A „KÉVE" VEZETÖSEGE: ELNÖK:
SZABLYA F R I S C H A U F F E R E N C festőművész. ÜGYVEZETŐSÉGI
TAGOK:
B E N K H A R D Á G O S T festőművész, L É N Á R D R Ó B E R T festőművész, M U H I T S S Á N D O R festőművész, SIMAY IMRE festő- és szobrászművész. TISZTELETBELI
MÜVÉSZTAGOK:
CSÓK I S T V Á N festőművész, Budapest, Bajza-utca 23., R É T I I S T V Á N festőművész, Budapest, Bajza-utca 23., N A G Y S Á N D O R festőművész, Gödöllő, Erdő-utca 28., R I P P L R Ó N A I JÓZSEF festőművesz, Budapest, I., Kelenhegyí-űt Í2. MŰVÉSZTAGOK :
B E N K H A R D Á G O S T festőművész, alapító tag, a Képzőművészeti Főiskola tanára, Budapest, I., Lágymányosi-utca Í7., B I R K N E R N É R I T T E R M A R G I T iparművésznő, Budapest, VI., Szív-u. 54., C O N R A D GYULA festőművész, Budapest, Margít-körút 5/a, CSULYOK M A R G I T szobrászművésznő, Budapest, Fehérvárí-űt 15/fe, H A R A N G H Y JENŐ festőművész, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, IX., Kinizsi-utca 3Í., HUSZÁR KÁROLYNÉ BÁRÓ A M B R Ó Z Y G E O R G I N A festőművésznő, alapító tag, Berceí, Nógrád megye, K Á R O L Y I LAJOS festőművész, Szeged, Róka-utca 4., K Ö V E S H Á Z I K A L M Á R ELZA szobrászművésznő, Bpest, I.,Vírányosí út 6/a, L É N Á R D R Ó B E R T festőművész, alapító tag, Budapest, V., Nádor-utca 8., SZABLYÁNÉ L O H W A G E R N E S Z T I N festőművésznő, alapító tag, Budapest, VII., Damjanich utca 32., MIHÁLY R U D O L F festőművész, Budapest, I., Virányost-út 2Í., M U H I T S S Á N D O R festőművész, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Miskolc, Csabai-kapu 42. R E M É N Y I J Ó Z S E F szobrászművész, Budapest, Üilőí-út 89/b, R E M S E Y Z O L T Á N festőművész, Gödöllő, 2
SIMAY I M R E festő- és szobrászművész, m. kir. kormánytanácsos, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, II., Eors utca Í2., SZABLYA F R I S C H A U F F E R E N C festőművész, alapító tag, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, VII., Damjaních-u. 32., T I C H Y K Á L M Á N festőművész, Rozsnyó. TISZTELETBELI T A G O K :
BERETVAS HUGÓ D A R U V Á R I Dr. D A R U V Á R Y G É Z A v. b. t. t. LYKA K Á R O L Y Dr. M A J O V S Z K Y P Á L min. tan. LÁSZLÓFALVI Dr. VÉLICS L A J O S N É . A GAZDASÁGI I G A Z G A T Ó T A N Á C S T A G J A I :
BERETVÁS HUGÓ
B O R B Á S LAJOS
FORRÓ RÓBERT SZABLYA J Á N O S ügyvezető-igazgató. Dr. V E R M E S K Á R O L Y jogtanácsos. ELHUNYT TISZTELETBELI MÜVÉSZTAGOK :
H O L L Ó S S Y S I M O N festőművész, f J9J8. május 8. — K Ő R Ö S F Ő I K F I E S C H ALADÁR festőművesz, f 1920. június Í7. — B Á R Ó M E D N Y Á N S Z K Y LÁSZLÓ festőművész, f Í9Í9. április Í7. — SZINYEI M E R S E P A L festőművész, f Í920. február 20. ELHUNYT MŰVÉSZTAGOK :
G Ö R Ö N C S É R G U N D E L J Á N O S festőművész, alapító tag, y Í908. június í3-án. — M Á T É I L O N A festőművésznő, alapító tag, f Í908. október hó 4-én. — S Z Ő R I J Ó Z S E F rendes tag, i Í9Í4. október hó I én a hazáért az uzsokí szoros hősies védelmeben. - T Ó T V Á R A D I K O R N I S E L E M É R N É iparművésznő, rendes tag, f * 9 20. február hó 20-án. — K O N S T A N T I N FRIDA lestőművésznő, alapító tag, f Í9Í8. december hó 29-én. — T I C H Y GYULA festőművész, rendes tag, f Í920. június hó 22-én. ELHUNYT TISZTELETBELI T A G :
LÁSZLÓFALVI Dr, VÉLICS LAJOS, 3
A
NEMZETI
SZALON
IGAZGATOSAGA:
