A Király utca sötét bugyrai

A Király utca sötét bugyrai Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu)

A Király utca sötét bugyrai

2014 július 18. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Akár a Pokol kapujaként is jellemezhetnénk a pesti zsidónegyed fő utcáját, ahol nemcsak az ország szürkeállományának színe-java, hanem számtalan gyilkos, örömlány, strici és leánykiárusító is élt.

1. oldal (összes: 14)


Az ördög jobb és bal szeme (Grafika: Falanszter.blog.hu) Kultúrtörténeti-építészeti túra a legpestibb utca babonás lakói között a Niebelungok gyűrűjétől a sorsanalízisig.

Az Anker-palota (Király utca 2-4.) Az 1910-ben felavatott Anker-palota helyén korábban az örmény származású bobdai Gyertyánffy István tanügyi író ingatlana állt, amelyet 1864-ben bővíttetek ki négyemeletes bérházzá. A „Fehér lúdként” is ismert épület arról volt nevezetes, hogy itt szedtek először Budapesten kapupénzt, illetve szintén itt tüntették fel először a kapualjban a lakók névsorát. A ház földszintjén működött a Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza és a csak „zsidó kávéházként” emlegetett „Herzl”, amelyet a család Zsófia nevű lánya üzemeltetett. Ez a feketéző volt a pesti házasságszerzők, vagyis a sadchenek törzshelye, ahol jó pénzért szinte mindenkinek találtak eladósorban lévő szép, de szegény, illetve csúnya, ám de gazdag feleséget. 1887-ban itt alakította ki a város legfélelmetesebb kerítőnője, a „török nő” néven ismert Grosszmann-né is a lányfuttató központját, amelyet a prostitúcióban érdekelt Thaisz Elek rendőrkapitány és mulatósnéból lett feleségével, Reich Fáni közreműködésével működtettek. A kávéház ennek ellenére nem kupleráj volt, hanem csak a Groszmann-Thaisz-féle maffiaszövetség által anyagilag jelentős hasznot hozó leánykiárusító központ.



Az Anker-udvarként is ismeretes Gyertyánffy-ház (Főtó: Vasárnapi Újság, Urbface.com) Szintén 1864-ben költözött be a házba az Anker Biztosító Társaság Rt. első magyarországi fiókja, amely után a pestiek Anker-udvarként ismerték az épületet. Miután felépült a ma is látható palota, Pfeifer Ignác vegyészmérnök vezetése alatt az Anker köz 2-ben 1910-ben kezdte el a működését a szabadkőműves szellemiségű Galilei Kör. Már csak az épület nagysága miatt is, a hatalmas méretű bérháznak rengeteg híres lakója volt, akik közül érdemes megemlíteni Buzágh Aladár Európa-hírű kémikust, akadémikust, Szondi Lipót a sorsanalízis kidolgozóját-, akinek ösztöndiagnosztikai tesztje Szondi-teszt néven vált világhírűvé, Hofi Géza humoristát, Polónyi Gyöngyi, Békés Itala és Rátkai Márton színészeket.



A Gyertyánffy-ház helyére felépült Anker-palota (Fotó: Urbface.com)

A Pisztory-bérház (Király utca 6.) Az „U” alaprajzú emeletes házban 1809-től működött az orosz pogromok elől Pestre menekülő lengyel és galíciai haszid (később kisázsiai és spanyol szefárd) zsidók első zsinagógája, amelyet 1839-ben bővítettek ki egy kisebb kapacitású szegényházzal és egy kórházzal. Pisztory Jakab városi tanácsnok özvegye1888-ban vette meg, majd még ebben az évben fejlesztette át eklektikus stílusúra ingatlanát Hubert József és Móry Károly építőmesterek terve alapján. A ház nevesebb lakója volt 1899-től 1910-ig Baumhorn Lipót építész, akinek nagy kupolájú, szecessziós jellegű zsinagógatervei (pl.: Brassó, Esztergom, Fiume, Szeged, Nyitra, Temesvár, Újvidék, Újpest) egyedülálló iskolát teremtettek Európában



