A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÁLYÁZAT A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA


Tatabánya, 2012. július

Mózes Gáborné pályázó


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Szakmai elemzésre épülő fejlesztési elképzelések ............................................. 3 1.1

Az intézmény alapítása ................................................................................ 3

1.1.1 A Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége, partnerszervezetei, érdekképviselete .................................................................. 5 1.1.2

A Kertvárosi Általános Iskola pedagógiai, szakmai szervezeti vázrajza 6

1.1.3 A Kertvárosi Általános Iskola gazdasági, adminisztratív, karbantartási szervezeti vázrajza .............................................................................................. 7 1.2

Személyi feltételek ....................................................................................... 8

1.2.1

Pedagógusok ........................................................................................ 8

1.2.2

Nem pedagógus dolgozók................................................................... 11

1.3

Tárgyi feltételek, eszközellátottság............................................................. 11

1.3.1

Épületek, helyiségek ........................................................................... 11

1.4

Tanulói létszámadatok ............................................................................... 13

1.5

Nevelő-oktatómunka .................................................................................. 16

1.5.1 TÁMOP 3.1.4. „ A kompetenciaalapú oktatás bevezetése Tatabánya iskoláiban” pályázat tartalmi elemei, és azok szervezeti keretei a Kertváros ÁMK telephelyein: ...................................................................................................... 17 1.6

2.

Tanórán kívüli tevékenység, szabadidő ..................................................... 18

1.6.1

Napközi, tanulószoba.......................................................................... 18

1.6.2

Felzárkóztatás, szakkör, sportkör........................................................ 19

1.6.3

Diákönkormányzat, szabadidő ............................................................ 20

1.7

Minőségbiztosítás....................................................................................... 22

1.8

Kapcsolatrendszer...................................................................................... 23

Vezetői program ................................................................................................ 25 2.1

Motiváció, célmeghatározás ....................................................................... 25

2.2

Nevelő-oktatómunka, feltételeinek megteremtése...................................... 25

2.2.1

Személyi feltételek .............................................................................. 25

2.2.2

Tárgyi feltételek................................................................................... 28

2.3

Nevelő, oktatómunka.................................................................................. 30

2.4

Tanórán kívüli tevékenység, szabadidő ..................................................... 33

2.5

Minőségbiztosítás....................................................................................... 33

2.6

Kapcsolatrendszer...................................................................................... 34

2.7

Összegzés, vezetői hitvallás ...................................................................... 35

2


1. Szakmai elemzésre épülő fejlesztési elképzelések 1.1 Az intézmény alapítása A Kertvárosi Általános Iskola 2012. augusztus 31-én jogutód intézményként kezdi meg működését Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 108.15/2012. (V. 24.) határozata szerint. Intézményegységei: -

Bolyai János Általános Iskola, Tatabánya, Hadsereg utca 40./A (székhely),

-

Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Tatabánya, Hadsereg utca 111.,

-

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Tatabánya, Verebély László utca 1.

Jogelőd

intézménye:

a

Kertvárosi

ÁMK,

amely

általános

iskolai

és

közművelődési feladatokat látott el: Általános Iskola intézményegységgel: Bolyai János Általános Iskola – székhely, Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola feladat-ellátási helyekkel, valamint Bányász Művelődési Otthon intézményegységgel. Az új intézmény, az Alapító Okirata szerint: közfeladatot ellátó intézmény, alaptevékenysége: alapfokú oktatás. Az alaptevékenységhez kapcsolódóan ellátja: -

Az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelését, oktatását (1-4. és 58. évfolyamokon).

-

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelését, oktatását (1-4. és 5-8. évfolyamokon).

-

Általános iskolai és sajátos nevelési igényű tanulók napközi-otthonos és tanulószobai nevelését.

-

Iskolai intézményi étkeztetést.

-

Diáksport tevékenységeket.

-

Alapfokú intézmények komplex programjait.

-

Könyvtári tevékenységet.

A fenti felsorakoztatás – a teljesség igénye nélkül – az Alapító Okiratban megnevezett szakfeladatok.

3


Ez az átszervezés, amely megszüntette a Kertvárosi Általános Művelődési Központot, és megalapította a Kertvárosi Általános Iskolát, a jövőben az intézmény feladatának egyszerűsödését jelenti. Ez egyelőre még nem érzékelhető, mert az intézmény megszüntetéssel -alapítással, az átadás -átvétellel járó többletfeladatok elvégzésének terhe, rányomja bélyegét az elkövetkezendő időszakra. Kertváros közművelődésének példaértékű színtere a Bányász Művelődési Otthon. Reméljük, hogy fennmarad a jövőben is az a harmonikus támogató együttműködés, amely akár az ÁMK-s időszakot, akár az azt megelőzőt jellemezte. A szeptemberi tanévkezdést nehezíti az a bizonytalanság is, amelyet a jelenlegi jogszabályi hiány okoz. A 2011. évi a Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvénynek még nincs elfogadott végrehajtási rendelete. Ismereteink szerint az állami fenntartású intézmények működtetési feladatait a helyi önkormányzatok látják majd el. Több fórumon kaptuk azt a bíztatást, hogy a képviselők nem hagyják magukra az iskolákat, az együttműködésre, támogatásukra számíthatunk a továbbiakban is. Köszönjük. A

tanévet

a

törvényes

működés

nélkülözhetetlen

dokumentumainak

áttekintésével, elkészítésével kell kezdeni: -

Szervezeti és Működési Szabályzat,

-

a változásokat tükröző Pedagógiai program,

-

a gazdálkodást szabályozó dokumentumok,

-

az érdekvédelem dokumentumai valamint

-

az intézmény biztonságos működését szabályozó dokumentumok.

A

következőkben

a

szervezeti

vázrajzokon

a

partnerszervezetek,

és

érdekképviseletek, a szakmai szervezeti valamint a gazdasági, adminisztratív illetve a karbantartói feladatok ellátásának felelősségi sémája látható.

4


IGAZGATÓHELYETTESEK (feladat-ellátási helyenként) Bolyai János Általános Iskola

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Munkaközösségek vezetői

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Minőségbiztosítási csoportok vezetői

Tanítók, napközis nevelők, szakos tanítást végzők Gazdasági ügyintéző, iskolatitkárok Karbantartók Kisegítő dolgozók

5

Munkahelyi érdekképviselet: közalkalmazotti tanács, szakszervezet,

IGAZGATÓ Kertvárosi Általános Iskola (SzMSz szerinti általános helyettes)

Véleményezési joggal rendelkező partnerszervezetek: iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat

1.1.1 A Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége, partnerszervezetei, érdekképviselete


1.1.2 A Kertvárosi Általános Iskola pedagógiai, szakmai szervezeti vázrajza


IGAZGATÓHELYETTESEK (feladat-ellátási helyenként)

Bolyai János Általános Iskola

Munkaközösségek vezetői



Minőségbizt. csoportok vezetői

Tanítók, napközis nevelők, szakos tanítást végzők

Munkaközösség vezető





6

Munkaközösség vezető





1.1.3 A Kertvárosi Általános Iskola gazdasági, adminisztratív, karbantartási szervezeti vázrajza


IGAZGATÓHELYETTESEK (feladat-ellátási helyenként)

Bolyai János Általános Iskola



GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ Iskolatitkár, karbantartó

Iskolatitkár, karbantartó

Iskolatitkár, karbantartó

Kisegítő dogozók

Kisegítő dogozók

Kisegítő dogozók

7


A feladat-ellátási helyek élén álló igazgatóhelyettesek elsődleges feladata a helyi szakmai munka irányítása, a napi operatív teendők ellátása. Ehhez kapcsolódóan természetesen hatáskörükbe tartozik mind a szakmai, mind az ügyviteli, karbantartási, takarítási teendők ellátásával megbízott dolgozók munkájának közvetlen irányítása. E felelősségi körben a vezetői értekezleteken elhangzottak adnak iránymutatást. Éppen emiatt az elmúlt években az információ, az információáramlás szerepe felértékelődött. Az intézmény gazdasági ügyintézője közvetlenül az igazgató irányításával látja el feladatát. Az

új

intézmény

önállóan

működő

gazdálkodásával

kapcsolatos

feladatokat továbbra is az általános iskolai gazdasági egység, a Váci Mihály Általános Iskola látja el. Ez a gazdálkodási rendszer az eddigi gyakorlati tapasztalataim szerint a legkevésbé segíti a hatékony gazdálkodást. „Időigényes”, és a feladatokhoz kapott segítő információ nem mindig elegendő, egyértelmű. Ahhoz, hogy az intézményegységek legyenek naprakészek a rendelkezésükre álló anyagi

forrásokkal,

ezen

változtatni,

gyorsítani

kell,

aminek

feltétele

a

kiszámíthatóság, állandóság. Óvatos optimizmussal reméljük, hogy lecsengtek a jelentős többletfeladatokkal járó változások, s már csak az új törvényből adódó szakmai feladatok végrehajtása terheli a pedagógusokat.

