A kis- és közepes vállalkozások gazdasági sajátosságai. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005

A kis- és közepes vállalkozások gazdasági sajátosságai Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005.

Széchenyi István Egyetem

A kkv-k definíciója

A kkv rövidítés • • • • •

kis- és közepes vállalkozás kis- és középvállalkozás Small and Medium-sized Enterprise – SME Small and Medium-sized Business – SMB Kleine und mittlere Unternehmen – KMU

2



A kisebb vállalati méretbe sorolás kritériumai (1999-től 2004-ig) mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

foglalkoztatott létszám

<10

<50

<250

éves nettó árbevétel

<700 millió Ft

<700 millió Ft

<4 milliárd Ft

mérlegfőösszeg

<500 millió Ft

<500 millió Ft

<2,7 milliárd Ft

Forrás: 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

3



A kisebb vállalati méretbe sorolás kritériumai (2005-től) mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

foglalkoztatott létszám

<10

<50

<250

éves nettó árbevétel

<2 millió €

<10 millió €

<50 millió €

mérlegfő-összeg

<2 millió €

<10 millió €

<43 millió €

+ függetlenségi kritérium Forrás: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

4



Eltérő KKV értelmezések • törvényi szabályozás ⇔ KSH és APEH adatszolgáltatások • a mikrovállalkozás KKV ?

5

Vállalkozások Mo-n


A vállalkozások száma Mo-n (2006-ban) • regisztrált gazdasági szervezetek száma: 1 millió 300 ezer • regisztrált vállalkozások száma: 1 millió 200 ezer (regisztrált gazdasági szervezetek – költségvetési, társadalombiztosítási és nonprofit szervezetek)

• működő vállalkozások száma: 700 ezer – vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók – jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társas vállalkozások – volt árbevétele vagy foglalkoztatottja

6



A működő vállalkozások száma Mo-n (2000-2006)

7



A működő társas és egyéni vállalkozások száma Mo-n (2000-2006)

8



A vállalkozások megoszlása 2000-ben és 2006-ban

9



A KFT-k és Bt-k számának alakulása (2000-2006)

10



Vállalkozások főtevékenységük szerint

11



A 2001-ben újnak minősülő vállalkozások túlélése

12


A kkv-k aránya a hazai vállalatok között

A működő vállalkozások megoszlása vállalati méret szerint Mo-n (2006-ban) kisvállalkozás; 4,21%

középvállalat; 0,72%

nagyvállalat; 0,13%

2-9 fő foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozás; 27,8%

0-1 fő foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozás; 67,14% Forrás: KSH

13


A kkv-k aránya Európában

A vállalkozások megoszlása az EU-ban (EU27) vállalati méret szerint (2005-ben) kisvállalkozás; 6,9%


nagyvállalat; 0,2%

mikrovállalkozás; 91,8%

Forrás: EUROSTAT

14


A kkv-k aránya Európában

A vállalkozások megoszlása az EU-ban (EU27) és Mo-n kisvállalkozás; 4,21%


nagyvállalat; 0,13%

kisvállalkozás; 6,9%


nagyvállalat; 0,2%



mikrovállalkozás; 91,8%

15



A regisztrált és működő vállalkozások száma Magyarországon vállalkozási formánként (2004-ben) Vállalkozási forma

Regisztrált

Működő

Aktivitási arány

egyéni vállalkozás

717323

456077

64%

betéti társaság (bt.)

219023

185211

85%

7725

6460

84%

209720

183286

87%

részvénytársaság (rt.)

4357

3788

87%

szövetkezet

6532

5219

80%

összesen*

1 198 628

871 956

73%

közkereseti társaság (kkt.) korlátolt felelősségű társaság (kft.)

*A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz (pl.: építőközösség, társasház), ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival Forrás: KSH

16



A működő vállalkozások százalékos aránya létszám-kategóriánként és jogi formánként (2004-ben) Vállalkozási forma

0 fő

1–9 fő

10–49 fő

50–249 fő

250 fő és több

egyéni vállalkozás

34,7

61,5

8,1

0,9

0,1

bt.

28,6

19,1

10,4

1,9

1,6

kkt.

0,8

0,7

0,7

0,1

0

kft.

22,3

17,7

73,9

71,2

50,4

rt.

