A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005

A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005.

A kkv-k információs rendszerei

Széchenyi István Egyetem

Az informatikai piac hazánkban és Európában • Nyugat-Európa: IKT forgalom 2003-ban 600 milliárd € • Közép- és Kelet-Európa: IKT forgalom 2003ban 40 milliárd € • Magyarország: IKT forgalom 2003-ban 6 milliárd €

2



Az IKT piac forgalma Közép- és Kelet Európában, 2003-ban (millió euró) 14 808

6 579

5 957 3 364

Forrás: European Information Technology Observatory (EITO), 2004.

Le tto

740

És zt or sz ág

890

rs zá g

1 044

Li tv án ia

1 485

Sz lo vé ni a

1 764

Bu lg ár ia

Sz lo vá ki a

om án ia R

Le ng ye lo rs zá g C se ho rs zá g M ag ya ro rs zá g

2 011

3



Az informatikai piac vállalati részesedése (2005-ben) mikrovállalatok 16% kisvállalatok 9%

nagyvállalatok 60%

Forrás: Bellresearch, 2006.

középvállalatok 15%

4



Az IT-kiadások szerkezete a magyarországi kkv-knál 2006-ban

szolgáltatás; 30%

hardver; 40%

szoftver; 30%

Forrás: BellResearch, 2006

5


A hazai kkv-k IKT-mutatói

Számítógép-használat a hazai vállalatok körében (2006-ban) 100%

95%

90%

85%

80% 5-9 fő

Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

6

Ho lla Sz ndia lo Fi vák nn ia or sz á B Sp el g an giu m yo lo rs z Au ág sz t No ria rv Sz égia lo Lu vén ia x Né emb m ur e g G tors ör zá ög g or sz ág M Cs á eh lta o Sv rsz éd ág O ors la sz zág Ho ors rv zág át or sz á Na Íror g gy sz -B ág ri És tann z Le tor ia ng szá ye g lo rs Po zá rtu g gá lia Ci Le pru tto s rs zá g M Sze ag r ya bia ro rs zá Li g tv á Bu nia lg á Ro ria m án ia


Forrás: EUROSTAT Széchenyi István Egyetem

Számítógép-használat az európai kkv-k körében (2007-ben)

100%

95% 91%

90%

85%

80%

7



Internethasználat a hazai vállalatok körében (2006-ban) 100%

80%

60%

40%

20%

0% 5-9 fő Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett 8

l Fi and nn ia or s Sz zág lo vá Au kia sz t Be ria lg Sz ium Fr lov an é cia nia or sz No ág Né rv me ég to ia Cs rsz eh ág o Sv rsz éd ág or sz Íro ág Lu rsz xe ág m bu rg Sp M an yo álta O lors las zá zo g És rsz á Na zto g r gy sz -B ág G ritan ör ög nia Ho ors rv zá Le áto g ng rsz ye ág lo r Po szá rtu g gá l Li ia tv án i M C a ag ip ya rus ro rs zá Sz g Le erb tto ia rs zá Bu g lg á Ro ria m án ia

Ho l


90%


Internethasználat az európai kkv-k körében (2004-ben)

100%

86%

80%

70%

60%

9



Szélessávú internethasználat a hazai vállalatok körében (2005-ben) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 5-9 fő

Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

10

or sz á

g Fr an Má cia lt a or sz Sv éd ág o F i rszá nn g or sz ág N or vé gi a B el gi H um ol la Lu nd xe ia H mb or vá urg to rs zá P o rt u g N ag gá yBr lia Né itan ni m a et or s É sz z ág to rs z Sz ág lo vé n Bu ia Cs lgá ria e M hor ag sz ya ág ro rs O zá la g sz or sz ág Ci p Sz rus l G ov á ör ki a ög or sz ág A us zt ri Í ro a rs Le z á tt o g rs zá g Le Lit ng vá y e nia lo rs z Ro ág m án S ia ze rb ia

Sp an yo l



Szélessávú internetkapcsolatok aránya, az interneteléréssel rendelkező európai kkv-k körében (2007-ben)

100%

90%

80% 80%

70%

60%

50%

40%

11



Saját vállalati honlappal rendelkező, hazai vállalatok aránya (2005-ben) 100%

80%

60%

40%

20%

0% 5-9 fő

Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

12

vé do Fi rs z nn ág or s Ho zá g l la n Au dia Né sz m tri Na e to a gy rsz - B ág r it an No ni a rv é Be gia Cs lgiu eh m or s Sz zág lo Lu vák xe ia m bu Íro rg És rsz z t ág or sz ág G M ör ál ög ta O ors la s zá Fr zor g an sz á c Le iao g ng rsz ye ág lo rs zá Sz g Ho e rv rbi a á S pa tors ny z ol ág or sz ág L M ag itvá ya ni ro a rs zá C g i Po pru rtu s Le gá l tto ia rs z B ág ul gá Ro ria m án ia

S



Saját vállalati honlappal rendelkező, európai kkv-k aránya (2007-ben)

100%

80%

60% 47%

40%

20%

0%

13

e-kereskedelem


Internethasználat a németországi kkv-k körében (2004)

Forrás: Netzwerks Elektronischer Geschäftsverkehr, 2005.

