A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÖSSZEVONT ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE
1. BEVEZETÉS
1.1. A házirend fogalma, hatálya A házirend az intézmény életének alapvető szabályait, a munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket rögzítő dokumentum. Az aláírásokkal hitelesített házirend személyi hatálya az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakra, az intézmény tanulóira és a tanulók szüleire (gondviselőire) terjed ki. A házirend területi hatálya kiterjed az intézmény területén folyó iskolai életre (beleértve az intézménybe való érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre, programokra, kirándulásokra. A házirend az elfogadása és a kihirdetése után (a dokumentum aláírásának dátuma) lép hatályba és a következő módosításig érvényes (időbeli hatály). A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi büntetést von maga után.
1.2. A házirend célja A házirend célja olyan helyi jogforrás létrehozása, amely az alapját képező jogszabályokkal és az intézmény többi szabályzatával együtt biztosítja az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes oktató-nevelő munkát és a kiegyensúlyozott közösségi életet.
1.3. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:
törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával a közösség életének szervezését pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítható az egyéni és kollektív jogok érvényesülése. 1
1.4. A házirend szabályainak alapjai
a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11.§ (1) bekezdése, 40.§ (7) bekezdése, 59.§ (5) bekezdése, 62.§, valamint a többi vonatkozó paragrafusai az oktatási intézmények működésére vonatkozó többször módosított 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 9.§ (7) bekezdése, 31.§ (2) bekezdése az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény és az 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai és óvodai életre vonatkozó szabályai a házirend egyéb forrásai az intézmény korábbi házirendje, az intézmény pedagógiai programja és a nevelőtestület oktató-nevelő munkára vonatkozó célkitűzései a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése, és 57. § (1) bekezdés c) pontja, 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, a 2012. CXXIV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, 2012. évi CXXV. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. XXXVII. törvény módosításáról, a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet a 2012-2013. tanév helyi rendjéről szóló rendelet 277/1997. (XII. 22.) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, 24/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 7/2010. (II. 11.) OKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról 2007. évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
2
1.5. A házirend elfogadásának szabályai
A házirend tervezetét a nevelők és a diákok javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetét megvitatják: a nevelőtestület, az iskolai tanulóközösségek, illetve azok képviselői és a diákönkormányzat. Az iskola igazgatója és a tantestület a diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét.
1.6. A házirend felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani: ha jogszabályi változások következnek be ha az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat együttesen igényt tartanak erre. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását javasolhatja: az iskola igazgatója a nevelőtestület a diákönkormányzat iskolai vezetősége. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás), s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
2. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA
2.1. A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak, az iskola termeit bérlőknek) meg kell ismernie.
3
2.2. A házirend megtekinthetősége A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél a tagintézmény-vezetőknél az osztályfőnököknél a diákönkormányzatot segítő nevelőnél az iskola nevelői szobájában az iskola honlapján
2.3. A házirend kivonatolt példánya és teljes szövege A házirend egy kivonatolt, rövidített példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirend teljes szövege elolvasható az iskola internetes honlapján: www.osszevontiskola-felegyhaza.hu
2.4. A házirend közzététele Az újonnan elfogadott vagy módosított osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten.
házirend
előírásairól
minden
2.5. A házirend szabályainak ismertetése A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten.
2.6. Tájékoztatás a házirendről A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, a tagintézmény-vezetőktől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 4
3. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK SZABÁLYAI
3.1. Az első osztályba való beiratkozás rendje Beiratkozás előtt a leendő első osztályban tanító osztályfőnökök, valamint az iskola igazgatóhelyettese, tagintézmény-vezetője szülői értekezletet tartanak a nagycsoportos gyermekek szülei részére az iskolában. Az iskolai beiratkozás minden év április 30-ig megtörténik. A beíratás helye a KÖÁI József Attila székhelyintézményben van.
4.EGÉSZSÉGVÉDELMI, TESTI ÉPSÉGET SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK, BALESETMEGELŐZÉSI, MUNKAVÉDELMI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és a társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, betartsa és igyekezzen társaival betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola dolgozóit vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt.