0,2

0,2

3,4

18,7

46,3

szövetkezet

1,1

0,2

2,9

6,7

1,2

összesen

100

100

100

100

100

Forrás: KSH

17



A hazai, legalább öt főt foglalkoztató cégek éves nettó árbevétele millió Ft-ban (2004-ben) >=700 >=500 és <700

<20

>=300 és <500 >=20 és <50

>=50 és <300 Forrás: KSH

18

A kkv-k gazdasági felértékelődése


A kkv-k gazdasági felértékelődésének legfőbb okai • • • •

outsourcing (termeléskihelyezés) fogyasztói igények növekvő szegmentáltsága lokális piacok igényeinek kielégítése a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulása

kisebb méretű, rugalmasabb vállalatokra helyeződik a hangsúly 19

A kkv-k gazdasági felértékelődése


A kkv-k csoportosítása célpiacaik és jövedelemforrásaik alapján • multinacionális nagyvállalat termelési értékláncának valamely pontján beszállítóként működő kkv; • globális piacon működő, önállóan vagy más kkv-kkel együttműködő innovatív termékkel vagy szolgáltatással rendelkező kkv; • lokális piacon tevékenykedő kkv, amely a helyi igényekre specializálódik. niche piacokra való koncentrálás 20


A kkv-k gazdasági szerepe

A kis- és közepes vállalkozások gazdasági súlya (2003-ban) mikrovállalkozások

kisvállalkozások

középvállalkozások

kkv-k összesen

nagyvállalkozások

GDP-hez való hozzájárulás

18,3%

16,0%

18,3%

52,6%

47,4%

foglalkoztatottak aránya

37,8%

17,7%

15,9%

71,4%

28,6%

exporthoz való hozzájárulás

1,1%

7,7%

13,9%

22,7%

77,3%

Forrás: KSH

21



A kis- és közepes vállalkozások termelési tényezőkhöz való viszonya • mikrovállalkozások összes tőkéje az összes vállalkozás tőkéjének 18%-a • mikro-, kis- és közepes vállalkozások összes tőkéje az összes vállalkozás tőkéjének 48%-a • magas munkaerő-intenzitás • alacsony tőke-intenzitás tőkekímélő tevékenységi körök (pl.: kereskedelem, a járműjavítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, építőipar és a mezőgazdaság)

22



A kkv-knál alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági áganként, 2007-ben

23



A kkv-k foglalkozatásban betöltött szerepe néhány iparágban Európában (EU27) 2006-ban

24

A kkv-k innovácói


Az innováció értelmezése Def.: „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában a menedzsmentben a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” (Európai Bizottság 2004) 25

A kkv-k innovácói


Az innováció értelmezése • a gazdasági növekedés motorja (Schumpeter 1934) • a vállalat valamilyen újítást hajt végre, amely értéket teremt • a versenyben maradás feltétele

26


A kkv-k innovácói

Az innovációi megjelenési formái (Schumpeter 1934) • • • • •

új termékek bevezetése új termelési módok kialakítása új piacok megnyitása új beszerzési források megnyitása a meglévő szervezetnek feladatokhoz jobban illeszkedő átszervezése

27


A kkv-k innovácói

Az innovációi megjelenési formái (OECD–Eurostat 2005)

•

termék innováció – áru – szolgáltatás

•

folyamat innováció – termelési, gyártási módszer – logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszerek – egyéb folyamatokat támogató módszerek

•

szervezeti-szervezési innováció – – – –

•

vezetői irányítási módszerek, eljárások döntéshozatali módszerek, eljárások munka szervezése, munkahelyi szervezet és szervezeti struktúrában külső kapcsolattartás

marketing-innováció – – – –

csomagolás termék piacra dobása termék reklámozása árképzés

28

A kkv-k innovácói


Az innovációk és az IT-beruházások közötti kapcsolat • egy új informatikai rendszer bevezetése is rendszerint innovációként értelmezhető • másfelől a legtöbb mai termelési-szolgáltatási innováció valamilyen módon informatikai támogatást igényel • az informatika területén végrehajtott innovációk hatása késleltetett (tanulási folyamat)

29

Az innovációk és az IT-beruházások közötti kapcsolat


30



31



32



* a terméktervezéssel kapcsolatos újításokat a termék innovációk közé soroljuk 33


A kkv-k innovácói

A kkv-k innovációi (a közelmúlt hazai kutatásai alapján) • innovációs folyamatokhoz a nagyvállalatok meghatározó szerepe mellett a kkv-k is jelentősen hozzájárulnak (Kállay–Imreh 2004) • innovációik jellemzően kisebb léptékűek (Varga 2005) • innovációik a legtöbb esetben csak termékmegújításokat jelentenek (Varga 2005) • a kkv-k új vagy jelentősen megújított termékei és szolgáltatásai a nettó árbevételnek csak viszonylag alacsony százalékát képviselik (Inzelt–Szerb 2003; Csizmadia–Grosz 2006) 34

