanévtől az alapító okiratunknak megfelelően tudjuk fogadni a mozgássérült SNI-s diákokat. A 2013/2014-es tanévtől kezdve az iskola kettős fenntartásban működik: az épületet Budapest Főváros Önkörmányzata működteti a Gimnáziumok Gazdasági Szervezetén keresztül, az iskolában zajló oktató-nevelő munka a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ Budapest, XIX. Tankerületéhez tartozik. Gimnáziumunk 25 éves működése alatt természetesen kialakultak hagyományaink. Az értékes kezdeményezések maradandónak bizonyultak, s máig az iskolai diákéletet színesítik. Ilyenek a Károlyi-napok és annak részeként a "Nem középiskolás fokon" előadás-sorozat, a latinamerikai napok, az ENIBE, a diákszínpad és a spanyol nyelvű színházi találkozó, az

4

5 egészségnap, a jótékonysági est, az öregdiák találkozó és még számos rendezvény, verseny, vetélkedő. Közösségalakító szerepe miatt is fontos a spanyol diákszínjátszás, mert tanulóink a nyelv közvetítésével egy másik kultúrát képesek integrálni. A nemzetközi színházi találkozók alkalmával előadásaikat határainkon túl is rendszeresen bemutatják és, a spanyol nyelv közvetítésével, kapcsolatot teremtenek más népekkel. Énekkarosaink évről évre sikeresen szerepelnek a hazai minősítő hangversenyeken (2013-ban ismét arany fokozatot szereztek), nemzetközi kórusversenyeken (Budapest, Olaszország, Ausztria), továbbá külföldi utakon is részt vesznek. Nagy elismerést arattak például tenerifei és portugáliai hangversenykörútjukon. A kórus a 2006/2007-es tanévben elnyerte az „Év kórusa” címet és arany fokozatú minősítést kapott. 2008 nyarán, a Grazi Kórusolimpián ezüstminősítést szereztek egy igen rangos nemzetközi mezőnyben. 2009. december 12-én nagyszabású koncert keretében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, ezen az eseményen közel 120 volt és jelenlegi kórustag énekelt együtt, közöttük alapító tagok is. 1996 szeptemberében nagy megtiszteltetésben volt részünk, amikor is a magyarországi látogatáson résztvevő spanyol királyi párt üdvözölhettük iskolánkban. Ez a számunkra oly fontos látogatás azt is jelezte, hogy a spanyol Oktatási Minisztérium és a spanyol nagykövetség folyamatosan figyelemmel kíséri munkánkat, és mind a spanyol nyelv oktatásában elért eredményeinket, mind kulturális tevékenységünket méltányolja, és nagyra értékeli. 2007. május 29-31. között a Spanyol Királyi Pár hivatalos látogatást tett Magyarországon. A látogatás szervezésének folyamán felmerült, hogy ismét eljönnek a Károlyi Mihály MagyarSpanyol Tannyelvű Gimnáziumba. Ez a megtisztelő látogatás végül idő hiányában elmaradt, de 2007. május 29-én, a Sólyom László által adott díszvacsorán Őfelsége János Károly megemlítette iskolánkat: „Kulturális kapcsolataink erősödésének eredményeképpen ma már négy magyar egyetemen is lehet spanyol filológiai tanulmányokat folytatni, és hat kéttannyelvű gimnáziumban zajlik az oktatás spanyol nyelven. Kiemelem a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumot, amely nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is úttörő szerepet vállalt a spanyol kéttannyelvű oktatásban”. Az iskola fontos esélyt lát a pályázatokban rejlő lehetőségekben, ezért nagy hangsúlyt fordít arra, hogy általuk is színesebbé tehesse az oktató – nevelő munkát. Az Európai Unió „Egy életen át tartó tanulás” programjában többször pályáztunk iskolai együttműködésekre (Comenius1) elsősorban spanyolországi iskolákkal. Két nagyon sikeres Comenius1 projektet valósítottunk meg, egyet a környezetvédelem (2003-2005), egy másikat építészeti témában (2010-2012). A Comenius 2.1 alprogram keretében részt vettünk a spanyol kéttannyelvű oktatás virtuális platformjának kidolgozásában nyolc másik európai intézménnyel együttműködve.

5

6 A

2009/2010.

tanévben

a

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019

-

Kompetencia

alapú

oktatás

elterjesztése, módszertani megújulás a Főváros oktatási intézményeiben címet viselő pályázat keretében ismét arra vállalkoztunk, hogy megújítjuk, a kor követelményeihez igazítjuk az iskolában

zajló

munkát. Felmenő

rendszerben, olyan

oktatás-,

tanulásszervezési

és

módszertani elemekkel gazdagítjuk pedagógiai eszköztárunkat, melyek egyrészt segítik tanulóink motiválását, megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, ma már nélkülözhetetlen életviteli, szociális és digitális kompetenciákat adnak diákjaink kezébe; másrészt használható tudást adnak diákjaink kezébe. A 2014/2015. tanévig minden tanulócsoportba eljutnak ezek az új lehetőségek, saját innovációink, jó gyakorlataink jelentik a garanciát arra, hogy ez a program a „Károlyis” tanárok és diákok helyi speciális igényeihez, lehetőségeihez igazítsuk, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak arra, hogy más iskolák számára referenciaintézményként működjünk. A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 program fenntarthatósági vállalásának megfelelően az alábbi tanévek során folyamatosan nő a bevont tanulócsoportok száma. (A programok jelentős része osztálybontásos óraszámban valósul meg, egy tanulócsoport kb. 18 főt jelent.)

Szövegértés kompetencia Matematika kompetencia

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

3

9

15

21

27

30

3

9

15

21

27

30

6

12

12

12

12

12

6

12

18

24

30

30

6

12

18

24

30

30

Műveltségterület tantárgyi

bontás

nélküli oktatása Három

hetet

meghaladó projekt Témahét

2.

Az iskola földrajzi-társadalmi környezete

A fővárosi beruházásként épült iskola kezdetben kerületi fenntartású volt, majd 1992-ben a XIX. Kerületi Önkormányzat - elsősorban anyagi okok miatt - átadta a Fővárosi Önkormányzat fenntartásába. Gimnáziumunk az egyetlen teljesen magyar-spanyol tannyelvű középfokú intézmény az országban. Tanulóink lakóhely szerinti összetételében lényeges változás nem várható. Diákjaink jelenleg is - néhány kivételtől eltekintve - elsősorban a budapesti, illetve a környező települések lakói közül kerülnek ki.

6

7 Iskolánk rövid idő alatt vonzó lett a továbbtanulni szándékozó általános iskolás tanulók, illetve szüleik körében. Köszönhető ez a tantestület következetes oktató - nevelő munkájának, illetve a magas felsőoktatási továbbtanulási aránynak. A 2000-2001-es tanévtől Debrecenben, a következő években pedig további városokban is (Miskolc, Pécs, Szeged, Kecskemét, Veszprém) indult magyar-spanyol gimnáziumi képzés. Iskolánk országos módszertani jelentősége megnőtt, rendszeres koordinációs munka zajlik az intézmények között és több spanyol tanítási intézményben használják a tanárain által kidolgozott, összeállított oktatási segédanyagokat. Szülői háttér A tanulók családi háttere tükrözi az országosan zajló változásokat. A szülők többsége támogatja az iskolát, egyetért a követelményrendszerrel, továbbá az iskolai és az iskolán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában is aktívan közreműködik. A szülők és a tantestület kapcsolata sokrétű, és az oktató-nevelő munka szempontjából igen hatékony (szülői értekezletek, fogadóórák - közös vagy egyénileg megbeszélt időpontban - SZMK választmány, alapítványi rendezvény). Minőségirányítási rendszerünk részét képezi a szülőkkel való kapcsolattartás, a partneri igényfelmérés, illetve értékelés. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása Iskolánk legtöbb diákja budapesti, elsősorban a XVIII. illetve a XIX. kerületből való, de vannak tanulóink a főváros legtávolabbi kerületeiből is, sőt a közelebbi településekről (Gyál, Monor, Dunakeszi) is akadnak naponta bejárók. Köszönhető ez annak, hogy az iskola rendkívül jól megközelíthető. Nem nagy számban, de minden évfolyamon vannak vidéki tanulóink is, akik számára kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. A tanulók neveltségi szintje A tanulók neveltségi szintje több tényezőtől függ, ezért természetesen nem egységes. A család, az iskola és tágabb értelemben a társadalom lényeges meghatározó elem e tekintetben. Nagy gondjaink e téren jelenleg nincsenek. Célunk egyrészt az udvariasságra nevelés, másrészt, hogy a tanulók képesek legyenek egymásra és környezetükre, illetve annak tisztaságára odafigyelni. Feladatunk ennél fogva értékrendjük kialakítása és javítása, az anyagi és szellemi javak felismertetése, védelme és őrzése. Tanulási attitűd, továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció

7

8 Végzős tanulóink több mint 95%-a jelentkezik felsőoktatási intézményekbe. A sikeres felvételhez a nyelvek tanulása mellett más tantárgyak is fontosak, hiszen a ma divatos pályákhoz szükséges a matematika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom valamint a természettudományos tantárgyak mély ismerete is. Tanulóink döntő többsége motivált a szellemi erőfeszítésre, és képes a felsőoktatásban folytatni tanulmányait. Nemcsak a spanyol nyelvvel kapcsolatos szakok iránt érdeklődnek, hanem bármely más szakirányba is eredményesen felvételiznek. A nevelőtestület tisztában van azzal, hogy a tanulás nemcsak tanórai munkát és arra való felkészülést jelent, hanem több önálló, illetve csoportos kutató tevékenységet is. Ilyenek a színjátszás, a Socrates program, Útravaló ösztöndíj program, pályázatok stb. Az ilyen jellegű feladatokat a szakmai munkaközösségek irányítják délutáni foglalkozások keretében. Diákönkormányzat A tanulók személyiségének fejlesztése komplex folyamat, mely a közösség fejlesztésétől elválaszthatatlan. Tanulóinknak az iskolai élet keretében színes, változatos értékeket próbálunk felmutatni, nyújtani, illetve teret biztosítani ezek gyakorlására. A színes diákélet előmozdítása a diákmozgalmat segítő tanár feladata. Az iskolában működő diákönkormányzat lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy a jövő polgári társadalmának működési mechanizmusait gyakorolhassák. A diákönkormányzati munkával olyan készségek sajátíthatók el, amelyek a későbbiek során hatékonyabbá és sikeresebbé teszik diákjainkat az élet bármely területén. A diákönkormányzat lehetőséget teremt arra, hogy az egyes tanulói csoporton belül és kívül új kapcsolatok jöjjenek létre. Az önszerveződő csoport által felkért támogató felnőtt és a csoport tagjai között őszinte, személyes kapcsolat alakulhat ki, így ez a felnőtt a diákok személyiségének fejlődését is elősegítheti.

3.

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Kapcsolat a fenntartóval A gimnázium fenntartójával, a Klebersberg Kunó Iskolafenntartó Központ Budapest 19. tankerületével az iskola mindenkori vezetősége tartja a kapcsolatot. Kapcsolat a működtetővel Az

iskolát

Budapest

Főváros

Önkormányzata

működteti

a

Gimnáziumok

Gazdasági

szervezetén keresztül. Min az Önkormányzattal, mind a GGSZ-szel az iskola vezetősége tartja a kapcsolatot.

8

9 Mind a fenntartóval, mind a működtetővel szoros munkakapcsolatot igyekszünk kialakítani az iskola zökkenőmentes működésének érdekében.

9

10 Kapcsolat a szülőkkel Az iskolánkba jelentkező nyolcadikosok és szüleik a nyílt napokon kaphatnak tájékoztatást az iskola működéséről. Ezen kívül felvételi tájékoztató kiadványokat bocsátunk közre, továbbá iskolai bemutató foglalkozásokat tartunk. A gimnázium igen népszerű a továbbtanulni szándékozók körében. Minden évben 2,5 - 3 -szoros a túljelentkezés. A felvételi eljárás során a hozott pontokat és a központi írásbeli felvételin megszerezhető pontokat egy szóbeli vizsgával is kiegészítjük. A szülő joga igényelni, hogy az iskola és pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról. A felvett előkészítő évfolyamosoknak az iskolavezetés a beiratkozás előtt tájékozató szülői értekezletet tart, melyen megismerteti velük a pedagógiai programot, házirendet, a speciális képzés

sajátosságait

(tantárgyak,

csoportbontás)

és

a

kéttannyelvű

oktatás

egyéb

lehetőségeit: -

diákcserék, latin-amerikai napok, ENIBE

-

spanyol nyelvű színházi találkozók

-

kéttannyelvű érettségi előnyei

-

továbbtanulási lehetőségek

Minden tanévben rendszeresen tartunk szülői értekezleteket, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az aktuális tudnivalókról. Ezen alkalmakkal lehetőség van arra is, hogy az oktatással, neveléssel kapcsolatos problémákat, kérdéseket megbeszéljük. Ezeknek a szülői értekezleteknek az időpontja szeptember és február. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök illetve a szülők egyharmadának kérésére lehet tartani. A szaktanárokkal a fogadónapokon évente két alkalommal találkozhatnak a szülők; itt nyílik lehetőség az egyéni problémák megbeszélésére, tanácskérésre. A pedagógusok és a szülők rendszeres kapcsolattartása az ellenőrző könyvbe írt bejegyzésekkel, kör e-mailekkel, telefonos és személyes megbeszélésekkel folyamatosan biztosított. Előzetes megbeszélés alapján bármikor készséggel állunk a szülők rendelkezésére, hogy kétségeikre, kérdéseikre, problémáikra választ kaphassanak. A szülőkkel való még hatékonyabb kapcsolattartás eszközei az iskola egyre bővülő honlapja, az iskolai és osztályszintű köre-mailek, internetes felhasználói csoportok. A felmerülő problémák megoldására a kialakult gyakorlat szerint először a szaktanárral, majd az osztályfőnökkel konzultálhat a szülő. Amennyiben nem kap kielégítő választ, lehetősége van arra, hogy az iskola vezetőségéhez vagy igazgatójához forduljon.

10

11 Kapcsolat más intézményekkel Iskolánknak széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere van. Az

igazgatóság

a

magyar

Emberi

Erőforrások

Minisztériuma,

a

Klebersberg

Kunó

Intézményfenntartó Központtal, az Oktatási Hivatal, a Kormányhivatal és a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet illetékeseivel tartja a kapcsolatot oktatási-nevelési kérdésekben. A spanyol tagozat vezetőjének feladata a spanyol nyelvoktatás kapcsolatrendszerének koordinálása, azaz együttműködés az iskola munkáját segítő spanyol Oktatási és Kulturális Minisztériummal (MEC) – a Spanyol - Magyar Kétoldalú Egyezmény alapján - valamint a Spanyol Nagykövetséggel, a Spanyol Nagykövetség Oktatási Irodájával és az oktatás attaséval. Intézményünk

ezen

felül

kapcsolatot

tart

a

Külügyminisztérium

spanyol-portugál

referatúrájával és a latin-amerikai nagykövetségekkel. Gimnáziumunk tagja a Kéttannyelvű Iskolák Egyesületének, amelyen keresztül munkáját rendszeresen egyezteti és összehangolja a partnerintézményekkel. Az egyesület munkája révén iskolánk aktívan részt vállal közoktatás-politikai kérdések megvitatásában, továbbá ilyen irányú döntések előkészítésében. A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 - Kompetencia alapú oktatás elterjesztése, módszertani megújulás a Főváros oktatási intézményeiben címet viselő pályázat keretében jelentősen bővült az iskola kapcsolatrendszere: a Fővárosi Önkormányzat hét másik tagintézményével nyújtott be sikeres pályázatot, mely intézményekkel a horizontális tanulás keretében szoros együttműködés alakult ki. Továbbá továbbra is fent kívánjuk tartani a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, melyek jó gyakorlatát a nálunk folyó pedagógiai gyakorlatba adaptáljuk. A 2009/2010-es tanév során három jó gyakorlatot építettünk be a mindennapi pedagógia munkánkba. A „szövegértés-szövegalkotás és a matematika kompetencia alapú oktatása” című jó gyakorlatokat a 9/KNy évfolyam magyar nyelv és irodalom valamint matematika óráiba építettük be. A következő tanévek során, felmenő rendszerben minden évfolyam, minden tanulócsoportjához eljutnak. A „digitális kompetencia” jó gyakorlatot elsősorban a spanyol nyelven tanított tantárgyakba (történelem, földrajz, matematika, fizika, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása) építjük be szintén felmenő rendszerben. Nyitottak vagyunk más intézmények számára jó gyakorlatok vagy referenciaintézményi szolgáltatást nyújtani. Az iskola kapcsolatrendszerét olyan értékek mentén kívánjuk folytonosan erősíteni, fejleszteni, mint a tolerancia, a nyitottság. A TÁMOP 3.1.4 keretében elsajátított új szemléletet el kell fogadtatnunk

a

tantestülettel,

diákjainkkal,

a

szülőkkel

és

más

partnereinkkel

is.

Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel való kooperáció kialakítására nagy energiákat fordítunk, melynek eredményei a rendszeresebb pedagógus –szülő kapcsolattartás, valamint a nagyobb partnerkapcsolati támogatottság (a külső kapcsolatok intenzitásának növelése, horizontális

11

12 kapcsolatok kiépülése, pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás, a fenntartó bevonása az intézményben zajló innovációkba). Együttműködünk az ELTE, a PPTE, a JATE spanyol tanszékével illetve az ELTE portugál tanszékével is. A portugál nyelvet fakultatív órában oktatjuk, és e tárgyból is fogadunk gyakorló tanárjelölteket. Volt tanítványaink sokszor iskolánkban végzik kötelező tanítási gyakorlatukat. Folyamatosan bővítjük az együttműködésünket a Cervantes Intézettel. Kapcsolatban állunk spanyolországi iskolákkal és a környező országok spanyol tanítási nyelvű gimnáziumaival is. A kapcsolattartás feladatát elsősorban a spanyol tagozat vezetője látja el, de minden tanárunk szívügyének tekinti ezeknek a kapcsolatoknak az ápolását, bővítését.

4.

Személyi, létesítményi, tárgyi feltételek

Az iskola tantestülete jelenleg 50 pedagógusból áll. A hatályos kormányközi megállapodás alapján 6 anyanyelvi tanár dolgozik gimnáziumunkban. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakmai továbbképzéseken résztvevők száma. A pedagógusok mindegyike egyetemi végzettségű, több kollégánk doktori fokozattal rendelkezik, vagy doktori képzésre jár. Az iskola tantestületéből 3 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával. 3 fő vezető tanár, 9 fő pedig országos érettségi vizsgaelnök. A tantestület

minden

tagja

rendelkezik

a

törvényben

meghatározott

felsőfokú

iskolai

végzettséggel (117.§). A jelenlegi létszámú tantestület alkalmas a pedagógiai program megvalósítására, abban az esetben különösen, ha a kollégák folyamatosan jelentkeznek a NAT műveltségi területeibe tartozó illetve a helyi tantervbe beépülő új ismeretek (fogyasztóvédelem, bűnmegelőzés stb.) tanításához szükséges továbbképzésekre. A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat lehetőséget adott arra, hogy a tantestület jelentős hányada (32 fő, ez a tantestület 64%-a) olyan módszertani továbbképzéseken vegyen részt, amelyek a kompetencia alapú oktatás elterjedését teszik lehetővé a tantermeken belül és a tantermi kereteket meghaladó oktató – nevelő munka során. Az implementáló pedagógusok a tantestület elismert, sok esetben vezető tanárai, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy belső továbbképzések, bemutató órák keretében – minden tanárunk elsajátíthassa ezeket az új módszereket, ezáltal teljes módszertani megújulás valósulhasson meg. Ez az egyik alappillére a pályázat öt évre vállalt fenntarthatóságának. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: magyar, történelem, természettudományos - matematika, spanyol, idegen nyelvi, osztályfőnöki és testnevelés. Tevékenységüket a tagok által választott munkaközösség-vezetők irányítják. A jövőben megnő a munkaközösségek szerepe az iskola életében az eddigiekhez képest. A helyi tanterv adaptálásában, illetve a tanmenetek, tankönyvek kiválasztásában meghatározó a szerepük. Ily módon az egész iskolai munka minőségi meghatározóivá válnak. A jövőben olyan minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, amelyeket egyfelől a társadalom igényei fogalmaznak meg, másrészt pedig az iskolák közötti verseny kényszerít ki.

12

13 A fentiek alapján pedagógusaink joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyenek az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, és hogy annak alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasszák. I. Az intézmény nevelési programja

1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

1.1.

Pedagógiai alapelvek

Iskolánk pedagógiai programja a Nemzeti Alaptantervre épülő - a kéttannyelvű gimnáziumokra vonatkozó - kerettantervvel és irányelvekkel összhangban határozza meg a középfokú nevelő és oktató munka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. A fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését. Elő kívánjuk segíteni más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Iskolánk vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Tanulóink joga, hogy a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagos és többoldalú módon történjen. Az intézmény nevelési programja jelentős megújuláson, modernizáláson ment keresztül a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat keretében, célunk hogy az intézmény valóban XXI. századi iskolává váljon. Ennek érdekében a következő elemeket vállaltuk a TÁMOP 3.1.4 keretében, melyek öt éven keresztül, felmenő rendszerben valósulnak meg a 2014/2015. tanévig. Fontosnak tartjuk a pályázat eredményeit a kötelező fenntarthatósági idő után is biztosítani. A kompetencia fejlesztése terén jelentős megújulásra van szükség iskolánkban, ezért a pályázatban kiemelkedő céljaink között fogalmaztuk meg az anyanyelvi szövegértési kompetencia, a matematikai és életpálya-építési kompetenciák fejlesztését. Fejlesztenünk kell az idegen nyelvi kompetenciaterületet (angol, német, spanyol). Célunk, hogy meginduljon az együttműködés a spanyol, az idegen nyelvi valamint a magyar munkaközösségek között. Ez az együttműködés jó alapja lehet a spanyol nyelvre vonatkozó idegen nyelvi kompetenciaterület kidolgozásának, mely kiemelkedő saját intézményi innovációink egyike.

13

14 Az együttműködések sokszoros szintjének megalkotásával, ösztönzésével hatékonyabb munkafolyamatokat szeretnénk beindítani. Ezalatt az intézményben zajló kapcsolatok minden szintjén

hatékonyabb

és

rendszeresebb

együttműködést

kívánunk

megvalósítani:

iskolavezetés- pedagógus, pedagógus – pedagógus, tanár – diák, diák – diák, tanár – szülő, szülő – szülő, szülő – diák. Egy jó együttműködés mindkét fél tapasztalataira épít, ezáltal mindkét fél munkáját segíti. Ösztönözni kívánjuk a teammunkát, a belső továbbképzések szerveződését, az iskolák közötti munkacsoportok alakítását. Ennek részét képezik a megszervezendő közös programok, tapasztalatcserék, a horizontális együttműködések kialakulása. A tantermi folyamatok szintjén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az idejétmúlt frontális módszert váltsa fel a kompetencia alapú, a tanulói kooperációra épülő pedagógia. Ezzel párhuzamosan olyan alapvető értékek kapjanak szerepet a mindennapi tanulási folyamatokban, mint a tolerancia, a másság elfogadása és a szociabilitás. Ezekhez

a

célokhoz

elengedhetetlen

a

tanulási

környezet

fokozatos,

folyamatos

megváltoztatása. A 2009/2010. tanévben hat előkészítős spanyol nyelvi termet, valamint három nagy tantermet alakítottunk át oly módon, hogy igazodjanak a bevezetett programcsomagok céljaihoz. Az ilyen környezet több tanításszervezési módszer alkalmazását segíti, a frontális módszerrel szemben kooperatív tanulási technikák és IKT folyamatok megvalósítását segítsék elő. A következő években fokozatosan szeretnénk növelni az ilyen tantermek számát. Célunk ennek a megvalósításához egyéb források, pályázati lehetőségek keresése. A modern infokommunkiációs eszközök alkalmazása rendszeres a tanórán, ezáltal célunk a digitális analfabetizmus megszüntetése is.

A tanulók ismerjék meg a könnyű és hatékony

információszerzés eszközeit. Ez stabil alapot biztosít az élethosszig tartó tanuláshoz. Kiemelt szerepet kapnak, a tanulót ösztönző, a továbbhaladást segítő mérés-értékelési technikák alkalmazása és továbbfejlesztése. Fontos célunk, iskolánk pedagógusaiban meglévő lépességek, ambíciók kiaknázása, mert ez biztosítja a TÁMOP 3.1.4 program értékeinek tovább élését. Ezáltal, egyrészt a program eredményeiből az iskola teljes tantestülete részesül, másrészt, más iskoláknak is át tudjuk adni azokat saját innovációk és jó gyakorlatok formájában. A fenntarthatóság érdekében kiemelt célunk a tanári önképzések megindulása, a módszertani tudás, team- és műhelymunka keretében való átadása. A fenntarthatóság biztosítására a tantestület implementáló pedagógusai közül „fenntarthatósági teamet” alapítunk meg a 2010/2011-es tanévtől a 2014/2015-es tanévig.

14

15 Ami a szervezeti folyamatokat illeti, célunk a hagyományos tantárgyi struktúra fejlesztése, az interdiszciplinaritás gyakorlati megvalósítása. Ennek érdekében az iskolai tanórákat téma- és projekthetek színesítik, valamint a spanyol és latin-amerikai országokra, kultúrákra vonatkozó ismereteket műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás formájában a következő műveltségterületeken, spanyol nyelven: Ember és társadalom, Ember a természetben, Történelem, Irodalom, Művészetek. Ezeknek a programoknak és tanóráknak a során diákjaink összetett szemszögből ismerkednek meg az adott tananyaggal, látókörük bővül, könnyebben meglátják az események közötti összefüggéseket, az adatok mögött rejlő információt. Ezeknek az új pedagógiai módszereknek alkalmazása az iskolában rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon megszerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben, témahetekben, modulokban, interdiszciplináris programokban való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat. Nemcsak tanulási technikákat, pedagógiai módszereket értünk ezalatt, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszközeit is. A mind a projekt, mind a modul a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el a tanagyagot vagy annak egy részét. Középpontjában egy probléma, egy téma áll, a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő témák inspirálnak. Mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a tananyagot. Alapul szolgálnak a diákok tapasztalatai, képességeik, érdeklődésük. Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek értéke épp az, hogy a munka egészén keresztül érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség is. A projekthetek és a témahetek során, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásában, a modulok során az oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. A feladatok (projektek, modulok) a diákok együttműködésére épülnek, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. A kompetencia alapú oktatás és a kooperatív tanulási technikák használtató tudást adnak diákjaink kezébe, de további eredményeként várjunk olyan pozitív emberi- és társas kompetenciák kialakulását, melyek jelentős változásokat hozhatnak az iskola hangulatában. Ezek közé tartozik: 

a személyes ellentétek, rivalizálás feladása,



az interperszonális kapcsolatok megerősödése mind tanulóinkban, mind tanárainkban,



az építő kritika alkotásának a képességének kialakulása..

15

16 Mindehhez szükségünk lesz egy új vezetési modell kialakítására, melynek szerves részét képezi a vezetői kompetenciák fejlesztése elsősorban motiválás, értékelés, a bizonytalanságok, konfliktusok kezelése szempontjából. Fejlesztési célunk a folyamatok dokumentálásának tervezése, előkészítése, elkészítése és – rugalmas - betartása. Mindezen folyamatokhoz igazodóan célunk a pedagógus értékelési szempontrendszer átalakítása, modernizálása, abba új szempontok beemelése. A fentieknek – a tanóra keretén továbbmutató – fejlesztő hatása várható a következő, a modern társadalom számára kiemelkedően fontos területeken: 

önálló tanulásra szoktatás



kreativitás fejlesztése



élethosszig tartó tanulás megalapozása



csoportszintű együttműködés elsajátítása



gondolkodási műveletek fejlődése (konklúzió levonása)



HH-s embertársaink esélyeinek növekedése



szociális kompetenciák fejlődése



inklúzív szemlélet kialakulása

Az újszerű pedagógiai eljárással szervezett tanórákon várhatóan a következő hatások figyelhetőek meg: 

tanulói érdeklődés, motiváció fejlődése



tanulói és tanári attitűdváltás (új nézőpontok beemelése a tanórai keretbe, tolerancia, nyitottság,

flexibilisebb

tananyagok/tanmenetek,

szélesebb

összefüggések

megtapasztalása) 

tanár – diák/ diák – diák/ tanár – tanár közötti kommunikáció változása



HH-s tanulók esélyegyenlőségének javulása



pozitív, egyénre szabott mérés-értékelés új értékelési technikák alkalmazásával (pedagógiai diagnózis, tanulói portfólió, egyéni fejlesztési terv)



tanári nyitottság, kreativitás, módszertani sokszínűség



gyermekközpontúság



technikai fejlődés



tanári teammunka kialakulása



bizonytalanságok, konfliktusok kezelése



új tanulás - lélektani utak megtapasztalása

A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket,

16

17 amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai

műveltség

tartalmának

irányadó

kánonja

a

kulcskompetenciák

meghatározott

rendszere. A TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 pályázat keretében a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben, a Szövegértés, a Matematika tantárgyak kompetencia alapú oktatása zajlik az iskolában. Fontosnak tartottuk az Életpálya építési kompetencia bevezetését is, amit a spanyol célnyelv oktatásába integráltunk projektoktatás formájában. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy

az

európai

elengedhetetlenek

polgárok a

megszerezzék

változásokhoz

való

azokat

a

rugalmas

kulcskompetenciákat,

alkalmazkodáshoz,

a

amelyek

változások

befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik

az

egyén

tanulási

kompetenciájának

fejlesztése,

mert

az

emberi

cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Ennek egyik alapvető eszköze lehet a digitális kompetenciák fejlesztése, melyre a TÁMOP-3.1.4-08/1-20090019 keretében nagy hangsúlyt fektetünk, az iskola IKT stratégiája alapján minden tanulónk képes lesz arra, hogy ezt a kompetenciát az élethosszig tartó tanulás megvalósítására is használja, pl. az e-learning módszerek segítségével, elsősorban az otthoni tanulás segítésére. Sok kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják

a

másik

terület

kompetenciáit.

Hasonló

egymásra

építettség

jellemzi

a

kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi

hagyományoknak,

valamint

a

nyelvek

kulturális

vonatkozásainak

és

változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,

beszélgetések

kezdeményezését,

folytatását

és

lezárását,

valamint

a

szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd

17

18 magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes

legyen

megtalálni

a

számára

elérhető

oktatási

és

képzési

lehetőségeket,

útmutatást/támogatást. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Szociális kompetenciák Szociális kompetencia minden olyan társas képesség, készség, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának. A szociális kompetencia mindkét alapvető elemét fejleszteni kívánjuk. Ezek az ember belső harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; valamint olyan attitűd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. A szociális kompetencia fejlesztési célrendszere kiterjed annak az „ÉN”, a társas és a kognitív dimenziójára.

18

19 Az „ÉN” dimenziója: 

belső kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség;



kongruens (hiteles) magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non-verbális üzenetküldés összhangja);



reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság;



reális igényszint kialakítása, a kudarctűrés és a siker kezelésének képessége;



kitartás, kellő akarati működés, a döntéshozás és felelősségvállalás képessége.