1.2 Személyi feltételek 1.2.1 Pedagógusok A Kertvárosi Iskola tantestülete jól motivált, nagy munkabírású, jó helyzetfelismerő, kritikus, jó döntéskompetenciájú kiváló tantestület(ek). A szélsőséges képességű és motivációjú tanulók egyénre szabott terhelése minőségi felkészülést, áldozatos munkát követel a pedagógusoktól. A ma már mindhárom intézményegységnek feladatot jelentő inklúzió, nem megy, nem mehet a

tehetséges

tanulók

fejlesztésének

rovására,

amit

az

elmúlt

versenyeredményei is tanúsítanak mind országos, mind helyi szinten.

8

évek


Kiemelt vezetői feladat e büszkeségre okot adó kollektíva reális értékelése, a munka lehetőségek szerinti anyagi és erkölcsi elismerése a helyi kiállás mellett a pedagógus társadalom érdekeit képviselő szervezetekkel együttműködve. Az

iskolai

telephelyeken

az

óraszámokból

számított

álláshelyeket

optimálisan betöltöttük. A korábbi létszámleépítéseket maximális körültekintéssel – a dolgozók legkisebb érdeksérelmével – áthelyezéssel, nyugdíjazással oldottuk meg. Vannak azonban a rendszernek olyan területei, amelyek csak túlórában láthatók el. Új dolgozók alkalmazására inkább csak a GYES-en, GYED-en lévők helyettesítése miatt kerülhetett sor. A korábbi helyi patrónusi rendszereket ma a gyakornoki váltja fel, amely segíti a pályakezdő pedagógusok beilleszkedését. A mentor személyében találhatja meg azt a kollégát, akitől bátran, bármikor, bármit kérdezhet. Csak így lehet állandó tantestületet fenntartani.

A tantestület telephelyenkénti megoszlása:

A személyi állandóság záloga a sokoldalúan, jól képzett tantestület. A 73 fős pedagógus közösség 158 féle szakképesítéssel rendelkezik: 1-1 pedagógus átlagosan több mint 2 szakképesítéssel rendelkezik. A 73 főből két olyan kolléga van, akinek mindössze egy képesítése van (tanítói).

9


Pedagógusok képesítéseinek száma

pedagógus

73

szakképesítés

158

0

50

100

150

200

Ez azt is bizonyítja, hogy nagy figyelmet fordítottunk a további szakképesítések, másoddiplomák megszerzésére. 16 pedagógusnak van alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája. A TÁMOP-nak köszönhetően valamennyi pedagógus teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Később újabb képzettségek megszerzésére, szakvizsgák letételére kell a hangsúlyt fektetni.

Pedagógusok képesítései tanító

3,80 6,33

27,22

szakollégium, modul tanár

41,14

21,52

gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus szakvizsgázott pedagógus

Az intézményben a szakos ellátottság 100 %-os. Minden telephelyen előzetes egyeztetést követően áttanításokkal biztosított, hogy valamennyi tantárgy tanítását megfelelő szakos pedagógus végzi. Az áttanítás rendszere nem ideális sem az áttanító pedagógusnak, sem a tantestületi közösség(ek)nek. Sem az a telephely ahonnan áttanít, sem az ahova áttanít, nem számolhat teljes emberrel! Ez különösen a napi ügyelet, a fogadóórák, a szabadidős programok

10


szervezésekor, megvalósításakor érezteti negatív hatását. Az áttanító kollégák nem úgy terhelhetők, mint az, aki csak egy telephelyen dolgozik. Jelenleg nincs jobb megoldás, a törvény szerinti szakos ellátottság biztosításának ez egy racionális módja. Lehetőség szerint továbbra is csak a legszükségesebb esetekben

választja

ezt

a

tantestület.

A

pedagógusok

részmunkaidős

foglalkoztatása lehet például egy másik megoldás, de a részmunka-végzéssel kevesen élnek, élhetnek a pedagógusok alacsony bérezése miatt.

1.2.2 Nem pedagógus dolgozók A gazdasági, adminisztratív létszámunk a 2009. évihez viszonyítva nem csökkent. A feladat-ellátási helyeken „csak” 1-1 iskolatitkár dolgozik, aki helyben „mindenes” a szükséges élelmezésvezetői, gazdasági ügyintézői feladatokat is ellátja. Az elmúlt évek tapasztalata szerint az intézményben maradt, és a jogszabályi változásokból adódó feladatnövekedés aránytalanul terheli az e területen dolgozókat. Ezzel a létszámmal nem garantált a megszokott és elvárt minőségben

a

feladatok

elvégzése.

A

GESZ

felé

az

adatszolgáltatási

kötelezettség, illetve azok újabb és újabb átdolgozása esetenként követhetetlenné teszi a folyamatokat. Az ÁMK 2009. évi létszámához viszonyítva a 2011. évi átszervezés során 1 fővel csökkent a technikai létszámunk, közelítve az ÁMK-ra vonatkozó hátrányosabb számításhoz.

1.3 Tárgyi feltételek, eszközellátottság 1.3.1 Épületek, helyiségek Az intézmény általános iskolai telephelyei rendelkeznek a nevelésioktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló „JEGYZÉK” (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete) által előírt eszközökkel. Azok pótlásáról a csekélynek minősülő költségvetési lehetőségeken túl egyéb bevételekből (képviselői támogatások, szülői segítség), saját alapítványi forrásokból gondoskodnak.

11


A Bolyai János Általános Iskola, az ÁMK székhelyintézménye, 44 éves múltra tekint vissza. Ma 14 tanterem, egy fizikai-kémia előadó, egy egész osztály befogadására alkalmas számítógépes szaktanterem, két kis nyelvi terem, fejlesztő szoba, kis tankonyha, könyvtár, tornaterem öltözőkkel, mosdókkal áll a diákok rendelkezésére. A fenntartói TIOP 1.1.1 pályázatnak is köszönhetően nyolc teremben áll rendelkezésre interaktív tananyagok használatára alkalmas interaktív tábla, a többiben asztali számítógéppel, projektor segítségével van lehetőség interaktív felület használatára. A pedagógusok felkészülését négy szertár segíti. Nagy füves udvar és tornapálya szolgálja a mozgásigény kielégítését. A napközis udvar fajátékai a gyerekek kedvence, balesetveszélyessé vált, a jövőben jelentős ráfordítással,

a

karbantartó

szakértő

helyreállításával

használható

csak

biztonságosan. Ugyancsak a kisiskola megközelítését, környékét kívánja rendbe tenni az a példás összefogással induló felújítás, amely a fenntartónál pályázott térkő

