KISPESTI BÓBITA ÓVODA

KISPESTI BÓBITA ÓVODA 1193. BUDAPEST, Csokonai u. 5.

2015-2016

ÉVES BESZÁMOLÓ Intézmény OM - azonosítója: 034703

Intézményvezető ……………………………. …………… Benkőné Sipos Erika aláírás Legitimációs eljárás

Nevelőtestület nevében

Alkalmazotti közösség nevében

…………………………………………… Hegedűs Anikó aláírás Szülői szervezet nevében

………………………………………. Vinczéné Som Éva aláírás Fenntartó nevében

………………………………………. Németh Szilvia aláírás

………………………………………. Szujkó Szilvia aláírás

A dokumentum jellege: Nyilvános Ph.

1

Az értékelés törvényi háttere:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 85. § (2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.  Önértékelési kézikönyv óvodák számára A nevelőtestület által is elfogadott vezetői megítélés: A terület eredményei: 3 kiemelkedő, 2

megfelelő, 1 fejleszthető

Forrás: PP, SZMSZ, Továbbképzési/beiskolázási Munkaterv

1. Pedagógiai folyamatok

ÖP, terv,

Adatszolgáltatás: 3, 4. sz. Melléklet Vezető megítélése (1-3): 2-3

Az intézmény vezetése a belső és a külső partnerek bevonásával alkotja meg az intézmény stratégiai és operatív terveit (pedagógiai, nevelési program). A stratégiai tervezés eredménye a pedagógiai program, amely rögzíti a célokat, amelyek befolyásolják az intézményi pedagógiai folyamatot. A terület értékelése során elsősorban tehát a pedagógiai programban vagy más stratégiai dokumentumban megtalálható, a célok elérését biztosító elsősorban pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatosságát, az eredményeknek megfelelő és szükséges korrekciók elvégzésének hatásosságát, fejlesztő jellegét kell vizsgálni. Kulcsjellemzők:  Az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége világos, a nevelés, tanulási-tanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a gyermeki alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál.  Az intézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja az intézmény külső és belső partnereit.

 A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja.  Az intézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen.  Az intézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható.

 Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és az az intézményi fejlesztések egyik alapját képezi.

Pedagógiai folyamatok - Tervezés Szempont: 1.1. Hogyan valósul meg a Elvárás: Az éves munkaterv összhangban stratégiai és operatív tervezés? van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. 2

2015/2016-os nevelési év, olyan esztendő, mely egy új vezetői ciklussal indult. Ennek okán 5 éves stratégiaként pedagógiai, szakmai, tanügy-igazgatási, gazdasági tekintetben az előzetes helyzetelemzés megtörtént. A vezetői programban célkitűzés, a már meglévő pozitív eredmények, folyamatok megőrzése, a kevésbé működők átgondolása, újra tervezés, a korábban ki nem alakítottak ütemezett kidolgozása, működtetése. Ennek érdekében célkitűzésként hangsúlyt kaptak a következő területek: o Pedagógiai Program (továbbiakban: PP) – mint stratégiai terv felülvizsgálata. Okai:  Az aktuális jogszabályi változások – belső elvárás rendszer kialakítása, az önértékelési gyakorlat kialakítása érdekében, mely összefüggésben áll a külső ellenőrzéssel, a pedagógusok minősítésének eljárásrendjével.  Szakmai felülvizsgálat szükségességét, indokolták a napi pedagógiai gyakorlatban bekövetkezett változások – az intézményben nem megfelelő szinten működő ellenőrzési folyamatok miatt (gyermekek fejlődés nyomon követésének egységesítése, pedagógiai munkával szemben való elvárások stb.)  A partnerek (külső, belső) elvárásaiban bekövetkezett változások.  Az óvodahasználók összetételében bekövetkezett elvárások. o Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozása Okai:  Az aktuális jogszabályi változások – belső elvárás rendszer kialakítása, az önértékelési gyakorlat kialakítása érdekében, mely összefüggésben áll a külső ellenőrzéssel, a pedagógusok minősítésének eljárásrendjével.  A korábban (2013) átdolgozott dokumentum számos területre nem terjedt ki, vagy nem egyértelműen rendelkezett.  Munkakörökkel kapcsolatos feladatok korábban nem képezték a szabályzat részét. o Házirend átdolgozása Okai:  Az aktuális jogszabályi változások – belső elvárás rendszer kialakítása, az önértékelési gyakorlat kialakítása érdekében, mely összefüggésben áll a külső ellenőrzéssel, a pedagógusok minősítésének eljárásrendjével.  Az intézmény működésére intenzíven ható külső partneri elvárások, és az intézmény minden napi működését befolyásoló szabályok, prioritások, valamint a jogszabályi előírások összehangolása. o Beiskolázási terv – felülvizsgálata Okai:  Az intézmény 2013-2018-ig tartó, öt éves ciklusra szóló programja tartalmilag mellőz minden ide vonatkozó előírást. – továbbképzési kötelezettség ciklusainak megállapítása, kötelezettség alóli mentesség nyilvántartása, a megvalósult képzések nyilvántartása, finanszírozás, helyettesítés stb. o Munkaközösségi tervek  A Környezeti munkaközösség cél-feladatrendszere évek óta összehangoltan kapcsolódik össze a PP-ban meghatározott fejlesztési célokkal, valamint a Zöld Óvoda, és Madárbarát Óvoda projektjének kritérium rendszerével. E munkaközösség 3

működése elengedhetetlen a program megvalósulásához, a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők feladatinak koordinálásához, képzéséhez, az elvárás rendszerben meghatározott innovatív magatartás, fejlődés iránti igény biztosításához.  Játék munkaközösség cél- feladatrendszere a PP-hoz, mint az óvodás korosztály fejlesztési lehetőségeinek, és fő tevékenységi formájának szakmai megújulást segítő 2 éves projekt gyakorlati megvalósulást segítő részeként kapcsolódott. Beleértve a pedagógusok e területen belső tudásmegosztással szerezhető tapasztalatait, módszertani fejlődés segítését, valamint a gyermekekre ható fejlesztési lehetőségek elsajátítását.  Önértékelési munkaközösség cél-feladatrendszere új témaként, de szervesen kapcsolódva a korábban elemzettekhez, a pedagógiai folyamatok tervezésének, megvalósításának, ellenőrzésének, a korrekció, újra tervezés szükségességének újabb szempontból való szükségességét láttatta meg. A belső- és külső ellenőrzés kapcsolódási pontjai, a pedagógus életpályával való összefüggés stratégiailag, és operatív szinten minden dokumentumban megjelenik. Bár annak tartalmi megfelelésére eddig külső kontroll hiányában nincs pozitív, vagy negatív visszajelzés. Összességében a főbb szabályozó dokumentumok tartalmi módosítása bizonyos tekintetben ellentétesen történt, hiszen az éves munkatervben kiemelt célok is beemelésre kerültek. Gondolok itt az önértékelési szabályzattal összefüggő területekre. Ugyanakkor megkezdődött egy tervezett megújító folyamat, mely stratégiai és operatív szinten szorosan kapcsolódva segíti az intézményi folyamatok megvalósulását. Az ellenőrzési gyakorlat tervezése, és végrehajtása minden érintett számára egyértelműen követhető, az elvárások világosak, szabályozottak. A megvalósulás nyomon követését segíti mind stratégiai, mind operatív szinten a tervek, programok strukturáltsága, és az ellenőrzési gyakorlat ebben az évben történő megalapozása. Természetesen ezek az adatok a további időszak tervező munkájának lesznek alappillérei. Korábbi ellenőrzési és mérési eredmények hiányában összehasonlító elemzésre nem kerülhet sor. Erősségek:  A testület tagjai között több szakmailag elismerhető vezető pedagógus van, aki a fejlődéshez szükséges irányítást, szakmai tudást birtokolja.  Ebben az évben megalapoztunk egy olyan rendszert, mely jó alapként szolgál a hosszú-, közép-, és rövid távú célok megvalósítására.  A tervező munka egységesítésének folytatása.  Megtörtént az elvárások kidolgozása a tervező munka dokumentumainak tartalmi, formai követelményeit tekintve.  A munkatervben meghatározott időpontokban történt vezetői ellenőrzés során a folyamatos visszajelzések hatására pozitív irányba változott a dokumentumok koherenciája. Gyengeségek:  Egységes pedagógiai, szakmai nyelv használatának hiánya. (Mindenki ugyanazt értse).  A testület többi tagja passzivitása, bizonyos esetekben akadályozó szerepe. 4

 A közösség többsége által értékként képviselt célok, viselkedésminták, gondolatok megvalósulását hátráltató munkatársak lassítják az előrehaladási folyamatot. Fejlesztendő területek:  Önértékelés további finomhangolása – elsősorban a szakmai fejlődés elősegítése érdekében.  A hátráltató munkatársak indokainak megismerése, okok feltárása, következtetések levonása, stratégia kidolgozása.  A korábbi gyakorlattal ellentétben a dokumentumok jogszabályi, tartalmi megfelelésének figyelemmel kísérése, szükség esetén módosítása. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás Szempont: 1.2. Milyen az intézmény Elvárás: A nevelési év végi beszámoló működését irányító éves tervek és a megállapításai alapján történik a beszámolók viszonya, hogyan épülnek következő nevelési év tervezése. egymásra? A tervek és beszámolók cél-feladat- megvalósulás rendszerének összhangja: A pedagógiai folyamatok tervezésében a 2014-2015. évben nem valósult meg az előző időszak eredményeinek, gyengeségeinek feltérképezéséből fakadó fejlesztési célok meghatározása. Elsősorban a leglényegesebb, a folyamatos működést, és az addigi szakmai színvonalat biztosító célkitűzések kerültek megfogalmazásra. 2015-2016-ban az elért eredmények, és hiányosságok összefoglalása megtörtént, és fejlesztési célként így került be a teljesség igénye nélkül: 1. Az intézményi dokumentumok teljes körű felülvizsgálata. 2. Ellenőrzési rendszer módosítása, stabilizálása, rendszeres gyakorlattá való kiépítése, beleértve a pedagógiai munkát segítők körét is. 3. Önellenőrzési rendszer kidolgozása, - belső elvárás rendszer kialakítása. 4. A gyermekek fejlettségének nyomon követésére irányuló egységes módszer finomítása, - a környezettudatos magatartás fejlődésének nyomon követésre alkalmas mérőeszköz kidolgozása. Az elért mutatók intézményi szintű kimutatása. neveltségi szint emelése 5. A szülői elégedettségmérésből adódó gyengeségekre irányuló fejlesztések: tárgyi eszköz javítása, az óvoda tisztasága érdekében a tisztítószerek hatékony felhasználása, munkafeladatok átgondolása. 6. A személyi ellátottság – pedagógus hiány pótlása, fiatal munkaerő (pályakezdő alkalmazása) 7. Partnerek tájékoztatási lehetőségének kiszélesítése. 8. Munkaközösségek szakmai munkaterve a pedagógia, szakmai munka segítése érdekében. 9. Partnerekkel való kapcsolattartás újraébresztése – bölcsőde 10. Kerületi munkaközösség munkájában részvétel, a munka segítése. 11. Munkafeltételek, munkakörülmények javítása. 12. Belső környezet fejlesztése. 13. Továbbképzési program felülvizsgálata – pedagógiai, szakmai fejlődés segítése érdekében. 14. Arculat kialakítás, új munkatársak segítése. 5

Erősségek:  A különböző szinteken összeállított tervek kezdenek szervesen egymáshoz kapcsolódni.  Az értékelések valódi eredményeket tárnak fel, akkor is. ha azok nem az elvártként alakultak. Gyengeségek:  A testület, az alkalmazotti közösség tagjainak döntő hányada, még ebben a kérdésben tanulási fázisban van. Ahogyan a mindennapi tervező munkát folyamatosan finom hangolni kellett, úgy nem látják át az összefüggéseket az intézményi struktúrában. Ezt igazolja a csoportok éves beszámoló előkészítésre szolgáló elemző dokumentum kitöltési hiányossága is.  Visszacsatolás még konkrétabb megvalósítása. Fejlesztési javaslatok:  Az említett területekre vonatkozóan – a munkatársak motiválása a tervező munkában való részvételre, a javaslatok megtételére, a munkaterv alulról, és felülről egyaránt történő összeállítása érdekében, mert csak így biztosítható a megvalósítás, a sikeres beválás. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés Szempont: 1.3. Hogyan működik ellenőrzés az intézményben?

az Elvárás: Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

1. Önértékelés: Erősség:  Kialakult az intézményre, pedagógusra, vezetőre irányuló belső elvárás, melynek egyes pontjai már önmagában is jelen voltak a szabályozásban. Gyengeségek:  A pedagógusok körében a belső-, és külső szakmai ellenőrzések létjogosultságának tagadása, mely negatív pedagógiai légkört, és megosztottságot eredményezett.  A jogszabályi változások, a tervezetben ütemezett munkatársak hiányzásai, tartós távolléte miatt nem valósult meg maradéktalanul. Fejlesztési lehetőségek  Önértékelés további finomhangolása – elsősorban a szakmai fejlődés elősegítése érdekében. Önreflexió jelentőségének erősítése – első körben a napi tervező munka, és pedagógiai munka kapcsán. 2. Tanügy-igazgatási dokumentumok ellenőrzése 2.1. Felvételi- és mulasztási napló (ellenőrzése helyettesi hatáskörbe utalva) Erősségek:  Rendszeresen, havonta a tervezett szerint történt.  Javult a naprakész vezetés. Gyengeség:  A hibajavítás, nem egyértelmű, nem a szabályoknak megfelelő, esztétikus. 6