ELNÖK : GRÓF A N D R A S S Y MŰVÉSZETI HORVAI
JÁNOS
GYULA
V. B. T . T .
ALELNÖK: SZOBRÁSZMŰVÉSZ
IGAZGATÓ: DÉRY
BÉLA
FESTŐMŰVÉSZ
IGAZGATOSAGI
TAGOK:
MŰVESZEK : EDVI
MŰPÁRTOLÓK :
ILLÉS A L A D A R
KATONA KÉZDI
NÁNDOR
KOVÁCS
RUBOVICS VAJDA
LASZLO
BAUMAN
MARTON
GELLÉRT
JENÓ
( A L E L N Ö K I T E E N D Ő K K E L MEGBÍZVA)
DR. I L O S V A I
MARK
LAJOS
ZSIGMOND MÜTAROS : KATO
TITKÁR :
KALMAN
BENDE
ÜGYÉSZ : DR. K É P E S S Y
JÁNOS
PÉNZTAROS :
JÓZSEF
WEISER
KALMAN
SOCIETAIRE-TAGOK : BADITZ DÉRY EDVI
ILLÉS
GELLÉRT HORVAI KATONA
4
LÁSZLÓ ALADAR
JENŐ
NÁNDOR
KOVÁCS
LÁSZLÓ
FSZÉKELY -I- S Z I K S Z A Y VAJDA
ALADAR
ELEK
F MEDNYANSZKY RUBOVICS
ÖDÖN
KRIESCH
FÜLÖP
MENDLIK
JÁNOS
KACZIANY KEZDI
R KORÖSFÖI
OTTÓ
BÉLA
LASZLO
OSZKÁR MARK BERTALAN FERENC
ZSIGMOND
ELÖSZO Felemberöltővel ezelőtt csöndben, szinte észrevétlenül alakult meg a . . K é v e " . N e m adott hosszúlélegzetű p r o g r a m m o t , de már első kiállításai nyilvánvalóvá tették céljait s egyben igazoltak is a fiatal egyesület fellépését. A k k o r i b a n n á l u n k is szorgosan elkülönítették egymástol a művészeti technikák a t s a kiállítások s z a k m a k i á l l í t á s o k k á kezdtek válni. M i n d e n , ami művészi iparnak minősíttetett, kikerült az Ullői-útra, a grand art pedig büszkén a Városligetbe vonult. így jutottak például egyazon szobrász kícsinyméretü bronzai az Iparművészeti T á r s u l a t h o z , a n a g y o b b a k a M ű c s a r n o k b a . A n a g y kiállításokon legalabb közös tető alá bocsátották az építészt, a szobrászt, a lestőt, a grafikust, ámde falak, a j t ó k és felíratok által gondosan elkülönítve, mintha fertőzés veszedelmétől t a r t o t t a k volna. Ezt csak azért t a r t j u k megemlítésre méltónak, mert az akkori általános művészeti felfogásról, az akkori erzületröl tesz tanusagot. Szétválasztani, elkülöníteni azt, ami egy közös talajból nőtt ki s ezzel megbontani a művészeti kultúra egységét: ezt a k k o r nem érezték veszedelmesnek, legalább is nem eszmeltek rá. A , . K é v e " épp az ellenkezőre törekedett. S meg is csinálta, tervszerúen, módszeresen és következetesen. Ezen a téren tehát a „ K é v e " eltért a bevett formatói, amit azért h ú z u n k alá, mert egy eltérő művészi felfogás és érzület t a n ú s á g á t l á t j u k benne. De ra kell m u t a t n u n k még valamire. A k k o r i b a n , mikor a „ K é v e " első kiállításait rendezte, sok helyütt g y a k o r l a t t a teljesedett egy előre megszerkesztett esztétikai jelszó, amelynek körülbelül az volt a tartalma, hogy lehetőleg egyirányú stílusban rokonmüvészek m u n k á i t kell egy-egy kiállításban szerepeltetni. N o s , erről az elvről lehet, ha kell, körülményes értekezéseket írni, lehet védeni, lehet t á m a d n i : minket itt csak gyakorlati következményei érdekelhetnek. E g y ilyen k ö v e t k e z m é n y az volt, hogy a „ r o k o n l e l k e k " kezdtek e g y m á s h o z csiszolódni, mint a kavics, amelyet egyazon p a t a k görget tova s kezdtek hasonlítani egymáshoz, mint tojás a tojáshoz. A baj itt az lett, h o g y h a a sok kavics köze g y é m á n t is keveredett, a m e l y természeténél fogva nem csiszolódhatott kaviccsá, egyszerűen kiszorult, mint h a r m ő n í a t l a n rendellenesség. Kiallitasaink lassanlassan nyájkiállitásokká fajultak, ahol sokak szemében érdemnek látszott az 2
5
egyéniség lesurlódása, a feilődesnek másokhoz való simítása, az ön-retouche. Míg tehát a közös művészeti kulturában gyökerező egyes technikákat szorgosan széjjelválasztotta a divatos kiállítási rendszer, addig önkéntelenül is a lélek legfinomabb lírai megnyilvánulásai egy esztétikai rendszer érdekében segítettek legszebb ösztönösségétöl, legértékesebb eredetiségétől megfosztani azáltal, hogy a k ö n n y e n egymáshoz simulok, az egyéni felfogásban gyengék szamára egyengették az utat. A , , K é v e " ebben a kérdésben is éppen az ellenkező meggyőződést v a l l o t t a : kikapcsolta az a priori esztétikai elvet s a művészegyéniségnek minden korláttól való felszabadulására adott alkalmat és módot. A muvesz alkotásának e bő és szent szabadságát valaki esetleg ultramodern szélsőségnek minősítheti. H o g y mennyire nem találó egy ily esetleges minősítés, a n n a k bizonyítására oly kritikusra h i v a t k o z