A kerület jövőképe. 76 Stratégiai fejezet

4

Stratégiai fejezet

4.1

A kerület jövőképe

A II. kerület átfogó célja az elkövetkezendő 15-20 évben, a Közép-magyarországi régió és a főváros fejlesztési programjaival szinkronban, a kerület és környezete területén a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági fejlődés, a térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése. Átfogó cél tehát: •

a gazdaság,

•

a társadalom és

•

a környezet

egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem „írja felül” a másik tényező érdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három tényező – gyakran csak kompromisszumok árán megteremthető – összhangja. A cél eléréséhez ●● a kerület gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az: ○○ területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen, ○○ a környezetet ne károsítsa, illetve az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja, ○○ a természeti értékeket ne veszélyeztesse, ugyanakkor ○○ biztos megélhetést nyújtson a kerületi és környékbeli népesség minden rétegének; ●● a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és emberi környezet jó állapotban tartása szükséges úgy, hogy az: ○○ ne korlátozza a város fejlődését, ○○ biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését, ○○ a lakókörnyezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja, ○○ lehetőséget adjon a táji, természeti értékek kímélő – gazdasági – hasznosítására; ●● a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az: ○○ a kerület és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését is javítsa, ○○ elősegítse az összkerületi vagy kerületrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói, lakossági részvételt, ○○ erősítse a helyi, kerületrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését, a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását, a civil szerveződések megerősödését. Fenti alapelveknek megfelelően a kerület jövőképének egyes elemei a stratégia alapján az alábbiak szerint realizálódnak másfél évtized alatt: ●● A lakosságszám stabilitása mellett a szolgáltatási szektor részaránya, termelékenysége a mainál nagyobb lesz, ezen belül különösen a lakossági funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége és minősége nő, aminek eredményeként a kerület lakói helyben tudják elérni a szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. A kerületi alközpontok közül időközben létrejön a két pesthidegkúti központ. A meglevő bevásárló-szolgáltató központok környezetében a hiányzó lakossági szolgáltatások megerősödnek, ezáltal több olyan alközpont alakul ki a kerületben, amely lakossági igényeket elégít ki, az utazási szükség kiiktatásával hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a közösségi-társadalmi élet színtere lehet. ●● A szolgáltatási (és K+F) szektorban a helyiek által betöltött munkahelyek száma nő a jelenlegihez képest, ezzel összefüggésben a gazdasági aktivitás javul.

76

Stratégiai fejezet

●● Bel-Budán befejeződik a közterületek és a lakóépületek rehabilitációja. A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik, részben a magánszféra idegenforgalmi beruházásainak, részben a kerület ráfordításainak eredményeként. ●● A felhévízi részen virágzó gyógy-turisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek. Az idegenforgalomból származó bevétel ezeken a jelenlegi szinthez képest nő. A kerület egyéb természeti értékeinek (erdeinek, időközben jobban feltárt barlangjainak) vonzereje is érvényesül. ●● Jelentős beavatkozásokon lesz túl a kerület a környezeti értékek védelme terén. Ezek közül kiemelkedik a teljes körű csatornázottság elérése, illetve az illegális hulladéklerakás megszüntetése. ●● A tömegközlekedési szolgáltatás minősége annyival javul, hogy a jelenlegi utasszám nem csökken. A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. Kiépül az M0-körgyűrű a 10-es útig, megvalósul a Budakeszi felől érkező autóbusz-forgalom átirányítása az Etele térre. Mindezek eredményeképpen a forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken, a baleseti statisztikák javulnak, a közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik, hozzájárulva kerületben lakók és az idelátogatók komfortérzetének javulásához. ●● Az oktatásban és a nevelésben sikerül a kerületre jellemző magas színvonalat fenntartani,a változásokra naprakészen reagálni. A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül, lehetőséget biztosítva a kerület lakóinak ahhoz, hogy ezeket lakókörnyezetükben tudják igénybe venni.

Stratégiai fejezet

77

40. táblázat A jövőkép számszerűsíthető értékei Jövőkép - Cél Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése (kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területek) A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. A gazdasági aktivitás nő Bel-Budán kiteljesedik a közterületek és a lakóépületek rehabilitációja. A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik A felhévízi részen virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén a teljes körű csatornázottság elérésével. Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén az illegális hulladéklerakás megszüntetésével. A kerület időközben jobban feltárt barlangjainak vonzereje érvényesül. A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. A forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken, A baleseti statisztikák javulnak A közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül

78

Stratégiai fejezet

A változás mértékegysége

Működő vállalkozások száma

Jelenlegi Célérték érték 15 év múlva

11 733

15 000

1+3 részleges

4+2 részleges

0,51

0,55

135 000

200 000

100

120

Idegenforgalomból származó bevétel növekedése %-ban nettó jelenértékre vetítve

100

130

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya

88

100

7

0

58 000

75 000

14

30

100

95

100

50

100

90

100

125

100

110

Több funkciót ellátó alközpontok száma Gazdaságilag aktívak aránya Az önkormányzat által lakóépületek felújítási költségéhez való hozzájárulás éves összege 5 éves átlagban (ezer Ft) A kerület rehabilitációs kiadásainak százalékos aránya a 15 év átlagában (lakosságarányosan a többi városrészhez képest)

Illegális hulladéklerakók száma Látogatók száma Kerékpárút-hálózat hossza (km) A főforgalmú utak összesített napi gépjármű terhelése A közlekedésszervezéssel megelőzhető balesetek száma A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és ülepedő por levegőben való jelenlétének átlagos változása %-ban A kerület művelődési házaiban és sportlétesítményeiben a látogatók / igénybevevők száma százalékosan Az önkormányzat oktatási, kulturális, ill. sport célú kiadásainak változása %-ban nettó jelenértékre vetítve

4.2

Hosszú és középtávú célok

41. táblázat A hosszú- és középtávú célok áttekintése

2.1 Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése

3.1 Rendezett közterületek kialakítása

4 Társadalmi kohézió erősítése Az oktatás és nevelés, színvonalának fenntartása, a szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások tartalmi fejlesztése. Lehetőség biztosítása a kerület lakóinak ahhoz, hogy a szolgáltatások túlnyomó hányadát kerületen belül tudják igénybe venni 4.1 A kulturális élet fellendítése

2.2 Balesetveszély csökkentése

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása 3.3 Környezeti terhelés csökkentése

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés 4.3 Oktatás fejlesztése

Időtáv

1 Gazdaságfejlesztés

2 Közlekedésfejlesztés

Hosszú táv 15-20 év

A szolgáltató szektor területileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi adottságaira épülő szolgáltatások hangsúlyos fejlesztése

A gépjárműforgalom és az általa okozott károk csökkentése közlekedésszervezési és városszerkezeti beavatkozásokkal, valamint a tömegközlekedés és az alternatív közlekedési eszközök előnyben részesítésével

Középtáv 1.1 Pénzügyi, 7-8 év kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése 1.2 Idegenforgalom fejlesztése

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése

3 Élhető környezet biztosítása Valamennyi környezeti szennyezés esetén a kibocsátás csökkentése, a károk felszámolása. Mind az épített, mind a természeti környezet állapotának olyan szinten történő stabilizálása, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek szükségesek

Stratégiai fejezet

79

Középtávú célok részletezése 1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése A cél összegzése: Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy azokat a lakosság a lakóhely környezetében tudja igénybe venni. Olyan helyeken jönnek létre ilyen szolgáltatások, ahol eddig hiányoztak, hozzájárulva a közösségi életnek is helyet adó alközpontok kialakulásához. A cél mutatója: A kerületben a kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területeken regisztrált vállalkozások száma növekszik. A cél területi hatóköre: Az új létesítmények közvetlen környeztében a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt forgalomszervezési beavatkozások szükségesek. A bel-budai részen ugyanakkor forgalomcsillapítással együtt lehet a szolgáltatások fejlesztése sikeres, ezért ezt kell megvalósítani. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék, Pesthidegkút.

2.1 Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése A cél összegzése: A kerület útjait érintő átmenő és ingázó forgalom növekedésének megállítása, a forgalom periodikusságának megváltoztatása, a forgalom térbeli szétterítése, kerékpárutak fejlesztése. A fejlesztési területeken kizárólag olyan ingatlanfejlesztések támogatása, melyek a közlekedésben további ingázó forgalmat nem generálnak. A kerület az M0 körgyűrűhöz való csatlakozásának megoldása. A cél mutatója: A főútvonalak terhelése csökken, a forgalomszámlálási adatok alapján a délelőtti órákban a városközpont, a délutáni órákban a lakóövezet irányában. A forgalomszámlálási adatok alapján a mellékútvonalakon sem nő a forgalom. A cél területi hatóköre: A városközpont felé tartó fő közlekedési útvonalak másodsorban a lakóövezeti gyűjtőutak forgalma csökken, ugyanakkor az M0 felé vezető utak forgalma jelentősen megnő. Ezt kezelni kell. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék, Pesthidegkút.

2.2 A balesetveszély csökkentése A cél összegzése: A forgalom csillapítása a balesetveszélyes zónákban közlekedésszervezési beavatkozásokkal. A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén. A cél mutatója: A közlekedésszervezéssel kapcsolatba hozható balesetek számának 50%-os csökkenése (az Európai Unió országaiban a személyi sérüléses balestek számát a felére kell csökkenteni 2010-ig). A cél területi hatóköre: Az érintett részek forgalmi rendje. Érintett kerületrészek: Pesthidegkút, Bel-Buda, Középső dombvidék

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése A cél összegzése: A közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevételének megkönnyítése, vonzóvá tétele, intenzitásának és színvonalának növelése. A cél mutatója: A kerületben a közösségi közlekedést választók száma nő. Pesthidegkúton intermodális csomópont (P+R parkolók) jön létre. A cél területi hatóköre: A meghosszabbított közlekedési vonalak mentén újabb területek tárulnak fel, melyek értéke ettől nő, esetleg új funkciók betelepülését is eredményezheti. Az új parkolók közvetlen környeztében forgalomszervezési beavatkozások szükségesek Érintett kerületrészek: Pesthidegkút, Bel-Buda, Középső dombvidék

80

Stratégiai fejezet

3.1 Rendezett közterületek kialakítása A cél összegzése: A közterületek rendbetétele kerületrészenként eltérő intézkedéseket igényel. Bel-Budán fő cél az épített környezet értékeinek megőrzése, állagának fenntartása, a közterületek gondozása, ill. a valamikori Ganz területek eddig érintetlenül hagyott tömbjének fejlesztése, míg a kerület külső részein a közúthálózat egészének szilárd burkolattal való kiépítése. A cél mutatója: A közterületekre fordított önkormányzati kiadások arányának növelése. Az önkormányzat által homlokzat-felújításra évente kiírt pályázati összeg növekedése, a szilárd burkolatú utak aránya eléri a 100%-ot. A cél területi hatóköre: Érintettek a belső kerületrészek és közterületek, valamint a csatornahálózattal nem rendelkező övezetek. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék, Pesthidegkút

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása A cél összegzése: A meglevő erdőterület megóvása, turisztikai célú hasznosítása. A Ferenchegyi barlangrendszert, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangokat fenyegető veszélyeztetés csökkentése A cél mutatója: A Ferenchegyi, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok világörökségi címének elnyerése. A cél területi hatóköre: A világörökségi cím további korlátozásokat nem jelent a barlangok védőövezetén, de következményeképp szabályozás tekintetében engedmények nem várhatók az érintett területeken Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék

3.3 A környezeti terhelés csökkentése A cél összegzése: A teljes körű csatornázottság elérése, az illegális hulladéklerakás megszüntetése beruházási eszközökkel, valamint szemléletformálással. A cél mutatója: A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 95%-ot. Az illegális hulladéklerakók többségét felszámolták. A cél területi hatóköre: A csatornázás befejezése valamint a lerakók felszámolása hatással lesz a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a barlangok tisztaságára. Érintett kerületrészek: Középső dombvidék

4.1 A kulturális élet fellendítése A cél összegzése: Kulturális szolgáltatások körének gazdagítása művelődési központok infrastrukturális fejlesztésével, szolgáltatási körének bővítésével. Könyvtár telepítése a megújuló Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömbbe. A cél mutatója: A kerület művelődési házaira fordított beruházási és fenntartási összeg nő, a létesítmények programkínálata gazdagodik, a programokat látogatók száma nő. További kulturális célú beruházások valósulnak meg az eddig még nem rehabilitált Ganz-telken. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Pesthidegkút

Stratégiai fejezet

81

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés A cél összegzése: Nyílt használatú sportlétesítmények létrehozása, fejlesztése. A cél mutatója: A létesítmények programkínálata gazdagodik, a sportfoglalkozások és az igénybevevők száma nő. A cél területi hatóköre: Az új létesítmények közvetlen környeztében forgalomszervezési beavatkozások szükségesek. A cél a rendezési tervekre gyakorolt hatása: Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Pesthidegkút

4.3 Oktatás fejlesztése A cél összegzése: Cél, hogy a lakosság a lakóhely környezetében tudjon olyan alap- és középfokú oktatási intézményeket találni, melyek a fokozódó teljesítmény-kényszerre reagálni tudnak, ugyanakkor mégis emberközeli képzést, nevelést nyújtanak A cél mutatója: Az általános és középiskolai tanulók közül a kerületben tanulók arányának nő, az iskolák fővárosi és országos összehasonlításban mérhető teljesítménye javul. Az önkormányzat oktatási célú kiadásai nőnek. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék

82

Stratégiai fejezet

4.3

A kerületrészekhez kapcsolódó rövid távú (2-3 éves) célok és azok elérését szolgáló beavatkozások

42. táblázat Bel-Buda kerületrészre vonatkozó rövid távú célok Középtávú célhoz való csatlakozás 1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése 1.2 Idegenforgalom fejlesztése 2.1 Gépkocsi-forgalom terhelésének csökkentése

A rövid távú (2-3 éves) célok és az azok elérését szolgáló beavatkozások •

A kiskereskedelmi és vendéglátó szolgáltató egységek számának, forgalmának növelése, terjeszkedésük elősegítése a kialakítandó csillapított forgalmú övezetben.

•

A Felhévízi részen levő önkormányzati ingatlanok rekonstrukciójának megkezdése

•

A barlangok további feltárása, az idegenforgalmi hasznosításra rendelkezésre álló potenciál kihasználása

• •

Kerületi Szabályozási Terv készítése a városrészre Sétálóutcás és csillapított forgalmú övezet kialakítása a városközpontban. Ennek érdekében egységes forgalomtechnikai beavatkozások: - Lövőház utca Káplár utca és Fény utca közötti szakaszán járműforgalom korlátozása, időszakos kizárása; - A Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése; - Retek utca kétirányúsítása a Fillér utca és a Mammut I. parkológarázs bejárata között

•

A forgalom felduzzadásának megakadályozása: - kereszteződések kapacitásbővítésével (Szépvölgyi út - Bécsi út, Szépvölgyi út - Lajos utca, Margit körút - Kis Rókus utcai csomópont) - szabálytalan parkolás megakadályozásával (Pasaréti út a Radna utca és Torockó utca között, Gábor Áron utca a Tövis utca és a Törökvészi út között)

• 2.2 Balesetveszély csökkentése

•

Kerékpárutak fejlesztése (Mechwart liget - Keleti K. utca - Kitaibel Pál utca - Bimbó út - Törökvész út - Görgényi út és Trombitás út - Hermann Ottó utca - Guyon Richárd utca - Branyiszkó út - Hidász utca) és forgalomtechnikai felülvizsgálata (Budai felső rakpart - Hűvösvölgy szakasz) A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül is: - védett gyalogátkelők létesítése, forgalomtechnikai felülvizsgálata (a Bimbó úton a Ribáry utca csatlakozásánál, Margit körút - Retek utca, Szilágyi Erzsébet fasor - Nagyajtai utca); - körforgalmak létesítése (Törökvész út - Alsó Törökvész út - Vérhalom - Eszter utca); - jelzőlámpa telepítése (Gábor Áron utca - Endrődi Sándor utca, Garas utca - Fillér utca csomópontjaiban, Ürömi út - Frankel Leó út - Bécsi út csomópontban a Zsigmond téren);

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése 3.1 Rendezett közterületek kialakítása

3.3 Környezeti terhelés csökkentése 4.1 A közösségi élet fellendítése

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés 4.3 Oktatás fejlesztése

•

- a Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése. Kötöttpályás közlekedés fejlesztése a Margit körút felújításával párhuzamosan (17-es és 19-es villamosok vonalának meghosszabbítása Dél-Budára, illetve a Moszkva térig).

• •

BKV- és Volán-járatok párhuzamosságának kiküszöbölése a Budakeszi út - Szilágyi Erzsébet fasor útvonalon. A Lövőház utcában és a valamikori Ganz-tömb közterületein hangulatos, csillapított forgalmú, közösségi teret nyújtó városközpont kialakítása

•

Ezzel együtt a szomszédos barnamezős területek (Ganz-tömb rendezetlen területei) hasznosításának megkezdése

•

A Felhévízi részen levő önkormányzati ingatlanok rehabilitációjának megkezdése

• •

Kerületi Szabályozási Terv készítése a felhévízi városrészre Légszennyezettség csökkentését célzó beruházások megvalósítása: - forgalomcsillapítás

•

- a gépkocsi forgalom várakozási idejének csökkentése Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések szervezése a Marczibányi téri Művelődési Házban

•

A Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése

•

A Millenáris park kihasználtságának javítása. kültéri programok szervezése zajvédő fal építésével párhuzamosan

• •

Lőtér hasznosítása: rendezvényközpont, valamint közösségi célú zöldfelületet létrehozása Sportolási lehetőségek körének bővítése a lakosság és a kerületi oktatási intézmények számára, valamint megfelelő környezet biztosítása a kerületi egyesületek sporttevékenységének és az utánpótlás nevelésnek a Marczibányi téri sporttelep és a Kolozsvári Tamás utcai sporttelep fejlesztésével A kerületrészben található oktatási intézményekben a szolgáltatás minőségének javítása. Tárt kapuk program keretében lakossági szolgáltatások nyújtása

•

Stratégiai fejezet

83

43. táblázat Középső dombvidék kerületrészre vonatkozó rövid távú célok Középtávú célhoz való csatlakozás 1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése 1.2 Idegenforgalom fejlesztése

A rövid távú (2-3 éves) célok és az azok elérését szolgáló beavatkozások •

•


•


•


•

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása

Az újonnan kialakult kis-közepes bevásárló-szolgáltató központok környezetében a lakossági szolgáltatások megerősítése. A fejlesztési területeken az irodafunkció erősítése elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi vállalkozások számára legyen lehetőség minőségi iroda igénybevételére a kerületrészben. A barlangok további feltárása, az idegenforgalmi hasznosításra rendelkezésre álló potenciál kihasználása

A forgalom felduzzadásának megakadályozása: - kereszteződések kapacitásbővítésével (Kelemen László utca - Hűvösvölgyi út, Budakeszi út - Kuruclesi út) - felálló sávok létrehozásával (Vadaskerti út - Hűvösvölgyi út) • Kerékpárutak forgalomtechnikai felülvizsgálata (Budai felső rakpart - Hűvösvölgy szakasz) A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül is: - védett gyalogátkelők létesítése, forgalomtechnikai felülvizsgálata (Pusztaszeri út - Vend utcai autóbusz megállóhelyen, Kapy úton a Nagybányai út keresztezésében); - körforgalmak létesítése, keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata (Kapy út Törökvész út, Zöldlomb utca - Szépvölgyi út, Szépvölgyi út - Folyondár utca)

Buszsávok létrehozása az alábbi csomópontokban: - Budakeszi út - Kuruclesi út - Kapy út - Törökvész út - Gábor Áron út - Törökvész út • A 91-es buszjárat meghosszabbítása a János kórházig. • •

Ferenchegyi barlangrendszer, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok védőövezetének kiemelt kezelése Ferenc-hegyi kiserdő kiemelt kezelése

3.3 Környezeti terhelés csökkentése

Szalonka-völgy (Páfrány és Görgényi út között) és Szépvölgyi út (a Fenyővölgye és a Selyemakác utca közötti szakasza, valamint az itt becsatlakozó 4 utca), valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása (a főbb lerakók a Kuruclesi-ároknál, Kis-Ördögároknál a Petneházi rét térségében, Paprikás pataknál a Gazda utca végétől, a Kastélykerti forrásterületnél).

4.3 Oktatás fejlesztése

Szolgáltatás minőségének javítása (Pasaréti úti gyermekrendelő, Szabó Lőrinc Általános Iskola rehabilitációja)

84

Stratégiai fejezet

44. táblázat Pesthidegkút kerületrészre vonatkozó rövid távú célok Középtávú célhoz való csatlakozás

A rövid távú (2-3 éves) célok és az azok elérését szolgáló beavatkozások

1.1 Pénzügyi, kereskedelmi, és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

• A kerületrészben meglevő önkormányzati szolgáltatások, valamint a jelenleg szétszórt vállalkozások egy szolgáltató központban való koncentrációja, ezzel egy kisvárosias jellegű kereskedelmi, pénzügyi, közigazgatási és vendéglátó-ipari városközpont kialakítása. Az irodafunkció erősítése elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi vállalkozások számára legyen lehetőség minőségi iroda igénybevételére a kerületrészben.


• A fejlesztési területeken kizárólag olyan ingatlanfejlesztések támogatása, melyek a közlekedésben semleges, vagy ellenirányú forgalmat generálnak (iroda, idegenforgalom, szolgáltatás).


• A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül: -

Pesthidegkúton a Máriaremetei út és a városhatár között járda építése

-

körforgalmak létesítése, keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata (Hűvösvölgyi út - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Ördögárok út csomópontjában, Hidegkúti út - Kossuth Lajos út, Hidegkúti út- Máriaremetei út (Pesthidegkúton).


• Buszsávok létrehozása a Máriaremetei út – Hidegkúti út – Hűvösvölgyi út - Rezeda utca csomópontjában, illetve az Ördögárok úton.

3.3 Környezeti terhelés csökkentése

• Külső kerületrészek felszíni csapadékvíz-elvezetési problémájának megoldása.

4.1 A közösségi élet fellendítése

• A Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ programkínálatának bővítése

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés

• Lakossági sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek körének bővítése, egyben tér biztosítása a Hidegkút SC sporttevékenységének és az utánpótlás nevelésnek a sportpálya és környezetének funkcióbővítő fejlesztésével PPP konstrukcióban.

Stratégiai fejezet

85

4.4

Illeszkedés vizsgálata

4.4.1

A stratégia céljai és a településrendezési terv viszonya

45. táblázat A stratégia céljai és a településrendezési terv viszonya Középtávú célok

A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, valamint a Kerületi Szabályozási Tervhez való illeszkedés

1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

• A Bp. II. kerület Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont környéke Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 25/2002.(IX.24.) és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendelet teszi lehetővé a területen a tervezett szolgáltató központ kialakítását.

1.2 Idegenforgalom fejlesztése

2.1 Gépkocsi forgalom terhelésének csökkentése 2.2 A balesetveszély csökkentése 2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése



3.3 A Környezeti terhelés csökkentése 4.1 A közösségi élet fellendítése

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés

4.3 Oktatás fejlesztése

86

• A Víziváros komplex rendezését célul kitűző Budapest, II. ker. Víziváros, Csalogány utca – Margit krt. – Bem utca – Bem rakpart által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 19/2000.(V.30.) rendelet az oktatási intézmények, lakóépületek, kereskedelmi létesítmények szabályzásán túl szálloda építését is lehetővé teszi az érintett területen. • A Budapest, II. kerület, Frankel Leó út – Darázs utca– Mecenzéf utca –Szeréna köz – Szeréna út – Apostol utca – Vérhalom utca – 14514 és 14489 hrsz.-ú telkek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 15/2005.(VI.3.) rendelet többek közt lehetővé teszi szálloda építését a Malom-tó mellett. • Az 1. sz. akcióterület közlekedési és infrastrukturális fejlesztései a Budapest II. kerület Lövőház utca – Ezredes utca – Kis Rókus utca – Fény utca által határolt terület (Ganz park / Millenáris park) Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 28/2004.(VIII.27.) II. Kerületi Önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban lettek megtervezve. • A 25/2002. (IX.24.) és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendelet tartalmaz egy körforgalmat a Hidegkúti út Máriaremetei út - Rezeda utca csomópontban. Ez nyilvánvalóan enyhíteni tudná a környék zsúfoltságát, ugyanakkor könnyebben megközelíthetővé tenné a szolgáltató központot. • A 25/2002. (IX.24.) és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendeletek tartalmazzák a Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont és környezetének rendezési tervét. • A 21/2003.(VII.10.) sz. önkormányzati rendelet a Bp. II. kerület, Török utca – Margit utca – Apostol utca – Vérhalom utca – 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek – Frankel Leó út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve. A rendelet a közpark kialakításának lehetőségét teremtette meg. • A közterület szempontjából kritikus területre született a Budapest, II kerület Nagykovácsi út - Nagyrét u. - Szépjuhászné út csomópont és környéke által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 20/2004.(VII.1.) rendelet. • A Moszkva tér, mint összvárosi érdekű terület Kerületi Szabályozási Tervéről szól a Fővárosi Közgyűlés által is jóváhagyott 21/2006. (IX.28.) önkormányzati rendelet. • A Pál-völgyi cseppkőbarlang védelme érdekében született a Bp. II. kerület, Szikla utca – Pálvölgyi út – Szépvölgyi út – Csatárka út – Csalit utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Építési Szabályzatáról szóló 23/2003.(VII.10.) rendelet. • A Budai Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületeket érinti a Budapest II. kerület Nagykovácsi út - Nagyrét u. - Szépjuhászné út csomópont és környéke által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 20/2004.(VII.1.) rendelet. • A Bp. II. kerület, Török utca – Margit utca – Apostol utca – Vérhalom utca – 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek – Frankel Leó út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve a felszínmozgásos terület védelmét biztosítja. • A Budapest, II. kerület, Felső Zöldmáli út – Barlang utca – Zsindely utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 22/2006.(IX.28.) önkormányzati rendelet a terület beépítési lehetőségeinek kijelölését tartalmazza az időközben kutatott és feltárt barlangjáratok nyomvonalának ismeretében. • A 34/2006.(XI.27.) sz. rendelet Budapest II. kerület, Páfrány út –Kondor út – Páfránykert u. – Páfrányliget u. – 11660/4, (11659/1) és 11658/6 hrsz.-ú telkek – Battai lépcső – Pasaréti út által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról a védett természeti terület, ill. az ennek határán található beépítésre szánt terület használatát szabályozza. • A 37/2006.(XI.27.) sz. rendelet Budapest II. kerület Verecke út – Budai Tájvédelmi Körzet –Verecke lépcső által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról az Árpád kilátó és a kilátás biztosítása érdekében tartalmaz magassági korlátozásokat. • A faállomány védelmében született a Bp. II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 2/2007.(I.18.) rendelet módosításáról és a Budapest II. ker. Máriaremetei út – Kassa utca – Kolozsvár utca – Széchenyi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 27/2007.(XI.29.) rendelet. • Építési engedélyek kiadására csak a teljes közművesítettség elérése esetén kerülhet sor az érintett területeken. • A 35/2006.(XI.27.) rendelet Budapest II. kerület Alvinci út – Tulipán utca – Felvinci út – Marczibányi tér által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról a volt lőtér műemlék épülete és környezete beépítésének feltételeit határozta meg. Ez teremtette meg a Stratégiában is tervezett hasznosítás lehetőségét. • A budapesti keretszabályzat által biztosított lehetőségek: az IZ keretövezetben a maximális beépítettség – 2,4 m²/m² maximális szintterületi mutató mellett – 35% lehet. Ez a főváros egészére megállapított keretérték, amelybe a sűrűn beépített kerületrészek ugyanúgy beleértendők, mint a kertvárosi, budai kerületek. A javasolt beépítésnek mindenképpen alkalmazkodnia kell a kialakult kertvárosias jellegű beépítéshez. A BVKSZ 41.§ (9) bekezdése szerint, IZ keretövezetben a lakófunkciót is megengedő építési övezet képzésénél, figyelemmel kell lenni a terület környezetében már megvalósult lakóterületek beépítettségére. A BVKSZ 41.§ (7) bekezdése szerint a keretövezeten belüli, sportolás céljára hasznosítható terület építési övezetét Kerületi Szabályozási Tervben kell meghatározni. • A Marczibányi téri sportpályák rehabilitációja és funkcióbővítéséhez az FSZKT módosítása szükséges, aminek alapján minősítése zártkerti övezetből sportcélú létesítménnyé alakulhat. • A 29/2003 (IX.25.) és a 20/2007.(VII.3.) rendelettel módosított 36/2006.(XI.27.) rendeletek Budapest II. kerület Keleti Károly utca – Rét utca – Ribáry utca – Bimbó út – Kitaibel Pál utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium átépítésének és bővítésének feltételeit teremtették meg.

Stratégiai fejezet

4.4.2

Illeszkedés a fővárosi és országos fejlesztési dokumentumokhoz

A kerület hosszú, valamint középtávú céljainak meghatározása a legfontosabb koncepciók és tervek a II. kerületre vonatkozó részeinek figyelembevételével történt. Az alábbiakban a kerület céljainak ezen dokumentumokhoz való illeszkedését egyszerre vizsgáljuk. Míg Budapest Városfejlesztési Koncepciója csak hosszú távra határoz meg célokat, ugyanakkor Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja tartalmazza a főváros középtávú céljait, ezért azokat csak a maguk környezetében vettük figyelembe. Ugyancsak középtávon értelmeztük a Közép-magyarországi Régió Operatív Programját a 2007-2013-as időszakra. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve – nem programozási dokumentum lévén - értelemszerűen nem különböző időtávra jelöli ki céljait, ezért annak vonatkozó részeit attól függően vontuk be a vizsgálatba, hogy azok milyen célként voltak értelmezhetők. A feldolgozott dokumentumok ennek megfelelően az alábbiak: A hosszú távú célok tekintetében ●● Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, ●● Budapest Városfejlesztési Koncepció, ●● Országos Területfejlesztési Koncepció. A középtávú célok tekintetében ●● Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, ●● Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja – Podmaniczky Program, ●● Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013, ●● Országos Területfejlesztési Koncepció.

Stratégiai fejezet

87

88

1. A szolgáltató szektor területileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi adottságaira épülő szolgáltatások erőteljes fejlesztése.

A kerület hosszú távú célja

Stratégiai fejezet

A fürdőfejlesztés új létesítményei, a felújított medencék és szolgáltató létesítmények tapasztalhatóan vonzzák a fürdőközönséget. A további fejlesztéseket a lakossági, oktatási és idegenforgalmi szempontok figyelembevételével javasoljuk megvalósítani.

Budapest turisztikai vonzerejének egyik pillére a fürdővárosi jelleg további fejlesztése. A fürdőellátás fejlesztésének alapvető célja a főváros lakónépessége gyógyfürdő-, uszoda- és strandfürdő-igényeinek – a fürdésre alkalmas vízfelület – mennyiségi és minőségi javítása, a fürdőkapacitások bővítése a területi elosztás arányossá tételével. További cél a gyógyidegenforgalom és termálturizmus növelését elősegítő kölcsönös fürdőügyi, egészségügyi és idegenforgalmi együttműködés összehangolása.

A hegyvidéki terület forgalmának csökkentése érdekében a területen belül ki kell alakítani a központrendszer hiányzó elemeit.

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve

Budapest idegenforgalmának erősítése;

a központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése;

haránt irányú kapcsolatok; infrastruktúra-fejlesztés.

●● ●●

intermodális csomópontok; nagyobb városi terek mint alközpontok, közterek; nagy ingatlanfejlesztési projektek mint új központképző elemek; nagyobb bevásárlóközpontok mint központképző elemek; hagyományos kerületi központok – „helyi belvárosok“.