 Egyes csoportokban pontatlan. Fejlesztési lehetőségek:  A szabályok rendszeres felelevenítése értekezleten. 2.2. Csoportnapló, fejlődési napló (vezetői hatáskörben, egy alkalommal munkaközösség vezető bevonásával) Erősségek:  A tervezetnek megfelelő ütemben történt.  Az ellenőrzési szempontok módosítására októberben került sor, melyet a pedagógus kompetenciáknak való megfelelésre ösztönzést indokolta. Ehhez elkészült a megfelelő ellenőrzési dokumentum.  Minden ellenőrzésről részletes reflexió készült, a hiányosságok pótlása ismételt ellenőrzést vont maga után.  Év végére javult a dokumentumok tartalmi megjelenése és koherenciája. Gyengeségek:  A pedagógusok egy része nem törekszik a precízításra, számítógép használat hiányában egyes naplók rendezetlen benyomást keltenek.  Annak ellenére, hogy minden kézikönyv követelményként kitér a gyermekmunkák dokumentálására a fejlődés nyomon követése érdekében, ez több csoportban hiányos. Fejlesztési lehetőségek:  A hiányosságok okainak feltárása, a gyermekmunka dokumentálás intézményi gyakorlatának pontosítása. 2.3. Nevelési gyakorlat – tevékenység látogatás (vezetői hatáskörben) Erősség:  Jól tervezett volt.  Minden érintett pedagógusra kiterjedt.  Az ellenőrzési szempontok a pedagógus kompetenciáknak való megfelelésre ösztönzést indokolta.  Minden érintett lehetőséget kapott az önreflexió gyakorlására. Gyengeség:  A gyakori személyi változások miatt folyamatos áttervezéssel valósult meg.  A gyakornok látogatása vezetői szinten nem valósult meg a szükséges számban. Fejlesztési lehetőségek:  A pedagógiai asszisztensek munkájának ütemezettebb ellenőrzése. 2.4. Szakmai munkaközösségek (vezetői szinten)  Munkaközösség vezetők félévenkénti szó- és írásbeli beszámolója.  Munkaközösségi foglalkozások látogatása. 3. Törvényes működés 3.1. Tanügyigazgatás 3.1.1. Óvodai szakvélemények  kiállítás pontossága, oktatási azonosítok helyessége, irattárba történő szakszerű elhelyezés 3.1.2. Óvodai felvétellel kapcsolatos dokumentumok kezelése 7

3.2. Gazdálkodás 3.2.1. Statisztikai adatok szolgáltatása  naprakészség, pontosság. 3.2.2. Étkezés befizetések dokumentumainak kezelése  negyedévente, befizetések, befizetési adatok továbbításának ellenőrzése havonta. 3.2.3. Dologi költségvetés felhasználásának követése  havonta, a fenntartó adatai alapján. 3.3. Működés feltételei 3.3.1. Eszközök  nagy-értékű eszközök leltára rendben,  selejtezésre nem került sor az előző évben megvalósított nagyobb selejtezés miatt,  eszközbeszerzés a tervezettek szerint alakult, valamint előre nem tervezett eszközök is beszerzésre kerültek. 3.2.2. Környezet  baleset és munkavédelmi szemle, havonta jegyzőkönyvezve a munkavédelmi megbízott által  egyedi esetekről külön jegyzőkönyvek iktatva  tisztasági szemle a tervezettekhez képest ritkábban a rendszeres betegségek, és közfoglalkoztatottakkal való helyettesítés miatt. 4 alkalommal történt, melyről az érintettek írásbeli értékelést is kaptak. 3.2.3. Személyi  munkaköri leírások felülvizsgálata megtörtént, minden dolgozó 09.15ig kézhez kapta, az új belépő dolgozók a munkába állástól számított 15 napon belül átvette.  egészségügyi alkalmasságok ellenőrzés évente 2 alkalommal  szabadságolási terv elkészítése, és végrehajtása Fejlesztési feladatok:  szervezet működésének folyamatos ellenőrzése a belső kapcsolatok elemzésének tükrében. Pedagógiai folyamatok - Értékelés Szempont: 1.4. Milyen a pedagógiai Elvárás: A pedagógiai programnak és az programban meghatározott gyermeki egyéni fejlesztési terveknek megfelelően értékelés működése a gyakorlatban? történik az egyénre szabott értékelés, amely a fejlődési naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek. A gyermeki értékelés gyakorlata a PP-ban meghatározott belső elvárások szerint történik. Kiindulópont:  Az anamnézis 8

     

A nevelés tervekben meghatározott fejlesztési célok Egyéni fejlesztési tervek Szöveges értékelés félévente –szülőkkel fogadó óra keretében Eseti feljegyzések szükség szerint A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szakemberek által készített fejlődési értékelése félévente – erről külön fogadó óra keretében is tájékoztatást kap a szülő Az első osztályt megkezdett gyermekek nyomon követése – év eleji képesség felmérési adatok értékelése, következtetések levonás, korrekció.

Helyi gyakorlat  Kolozsváry-féle mérőeszköz a PP-ban megfogalmazott fejlesztési területeket vizsgálja.  A mért eredmények a nevelési tervek értékelésében, a következő időszakra vonatkozó tervekben, egyéni fejlesztési tervekben, a szülőkkel megismertetett szöveges fejlődési értékelésben tükröződnek.  A gyermekek felé az értékelés emocionális és verbális csatornákon keresztül egyaránt átjut. Fontos, hogy a gyermek számára tiszta, egyértelmű, és inspiráló legyen. Mérés időbeni gyakorlata 

Bementi mérés – szeptember vége, kiscsoportban befogadási időszak vége.



Visszacsatolás – fejlesztési tervek szükséges módosítása,



   

Szöveges értékelés – január / tartalmazza a bementi állapothoz viszonyított, a gyermek önmagához mért fejlődését, Kimenti mérés – május, a gyermek mérése számszerű mutatókkal, figyelembe véve az egyéni fejlődési ütemet, az elvárható fejlettségi szintet,

Nagycsoportosok esetében a környezettudatos magatartás fejlődésének kimeneti mérése számszerűsített mutatókkal, Szöveges értékelés – május / tartalmazza a bementi állapothoz viszonyított, a gyermek önmagához mért fejlődését,

Óvodában maradó gyermekek esetében erre épül a következő év fejlesztési terve, iskolába menő gyermekek esetében a fejlődés nyomon követése.

Erősségek:  Az eljárásrend szilárd, mindenki számára egyértelműek az elvárások.  Egységesen megvalósul, sokat javult a pedagógusok fegyelmezettsége, szakmaisága ezen a téren. Gyengeség:

 A fogadó órák megszervezése 9

Fejlesztési lehetőség:

 A mérési területek árnyalása, részletesebb vizsgálati kör kidolgozása. Pedagógiai folyamatok - Korrekció

Szempont: 1.5. Mi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Elvárás: Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az intézmény minden főbb működést szabályozó dokumentuma módosításra került.  Alapjait tekintve A PP az önértékeléssel kapcsolatos belső elvárás rendszerrel bővült, az intézmény sajátos arculatát továbbfejlesztve. Beépítésre kerültek a gyermek fejlődésének nyomon követésével összefüggő feladatok részletes elvárásai, a pedagógus közösségfejlesztő, és személyiségfejlesztő feladatai, a tanulástámogatásra irányuló pedagógusi feladatok. stb.  A 2013-tól hatályban lévő SZMSZ nemcsak az elvárás rendszer ide vonatkozó önértékelési elemivel bővült. Számos eljárásrend pótlásra került, és a szabályozatlan, vagy nem megfelelő részletességgel szabályozott területek korrekciója megtörtént. Pl.: munkaköri leírások tartalmi megjelenése minden munkakörre lebontva csatolásra került.  A Házirend módosításban nemcsak az alkalmazotti közösség vett részt, hanem a SZMK tagok is tolmácsolták észrevételeiket. Azokat a módosításokat, melyek jogilag, és morálisan elfogadhatók voltak beépítettük.  Önértékelési Program megalkotása, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási ütemezés elkészült, melyet az időközben változó jogszabályoknak megfelelően korrigáltunk (pl.: önfejlesztési terv készítése)  A továbbképzési program teljes mérték átdolgozásra került, ugyanis az 5 éves program nem terjedt ki a pedagógusok továbbképzési kötelezettségre vonatkozó ciklusok kiszámítására. Gyakorlatilag a testület 80%-a téves információval rendelkezett kötelezettségét illetően. Összességében ebben az évben kialakításra került egy átfogó szabályozó rendszer. Az első szembetűnő fejlesztési feladat a PP-ot érinti, a gyermekek mentálhigiéniás, és anyanyelvi fejlesztésre irányuló feladatok árnyalásával, mert a fejlődés nyomon követéséből kiderül, hogy a gyermekek pszichés éréséből, a családi nevelésből fakadó viselkedési problémái, illetve, a beszédfejlődés lemaradása, korrekció nehézségei, az iskolai teljesítmény e területen mutatkozó gyengébb eredményei ezt indokolják. Az önértékeléshez kapcsolódik a vezetői ellenőrzések tevékenységlátogatásra vonatkozó elmúlt évben kialakított rendszeres megvalósulása (ez korábban nem történt meg). Ezzel összefüggésben a visszajelzés, értékelés a látottakról, az elvégzett munkáról, a gyermek közösség fejlettségéről szerzett megállapításokról. A pedagógusok többsége korábbi tapasztalatok alapján nem rendelkezik helyes önképpel – a legtöbben túlértékelik, míg néhányan jelentősen alulértékelik munkájukat. Reális önkép kialakítás, fejlesztés érdekében a következő évben tervezett értékelési feladat lesz ennek mérése, és az ebből való következtetések levonása alapján az egyéni fejlesztési lehetőség megkeresése.

10

Szempont: 1.6. Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, gyermeki fejlődésmérés, egyéb mérések.)

Elvárás: Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.

1. Gyermekek fejlettségének mérési mutatói A tavaly megkezdett folyamatot ebben az esztendőben tudatosan folytattuk. A jelen munkatervben a kitűzött célok között szerepelt a gyengeségek korrigálásának tervezése – anyanyelvi nevelés hangsúlyozása, a képességek mutatói emelését segítő egyéni differenciálás, a hátrányok csökkentése, a környezettudatos megatartás alapozása, és fejlesztése, és annak mérhetővé tétele. Mérési mutatók 2016. környezettudatosság

játék

intézményi átlag

mozgások

Micimackó Ficánka

beszéd

Kisvakond

érzékszervi kép.

Makk Marci Vízipók

értelmi kép.

Bogyó és Babóca

érzelmek szoc.kép

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

A mérési eredményekből látható, hogy a nagycsoportosok környezettudatos magatartás értékei minden csoport tekintetében 80% felettiek. A beszéd fejlődés átlag az elmúlt évhez képest ugyan fejlődött, de nem éri el az intézményi átlag a 80%-ot. Az iskolák visszajelzései is elsősorban e területen való gyengébb teljesítményt fogalmazzák meg. Erősség:  A mérési eredmények értékelésre kerültek.  Megindult a tervezésben az eredmények beépítése.  Az intézményi mutatókat minden csoport megkapta, egyrészt a viszonyítás lehetősége érdekében. Illetve a kapcsolódó nevelési célok, és feladatok következő évi konkrét megfogalmazása érdekében. Fejlesztési feladat:  Folyamatos értékelés, szükség esetén beavatkozás, korrekció.  A nevelési tervek ellenőrzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az előző időszakban 11

elért eredmények, gyengeségek beépítésére, és folyamatos felülvizsgálatára. 2. Dajkai feladatok ellátásnak színvonala Ellenőrzés az évben 4 alkalommal történt. Saját készítésű értékelőlap, mérőeszköz alapján, ötös skálán történik a pontozás. Ennek oka, hogy a munkatársak könnyebben képesek értelmezni, viszonyítani a mutatókat. Természetesen szöveges értékelés is társult magyarázat képpen a fejlesztendő képességek, területek, vagy az eredmények elismeréseként. 1. dajka 4,9 pont 2. dajka 3,5 pont 3. dajka 4,2 pont 4. dajka 3,9 pont 5. dajka 3,7 pont 6. dajka 4,5 pont 7. átlag pont: 4,1 pont A hiányosságok elsősorban a takarítás alaposságát, rendszerességét, a csoport esztétikai összképének kialakításában való részvételt érintették. Ezek az eredmények a szülői elégedettségmérés – az óvoda tisztaságának megítélése kérdésben szintén visszatükröződnek. Fejlesztési lehetőségek:  vezető helyettesi ellenőrzési hatáskör e területen való rendszeres gyakorlása, folyamatos visszajelzés az érintettek felé,  munkafolyamatok elosztásának átgondolása, szükség esetén átszervezése a hatékonyság érdekében. 3. Szülői elégedettségmérés eredményei A szülői elégedettség mérés két csoportját érinti a szülőknek. A kiscsoportosok bementi és a távozó óvodások kimenti mérését foglalja magába. A bemeneti méréshez viszonyítás még nem lehetséges, mert a távozó óvódások szülei még nem vettek részt a bementi megkérdezésben. Véleményt azonban nyilvánítottak, bár az elégedettségmérésekben való részvétel egyre inaktívabb. Annak ellenére, hogy a SZMK vezetők saját csoport oldalukon is kérték a szülőtársakat az együttműködésre. Erősségként fogalmazódott meg:  jó vezetés, jól képzett pedagógusok  gyermek központú attitűd  programok szervezése, és színvonala  környezeti nevelés, és környezetvédelmi felkészítés hatékonysága  Só-szoba kialakítása  jó a pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat, összhang. Fejlesztési javaslatok, melyekből kikövetkeztethető a gyengeségek megfogalmazása:  Több információ a szülők felé, kommunikáció fejlesztése  Alvást már nem igénylő nagycsoportosok foglalkoztatási lehetőségének megteremtése  Udvar felszereltségének, és biztonságosságának mielőbbi megvalósítása  Tárgyi felszereltség, tornaszoba fejlesztése. A fejlesztési javaslatok egy része, ha nem teljes mértékben már megtörténik. Természetesen felméréseket kell végeznünk, hogy pl.: a tornaszobával kapcsolatban milyen hiányosságokra hívják fel a szülők a figyelmet. 12

Forrás: PP, Munkaterv

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Adatszolgáltatás: 1, 2, 3. sz. Melléklet Vezető megítélése (1-3) 3

Az intézmény egyik legfontosabb feladata a nevelés, tanulási-tanítási folyamat során a személyiségés közösségfejlesztés kereteinek biztosítása. Felkészültnek kell lennie a személyre szabott nevelésoktatás feladatainak ellátására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére, gondozására (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek). A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a gyermekek személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. Kulcsjellemzők:  Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes gyermeki kulcskompetenciák fejlesztése.  Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes gyermekek személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra.

 Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.

 Az intézményben alkalmazott nevelési, tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű gyermekek együtt nevelését tanulását szolgálják.

 Az intézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is.

Személyiségfejlesztés Szempont: gyermekek enyhítése?

2.1. Hogyan történik a Elvárás: A kiemelt figyelmet igénylő szociális hátrányainak gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

1. Kiinduló helyzet

  

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.