14


e-kereskedelem

A kkv-k e-kereskedelmi tipizálása Szint

Elnevezés

0

„offline”

1

Kritérium semmilyen internetes szolgáltatást nem használ

„basic online” e-mail, információszerzés, adatcsere

2

„webmarketing”

saját weboldal, egyéb internetes reklámtevékenység

3

„onlineértékesítés”

interaktív weblap online-értékesítéssel

4

„B2B integráció”

elektronikus integrálódás az ellátási láncba a beszerzés révén

5

„teljes használó”

elektronikus integrálódás az ellátási láncba az értékesítés és beszerzés révén, interaktív weblap

Forrás: Ramboll Management, 2004.

15

e-kereskedelem


A kkv-k internethasználat szerinti megoszlása egyes országokban (2004)

Forrás: Ramboll Management, 2004.

16

e-kereskedelem


A kkv-k internetes megjelenítése Győr kistérségében (2004)

17


e-kereskedelem

Az e-kereskedelem dimenziói Állam (Administration) A2C

A2B B2A Vállalatok (Business)

B2B

B2C

Fogyasztók (Consumers)

C2C 18


e-kereskedelem

EDI •

• •

• •

Az internethasználat egyre általánosabbá válásával párhuzamosan az elektronikus beszerzés és értékesítés lehetőségét – a nagyvállalati szektor mellett – egyre több kkv használja ki. Az elektronikus nagykereskedelem (B2B) technikai alapját EDIrendszerek képezik. Az EDI (Electronic Data Interchange) elektronikus adatcserét jelent, amely a számítógépes programok közötti szabványos kommunikációban és adatfeldolgozásban realizálódik. Az EDI-rendszerek kiépítése korábban – a magas költségek miatt – kizárólag a nagyvállalatok privilégiuma volt. Az elektronikus kereskedelem mint tágabb értelemben vett potenciális lehetőség megjelenését a WWW protokoll kifejlesztése és ennek eredményeképpen az internet széles körű elterjedése eredményezte, így az interneten alapuló alternatív EDI-technológiák megjelenése ma már a kkv-k számára is lehetővé teszik a B2B kereskedelem előnyeinek kihasználását.

19


e-kereskedelem

Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai vállalatok aránya (2005-ben) 30% 25% 20% nem internet alapú EDI

15%

internet alapú EDI

10% 5% 0% 10-49 fő

Forrás: KSH

50-249 fő

250 fő felett

20


e-kereskedelem

Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai kisvállalatok aránya (2003-2005) 10% 9% 8% 7% 6%

internet alapú EDI

5%

nem internet alapú EDI

4% 3% 2% 1% 0% 2003

Forrás: KSH

2004

2005

21


e-kereskedelem

Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai közepes méretű vállalatok (2003-2005) 20% 18% 16% 14% 12%

internet alapú EDI

10%

nem internet alapú EDI

8% 6% 4% 2% 0%

Forrás: KSH

2003

2004

2005

22

e-kereskedelem


e-beszerzést* alkalmazó kkv-k** aránya Európában (2006-ban) 100% 80% 60% 40% 20% 7%

Í Né rors m zá Na eto g gy rsz -B ág ri Sv tan éd nia or sz No ág rv é Be gia lg iu Au m sz tri a Dá Ho nia ll Lu and xe ia m bu rg Cs Má eh lta or s Sz zág Ho lové n rv át ia or s Fi nn zág or sz á Sp Lit g an vá yo nia lo rs z Sz ág És erb i Le zto a ng rsz ye ág lor s Po zá rtu g gá lia O Cip la sz rus G ors ör z ög ág or s Sz zág lo vá Ro kia M ag má ya nia ro r Le szá tto g rs z Bu á g lg ár ia

0%

* a beszerzéseikhez a tárgyévben internetet, valamilyen EDI-rendszert vagy más elektronikus hálózatot használó vállalatok aránya **a statisztika a 10 249 főt foglalkoztató, a pénzügyi szektort nem érintő vállalatok körét öleli fel Forrás: EUROSTAT

23


e-kereskedelem

e-értékesítést* alkalmazó kkv-k** aránya Európában (2006-ban) 100% 80% 60% 40% 20% 4%