lerakását

szervezi

képviselői

támogatással,

szülői

adományokkal,

munkafelajánlásokkal. A Bolyaiban, mint székhelyen, került kialakításra a munkáltatói feladatok ellátásához szükséges személyi anyagok tárolásának, kezelésének informatikai rendszere, illetve a részben önálló gazdálkodáshoz a gazdasági ügyintézői feladatkör ellátáshoz szükséges tárgyi környezet. A Kölcsey Ferenc Általános Iskola alapítása 1959-re datálódik. Az iskolának 8 tanterme, nyelvi laborja, informatikai-, fejlesztő-, műhelyterme, illetve tornaterme van öltöző- és mosdóhelyiségekkel. Az udvaron két aszfalttal borított sportpálya található. Az iskola könyvtára (amely ma már egy osztály befogadására is alkalmas) 2008 nyarán került kialakításra. Az 50. születésnapra a kölcseys gyerekeket a játszótér bővítésével ajándékozták meg a támogatók. A takarékos gazdálkodásnak, a szponzoroknak és az integrált pedagógia rendszer forrásainak köszönhetően évről évre gyarapodik az iskola informatikai eszközökkel (ez utóbbi a TIOP 1.1.1 pályázattal is sokasodott), illetve a karbantartó alkotó munkájával a tanulók tárgyi környezete is folyamatosan szépül. E tanévben a felfagyás, beázás következtében a csőtörések, fővezeték cseréje miatt a biztosító kárrendezésével, sikerült helyrehozni a károkat, természetesen a karbantartó munkájával ötvözve. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola nemcsak Kertváros, hanem a város legfiatalabb intézménye, 25 éve kezdte meg 12 + 4 tantermes iskolaként 12


működését. Az iskola auláját virágos galéria övezi. A könyvtár 1999-ben tágas, olvasótermi résszel bővült. Közel 9.000 kötettel, számítógéppel, internet hozzáféréssel, folyóiratokkal várja a tanulókat, pedagógusokat. A tantermeken kívül a technika, a média-művészetek szaktanterem, fizika-kémia előadó, jól felszerelt

fejlesztőszoba,

két

számítástechnika

szaktanterem,

egy

szükségtanteremnyi tankonyha, tornaterem öltözőkkel, mosdókkal, szertárral áll a diákok

rendelkezésére.

A

korábban

emlegetett

TIOP

1.1.1

pályázatnak

köszönhetően ezen a feladat-ellátási helyen gyarapodtak a legnagyobb számban az interaktív táblák, de a tanulói munkaállomások nem. A szabadban füves udvar, tornapálya, és napközis játszóudvar várja a tanulókat. Jelentős képviselői támogatással valósulhat meg a gyülekezőudvar térkövezése. A kertvárosi iskolák tanulóit szolgálja ki a 2006-tól itt működő tanuszoda. A Kőrösi főzőkonyhája – bérleti konstrukcióban – látja el a többi intézmény gyermekeinek étkeztetését is. Az intézmény minden telephelyére jellemző, hogy tárgyi feltételei – ésszerű és jól tervezett, szervezett gazdálkodásnak köszönhetően – alapvetően adottak és lehetőségeinkhez mérten folyamatos fejlesztés alatt állnak.

1.4 Tanulói létszámadatok Az intézményünkben a tényleges tanulólétszám az utóbbi években csökkent. E mögött az adat mögött azonban büszkeség is van! A 2010-es és a 2011-es beiskolázási adatok szerint egy-egy osztálynyi tanuló nem kertvárosból érkezett hozzánk, minket választott, ugyanakkor az óvodai adatok szerint a kertvárosi óvodákból mindössze 2-5 leendő iskolás választ nem kertvárosi iskolát. A másik öröm az ürömben, a 8 és 6 osztályos gimnáziumokba történő felvétel. Ez utóbbinak nemcsak a létszám csökkenése miatt van negatív hatása, hanem az osztályok legjobb képességű tanulóinak távozása miatt is. A beiskolázást nehezítette az a fenntartói szigor, amely az osztályok indításához a 24 beíratott tatabányai nebulót határozta meg. Reményeink szerint ebben a kérdésben is az új jogszabály a tanulók segítségére lesz az osztályok minimum létszámának meghatározásával. A létszámok korrekt határokon belüli csökkentése várhatóan a szakmai munka színvonalának emelkedését is eredményezi.

13


A 2011/12-es tanév végi létszámadataink:

Tényleges tanulólétszám telephelyenként

197 Bolyai J.Á.I. Kölcsey F.Á.I. 255

Kőrösi Cs.S.Á.I.

366

A számított létszámainkat a telephelyek szerint az alábbi grafikon szemlélteti. Tényleges és számított tanulói létszámadatok 423

450 400

366

359

350 300

263

250

255 Tényleges létszám

197

200 150

Szám ított létszám

100 50 0 Bolyai

Kölcsey

Kőrösi

A két évvel ezelőtti arány minden feladat-ellátási helyen nőtt: Feladat-ellátási hely

2010.

2012.

Év

Bolyai

4,65%

15,57%

Kölcsey

28,16%

33,50%

Kőrösi

32,14%

40,78%

14


Ez egyértelműen a fejlesztő tevékenység hangsúlynövekedését kívánja. Eltérő képet mutat a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a fogalmak alatt a közoktatási törvény szerinti terminológiákat értve) aránya, ami szemléletesen a következő: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámadatai 400

366

350 Tanulólétszám

300

255

250 Hátrányos helyzetű tanulók

197 200 132

150 100

40

32

50

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

79

64 4

0 Bolyai

Kölcsey

Kőrösi

E területen is az arányok növekedése a családok, a tanulók helyzetének romlását mutatja, a pedagógusok szociális érzékenysége, a velük való odafigyelő törődés példás. A város a beiskolázási körzetek évről évre történő felülvizsgálatával eleget tesz a törvényi kötelezettségének, de ezzel az adminisztratív lépéssel rendezni kívánt arány a szabad iskolaválasztással azon nyomban meg is hiúsul. A körzethatárok sorsolással történő szigorítása sem vált be. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányszámai miatt a Kölcsey és a Kőrösi telephelyeken az integrációs felkészítő normatíva (IPR) igénylése fenntartói elvárás volt az esélyegyenlőségi TÁMOP 3.3.2. pályázat fenntarthatóságaként. Sajnálatos, hogy az előkészületeket tekintve nem volt elegendő idő a közös döntésre. A költségvetési támogatás (fél)évről (fél)évre bizonytalan, ez kampányjellegűvé teszi a felhasználást. A több hónapos késlekedéssel

megnyíló

pályázati

lehetőség,

a

pedagógusok

kiegészítő

pótlékának utólagosan történő kifizetései az ösztönző erőtől fosztják meg a résztvevőket. Ugyanakkor akár a lebonyolítással, akár az elszámolással járó adminisztrációs teher aránytalanul sok, és a rendelkezésre álló idő rövid.

15


A fentiekben emlegetett hangsúlyeltolódás semmiképpen nem mehet a tehetséges, szorgos, tenni akaró gyerekek munkáját támogató tevékenység rovására. Legyen az szisztematikus rendszerű emelt szintű oktatás, vagy „csupán” ösztönösen felismert, elhivatottságból pártfogolt tehetséggondozást.

1.5 Nevelő-oktatómunka A nevelő-oktatómunka alapdokumentuma a Pedagógiai program helyi tanterve. Az iskolánkban a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv mozgástere biztosította eltéréseknek teret adtunk. A követelmények elsajátításához vezető út eltérően fogalmazódott meg: -

a tantárgyi szerkezetek,

-

a modulrendszerek beépítésének,

-

az óraszámok,

-

illetve a tankönyv- és eszközrendszerek másságában.

Feladatunkat

továbbra

is

a

telephelyi

sajátosságok

megtartásával,

erősítésével kívánjuk megoldani. Ezzel is a tevékenységünk kínálatának bőségét kívánjuk fenntartani. A pedagógia programunkban a legutóbbi tartalmi változtatás a TÁMOP 3.1.4.

pályázat

megvalósítása

miatt

történt.

Valamennyi

telephelyen

a

kompetenciaterületek fejlesztésével kapcsolatos feladataink fogalmazódtak meg. A pályázat tartalmi elemeiben sok a közös, de természetesen ugyanúgy kiérződik az elképzelések helyi sajátossága is.