2015 évi októberi statisztika adatai lapján a létszám 157 fő volt, melyből: 2 SNI gyermek (autista spektrum zavar, egyéb kevert pszichés zavar – 2016. márciusától autista spektrum zavar) 5 HHH helyzetű gyermek

13



A fluktuáció az utóbbi évek sajátja, valószínűsíthető, hogy a lakáspiacon zajló változások miatt az albérletek árának emelkedése sok családot váltásra késztet.

2. Gyermekcsoportok kialakítása

 szülői igények, kérések figyelembevételével történ, tiszta és vegyes életkorú csoportokban egyaránt.

3. Tehetséggondozás –felzárkóztatás

 év eleji fejlettségi mutatók értékelése  szakértői vélemények kérése – 1 kiscsoportos korú gyermek mozgásfejlesztése megindult,  iskolakészültség megállapításra szakértői vélemény kérés eredménye 8-ból 6 gyermek még egy év óvodai fejlesztésben részesül.  a már megkezdett fejlesztések az érintett szakemberek közreműködésével folytatódtak,  csoporton belül egyéni fejlesztési tervek alapján – dokumentálva, - a szülő tájékoztatásával a fejlődési eredményekről- napló, fejlődési napló  tehetséggondozás csoporton belül egyéni fejlesztési tervek alapján valósult meg, elsősorban vizuális képességek, zenei képességek területén. Valamint dramatizálás karácsonyi, és farsangi műsor keretében (Vízipók csoport)  Felzárkóztatás egyéb formái (logopédiai, és fejlesztő foglalkozások SNI fejlesztő foglakozások)  6 beszédvizsgáló szakértői bizottsági vizsgálton átesett gyermek közül 2 gyermek logopédiai osztályban kezdheti meg tanulmányait, ebből 1 gyermek szülői döntés alapján többségi iskolát kezd.  1 SNI többségi integráló intézményben kezdi meg tanulmányait.  a tanköteles korú gyermekek 72,9%-a kezdheti meg tanulmányait.

4. A szociális hátrányok felmérésének összetevői:

    

anamnézislapok, családlátogatás, gyermek megfigyelés tapasztalatai, feljegyzések étkezési támogatás igénylése – ez az adat igen félrevezető a gyermekvédelmi munkacsoport adatnyilvántartásai, változások esetén azonnali jelzés vezetés, gyv munkacsoport vezető felé, testületi értekezlet, ötletbörze, megoldási lehetőségek keresése.

A szociális hátrányokból fakadó problémák sokrétűek, de szerencsére intézményi szinten néhány családot érint. E családok gyermekeinél elsősorban az alacsony iskolázottságból eredő munkanélküliség miatt kerültek nehéz helyzetbe. A feszült légkör, esetenként az egyedül nevelő szülő kilátástalan helyzete a gyermekkel való kapcsolatra is kihat. Elsősorban nevelési nehézségek, a gyermek viselkedési és beilleszkedési problémái válnak szembetűnővé. Ezekkel a családokkal, szülőkkel gyakoribb a konzultáció, fogadó óra, még vezetői szinten is. A nevelési problémákra szóban és írásban is kapott szülő támogatást a helyzetek kezelésére. Szakember (pszichológus) bevonásával, következetes szokás-szabály rendszer kialakításával, dicsérő, jutalmazó eszközökkel, személyre szóló feladatok adásával a hátrányokból fakadó lemaradások lassan, de csökkennek. Ahol valóban tapasztalható az anyagi okokra visszavezethető hátrány évek óta hagyomány a Karácsonyi Cipős-doboz akció. Olyan óvodásainknak állítunk össze ajándékcsomagot, ahol tudjuk, hogy az ajándékozás szerényebb lehet. Ebben az évben a csoportban dolgozó pedagógusok 14

észrevételei alapján 27 csomag került ovisainkhoz. Az ajándékok szülői, szponzori, képviselői felajánlásból összegyűjtött játékok, ruhák, mesekönyvek, és egyéb hasznos dolgok voltak. A szociális hátrányokból legtöbbször következik a fejlődésben való lemaradás. Ezek a gyermekek egyéni fejlesztésben is részesülnek nemcsak a csoportban, szükség szerint logopédus, fejlesztő pedagógus bevonásával. A fejlődés eredményeiről az érintettek között folyamatos a konzultáció, illetve félévente kötelezően minden érintett, további esetekben szükség szerint tájékoztatják a szülőt a fejlődés menetéről, az otthoni feladatok együttműködési pontok megvalósításának módjáról. Lévén, hogy ezek a deficitek már az óvodába kerülést követően hamar kiderülnek, korán kezdődik meg a fejlesztő munka, de a csak kis lépésekben jönnek az eredmények, melyek függnek a szülők együttműködési hajlandóságától is. A tanulási tevékenységek szervezésében külső partnereket is bevontunk – rendőrség, tűzoltóság, madártani szakértő. Inger gazdag környezet, helyszínek, kirándulási úti célok átgondolt megválasztásával olyan helyeken jártak a csoportok, vagy vettek részt foglalkozásokon, melyek a játékos tapasztaltszerzési lehetőségek, mellett élményeken keresztül, a hátrányokkal küzdő gyermekeknek személyre szabott fejlődési lehetőségeket kínált. Eredmény:  az érintett gyermekek viselkedés kultúrája, akarati tulajdonságainak érése megindult.  agresszív magatartásra utaló viselkedés egyre kevésbé fordult elő,  gátlásokra kevésbé reagálnak intenzíven,  szívesen végeznek a pedagógusok kérésére kisebb feladatokat,  a közösségek elfogadták, befogadták őket. Erősség:  szoros a kapcsolat pedagógus, szakember, szülő között, mely előnyösen segíti a gyermek sokoldalú fejlesztését  a védőnővel rendszeres az információcsere, átadás  gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztens munkája kiemelkedő a SNI- gyermekek fejlődésében – 5 éves autista gyermek első integrált nevelésének első éve eredményesen zárult, fejlesztő foglalkozásaira, kedvenc csoport társa is elkíséri. Gyengeség:  Két csoportban a pedagógus álláshely egyike betöltetlen, vagy időlegesen betöltött volt. Ez a mutatók szerint kihatott az egyik csoport fejlődési folyamatára is.  Tehetséggondozás kérdését a testület ellentétesen ítéli meg. A gyermekösszetétel képességmutatóiból rendszeresen jelzik, hogy inkább a felzárkóztatásra, mint tehetségígéretes gyermek fejlesztése indokolt. Fejlesztési javaslat:  intézményi „indikátorok”, szempontok kidolgozása a tehetségígéret felismerésére.

15

Közösségfejlesztés Szempont: 2.2. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

Elvárás: A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülői elégedettségmérésből erősségként kiderül, hogy jónak értékelik a hangulatot, valamint a szülők és pedagógusok, vezetés viszonyát. Közösségépítést támogató fórumok:  Szülői értekezletek – az induló kiscsoportban a tervezetthez képes egy alkalommal több került megrendezésre, ezeken a részvételi arány nagyon változó volt.  Rétegszülői értekezletek:  beiskolázás jegyében – részvételi arány az elmúlt évekhez képest gyengébb volt.  informálás, és helyzetmegoldás érdekében 2 csoporttal vezetői és szülő szinten.  Facebook óvodai oldal, csoportok zárt rendszere, SZMK zárt csoportja. Utóbbi ebben az évben nagyon hatékony volt információcsere, és kapcsolattartás körben.  Fogadó órák, vezetői fogadó órák – előre egyeztetett időpontokban, a kötelező fejlődési tájékoztató fogadó órákon felül jelentős számban.  Óvoda honlapja – nem a legkeresettebb forma, viszont az érdeklődő szülők számára informatív a visszajelzések alapján  Leendő óvodások és szüleik részére szervezett nyílt napok – külön időpontok délelőtt és délután, az édesapák jelenlétére is számítva.  Óvodai fő faliújság – általános óvodai szintű információk közlésére, meghívók nyomatékosítására, programok reklámozására, ajánlására, eredményekről való tájékoztatásra (alapítványi híradó, ovi-zsaru program mibenléte)  Csoportok hirdető táblái Közösségépítést támogató programok  novemberi tea és játszódélután – részvétel mindig nagyszámú, kedvelt kötetlen program,  garázs-vásár szervezése, lebonyolítása / november, április összefogás, családokon való segítés, jó hangulat – SZMK szervezésében  Karácsonyi Cipős-doboz akció gyűjtés, felajánlás  Adventi –vásár – ajándéktárgy készítés, vásárlás – a karácsonyra hangolódás jegyében.  Belső környezeti versenyek, melyekben a szülők részvétele segíti sikerhez a nyertes csoportot: - Legszebb csoportszoba- díj – Ficánka csoport - Legszebb kiskert-díj – Bogyó és Babóca csoport - Aranykanna-díj – Micimackó csoport  Nyílt órák: - kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztő foglakozásainak látogatása – logopédus, fejlesztőpedagógus, utazó gyógypedagógusok órái - tanfolyamok félévi és év végi bemutató órái  Ünnepek: 16

- csoportok anyák napi köszöntő műsorai - óvodai búcsúztató ünnepségek - Bóbita-nap, gyermeknapi rendezvény  Szülős kirándulás azokban a csoportokban, ahol erre igényt tartanak a szülők – Ficánka csoport. Erősség:  A szülői közösségek képviselői erős, vezetői karizmával rendelkeznek, könnyen mozgatják a szülő társakat.  A kommunikáció sokat fejlődött, a szülői közösség aktívan részt vesz a véleménynyilvánításban. Többségében támogatják a különféle kezdeményezéseket.  Lehetőségeikhez mérten kisebb-nagyobb felajánlásokkal segítik gyermekeik csoportját, vagy az óvodát. Fejlesztési javaslatok:  A felgyorsult világban többen elismerték, hogy nincs idejük a faliújság információit elolvasni. Az on-line lehetőségek kihasználását ennek érdekében fokozni érdemes.

Forrás: PP, MIP, Munkaterv Adatszolgáltatás: 1,2,4.sz. Melléklet

3. Eredmények

Vezető megítélése (1-3): 2-3 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan szükséges annak vizsgálata, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása ezért arról ad információt, hogy milyen irányú fejlesztésre, illetőleg változtatásra van szükség a pedagógiai folyamatokban, a szervezet működésében. Kulcsjellemzők:  Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi az intézmény.  Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják.

 Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel a gyermekek lassú átmenetét az iskolai oktatásba továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a gyermekek képességeinek kibontakoztatására, a gyermekek értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során.

Szempont: 3.1. Milyen eredményességi Elvárás: Nyilvántartják és elemzik az mutatókat tartanak nyilván az intézményi eredményeket: intézményben?  helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett 17

  

 

mérések eredményei esetleges sport, más versenyeredmények elismerések 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők) neveltségi mutatók stb.

Az intézmény által elért eredmények a 2015-2016 nevelési évben Az intézmény által elért eredmények alakulása… Beiskolázási adatok: 1. Tanköteles korú gyermekek száma 2.

Adat 59 fő

Iskolai tanulmányaikat elkezdők száma, aránya

43 fő 72.9%

Óvodában maradtak száma, aránya Neveltségi szintmérés intézményi átlag eredményei: Normához, szabályhoz, szokáshoz való viszony 1. (egészségügyi szokások, önkiszolgálás, viselkedési normák) Társas kapcsolatok (gyermek-felnőtt, gyermek2. gyermek, gyermek-közösség kapcsolata) 3.

16 fő 27.1% 77.1% előző év (72.1%) 76.9% előző év (72.9)

3.

Tevékenységekhez való viszony (önként vállalt, kötelező jellegű, közösségért végzett) 4. Környezettudatos magatartás (iskolába menők kimenti mérési eredménye) Iskolák elégedettségi mutatói: (csak Vass Lajos Ált. Isk. adatai állnak rendelkezésre 17 gyermek)

77.1% előző év (77.9%) 85.8% 93%

1.

Beszédkészség

nem mért%

3.

Kismozgás, finommozgás (kézügyesség, ábrázolás)

98.5%

2. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Nagymozgás (testnevelés, sport)

Problémák felismerése és megoldása Matematikai készségek

nem mért% 98%

94.5%

Játéktevékenység

nem mért%

Környezet megismerése

98%

Téri tájékozódás

94%

Emlékezet

100% 18

10.

Beszédértés

88%

Település, óvoda szintű „versenyeken” részt vett gyermekek száma 1. kerületi ovis sportverseny, (csapat/ selejtező 3. helyezés) 2. 3. 4.

ovis úszóverseny /2 db 1. helyezés, 2 db. 2. helyezés, 4.db 3.helyezés rajzverseny (Szabó Ervin Könyvtár)

45fő 8 fő

15 fő 6 fő

Föld napi ovis verseny (kerületi 3. helyezés), Madarak,

40 fő

A település /kerület határain túli „versenyeken” részt vett gyermekek száma 1. Sportverseny (Dzsudo 2 alkalommal)

11fő

2. 3.

fák napja

Rajzverseny / pályázat

Egyéb verseny /Logopédiára járó gyermekek versmondó versenye Tehetséggondozó foglalkozásokon részt vett gyermekek száma: A szempontsorban megfogalmazott témákban nem terveztünk külön foglalkozásokat, csoporton belül történtek a fejlesztések. Szülői igényekre alapozott szolgáltatáson részt vevők száma: 1.

Vízhez szoktató úszás

3.

Játékos tartásjavító torna

2. 4.

Játékos angol

9 fő 1 fő

26 fő

28 fő

19 fő

Dzsudó

Felzárkóztató foglalkozásokon részt vett gyermekek száma: 1. Logopédiai fejlesztés 2.

1 fő

Gyógytestnevelés

19

21fő

24 fő

0 fő

3.

Fejlesztő pedagógia

5.

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése/fejlesztése

4.

22 fő

Gyógypedagógiai fejlesztés

0fő

2 fő

Speciális fejlesztésben részt vett gyermekek száma/aránya: 1. Zöld óvodai program 2. 3.

157fő 100% 157fő 100%

Madárbarát óvodai projekt

59fő 37.6%

Ovi-zsaru program (csak nagycsoportosok részére)

Gyermekrendezvények és programok száma: 1. 2.

3.

Múzeumlátogatások, múzeumpedagógia foglalkozások

6 alkalom

Színházlátogatások, műsoros rendezvények

4 alkalom

(4 rendezvény óvodán belül, 2 csoport KMO színház bérlet,

10 alkalom

Élményszerző kirándulások (csoport szinten Szüret, Dunai

17 alkalom

egyéb)

hajózás, Keresztúri mocsár stb.)