A tűz- és balesetvédelem legfőbb szabályait első tanítási napon az osztályfőnök ismerteti a gyerekekkel. Az iskola tanulói kötelesek betartani ezeket az előírásokat. A sportolásra használt helyiségek és a szaktantermek használatára vonatkozó baleset- és tűzvédelmi (megelőző, ill. védő-óvó) szabályokat mindenki köteles betartani (minden tanév első szakóráján hirdetik ki a tanárok).
A tűzriadót a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell megszervezni.
Az iskola épületébe a tanuló robbanásveszélyes anyagot.
Ha tanulót baleset ér, jegyzőkönyvben kell rögzíteni annak körülményeit.
nem
hozhat
be
tűz-
és
5
beteg vagy sérülést szenvedett tanuló a tanítási idő, illetve foglalkozás befejezése előtt felnőtt vagy tanuló kísérete nélkül csak akkor hagyhatja el az iskola épületét, illetve a foglalkozás színhelyét, ha ezért a szülő írásban (tájékoztató füzetben) vállalja a felelősséget.
A tanulók biztonsága érdekében nem lehet:
az iskola területén balesetveszélyes játékokat játszani radiátorokra, ablakpárkányra ülni az ablakból kihajolni, onnan bármit kidobni a termekben lévő elektromos berendezéseket és IKT-eszközöket tanári jelenlét és engedély nélkül működtetni vágó, szúró eszközt tanár jelenléte nélkül elővenni, használni mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat az iskolába behozni udvari játszótéri eszközöket felügyelet nélkül használni az udvaron lévő fákra, kerítésre, focikapura felmászni az iskola területén belül kerékpározni a tanulónak az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszesitalt fogyasztani, annak hatása alatt az iskolában tartózkodni a tantermekben, a padokban, szekrényekben romlandó anyagot, szemetet hagyni.
4.1. A testnevelésórákra, edzésekre, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok A sportudvaron, tornatermekben sportolni csak pedagógus felügyelete mellett lehet. Sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük. A sportfelszerelésről az iskola tájékoztatja a tanulókat. A tornateremben utcai cipőben tartózkodni tilos! A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, olyan fülbevalót, amely balesetet okozhat. A viselésből származó balesetekért felelősséget nem vállalunk. Ezek elhelyezése óra előtt a kijelölt helyen lehetséges. Az öltözőben hagyott értékekért az iskola nem felelős.
6
5. A GYERMEK, TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5.1. Mulasztások A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról szülői vagy orvosi igazolással igazolni kell. A tanulók tanítási óráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról való távolmaradását az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni a naplóba. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló: az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. Az igazgató számára a kérvényt írásban kell benyújtani, az engedélyt vagy az elutasítást a szülő írásban kapja meg. Az előre látható mulasztást a tanuló köteles az osztályfőnökének előre jelezni. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyenkor is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. A mulasztás első napjának délelőttjén / legkésőbb 9 óráig / a tanuló szülőjének, gondviselőjének tájékoztatnia kell az osztályfőnököt a hiányzás okáról / a titkárságon hagyott üzenet formájában /, az iskolatitkárnál az ebédrendelést le kell mondania a hiányzás napjaira. Ezt abban az esetben is meg kell tennie, ha gyermeke kedvezményes étkeztetésben részesül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül: három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli betegség esetén pedig orvosi igazolással igazolhatja mulasztását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva írásban kell rögzíteni az osztálynapló jegyzet rovatába. 7
A tanuló minden igazolatlan mulasztásakor az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket, és felhívja figyelmüket az igazolatlan mulasztás következményeire. Alsó tagozaton 4-5, felső tagozaton 5-6 óra számít egy igazolatlan napnak. Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és/vagy igazolatlan mulasztásai egy tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladják, a tanítási év végén nem osztályozható, az iskola az érvényes jogszabályok szerint jár el. Ha a tanuló a tanítási év évfolyamismétléssel folytathatja.
