A FIDIC SZERZŐDÉSES RENDSZEREI
02-003 Mérnöki tanácsadás és a FIDIC szerződéses rendszer
Záhonyi Zoltán
Oktatási segédanyag. Budapest 2016. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet
Előadás: 2016. február 22. Ezt a tananyagot jogosultan csak a BME Mérnöktovábbképző Intézet beiratkozott hallgatói használhatják.
© Záhonyi Zoltán
2. Előadás A FIDIC szerződéses rendszerei A FIDIC szerződéseket… MÉRNÖKÖK hozták létre; MÉRNÖKI projektek megvalósítására; MÉRNÖKÖK általi használatra 2010-ben a Föld építési beruházás projektjeinek összértéke kb. 550 milliárd USD volt – több mint fele FIDIC feltételek alapján megkötött szerződésekben!
A FIDIC szerződések hármas „szereposztása” Megrendelő
Vállalkozó Mérnök*
* egyes szerződésekben „Megbízó Képviselője”
«––» szerződéses jogviszony
A Mérnök és a Vállalkozó között adminisztratív / projekt management viszony van DE NEM szerződéses jogviszony! A FIDIC szerződésekben a vitákat egy ún. „Döntőbizottság” [DAB] dönti el a felek között, amelyre vonatkozóan egy háromoldalú megállapodást kötnek.
A FIDIC Miért előnyös a szabványos szerződéstípusok alkalmazása? A FIDIC szerződéses feltételek tág palettája lefed csaknem minden fajta mérnöki- és építési projekt típust. A „szabványosított” szerződések alkalmazásával minimalizálható a projekt meghiúsulásának kockázata, az alacsony minőség a késedelmek, a költségek eszkalálódása és a viták kialakulása. Ezen szerződések ugyanakkor: – Biztonságot jelentenek a projektek résztvevői számára (nincs „ismeretlen”); – Ajánlattevőknek (vállalkozóknak) nem szükséges ismeretlen, váratlan (szerződéses) kockázatokat „beárazni”; – A projekt és szerződés menedzsment rendszer egységesíthetővé válik (egy beruházó – több beruházás); valamint – „Tanítható” – azaz új szereplők bevonásakor a rendszer működése relatíve könnyen megismertethető. A projekt sikere érdekében alapvető a megfelelő szerződéstípus kiválasztása –» DE csak a projekt menedzsment egyes részleteinek megvizsgálását és eldöntését követően!
1/13
2. Előadás
A FIDIC szerződések osztályozása A projekt típus (szerződés tárgya) szerint Építési-, mérnöki szolgáltatások stb. (Pl.: Piros Könyv, Sárga Könyv, Ezüst Könyv – építési szerződések; Fehér Könyv – mérnöki szolgáltatások stb.
A tervekkel szemben viselendő felelősség szerint Pl. új Piros Könyv: a tervekkel kapcsolatos felelősség a Megrendelő oldalán jelentkezik; új Sárga Könyv: a tervezéssel kapcsolatos felelősségek zöme a Vállalkozó oldalán van; Ezüst Könyv: az összes tervezéssel kapcsolatos felelősség a Vállalkozó oldalán jelentkezik.
A Megrendelő szerepe szerint Pl. Piros könyv: erőteljesebb megrendelői jelenlét a projekt megvalósítása során – Ezüst könyv: Megrendelő szerepe redukált, mérsékelt.
Kockázatok megosztása szerint Pl. új Piros Könyv: a szerződés megvalósítása során jelentkező kockázatok jelentős részét a Megrendelő viseli; Ezüst Könyv: a kockázatok zöme a Vállalkozó oldalán jelentkezik.
Finanszírozás típusa / jellege szerint Megrendelő saját forrásból, vagy külső források bevonásával (hitel, támogatás, segély stb.) finanszírozza a projektet – privát vagy vállalkozó általi finanszírozás; Köz-magán együttes finanszírozás [PPP] stb.
Kifizetés rendszere szerint Az új Piros Könyv jellemzően (alapvetően) tételes elszámolású szerződésre alkalmas, de opcionálisan lehetőséget biztosít egyösszegű áras szerződések megkötésére is. Az új Sárga Könyv és az Ezüst könyv egyösszegű áras szerződés típus. A Zöld Könyv többféle opciót is tartalmaz, a felhasználók szabadon alakíthatják a szerződést a legmegfelelőbb típus kiválasztása érdekében.