Intézményi szinten (Kispesti kisvasutazás)

1 akl. 130 fő

Szülők részvételével lebonyolított rendezvények és programok száma 1. Szülői értekezlet 2.

Fogadó óra (gyermekek fejlettségállapotáról tájékoztatás)

3.

Fogadó óra egyéb más témában

4. 5.

Rétegszülői értekezlet új szülők, iskolai alkalmasság,

Szülőbevonással lebonyolított programok (szülő foglalkozásának bemutatása, sütés-főzés együtt, előadás szülő részéről, stb.) - (játék-, teadélután,) 6. Ünnepeken, jeles napokon történő aktív részvétel Bóbita-nap, Föld-napja 7. Csoporttal együtt szervezett családi programok (kirándulás, szüret, beteglátogatás, stb.) 8. Óvodáért végzett szülői munkafelajánlások óvoda-, csoportszépítés, kísérés uszoda-séta-kirándulás, Mikulásnak öltözés 9. Óvoda profilja/fenntartói elvárásoknak megfelelő programokban való szülői részvétel (esélyegyenlőségi, közlekedésbiztonsági, stb.) 10. Családokat támogató programok: Garázsvásár, cipős doboz gyűjtés. Fluktuáció – Gyermek 1. 2.

Más csoportba átvitt gyermekek száma

13 alk. 215 fő

2x157alk. kb.: 2x157fő 11 alk. 14 fő

3 alk. 100-120 fő

1 alk. kb.:120fő

2 alk. kb.:150-170 fő 1 alk. 26 fő 10 alk. 156fő 3 alk. 1 fő 3 alk. 35 fő 1 fő

5 fő

Más óvodába átvitt gyermekek száma

20

3. 4.

Más óvodából hozzánk átiratkozott gyermekek száma

Bölcsődébe visszavitt gyermekek száma (szobatisztaság)

Fluktuáció – Felnőtt

3 fő 1 fő

1.

Más intézménybe távozott óvodapedagógus

2 fő

3.

Új dolgozó alkalmazása: óvodapedagógus

1 fő

2. 4. 5.

Más intézménybe távozott pedagógiai munkát segítő Új dolgozó alkalmazása: pedagógiai munkát segítő

Hosszabb időszakot hiányzók (betöltetlen betegség, stb.) óvodapedagógus 6. Hosszabb időszakot hiányzók (betöltetlen betegség, stb.) pedagógiai munkát segítő Panasz esetek száma 1.

Eredményesen kezelt panaszok aránya

álláshely, álláshely,

0 fő 1 fő 1 fő 0 fő db

6 alk. 100%

Erősségek, eredmények 1. Kiemelt célunk volt a gyermeki sajátosságokhoz igazodó, az egyéni különbözőséget, igényeket figyelembe vevő, biztonságos pedagógiai légkör megteremtése. 1.1 Ennek érdekében rögtön év elején a humánerőforrásban bekövetkezett fluktuáció, illetve tartós távollét miatt pedagóguspár bontására került sor. A Bogyó és Babóca csoport gyermekei, és a szülők teljes megelégedettségére a döntés jónak bizonyult. Mutatja ezt a: - gyermekek neveltségi mutatójának emelkedése, - szokás-szabályrendszer megszilárdulása, - pedagógus és vezető felé irányuló pozitív szóbeli visszajelzések, - a korábbi gyakori panaszok megszűnése. a. A további 4 csoportban ezen célkitűzés a stabil párok miatt megvalósult. 2. Hatékony együttműködés a családokkal a gyermeki fejlődés segítése érdekében 2.1. A szülők a gyermekeik nevelésével, fejlődésével, óvodai életével kapcsolatos kérdésekben számos fórumon vettek részt. 2.2. Eredmény, hogy korábban a szülők fejlődésről való tájékoztatása, nem minden pedagógus esetében szakmailag tervezetten, és szervezetten került végrehajtásra. A fogadó órák rendjének kidolgozásával, a jelenlét szülők által történő aláírásával, határidők betartásával sokat javult a testület szabálykövető magatartása ezen a téren. 2.3. A problémaérzékenységet bizonyítja, hogy számos egyéb nevelési kérdésben vették igénybe a szülők a fogadó órákat, valamint szükség esetén a pedagógusok ösztönözték erre a szülőket. Bizonyos kérdésekben – nem panaszügyben -, vezetői tanácsot is kértek (6 alkalom). 2.4. A hatékony, nyílt kommunikáció eredménye, hogy az előző évekhez képest aktívabban vettek részt a szülők az óvoda életében, mind a pedagógia, szakmai munka támogatásában (páratlan segítséget kaptunk az SZMK részéről dokumentumaink véleményezésében) INNOVÁCIÓ:  SZMK zárt rendszerű facebook oldalának létrehozása, mely segítette a gyors információ áramlást. A hatékony együttműködés jobban szolgálta, mint az Szmk értekezletek, melyen alacsony volt a részvételi arány. 21

2.5. Belső elvárásként kidolgozásra került mindazoknak a témáknak kötelező érintése, melyekről a szülői közösséget a szülői értekezleten minden pedagógusnak tájékoztatni kell. Ezek megvalósultak melyek a vezetői látogatások, valamint az emlékeztetők tartalma támaszt alá. 2.6. Az beiskolázásra került gyermekek szüleinek elégedettségmérése során az összesített adatokból, a biztonságos pedagógiai légkört feltérképező kérdésekre adott válaszok mutatói: - a gyermek fejlődésével a szülők 90%-a teljesen elégedett, - biztonságban a szülők 80 %-a teljes mértékben érzi, 20 % jónak tartja, - fejlődésről kapott információkkal 90% elégedett, 10% közepesen, többet várna, - a családokkal való kapcsolattartással, a szülői értekezletek színvonalával 85%ban teljesen, 15%-ban közepesen elégedettek. - a pedagógusok munkájával, nevelési módszereivel 60% teljes mértékben elégedett, 40% jónak tartja. Ezekből a mutatókból még nem tudunk konkrét következtetéseket levonni, az adatok inkább csak az adott évről tájékoztatnak, mivel ennek a korosztálynak a bemeneti elvárás kutatása bevezetés hiányában nem történt meg. Összességében az előző beszámolási időszakot tekintve a szülői elégedettség átlagosan 72%-ról, 83,9%-ra emelkedett. 3. Egyéb szakmai eredmények, melyek a tudatos pedagógiai gyakorlat kiépítését segítették: 3.1. Napi környezetvédő feladatok egységes, következetes alkalmazása. - Az új dolgozók személyiségükben is érdeklődőek voltak, valamint a munkaközösség szakmai támogatása sokat segített az aktív munkában való részvételben. - A gyermeki fejlettség e területen elért fejlődési mutatói is alátámasztják az összehangolt munkát, valamint a környezettudatos magatartás, szemlélet formálásának hatékonyságát. - A zöld óvoda projekt folyamatos, munkaközösségi szintű, sikeres működtetése, kritérium rendszernek való megfelelés INNOVÁCIÓ:  Utazás a Föld körül tapasztaltszerző, képességeket, előzetes tudást megmozgató játékos – projekt az összes, (kivéve kiscsoport) részvételével a. Egészséges életmód igénye: INNOVÁCIÓ:  egészségőrző projektnapok – mozgás napjának uszodai programmal való bővítése, melyen közel 80 gyermek vett részt.  só-szoba teljes kialakítása, és „órarend” szerinti használata.  lehetőség biztosítása egyéb mozgásformával való játékos ismerkedésre – dzsudo tanfolyami bevezetése, - (2 gyermekkel indult, 21gyermekkel zárt) 3.2. Iskolakészültség elérésének támogatása. - Helyes életritmus kialakítása – a belső szabályzatok átdolgozásával, az érintett szülők megfelelő tájékoztatásával, a gyermekek fejlődését szolgáló partneri érdekek egyeztetésével sikerült elérni, hogy gyakorlatilag 2 családon kívül minden gyermek legkésőbb 9 óráig beérkezik az óvodába. - A játék, a tapasztalatszerzés fejlesztő szerepének erősítése – saját belső játéktár összeállítása a PP-ban a környezet tevékeny megismerését célzó témákra 22

-

-

épülve (évszakok). – A gyűjtemény katalógusa, illetve néhány példánya kész állapotban minden csoport rendelkezésére áll. A fejlesztésre, felzárkóztató foglalkozásra járó gyermekek fejlesztését megvalósító szakemberekkel való együttműködés, és rendszeres kommunikáció javulása.  rendszeres vezetői, gyógypedagógusi, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensi konzultációk,  rendszeres pedagógusi, gyógypedagógusi, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensi konzultációk,  rendszeres logopédusi konzultációk minden szinten. Vass Lajos Általános Iskola mérési eredményeinek további javulása (93%-os bementi átlagmutató). Az intézményi összesített adatok alapján az egyéni igényeket, a csoport jellemző fejlettségét, érdeklődését figyelembe véve a pedagógusok számos olyan programot szerveztek a gyermekek részére, melyek sokoldalúan járultak hozzá a személyiségfejlesztéshez. Illetve támogattak, részt vettek olyan programokon, melyeken a tavalyi évhez képest nagyobb számban, és sikeresebben vettek részt gyermekeink, akár egyénileg, akár csapatszinten. INNOVÁCIÓ:  A nagycsoportosok fejlesztését célzó ovi-zsaru programban való részvétellel, a 4. foglalkozás végére olyan ismeretek sajátítottak el a gyermekek, melyek nemcsak a veszélyhelyzetekre készítette fel őket. Nyitottan, talpraesetten, önbizalommal teli módon a felkészítő rendőrnek adtak számot tudásukról.

Gyengeségek -

A beiskolázási mérések, az intézményi fejlődési mutatók, logopédiai terápián részt vevő gyermekek aránya összefüggést mutat, a gyermekek e területen való gyengébb teljesítményével.

Fejlesztési feladatok, lehetőségek: - Az iskolai bementi mutatók, valamint az intézményi átlagmutatók tekintetében az anyanyelvi nevelésben mutatkozó lemaradás feltárása, stratégia, operatív terv kidolgozása (szülői ház aktívabb bevonása, szakember bevonása a szülők szélesebb körű tájékoztatása érdekében). - Tehetségígéretes gyermekek részére képességfejlődési esély biztosítása, a csoportban végzendő PP-ben meghatározott feladatokon túlmenően. Ennek érdekében a fejlődési mutatók kiértékelése, és a gyermeki igényeknek megfelelő képességfejlesztési területek meghatározása. - A szülők elégedettség megkérdezés módjának felülvizsgálata. A tavalyi beszámolóban előirányzott változtatások nem hozták meg a kívánt eredményt, mert a fejlesztési javaslatok körének átgondolása, az erősségek kiemelése hosszabb átgondolást igényelne. – Felvetődik a kérdés az internetes megkérdezés bevezetéséről! - Egészséges életmód – szabad levegőn való mozgás lehetőség megfelelő arányának biztosítása, a rugalmas napirend fontos részeként intézményi szinten. 23

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Forrás: PP, SZMSZ, Munkaterv Adatszolgáltatás: 3, 4. sz. Melléklet Vezető megítélése (1-3):

2

Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka egyik alapfeltétele, hogy tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek alakuljanak ki az intézményekben. A szervezeten belüli információáramlás hatékonyan kialakított rendje szintén alapja a magas szintű szakmai munkának. Kulcsjellemzők:  Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei.

 A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban.  Az intézmény tervszerűen kialakított, hatékonyan működő kommunikációs rendszert alakított ki.

Szempont: 4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Elvárás: A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Belső kapcsolatok: A célok, és feladatok kitűzése tudatosan került tervezésre, mely szervesen kapcsolódik a PP-ban kiemelt nevelési célokhoz. 1. Környezeti munkaközösség:  Minden pedagógus aktív tagja volt, lévén, hogy egybeforr a Zöld Óvoda projekt célkitűzéseivel és feladatival.  A munkaközösség két féléves munkaterv alapján végezte feladatait.  A munkaközösség vezető által történt éves értékelésben egyértelműen megfogalmazódik, hogy a tervezett feladatok mind megvalósultak. Igaz, hogy apróbb módosításokra szükség volt. (pl.: időjárási viszonyok miatt kinti rendezvény „b”terv szerinti lebonyolítása)  A korábbi gyakorlattal ellentétben sikeres volt az új munkatársak felkészítése, és tájékoztatása a mindennapi környezet védő feladatokkal kapcsolatban. Illetve az általuk hozott ötletek, fejlesztési javaslatok beépítésre kerültek, kerülnek a majdani tervekbe.  A munkaközösség belső tudásmegosztás keretén belül csak egyéni hospitálásra épített, mely elsősorban az új kollégák szakmai megsegítésére irányult (gyakornok, új pedagógus, pedagógiai munkát segítő munkatárs). Az egyetlen 24

tervezett bemutató, a Víz világnapja ünnepe kiscsoportban nem a tervezettek szerint valósult meg a gyermekek nagyobb létszámú megbetegedése miatt. (Bölcsődei gondozók részvételével)  A gyakornoki képzésben való részvétel – gyakornok felkészítése, az év végi belső vizsgára – PP-ban környezeti nevelés témában megfogalmazott nevelési koncepció témában.  A munkaközösségi tagok mindegyike különböző mértékben részt vett a „Szebb Kispestért” Környezetvédelmi pályázaton nyert összeg ésszerű felhasználásában, illetve a pályázat író pedagógust segítette a következő pályázat összeállításában. INNOVÁCIÓ:  ovi-zsaru program bevezetése, feladatok, segédanyagok, eszközök ismertetése, foglakozások szervezése,  só-szoba kialakítása, működtetése,  gyermekek részvételét, és ezáltal történő fejlődésének mérésére szolgáló mérőeszköz kidolgozásra került,  Utazás a Föld körül – projekt megszervezése, lebonyolítása  kerületi vezetői munkaközösség programjain való aktív részvétel, gyermek közösségekkel, pedagógus szakmai napok  ZOHE (Zöld Óvodák Országos Egyesülete) éves konferencián PPt (készítette: Benkőné Sipos Erika óvodavezető) bemutatása az előző évben tervezett és végzett feladatokról (Birszán Zsoltné, óvodapedagógus, alapító tag előadásában)  http://zoldmatek.hu/ Környezeti nevelés és egy kis matematika internetes oldalon Hegedűs Anikó óvodapedagógus publikációja a Zöld Óvodáról. Eredmények: - Újításokkal való gazdagítás igénye, az által a pedagógiai munka színvonalának emelése, - Az új feladatokhoz sikeres megvalósításához megfelelő képességű munkatársak kiválasztása, akik képesek az örök szkeptikusok motiválására is. - Mérhető eredmény kimutatás gyakorlatának kialakítása – ebből a következtetések levonása. - A belső versenyeken való sikeres részvétel iránti igény megléte, ezáltal a gyermekek, és szüleik motiválása a környezetvédő, formáló tevékenységekben való aktív részvételre. Gyengeségek: - A mindennapi környezetvédő feladatok megvalósítása nem minden csoportban képez napi gyakorlatot. Fejlesztési lehetőségek: - Az intézményi jó gyakorlat kifelé történő publikálás további lehetőségeinek kutatása. 2. Játék munkaközösség

Feladata volt: A két éves projekt előző évéhez kapcsolódóan, a módszertani felfrissítésen túl, a gyakorlatban való alkalmazás lehetőségeinek bemutatása.