●● ●● ●● ●● ●●

8.5. A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése:

helyi belvárosok;

●●

8.4. Külső kerületek – helyi belvárosok:

●●

1.5. Kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások: a budapesti gazdaság kiemelt ágazatai:

●●

1.3. A hatékony gazdasági térszerkezet kialakítása:

Budapest Városfejlesztési Koncepció

Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé.

4. Területi integrálódás Európába

1b. valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve, életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése.

1a. a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőség turisztikai térségek megerősítése;

Országos Területfejlesztési Koncepció

46. táblázat Hosszú távú célok

Stratégiai fejezet

89

2. A lakossági gépjárműforgalom érdemi csökkentése színvonalas tömegközlekedési szolgáltatások biztosításával és intermodális csomópontok kialakításával


●●

2.5. A közúthálózat fejlesztése, forgalomcsillapítás: ●● a közúti főhálózat fejlesztése; ●● a gyűjtő- és mellékhálózat fejlesztése.

●● ●●

a Belváros komplex parkolás-gazdálkodásának megvalósítása; a P+R parkolás rendszerének végleges kiépítése; a parkolás intézményi és finanszírozási rendszerének javítása.


A térség komfortszintjének emelése a lakásszerkezet átalakításával, a 2. A közlekedési rendszer fejlesztése parkolási gondok megoldásával, radikális forgalomcsillapítással, a gyalogos 2.1. A környezetbarát közlekedés elősegítése: forgalom preferenciájával valamint a közterületek kiemelt kezelésével ●● a közlekedés káros hatásainak csökkentése; érhető el. ●● a csillapított forgalmú zónák elterjesztése; Cél az átmenő és a célforgalom korlátozása. ●● a gyalogosközlekedés körülményeinek javítása; ●● a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának A belső zónában a fejlesztés szinte kizárólag a forgalomcsökkentéssel fejlesztése. egybekötött közterületi rehabilitációval valósítható meg. Elsőrendű 2.2. A különböző közlekedési módok együttes használata: feladat a környezeti ártalmak csökkentése. A belső zóna vegyes területei ● ● az intermodalitás eszközrendszerének és esetében célul kell kitűzni a forgalom radikális csillapítását az élhető város csomópontjainak kialakítása; városfejlesztési cél elérése érdekében. ●● a forgalomáramlás és irányítás információs A hegyvidéki központoknak jelentős szerepük lehet a belső zóna felé rendszerének megteremtése. irányuló forgalom csökkentésében. 2.3. A közösségi közlekedés fejlesztése: ●● a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése; A hegyvidéki terület forgalmának csökkentése érdekében a ●● kiemelt jelentőségű gyorsvasúti vonalak fejlesztése; tömegközlekedési kapcsolatot is erősíteni kell a belső zóna irányában, ●● a villamoshálózat (közúti vasúti hálózat). hiszen a túlzott mértékű gépkocsiforgalom a természeti területek állagára is kihat. 2.4. Parkolás-gazdálkodás, parkolás-szabályozás:



3. Mind az épített, mind a természeti környezet állapotának olyan szinten történő stabilizálása, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek szükségesek.

90

Stratégiai fejezet

A Duna menti zóna fejlesztésében elsősorban a minőség és a környezeti érték emelése kívánatos: a városközponti funkciók megtelepedése, azokon belül is az idegenforgalom szerepe meghatározó kell, hogy legyen.

Jelen terv célja az, hogy a városszélek ne csak az infrastruktúra-hálózatok csatlakozási, hanem a fővárosi zöldfelületi rendszer és az agglomeráció zöldfelületeinek kapcsolati térsége legyen.

A Hegyvidéki zóna morfológiai és védettséget igénylő helyzete miatt csak az alap- és középfokú ellátás intézményeinek fejlesztése a cél. Itt több rekreációs területet kell kialakítani. A hegyvidéki területeken a lakóterületek további bővítése és besűrűsödése a zöldterületek rovására nem engedhető meg.

Meg kell erősíteni a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó városrészközpontok szerepét (Millenniumi Városközpont, Buda-hegyvidék - Moszkva tér)

A Belső zóna területén legfontosabb feladat a városközpontban a funkcionális komplexitás biztosításán túl a lakófunkció megtartása, valamint a történeti karakter megőrzése mellett a szerkezet fellazítása, a park- és térrendszer fejlesztése.


régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nemcsak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti környezeti, kulturális elemek összhangját helyi, térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják.

3.1. Városmegújítás, a történeti városrészek komplex megújítása: • akcióterületi városrehabilitáció; • a parkolási rendszer fejlesztése; • a külsõ városrészközpontok identitást erõsítõ minõségi fejlesztése.

4.1. A közösségi szolgáltatások fejlesztése: • a vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlesztése; • a köztisztaság fejlesztése. 4.2. Települési környezetvédelem: • a biológiailag aktív felületek arányának növelése, a meglévő zöldfelületek védelme, színvonalának jelentős emelése; • a közterületek tisztaságának fokozása, általában a porszennyezés csökkentése. 4.3. A zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése: • térségi zöldövezet-fejlesztés; • a meglévő erdők és parkok megújítása; • új városi park(ok) kialakítása, a sűrű beépítések lazítása; • a park- és játszótér-rekonstrukciós program folytatása. 8. A városi térszerkezet fejlesztése 8.1. A belső városrészek komplex rehabilitációja: • rehabilitáció; • közterületek fejlesztése; • forgalomcsillapítás és parkolás. 8.3. A Duna mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztése

4. A környezet védelme

3.3. Az ipari rozsdaövezet átalakítása, területi tartalékainak feltárása: • vasúti, honvédségi területek rendezése, hasznosítása; • környezeti károk felszámolásának támogatása.

3.2. Közterületek megújítása: • a belsõ területi rehabilitációhoz kapcsolódóan a gyalogos területek bõvítése, csillapított forgalmú lakó-utcahálózat kialakítása; • a külső kerületekben kialakuló alközpontok közterületeinek minőségi fejlesztése.

3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem:


3. Az épített környezet állapotának javítása


Stratégiai fejezet

91

4. Lehetőség biztosítása a kerület lakóinak arra, hogy a kulturális, valamint az egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatások túlnyomó hányadát kerületen belül tudják igénybe venni.


A hegyvidéki zónában nagy forgalmú intézmények nem helyezhetők el, csak ha maga az intézményi funkció nem igényli a hegyvidéki adottságokat (jó levegő, nagy zöldfelület biztosítása stb.). Ilyenek az egészségügyi és szociális, az idegenforgalom részéről főként a gyógy-idegenforgalom, a sport és a szabadidős tevékenységek intézményei.


1956-os emlékhely kialakítása;

a templomi zene fórumainak megteremtése; a helyi városközpontok „sűrűsödési pontjainak“ támogatása, újak kialakulásának segítése.

• •

tömegsport-helyszínek és -rendezvények támogatása; a pesti és budai rakpart kiépítése, a korzó szórakoztató és kulturális jelentőségének visszaadásával.

• •

a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának kiépítése és működtetése többfunkciós könyvtárrendszerré.

hosszú távú társadalomfejlesztési programok beindítása a gyermek- és fiatalkorúak integrációjának erősítésére; az „éjjel-nappal“ működő város kialakulásának elősegítése, a turisztikai szempontból fontos területek kiemelt védelme; a térfigyelő rendszer további kiépítése, a járókelők szubjektív biztonságérzetének növelése.

• •

•

6.6. A közbiztonság erősítése:

6.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése:

6. Társadalmi gondoskodás, fenntartható társadalom

•

5.5. Az információs társadalom:

a Duna zöldpartjai és a rekreációs területek minőségének javítása;

•

5.4. Szabadidő-szórakozás:

kamarakoncertek megrendezésére alkalmas terek kialakítása a város egyes régióiban;

•

5.3. Budapest mint Európa egyik zenei központja:

•

5.2. A kulturális olvasztótégely:

5. A kultúra és a szabadidő városa


92

6.2.2.1. Vegyes területek fejlesztése a belső zónában A környezetminőség javítása mellett, a túlterheltség csökkentése a város más területein történő közintézményhálózati fejlesztéssel párhuzamosan valósítható meg. A belső zónában a minőségi igényeket kielégítő intézmények körét kell bővíteni. A nagy forgalmú utak mentén új beépítés esetén az irodafunkciót kell preferálni, a meglévő lakások funkcióváltása (az első, második emeleten) célszerű. 6.2.2.2. Vegyes területek fejlesztése a hegyvidéki zónában A kereskedelmi ellátás a beépítés karakteréből következően a helyi kisközpontok bővítése révén, illetve hegyvidéki központba szervezetten fejleszthető. Nem alakítható ki nagy területű bevásárlóközpont, irodaház-komplexum, mely a környezetre nagy terhelést róna. Bizonyos, nem közforgalmi irodai munkahelyek bővítése megengedhető, hiszen így csökkenhet a hegyvidéki lakosság hivatásforgalmának iránya a pesti belváros felé. A forgalom csökkentését a mellék- és alközpontok intenzív fejlesztése biztosítja.

A Fővárosi fürdőfejlesztési koncepció elsősorban a központi városmagban lévő műemléki-történelmi fürdők rekonstrukcióját irányozza elő, ahol a legfontosabb feladat a meglévő értékek megmentése, s amelyeknek mind a hazai betegellátásban, mind a szolgáltatásban jelentős szerepük van (Széchenyi, Lukács, Rácz, Rudas, Király gyógyfürdők). A Lukács gyógyfürdő egybeépült az ORFI-val, rekonstrukciója összefügg a kórházi szárny felújításával, és viszont.

1.2 Idegenforgalom fejlesztése


1.1 Pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése

A kerület középtávú céljai

Stratégiai fejezet 1.5 A város turisztikai befogadóképességének javítása

3.5 A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése, alközpont funkciók erősítése 3.5.1 Hagyományos kerületi központok, „helyi belvárosok” minőségi fejlesztése közterületi megújítással és kiskereskedelmi funkcióinak erősítésével. 3.5.2 Nagy ingatlanfejlesztési projektek mint új központképző elemek PPP alapon. 3.5.3 Nagy bevásárlóközpontok mint új központképző elemek PPP alapon.

Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja – Podmaniczky Program

4. 3 A régió vonzerejének fejlesztése A prioritási tengely célja a régió turisztikai versenyképességének fejlesztése

4. 5. Települési területek megújítása Barnamezős területek megújítása. Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével.

Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013

1c. nemzetközi turisztikai és kulturális központi szerep erősítése; 4d. a hazai termálkincs – geotermikus vagyon – mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése; az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő-helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése.

1e. harmonikusan és fenntartható módon működő agglomerációs rendszer megteremtése az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményező alközpontok fejlesztése révén és a fővárost övező ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakításával, valamint a helyben történő munkavégzés ösztönzésével.


47. táblázat Középtávú célok

Stratégiai fejezet

93

A Belső zónában a közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármű-közlekedés közötti munkamegosztás arányánál (modal-split) a tömegközlekedés 80%-os részesedésének elérése a cél. Elsősorban a gyorsvasúti hálózat bővítése, másodsorban a villamoshálózat rekonstrukciója szükséges. A Hegyvidéki zónában a közforgalmú és az egyéni gépjármű-közlekedés közötti munkamegosztás arányánál a tömegközlekedés 50-70%-os részesedésének elérése a cél. A meglévő közforgalmú közlekedési hálózatok fejlesztésénél a minőségi fejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni. Ennek megfelelően a villamosvonalaknál a kapcsolati hiányokat meg kell szüntetni. Az autóbuszhálózat szolgáltatási színvonalát emelni kell, ki kell terjeszteni – új autóbusz-járatok indításával, meglévő járatok meghosszabbításával – a közúthálózat-fejlesztés nyújtotta lehetőségeknek megfelelően.


minimális gyaloglási távolsággal eszközváltást biztosító; őrzött, biztonságos, kulturált kialakítású; egyéb kereskedelmi, szórakoztató, kulturális funkciók igénybevételét is lehetővé téve.

Különösen fontos a Településszerkezeti Tervben intermodális csomóponthoz kötődő városközpontok esetében a megfelelő számú P+R parkoló biztosítása.

• • •

A főváros P+R-rendszerét jelentős mértékben fejleszteni szükséges mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A P+R-hálózat elemeit a közforgalmú közlekedési ellátást meghatározó állomásoknál kell kialakítani a

A Belső zóna területén javasolt általános forgalomcsillapítást, kapacitás-csökkentő átépítést csak a főközponti térségben átmenő forgalomként jelentkező terhelés számára alternatívát nyújtó tömegközlekedési vagy közúti hálózati elemekkel összehangoltan, azok forgalomba helyezésével egy időben, vagy később lehet megvalósítani.

A belső városrészekben – a parkolás-szabályozás, parkolás-gazdálkodás révén – vissza kell nyerni a közterületek, jelenleg felszíni parkolás célját szolgáló területeinek jelentős részét, a zöldfelületek kialakítása, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés felületeinek bővítésére.

A külső városrészek összefüggő lakóterületein tovább kell bővíteni a lakó-pihenő övezetek, tempó 30-as zónák területét.

Fővárosi léptékben biztosítani kell a belső zóna területén a közúti forgalom csökkentését, a belvárosi területek rehabilitációjának, megújulásának elősegítésére. A mai közúti forgalomterhelés Budán a budai körút térségében elhelyezkedő, hasonló városi karaktert hordozó terület főúthálózatán nem tartható fenn. A forgalom csökkentését a külső városrészek körirányú közúti elemeinek, elsősorban a dunai átkelési lehetőséget biztosító hidak építése biztosítja

Forgalomcsillapítás, rehabilitáció


2.2 A balesetveszély csökkentése

2.1 Gépkocsi forgalom terhelésének csökkentése


2.5.1 P+R és B+R parkolók építése, parkolási feltételek javítása különös tekintettel a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat mentén és az intermodális csomópontokban.

2.5 Parkolásfejlesztés

2.3.2. Intermodális csomópontok kiskereskedelem fejlesztéssel

2.3 Intermodális csomópontok

2.1.6 Rakparti villamos vonalak fejlesztése

2.1 Környezetbarát közlekedés fejlesztése

2.2.10 Közútfelújítások (közutak burkolatának, pályaszerkezetének felújítása)

2.2 A főváros közúthálózatának fejlesztése (harántoló kapcsolatok, elkerülő utak, hiányzó közúthálózati elemek és csomópontok, Duna-hidak felújítása)


– A közösségi közlekedés alternatív közlekedési módjai kihasználhatóságának elősegítése

irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztésével.

A települések és kistérségek forgalmi viszonyainak hatékonyabb szervezése a haránt

4.2 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése


környezetbarát közlekedés fejlesztése.

kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és

Országos Területfejlesztési Koncepció 1f. közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési

94

Stratégiai fejezet



• A hegyvidéki zónában a cél a zöldterületek maximális védelme, mert alig van lehetőség területi növelésükre. Erdőfejlesztési terület Pesthidegkúton a Rozmaring TSZ jelenleg erdőterülettel határos területe.

• Értékes, megőrzendő és fejlesztendő a budai Duna-part sétányai és a Rózsadomb zöldfelületei. A felújításokon és rehabilitáción túl legfontosabb a beépítés elleni védelem. Indokolt ezen parkok városképi, műemléki, kerttörténeti indokok alapján történő városképi védelme. Területi bővítésre, parkfejlesztésre a Rózsadomb keleti lejtőin húzódó bozótos rézsű felhasználásával, teraszos függőkertek kialakításával nyílik lehetőség.

• Városszerkezeti, városképi szempontból kiemelten védendő karakterű összvárosi jelentőségű terület kategóriába tartozik a Nagykörút és a „budai körút” által határolt terület, kiegészülve a Világörökség e térségen kívül eső részeivel (többek közt a Duna-part és a Frankel Leó utca közötti területsáv) E városrészek rehabilitációs akcióterületté nyilvánítása kívánatos.


3.3.3. A közbiztonság erősítése, ezen belül térfigyelő rendszer további kiépítése.

3.3.2 Fokozott köztisztasági beavatkozások.

3.3.1 Graffiti-eltávolítások és plakát-, illetve falragaszeltávolítások.

3.3 A város működését biztosító, a lakosság hangulatát javító intézkedések

3.2 Akcióterületi városrehabilitáció

3.1.7 A Duna megközelíthetőségének javítása, a rakpartok minőségi közterület-fejlesztése.

3.1.6. Csillapított forgalmú, gyalogos zónák kialakítása, különös tekintettel a Nagykörúton belüli területekre.

3.1.5 Városszerkezeti jelentőségű csomópontok környezetének felújítása (Moszkva tér, Blaha Lujza tér).

3.1.4 Frekventált aluljárók és közterületek felújítása.

3.1 Frekventált közterületek minőségi átalakítása


Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013 1d. az élhető város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése révén.


Stratégiai fejezet

95

3.3 A környezeti terhelés csökkentése



• Meg kell oldani a Szépvölgyi-árok mederrendezését, amely jelenleg egyes szakaszain fel van töltve, a Mátyáshegyi útnál a barlangba köt. Szükséges a Nagy Ördög-árok rendezése a Turul utca - Budapest határ közötti szakaszon.

• Problémát jelent a Hűvösvölgyi út mellett az Ördög-árok nyílt szakasza, amelynek beboltozásával a csatornázási tervek számolnak, de környezetvédelmi szempontból a nyílt szelvény meghagyását javasoljuk.

• Elsősorban a meglévő beépített területek teljes infrastrukturális ellátását kell biztosítani környezetvédelmi szempontból. A már-már zsúfolt Hidegkúton a víziközmű-olló zárása szükséges. Pesthidegkúton a felszíni vízelvezetés megoldása további feladat.

• A földtani és vízföldtani értékek megőrzése és további feltárása szükséges. A hegyvidéki zónában található a legtöbb barlang, melyek védelme területrendezési (területhasználati) és műszaki (infrastrukturális) eszközökkel biztosítandó. A hegyvidéki zóna karsztterületei vízforgalom tekintetében érzékenyek, a szennyvízkezelés hiányosságait e térségekben sürgősen fel kell számolni. Összefoglalva megállapítható, hogy a belvárosi és a hegyvidéki zóna jelenlegi terheltségét csökkenteni kell.

• Átmeneti terület a Rózsadomb. Ennek különleges értékei a barlangok és a források, amelyek a térséget geológiai szempontból kiemelten kezelendővé minősítik. A védelem építéskorlátozással és zöldfelület-fejlesztéssel biztosítható. Szükséges a barlangok és a források védelmére vonatkozó meglévő előírások és szabályok szigorú betartása, a védettségi kategóriák szerinti lehatárolás pontosítása.

• A Hegyvidéki zóna zöldfelületi rendszere kapcsán fő cél e területek maximális védelme, mert a terület kiegészítésére kevés a lehetőség. A Településszerkezeti Terv a meglévő erdőterületek helyén más célú területhasználatot nem jelölt ki, elsődleges szempont a meglévő, nagyrészt természetvédelmi oltalom alatt is álló erdőterületek védelme. A hegyvidéki területek kertes lakóterületein a meglévő, még viszonylag nagy zöldfelületi arány megőrzése, a legértékesebb villakertek természeti és kultúrtörténeti szempontú városképi védelme az elérendő cél.


4.3.3 Budapest beépített lakóterületeinek teljes körű csatornázása.

4.3 Szennyvíztisztító rendszer és kapcsolódó létesítményei

A régió természeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja fenntartható hasznosítást elősegítő fejlesztésekkel, szemléletformálással.

Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése.

4.1.4 A városi zöldfelületek védelme és fejlesztése, különös tekintettel a fővárosi nagyparkokra és a dunai szigetekre és félszigetekre. 4.1.5 Kisvízfolyások revitalizációja, szabadidő eltöltésére és turisztikai-rekreációs célokra való alkalmassá tétele.

4.3 A régió vonzerejének fejlesztése


4.1 Települési környezetvédelem, a városi zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése



96

Stratégiai fejezet

A város szélein lévő mezőgazdasági, erdő- és alacsony intenzitású lakóterületek zöldfelületének megőrzése kiemelt feladat. A „zöld gyűrű” térségében tervezett munkahelyi területek csak magas zöldfelületi aránnyal alakíthatók ki. Tervezett erdőterületekhez kapcsolódnak a javasolt rekreációs célú zöldfelületek is.

A hegyvidéki zónában nagy forgalmú intézmények nem helyezhetők el, csak ha maga az intézményi funkció igényli a hegyvidéki adottságokat (jó levegő, nagy zöldfelület biztosítása stb.). Ilyenek az egészségügyi és szociális, az idegenforgalom részéről főként a gyógy-idegenforgalom, a sport és a szabadidős tevékenységek intézményei. Az egyéb alapés középfokú ellátási közintézmények közül lakóterületen, illetve lakóterületbe ékelődve elhelyezhetők az oktatás, művelődés intézményei.

4.3 Oktatási szolgáltatások fejlesztése


4.2 Szabadidős szolgáltatások sport és szségnevelés

4.1 A közösségi élet fellendítése


6.3 Akadálymentesítés

5.3 A város szabadidős potenciáljának növelése


Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése.

A szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése;

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

4.4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése



4.5

Agglomerációs együttműködés

Jelen pillanatban az agglomerációs települések a fővárostól való függetlenségük fenntartásában érdekeltek, köszönhetően annak, hogy Budapesttel való együttműködés – annak méretéből adódó lassúsága, nehézkessége miatt – komplikált lehet. Mindazonáltal az érdekek és a veszélyek közös mivolta miatt a kerület szeretné elmélyíteni az együttműködést a környező településekkel. Ehhez alapvető fontosságú a tervezésben való együttműködés, mely a kerületi és a települési önkormányzaton kívül a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek bevonásával lehet igazán sikeres. A tervek végrehajtásában is elengedhetetlen a folyamatos együttműködés. Az együttműködés legfontosabb működő területei az alábbiak: ●●

Az értékteremtő együttműködés példája a nyílt színi vízelvezetés közös kialakítása. A kerület – fekvéséből adódóan – több településsel osztozik vízfolyásain. Az együttműködés szükségessége mindkét oldalról indokolt, hisz pl. Nagykovácsi felől Máriaremete felé folyik az Ördög-árok, ugyanakkor Pesthidegkútról a Paprikás-patak folyásiránya a kerültből kifelé tart.

●●

Közoktatási megállapodás aláírása Remeteszőlőssel, a település ugyanis nem tudja ellátni kötelező közoktatási és egészségügyi feladatait.

Az együttműködés legfontosabb elmélyítendő területei az alábbiak: A kerületet övező településekre (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Solymár, Budakeszi, illetve a szomszédos települések: Budajenő, Telki, Páty) a fiatal családosok nagyszámú kiköltözése az ingázás nagy mértékű növekedését eredményezte. A Budapestre naponta ingázók nagyobb része személyautót használ, ami a kerület és környékének közúti kapcsolatrendszerét túlterheli. Ennek a negatív folyamatnak a megállítására az együttműködés több eszköze is adott: ●●

A tömegközlekedés szerepének erősítése, az egyes viszonylatok összehangolása, a párhuzamosságok kiküszöbölése, alternatív útvonalak feltárása elsődleges feladat.

●●

Pesthidegkút központjainak komplex rehabilitációja biztosítja az alapvető kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, valamint megteremti a társadalmi élet új színtereit, találkozóhelyeit is. Ezzel az agglomeráció felől érkező, a város és a kerület belseje felé haladó forgalom jelentős hányadának megszűrését reméli a kerület. Az agglomerációs települések hasonló fejlesztésével – a különböző fejlesztések összehangolásával – pedig már a külső kerületrész felé irányuló forgalom csökkentését is el lehet érni.

●●

Törekedni kell arra, hogy jelentősebb új ingatlanfejlesztésekre már kizárólag kötöttpályás tömegközlekedési hálózat körzetében kerüljön sor, a kerület vonzáskörzetébe tartozó települések esetében Solymáron a MÁV-vonal fejlesztésével párhuzamosan.

●●

Vízközmű társaság alapítása Solymárral a Paprikás-patak kezelése ügyében.

●●

A mezőgazdasági társulások a kerület és az agglomerációs települések között elhelyezkedő zöldövezet egyik gondozói voltak. Megszűnésük ellenére a zöldövezet még meglévő elemei erősítendők, a terjeszkedő területfoglalás korlátozása mindkét fél számára érdek.

A szomszédos kerületekkel való együttműködés jellege különböző. Kerületi szintű kezdeményezés eredményeképpen több területen is történtek előrelépések: ●●

szabálysértési hatósági együttműködés a II. és a III. kerület között;

●●

mezőgazdasági hatósági igazgatási társulás;

●●

közös pályázat térfigyelő kamerák kiépítésére (I., II., XII. kerület);

●●

parkolási társulás (I., II., XI., XII. kerület);

●●

együttműködés az ORFI előtti parkterület kitakarításában, (I., II., III., XI., XII. kerület).

Stratégiai fejezet

97

4.6

A célrendszer koherenciája

Multiplikatív (pozitív) hatást gyakorló cél a közlekedési terhelés csökkentése Pesthidegkúton, illetve a Középső dombvidéken, hisz a kerület külső részein kialakított szűrők eredményeképp a belső kerületrész forgalma is csökken. A Pesthidegkúton, illetve részben a Középső dombvidéken tervezett funkcióbővítések bizonyos esetekben funkciócsökkenést is eredményezhetnek a bel-budai kerületrészben, ez azonban tudatos, szándékolt funkciócsökkentés, hisz össztársadalmi érdeket szolgálnak. Az egyes célok megvalósításának a többi kerületrészre gyakorolt hatását tételesen az alábbi táblázatban szemléltetjük. Nem foglalkozunk azokkal a célokkal, melyek megvalósítása a többi kerületrészre nem bír hatással. 48. táblázat A megvalósuló célok hatásai Középtávú cél

Funkciócsökkenés (-) Érintett kerületrész funkció-bővítés (+)

1.1 Pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése

Pesthidegkút Középső dombvidék

1.2 Munkahelyek létrejöttének elősegítése

Középső dombvidék Pesthidegkút

Hatás a többi kerületrészre

-

A szolgáltatások és a munkahelyek fejlesztése ezen funkciók csökkentését eredményezheti a bel-budai részen, amely elhanyagolható, ahhoz az előnyhöz képest, amely a közlekedési terhelés csökkenéséből adódik.

2.1 Gépkocsi Középső dombvidék forgalom terhelésének Pesthidegkút csökkentése Bel-Buda

+

Amennyiben sikerül Pesthidegkút és a Középső dombvidék forgalmát csökkenteni, az hozzájárul a bel-budai rész forgalmának csökkenéséhez.

Középső dombvidék 2.3 Közösségi Pesthidegkút közlekedés fejlesztése Bel-Buda

+

A pesthidegkúti intermodális csomópont kialakításával a bel-budai részeket tömegközlekedéssel elérők száma és aránya nő.

-

A szolgáltatások fejlesztése ezen funkciók csökkentését eredményezheti a bel-budai részen, amely elhanyagolható, ahhoz az előnyhöz képest, amely a közlekedési terhelés csökkenéséből adódik. A pesthidegkúti fejlesztésekkel párhuzamosan zajló fejlesztések a bel-budai részen biztosítják az adott funkciók fennmaradását.

4.1 A közösségi élet fellendítése 4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés

98

Bel-Buda Pesthidegkút

Bel-Buda Pesthidegkút

Stratégiai fejezet

4.7

A környezeti állapot vizsgálata

4.7.1

A levegőminőség helyzete

A kerület legszennyezettebb részei a belső kerületrész főforgalmi útjai mentén találhatók. A Duna-parti rész és a belső zóna a fővároson belül kén-dioxid tekintetében alacsonyan, nitrogén-oxidok és ülepedő por koncentráció tekintetében közepesen szennyezettnek tekinthető. A közlekedés a légszennyezés csaknem 90%-ért felelős. A környezeti levegőben található formaldehid és policiklusos aromás szénhidrogének mennyisége a Széna téren átlagosan kétszerese a kontroll területként vizsgált Gergely utcai területen mérhetőnek. A magasabb légszennyezettségű helyeken a légúti megbetegedések aránya lényegesen magasabb az alacsony szennyezettségű területekhez képest. Az ipari emissziók a kerületben nem számottevőek. A domb- és hegyvidékeken felfelé és a városhatár felé haladva a szennyeződés csökken. Amennyiben nem sikerül a forgalom további növekedésének gátat vetni, akkor a közlekedési légszennyezés várhatóan tovább fog nőni a bel-budai részen, sőt a középső és külső területeken is. A tervezett beavatkozások több eleme is azt a célt szolgálja, hogy ez ne történhessen meg. •

A tömegközlekedés fejlesztése (villamosjáratok kibővítése, a Volán-járatok átirányítása, a szolgáltatás színvonalának javításával az utasok arányának növelése) a gépjárműforgalom csökkenését hozza magával.

•

A tervezett kerékpárút-fejlesztések eredményeképp szintén várható a gépkocsiforgalom csökkenése.

•

A várakozási idők csökkentése az egy helyben álló gépjárművek szennyezőanyag kibocsátását mérsékli.

•

Azzal, hogy a lakófunkción kívüli fejlesztésekben gondolkodik a kerület, nem nő tovább a gépjárműhasználó lakosság száma.

4.7.2

Természeti értékek védelme

A II. kerület a terület-felhasználás jellegét tekintve három nagy részre tagolható: belső területrészek sűrűn beépített intenzív lakóterülettel, középső terület a Budai Tájvédelmi Körzet országos védelem alatt álló természetvédelmi területe foglalja magába, külső terület, amely Pesthidegkút családi házas, gyorsan fejlődő területe. A középső részben található Budai Tájvédelmi Körzet egységesen fővárosi, illetve országos oltalom alatt áll, így a II. kerületre eső vonulata sem helyi szintű védelemmel rendelkezik. Mivel azonban kiemelt jelentőségű területről van szó, minden helyi lehetőséget meg kell adni ahhoz, hogy a fővárosi, illetve országos védelmi programok teljesülni tudjanak. A fővárosi helyi védelem alatt álló természeti értékek közül 11 védett természeti érték található a kerületben. A főváros védőövezeteket határozott meg a fővárosi védettségű természeti területekre és értékekre, melyek a településszerkezeti adottságoktól és a védett területek tájképi értékétől, környezeti érzékenységétől függően 50-100 m széles sávot jelentenek a védett terület körül. A fővárosi „zöld gyűrű” megőrzése szempontjából kitüntetett figyelmet kell fordítani a következő területek védelmére: Ferenc-halom, Nagy-Hárshegy, Hűvösvölgy, Kecske-hegy, Látóhegy, Újlaki hegy, Hármashatárhegy, Mária-hegy, Tökhegy. Emellett a következő sugárirányú zöldfelületi elemek védelmére: Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Hűvösvölgyi út - Szépvölgy és a Duna-parti rész zöldfelületei. A zöldfelület kerületi arányát, valamint a természeti értékeket általában veszélyezteti az egyre fokozódó beépítés és a túlhasználat (pl. kedvelt kirándulóhelyek, sportpályák közelében). A fővárosi program célkitűzése a már védett területek és emlékek védetté nyilvánításkori állapotának megőrzése, egyéb természet közeli területek csökkenésének megakadályozása, a jelenlegi biológiailag aktív felületarány megőrzése. A Fővárosi Szabályozási keretterv értelmében a főváros területén lévő erdő és közpark területek más területhasznosítási céllal nem vehetők igénybe, területük nem csökkenthető. Célkitűzés a városi parkok, kertek területének növelése, a belső városi park-és kert területek a fásított közterek és fasorok megőrzése, fejlesztése. Az útfejlesztések során védő, izoláló zöldfelületi sávokat kell létesíteni. A Stratégia környezetvédelmi céljai a fővárosi célokkal összhangban lettek kijelölve. Fő cél a már védett területek és emlékek állapotának megőrzése, lehetőség szerinti javítása, a természeti értékek védelmének biztosítása.