16


1.5.1 TÁMOP 3.1.4. „ A kompetenciaalapú oktatás bevezetése Tatabánya iskoláiban” pályázat tartalmi elemei, és azok szervezeti keretei a Kertváros ÁMK telephelyein: TÁMOP elem

Bolyai János Ált. Isk.

Telephely

Módszertani innováció

Pályázat kötelező elemei

Szövegértés – szövegalkotás Kompetencia alapú programcsomagok Matematika adaptációja Idegen nyelv IKT Családbarát iskola Környezetvédelem Energiabajnokok

Kölcsey Ferenc Ált. Isk.

Kőrösi Csoma S. Ált. Isk.

1.a, 6.b

2.c, 3.c, 5.c

3.d, 4.d

3.a, 4.a, 7.a 8.a –

1.c, 6.c 4.c, 5.c –

4.d, 5.d – 4.e

Családbarát iskola

Lázár Ervin évforduló

Egészség és környezetvédelem

Óvoda és iskola átmenet

Óvoda és iskola átmenet

Egészségnevelési hét

Művészetek

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom

művészetek; 5.a-6.a: informatika

Angol, történelem, honismeret, művészetek, informatika

Egészséges életmód

Egészséges életmód Számítástechnika tábor

Saját innováció:

Család és iskola: kulturális program; egészség és környezetvédelem Erdei iskola

Névadónk: Kőrösi Csoma Sándor Művészetek (rajz, ének, tánc és dráma)

5 -6. évf.: rajz- és vizuális technika, technika, informatika Környezettudatos nevelés Múzeumpedagógiai program: Gergely-járás

Tánc Óvodából az iskolába – az átmenet segítése

Gyermeknap

Mozdulj!

Környezettudatos nevelés

Erdei iskola

5-8. évf.: informatika, technika, 7-8. évf.: angol, rajz.

Jó gyakorlat átvétele: a Sulinova honlapján meghirdetett, iskolák által kipróbált követendő példák átvétele.

17


A TÁMOP projekt megvalósulásával szembeni elvárásunk, hogy tanítványnak, tanárnak sikerélményt nyújtó motiváció legyen, amit nemcsak a kötelezettség, hanem a valós igény tart majd fenn a kedvet szegő túlzott adminisztrációs terhektől mentesen. Az előzőekben a pedagógiai program említett változtatásai azt követelik a leendő vezetőtől, hogy a jövőben állandóságért, biztonságért álljon ki. Ez azonban nem megmerevedett pedagógiai gyakorlatot, hanem értékrendbeli állandóságot jelent. Ma az iskola nevelő-oktató munkájával szembeni elvárás (a kompetencia alapú oktatás is ezt segíti), hogy ne pusztán információkat közvetítsen és kérjen számon, hanem hogy olyan tudást közvetítsen, amelyben a megszerzett ismereteket alkalmazni is képes a diák. Célja szerint ezt a képességet méri 4., 6. és 8. évfolyam végén az országos kompetenciamérés. Annak eredményei azonban csak a hozzáadott érték mutatóval együtt hitelesek. Az elmúlt években a fenntartói elvárásoknak megfelelve intézkedési tervek is készültek az eredmények javítására (nem minden feladat-ellátási helyen). Terveink szerint a TÁMOP 3.1.4. pályázat is segítségünkre lesz ebben.

1.6 Tanórán kívüli tevékenység, szabadidő 1.6.1 Napközi, tanulószoba

Napközis és tanulószobás létszámadatok 140

128 117

120 100 80

49

60 40

Iskolaotthonos 1. évf.

86 73 48

Napközis 1-4. évf. Tanulószobás 5-8. évf.

24

20 0 Bolyai

Kölcsey

Kőrösi

18


Napközis és tanulószobas tanulók aránya 80% 70% 60% 50%

20%

25%

19%

40% 30% 20%

35%

44%

46%

Kölcsey

Kőrösi

10% 0%

Tanulószobás 5-8. évf. Napközis 1-4. évf. Iskolaotthonos 1. évf.

7% Bolyai

A közoktatási törvény tanórán kívüli tevékenységi körbe sorolja a napközis és tanulószobai ellátást, melyeknek rangja van az iskolákban. Az igények szinte folyamatosan nőnek, hiszen a dolgozó szülők biztonságban tudják a gyerekeket, akik a tanulásban a pedagógustól segítséget kapnak. Sajnos arra is van példa, hogy a szülő

hárítva

minden

felelősséget,

csak

az

iskolától

várja

a

gyermeke

kötelességeinek teljesítését. Jó gyakorlat a Bolyaiban a napközis nevelők kötelező tanórai látogatása, az osztálytanító felzárkóztató tevékenységének segítése. Átgondolást érdemel e gyakorlat bevezetése a többi telephelyen is. A napközi és a tanulószoba a gyerekek, családok számára nemcsak a tanulást segítő, támogató tevékenysége miatt népszerű, hanem a színes, gazdag szabadidős programkínálata miatt is. Az elmúlt években a fenntartó a felmerült igények szerint engedélyezte az iskolaotthonos csoportok szervezését az 1. és a 2. évfolyamokon ott, ahol egy feladat-ellátási helyen legalább két párhuzamos osztály indult. E kívánalom látszik megvalósulni, az új törvény egész napos nevelési elképzelésével.

1.6.2 Felzárkóztatás, szakkör, sportkör A rendelkezésünkre álló szűkös kereteket szakkorrepetálásokra maximálisan kihasználjuk, és az iskolai órakeretek terhére történik a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatása is. E tevékenységünk eredményessége érdekében nagy segítség lenne, ha a fenntartó a BTM N-gel küzdő tanulók támogatására nyert forrásból további többletóra finanszírozási lehetőségét is megvizsgálná.

19


A tehetséggondozás színterei a szakkörök, de szerepük fontos a hobby, a kedvenc tevékenység kialakulásában, gyakorlásában is. A nem tantárgyi jellegű szakkörök jelentőségét az is növeli, hogy a tanulásban kevéssé sikeres tanulók megtalálják azt a tevékenységet, ahol sikerélményhez juthatnak, amely területen kibontakoztathatják képességeiket. A foglalkozások rendszeressége a szokásrendek kialakításának is közvetett eszköze. Hasonló a szerepe a sportköröknek is. Sportolás közben olyan tulajdonságok is fejleszthetők, amelyek a tanulónak a tanulmányi munkája során is hasznára válhatnak. Később, kamaszkorban a fölösleges energia, feszültség levezetését is segíti, önuralom gyakorlására serkent, gátja lehet a kamaszok személyiségét sokszor rossz irányba fordító befelé fordulásának, depresszió kialakulásának: jó közösségkapaszkodó. A jövőben törvényi kötelezettség is megerősíti a rendszeres mozgás, a mindennapi testedzés feladatát mindhárom feladat-ellátási helyen.

1.6.3 Diákönkormányzat, szabadidő Az

intézményi

diákönkormányzat

telephelyenként

két-két

pedagógus

segítségével működik. A tanulók életkorának megfelelően tagozatonként (alsó és felső) osztják meg egymás között a szabadidős programok szervezését. A hasznos, alkalmi időtöltés koordinálása mellett preventív szerepet is betölt. Miközben programot kínál a gyerekeknek, megtanítja az életüket is szervezni, tartalmas időtöltést keresni. Az iskolák hagyományos programjai erősítik a telephelyek önállóságát, ugyanakkor

igény

esetén

lehetőséget

kínálnak

az

intézményi

szintű

együttműködésre is. A diákönkormányzat szervezetei az iskolai demokratikus fórumok színterei. Tevékenységével segítségére van az iskolavezetésnek -

a házirend szabályainak megalkotásában, betartásában,

-

az iskolai hagyományok ápolásában,

-

az

iskola

rendjének

védelme,

tisztaságának,

érdekében.