végén
nem
osztályozható,
tanulmányait
Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
5.2. Késések Ha a tanuló reggel ¾ 8-ra nem érkezik meg a sorakozóhoz, az ügyeletes felnőtt felírja a későn érkezők közé. Ezt a tanuló aláírásával elismeri. (1. osztályos tanuló esetében a szülő ír alá.) Az osztályfőnök jegyzi a későn érkezők nevét, összeadja a késéseket. Amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősülhet. A tanulónak a késést indokolnia, ill. igazolnia kell osztályfőnökének. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Amennyiben egy héten több alkalommal is késve érkezik a tanuló, akkor az osztályfőnök írásban értesíti erről a szülőt. Az adott hónapban a tanulónak nem adható példás magatartási jegy. Rendszeres igazolatlan késés esetén az osztályfőnök fegyelmi intézkedést alkalmazhat. A rendszeresen, szándékosan későn érkező tanulóval szemben az iskola fegyelmező intézkedést alkalmaz, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást indíthat. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a tanár beírja az osztálynaplóba, feltüntetve annak időtartamát is.
8
6. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott borítékban kell befizetni minden hónapban előre, a jelzett napokon. A visszajáró összeget a gyermek a borítékban kapja meg. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, illetve a következő havi számlában jóváírni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést az előző nap 09 óráig előre lemondja. Az étkezés végleges lemondását 2 nappal előre, írásban kell jelezni.
7. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A tanuló által, az intézmény biztosította anyagokból előállított termékek, alkotások az intézmény tulajdonát képezik. Az intézmény a tanuló nevén tartja nyilván azokat, a kiállításokon, a bemutatókon, az ő nevén szerepelnek. Ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert (pl. jótékonysági árverésen diákmunkák kalapács alá kerülése) a kiskorú gyermek jogi képviselőjének (szülő/gondviselő) aláírt nyilatkozata szükséges a tanuló díjazásával kapcsolatban. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségeivel összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.
9
8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK RENDJE Az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a szülők felvilágosítása a szociális juttatásokról. Ennek fórumai: a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. A feltáró munka után az iskola jogosult javaslatot tenni a rendszeres és esetenkénti támogatásra. A kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot és nyomtatványt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek kell bemutatni, ill. leadni. Az elbírálás a gyermekvédelmi törvény és a helyi önkormányzat rendelete alapján történik. A család anyagi helyzetétől függően a tanuló ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban részesülhet.
9. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁJA A tanulónak joga van bármely iskolai ügyben elmondani a véleményét azzal a feltétellel, hogy mások emberi méltóságát és jogait nem sérti. A tanulók véleményüket a következő fórumokon és szabályok szerint mondhatják el: osztályfőnöki órán / szóban / a diákönkormányzati gyűlésen / szóban és írásban / Amennyiben a tanuló kérdésére érdemi választ is kér, a kérdését írásban nyújtja be az igazgatóságnak, és arra harminc napon belül választ kap. A tanuló az őt érintő összes kérdésben (tanulói házirend, éves munkaterv, étkezési és szociális kedvezmények, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos programok, fogadóórák stb.) rendszeres ismertetést kap az osztályfőnöktől vagy az illetékes szaktanártól.
10
9.1. Az informálódás hivatalos formái:
faliújság, hirdetőtábla iskolagyűlés (hirdetés) ellenőrzőbe, tájékoztatóba írt tájékoztatás hivatalos levél szülői értekezlet fogadóóra családlátogatás nyílt tanítási nap
A DÖK tájékoztatási kötelezettsége a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseket illetően a felvilágosítás, valamint a saját munkájával összefüggő információadás területére terjed ki.
10. A GYERMEKEK, TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elveit és formáit a Pedagógiai Program tartalmazza. A jutalmazások és büntetések alkalmazásánál indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazások és büntetések minden esetben az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe / tájékoztató füzetbe / is beírásra kerülnek. Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó irányelveket, elvárásokat, valamint a jutalmazási és büntetési módokat, fokozatokat a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell.
10.1. Jutalmazás Az iskola a tanulót dicséretben részesíti, ha az a tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, iskolai vagy iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, hozzájárulva ezzel az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez.