h a t u n k , akit bizonyára senki sem fog túlzó szélsőséggel vádolni. Rákosi Jenő mondotta és írta par hónappal ezelőtt, h o g y : ,,a szellemi adom á n y o k n a g y potenciái követelik a jogukat az emberi korlátozásokkal szemben 4 '. Az a priori esztétikáról pedig u g y a n a k k o r megjegyzi — a legsajátabb kritikai területéről véve a példát, a színpadról: „a drámaíró művészetét nem a tudós elméletei dirigálják . . . H o g y miként kell d r á m á t írni, azt nem az esztétika tanítja, mert az esztétikában csak a drámaírók által alkotott szabályok v a n n a k kodifikálva". Teljesen osztjuk Rákosi e felfogasát s vele azt a művészeti felfogást is. amellyel a . . K é v e " tizenöt évvel ezelőtt ű t n a k indult. A meggyőzödes és a művészegyéniség teljes művészeti szabadsága s önnön értelmében való fejlesztése, szemben a nyájjá való összehasonulással: ettől a gondolattól nem tágított a fiatal egyesület és soha semmiféle esztétikai rendszer bilincseibe sem nem kényszerítette. sem nem csalogatta tagjait. Ezzel szereplése különvált sok más hasonló társulástól s ily értelemben külön életet élve folytatja i m m á r tizenhatodik éve művészeti k u l t ű r á n k érdekében m u n k á s s á g á t . Erre az időre érdemes tehát visszapillantani, legalabb a krónikás szemével. A „ K é v e " Szablya Frischauf Ferenc festőművész kezdeményezésére alakult meg 1907 április 27-íkén. Kívüle az alapítók közül még ma is az egyesület 6
kötelékébe t a r t o z n a k : B e n k h a r d Ágost, Huszár K á r o l y n é , báró A m b r ó z y Georgina, Lénárd Róbert, Sz. L o h w a g Ernesztin festőművészek és Szablya János ügyvezető-igazgató. Az alapító s később a valasztott tagok soraban volt festő, szobrász, építész, grafikus, k e r a m i k u s , csipkeműves s általában az iparművészet különféle t e c h n i k á i n a k művelői. Ez az együttes rendezte aztán a „ K é v e " kiállításait, még pedig oly módon, h o g y azok valóban egységes kompozícióként h a t o t t a k . Ez már m a g á b a n véve sem k ö n n y ű , fokozta a nehézségeket, h o g y az egyesületnek nem volt saját helyisége, amelyben szabadon sáfárkodhatott volna, a kíállítasok megtervezése, tervek megvalósítása pedig bonyolult s e mellett gyors m u n k á t kívánt. De a „ K é v e " tagjai lelkesedéssel vállalták azt és kevés ügyet vetve az a n y a g i a k r a , áldozatkészen faradtak az űjtípusű, minden részében h a r m o n i k u s kiállítások célja érdekében. Minden egyes kiállítás ű j s űjabb terv szerint m á s - m á s belső kiképzését igényelte a helyiségeknek, új és űjabb kereteket teremtettek, amelyek a különböző m ű t á r g y a k a t h a r m o n i k u s egységgé foglalták össze. Ebben a nemben a „ K é v e " kiállításai voltak a legelsők Budapesten, a kezdeményezés érdeme az övé. Mindez nem csupán művészeti probléma volt, h a n e m gazdasági is. Az ily bonyolult bemutatások költségeiről, azok fedezéséről, az egész adminisztrációról gondoskodni nem volt k ö n n y ű . A háborű kitörése után a „ K é v é " - n e k is — egyelőre le kellett mondania az interíeur-szerü rendezésről, de, mint latní fogjuk, a n y a g i és adminisztrációs gondjai ezzel nem csökkentek, mert nemzeti érdekből űjabb feladatokat vállalt. Az Iparművészeti Iskolával egyetemben megalakította az Iparművészeti iskolai h a d i k ó r h á z a t a legénységi á l l o m á n y h o z tartozó sebesült v a g y beteg rnűvészharcosok számára s 38 h ó n a p o n át fönntartotta azt. A „ K é v e " tízenhárom férfitagja közül nyolc teljesített aktív katonai szolgálatot. míg ők távol voltak, itthon az egyesület művésznő tagjai e kórházban a betegápolás sűlyos m u n k á j á t végezték. Közben, 19J5-ben a „ K é v e " hadíéremakcíója más módon is szolgálta a közt és hozott enyhülést a háborű áldoz a t a í n a k : közel 60,000 K — a k k o r n a g y pénz jutott így a „ K é v e " pénztárából m a g y a r művészeknek és a mí Vörös K e r e s z t ü n k n e k , 25.UOO K pedig az oroszok-sujtotta sarosi n é p n e k . Természetes, hogy a háborű zivatara más n y o m o k a t is h a g y o t t a „ K é v e " m u n k á l k o d á s á b a n . Egy időre megakasztotta a kiállítások rendezését. Ezen nem lehet csodálkozni. A tagok egy része háborűs szolgalatba állt, m á s része 7
WKKB&i.