Dá n Na No ia r gy vé -B gi ri a Sv tan éd nia or sz ág Íro rs Ho zág Né lla m ndi et or a sz Au ág sz tr B e ia lg iu m M Fi á nn lta or sz ág Li tv Lu á n xe ia m bu Sz rg Ho e rv r bia át or s Sz zág lo Cs vé eh nia or s Po z á Le rtu g ng gá l y Sp elo ia an rsz yo ág lo És rsz zt ág or sz ág C G ör ip ru ög s or s Sz zág l M ag ová ya kia ro rs z Ro ág m Le á n ia tt O ors z la sz á g or sz Bu ág lg ár ia

0%

* a beszerzéseikhez a tárgyévben internetet, valamilyen EDI-rendszert vagy más elektronikus hálózatot használó vállalatok aránya **a statisztika a 10 249 főt foglalkoztató, a pénzügyi szektort nem érintő vállalatok körét öleli fel Forrás: EUROSTAT

24



A különböző IT-alkalmazások által támogatott folyamatok a hazai vállalatok körében (2005-ben) 100% 80% 60% 40%

5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett

20%

K

Forrás: GKI

S P zá én és m zü zl vi et gy t el ga ,k zd ön ál yv ko vi dá te s, l lo gi sz H t ik um a án Te rm er őf el or és rá ,s s zo lg ál ta tá s K on tro lli ng É rté ke sí té s B B es er ze uh rz áz és ás el ők és C zí R té M s, te rv ez és

0%

25



Integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek • • • • •

modularitás adatok redundanciamentes tárolása (központi adatbázis) integritás automatikus frissítések minden modulban az adatbázisból különböző algoritmusokkal pontos, naprakész információk szűrhetők ki • rengeteg modul • rengeteg kapcsolódó szolgáltatás • költséges bevezetés

26



modulok

Modularitás

.. .

adatbázis

27



Integrált vállalatirányítási rendszerek vs. ügyviteli rendszerek Ügyviteli rendszerek: • kevesebb modulból állnak • megfelelő telepítés után gyakorlatilag azonnal működnek

ERP-rendszerek: • jóval több kapcsolódó szolgáltatás • bevezetése hónapokat, speciális esetben akár éveket is igénybe vehet 28



Integrált vállalatirányítási rendszerek vs. ügyviteli rendszerek ERP-rendszerek

Ügyviteli rendszerek könyvelés bérszámfejtés számlázás

termelés

beszerzés

raktárkészlet

értékesítés

emberi erőforrás kontrolling

szolgáltatás

CRM

projekt menedzsment

29



Ügyviteli rendszerek a kkv-knál • elsősorban a kkv-k számára fejlesztik; • számukra túl komoly beruházás és sokszor felesleges egy ERP-rendszer bevezetése; • a rendszerekben megtalálható modulok rendszerint önállóan is használhatóak, együttesen pedig általában lefedik egy cég könyveléséhez kapcsolódó feladatköröket; • sokszor alapvető problémát jelent a kkv-k esetében, hogy több ügyviteli rendszerük van, melyek nem egységesek és integráltak; 30



ERP-rendszerek a kkv-knál • a hazai kkv-knak szánt ERP-rendszereket kínáló cégek jelentős része nagy nemzetközi fejlesztő; • a kkv-szektor esetében a vállalatok csak ritkán alkalmaznak ERP-rendszert; • esetenként a kkv-k könnyebben ki tudják használni egy ERP-rendszer által elérhető előnyöket, ugyanis szervezeti struktúrájuk sokkal átláthatóbb és rugalmasabban alakítható.

31



Néhány – elsősorban közepes méretű vállalkozásnak kínált – ERP-rendszer Rendszer CSB-System Dynamics Nav

rendszer magjának fejlesztése német

Fejlesztő/anyacég CSB-System AG

Hazai disztribútor CSB-System Hungary Kft. Microsoft Magyarország Kft

dán

infor:COM

német

Infor Global Solutions AG

Infosys

magyar

Megatrend Zrt

iScala

orosz

Epicor Software Corporation

Epicor Software Hungary

JobDISPO

német

INTERSOFT Technische Software GmbH

Fauser Hungária Kft.

mago.net

olasz

Microarea

ITware Kft.

Modus

magyar

Corvex Zrt

Modus 32 Számítástechnikai Kft.



Néhány – elsősorban közepes méretű vállalkozásnak kínált – ERP-rendszer Rendszer

Rendszer magjának fejlesztése

Fejlesztő/anyacég

WinDirect

magyar

Commit Kft

SAP BusinessOne

német

SAP AG

Octopus

magyar

IFS Applications

Hazai disztribútor

SAP Hungary Kft. Vision-Software Kft.