11
10.1.1. A tanév közben adható dicséretek: Osztályfőnöki dicséret: Az osztályban, az osztályért végzett tevékenység szervezéséért, összefogásáért, irányításáért (pl. teremdekorálás, osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, felelősi munka). A részvételért nem adunk dicséretet. Kiemelkedő munkavégzésért (pl.: iskolai rendezvényen, udvarrendezés, hulladékgyűjtés, egyéb). Iskolai versenyen elért eredményért (házi bajnokság, nem szaktárgyi vetélkedők). A részvételért nem adunk dicséretet. DÖK tisztségviselők kiemelkedő munkavégzéséért.
Szaktanári dicséret: Szaktanári döntés alapján.
Igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői dicséret: Az intézmény hírnevét öregbítő, szaktárgyi-, sport-, valamint kulturális területen elért teljesítményért. Igazgatói dicséret: Igazgatói döntés alapján.
10.1.2. A tanév végén adható dicséretek: Szaktárgyi dicséret Kiemelkedő szaktárgyi teljesítményekért Kiemelkedő szorgalomért Tantestületi dicséret: Kitűnő tanulmányi munkáért szorgalomért.
és példamutató
magatartásért,
A jutalmazás formái: Kitűnő vagy jeles (max. egy négyes) tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, szorgalomért könyvjutalom Közösségi munkáért, sport- vagy tanulmányi versenyen elért kimagasló eredményért, mellyel az iskola jó hírnevét öregbíti 12
Az a nyolcadikos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, kimagasló közösségi munkát végzett, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárult, elismerő oklevélben és könyvjutalomban részesül, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
10.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei Az a tanuló, aki tanulmányi kötelességeit nem teljesíti, kirívó magatartást mutat, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul hiányzik, vagy bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmi büntetésben részesül. Az elmarasztalás következő fokozatait alkalmazzuk: Szaktanári figyelmeztetés / szóban, írásban / intő / írásban / rovó / írásban / Ha a tanuló a tanórán a házirendet megszegi. (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban egy jeggyel rosszabb magatartási jegy adandó.) Osztályfőnöki figyelmeztetés / szóban, írásban / intő / írásban / rovó / írásban / Vállalt feladat önhibából való nem teljesítéséért, mellyel a tanuló a közösségi program megvalósulását veszélyezteti. Közösség egységét tudatosan romboló tevékenységért. Tanórán kívüli fegyelmezetlen magatartásért (óraközi szünetek, ebédelés, rendezvények, stb.) Szándékos rongálásért. A tanórákról való folyamatos késésért, az 5. alkalom után. Tanítási időben az intézmény engedély nélküli elhagyásáért. Rágózásért Agresszív viselkedésért (durvaság, verekedés)
13
Igazgatóhelyettesi, tagintézmény-vezetői figyelmeztetés:
Egészségre ártalmas anyagoknak az intézménybe és annak rendezvényeire történő behozataláért, fogyasztásáért (pl.: alkohol, cigaretta, energiaital, drog). Ha a házirendet a tanuló annak ellenére többször, súlyosan megszegi, hogy azokért már osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. Agresszióért, a másik tanuló bántalmazásáért. Ez esetben a tanuló az adott hónapban rossz minősítést kap a magatartására. A tanuló a tanulmányi kirándulástól eltiltható, ha súlyos fegyelmezetlenséget követ el, és tanárai nem vállalnak érte felelősséget.
Igazgatói figyelmeztetés / írásban / intés / írásban / megrovás / írásban / A legsúlyosabb fegyelmező intézkedés intézményünkben az igazgató döntése alapján. Igazgatói intézkedés esetén a tanuló az osztálykiránduláson nem vehet részt. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
11. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI, TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TERVEZETT IDEJE, OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE
11.1. Osztályozó vizsga: Az iskola magántanulójának – illetve annak a tanulónak, aki betegség miatt vagy egyéb okból a nappali oktatáson nem tud részt venni (s erről igazgatói határozat van) – tudásáról osztályozóvizsgán kell számot adnia. 14
A tantárgyak követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. A vizsga időpontját az igazgató írásban közli a tanuló szüleivel legkésőbb három héttel a vizsga előtt.
12. A TANÍTÁSI ÓRÁK, FOGLALKOZÁSOK KÖZÖTTI SZÜNETEK, VALAMINT A FŐÉTKEZÉSRE BIZTOSÍTOTT HOSSZABB SZÜNET IDŐTARTAMA, CSENGETÉSI REND
12.1. Az iskola nyitva tartása: Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 7 óráig van nyitva. A tanulók munkaszüneti napokon az intézmény helyiségeit az igazgató által engedélyezett, szervezett programok kapcsán használhatják.
12.2. A tanulók iskolában való tartózkodása: A tanuló az életkorának megfelelően, ízléses viseletben jelenjen meg az iskolában. (A tanítási idő alatt smink, körömfestés, tetoválás, testékszerek viselése nem megengedett.) Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 7 órától a tanítás végéig, ill. a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A korábban érkező és nem szervezett foglalkozáson részt vevő tanulóért az iskola területén felelősséget nem vállalunk. A szülők gyermeküket az iskola bejáratáig kísérhetik, és ott is vehetik át őket. A délutáni foglalkozások egyéni beosztás szerint, ill. a napközis tanóra védettségét figyelembe véve 1530-kor kezdődnek. Gyermek az épületben egyedül, felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat.
15
12.3. Hivatalos ügyek intézése: Tanítási napokon a hivatalos ügyeket az iskolatitkár fél 8-930 óráig látja el, későbbi ügyintézés a székhelyintézményben történik. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szünet megkezdése előtt az iskola a szülőket, tanulókat, nevelőket erről tájékoztatja.
12.4. Az iskola épületének elhagyása tanítási idő alatt: A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére az osztályfőnök vagy az órát tartó tanár tudtával hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskolából való távozásra az iskola vezetője adhat engedélyt. Csoportos távozás esetén az órát tartó nevelő értesíti az iskola vezetőjét a távozás időpontjáról, okáról, az érkezés idejéről. Tanítás után, ha a tanuló nem napközis, illetve nem tanulószobás, felügyelet hiányában el kell hagynia az iskola területét!
12.5. Tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: A tanulók az iskolába 730 – 740 óra között érkeznek, indokolt estben 7 órakor a kijelölt helyen az udvaron / rossz idő esetén az aulában / várakozhatnak, sorakoznak, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az órát adó tanár vezetésével 745 órakor az osztálytermekbe vonulnak. A tanítás 800 órakor, a Dózsa tagintézményben 755 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. Ügyeleti rend: Az ügyeletnek a pedagógusokra és a gyermek ügyeletesekre vonatkozó rendjét külön szabályzat tartalmazza.
16
Csengetési rend
József Attila tagintézmény óra száma
óra kezdete 00
óra vége 8
szünet hosszúsága
45
15 perc
1.
8
2.
900
945
15 perc
3.
1000
1045
10 perc
4.
1055
1140
10 perc
5.
1150
1235
10 perc
6.
1245
1330
5 perc
7.
1335
1420
Dózsa György tagintézmény óra száma
óra kezdete 55
óra vége 8
szünet hosszúsága
40
20 perc
1.
7
2.
900
945
15 perc
3.
1000
1045
10 perc
4.
1055
1140
10 perc
5.
1150
1235
10 perc
6.
1245
1330
Platán utcai tagintézmény óra száma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
óra kezdete 8
00
9
00
10
00
10
55
11
50
12
45
óra vége
szünet hosszúsága
8
45
15 perc
9
45
15 perc
10
45
10 perc
11
40
10 perc
12
35
10 perc
13
30
17
Széchenyi István tagintézmény óra száma
óra kezdete
óra vége
szünet hosszúsága
1.
800
845
10 perc
2.
855
940
15 perc
3.
955
1040
10 perc
4.
1050
1135
10 perc
5.
11
45
12
30
12
35
13
20
6.
5 perc
Az alsó tagozatos tanulók a tagintézményekben kialakított tízórai rend szerint az ebédlőben étkeznek, a többi osztály a második óraközi szünetben a kijelölt helyen tízóraizik.
A József Attila székhelyintézmény főbejáratánál levő ital automatát a tanulók csak szünetekben használhatják és az italokat csak ott fogyaszthatják el.
A tanulók óraközi pihenőidejét a tanítási óra meghosszabbításával elvenni vagy megrövidíteni nem lehet, a tanár ezt önkényesen nem teheti meg. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Becsengetés után a tanulók a tantermekbe vonulnak, ahová az órát tartó nevelővel együtt mennek be. Naplót csak a pedagógus vihet be az osztályterembe. Az osztályba érkező tanárt vagy más személyt felállással, köszöntéssel üdvözlik a tanulók. A tanuló a tanórai vagy az iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokon magatartásával nem akadályozhatja társai tanulmányi munkáját, a foglalkozáson való részvételét. A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják. Tanulót az óráról kiküldeni tilos. A mosdóba az órát tartó tanár engedélyével lehet kimenni.
18
13. ISKOLAI, TANULÓI MUNKAREND A tanulók teljesítményét – a törvényben meghatározott tárgyak és évfolyamok kivételével – félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítjük. Tanév közben érdemjegyet feleletre, iskolai dolgozatra, órai munkára, beszámolóra, kiselőadásra, önként vállalt szorgalmi feladatra, házi dolgozatra vagy a füzetvezetés minősítéseként kaphat a tanuló. A kapott érdemjegyekről minden esetben tudnia kell a tanulónak. Ha a tanuló valamely tárgy órájáról betegség miatt vagy egyéb okból hiányzik, a hiányzás alatt tanult anyagot pótolnia kell. Amennyiben hosszantartó mulasztásának pótlását nem tudja elvégezni a következő tanórára, a tanártól halasztást kérhet. A számonkérés fajtái: szóbeli írásbeli Egy napon legfeljebb 2 nagydolgozat íratható, amit egy héttel korábban közölnie kell a tanítónak és a szaktanárnak. A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, különben a jegy érvényét veszti, legfeljebb tájékoztató jelleggel közölhető a tanulóval. Csak olyan tananyagot lehet számon kérni, amit előzetesen az osztállyal együtt feldolgoztak. A tanuló vagy szülője, gondviselője köteles tanév végén a bizonyítványt átvenni. Rágógumi használata az iskolában tilos!
13.1. A hetesek feladatai:
osztályonként két-két tanuló a névsor szerinti beosztásban látja el ezt a feladatot, csak nevelői felügyelet mellett szellőztetik a tantermeket, tisztán tartják a táblát, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, jelentik, ha az órára a tanár becsengetés után 5 perccel később nem érkezett meg, az óra végén utolsónak hagyják el a termet, ellenőrzik a padok tisztaságát. 19
13.2. Tantárgyi és egyéb felelősök: Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását.
13.3. Tanítás utáni rend:
a tanulók az órák után a termet tisztán, rendben hagyják el, a tanítás végén az órát tartó pedagógus felügyelete mellett a tanulók felrakják a székeket a padokra, a tanulószobás tanulók a kijelölt teremből csak a nevelő engedélyével távozhatnak. iskolabusszal utazó tanulók felnőtt felügyelet kíséretében várják az iskolabuszt a tanítás után.
A tanítás nélküli munkanapok időpontjait az iskola a tanév kezdetekor meghatározza. Tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjára a diákönkormányzat tesz javaslatot.
13.4. Étkezések rendje A tanuló iskolai étkezése az ebédelési rendnek megfelelően az ebédlőben történik. A fő étkezésre biztosított idő 1150-1415-ig tart. Az ebédlőben a tanulók kötelesek betartani a kulturált étkezés szabályait és az ebédeltető tanár utasításait. Az étkezést követően a tanulóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a használt evőeszközök, tányérok visszakerüljenek a konyhára. Az ebédlőből csak indokolt esetben, a nevelő engedélyével hozható ki élelmiszer.
13.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozások szervezhetők: egész napos oktatás-nevelés napközis foglalkozások szakkörök, tehetséggondozó műhelyek korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások sportkörök tanfolyamok könyvtári foglalkozások 20
kiállítások kulturális rendezvények /mozi- és színházlátogatás, farsang stb./ vetélkedők, kulturális és tanulmányi versenyek, szaktárgyi napok hitoktatás
A fenti foglalkozások helyét és időpontját az igazgatóhelyettes, tagintézményvezető rögzíti a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1400 és 1700 h között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a könyvtáros által meghatározott időben (de legalább heti 2 órát) tart nyitva. A könyvtár nyitva tartásáról a nevelők, tanulók, szülők értesítést kapnak. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
21
13.6. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
Az iskola területén mobiltelefon használata tanulóknak tilos! A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal. Az órákon, a tanulószobán és a napköziben nem használhatnak az oktatást zavaró tárgyakat (pl. mobiltelefon, magánlevél stb.). Ezek használata esetén a pedagógus elveheti az adott tárgyat, amit az óra végén kaphat csak vissza tulajdonosa. Másodszori elvétel osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést von maga után. Harmadik alkalommal a szülőt írásban értesíti a nevelő, a tanuló osztályfőnöki intést kap. Nem hozhat be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést vagy eljárást von maga után. Rágógumi használata az iskolában tilos!
14. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK A Pedagógiai Program tantervi hálója tartalmazza az iskolánkban oktatott tantárgyakat.
14.1.:Tantárgyválasztás A szülő választhat, hogy gyermeke az angol vagy a német idegen nyelvet tanulja a 3. évfolyamtól a Dózsa és Platán tagintézményekben, a 4. évfolyamtól a József Attila székhelyintézményben, s választásával elfogadja a tantervben meghatározott tantárgyat és óraszámot. Abban az esetben, ha bármelyik kiválasztott idegen nyelv túlsúlyba kerül, az iskola vezetősége dönt arról, hogy a gyermek melyik nyelvet fogja tanulni. Idegen nyelv választásának módosítása csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Emelt szintű oktatás: József Attila székhelyintézmény: testnevelés Dózsa György tagintézmény: idegen nyelv Platán utcai tagintézmény: idegen nyelv
22
A csoportbontásban oktatott tantárgyak esetén a csoportok átjárhatóak. A másik csoportba való átkerülésről a szülő, a szaktanár és a tanuló közösen döntenek, az igazgató engedélye alapján. A Pedagógiai Programmal összhangban az emelt szintű oktatást kivezetjük.
15. AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK, BERENDEZÉSI TÁRGYAINAK, ESZKÖZEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATI RENDJE Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait, eszközeit és az iskolához tartozó területeket a tanuló köteles rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva használni. Mindig ügyelnie kell a közösségi tulajdon védelmére, az energiatakarékos használatra, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartására! Az intézmény létesítményeit, helyiségeit felügyeletével használhatja a tanuló.
csak
felnőtt
engedélyével
és
A tanulószobás tanulók a kijelölt teremből csak a nevelő engedélyével távozhatnak. A tanulók tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. A tanulók az általuk használt eszközöket kötelesek rendben tartani, az okozott kárért – a jogszabályok előírásai szerint – anyagilag felelősek. A szaktanár felügyelete és irányítása mellett a diákok közreműködni kötelesek az általuk használt szakmai eszközök és környezetük rendben tartásában. A tanulók az utolsó óra után a székeket a padra helyezik, a szemetet a kosárba rakják. A tanuló által okozott szándékos szennyeződés eltakarítására a tanuló kötelezhető. A lépcsőkön a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedhetnek a tanulók. Ugrálni, korláton lecsúszni tilos!
23
Kerékpár tárolására az iskola udvarán van lehetőség. Az iskola udvarán csak saját felelősségre tartható kerékpár. A szülői engedéllyel kerékpárral iskolába járó tanulók kijelölt helyen, lezárva tárolják kerékpárjukat. Az őrzést az iskola biztosítani nem tudja. Iskolabusszal utazó tanulók felnőtt felügyelet kíséretével várják a buszt a tanítás után. Egészségügyi és tisztasági okokból a váltócipő használata ajánlott. A kabátot, váltócipőt és a testnevelési felszerelést a kijelölt helyen kell elhelyezni. Az intézmény területére csak az iskola dolgozói, ill. az ételszállítók járművei jogosultak behajtani a megfelelő óvatossággal. Az iskola területén hang-, fénykép- vagy videofelvétel készítése csak igazgatói engedéllyel történhet. (Kivétel tanévnyitó, - záró ünnepség).
16. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS
A házirend előírásai a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó, az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozások lebonyolításakor is érvényesek. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, iskola-nyakkendőben, sötét nadrágban, szoknyában, sötét cipőben jelenjenek meg a tanulók.
Kiskunfélegyháza, 2013. március 27.
24