542
beteget ápolt. Szörí József festőművész elesett az uzsokí szoros védelmezesében. Muhits Sándor egy azsiai fogolytáborba került. Csak 19J7-ben lehetett újra felvenni az elejtett fonalat. A k k o r rendezte a „ K é v e " a tizedik kiállítását. Ezzel nehéz k ö r ü l m é n y e k közt, de mégis visszatérhetett a k e r é k n y o m b a . Mert hisz kifelé m é g i s c s a k a k i á l l í t a s o k ú t j á n hatott a „ K é v e " múvésztagjaínak munkássága. A kifelé szót tágabb ertelemben kell v e n n ü n k . Mert a „ K é v e " , mint olyan, bemutatkozott a külföldön is. Nevezetesen Berlinben, Düsseldorfban, Drezdában, Bécsben, Münchenben. A "kritikákkal, amelyeket az odavaló lapokban ily alkalm a k k o r a ,,Kevé"-röl olvastunk, meg lehetett elégedve az egyesület. Tiszteletet, meleg elismerést és rokonszenvet szerzett munkásságával művészetünknek. Itthon első kiállítását 1908 januárjában rendezte, a N e m z e t i Szalon régi, Kossuth Lajos-utcai helyiségében. Azóta is a Szalon helyiségeiben lép a nyilvánosság elé, az Erzsébet-téri ily célra atalakított kioszkban. Azonban nemcsak kiállítások révén terjeszti művészeti eszméit, hanem irodalmi eszközök és m ü l a p o k segítségével is. Mindjárt első kiállítása utan művészeti értékű folyóirattal, a „ H á z " cíművel létesített szerves összeköttetést, s e szép k i a d v á n y négy éven át — megszűntéig — folytatta a „ K é v e " eszméi értelmében a művészeti propagandát. Erre aztán saját kiadásában megindította „ A Kéve K ö n y v é " - t , a m e l y úgy szép kiállítása, mint értékes képei és szövege révén h a m a r magára vonta az a m a t ő r ö k figyelmét. A megjelent nyolc kötet sorozatos továbbfolytatását egyelőre fel kellett függeszteni a háborúokozta k ö r ü l m é n y e k miatt. Tagilletményül Lénárd Róbert, Konstantin Frida, Erdei Viktor, T í c h y Gyula, Lohwag Ernesztin, Remsey Jenő, B e n k h a r d Ágost. H a r a n g h y Jenő egy-egy rézkarcát, körajzát, linóleum metszetét adta ki az egyesület. E rövid áttekintésben a „ K é v e " tízenötévi munkásságából csak a z o k a t a mozzanatokat soroltuk fel, amelyek a nyilvánossággal függtek össze. O s m e r j ü k ezeken kívül az egyesület szélesalapu, nagyszabású művészeti kulturprogr a m m j á t , amelynek megvalósítasára külső k ö r ü l m e n y e k következtében máig még nem kerülhetett sor. De e fél-emberöltő kitartó és lelkes munkásságát látva, bízunk benne, hogy az eddigi programm mélyítése és bővítése éppúgy sikerülni fog a ,,Kévé"-nek, mint ahogy siker koronazta a m a derék vállalkozások egész sorát, amelyről föntebb adtunk vazlatos áttekintést.
LYKA KAROLY
HARANGHY
JENŐ
1. T é l a Bodrog mentén. BENKHARD
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
S. úr tulajdona.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
B. M . úr tulajdona, B. A. úr tulajdona,
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
ISTVÁN
7. T á j k é p . BENKHARD
ÁGOST
8. Tapolcai tölgyek. RÉTI
Eladó.
LAJOS
6. Oszí h a n g u l a t . RETI
Olajfestmény.
JENŐ
5. Zeneszerző. KAROLYI
Eladó.
ÁGOST
2. Erdő széle. 3. N y á r i délután. 4. Október. HARANGHY
Olajfestmény.
ISTVÁN
9. Ö n a r c k é p . 19. Z a z a r p a r t í részlet. HARANGHY JENŐ . 11. O r e g csavargó. BENKHARD
ÁGOST
12. Eső után. HARANGHY
JENŐ
13. Elvégeztetett. BENKHARD 14. Faluvége.
ÁGOST
543 A z a r a k a z e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n l á t h a t ó k .
9
;
HARANGHY
JENŐ
15. Yes. SZABLYA FRISCHAUF
Olajfestmény.
B. H . úr tulajdona.
Olajfestmény. ,,
Eladó. Magantulajdon.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Magántulajdon.
ÁGOST
17. Eső. 18. R . R.-né úrnő arcképe. REMSEY
Eladó.
FERENC
16. A r c k é p . BENKHARD
Olajfestmény.
ZOLTÁN
19. Bandukoló. BENKHARD
ÁGOST
20. Arckép. HARANGHY
JENŐ
21. Hófergeteg. BENKHARD
ÁGOST
22. Sz. J. ur arcképe. HARANGHY
JENŐ «
23. Fehérlovas férfi. BENKHARD
tel
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó.
MARGIT
26. Kain és Abel. 10
Eladó.
JENŐ
25. Üvegház. CSULYOK
Olajfestmény.
ÁGOST
24. T e m e t ő . HARANGHY
-
A z á r a k az egyes
Gípszszobor. termekben kifiiggtsztett táblázatokon láthatók.
Magántulajdon
REMENYI JÓZSEF 27. 28. 29. 30. 3 í. 32.
KAROLYI
HARANGHY
KAROLYI
Magantulajdon. Olajfestmény.
JENŐ
34. Vöröshajú férfi.
Eladó. Olajfestmény.
LAJOS
35. T a n u l m á n y f e j . HARANGHY
KAROLYI
Magantulajdon.
Olajfestmény.
JENŐ
36. Szent-család.
Eladó.
Olajfestmény.
LAJOS
37. Ö n a r c k é p . HARANGHY
KAROLYI
Magántulajdon.
Olajfestmény. JENŐ
38. Kis fiú.
Eladó.
Olajfestmény.
LAJOS Magántulajdon.
39. Arckép. LOHWAG
Magantulajdon. Eladó.
LAJOS
33. T a n u l m á n y .
Olajfestmény.
ERNESZTIN
40. A r c k é p . 41. „ 42. ,, 43. N ő i arckép. 545
Eladó.
Bronzszobor. Táncosnő. Flóra. Gipszszobor. Á b r a h á m Izsákot felaldozza. K . J. úr arcképe. >t Bronzplakett, m á r v á n y b a foglalva. Plakettek. Bronz.
Elefántcsont min. Akvarell. Elefánfcsont. Akvarell.