20

eszközeinek

megóvása


1.6.3.1 Iskolai hagyományok, programok, DÖK rendezvények Programok Telephely

Névadónk:

A szeretet jegyében:

Egészséges életmód, környezetvédelem:

DÖK, Szülői közösség szervezésében:

Bolyai János Ált. Isk.

Bolyai matematikaverseny Bolyai emlékműsor Bolyai Tanulmányi Napok Bolyai Díj Bolyai Dicsőségtáblára felkerülés Számítástechnika tábor Nyitott kapuk

„Ilyenek vagyunk mi” ajándékműsor Idősek Napja Andrea Kupa Fenyőünnep Jótékonysági gála

Őszi túra Erdei Iskola Sí-tábor Iskolaudvar és környékének védnöksége Egészségvédelmi hónap Luca napi játékos sorverseny Tiszta, rendes osztály verseny Zöld Bajnokok – energiatakarékossági program a tanév során Farsangi bál Gyereknap Szülők-nevelők bálja Hulladékgyűjtés, elem és kupakgyűjtés

Kölcsey Ferenc Ált. Isk. Kölcsey megyei anyanyelvi és irodalmi feladatmegoldó verseny Magyar Kultúra Napja Megyei német mesemondó verseny Kölcsey Díj Megyei rajz-és műalkotás elemző verseny Nyílt napok Iskolanyitogató Kölcsey Kupa - foci Föld Napja Állatok világnapja Fenyőünnep-elsősök avatása Karácsonyi játszóház Gergely-járás Pedagógus nap Ballagás

Egészségnevelési Hét Erdei iskola Iskolaudvar és környékének védnöksége

Kőrösi Csoma Sándor Ált. Isk. Elsősök avatása Házi tanulmányi versenyek Kőrösi hét Nyílt napok

Kőrösi hét

Nyílt napok Negyedikesek búcsúztatója Kőrösi-Gála Népmese világnapi mesedélután Barátaink az állatok – világnapi program Márton napi lámpás felvonulás – játszóház Télapóvárás Szüret - népszokások felelevenítése Karácsonyi vásár – szeretetpontért Fenyőünnep Húsvéti versmondó verseny Egészségvédelmi nap, ~ hét Kihívás napi sportprogramok Erdei iskola Alma-hét Madárbarát iskola - madáretetők

Kertvárosi napok

Teremdíszítési verseny – évszakok

Farsangi bál Gyereknap Szülők-nevelők bálja Tök buli

Őszi-tavaszi papírgyűjtés Hétvégi kirándulások – családi program Farsangi mulatságok Gyereknapi játék-kavalkád

21


1.7 Minőségbiztosítás Az iskola telephelyein kidolgozott minőségbiztosítási rendszer a tanulók munkájának mérésére, értékelésére, a pedagógusok munkájának értékelésére, valamint a partneri elégedettség felmérésére terjed ki. Az e területen kínálkozó lehetőséget kihasználtuk, 2010-ben nevelőtestületi értekezleten dolgoztuk ki azokat a kötelező elemeket, amelyeket mindhárom telephelyen alkalmazunk: Tanulói

mérés-értékelés

területén

a

tanulók

belépésekor

a

DIFER

mérőeszközzel diagnosztizálunk, hogy az esetleges tanulási problémát mielőbb észlelhessük

és

a

rendelkezésünkre

álló

eszközökkel,

módszerekkel

elkezdődhessen a fejlesztés, felzárkóztatás (bementi mérés). A külső, standard mérés eszköze a 4., 6. és 8. osztályosok kompetenciamérése. Minden évben az eredmények ismeretében feladat-ellátási helyenként a pedagógus munkaközösségek az adatok elemzéséből határoznak meg feladatokat a következő időszakokra. A pedagógusok munkájának értékelésre kidolgozott szempontsor, a rendszer működése validnak tekinthető, de a jövőben a várható radikális törvényi változtatás miatt e tanévben nem tértünk vissza a korábban kialakított egységes szempontsor felülvizsgálatára. A partneri elégedettség mérésének ütemezése szerint az elmúlt évben a dolgozói kérdőívek kitöltésével kaptunk információkat az iskolai profil alakításáról, a munkahelyi légkörről, a szülőkkel történő kapcsolattartási formákról. E tanévben a szülők körében történt meg a kérdőíves felmérés, amelyek kiértékelése, elemzése tantestületi szinten megtörtént. A következő tanév indításakor az első találkozás alkalmával kerül sor a szülők felé történő visszacsatolásra. Örömmel nyugtáztuk, hogy több ponton is összecseng az eredmény a pedagógusok véleményével. Ezek a mérési eredmények mind a pedagógia program kidolgozásakor, mind az éves feladatok megfogalmazásakor (munkatervek) fontos helyzetértékelésnek tekintendők. A minőségbiztosítási team vezetői részt vesznek a belső ellenőrzési feladatok ellátásában is.

22


1.8 Kapcsolatrendszer Az intézmény működési alapfeltétele, hogy kapcsolatokat építsen ki, tartson fenn intézményen belül és kívül egyaránt. Az intézményen belüli kapcsolatok közül minden

eddiginél

fontosabbá

vált

a

három

iskola

(feladat-ellátási

hely)

együttműködése. Folytatva az előző évek munkáját, ez jelentse azt, hogy a helyi hagyományokat, sajátosságokat erősítsük! Az intézményen belüli kapcsolatok alapja a mindennapok nevelő-oktató munkája, amelyben szoros együttműködés kell hogy kialakuljon a szülőkkel. Fontossága a tanulók tanulási motivációjában: ha az iskolán kívüli világ nem tekint értékként a tanulásra, ha a család, a szűkebb-tágabb társadalmi környezet nem közvetítik a „tanuló társadalom” értékeit, ha nem erősítik a tanulókban a tanulási hajlandóságot és készséget, az iskola önmagában keveset tehet. A kapcsolattartás hagyományos formái: családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, amelyek az információk rendszeres, személyes átadására hivatottak. Ezeken kívül mindenhol megvan a lehetőség, hogy a halasztást nem tűrő, rendkívüli esetekben, előre egyeztetett időpontban is találkozzunk a szülőkkel. Természetesen a megfelelő fórumok működtetése – Szülői Szervezet, Iskolaszék – képviseleti szinten van jelen az iskola életében, részese a munka szervezésének, az iskolai dokumentumok véleményezésének. E területen azt a gyakorlatot követtük, hogy a szülői szervezetek feladat-ellátási helyenként működnek tovább, jogszerű-életszerű megoldás. Ezen a rendszeren nem szabad változtatni, az operatív teendők, a közvetlen érdekeltség a kapcsolatok mozgósító ereje. 2009-ben az új intézményben egy Iskolaszék alakult. Újabb nyitott kérdés, hogy a jogutód intézmény közösségei kezdeményezik-e a létrehozását. Ez az első feladatok egyike lesz a létrehozás igénye esetén. Partneri

kapcsolatrendszerünk

másik

iránya

a

fenntartó.

A

helyi

önkormányzati képviselők jó szándékú tenni akarással támogatták a kertvárosi intézményeket, képviselték érdekeinket a város irányító testületében. A szakirodákkal – Oktatási és Közművelődési Iroda, Beruházási és Felújítási Iroda,

Pénzügyi

Iroda,

Gyámügyi

és

Szociális

csoport

munkakapcsolatot a korrekt tájékoztatás, segítségadás viszi előre.