Társas dimenzió 

decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele;



konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció;



együttműködési készség,



konfliktuskezelési készség,



szervezőkészség,



empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége;



tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségének elfogadása;



a különböző társas szerepek megélése és alakítása;



szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés.

Kognitív dimenzió 

problémamegoldó gondolkodás,



a véleményalkotás képessége, vitakészség;



kreatív jegyek erősítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság;



nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés.

Tolerancia kompetencia A tolerancia kompetenciája kiemelt szociális kompetenciaterület, különleges szerepet szánunk neki iskolánkban. A kétnyelvű képzésben minden tanulónk napi rendszerességgel találkozik más

országokból,

más

kultúrákból

érkezett

tanárokkal,

diákokkal

egyéb

meghívott

vendégekkel. A kultúrák közötti tanulás elengedhetetlen feltétele a tolerancia, a nyitottság, a másság elfogadása. A tolerancia a természeti, társadalmi és kulturális környezet, a világ összefüggéseiben való megismerésének alapja és feltétele. Globalizálódó világunkban az iskola a másokkal, és még inkább mások másságával való találkozás színterévé válik. A toleranciára való nevelés során tudatosítani kívánjuk a tanulókban, hogy nincs jobb, rosszabb kategória, egyszerűen csak másak vagyunk, hogy ebben benne van külsőnk, tantárgyi, személyes érdeklődésünk, kommunikációs és tanulási, öltözködési stílusunk, de nem kevésbé az „útravalók”, amit otthonról magunkkal hoztunk, a kulturális-környezeti hatások stb.

Életpálya-építési kompetencia

19

20 Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Az életpálya–építés – mint tevékenység – az egyén magán és publikus szereprepertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik, mivel a személyiség megbonthatatlan, annak egésze vesz részt a folyamatban, illetve mert a két terület – magán és társadalmi szerepek, illetve életesemények – kölcsönös függőségi feltételrendszert alkotnak. Az életpálya–építésnek, mint bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat, melynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek, stb. amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzet-döntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építés tudatossága azt jelenti, hogy az egyén képes 

felmérni lehetőségeit:



saját adottságait, képességeit



az életpálya-építés szűkebb tágabb, társadalmi - kulturális - szociális-gazdasági környezetét



megtervezni életpályáját:



saját személyiségének fejlesztését



az óhajtott, elérni kívánt státuszt, identitást,



végrehajtani a tervezetteket.

Az életpálya-építés kompetenciáját a spanyol célnyelv tantárgy keretein belül, integrálva fejlesztjük,

előnyben

részesítve

a

moduláris

és

projektoktatásban

rejlő

pedagógiai

lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Iskolánkban jelentős erőfeszítéseket teszünk a digitális kompetencia fejlesztésére, a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 keretében a nevelőtestület 44%-a részesül IKT alkalmazását segítő továbbképzésben, valamint törekszünk az IKT eszközök használatának elterjesztésére a tanórákon is. Célunk, hogy ezeket az eszközök a tanítási órák legalább 25%-ában kapjanak szerepet. Ezekre a kompetenciákra épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és

20

21 céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd pozitív tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Állampolgári kompetencia Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az Európai Unióhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen,

hogy

a

tanulók

ismerjék

népünk

kulturális

örökségének

jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

21

22 sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának

történetéről,

alkotmányáról,

intézményrendszeréről,

az

uniós

politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Mindezen célok elérésében nemcsak magas szintű nyelvtudás biztosításával, hanem az ún. célnyelvi civilizáció tantárgy közép- és emelt szintű oktatásával is támogatjuk tanulóinkat. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

22

23 Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.

A

megfelelő

ismeretek

az

Ember

és

társadalom

műveltségi

területre

koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm

cselekvés,

megbízhatóság,

tolerancia,

társadalmilag

elfogadott

viselkedés)

elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

23

24 környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt,

akkor

képesek

lesznek

a

környezet

sajátosságainak,

minőségi

változásainak

megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek

felismerésére

és

megőrzésére,

a

környezettel

kapcsolatos

állampolgári

kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra

24

25 fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk

a

könyvtári

ismeretszerzés

technikáját,

módszereit

mind

a

nyomtatott

dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A kompetencia alapú oktatás és az új tanulásszervezési eljárások – többek között: a kooperatív tanulás, az egyéni fejlesztési tervek, a tanulói portfólió, a projektmunka - sok lehetőséget adnak arra, hogy a tanár és a diák közösen egyéni tanulási eljárásokat keressenek, annak érdekében, hogy egyénre szabott, a tanuló egyéni sajátosságaihoz leginkább illő módszereket találjanak meg, melyek alkalmazása a tanuló egyéni sajátosságait is figyelembe veszi. Eredményesen csökkenti az iskolai kudarcokat, növeli a sikerélményt és általa a tanulói motivációt, további célok elérésére ösztönöz. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Éppen ennek a felismerésnek jegyében iskolánkban tanévente három tanítási napon múzeumi napokat szervezünk (projekt-napok), valamint immár hagyománnyá váltak a latin-amerikai napok, amik keretében egy-egy ország, térség kultúrájával ismerkedhetnek meg élményszerűen diákjaink. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált

kísérleteken

alapuló

tapasztalás

és

kombináció,

a

következtetés

és

a

problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel

25

26 arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését.

Személyi

és

tárgyi

környezetével

segítse

azoknak

a

pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére vonatkozó legfontosabb szabályokra (felismerés, tárolás). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés

drogfogyasztás,

helytelen

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében.

Az

iskola

megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése

26

27 tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos

magatartásmódok

kialakítása.

A

szociális

és

társadalmi

kompetencia

fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a erősítésével

versenyképesség

kapcsolatos

területek

(pl.

vállalkozó-,

gazdálkodó-

és

munkaképesség). Minden eszközzel azon vagyunk, hogy intézményünk olyan gyermekközpontú, sajátos arculatú, otthonos legyen, ahol az emberi helytállás minden megnyilvánulása, a tudás és az annak megszerzéséért folytatott tevékenység, a tanulás érték; ahol a nevelők és a neveltek következetes, önként vállalt belső igényből fakadó fegyelmet tanúsítanak, ahol jól érzik magukat, illetve ahol minden a tanulók érdekében, velük közös elhatározással történik. Számolunk folyamatban

azzal, a

hogy

különböző

a

tanulók ismeretek

személyiségfejlődését elsajátítása

eszköz

kibontakoztató a

tanulók

pedagógiai

értelmi,

önálló

ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Pedagógiai programunk a tanulók személyiségét, önismeretét, együttműködési készségét kívánja fejleszteni, feltételezve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Nem csupán törvényi [Kt. 4.§ (8)-(15)] kötelességből, hanem a pedagógus-etika alapelvéből következően is minden ránk bízott tanuló számára igyekszünk megteremteni az esélyek mind nagyobb egyenlőségét, és segítséget nyújtunk hátrányaik leküzdéséhez, fellépünk minden hátrányos megkülönböztetés ellen, akár testi-fizikai adottságból következő, akár családitársadalmi-szociális alapon történik az. Erre a szemléletre neveljük tanítványainkat is. 2004/2005-ös tanévben megtörtént az épület akadálymentesítése, ezzel alkalmassá vált mozgáskorlátozott

tanulók

fogadására,

akik

integrált

oktatás

kereteiben

tanulhatnak

intézményünkben.

27

28

28

29 1. 2. A nevelő - oktató munka céljai Célunk egyrészt a kerettantervben meghatározott ismeretanyag elsajátíttatása, másrészt olyan demokratikus magatartásra kívánjuk felkészíteni a tanulókat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt szerephez jutnak. Célunk a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a

tanulók

képességeinek

és

kulcskompetenciáinak

egyénre

szabott

fejlesztése

és

megerősítése,a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A 2009/2010. tanévtől kompetencia alapú oktatást vezettünk be, melynek céljai: a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen



át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott



fejlesztése 

az esélyegyenlőség érvényesítése



újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése



szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



egyéni fejlesztési tervek készítése



digitális írástudás elterjesztése

Valljuk, hogy az iskolának olyan magas színvonalú képzést kell biztosítani, hogy tanulóink birtokolják a választott életpályájuk eléréséhez szükséges ismereteket, s szilárd alapokat kapjanak ahhoz, hogy felsőfokú tanulmányaikat sikeresen folytathassák. Célunk

továbbá

az

anyanyelvi

és

a

spanyol

nyelvi

tudás

egyidejű

és

lehető

legkiegyensúlyozottabb fejlesztése, melynek során a tanulók alkalmassá válnak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár spanyol nyelven folytathassák, illetve szakmájukat a későbbiekben mind a két nyelven gyakorolni tudják. Ehhez elengedhetetlen cél az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése. A spanyol idegen nyelvi kompetenciát az iskola a TÁMOP-3.1.408/1-2009-0019

keretében

önálló

innovációként

kidolgozza,

célunk

ennek

a

kompetenciacsomagnak a bevezetése, megvalósítása. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az egész életen át tartó tanulás kompetenciáját megalapozzuk. Célunk nem utolsó sorban az, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra neveljük, illetve felhívjuk a figyelmüket a pozitív én- és országkép kialakítására, valamint a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés jelentőségének felismerésére. Célunk, hogy a tanulókat sokoldalúan képzett, biztos, és az élet minden területén konvertálható tudással rendelkező, a felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas ifjakká neveljük.

29

30 1. 3. A nevelő - oktató munka feladatai Mivel iskolánkban kéttannyelvű oktatás folyik, a kilencedik évfolyam elsődleges feladata a célnyelv minél alaposabb megtanítása, hogy a későbbiekben az idegen nyelven tanult tantárgyakat a tanulók biztonsággal elsajátíthassák. Tekintettel arra, hogy tanulóink különböző általános iskolákból érkeznek hozzánk, a 9/KNy évfolyam időszakában számos tantervi kompenzációs és szocializációs feladatot is meg kell oldanunk. A következő négy évfolyamon az általános képzés minden területén továbbra is biztosítjuk azt a színvonalas oktatást, ami lehetővé teszi tanulóinknak, hogy a választott életpályájukhoz szükséges ismeretek birtokába jussanak. Ennek érdekében az eddig jól bevált gyakorlatot kell folytatnunk: 

jól képzett szaktanárok biztosítása,



a tehetséggondozás formáinak megtartása és fejlesztése,



a tanulók ösztönzése ill. felkészülésük segítése az OKTV-re,



nyelvtanulási ösztöndíjak biztosítása az alapítvány anyagi eszközeiből,



a szükséges taneszköz-fejlesztés biztosítása (szertárak, könyvtár),



kompetenciák fejlesztése, felkészítés az egész életen át történő tanulásra,



modern tanulás- és oktatásszervezési eljárások alkalmazása,



használható, európai szintű tudás biztosítása



IKT eszközök széles körű alkalmazása

Az évek óta kialakult gyakorlat szerint tanulóink kéttannyelvű érettségi vizsgát tesznek, melyre alapos felkészítést igényelnek. Ez a szaktanárok és szakórák feladatköre. Programunk összeállításánál abból indulunk ki, hogy tanulóink a felsőoktatásban kívánják folytatni tanulmányaikat, így a majdani továbbtanulási igényeknek megfelelően a 11. és 12. évfolyamosok számára az emelt szintű érettségire felkészítő órákat szervezünk minden elméleti tantárgyból. A világ és önmaguk megismerésében fontos szerep jut az osztályfőnöki óráknak. Ugyanakkor a más kultúrákra való nyitottságra nevelés nemcsak az osztályfőnök és az idegen nyelvet tanító szaktanár feladata, hiszen a történelem, a művészettörténet, az irodalom és akár a földrajz tantárgy keretében is rámutathatunk más országok, kultúrák értékeire. Fontos feladat hárul ezen a téren a célnyelvi civilizációra, melynek keretében műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása valósul meg, óratervünkben önálló tantárgyként jelenik meg. A diákcserék a más népekkel való ismerkedés egyik lehetőségét biztosítják. Fontos feladatunk nemzeti ünnepeink színvonalas megünneplése, iskolai ünnepély formában vagy órai megemlékezés keretében.

30

31 1. 4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelőtestület a rendszeres értekezleteken szavazással dönt az iskolában folyó nevelő- és oktató munkát érintő kérdésekről (éves munkaterv, rendezvények, munkamegosztás, házirend, ügyeleti rend, tantárgyválasztás, mentesítés, értékelés, osztályozó vizsgák joga és rendje). A Spanyol - Magyar Kétoldalú Egyezmény alapján, a spanyolországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával iskolánkban legalább hét anyanyelvi tanár dolgozik. A tanórák megszervezése folyamán megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy tanulóink minél alaposabban elsajátíthassák az ismeretanyagot, minél több véleménynyilvánítási lehetőséget kapjanak, ezért a kilencedik évfolyamon a spanyol nyelvórák hármas csoportbontásban zajlanak. Későbbi évfolyamokon a spanyol nyelven oktatott tantárgyakat (spanyol nyelv és civilizáció, történelem, földrajz, fizika, matematika) bontott csoportokban oktatjuk. A színvonalas munka biztosítása érdekében az iskola gondoskodik a tantermek, a könyvtár és a tornaterem megfelelő felszereléséről. A kompetencia alapú oktatás és módszertani megújulás, és annak fenntarthatóságának biztosítására hatékony és újszerű tanulási módszereket, technikákat, eljárásokat vezettünk be: 

a tanórákon és tantermi kereteket meghaladó oktató munkában jelentős szerepet kapnak a multikulturális tartalmak



megőrizzük a heterogén tanulói csoportokat, de törekszünk a tanórai differenciálásra



kooperatív tanulási technikák széleskörű alkalmazása



a drámapedagógia eszközei



tevékenységközpontú pedagógiák eszközei



projektmunka (egyéni és csoportos)



prezentációs technikák



tanulói portfóliók



tanulói értékelési formák gazdagítása



tanórák IKt támogatottságának biztosítása az órák 25%-ában

Az alapmódszerek változatos alkalmazásával javítjuk a nevelő-oktató munka hatékonyságát: 

tanári

magyarázat

(frontális

tanítás):

beszélgetés,

kérdezve

kifejtés,

előadás,

szemléltetés 

munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat



individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

A következő módszerekkel törekszünk diákjaink motiválására: 

páros munka



csoportmunka



játék



szerepjáték (drámapedagógia)

31

32 

vita



kutató-felfedező módszer



kooperatív módszerek



projekt módszer



e-learning.

Felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok létrehozásával is segítjük, hogy tanulóink minél sikeresebbek

legyenek.