Stratégiai fejezet

99

A tervezett akcióterületi fejlesztések egyike sem érinti a védett területeket, vagy azok védőövezetét. Azonban a kerület számára is kulcskérdés a további beépítés csak indokolt esetben való engedélyezése. Az összes akcióterületi fejlesztés közül három járhat további beépítéssel. ●● A Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömb rehabilitációja intenzívebb beépítést nem eredményez. ●● A 3. sz. akcióterületen tervezett sport- és egészségcentrum beépítési mutatói csökkentésének érdekében az Önkormányzat a BVKSZ rendelkezéseit is módosíttatta, hogy a lakófunkciót is megengedő építési övezet képzésénél figyelemmel kelljen lenni a terület környezetében már megvalósult lakóterületek beépítettségére. ●● Az 5. sz. akcióterületen levő Honvéd lovardát a Honvédelmi Minisztérium értékesíteni kívánja. Az önkormányzat a beépítés szabályozása révén tudja befolyásolni annak további funkcióját. A kerület elsődleges szempontja, hogy a területen lakófunkción kívüli fejlesztés valósuljon meg, lehetőleg sport és rekreációs funkciók vagy esetleg részben iroda-, vagy idegenforgalmi funkciók betelepülésével. Részben a kerület kezében levő további lehetőség, melyet a Stratégia 3. sz. célja is hangsúlyoz, a környezetközpontú magatartás kialakítását célzó tudatformáló eszközök alkalmazása.

4.7.3

Felszíni és felszín alatti vizek

A kerületi hideg vizű források talajvíz-típusúak, ezért a talajvíz minőségi védelme a hideg vizű források vízminőség védelme miatt is kiemelt feladat. A környezetben tehát meg kell akadályozni minden olyan tevékenységet, ami a talajvíz szennyezéséhez vezethet, és ezzel a források további vízminőség-romlását okozhatja. A II. kerületben található jelentős hévforrás-csoport a József-hegyi forráscsoport. Ebbe a csoportba a Lukács és Császár fürdő területén fakadó források tartoznak. Ez a terület a főváros legnagyobb mennyiségű karsztos hévizét szolgáltató természetes forráskilépés területe. A hévízforrások bakteriológiai szennyezettsége az utóbbi években javult, de további intézkedések szükségesek a kedvező folyamat fenntartása és fejlesztése

100 Stratégiai fejezet

érdekében. A budapesti hévizek közös hidrogeológiai védőövezetének kialakítására vonatkozó és mai napig érvényben lévő, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által 1970-ben kelt határozat részletesen rögzíti a hévizek hidrogeológiai védőövezetének határvonalait. A Fővárosi Fürdőigazgatóság tájékoztatása szerint a mai napig előfordulnak szennyvíz-szivárgások, amelyek komoly veszélyt jelentenek a hévízforrások bakteriológiai vízminőségére. A kisvízfolyások vízminősége igen kedvezőtlen, melyben három fő ok játszik szerepet: ●● csatornázatlanság, a vízfolyások szennyvíz csatornaként való használata; ●● talajvizek szennyeződése; ●● illegális hulladék lerakás szennyező hatása. A karsztvíz-rendszer vízminőségének veszélyeztetettsége, a csatornázatlanság és az illegális hulladéklerakás a karsztvízrendszer vízminőségét is rontja. Ezért a legsürgetőbb feladatok összhangban a Stratégia 3.3 sz. céljával: ●● a védőövezeten belül, illetve annak határában üzemelő szennyvíz szikkasztások megszüntetése; ●● az illegális hulladéklerakás felszámolása; ●● kisvízfolyások revitalizációja, medertisztítás. A Pesthidegkúton tervezett uszoda az uniós szabványok szerint kezelt vizét a tervek szerint a Paprikás-patakba vezetik, melytől a patak vízminősége nem romlana.

4.7.4

Barlangok

A barlangok védelme nemcsak statikailag szükséges folyamat, hanem lényeges, hogy a felettük zajló urbanizációnak hatása minél kisebb mértékben jusson le a mélybe, a barlangrégióba és a karsztvíz-szinthez, mert a gyógyforrásaink évtizedekre elszennyeződhetnek. A problémát nehezíti, hogy esetenként újabb védendő részeket fedeznek fel, ezért a védelmi övezetek és sávok időközben változhatnak, és ezeket a változásokat a kerületi terveknek is követniük kell. A híres barlangok fő veszélyeztető tényezői a következők: ●● statikai veszélyeztető tényezők: nem megfelelő, illetve túlzott méretű beépítés; ●● forgalom kedvezőtlen rezgés keltő hatása; ●● csatornázatlanság, vagy nem megfelelő csatornázottság; ●● téli sózás; ●● nem megfelelő hulladék-ártalmatlanítás. A barlangok védelme több szervezet hatásköri illetékessége és ezek együttesen érintettek eszmei és anyagi értelemben is. Tehát az állagmegóvás és idegenforgalmi fejlesztés a kerület anyagi és intézkedési határain belül nem oldható meg, csak az érintett szakágak együttes szerepvállalása hozhat megfelelő eredményt. A Stratégia a barlangokkal kapcsolatos tervei az alábbiak: Tervben van a kerületben található barlangok közötti összefüggés feltárása: a Ferenc-hegyi barlangrendszer és a József-hegyi barlang, valamint a kerület, illetve a szomszédos III. kerület felszíne alatt elhelyezkedő Szemlő-hegyi, Pálvölgyi, és Mátyás-hegyi barlangok közötti feltételezett kapcsolat megtalálása révén Európa legnagyobb barlangrendszere tárható fel, amely a világörökség méltó részévé tehető. Céljai között szerepel az idegenforgalom előtt megnyitott két barlang (Pálvölgyi és Szemlő-hegyi) vendéglétszámának növelése a barlangok közötti járatok esetleges feltárásával. A Szemlő-hegyi gyógybarlangban a kerület légzőszervi betegségben szenvedő lakosainak kezelési lehetőséget lehetne biztosítani. A terület idegenforgalmi vonzerejének növelése a kerületben élők lakókörnyezeti vonzalmát is erősíti, az ide látogatók számára is kellemes és egészséges kikapcsolódás. Ezért cél a barlangokat bemutató sétautak kiépítése, mely idegenforgalmi és egészségvédelmi programokba is beilleszthető.

Stratégiai fejezet 101

A tervezett egyéb fejlesztések közül az alábbiak érintik a barlangok védőövezetét: ●● Az 5. sz. akcióterületen tervezett forgalomtechnikai beavatkozások. A mélyépítési munkák tervezésénél és kivitelezésénél a lehető legnagyobb körültekintést várja el az önkormányzat. ●● A 4.. sz. és. 5. sz. akcióterületen tervezett csatornázás értelemszerűen a barlangokba lejutó szennyeződés csökkenését eredményezi. ●● A 6. sz. akcióterületen a Gül Baba utca – Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben, a terület rendezése (a sportcentrum felújításával együtt) az illegális hulladéklerakók felszámolásával szintén a bejutó szennyezést csökkenti. A csatornázás értelemszerűen a barlangokba lejutó szennyeződés csökkenését eredményezi. A mélyépítési munkák tervezésénél és kivitelezésénél a lehető legnagyobb körültekintést várja el az önkormányzat. A Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti terület rendezése (a sportcentrum felújításával együtt) az illegális hulladéklerakók felszámolásával szintén a bejutó szennyezést csökkenti. Az aktív eszközök mellett az önkormányzat szabályozási tevékenységével kiemelten képes a barlangok védelmében közreműködni. Az építési engedélyezési tervek bírálatánál eddig is figyelemmel kísérték az érintett térség védelmét, amit a jövőben is fokozottan érvényesíteni fogják a szakágazatokkal fennálló folyamatos kapcsolattartás mellett, mivel a védett területek határai esetenként változhatnak. A kerületi engedélyezési eljárásoknál a természeti értékek maximális védelme továbbra is kiemelt feladat, különös tekintettel a következőkre: ●● mélyfúrások engedélyezése; ●● szennyvíz-, hulladékelhelyezés ellenőrzése a már meglévő létesítményeknél; ●● környezetvédelmi előírások szigorú megkövetelése az engedélyezési eljárásoknál a jövőben épülő létesítményeknél; ●● forgalomszervezési intézkedések és korlátozások a veszélyeztető rezgés terhelés elkerülése érdekében.

4.7.5

Közparkok és közterek

A kerület közparkjainak és köztereinek a lakosság és az ide látogató turisták sokrétű igényét magas színvonalon kell kielégíteni, emellett a szakterületi szabványoknak és előírásoknak is meg kell felelniük. A parklátogatók többsége a zöldfelületek megfelelő fenntartását és karbantartását hiányolja. Jelentősek a károkozások, a kutyatartás problematikus, sokan hiányolják a zöld-és virágfelületeket. A lakókertek beépítettsége túlzott, az itt található zöldfelületek gyakran elhanyagoltak. A főbb feladatok, összhangban a célrendszer 3.1 pontjával: ●● a közparkok felújítása és bővítése, használati értékük, növény-és állatviláguk megóvása; ●● információs eszközök alkalmazása a lakossági tudatformáló céllal (lakossági, iskolai akciók, szóróanyagok, a zöldterületek környezetvédelmi és egészségmegőrző hasznának hangsúlyozása stb.); ●● közparkok felügyeletének szigorítása, a kerületben foglalkoztatott természetvédelmi őrökkel, kutyasétáltatás helyi rendelettel szabályozása és ennek ellenőrzése. A két utóbbi feladat nem projekt jellegű beavatkozás, hanem folyamatos, összetett cselekvés. Az első feladathoz a Stratégia alábbi beavatkozásai tartoznak: ●● Az 1. sz. akcióterületen megvalósul a zöldfelületek fejlesztése és a közterületek rendezettségének biztosítása: Mechwart ligeti park és a szökőkút rekonstrukciója, utcabútorok elhelyezése a sétálóutcán és a csillapított forgalmú útszakaszokon. Az egykori Ganz Művek jelenleg állami tulajdonban lévő tömbjének barnamezős rehabilitációja folyamán a terület kármentesítésével és rekultivációjával egyidőben meg fog történni az itt található műemlékek rehabilitációja, valamint egy sétány kiépítése is. A jelenleg nem szabályozott területen 2010-ig építési tilalom van elrendelve, a szabályozás révén az önkormányzat befolyásolhatja a tömb további fejlesztéseinek sorsát. ●● A 6. sz. akcióterületen park létesül a Gül Baba utca – Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben.


4.8

Antiszegregációs terv

Jelen antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, – az IVS-ben azonosított három kerületrész szerint – a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Budapest II. kerületének közigazgatási határán belül. A településfejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok – azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok – tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1.§ „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” 2.§ „Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.” Budapest Főváros II. kerületének Antiszegregációs terve a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete és 2. melléklete, valamint a 2007. december 20-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett „Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról” című dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt antiszegregációs szakértő bevonásával. Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy a II. kerület minden kerületrészében érvényesüljön a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az IVS helyzetelemzése szerint Budapest főváros II. kerületében jelenleg nincs a fent említett kézikönyvben meghatározott definíciónak megfelelő szegregátum. A kerület Antiszegregációs tervének célja ennek megfelelően a szegregátumok kialakulásának megakadályozása, a létező, de arányaiban kisebb léptékű problémák megoldásához vezető út kijelölése.


4.8.1

A kerületrészek jellemzői az IVS átfogó helyzetértékelése alapján

4.8.1.1 Demográfia A II. kerület lakosságának száma az elmúlt 6 évben számottevően nem változott, azonban a népszámlálás óta némi csökkenést mutat. Ennek oka elsősorban az évtized elején felerősödött agglomerációba vándorlás folyamata, amely azonban az évtized közepe óta megtorpant. A viszonylagos népességcsökkenés mellett ugyanakkor a lakosság fiatalodása is megfigyelhető: míg a nyugdíjas korúak száma csökken, a 14 év alatti korosztály, valamint a munkaképes korú lakosság tagjai évről évre többen vannak. A kerület fejlesztési igényei szempontjából az elöregedés problémája igényel különös figyelmet. Az egyes kerületrészek lakosainak korösszetétele különböző, ugyanakkor az idős lakosság súlya területileg eltérő: a két belső kerületrészben jóval magasabb, mint Pesthidegkúton. (Ennek magyarázata, hogy az agglomerációba inkább a fiatalabb korosztályok költöztek ki.) Bel-Buda kerületrészben a 60 év fölöttiek aránya 3,5szöröse, míg a Középső dombvidéken közel 2,5-szerese a 14. életévüket be nem töltöttek arányának. Ugyanakkor Pesthidegkúton abszolút értékben és kerületi viszonylatban is magas a 14 év alatti gyermekek aránya (15,9%). 4.8.1.2 Képzettség A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minden kerületrészben országosan és budapesti viszonylatban is kiemelkedően magas, a két szélső kerületrészben közel 50%, a Középső dombvidéken meghaladja az 50%-ot. A 18 éves kor fölötti korosztályban az érettségivel rendelkezők aránya 79,2%, ez budapesti (58,7%) és országos (38,2%) összehasonlításban egyaránt kiemelkedő. A legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között az egész kerületben alacsony, az egyes kerületrészekben sem éri el a 10%-ot. A legmagasabb Pesthidegkúton, ahol ez az arány 8,8%. Ez a mutató – a 7,4%-os kerületi átlaggal együtt – messze elmarad a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os küszöbértéktől. 4.8.1.3 Foglalkoztatottság A kerületben az aktív korú foglalkoztattak aránya a KSH 2001-es adatai szerint 43% volt, az eltartottak száma a nem aktív népesség 42,5, a teljes népesség 22,8%-át adja. A népszámláláskor a 92 520 fős állandó népességből 1332 fő vallotta magát munkanélkülinek. Az aktivitási ráta és a munkanélküliség azonban az egyes kerületrészekben bizonyos mértékben eltérő. A bel-budai kerületrészben a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, bár a kerület átlagát nem éri el, igen magas, az aktív korú népesség több mint egyharmadának nincs rendszeres jövedelme4. Ez a jelenség elsősorban lakosság magasabb kvalifikáltságú rétegeit érinti. A Középső dombvidéken a foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül 62%, ez közel megegyezik a kerületi átlaggal a bel- és külterületeken egyaránt. Pesthidegkúton a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (25,6%) messze elmarad a kerület átlagától (38,1%), a többi kerületrésszel összehasonlítva is jóval kedvezőbb képet mutat. Ugyanakkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma a kerületben 2006-ban 515 volt, tartós munkanélküliként 65 főt regisztráltak, vagyis a munkanélküliség elenyésző. Munkanélküliségből fakadó problémákról nem beszélhetünk. Összefoglalásként elmondható, hogy bár Bel-Buda a foglalkoztatott nélküli háztartások arányával (43,8%) kedvezőtlen képet mutat, ez nagyrészt az elöregedő lakossággal magyarázható. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya egyik kerületrészben sem haladja meg a 37%-ot, koncentrálódás sehol nem figyelhető meg, így ez az érték a szegregációs küszöbértéktől messze elmarad.

4

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.


4.8.1.4 Szociális helyzet Az abszolút számok tükrében elmondható, hogy a II. kerület mind budapesti, mind országos viszonylatban kiemelkedően kedvező helyzetben van, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2006-ban mindösszesen 731 fő volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság alig egy százaléka szorul folyamatos támogatásra, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 331-en vettek igénybe. Fel kell hívni a figyelmet az elöregedő lakosság problémájára. Ezt fokozza, hogy az idősek túlsúlya a belső kerületrészekre jellemző, ahol a régi típusú, sok esetben műemléki vagy egyéb védelem alatt álló lakások fenntartása költséges. Az idős emberek jövedelmük jelentős részét lakásfenntartási kiadásokra, illetve gyógyszerre, élelmiszerre költik, így egyre többen szorulnak önkormányzati támogatásra megélhetésük biztosítása érdekében. Fokozódó probléma a hajléktalanok ellátása. A hajléktalanok gondozását utcai szociális munka keretében kell biztosítani, továbbá életkörülményeinek figyelemmel kísérésére, szükség esetén ellátásuk kezdeményezésére, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételére van szükség. 2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója ellátási szerződés keretében vállalta a kerületi hajléktalanok törvényi kötelezettségnek megfelelő ellátását. Azon hajléktalanoknak, akik az intézményi lehetőségeket különböző okok miatt nem veszik igénybe, a Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálata nyújt segítséget. A gondozottak száma folyamatosan változik, általában 80 és 110 fő közé tehető a kerületben. Az aktív ellátottak száma 2006 decemberében 105 fő volt, ebből 84 férfi és 21 nő. Nappali ellátás A nappali ellátás 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, hajléktalanok, valamint a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Idősek nappali ellátása Az ellátást a gondozási központok végzik az általuk működtetett klubok segítségével. Mind a 4 intézmény klubjában az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, változatos, magas szakmai színvonalú, a kulturális és testi-lelki egészséget megőrző illetve javító programok szolgálják a rászorulók napközbeni ellátását. Akárcsak a többi ellátás biztosításánál, itt is figyelembe kell venni a programok összeállításánál, hogy általában magas az idősek átlagéletkora (pl. az I. sz. Gondozási Központban, 2006-ban a nők átlagéletkora: 74,5 év, a férfiaknál 77,7 év volt). Fogyatékos személyek nappali ellátása Az intézmény célja a szolgáltatást igénybe vevők mentálhigiénés ellátása, egyéni fejlesztése, foglalkoztatása. A fogyatékos személyek önállóságának és önrendelkezésének kibontakoztatása, a különböző társadalmi szerepek elsajátítása. A nappali ellátás három fontos területen – a normalizáció, az integráció, valamint a szocializáció terén – nyújt segítséget. A szolgáltatás kapacitáskihasználtsága 100%-os: az engedélyezett férőhelyek száma 15, amelyből mind a 15 betöltött. Habilitációs Fejlesztő Központ A Budavári, az Újbudai és a Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által működtetett szociális intézmény 25 súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek részére nyújt napközbeni ellátást. A 3-18 év közötti korú gyermekek részére egyéni és csoportos gyógypedagógiai és konduktív foglalkozást biztosít értelmi, mozgás-, kommunikációs és szociális képességeik fejlesztése érdekében. A mozgássérült gyermekek részére évente ortopédiai vizsgálatot szerveznek. Az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt, a korai fejlesztésről és a képzési kötelezettségről szóló szakérői vélemény alapján. Az ellátási szerződésben foglaltak szerint 2 fő ellátását vállalta az intézmény; az elmúlt években nem volt kerületi gondozott az intézményben. Épülő Virgonc Gyermekekért Alapítvány Az alapítvány célja a normál napközi otthonos nevelés biztosítása értelmi sérült gyermekek részére keresztényi nevelési háttérrel, 3-tól 23 éves korig. A napközi nyitva tartása rugalmasan alkalmazkodik a dolgozó szülők munkarendjéhez. Az intézményben korai fejlesztő foglalkozásokon gyógypedagógusok segítik az ellátást igénylőket.


Civitan Club Budapest-HELP Egyesület Az egyesület 18 év fölötti, értelmi fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztat kertészetben és üvegházban, ahol virágzó dísznövényeket és szobanövényeket nevelnek és értékesítenek, valamint kertgondozást és növényültetést is vállalnak. 2006-ban az engedélyezett fogyatékos nappali ellátásos működési helyek száma 20 főről 30 főre emelkedett. Jelenleg az intézményben 10 nő és 17 férfi ellátott van. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A pszichiátriai betegek nappali ellátásáról a Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház gondoskodik. A klubház szociális szolgáltatást nyújt, orvosi tevékenységet nem folytat, a munkatársak azonban szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi ellátóhelyekkel, illetve a szociális ellátórendszer más elemeivel. Nappali melegedő

U

2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója látja el a feladatot. Az ellátási szerződéssel a törvényi kötelezettségnek ugyan eleget tett a kerület, de az önkormányzat továbbra is keresi a megfelelő ingatlant egy saját nappali melegedő létrehozásához, jelenleg az ellátottak a Moszkva téri Nappali Melegedőt vehetik igénybe. Bentlakásos intézmények A kerületnek nem kötelező feladata a bentlakásos idősotthonok fenntartása, ezért a szolgálatot magán- és egyházi fenntartású intézmények látják el. Az intézményekben olyan rászorult személyek helyezhetők el, akiket az életkorúk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondozni. A kerületben az alábbi hat bentlakásos intézmény működik: Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon Idősek és Fogyatékos Személyek Otthona 1029 Budapest, Bátori u. 8. Férőhelyek száma: 177. Senectus Idősek Otthona 1028 Budapest, Patakhegyi u. 83-85. Férőhelyek száma: 80 (emelt szintű férőhelyek). Fébé Diakonissza Egyesület 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193. Piliscsabán megváltozott munkaképességű emberek számára lakóotthont illetve Kht.-t működtetnek. Budapesti Nyugdíjas Pedagógus Otthon 1029 Budapest, Templomkert 2. Férőhelyek száma: 79, ebből 24 emelt szintű. Időskorúak Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthona 1021 Budapest, Szerb A. u. 13.-17. Elsősorban civil egyházi alkalmazottakat, szerzetesnők szüleit, egyedülálló nyugdíjasokat vesznek fel. Férőhelyek száma: 104 fő (kétágyas szobákban). Oslay Oswald Ferences Infirmárium (betegek háza) 1024 Budapest, Margit krt. 23. Férőhelyek száma: 20 (a rendtartomány idős tagjai számára).


4.8.1.5 Lakásállomány A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus közötti időszakban a lakásonkénti laksűrűség Budapesten átlagosan csökkent (213 lakó jutott 100 lakott lakásra, 19 fővel kevesebb, mint négy évvel azelőtt), a II. kerületben a 2006. évi átlag 186 fő volt. A kerületben a lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága, csatornázottsága és komfortfokozata kedvezőnek mondható, a budapesti átlaghoz hasonló. A kilencvenes években lezajlott lakásprivatizáció, valamint a lakásépítések terén megnyilvánuló állami szerepvállalás csökkenése következtében a bérelt lakások száma jelentősen visszaesett: 2004-ben 962 db bérlakás volt, 2007. évben csak 803 db bérleménnyel rendelkezett a kerület. A megmaradt bérlakás-állomány nagyságában és minőségében is különbözik a tulajdonosok által lakottakétól, a kedvezőtlen minőségi összetételű lakások fenntartási, állagmegóvási, korszerűsítési költsége átlag feletti, a lakások bérbeadásából származó jövedelem mintegy felét emészti fel. (2005. évi KSH-adat szerint a felújított kerületi lakásbérlemények száma 28 db volt, a fenntartott lakásbérlemények 2,6%-a.) A magánlakások tekintetében a kerületben az elmúlt két-három év során jelentősen módosult az építtetők köre: míg a gazdasági társaságok által épített lakások száma nőtt, addig a természetes személyek által épített lakások száma csökkent. Míg országosan a saját használatra történő építkezés volt a meghatározó, Budapesten az épített lakások háromnegyedét értékesítésre szánták. A lakások átlagára Budapesten belül is kiemelkedően magas. A II. kerületi használt lakások átlagára az első három legmagasabb budapesti kerületi mutató között van, az új lakások átlagára Budapesten itt a legmagasabb 5 . FFFF

FFFF

A kerület lakosságának mintegy fele a bel-budai kerületrészben él, ehhez mérten a lakásállomány fele is a kerületrészben található. A lakások komfortszintje magas: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya szinte elhanyagolható (6,6%), Bel-Buda közszolgáltatások szempontjából a kerület leginkább ellátott területi egysége. A Középső dombvidék lakás-ellátottsága kielégítő, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csak az erdős külterületi részeken jelentős (45,7%), ahol a csatornázottság és a gázellátás nem megoldott. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Középső dombvidék belterületén alacsony (4,6%). Pesthidegkúton a kerület lakosságának mintegy 20%-a él, a kertvárosi jellegnek köszönhetően a kerület teljes lakásállományának 14%-ában. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legmagasabb a kerületben, azonban a 10%-ot ez esetben sem éri el. A lakóépületek környezeti állapotának vizsgálata alapján elmondható, hogy problémát jelent a légszennyezési oxidáció, amely elsősorban a Margit körút környéki és a nagy átmenő forgalmat bonyolító utak mentén található lakóépületeken jelentkezik. A belső városi lakóterületen és a Duna-part zsúfolt részein a karbantartási munkák elhanyagolásából fakadó avulás, elhasználódás figyelhető meg. 4.8.1.6 Közműellátottság A kerületben egy hektár területre átlagosan 12,4 lakás jut, amely a fővárosi 15 lakás/ha lakósűrűségnél jóval előnyösebb képet mutat. A lakások víz- és elektromos ellátása csaknem 100%-os, a gáz- és közcsatorna-hálózatra kötés a kerület keleti, dél-keleti felén, a belső városrészekben és Pasarét, Szép Ilona, Kurucles, Lipótmező, Törökvész, Vérhalom, Rézmál, Rózsadomb városrészeken is közel 100%-os. A csatornázottság a külső kerületrészeken ennél kedvezőtlenebb. (A csatornázottság javítása a kerületi fejlesztések egyik prioritása; e téren a fejlesztések folyamatosak). A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya alacsony, 2006-ban 2,8%-os volt, a központi melegvíz-ellátás 2%-os, ami elsősorban a lakótelepek hiányával magyarázható. Az adatok azt mutatják, hogy közműellátottság szempontjából a mennyiségi igények kielégítettsége magas fokú, középtávon lehetőség nyílik a minőségi fejlesztésekre. Az úthálózatot illetően pormentes út a külterületek kivételével a kerület egész területén biztosított. 5 Forrás: A KSH adatoktól frissebb adatokat a www.ingatlan.net , illetve a www.origoingatlan.hu oldalak kínálati áraiból számítottunk, az átlagos kínálati árak 15%-os diszkontálásával. HHHH

HHHH

HHHH

HHHH


4.8.1.7 Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés A kerület lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, az alapfokú művészeti oktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyeket a Pedagógiai Szakszolgálat és a Pedagógiai Szolgáltató Központ lát el. A gyermekjóléti alapellátások közül minden ellátó funkció helyben hozzáférhető. Alapfokú oktatás Az önkormányzat jelenleg 27 közoktatási intézményt tart fent. A kerület közoktatási intézményeit az alábbi tartalmi és szerkezeti specializáció jellemzi: •

óvodai nevelés;

•

8 évfolyamos általános iskolai képzés;

•

4 évfolyamos gimnáziumi képzés;

•


•

idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés;

•

két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés;

•

gyógypedagógiai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére, 1 szegregált intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak és integráltan 1 óvodában és 3 általános iskolában;

•

alapfokú művészetoktatás;

•

pedagógiai szakszolgálat (logopédiai ellátás, nevelési tanácsadó, gyógytorna);

•

pedagógiai szolgáltató.

A nevelési-oktatási intézmények többféle szervezeti formában működnek. Az egycélú intézmények száma az óvodák, a gimnáziumok és az általános iskolák közül nyolc. Többcélú intézmény négy általános iskola és gimnázium, ezek közül egyben két tanítási nyelvű oktatás is folyik. Egy olyan többcélú intézmény van, amely többszörösen összetett: ének-zenei általános iskola, gimnázium és alapfokú művészetoktató intézmény. Szakszolgálatként működik a Pedagógiai Szakszolgálat, amely a nevelési tanácsadó, a logopédiai- és a gyógytorna ellátását biztosítja a kerületben. A Pedagógiai Szolgáltató Központ, szakmai szolgáltatóként az óvodák, iskolák szakmai tevékenységét segíti. A kerület területén működő magán-, alapítványi, egyházi óvodák, iskolák tovább szélesítik a képzési kínálatot. Az óvodákban a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek aránya mindösszesen 0,3% (két óvodában összesen 5 gyermek). Ez a szám, illetve arány jóval alatta marad annak, ami már külön intézkedést kívánna. A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek aránya 2,7%; ők azok, akiknek a családjai rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A hat sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek három óvodába jár, amelyek közül csak egynek van jogosítványa a befogadásra. Ez a Virág Árok Óvoda, amelyet a fenntartó jelölt ki a feladatra, vagyis itt biztosítják maradéktalanul a tárgyi és személyi feltételeket a sajátos nevelést igénylőgyermekek közül a beszédfogyatékosok, hallásfogyatékosok integrált neveléséhez. A nem önkormányzati fenntartású intézményekbe járó gyermekek közül az elmúlt nevelési évben 464 fő kerületi lakos. A kerületben 8 olyan iskola van ahol a 6-14 éves korú tanulók nevelése-oktatása folyik. Öt intézményben 6-18 illetve 19 éves korig oktatnak, valamint a 2 gimnáziumban a 6 évfolyamos szerkezetben a 12-14 éves korosztály is megjelenik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma öt iskola között oszlik meg, 1 és 6 fő között. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban (6 fő): az iskola 6-14 éves korosztályának összlétszámához viszonyítva ez 1,4%-os arányt jelent. Hátrányos helyzetű tanulók minden intézményben vannak, kivéve a két gimnáziumot. Számuk iskolánként 4 és 31 fő között mozog. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban (31 tanuló): az iskola korosztályra vetített összlétszámának 7,1%-a.


A Csik Ferenc Gimnáziumban a többi iskolához képest magasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aránya, de még nem éri el azt az arányt, amely már beavatkozást igényelne. Az iskola nagy érzékenységgel, minden gyerekre odafigyelve végzi tevékenységét, gyermekvédelmi tevékenysége kiemelkedő. A sajátos nevelési igényű tanulók közül az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatán tanul 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek. Integrált nevelésre 3 iskola van kijelölve, ahol a fenntartó biztosítja az integrált neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezekben az intézményekben a 75 integráltan nevelhető gyermek közül 53 tanul. A többi intézménybe járó 22 gyermek szakmai szempontból ellátatlan. A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral (BMTZ) küzdő gyermekek aránya 4,5%. A két gimnáziumot kivéve minden intézményben vannak ilyen gyermekek, számuk 8 és 42 között mozog. A legmagasabb számban a Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban tanulnak, arányuk 10,6%. Az iskolában a BMTZ-s gyermekek szakmai ellátása magas fokon biztosított. Az említett csoportokkal kapcsolatban semmilyen szegregációs törekvés nincs. Az is megállapítható, hogy az iskolákban, ahol az osztályszervezés mindkét módja szerepel, nem találkozunk diszkriminációs törekvéssel. Az iskolák 2007. októberi kimutatása szerint 276 tanuló rendelkezik Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleménnyel (tehát BMTZ tanuló), 72 tanuló SNI-s, 21 tanuló enyhe értelmi fogyatékos. Ők szegregált formában az Újlaki Általános Iskolában kapnak ellátást. A 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek 3 osztályban tanul. Ellátásuk magas színvonalú. A BMTZ-s és az integrálható SNI-s tanulók esetében összesen 324 órát fordítanak fejlesztésre a 14 iskolában. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, a kijelölt 3 intézmény közül, a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Házában minden szempontból magas szinten kielégített. A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola a Fenyves Utcai Általános Iskolával történt összevonásával kapta meg a feladatot. Jelenleg a Fenyves utcai épületben a volt fenyveses SNI-s tanulók változatlan formában kapnak ellátást, bár nem megfelelő óraszámban. Az 2007/2008-as tanévben indult első osztályokban nincs sajátos nevelési igényű gyermek. Középfokú oktatás A II. kerületi Önkormányzat fenntartásában 7 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, ugyanis ez az önkormányzat egyik önként vállalt feladata. A kerületi fenntartású gimnáziumokban az alábbi formákban folyik a képzés: •


•


•

idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés;

•

két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés.

A gimnáziumi tanulók létszáma 2 év alatt 70 fővel nőtt, jelenleg 1972 fő. A vizsgált években mindössze egy gyermek lett egészségügyi okból magántanuló. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagyon alacsony, 0,1-0,2% közötti. A hátrányos helyzetűek aránya valamivel magasabb, 0,6-0,8% között mozog. Egy olyan középiskolás tanuló van, aki sajátos nevelési igényű. A BMTZ-s tanulók száma 19 és 22 fő között változik, ez a tanulói létszám 1,1%-át jelenti.