A kkv-k innovácói


Az innovációk megvalósításának módozatai A belső erőforrások bevonása alapján: • saját szakembergárdájával megvalósított innováció • külső partner megbízása („megvásárolt innováció”) • külső partnerrel közösen együttműködve megvalósított innováció Az újdonság foka alapján: • abszolút innováció (nóvum a piacon) • relatív innováció (csak a vállalat számára új) 35

ál ta vá kia Ro m Le á ni tt o a rs zá g B ul gá r ia

zlo

M

20%

S

Né m et or sz ág Iz la nd D án Au i a sz t ri Íro a r Lu szá xe g m bu rg B el g És iu zt m or Sv sz á g éd or sz ág N ag C ip r yBr us ita n Fi nn nia or s Po z ág rt u G ör gá li a ög or O s zá la sz g or sz ág S No pa rv ny ég ol ia or s C se z á g ho rs zá H g o Fr l an land cia ia or sz ág Li tv á Sz nia Le lo ng v én ye i lo a M ag rs z á ya ro g rs zá g

A kkv-k innovácói Széchenyi István Egyetem

Az innovációs aktivitást mutató kisvállalkozások aránya Európában (2002-2004)

100%

80%

60%

40%

17%

0%

36

Né m et or s S vé z ág do rs zá g B el gi um Í ro rs zá Au g s Lu z t ri xe a m bu rg C ip Po rus rtu F i gá l ia nn or sz ág Iz la nd D És á n ia zt or sz ág No rv O é la s z gia N o ag rsz yá Br g Fr ita an nn ci ao ia rs C zá se g ho rs zá H g Sp olla an n yo dia lo r G ör sz á ög g or sz ág Li tv á Sz n i a Le lov ng é y e nia lo rs zá S g M zlov ag ák ya i ro a rs zá g M Le á lt tt o a rs zá g Ro m án ia B ul gá r ia

A kkv-k innovácói

40%


Az innovációs aktivitást mutató közepes méretű vállalatok aránya Európában (2002-2004)

100%

80%

60%

30%

20%

0%

37

A kkv-k közötti szinergiák


A vállalkozások közötti szinergiák eredete • nő a globális verseny • kommunikációs ktg-ek csökkennek • a különböző vállalatok nem csak versenytársak, hanem kölcsönösen előnyöket is nyújthatnak egymásnak • stratégiai szövetségek köthetők • hálózatosodás és klaszteresedés • javulhat az információkhoz való hozzájutás 38


• • • • • • • • • • • •


A stratégiai szövetségek kialakításának főbb motivációi

költségek és kockázat megosztása pótlólagos erőforrások és beruházások kiváltása méretgazdaságosság, optimális gyártási sorozatnagyság beszerzés hatékonyságának javítása, a szállítóktól függés csökkentése. kapacitásfelesleg lekötése, kapacitáshiány megszüntetése belépés új piacokra, hozzájutás új elosztási csatornákhoz új technológiák alkalmazása, a technológia-transzfer gyorsítása komplementer ismeretek, új menedzsment módszerek elsajátítása versenypozíció javítása piaci korlátok leküzdése, új piacok meghódítása diverzifikáció, termékkínálat kiegészítése 39 „divathullám” követése a stratégiai szövetségek megkötésével.



Hálózatosodás és klaszteresedés Klaszteresedés: egyazon iparághoz tartozó cégek és üzleti partnereik, valamint kapcsolódó intézmények térbeli koncentrálódása Vállalati hálózatok: egyazon iparághoz tartozó cégek és üzleti partnereik, valamint kapcsolódó intézmények együttműködése (nem kötődnek feltétlenül a regionális dimenzióhoz).