A z arak az e g y e s termekben kifüggesztett táblázatokon
láthatók.
Magántulajdon. rf *>
it
LOHWAG 44. 45. 46. 47. 48. 49.
ERNESZTIN
Arckép. Gfermekarckép. Arckép. Leányarckép. Arckép. Gyermekarckép.
MUHITS
KAROLYI
12
Olajfestmény.
Magántulajdon.
Olajfestmény.
Eladó.
Olajfestmény.
Eladó. Magántulajdon.
Olajfestmény,
Eladó.
LAJOS
53. Csendélet. 54. Arckép.
55. 56. 57. 58. 59. 60 61. 62. 63. 64. 65.
Eladó.
SÁNDOR
52. Steppén.
MUHITS
Olajfestmény.
LAJOS
51. Arckép.
KAROLYI
Magántulajdon.
SÁNDOR
50. V a s a r n a p délelőtt.
MUHITS
Elefántcsont. Akvarell. Elefántcsont. Akvarell. Elefántcsont. Akvarell.
SÁNDOR
Gorkij-typusok. Ihlet. Lázadok. M a g y a r bu. Fanatizmus. A Volga. Hocs. Keresztrefeszités. Piéta. Fürdőzők, Ivanofka.
tt Gouache. Pasztell. Olajfestmény. Pasztell. Gouache. Olajfestmény. Gouache.
A z a r a k az e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n
láthatók.
MIHÁLY
RUDOLF
66. Budai k a p u . 67. Erdőben. 68. Meseíllusztráció. 69. HARANGHY 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.
Magántulajdon. Eladó.
Tollrajz.
Ceruzarajz. Rézkarc. Krétavázlat. Kőrajz. Tollrajz.
Eladó.
ft
Ceruzarajz.
GYULA
77. Felhők, 78. Könyvtarszoba. HARANGHY
Rajz.
Eladó.
Tollrajz. Olajfestmény.
Eladó.
JENŐ
79. Illusztrációk Toldi szerelméhez. 80. N ő i akt. 81. Illusztrációk Móricz Zsigmond T ü n d é r k e r t c. müveihez. CONRAD
tr
JENŐ
Arviz T í s z a - D o r o z s m á n á l . Este az istállóban. Magas iskola. Jack London fogata. Oreg úr. Áradás. Arviz Tisza Dorozsmánál.
CONRAD
Akvarell.
Tollrajz.
GYULA
82. V i h a r előtt. 83. Borulat.
Rajz. Rajz.
Eladó.
RIPPL RÓNAI JÓZSEF A kiállított m ü v e k 1894-ben, N e u i l l y - b e n készült hajnali h a n g u l a t o k , a m e l y e k a mester művészi m u n k á s s á g á n a k egyik igen érdekes étappe-iát alkotják.
84. 85. 86. 87.
Munkásnegyed. Házbontás. N ő i arckép. Mészárszék.
Olajfestmény.
13 A z a r a k a z e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n l á t h a t ó k .
Eladó.
J
— -
RIPPL RÓNAI JÓZSEF 88. Fésülködő no. 89. Midinett. 90. Álló ringlispíl. REMSEY
HARANGHY
Olajfestmény.
Eladó.
Rajz.
Eladó.
Tollrajz. Olajfestmény. Tollrajz.
Eladó. ff
JENŐ
Illusztrációk Toldi szerelméhez. Viharos tengeren. Illusztrációk Toldi szerelméhez. Tanulmányfejek. Öltöző. Anya. Aktvázlat. Nyergesek. Vázlatok a dorozsmai árvízről. Puli. Nyergesek. Árvíz, Tisza-Dorozsmanal.
MIHÁLY
ti
GYULA
92. Visegrád.
93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104.
ti
11
ZOLTÁN
91. A n y a és gyermeke. CONRAD
Eladó.
Olajfestmény.
»
tt
tt
Tusrajz. Tusecsetrajz. Ecsetrajz. Tollrajz. Ceruzarajz. Rézkarc. Tollrajz. Ceruzarajz.
tt
Magántulajdon. Eladó. tt tt tt ti ti
RUDOLF
105. Meseíllusztrácíók.
Eladó.
Tollrajz.
HARANGHY JENŐ Magantulajdon.
106. Kézzel illusztrált k ö n y v .
W
A z Arak a z e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n
láthatók-
LENARD RÓBERT Mikor Lénárd Róbert rézkarcai először v o n t á k m a g u k r a a budapesti közönség figyelmét, e nemes t e c h n i k á n a k voltak u g y a n idehaza szétszórtan m u n kálkodó remetéi, de m a g a a rézkarc éppen nem volt a n a g y nyilvánosság közügye. C s u p á n különlegességnek tekintették, amelyre sok fáradságot, sok szeretetet pazarol egy-egy bogaras ember, a vége pedig mindössze egy papirosnyomat, a m e l y ott szerénykedik v a l a m e l y kiállításon, gondosan elválasztva a vászonművészettöl, amelyhez látszólag semmi szál sem füzi. Elő életet a karcoló tu nemes művészete valóban nem élt k ö z ö t t ü n k . H a valaki a m a g a bőrén szerez efféle tapasztalatokat s a maga két szemével látja, hogy mindez mennyire m á s k é n t van a külföldön, a k k o r ugyancsak elszánt embernek, e művészet r a j o n g ó j á n a k kell lennie, ha mégis ráadja magát erre a művészetre, ha nem tágít és ha elemi nehezségekkel is küzködve éppen ennek szenteli élete legszebb óráit. Ilyenfajta embernek m u t a t k o z i k Lénárd Róbert. Mind a két imént idézett ban, mikor a t y j a üzleti hozta valakivel, a k i a rajzain felismerte, hogy sagi p á l y á r a .
