A K+F minoségének értékelése tudásbázisú szakértorendszerek alkalmazásával
Dörfler Viktor * – Dr. Puskás Sándor ** „A Minoség helyes értelmezése megfogja a Rendszert, megszelídíti, a személyiség igájába hajtja, hogy szabadsága legyen belso céljainak 1 megvalósításához.” A számtalan definíció közül a következoket fogadjuk el. A K+F produktuma valamilyen új ismeret, mely egy kultúrkör problémáira felel, vagy ilyeneket vet fel, és a kultúrkör továbbépülését szolgálja. 2 A muszaki fejlesztés produktuma olyan ismeret, mely kielégíti ezeket, és termékre, technológiára, vagy ezek bevezetésére vonatkozik. Az innováció a K+F hasznosult produktuma. Két jellemzoje van az újdonság és a hasznosság. Jelen van tehát a befekteto, aki az új muszaki vagy más megoldásba beruhá z, mert attól profitnövekedést vár. Így az innovációnak feltétele a K+F produktum, de nem minden K+F produktumból lesz innováció. Egy dolog minosége annak illeszkedése egy vonatkoztatási rendszerbe.3 Így egy-egy dolognak többféle minosége is lehet, annak függvényében, hogy melyik vonatkoztatási rendszerben vizsgáljuk. 4 A statikus minoség az a keret, amelyet az állandó értékek alkotnak, a hagyomány. 5 Ez tartja össze azt az egészet — legyen az egy vállalat, vagy egy társadalom —, melynek értékrendjét megtestesíti. Az emberek a statikus minoségre vannak felkészülve. *
Ph.D. hallgató, Budapesti Muszaki Egyetem, Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék ** Fejlesztési fomunkatárs, MOL Rt. HTTÜ Muszaki Fejlesztés. 1 Pirsig, Robert M.: A Zen, meg a motorkerékpár ápolás muvészete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998. 2 Magyari Beck István: Kreatológiai vázlatok. Aula Kiadó, Budapest, 1980. 3 Magyari Beck István: Múzsák a piacon. Aula Kiadó, Budapest, 1994. 4 A minoség attól függ, hogy mennyire figyelnek oda a dolgozók a munkájukra, egymásra, a vevore. Az odafigyelés megvalósulhat belso vagy külso indíttatásból. Egyszerubb, ha az odafigyelés belso indíttatásból valósul meg, de még mindig jobb, ha kikényszerítjük, mintha nem történik meg. Mindkét esetben szükség lehet viszont az ISO pecsétre. 5 „… a minoség - jó pár megszorítással - azokban az értékekben található, amelyeket gyermekkorom óta tanultam, egész életemben használtam, és semmi kivetnivalót nem találtam bennük.” Pirsig, Robert M.: Lila. Vizsgálódás az erkölcsrol. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998.
A statikus minoség a megtartó ero, a stabilitás. Az ISO 9000 is statikus minoség. A dinamikus minoség az, ami széttöri a statikus kereteket, ami új értéket teremt. 6 A dinamikus minoségre nem lehet felkészülni, de felismerhetjük minden elemi ereju változásban. A dinamikus minoség egy adott terület statikus értékeinek talaján állva, de még gyakrabban attól teljesen elrugaszkodva forradalmian megújítja a területet. A K+F produktumának minosítése Mégis mit vársz tolem? — Nem tudom. Lepj meg! Ha tudnám, mit várok toled, nem volna rád szükségem!7 Egy K+F produktuma akkor jó minoségu, ha számunkra lényeges a kapott új ismeret. Ilyen értelemben jó minoségu lehet a „sikertelen fejlesztés” is, hiszen megismertünk egy (újabb) módot, ahogyan nem lehet. Természetesen nem mindegy, hogy mennyibe került ez az új ismeret, de ez nem minoség kérdése. Ha ezeket figyelembe vesszük is, belesétálhatunk három csapdába: Az elso csapda, hogy nem a K+F produktumát értékeljük, hanem az innovációt. A minosítésre nem csak utólag van szükség, hanem akkor is, amikor arról döntünk, hogy elkezdjünk vagy folytassunk-e valamilyen fejlesztést. Így nem elégséges, hogy akkor mondjunk véleményt, amikor a K+F produktumból már innováció lett. Ha az innováció sikeres, akkor biztos, hogy jó minoségu a mögötte lévo K+F produktum is. Fordítva azonban ez már nem igaz. Az innováció bukását okozhatja valami más is, akkor is, ha a K+F produktum jó volt. Általában elore eldöntjük, hogy mire szeretnénk használni az új ismeretet. A dinamikus minoségu dolgot, a K+F produktumot, akarjuk minosíteni az elore elképzelt felhasználás szemszögébol, ami a statikus minoséghez tartozik. A statikus és a dinamikus minoség nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Kudarcra ítélt minden elképzelés, amely csak az egyikre alapoz. A statikushoz való ragaszkodás vak engedelmességet kíván, kizárja a változást, nem válaszol az ingerekre. A statikustól megcsupaszított dinamikus minoség pedig állandó instabil kapkodást okoz. A minoség a régi és az új, a statikus és a dinamikus küzdelmérol kell, hogy szóljon. Ha a dinamikus minoség szétveri a statikus kereteket, új értékeket, vagy a meglévo értékek más sorrendjét hozza létre. 6 7
Pirsig, Robert M.: Lila. Vizsgálódás az erkölcsrol. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998. Tozsdecápák c. film.