23

–

kialakult

napi


A város oktatási intézményeivel fontos a jó partneri kapcsolat megtartása. A gondok, problémák közös értelmezése, a megoldások azonos elvek mentén történő keresése, egymás munkájának megbecsülése kell, hogy vezérelje a jövőben is az együttműködést. Mint Kertvárosi intézménynek, kiemelendő a Kertvárosi Óvodákkal a kapcsolatunk. Egymás rendezvényein kölcsönösen részt veszünk, az óvoda-iskola átmeneti együttműködésünk példás. Az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Szakértői Bizottságokkal való kapcsolattartást a gyerekek vizsgálat iránti szükségletei – kötelezettségei helyezik előtérbe. Mindenképpen ki fogok állni azért, hogy nagyobb bizalommal fogadják a pedagógusok véleményét. Ne a szülő döntése, hanem a vizsgált diák, illetve az őt befogadó közösség érdeke legyen a meghatározó, azt tartsák szem előtt, azért álljanak ki. Az ESZI Családsegítő Szolgálat és Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központja a mindennapi iskolába járáshoz a gyerekek családban történő ellátási feltételeihez nyújt segítséget az iskolának. Az intézményi védőnő – esetünkben optimálisan mindhárom telephelyen azonos személy – napi tevékenységével segíti az iskolák egészségneveléssel kapcsolatos céljainak elérését. Az utóbbi évek személyi változásán, az átmenet nehézségein túl vagyunk. Felértékelődött az iskolarendőr szerepe, jelenléte az iskolában. Segítő partnerként vesz részt a preventív munkában, ugyanakkor szélsőséges esetekben visszatartó, fegyelmező erő is, de a tanévkezdés idején a gyerekek biztonságos közlekedésében is számíthatunk segítségére!

24


2. Vezetői program 2.1 Motiváció, célmeghatározás A pályázat beadására 6 éves igazgatóhelyettesi és 14 + 2 éves igazgatói múltam bátorított fel. Az utóbbi 2 éves Kertvárosi ÁMK igazgatói munkámat szeretném folytatni most megfogalmazott pályázattal. Emiatt is több gondolat visszaköszön, mint például a „megőrizve megújulni”. Ezzel arra kívánom a hangsúlyt helyezni, hogy őrizzük meg, erősítsük a telephelyek sajátosságait, jó hagyományait – hiszen az „új” intézmény valójában több mint 50 éves. Így a visszatekintés az elmúlt évekre az intézmény reális jövőképének felvázolását, célok kitűzését szolgálja. Az

összevonásból

fakadó

együttműködés

egyik

előnye

lehet,

hogy

fokozatosan erősítsük egymást. Találjuk meg a közös feladatok megoldásában az együttműködés további lehetőségeit, mint például a minőségbiztosítási rendszer intézményi szintű kidolgozása, vagy az iskolák – tanulva a TÁMOP terminológiákat – a „Jó gyakorlatokat” vegyék – adják át egymásnak. A 2012-ben kezdődő vezetői ciklusban elsődlegességgel kell kezelni a szeptemberben életbe lépő Nemzeti Köznevelési Törvény végrehajtásban az állami fenntartás és a helyi önkormányzatok működtetésének közös tanulását. Kertvárosban szükség van a jelenlegi intézménystruktúrára. A földrajzilag szinte elkülönülő városrészben, a közoktatás első nyolc évfolyamán az eddigi magas színvonalon biztosítsuk intézményünkben a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig tevékenységünk teljes kínálatát.

2.2 Nevelő-oktatómunka feltételeinek megteremtése 2.2.1 Személyi feltételek A személyi feltételekkel kapcsolatban elsődleges meghatározó a Kertvárosi Általános Iskola dolgozói létszámát az új köznevelési törvénynek megfelelően kell alakítani. Ez a pedagógusok képzettsége tekintetében már 2012 szeptemberétől hatályos, a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottakra vonatkozó szabályozás azonban csak 2013. szeptember 1-jétől.

25


2.2.1.1 A tantestület Az intézmény pedagógusközösségével kapcsolatban megfogalmazott céljaim: -

Pedagógusi rátermettség, alkalmasság elismerése, fokozott megbecsülése.

-

Megfelelő szakképesítés előtérbe helyezése a tantárgyfelosztásnál, létszám leépítésnél, bővítésnél.

-

Folyamatos képzés, önképzés lehetőségének megteremtése.

-

Változó összetétel nemek és kor szerint.

Az iskola három pillére közül meghatározó a pedagógus. Elvárásaim ezért: -

Mint egyéntől: Példamutató személyiség; minta kulturált viselkedésében, külsőségeiben; képviselve a programjainkban a meghatározott értékrendet, amit tanítványaitól is elvár.

-

Mint a tantestületi közösség tagjától: Szakmaiságát, tudását kiegészíti, gyarapítja a közösségi együttműködés; a közösségben a pályán eltöltött tanítási idő tapasztalata; a gyermeki személyiség elfogadásának képessége. A közösség tagjai erősítsék egymást őszinte, hiteles kommunikációval, alkotó vitakészséggel,

vitakultúrával,

egymás iránti nyitottsággal, toleranciával, egészséges önmérséklettel egymás munkájának tiszteletével, miközben saját szakmai kompetenciája nem csorbul. Intézményi és telephelyi szinten azért fontos az alkotó, jó munkahelyi légkör, mert a tantestület az a kezdeményező közösség, amely az együttműködés formáit felismerve irányítja, valósítja meg a közös feladatokat. Az erőt a közösségekben azért látom, mert a meggyőzésen, konszenzuson alapuló döntések végrehajtása, végrehajtatása „könnyebb”, eredménye tartósabb. Ezen értékrendek felerősödése a ma társadalmában a pedagógusok védelmét szolgálja, szolgálhatja azzal a verbális és

fizikai

agresszióval

szemben,

amelyben

védtelenséget

érzünk.

Minden

lehetőséget, fórumot támogató partnert, eszközt fel kell kutatni, meg kell találni, hogy megteremtsük a pedagógusainknak a biztonságot, hogy nyugodt körülmények között végezhessék nevelő, oktatómunkájukat.

26


Az elmúlt 2 év tapasztalatára alapozva azért beszélek többes számban közösségekről, mert a mindennapi munkakapcsolatokat sosem éri utol az a néhány „nagy” tantestületi program (tanévzáró –nyitó; pedagógusnap), valamint az áttanító kollégák sem vállalhatják fel az összekötő kapocs szerepét ilyen nagyságrendben. 2.2.1.2 Nem pedagógus dolgozók A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottakkal kapcsolatos elképzelés összecseng az új köznevelési törvényben meghatározottakkal: -

A mai konfliktusokkal terhelt légkörben az iskola optimális működéséhez soha nem kívánt mértékben szükség van állandó iskolapszichológusra, aki folyamatosan azonnali és szakszerű ellátást tud biztosítani a súlyos beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak – ugyanakkor a pedagógusoknak is olyan támasza lehet, hogy az az integráló közösséget erősíteni tudja.

-

Ugyanilyen nagy szükség van a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökre legalább az eddigi arányokat megtartva.

-

A sikeres és eredményes integráció feltétele a megfelelő asszisztencia, a kéttanáros

modell

elterjesztése.

Ebben

a

mondatban

több

igény

fogalmazódik meg, mint első hallásra gondolnánk, hiszen az eddigi kiscsoportos fejlesztő órák a különböző évfolyamokon tanuló gyerekekre együttesen vonatkoztak. Az osztályszinten zajló órákat azonban nem lehet ebből az órakeretből megoldani. Több órát, több pedagógust igényel az integráció színvonalas megvalósítása. -

Az informatikai eszközök megfelelő, biztonságos karbantartásához kell az iskolákba rendszergazda. Az új intézményben – Kertvárosban – 1 fő 3 „iskolában” látná el ezt a feladatot. Szükségességét egyrészt a tanulók jobb munkafeltételeinek megteremtése (egyre gyarapodó informatikai eszköztár), másrészt az iskolai – sok bizalmas információt tartalmazó – adattömeg biztonságos kezelése, védelme igényli (KIR, IMI, MAGISZTER, HETEX).

27


Az

iskolák

gazdasági

átszervezése,

GESZ

létrehozása,

a

jelenlegi

adminisztrációs létszám nagy biztonsággal, akkor tudja a rendszert megfelelő szinten kiszolgálni: -

Ha informatikai szoftverekkel segíti a gazdasági élet területén is a kommunikációt.