Szakember-ellátottság Az óvodapedagógusok száma 2004 és 2007 között 10 fővel nőtt, a nem pedagógusok száma pedig 8 fővel. A dajkák száma a 76 óvodai csoportra 114 fő, ami kimagaslóan jónak mondható. A személyi ellátottság az óvodákban a jogszabályi feltételeknek megfelelő: 100% a felsőfokú végzettségűek aránya, számos óvodapedagógus szakvizsgával vagy egyéb másoddiplomával is rendelkezik. A 11 óvodában 36 óvodapedagógus rendelkezik megfelelő kompetenciával a fejlesztésre szoruló gyermekek segítéséhez, közülük 25-nek van szakvizsgája. Az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatának szakember-ellátottsága kiemelkedő: 8 gyógypedagógus és 2 gyógypedagógiai asszisztens lát el 21 gyereket. Az integráltan nevelő intézmények közül az Újlaki Általános Iskola normál tagozatán egyáltalán nincs megfelelő végzettségű ember, bár szakszerű szervezéssel a speciális tagozat szakemberei a normál tagozaton is képesek ellátni a feladatot. A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza az integrálás passzív állapotán túlmutatva valódi inkluzív (befogadó) iskolának mondható. Szakember-ellátottsága minden szempontból kielégítő, az ott előforduló valamennyi fogyatékfajtára megfelelő végzettségű gyógypedagógus áll rendelkezésre. A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola, Fenyves Utcai „tagozata” szintén megfelelő képzettségű gyógypedagógusokkal látja el a feladatot. A BMTZ-s gyerekek ellátása változatos képet mutat: négy intézményben (Budenz József Általános Iskola és Gimnázium, Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, Pitypang Utcai Általános Iskola, Törökvész Úti Általános Iskola) van főállású fejlesztő. A Remetekertvárosi Általános Iskolában két félállással töltik ki a 24 órát. Szakmai végzettségük megfelelő. A többi iskolában, bár megfelelő végzettségű emberek rendelkezésre állnak, sok helyen többen is, nem hiánytalan az ellátás. A közoktatási törvény által előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel minden kinevezett pedagógus rendelkezik. A tanulói létszámhoz viszonyítva az engedélyezett létszámok azt a következtetést engedik levonni, hogy a fenntartó a személyi feltételeket a törvényben előírt mértékén túl biztosítja az ágazat számára. Így lehetőséget nyújt a pedagógiai programokban megfogalmazottak maradéktalan megvalósíthatóságára. Lemorzsolódás A kerületben a lemorzsolódás mind az általános iskolákban (0,16%), mind a gimnáziumokban (0,24%) jóval kisebb az országos átlagnál (2,11%). Az egészségügyi okokból magánúton tanulók száma a két intézménytípusban egy-egy fő. A halmozottan hátrányos tanulók esetében a lemorzsolódás mindkét iskolatípusban minimális, az országos arányokhoz viszonyítva szinte elhanyagolható, semmilyen kiugró érték nem tapasztalható.

4.8.1.8 Külterület vizsgálata A II. kerület Középső dombvidék kerületrészét nagy arányban lefedő erdőterület a KSH népszámlálásának módszertana szerint külterületnek minősül, így az elemzés az arra megadott adatok alapján külön került elvégzésre. A külterület lakossága 79 fő, a kerület lakosságának alig 0,1%-a. A külterületen élő népesség tekintetében is elmondható, hogy az aktív korúak túlsúlya jellemző (57%), itt azonban, a kerületi struktúra egészétől eltérően a 14 év alatti lakosság aránya (22,8%) meghaladja a 60 év fölötti lakónépesség arányát (20,3%). A külterületeken a legfeljebb általános iskolai végzettséggel élő lakosok aránya elhanyagolható (6,7%), felsőfokú végzettséggel az érintettek 33,3%-a rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkező aktív korúak aránya itt sem mutat a szegregációhoz közeli értéket, a kerületi átlagot valamivel meghaladva 35,6%-os rátát mutat. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legmagasabb a kerületben (45,7%), ami azzal magyarázható, hogy az erdőterületen található 35 lakáscélú ingatlan egy része nem rendelkezik sem gázellátással, sem csatornázottsággal. Az erdőterület kerületbe ékelődése következtében az itt élő népesség, a tömegközlekedés könnyű elérhetősége miatt, egyszerűen és gyorsan hozzáfér az egészségügyi, oktatási és szociális ellátások mindegyikéhez. Az erdőterületen a pormentes úttal és járdával való ellátottság nem biztosított, és nem is cél az infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése.


4.8.1.9 Összegzés A kerületben azokon a területeken, ahol magasabb a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezők aránya, ott ezek aránya még mindig nem éri el a 10%-ot sem. A regisztrált munkanélküliek száma a kerületben 2006-ban 515 volt, tartós munkanélküliként 65 főt regisztráltak, vagyis a munkanélküliség a kerület egészében elenyésző. Ennek megfelelően a népesség társadalmi összetétele szempontjából nincs szegregátum, a szegregátum definíciója szerint ugyanis az a terület tekinthető szegregátumnak, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A kerületben tehát a szegregátum két típusa közül sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó terület (telepszerű környezet), sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátum (telep) nincs. Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő városi és városrészi szintű • • • • •

demográfiai, szociális (segélyezési, lakhatási, infrastrukturális ellátottsági), területi elhelyezkedési (nem lakóövezetben, külterületen elhelyezkedő lakott területek vizsgálata), foglalkoztatási (aktív korúak aránya, munkanélküliek aránya), képzettségi

adatok megbízhatóan alátámasztják. A kerületben nem jellemző a roma népesség jelenléte, ugyanakkor sem pontos, sem becsült adatokkal nem rendelkezik erről a kisebbségről jelenleg az Önkormányzat.


4.8.2

Antiszegregációs program

A kerület a Városfejlesztési kézikönyvben részletezett, alább felsorolt eszközöket veszi igénybe a szegregátumok kialakulásának megelőzése érdekében. 4.8.2.1 Lakhatási integráció Amint azt már megállapítottuk a kerületben nincs olyan terület, mely szegregátumnak lenne tekinthető. Ugyanakkor a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek Felhévíz és Újlak egyes részein. Ezekben a városrészekben a beavatkozások fő célja az elhanyagolt utcakép, az épületek fizikai, infrastrukturális állapotának további romlásának, esetleges középtávú szegregációjának időben történő megállítása. A területen viszonylag nagyszámú önkormányzati tulajdonú ingatlan koncentrálódik, melyek egy része jelenleg szociális bérlakásként működik. Az itt élő elöregedő lakosság nem vonható be az ingatlanok rekonstrukciójába, ezért a nagy értéket képviselő, de jelenleg rossz állapotú lakások helyett igényeiknek jobban megfelelő, magasabb komfortfokozatú lakásokat lehet számukra biztosítani az akcióterületen vagy azon kívül. A terület megegyezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia 6. számú akcióterületével (AT6). Az akcióterületen az Önkormányzat funkcióbővítő rehabilitációt tervez, melynek több eleme is hozzájárulhat a terület rendbetételéhez: ●● Zöldfelületek fejlesztése: park létesítése a Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben. A fejlesztés megvalósításához a főváros együttműködése szükséges. ●● Lakóépületek rehabilitációja: a Frankel Leó utcai önkormányzati tulajdonú műemlékingatlanok, valamint a jelentős önkormányzati tulajdont is magába foglaló Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlan-együttes fejlesztése. A vonatkozó akcióterületi fejlesztésnek megfelelően Felhévíz és Újlak komplex rehabilitációja eredményeként létrejön az ingatlanállomány megújulása és funkcióbővülése. 18. ábra Óbuda-Újlak akcióterület

Az akcióterület határai: Árpád fejedelem útja - Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Csejtei utca - Szeréna utca - Apostol utca - Gül Baba utca - Üstökös utca

A vonatkozó akcióterületi fejlesztésnek megfelelően Felhévíz és Újlak komplex rehabilitációja eredményeként létrejön az ingatlanállomány megújulása és funkcióbővülése.


4.8.2.2 Oktatási integráció megvalósítása A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetfelmérés alapján nincs szignifikáns különbség a kerületi nevelési-oktatási intézmények működése és eredményei között. Szegregált oktatásszervezésnek nincs nyoma egyik kerületrészben sem. A Közoktatási Intézkedési Tervvel egy időben készült el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, melyet a Közoktatási, Közművelődési, Sport és Informatikai Bizottság megtárgyalt. A Terv készítése során számba vették a közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások elérhetőségét, elemzés készült a kerületi óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás és a középfokú oktatás helyzetéről, az oktatás eredményességéről. A feltárt tények és adatok szolgáltak a Terv alapjául, ezek alapján kerültek meghatározásra az alábbi alapelvek, célok, valamint a továbblépés lehetőségeinek megkeresése: 1. Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat elkötelezett az oktatási esélyegyenlőség megteremtésében, biztosítja az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet. 2. A kerület óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak. Az óvodai ellátás területén férőhely szempontjából nincsenek tartalékok. Az óvodába be nem íratott 3-5 éves korosztályról, ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekekről nincs adat. 3. A kerület általános iskolái között kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók aránya. Teljes mértékben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása. Nincs azonban megbízható adat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatóiról. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya az országos átlagot (jelenleg nem több 7%-nál) nem haladja meg. 5. A közoktatási törvényben előírt feltételek a sajátos nevelési igényű és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelés-oktatása területén nem biztosítottak maradéktalanul. Az együttnevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel, tanulóval történő integrált nevelésének, oktatásának feltételei részben adottak. A szabad iskolaválasztás joga így nem érvényesül teljes mértékben. 6. A pedagógiai munka hatékonyságát mérő kompetencia mérések kerületi átlagai az országos átlageredményei felett vannak. (Egyes mérési területek intézményi átlagait vizsgálva kitűnik, hogy 1-3 intézmény eredményeiben kismértékű lemaradás mutatkozik.) A fenti megállapítások alapján: Azonnali beavatkozást igényel: ●● az együttnevelésre javasolt SNI-gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása valamennyi intézményben; ●● az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése; ●● az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.


Beavatkozást az alábbi területek igényelnek ●● Meg kell vizsgálni az óvodai férőhelybővítés szükségességét a demográfiai előrejelzések és a konkrét beiratkozási adatok függvényében. ●● Meg kell vizsgálni az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) felállításának lehetőségét. ●● A Pedagógiai Szakszolgálat megnövekedett feladatainak ellátásához megfelelő erőforrás biztosítása, a meglévő személyi források integrálása, racionális kihasználása szükséges. ●● A Pedagógiai Szakszolgálat szakmai irányításával az egész kerületre kiterjedő ellátási rendszer kidolgozása és bevezetése a cél. További teendők ●● Az Önkormányzaton belül a témával foglalkozó irodák közötti információáramlás javítása. ●● A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás és iskoláskorú gyermekekről teljes körű adatbázis létrehozása, karbantartása. ●● Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. ●● Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. 4.8.2.3 A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása A kerület a szociális szolgáltatások területén Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának megfelelően az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát követően jelentős beavatkozásokra készül. A szociális szolgáltatások tervezésének kerületi koncepciójában nem hagyhatja figyelmen kívül azt a kormányzati törekvést, mely a szociális ellátórendszer reformját tűzte ki célul, és paradigmaváltás elnevezéssel vált ismertté. A szociális szolgáltatások az országban mára nem épültek ki teljes körűen, működésük sem problémamentes: ●● területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak; ●● nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés (lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani); ●● a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; ●● a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetében meghatározva; ●● nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minőségi minimuma; ●● nincs naprakész adat a szolgáltatásokról; ●● a hatósági és szakmai ellenőrzések minden megyében különböző módon történnek. Ahhoz, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, paradigmaváltásra van szükség. A paradigmaváltás egyben a szociális tárca az eddigiektől eltérő módon nagyobb felelősséggel történő részvállalását jelentené a tervezéstől, a működtetésen, finanszírozáson keresztül a szolgáltatások felhasználóközpontú ellenőrzéséig. Az „egy gazda” szemlélet a jelenleginél sokkal hatékonyabbá tudja tenni a rendszert.


A szociális ellátórendszer (szociális szolgáltatások) ágazati irányításának, finanszírozásának paradigmaváltása az alábbi területek együttes, egymással összehangolt, egyidejű, egy adott időintervallumon (2007-2009) belül történő módosítását és fejlesztését jelenti: ●● a valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében fejleszteni, illetve – ha lehetséges – területileg átcsoportosítani a szolgáltatásokat, biztosítva az egyenlő esélyű hozzáférést; ●● a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremteni; ●● a szakmai követelmények többségénél a részletező jogi szabályozás helyett szakmai kritériumokat meghatározni; ●● újra kell gondolni az önkormányzati feladatellátás súlyát a szociális ellátórendszeren belül, növelve az önkormányzatok mozgásterét; ●● felül kell vizsgálni a lakosságszám arányosan telepített önkormányzati kötelező feladatok elosztásának rendjét; ●● szükséges megerősíteni a regionális szociális és gyámhivatalokat a szociális szolgáltatások működési engedélyezésének szakszerűbb ellátása érdekében; ●● szükséges a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrző kapacitását bővíteni és ezzel egy időben kidolgozni a független ellenőrzési rendszer lehetőségeit; ●● kistérségi szinten biztosítani szükséges a szociális szolgáltatások szervezéséért felelős esetmenedzser funkció „rendszerbe állítását”. Az esetmenedzseri rendszer modellezése; ●● kidolgozni az egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetésének feltételeit, a rendszer modellezése; ●● áttekinteni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetőségeit; ●● a szociális szolgáltatások megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása érdekében a felelősségi körök áttekintése (egyén, család - tartásra kötelezett hozzátartozók, lakóközösség, civil szervezetek, for-profit szervezetek, önkormányzat, állam). 49. táblázat Célok, elvárt eredmények, eddig megtett lépések Célok

Elvárt eredmény

Minőségileg jobb szolgáltatások, az alapszolgáltatások erősítése

A szolgáltatások valóban a rászorult személyekhez jussanak el, s hatékonyabban szolgálják a társadalmi integrációt és összetartozást. Az alapszolgáltatások fejlesztése váltsa ki a költségesebb szakosított ellátást.

Eddig megtett lépések 1. Elkészültek a szociális szolgáltatások minimumstandardjainak leírásai 2. A szociális információs szolgáltatás integrációja az önkormányzatok általános feladatai közé 3. A szociális ellátás tervezéséhez szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése

Erős ágazatpolitikai eszközök

Az ágazat hatékonyabb irányítását, ellenőrzését biztosító eszközök kialakítása

1. A szociális és gyámhivatalok ellenőrzési gyakorlatának és módszereinek egységesítése az idősek bentlakásos intézményeinél 2. Összehangolt hatósági és törvényességi ellenőrzések folytatása 3. A Foglalkoztatási Hivatal átalakítása Foglalkoztatási és Szociális Hivatallá


50. táblázat Az ellátórendszer SWOT-analízise Erősségek

Gyengeségek

Az időskorúak nappali ellátása magas színvonalú

Kedvezőtlen demográfiai folyamatok

Az ellátási kötelezettségek teljesítése

Az ágazatok közötti kapcsolatok, együttműködések hiányosak

Elhivatott, szakmailag magasan képzett intézményvezetők Jó szakképzettségi mutatók, elkötelezett alkalmazottak

Több intézmény tárgyi, infrastrukturális feltételei hiányosak

Új, nem állami fenntartású szolgáltatók és intézmények megjelenése

Akadálymentesítés sok helyütt hiányos, illetve szakmailag nem megfelelő

Támogató szolgáltatások

A nem állami és egyházi szervezetekről illetve működésükről nincs pontos adatbázis

Önként vállalt feladatok

Megfelelő ingatlanok hiánya az új ellátásokhoz

Hatósági munka minőségbiztosítása Lehetőségek

Veszélyek

Civil szféra erősödő szerepvállalása

Munkaerő-piaci tendenciák romlása

Európai uniós források kihasználása a szolgáltatások fejlesztésére

Szociális ellátásra szorulók számának növekedése

További önkéntesek bevonása a szolgáltatások fejlesztése

Az átlagéletkor növekedésének hatására egyes szociális szolgáltatások iránti igény folyamatos növekedése nem párosul a kapacitások és a működésükhöz szükséges állami források bővülésével

A vállalkozói szféra bevonása

Az egészségügyi intézményekből kikerültek (OPNI) megjelenése az ellátórendszerben

Ágazatokkal, különösen az egészségügyi és munkaügyi szervezetekkel való együttműködés erősítése Szakmán belüli kapcsolatok szélesítése

A partnerség és a konszenzus hiánya miatt a szociális ellátórendszer alulmarad a forrásokért, támogatásokért folyó küzdelemben

A szociális szféra ismertségének, elismertségének javítása Lakossági igényeknek megfelelő ellátások további bővítése


Prioritások kijelölése a szolgáltatások működésében, fejlesztésében ●● Elő kell segíteni az ellátásokat igénylők könnyebb tájékozódását a szociális ellátások, szolgáltatások rendszerében, azokat ismertté, hozzáférhetővé, a rendszert átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni. ●● Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő ellátási formák, szolgáltatások folyamatos fejlesztésére. ●● A kerület speciális célcsoportjainak figyelemmel kísérése (pl. MÁI, Mozgássérült lakótelep, gyermekotthonok) ●● A meglévő rendszer egészét tekintve kiemelt fontosságú a jogszabályi feltételek teljesítése, ●● Minőségbiztosítás továbbfejlesztése A fejlesztési elképzelések meghatározásának alapja a koncepció rendszeres, kétévente történő felülvizsgálata, így a célok is ehhez igazodnak. Feladatok: ●● Az egyházi és civil szervezetek pontos adatbázisának elkészítése. Várt eredmény: a meglévő erőforrások feltérképezése. Határidő: 2008. ●● Szakma-közi kapcsolatok, protokollok kidolgozása. Várt eredmény: kompetenciák, az ellátórendszer egymásra épülésének erősödése. Határidő: 2008. ●● A kötelező alapszolgáltatási feladatok biztosítása. Várt eredmény: ellátási kötelezettség teljesítése. Határidő: 2009. ●● Az időközben felmerült igények feltérképezése, a fejlesztések esetleges módosítása, korrekciója. Várt eredmény: igényekhez igazodó ellátó- és szolgáltatórendszer kiépítése. Határidő: 2009. ●● A kerület különböző ágazataiban készült stratégiáinak és koncepcióinak összehangolása illetve felülvizsgálata. Várt eredmény: ágazatok közötti együttműködés erősödése. Határidő: 2009. ●● Lakossági zöld szám működtetése. Várt eredmény: tájékoztatás az ellátórendszer egészéről. Határidő: 2009. ●● Az igényekhez igazodó szolgáltatórendszer, intézményhálózat kiépítése, a fejlesztési projektek megvalósítása. Várt eredmény: az igényekhez mind jobban igazodó, teljes körű szociális ellátórendszer kiépítése. Határidő: 2012.

Folyamatos feladatok: ●● akadálymentesítés ●● adatbázisok aktualizálása ●● pályázati programok kidolgozása, pályázatokon való részvétel, ●● együttműködések, megállapodások folyamatos aktualizálása, karbantartása ●● működőképesség megőrzéséhez szükséges anyagi források folyamatos biztosítása ●● minőségbiztosítás A koncepció felülvizsgálata során megfogalmazódott célok megvalósulásával minél teljesebb körben biztosíthatóvá válhatnak a kerület polgárainak a lakóhelyhez legközelebb és az igényekhez igazodó magas színvonalú, ugyanakkor könnyen hozzáférhető és átjárható szociális ellátások.


5

A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek

5.1

Akcióterületek kijelölése összhangban a kerületrészek fejlesztési céljaival

Akcióterületnek az egyes kerületrészeken belül azon összefüggő területet tekintjük, amely a teljes kerületrész (vagy akár az egész kerület) alapvető problémái kezelése érdekében megvalósított, komplex beavatkozási programok lehetséges színtere. Az akcióterületen a pontszerű, egy-egy beruházáson túlmutató, összehangolt fejlesztések történnek, elemei olyan projektek és projektcsoportok, amelyek megvalósulása egymást nemcsak kiegészíti, hanem az egyes fejlesztési elemek egymást generálják és erősítik is. Ennek következtében az akcióterületi komplex fejlesztések hatásai nem redukálhatók az egyes projektcsoportok eredményeire, hatókörük messze túlterjed az akcióterület határain, és a kerületrész (vagy a kerület) egészének gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és környezeti problémáira nyújtanak teljes vagy részleges megoldást. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt és együttes megvalósulása tehát a kerületrészhez kapcsolható középtávú fejlesztési célok széleskörű megvalósítását szolgálja. Az egyes konkrét akcióterületek a problémák és fejlesztési célok kerületrészenkénti összehangolása révén kerültek kijelölésre azokon a területeken, ahol a problémák gócpontjai, illetve az azokat megoldani kívánt fejlesztési elképzelések sűrűsödnek. A lehatárolás további szempontja volt a fejlesztési beavatkozások komplexitásának kritériuma – azaz hogy az összehangolt akciók egyszerre érintsék a terület városképét (biztosítva az örökségvédelmet is), közlekedését, infrastruktúráját és gazdasági életét –, valamint a korábbi fejlesztési tervekkel és megvalósított beruházásokkal való összhang is. A fentebbi szempontokat, illetve a kerületrészek viszonylag nagy méretét tekintetbe véve, Budapest II. Kerületének Önkormányzata kerületrészenként jellemzően két-két akcióterületet jelölt ki az alábbiak szerint: 1. Bel-Buda kerületrész ●● Bel-Buda városközpont akcióterület (AT1) ●● Óbuda-Újlak akcióterület (AT6) 2. Középső dombvidék kerületrész ●● Látó-hegy és környéke akcióterület (AT4) ●● Pasarét akcióterület (AT5) 3. Pesthidegkút kerületrész ●● Pesthidegkút városi alközpont akcióterület (AT2) ●● Pesthidegkút sportcentrum akcióterület (AT3) Az akcióterületek sorszáma egyúttal a fejlesztések tervezett megvalósulásának sorrendjét is tükrözi. Az egyes akcióterületek elhelyezkedését a kerületben együttesen és sémaszerűen ábrázoltuk.

118 A 2007-2013 során fejleszteni kívánt területek

19. ábra Az akcióterületek elhelyezkedése

3. Pesthidegkút

2.

Középsõ-dombvidék

4. 5.

6. Bel-Buda 1.

Az alábbiakban kerületrészenként bemutatásra kerül a kerületrészi szintű problémák, a tervezett beavatkozások és a fejlesztési célok viszonyrendszere. Bel-Buda kerületrész A kerület bel-budai kerületrészének alapvető problémái jószerével megegyeznek a nagyvárosok történelmi városközpontjainak tipikus problémahalmazával. Ide sorolható a nagymértékű, zömében áthaladó és hivatásforgalom, illetve ebből adódóan a zaj- és levegőszennyezettség magas foka; a központi területek számos műemléket és műemléki környezetet magába foglaló épített örökségének állagromlása és kihasználatlansága; valamint a leromlott és a forgalom által túlterhelt közösségi terek jelenléte. Ezt egészíti ki az idegenforgalmi és szolgáltatási potenciál kihasználatlansága, illetve közösségi, kulturális, sportolási és szabadidős lehetőségek optimálistól való elmaradása is. Különösen rossz helyzetben van e tekintetben a belváros Margit hídtól északra, a Dunához közel eső része, ahol – a közlekedési gondok, az erős légszennyezettség, a rossz utak és leromlott lakóépületek, illetve a szolgáltatásokkal való elégtelen ellátottság miatt – az ott élőket a belvárosnak inkább csak a hátrányai érintik, annak előnyeit csak igen kis mértékben élvezik. E területrész további jellemzője a termálvízkincs és gyógyfürdők turisztikai fejlesztésében rejlő lehetőség kihasználatlansága is. A fejlesztési akciók Bel-Buda (Margit híd, Margit körút és Moszkva tér közé eső) városközponti magjába (AT1), illetve a fentebb említett Óbuda-Újlak-i részére (AT6) mint akcióterületre való koncentrálása révén a kerületrész problémáinak java része megoldható vagy csillapítható, illeszkedve a kerületrészi és a középtávú fejlesztési célkitűzésekhez.

A 2007-2013 során fejleszteni kívánt területek

119

20. ábra Problémák, akcióterületi beavatkozások és fejlesztési célok kapcsolata - Bel-Buda kerületrész


Középső dombvidék kerületrész A kerületrész alapvetően lakófunkciókat tömörít magába, belterülete jellemzően nagy értékű ingatlanokkal beépített, amelyet jelentős kiterjedésű hegyvidéki erdős területek egészítenek ki, míg a terület északi részén a talajszint alatt terjedelmes barlangrendszer húzódik. Ebből adódóan a belső kertvárosi övezeti problémák jóval kevésbé szerteágazóak, mint a másik két kerületrész esetében. Az alapvetően – a lakóhely és a munkahely közötti távolságból, valamint a külső kerületrész és az agglomeráció felől érkező áthaladó forgalomból adódó – túlterhelt közlekedési helyzet, a közterületek rendezetlensége és a közműhiányosságok (csatornarendszer) okoznak gondot az itt lakóknak. A markáns kertvárosi karakter megkövetelte fő fejlesztési válaszok ezért elsősorban a forgalomcsillapítás, a közlekedésbiztonság, illetve a tömegközlekedés fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés irányába hatnak mindkét akcióterületen. Az ezt kiegészítő, javarészt kisebb léptékű tervezett beruházások is szem előtt tartják, hogy a lakófunkció további bővülése a kerületrész kapacitását meghaladja – ezért a Pasarét akcióterület (AT5) funkcióbővítése a rekreációs vagy irodafunkciók betelepítését szolgálja. A természeti erőforrások tekintetében azok védelme és jelenlegi állapotának megőrzése a turizmus előmozdítását megelőző szempont, amit a Ferenc-hegy barlangjait is magába foglaló északi akcióterület (AT4) fejlesztései is tükröznek.


121

21. ábra Problémák, akcióterületi beavatkozások és fejlesztési célok kapcsolata - Középső dombvidék kerületrész


Pesthidegkút kerületrész A kerületrész alapvető problémái a kerület szerkezetében elfoglalt külpontos elhelyezkedésében, valamint az infrastruktúra és a szolgáltatások hiányosságaiban gyökereznek. A külpontos elhelyezkedés negatív hatása a lakóhely és munkahely közötti nagy távolságban, illetve ezzel összefüggésben a közlekedés túlzsúfoltságában nyilvánul meg. Az infrastruktúra tekintetében a gyalogosok balesetmentes közlekedésének feltételei és a felszíni csapadékvíz elvezetésének hiányosságai említendők. A szolgáltatások hiányosságának tünetegyüttese a következő: •

kevés, területileg szétszórt kereskedelmi és vendéglátó-ipari funkció áll rendelkezésre;

•

nem biztosítottak a sportolási és rekreációs lehetőségek;

•

a kulturális élet elmarad a lehetőségektől;

•

a sürgősségi betegellátás elégtelen.

Ugyanakkor Pesthidegkút a külpontos elhelyezkedés, az erős kerületrészi identitás és erre irányuló lakossági igény ellenére sem rendelkezik összefüggő kerületrészi alközponttal: pontosabban a kerületrész határában létrehozott intermodális csomópont kialakításával a korábban létezett központi rész elvesztette jelentőségét, illetve a kerületrészben a különböző alközponti funkciók léteznek ugyan, de nem koncentrálódnak egy területre. Ezt a hiányosságot kívánják orvosolni egy új, kisvárosias városközpont kialakulására irányuló fejlesztésekkel az intermodális csomópont és a régi városközpont környékén elterülő akcióterületen (AT2), amely beruházások egyúttal a kerületrész majdnem valamennyi problémájára választ jelentenek. A szolgáltatások bővítésére egy másik, ma alacsony beépítettségű terület, a Szabadság utca környéke (AT3) mutatkozik a legalkalmasabbnak.


123

22. ábra Problémák, akcióterületi beavatkozások és fejlesztési célok kapcsolata - Pesthidegkút kerületrész


5.2

Az akcióterületi fejlesztések bemutatása

Az egyes akcióterületi fejlesztési programok kidolgozottságának szintje eltérő: míg egyes akcióterületi fejlesztéscsomagok tekintetében részletes tervek és kialakult partnerségi viszonyok állnak rendelkezésre, más akcióterületek esetén inkább csak középtávú célok fogalmazhatók meg, ezek előkészítése (szabályozási tervek készítése vagy felülvizsgálata, pénzügyi és megvalósíthatósági tanulmányok stb. készítése) a következő években kidolgozandó feladat. Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztési programokat a következőkben előkészítettségük sorrendjében mutatjuk be.

5.2.1

Bel-Buda városközpont funkcióbővítő fejlesztése

Bel-Buda városközpont a kerület „szívében”, azaz annak legfrekventáltabb részén helyezkedik el, jellegét alapvetően meghatározza a Margit körút, valamint a Moszkva tér közelsége. Az akcióterület (AT1) nagy vonalakban megfeleltethető a Mechwart liget, a Mammut bevásárlóközpont tömbjei, illetve a Balogvár utca között megrajzolható virtuális háromszögnek, amely magába foglalja az egykori Ganz Művek felújított és még rehabilitációra váró területeit is. 23. ábra Bel-Buda városközpont akcióterület

Az akcióterület határai:

Balogvár utca - Felvinci út - Ribáry utca - Bimbó út - Buday László utca - Mechwart liget - Margit körút – Retek utca - Fillér utca - Garas utca - Alvinci út

Terület: 0,48 km2

Az akcióterület jelenleg is a kerület városi funkcióinak jelentős részét foglalja magába a közszolgáltatásoktól (önkormányzat, Polgármesteri Hivatal) kezdve, a kereskedelmi funkciókon át (Fény utcai piac, bevásárlóközpont) a kulturális, illetve szabadidős lehetőségekig (Millenáris Park, Marczibányi Téri Művelődési Központ). Mindezek a funkciók azonban egymástól elszigetelten, pontszerűen léteznek, hiányzik az őket összekötő fizikai kapocs, ami valóban élettel teli közösségi térré tehetné a városközpontot. Az akcióterület további jellemzői a történelmi jelentőségű épített örökség állagromlása, a jelentős gépjárműforgalom és levegőszennyezettség (ami az itt élők komfortérzetét csökkenti), illetve a műemlékekben és a műemléki környezetben rejlő, valamint a jelenlegi funkciókhoz kapcsolódó idegenforgalmi és szolgáltatási potenciál kihasználatlansága. Ezért a Bel-Buda városközpont akcióterületen megvalósuló komplex fejlesztések átfogó célja, hogy a kerület központjának funkcióbővítő fejlesztése révén a kerületi szintű ellátási viszonyok (kereskedelmi és közösségi szolgáltatások minősége), valamint Bel-Buda forgalmi helyzete és környezeti feltételei – az élhető és élettel teli közösségi városi terek kialakításával – javuljanak, a kerület idegenforgalmi vonzereje fokozódjon. További alapvető cél, hogy a kerületközpontban megvalósuló beavatkozások katalizátor-hatást gyakoroljanak a további akcióterületi fejlesztésekre, mintegy „zászlóshajó” programként generálják azokat, ennek következtében a teljes kerület megújulása és vitalizációja felgyorsuljon. Fontos cél továbbá, hogy az akcióterület fejlesztései a Moszkva tér – mint kiemelten fejlesztendő fővárosi terület – komplex rehabilitációjával összhangban valósuljanak meg.