(Felzárkóztató

csoport

minden

évfolyamon

működik,

tehetséggondozás pedig szakkörök és versenyekre és érettségire felkészítő foglalkozások formájában biztosított.) Iskolánk

fokozottan

támogatja

önszerveződő

diákcsoportok

(iskolarádió,

iskolaújság,

színjátszó kör, sportkörök, stb.) létrejöttét és minél több diák bekapcsolódását a tanításon kívüli tevékenységekbe és a közügyekbe. Ez utóbbira példa a Fegyelmi Bizottság, mely az iskola fegyelmi ügyeit tárgyalja és azonos számú tanár és diák a tagja, társelnökei pedig egy tanár és egy diák. Az iskola vezetősége az oktatási törvényben leírtak alapján biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (terem, eszközök, anyagok). A tanórán kívüli foglalkozások főbb fajtái:

2.



szakkör



énekkar



művészeti csoport



iskolai sportkör



tanulmányi versenyek



házi bajnokságok



kulturális versenyek



múzeumlátogatások



tematikus, kulturális napok szervezése

A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Ezt a két területet csak egységben, egymással szoros összhangban lehet értelmezni. Bár a személyiségfejlesztés az egyén jellemének formálását jelenti, a fejlesztés folyamata azonban mégsem csak az egyéni bánásmód révén, hanem a közösség által és rajta keresztül valósul meg. Eredményessége és hatásfoka pedig kizárólag a "társadalmasítás" során mérhető le. Pedagógiai koncepciónk fontos eleme az olyan demokratikus magatartású és demokratikusan gondolkodni tudó nemzedék felkészítése, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt szerephez jutnak. Célkitűzéseinknek megfelelően intézményünkben magas színvonalú képzést biztosítunk, következetesen számonkérő, logikusan egymásra épülő tanórák tartásával. Az ilyen oktatómunka ösztönöz a jó teljesítmény elérésére, ébren tartja és továbbfejleszti az

32

33 érdeklődést, és alapja lesz annak a belső igénynek, ami elengedhetetlen a későbbi állandó önképzéshez. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A kompetencia alapú oktatás, a kooperatív tanulási technikák önmagukban jelentős szociális és életviteli és környezeti kompetenciafejlesztést érnek el, mely során különösen jelentős hangsúlyt kap a szocializáció-együttműködés. Ennek eszközei a kooperativitás, a különböző kooperatív technikák alkalmazása, különösképpen a pármunka, a csoportmunka, a különböző tanulói projektek. Mindez elősegíti az önálló tanulásra szoktatást, a kreativitás fejlesztését, a csoportszintű együttműködés elsajátítását, a valamilyen hátránnyal induló embertársaink esélyeinek növekedését, az inklúzív szemlélet kialakulását. Javulás várható a kommunikációs készségek területén is, mind az önérvényesítés, mind a vitakészség, mind a meggyőzés és a kooperáció folyamatában. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása során a diák megtanulja tudatosan megismerni és irányítani

saját

tanulási

folyamatait,

lélektani

utait,

valamint

megtanulja

kezelni

a

bizonytalanságokat és az esetleges konfliktusokat. Ezekben a tantermi és tantermen kívüli folyamatokban a tanár új szerepben állja meg a helyét, sokkal inkább munkatárs, koordinátor, segítő, mint irányító. A tanár akarva-akaratlanul minta, külső megjelenésével, metakommunikációja révén és egyéniségének kisugárzásával. Ha a tanár pozitív modell a tanulók szemében, akkor az közvetve hat az ízlésformálásra és a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítására. Tanár és diák egészséges munkakapcsolata megteremti az együttműködés feltételeit a tanórán kívüli tevékenységek terén is, összességében segít a pozitív énkép kialakulásában. Alkalmas színtere ennek az osztályfőnöki óra, amikor az egyén és közösség viszonyát érintő problémákat megbeszélik, értékelik, útbaigazítást kap mindkét oldal a "jobbítás" érdekében. A tanulók e keretben gyakorolhatják a fennálló probléma kulturált módon való felvetését, az arra való felelősségteljes, nem csupán önös érdekeket megjelenítő reagálást és értékelést. Egyéni beszélgetések (tanár - diák) segítenek a személyes jellegű konfliktusok feloldásában. Az osztályfőnöki órákon tervezetten kap helyt az egészséges életmódra nevelés (szakember bevonásával is), melynek felvilágosító jellegével azt a célt tűzzük ki, hogy a fiatalok tudatosan figyeljenek testükre, annak higiéniájára, és merjenek időben orvoshoz fordulni kérdéseikkel. Az egyénnek a szűkebb értelemben vett társadalomban/közösségben való megítélését nagyban befolyásolja az, hogy az egyén hogyan viszonyul társaihoz, azok esetleges másságához (ízlésben, vallásosságban, anyagi körülményekben, családi állapotban stb.) Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Az iskola számos lehetőséget kínál arra, hogy az osztályközösségeken túlmutató közösségek jöjjenek létre. Mind a témahetek, mind a projektoktatási formák és a moduláris oktatás sok

33

34 esetben túlmutatnak a tanórákon kialakult közösségeken, szakköreink széles választékával, a diákönkormányzat által végzett munkával karöltve nagy teret biztosítanak az azonos érdeklődésű közösségek kialakulásában és fejlesztésében.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A diákcserék és más külföldi utazások során a kapcsolatok és egy más családba vagy közösségbe történő ideiglenes "beépülés" gyakorlati terepet biztosít a tőlünk idegen kultúrák megismerésére és elfogadására. Megteremtjük ezáltal annak a lehetőségét is, hogy tanulóink nyitottak legyenek, és kifejlesszék magukban a tolerancia-érzést. A más népek és kisebbségek iránti toleranciára neveléssel tudatosítjuk, hogy saját nemzetünk és kultúránk is hasonló tiszteletet érdemel mások részéről. A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a hagyományaink iránti tisztelet ébrentartása az ország megmaradásának egyik feltétele. Iskolai ünnepélyeink, történelmi megemlékezéseink és gimnáziumunk hagyományai segítenek e cél elérésében. Tanulóinkat természetesen az életre, a mindennapokban való eligazodásra is felkészítjük. Az olyan nélkülözhetetlen személyiségjegyeket, mint az önállóság, a magabiztos fellépés és a kommunikációs készség, itt, az iskolai környezetben kell megszerezniük és gyakorolniuk. Alkalmat biztosít erre például a hivatalos ügyintézés iskolán belül vagy akár a kapcsolattartás az iskola nem pedagógus dolgozóival. Igazi közéleti szereplést jelent a diákönkormányzaton belüli érdekérvényesítési tevékenység, vagy bármilyen tanórán kívüli rendezvény szervezése. Az iskolai nyári táborok közösségteremtő színteret jelentenek, mely segíti az érkező új tanulók gyorsabb beilleszkedését, ezáltal a diákközösségbe való bevonásukat és feladatvállalásukat. A közös tevékenykedés lehetőség a sokoldalú élményszerzésre. Hagyományos táborainknak is nagy közösségformáló ereje. Az iskolába felvételt nyert tanulók először egy jó hangulatú táborozás során (Békatábor) kerülhetnek kapcsolatba egymással, idősebb diákokkal, tanárokkal, kaphatnak betekintést az iskolában zajló munkáról, a diákéletről. A későbbi évek során is változatos, és sokféle igényt és érdeklődést kielégítő táborokat szervezünk tanulóinknak: 

Sítábor



Nyári táborok: vízitúra, kerékpáros tábor, régésztábor.

A tanévet végigkísérő programoknak is jelentős szerepük van a közösségformálásban. A készülés, szervezés és a rendezvény során teljesen más együttműködési stratégiákat, szituációkat, diák- és tanárszerepeket élhetnek meg. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések: 

október 6.

az aradi vértanúk emléknapja,

34

35 

október 12.

spanyolság ünnepe,



október 23.

nemzeti ünnep az 1956-os forradalom emléknapja,



február 25.

a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja,



március 15.

nemzeti ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

emléknapja, 

április 15.

megemlékezés a holocaust áldozatairól,



június 4.

Nemzeti Összetartozás napja

Hagyományos iskolai rendezvények, programok: 

Évnyitó



Előkészítő évfolyam "békabálja"



Nyílt nap



Latin-amerikai napok



Szalagavató bál



Karácsonyi ünnepély



Egészségnap



Iskolanapok (Károlyi-napok)



Károlyi Emléklap adományozása



"Nem középiskolás fokon" előadássorozat



Farsangi bál



ENIBE – Magyarországi Spanyol Kéttannyelvű Iskolák Fesztiválja (selejtezés, felkészítés, részvétel)



Ballagás



Évzáró

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A DÖK a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (diákmozgalmat segítő tanár) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A DÖK feladatai: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

35

36 - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: - a diáknap (Károlyi-nap) programjainak megszervezése és lebonyolítása, - javaslatok előterjesztése az iskola hagyományos programjaival kapcsolatban, - segítő részvétel az iskola nyílt napjain, - pedagógiai program, Károlyi-emléklap és egyéb iskolai szintű döntésekben véleményező, javaslattevő szerepe van. Minden további feladatát, jogköreit az 1993. évi LXXIX. törvény illetve az MKM által kiadott 1994. évi 11. rendelet alapján látja el. 3. Sajátos nevelésű igényű tanulók integrációja Iskolánk épülete teljesen akadálymentes, így tud mozgássérült tanulók számára lehetőséget biztosítani arra, hogy kéttannyelvű képzésben vegyenek részt, amennyiben felvételre jogot nyernek a felvételi vizsgájuk során. Az SNI-s tanulók helyzetét a 20/2012 EMMI rendelet 138.§-a szabályozza, képzésük integrált formában történik. Integrációjukat kiemelt szaktanári és osztályfőnöki odafigyeléssel, megbeszélésekkel, kortárs segítők szervezésével segítjük. Igény esetén az órai munka, a számonkérés formáit a tanuló helyzetéhez igazítjuk (diktálás lehetősége, írásbeli számonkérés helyett szóbeli, stb.). Fontos értéknek tartjuk a sajátos nevelési

igényű

tanulók

jelenlétét

iskolánkban,

minden

diákunk

számára

fontos

személyiségfejlesztő hatással bír.

4.

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az utóbbi években, iskolánkban is megjelentek és folyamatosan növekvő számban vannak jelen azok a tanulók, akik magatartási nehézségekkel küzdenek. Úgy érezzük, hogy ezzel a problémával időben kell foglalkoznunk. Az ilyen problémával küszködő tanulók felismerése

36

37 azonban nem csupán az osztályfőnök kötelessége, hanem a szaktanároké is. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy a beilleszkedési és magatartási problémákkal küszködő tanulók gondjairól az osztályban tanító valamennyi tanár értesüljön, sőt a hatékony megoldás keresését és végrehajtását mindenképpen a nevelőtestület vállalja magára. Fontosnak tartjuk, hogy az inkluzivitás szemlélete érvényesüljön minden ilyen esetben, hogy az egyéni tanulási eljárások keresésével, a differenciált, egyénre szabott tanórai munkával már a tanórán, a tantermi keretek között is reagálni tudjon a pedagógus a problémára. Ideális esetben úgy véljük, hogy ezek a pedagógia módszerek elegendőek a problémák rendezésére, megszüntetésére, de a problémák pontos diagnosztizálásában szükség esetén természetesen együttműködünk az iskolában dolgozó (védőnő, iskolaorvos) ill. külső segítő szakemberekkel is (kerületi nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat). A 2005/2006-os tanévtől az iskolában hetente egy alkalommal lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink pszichológussal is konzultáljanak. Mindezeken túl nagyon fontosnak tartjuk az ún. prevenciós foglalkozásokat (drog, alkohol, bűnmegelőzés stb.). Hagyományainkhoz híven rendszeresen szervezünk ilyeneket az osztályfőnöki órák keretében. Ezen alkalmakkal együttműködünk a kortárs csoportokkal, ill. a diákönkormányzat és az osztály-diákbizottság munkájára is számítunk. A nevelőtestület az év eleji értekezleten dönt az adott évi ún. megelőző programokról, de természetszerűleg az év közben felmerülő kérdésekre is reagál, ha azok a tanuló ifjúság nagy részét érintik. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk azt is, hogy az oktató-nevelő munka úgy folyjék, hogy a tanulók megvalósítható célt lássanak maguk előtt rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Ebből következően kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a pályaorientációnak. Iskolánk pályaválasztási felelőse tehát ilyen jellegű feladatokat is ellát. Ugyancsak az oktató-nevelő munka része az is, hogy a gyerekeket ráébresszük az egymás iránti felelősségre ill. a közösség erejére. Végül, de nem utolsó sorban, mind a prevencióban, mind a szűrésben, sőt a megoldásban is elengedhetetlen a szülői házzal való állandó kapcsolattartás. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy - előzetes megbeszélés alapján - a szülői fogadóórákon és értekezleteken kívül is találkozhassanak az iskola pedagógusaival és a védőnővel a problémák orvoslása érdekében. Ezeket a találkozókat bármely fél kezdeményezheti.

5.

A tehetség és a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység

Iskolánk kiemelt célja, hogy valamennyi tanulója olyan szintű tudást szerezhessen meg, amelyik megállja helyét az Európai Unióban is, ez a magas szintű nyelvtudás mellett növeli lehetőségeiket arra, hogy éljenek az EU által nyújtott lehetőségekkel. Ez a tudás nem a tantárgyi tehetség fejlesztését tartja legfontosabb feladatának, hanem a műveltségterületek szerinti oktatást. Ezek a célok is szerepet játszottak abban a tantestületi döntésben, mely szerint az iskolában kompetencia alapú oktatást valósítunk meg, mely szerint törekszünk a tanórai oktatásszervezés kínálatának új eljárásokkal való bővítésére a téma- és projekthetek, a moduláris oktatás valamint a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során.

37

38 Mindezek szerepét a képességek és tehetségek kibontakoztatásában segítik a kooperatív tanulási technikák és a kompetencia alapú oktatási csomagokon keresztül fejlesztett szociális, életviteli és környezeti, valamint az életpálya-építési kompetenciák. Az önálló és az élethosszig tartó tanulásra való nevelés, az együttműködési és konfliktuskezelési készségek, a szervezőkészség fejlesztése egyre nagyobb szerepet kap az iskolai oktató-nevelő munkában, mert az említett készségek napi szintű, rutinszerű alkalmazása jelentős előnyhöz juttatja diákjainkat az iskolapadon kívüli, valós élethelyzetekben is. Hasonlóan nagy hangsúlyt kap a digitális kompetenciák fejlesztése, mert a mai világban, a munkaerőpiacon

egyre

inkább

alapkészségnek

számít.

Ennek

a

kompetenciának

a

fejlesztésében nagy lehetőséget látunk az esélyegyenlőség biztosításának szempontjából is, ezért különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az intézmény IKT stratégiája megvalósuljon. Az intézményben alkalmazott eszközök és módszerek (a kompetencia alapú oktatás, a multikulturális tartalmak alkalmazása, a heterogén tanulói csoportokban zajló tanórai differenciálás, a kooperatív tanulási technikák, a tevékenységközpontú pedagógiák, a projektmunka, a prezentációs technikák széleskörű alkalmazása, a tanulói portfóliók készítése, a differenciált tanulói értékelés, a tanórák IKT támogatottsága, a páros- és csoportmunkák, a játékok, viták, a kutató-felfedező tanulás, a rendszeresen alkalmazott, kooperatív módszerek a lehetőségek

széles

tárházát

biztosítja

a

készségfejlesztésre,

az

egyénre

szabott

tehetséggondozásra, ugyanakkor az esélyegyenlőség megteremtésére, az egyenlő hozzáférés biztosítására. Az iskola helyi sajátosságait figyelembe véve, az erősségeinket kiaknázva saját intézményi innovációban

valósítjuk

meg a spanyol idegen

nyelvi kompetencia programcsomag

kidolgozását és bevezetését. Az európai szintű tudás biztosításához hozzájárul az is, hogy a spanyol célnyelv tantárgyba integrálva, a projektoktatás módszerét alkalmazva, spanyol nyelven valósítjuk meg az életviteli kompetencia ”A” programcsomagjának bizonyos elemeit. Az egyénre szabott bánásmódra, mint a tehetség- és készségfejlesztés eszközére minden tanulónknak alapvető joga van az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása keretében. Az intézményi integráció pedagógia eszközei az árnyalt értékelés és a kooperatív tanulás. Az adott területen kiemelten tehetséges tanulók felkutatása elsősorban a szaktanár feladata és felelőssége. Az ilyen tanulók további sorsának tudatos irányítását és képességeik fejlesztését – külön program szerint - az adott munkaközösség végzi, természetesen az osztályban tanító tanárokkal együttműködve. A tehetséggondozásra a kerettanterv is nagyszerű lehetőséget nyújt a szabad órakeret biztosításával (pl. emelt szintű érettségire való felkészítés), ill. a szaktanár a tanórán többletfeladattal is differenciálhat. A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatására a tanórákon kívül is van mód (pl. az óratervben szereplő szakkörök, klubok, sportkör, énekkar stb.). A munkaközösségek és a szaktanárok felelőssége az is, hogy a jó képességű tanulók részt vegyenek az iskolai (pl. helyesírási, Ki mit tud?), továbbá a külső szervezetek által (OH, FPPTI stb.) meghirdetett versenyeken. Ezeket a versenyeket – bár tradíciónak is mondhatók - az éves program rögzíti. Természetesen sem

38

39 bizonyos versenyek meghirdetése, sem lebonyolítása nem lehet csupán ún. felülről jövő kezdeményezés: annak minden fázisában együtt kívánunk működni a tanuló ifjúsággal. A tehetséggondozást illetően nem utolsó szempont az sem, hogy az iskola tárgyi (könyvtár, szertárak,

sportszerek)

és

személyi

feltételei

biztosítékként

szolgálnak

a

tehetség

kibontakoztatására. Mivel a tehetség felismerésében és további sorsának alakulásában a szülői háznak is nagy szerepe van, a nevelőtestület e tekintetben is a szülők aktív közreműködésére számít.