A szerződés dokumentumai szerint Az egyes FIDIC szerződés típusok (jellegüknek megfelelően) eltérő dokumentumokat tekintenek a Szerződés részének.
2/13
2. Előadás
Az átadás-átvétel rendszere szerint Az egyes eltérő projekt típusok akár jelentős különbségeket is hordozhatnak az átadás-átvételi eljárások tekintetében (pl. csak építési beruházás – elektromos / gépészeti elemeket tartalmazó beruházás, kulcsrakész beruházás stb.)
A FIDIC szivárvány színű világa A FIDIC által kidolgozott különféle minta szerződéses dokumentumok lefednek csaknem minden mérnöki / építőipari területet. Korábban a FIDIC a különböző típusú szerződéses feltételeket más-más színű borítókkal adta ki, ezáltal egyszerű a megkülönböztetésük és az azokra való hivatkozás. 1999-től a FIDIC kísérletet tett a színektől való elszakadásra és ösztönzi a felhasználókat, hogy az egyes szerződéseket konkrét (esetlegesen rövidített) nevükön hivatkozzák. (Az eddigi tapasztalatok alapján ez a törekvés nem feltétlenül bizonyult maradéktalanul sikeresnek.)
Hogyan válasszuk ki a megfelelő szerződés mintát? A projekt típusa (kizárólag kivitelezés, tervezés-gyártás-kivitelezés, kizárólag tervezés stb.)? Általánosságként elmondható, hogy a tervezés felelőssége sok esetben kulcsfontosságú az adott projekt típus meghatározásakor, illetve ezzel párhuzamosan a megfelelő FIDIC szerződéses rendszer kiválasztásakor.
Milyen a kockázat megosztás (a Vállalkozó csak kivitelez, vagy részesedik a tervezési kockázatokból is)? A kockázat viselés megosztásakor mindig szem előtt tartandó, hogy kivitelezés során azonosíthatóan jelentkező bizonytalansági tényezőket feltárjuk, megítéljük azok befolyásának mértékét (bekövetkezésük konzekvenciáit a projekt megvalósításra) és azonosítsuk, hogy mely szerződő fél képes az adott kockázat leghatékonyabb kezelésére, illetve, hogy az adott kockázati tényezővel kapcsolatosan melyik félnek van meghatározó felelőssége.
Miként történik a szerződés / projekt menedzsmentje? A kifizetés típusa, módozata? Lehetséges-e / szükséges-e az adott szerződéses feltétel rendszerben a klasszikus „Mérnök” alkalmazása? Az adott szerződéses rendszerben a Mérnök funkciói a Megrendelő látja-e el, szükséges e műszaki képviselőt (tanácsadót) foglalkoztatni stb.
3/13
2. Előadás
Bizonyos kifizetési módozatok és szerződés típusok egymással kizáró logikai kapcsolatban álnak, ezért mindig tisztában kell lennünk, hogy az adott szerződéses rendszer mely elszámolási típus alkalmazását teszi lehetővé.