A Pisztory-bérház napjainkban (Fotó: Urbface.com)

A Central Passage (Király utca 8-10.) A spanyol FADESA 2006-ban adta át a két utcára néző három foghíjon terpeszkedő 270 lakásos társasházat. A monstrum helyén 1975-ig három bérház állt. A Király utca 8-as számú kétemeletes házat még 1888-ban Glatz Ede újságíró, a Pester Lloyd szerkesztőjének felesége építette, amelynek az aljában működött Sternberg Józsefné héber nyelvű könyv- és rituális jellegű tárgykereskedése. Ezt a házat 1918-ban vásárolta meg Friedmann Adolf „a nagy mulattatókirály”, aki korábban a városligeti Ős-Budavára és az Amerikai Park szórakoztatóközpontoknak volt a bérlője, illetve az ő pénzéből épült fel a Parisiana Mulató és Orfeum is, amely ma Új Színház néven üzemel. A Király utca 10-es számú ház helyén álló háromemeletes házat 1891-ben vette meg Frankl Adolf rabbi, a Budapesti Ortodox Izraelita Hitközség és a Jeruzsálemi Magyar Kolél elnöke. Ennek az épületnek volt a lakója Beck Ödön fényképész, a Rákóczi úti Ámor mozi alapító-igazgatója.A Paulay Ede utca 3. alatti házban 1892-ig élt Zwack József, a Josef Zwack und Comp. Cég alapító-igazgatója, akinek Unicum nevű likőrgyára ekkor mér a Marokkói-udvarban (ma Erzsébet tér) működött.



A Central Passage (Fotó: Urbface.com)

A Gömöry-ház (Király utca 12.) Az 1813-ban felavatott klasszicista stílusú emeletes házat Pollack Mihály tervezte Gömöry Károly gyógyszerész megbízása alapján. A városi tanácsosként, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ludovika építésének kurátoraként is aktív patikus a kaputól jobbra elnyúló épületrészben alakíttatta ki a „Szentlélek” nevű gyógyszertárát, amely Pest harmadik patikája volt. Az intézményt 1853-ban vásárolta meg Török József gyógyszerész. A patikusokon kívül az épület neves lakója volt Jakobovics Fülöp orvos, az 1805-ben alapított Zsidókórház főorvosa, aki 1840-ben elérte az Országgyűlésen, hogy a zsidók is vehessenek ingatlant. Rajta kívül szintén itt hajtotta le álomra a fejét Szigeti Jenő festőművész, a nagybányai festőiskola egyik maghatározó személyisége, akit 1944. november 16-án hurcolták el innen a nyilasok, hogy életét egy német koncentrációs táborban fejezhesse be.



A Gömöry-ház egykor és napjainkban (Fotó: BTM, Urbface.com)



A Freund-bérház (Király utca 14.)

A ház helyén korábban egy háromemeletes ház állt, amelyet 1865-ben adtak át Unger Henrik kovácsmester megrendelésének és Pán József terve szerint. A ház leghíresebb lakója Reich Koppel Károly királyi tanácsos, felsőházi tag, Budapest ortodox főrabbija volt. Az ő tevékenységének volt köszönhető, hogy a budapesti ortodox hitűek felépíthették a Kazinczy utcai templomukat és több tucat felekezeti iskolájukat, valamint népjóléti intézményüket. (A néhai főrabbi egyik unokája, az Izraelben élő Reich Jichak vegyészmérnök egyébként komoly szerepet kapott a Holttengeri tekercsek vegytani elemzésében.) Az épület aljába 1871-ben költözött be Freund Ödön cukrászdája, amely az évek elteltével annyira sikeres és látogatott intézmény lett, hogy fia, Freund Sándor vezetése alatt a családi üzem 1903-ra már Első Budapesti Teasütemény és Bisquitgyár néven forgalmazta termékeit, amelyeket a ház aljában 11 munkagéppel és 3 nagy elektromos motorral állítottak elő. Az anyagi sikernek köszönhetően Freund Sándor a korábbi főfalakat megtartva 1909-ben teljesen átépítette a házat Ágoston Emil terve szerint.