125

Az akcióterületen tervezett komplex fejlesztések részletes céljai a következőek: ●● a közterületek rehabilitációja és a közlekedésszervezési beavatkozások révén élhető gyalogos és forgalomcsillapított övezet jöjjön létre (2.16); ●● a gépjárműmentes felületek hálózatának kialakításával a városközponti funkciókhoz méltó környezet alakuljon ki, amelyet a társadalmi élettel teli közösségi terek és megnövekedett, gondozott zöldfelületek jellemeznek (3.1); ●● a jó megközelítési viszonyok és a felesleges gépjárműforgalom kiiktatása mellett a terület környezeti értékei nagyobb hangsúlyt kapjanak; a környezet levegőszennyezettsége és zajterhelése csökkenjen (3.3); ●● a városközpont történelmi értékű épített környezete, műemléki épületegyüttesei a városarculat számára is többletet adó rehabilitációjukon túl új, a XXI. század igényeinek megfelelő közösségi, rekreációs, stb. funkcióval bővüljenek (3.2, 4.1, 4.2); ●● a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek száma, valamint a működő vállalkozások között a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató egységek aránya növekedjen (1.1, 1.2); ●● a központi helyen lévő, jól megközelíthető sportolási és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális szolgáltatások száma növekedjen és minősége javuljon; a városközpont egyes funkciói közötti kapcsolat és átjárhatóság erősödjön (4.1, 4.2, 4.3); ●● a projektelemek biztonságos működéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra kialakuljon, a szükséges parkoló-kapacitások rendelkezésre álljanak, a közösségi és a környezetbarát közlekedés fejlődjön (2.2, 2.3). A városközpont funkcióbővítő megújulásának hatására a kerület városi szintű szolgáltatásai kibővülnek, és színvonaluk emelkedik; a kulturális, közösségi, sportolási és rekreációs lehetőségek a Moszkva térről vagy a Margit körútról gyalog is könnyen megközelíthetőek lesznek; gyarapodnak a társadalmi érintkezés színterei; csökken a levegőszennyezettség és a zajterhelés, minek következtében a kerületrész lakókörnyezete is élhetőbbé, komfortosabbá és vonzóbbá válik. Mindezzel párhuzamosan az ingatlanok további értéknövekedése várható. Várhatóan az akcióterület fejlesztései lehetővé teszik az egyes kerületrészek közötti funkciómegosztást (különösen a belső kerületrész esetében a bel-budai városközponti és a kertvárosi lakóövezeti funkciók különválását), ugyanakkor azonban serkentőleg is hatnak a kerület többi akcióterületén megvalósítandó beruházásokra.

Az akcióterületi fejlesztések összekapcsolódnak a Moszkva tér kiemelt fejlesztési térségének komplex rehabilitációjához kapcsolódó fővárosi célokkal 7 is. A Buda Központ Program és a Budapest Magprogram kulcselemének számító Moszkva téren FFFF

FFFF

●● az intermodális csomópont forgalmának (a tér jelentős átalakításán túlmenően téren kívüli megoldásokat is magába foglaló) ésszerűsítése a felszíni egyéni, gyalogos és tömegközlekedés rendezésével, valamint 6 7

A zárójelben található értékek azokat a középtávú célokat jelölik, amelyekhez az adott akcióterületi cél csatlakozik. Lásd Podmaniczky Program.


●● a városszerkezeti jelentőségű közterület felújítása új arculat megtervezésével és kialakításával, a köztisztaság és a közbiztonság javításával az élhető város érdekében egyaránt a főváros 2009-2010 között elérendő célja. A Bel-Buda városközpont akcióterületi fejlesztései és a Moszkva téri fővárosi fejlesztések révén egyaránt megvalósuló funkcióbővülés és a jó közlekedési viszonyok mellett megnő az – akcióterületet és a Moszkva teret is magába foglaló, kiterjesztett – kerületközpont (és fővárosi alközpont) Budapesten belüli vonzereje: az itt található kereskedelmi és szolgáltató egységek forgalma és bevétele növekszik. A kiskereskedelmi és vendéglátó funkciók erősödése következtében nemcsak a pesti, hanem a budai oldalon is létrejöhet egy a kulturális és társadalmi élet szempontjából aktív, fiatalok és idősek által egyaránt kedvelt városközpont. Városközponti funkcióiból, valamint állagjavítást igénylő állapotából adódóan az akcióterület az elmúlt tíz évben folyamatos fejlesztések színtere volt. A jelenlegi funkcióbővítő megújítást megelőző akcióterületi fejlesztések a következők: - Fény Utcai Piac felújítása: Az elhanyagolt, közegészségügyi szempontból használhatatlanná vált épületegyüttest az önkormányzat 1998-ban újította fel. - a Mammut I. majd a Mammut II. bevásárlóközpont megépülése magántőke-beruházás révén; - Közterületi beavatkozások a Mammut I. bevásárlóközpont építése kapcsán: A bevásárlóközpont létrehozásával megszűnt egy korábban a Retek utca - Lövőház utca kereszteződésében üzemelő P+R parkoló. Ennek, valamint a bevásárlóközpont létrejöttének következtében a környék forgalmi terheltsége jelentősen megnőtt. A bevásárlóközpont magánberuházójának anyagi támogatásával ekkor került sor a környező utcák (Dékán utca, Fény utca, Lövőház utca, Kis Rókus utca) részleges vagy teljes felújítására, valamint a Moszkva tér - Dékán utca, Retek utca - Fény utca Dékán utca - Fillér utca, Lövőház utca - Margit körút, Lövőház utca - Fény utca, Kis Rókus utca - Margit körút csomópontjainak teljes átépítésére. Szintén ehhez kapcsolódóan valósult meg önkormányzati forrásból a Fény utca Lövőház utca - Kis Rókus utca közötti szakaszának közművesítése, teljes kiépítése és közvilágításának javítása, miáltal az egykori Ganz Művek területén áthaladó, közel ötven évig elzárt szakasz került vissza a közforgalomba. - Parkolás szabályozása: A „Moszkva tér és környéke” korlátozott várakozási övezet kialakítása a Margit körút - Moszkva tér - Szilágyi Erzsébet fasor - Ezredes utca - Lövőház utca által határolt területen enyhítette a környék parkolási problémáit. - A Millenáris Park létrehozása magánberuházás eredményeképpen. - Gyalogos tengely kialakítása a Margit körút és a Marczibányi tér között: A Mammut II. bevásárlóközpont, valamint a Millenáris Park megépülése további közlekedési terheket rótt a területre, amelyek csökkentésére további, kisebb forgalomtechnikai beavatkozásokra került sor: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium melletti sétány megnyílt a gyalogosok számára a Millenáris Park felé, ami a parkon keresztül – közcélú magánútként – továbbvezet a Marczibányi térre. - Forgalomcsillapítás a Marczibányi téren: A területen áthaladó gépjárműforgalom folyamatosan növekszik. Az lakosság és a Mozgássérültek Állami Intézetének lakói balesetmentes közlekedésének biztosítása érdekében szükséges volt ennek csillapítása a Marczibányi téren: a művelődési központ és a MÁI épülete között az autók sebességét egy megemelt járdaszakasz, a tér többi útszakaszán menetdinamikai küszöbök („fekvőrendőrök”) hivatottak lassítani. - Autóbuszsáv létesítése a Bimbó úton: A Margit körút felé tartó gépjárművek a csúcsforgalom időszakaiban feltorlódnak a Keleti Károly utcában, mivel elsőbbséget kell adniuk a Bimbó úton közlekedőknek, ahonnan szintén jelentős forgalmat generál a Margit körúti lámpás csomópont. A tömegközlekedés zavartalan forgalmát biztosítja a fővárosban először itt létrehozott ún. középső buszsáv.


127

- Kis Rókus utca felújítása: Az utca Margit körút és Fény utca közötti szakasza került felújításra az egykori Ganz Művek iparvágányainak felszámolásával. A teljes útszakasz kiviteli tervei is elkészültek, forrás hiányában azonban e felújításra már nem került sor. - Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése: Az akcióterületen 1990 óta két óvoda épült (Kitaibel Pál utca, Fillér utca), illetve új tornatermet kapott, átalakult és kibővült a Marczibányi téri iskola is (2003). A Keleti Károly utcai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium rekonstrukciója és bővítése 2006-ra készült el, amelyhez a kerület több mint kétmilliárd forintnyi fejlesztési célhitelt vett fel; 2006-2007-ben megvalósult a Fillér utcai és Lövőház utcai egészségügyi intézmények akadálymentesítése. - Irodafunkciók betelepítése: 2007-ben épült fel magánberuházásból a Lövőház utca 37-39. alatti irodaépület. Jelenleg egy másik irodaház épül az ún. Zöld Péter játszótér telkén: az ezt építtető magánberuházó vállalta a játszótér újjáépítését és közcélra történő ingyenes átadását. A 2007-2013 között megvalósítandó akcióterületi fejlesztések több projektcsoportra bonthatók 1. Közterületek megújításához és közlekedés-szervezéshez kapcsolódó projektek: ●● Az akcióterület forgalmi rendjének megváltozása: a járműforgalom kizárásával sétálóutca kialakítása a Lövőház utca Fény utca és Káplár utca közötti szakaszán, illetve az akcióterület több utcája forgalmának csökkentése (pl. Keleti Károly utca); ●● Gyalogos forgalom balesetmentességének biztosítása: gyalogátkelőhelyek, védett gyalogos szigetek építése a csillapított forgalmú övezetekben (Bimbó út - Ribáry utca, Garas utca - Fillér utca, Fény utca, Ezredes utca), a Millenáris Park - Marczibányi tér közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése; ●● A kiszoruló gépjárművek torlódásmentes közlekedésének biztosítása: a Margit körút - Kis Rókus utcai csomópont kapacitásbővítése a Kis Rókus utca és Lövőház utca közötti többletsáv létesítésével; ●● Zöldfelületek fejlesztése és a közterületek rendezettségének biztosítása: Mechwart ligeti park felújítása (szökőkút teljes rekonstrukciója, játszóterek felújítása, burkolat-felújítás és akadálymentesítés, kávézó kialakítása, önkormányzat alatti rézsű rönktámfalakkal való megtámasztása, stb.), utcabútorok elhelyezése a sétálóutcán és a csillapított forgalmú útszakaszokon; ●● A sétálóutcán és a forgalomcsillapított útszakaszokon térkő burkolat kialakítása, ezzel egyidejűleg a Kis Rókus és Lövőház utcákra merőleges közterületeken az útburkolat cseréje, részben funkcióváltása (parkolóhelyek átrendezése, járda-útburkolat arány módosulása); ●● A sétálóutcai szakaszon megszűnő parkolóhelyek kiváltására: azonos számú parkolóhely létrehozása a közeli utcák (Kitaibel Pál utca, Fényes Elek utca, Baka utca, Tizedes utca) parkolási rendjének átalakításával: párhuzamos helyett „halszálka” parkolási rend; ●● A közvilágítási rendszer korszerűsítésére és energiatakarékossá tétele az akcióterület szinte valamennyi utcájában (Kis Rókus utca, Keleti Károly utca, Lövőház utca, Marczibányi tér, Kitaibel Pál utca, Baka utca, Tizedes utca, Ezredes utca, Forint utca, Pengő utca); ●● Közterületek biztonságának fejlesztése: jelenleg térfigyelő kamerák a Fény utcai piacnál, a Széna téren, a Retek utcában és a Millenáris Park előtti gyalogos átkelőhely környékén üzemelnek. További kamerák kiépítése szükséges a Retek utcán, a Fillér utcán, a Garas utcán, a Marczibányi téren, a Ribáry utcán, a Rózsahegyi utcán, a Mechwart ligetben és a Margit körúton is; ●● Mechwart liget - Keleti Károly utca - Kitaibel Pál utca - Bimbó út - Törökvész út - Görgényi út vonalán kerékpáros útvonal kijelölése, kerékpártárolók létrehozása. A közterületek akadálymentes kialakítása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a projektcsoport tervezése a Mozgássérültek Állami Intézetével és a Holnap Házával partnerségben valósul meg.


24. ábra Részlet a Mechwart liget felújítási tervéből

HIVATAL

Tervezők: Szalay-Szakály Zsuzsanna Dóra

okl. tájépítész mérnök

Szűcs Sándor

okl. gépészmérnök


129

2. Épített környezet megújítását és közösségi szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházások: ●● Az akcióterületen található, önkormányzati tulajdonban lévő, ám jelenleg nem hasznosított, helyiségek felújítása: a külső és belső felújítást követően ezen a helyiségek kiskereskedelmi, illetve vendéglátóipari célú hasznosítása várható. ●● A társasházak teljes homlokzatának felújítása középtávon valósulhat meg az önkormányzati társasház felújítási alap terhére oly módon, hogy az önkormányzat társasház-felújításokat érintő pályázatai esetében az akcióterületi ingatlanok prioritást élveznek. ●● A Marczibányi Téri Művelődési Központ felújítása és funkcióbővítése: a ’60-as években épült művelődési központ észak-keleti szárnya beázik, ezért annak felújítása és átalakítása szükséges 1-2 éven belül; a jelenlegi raktárt konyha-étkezővé alakítanák, az épület mögött kerthelység kapna helyet, létrejönne egy külső raktárpavilon és felújított karbantartó műhely. Ugyanakkor az épület bővítése is javasolt, mivel hely hiányában a művelődési központ által nyújtott kulturális és közösségi szolgáltatások köre is csak így fejleszthető. Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések, egyéb tanfolyamok szervezésének jelenleg a hely szűkössége szab gátat. ●● A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium sportpályájának felújítása: a térvilágítás javítása, az öltözők bővítése, valamint a pálya burkolatcseréje szükséges. A Keleti Károly u. 37-39 alatti gimnázium felújított sportpályáját a kerület más iskolái is használhatják majd, valamint a tárt kapuk akció keretében közfeladatot is elláthat. ●● A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának felújítása során az egyik könyvraktár helyén alakítanák ki azt a jelenleg hiányzó közösségi teret, ahol szabadpolcos kölcsönzőtér és közhasznú információs pult kapna helyet, s amely közösségi tér rendezvényhelyszínként is működhetne. A beruházás lehetővé tenné a lakossági szolgáltatások bővülését (pl. helyben olvasás mellett dokumentum-kölcsönzés), illetve a közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok megszervezését. ●● A Millenáris Park zajvédelmének kiépítése: a beruházás megvalósításakor a zajvédelmi rendszer nem készült el, ami ellehetetleníti a kulturális központ szabadtéri rendezvényeit (a lakosság tiltakozása miatt több jelentős szabadtéri rendezvény is elmaradt). A hiányosság egy észak-nyugat irányban védő látványelemként is szolgáló zajcsapda kialakításával orvosolható. ●● Okmányiroda fejlesztése: 2010-ig kötelezően megvalósítandó önkormányzati feladat a meglévő épület info-kommunikációs akadálymentesítése (kiemelve a vakok és siketek adatvédelmét). Az iroda új épülettel való bővítése is, illetve okmányirodai gépek lízingje is indokolt. ●● Rózsadombi Krisztus Király templom műemléképület lépcsőjének felújítása és akadálymentesítése. ●● Marczibányi téri sportpályák rehabilitációja és funkcióbővítése: A terület bérleti jogát az önkormányzat 2006-tól 20 évre a Vasas - Match Point Kft. által alkotott konzorcium közös cégének, a Marczibányi Sportközpont Kft-nek adta. A bérleti jogért cserébe a bérlő a sportpályák meghatározott műszaki tartalmú, több szakaszban történő felújítását vállalta. A bérlőnek a felújítási munkálatok alatt folyamatosan lehetővé kell tennie a sportcentrum használatát tanítási időben a kerületi iskolák, délután és hétvégén pedig a környék lakossága számára. A beruházás eredményeképpen a felújított, többfunkciós sportpályák mellett tanuszoda, egy park és kutyafuttató is létrejön, valamint – egy, a KSH-val létrehozandó partnerség alapján – a terület az élsport (asztalitenisz) és a szabadidősport (fallabda) gyakorlására egyaránt alkalmassá válik. Továbbá egy nyitott sétányon keresztül meghosszabbodik a Margit körút - Millenáris sétány felől érkező gyalogostengely. A fejlesztés maradéktalan megvalósításához az FSZKT módosítása szükséges, aminek alapján minősítése zártkerti övezetből sportcélú létesítménnyé alakulhat. ●● Az egykori Lőtér hasznosítása: a Lőtér műemléképülete 2000-ben került az önkormányzat tulajdonába, amely azonban – forrás hiányában – nem tudott számára hasznos funkciót biztosítani. Az időközben leromlott, életveszélyessé vált melléképületekkel rendelkező ingatlant végül 2006-ban nyílt pályázat keretében értékesítették. A nyertes pályázó vállalta az ingatlan rendezvényközponttá alakítását az önkormányzat által megjelölt paramétereknek és funkciónak megfelelően, valamint azt, hogy az épülő apartmanházak mellett az ingatlanon közösségi célú zöldfelületet hoz létre. A park megépültével itt ér majd véget a terület gyalogos feltárását lehetővé tevő sétaút.


●● Az egykori Ganz Művek jelenleg állami tulajdonban lévő tömbjének barnamezős rehabilitációja szintén magántőke beruházással valósítandó meg, amely műemlékekben gazdag, ám igen leromlott épületegyüttest a jelenlegi tulajdonos értékesítésre szánja. Az építési szempontból jelenleg nem szabályozott területen 2010-ig építési tilalom van elrendelve, a szabályozás révén az önkormányzat befolyásolhatja a tömb további fejlesztéseinek sorsát. A terület kármentesítésével és rekultivációjával egyidőben szükséges az itt található műemlékek rehabilitációja, valamint egy sétány kiépítése is. Ezen felül a kerület egy konferenciaközpont kialakítását és (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Török utcai fiókkönyvtárának ideköltöztetésével) közfunkciók betelepítését látná legszívesebben, egy mélygarázzsal kiegészítve a parkolási problémák megoldására. Az elképzelés megvalósulása további forgalomszabályozási intézkedéseket tesz szükségessé. ●● Kis Rókus Irodaház műemlék épületének rehabilitációja magántőke beruházás révén. ●● egyéb megvalósítandó (középtávú) projektek: ○○ a Polgármesteri Hivatal nyílászáróinak cseréje önkormányzati forrásból; ○○ a Járdányi és Kodály zeneiskolák számára közös koncertterem létrehozása, megfelelő helyszín biztosítása. ○○ Fény utcai piac infrastruktúra-fejlesztése; ○○ Országos Meteorológiai Szolgálat épületének graffiti-mentesítése.


131

51. táblázat Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségeinek nagyságrendje Tevékenység

Költség (ezer Ft) KMOP Projekt

Közterület felújítás, zöldfelület fejlesztés

300.000

Közvilágítás fejlesztése

100.000

Térfigyelő rendszer kiépítése

30.000

Közlekedésfejlesztés

800.000

Közterületek burkolatcseréje

200.000

Kerékpártárolók elhelyezése

5.000

Önkormányzati üzlethelyiségek felújítása

50.000*

Marczibányi Téri Művelődési Központ felújítása

70.000

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium sportpályája

30.000

KSH könyvtárának felújítása

50.000

Krisztus Király templom akadálymentesítése

15.000

Okmányiroda fejlesztése

30.000

Promóció, közösségi kezdeményezések, képzések szervezése

20.000

Összesen

1.700.000 KMOP projekt nyomán megvalósuló fejlesztések

Kisebb, középtávú projektek

100.000*

Intézményi projektek

100.000*

Millenáris Park zajvédelmi rendszerének kiépítése

magántőke

Marczibányi téri sportpályák felújítása

magántőke

Lőtér rendezvényközponttá alakítása

magántőke

Ganz-tömb barnamezős rehabilitációja

magántőke

Kis Rókus Irodaház rehabilitáció

magántőke

*Becsült érték.


5.2.2

Pesthidegkúti városi alközpont kialakítása

Pesthidegkút külpontos elhelyezkedése és a helyi lakosságnak a kerületrészhez kötődő erős identitástudata dacára sem rendelkezik városi alközponttal. Az ennek kialakítását célzó akcióterület (AT2) a külső kerületrész és Hűvösvölgy határán található, a régi autóbusz-végállomás elhanyagolt, rendezetlen, városközponti funkcióit teljesen elvesztett területének, illetve az elmúlt években létrehozott intermodális csomópontnak a környékét foglalja magába. A régi buszvégállomás funkcióvesztése mellett az akcióterület közlekedési problémái a leghangsúlyosabbak: a kora reggeli és délutáni csúcsforgalomban a Hidegkúti úton csak lassan araszolhatnak a gépkocsik, és az alárendelt útvonalon, a Máriaremetei úton százméteres autóoszlopok is kialakulnak. 25. ábra Pesthidegkút városi alközpont akcióterület

Az akcióterület határai:

Szipka utca - Hűvösvölgyi út - Bátori László utca Villám utca - Nagyrét utca - Máriaremetei út - Hunyadi János utca - Hidegkúti út - Rezeda utca - Kőhegyi út - Ördögárok - Szipka utca

Terület: 0,43 km2.

Az akcióterületen megvalósítandó átfogó cél a városi funkciók koncentrálása révén a terület revitalizálása, a hiányzó ellátottsági viszonyokat javító kisvárosias kerületrészközpont létesítése, amely miközben élettel teli közösségi teret hoz létre, egyúttal városkapuként is elősegíti a kerületrész kerülettestbe történő integrációját. Cél továbbá, hogy a területen végrehajtott beavatkozások a kerületrész másik akcióterületén tervezett fejlesztések kiindulópontjává és hajtómotorjává váljanak, megalapozva Pesthidegkút egészének komplex átalakulását. A tervezett akcióterületi fejlesztési program részletes céljai a következők: ●● városi alközponti területek létrehozása a kerületrészben jelen lévő funkciók koncentrációjával: területileg szétszórt kis- és közepes vállalkozások, valamint a közösségi szolgáltatások területi koncentrációja, egyetlen szolgáltatóházba való tömörítése (1.1); ●● a helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése; a kiskereskedelmi üzletek és vendéglőhelyek számának növelése; illetve a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek arányának növekedése (1.1); ●● irodafunkciók kialakítása az új városközpont területén, ami segíti az új munkahelyek létrejöttét, valamint a helyi foglalkoztatás arányának növekedését (1.1); ●● a szolgáltatóház tekintetében a kerületrész kisvárosi örökségét magába foglaló épületegyüttes kialakítása, amely az azt körülvevő rendezett közterületekkel együtt mintegy városkapuként funkcionál a belső és külső kerületrészek határán (3.1); ●● a közlekedés fejlesztése: a gépjárműforgalom terhelésének csökkentése körforgalom kiépítése és közterület-beavatkozás révén; a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése (2.1, 2.2); ●● a tömegközlekedés fejlesztésével, valamint kerékpárút kialakításával a belváros és Pesthidegkút gépjárműmentes kapcsolatának megteremtése és versenyképessé tétele (2.3); ●● a beruházások biztonságos működéséhez szükséges feltételek megteremtése infrastrukturális beavatkozások révén (pl. Ördög-árokban a vízfolyás irányának megváltoztatása), illetve a szükséges parkolóés kerékpártároló-kapacitások megteremtése (3.3, 2.1, 2.2).


133

A végrehajtott fejlesztési akciók hatására várhatóan kibővülnek a kerületrész városi funkciójú szolgáltatásai, külpontos elhelyezkedéséből adódó hátránya csökken: a szolgáltatások és az új munkahelyek könnyebben elérhetőek lesznek, a társadalmi érintkezés színterei szélesednek. A terület funkcióbővítése és vitalizációja következtében emelkednek mind a helyi vállalkozások bevételei, mind pedig az ingatlanárak. Érezhetően javulnak a közlekedés feltételei: egyszerűbbé válik a kerület és az egész főváros belső részeinek megközelítése mind gépjárművel, mind tömegközlekedéssel vagy akár kerékpárral, valamint csökken a kerületrész forgalmi és környezeti terhelése. A beruházás révén pozitív irányban változik meg az egész kerületrész arculata: a szolgáltatóház kisvárosias hangulata egyszerre szolgálja a helyi hagyományok őrzését és tölti fel a területet élettel és közösségi funkciókkal. Továbbá hajtómotorként szolgálhat a kerületrész szolgáltató szektorának további bővüléséhez, a sport- és rekreációs központ létrehozását célzó fejlesztések megvalósulásához. Ugyanakkor a végrehajtandó fejlesztés a kerületen belüli területi különbségek kiegyenlítődését is segíti a lokális intézményi ellátás és szolgáltatások bővítésével, továbbá az agglomeráció fejlődéséhez is hozzájárul, mivel képes kielégíteni a szomszédos települések (Remeteszőlős, Nagykovácsi, Solymár) lakóinak városi környezettel kapcsolatos igényeit (ügyintézés, bevásárlás, szórakozás, közlekedés, stb.) is. Az akcióterületi fejlesztési programhoz kapcsolódó korábbi beruházások tekintetében kiemelendő a hűvösvölgyi egyesített autóbusz- és villamos-pályaudvar kialakítása: ●● A létesítmény a korábban három helyen megosztott autóbusz- és villamos-végállomások egyesítésével az átszállást térben és időben is optimalizáló intermodális csomóponttá alakult, amelyhez P+R parkolókkal is kapcsolódnak, így a tömegközlekedés (különösen csúcsforgalom idején) komoly versenytársként képes megjelenni a gépjárműhasználat ellenében. ●● A beruházás következményeként javult a közlekedési helyzet, azonban a régi autóbusz-végállomás megszűnése, az annak környékén létezett „alközpont” funkcióvesztését is eredményezte, még halaszthatatlanabbá téve ezáltal egy életképes városi alközpont kialakításának szükségességét. Megemlítendő továbbá, hogy a pesthidegkúti városi alközpont kialakítását – paradox módon – egy beruházás (a Hidegkúti út felújításának) elhalasztása is előmozdítja. A Hidegkúti út Bátori László utca és Kossuth Lajos utca közötti szakaszának nagyfelületű javítását a főváros 2004-re tervezte. A kerület önkormányzata ennek átütemezését javasolta a városközpont megvalósíthatósága érdekében, hiszen az útfelújítás megakadályozta volna, hogy a fenntartási időszak 5 évében további változtatást lehessen eszközölni az érintett területen. Az akcióterület 2007-2013 közötti időszakra tervezett fejlesztései analitikusan két – megvalósításukban azonban egymással szorosan összefüggő – projektcsoportra bonthatók. Az első projektcsoportba a kisvárosias, közösségi helyiségeknek, irodáknak, vendéglátásnak és kiskereskedelemnek egyaránt helyet adó szolgáltató központ kialakításához kapcsolódó projektek és projektelemek tartoznak. A második projektcsoportot a gépjármű-, gyalogos és közösségi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos projekteket foglalja magába. Ez utóbbi beavatkozásokra az előző projektcsoport megvalósulása után kerülhet sor. 1. A szolgáltatóház kialakításához kapcsolódó projektek a következők: ●● A projektcsoport lebonyolításában érintett ingatlanok között egyaránt találunk önkormányzati, illetve magántulajdonban lévő telkeket és épületeket, ezért a fejlesztés megkezdése előtt a tulajdoni viszonyok rendezése – a magántulajdonban lévő ingatlanok megvásárlása – szükséges (megkezdődött). ●● A városi alközpont megvalósulásának tervezett színterén (Hűvösvölgyi út - Ördög-árok - Szipka utca - Rezeda utca - Bátori László utca - Ördögárok utca - Máriaremetei út) jelenleg jellemzően leromlott állapotú önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve egy elhanyagolt bódésor áll. Ezen ingatlanokban működő kereskedelmi és szolgáltató egységek (fodrász, kocsma, virág- és ajándékbolt, zöldséges stb.) bérleti szerződéseit meg kell szüntetni, az épületeket le kell bontani. Ugyanakkor e vállalkozások számára prioritást kell biztosítani az új szolgáltatóházba való beköltözéskor. ●● Az építési terület biztonságos kialakításához szükséges az Ördög-árok folyási irányának megváltoztatása a területen. Az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat szintén el kell végezni még az építés megkezdése előtt.


●● Ezt követheti magának a szolgáltató központnak a megépülése, valamint a tervezett közintézményi, irodai, vállalkozási, vendéglátási stb. funkciók betelepítése. ●● Mentőállomás létrehozása: a kerületrész jelenleg nem rendelkezik saját mentőállomással, a BAHcsomóponttól induló mentőautók kiérési ideje körülbelül 20 perc, ezért a hidegkúti lakosság helyzete kedvezőtlen a sürgősségi betegellátás szempontjából. Az önkormányzat adja a telket egy kétállásos, 24 órás szolgálatot biztosító mentőállomás létrehozásához, illetve a beruházás jelentős részét. Az üzemeltetést a kerület nem tudja biztosítani, ebben az OMSZ – vagy szükség esetén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – partnerségére számítanak. 2. A projektek második csoportja közlekedésfejlesztési beavatkozásokat tartalmaz, amelyek egyaránt érintik a gépjárműforgalmat, a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést, valamint a tömegközlekedést. ●● A gépjárműforgalom zsúfoltságának csökkentésére egy körforgalom kerül kialakításra a Hűvösvölgyi út Rezeda utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Ördögárok utca csomópontjában. A körforgalom helyének megteremtése szintén igényli a tulajdonviszonyok rendezését, további tárgyalásokat és kisajátításokat jelenthet. ●● Ezt egészítik ki a további közterület-építések: Kőhegyi út bekötése a Hűvösvölgyi útba és a Rezeda utca szélesítése. ●● Indokolt a környék közlekedésének forgalomtechnikai felülvizsgálata, a tömbelhagyás és tömbmegközelítés rendszerének kidolgozása. ●● Az intermodális csomópont és a szolgáltatóház biztonságok gyalogos megközelítése érdekében járdát kell kiépíteni a Máriaremetei út és a kerületrész határa között. ●● A Budai rakparttól a Hűvösvölgyi útig húzódó kerékpárút meghosszabbítása is javasolt a Kőhegyi út - Rezeda utca - Hidegkúti út útvonalon. ●● Az egyesített autóbusz-villamos-pályaudvarhoz kapcsolódó kiegészítő fejlesztés, a Nagyrét utca és az intermodális csomópont között egy gépjárműforgalomtól független autóbuszsáv (az Ördögárok utcában ellentétes irányú buszsáv) létesítése. ●● A fejlesztést továbbá (P+R) parkolók és (B+R) kerékpártárolók létrehozása egészíti ki. A fejlesztések megvalósítása az önkormányzat és a magánszféra közötti együttműködés keretében, PPPkonstrukcióban tervezett, ennek érdekében a megfelelő előszerződés aláírásra került egy magánbefektetővel. A városközpont kialakítására vonatkozóan 2006-ban nyilvános építészeti tervpályázatot írtak ki, azonban egyetlen pályamunka sem volt jelentősebb korrekciók nélkül elfogadható. 52. táblázat Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei – Pesthidegkúti városi alközpont Tevékenység

Költség (ezer Ft)

Tulajdonviszonyok rendezése

520 000-540 000*

Rossz állapotú épületek bontása

60 000

Ördög-árok rendezése

10 000

Szolgáltatóház építése (teljes területrendezéssel) Mentőállomás létrehozása

500 000 – 1 500 000 120 000

Körforgalom kialakítása

150 000 – 200 000

Közterület-beavatkozások és járda kialakítása Kerékpárút meghosszabbítása

100 000 3 000

Forgalomtechnikai szabályozás (tömbelhagyás)

10 000

Autóbuszsáv kialakítása

10 000

P+R, B+R parkolók

20 000

Összesen *Becsült érték.