 Négy foglalkozás került tervezésre, melyből 3 bemutató, 1 közös udvari játék délelőtt volt. A bemutatókból 1 (a tavaszi pedagógus sztrájk miatt 25

elmaradt, és a későbbiekben már nem sikerült a pótlásra alkalmas időpontot találni)

 Pozitívuma, hogy minden csoport részére szakmai játékgyűjtemény, és ezekből készült játék áll rendelkezésre.

anyagként

a

 A tudásmegosztás érdekében a munkaközösség vezető nemcsak a munkaközösségi tagoknak biztosított hospitálási lehetőséget:

 Az első bemutatón 7 pedagógus mellett 3 általános iskolai tanító is részt vett a délelőttön. Az általuk kitöltött elégedettségi kérdőívből bebizonyosodott, hogy szakmailag elismerték a látottakat, illetve kaptak olyan hasznos ötleteket, melyeket saját gyakorlatukban való alkalmazásra is hasznosnak tartottak.

3. Önértékelési munkacsoport

 Az intézményi önértékelés rendszerének kialakítása, működtetetése, ezzel összefüggésben a pedagógus önértékelés rendszerének kidolgozása részben valósult meg. Okai: - A folyamatos jogszabályi változások miatt a tervezett önértékelések száma lecsökkent. - Sikeresen elvégeztük minősítés előtt álló pedagógus önértékelését, aki elzárkózott a fejlesztési terv összeállításától. Ez jelenleg sem készült el. - Egy kolléga pedig azért került törlésre, mert mentesült a minősítési eljárás alól. (2017 februárjában nyugdíjazása megkezdődik) - Egy pedagógus tartós távolléte miatt az eljárást nem lehetett lebonyolítani. - A pedagógusok a külső ellenőrzés rendszerének kialakításában nem működtek partnerként közre, kifejezetten gátolták a megvalósulást – Pl.: belső elvárás rendszer kidolgozásának hátráltatása, munkafeladatok végrehajtásának szakszerűtlen végzésével. - A munkaközösség munkáját nehezítette a folyamatos létszámhiány (pedagógushiány, betegségek) - A belső elvárás rendszer kidolgozására a fentiek miatt team megalakítására került sor, mely a vezetőség tagjaiból állt össze (négy fő). Így került kidolgozásra a pedagógus, és vezetői elvárások megfogalmazása, ezzel összefüggésben a PP, SZMSZ, és a Házirend felülvizsgálata, és módosítása.

4. Gyermekvédelmi munkacsoport 4.1. Családokkal való együttműködés: -

családlátogatások

-

szakemberek bevonása, szakemberhez irányítás

4.2.

fogadóóra , vezetői is

Prevenció

26

-

cipős-doboz akció

-

HHH- gyermekek óvodába járásának nyomonkövetése

-

-

ételallergiások táplálékának nyomon követése

etnikailag más nemzethez tartozók – vietnámiakkal, kínaiakkal kommunikáció – látás probléma, nevelés kérdések, fejlesztési tanácsok

fejlődési lemaradással küzdők szakemberhez irányítása, új gyermekek a fejlesztésnek megkezdése – 1 gyermek esetében már kiscsoportosként sikerült elérni, hogy intézményen belül történjen a fejlesztése. veszélyeztető körülmények csökkentése – Gyengén látó, és hallásproblémákkal küzdő gyermekek családjával való rendszeres megfigyelésen, és visszajelzésen alapuló kapcsolattartás, a hátrányok csökkentése érdekében.

4.3. Az étkezési támogatás nyilvántartása, adatok folyamatos továbbítása a fenntartó felé.

4.4. Eset megbeszélő-kör - időpontok a nevelés nélküli munkanapokkal kapcsolódtak össze, módosított témákkal. A változtatásokra a kialakult helyzetek miatt került sor. Pl.: Évközben érkező gyermekek fogadása nem volt releváns, helyette SNI gyermek (autista) beiskolázásnak nehézségei.

5. Portfólió műhely

Tervezésre került, de nem volt sikeres. Célként a minősítés előtt álló pedagógus segítését irányozta, de minden nevelés nélküli munkanapon érintett témaként szerepelt a többi pedagógus tájékoztatása, a frissülő információk megosztása érdekében. Okok: - A minősítési eljáráson való részvételre való kötelezettség eltörlésében való bízás. - Létjogosultságának tagadása, a megosztott információk ennek következtében való figyelmen kívül hagyása. - Kollektív negatív szemlélet. Gyengeség: - Az ellenállás miatt nem lehetett aktivizálni a testület potenciális tagjait jelentkezésre. - A már jelentkezett pedagógus személyes sérelmek miatt, nem fogadta el az építő jellegű kritikát, javaslatokat, mely a látogatáskor, illetve a szakmai beszélgetéskor egyértelműen befolyásolta teljesítményét.

Szempont: 4.2. Hogyan történik információátadás az intézményben?

az Elvárás: Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Intézményi szintű szakmai értekezletek, nevelőtestületi tanácskozások és egyéb intézményi gyakorlat bemutatása. Erősségek, fejleszthető területek, fejlesztési javaslatok: 27

Ssz.

Az információ átadás színterei

Belső kapcsolatok - Szöveges értékelés

1.

Nevelőtestületi tanácskozások (nevelés nélküli munkanap, nevelőtestületi értekezlet)

Nevelés nélküli munkanapok: -A tervezett időpontokban kerültek megrendezésre, kivéve a tanévzáró értekezlet. -A tervezett témáktól több esetben eltértünk, az évben bekövetkezett számos jogszabályi, és fenntartói elvárásban bekövetkezett változás miatt. -Kihasználtuk külső szakértő segítségét, és szaktanácsadás keretében tájékoztatást kapott a testület minősítés, és tanfelügyelet témakörben. A testület tagjaiból 3 fő (27%) megfelelőnek, 8 fő (73%) szakmailag teljesen megfelelőnek tartja az értekezletek színvonalát, a szakmai feladtok ellátáshoz szükséges információkhoz jutást.

2.

Vezetőségi értekezletek, fórumok

Összvezetőségi értekezlet a tervezetthez képest ritkább ütemezésben valósult meg. Az ütemezett feladatok megvalósítása érdekében a vezetői hatáskörből átruházott feladatok érintett felelőseivel szükség szerint került összehívásra.

3.

Szakmai munkaközösségek -

intézményeken (tagintézmény, telephely) átívelő

Intézményvezetői munkaközösség - Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések végrehajtásában partneri támogatás vezetői szinten, illetve pedagógus, dajka delegálásával, program megvalósítására. - Vezetői, és pedagógus szinten minden megrendezett bemutatón részt vettünk, melyből számos ötletet meríthettünk a mindennapi pedagógiai munkánkhoz. Illetve jó lehetőséget kínáltak ezek a képzések a gyakornok kolléga szakmai fejlesztéséhez, jó-gyakorlatokkal való megismertetéséhez. - Vezetői, pedagógus, pedagógiai munkát segítők szakmai továbbképzésként a kerületi pedagógiai napon való részvétele (teljes alkalmazotti közösség részt vett) szakmai fejlődést segítette. - A Tarka-barka Óvoda teljes pedagógus közösségének szakmai konzultációs délelőtt biztosítása – bemutató foglakozás, naplóvezetés, pedagógiai esetek, helyzetek megvitatása témában, helyi gyakorlatok elemzésével. Erősség: A korábbi évekhez képest pezsgő szakmai életben való részvétel lehetősége kínálkozott, egyéni érdeklődésnek megfelelő részvétellel. 28

4. 5.

-

tagóvoda/telephely szintű Szakmai munkacsoportok (belső értékelés, gyermekvédelem, portfolió műhely, esetmegbeszélő, stb.)

Fejlesztési lehetőségek: A pedagógiai nap szervezése annak érdekében, hogy minél többen részt vehessenek a rendezvényen. ---------------------------------------------------------------Önértékelési munkacsoport: - A csoportvezető nagyon aktívan igyekezett az elvárásoknak megfelelni. A tervezett feladatok végrehajtásában, koordinálásában leginkább a jogszabályi változásokból adódó bizonytalanságok, valamint a testület hátráltató hatása játszott szerepet. A belső elvárások megfogalmazása megtörtént, de a pedagógus közösség az előzetes felkészítés ellenére sem vette ki aktívan a részét a feladatokból. Az egyéni motiváció, az önfejlesztés igénye ezen a területen is hiányzott a közösségből. A kiosztott feladatokat nem a megfelelő színvonalon látták el, ami hátráltatta a munkafolyamatokat, a határidők betartását. Ezt a csoportvezető nem tudta kezelni. Fejlesztendő: - a munkacsoport vezetőség tagjainak összeállítása, - a pedagógusok személyes támogatása a részvételben, - a munkafolyamatok testületi szinten történő közös kidolgozása. Gyermekvédelemi munkacsoport: - Ezen a területen évek óta szervezett munka zajlik. - Az elvégzett feladatokról félévente a csoportvezető írásban beszámolt. - A csoportban dolgozó pedagógusok, az óvodatitkár által gyermekről, családokról tapasztaltakból összegyűjtött információk alapján az esetleges problémákat óvodai szinten kezelni tudtuk. A testületi értekezleteken azok az esetek, melyek nagyobb nyilvánosságot kívántak, akár, mert több kollégát érintett, vagy, mert korábban hasonló eset nem fordult elő megbeszélésre került. - Több esetben olyan gyermekek kapcsán váltunk gyermekvédelmi ügyben érintetté, akikkel már nem álltunk jogviszonyban. A hatóságok által kért pedagógiai vélemények száma a korábbiakhoz képest megnövekedett. Ez indokolta intézményi elvárásként a dokumentum formai és tartalmi megjelenés szabályainak megfogalmazását, mely a fejlődési napló 29

mellékletét képezi. - Különös figyelmet fordítottunk a táplálék allergiás gyermekek étkeztetési körülményeinek kezelésére. A családok életében a szülők különválásból adódó problémák két esetben jelentettek kezelendő feladatot, melyet vezetői, és pedagógusi fogadó óra keretében kezeltünk. - Veszélyeztető magatartással kapcsolatban egy családdal történt egyeztető megbeszélés, melyet a nemzetiségből fakadó (kínai) kommunikációs probléma nehezített. A helyzet megoldásra került, és a gyermek szemüveget kapott, mely segíti őt a tájékozódásban, mozgásban, a fejlődésben. - SNI- autista spektrumú gyermek beiskolázásával kapcsolatban az összes partnerrel egyeztetve, az édesanyát támogattuk befogadó iskola keresésében. (Nagyon nehezen, de sikerült). Erősség: - A problémák helyi szinten való kezelésének képessége, probléma érzékeny magatartás. - A szülőkkel való bizalmi kapcsolat megléte, mely lehetőséget kínál a problémák feltárására, az önkéntes megkeresésre, a nyitott kommunikációra. Fejlesztendő: - Csoport szinten a gyermekvédelmi problémák, vagy olyan jelek írásban történő rögzítése, melyből későbbiekben kialakulhatnak esetek. Fontos, és esetleg adott pillanatban kevésbé fontosnak vélt momentumok rögzítése. Portfolió műhely Tervezésre került, de nem volt sikeres. Célként a minősítés előtt álló pedagógus segítését irányozta, de minden nevelés nélküli munkanapon érintett témaként szerepelt a többi pedagógus tájékoztatása, a frissülő információk megosztása érdekében. Okok: - A minősítési eljáráson való részvételre való kötelezettség eltörlésében való bízás. - Létjogosultságának tagadása, a megosztott információk ennek következtében való figyelmen kívül hagyása. - Kollektív negatív szemlélet. Gyengeség: - Az ellenállás miatt nem lehetett aktivizálni a testület potenciális tagjait jelentkezésre. - A már jelentkezett pedagógus személyes sérelmek miatt, nem fogadta el az építő jellegű kritikát, javaslatokat, mely a látogatáskor, illetve 30

a szakmai beszélgetéskor egyértelműen befolyásolta teljesítményét. Ilyen hozzáállás mellett vezetőként komoly fejtörést okoz, hogyan lehetne ezen a területen fejlődést elérni. Első körben vezetőként jelentkeztem minősítő eljárásra, mellyel példát kívánok nyújtani. 6.

Munkaértekezletek az éves munkaterv szerint (dajkai, pedagógiai asszisztensi)

7.

Alkalomszerű, szükség szerinti munkaértekezletek

8.

Munkatársi értekezletek a teljes dolgozói kör bevonásával

Dajkák munkaértekezletei elsősorban a nevelés nélküli munkanapokhoz kapcsolódtak. Azonban számos, további 6 esetben szükséges volt a napi működést érintő kérdésekben rendkívüli értekezletet összehívni. A következő témákban: pl.: - munkafeladatok változása, a közfoglalkoztatott munkatársak távozását követően, - a rendszeres hiányzások miatti munkafeladatok átbeszélése – túlóra kifizetésének szabályai, - munkaköri feladtok mulasztásáért járó szankciók, munkafeltételek biztosításához szükséges beszerzések átbeszélése, - védőruha beszerzés kapcsán felmérés a használhatóság, kényelem, megfelelőség kérdésben. Pedagógiai asszisztensek munka értekezletei: - vezetővel közösen és egyénileg összesen 8 alkalommal:  új dolgozó esetében beilleszkedési helyzetkép, segítés érdekében,  gondozott gyermekek fejlődési nyomonkövetése témában  fejlesztéshez szükséges feltételek biztosításához szükséges eszközigény felmérése. - asszisztensek egymás közötti megbeszélései: rendszeresen, mivel mindkét SNI gyermek autista spektrumú, de más jellemzőkkel és fejlesztési feladatokkal. Három esetben került nem tervezetten munkaértekezlet megrendezésre. Összehívását előre nem látható témák indokolták, mely a tájékoztatást, vélemény nyilvánítást, bizonyos döntések meghozatalát segítette. Három alkalom került tervezésre, de további két alkalomra volt szükség az aktuális változások miatt. Ezek alapvetően a nevelés nélküli munkanapok tanácskozásaihoz kapcsolódtak, de annak nem teljes időtartamára terjedtek ki. (Témák: közfoglalkoztatott munkatársak feladatainak átvétele, munkaszervezési kérdések, melyek az egész intézmény működésére kihatottak, szakszervezeti működés problémás kérdéseinek megbeszélése) 31

9.