A Freund-bérház napjainkban (Fotó: Urbface.com)

A Ganz Transelektro Irodaház (Király utca 16.) Az „L” alaprajzú Polczer-házat 1869-ben vásárolta meg Dobler János építési nagyvállalkozó, hogy a szomszédos, szintén nagyon keskeny kiosztású Fleischmann-telken álló házzal egybeépítve és átépítve egészen a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcáig kibővíthesse tulajdonát. A Limburszky József terve alapján 1872-ben félig-meddig átadott kétemeletes ingatlant lényegében átjáróháznak építették meg-, amelyet a pestiek annak ellenére csak Dobler-bazárnak hívtak, hogy az építtető önhibáján kívüli 1875-ben már csődöt jelentett. A ház a Paulay Ede utcai, telekkönyvileg is megkülönböztetett északi szárny kivételével az Általános Osztrák Földhitelintézet tulajdona lett.





Az adásvételt követően azonban a bank nem az építkezés folytatása mellett, hanem az ingatlan teljes átépítése mellett döntött. Bukovics Gyula terve alapján a 125 méter hosszú átjáróházat két darab, 6 méter széles nyolcszögletű belső térrel osztották fel. Az 1876-ban, más források szerint 1890-ben újra felavatott, a pestiek által még mindig csak Dobler-bazárnak hívott neoreneszánsz stílusú ház már a kezdetektől fogva hírhedt, veszélyes és mocskos épületkomplexumnak számított, amelyet nem az udvarokra néző mosóintézetek, vasalószobák és Baumgarten Ármin szemfedélkészítő boltja miatt ért el-, hanem a Krúdy Gyula által is megírt Ármin intézményről. Az Etablissement Ármin nevezetű szórakoztatóközpont ugyanis bár éjszakánként zenés bohózatokkal, Anna Rieder stájer csalogánnyal, a Singer fivérek zsidó tánckvartettjével, illetve Magyarország vezető színész-énekesével, Baumann Károly magyar nyelvű sanszonjaival, kupléjaival kápráztatta el a nagyérdeműt, hanem olcsón dolgozó örömlányaival is, amely 1896-ban a „lapostetű és a kankóinvázió” miatt azonnali bezárást vont maga után. Tetézte a bérházként működő bazár rossz hírét, hogy 1938. január 31-én az akkor 54 éves Kovarcz Imre Károly pénzügyi segédtitkár megmérgezte a feleségét, Einrich Amáliát, aki február 3-án át is adta a lelkét Teremtőjének. Az Országos Magyar Katolikus Eszperantó Egyesület „Katolikusok Csillaga” című havilapjának főszerkesztője egyébként csak annyit csinált, hogy a felesége által az ebédlőszekrényben tárolt „Veramon” nevű altatót kicserélte egy Hydrargyrum Sticianatum nevű pasztillára, amelynek higany alapanyaga három nap alatt teljesen felmorzsolta a nő szervezetét. Bár a bíróság felmentette a „példás előéletű” Kovarczot a gyilkosság vádja alól, 1947-ben az ügyészség azért fogta ismét perbe népellenes bűntett miatt a méregkeverőt, mert a rendőrség azt hitte, hogy rokona és bűntársa volt Kovarcz Emil nyilas politikus, a Szálasi-kormány tárca nélküli miniszterének. A félreértés hamar kiderült. Bár a Dobler-bazár első emeletén a Titen Emesz nevű zsidó ortodox imaház működött, a bérháznak több ismert lakója is volt. 1879-től például itt élt Tenczer Pál Keszthely országgyűlési képviselője, aki többedmagával megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet, a „Magyar Ifjúság” és a „Magyar Izraelita” című hetilapokat, mely utóbbi a zsidó emancipáció első szószólója és harcosa volt. A passzázsos bérházat -a Paulay Ede utcai szárny kivételével- 1975-ben bontották le városrendészeti okok miatt. Helyén 2003-ban adták át a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. irodaházát.



A Dobler-bazár helyén most ez a csúnyaság van (Fotó: Urbface.com)

A Steiner-Seidl-bérház (Király utca 18.) Az egykori Latzkovits-házban élt 1876-tól Jálics Kálmán bornagykereskedő, a Magyar Nyugati Vasút igazgatója, illetve 1894-től pedig Jungfer Gyula európai hírű díszműkovács és műlakatos, aki számtalan budapesti köz- és magánépítkezés kapuzatain hagyta ott tehetségének kézlenyomatát. Az épületet 1906-ban vásárolta meg Seidl Emil MÁV vezérigazgató, aki ebben az évben a Maróti Géza szobrász tanítványaival azért vakoltatta ki a ház homlokzatán a két groteszk, germán-azték-maja hatású mitikus arcot és az ablakok felett látható két-két sárkányt, hogy építészetileg is emléket állíthasson fiatalon elhunyt bátyja, Seidl Antal karmester előtt- legalábbis ezt állítja az igazgató "Visszaemlékezéseim" című memoárjában. A New York-ban elhunyt világhírű karnagy ugyanis jelentős szerepet töltött Wagner életében, amikor is a „Niebelung gyűrűje” kottamásolásával hamar megismertette a négy operából álló Ring-ciklust Európában és a tengerentúlon. Seidl Antal később a New York-i Metropolitan állandó Wagner karmesterévé vált, 1897-ig úgy vezényelt le csaknem 500 előadást, hogy mellette a New Yorki Filharmonikusok vezető karmesteri tisztségét is ellátta, a zenekar történetében eddig egyelten magyarként. Koncertdirigensként Dvořák cseh zeneszerző IX. (Az Új Világból) szimfóniájának ősbemutatójával vívta ki a leghangosabb sikert az Egyesült Államokban- erre utalnak a homlokzat aztékos arcai is.



Wagneri hősök aztékos behatással a Steiner-Seidl-bérház homlokzatán (Fotó: Urbface.com) 12. oldal (összes: 14)


A Kollerich-bérház (Király utca 20.) Az 1840 körül épült kétemeletes, későklasszicista-eklektikus stílusú sarokházra 1867-ben építtette rá a harmadik emeletet Kollerich Pál császári és királyi udvari beszállító, a Sodronyszövedék-, Fonadékés Szitaáru Gyár alapító-igazgatója. A terveket Gottgeb Antal építőmester készítette el. A sarokházat 1884-ben vásárolta meg Fried Adolf nap- és esernyőkészítő gyáros. Az épület egyetlen híres lakója -igaz még pályakezdőként- 1876-tól nemes zimonyi dr. Schwarcz Ármin mérnök volt, aki nemcsak a sárbogárdi és az eperjesi vasútvonalak tervezésénél szorgoskodott, hanem az ő tervei alapján építették fel a Szatmárnémeti melletti Szamos hidat; a budapesti Déli Összekötő hidat; illetve 1889 és 1894 között Fiume új kikötőjét és partfalát a Fiumara-torkolatban. Szintén az ő alkotása volt a szerb hadsereg által 1915. október 23-án felrobbantott zimonyi Száva-híd is-, amely a jó tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően 2 hónap alatt helyre tudtak állítani a magyarok. (Ennek a mérnöki bravúrnak köszönhetően kapta meg a mérnök a zimonyi előnevet.) Később, 1890-ben megvette a bártfai fürdőkomplexumot, amelyet nemcsak a saját tervei alapján újítatott fel, hanem ki is bővíttette a Széchenyire, a Deákra és az Erzsébetre keresztelt szállókkal, egy új vasútvonallal egyetemben. A hely népszerűségét növelte, hogy 1895-ben Erzsébet királyné, Sisi is itt kúráltatta magát. A bérházat 2001-ben alakították át 112 szobás hostellé.

A jelenleg hotelként működő Kollerich-bérház (Fotó: Urbface.com)

Jamrik Levente - http://falanszter.blog.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!


A Király utca sötét bugyrai Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


A Király utca sötét bugyrai

Recommend Documents