1 503 000 – 2 573 000*


135

5.2.3

Pesthidegkút sport- és egészségcentrum kialakítása

Az akcióterület Pesthidegkút-Ófalu területén került lehatárolásra, központi magját a viszonylag alacsonyan beépített, üres telkekben bővelkedő Szabadság út és környéke jelenti. Éppen ezek a nagyméretű, beépítetlen és elhanyagolt állapotú önkormányzati tulajdonban levő telkek azok, amelyek egyúttal a további beruházások lehetőségét is megteremtik. Jelenleg egy ilyen elhanyagolt, ám igen nagy értékű területen működik a Hidegkút SC futballegyesülete is, ami önerőből nem képes megfelelő színvonalon üzemeltetni a létesítményt. Az akcióterületen található még az elmúlt években megnyitott Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Széphalom bevásárlóközpont. 26. ábra Pesthidegkút sportcentrum akcióterület

Az akcióterület határai: Hímes utca - Tujafa utca - Csatlós utca - Kökény utca - Bujdosó köz - Gazda utca - Mester utca Váry köz - Rákos utca - Patakhegyi út - Templom utca - Temető utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Köztársaság utca - Sólyomvölgy utca - Díszfű utca - Kond vezér utca - Máriaremetei út

Terület: 0,99 km2.

A megvalósuló fejlesztési akciócsomag átfogó célja olyan kulturált, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, infrastrukturálisan jól ellátott létesítmények és programok biztosítása a kerületrészi, kerületi vagy agglomerációs sportolási, rekreációs és kulturális igények kielégítésére, amelyek fenntarthatósága biztosítható a kertváros lakófunkcióinak bővítése nélkül. Az akcióterületi beavatkozások részletes céljai: ●● a sport- és egészségcentrum létesítésével a kerületi és az agglomeráció lakosságának sportolási és szabadidős igényeinek kielégítése, az ehhez kapcsolódó – jelenleg hiányzó – szolgáltatások pótlása; a HSC futballklub utánpótlás csapata számára megfelelő edzési és mérkőzési lehetőség biztosítása a műfüves futballpályán és a kapcsolódó létesítményeken (4.1); ●● a wellness- és konferenciaközpont, valamint az irodai funkciók betelepítése révén helyi munkalehetőségek teremtése, a pénzügyi és vendéglátóipari szolgáltatások számának növekedése (1.1); ●● a kerületi közösségi, kulturális és egészségügyi szolgáltatások területi eloszlásának kiegyensúlyozottabbá tétele a Kultúrkúria funkcióbővítése révén (4.2); ●● a jelenleg is létező és az újonnan kialakított funkciókat hordozó közösségi terek élettel teli egységbe szervezése a kapcsolódó közterületek megújításával (3.1); ●● a kerületrész felszíni csapadékvíz-elvezetési problémáinak enyhítése (3.3); ●● a külpontos kerületrész közlekedései nehézségeinek enyhítése a lakófunkcióval ellentétes irányú (de legalább semleges) gépjárműforgalmat generáló fejlesztések létrehozásával, valamint a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése (2.1, 2.2). A sport- és egészségcentrum, valamint a kapcsolódó fejlesztések megvalósulásának hatására a kerületrész szerepköre kibővül a verseny- és szabadidősport, illetve a rekreáció funkcióival, továbbá erősödnek a kulturális és művészeti vonatkozások. Ezáltal a kerületben a közösségi funkciók elhelyezkedése arányosabbá válik.


A kerületrész települési funkcióinak kiegészülésével javulnak a helyi munkalehetőségek, csökken a belső kerületrészek felé irányuló hivatásforgalom, csökken a környezeti terhelés. Mindez – szoros kapcsolatban a Pesthidegkút városi alközpont akcióterület fejlesztéseivel és azok eredményeivel – jelentősen csökkenti a kerületrész külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányokat, és összességében az itt lakók életkörülményeinek javulását hozza magával. Az akcióterületi beavatkozások sikeressége ugyanakkor meghatározza a külterületek fejlesztési lehetőségeit is. Az akcióterületen az elmúlt néhány évben megvalósult fejlesztések nem kapcsolódnak ugyan szorosan a sport- és egészségcentrum kialakításához, azonban az e fejlesztések eredményeképpen létrejövő közösségi szolgáltatások harmonikusan kiegészíthetik a sportolási és szabadidős lehetőségeket. - Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ létrehozása: A művelődési központot az egykori Forgách kúria klasszicista épületének felújításával, valamint egy új (Nívó-díjas) épületszárny megépítésével tették alkalmassá művelődési, kulturális és művészeti feladatainak ellátására. Az intézmény 2005-ben nyitotta meg kapuit. - Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium felújítása: A fejlesztés keretében a Szabadság úti 23. sz. alatti iskola új tornateremmel bővült. - Széphalom bevásárlóközpont létrehozása magánberuházás révén. - A kerületrész csatornarendszerének létrehozása. Az akcióterületen 2007-2013 között tervezett fejlesztések központi magját, az uszodát és labdarúgásra alkalmas műfüves nagypályát, valamint wellness szolgáltatásokat és irodafunkciókat egyaránt magába foglaló sport- és egészségcentrum létrehozásához kapcsolódó projektek jelentik, amelyekhez további kisebb projektek kapcsolódnak. Az előbbi fejlesztési csomagot az önkormányzat magántőke bevonásával kívánja megvalósítani és üzemeltetni is, azonban kiemelt prioritás az is, hogy a magánberuházó ne valósíthasson meg az önkormányzat és a lakosság igényeivel ellentétes fejlesztéselemeket (pl. ne telepíthessen a területre további lakófunkciót).

A sport- és egészségcentrum kialakításának projektcsoportja a következőket foglalja magába: ●● A terület rendezési tervének kialakítása: Kerületi Szabályozási Terv készítése a sportolási célra hasznosítható építési övezet tekintetében, figyelembe véve az illeszkedést a kertvárosi övezet arculatához és a helyi lakossági elképzelésekhez is. ●● A projektcsomag előkészítésére külső projektcég bevonása: a városüzemeltetési társaságnak hasonló projektekben jártas szakértők segítségével kell vizsgálnia az ingatlanok hasznosíthatóságát, az üzemeltetés kérdéseit, valamint ezek jogi és gazdasági vetületeit. Az előkészítés eredményeinek függvényében az érintett ingatlanok értékesítése vagy a beruházás PPP-konstrukcióban való lebonyolítása.


137

●● A jelenlegi Szabadság úti sporttelep funkcióbővítő rehabilitációja: a Szabadság út - Kadarka utca - Áchim András utca - Máriaremetei út között elhelyezkedő ingatlanegyüttesen: ○○ létrehozandó egy legalább 33 m hosszú uszoda lakossági és tanuszoda-funkciókkal; ○○ műfüves nagypálya kialakításával rehabilitálandó a futballpálya, amelyet a továbbiakban is a HSC és utánpótláscsapata használ majd edzéseik és mérkőzéseik lebonyolítására, valamint a lakossági szabadidősport színtereként is működik; ○○ wellness, konferencia- vagy irodafunkciók betelepedésére alkalmas épületegyüttes létrehozása; ○○ további szabadidős sportok gyakorlására alkalmas funkciók létrehozása; ●● A projektekhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: az uszoda kifolyó vizének elvezetésével egyidejűleg megoldható a terület felszíni csapadékvíz-elvezetési problémája is az érintett vízmennyiség Paprikás-patakba való bekötésével a Máriaremetei út - Sólyomvölgy utca -Bölény utca vonalán. Ezen felül az akcióterületen a következő fejlesztések valósítandók meg: ●● Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti központ funkcióbővítése: a Templom utca alatti művelődési központban további hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések és egyéb tanfolyamok szervezésére van lehetőség. ●● Közlekedésfejlesztés: A Hidegkúti út - Máriaremetei út csomópontjának jelzőlámpás szabályozása indokolt, ezáltal szabályozhatóvá válik a kerületbe az agglomerációból (Solymárról) érkező forgalom. Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei: 53. táblázat Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei – Pesthidegkút sport- és egészségcentrum Tevékenység

Költség (ezer Ft)

Terület szabályozási terveinek elkészítése

10 000*

Fejlesztést előkészítő tanulmányok készítése

15 000*

Sporttelep funkcióbővítő rehabilitációja Wellness- és konferenciaközpont, irodaház kialakítása Csapadékvíz-elvezetés megoldása Közterület-rendezés, parkolókapacitás bővítése

30 000 + magántőke magántőke 700 000 50 000

Klebelsberg K. Művelődési Központ funkcióbővítése

100 000

Közlekedésfejlesztés

100 000

Összesen *Becsült érték.


1 005 000 + magántőke

5.2.4

Látó-hegy és környékének közlekedésszervezés központú megújítása

Az akcióterület a Törökvész, Csatárka, Zöldmál és Szemlőhegy városrészek metszéspontjában terül el, magába foglalva a Ferenc-hegyi kiserdő és az alatta húzódó barlangrendszer (a Szemlő-hegyi barlang egy része felszerelés nélkül is látogatható) fokozottan védett és kiemelten közcélú zöldterületét is. Bár itt található a kerület viszonylag kis számú panelháza is, az akcióterület jellemzően dombvidéki lakóövezet, viszonylag kevés közintézménnyel (Móricz Zsigmond Gimnázium, Törökvész úti Általános Iskola, Központi Kémiai Kutatóintézet, Fővárosi Önkormányzat Cseppkő utcai Nevelőotthona, stb.) és bevásárló központokba (Rózsadomb Center, Rózsakert Bevásárlóközpont) tömörülő kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatásokkal. 27. ábra Látó-hegy akcióterület

Az akcióterület határai: Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Ferenchegyi utca - Zuhany utca - Felső-zöldmáli út - Pitypang utca - Csatárka út - Csatárka köz - Cseppkő utca - Verecke lépcső - Ruthén utca - (nincs közterület) - Vöröstorony lépcső - Vöröstorony utca - Kapy út Gárdonyi Géza utca - Törökvész lejtő - Tövis utca

Terület:0,86 km2.

A kerületrész egészéhez hasonlóan az akcióterület fejlesztéseit is a markáns kertvárosi karakterből adódó szükségletek határozzák meg. Elsősorban a forgalomcsillapítás, a közlekedésbiztonság, illetve a tömegközlekedés fejlesztése iránti igény jellemző a területre, valamint a természeti környezet megóvása és a barlangokhoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztése a fő feladat. Ebből adódóan az megvalósítandó fejlesztéscsomag átfogó célja a kerületrész megközelítési viszonyainak javítása, az igen kedvező lakókörnyezet és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonalának megőrzése, valamint a turisztikai vonzerőt is képviselő természeti környezet védelme. Részletes célként kitűzendő ●● az akcióterületen áthaladó, döntően hivatásforgalom zsúfoltságának és a torlódások csökkentése a csomópontok kapacitásbővítése révén (2.1); ●● a biztonságos gyalogos forgalom biztosítása (2.2); ●● a természeti értékek védelme és állapotmegóvása mellett a bennük rejlő idegenforgalmi potenciál kiaknázása (3.2, 1.2); ●● a lakófunkciót kiegészítő oktatási szolgáltatások fejlesztése (4.3); ●● az infrastrukturális feltételek biztosítása (3.3). A fejlesztések hatására a Középső dombvidék kertvárosi karaktere megőrizhető, a közlekedés racionalizálása és a szolgáltatások színvonalának fenntartása nemcsak javítja az „alvóváros” lakókörnyezetét, de a kerületrész presztízsének további emelkedését eredményezi, ami az ingatlanárakban is megnyilvánul. Az erdős területek és a barlangok természeti értékeinek megőrzése és hosszú távú fenntarthatósága a kerületet, sőt a főváros egészét érinti. Az akcióterületen lezajlott korábbi beavatkozásokat szintén a fent említett szükségletek indukálták. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések a következők:


139

- Forgalmasabb utak felújítása: Az elmúlt években a Törökvész út és a Pusztaszeri út részleges felújítása történt meg, ami jelentősen javította a környék gépjárműforgalmát. - Körforgalom építése: A Törökvész út - Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Muraközi utca kereszteződésében, az ún. Pusztaszeri köröndnél 2006-ban a kerület beruházásában. A rendelkezésre álló terület lehetővé tette, hogy a körforgalomban két direkt összekötő ág kerüljön kialakításra. A körforgalom jelentősen javította a forgalom biztonságát, illetve lerövidítette a csúcsforgalom idején a várakozási időt. - Lakótelep-rehabilitáció: A területen a Panel Plusz program keretében megvalósult a 10 emeletes panel toronyházak felújítása és egységes színűre festése. - Pitypang utcai Általános Iskola és Óvoda bővítése. - Magánberuházás keretében jött létre a Rózsakert Bevásárlóközpont (Gábor Áron utca) és Rózsadomb Center (Törökvész út - Csatárka utca). A 2007-2013 között tervezett akcióterületi fejlesztések a terület közlekedésközpontú megújulását célozzák. A közlekedés fejlesztését szolgáló projektek a következők: ●● Körforgalom építése: jelenleg a Kapy utca - Törökvész út - Csatárka út - Verecke lépcső kereszteződésében lévő viszonylag nagy forgalmi csomópont előtt minden irányban torlódnak a gépkocsik. A körforgalommá való átépítéssel az ötágú csomópont áteresztő képességének növelése 4 irányban javítható. Sor kerülhet továbbá a Törökvész úton közlekedő autóbuszok előnyben részesítésére is. ●● Forgalomtechnikai szabályozás: a Gábor Áron utca Törökvész utca és Tövis utca közötti szakaszán a rendszeres szabálytalan parkolások fizikai megakadályozása szükséges. A forgalmi helyzet egyértelművé középszigetek, gömbüvegsorok beiktatásával tehető. ●● Védett gyalogátkelőhely kialakítása a Pusztaszeri út - Vend utca kereszteződésében jelzőlámpák és középsziget kialakításával. Ezekhez kapcsolódóan valósul meg továbbá ●● A Törökvész Úti Általános Iskola fejlesztése: az iskola területén tanuszoda kialakítása, amelyet a tárt kapuk program keretében más iskolák tanulói, hétvégén pedig a lakosság is használhat majd. ●● A kerületben található barlangok közötti összefüggés feltárása: a fokozottan védett Ferenc-hegyi kiserdő alatt elterülő Ferenc-hegyi barlangrendszer és a kerület, illetve a szomszédos III. kerület felszíne alatt elhelyezkedő József-hegyi, Szemlő-hegyi, Pálvölgyi, és Mátyás-hegyi barlangok közötti feltételezett kapcsolat megtalálása révén Európa legnagyobb barlangrendszere tárható fel, amely a világörökség méltó részévé tehető. A projekt partnerséget kíván a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőséggel, valamint a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesülettel.


Az akcióterületi fejlesztéseket mintegy kiegészíti a Szépvölgyi rész 2010-re várható fővárosi infrastruktúrafejlesztése: a szükséges engedélyek megszerzése után a Szépvölgyi út csatornázása a Fenyővölgyétől a Selyemakác utcáig, valamint az ott lévő 4 utca szennyvíz-csatornarendszerbe való bekötése indokolt. 54. táblázat Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei – Látó-hegy és környéke Tevékenység

Költség (millió Ft)

Körforgalom építése

120.000

Gyalogátkelőhely létrehozása

5.000

Forgalomtechnikai szabályozás

15.000

Iskolák fejlesztése

200.000*

Barlangrendszer összefüggéseinek feltárása

10.000*

Infrastruktúra-fejlesztés

főváros

Összesen

350.000 + főváros

*Becsült érték.


141

5.2.5

Pasarét közlekedésszervezés központú megújítása

Az akcióterület a Szilágyi Erzsébet fasor és a Hűvösvölgyi út északi oldalán terül el, a kerületrész egészéhez hasonlóan döntően családi házas beépítésű lakóövezetet foglal magába. Központi területe a 2000-es évek elején felújított Pasaréti tér és az ott kialakított városi alközpont. Alapvetően a – külső kerületrész és az agglomeráció felől érkező áthaladó forgalomból adódó – túlterhelt közlekedési helyzet, a közterületek viszonylagos rendezetlensége és a közműhiányosságok (csatornarendszer) okoznak gondot az itt lakóknak. Az akcióterületen olyan fejlesztéseknek kell megvalósulniuk, amelyek úgy biztosítják a kertvárosi övezet élhetőségét, hogy nem hozzák magukkal a lakófunkciónak – a kerületrész kapacitását meghaladó – további bővülését. Ezért a területen található Hidász utcai HM3-ként ismert fedeles Honvéd Lovarda volt katonai létesítményének is a lakófunkciótól eltérő polgári funkciót kell találni (pl. konferenciaközpont, rekreációs vagy irodai funkciók betelepítésével). 28. ábra Pasarét akcióterület

Az akcióterület határai: Gábor Áron utca - Bimbó út - Kapy utca - Csalán utca - Cirok utca - Pasaréti köz - Keskeny utca Kuruc utca - Tárogató út - Hűvösvölgyi út - Szilágyi Erzsébet fasor

Területe: 1,22 km2.

A pasaréti akcióterületen megvalósítandó fejlesztések átfogó célja annak közlekedésfejlesztés központú megújítása, valamint a lakófunkció kapacitásokat meghaladó terjeszkedésének megakadályozásával és a lakossági szolgáltatások körének bővítésével a terület magas presztízsének megőrzése. További cél az önkormányzat számára, hogy az infrastruktúra kapacitásbővítése révén lehetőség legyen a kerületrészen található „beragadt” ingatlanvagyon felszabadítására, és ezzel további fejlesztési források megnyitására. Az átfogó cél elérése a következő részletes célok közvetítésével megvalósítható: -

a legforgalmasabb csomópontok és útszakaszok kapacitásbővítése segítségével az áthaladó, döntően hivatásforgalom zsúfoltságának csökkentése és a torlódások elkerülése (2.1);

-

a biztonságos gyalogosforgalom és a versenyképes tömegközlekedés és környezetkímélő közlekedés feltételeinek biztosítása (2.2, 2.3);

-

a Honvéd Lovarda volt katonai ingatlan-együttesének polgári célú hasznosítása révén vendéglátó funkciók, konferenciaközpont stb. kialakítása, és ezzel összefüggően az idegenforgalom fejlesztése (1.1, 1.2);

-

a lakóövezetet kiszolgáló oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése (4.3);

-

a lakófunkció kapacitását növelő infrastrukturális feltételek megteremtése (3.3).

A fejlesztések eredményeképpen a Középső dombvidék kertvárosi karaktere megőrizhető, a közlekedés ésszerűbbé tétele és a szolgáltatások körének bővítése a terület és a kerületrész egészének presztízsnövekedését idézi elő, ami az ingatlanárakban is megnyilvánul. A közlekedési feltételek javítása a külső kerületrész várostestbe való integrációját is segíti, enyhítve az annak külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányokat.


Megelőző fejlesztések közül kiemelkedik a Pasaréti téri városi alközpont kialakítása. Az akcióterület központjának létrehozására az ezredfordulón került sor a Pasaréti tér teljes felújításával. Ez a csomópont körforgalmas kialakítását, az 5-ös autóbusz műemlék végállomás-épületének rekonstrukcióját és átépítését foglalta magába, melyek eredményeképpen értékelhető közösségi tér jött létre, amely a bevásárláson túl a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítményeket is tartalmaz. A körforgalom közepén elhelyezkedő rózsakert és Mária-szobor szintén hozzájárult a tér fenntartható attraktivitásához. További beavatkozások révén valósult meg a Fenyves utcai Általános Iskola bővítése. Akcióterületi fejlesztések 2007 és 2013 között: 1. Közlekedés- és közterület-fejlesztéssel kapcsolatos projektek: ●● Gépjármű forgalom terhelésének csökkentése: a Hűvösvölgyi úton a Budagyöngye felőli irányból 2 egyenes és egy jobbra kanyarodó sáv kerül kialakításra, miáltal a Kelemen László utca - Hűvösvölgyi út jelzőlámpás csomópontjának áteresztő képessége javítható. További kapcsolódó tevékenység a Kelemen László utcai kishíd újjáépítése (szélesítése nem gazdaságos). ●● Zöldfelület-fejlesztés a Pasaréti téri városi alközpontban a Páduai Szent Antal Plébániatemplom előtti kis területen indokolt, illetve szükséges a közterületi parkolók felújítása is. ●● Tömegközlekedés fejlesztése: a 91-es autóbusz vonalának meghosszabbítása a Szilágyi Erzsébet fasorig (lehetőség szerint a János Kórházig) a szükséges megállók kiépítésével. 2. Kertvárosi jelleg funkcióbővítő megőrzését szolgáló projektek: ●● Honvéd Lovarda hasznosítása: a Hűvösvölgyi út - Riadó utca - Pasaréti út - Hidász utca által határolt területen található a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló, HM3-ként is emlegetett ingatlanegyüttes, ahol a lovassport művelői számára is otthont adó Honvéd Lovarda üzemelt. 2005 óta a terület bérlője az önkormányzat, de a területet a Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht. számára adta albérletbe, amely azt eredményesen és funkciójának megfelelően működteti. A HM a területet értékesíteni kívánja. Az önkormányzat a beépítés szabályozása révén tudja befolyásolni annak további funkcióját. A kerület elsődleges célja, hogy a területen lakófunkción kívüli fejlesztés valósuljon meg, lehetőleg sport- és rekreációs funkciók vagy irodafunkciók, konferenciaközpont stb. betelepülésével. ●● Egészségügyi intézményi fejlesztés: a Pasaréti úti gyermekrendelő felújítása ●● Oktatási intézményi fejlesztés: a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Pasaréti út 191-193. alatti épületegyüttese komplex rehabilitációra szorul az életveszélyes állapotú ún. Clasp épület bontása, egy aula és tornaterem létrehozása megvalósításával. ●● Pasaréti téri kiskereskedelmi egységek fejlesztése. Az akcióterületi fejlesztéseket egészíti ki a főváros 2010-re tervezett infrastruktúra-fejlesztésre irányuló beavatkozása, amelynek révén megvalósul a Szalonka völgy csatornázása. A fejlesztést követően lehetőség nyílik a terület járdáinak kialakítására is önkormányzati forrásból. Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei:


143

55. táblázat Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei – Pasarét Tevékenység Kelemen L. utca - Hűvösvölgyi út csomópont fejlesztése

Költség (millió Ft) 200.000

Zöldfelület-fejlesztés és parkolókapacitás-bővítés

50.000

Tömegközlekedés fejlesztése

10.000

Kiskereskedelem fejlesztése

50.000*

Gyermekrendelő felújítása

75.000

Pasaréti úti iskola felújítása

500.000

Honvéd Lovarda hasznosítása Kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés Összesen *Becsült érték.


magántőke 100.000 985.000 + magántőke

5.2.6

Óbuda-Újlak funkcióbővítő rehabilitációja

Az akcióterület a bel-budai kerületrész Margit hídtól északra fekvő, Dunához közeli és a Rózsadomb alatt elterülő része, amely a Szépvölgyi út vonalán érintkezik Budapest III. kerületével. Az akcióterület a belváros legrosszabb helyzetben levő területe, amelyet egyaránt sújtanak a közlekedési problémák, az erős légszen�nyezettség, a rossz utak és leromlott lakóépületek, illetve a szolgáltatásokkal való elégtelen ellátottság. A terület gazdasági potenciálja a Budai hegyekből eredő, a Duna partján felszínre törő termálvízkincs, amelyet az itt található a Lukács-fürdő és az ORFI is felhasznál, és amely a Császár-Komjádi Uszodának és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak is rendelkezésére áll. Jelenleg azonban a termálvíz és a gyógyfürdők turisztikai fejlesztésében rejlő lehetőség javarészt kihasználatlan (az akcióterület egyetlen szállodája a Császár Hotel). 29. ábra Óbuda-Újlak akcióterület

Az akcióterület határai: Árpád fejedelem útja - Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Csejtei utca - Szeréna utca - Apostol utca - Gül Baba utca - Üstökös utca

Területe: 0,61 km2.

Az akcióterület fejlesztéseinek átfogó célja olyan komplex funkcióbővítő rehabilitáció megvalósítása, amelynek eredményeképpen javulnak a terület városi szintű ellátási viszonyai és környezeti feltételei, közösségi terei élettel töltődnek fel, a termálvízkincsre alapozva jelentősen növekszik a kerületrész idegenforgalmi vonzereje, valamint a Duna-part épületegyüttesének Duna felőli látványa valóban méltóvá válik az UNESCO által kinyilvánított világörökségi minősítéshez. További cél, hogy az akcióterületi fejlesztések a III. kerület érintkező városközponti területeit érintő beavatkozásokkal összhangban valósuljon meg, és ezek együttes eredményeként egy, a kerülethatáron átívelő, erőteljes városi funkciókat tömörítő, élettel teli tér alakuljon ki.


145

Az átfogó célt a következő részletes célok szolgálják: ●● a terület történelmi értékű épített környezetének, műemléki építészeti együtteseinek a városarculat számára is többletet adó rehabilitációja valósuljon meg (3.2); ●● a turisztikai funkciók bővülése gyógykomplexum létrehozása, valamint a vendéglátó és szálláshelyek számának és minőségének bővítése révén (1.2); ●● a központi helyen lévő, jól megközelíthető sportolási és rekreációs lehetőségek színvonalának javulása, a szabadidős és turisztikai funkciók összekapcsolódása (4.2); ●● a közterületek rehabilitációja és a közlekedésszervezési beavatkozások révén csökkenjen a gépjárműforgalom terhelése, váljon biztonságosabbá a gyalogos és kerékpárok közlekedés, alakuljanak ki élettel teli közösségi terek és gondozott zöldfelületek (2.1, 2.2, 3.1); ●● a budai fonódó villamosjáratok fejlesztése révén a kötött pályás közösségi közlekedés vonzó alternatívája legyen a személygépjármű-használatnak, csökkentve a levegő szennyezettségét és a zajterhelést (2.3, 3.3). Az akcióterület funkcióbővítő megújulásának hatására a terület arculata pozitív irányban változik, a kerület városi szintű szolgáltatásai kibővülnek és színvonaluk emelkedik – a sportolási és rekreációs lehetőségek a Duna-partról könnyen megközelíthetőek lesznek –, csökken a levegőszennyezettség és a zajterhelés. Érezhetően javulnak a mind a gépjármű-, mind a tömegközlekedés feltételei, csökken a forgalom terhelése, minek következtében a kerületrész lakókörnyezete élhetőbbé, komfortosabbá és vonzóbbá válik. A funkcióbővülés és a jó közlekedési viszonyok mellett megnő a terület turisztikai vonzereje: az idegenforgalmat kiszolgáló fürdők, vendéglátó egységek és szálláshelyek forgalma és bevétele növekszik. A vitalizációval párhuzamosan az ingatlanárak növekedése várható. Az akcióterületi beavatkozások eredményei összekapcsolódnak mind a bel-budai városközpont (és a Moszkva tér) fejlesztéseinek, mind a III. kerület érintkező városközponti fejlesztéseinek eredményeivel, egymást katalizálják egy összefüggő, erőteljes városi funkciókat tömörítő, élettel teli teret hozva létre. Az elmúlt években az akcióterületen az alábbi fejlesztések valósultak meg: - Útburkolatok felújítása: Az észak-dél irányú forgalom jelentős részét átvezető Lajos utca és Árpád fejedelem útjának felújítása az elmúlt években megtörtént. Befejeződött továbbá a kerületi tulajdonú és üzemeltetésű utcák jelentős részének burkolat-felújítása is. - Termálvíz-vagyon felmérése: A Frankel Leó utca 48. sz. alatti ingatlanon található Molnár János barlang jelenleg is kutatás alatt áll. A barlang termálvíz-bázisa nem csak a jelenlegi felhasználókat képes ellátni, hanem fejlesztést is lehetővé tesz - Kolozsvári Tamás úti sportcentrum részleges rekonstrukciója - Újlaki Általános Iskola felújítása Az iskola rekonstrukciója és bővítése 2001-ban valósult meg önkormányzati forrásból. - Szociális bérlakásépítés: A Bécsi úton 2003-ben állami támogatással 50 szociális bérlakás épült fel. - Frankel Leó utcai egészségügyi intézmény akadálymentesítése. - Duna-parti kerékpárút kialakítása kapcsolódva az Eurovelo kerékpárút-hálózathoz. Az akcióterületen a 2007-2013 periódusban a következő fejlesztések valósulnak meg: ●● Közlekedésfejlesztés: Szépvölgyi út - Bécsi út, Szépvölgyi út - Lajos u. csomópontokban a torlódás csökkentése forgalomtechnikai felülvizsgálat révén (keresztmetszeti elrendezés, sávirányítás megváltoztatása, sávok meghosszabbítása, autóbusz megálló/végállomás elhelyezése partnerségben a III. kerület önkormányzatával). ●● Gyalogos közlekedés biztonságának fejlesztése: Zsigmond tér jelzőlámpás szabályozása az Ürömi út - Bécsi út - Frankel Leó utca csomópontjában.


●● Budai fonódó villamosjáratok fejlesztése: a BKV paraméterkönyve értelmében 2009-2010 között megvalósul a 17-es villamos vonalának meghosszabbítása a Török utcán keresztül a 4-6-os villamosvonalhoz kapcsolódva Moszkva térig, valamint a Batthyány téren a 19-41es villamosvonalhoz kapcsolódva az Etele térig. A fejlesztés jelentős, a gépjárműforgalom esetében is forgalomtechnikai beavatkozásokat implikál a Frankel Leó út, Üstökös utca, valamint a Margit híd körzetében. ●● Zöldfelületek fejlesztése: park létesítése a Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert-övezetben. A területre külön szabályozási terv vonatkozik, amely a Frankel Leó úti lakóövezet bővítését, illetve a terület alsó szakaszának kiránduló-útvonalként való megépítését tartalmazza. A fejlesztés megvalósításához a főváros együttműködése szükséges. ●● Kolozsvári Tamás utcai sportcentrum fejlesztése: 2008. szeptember 1-ig e területen működik a II. Kerületi Önkormányzat Sport- és Szabadidőcentruma. A terület kiválóan alkalmas a verseny-, az iskolai, és a tömegsport céljaira, itt működik a II. Kerületi Utánpótlás Futballklub (UFC). Tervezett fejlesztések: egész évben használható műfüves nagypálya, mellette kispálya, futókör stb. létrehozása. A terület fejlesztését magántőke bevonásával javasolt megvalósítani. ●● Lakóépületek rehabilitációja: a területen három műemlékingatlan is az önkormányzat tulajdonában áll (Frankel Leó út 36., 46., 50-52.). Ezek állapota a közepestől az életveszélyesig terjed, problémájukat rendezni kell. További cél a Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlan-együttes fejlesztése, ahol jelentős önkormányzati tulajdoni érdekeltség is van. ●● Idegenforgalom fejlesztése: a felszín alatti vizek nyomvonalának megállapítása, a területen rendelkezésre álló termál/gyógyvíz vagyon hasznosítása, gyógykomplexum kialakítása. A műemléki-történelmi fürdők esetében a legfontosabb feladat a jelenlegi értékek megőrzése, melyeknek mind a hazai betegellátásban, mind a szolgáltatásban jelentős szerepük van: jelenleg folyik a Lukács-fürdő rehabilitációja, amely a felújítás nyomán a városkép meghatározó elemévé válik. 56. táblázat Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei – Óbuda-Újlak Tevékenység

Költség (ezer Ft)

Közlekedés-fejlesztés

50 000

Gyalogos közlekedés fejlesztése

50 000

Kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése

BKV

Zöldterület-fejlesztés

250 000

Kolozsvári Tamás úti sportcentrum fejlesztése

500 000

Lakóépületek rehabilitációja és az idegenforgalom fejlesztése Összesen

500 000 – 2 500 000 között 1 350 000 – 3 350 000 között + BKV


147

5.3

Akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje

Az akcióterületek fejlesztési sorrendje a következő szempontok együttes figyelembevételével került megállapításra: ●● a beavatkozás vonzáskörzetének nagysága ○○ a kielégíthető lakossági igények mérete és jellege; ○○ a fejlesztések gazdasági és társadalmi hatásainak hatóköre; ●● az akcióterületi fejlesztések komplexitása ○○ a funkcióbővítés mértéke; ○○ a különböző fejlesztés típusok kiegyensúlyozottsága; ●● az egyes fejlesztések előkészítettsége; ●● a megvalósítás várható ütemezése; ●● a fejlesztések forrásigénye és a szükséges források rendelkezésre állása. A priorizálás eredményeképpen – mind a beavatkozás területi és lakosságszám szerinti hatókör, mind a fejlesztés komplexitása tekintetében – a Bel-Buda városközpont funkcióbővítő rehabilitációját célzó akcióterület került a rangsor élére. A nevezett akcióterületen megvalósuló fejlesztések ugyanis nemcsak a kerületrész, hanem az egész kerület, sőt Budapest egésze szempontjából jelentősek – az egész kerület arculatát és a kerületi lakosság életminőségét javítják a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az élhető környezet biztosítása és a társadalmi kohézió erősítése tekintetében egyaránt. Ugyanakkor ezen akcióterület fejlesztései azok, amelyek a leginkább előkészítettek. Ezt követik a külső kerületrész külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányainak kompenzálását célzó akcióterületek (Pesthidegkút városi alközpont és Pesthidegkút sport- és egészségcentrum), amelyek hatóköre a kerületrész mellett jelentősen érinti az agglomerációs településeket is. E két akcióterület fejlesztéseit egymással párhuzamosan vagy szorosan egymásra épülve indokolt megvalósítani (amit az előkészítettség is alátámaszt), így a kerületrész közlekedési nehézségei, infrastrukturális hiányosságai és a szolgáltatások elégtelenségei is ellensúlyozhatók. Végül, de nem utolsó sorban említendő a fennmaradó három akcióterület, amelyek esetében a tervezett fejlesztések viszonylag kismértékű komplexitása (Látó-hegy és környéke, valamint Pasarét megújítása egyaránt a közlekedés-szervezési elemeket helyezi előtérbe) vagy az előkészítettség viszonylag alacsony foka, a régészeti feltárási kötelezettségek és a magas forrásigény akadályozza a mielőbbi megvalósíthatóságot.