6.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskolánkba érkező tanulóknak csak a tanulmányi eredményeit ismerjük. Így az alcímben megfogalmazott problémákat, amelyek lehet, hogy már korábban is megvoltak, elsősorban az osztályfőnök tudja felismerni, de természetesen valamennyi szaktanárnak is feladata az ilyen tanulók diagnosztizálása. A segítségnyújtásnál ügyelnünk kell arra, hogy az nem sértheti a személyiségi jogokat. A gondok orvoslásával elsősorban az iskola gyermekvédelmi felelőse foglalkozik, természetesen az osztályfőnökökre és a nevelőtestület valamennyi tagjára támaszkodva. Foglakoznunk kell magatartási, családi és szociális problémákkal is. Ebben együttműködünk külső szervezetekkel, melyekkel a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelősünk tartja. Ilyenek például a Nevelési Tanácsadó, a Gyámügy, a Rendőrség és a Gyermekjóléti Szolgálat. Feladatunk annyi lehet, hogy az osztályfőnökök mind a tanulók, mind a szülők figyelmét hívják fel az önkormányzatok által kínált ösztöndíj lehetőségeire, a pályázatokra. A rászorulók (szociális támogatás) ill. az arra érdemesek (tanulmányi ösztöndíj) kérvényeit az iskola támogatja.

7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók diagnosztizálása a szaktanár feladata. Ezek a diákok szükség

szerint

egyéni

felzárkóztató

foglalkozásokon

vehetnek

részt.

A

munka

megszervezéséről a munkaközösségek gondoskodnak (pl. az előkészítősök programja). A nevelőtestület ugyanakkor fontosnak tarja a prevenciót és az integrációt, azaz a szaktanár kötelessége

a

tanórai

differenciálás

(természetesen

a

kerettanterv

követelményeinek

figyelembevételével). Ezt segíti a kompetencia alapú oktatás, a kooperatív tanulói technikák alkalmazása, a tanórákon zajló csoport és pármunka, a tanulói projektek. A diákmentori rendszer működtetése javítja a hátránnyal induló tanulók kapcsolatrendszerét, ezáltal csökkenti az ebből adódó hiányosságait, problémáit, egyúttal jelentősen növeli a tanulói integráció hatékonyságát. Minden munkaközösség szervez – igény szerint - felzárkóztató foglalkozásokat, melyek eredményességét a munkaközösség rendszeresen figyelemmel kíséri, ill. arról az év végi értekezleten beszámol.

39

40 Ez a munka természetszerűleg nemcsak a szak-munkaközösségek feladata, hanem az osztályfőnöké is, hiszen a tanulási szokások kialakítása sem csupán a szaktanár kötelessége. Közösségformáló, sőt nevelő erejű, ha ezekbe a programokba közreműködőként a jó képességű tanulókat is bevonjuk. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységekről, keretekről a szülőket év elején tájékoztatjuk. Ezek a következők: 

alkalmi vagy rendszeres korrepetálás,



differenciált szakórai foglalkozások,



heterogén tanulói csoportok célnak megfelelő kialakítása, pedagógia célok szerinti átalakítása.

A tanév során a problémás tanulók szüleivel folyamatosan kapcsolatot tarunk. Ennek formái: fogadóóra, szülői értekezlet, ellenőrző, illetve telefonon előzetesen egyeztetett időpontban egyéni megbeszélés. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Ezen hátrányok enyhítése, a HH-s tanulók beilleszkedésének segítése kiemelkedő feladatunk az esélyegyenlőség, az inkluzív pedagógia és az integráció értékeit szem előtt tartva. A mindennapi tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben szerepet kap a szociális kompetenciák fejlesztése, a kooperatív tanulásszervezés és a kompetencia alapú oktatás minden tanulónknak lehetőséget teremt arra, hogy megtalálja saját, és mások értékeit, az elfogadásra, a kooperálásra nevel. A tantermi kereteken túlmutató moduláris oktatási programunk, a minden évben megrendezett Egészségnap is fontos eleme az integrációnak, a HH-s tanulók beilleszkedésének segítésének. A program 11. évfolyamos modulja kifejezetten az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozik. Szociális kompetencia minden olyan társas képesség, készség, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának. Fejleszteni kívánjuk a szociális kompetencia alapvető elemeit. Kiemelkedően fontos az ember belső harmóniája, hogy képes legyen a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni. Ugyanakkor a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítása és gyakorlása is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a mindennapi nevelő-oktató munkában. Különös figyelmet érdemelnek azok a tanulóink, akik ezeken a területeken hátránnyal indulnak, és ezt a hátrányt elsősorban az iskolai közegben van lehetőségük ledolgozni. A szociális kompetencia fejlesztési célrendszere kiterjed annak az „ÉN”, a társas és a kognitív dimenziójára.

40

41 A toleranciának, mint kiemelt szociális kompetenciaterületnek különleges szerepet szánunk iskolánkban. A tolerancia a természeti, társadalmi és kulturális környezet, a világ összefüggéseiben való megismerésének alapja és feltétele. Globalizálódó világunkban az iskola a másokkal, és még inkább mások másságával való találkozás színterévé válik. A toleranciára való nevelés során tudatosítani kívánjuk a tanulókban, hogy nincs jobb, rosszabb kategória, egyszerűen csak másak vagyunk, hogy ebben benne van külsőnk, tantárgyi, személyes érdeklődésünk, kommunikációs és tanulási, öltözködési stílusunk, de nem kevésbé az „útravalók”, amit otthonról magunkkal hoztunk, a kulturális-környezeti hatások stb. Iskolánkban a szociális hátrányban lévő tanulók problémáival foglalkozó pedagógusok munkáját az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanára segíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Szerencsére jelenleg kevés ilyen diákunk van.

Az ilyen jellegű feladat megoldása

természetszerűleg az egész nevelőtestület felelőssége és kötelessége. Jó alapot szolgáltat erre a szülői házzal való kapcsolattartás, a pedagógusok és a szülők közti bizalmas viszony kialakítása és ápolása. Ugyanakkor számolunk azzal a ténnyel is, hogy a szociális hátrány gyakran tanulmányi problémákkal is párosulhat. Az ilyen jellegű gondok orvoslására a tantestület

segítségnyújtási formákat

dolgozott

ki, ezekre a gyermekvédelmi

felelős

közreműködésével irányítjuk az arra rászorulókat. Nehéz anyagi helyzetben lévő tanulóink külföldi diákcsere költségeit az iskola alapítványa differenciáltan támogatja, így biztosítani tudjuk számukra az esélyegyenlőség elvét. Mivel iskolánkba az ország minden részéből érkeznek tanulók, számukra kollégiumi helyet tudunk biztosítani. Mindezeken túlmenően rendszeresen nyomon követjük a megjelenő pályázatokat, így jelentős anyagi

támogatást

kaphatunk

pl.

könyvtárfejlesztéshez,

számítógéppark

bővítéséhez,

szemléltető eszközök beszerzéséhez, táboroztatáshoz, diákcseréhez, sporttevékenységekhez. Véleményünk szerint ugyanis az iskola jó felszereltségével nagyban hozzájárulhat a szociális problémákkal küszködő tanulók gondjainak enyhítéséhez.

9.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program, azon belül a mindennapi

testedzés végrehajtását biztosító program A környezeti nevelésben alapvető feladatunknak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, s fontosnak látjuk azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt kialakítani társadalmi és természeti környezetükkel egyaránt.

41

42 Ennek érdekében számba vesszük mindazon lehetőségeinket, melyek e célhoz közelebb visznek bennünket: 

mozgósítunk az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztésére (udvar, tantermek, biológia szaktanterem; folyosókon virágok, zöld növények),



szorgalmazzuk és propagáljuk a környezetbarát anyagok használatát,



felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, hasznára ugyanúgy, mint a környezet mind több komponensének (víz, levegő, erdők) óvására,



iskolai akciókkal, vetélkedőkkel törekszünk a környezet kímélésének gyakorlatára nevelni tanulóinkat.

Minden tantárgynak vannak e téren feladatai. A biológiát, a kémiát, a fizikát, a földrajzot tanító tanároknak mégis megkülönböztetett szerepük van. Ők szaktárgyaik környezeti nevelést közvetlenül szolgáló elemeit tanmeneteikben tervezik, ezeket a tanítási órákon, szakkörökön feldolgozzák: az élővilág védelme, az élővilágra veszélyt jelentő tényezők bemutatása, a gondos vegyszer-használat fontossága a háztartásban, a kozmetikumok körében, az egyáltalán nem, vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása, gyógyszerek, szárazelemek, más vegyszerek veszélyei a hulladékokban, ésszerű takarékosság az energia-használatban stb. Az iskolai munka más területein is szem előtt tartjuk a környezettudatos, környezetkímélő magatartásra nevelést: 

a hagyományosan megrendezett kerékpár-, illetve vízi túrák, rendszeres kirándulások alkalmasak más vidékek természeti értékeinek, szépségeinek bemutatására; arra is, hogy az emberi beavatkozás káros hatásainak veszélyeire, hátrányaira felhívjuk a figyelmet.



A hazai vagy külföldi nyelvi táborok, diákcserék lehetőségeit is felhasználjuk arra, hogy az adott vidék, vagy más ország környezeti kultúráját bemutassuk.



A fenti alkalmakkal és minden túrán, kiránduláson azzal is alakítjuk tanulóink természethez fűződő pozitív viszonyát, ha rámutatunk arra: a természetet a „helyén” kell szeretni; hazavinni az emlékeinkben, élményeinkben, fényképeken, videó-szalagon szabad; hogy virágot letépni, fát kitépni, megcsonkítani, állatot a természetes környezetéből kiszakítani ilyen alkalmakkor sem szabad.



Jelentős feladat vár az osztályfőnökökre abban is, hogy feltárják és az osztályban ismertté tegyék az egyes tanulók természethez fűződő pozitív élményeit, emlékeit, hobbijait (otthoni kedvenc állataik, kertészkedés, túrázás stb.). Így tudatosíthatjuk, hogy akik szeretik a természetet, a növényeket, állatokat, folyókat, fákat, azok lehetnek igazán természetbarátok, természetszerető, természetet kímélő emberek. Az ő példájukat törekszünk vonzóvá tenni társaik számára.



Tanulóinkkal osztályfőnöki órákon (vagy más, környezetvédelmi rendezvényeken) megismertetjük az érvényes környezetvédelmi törvényt, a fővárosi és kerületi közgyűlések e témával foglalkozó rendeleteit.

42

43 

Tájékoztatjuk diákjainkat a település, az iskola-környék környezetvédelmi terveiről, akcióiról. Különös figyelmet fordítunk közvetlen lakókörnyezetünk bemutatására, a környéken

található szemétlerakó, szemétgyűjtő helyek veszélyeire, a hulladéktárolás, megsemmisítés lehetőségeire az iskola környékén, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeire, hasznára.

43

44 Egészségnevelés Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és az egészség védelme. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, érték, amelynek védelme minden pedagógusnak mindennapos feladata, szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkül. Egészségnevelésünk filozófiai lényege a pozitív életfelfogás, az, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Minden ember vágya a boldogság. Az egészség nemcsak cél, hanem eszköz, a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához. Az iskola pedagógusai felelős életvitelükkel példát mutatnak az ifjúságnak, hogy az egészségesebb megoldást válasszák, amikor saját életmódjukról döntenek. Jelentős feladat vár az osztályfőnökökre, hogy feltárják az egyes tanulók nehéz családi körülményeit, illetve az életmódbeli kockázati tényezőket. Ha szükséges, ezeket az információkat átadják a gyermekvédelmi felelősnek és/vagy közlik az iskola egészségügyi dolgozóival is. Az iskolában működő iskolaorvosi-védőnői szolgálat egészségügyi feladatokat (26/1997 NM. rend) lát el és beilleszkedik az iskola világába. Bár az iskola-egészségügyi munkában eddig is történt egyeztetés (munkaterv), ez elsősorban az osztályvizsgálatokra, szűrő vizsgálatokra, oltások szervezésére volt jellemző. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok a következők: 9/KNy évfolyam: látás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzés, 10. évfolyam: látás, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzés. Az iskolaorvos és a védőnő az egészségnevelő, egészségvédelmi, felvilágosító előadásokat az egész tanév folyamán végzi. Felvilágosító, egészségnevelő előadások tartása osztályonként, évente egymásra építve, különféle témakörökben (fogamzásgátlás, nemi úton terjedő fertőző betegségek, abortusz, alkohol, drog, dohányzás, veszélykereső életmód, egészséges táplálkozás, tinédzser kori bőrproblémák, önértékelési zavarok) történik. Évközben az iskolai egészségvédelmi szolgálat tartja a kapcsolatot a pedagógusokkal, hogy a problémás tanulókat kiszűrhessék, és segítséget nyújthassanak nekik, illetve a fokozott figyelmet igénylő tanulókról felvilágosítást adjanak, kapjanak. Célunk: 

a tanulók egészségesen eltölthető évei számának növelése,



a lelki egészség megőrzése,



a helyes szexuális magatartás elsajátítása,



a szájhigiénia,



szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése,



daganatos megbetegedések megelőzése,



balesetek megelőzése,



kiegyensúlyozott személyiségű fiatalok nevelése.

44

45

Az iskolaorvos és a védőnő, ugyanúgy, mint a pedagógus, minden szavával informál, nevel, és példával szolgál. Jelentős részben rajtuk is múlik, milyen kép alakul ki a gyerekekben az egészségügyről. Az egészségnevelésben a megelőzés (a betegségek, a sérülések elkerülésének, a jó testi, lelki kondíciók fejlesztésének, megőrzésének) eszközeit a családdal, az iskolaorvossal, a védőnővel karöltve alakítjuk, minden erre okot és alkalmat adó helyzetben. E tevékenységben kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai feltételei megteremtésének. Az egymás biztonságára, egészségére ügyelés elemi normáinak gyakoroltatása, az iskoláskorú egészségügyi szűrések komolyan vétele, megszervezése, pontos számontartása alapvető feladatunk. Az osztályfőnöki programokban tervezzük és tanévenként – az előbb említett témákból – legalább tíz tanítási órát fordítunk az egészségnevelés elvi és gyakorlati ismereteinek feldolgozására. Az

Egészségnap

címet

viselő

moduláris

oktatási

programunk

kifejezett

célja

az

egészségnevelés. Minden évben megrendezzük a védőnő és a DÖK aktív közreműködésével. Az Egészségnap a tágabb értelemben vett egészséget kívánja előtérbe állítani, fontosságát tanulóinkkal megismertetni. Évfolyamonként a következő területeit ismerhetik meg diákjaink: 

Egészséges életmód

9/KNy-9. évfolyam



Környezetvédelem

10. évfolyam



Esélyegyenlőség

11. évfolyam

A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, a szabadban tervezett, szervezett túrák, a mozgás megszerettetése ugyancsak fontos láncszem ebben a munkában. A diáksportkörök működésére a szabadon felhasználható órakeretünkből heti 10 órát biztosítunk. A balesetvédelmi oktatás, a biztonságra veszélyt jelentő körülmények megszüntetése mind a megelőzést szolgálja. Az iskolai terhek arányos elosztása, a szülői házzal kialakított jó kapcsolat, a felesleges stressz csökkentése ugyancsak egészségvédelmi tényező. Közös összefogás szükséges a dohányzás, az italozás, a drogfogyasztás, a meggondolatlan, felelőtlen életvitel, a rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben. A biológia, a kémia, a testnevelés tanárainak, az osztályfőnököknek és a szabadidő-szervezőnek e téren – összehangolást is igénylő – feladataik vannak. Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnökök egyaránt érvelnek az ifjú- és felnőttkori szűrések fontossága mellett, az egészségügyi statisztikák elemző bemutatásával. 10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés óra) valósul meg.