-

Ha ezek az informatikai rendszerek képesek a papíralapú információkat is helyettesíteni. Az intézményben a kisegítő dolgozók létszáma a 2005-ös átszervezést

követően csökkent 1 fővel, a feladat megfelelő színvonalon a közmunkaprogram segítségével látható el (udvarrendezés, takarítás).

2.2.2 Tárgyi feltételek Az intézmény telephelyei az előző időszak normatíváinak, pályázatainak köszönhetően rendelkezik a kötelező eszközjegyzék szerinti minimális felszereléssel. A következő időszak legfontosabb feladata: -

az állagmegóvás,

-

az elhasználódás miatti hiányok pótlása,

-

a korszerűsítési törekvések megvalósítása. A fenntartó TIOP pályázata révén jelentős mennyiségű interaktív táblához,

tanulói munkaállomáshoz jutott az intézmény. Ezen eszközök használatát segítő továbbképzéseken – a pályázatban vállalt kapcsolódó továbbképzésen túl – nagy lelkesedéssel vettek részt a kollégák. A fejlesztőeszközök bővítésére kínált lehetőséget a fenntartó a BTM N-es pályázattal. Az IPR (integrált pedagógia rendszer) forrásai a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek támogatásának tudatosan tervezett felhasználásával is lehetőséget teremt eszközbővítésre (pl.: gyerekbarát tanterem kialakítása). Az eszközök

fejlesztéséhez,

karbantartási munkálatokhoz használható

források a fenntartói költségvetési kereteken túl az iskolák saját alapítványai, amelyek meghatározott célok érdekében gyűjtik az 1 %-okat. A képviselők segítségére is számíthattunk s szándékunk szerint a jövőben is tervezünk a

28


támogatásaikkal. Érdemesnek tartjuk a „Kéz a kézben” városi program kibővítését a Kölcsey és a Kőrösi feladat-ellátási helyeken is. Köszönet az önzetlen szülői felajánlásokért is, legyen az munka, vagy anyagi természetű. Fel kell ismerni, és élni kell azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyek program-, eszközfejlesztési, és továbbképzési támogatásokat kínálnak. A források felkutatása azért is halaszthatatlanul fontos, mert az iskoláknak arra kell felkészülni, hogy egész napra igénybe veszik az intézményt. Nemcsak a tanuláshoz használt eszközökre, hanem a napközis (udvari) játékok biztosítása is elengedhetetlen. Az épületek felújítási igényeit évről évre jelezzük a Beruházási és Felújítási Irodának. Igényeink nem túlzóak, valós szükségleteket tartalmaznak. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült: -

Ablakcsere – mindhárom feladat-ellátási helyen a régiek cseréje akkut probléma.

-

Tető (Bolyai, Kőrösi) - és lábazati (Bolyai, Kölcsey) szigetelések.

-

Vizesblokkok felújításból kimaradt részei (Bolyai „kisiskola”, Kölcsey, Kőrösi testnevelés öltözők).

-

Ereszcsatorna (Bolyai) javítás, csere.

-

Lépcső csúszásmentesítése (Kölcsey).

-

Csapadékelvezetés, falrepedés (Kőrösi) Nagy várakozással voltunk a Szociális Város-rehabilitációs pályázat iránt. Az

annak keretében tervezett felújítás nagy gondot vett volna le a város válláról, így a többi intézménynek is több jutott volna. Ösztönző volt a városban az „1+1 projekt” amelyben ha pl.: az intézmény egy ablakot kicseréltetett nem önkormányzati támogatásból, a másikat a város adta hozzá. Sok munka elvégzésére kerülhetett így sor.

29


2.3 Nevelő, oktatómunka Ma már a szakmai vitákban is deklarált tény: ahogy nincs készségfejlesztés ismeretátadás nélkül, úgy nincs nevelés sem oktatás nélkül. Nevelő-oktatómunkánkat alapvetően meghatározó elemek: -

Az óvoda és a középiskola között: a közben eltelt 8 év hozzáadott pedagógiai értékének kimutatása.

-

DIFER – bemeneti mérésre épülő fejlesztési, felzárkóztató tervek kidolgozása, megvalósítása.

-

Tehetséggondozás: a tanulók terhelhetőségének felmérése, az érdeklődés, motiváció kiaknázása.

-

Optimális SNI integráció: =

az integrálható tanulókat integrálja,

=

szegregációs előkészítés után biztosítsa az integrációt, illetve

=

a

nem

integrálható

tanulóknak

garantálja

a

szegregációt

akár

magántanulóként, akár más speciális képzést nyújtó intézménybe történő áthelyezéssel. -

Integrációs felkészítő programba való bekapcsolódás a HH és a HHH tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében.

-

Kimenet: kompetenciamérés eredményeinek értékelése, elemzése, optimális továbbtanulási célok kitűzése. A TÁMOP fenntarthatóságát úgy tervezem biztosítani, hogy az abban tanult

módszereket igyekszünk továbbra is beépíteni az óravezetésbe – kooperatív technikák, differenciálás – tanítva tanulni, illetve tanulva tanítani. Az ott használatos tankönyvek megfizethetetlenek, elfogadásuk, sikerük nem osztatlan. A tantárgyi tömbösítés nem kötelező, beválásuk esetén azonban célszerű fenntartani, pl.: a művészetek, a technika, az informatika tantárgyak tanítása. A pedagógiai program aktuális módosítása során (megváltozott jogszabályi környezet, NAT, új kerettantervek) fontos a megfelelő körültekintő tervezés, hogy a nevelő – oktatómunka teljes skálájával várjuk a gyerekeket.

30


Legfőbb célunk, hogy a kertvárosi gyerekek, Kertvárosban járjanak iskolába. Kínálatunkkal úgy készülünk, hogy mindhárom telephelyen az általánosan biztos alapokra épülő képzésen, a választható az angol és a német idegen nyelv csoportbontásban környezettudatos

való

tanulásán,

szemlélet

egészséges

alakításán

túl

a

életmódra

jelenlegi

nevelésen,

pedagógiai

a

program

megfogalmazza: -

a Bolyaiban emelt szintű matematikaoktatást, természettudományos tantárgyi programok szervezését, csapat- és versenysport tevékenység támogatását, fejlesztő, felzárkóztató munkát, a hangszeres zeneiskolai oktatás helyszínt,

-

a Kölcseyben a magyar nyelv- és irodalom versenyprogramját, a művészeti nevelés (kézműves tevékenység), a hangszeres zeneiskolai oktatás helyszínt,

-

a Kőrösiben a testnevelés emelt szintű oktatás lehetősége, az informatika első osztálytól csoportbontásban történő oktatása, a néphagyomány, a népzene, a szabadidős tevékenységek gazdag repertoárja (kiállítások-, színház-, fürdő látogatás-, gyöngyfűzés, drámajáték) várja a gyerekeket. A fenti felsorolás kiegészítését, megerősítését a tantestülettől várom, hiszen

közös döntéssel kell felsorakozni az egyéni kezdeményezések mögé, ahol a közösségi döntés a kezdeményezés kontrollja is. Az új intézmény új programjában helyet kell hogy kapjanak a fentieken túl a helyi hagyományok, sajátosságok erősségek. Az elkövetkezendő évek kiemelt feladata a tantárgyakhoz kötött, illetve az azokon átívelő kompetencia területek (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, szociális és állampolgári kompetencia) és főbb fejlesztési

területek

előtérbe

helyezése,

tudatosítása,

fejlesztése.

Bizonyos

területeken a lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges tanulók számára annak megteremtése, hogy tehetségüket mindjobban kibontakoztathassák. A kompetenciaterületekre épülő fejlesztési területek közül azért emelem ki az -

Énkép, önismeret fejlesztését: mert a cél az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek.

31


-

A tanulás tanítását: hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában, hogy hatékony, önálló tanulással olyan tudást alakítsunk ki, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni.

-

Egészséges testi és lelki szociális fejlődést, mert ez a pozitív beállítódások, magatartások és szokások a kialakulását segíti.