A leggyakrabban alkalmazott FIDIC szerződés minták Építési Munkák Szerződéses Feltételei Megrendelő által megtervezett magas- és mélyépítési munkákhoz (1999) Az „új Piros Könyv” (Red Book)
Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek Szerződéses Feltételei Elektromos és gépészeti létesítményekhez valamint Vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez (1999) Az „új Sárga Könyv” (Yellow Book)
Kulcsrakész létesítmények szerződéses feltételei (tervezés-beszerzésépítés) (1999) Az „Ezüst Könyv” (Silver Book)
Rövid szerződéses forma (1999) A „Zöld Könyv” (Green Book)
Megbízó / Tanácsadó Minta Szolgáltatási Szerződés (2006) A „Fehér Könyv” (White Book)
Mérnöki Létesítmények Munkáinak Szerződéses Feltételei (1987) A „régi Piros Könyv” (old Red Book)
Villamos és gépészeti munkák Szerződéses Feltételei (1987) A „régi Sárga Könyv” (old Yellow Book)
Tervezés-építés és kulcsrakész beruházások szerződéses feltételei (1995) A „Narancs Könyv” (Orange Book)
4/13
2. Előadás
A FIDIC 1999-es szerződéses kiadványai Építési munkák szerződéses feltételei Megbízó által tervezett, tételes elszámolású, vagy (opcionálisan) egyösszegű áras szerződések Nagyobb értékű, tételes elszámolású (illetve egyösszegű áras) hazai vagy nemzetközi társ-finanszírozású beruházások
Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek Szerződéses Feltételei Elektromos és Veti létesítményekhez valamint Vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez Tervezés-építés jellegű egyösszegű áras szerződések, műszaki megoldások versenye ajánlati szinten Nagyobb értékű, egyösszegű áras, elsősorban nemzetközi társ-finanszírozású tervezés-építés beruházások
Kulcsrakész létesítmények szerződéses feltételei (tervezés-beszerzésépítés) Vállalkozó által tervezett, engedélyeztetett, épített (és esetlegesen üzemeltetett) létesítmények egyösszegű áras szerződése
Rövid szerződéses forma Kis összegű, vagy kevés tevékenység fajtát igénylő beruházások szerződési feltétele Kisebb értékű, vagy egyszerűbb hazai vagy nemzetközi társ-finanszírozású beruházások
Kockázatok megosztása az 1999-es FIDIC szerződéses feltételek szerint A kockázat megosztási spektrum két szélen a Piros könyv (= a Megrendelő ebben a formában vállalja a legtöbb kockázatot), illetve az Ezüst könyv (= ebben a rendszerben vállalja a legtöbb kockázatot a Vállalkozó) áll. A Sárga könyv esetében is a mennyiségi kockázatok a Vállalkozó oldalán jelennek meg, de egyéb tekintetben ez a szerződés típus sokkal kedvezőbb a Vállalkozó szemszögéből az Ezüst könyvvel való összevetésben.
5/13
2. Előadás
A FIDIC dokumentumok rendelkezésre állása Magyarországon „Narancs” könyv magyar nyelven megjelent 1999-ben „Zöld” könyv
magyar nyelven megjelent 2000-ben
Új „Sárga” könyv magyar nyelven megjelent 2001-ben (megújítva 2011) Új „Piros” könyv magyar nyelven megjelent 2002-ben (megújítva 2005) „Ezüst” könyv
magyar nyelven megjelent 2003-ban
Magyar nyelven rendelkezésre áll még a „Régi Piros Könyv”, a „Régi Sárga Könyv” , a „Fehér Könyv” (3. kiadás)
Lehetséges / leggyakoribb szerződéses kifizetési / elszámolási módok A különböző FIDIC szerződések számos, rugalmasan alkalmazható kifizetési módszert tartalmaznak. A legfőbb szerződéses ár / kifizetési módozatok: – Tételes felmérésen alapuló -» Vállalkozót a teljesített munkamennyiségek felmérése alapján fizetik ki (= a mennyiségi kockázatokat a Megrendelő viseli). – Egyösszegű áras -» Az eredeti műszaki tartalom megvalósításáért a Vállalkozó részére egy előre meghatározott egyösszegű ár kerül kifizetésre (amennyiben nincs változtatás, illetve követelés!) (=a mennyiségi kockázatokat a Vállalkozó viseli). – Költségtérítéses -» Vállalkozó és Megrendelő a szerződéskötéskor előre megállapodik egy általános költség mértékben, valamint a profit mértékében –» Vállalkozó mindvégig ezen %-os többleteket jogosult alkalmazni a szerződés teljesítése során felmerült összes (igazolt) költségén felül (Vállalkozó számára legkedvezőbb elszámolási típus). – Cél áras -» Vállalkozó és Megrendelő a szerződéskötéskor előre megállapodik a szerződés „cél árában”. Ettől való (+/-) eltérések kockázatát a Felek közösen megosztják / viselik.
6/13
2. Előadás
A szerződés lehetővé teszi a szerződéses ár kiigazítását – a szerződéses feltételekkel teljesen összhangban (vagy a szerződésre vonatkozó mértékadó jog alapján). Az ÁR a szerződéses kockázatok megosztásának kiváló indikátora! [ld. mennyiségi kockázatok]
Szerződés típusok megkülönböztetése az elszámolási módok szerint Tételes elszámolású szerződés: ⇒ Nehéz pontosan előre megbecsülni a projekt teljes bekerülési költségét; ⇒ A mennyiségi kockázatokat a Megrendelő viseli; ⇒ Az elvégzett munkák mennyiségeit felmérik és az elvégzett mennyiségek alapján történik a kifizetés A Vállalkozó biztonságát jelenti, hogy az általa megadott egységár alapján annyit fizet ki részére a Megrendelő, amennyit az adott munkanemből elvégez.