45

46 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: A tanulók: 

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;



sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli programok keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 

az iskola kapcsolatrendszerének bővítése (OMSZ, Vöröskereszt);



az elsősegély-nyújtással kapcsolatos versenyeken való részvétel;



pedagógusok továbbképzése (30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretek továbbképzés);



az Egészségnap programjának bővítése.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek: TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés

kémia

mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés

testnevelés

magasból esés

46

47 osztályfőnöki órák

teendők

közlekedési

baleset

esetén,

segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Tanórán kívül

Védőnő,

iskolaorvos

segítségének

igénybevétele,

Egészségnap.

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. A

Károlyi

Mihály

Magyar-Spanyol

Tannyelvű

Gimnázium

1987-ben

épült,

az

iskola

kialakításában komoly szerepet játszott a korszerű tárgyi felszereltség. A szaktantermi jelleg megkövetelte a komoly eszköztár kialakítását. Az első beruházás keretében már az informatika oktatás feltételei is naprakészek voltak, amikor sok iskolában még nem volt számítógép. A szaktantermek között a biológia, a kémia, a fizika tantárgy speciális kísérletezéshez is alkalmas laborokkal ellátott előadótermekben zajlik, látványos bemutatóeszközökkel, preparátumokkal, számítógépes modellező programokkal. A minimum taneszköz jegyzéknek iskolánk taneszköz ellátottsága maradéktalanul megfelel. Az oktatást számítógéppel - kivetítővel felszerelt tantermek, wi-fi lefedettség és négy interaktív tábla segíti. Folyamatos figyelmet szentelünk az IKT eszközök karbantartására, frissítésére. Eszközellátottság tekintetében a mai napig kiemelten korszerűnek mondható az iskola. A spanyol nyelvű anyag tekintetében a könyvtár állománya az országos szintet is felülmúlja, folyamatosan informatizáljuk hangzó nyelvi anyaginkat, mely gyűjtemény ma már több száz nyelvi anyagot tartalmaz. CD lemeztárunk is igen gazdag zenei anyagokban, s ma már telve van multimédia oktatólemezekkel, lexikonokkal. Minden tanórán elérhető USB-bemenetes CD lemezjátszó a szemléltetéshez. Film-tárunk szintén több száz képanyaggal segíti az oktató munkát. Oktató-filmjeink mellett klasszikus filmeket is tartalmaz, melyeket projektorral vetíthetünk ki nagyobb csoportoknak is, vagy délutánonként a filmklub tagjainak. Speciálisan gazdag lexikonanyag áll a tanulók rendelkezésére, melyet diákjaink állandóan használnak. A zenei oktatást a bőséges hanganyagokon kívül speciális zeneterem segíti. A testnevelést korszerű tornaterem segíti elő. Szabadtéri futball és kosárlabda pályánk közkedvelt színhelye az iskolai bajnokságoknak. Nemrég készült el a strandröplabda pálya, ami szintén nagyon népszerű a diákok körében. Foto szakköröseink használhatják fotólaborunkat. Az épületben 15 nagytanterem, 9 nyelvi foglalkoztató, 1 tornaterem, 2 számítástechnika-terem, 6 szaktanterem (kémia, biológia, fizika, technika, rajz, ének). Az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges audio-vizuális eszközökkel. Minden nyelvszakos kolléga rendelkezik

47

48 magnetofonnal, minden munkaközösség rendelkezik legalább egy videó-magnetofonnal, az iskolában zártláncú TV-videó rendszer működik, rendelkezünk DVD lejátszóval, projektorokkal, laptopokkal. Az iskolai könyvtár gazdag állománnyal rendelkezik. Abban a szerencsében volt részünk, hogy megkaptuk a budapesti spanyol nagykövetség 1700 kötetes könyvtárát. Ezáltal olyan spanyol irodalmi anyag birtokába jutottunk, amelyet a nálunk gyakorló spanyol szakos egyetemi hallgatók is használnak. A könyvtárban tanulóink számára korlátlan Internethozzáférést biztosítunk. Tudatosan

törekszünk

a

kompetencia

alapú

programcsomagok

és

a

kooperatív

tanulásszervezési eljárások alkalmazásához szükséges támogató környezet kialakítására. Jelenleg hat nyelvi foglalkoztató, valamint három nagytanterem igazodik a bevezetett programcsomagok céljaihoz. Az ilyen környezet több tanításszervezési módszer alkalmazását segíti, a frontális módszerrel szemben kooperatív tanulási technikák alkalmazását sugallja tanár és diák számára egyaránt. A támogató környezet része az is, hogy a tanórán IKT folyamatok megvalósítását segítse elő. Fokozatosan

szeretnénk

növelni

az

IKT

módszerek

alkalmazására

alkalmas,

tanári

munkaállomással, digitális táblával illetve tanulói munkaállomásokkal felszerelt tantermek számát. Ennek megvalósítására az intézmény IKT stratégiája szerint járunk el. A digitális kompetencia fejlesztését a tanórai kereteken kívül is segíteni kívánjuk, iskolánknak jó digitális tananyag-bázisa van, melynek egy része saját fejlesztésű tananyag, ami igazodik a spanyol nyelven folyó oktatás sajátosságaihoz. Tanáraink egyre szélesebb körben biztosítják a tananyaghoz elektronikus formában (e-mail, internetes csoportok) való hozzáférést, ezzel jó alapot kapnak tanulóink az e-learning technikájához szükséges alapok elsajátítására.

12.

A

szülő,

a

tanuló,

az

iskolai

pedagógus

együttműködésének

formái,

továbbfejlesztésének lehetősége Nagy hangsúlyt fektet a nyilvánosság biztosítására, minden partnerünknek joga és lehetősége betekintést nyernie az iskolában folyó munkába. Fontosnak tartjuk, hogy a modern infokommunikációs eszközök adta lehetőségek kiaknázását, de meg kívánjuk tartani a kapcsolattartás hagyományos formáit is. Minden

tanévben

kétszer

tartunk

szülői

értekezletet.

Az

elsőn

minden

osztályban

megválasztjuk az SZMK tagjait. Belőlük tevődik össze az iskola szülői munkaközössége. Élnek véleményezési jogukkal, és minden segítséget megadnak az iskola zavartalan működéséhez. A szülői munkaközösséggel a kapcsolatot az igazgató tartja. A pedagógusok és a szülők rendszeres kapcsolattartása az ellenőrző könyvbe írt bejegyzésekkel, telefonos és személyes megbeszélésekkel folyamatosan biztosított. Előzetes megbeszélés alapján bármikor készséggel állunk a szülők rendelkezésére, hogy kétségeikre, kérdéseikre, problémáikra választ kaphassanak.

48

49 A szaktanárokkal a fogadónapokon, évente két alkalommal találkozhatnak a szülők. A felmerülő problémák megoldására a kialakult gyakorlat szerint először a szaktanárral, majd az osztályfőnökkel konzultálhat a szülő. Amennyiben nem kap kielégítő választ, lehetősége van arra, hogy az iskola vezetőségéhez, vagy igazgatójához forduljon. Az iskola tanulóifjúságát az általuk választott diákönkormányzat képviseli.

A DÖK a

diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. A kollégisták csekély száma és különböző intézményekben való elhelyezése miatt a kollégiumokkal való kapcsolattartás az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik. Az iskola iránt érdeklődő szülők és diákok az első félévben kétszer megrendezett nyílt napon kaphatnak tájékoztatást az iskola képzési kínálatáról, a spanyol nyelvű oktatásról, az iskola életéről. Az iskolában tanuló diákok szüleinek számára félévenként egyszer megrendezett nyitott kapuk napján biztosítunk rálátást az iskolában folyó munkára. A hagyományos formák mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az azonnali kapcsolattartást lehetővé

tevő

formák:

az

iskola

honlapján

(www.karolyigimnazium.hu)

folyamatos

nyilvánosságot biztosítunk az intézményben zajló programok, oktatási-nevelési munka számára. Mind diákjaink, mind szüleik naprakész információkat találhatnak rajta. Egyik kiemelt fejlesztési tervünk a honlap interaktívvá tétele. Az iskola partnereivel rendszeresen tartunk kapcsolatot e-mailben, a kiemelt eseményekről köre-mailben is tájékoztatjuk a szülőket és az egyéb partneri köröket. Támogatjuk a különböző tanulói csoportok által létrehozott honlapokat, internetes csoportokat, amennyiben azok megfelelnek iskolánk alapelveinek. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

49

50 

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos

adminisztráció

elvégzése,

hiányzások

igazolása. 

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

50

51 II. Az iskola helyi tanterve

1.

Képzési szerkezet

Iskolánkban a 20/2012. EMMI rendelet, valamint a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei szerint szervezzük az oktatást. A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium az országban egyedül álló módon évfolyamonként 3 párhuzamos, összesen 15 osztállyal működő, 5 évfolyamos spanyol kéttannyelvű gimnázium. 2. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Magyar

nyelv

Változat és B változat

irodalom Történelem

B változat

Etika

B változat

Célnyelv

Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz

Célnyelvi civilizáció

Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához

2. Idegen nyelv

B változat

Matematika

B változat

Informatika

B változat

Fizika

B változat

Biológia

B változat

Kémia

B változat

Földrajz

B változat

Ének-zene

B változat

Rajz és vizuális kultúra

B változat

Mozgóképismeret

B változat

Testnevelés és sport

B változat

Osztályfőnöki

B változat

Technika,

életvitel

és B változat

gyakorlat

51

52 Óraterv:

3.

1) A kéttannyelvű oktatásban való részvétel a tanulók számára többletterheket jelent. 2) Az iskolába történő beiratkozás az ún. szabadon választható tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. 3) Iskolánkban emelt szintű érettségire az alábbi tantárgyakból készítünk fel: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika. Az emelt szintű foglalkozásra való jelentkezés a törvény szerint legalább egy tanévre szól, valamely foglalkozást leadni vagy újat felvenni csak a következő tanév elején lehet. Tanuló joga, hogy megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket emelt szinten tanulni kíván. Jelentkezése a tantárgyat tanító pedagógus ismeretében történik. 4) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat - a helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezzük. 5) A célnyelven tanított tárgyak a következők: történelem, matematika, fizika, földrajz, spanyol célnyelvi civilizáció. 6) Egyéb csoportbontások: informatika, magyar nyelvtan 9/KNY.-9. évfolyamon, matematika, 2. idegen nyelv 9/KNy-10-11-12-12. évfolyamon. 7) Könnyített testnevelési foglalkozásra a normál testnevelési órák keretében lehetőséget biztosítunk. 8) Tanévente három tanítási napon múzeumi napokat szervezünk (projekt-napok). 9) Tanévente két moduláris oktatási programot szervezünk: Az első félévben, novemberben Latin-Amerika Napot tartunk. A második félévben, februárban Egészségnapot szervezünk az alábbi témákban: 

Egészséges életmód

9-10. évfolyam



Környezetvédelem

10. évfolyam



Esélyegyenlőség

11. évfolyam

10) Minden évfolyam számára tanévente két (9/KNy és 12. évfolyamokon egy) többhetes projektet szervezünk a természettudományi műveltségterületen. Célunk, hogy a hagyományos értékekre épülő tanórai munkát, új, a XXI. századra jellemző, gyorsan változó, friss ismeretekkel egészítsük ki. A 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben a következő projektheteket tervezzük:

52

53



9/KNY. évfolyam 2. félév:



9. évfolyam 1. félév:

Világunk az adatok tükrében Teremtéselméletek: tudomány és mítoszok 9. évfolyam 2. félév:



Virtuális világunk - bevezetés az

interaktív kémiai és fizikai modellezésbe a web 2.0 technológia alkalmazásával 

10. évfolyam 1. félév: Energiaforrások, energiagazdálkodás, alternatív energiák 10. évfolyam 2. félév: Fenntartható (?) gazdasági fejlődés



– Hulladék (?) –gazdálkodás 11. évfolyam 1. félév: Atomok,



gének,

emberek

–

Információáramlás, kommunikáció 11. évfolyam 2. félév: Mutáns



vírusok,

új

típusú

betegségek, alternatív gyógymódok és újszerű gyógyítási eljárások, szerves vegyületek a mindennapi életben 

12. évfolyam 1. félév: Változó világkép-változó tudás-változó etikai problémák

A projektrendszerű oktatás tartalma több tantárgy anyagából komplex, illetve integrált módon tevődik össze. A diák közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az élettel, lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást. A különböző tanulási technikák elsajátítása kiemelt feladat. Hangsúlyos szerepet kap ezen kívül a képességek és az attitűd fejlesztése is. Valamennyi projekt a diákok együttműködésére épül, egyes fázisai azonban egyéni munkát is igényelnek. Végső megjelenési formája valamilyen közös termék, amelyben a részletek egésszé állnak össze. Pl. előadás, faliújság, kiállítás, könyv, makett, rádió- vagy iskolatévé-adás. Az egyes projektek megvalósításának időtartama nagyon eltérő időt vehet igénybe. A tanulók a csoportos projektekben elsajátíthatják, gyakorolhatják a csoportokban való együttműködést, aminek a célja valaminek a közös előállítása. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet, amelyeket a szokványos tantermi órák nem tudnak. A jól szervezett projekt során a lassan haladók értékei is kiderülnek, és ez megváltoztatja a diákok önértékelését. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a projekthez, így az egymástól való tanulás feltételei is adottak.

11) Minden évfolyam számára tanévente két (9/KNY. és 12. évfolyamokon egy) Témahét kerül megszervezésre Irodalom, Történelem, Ember és társadalom, Ember a természetben, Művészetek

műveltségterületen,

melynek

célja,

hogy a

moduláris

oktatási

formákat

kronologikus ismeretanyag-szervezés egészítse ki. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink egy-egy korszakot a tantárgyi bontás nélkül, a maga összetettségében ismerjenek meg. A 2009/2010. tanévtől felmenő rendszerben a következő témaheteket tervezzük:

53

54



9/KNy évfolyam 2. félév:

Őskor



9. évfolyam 1. félév:

Ókor



9. évfolyam 2. félév:

Középkor



10. évfolyam 1. félév:

Reneszánsz



10. évfolyam 2. félév:

Aranyszázad (XVI-XVII.)