2
Ezeket azonban egy új statikus keretbe kell foglalni, hogy értékrenddé alakulhassanak. Mivel nóvumról van szó, arra kell(ene) felkészülnünk, hogy megtaláljuk a megfelelo fe lhasználást. Ez a dinamikus minosítés. A minoséget megközelíthetjük a folyamat, vagy annak eredménye, a produktum oldaláról. A folyamat oldaláról olyan szempontok merülnek fel, hogy milyen az egyes tevékenységek minosége, milyen hatást gyakorol a folyamat a benne résztvevokre, vagy a környezetre. A produktum a folyamatból származik ugyan, de a folyamat jó (vagy rossz) minoségébol nem következik a produktum jó (vagy rossz) minosége. Ebbol következik a második csapda, hogy a K+F produktuma helyett annak folyamatát minosítjük. Egy gyártási folyamatnál igaz lehet, hogy a folyamat javításával javul a produktum is. A K+F esetében ez szóba sem jöhet. Az nem baj, ha megköveteljük a K+F folyamatának leírását. Valamikor még jó ötletet meríthetünk belole. Az a baj, ha összekeverjük a leírást az eloírással8 , és megköveteljük a fejlesztotol, hogy aszerint dolgozzon. Ennek a csapdának szintén az a lényege, hogy egy dinamikus minoségu dolgot statikusan akarunk minosíteni. Mit is teszünk ilyenkor a fejlesztovel? Arra kényszerítjük, hogy ha valami szokatlant észlel, azt hibának tekintse, találjon rá magyarázatot, gyömöszölje bele a jelenlegi statikus rendszerbe. Pedig „… sok tudományos kérdés egyetlen helyes megoldása sem adódik közvetlenül magukból a módszertani irányelvekbol.”9 Hogyan minosítjük a K+F produktumát? Szempontokat fogalmazunk meg, amik alapján minosíteni fogunk.10 Ezekhez a szempontokhoz valamilyen értéket kell hozzárendelni. Ezeket a szempontok fokozataival jellemezhetjük. Gyakori hiba, hogy érték helyett mértéket rendelünk hozzá. Nem minden mérheto. Fontos, hogy több szempontról van szó, melyeket valamilyen módon együtt kell kezelnünk. Mindegy, hogy egy elore megadott szakácskönyv receptjei szerint súlyozunk, vagy valamilyen vitában döntjük el a minosítést, a háttérben mindig a szempontok közötti logikai kapcsolatok húzódnak meg. A harmadik csapda éppen a szempontok, és a közöttük fennálló logikai kapcsolatok frissességében rejlik. Ha így van, érdemes ezt szem elott tartani, és úgy minosíteni, hogy közvetlenül a szempontokkal, és a logikai kapcsolatokkal 8
Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat, Budapest, 1984. Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat, Budapest, 1984. 10 Minden szempontrendszer statikus, amibol nem következik, hogy kobevésett is. Ha egy új szempontrendszert határozunk meg, az is statikus, de „frissebb hagyományokra” támaszkodik. 9
3
foglalkozunk. Ezek kezelésére alkalmasak a tudásbázisú szakértorendszerek. Használhatjuk mindkét vá ltozatát (a szabályalapút és az esetalapút is), fontos, hogy segítségével követni tudjuk okoskodásunkat. Ha megfeleloen kezeljük is a szempontjainkat és a köztük lévo logikai kapcsolatokat, még nem szabadultunk meg attól, hogy a dinamikus minoséget statikus értékkel (rosszabb esetben mértékkel) minosítsük. Lehetünk a K+F folyamat elején, közepén, vagy végén, elofordulhat, hogy a produktum nem elégíti ki megfogalmazott szempontjainkat. Az ilyen produktumot elvetjük. És lehet, hogy késobb nagyon fogjuk sajnálni! A szakma nagy öregjei gyakran érzik, hogy a produktum nem elhibázott, de kezüket megköti a statikus minosítés, és a fejlesztést leállítjuk. Azután a versenytársunk esetleg éppen ezzel hasít le egy darabot piacunkból. A definiált problématerületen a következo három problémát észleltük: • Nem tudjuk, miként lehet a statikus minosítési szempontok alapján értékelni a nóvumot — a dinamikus minoséget. • Nem tudjuk, hogy egy lazán strukturált K+F folyamatot miként lehet statikus szabályok alapján értékelni. 11 • Nem tudjuk, miként frissítsük a produktum minosítési sze mpontjait. Nyúljunk hozzá a minosítési szempontokhoz Tanulmányunkban csak a harmadik problémával foglalkozunk. Ha egy K+F produktum nem elégíti ki az elore gyártott, statikus minosítési szempontokat, akkor nyúljunk hozzá a minosítési szempontokhoz. Lehet, hogy a szempontok közötti logikai kapcsolatokat kell megváltoztatni, lehet, hogy új szempontokat kell keresni. Mit látunk megoldásnak? Tanulnunk kell! Azt kell megtalálni, mi az, amire jó az újítás. Azokat a szempontokat, amiket kielégít. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy fejlesztés elindítása, vagy folytatása nehéz döntés. Ez nem azért van, mert nagy a tét — ami persze igaz lehet —, hanem azért, mert homályosak az elvárások. 12 Ez gyakran annak a következménye, hogy egy-egy szempontban különbözo szempontokat mostunk össze. Ezek tisztázását megoldhatja a tudásbázisú rendszer.