Egyösszegű áras szerződés: ⇒ A projekt bekerülési költsége előre jól becsülhető; ⇒ A mennyiségi kockázatokat a Vállalkozó viseli; ⇒ Kifizetés a munkák előrehaladásának százaléka alapján, VAGY rész határidők teljesítése alapján A projekt bekerülési költsége elsősorban csak akkor kalkulálható jól előre, ha nincs jelentősebb változtatás a Létesítményen. A Vállalkozó felelőssége a mennyiségi változásokkal kapcsolatosan is csak ebben az esetben él. Amennyiben bármely változtatásra kerül sor (és ez mennységi változtatásokat is maga után von) akkor természetesen a mennyiségi kockázatot már nem a Vállalkozó viseli (hacsak nem a változtatás végrehajtására az általa elkövetett mulasztás miatt van szükség).
A mennyiségek változásával kapcsolatos kockázatok csökkenthetők! Összetettebb beruházások esetében lehetőség van a kockázatok és a költségek csökkentésére úgy, hogy egy kisebb munkarész a fő elszámolási típustól eltérően más fajta elszámolás alá essen. Ilyen esetben gondosan kell eljárni a szerződés egyes részeit illetően, pontosan el kell tudni különíteni azt a Létesítmény részt, amelynek elszámolására a fő elszámolási módtól eltérően kerül sor.
7/13
2. Előadás
Szerződés típusok megkülönböztetése a tervezéssel kapcsolatos felelősségek szerint Tervezés-építés: ⇒ Nincs mennyiség-kimutatás, ezért csak egyösszegű áras szerződés köthető; ⇒ A mennyiségi kockázatokat a Vállalkozó viseli; ⇒ A tervezésért és a tervekért a Vállalkozó jelentős mértékben felelős A szerződés megkötését megelőzően nem készülnek részlet tervek, tehát a Létesítmény elemeinek mennyiségi paraméterei nem ismertek kellő részletezettséggel (–» nem készíthető mennyiség-kimutatás). Ilyen formában az ezzel kapcsolatos kockázatok a Vállalkozó oldalán jelennek meg, a Megrendelő ezen kockázatok viselésének az árát a magasabb Szerződéses Árban fizeti meg. Mindez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy az egyösszegű áras szerződések alapvetően / minden esetben drágábbak a tételes elszámolásúaknál. (Előfordulhat olyan helyzet, amikor a mű megvalósítása során a Vállalkozó által előzetesen becsültnél több kockázat realizálódik, ám ilyen helyzetekben sincs mód az egyösszegű ár kiigazítására.)
Építés: ⇒ A tervekkel kapcsolatos minden felelősség a Megrendelőt terheli; ⇒ A mennyiségi kockázatokat a viseli; ⇒ Tételes elszámolású, egységáras szerződés Amikor a Vállalkozó feladata csupán a meglévő (Megrendelő által biztosított) tervek alapján történő kivitelezés, a mennyiségekkel és a tervekkel kapcsolatos kockázatok teljes egészében a megrendelői oldalon vannak. Minden egyes többlet mennyiség, vagy hibás tervekből adódó többletet a Megrendelőnek kell viselnie.
A „köztes” megoldások kockázatot jelenthetnek! A magyar „gyakorlatban” gyakran találkozhatunk olyan szerződéses konstrukcióval, amelyben ez „egyösszegű áras” szerződés során a Felek mennyiség-kimutatás alapján számolnak el. Az ilyen szerződések igazából egyik fő csoportba sem sorolhatók, általában egyoldalú kockázatviselést eredményeznek a Vállalkozó rovására.