Érdekképviseleti értekezletek, megbeszélések

10. Hospitálás, szakmai tapasztalatcsere

11. Elektronikus kapcsolattartás (E-mail, közösségi oldal, One- Driwe munkafelület használata, stb.)

12. Faliújság

13. Flottás telefonvonal használat

Korábban nem működött érdekképviselet az intézményben. A kialakult bizonytalan oktatási helyzetben az alkalmazotti közösség egy része szakszervezeti csoportot hozott létre. Működését tekintve teljes szabályozatlanság, belső véleményellentétek jellemezték, mely miatt a tagok fele kilépett. A vezetés nyitott a volt a szükséges kommunikáció kezdeményezésében, vagy konkrét esetekben. Ez a csoport részéről nem volt mindig korrekt. Belső lehetőségek: A játék munkaközösség által szervezett 3 bemutatón minden érintett részt vett, beleértve a nem munkaközösségi tagokat is. Erősség: - tudatosan tervezett módón, és témában valósult meg, - segítette az előző évben elméleti összegzés, gyakorlati megvalósulását. Gyengeség: - a tudásmegosztás hatékonyságát csökkentette, hogy nem azonnal került a szakmai megbeszélés megrendezésre, hanem a munkaközösség vezető összegző értékelés tervezett. Ez nem szolgálta az erősségek, sikerek, és a gyengeségek feltárását. Fejlesztési javaslat: - a bemutatók tervezését, és a kapcsolódó reflexiók megosztását a jövőben tudatosabban szükséges tervezni. A tervezettek ellenére számtalan lehetőség hiúsult meg, mely az aktív szakmai munka fellendítését irányozta meg. Okai: - Testület több tagja nem rendelkezik megfelelő számítástechnikai eszközzel, illetve többen használni sem tudják, vagy nem rendszeres használók. Ennek okán álláspont, hogy a vezető nem kötelezhet az ebben való részvételre. - Csak szűk körben működik a rendszer, viszont, akik részt vesznek benne, azokkal aktív a kapcsolat, és gyors az információ csere. Csak akkor hatékony, ha az információ több helyen is kifüggesztésre kerül. Mivel a munkatársak helyhiány miatt három helyen is öltöznek, ezért ott mindenhol van faliújság, illetve az iroda előterében több faliújságot is használunk. Sajnos ennek ellenére mindig van, akihez nem jut, vagy nem úgy jut el az információ. Ilyen nem létezik. 32

14. Egyéb intézményi

gyakorlat bemutatása

Információs füzet - minden a napi működéssel összefüggő információ beírásra kerül. - ebbe, nemcsak vezető írhat, hanem programok szervezői, stb. - minden illetékesnek aláírással kell igazolni, hogy elolvasta, ami segíti az ellenőrzést. Forrás: PP, SZMSZ, MIP, SZMSZ, Munkaterv Adatszolgáltatás: 3. sz. Adatlap

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Vezető megítélése (1-3): 2-3

Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét, és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és feladatvállalásaival megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is. Kulcsjellemzők:  Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént.  Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik.

 Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség

támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is. Szempont: 5.1. Hogyan kapnak Elvárás: Az intézmény a helyben szokásos tájékoztatást a partnerek az intézmény módon tájékoztatja külső partereit (az eredményeiről? információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Ssz. 1.

Az információ átadás színterei

Szóbeli - Egyéni beszélgetések

Külső kapcsolatok - Szöveges értékelés Általában vezetői szintet érintenek, és konkrét témákra irányultak. (Problémahelyzet kezelésének megoldásáról beszámolás, munkaügyi kérdések megoldása stb.) Elsősorban fenntartóval történt egyeztetés. 33

2.

-

Értekezletek, megbeszélések

Szülők vezetői fogadó óra keretében egyeztetett időpontban pedagógus nevelési módszereinek kifogásolása, gyermek viselkedése, fejlődése, családi életben bekövetkezett változások, valamint pedagógusokkal nevelési problémák, a család életében bekövetkezett változások voltak a főbb témák. Fenntartó által meghatározott időpontokban információ csere céljából, vitás kérdések, szabályzatok értelmezése, új nyilvántartási rendszerek használatáról képzés, - ezek sokat segítenek a mindennapi törvényes működésben (jogszabályi áttekintés, értelmezés, változásokra felhívás) Vezetői munkaközösségi értekezletek rendszeresen minden hónapban segítik az információ áramlást, a feladtok közös értelmezését, egymás segítését, a szakmai színvonal emelését. Kerületi gyermekvédelmi munkaközösség az óvodai csoportvezető részvételével – segíti a változások nyomonkövetését, megoldási lehetőségekre kap segítséget szakemberektől stb. Iskolák – az első osztályosok bementi teljesítményének bemutatása és értékelése. Az intézmények nevelési koncepciójának egymáshoz közelítési lehetőségeinek értékelése a sikeres és zökkenőmentes iskolakezdés érdekében. - óvodai bemutató foglalkozáson részvétel a képességek, és az óvodai napirend, tanulási technikák bemutatását követő megbeszélés az óvoda-iskolaátmenet könnyítése érdekében. - rétegszülői értekezlet az iskolakészültség kritériumai, valamint az iskolaválasztás megkönnyítése érdekében – az óvoda évtizedes, sikeres hagyománya. - Móra EGYMI – utazó gyógypedagógusok (2 pedagógussal vezetői szinten 6 alkalommal került sor megbeszélésre a fejlesztett gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatok, fejlesztési lehetőségek, eszközök beszerzésének átgondolása, beiskolázás segítése érdekében. Bölcsőde - kölcsönös látogatás egymás munkájának megismerése érdekében, valamint az együttműködési lehetőségek megbeszélése – új projekt a Szebb Kispestért Környezetvédelmi Pályázaton való részvételben segítségadás az Eszterlánc Bölcsődének. XIX. ker. Szakszolgálat 34

-

3.

-

Online- fórumok

4.

-

Telefonon történő megbeszélések

logopédus és fejlesztőpedagógus heti rendszerességgel vezetői, és pedagógusi szinten az érintett gyermekek fejlődése, vagy a családdal való együttműködési kérdések megbeszéléséről. Védőnő - havi szinten az esetleges problémák kezelési lehetőségeiről, családokról információ csere, - eseti: beóvodázás előtti információ csere, körzetes gyermekek feltérképezése, egészségügyi problémák kezelése (fejtetvesség ellenőrzés). Szülők: - szülői értekezletek csoport szinten évente 2x, a belső szabályzatban megfogalmazott tartalommal, valamint aktualitások érintésével. - rétegszülői értekezletek 3 alkalommal. - Szmk értekezletek 2 alkalom Fenntartó által minden működéssel kapcsolatos adatszolgáltatás, tájékoztatás mindkét irányban stb. Szülők: facebook csoportok zárt rendszerű oldalai. A pedagógusok, és a szülők aktivításától függ a sikeressége. Fenntartó: - Működéssel, irányítással stb. kapcsolatos kérdések, elvárások, feladatok, problémák megbeszélése, tanácskérés, felvilágosítás, magyarázat. Rendszeres, és közös segítségadáson nyugvó, kiegyensúlyozott munka kapcsolatot működtetünk a HUSZI minden területén dolgozó munkatárssal, a GESZ illetékes munkacsoportjaival, VAMÜSZ illetékes munkatársaival. Társintézmények: - közeli óvodák, rendszeres egyeztetés, egymás segítése, tanácskérés - Eszterlánc Bölcsőde – eseti kommunikáció vezetővel, helyettessel, elsősorban gyermekekről, valamint közös feladatok, programok egyeztetése ügyben. - általános iskolák – gyermekek nyomonkövetése, gyermekekről tájékoztatás, közös programok egyeztetése Egyéb: - kerületi kulturális intézményekkel eseti egyeztetések programokon való részvétellel kapcsolatban - belső programokra meghívott régi előadók, együttesekkel való programszervezési egyeztetés

35

Írásbeli 5.

Hirdetőtábla

6.

-

Csoport faliújság

7.

-

Meghívó

8.

-

Közösségi oldal

9.

-

Levél

10.

-

Egyéb

Központi faliújság ad tájékoztatást az intézmény egészére vonatkozó információkról. Itt találhatók meg a működést meghatározó szabályzatok (SZMSZ, Házirend, PP), közérdekű információk, melyek a külső partnereket egyaránt információval látják el. Általában naprakész, és a lehetőséghez képest a felület strukturált, az áttekinthetőség, használhatóság érdekében. A külső partnerek tájékoztatásában a szülők tájékoztatásában, a napi információk átadásában, a gyermekmunkák nyomon követésében, a működéssel kapcsolatos vezetői információk megismerésében játszanak jelentős szerepet. Elsősorban óvodai programokra meghívás. Szülői értekezlet, óvoda nagyprogramokra vendégek hívása. Aktív működő facebook oldal, és hon-lap, melyen a legfontosabb információk, felhívások, az intézményről tudnivalók megtalálhatók. Gyengeség: nem feltétlen naprakész. Hivatalos levelezés szükség szerint minden meglévő, vagy az óvodával kapcsolatot teremtő partnerrel. Gyengeség: A formátuma megfelel a fenntartó által előírt szabályoknak. Kivéve nem jeleníti meg az óvoda logoját, mivel a mai napig nem készült el az intézmény által elfogadható arculati megjelenés, mely a fenntartó által jóváhagyásra kerülhet.

Forrás: PP, MIP, SZMSZ, Továbbképzési / beiskolázási terv, Munkaterv Adatszolgáltatás:

6. A pedagógiai munka feltételei

Vezető megítélése (1-3):

2

Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontos az adottságok között annak számbavétele, hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit hogyan használja ki. Az intézmény a nevelés, tanulásitanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi szervezetfejlesztés célja az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítása. Kulcsjellemzők:  Az intézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos.

 Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális 36

feltételeinek megteremtése érdekében.

 Megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére.  Az intézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt.

Tárgyi, infrastrukturális feltételek Szempont: 6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Elvárás: Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Igényfelmérés: A pedagógusok, dajkák, pedagógiai munkát segítők észrevételeinek, kéréseinek összesítése. Az ésszerűség figyelembe vételével tervezés. Előre nem látható helyzetek esetén korrekció, és beszerzési lehetőségek átgondolása. A lehetőségeket meghaladó beruházások szükségességét a fenntartó város vezetési szinten is az elmúlt időszakban több alkalommal felmérte. A sürgető felújítások, esetleges beszerzésekről írásban több alkalommal került jelzés. Legtöbbször eredménytelenül (udvar állapota, gyermek wc hónapok óta nem került cserére, bár alkalommal erre kísérlet került, de új típusú csésze nem volt beépíthető. Azóta erről semmilyen visszajelzés nem érkezett. 1. Költségvetés terhére: 1.1. Konyha:  péksütemény, pékáru tárolására 2 db műanyag fedeles tároló,  6 db műanyag zárható tároló doboz a gyermekek reggelijének, és uzsonnájának higiénikus tárolására,  10 db jénai tálalótál,  40 db desszertes tányér  merő és szedőkanalak  tálalóablakra új karton függönyök,  új falitelefon. 1.2. Mosókonyha:  3 db 2 méteres ruhaszárító 1.3. Fejlesztő szobák  2 db autista fejlesztő játék  1 db fűtő ventillátor 1.4. Gyermekcsoportok:  1 váltás (5 db) anyag asztalterítő minden csoportnak,  2 csoportnak viaszos vászon terítők,  fejlesztő füzetek – csoportonként 8 db  1 db mágnes tábla  csoportonként 1 db rattan szemetes 1.5. Pedagógusoknak, ped. asszisztenseknek  1 alkalommal irodaszer csomag 1.6. Só-szoba: 37

1.7. 1.8.

 1 db magnó  3 db babzsák fotel  2 db polc  1 db fűtő ventilátor Tornaszoba:  1db magnó Közös használatra:  projektor  50 ezer Ft értékben központi szertárba kézműves anyagok, dekorációs kellékek  pedagógus öltöző ruhatartó polcos állvány  pedagógus öltöző ruhaállvány kabátoknak  1 db száraz-nedves porszívó  2db vezeték nélküli telefonegység,

1.9.

Iroda:  multifunkciós nyomtató – csoportnaplók nyomtatására is.  laptophoz hangfalak 1.10. Kertész- karbantartónak:  fúrógép,  szerszámkészlet  egyéb javításhoz szükséges eszközök  a bejárat kövezéshez szükséges anyagok

óvodai

dokumentumok

2. Egyéb anyagi eszközök: 2.1. Pályázati összegek 2.1.1. Só-szoba  sótégla  led-világítás 2.1.2. Tornaszoba:  foci kapuk  labdák 2.1.3. Udvar:  15 db raklap kerítés készítéshez 2.2. Alapítványi keret:  30-30 ezer Ft értékben minden csoportnak játék 3.