11. évfolyam 1. félév:

Felvilágosodás



11. évfolyam 2. félév:

Reformkor



12. évfolyam 1. félév:

A két világháború között

13) A spanyol idegen nyelvi kompetencia fejlesztését saját innovációban valósítja meg az intézmény, ezzel kívánjuk biztosítani a használható, felsőfokú nyelvtudást, minden nyelvi készség egyenletes fejlesztését. 14) A spanyol célnyelvi civilizáció egy integrált, interdiszciplináris tantárgy, melynek tanítása során az Ember és társadalom, Ember a természetben, Történelem, Irodalom, Művészetek műveltségterületeket oktatjuk azok tantárgyi bontása nélkül spanyol nyelven. A programcsomag önálló intézményi innovációként valósul meg iskolánkban, tanítása során

különös

hangsúlyt

kap

a

tevékenységközpontú

pedagógia,

elsősorban

a

projektmódszer. a moduláris oktatás és az IKT alapú tanórák rendszeres tartása.

54

55 A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium óraterve Tantárgy / Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom

9/KNY.

9.

10.

11.

12.

3 (1)

4

4

4

4

4 (2)

3 (1)

3

4 (1)

Történelem Etika Célnyelv

1 19 (1)

5

5

5

6 (1)

2

2

2

2***

3 (1)

4 (1)

4 (1)

3

3

Matematika

2

4 (1)

4 (1)

4 (1)

4 (1)

Informatika

2 (1)

1 2

2

2

2

Célnyelvi civilizáció

2. Idegen nyelv

Fizika

2

Biológia Kémia

2

2

Földrajz

2

2

1

1***

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Mozgóképismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2

1*** 1

3

3

3

3

3

(du+2)

(du+2)

(du+2)

(du+2)

(du+2)

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

Választható emelt szintű órák magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, 2.

2+2

2+2

idegen nyelv, földrajz, informatika Szabadon tervezhető

4

4

4

6

8

Heti óraszám

35

35

35

31+4

31+4

A szabadon tervezhető óraszám pirossal kiemelve. *Integrálva a Tánc és dráma **Integrálva a könyvtár informatika ***Művészetek órakerete A törvényileg biztosított összes órakeretünk 8%-át az énekkar, a szakkörök és a tehetséggondozás működtetésére biztosítjuk. Órakeretünkből heti tíz órát biztosítunk sportköri órákra, a mindennapi testnevelés feltételeinek megteremtésére.

55

56 Az előírt tananyag és követelményrendszer. A középszintű érettségi vizsga témakörei

4.

Az előírt tananyagot és a követelményeket, benne 2005-től a középszintű érettségi vizsga témaköreit a mellékletben tesszük közzé. A továbbhaladás feltételeit részletesen tartalmazza minden tantárgy helyi tanterve, mely dokumentumok a Pedagógiai Program mellékleteit képezik. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

5. elvei

Az iskolánkban alkalmazható tankönyveket a helyi tanterv alapján, a munkaközösség véleményének figyelembevételével a pedagógusok választják ki, döntésük tanéven belül nem változtatható meg. A 10-12. évfolyamon a felmenő rendszeren belül is csak különösen indokolt esetben történhet változtatás. Spanyol nyelvkönyveket a 9/KNy évfolyam számára az iskola könyvtára biztosít. A

tankönyvek

kiválasztásakor

figyelembe

kell

venni,

hogy

kizárólag

a

hivatalos

tankönyvjegyzéken szereplő kiadvány rendelhető meg. Alapkövetelmény, hogy minden kiválasztott tankönyv alkalmas legyen mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire való felkészítésre. A kompetencia alapú oktatás biztosítására 2008. május 16. után akkreditált, kompetencia alapú tankönyveket választunk ki, ezzel is biztosítani kívánjuk a TÁMOP-3.1.408/1-2009-0019 program fenntarthatóságát az iskolában. A kiválasztás egyéb szempontjai: tartósság tartalomban, kötésben, borításban; szerepeljen benne sok kiegészítő anyag a differenciált foglalkozásokhoz, feladatokhoz; legyen benne sok gyakorlati, érdekes részlet; legyen színes, esztétikailag is igényes, vizuálisan is figyelemterelő; nyelvi tekintetben is színvonalas és példát adó. Legyen a tanítási órán is használható szemléltetésre, az otthoni tanulást segítse; legyen hozzá munkafüzet, példatár; anyagilag ne jelentsen aránytalan terhet a szülőknek. A kéttannyelvű oktatás speciális igényei miatt saját jegyzeteket adunk ki, melyek előállításához tanulóinknak hozzá kell járulniuk. Segélykönyvtárunk rászoruló tanulóink rendelkezésére áll. Elvárjuk tanulóinktól, hogy rendelkezzenek történelem- és földrajz atlasszal, négyjegyű függvénytáblázattal, számológéppel, és az iskola jellegéből adódóan kétnyelvű és egynyelvű spanyol szótárakkal. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Továbbá kellő tájékoztatást nyújtunk az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

56

57 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje,

6.

korlátai A hazai pedagógiai gyakorlatban az iskolai tanórai tananyag feldolgozásnak és a gyakorlásnak szerves kiegészítője a tanulók otthoni munkája, amely részben a gyakorlás, részben a feldolgozott tananyag megtanulásának (rögzítésének) célját szolgálja, de jelentős szerepe van az önálló tanulás készségének kialakításában, fejlesztésében is. Ezért fontosságát, súlyát nem vitatjuk, de alapvető elvként fogalmazzuk meg, hogy ezt a tevékenységet is – a lehetőségek határain belül – keretek között tartjuk, hogy e munka is tervezhető, átlátható rend szerint folyjon. Ez feltétele annak, hogy 

az otthoni munka eredményes legyen,



az önálló szellemi tevékenységről tanítványainknak már a középiskolás éveik alatt kedvező élményeik legyenek,



ne okozzon az elviselhetőnél nagyobb pszichés terhet vagy időzavart,



tanulóinkban alakuljon ki e munka tervezhetőségének, rendszerességének igénye.

Mindezek miatt törekszünk a házi (írásbeli és szóbeli) feladatok és a tanórai tevékenység közötti arányok optimális alakítására, az otthoni (írásbeli, gyakorló, megtanulásra szánt) feladatok körültekintő meghatározására elsősorban az otthoni feladatok jó előkészítésével. Tanulóink eligazítást, szempontokat kapnak a házi feladat elvégzéséhez, az otthoni tanuláshoz, hogy mindenki előtt mindig egyértelmű legyen, mi a megtanulásra szánt, mi a gyakorlásra kijelölt tananyag (feladat), az is, hogy ez hol található (tankönyvben, gyakorló füzetben, példatárban, atlaszban), vagy honnan egészíthető ki a tankönyvi tartalom, illetve a tanórai vázlat. Ugyanígy fontos a gyakorlásra ajánlott és a kötelező (tehát később ellenőrzött) feladatok egyértelmű szétválasztása. Az otthoni munka elvégzésére azzal is ösztönözzük tanulóinkat, hogy a gyakorlatban tesszük nyilvánvalóvá, hogy a megoldott, elvégzett házi feladatokban szerzett készségek, ismeretek az iskolai témazárókban, illetve más összefoglaló dolgozatokban, a szóbeli számonkérések során is alkalmazhatók, hasznosíthatók. A házi feladatok különösen nagy fontossággal bírnak a célnyelvi oktatásban a nyelvi fejlődés, a nyelvi egység automatizálása céljából. A nyelvi tudás szinten tartása céljából a szünetekre is adunk alkotó jellegű házi feladatokat (naplóírás, olvasónapló stb.) Félévi rendszerességgel (kivéve a 9/KNY. évfolyam első és a 12. évfolyam második féléve) kötelező olvasmányokat adunk, melyeket nyelvi és irodalmi szempontból dolgozunk fel. Az iskolában megvalósuló új oktatásszervezési eljárások, a projekt- és a témahetek, a tanulói portfólió készítése során nagyobb szerepet kapnak az önálló kutatómunkára, önálló alkotásra nevelő, azokat előkészítő házi feladatok. Az ilyen jellegű feladatoknál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a részfeladatok során is átlátható legyen az teljes egység, hogy a tanulók megfelelő segítséget kapjanak a házi feladat elkészítéséhez.

57

58 7.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe. A folyamatos tanulás a középiskolai nevelés-oktatás természetes igénye. Azt mi is egyértelműen valljuk: tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről, jártasságukról, készségük szintjéről számot adjanak. Ennek fontos motiváló és ösztönző szerepe van. Az írásbeli számonkérés kényszerű eluralkodása miatt viszont szükségét érezzük annak, hogy az összefoglaló jellegű, átfogó ismereteket vizsgáló írásbeli ellenőrzésekre vonatkozóan – éppen az elvárt hatékonyságukra és súlyukra való tekintettel – a tanulók, a szülők és a tanárok számára egyaránt átlátható rendet alakítsunk ki. E feladat technikai-szervezési előkészítése, majd rendszerré tétele a munkaközösségek és az osztályfőnökök együttműködését igényli. E szabályozás mellett lehetőség nyílik a tanult anyag szintetizálására, jut idő a gyakorlásra és elérhető, hogy a véletlen egybeesések szülte kapkodás és a torlódások miatti fáradtság ne rontsa le a tanulással egyébként megalapozott eredményt. Gondot fordítunk arra, hogy minden olyan írásbeli számonkérési formát gyakoroltassunk, amellyel tanítványaink a kétszintű érettségi vizsgán vagy más záróvizsgán találkozhatnak (esszé, teszt, grafikon-, forrás- és táblázatelemzés stb.). A digitális kompetencia fejlesztésével párhuzamosan a számonkérések során is alkalmazunk IKT eszközöket, az így elkészített dolgozatokat, tanulói munkákat elektronikus formában kell beadni, értékelésük igazodik az általános értékelési elvekhez. Fontosnak tartjuk, hogy a témazáró írásbeli munkák várható idejéről a tanulók időben, legalább egy héttel korábban tájékoztatást kapjanak, saját idejük jobb beosztása érdekében is. Ezeknek a dolgozatoknak a várható idejét, témáját a tanmenetekben is rögzítjük. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével párhuzamosan növekszik a tanulói munkáltatásra építő tanórai és tanórán kívüli feladatok aránya. Fontosnak tartjuk az ilyen jellegű tevékenységek értékelését is. Tudatosan törekszünk arra, hogy az új tanulásszervezési eljárások (csoportmunka, pármunka) során is az egyéni tanulói teljesítményt értékeljük. A tanulók motiválását szem előtt tartva ezeknél a tevékenységeknél különösen törekszünk a tanulók differenciált értékelésére. Az új oktatásszervezési eljárások, a moduláris oktatási formák, a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a témahetek és projektek alkalmazása során is törekszünk a tanulók osztályzatokkal való értékelésére, melyet minden esetben kiegészítünk a tanuló előrehaladását segítő szöveges értékeléssel, mely történhet írásban, vagy a tanulóval való megbeszélés során szóban. Azoknál a tanulói tevékenységeknél, melyek egy produktum elkészítésével végződnek, a szaktanár választhatja a hagyományos 5 osztályzatból álló skálát, vagy helyette a következő hármas skálát:

58

59 

kiválóan megfelelt



megfelelt



nem felelt meg

Ezek a szöveges értékelési formák az ellenőrzőbe és a naplóba jegyekre váltva kerülnek be a következőképpen: 

kiválóan megfelelt

=

5 (jeles)



megfelelt

=

3 (közepes)



nem felelt meg

=

1 (elégtelen)

Minden esetben a tanulói tevékenység indításakor kell tisztázni, hogy a produktum értékelése melyik rendszerben fog történni. Tanulóink legalább félévente egyszer készítenek portfóliót, melyet szintén osztályzattal és szövegesen értékelünk. A portfólióra kapott osztályzat három egységet ér. A szaktanár a tevékenység indításakor előre tisztázza, hogy a következő értékelési formák közül melyiket alkalmazza: 

a portfólió minden egyes itemére részjegyet ad, a végső osztályzat ezeknek a jegyeknek az átlaga lesz, a nevelési célokat hangsúlyosabban szolgáló itemek dönthetnek a végső jegy kialakításában. Az ellenőrzőbe és a naplóba ez a végső jegy kerül, ami három egységet ér.



a tanár három részjegyet ad előre tisztázott szempontok alapján, ebben az esetben mind a három jegy bekerül a naplóba és az ellenőrzőbe, mindegyik egy-egy egységet ér.

Egyértelművé tesszük, hogy a különböző írásbeli produktumok értékelésének milyen a súlya a félévi illetve az év végi osztályzatok kialakításában. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az átlag kiszámításakor két jegynek számítjuk. A témazáró dolgozatok esetében az elérhető összpontszám 41%-ának teljesítésével az érdemjegy elégséges. A kisebb anyagrészt felölelő órai írásbeli számonkérések esetén az összpontszám 51%-ának elérésével az érdemjegy elégséges. A nagyon rövid válaszokat igénylő, ún. „röpdolgozatok” értékelésekor azt a gyakorlatot követjük, hogy a tanulók pontszámot kapnak, és három ilyen írásbeli munka pontszámainak az összesítését váltjuk át érdemjegyre úgy, hogy az összpontszám 51%-ának elérésével az érdemjegy elégséges. A spanyol munkaközösség ettől a szabályozástól eltérhet. Fontosnak tartjuk, hogy a munka megkezdése előtt tájékoztassuk a tanulót, hogy az adott írásbeli munka értékelése pontszámmal vagy érdemjeggyel történik-e. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából különösen mérvadó munkákat legalább a tanév végéig megőrizzük. A szülők kérésére természetesen lehetővé tesszük e dolgozatok megismerését.

59

60 Tekintettel az érettségi vizsgaszabályzat új elemeire, tovább bővítjük az írásbeli munkák pontozásának gyakorlatát, és meghatározzuk az érdemjeggyé történő átszámítás kulcsait. Ezt a munkaközösségek a tanulói teljesítmények értékelésének szempontjai között rögzítik, és a szaktanárok a tanulókkal, az osztályfőnökök a szülőkkel megismertetik. Mindez feltételezi azt az eddig is követett gyakorlatot, hogy az írásbeli munkákat nemcsak pontszámmal és érdemjeggyel értékeljük, hanem azokat (a hiányok, a hibák jelölésével) javítjuk is. Ha a tanuló hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár egy alkalommal lehetőséget biztosít a dolgozat pótlására. Röpdolgozat szóbeli feleléssel is pótolható. Amennyiben a tanuló csak az adott óráról hiányzott és hiányzása igazolatlan, pótdolgozatot nem írhat. Tanévenként egy-két alkalommal lehetőséget biztosítunk önállóan kutatni, házi dolgozatot készíteni. A legjobb dolgozatokat a tanítási folyamatba beépítjük. A házi dolgozatok formai és tartalmi követelményeit a munka kiadásakor ismertetjük a tanulókkal. Az értékelési szempontok között fontos a kutatás, az ismeretszerzés önállósága, a szerkesztés, a fogalmazás minősége.