6

A stratégia megvalósíthatósága

6.1

Ingatlangazdálkodási terv

6.1.1

Az ingatlanvagyon hasznosításának stratégiai elvei

Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon értékesítése jelentős forrást képezhet a közösségi célú területfejlesztés számára, azonban e forrásigény nem képezheti az ingatlangazdálkodás egyedüli kritériumát, hiszen az önkormányzati vagyon folyamatos felélése néhány éven belül akár a feladatellátást veszélyeztető helyzetet eredményezhet. Ennek értelmében az önkormányzati ingatlanok eladása helyett – amennyiben ez lehetséges – azok jövedelmező hasznosítása (értéknövelő beruházás, rehabilitáció, bővítés stb.) preferált, a városfejlesztési célokkal fejlesztésekkel összhangban. Fontos teendő továbbá egy naprakész ingatlanvagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása, valamint a tulajdonviszony vagy telekhatár tekintetében „problémás” ingatlanok helyzetének tisztázása is. A II. Kerület Önkormányzatának ingatlanvagyona 987 bérlakást, 960 egyéb helyiséget, 394 önálló helyrajzi számú forgalomképes telket, valamint a kerületi tulajdonban lévő közterületeket és közparkokat foglalja magába. A egyes ingatlancsoportok hasznosítására vonatkozó stratégiai elképzelések a következőképpen foglalhatók össze: - Lakásvagyon: Az önkormányzat tulajdonában 987 bérlakás áll (ebből állami támogatással épült 50, forgalomképtelen 12, és üresen áll 95). A lakásgazdálkodás célja olyan mennyiségű és minőségű lakásállomány fenntartása, amely képes maradéktalanul ellátni a kötelező feladatokat, illetve gazdaságosan fenntartható. Ennek érelmében a lakásállomány redukálása (többségében nem önkormányzati tulajdonú társasházakban található forgalomképes lakások eladása) és racionalizálása, valamint a funkció szerinti hasznosítás képezik a lakáskoncepció prioritásait. - Helyiségvagyon: Jelenleg 690 helyiség áll önkormányzati tulajdonban, amelyek jelentős hányadát (460 helyiséget) bérlet útján hasznosítják. A bérlet útján nem hasznosítható (üres) helyiségek jellemzően alagsori- és pincehelyiségek, illetve légoltalmi célú ingatlanrészek. A bérbe adott helyiségek száma, vagyis a költségvetés egyik jelentős bevételi forrása, a bérlők számára történő értékesítés következtében folyamatosan csökken. Ezért a helyiségvagyon hasznosításakor figyelembe kell venni, hogy a véges helyiségvagyon értékesítése a mobil vagyonelemeket és a bérleti díjbevételeket csökkenti, illetve hogy nagy mennyiségű helyiség egyszerre történő értékesítése torzítja a helyiségpiacot, befolyásolhatja a kerületi ingatlanok forgalmi értékét. Ennek értelmében elsősorban a bérleti díjat nem termelő, rossz állapotú helyiségek értékesítése prioritás, míg a többi helyiség esetében a jövedelmező bérbeadás lehet inkább cél. - Telekvagyon: Az önkormányzat jelentős telekvagyona a – jellegüknél fogva forgalomképtelen – közterületeket és közparkokat is magába foglalja. Ezekkel nem számolva jelenleg 394 önálló helyrajzi számú ingatlan (918 427 m2) képezi az önkormányzat forgalomképes belterületi és zártkerti beépítetlen telekvagyonát. E telekvagyon értékesítése jellemzően a felhalmozási kiadások fedezetéül szolgál, ami a telekszám erős fogyatkozását eredményezi. A telekvagyon bizonyos, kiemelt jelentőségű ingatlanegyüttesei jogi jellegük vagy az önkormányzat céljai miatt nem kerülhetnek értékesítésére. Ilyen például a kerület tulajdonában álló legnagyobb összefüggő ingatlan-együttes a Mária-hegy - Tökhegy térségében, amely szabályozási terv készítése után visszaerdősítendő és a területileg illetékes erdészeti szolgálat kezelésébe állítandó, illetve egy részén üdülőtelkek kialakítása után értékesítendő. - Külön említendők a műemléki védettség, illetve helyi védettség alatt álló ingatlanok. Ezek esetében ugyanis a műemléki védettség nem jelent ugyan forgalomképtelenséget, azonban az önkormányzat tulajdonában álló műemlékek értékesítése alapos megfontolást igényel. A többnyire aggasztó állapotú műemlék ingatlanok esetében a rehabilitáció terheit a leendő tulajdonosok a legtöbb esetben nem tudják finanszírozni, ugyanakkor a műemléki státusz az építéshatósági munkákat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatókörébe utalja át. A műemlékek megőrzésében és rehabilitációjában az önkormányzat felelőssége fokozott, ezért minden segítséget meg kell adnia annak megvalósításához. - Szintén megemlítendő a forgalomképtelen ingatlanok hasznosítása is. A képviselőtestület határozata alapján forgalomképtelennek nyilvánított ingatlanok ugyan nem elidegeníthetőek, jelzáloggal nem terhelhetőek,

A stratégia megvalósíthatósága 149

vállalkozásba nem apportálhatóak, illetve nem szolgálhatnak követelések biztosítékaként, illetve tartozás fedezeteként, ezen ingatlanokat mégis a városfejlesztési célok szolgálatába lehet állítani, amennyiben azok rehabilitációja, funkcióbővítése stb. megvalósul. Ugyanakkor a jogi szempontból forgalomképes, azonban a valóságban nem értékesíthető ingatlanok vagy közművesítés hiányában nem beépíthető telkek esetében azon feltételek megteremtése a cél, amelyek révén a „beragadt” önkormányzati vagyon újra forgalomképessé tehető.

6.1.2

Az akcióterületi fejlesztések által érintett ingatlanok

A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a fejlesztendő akcióterületen levő önkormányzati tulajdonú ingatlanok közül melyek hasznosítandók: ●● eladással, illetve magántőke bevonásával PPP-konstrukcióban, ●● önkormányzati tulajdonban tartásuk mellett közösségi célú beépítéssel, rehabilitációval, bővítéssel stb. Felmérendő továbbá, hogy mely egyéni tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának vagy kezelői jogának megszerzése segítheti az akcióterületi fejlesztések megvalósulását, illetve az is, hogy melyek azok az egyéb tulajdonban levő, értékesítésre váró ingatlanok, amelyek esetében az önkormányzat a terület szabályozása segítségével mozdíthatja elő bizonyos közösségi fejlesztési célok megvalósulását. Bel-Buda városközpont akcióterület Az akcióterületi fejlesztésekben érintett a terület majd valamennyi önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő közterülete, azaz a Lövőház utca, Kis Rókus utca, Keleti Károly utca, a Marczibányi tér, valamint a Kitaibel Pál utca, Fényes Elek utca, Fény utca, Káplár utca, Baka utca, Tizedes utca, Ezredes utca, Forint utca, Pengő utca és a Mechwart liget. A terület utcáit jelenleg a zsúfolt gépjármű-forgalom, a parkolási nehézségek, a gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségek hiánya, a felújítandó útburkolatok, a közvilágítás gyengesége és a közbiztonság részleges hiányosságai jellemzi. A forgalomtechnikai beavatkozások, burkolatcsere, parkolók kialakítása, közvilágítási korszerűsítések és térfigyelő rendszer kialakítása által a következő helyrajzi számú ingatlanok érintettek: 12103, 12722/2, 13145, 13146/2, 13152/2, 13159/3, 13162, 13361/1, 13166/4, 13181, 13182/1, 13194, 13211, 13233, 13234, 13235/63, 13235/64, 13235/69, 13243, 13268, 13293. A közterületekhez kapcsolódó fejlesztések közül kiemelendő ●● a Mechwart liget (hrsz. 13361/1) komplex rehabilitációja, amely a park és a szökőkút felújítását, valamint egy kávézó létesítését is magába foglalja, illetve ●● a Lövőház utca Káplár utca és Fény utca közé eső szakasza (hrsz. 13194), amely a gépjárműforgalom megszüntetésével, térkő burkolat kialakításával és utcabútorok elhelyezésével sétálóutcává alakul, mivel mindkét esetben jelentős zöldfelület-fejlesztés is megvalósul. Az épített környezet megújítását és a közösségi szolgáltatások fejlesztését szolgáló projektek által érintett önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanokról a következők mondhatók: ●● Szükséges a Marczibányi Téri Művelődési Központ (Marczibányi tér 5/a., hrsz. 12722/1) észak-keleti szárnyának felújítása és bővítése, valamint a szomszédos telken található – az önkormányzat, a Vasas-Match Point Kft és a magyar állam osztatlan közös tulajdonát képező – Marczibányi téri sportpályák (hrsz. 12722/2) rehabilitációja és funkcióbővítése. Az előbbi fejlesztést az önkormányzat valósítja meg, az utóbbi hosszút távú bérleti szerződés keretében magántőke bevonásával történik. ●● A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Keleti Károly utca 37-39., hrsz. 12859/3). ●● Új épület megvásárlása szükséges az Okmányiroda (Margit körút 47-49., hrsz. 13286/0/A/2,3) bővítése érdekében, míg a Polgármesteri Hivatal épületének (Mechwart liget 1., hrsz. 13361/1) fejlesztése középtávon indokolt. A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon tekintetében a hasznosítatlan üzlethelyiségek (hrsz.: 13164/0/A/6, 13164/0/A/55, 13295/11/A110, 12870/9/A/5, 12870/9/B/2) homlokzatának és belső tereinek felújítása javasolt, ami várhatóan hozzájárul mind az ingatlanok értéknövekedéséhez, mind pedig a bérleti célú hasznosíthatósághoz.

150 A stratégia megvalósíthatósága

Akcióterületen található önkormányzati lakásvagyon értékesítése a beruházás előtt nem célszerű, tekintettel a várható értéknövekedésre. Az értéknövekedés fokozása érdekében javasolt az akcióterületen található társasházak fejlesztésének előnyben részesítése a társasház-felújítási pályázatok keretén belül, ezzel is motiválva a fejlesztést és a magántőke mobilizációját. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások hasznosításának lehetőségeit az akcióterületi fejlesztések megvalósulása után érdemes felülvizsgálni. Pesthidegkút városi alközpont akcióterület A pesthidegkúti városi alközpontot megteremtő szolgáltatóház és a kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektcsomag megvalósításában érintett ingatlanoknak csak egy része képezi az önkormányzat tulajdonát (hrsz-k). Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának első lépéseként további beépítetlen és beépített telkek (hrsz-k) megvásárlása, majd az érintett ingatlanokon lévő épületek bontása szükséges. A terület szabályozási terve előírja a Rezeda utca (53092) szélesítését, továbbá az Ördög-árok érintett szakaszának (11487/1) rendezését is. A beruházás megvalósítása, illetve a fenntartás tekintetében egyaránt felmerül a magántőke bevonásának kérdése. A lehetséges alternatívák: ●● önkormányzati beruházás, üzemeltetés saját vagy külső cég segítségével; ●● megszerzett terület versenytárgyaláson való értékesítése; ●● megszerzett terület PPP-konstrukcióban vagy hosszú távú bérlet formájában való hasznosítása. Szolgáltatóház kialakításának, a közterület-fejlesztési és közlekedésszervezési beavatkozásoknak összehangoltan kell történniük mind a költséghatékonyság, mind a megvalósíthatóság szempontjából. Szintén az önkormányzat biztosítja a létrehozandó mentőállomáshoz szükséges telket (Hunyadi u.) és a beruházás jelentős részét is. Pesthidegkút sport- és egészségcentrum akcióterület A sport- és egészségcentrum kialakítása által érintett terület, azaz a Szabadság út - Máriaremetei út - Áchim András utca - Kadarka utca által lehatárolt ingatlan-együttes (hrsz. 51705, 51726, 51729, 51730, 51733, 51738, 51740, 51741, 51744, 51765, 51787, 51788, 51789, 51793, 51794) az önkormányzat forgalomképes telektulajdonának része. Jelenleg a HSC rossz állapotú futballpályája és kapcsolódó létesítményei találhatók itt, melyek rehabilitációja mellett az önkormányzat uszodát kíván a területen kialakítani. A fentieket is magába foglaló sportcentrum megépítésének feltétele a terület beépítési lehetőségeinek meghatározása. A fejlesztés megvalósítása érdekében a telektulajdon értékesítése megfontolandó, a magántőke bevonásának lehetőségeit (üzemeltetés, PPP-konstrukcióban való beruházás, hosszú távú bérlet formájában való hasznosítása stb.) mérlegelni kell. Látó-hegy és környéke akcióterület A közlekedés-fejlesztéshez kapcsolódó projektek érintik a Kapy utca - Törökvész út - Csatárka út - Verecke lépcső kereszteződésében lévő forgalmi csomópontot (Kapy utca: 11937; Törökvész út: 12546/3; Csatárka út: 15599/2; Verecke lépcső: 15891/3), a Gábor Áron utca Törökvész utca és Tövis utca közötti szakaszát (Gábor Áron utca: 12011/6; Törökvész út: 12546/3; Tövis utca: 12615), valamint a Pusztaszeri út és Vend utca kereszteződését (Pusztaszeri út: 15383; Vend utca: 15380). Fejlesztés valósul meg továbbá a Törökvész Úti Általános Iskola (Törökvész út 67-69, 15458/2) ingatlanán. A természeti értékek megőrzését célzó fejlesztések jóllehet érintik a Ferenc-hegyi fokozottan védett területet, annak kezelője nem az önkormányzat, hanem a Pilisi Parkerdő Zrt. Az akcióterület fejlesztéseit kiegészítő infrastruktúra-fejlesztés a Szépvölgyi részen várhatóan néhány éven belül a jelenleg nem értékesíthető önkormányzati ingatlanvagyon felszabadulását eredményezi.


Pasarét akcióterület A gépjárműforgalom zsúfoltságát hivatott enyhíteni a Hűvösvölgyi út sávszélesítése (Hűvösvölgyi út: 11357) és a Kelemen László utcai kishíd rekonstrukciója (Kelemen László utca: 11617). További közterületi beavatkozást jelent a Pasaréti téri parkolók rendezése (Pasaréti tér: 11618/8) és a hozzá kapcsolódó zöldfelület-fejlesztés. Az akcióterületi fejlesztések érintik továbbá a Pasaréti úti gyermekrendelő és a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskolát és Gimnázium intézményeit magukban foglaló korlátozottan forgalomképes ingatlanokat (rendelő: 12000/3; iskola: 11658/12). A Honvéd Lovarda fejlesztése önkormányzati tulajdont nem érint (jóllehet az önkormányzat jelenleg bérli, illetve bérbe is adja a területet), azonban jelentős szerepet vállalhat a magántőke-beruházások irányításában a terület beépíthetőségének szabályozása révén. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Szalonka-völgy infrastruktúra-fejlesztése következtében várhatóan felszabadul a területen található, jelenleg építési tilalom alatt levő önkormányzati telekvagyon. Óbuda-Újlak akcióterület Az önkormányzat által megvalósítandó nagyobb léptékű fejlesztések a Gül Baba utca és Kolozsvári Tamás utca közötti vegyes tulajdonú övezetben valósulnak meg. A terület önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanjai a 14903, 14921, 14943/22, 14962/1, 14969/4, 14970/7, 14974, 14981/1, 14981/2, 14982, 14983/2, 14987, 14988, 14991, 15013/2 és 15178/34 helyrajzi számok alatt helyezkednek el. E területen kerül sor a Kolozsvári Tamás úti sportcentrum fejlesztésére (2. ütem), valamint egy park kialakítására és a zöldfelület rendezésére. Ez utóbbi esetében nem cél teljes körű tulajdonjog megszerzése, helyette a fővárossal való partnerség kiépítése javasolt. A közlekedés-fejlesztések szintén számos önkormányzati tulajdonban lévő közterületet érintenek. A kötöttpályás közlekedés fejlesztésével kapcsolatos beruházások fővárosi hatáskörben valósulnak meg, míg a Szépvölgyi út - Bécsi út, Szépvölgyi út - Lajos utca (Szépvölgyi út 2 érintett szakasza: 14866/2 és 14787/2; Bécsi út: 14772/1; Lajos utca: 14788) csomópontok fejlesztése a III. kerülettel való együttműködés eredményeképpen jöhet létre. Az akcióterületen lévő önkormányzati tulajdonban lévő lakásvagyonról ugyanaz mondható el, mint a Bel-Buda városközpont esetében: tekintettel a várható értéknövekedésre, a forgalomképes lakások értékesítése nem javasolt a rehabilitáció előtt, ugyanakkor a társasházak esetében mobilizálható a tulajdonosok magántőkéje az önkormányzat által meghirdetett lakóház-felújítási pályázat keretein belül. E tekintetben kiemelt a Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlanegyüttes fejlesztése, ahol jelentős önkormányzati tulajdoni érdekeltség is van (hrsz. 14807/2, 14823/1, 14823/2, 14825/2, 14829) – a leromlott társasházak felújítása magánberuházás betelepítésével valósítható meg. Elengedhetetlen továbbá a terület három önkormányzati tulajdonban lévő műemléképületének – azaz a Frankel Leó utca 36. (14494/1), 46. (hrsz. 14489) és 50-52. (hrsz. 14487) alatti ingatlanok – rehabilitációja. A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy az akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések az önkormányzat ingatlanait több szempontból érintik. Igen jelentős beruházás, fejlesztés várható az önkormányzat közterületein a közlekedésfejlesztések, valamint a közterületek megújítása következtében, továbbá Pesthidegkút városi alközpont kialakítása esetében jelentős ingatlanvásárlással is számolni kell. Ugyanakkor a beruházások egy része esetében a költségek hosszú távú megtérülése várható, jellemzően azon fejlesztések tekintetében, amelyek megvalósítása vagy fenntartása során magántőke is mobilizálódik. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az sem, hogy a fejlesztések révén a jelenleg „beragadt” önkormányzati ingatlanvagyon felszabadulása, valamint a területeken található önkormányzati lakás- és helyiségvagyon értéknövekedése prognosztizálható.


6.2

Nem fejlesztési jellegű tevékenységek

6.2.1

Szabályozás – tervalku

A várospolitikai célok elérését elősegítő eszközrendszer egyik kulcseleme a településrendezési szabályozási folyamat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is érzékelteti a településrendezés a város közép- és hosszú távú stratégiájához való hozzájárulását, amikor a 7. § (1) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.” Még jobban rávilágít a településrendezés fontosságára a feladatok részletezése. A (2) bekezdés alapján „A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.” Mind a cél, mind a feladatok részletezéséből látszik, hogy a településrendezés több tekintetben is a nem fejlesztési tevékenységek legfőbb pillére. A szabályozás az egyik legnagyobb hozzájárulást azzal tudja nyújtani a várospolitikai célok eléréséhez, hogy szabályrendszerén keresztül biztosítja az államigazgatási szervek, valamint az érintett települési önkormányzati szervek, a szakma képviselői (tervtanács), az érdekképviseleti szervek, az érintett lakosság, valamint a társadalmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét. A szabályozás egy másik, a közérdek és a jogos magánérdek harmóniáját biztosító új eszköze a településrendezési szerződés (tervalku). Az eddig nem szabályozott eljárásban az önkormányzat településfejlesztési lehetőségeit növeli, hogy a beruházókkal megállapodást köthet. A fejlesztők számára is fontos előny, hogy az önkormányzat csak a konkrét fejlesztéshez kapcsolódó ellentételezéseket kérheti. A tervalku lehetőséget ad arra, hogy egyes közösségi célok megvalósításához a befektetői (magán) tőke hozzájáruljon, aminek fejében bizonyos építési kedvezményeket kaphat a kerületben. Cél, hogy a szabályozási tervben a tervalkuk lehetősége rögzítésre kerüljön a szabályzási terv várospolitikai rétegében. Ezáltal elkerülhetők a tervalkuk esetleges negatív városképi hatásai és az egyedi ad hoc megállapodásokból eredő korrupció lehetősége is kizárható lesz. Az akcióterületekre vonatkozó, jelenleg is érvényben lévő Kerületi Szabályozási Tervek a 3. sz. mellékletben kerülnek felsorolásra.


6.2.2

Városi marketing-stratégia

A hatékony városmarketing-tevékenység új projektek kidolgozásához, a futó projektek lebonyolításának elősegítéséhez képes hozzájárulni. Ebben az Önkormányzat elsősorban a kezelésében levő adatvagyon megosztásával lehet hatékony, a beruházásokhoz potenciálisan kapcsolódó adatok, anyagok jelentős része ugyanis elektronikusan is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően az Önkormányzat: ●● honlapján közzéteszi a tervezett programokat, pályázatokat, fejlesztési lehetőségeket, ●● ezzel párhuzamosan a Budai Polgárban tájékoztatást ad ezekről, ●● lakossági fórumokat rendez a tervezett beruházásokról, szabályozási tervekről. A GVOP-2004-4.3.2. sz. „Az Önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása” c. pályázaton Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat 166 250 000 forintos támogatást nyert. A pályázat keretében – összhangban az eEurope informatikai célkitűzéseivel – az önkormányzati adatoknak olyan integrálása és felhasználása történik meg, amely elsősorban a kerületi kis- és középvállalkozások versenyképességének fenntartását és fokozását támogatja. A projekt eredményeként megvalósul az önkormányzati adatvagyon felmérése, digitalizálása, klasszifikálása és a másodlagosan hasznosítható adatvagyon-elemek behatárolása. Kidolgozásra kerül az adathozzáférési modell, ennek részeként azok az eljárások és work-flow elemek, amelyek biztosítják az adatvagyon feldolgozását, kezelését és folyamatos naprakészségét. A projekt megvalósítását korszerű IT-technológiai háttér segíti, az adatgyűjtést, annak hatékony és rendszerezett feldolgozását projektmenedzsment eszköz bevezetése támogatja, a publikálást és WEB-alapú elérést integrált intézményi portál biztosítja, a használatot e-learning rendszer segíti. A polgármesteri hivatal tevékenységét az informatikai lehetőségek bővülésének következtében, alapvetően új technológiai környezetbe lehet helyezni. A meglévő, laza kapcsolatban lévő különböző rendszerek helyett a cél az egy logikai rendszerként üzemeltethető, a szakági rendszereket összekapcsoló integrált önkormányzati rendszer. A korszerű IT-technológia lehetővé teszi a rendszerekkel szemben támasztható legkülönbözőbb igények testre szabott kielégítését. A II. kerületi Önkormányzat szolgáltatásainak igénybevételét középtávon a MITS célkitűzéseinek eleget tévő on-line módon is biztosítani kívánja, amely cél elérését egy korszerű integrált rendszer bevezetése hozhatja meg. A fejlesztéssel megteremtődik annak lehetősége, hogy az önkormányzati szolgáltatások lehető legnagyobb része on-line módon elérhetővé váljon. A fejlesztések eredményeképp lehetőség nyílik a közérdekű adatok, anyagok körének bővítésére, a felhasználás megkönnyítésére. Városmarketing szempontból a projekt azok a hozadékai jelentősek, hogy könnyebben hozzáférhetővé válnak: ●● a beépítés szabályai, feltételei, a területtel kapcsolatos környezeti korlátok, feltételek, ●● a rendelkezésre álló, biztosítható közműkapacitások, ●● a helyi adók rendszere, ●● az egyes intézménytípusok, szolgáltatók jegyzékei, ●● a bérelhető ingatlanok (térképes megjelenítéssel). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városfejlesztési tevékenységeinek megismertetésére többek közt az alábbi eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére: ●● az IVS közösségi tevékenységeihez (parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához, stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése; ●● saját honlap létrehozása a fejlesztéshez látványtervekkel, szavazással, ötletfallal, térképekkel; ●● Budai Polgár – cikkek, beszámolók, különszám a fejlesztésről; ●● szórólap, információs kiadvány létrehozása; ●● a fejlesztéssel létrejövő övezetben helytörténeti kiállítás annak érdekében, hogy a kerületi és máshonnan érkező polgárok megismerkedhessenek a kerület múltjával, jelenével, jövőjével. A helytörténeti kiállítást az utcabútorok stílusához illeszkedő táblák egészítik ki.


●● zenepavilon létesítése a Mechwart ligetben. A polgári élet egyik szimbólumaként is felfogható épület márciustól októberig hétvégenként élő, hétköznap programozott muzsikával várná a Mechwart ligetbe érkezőket. Az élő muzsikát a kerületi zeneiskolák, kamaraegyüttesek mellett vendégmuzsikusok szolgáltatnák. A kialakítandó épület alkalmas lenne nyári hangversenyek lebonyolítására is; ●● a gépkocsiforgalom elől elzárt területen vagy a Mechwart ligetben létrehozható egy információs pult, ahol – munkahelyeket teremtve - állandó tájékoztatásban részesülhetnének a kerület lakói. Itt térkép, képeslap mellett kerületi emléktárgyak, ajándékok árusítására is lehetőség nyílna.

6.2.3

Kedvezmények

A befektetői kör bővítésének további lehetősége különböző előnyök biztosítása. A kerület kiemelt helyzetben van, amennyiben a magántőke jelenléte, a beruházások száma magas, új, ugyanakkor nagy volumenű beruházások megvalósítására további ingatlan-potenciál nem áll rendelkezésre. Az önkormányzat ugyanakkor versenyt torzító beavatkozást nem kíván eszközölni, a vonatkozó hazai és uniós szabályozás miatt erre nincs is lehetőség. Ugyanakkor – összhangban a kiskereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésének igényével – a képviselőtestület külön határozatban döntött arról, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérleti díját a piaci bérleti díj 80%-ában állapítja meg (710/2004. (XII. 16.) k-t határozat). Továbbá a 34/2004. (X. 13.) rendelet – vagyonrendelet – lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályba lépése előtt megkötött helyiségbérleti szerződések esetén automatikusan, a hatályba lépés után megkötöttekre pedig 3 év egybefüggő bérleti jogviszony eltelte után, az elővásárlásra jogosultakra érvényes vételár mértéke a helyben szokásos forgalmi érték hetven százaléka legyen. Indokolt esetben egyedi cél elérésének szándékával további egyedi lépésekre van lehetőség. Ezek az alábbiak lehetnek: ●● közterület-használati díj csökkentése, ●● adókedvezmények biztosítása: az iparűzési adó meghatározott idejű csökkentése, elengedése, az ingatlanadó mérséklése munkahelyteremtő beruházások esetén. A kedvezmények biztosításának legfőbb meghatározó tényezője az, hogy a befektetésből a közszféra által nyert előny hosszú távon egyensúlyban legyen a kedvezményekkel.


6.3

Partnerség

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésének során végig szem előtt kell tartani, hogy a fejlesztési stratégia eredményessége jelentős részben azon múlik, hogy az önkormányzat milyen arányban ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását, illetve mennyire birtokolja a lakosság bizalmát és támogatását. A vállalkozói szféra, a magántőke bevonása egyben olyan pótlólagos forrásokat visz a fejlesztésekbe, amelyek az önkormányzati szempontokhoz társulva szélesebb gazdasági alapokra helyezhetik a fejlesztéseket. Ezen túlmenően az eltérő érdekek megjelenése, megfelelő keretek között komplexebbé is teszi a kerületi fejlesztéseket. A sikeresség egyik fontos feltétele tehát a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és közvetítése, az érintettekkel való folyamatos párbeszéd. Az önkormányzat deklarált célja a civil társadalommal folytatott kommunikáció és partnerség. Ennek egyik legfontosabb eszközei egyrészt az önkormányzat által működtetett állandó médiumok: a kerület honlapja (www. masodikkerulet.hu), valamint a Budai Polgár, a kerület önkormányzatának kéthetes rendszerességgel, 50 ezer példányban megjelenő lapja, másrészt az intézményes kommunikációs csatornák: a közmeghallgatások, fogadóórák és egyéb (lakossági) fórumok, melyek teret adnak arra, hogy a lakosság közvetlenül is bekapcsolódjon a kerület életét érintő eseményekbe. Megállapítható, hogy az évek óta meglévő interaktív tevékenység további erősítése szükséges. Az IVS készítése során szervezett megbeszélések során kiderült, a kerület lakossága nem teljesen elégedett saját és a kerület helyzetével, nem látja át, hogy az eddigi, viszonylag magas életszínvonal megtartásához hatékonyabb egyéni és társadalmi működésre, összefogásra van szükség. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha ismerjük az állampolgárok viselkedési sémáit és a közjavakkal kapcsolatos közgazdasági elméletet. Az önkormányzat a partnerség által megértetheti és elfogadtathatja a működési szabályokat, az építő és felelős magatartás ismérveit. Ehhez hozzátartozik a kommunikáció általános fejlesztésén túl a kerületben működő minden egyéb partnerség kialakulásának támogatása, ösztönzése, a szinergiahatások érvényesülésének fokozása.

6.3.1

Alapelvek

Az IVS készítése során megvalósított partnerség alapelvei az alábbiak szerint alakultak. 1. Az önkormányzat az IVS kidolgozása előtt kérdőíves felméréssel kérte ki a lakosság és a civil szervezetek véleményét a stratégiával kapcsolatosan. A felmérés az önkormányzat honlapján és az 50 ezer példányban megjelenő Budai Polgárban közölt kérdőív alapján történt. Az interneten és az önkormányzati intézményekben elhelyezett gyűjtőládákon keresztül az önkormányzathoz beérkezett lakossági javaslatok kiértékelésre kerületek. A felmérés eredményei, a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő indítványok, kidolgozott formában a fejlesztési stratégiába beépültek. 2. Az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. Az egyeztetések folyamán sor került az egyes szakterületek vezető hivatalnokainak, szakértőinek bevonására, állásfoglalásaik megvitatására. Az érintett szakterületekkel (Irodákkal, osztályokkal) folyamatos volt a kommunikáció. 3. A lakosság bevonására, a kérdőíves felmérésen túl, a civil szervezetek meghívásán keresztül, illetve a lakossági fórumon került sor. A város vezetése számára az IVS készítése az eddig is hatékonyan működő kommunikációs csatornák kiszélesítése által a civil társadalommal folytatott párbeszéd folytatását jelentette 4. Az IVS készítésébe a kerület vezetése a lehető legszélesebb körben be kívánta vonni az üzleti (magán) szféra képviselőit is. A magánszféra bevonása a stratégiai irányok kijelölésébe a magánszféra aktivizálásának, felelős fejlesztő tevékenységének alapfeltétele. Az IVS készítése során a bevonás módszere a magánszereplők, elsősorban a fejlesztendő területen működő kis- és középvállalkozások képviselőinek felkeresése volt: a tárgyalópartnerek részt vettek a megszervezett megbeszéléseken, interjúkon, illetve írásos javaslatokat tettek az IVS-sel kapcsolatban. Külön tárgyalások folytak az AT1-en nagyobb fejlesztéseket tervező befektetőkkel.