Szülői felajánlások:  kisbútorok  1 csoport előtér festés  játékok  faliújság tábla  szőnyeg  számítógép – monitor - hangfalak

Erősség:  a rendelkezésre álló keretekkel való ésszerű, takarékos gazdálkodás 38

színes

 az infrastruktúra korábbi évek gyakorlatához képest tervezett, és magasabb színvonalú működtetése. Fejlesztési lehetőségek:  további pénzügyi lehetőségek keresése, ebbe esetleg szülők bevonása. Személyi feltételek Szempont: 6.2. Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Elvárás: Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Az intézmény reális képpel rendelkezik, ugyanis folyamatosan kezelendő feladat. Az elmúlt év pedagógus ellátottság tekintetében folyamatos problémákat okozott. 1 üres álláshellyel, illetve 2 tartósan távollévő pedagógus pótlásával álltunk szemben. Sajnos az üres állás betöltése jogszabályi változások miatt átmenetileg ugyan megoldódott, helyettesítőt azonban nem sikerült találni. Egy új pedagógus december 1-től felmondott, míg a másik csoportba csak január 3-tól alkalmazhattunk képzett pedagógust. Pedagógiai asszisztensi helyettesítő állás betöltésére novemberben került sor. Gyakorlatilag 2 csoportban a régi pedagógusok állandó délelőttös műszakban dolgoztak, délután vezetői, illetve belső helyettesítéseket szerveztünk. Okok:  Pedagógus hiány van, és aki keres, az válogathat.  Számítanak a munkakörülmények, juttatások, a fogadó közösség. Mindkét felvett kolléga esetében a fogadó pedagógusok hozzá állása, a kommunikáció hiánya, a közös munkát nehezítette, annak ellenére, hogy vezeti szinten minden lehetőséget megragadtam a helyzetek normalizálásra. A fenntartó tisztában volt ezzel a helyzettel, írásban történt erről bejelentés. A pedagógiai munkát segítők esetében a rendszeres megbetegedésekből adódó nehézségeket a közfoglalkoztatott munkatársak munkaszervezésével hidaltuk át. A humán erőforrás képzettségi színvonala elmarad a várhatótól. Van olyan pedagógus, aki a diploma megszerzése óta semmilyen szakmai képzésen nem vett részt. Többen már kifutottak az időből, mert az előző vezetések nem szakszerűen, a jogszabályi előírások betartásával kezelték ezt a területet. Kevesebben vannak azok, akik kifejezetten a PP-ban megfogalmazott célkitűzésekhez (környezettudatos nevelés, ének-zenei nevelés, vizuális nevelés, matematikai játékok lehetősége az óvodában, autista gyermek integrációja az óvodában) igazodó képzésben vettek részt. A humánerőforrás gazdálkodás, képzés területén elért eredmények:  2016. március 15-ig elkészült a pedagógusok továbbképzési kötelezettségének átvizsgálása, melyet a 2013-2018-ig tartó továbbképzési program nem tartalmazott.  Erről az érintettek írásban kaptak értesítést. Azok a pedagógusok, akiknek lejárt, vagy 39

rövidesen lejár e kötelezettsége szintén írásbeli felszólítást kaptak.  A képzési előírások meghatározásánál figyelembevételre került:  a PP-ban megfogalmazott célkitűzések – pl.: tehetséggondozás,  olyan lehetőségek felkutatása, mely költséghatékony (ketten megtagadták bárminemű önköltségét képzésnek) – POK lehetőségek igénybe vétele – első képzés megtörtént 23 kolléga részvételével. Továbbiak az őszi időszakra kerültek meghirdetésre.  Kihasználtuk a belső hospitálások, a kerületi bemutatókon való részvételből eredő a 120 kredit 25%-os ilyen módon való teljesítését.  a dajkák fenntartói támogatás keretében részt vettek Dajka- konferencián (4 fő, ketten betegség miatt voltak távol)  gyógypedagógiai asszisztens részt vett Pedagógiai asszisztensek konferenciáján (intézményi kifizetés)  óvodatitkár részt vett az Óvodatitkárok konferenciáján (intézményi kifizetés)  gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztens érzékenyítő tréningen vett részt a Móra EGYMI szervezésében.  A Menedzser –Praxis csomag vásárlásával 1 fő 30 kreditet szerezhet ősszel, illetve 2 fő részt vehet az általuk szervezett konferencián (intézményi kifizetés)  vezető helyettes munkakör betöltéséhez 80%-os fenntartói támogatással sikeresen zárta a BME közoktatási vezető képzését. Fejlesztési feladatok:  munkatársak motiválás a szakmai fejlődésre való igény támogatása érdekében,  támogatási lehetőségek teremtése, - fenntartó támogatás igénylése Szervezeti feltételek Szempont: 6.3. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

Elvárás: Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

1. Intézményi jó gyakorlat megosztása 1.1. Nevelés nélküli munkanap keretében Cél: Érzékenyítő program összeállítása  Anyatermészet című kisfilm levetítése a ráhangolódás, emocionális figyelemfelkeltés eszközével,  A környezeti nevelés, a Zöld -, és Madárbarát Óvoda program területén előző évben elért eredmények PPt-ban való összefoglalásának bemutatása  A Szebb Kispestért Környezeti pályázaton elnyert összeg felhasználásának összegzése, a következő évi programtervek, innovációs feladatok összefoglalása. 40

Eredménye:  A kisfilm ráébresztő módon hatott, hogy a nevelési koncepciónk, azaz a környezetvédő magatartás alapozása fontos feladat, mely területen eddig is komoly eredményeket értünk el.  A mindennapi „rutinból” végzett tevékenységekben eltörpülhet azok fontossága. – újraértelmezés.  Lehetőség nyílt egymás munkájának megismerésére, jeles ünnepeink egyéni értelmezésére, megvalósítására, belső versenyeken való sikerek elérésének tudatosítására. 1.2.

Játék munkaközösség bemutatói  saját készítésű játékokkal való ismerkedés,  fejlesztési lehetőségek vegyes, és homogén csoportban

2. Ellenőrzésekből fakadó eredmények: Több pontban már kifejtésre került, az önértékelés nem terv szerinti megvalósulása, és annak okainak feltárása. Így eredményességről nem beszélhetünk. Kifejezetten ellenérzést vált ki a testület tagjaiból az ellenőrzési szintek által előírt megfelelési „kényszer”. Eredmény: A tapasztalatok alapján minden újjal szemben a változást nehéz befogadni. Fejlesztési lehetőség: a tervezett vezetői ellenőrzések mellett, további visszajelzések a teljesítményről napi, és egyéb vállalt feladatokban. Tanfelügyeleti ellenőrzéseket Az Oktatási Hivatal törölte. Minősítési eljárás lebonyolítása, annak ellenére, hogy a testület részletes információt kapott az előzményekről, a folyamatról, hogy szaktanácsadó bevonásával ismerkedhettek a változásokkal, magával az ellenőrzési rendszer felépítésével, nem ösztönözte a kollégákat erre e szakmai megmérettetésre, így nem is éltek a lehetőséggel a 2017-es évi jelentkezéssel. Mindezek tükrében az intézményi klímára ezek egyértelműen negatívan hatottak. Minden új, a megszokottól eltérő feladat, vagy a szakmai munka eredményeinek kimutatását segítő új dokumentum bevezetése, adminisztratív többletként értékelődik, melynek szükségességét nehéz logikus érvekkel alátámasztani. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás – Intézményi szintű mérési eredmények Pedagógusok és a munkájukat Ssz. segítő alkalmazottak elégedettség 0,1,2,3. Fejlesztési javaslat adatai és azokból következő fejlesztések 1. A tagóvodában/ telephelyen (amennyiben van ilyen) „uralkodó” ----------légkör 2. Az óvodában (intézményi szinten) Nehéz megfogalmazni, mert kevés 71% „uralkodó” légkör munkatárs gondolkozik közös, intézményi célokban. A többség csak a saját elképzeléseit, érdekeit preferálja, és annak teljesülése 41

3.

Munkakörülmények

62%

4.

Kapcsolat (és kapcsolati lehetőség) a vezetés tagjaival

83%

5.

Kapcsolat (és kapcsolati lehetőség) a nevelőtestület tagjaival intézményi szinten

83%

6.

Információáramlás intézményi szinten

83%

7.

Információáramlás tagóvodai/ telephelyi szinten

8.

Részvételünk a szabályozó dokumentumok készítésében

----------62%

42

határozza meg komfortérzetét. A kiégés jeleit mutatók, inkább vágyják a korábbi kevésbé beszabályozott munkakörülményeket, és nehezen alkalmazkodnak a megváltozott követelményekhez. - Esősorban humánerőforrás hiány pótlása, lehetőleg a megfelelő munkatársak megkeresése, - Az egyenletes terhelés megvalósítása, melynek az előző feltétele - Amennyiben kívülálló okok miatt a munkaerő pótlás nem, vagy nem teljes mértékben valósul meg, „átlátható, kiszámítható” helyettesi rendser működtetése. A zárkózottabb munkatársakkal gyakoribb tényfeltáró beszélgetés kezdeményezése. Egymás véleménykülönbségének tiszteletben tartására való ösztönzés. A visszahúzó munkatársak negatív véleményének közös erővel való átfordítása. Elvehető a főkolompos effektus. Az információ áramlás minimum két pólusú. A vevőnek befogadónak kell lenni. Nemcsak a vezetőségnek kötelessége minden hozzá jutó információt az elvárásoknak megfelelő módon kezelni, és akként cselekedni. Nyílt kommunikáció csak akkor valósulhat meg, ha képesek vagyunk az előítéletektől elvonatkoztatni. Az önértékelés kapcsán e kérdésben kiosztott feladatokat a pedagógusok 80%-a nem vette komolyan, vagy nem értette, illetve tiltakozott ellene. Folyamatos tájékoztatás, a

9.

Munkaközösségi foglalkozások, értekezletek hatékonysága

67%

Átlag pont / %

85.2%

feladatok végrehajtásával kapcsolatban ösztönzőleg hatna. A hiányosság egyértelműen a foglakozásokat követő reflexiók elmaradása jelentette, mely a jövőben körültekintő szervezéssel kiküszöbölhető.

7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban Forrás:

PP, megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai Továbbképzési terv programban megfogalmazott intézményi céloknak Adatszolgáltatás: való megfelelés adatok

Munkaterv, Továbbképzési

Vezető megítélése (1-3): 1-2 Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan értékeli, és a tartalmi szabályozók vagy a környezet változása, valamint az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálja, majd szükség esetén változtat a célok eléréséhez vezető tevékenységeken. A fenti folyamat az intézmény napi gyakorlatában jelen van. Kulcsjellemzők:  Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, rendeletek, Óvodai nevelés országos alapprogram) összhangban fogalmazza meg.

 Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén.  A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat része.

Szempont: Hogyan történik a pedagógiai Elvárás: A tervekben (éves munkaterv, programban szereplő kiemelt stratégiai továbbképzési terv, ötéves intézkedési célok operacionalizálása, megvalósítása? terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és 43

alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Az előző év programjának értékelésekor fejlesztési feladatként fogalmazódott meg a különböző szintű szabályozók összhangjának megteremtése, hiszen ebben a tekintetben jelentős hiányosságok mutatkoztak. A vezetői 5 éves programban vállalt és megvalósítani kívánt szakmai, pedagógiai cél egyik területe is erre irányult, az önértékeléssel összefüggő elvárás rendszer kialakításával. Ezért a 2015-16-os nevelési év kiemelt célkitűzései között is szerepelt a többször módosított Önértékelési Kézikönyv által meghatározott kompetenciák, indikátorok mentén a belső elvárás rendszer kidolgozása. Ez érintette a különféle szabályozó dokumentumok felülvizsgálatát, átdolgozását. Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott kiemelt stratégiai célok hosszú távú nevelési koncepcióként az Országos alprogramban meghatározott elvárásokkal is harmonizálnak. A kiemelt feladatok célkitűzéseit, részfeladatok tervezését, megvalósításáért felelős munkatársak, az ellenőrzésre jogosultak megnevezését az éves munkaterv adott elemei, a szakmai munkaközösségek tervei tartalmazták. A megvalósulást szakmailag támogató humánerőforrás fejlesztésre irányuló képzési program korrekciója is ennek figyelembe vételével készült el. Erősségek: - Elkezdődött a dokumentumok koherenciájának, a jogszabályi előírások szerinti felülvizsgálata, ami eddig ebben az intézményben nem létezett. - Az első év eredményei alkalmasakká váltak valós helyzetkép kialakítására, a kiinduló helyzetként való kezelésre, alapként további időszak tervezésére. Gyengeségek: - A folyamat megvalósításában a testület tagjainak kisebb része vett részt aktívan. - Az eredmények kimutatására irányuló beszámoló előkészítő dokumentum átgondolt, szakszerű kitöltésének hiányossága. - A pedagógus kompetenciák, indikátorok által megfogalmazott elvárásoknak való tudatos megfelelésre való törekvés. – Átértékelése, átgondolása kihatna a rugalmas pedagógia gyakorlatok alkalmazására, a rossz, vagy a külső tényezők változását figyelembe nem vevő beidegződésekre. Fejlesztési lehetőségek: - A testület tagjainak meggyőzése, hogy szükség van az őszinte véleményre, az ötletekre, mert a közösen átgondolt és vállalt célok, feladatok végrehajtása, sikeres megvalósítása múlik ezen. Illetve a változó igényeknek, elvárásoknak való megfelelés miatt, az eredmények, partnerek és az óvodahasználók felé való kommunikálása segíthet a szívesen választott intézmény státuszának megőrzésében. 44

ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK Ssz.

ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK, MELYEK MEGALAPOZZÁK AZ ÉVES MUNKATERV ÉRTÉKELÉSÉT ÉVES BESZÁMOLÓ 2015-2016. A nevelési/fejlesztési folyamat alapadatai Gyermeklétszám adatok

1. sz Melléklet Mutató 2016.09.01

1.

A 2016. szeptember 1- től új felvételt nyert gyermekek száma

38

2.

Elutasított gyermekek létszáma

0

3.

Összesen beírt gyermekek száma 2016. szeptember 1.- én

4.

Nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek száma

0

5.

Sajátos nevelési igényű gyermekek száma

2

6.

HH gyermekek száma

0

7.

HHH gyermekek száma

3

8.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma

16

9.

Olyan családban élő gyermekek száma, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát

79-100?

10.

Olyan családban élő gyermekek száma, amelyben 3, vagy több gyermeket nevelnek

19

11.

Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek

5

147

45

Mutató 2017.06.30.

Ssz.

A nevelési/fejlesztési folyamat alapadatai

Mutató* 2016.09.01

12.

A nevelésbe vett gyermekek száma

0

13.

Beilleszkedési magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek száma

0

14.

Veszélyeztetett gyermek száma

22

15.

Anyaotthonban lakó gyermek száma

0

16.

Gyermekét egyedül nevelő szülő

12

17.

Félnapos óvodás gyermekek száma

0

18.

Speciális étrendet igénylő gyermekek száma

3

19.

Tehetségígéretes gyermekek száma

5

20.

Várhatóan felzárkóztatásra szoruló gyermekek száma

14

21.