8.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a

tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái A megfelelő értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb nevelő eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért arra kell törekednünk, hogy a tanulóknak a tantárgyakkal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékeljük. Az érdemjegyek megállapítása: Az érdemjegy megállapítása, az osztályozás felelősségteljes és kényes feladat, mert a tanulók teljesítményének többsége nem egzaktan mérhető, elbírálásukhoz nincsenek pontosan meghatározott normák, s különböző jellegüknél fogva még egymáshoz viszonyításuk alapján sem könnyű a döntés. A szubjektivitást az osztályzásból nem lehet teljes mértékben kizárni, mégis messzemenő objektivitásra törekszünk. Ezért a tanulói teljesítményeket a kerettantervi követelményekhez mérjük. Az elbírálás a kerettantervi követelmények és a tanuló teljesítményének egybevetése alapján általában öt érdemjeggyel történik: Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban az iskolai tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett; Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tett; Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tett, és a tanár segítségére (javításra, kiigazításra) többször rászorult;

60

61 Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kerettantervi követelményeknek súlyos hibával eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik; Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kerettantervi követelményeknek tanári útbaigazítással sem tudott eleget tenni, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel. Azoknál a tanulói tevékenységeknél, melyek egy produktum elkészítésével végződnek, a szaktanár választhatja a hagyományos 5 osztályzatból álló skálát, vagy helyette a hármas skálát: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Kiválóan megfelelt értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot, képességeihez mérten, pontosan, precízen, határidőre elkészíti, az megfelel a projekt céljainak, formailag kifogástalan, csak kevés és jelentéktelen hibát tartalmaz. Megfelelt értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot, képességeihez mérten elkészíti, de az pontatlan, több hibát tartalmaz, esetleg határidő után készül el, formailag megfelelő, bár nem kifejezetten igényes. Nem felelt meg értékelést kap az a tanuló, aki a produktumot nem készíti el, vagy az általa beadott munka formailag és/vagy tartalmilag nem felel meg a projekt céljainak, igénytelen. Ezek a szöveges értékelési formák az ellenőrzőbe és a naplóba jegyekre váltva kerülnek be a következőképpen: 

kiválóan megfelelt

=

5 (jeles)



megfelelt

=

3 (közepes)



nem felelt meg

=

1 (elégtelen)

A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a témahetek értékelési szempontjait és módjait az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza, mert ez a tantárgyak sajátosságai miatt eltérő lehet. Mindegyik esetben szem előtt tartjuk az itt megfogalmazott alapelveket. Ahhoz, hogy az érdemjegy betöltse nevelő funkcióját, a pillanatnyi teljesítmény értékének megállapításán túl még mérlegelni kell a tanuló szorgalmát, a felmutatott eredmény eléréséhez befektetett munkáját, aktivitását, a tanuló fejlődését, sőt az osztály tudásszintjét is. Ügyelünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya megfelelő legyen, minden tanulónak félévenként legalább egy értékelt szóbeli megnyilvánulásának kell lennie, hogy a nyilvánosan elhangzó feleletek, érvelések révén – a szóbeliség gyakorlása mellett – a tananyag részleteinek jobb megértését elősegíteni, a gyakori értelmezési félreértéseket tisztázni lehessen. A kompetencia alapú

oktatás valamint

az

új tanulásszervezési

eljárások

során

új

beszámoltatási formák is szerepet kapnak a mindennapi gyakorlatban, a hagyományos írásbeli

61

62 és szóbeli számonkérések mellett, előfordulhatnak csoportosan vagy párban elkészítendő tanulói projektek, dolgozatok. Minden esetben törekszünk azonban az egyéni képességekhez mért teljesítmény vagy megszerzett tudásanyag értékelésére, senkit nem kívánunk előnyben vagy hátrányban részesíteni mások teljesítménye miatt. A társas munkavégzés, kooperáció során különös tekintettel vesszük figyelembe azoknak a szociális kompetenciáknak a fejlődését, melyekre szükség van a feladatok elkészítéséhez (kooperáció, meggyőzés, egyenlő részvétel). A digitális kompetenciák fejlesztésével párhuzamosan az IKT eszközök alkalmazása megjelenik a számonkérés formáiban is minden esetben igazodva az iskola IKT stratégiájához. Az

egyes

munkaközösségek

sajátosságaik

figyelembevételével

külön

elveket

is

meghatározhatnak. Spanyol munkaközösség: Minden tantárgyi egység után a tanuló ún. havi jegyet kap, melyben figyelembe vesszük az órán

nyújtott

teljesítményét,

a

házi

feladatok

rendszeres

elkészítését.

Ugyanilyen

rendszerességgel 100 pontos írásbeli dolgozatot íratunk, melyet a következő számítás szerint osztályozunk (felsőbb évfolyamon ez félévente minimum 2-3 dolgozatot, az előkészítő évfolyamon heti-kétheti rendszerességgel írt dolgozatot jelent): 0 – 59 %

=1

60 – 69 %

=2

70 – 79 %

=3

80 – 89 %

=4

90 – 100 %

=5

Az átlagszámításnál ezek a jegyek kétszer számítanak. Az 50 pontos röpdolgozatokat, házi dolgozatokat (maximum 3 oldal terjedelemben) egy jeggyel értékeljük. A röpdolgozat értékelése felbontható háromszori alkalommal írt 20-20 pontos részekre is, ebben az esetben a három alkalommal elért pontok összessége ad egy jegyet, s az értékelés a fenti százalékos rendszerben történik. Félévente (január második és május első hetében) szóbeli vizsgát tartunk. A jegy három egységet

ér.

A

vizsgákon

való

megfelelés

minimumkövetelményeit,

nyelvtani

és

kommunikációs szempontból megfogalmazott továbbhaladási alapfeltételeket a spanyol munkaközösség helyi tanterve tartalmazza. Rendszeresen felmérjük a nyelvi készségeket az európai nyelvi szintekhez igazítva, ezek a minimum továbbhaladási szinteknek felelnek meg. A tanulói differenciálás érdekében

62

63 lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a saját nyelvi készségek fejlesztésében határidők, célkitűzések kitűzésére. A szintek mérésének ismétlésére, igazítására, az egyéni igényekhez igazított készségfejlesztésre. 9/KNY. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

január

A1

június

A2

január

B1.1-B1.2

június

B1.3

január

B2.1

június

B2.2

január

B2.3

június

C1.1

január

C1.2

június

C1.3

63

64 A magatartás és a szorgalom értékelésének szabályai: A magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi,



szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,



a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,



tanulmányi versenyeken sikeresen szerepel,



a kooperatív tanulásszervezési eljárások során rendszeresen pozitív attitűdjével elősegíti a feladat sikerét



társaival mindig toleráns, elfogadó, segítő

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás



a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,



nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias.



Fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos,



a kooperatív tanulásszervezési eljárások során általában pozitív attitűdjével elősegíti a feladat sikerét



társaival általában toleráns, elfogadó, segítő

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,



a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,



nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó,



társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,



figyelme ingadozó, munkája pontatlan,



a kooperatív tanulásszervezési eljárások során attitűdje változó, ezzel többször akadályozza a sikeres munkavégzést



társaival nem mindig toleráns, elfogadó, segítő

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,



közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

64

65 

a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,



a kooperatív tanulásszervezési eljárások során attitűdje negatív, nem kooperál, ezzel akadályozza a sikeres munkavégzést



társaival nem toleráns, nem elfogadó, nem segítő

A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki:  Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját.  Munkavégzése pontos, megbízható.  Minden tárgyban elvégzi feladatait.  Önálló a munkában.  Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészülő, figyel, érdeklődik.  Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.  Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.  Aktívan

részt vesz a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok

megvalósításában.  Tanulói portfólói, projektmunkái rendszeresen kiemelkedő minőségűek.  A kooperatív tanulásszervezési eljárások során aktív. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.



Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania.



Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el.



Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein.

 Általában

aktív

a

projekthetek,

témahetek,

moduláris

oktatási

programok

megvalósításában.  Tanulói portfólói, projektmunkái általában jó minőségűek.  A kooperatív tanulásszervezési eljárások során általában aktív. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan.



Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát.



Munkája változékony jellegű.



Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

65

66 

Aktivitása a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása során változó.



Tanulói portfólói, projektmunkái változó minőségűek.



A kooperatív tanulásszervezési eljárások során aktivitása változó.

Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.



Nem hajlandó munkavégzésre.



Nem törődik kötelességeivel.



Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.



A félévet illetve az év végét elégtelen osztályzattal zárta.



Aktivitása a projekthetek, témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása során gyenge, azokon nem vesz részt.



Tanulói portfólói, projektmunkái gyenge minőségűek, értékelhetetlenek.



A kooperatív tanulásszervezési eljárások gátolja a munkavégzést.

Megjegyzés: A magatartás és szorgalom érdemjegyek megállapításakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket, a szociális kompetenciák esetleges hátrányait. Az egyéni képességekhez mért fejlődést minden esetben pozitívan, differenciáltan kell értékelni a motiváció fenntartására.

9.

A modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam befejezésébe.

A tantervi modulokat az óraterv szerint főtárgyakba integrálva tanítjuk. Értékelésük a tanév során a pedagógiai programban foglalt alapelvek szerint történik, törekedve a differenciált, egyénre szabott értékelésre. Különös hangsúlyt fektetünk a modulok értékelése során az értékek kiemelésére, a javítás és a fejlesztés lehetőségeinek feltárására. A félév és a tanév végén a modulban szerzett osztályzatok beleszámítanak a főtárggyal átlagába, ezért az értékelés azzal együtt, egyetlen jeggyel történik. Az

interdiszciplináris

oktatási

programok

esetében

(témahetek,

projekthetek)

annak

részfeladatai szükség szerint adott tantárgyhoz kapcsolódnak. A projekttermékek értékelését az érintett szaktanárok közösen végzik el, az osztályzat az előre kiválasztott és a diákok és szülők felé kommunikált tantárgynál kerül be az ellenőrzőbe és a naplóba.

66

67 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, a mérés pedagógiai

10.

hasznosítása. A tanulók fizikai állóképessége és teljesítménye szoros kapcsolatban van egészségi állapotukkal is. Ez is indokolja e mérések fontosságát. Ennek tanévi ütemezését az OM kiadvány („Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” OM 2000) felhasználásával a testnevelő tanárok tervezik, ők szervezik és végzik is e méréseket. A legfontosabb mérések a következők: 

12 perces futás – minimum szint leány 2004 m, fiú 2338 m



kétkezes tömöttlabda-dobás hátra - leány 6, 20 m, fiú 8,95 m



helyből távolugrás – leány 1, 74 m, fiú 1,99 m

A mérések eredményeit a tanulókkal, a szülőkkel ismertetik, a fejlesztéshez tanácsot, a tanulói erőfeszítésekhez ösztönzést adnak. A mérések iskolai tapasztalatairól a szülőket, az iskolaorvost, a tantestületet tájékoztatják. Legalább kétévenként átfogó értékelést készítenek a tanulók fizikai állóképességének helyzetéről, és javaslatot tesznek a szükséges teendőkre.

11.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei.

A pedagógusok a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján az osztályozó értekezleten kell meghatározni. A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon

végzett

szóbeli

és

írásbeli

munka,

illetőleg

gyakorlati

tevékenység

figyelembevételével kell megállapítani. A tanuló év végi osztályzatát évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A továbbhaladás feltétele a helyi tantervi minimumfeltételek teljesítése. Ha egy tanulónak egy tanítási évben tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 12. Emelt szintű képzés Az emelt szintű foglalkozásra való jelentkezés a törvény szerint legalább egy tanévre szól, valamely foglalkozást leadni vagy újat felvenni csak a következő tanév elején lehet. [16/1998 (IV. 8.) MKM rendelet 8].

67

68 A tanárválasztás joga az emelt szintű képzésnél a következőképpen valósul meg: előzetes igényfelmérés után az emelt szintű órát tartó pedagógus nevével kerül meghirdetésre az óra. Amennyiben tantárgyfelosztási problémák miatt ezt nem sikerül tartani, a tanulónak, a tanév első hetében joga van módosítani a jelentkezését. Ha a tanuló a 11. évfolyam után új tantárgyat szeretne emelt szinten tanulni, különbözeti vizsgát kell tennie. Ha a tanulót a nem kötelező foglalkozásra felvették, a tanítási év végén a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és a minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Emelt szintű foglalkozásra való jelentkezésnél, ha a csoport létszáma meghaladja a 15 főt, a szaktárgyi munkaközösség objektív mérés alapján dönt a jelentkezők sorrendjéről, arról, hogy kinek javasolja, hogy tanulmányait az adott emelt szintű csoportban folytassa. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítésre az évfolyamra előírt helyi tantervi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Iskolánkba új tanulót – a magas követelmények miatt – csak úgy tudunk fogadni, ha előzetesen felmérjük nyelvi tudását. A tanuló csak abban az esetben nyerhet felvételt a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumba, amennyiben a felvételi vizsga tanúsága szerint spanyol nyelvi tudásszintje megfelelő, vagy ha remény van arra, hogy rövid időn belül fel tud zárkózni

(ilyen

esetben

megfelelő

módon

segítjük

őt),

valamint

ha

matematikából,

történelemből és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból is megfelel a vizsgán.

Azok a

diákok, akik a 9. évfolyamra nyernek felvételt, a tanév során különbözeti vizsgát tesznek minden a 9/KNY. évfolyamon osztályozott elméleti tantárgyból. A kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulónak a 100/1997. kormányrendelet értelmében kötelező kéttannyelvű érettségi vizsgát tennie.

68

69 III. A Pedagógiai Program elfogadása A pedagógiai programot a tantestület kétharmados többséggel fogadhatja el. Véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskola-egészségügyi szolgálat képviselője. A pedagógiai program végrehajtását minden tanév végén megvizsgáljuk, törvényi változás esetén az ott megjelölt határidővel, illetve a tantestület tagjainak legalább 25%-nak kérésére felülvizsgáljuk. Amennyiben ilyen igény nem merül fel, a pedagógiai programot 5 évenként vizsgáljuk felül. Amennyiben a pedagógiai programunkban módosítás történik, azt a követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A pedagógiai program megtekinthető az iskola könyvtárában és az iskola honlapján (www.karolyigimnazium.hu). A Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium pedagógiai programja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Budapest, 2011. augusztus 31.

Melléklet: Tantárgyak helyi tantervei, melyek tartalmazzák a középszintű érettségi vizsga témaköreit IKT stratégia

69

70 ZÁRADÉK A pedagógiai programot a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium tantestülete, a jelenlévő szülői munkaközösség tagjai, a diákönkormányzat és az iskola egészségügyi szolgálat képviselője a 2013. március 25-én tartott nevelőtestületi értekezletén egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. A

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019

megvalósítását

szolgáló

programrészek

felülvizsgálata

2014/2015. tanévben aktuális. A Pedagógiai Programot jóváhagyásra megküldtük a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ Budapest XIX. Tankerületének. Aláírások: a nevelőtestület 2 tagja: ……………………………………… Szabó István

……………………………………………… Vámosné Polyák Krisztina

a KT elnöke: ………………………………………………

Melegh Szabolcs a szülői választmány nevében: ……………………………………………… Dr. Halász Zita a diákönkormányzat képviselője: ……………………………………………… Papp Zsuzsanna az iskola egészségügyi szolgálat képviselője: ……………………………………………… Dr. Kovács Erika az igazgató: ……………………………………. Dr. Cselik Ágnes Budapest, 2013. március 28.

70

71 A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Szülői Munkaközösségének állásfoglalása az intézmény Pedagógiai Programjáról:

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Szülői Munkaközösségének képviseletében kijelentjük, hogy a Pedagógiai Program a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 megvalósítását és fenntarthatóságot célzó átdolgozása során a szülői közösség számára jogszabályban biztosított véleményezési jogkorlátozás nélkül érvényesült. A Szülői Munkaközösség az intézmény Pedagógiai Programját, valamint Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Programját elfogadja, és annak jóváhagyását támogatja. Budapest, 2013. március 28.

………………………………………………... Dr. Halász Zita a Szülői Munkaközösség nevében

71

72 A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Diákönkormányzatának állásfoglalása a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Pedagógiai Programjáról, valamint Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Programjáról:

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Diákönkormányzatának képviseletében kijelentjük, hogy a Pedagógiai Program a TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019 megvalósítását és fenntarthatóságot célzó átdolgozása során a diákönkormányzat számára jogszabályban biztosított véleményezési jogkorlátozás nélkül érvényesült. A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Diákönkormányzata az intézmény Pedagógiai Programját, valamint Egészségnevelési és Környezeti Nevelési Programját elfogadja, és annak jóváhagyását támogatja.

Budapest, 2013. március 28.

………………………………………………... Papp Zsuzsanna

72