8/13
2. Előadás
A projektek fázisai és a szerződések típusai Előtervek készítése A tervezés-építés Vállalkozó belépése a Projektbe Engedélyezési tervek készítése Engedélyezési eljárás Kiviteli tervek készítése A „csak” kivitelező Vállalkozó belépése a Projektbe Megvalósulási tervek készítése A Vállalkozó „belépése” a projektbe nagyértékben attól függ, hogy milyen fajta szerződéses típusról van szó. Pl. a Vállalkozó belépése a legkésőbbi időpontban a Piros Könyves, tételes elszámolású projektek esetében történik. A Sárga Könyves beruházásoknál a Vállalkozó belépése a projektbe legkésőbb a részlet tervek elkészítését megelőzően kell, hogy megtörténjék, de optimálisabb, ha már az engedélyeztetési terveket is a Vállalkozó készíti. Az Ezüst Könyves („Kulcsrakész”) beruházások esetében a Vállalkozó már az előtervezés fázisában átveszi a tervezés felelősségét.
A FIDIC szerződést alkotó dokumentumok (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h)
a Szerződéses Megállapodás (amennyiben készült), az Elfogadó levél, az Ajánlati Nyilatkozat (és Függeléke), a Különös Feltételek, az Általános Feltételek, a Részletes Előírások, a Tervrajzok, és a Jegyzékek és bármely más, a Szerződés részét képező dokumentum A fenti felsorolás egy új Piros könyves projekt példáját mutatja. A szerződés típusok szerint természetesen ez a lista kisebb-nagyobb mértékben eltér!
9/13
2. Előadás
A FIDIC alapú szerződések nélkülözhetetlen elemei Általános Szerződéses Feltételek (mindig a választott FIDIC szerződés „alap” kötete) Tehát a FIDIC által kiadott „eredeti” szerződéses feltétel dokumentum. SZERZŐI JOG ÁLTAL VÉDETT!
Különös Szerződéses Feltételek (az adott ország jogrendszere / az adott projekt sajátosságai miatt szükséges módosítások) Ezt minden esetben a Létesítmény megvalósítását megelőző versenyeztetés előtt kell elkészíteni (a megrendelői oldalon). Tartalmaznia kell minden olyan, az Általános Feltételektől való eltérést, amelyet az adott projekt, illetve az alkalmazási környezetet jelentő ország jogrendszere megkíván. MINDEN ESETEBEN KÜLÖNÁLLÓ DOKUMENTUM!
Ajánlati Nyilatkozat és Függeléke (a szerződéses feltételek legfontosabb paramétereinek egy helyen történő feltüntetése) Az újabb FIDIC szerződéses rendszerekben ezt már „Szerződéses Adatok”-nak hívják, amely elnevezés sokkal inkább tükrözi az adott szerződéses dokumentum funkcióját.
A szerződés műszaki dokumentumai (tervek, mennyiség-kimutatás, műszaki előírások stb.) Minden olyan műszaki természetű dokumentum tehát, amely az adott Létesítményre, illetve a megvalósításának körülményére vonatkozik – az alkalmazott szerződéses formának megfelelően.
10/13
2. Előadás
Fő különbségek az egyösszegű áras és a tételes elszámolású szerződések felépítésében Egyösszegű áras szerződés
Tételes elszámolású szerződés
Megrendelő Követelményei
Műszaki Előírások
Egyösszegű Ár Felbontása
Mennyiség-kimutatás
A Megrendelő Követelményei szemben a Műszaki Előírásokkal leginkább a megépítendő Létesítményre, annak műszaki paramétereire, az elvárt teljesítmény adataira stb. koncentrál és a megvalósítással kapcsolatos követelmények (tehát a „Hogyan?” ) kevésbé lényegi elem. A Műszaki Előírások részletes követelményeket tartalmaznak a megvalósítással kapcsolatosan is. Az Egyösszegű Ár Felbontása a teljes Létesítmény Egyösszegű árának főbb részekre, megvalósítási elemekre bontott részletezését adja meg, elsősorban az előrehaladás mértéke könnyebb megítélhetősége, az időszakos elszámolások alátámaszthatósága és az esetleges változtatások árának meghatározhatósága érdekében, de semmi esetben sem képezi alapját egy tételes elszámolású kifizetésnek. A Mennyiség-kimutatás ezzel szemben a mindenkori kifizetések alapjául szolgál, ez alapján kerülnek elszámolásra az elvégzett munka tételek.