-

Környezettudatosságra nevelést: mert a fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Kiemelésem oka az a meggyőződésem, hogy a siker mindennek a motorja:

a siker motivál, újabb tevékenységekre sarkall, a belső konfliktus, agresszió ellenszere. Ezért is tekintünk nagy várakozással az új törvény életbe lépésével az iskolapszichológus jelenlétére az iskolában, nagy segítséget jelenthet, megoldási alternatíva lehet a gyerekeknek szervezett énkép, önismereti tréning, ami a kudarctűrő,

problémamegoldó,

konfliktuskezelő

képességüket

fejleszti,

illetve

tanulás-tanítása tréning (tantestületi trénerekkel), ami a hatékony önálló tanulásukat fejleszti. A nevelő, oktatómunkában – mint minden közös tevékenységben – kiindulópont a rend, a fegyelem – a munkarend, a munkafegyelem. Annak „munka” jelzőjét azért tartom fontosnak kiemelni, mert ez a munka módszerétől, a pedagógus által használt eszközöktől függ. Az általános iskola az is fontos feladata, hogy megfelelő alapot adjon, felkészítsen a pályaválasztásra mind ismeretekkel, mind információkkal. A tanítványaink, a szülők, nagy segítséget kaphatnak az osztályfőnököktől, a kiállítási és a pályaválasztási tájékoztatókból. Azért fontos ez az együttműködés, hogy megnyugtató információkkal szolgálhassunk a hiányszakmákról, a középfokú tanulmányok befejezése utáni munkába állás lehetőségeiről.

32


2.4 Tanórán kívüli tevékenység, szabadidő A magyar iskolarendszer egyedülálló a’ tekintetben, hogy az iskolák milyen gazdag szabadidős kínálatot nyújtanak a tanulóknak (ld: helyzetelemzés). A múltunkból építkezve – három kertvárosi iskola közös rendezvényei, versenyei – hasonló programok lebonyolításában kellene gondolkodni: pl.: közös kézműves

foglalkozás,

játékos

vetélkedők

telephelyi

„vegyes”

csapatokkal,

kirándulások, táborok … akár a Bányász Művelődési Otthon helyszínnel. Fontos, hogy a kisebbekkel kezdjük, felmenő rendszerben fokozatosan szokjanak hozzá az együvé tartozás gondolatához a játékra összpontosítva.

2.5 Minőségbiztosítás Az intézmények minőségbiztosítási rendszerének összefésülése azért is fontos, hogy a köztudatban is erősítsük az egy intézmény gondolatát. -

A gyerekek kompetenciamérésének elemzése – azonos mérőeszköz – hordozza a legtöbb közös vonást, bár a kompetenciaalapú oktatás – tartalmi megújulás – még nem terjedt el. A mérések elemzése, értékelése során a hozzáadott érték kimutatásának lehetőségeit kell megkeresni, és határozottan ki is mutatni!

-

A pedagógusok azonos elvek mentén történő értékelése, azonos mércével történő mérése az új törvényben támasztott követelményekkel nagyobb eséllyel valósulhat meg.

-

Az iskolai önértékelés, a partneri értékelés azonos kérdőívekkel történő mérése összehasonlíthatósági kritérium, az elmúlt két évben végzett elemzések

jelenjenek

meg

a

dokumentumokban.

33

közeljövőben

készülő

intézményi


2.6 Kapcsolatrendszer Az iskolai munka egyensúlyának feltétele a szülők pozitív viszonya az iskolához. Ezt a feladatot a Szülői Szervezet működtetését a szakmai munkáért felelős telephelyvezetőnek kell ellátni, míg az Iskolaszék működtetéséért az igazgató a felelős. A fenntartó irányában is az igazgató felel a kapcsolatokért. Pontos, naprakész tájékoztatásra van szükség az intézményi munka hiteles megismerése érdekében. Az iskola minőségi működésnek feltétele a jó munkakapcsolat fenntartása: -

a város oktatási intézményeivel: óvodák, általános iskolák, középiskolák,

-

az iskola egészségügyi szolgálattal,

-

iskolarendőrrel,

-

az ESZI Családsegítő Szolgálat és Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központtal,

-

Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal

-

a Szakértői Bizottságokkal.

34


2.7 Összegzés, vezetői hitvallás A pályázatomban nagy igyekezettel állítottam párhuzamot a közösen végezhető tevékenységek és a szakmai önállóság között. Célom és feladatom, hogy az egy intézményt alkotó 3 feladat-ellátási hely egyidejűleg alkosson egységet és önálló életre képes részeket. Három éve Kertvárosban más értelmet kapott a „MI”. Most is! Az új intézménynek – mint ahogy a réginek is – időre van szüksége ahhoz, hogy valóban EGY(!) professzionális, komplex intézménnyé fejlődjön. Ennek feltétele, hogy törekedjünk egymás munkájának megismerésére, konszenzussal hozzuk meg döntéseinket, hogy melyik a legjobb (helyi jó gyakorlat), a legcélravezetőbb, és azt adaptálva dolgozzunk a megvalósításban. A bizalomra épülő információs – kommunikációs rendszer munkánk, életünk kulcsfontosságú kompetenciájává vált. Legyen jövőnk meghatározója a hagyományokra épülő állandóság – biztonság. Rendszerszemléletünkben azonban helye kell hogy legyen az előrevivő változtatásoknak. Az innovatív iskola legyen nyílt, kommunikatív, dinamikus rendszerű. Az eredményes működés egyik feltétele a feladatok arányos delegálása funkcionális

munkamegosztással.

A

telephelyvezetőknek

elsődlegesen

a

szakmaiságra, a helyi operatív teendőkre kell szorítkozni. A szakmai munka irányításához azonban szükséges, hogy a feltételek megteremtésének forrásáról legyen megfelelő információ, illetve azok előteremtésében közösen vegyünk részt. Minden

pedagógus

egyben

vezető

is.

Vagy

pedagógus-

vagy

gyerekközösséget vezet. Milyen tulajdonsággal rendelkezzen a pedagógus, a vezető? -

Határozott, hiteles, kiszámítható ember legyen, hogy biztonságot jelentsen.

-

Rendelkezzen megfelelő törvényi ismeretekkel az intézmény, a vezetett közösség jogszerű működtetése érdekében.

-

Legyen partnere a vezetetteknek, akik iránt elfogulatlanul kellő odafigyelést tanúsít.

35


-

A döntéseiben legyen megfontolt, rugalmas.

-

A feladatok megoldásában legyen következetes.

-

Kellő önmérséklettel legyen fogékony az innovatív kezdeményezések iránt.

-

Ismerje önmagát, legyen ambiciózus, szilárd jellemű, jó humorérzékkel.

A fent felsorolt elvárásoknak mindig minden körülmények között nem lehet megfelelni, de az elmúlt két év azt bizonyítja, hogy az igazgató a helyettesekkel szorosan együttműködve a kollektíva támogatásával tudja a feladatait megvalósítani, valamint a lehetőségekhez mérten a rendszerben lévő hibák kiküszöbölését képviselni. Ezért a közös munkáért szeretnék elsősorban vezetőtársaimnak köszönetet mondani, és természetesen minden pedagóguskollégámnak, akik hétköznapjaink korrekt partnerei voltak. A mi pályánkon ugyanis elengedhetetlen a kollegiális, becsületes együttmunkálkodás. Ebben a nehéz helyzetben igenis össze kell kapaszkodnunk. Bízni egymásban, támaszkodni egymás szakmai tudására, emberi tartására, lelkesedésére. Éppen emiatt is érzem továbbra is aktuálisnak a két évvel ezelőtt megfogalmazott

mottót:

legyen

a

vezető

annyira

demokratikus,

amennyire

lehetséges és legyen annyira autokratikus, amennyire szükséges! Ezzel terveztem és tervezem vezetni a 2012. augusztus 31-ével Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közgyűlésének

108.15/2012.

(V.24.)

határozatával

alapított

Kertvárosi Általános Iskolát.

Tatabánya, 2012. július 9.

Mózes Gáborné pályázó

36

A KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents