A szöveget írta • Dúzsi Éva, Széll Szilvia Szakmai lektor • Lukács József, Sisa József Fotó • Bakos Ágnes, Bencze-Kovács György, Mervai Márk, Pető Zsuzsa, Szelényi Károly, Vékás Magdolna, Wachsler Tamás A képeket válogatta • Barta Júlia, Dúzsi Éva, Füzesi Anna Korrektor • Macskássy Zsuzsa | Grafikai tervezés • Környei Anikó A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Országházi séták sorozatában jelent meg Felelős kiadó • Such György
|
Sorozatszerkesztő • Kerekes Margit
A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szakmai programjai keretében készült Igazgató • Bellavics István © Szerzők, 2016
|
© Országgyűlés Hivatala, 2016
Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. ISBN 978 963 9848 75 7
|
ISSN 2416-1594
Nyomta és kötötte a Dürer Nyomda Kft., Gyula
|
Felelős vezető • Fekete Viktor
B E V E Z E TŐ A világ egyik legszebb épületeként számon tartott magyar Országházat bemutató sorozat első kötete a látogatói séta útvonalával ismerteti meg a Kedves Olvasót. Az Országház felépítésének ötlete az 1830. évi országgyűlésen merült fel először. A feladatra a kor neves építészét, Pollack Mihályt kérték fel az 1839–40-es országgyűlés idején. 1840-ben készítette el Országháztervét, de az országgyűlés 1840. május 12-i berekesztéséig már nem tudta azt bemutatni. Pollack tervét három évvel később elvetették, mert inkább egy nemzetközi pályázatot szerettek volna kiírni. Évtizedek teltek el, míg végül 1882-ben a második pályázaton Steindl Imre Alkotmány I. című tervét szavazták meg győztesnek. A pesti Duna-parton, a budai várnegyeddel szemben álló épület a belső díszítéssel együtt összesen tizenkilenc év alatt, 1885 és 1904 között készült el. A neogótikus stílusú Országház méretei tekintélyt parancsolók: 265 méter hosszú, legszélesebb része 123 méter, alapterülete 17 745 négyzetméter, kupolája pedig 96 méterre magasodik a járdaszinttől mérve. A négyszintes épületben 10 belső udvar, 29 kapu, 27 lépcsőház, 19 lift és több mint 200 iroda található. Végtelen hosszúságúnak tűnő folyosórendszerek kötik össze egymással az egyes helyiségeket. A Parlament ma is nyüzsgő, élettel teli ház, elsősorban a törvényhozás otthona.
1. Steindl Imre terve a déli homlokzatról 2. A monumentalitása, szépsége és harmóniája miatt világszerte párját ritkító Országházat mintegy 40 millió téglából építették fel
L át n ival ó k az O rszágházba n
3. A folyosók színes üvegablakaiból a belső udvarokra és a nemzet főterére, a Kossuth térre nyílik szép kilátás 4. Több helyen is a hazánkra jellemző növényvilág virágmotívumai köszönnek vissza, mint például a kovácsoltvas korláton megjelenő mákgubó 5. Igazi, 22–23 karátos aranydíszítésű boltívek alatt sétálhat a látogató a főemeletig vezető lépcsőkön. A boltozatot alátámasztó, végtelen magasnak tűnő pillérek műmárványból, a korlát oszlopai pedig márványból készültek
A XVII-es városi lép csőház A látogatói séta az Országház északi szárnyában található XVII-es városi lépcsőházon keresztül vezet. Az egykori főrendiház melléklépcsőháza gazdag az aranydíszítésben, ezért is nevezte el az utókor „arany lépcsőháznak”. 6
A díszlép csőház Steindl Imre az Országház szimmetriatengelyében elhelyezkedő lépcsőcsarnokot nagy történelmi események színhelyének álmodta meg. Az épület főbejáratát így csak különleges alkalmakkor nyitják ki. Ilyen esemény a magas rangú küldöttségek, világi és egyházi méltóságok látogatása, illetve négyévente az újonnan választott képviselők bevonulása az Országgyűlési Őrség díszelgő sorfala között. A főbejárat nagy állami, nemzeti ünnepségeink idején is nyitva áll. 8
6. Az Országgyűlési Őrség az Országház főbejárata előtt
7. A Kossuth Lajos térre nyíló művészi kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula műhelye kivitelezte 8. A díszlépcsőház teljes pompájában. Az idelátogató magas rangú vendégeket az Országgyűlési Őrség díszőrsége fogadja
9. A gazdagon aranyozott és harmonikus színvilágú lépcsőház grandiózus lépcsőivel a barokk paloták világát idézi 10. Az épület tervezőjének, Steindl Imrének állít emléket a lépcsősor középső pihenőjének egyik fülkéjében elhelyezett mellszobor
A vörös szőnyeggel fedett, fokozatosan kiszélesedő monumentális lépcsőn felfelé haladva feltárul az épület impozáns tere. Az 1896. évi millennium tiszteletére 96 lépcsőfok vezet a kupolacsarnokba. A kupola teljes magassága a járdaszinttől számítva 96 méter. A reneszánsz és barokk paloták világát idéző lépcsőcsarnokra a felhasznált anyagok sokfélesége és színessége a jellemző. A csarnok mennyezetét tartó pillérek közül nyolc sötétvörös színű, egyenként hat méter magas és négy tonna súlyú gránitoszlop tűnik ki. Az Országház építése jótékonyan hatott több hazai iparág fejlődésére is – kifejezett cél volt, hogy lehetőleg hazai gyártóktól szerezzék be az alapanyagokat –, ennek köszönhetően tárták fel például a gyűdi, a vaskohi és a siklósi márványbányákat is. A díszlépcsőház oldalfalainak és a pillérek közötti törpeoszlopsoroknak a nyersanyaga többségében ezekből a bányákból származik. 11
A két középső pillér előtt a lépcsőre lepillantó apródfigurák a koronázási jelvényeket – a Szent Koronát, az országalmát, a kardot és a jogart – tartják a kezükben. A színezett szobrok anyaga horgany (cinkbevonatos bádog). A mennyezeti kazettákban Lotz Károly allegorikus festményei fokozzák a térélményt. A bejárat oldalán A törvényhozás apoteózisa (dicsőítése) című kép látható, melynek középpontjában egy zöld faragott oszlop magasodik. Magyarország legfontosabb törvénycikkei olvashatók rajta, élükön az 1867. évi kiegyezés szövegével. A Magyarország apoteózisa címet viselő képen szintén egyértelmű történelmi utalások figyelhetők meg: a középen látható 12
nőalak, Hungária a címerpajzsot tartja a kezében, lábainál két oldalról Széchenyi István és – feltehetően – Petőfi Sándor vezeti a nemzeti zászlót lengető, lelkes tömeget. A két mennyezetfreskó közötti mezőben Magyarország középcímere látható az angyalfigurákkal. 11. Lotz Károly A Törvényhozás apoteózisa című mennyezetfestménye secco (száraz) technikával készült. Ennek lényege, hogy a porfestéket a teljesen kiszáradt vakolatra hordják fel 12. A díszlépcsőház középső mennyezetképén Magyarország és az egykori társországok – Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume – címerei láthatók, angyalokkal és a koronázási jelvényekkel 13. Magyarország apoteózisa
13