40



A klaszterek és a hálózatok közötti különbségek Tagság

Versenyhelyzet

Kapcsolatrendszer

Hálozatok

a tagok szerződéses viszonyban állnak

elsődleges az együttműködés

csak vállalatok alkotják

Klaszterek

a kapcsolatrendszer túlmutat a szerződéses viszonyon, informális kapcsolatok

működésüket általában a vállalatok mellett a kooperáció mellett általában a rivalizálás is jelen intézmények, van szakmai szervezetek is segítik 41



PANAC – Pannon Autóipari Klaszter

42



PANAC – Pannon Autóipari Klaszter Alapítók (2000 december): • Audi Hungária Motor Kft., Győr • Citibank Rt., Budapest • GM-Fiat Worldwide Purchasing Opel Magyarország Üzleti Szolgáltatások Kft., Szentgotthárd • HVB Bank Hungary Rt., Budapest • Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., Budapest • LuK Savaria Kft., Szombathely • Magyar Suzuki Rt., Esztergom • Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Sopron • Opel Magyarország Autóipari Kft. , Szentgotthárd • Rába Járműipari Holding Rt., Győr • Siemens Rt., Budapest • Széchenyi István Egyetem, Győr 43



44



Pannon IT Klaszter Alapítók (2008 augusztus): • • • • •

forgalmazók és eszköz-, valamint megoldásszállítók rendszerüzemeltetők szoftverfejlesztők informatikát oktatók elektronikus azonosítással vagy beléptető rendszerekkel foglalkozók • IT-tanácsadók • designkészítésre fókuszálók • informatika HR területén működő cégek

45



Pannon IT Klaszter Alapító tagok (30 db): • • • • • •

Széchenyi István Egyetem Szintézis Kft. Szintézis-NET Kft. Albacomp Zrt. Comp-Sys Kft. számos KKV

46



A kkv-k közti szinergiák jelentősége „Gyors és nagy hal” hasonlat: • a nagy és gyors hal megeszi a kishalat • a globális versenyben a nagyobb, globális potenciállal rendelkező vállalatok le tudják győzni kisebb versenytársaikat „Delfin raj” hasonlat: • a csapatban élő delfinek túlélését csapaterejük erősíti fel • egy csapatban élő delfinraj sokkal töbre képes, mint amire a delfin egyedül lenne képes • az intelligens kisvállalatok kooperációi versenyképesek a nagyokkal való versenyben, sőt vannak előnyeik is

47



A kis- és közepes vállalkozások közötti szinergiák dimenziói • • • • • • • • •

a kisvállalkozás is él az outsourcing eszközével kölcsönös tanácsadás szerszám-, gép-, vagy pénzkölcsönzés üzletszerzés közös beszerzés vagy értékesítés közös marketing HR-együttműködés közös kutatás-fejlesztés stb. 48



A kis- és közepes vállalkozások közötti szinergiák 2003-ban • Informális – kkv-k 51%-a

• Formális – kkv-k 27%-a

Forrás: GKM

49

A kkv-k támogatása


A kkv-k támogatása • a 90’-es évek előtti nemzeti gazdaságpolitikában nagyvállalati érdekek domináltak • ’90-es évektől kezdődően: paradigmaváltás a vállalkozásfejlesztési és támogatási politikában • ez vezetett a vállalkozás-fejlesztési és támogatási politikában bekövetkezett paradigmaváltás ma a kkvszektor rendkívüli prioritást élvez (gazdaságban betöltött szerep) • egy régió tartós gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen az ott tevékenykedő kkv-k megerősítése, fejlesztése • a kkv-k támogatásának egyik legfontosabb terepévé a regionális politika vált 50



A kkv-k támogatásának lehetőségei Beavatkozás módja szerint: • kedvező üzleti feltételek kialakítása (országos v. regionális szint) • intervencionalista gazdaságpolitika

Beavatkozás szintje szerint: • mikroszintű • makroszintű

Támogatás irányultsága szerint: • igényorientált • kínálatorientált 51



Az EU-s támogatások különböző formái és szintjei Támogatások formái: • • • •

pénzügyi támogatások hitelek garanciák vállalkozástámogatási szolgáltatások

Támogatások szintjei: • nemzeti szint • regionális szint 52



Hazai kkv-támogatási programok 2004 és 2006 időszak: • GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) pályázatok • NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) keretében • Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásait felhasználva

• az időszakban megítélt támogatások 8%-át az informatikai célú beruházásokra fordíthatták

53



A hazai kkv támogatási politika fő irányai az IT-beruházások tükrében Az GVOP négy prioritást jelölt ki a támogatások területeként: 1. Beruházás-ösztönzés. 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése. 3. Kutatás-fejlesztés, innováció. 4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. 54



Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés • 4.1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése – 4.1.1. Integrált üzleti rendszerek támogatása – 4.1.2. Elektronikus üzleti, internetes megoldások támogatása a kkv-k és üzleti partnereik közötti kapcsolat fejlesztése érdekében