tapasztalatra jó k o r á n jutott. Mert már 19 éves korát a n u l m á n y ú t r a küldte L o n d o n b a , a véletlen összefiatalembernek szabad óráiban készült vázlatkönyvaz másra is van hivatva, mint kizárólag a gazda-
A véletlen, amely L o n d o n b a n összehozta őt első rajzmesterével, később F r a n k furtban jelentkezett nála, ahol éppen szabadságidejét töltötte. A n n a k közelében fölfedezett egy kítünö olasz rézkarcolómüvészt, Ettore Cossomattit. S nála egyszerre valóban művészi környezetbe jutott, a m e l y b e n — a sors néha jó rendező — éppen a rézkarc s az a n n a k alapjául szolgáló tollrajz volt a kifejező technika, de e technikán tul a n n y i művészi ösztönzés is jutott neki részül, hogy az ott k a p o t t elemekkel most már boldogan s az inkarnatus grafikus m u n k a v á g y á v a l jött h a z a . Emlékül még a* n a g y g y ű j t e m é n y e k p o m p á s lapjainak költészetét s az élö grafika vírulásának képét hozta m a g a v a l . Ezek voltak a tapasztalatok és élmenyek, amelyekkel neki a külföld kedveskedett. 15
I '
Itthon aztan egyszerre lehetetlennek látszott folytatni azt, amit a külföldön megkezdett. Egészen elszigeteltnek, magára utaltnak látta magát, a művészet pedig, amelynek életét szentelni a k a r t a , gyökértelennek és körülbelül fölöslegesnek látszott idehaza. Ilyen k ö r ü l m é n y e k közt igazan rendületlen hitre s az a k a r a t k e m é n y megfeszítésére volt szükség, hogy ne csüggedjen el mindjárt művészi fejlődése elején. Azonban ez a két belső erős motor oly eréllyel dolgozott benne, hogy végre is sikerült nagy küzködések arán a rézkarc t e c h n i k á j á n a k szövevényes birodalmát h a t a l m á b a keríteni. így készültek azok az első karcai, amelyek aztán egyrészt a nyilvánosság elé, másrészt a Szépművészeti M ú z e u m b a kerültek. A jelen és a jövő e két kritikus fóruma elé pedig a . , K é v e " útján jutott. Szablya Frischauf Ferenc iskolájaban, később pedig a , . K é v e " mestereinek körében megtalalta a légkört, amelyre vágyott. Midőn ezek az a k k o r még ifjú múvészek közös céljaik elérésére megalapították a ,,Kévé"-t, Lénárd is az alapítók sorában állott. S első müveivel éppen a „ K é v e " legelső kiállításán jelent meg Í908 ban. Ettől fogva fejlödese s elért eredményei a n a g y nyilvánosság ellenőrző szeme előtt alakultak s adtak számot a múvészi értékekről, amelyeket tehetségének és szorgalmának k ö s z ö n ü n k . Itt, ezen a helyen nem volna ildomos a krónikaíró tollát az elemző kritikuséval fölcserélni és az elért művészi eredményeket megvílágitaní. Helyénvalóbbnak látszik azonban m u n k á s s á g á n a k legalább külső menetét, felötlőbb mozzanatait beszámoló formájában ide iktatni. A , , K é v e " első tíz éveben nemcsak itthon szerepelt grafikai lapjaival, h a n e m éppoly sikerrel a k ü l f ö l d ö n : Berlinben, Düsseldorfban. Drezdában, Bécsben az ott rendezett ,,Kéve"-kiállításokon, azonkívül R o m á b a n , Velencében és M ü n chenben. Egyik nevezetes sikerét Olasz- és Spanyolországban tett űtja után s a n n a k emlekeí n y o m á n készült grafikai lapjainak köszönte. A siker arra ösztönözte, hogy már megszerzett készségét minden módon tetézze. N a g y b a n elősegítette ezt 19J3-ban angliai t a n u l m á n y ú t j a , amely alkalmat adott neki arra. hogy egy kiváló mester, F r a n k Short útmutatásai alapján fejleszthesse technikáját. S ugyanebben az évben nagysúlyú kitüntetés is é r t e : a ,,Puente San Martíno T o l e d o " c. lapjára megkapta a m a g y a r állam n a g y aranyérmét a Magyar Grafikusok Egyesületének kiállításán. Most mar sikert siker követett. A még Angliaban megkezdett angol tárgyű sorozatot folytatta J9í4-ben s ezt 16
a „ K é v e " müncheni kiállításán vitte a nyilvánosság elé, ahol n a g y elismeréssel fogadták, a spanyol sorozat pedig u g y a n a k k o r meghozta neki a szász ezüstérmet a lipcsei Bugra-kíállításon. Minden a legszebben indult, amidőn egyszerre megakasztotta m u n k á j á t s a v i l á g k a t a k l i z m a forgatagába sodorta Lénárdot is a háború. A hajszálfinom karcolótüt kard váltotta fel a kezében. Most aztán egy n a g y emlékekben s n a g y szenvedésekben bővelkedő korszak kezdődött életében. I9í4-től 1916-ig allandóan frontszolgálatot teljesített s különböző ütközetekben vett részt. Súlyos tífuszt szerzett s ekkor egy időre a Sajtóhadiszállás művészeti osztályához került, ahol a „ K é v e " megbízásából egy 8 rézkarcból és 6 körajzból álló sorozatot készített a Dolomitok közt lefolyt ütközetek színteréről. Í917-ben megint csapattestéhez vonult be, a h o n n a n félév múlva ismét a Sajtóhadíszállás művészei közé osztottak be. Ilyen minőségben páratlan érdekességú vidékeket jart b e : az olasz, albán, montenegrói és orosz irontokat. K i f o g y h a t a t l a n bősegben tárult itt eléje a rajzolni, karcolni való s ő bőven élt az a l k a l o m m a l . E múveínek n a g y része a Heeres-múzeumba es a német hadügyminisztérium k é p g y ű j t e m é n y é b e került. Azonkívül azokra a kiállításokra, amelyeket a Sajtóhadíszállás rendeztetett Budapesten, Bécsben, H a g á b a n és S k a n d i n á v i á b a n . J9í8-ban Kievbe került. A katasztrófa ekkor már vészesen közeledett és Lénárd csak keserves bolyongások után tudott ebből az összeomlásból hazavergődni. A világ első lassú felocsudása után a sokfélekep megszakadt rendszeres m u n k a rolytatásának kellett volna következnie Lénárd m ű t e r m é b e n . C s a k h o g y nem volt műterme. S nem volt a n y a g a . Idejét a lakásmizéria okozta b o n y o d a l m a k vették igénybe. A legnagyobb vesződségek és b a j o k közepette nyúlhatott űjra a karcolótuhöz, a most már szinte megszerezhetetlen rézlapokhoz. Mégis készült, még 1922-ben n é h á n y nagyobb karc. Pedig azóta idejének csupán egy részét szentelhette művészetének, másik, nagyobbik részét igénybe vette az a faradsagos m u n k a , amelyet itthon és külföldön folytatott számottevő eredményekkel a m a g y a r közgazdaság érdekében. Ilyen külső k ö r ü l m é n y e k közt keletkezett eddigi m u n k á s s á g á n a k az a termése, amelyet ez a kiállítás külön g y ű j t e m é n y f o r m á j á b a n m u t a t be. Nincs egyéb tisztünk, mint egyszerűen r á m u t a t n i e szép lapokra, a világot gázoló tergetegbol kimentett, szeretetápolta víragokra.
LYKA KAROLY Í7
LÉNÁRD RÓBERT 107. Ponté vecchio. 108. Utca Algecirasban. 109. Loggia dei Banchí G e n o a . 110. Arno partján. í í í . Lucca. 112. Ponté vecchio. 113. Ponté vecchio este. 114. Kalimegdan. 115. Házbontas. 116. N a p n y u g t a a genuai kikötőben. 117. Luccai dóm. 118. Chiesa St. A n d r e a Görz. 119. Összelőtt fák. 120. Genuai épülő ház. 12Í. Április. 122. Klosterneuburg. 123. Zarkovo télen. 124. Cukarica, Belgrád. 125. 126. >27. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 18
Berkshirei dombok. Csendes vizek. Exeteri csatorna. Este a T h e m s e mellett. Este a csatornan. Charing Cross Bridge. Mermaid House R h y e . Penzance. Topsham Goringi m a l o m . Hidalgo kastély. Avilai dóm. P u e n t e San Martino, Toledo. Aradas. Alhambra Granada. San Y u a n y Bautista, T o l e d o . Puente Alcantara, Toledo.
Eladó.
Tollrajz. „ Rézkarc. „ ,, ,, „ ,, ,, Aquatinta. Rézkarc. ,, Hidegtukarc, Rézkarc. ,, ,, Tollrajz. „ Rézkarc. ,, ,, f, ,, Aquatinta. Rézkarc. >f », ,, „ ,, ,, „ „ ,, „
A z á r a k az egyes t e r m e k b e n k if ü g g es ztett t á b l á z a t o k o n
íáthatók.
LÉNÁRD RÓBERT 142. Avíla k ö r n y é k é n . Rézkarc. * Eladó. 143. Waidhoffen. Í44. Régi negyed, T o l e d o . „ „ Í45. Szerb országút. Tollrajz. „ 146. K o r a tavasszal Belgrád mellett. „ „ 147. Waidhoffen este. Krétarajz. „ 148. Parkrészlet. 149. Ober St. Veíth. Í50. Klosterneuburg. „ Magántulajdon. Í5I. Fuschí hegyek. „ Eíado. 152. Tiroli ház (Fusch). „ „ 153. Waidhoffeni templom belseje. », ff 154. Fuschi völgy. ,, Magántulajdon. 155. F e n y ö t a n u l m á n y . ,, Eladó. 156. Vízesés, F u s c h . ,, Magántulajdon. 157. Lőcsei sekrestye. Rézkarc. Eladó. 158. Stephansdom, W i e n . Krétarajz. ,, 159. Szomorúfűz. ,, >> 160. Trebinje. Rézkarc. ,, 161. K a l i m e g d a n . Tollrajz. ,, 162. Zarkovo. Rézkarc. „ 163. Drei Z i n n e n . „ A Dolomíta mappából. 164. Szeles este. Rézkarc. A Gesellschaft f. vervíelfáít. Kunst t u l a j d o n a . 165. Kronbergi utca. Rézkarc. Eladó. 166. Franz Josephs-Kanal, W i e n . ,, .. 167. Montignii csatorna. ,, ,, 168. Saint Cloud. Színes rézkarc. ,, 169. Kronbergi háztetők. Aquatinta. ,, 170. Place Porté Maillot, Paris. Rézkarc. 171. R u e de Beajolais, Páris. Rézkarc. ,f 172. Genuai utcasarok. ,, ff 173. Weidling am Bach. ,, ,, 174. M e u d o n . Aquatinta. ,, 175. Goring. Rézkarc. ,, 176. Brúgge. ,, >t Az árak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók
J^
LENARD 177. 178. 179. 180.