A Szerződéses Megállapodás A FIDIC elveknek megfelelően a Szerződéses Megállapodás csupán egy 1 (esetleg 2) oldalas dokumentum, amely nem más, mint a Felek + a Szerződés tárgyának megnevezése a Szerződést alkotó dokumentumok felsorolásával. Az összes többi adat és feltétel a szerződés egyéb dokumentumaiban lelhető fel! Tehát maga a Szerződéses Megállapodás, mint „aláírt papír” részleteket nem rögzít, csakis a Szerződés legalapvetőbb részleteit rögzíti: kik a „Felek” és mi a Szerződés tárgya. Minden további részletet és feltételt, a Szerződés részét képező (és prioritási rangsorba rendezett) egyéb dokumentumokban kell rögzíteni.
11/13
2. Előadás
A Különös (Különleges) Feltételek A Különös Feltételek a benne szereplő Alcikkelyek tekintetében felülírják az általános Feltételeket, illetve kiegészítik azokat. Szükségessége ⇒ Jogkörnyezet figyelembe vétele ⇒ Projekt sajátosságok figyelembe vétele A Különös Feltételek alcikkelyeinek előállítási módjai: ⇒ Az Általános Feltételek Alcikkelyének ÁTFOGALMAZÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE ⇒ Az Általános Feltételek Alcikkelyének ⇒ Új Alcikkely
TÖRLÉSE HOZZÁADÁSA
A Különös Feltételekben szereplő minden „változtatás” (azaz az Általános Feltételek adott Alcikkelyeinek változtatása) esetében elengedhetetlen „magyarázó” szöveg hozzáadása, amelyben meg kell adni a változtatás lényegét (pl. „törlés”, „kiegészítés” stb.) E nélkül a kívánt változtatás használhatatlan, hiszen nem egyértelmű, hogy mi a szerződő Felek szándéka az adott Általános Feltételekben szereplő Alcikkellyel (nem mindegy pl., hogy az adott Alcikkely teljes szövegét töröljük, és a Különös Feltételekben megadott megszövegezés a helyébe lép VAGY a Különös Feltételek adott szövege kiegészíti az Általános Feltételek vonatkozó Alcikkelyének szövegét)! MINDEN ESETBEN KÜLÖNÁLLÓ DOKUMENTUM!
Az Ajánlati Nyilatkozat Függeléke Szerepe a Szerződés lényeges adatainak paramétereinek egy helyen történő összegyűjtése Itt kell megadni az összes, a Szerződés lényegi elemét képező adatot (pl. megvalósítás időtartama, jótállás időtartama, kötbér mértéke és határértéke, Szakaszok meghatározása, előleg mértéke, visszafizetésének feltételei stb.)
Minden egyes tétel pontos Alcikkely szám hivatkozást tartalmaz Tehát minden egyes szerződéses paraméter megnevezése mellett fel kell tüntetni a pontos Alcikkely hivatkozást, amelyben az adott szerződéses paraméter alkalmazásának feltételei találhatók.
12/13
2. Előadás
„Jogvesztő” tételek (Pl. „Előleg” – ha nincs meghatározva a mértéke, akkor nem jár) A FIDIC szerződéses feltételek számos esetben olyan módon biztosítanak „opciós” lehetőséget bizonyos szerződéses lehetőségek alkalmazására, vagy kiküszöbölésére, hogy a megszövegezés szerint amennyiben az adott paraméter az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében megadásra kerül, úgy az adott Alcikkely (tehát az alkalmazás feltételei) érvényesek és figyelembe veendők, ellenkező esetben az adott szerződéses lehetőség nem érvényes, azaz figyelmen kívül hagyandó. Ennek két jelentősége is van: Egyrészről: ha a Függelék nem tartalmazza az adott paramétert, akkor az Alcikkely „automatikusan kioltódik”, azaz figyelmen kívül hagyandó, tehát nem szükséges még a törlése is, ha a Felek nem kívánják alkalmazni. Másrészről ez kellő óvatosságra is int, a szerződéses feltételek összeállítójának nem szabad elkerülnie a figyelmét, ha az adott feltételt/ paramétert alkalmazni kívánja, akkor mindenképpen meg kell adnia a vonatkozó adatot a Függelékben (ellenkező esetben automatikusan figyelmen kívül hagyandó)!
--X—X—X--
13/13