• 4.2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése – 4.2.1. Főleg kis- és középvállalkozásoknak, illetve róluk szóló üzleti tartalom előállítása – 4.2.2. Egyéb, üzleti célú tartalmak előállításának támogatása

• 4.4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése – 4.4.1. Szélessávú hálózat kkv-k általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban 55



Hazai kkv-támogatási programok 2007 és 2013 időszak: • GOP (Gazdaságfejlesztés Operatív Program) pályázatok • II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében • egyik horizontálisan kezelt területe az információs technológiai fejlesztés

56

Egy megvalósult kkv-támogatási program


e-kereskedelem a versenyképes kisés középvállalkozásokért • • • •

2003 végén indult EU PHARE Előcsatlakozási Alapja – GKM 2 éves program igényorientált támogatás: – – – –

300 kkv kapott pályázat útján támogatást üzleti terv kialakítása webáruház ERP

• kínálatorientált támogatás – kkv portál

57



Hazai kkv portál

58



Hazai kkv portál • • • • •

hírek, információk saját weboldal kialakítása, elhelyezése internetes árukatalógus kialakítása, elhelyezése projektmenedzsment-támogatás üzleti együttműködések kialakítása („zárt”, virtuális közös iroda)

59



Inkubátorházak és innovációs központok szűkebb értelemezés

tágabb értelmezés

• kedvezményes ingatlanbérlet (irodai, termelőcsarnok) • irodatechnikai eszközök és informatikai infrastruktúra kedvezményes biztosítása; • kedvezményes (vagy akár ingyenes) üzleti szolgáltatások nyújtása (üzletviteli tanácsadás, könyvelés, technológiai tanácsadás stb.); • kkv koncentrációja kkv-k együttműködési hálózatának kialakulása (klaszteresedés)

60

A kkv-k finanszírozása


A kkv-k finanszírozása • a beruházási döntéseket külön kell választani a finanszírozási döntésektől • beruházási döntés: a különböző szempontok alapján megvalósításra kerüljön-e egy adott beruházást • finanszírozási döntés: milyen forrásokat sikerül találni a beruházásra – eszközök és a források lejárati struktúrája összhangban legyen • rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben rövid lejáratú források • hosszú távú befektetésekkel szemben hosszú lejáratú források

61



A források csoportosítása Saját forrás • belső finanszírozás • saját maga hozza létre Idegen forrás • külső finanszírozás • tőkepiac

62



Belső finanszírozás megjelenési formái Befektetett eszközök: • immateriális javak • tárgyi eszközök • befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök: • készletek • követelések • értékpapírok 63



Külső finanszírozás megjelenési formái Adósságjellegű, nem intézményes finanszírozási források: • tagi kölcsön • családi, rokoni, baráti kölcsön • szállítói hitelek • vevői előleg • váltó, csekk, kötvény, közraktárjegy Adósságjellegű, intézményes finanszírozási források: • bankhitelek • lízing, faktoring Tőkejellegű finanszírozási források: • tagi tőkeemelés • családi, rokoni, baráti tőkebefektetés • nem intézményes kockázatitőke-befektető (üzleti angyal) befektetése • intézményes kockázatitőke-befektető befektetése

64



A hazai kkv-k százalékos megoszlása tőkeellátottságuk jellemzői szerint (2002 őszén) mikro- és kisvállalkozás ok

középvállalkozások

súlyos tőkehiány

10

11

kis tőkebevonást igénylő

46

44

megfelelő

43

45

összesen

100

100

Tőkeellátottság jellemzője

65



Belső finanszírozás Egy kezdeti életciklusban lévő kkv: • nincs felhalmozott bevétel – befektetett eszköz formájában – forgóeszköz formájában

• nincs feleslegessé vált, magas áron értékesíthető vagyonelem • nincs kellő mértékű adózott nyereség

Ð a belső finanszírozás nem megoldható

66



Külső finanszírozás • a beruházások rendszerint csak így finanszírozhatóak • likviditási gondok: rövid lejáratú hiteligény • beruházások: hosszú lejáratú hiteligény • a külső finanszírozási források rendkívül nehezen szerezhetőek meg

67

A kkv-k külső finanszírozása


Adósságjellegű finanszírozási források Nem intézményes: • üzleti növekedés korai szakaszában jellemző • tagi kölcsön • családi, baráti kölcsön • vevőktől kapott előlegek – a kkv-k ritkábban kapnak vevői előleget

• szállítói hitelek – a kkv-k gyakran kénytelenek szállítói hitelt adni, de ők sokkal ritkábban kapnak

• váltó, csekk, kötvény, közraktárjegy Intézményes: • bankhitel • lízing • faktoring

68



Bankhitel • a külső, intézményes, adósságjellegű finanszírozás legjellemzőbb formája • a bankok a kkv-k hitelezését rendkívül kockázatosnak tartják • a hitel összegét meghaladó fedezetet szükséges • beruházás gazdaságosságának igazolása • a vállalkozás likviditásának és hitelképességének vizsgálata

Ð sok pénzügyi dokumentáció szükséges

69



Bankhitel Problémák: • nincs kellő fedezet • túl magas hitelkamat • nehézkes a szükséges pénzügyi számítások elkészítése • gyenge alkupozíció a bankokkal szemben • hitelbírálat ideje hosszú és költséges • a 2008-ban kialakult pénzügyi válság tovább súlyosbítja a kkv-k helyzetét 70



Tőkejellegű finanszírozási források • tagi tőkeemelés • családi, rokoni, baráti tőkebefektetés • nem intézményes kockázatitőke-befektető (üzleti angyal) befektetése • intézményes kockázatitőke-befektető befektetése

71



Kockázatitőke-befektetések formái Informális (nem intézményesült) ⇒ üzleti angyalok (business angels) Formális (intézményesült) ⇒ kockázatitőke-társaságok

72



A kockázatitőke-befektetések becsült értéke Magyarországon (1998–2004) 35 30

milliárd Ft

25

20 15

10

5 0 1998

1999

2000

2001

Forrás: MKME (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület)

2002

2003

2004

73



A különböző nemzetiségű üzleti angyalok motivációi Magyar

Német

Amerikai

Motiváció Érték

Rang

Érték

Rang

Érték

Rang

Az átlagon felüli megtérülésben bízva

4,64

1.

3,58

3.

3,99

1.

Mert számomra szakmai kihívást jelent

3,93

2.

–

–

–

–

Kedvtelésből, e tevékenység örömet okoz

3,29

3.

4,58

1.

2,43

4.

A jövőbeli osztalékért

2,86

4.

1,16

7.

–

–

Hogy támogassam a fiatal, kezdő kisvállalkozókat

2,29

5.

3,84

2.

2,38

5.

A társadalom számára fontos termékek előállítását segítsem

2,07

6.

2,26

4.

2,20

6.

Adózási megfontolásból

1,71

7.

1,54

5.

2,85

3.

Egy közösség, a társadalom megbecsülésének kivívásáért

1,64

8.

1,46

6.

1,71

7.

Rendszeres kiegészítő jövedelem megszerzése céljából

1,57

9.

–

–

3,47

2.

Forrás: Makra – Kosztopulosz

74



A hazai és európai kkv-k prioritásai a finanszírozás tekintetében 1. belső finanszírozás 2. külső adósságjellegű finanszírozás (bankhitelek) 3. külső tőkejellegű finanszírozás

75


Összefoglalás

A kis és középvállalatok kapcsolata ill. ellentétei nagyvállalatokkal, és a nemzetközi cégekkel. Terület

KKV

Nagyvállalat

Management (vállalat vezetés) tapasztalat képzettség nyelvtudás kapcsolatrendszer

kezdetleges jó gyenge kialakulófélben

kiváló jó mindennapos kialakult

Gazdasági / könyvelési tapasztalat képzettség

alakulófélben megfelelő

kiváló kiváló

Jogi tapasztalat képzettség

gyenge jó

jó jó

76


Összefoglalás

A kis és középvállalatok kapcsolata ill. ellentétei nagyvállalatokkal, és a nemzetközi cégekkel. Terület

KKV

Nagyvállalat

Gyártási tapasztalat képzettség utánpótlás

tanulóidőszak áttekinthetetlen sok probléma

kiváló jó jó

Kereskedelemi tapasztalat képzettség utánpótlás nyelvtudás kapcsolatrendszer

gyenge javul javul javul kezd kialakulni

kiváló jó jó mindennapos tudás kiváló

Banki támogatás pénzügyi egyéb

gyenge közepes

kiváló jó

Jövőkép

nem minden esetben látható

előre kidolgozott

77

A kis- és közepes vállalkozások gazdasági sajátosságai. Erdős Ferenc Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék 2005

Recommend Documents