RÓBERT
Este. Karlsbrúcke, P r a g . Montmartre. Gemuenden.
CSULYOK
183. 184. 185. 186. 187. Í88. 189. 190. 19 í. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 20 í. 202. 203. 204. 205. 206. 2 0
Színes rézkarc. Rézkarc.
MARGIT
181. P r i m a v e r a . 182. Galambos lány. LÉNÁRD
Eladó.
Rézkarc.
Eladó.
Bronz.
RÓBERT
Illustratio. Firenze. Charing Cross Bridge, London. Eden Palace Hotel, Genua. Kaluszí piac. Topsham. Rubbia. O n u t h í templom. Pegli. Rhyci út. Rétek. Czernawka. Exeter k ö r n y é k e . Oxfordi utca. Holdsútés, Goring. Goringí dombok. Col dí Lana. Ampezzovölgy. Drei Zinnen. T r a v e n a n z e s völgye. Arabba. Arabbai templom. Corvara. Fodara Vedla.
Magántulajdon. Eladó. Magántulajdon.
Barnazott rajz. Akvarell. Ceruzarajz. Színezett rajz. Krétarajz. Ceruzarajz. Krétarajz.
tt
Eladó.
tf
Rajz. Ceruzarajz. tt
Magántulajdon. Eladó.
Krétarajz. Ceruzarajz.
Magantulajdon. Eladó.
Krétarajz. Ceruzarajz.
Az a r a k az e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n
láthatók.
LÉNÁRD RÓBERT 207. Lovcen. 208. St. Cassián. 209. Párisi híd. 2 ÍO. Az ulcinjí kikötőben. 211. Ulcinjí utca. 212. Montenegrói rom. 213. Skutaríí k o v á c s m ű h e l y . 214. Skutaríí utca. 215. Albán. 2 16. N a p k e l t e Ulcínjban. 217. Crkvina. 218. Djamija Selvía, Skutari. 219. Spuz. 220. R r u g a e Derwísh Begut, Skutari. 22 1. Basaar Skutari mellett. 222. Utca C a t t a r ó b a n . 223. Gránáttölcsérek Görznél. ;224. Cattaróí sikátor. 25. Montenegrói udvar. 226. Staríbari mecset. 227. Podgoríca. 228. Salcano. 229. Elfoglalt h a j ó á g y ú k . 230. Albán nő. 231. St. A n d r e a , Görz. 232. Castelnuovo. 233. Buda a Svábhegyről. 234. Mátyás-templom. 235. P o n t des Arts Paris. 236. Rijeckí G r a d . 237. Berettyóűjfalusí utca. 238. N á n d o r - u t c a . 239. Szerb faluvége. 240. Prágai híd. 24 í. Áradás.
Krétarajz. Ceruzarajz. „ Krétarajz. „ „ .. ,, ,, ,, „ ,, ,, ,, „ „ „ ,, ,, ,, ,, ,, ,, „ Krétarajz. „ ,, ,, ,, Ceruzarajz. Krétarajz. Ceruzarajz. Krétarajz. Ceruzarajz.
21 A z a r a k a z e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n l á t h a t ó k .
Eladó.
Magántulajdon. Eladó.
Magantulajdon. Eladó.
Magantulajdon.
LÉNÁRD 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 2 51. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 26í. 262. 263. 264. 265.
RÓBERT
Meyerhöfe. Waídhoffen. N a p n y u g t a az Aldunánál. Margithid.
Ceruzarajz. Krétarajz. Ceruzarajz. Krétarajz.
Falusi utca. Rnyci főtér. Penzance. St. James park, London. Newlyn. Sevenoaks. Eszék. Déltirolí falu télen. Marina di Pisa. Falusi utca. Cernowici híd. Loggia deí Banchi. Gőrzi főtér. Schönbrunn. T e m e t ő , Sadagora. Via Bonéra, Nervi. Fatanulmány. Franz Josephs-Kanal, Wien. Éjjel Firenzében.
Ceruzarajz.
CSULYOK
tt tt tt tt ti
tt
tt
tt
11
tt
11
tt
tt
tt
tt
tt
tt
tt
Színes tollrajz. Krétarajz.
11
Magántulajdon. Eladó.
11
tt
Tollrajz. Krétarajz.
tt
11
Színes ceruzarajz. Tollrajz. Ceruzarajz. Krétarajz. Akvarell.
MARGIT
266. Símay Imre tanár mellszobra.
22
„
Eladó.
Gipsz.
A z a r a k az e g y e s t e r m e k b e n k i f ü g g e s z t e t t t á b l á z a t o k o n l á t h a t ó k .
tt
Magántulajdon. Eladó. tt
„ tt
Magántulajdon.
MUNKÁCSY-SZALON IV., FERENCIEK TERE 4. II.
FESTMÉNYEK, SZOBROK, SZŐNYEGEK, BÚTOROK, IPARMŰVÉSZETI TÁRGYAK ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA
A KIÁLLÍTÁSI K A T A L Ó G U S T ÉS MEGHÍVÓT
HORNYANSZKY VIKTOR UDV. K Ö N Y V NYOMDÁJ A A KIÁLLÍTÁSI P L A K A T O T
RIGLER JÓZSEF EDE R.-T. KÖNYOMDAJA KÉSZÍTETTE