11
Azt viszont tudjuk, hogy a produktum minosítési szempontjai alapján nem lehet a folyamatot értékelni. 12 Dr. Baracskai Zoltán: A profi vezeto nem használ szakácskönyvet. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesülés, Nyíregyháza, 1999.
4
Így is leírható A következokben a Doctus tudásbázisú szakértorendszer 13 segítségével megmutatjuk, miként juthatunk eléggé informatív szempontokhoz. A minosítési szempontok modellezésére több elképzelés van. Ez a szakértoi rendszer a tudásnak a „ha...akkor” szabályokkal való modellezésén alapul. A legegyszerubben megfogalmazva a kérdés a következo: hogyan kapcsolódnak össze a tudás elemei egy szakérto fejében egy adott pillanatban? Ezek az elemek a szakérto hosszú távú memóriájában vannak. Ezt térképezik fel a „ha...akkor” szabályok. Amennyiben nem akarunk, vagy nem tudunk szabályokat bevinni, de van több tapasztalatunk a K+F produktumáról, és a véleményünk is megvan mindegyikrol, akkor a Doctus tudásbázisú rendszerrel megkereshetjük azokat a „ha…akkor” szabályokat, amik segítségével a már beadott döntések többnyire reprodukálhatók. A MOL Rt. HTTÜ Muszaki Fejlesztés eseteit vizsgálata következo eredményt hozta:
13
Velencei Jolán: Profi tudásrendezo. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtárak Egyesülés, Nyíregyháza, 1999.
5
A létrehozott szabályrendszer azt sugallja, hogy véleményünk ezekkel az egyszeru szabályokkal leírható. Ez nincs mindig így! Ezek a szabályok csak arra utalnak, hogy így is le lehet írni véleményünket. Egy minosítés többféle szabályrend szerrel írható le. Ezek közül kaptunk egyet. Érdemes megvizsgálni a többit is. A szabálykeresést 29 tulajdonsággal indítottuk el, nem biztos, hogy a leginformatívabb is az eszünkbe jutott. És ne felejtsük el, vannak szavakba nem öntheto elvárásaink is. És még ISO- sítható is, ha… Hogy mire lehet esetünkben használni a Doctus-t? Az ISO 9000 szabvány sok helyen írja elo minosítési szempontok használatát. Ezek általában mérheto, de legalábbis számszerusítheto értékek. Nos, mi ebben nem hiszünk! Egy olyan megfoghatatlan, leírhatatlan dologra, mint a K+F eléggé reménytelen dolog számszeru követelményeket meghatározni. Ami pedig nagyon fontos, a szabvány nem ragaszkodik ahhoz, hogy számszeru követelményeket határozzunk meg, csak ahhoz, hogy meghatározzunk valamilyen követelményeket. Ezek helyét pedig átveheti a sokkal ruga lmasabb szakértorendszer. Az ISO nem is követeli meg, hogy számokkal minosítsünk. Rögzíthetjük azt is, hogy a minosítésre mindig a tudásbázisú szakértorendszer segítségével generált szempontokat használjuk. Ha a tudásbázist állandóan bovítjük új eseteinkkel és a rájuk vonatkozó tapasztalatokkal, jó esélyünk van rá, hogy ne vessük el a jó minoségu K+F produktumokat, hogy megtaláljuk azt a szempontrendszert, amit kielégít. Sikerült becsempészni az ISO-ba a dinamikus minoséget! Az ISO ellen gyakran felhozott kifogás, hogy állandóan papírokat kell töltögetni, ahelyett, hogy a munkával foglalkoznánk. Ez így van, de enélkül nem érné el célját — az ellenorizhetoséget. Mi egy ennél sokkal súlyosabb gondot látunk. Nevezetesen a minosítési szempontok kobe vésését. Tanulmányunkban megmutattuk, hogy a tanulékony minosíto képes megváltoztatni ezeket.
6