Létszámadatok Kiscsoport 3-4 év (csoportok száma /fő összesen)

1/25

Középsőcsoport 4-5 év (csoportok száma /fő összesen)

1/24

Nagycsoport 5-6 -7 év (csoportok száma /fő összesen)

1/25

Vegyes csoport 3-7 év (csoportok száma /fő összesen)

3/75 46

Mutató 2017.06.30.

22.

Várhatóan, a 2017/2018 tanévben tankötelessé váló gyermekek száma

60

23.

Az előző nevelési évben iskolai tanulmányait meg nem kezdő (óvodában maradt) gyermekek száma

16

24.

Szakmai munkaközösségek száma

3

25.

Nyílt ünnepek, hagyományok, nyílt napok száma

6

26.

Tervezett szülői értekezletek száma:

14

27.

Óvodai szintű

2

28.

Csoportszintű

12

29.

Nevelés nélküli munkanapok száma

5

30.

Tervezett gyermekprogramok száma

10

31.

Tervezett felnőtt programok száma

2

Szervezési adatok

Felnőtt létszám adatok Ssz. 32.

A nevelési/fejlesztési folyamat alapadatai

Mutató 2016.09.01 11/13?

Pedagógusok száma

47

Mutató 2017.06.30.

33.

Pedagógiai munkát segítők száma

8

34.

Egyéb alkalmazottak száma

2

35.

Továbbképzésben résztvevők száma (beiskolázási tervhez kapcsolódóan)

4

36.

Pedagógus önértékeléssel érintettek száma

3

37.

Tanfelügyeleti ellenőrzésben résztvevők száma

2

38.

Minősítő vizsgán résztvevő pedagógusok száma

1

39.

Minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok száma

1

*A 2016. szeptemberi adatok némelyike erősen becsült érték, jelen időpontban pontosan nem megállapítható.

48

2. sz. Melléklet SPECIÁLIS FEJLESZTÉS (Felzárkóztatás, tehetséggondozás) Ssz.

Fejlesztés tartalma

Mutató

Szöveges értékelés, magyarázat

1.

Szakértői Bizottsághoz (Nevelési tanácsadó is) utaltak

6+8

Beszédvizsgáló – logopédiai osztály megkezdésére – 3 gyermek logopédiai osztályban kezdhet, melyből 1 szülői döntés alapján többségi intézménybe kerül, 3 gyermeknek nincs szüksége kis létszámú logopédiai osztályban való tanulásra. Iskolakészültség megállapítása, mindenérintett még egy év óvodai fejlesztésben részesül

2.

Logopédiai fejlesztésben részesültek

24

A létszám az év közben kikerülő, és helyükre időközben várakozó listáról felvett gyermekek miatt magas.

3.

Terápiában, fejlesztésben részesült (intézményi pszichológus)

4

Szülő magén kezdeményezés alapján, elsősorban Nyúlcipő Alapítvány mozgásterápiás fejlesztése

4.

Gyógy testnevelésben részesültek

0

5.

Fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon résztvevők

22

6.

Szakértői Bizottság (megyei) vizsgálta

2

Korai fejlesztés – mozgás terápia Iskola előkészítés, valamint koraszülöttek komplex felzárkóztató fejlesztése

SNI- autista spektrum zavar – integrált nevelés folytatása, kevert pszichés funkció zavarból – autista spektrum zavar magállapítása

SPECIÁLIS FEJLESZTÉS (Az intézmény szülői igényekre alapozott szolgáltatásai) 49

7.

Játékos úszásoktatás

26

Heti 1X 1 óra kezdő, haladó csoport

8. 9.

Játékos angol foglakozás Játékos tartásjavító torna

28

Két hetente 2Xfél óra kezdő, és haladó csoport

10.

Dzsudó

21

Heti 2X 45 perc

11.

Hittan

7

Heti 1X fél óra

TEHETSÉGGONDOZÁS 12.

Tehetségpontba irányított gyermekek száma

13.

Benyújtott / elnyert rajz pályázatok

14.

Részvétel kerületi és egyéb rendezvényeken

15.

Egyéb

19

Heti 1óra

0 15/0 8 alkalom/ 87 fő

50

Sport versenyek csapat, és egyéni, Környezeti verseny csapat, versmondó verseny egyéni, Madarak, fák napja, kerületi program, Egészségnap, Víz-napja

3. sz. Melléklet

ÓVODA KULCSFOLYAMATAI Ssz.

Kulcsterület

Az alábbi kulcsfolyamatokról egyenként döntse el a következőket:

1. Stratégiai és operatív tervezés; belső szabályozó dokumentumok 2. Munkaközösségek működése

5 4 3 2 1 0

Írásban szabályozott 5 4 3 2 1 0

4. Külső szakmai ellenőrzés, minősítés 5. Munkatársak képzése

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

3. Intézményi önértékelés (P, V, I.)

6. Gyermekek fejlettségállapotának nyomon követése, értékelése 7. Partneriek igény és elégedettség mérése 8. Infrastruktúra működtetése 9. Dolgozók felvételének és elbocsátásának követelményei, eljárása 10. Tehetséggondozás 11. Felzárkóztatás

12. Szülői igényekre alapozott szolgáltatások 13. Szabadidős tevékenységek, óvodai rendezvények Átlag %

Jól tervezett

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0

Mindenki betartja 5 4 3 2 1 0

Ellenőrzése folyamatos 5 4 3 2 1 0

Fejlesztése folyamatos 5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0

Átlag % 84%

5 4 3 2 1 0

9 2 %

5 4 3 2 1 0

9 2 %

7 6 %

5 4 3 2 1 0

8 8 % 6 8 %

5 4 3 2 1 0

9 6 %

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

6 4 %

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

9 6 %

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 9 4 ,

2

%

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

5 4 3 2 1 0

9 4 , 2 %

7 2 , 3 %

8 9 , 2 %

8 6 , 2 %

51

1 0 0 % 9 6 %

8 8 % 1 0 0 %

8 7 , 3 %

Szöveges értékelés, elemzés: Erősségek: -

-

-

A pedagógiai, szakmai munka javítása érdekében átgondolt tervezésre került a szakmai munkaközösségek munkája. Az elért eredményből láthatóan sikeresen. A fejlesztés irányvonala a látottakról való reflexiók, összegzések hatékony megszervezése, lebonyolítása lesz.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése eredményesebb, mint a korábbi időszakban. Alátámasztja a mérőrendszer egységesítésére, a kimenti mérés környezettudatos magatartásra vonatkozó mérőeszköz kidolgozásában. A rendszeres ellenőrzés, és az észrevételekből fakadó korrekciók végrehajtása. További feladat a pontosság, a rendszeresség, a dokumentumok közötti kohézió rendszeres ellenőrzése. Külső szakmai ellenőrzés: egyetlen minősítési eljárásra került sor, melyre portfolió „műhely” keretében a munkaközösség vezető – aki már elkészítette saját portfolióját-, segítette az eljárásban részt vevő pedagógust. Vezetői oldalról több szóbeli konzultációval, tanácsadással, a tervező munka rendszeres ellenőrzésével támogattam a munkatársat. A folyamat végig kisérését eredményesnek tartom, de csak annak lehet segíteni, aki azt elfogadja. Az eljárás eredménye a mai napig nem született meg. Ez a nevezett kollégát egyáltalán nem zavarja, segítséget nem kért Bővült a szülők által választható szolgáltatások köre, ami elsősorban a PP-ban megfogalmazott célkitűzéssel is azonosul, mint egészséges életmód – mozgás támogatása, dzsudo formában. A program látványos fejlődésen ment át, és korrekten működik. Pozitív, hogy a résztvevő gyermekek kb.: 30%-a lány.

Óvoda programok szervezése: Ebben az évben valósult meg első ízben, hogy az élményszerző kirándulások mindegyike a környezet tevékeny megismerésére neveléshez kapcsolódott, úgy, hogy a szülők anyagi terhelése az előző évhez képest nem nőtt. Az óvodai zenés műsorok, színházi előadások színvonalát a régi jól bevált együttesek meghívása biztosította. Igénybe vettük a KMO által szervezett programokat is, melyek mint tudjuk lényegesen kedvezményesek. Infrastruktúra működtetése: A korábbi évekhez képest az éves költségvetés, tudatos tervezésével, felhasználásával, egyéb pénzforrások gyarapításával, bevonásával számos beszerzésre, fejlesztésre került sor. Pályázati pénzekből csoportokban eszközök, a környezet szépítését célzó beruházások, a gyermekek mindennapjait segítő eszközök, a munkakörülményeket javító felszerelések beszerzésére került sor.

Gyengeségek: -

Önértékelési rendszer működtetése. A team tagjainak összeállításán változtatni kell. Motiválni, fejleszteni kell azokat a kollégákat, akik még a pedagógus kompetenciákkal való ismerkedéstől is mereven elhatárolódnak. 52

-

-

Tehetséggondozás: tehetségígéret felismerésének módszertani kidolgozása nem kidolgozott. A pedagógusok többségének véleménye, hogy óvodás korban nem beszélhetünk tehetségről. Az egyéni fejlesztési tervekben is csak kis számban található erre irányuló tervezés. Bár az előző évhez képest nőtt a különféle versenyeken, pályázatokon való részvétel, és sikeres szereplés, de ez nincs összefüggésben a tudatos tervezéssel. Partneri igénymérés: elsősorban tervezési és végrehajtási szinten szükséges a koordinálása.

53

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉBEN ÉRINTETTEK ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓI Igény és elégedettség mérés eredménye (nem csak a klasszikus mérések!)

4. sz. Melléklet

2015-2016.

(2015. szeptember 1.- 2016. június 30.) Intézmény: Kispesti Bóbita Óvoda

% % vagy vagy RangElégedettség tárgya Elégedetlenség tárgya átlag átlag sor 1. Alkalmazotti kör 2. (Önértékelés, és 3. egyéb mérések) 4. 5. Rövid, szöveges értékelés: Alkalmazotti kör elégedettségmérése nem került tervezésre, mivel az új vezetői ciklus 1. évében jártunk. Ahhoz, hogy a tapasztalatokból fakadó vélemények reális képet tükrözzenek legalább egy év eltelte szükséges. Partnerek

Szülők (Önértékelés, és egyéb mérések)

1. 2. 3. 4. 5.

Biztonságos óvodai légkör A gyermekek fejlődésével Az óvodai dolgozók bánás módja Óvoda vezetése

92% 95% 92% 94%

54

Tárgyi felszereltség Óvoda udvar állapota Óvoda tisztasága

72% 69% 86%

Rövid, szöveges értéke: Az említett területek szándékosan kerületek kiválasztásra, melynek oka a munkatervi célkitűzésekből, valamint a gyermeki fejlődés nyomon követésének folyamatos fejlesztéséből fakad. Ezek ellenőrzésére tett kísérlet látható, hogy sikeres volt, és a szülők visszaigazolása pozitív. Az elégedetlenség évek óta ugyanazokra a területekre irányul. Az udvar állapotának megítélése, ha kissé is, de romlott. A tárgyi felszereltségen a szóbeli kifejtésekben az elhasználódott bútorzatot, fektetőket, textíliákat kifogásolják a szülők. Az óvoda tisztaságának megítélése az előző évhez képest javult, de látható, hogy van tennivaló. Bár több esetben a „lelakottság” torzítja ennek a kérdésnek a megítélését (elsősorban a mosdók használati tárgyainak, eszközeinek tekintetében). % vagy RangElégedettség tárgya Elégedetlenség tárgya átlag sor 1. Gyermekek 2. 3. 4. 5. Rövid, szöveges értékelés: Gyermekek elégedettség mérését nem végeztük el, mert a rendelkezésre álló mérőeszközt alkalmatlannak találtuk a célra. Ennek kidolgozása és kipróbálása a következő év feladata lesz. 1. Fenntartó 2. 3. (Önértékelés, és 4 egyéb mérések) 5. Rövid, szöveges értékelés: Az vezetői ciklus első évében nem láttuk indokoltnak a megkérdezést, a következő év feladata lesz. Partnerek

Iskola

1. 2. 3. 4. 5.

Gyermekek iskolakészültsége Pszichés funkciók

87% 91%

55

Beszédfejlődés, beszédértés

%

vagy átlag

76%

Rövid, szöveges értékelés: Gyermekink zöme a Vass Lajos Ált. Iskolát választja, ezért az ott dolgozó pedagógusok véleménye adja a visszajelzések gerincét. Általános vélemény, hogy gyermekink jól felkészülten kezdik meg az iskolát. Egyéni képességeket figyelembe véve még azok a gyerekek is jól teljesítenek, akik az óvodában szakember segítségére szorultak. Fontos, hogy ezeknek a gyermekeknek a szükségszerű továbbfejlesztése ugyanazzal a fejlesztő pedagógussal megoldott. 1. Saját neveltjeik fejlődési szintje 91% 2. Az óvodai fejlesztő módszerek 100% Bölcsőde 3. Környezeti nevelés színvonala 100% 4. 5. Rövid, szöveges értékelés: Évek óta először kerültek meghívásra az Eszterlánc Bölcsőde gyermekgondozói. A vezetőn kívül 6-an tettek látogatást, és pozitív visszajelzéseket kaptunk az általuk korábban gondozott gyermekek fejlődéséről (önállóság, tudás, nyitottság). Partnerek Intézményi klíma (Önértékelés, és egyéb mérések)

Rangsor 1. 2. 3. 4. 5.

Elégedettség tárgya

%

vagy átlag

Elégedetlenség tárgya

%

vagy átlag

Rövid, szöveges értékelés: Intézményi klíma mérése nem került tervezésre, mivel az új vezetői ciklus 1. évében jártunk. Ahhoz, hogy a tapasztalatokból fakadó vélemények reális képet tükrözzenek legalább egy év eltelte szükséges.

56

Átfogó intézményi önértékelés (Önértékelés)

Rangsor 1.

% vagy átlag

ERŐSSÉGEK

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

% vagy átlag

2. 3. 4. 5.

Rövid, szöveges értékelés Átfogó intézményi önérétkelésre nem került sor, mivel az új vezetői ciklus 1. évében jártunk. Ahhoz, hogy a tapasztalatokból fakadó vélemények reális képet tükrözzenek legalább egy év eltelte szükséges.

Budapest, 2016. június 30.

PH.

………………………………. óvodavezető aláírása

Mellékletek:  Jegyzőkönyv: Nevelőtestületi legitimáció  Jegyzőkönyv: Szülői legitimáció

57