IFS Group

IFS Hungary Kft.

sERPa

magyar

ProgEn Kft.

Nagy Machinátor

magyar

ProgEn Kft.

abas ERP

német

ABAS Software AG

InterJNet Kft

Exact Globe

holland

Exact Holding N.V.

Exact Magyarország Kft.

proALPHA

német

proALPHA Software AG

proALPHA Software 33 Kft.



Lefedett üzleti folyamatok

34



Ajánlott vállalati méret

35



Az ERP-rendszerekkel rendelkező hazai vállalatok aránya (2005-ben) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 5-9 fő Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett 36



ERP-rendszer bevezetését 2 éven belül tervező vállalatok aránya (2005-ben) (az ilyen rendszerrel nem rendelkező vállalatok körében) 25%

20%

15%

10%

5%

0% 5-9 fő

Forrás: GKI

10-49 fő

50-249 fő

250 fő felett

37



ASP (Application Service Providing) (alkalmazásbérlet, alkalmazáshasználat, alkalmazásszolgáltatás) Az IT-szolgáltató cég az informatikai infrastruktúrát nem kizárólagosan egyetlen vállalat rendelkezésére bocsátja ASP-kínálat: • e-mail szolgáltatások • irodai alkalmazások • kisebb ügyviteli rendszerek • komplex ERP-rendszerek • stb.

38



Az ASP és a „hagyományos” alkalmazásoutsourcing közötti különbség 1. ügyfél

…

n. ügyfél

1. alkalmazás

…

n. alkalmazás

1. rendszer

…

n. rendszer

„hagyományos” modell

1. ügyfél

1. m

…

alkalmazás

n. ügyfél

n. m

rendszer

ASP 39



ERP-ASP • az ERP bevezetésének egy speciális esete • standardizált ERP-rendszerek esetében valósítható meg hatékonyan • az ügyfél az ASP-szolgáltató szerverein futó alkalmazásokat távolról, hálózaton keresztül használja • összeköttetés: internet

40



Az alkalmazásszolgáltató, mint közvetítő és rendszerintegrátor üzleti kapcsolatai részesedés a nyereségből

szoftvercégek

használat díja

ERP-ASP szolgáltató szoftverlicencek frissítések javítások

ügyfelek infrastruktúra implementáció integráció hozzáférés support

további üzleti partnerek webfejlesztő internetszolgáltató szerver farm számítóközpont tárhely szolgáltató

41



Az ERP-ASP előnyei az ügyfél számára • az ügyfél a saját szervezeti alapvető képességire tud koncentrálni; • nincs tőkelekötés; • az informatikus szakemberek alkalmazása nagyrészt megspórolható; • flexibilis szolgáltató választás, növekvő standardizáció mellett; • jó tervezhetőség és költségkontroll; • a szolgáltatási szint szerződés (Service-Level-Agreement – SLA); • egy kisebb vállalati is relatíve olcsón élvezheti a nagy rendszerekhez hasonló szolgáltatási funkciókat; • az implementációs költségek megtakaríthatók; • nincs szükség a különböző telephelyeken drága hardverek és szoftverek telepítésére és üzemeltetésére; • jó skálázhatóság (nincs kapacitáskihasználatlanság); 42 • távmunka.



Az ERP-ASP előnyei a szolgáltató számára • a szolgáltató a saját szervezeti alapvető képességire tud koncentrálni; • az ASP-szolgáltató oldalán méretgazdaságossági előnyök (economy of scale) keletkeznek

43



Az ERP-ASP kockázatai és rejtett költségei • az adekvált szolgáltató kiválasztása és a megfelelő szerződéses viszony kialakítása; • az internet-összeköttetés megszakadása; • nagyobb adatmennyiségek lehívása; • telekommunikációs költségek; • a bizalmas adatok tárolása külső szolgáltatónál; • a továbbra is helyben működő alkalmazásokkal szinkronizációs problémák adódhatnak; • a belső munkatársak olyan tevékenységet végeznek, ami a szolgáltató feladata lenne; • az alkalmazásszolgáltató munkájának ellenőrzése. 44



Néhány ERP-ASP szolgáltató Magyarországon • Papirus • Zeus • Hostlogic

45



Papirus • • • •

saját ügyviteli rendszer számlázás partnernyilvántartás CRM

46



Zeus • saját ERP-rendszer ASP-n keresztül • Nexon Kft. által fejlesztett Berenc humánügyviteli rendszer

47



HostLogic • SAP ERP-rendszere ASP-n keresztül • Smart Enterprise™

48

A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005

Recommend Documents