A magánszféra képviseltette magát mind a városfejlesztési stratégiai, mind az ingatlanfejlesztési kérdésekkel foglalkozó megbeszéléseken. 5. Mivel az AT1-en erős a közintézmények, állami társaságok (KSH, OMSZ, MSZH, GKM, Magyar Közút stb.) jelenléte, az ezekkel való partnerség is prioritást kapott. 6.3.1.1 Konzorciumi és támogató partnerek Az önkormányzat a stratégia készítése folyamán a Bel-Buda kerületrészben kijelölt akcióterület (AT1) fejlesztése érdekében megkereste a területen működő vállalkozásokat, civil szervezeteket, érdekvédelmi szövetségeket. A terület jellegéből adódóan az AT1-en már hosszabb ideje felismert fejlesztési igényekről és ismert elképzelésekről van szó, ezért a területen tevékenykedő vállalkozások, szervezetek legtöbbje aktívan is támogatni kívánja a fejlesztési elképzeléseket. A támogatás „mélységének” alapján kétféle partner különböztethető meg: a fejlesztésben konzorciumi szerződéssel részt vevő ún. konzorciumi partnerek, valamint a fejlesztéseket támogató, azokkal egy időben fejlesztő, ún. támogató partnerek.

6.3.2

Konzorciumi partnerek

Az pályázatban megjelölt, rövid távú akcióterületi fejlesztéseket, a program által megjelölt minden dimenziót figyelembe véve és az elvárt fejlesztési típusoknak megfelelve, az önkormányzat aktív szereplők bevonásával képzeli el. Konzorciumi partnernek azok a fejlesztésekben részt vevő szereplők, melyek saját anyagi forrásaik mozgósításával, a pályázati keretből is részesülve kívánják elképzeléseiket a programhoz kapcsolódóan megvalósítani, úgy, hogy igazodnak az egységes fejlesztési koncepcióhoz. Az önkormányzat által a projektbe bevonni kívánt konzorciumi partnerek az alábbiak: 1. Központi Statisztikai Hivatal A központi költségvetési szerv műemléki védelem alatt álló épületének könyvtári szárnyában egy jelenleg használaton kívüli ingatlanrész funkcióbővítő beruházását tervezi, ahol olvasótermi és szakmai rendezvényszervezési funkciót kíván megvalósítani. 2. Rózsadombi Krisztus Király Templomigazgatóság8 Az AT1-en belül, a Keleti Károly utca 39. szám alatt található templom épülete országos védelem alatt áll. Az utóbbi évek folyamán az önkormányzat anyagi támogatásával sikerült felújítani a harangjátékot, a templom új burkolatot kapott. A jelenlegi fejlesztés során a városkép védelmének és fejlesztésének érdekében a templom homokkő lépcsőjét szándékoznak újjá építeni, ezzel az épület teljes külső (és az építész szakmai által is példaértékűnek tartott) rekonstrukciója befejeződne.

8

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Budapest – Országút - Szent István első vértanú plébánia; Budapest Északi Espereskerület, Rózsadombi Krisztus Király Templomigazgatóságához tartozó templom eredetileg a szomszédos érseki gimnázium (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium) kápolnája volt. 1929-ben szentelték fel.


6.3.2.1 Támogató partnerek A fejlesztési elképzelések során számos támogató partner jelezte kapcsolódási szándékát a fejlesztésekhez. Ezek a partnerek saját anyagi forrásaik bevonásával, párhuzamos fejlesztéssel járulnak hozzá az akcióterület teljes funkcióbővítő rehabilitációjához. 1. Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A kerület egyik legnagyobb budapesti, sőt országos jelentőségű kulturális centruma hosszú távú fejlesztés keretében zajvédő falat kíván építeni a környező utcákban elő lakosság nyugalmának szabadtéri koncertek ideje alatti biztosítása érdekében. Az 1. számú akcióterületen (AT1: Bel-Buda városközpont) megvalósítandó fejlesztéseket szakmai, illetve promóciós tevékenységgel történő hozzájárulással támogatja 2. Mozgássérültek Állami Intézete Az intézet nem kér anyagi támogatást fejlesztései végrehajtásához, szakmai támogatást kínált fel azonban a tervezett fejlesztések akadálymentesítési beruházásainak elbírálásában, továbbá tagjaival és az Addetur Alapítvánnyal aktívan rész kíván venni a fejlesztések népszerűsítésére irányuló PR-tevékenységek lebonyolításában. 3. Haris Kereskedőház Kft. – Lőtér A támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással is hozzájárul: a Lőtér területén, a volt Budai Lövőház épületének átépítésével és funkcióbővítésével, rendezvényközponttá alakításával. A területen megvalósuló ingatlanfejlesztés során egy nyitott közpark is létesülne. 4. Marczibányi Téri Szabadidőközpont A támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással: a sportpálya felújításával járul hozzá a funkcióbővítő rehabilitációhoz. 5. WPR Omega Kft. A támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással: a Millenáris Park területén, új irodaház és mélygarázs építésével járul hozzá a funkcióbővítő rehabilitációhoz. Támogató partner felajánlása alapján a mélygarázs parkolóhelyeinek egy része korlátozottan, előzetes megállapodás alapján szabályozott keretek között, kedvezményes összegért a lakosság rendelkezésére áll. 6. A Lövőház utca lakosainak és kiskereskedelmi vállalkozásainak önkéntes szerveződése aktív szerepet készül vállalni az akcióterületi fejlesztések népszerűsítésében. A „Virágoztassuk fel a Lövőház utcát” civil mozgalom rendszeresen szervez akciókat a Lövőház utcai életminőség javítása érdekében.

6.3.3

Partnerség a szomszédos kerületekkel és a fővárossal

Tekintettel arra, hogy bár a főváros kerületeit egymástól közigazgatási határvonalak határolják el, azok mégis egy város egymáshoz kapcsolódó integráns részeit képezik, elkerülhetetlen és kívánatos a szomszédos kerületekkel történő egyeztetés az egyes fejlesztési elképzelések kapcsán. A főváros számos közigazgatási, városüzemeltetési, gazdasági funkciója és tulajdonjoga okán ugyancsak rendkívül fontos stratégiai partner a fejlesztésekben. Budapest fejlesztésének egyik neuralgikus pontja, a Moszkva tér, például határos az AT1gyel, ami a stratégai tervezés kereteinek kiszélesítést igényeli. A városfejlesztési stratégia fejlesztési területeinek kiválasztása során elsősorban a központi funkciót ellátni képes, másrészt a valóban fejlesztést igénylő és elsősorban a kerület igényeit szolgáló területek kijelölése volt az egyik meghatározó. Két akcióterület kerülethatárral érintkezik, vagyis konkrét fizikai kapcsolata van a szomszédos kerületekkel. Az Óbuda-Újlak akcióterület fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket a kerület vezetése a III. kerületi önkormányzattal, a Pasarét akcióterület ügyében a XII. kerületi önkormányzattal célzottan, a fejlesztések egészével kapcsolatban általánosságban, a fejlesztési területeket átfogóan megvitatva folytatott tárgyalásokat.


Mindkét, a III. és a XII. kerület egyaránt támogatólag hagyta jóvá a fejlesztési elképzeléseket. A XII. kerület és a II. kerület IVS-einek összehangolása megtörtént. (A három szomszédos kerülettel lefolytatott egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket az IVS melléklete tartalmazza) A III. kerületi önkormányzat II.kerület területével határos, illetve a II. kerületi fejlesztésekre közvetlen hatással járó fejlesztési elképzelései, amelyek két – Óbuda-Békásmegyer Kerületfejlesztési Koncepciójában is megjelenő - téma köré csoportosíthatók. Az egyik a Margit híd és Árpád híd közötti észak-déli tengely fejlesztése („Budai Promenád”), a másik pedig a Kolosy tér környéke közlekedésének fejlesztése. Az IVS hat akcióterülete közül az AT6 (Óbuda-Újlak) fejlesztései kapcsolódnak a III. kerületi tervekhez. A gyógyturisztikai és lakótömb-rehabilitációs fejlesztési tervek úgyszólván részét képezik a „Budai Promenád” koncepciónak és illeszkednek a fővárosi turisztikai fejlesztési elképzelésekhez is. A Moszkva térrel kapcsolatos fővárosi fejlesztési elképzelések jövőjét az IVS-ben foglaltak nem veszélyeztetik és lehetővé teszik a Várhegy, illetve a Budavári Palota rekonstrukcióját követően megváltozó közlekedési, infrastrukturális, szolgáltatási igényekhez történő alkalmazkodást.

6.3.4

Az IVS egyeztetésének folyamata

A formális tárgyalások a lakossággal, az egyes szakpolitikai résztvevőkkel, a magánbefektetőkkel, a szomszédos kerületekkel, a helyi civil szervezetekkel, valamint a támogatókkal egyaránt lezajlottak. Helyi fiatal értelmiségiekkel, vállalkozókkal, ingatlantulajdonosokkal, kulturális szakemberekkel, a polgármesteri hivatal dolgozóival spontán és irányított módon történt informális beszélgetések keretében is megvitatásra kerültek a stratégia egyes elemei, a közép- és hosszú távra vonatkozó elképzelések egyaránt. A lakossági fórumon a kerületben élők, és minden érdeklődő választ kaphatott az előzőekben felsorolt eseményeken elhangzottak, és a javasolt fejlesztések alapján a szakemberek által kidolgozott anyaggal kapcsolatos kérdéseire. Az önkormányzat minden eszközt felhasználva arra törekszik, hogy a fentiekben felsoroltak figyelembe vételével és szellemében az IVS megvalósítása során a partnerségi szempontok folyamatosan előtérben legyenek.


6.4

Szervezeti keretek

6.4.1

A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben

6.4.1.1 Bizottságok Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat képviselőtestületében a városfejlesztési tevékenység két bizottság, a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Településüzemeltetési Bizottság kompetenciájába tartozik. A bizottságok feladat- és hatáskörét a képviselőtestület által kialakított bizottságok hatásköréről, a bizottságok és tanácsnokok feladatköréről szóló, többször módosított 45/2001.(XII.22.) önkormányzati rendelet állapította meg. Az alábbiakban bemutatjuk az érintett bizottságok feladat- és hatáskörének városfejlesztési szempontból főbb aspektusait. Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (KfKB) 1. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önkormányzati Közbeszerzési rendeletben meghatározott értékhatár nettó értékéig a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt 1.1 magasépítési beruházások kivitelezőinek kiválasztásáról, 1.2 a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokról, 1.3 nem közbeszerzés-köteles magasépítési beruházás esetén külső lebonyolító cég bevonásának szükségességéről valamint a lebonyolító cég kiválasztásáról, 1.4 magasépítési beruházás esetén nemzeti értékhatár felét el nem érő értékű, egyszerű közbeszerzés során, valamint a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítésére vonatkozó szolgáltatás megrendelése esetén a nemzeti értékhatárt el nem érő, egyszerű közbeszerzés esetén. 2. A KfKB véleményt alkot: 2.1 a fővárosi és a kerületi településfejlesztési koncepciókról, 2.2 a településszerkezeti tervekről, így a fővárosi, a II. kerületi és a szomszédos kerületek és települések által készített és véleményezésre megküldött tervekről, 2.3 a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és annak módosítására irányuló kezdeményezésről, 2.4 a készülő Kerületi Szabályozási Tervekről és a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatokról, különös tekintettel a környezetalakítás, azaz a természeti és művi adottságok, az örökség- és értékvédelem, a zöldfelület-rendezés, a közlekedés és közműfejlesztés összefüggéseire, 2.5 a fejlesztések hatásvizsgálatairól, a döntés-előkészítő tanulmánytervekről, 2.6 közterület-fejlesztési és -rendezési tervekről. 3. A KfKB kezdeményezheti: 3.1 Kerületi Szabályozási Terv és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat készítését és a meglévők módosítását, 3.2 az FSZKT-ban szereplő fejlesztési területek (F1 és F2) belterületbe és építési övezetbe sorolását, 3.3 ingatlanok – épületek és telkek – védetté nyilvánítását, 3.4 műszakilag indokolt esetben a védettség megszüntetését, 3.5 a sajátos jogintézmények alkalmazását (pl. az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok telekalakítását, a beépítési, helyrehozatali, és beültetési kötelezettség elrendelését, stb.), 3.6 a közterület-fejlesztési és -rendezési tervek készíttetését, 3.7 várospolitikai fórum rendezését, 3.8 műszaki és humán infrastruktúra-fejlesztéseket, 3.9 kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatok megtárgyalását.


4. A KfKB ellenőrzi: 4.1 a szabályozási tervek megvalósulását, 4.2 a telekalakítások végrehajtását. 5. A KfKB véleményezheti: 5.1 a kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatokat, 5.2 a területhasználatot érintő közszolgáltatást-fejlesztéseket, 5.3 a területszervezés kérdéseit, 5.4 a nem közbeszerzés-köteles magasépítési beruházás tervezőjének kiválasztását, 5.5 a szomszédos kerületek és a szomszédos települések szerkezeti és szabályozási terveit, építési szabályzatait, 5.6 az önkormányzat műszaki és humán infrastruktúra fejlesztéseit. 6. A KfKB hatáskörét érintően részt vesz: 6.1 várospolitikai fórumokon részt vehet: 6.2 a kerületi tervtanács ülésein. 7. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság saját kezdeményezésére vagy a polgármester, illetve jegyző felkérésére a kerület területének és egyéb épített, valamint természeti adottságai jövőbeni használatának, alakításának feltételeit megtárgyalja, döntéseinek, javaslatainak előkészítésére albizottságot, munkacsoportot hozhat létre. Településüzemeltetési Bizottság (TÜB) 1. A Településüzemeltetési Bizottság a képviselőtestület által átruházott hatáskörben eljárva dönt: 1.4 a közterületi közművezetékekkel és bekötésekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulásokról; 1.5 a testületi döntéssel elhatározott gerincvezeték építés különböző fázisaiban szükséges közműengedéllyel kapcsolatos hozzájárulások megadásáról; 1.7 nem közbeszerzés-köteles mélyépítési beruházás esetén külső lebonyolító cég bevonásának szükségességéről valamint a lebonyolító cég kiválasztásáról. 2. A Településüzemeltetési Bizottság dönt mélyépítési beruházás esetén a nemzeti értékhatár felét el nem érő értékű, egyszerű közbeszerzés esetén, továbbá a mélyépítési tervezési és karbantartási szolgáltatás megrendelése esetén az egyszerű közbeszerzés esetén. 4. A Településüzemeltetési Bizottság egyetértése szükséges a forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjogváltozást nem eredményező hasznosításához. 5. A Településüzemeltetési Bizottság a döntés előtt véleményt alkot: 5.1 a településszerkezeti tervekről, szabályozási tervekről, rendezési programokról, a közterületeket érintő telekhatár-változások, közlekedési és forgalomtechnikai fejezetek, valamint közmű-fejezetek tekintetében; 5.2 a kommunális ellátás alapvető kérdéseivel kapcsolatban; 5.3 a városgazdálkodást érintő beruházások (kormányzati, önkormányzati, vállalati, társasági stb.) előkészítéséről és megvalósításáról;, 5.4 a kerületi önkormányzati tulajdonban lévő, de a városgazdálkodáshoz tartozó, illetve kerülő vagyonrész és vagyoni jogok hasznosításakor, illetve megszerzésekor; 5.5 a helyi közutak forgalmi rendjének alakításáról; 5.6 a kommunális szolgáltatások ellátási módjáról; 5.7 a társasház-felújítási pályázat feltételeiről; 5.8 a közterületi reklámhasznosítás kérdéseiről.


6. A Településüzemeltetési Bizottság ellátja az önkormányzat mélyépítési tervezéseivel, beruházásaival és karbantartásaival kapcsolatos javaslattételi, előzetes véleményezési és engedélyezési feladatokat. 7. A Településüzemeltetési Bizottság javaslatot tesz: 7.1 az önerős út-, és közműfejlesztésre, azt előkészíti, véleményezi; 7.2 a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás színvonalának emelésére; 7.3 helyi tömegközlekedés alakításánál; 7.4 általában a közműfejlesztés színvonalának emelésére. 8. A Településüzemeltetési Bizottság: 8.1 felügyeli a piacok helyzetét, javaslatot tesz a fejlesztésre; 8.2 ellátja a közmunkák szervezésével kapcsolatos feladatokat; 8.3 véleményezi a kommunális szolgáltatásokat érintő költségvetési fejezetek, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások javaslatait; 8.4 közreműködik a közterületek fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásában; 8.5 szervezi a település rendjének, tisztaságának javítását.

6.4.1.2 Szervezeti egységek A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közül a városfejlesztési tevékenységek a Főépítészi Iroda és részben a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda tevékenységi körébe tartoznak. A Főépítészi Iroda városfejlesztési szempontból releváns tevékenységi köre: •

a rendelet-alkotást megelőző folyamat szakmai és adminisztratív vezetése, bonyolítása;

•

a testületi és a bizottsági előterjesztések elkészítése;

•

a rendelet-alkotást megelőző folyamat nyilvánosságának biztosítása;

•

tájékoztatást ad az államigazgatási szervek az érintett állampolgárok, szervezetek érdekképviseleti szervek számára a tervek készítésének céljáról. A terv készítése során együttműködik a településtervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit;

•

feladata az érvényben lévő településrendezési, szabályozási tervek, rendeletek folyamatos felülvizsgálata, az esetleges módosításukra való javaslat megtétele;

•

a kerület építésügyi döntéseit megelőzően szaktanácsot ad;

•

az épített és természetes környezetre vonatkozó kerületi értékek védelmével kapcsolatos szabályozás előkészítése, a védett értékek nyilvántartásának vezetése;

•

a már meglévő védelem (Országos Műemlékvédelem, fővárosi épített környezet védelme és a fővárosi természetvédelem) érvényre juttatása;

•

Kerületi Önkormányzati Tervtanács (jelenlegi elnevezése Konzultációs Tervtanács, zsűri) működtetése;

•

az OMVH műemlékvédelmi tervtanácsában, a fővárosi és a szomszédos kerületi terv- tanácsok munkájában való részvétel;

•

településrendezési, építészeti, valamint köztéri műalkotások létesítésével, elhelyezésével kapcsolatos képzőművészeti és építészeti pályázatok bíráló bizottságában – bírálóként – való részvétel;

•

településrendezési tervek nyilvántartása, a tervekkel kapcsolatos adatszolgáltatás;

•

egyes építésügyi hatósági eljárásban szakhatóságként való közreműködés;

•

értékvédelmi javaslatok kezdeményezése, véleményezése, továbbítása;

•

panaszos ügyek kivizsgálásához (kártalanítási igények) tájékoztatás, az ügyek kivizsgálása.


A Beruházási és Városüzemeltetési Iroda városfejlesztési szempontból releváns tevékenységi köre Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat beruházásainak és felújításainak a lebonyolítása a döntés-előkésztéstől kezdődően a szavatossági ügyek lezárásáig. A kerületi beruházások kiterjednek az oktatási, egészségügyi és szociális létesítmények építésére, bővítésére, rekonstrukciójára és átalakítására, a parkok, utak, járdák létesítésére, a közterületek vízelvezetésére, víz- csatorna és gázközművek kiépítésére, forgalomtechnikai beavatkozásokra, berendezések és gépek beszerzésére. A városfejlesztésben érintett csoportok tevékenységi köre az alábbi: Magasépítési Csoport feladatai •

magas és mélyépítési beruházási, valamint beszerzésekkel kapcsolatos bonyolítási feladatok;

•

társasházak felújítási támogatására vonatkozó – fővárosi kapcsolódó és önálló kerületi – pályázatok bonyolítási feladatai.

Általános Műszaki Csoport feladatai •

a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda testületi előterjesztései;

•

fakivágásokkal kapcsolatos eljárás, parkok és fasorok fenntartásával, közutak fenntartásával kapcsolatos ügyek;

•

közutakkal és közművekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások előkészítése, közútkezelői hozzájárulások intézése, úthibákból származó kárrendezések intézése;

•

közterületen végzendő munkák munkakezdési hozzájárulásainak intézése;

•

a képviselőtestület, a Településüzemeltetési Bizottság elé kerülő területfejlesztésre, környezetvédelemre, fejlesztésre, felújításra, vonatkozó előterjesztéseket elkészítése;

•

a Településüzemeltetési Bizottság munkájának támogatása.

6.4.1.3 Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat A kerületben, a valamikori ún. II/A. kerületrészben, Pesthidegkúton részönkormányzat működik. A részönkormányzati megoldás lényege és működésének alapelve, hogy minden olyan ügyben, amely valamilyen módon érinti Pesthidegkútot, a részönkormányzat véleményt nyilváníthat. A három egyéni választókerületből bekerülő képviselőn kívül, a pártok delegáltjaival együtt a Városrészi Önkormányzat képviselő testülete jelenleg 9 főből áll, rendszerint kéthetente ülésezik. A Városrészi Önkormányzat közreműködik a helyi közszolgáltatások megszervezésében, az illetékességi területén élő lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben, így különösen a kerületrész fejlesztésében és rendezésében, az épített és természeti környezet védelmében, a közutak és közterületek fenntartásában, a közművelődést elősegítő illetve egyéb szociális és kulturális programok szervezésében. Ezekben a kérdésekben a Városrészi Önkormányzat javaslattételi, véleményezési, egyetértési és ellenőrzési joggal bír. Az általános gyakorlat szerint a II. kerületi önkormányzat Polgármesteri Hivatalának különböző irodái (építési, műszaki, vagyonhasznosítási stb.) a Pesthidegkútot érintő ügyekről szóló előterjesztéseket elővéleményezésre megküldik – a többi érintett bizottság mellett – a Városrészi Önkormányzat részére is. A. Városrészi Önkormányzat határozataiban foglal állást minden kérdésben. A Városrészi Önkormányzat és az önkormányzat bizottságai közötti esetleges hatásköri összeütközés esetén a Jogi-, Közigazgatási- és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kérni. A végső döntést minden esetben – határozott bizottsági véleménykülönbség esetében is – az Önkormányzat képviselőtestülete hozza meg. 6.4.1.4 Projektvezetés A városfejlesztési akciók – összetettségükből kifolyólag – szükségszerűen több területet érintenek. Felismerve a különböző egységek együttműködésének szükségességét, illetve az együttműködésben a koordináció, a szervezés és a felelősség fontosságát, ezek koncentrációjának és adott személyre ruházásának igényével helyezte hatályba az önkormányzat a I-22/25/2006. sz. Jegyzői Intézkedéssel a Projektvezetési Szabályzatot.


A szabályzat rendelkezik a különböző fejlesztési projektek lebonyolításáról. A szabályzat hatálya alá tartozik minden olyan beruházás, beszerzés, átalakítás, fejlesztés, új feladat vagy összetett program megvalósítása, amely módosítja a szervezeti rendszert, túllép a szervezeti egységek szabályozott (rutin) eljárásain, tevékenységén, folyamatszabályozásán, és megvalósulása legalább két szervezeti egységet érint, munkáját befolyásolja. A szabályzat hatálya alá tartoznak az olyan programok is, melyek sikeres lebonyolítására a hivatal szokásos munkamódja kevéssé alkalmas, szükség van a szaktudások egyeztetett bevonására, az erőforrások összehangolására, a pontos tervezésre, szervezésre, a gyors alkalmazkodásra. A projekt egyszemélyi felelőse a külön jogosítványokkal felruházott projektvezető. Az elrendelésben körvonalazott személyi – anyagi – pénzügyi erőforrások szervezéséről, felhasználásáról felelősségi körében gondoskodik. Ez irányú tevékenységét a hivatal általában rendelkezésre álló infrastruktúrája is támogatja. A projekt vezetője és a team tagjai a feladatkörükben elvégzett munkától, a hivatal hagyományos működési módjától, beosztástól függetlenül önálló és teljes felelősséggel dolgoznak a projekt megvalósításán. A team munkáját a jogtanácsos és a minőségügyi vezető folyamatosan segíti. A projekt sikeres megvalósítására a jegyző céljutalmat is megállapíthat a résztvevők számára. A projekt folyamatot a szabályzat öt fázisra bontva kezeli.

1. Projekt-kezdeményezés

A hivatal valamennyi munkatársa, vezetője, ha a hivatal céljainak elérését nehezítő, akadályozó, projekt megoldást igénylő problémával találkozik, vagy a célok megközelítését elősegítő ötlettel, javaslattal rendelkezik, a Minőségügyi vezetőt bevonva, az ügyhöz kapcsolódó anyagokkal együtt a problémát felterjeszti döntésre a jegyzőhöz. Indokolt esetben a jegyző a projekt előkészítését elrendeli. Az elrendelést, a szükséges tartalmi elemekkel ellátva, az esetleges érdekeltek bevonásával, a minőségügyi vezető készíti elő.

2. Projekt-tervezés

Az elrendelésnek megfelelően a projektvezető (indokolt esetben külső projektmenedzser) elkészíti az elvárt eredmény eléréséhez szükséges, és az elvárt tartalmi és formai elemeket tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány megállapításait, erőforrás igényeit, ráfordítás-haszon viszonyát mérlegelve, indokolt esetben a jegyző dönt a projekt indításáról. Pozitív döntés esetén a projektvezető elkészíti a részletes projekttervet, amely a megvalósítás minden tervezési, végrehajtási feltételét, módját és eszközét tartalmazza, és így a végrehajtás alapja, menetrendje lehet. A projekttervet, és ezzel a program ilyen megvalósítását a jegyző hagyja jóvá, a projektalapító dokumentumban fogadja el.

3. Végrehajtás

A projektet az elrendelésnek megfelelően kell végrehajtani. A végrehajtásban, a jóváhagyott keretek közötti mozgástérrel a projektvezető szabadon tevékenykedhet. Felelőssége a hatékony megvalósítás minden szervezési, végrehajtási és dokumentálási aspektusára kiterjed. Ha előre nem látható kockázat, esemény, hátráltató körülmény jelentkezik, amely leküzdése a rendelkezésre álló kereteket meghaladja, a projektvezetőnek – javaslatait írásban alátámasztva – haladéktalanul a jegyző döntését kell kérnie, és ennek megfelelően a tervet módosítania. A dokumentációnak minden változást tartalmaznia kell. A végrehajtás során a terv minden lényeges fázis és feladat megoldását, ellenőrzését, kontrolling tevékenységét, a megtett intézkedéseket folyamatosan dokumentálni kell. Az időarányos teljesítést szem előtt tartva a projektvezetőt havi, dokumentumokkal alátámasztott jelentésadási kötelezettség terheli a jegyző felé.

4. Lezárás – Kontrolling

A projekt eredményének elérése után, azt át kell adni a felhasználó, működtető, illetve a kijelölt illetékes iroda részére. A projektvezető és az illetékes irodavezető együttműködés keretében meghatározzák a folyamatos működtetés körülményeit, feltételeit. Az irodavezető gondoskodik a feltételek megteremtéséről, a projekt eredményének beillesztéséről a hivatal szabályozási környezetébe. A beillesztés sikerességét a minőségügyi vezető rendkívüli audit lefolytatásával igazolja. A projekt megvalósulásáról a kommunikációs terv szerint tájékoztatják az érintetteket, a hivatal munkatársait.

5. Projektértékelés

A projektvezető a projekt folyamán nyert eredményeket, tudást, tapasztalatokat összefoglalva és a célokkal összevetve elkészíti lezáró elemzését. Az elemzést a projektben résztvevőkkel meg kell beszélni, az egyéni teljesítményeket reálisan értékelni szükséges. A lezáró megbeszéléssel a projekttagok megbízása megszűnik, a projektvezető gondoskodik a rendelkezésre bocsátott erőforrások reintegrálásáról, visszajuttatásáról a funk-


cionális helyükre. Az elemzés és a megbeszélés megállapításait felhasználva a projektvezető elkészíti a jegyző részére a lezáró jelentést. A jegyző – a lezáró jelentésre támaszkodva – értékeli a projekt megvalósulási folyamatát, az eredményeket, az idő-, személy-, költségkeret felhasználását, a résztvevők együttműködését, és kiemeli a jövőben hasznosítható, hasznosítandó tapasztalatokat. Az értékelő jelentés irodavezetői értekezleten kerül ismertetésre, megbeszélésre.

6.4.2

A városfejlesztő társaság

6.4.3

Városfejlesztő társaság kijelölése

Finanszírozási szerkezetét, tartalmát tekintve különösen összetett városfejlesztési akció lebonyolítása érdekében az önkormányzat a projekt-menedzsmenttel együtt járó kötelezettségek és jogosítványokat egy külön erre a célra létrehozandó társaságra ruházza át, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása. Az önkormányzat azért döntött új alapítású városfejlesztő társaság alapítása mellett, mert így megvalósulhat a fejlesztési, vagyongazdálkodási és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása. Ez azért fontos, mert míg az önkormányzat a vagyongazdálkodási és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseit a mindennapi pénzügyi szempontok alapján hozza meg, a városrehabilitáció esetén csak a közép- és hosszú távú tervezés, és az azzal összhangban levő döntéshozatal tud eredményt hozni. A vagyongazdálkodásnak a fejlesztés csak egyik eleme, az egyéb szükséges feladatok, ami akár fenntartás, működtetés, vagy egyéb önkormányzati költségigény, sok esetben sürgősebb, és könnyebben megvalósíthatóbb feladat a fejlesztésnél. Az üzemeltetés folyamán a legfontosabb kérdés, hogy az önkormányzat által működtetett intézmények feladatellátásuk során a rendelkezésre álló pénzügyi keretet ne lépjék túl. Ezzel szemben egy fejlesztési szemléletű társaságnál az önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (a Stratégiában és ezen belül az ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). A meghatározó tényező a bevétel (akár adás-vétel, akár bérleti díj) fejlesztési célra történő visszaforgatása. A társaság fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása lesz. Az önkormányzat rendeletben rendelkezik a társaság létrehozásáról, az alapító okirat tartalmáról. Az alapító okirat többek közt az alábbi területekre terjed ki: ●● a városfejlesztő társaság tevékenységi köre, ●● a városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei, ●● önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása, ●● felügyelő bizottságban résztvevő képviselők körének meghatározása, ●● a városfejlesztő társaság törzstőkéje, ●● a fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás, ●● akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása, ●● a vagyongyarapítás nyereségének felhasználása, ●● az akcióterületi fejlesztések szabályozása, ●● együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal, ●● a társaság vezetőjével, valamint az alkalmazott szakemberekkel szembeni elvárások. Az alapító okirat további főbb tartalmi elemei az alábbiak: ●● A társaság vállalja, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. ●● A társaság a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével.


Az előkészítési folyamatot a polgármesteri kabinet és a jegyzői titkárság felügyeli. A Városfejlesztési társaság alapításához szükséges feladatok, ezek ütemezése és felelőse a következők szerint alakul: ●● Önkormányzati Rendelet elkészítése Tervezett határidő: 2008. 3. negyedév Felelős: Jegyzői Titkárság ●● Településfejlesztési referenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező vezető, továbbá egy-egy műszaki, illetve pénzügyi-közgazdasági szakismeretekkel rendelkező szakértő kiválasztásának elindítása. Tervezett határidő: 2008. 3. negyedév Felelős: Humánpolitikai csoport ●● Alapító okirat összeállítása ●● Szervezeti és működési szabályzat összeállítása ●● Megbízási szerződések előkészítése Tervezett határidő: 2008. 4. negyedév Felelős: Jegyzői Titkárság ●● Üzleti terv véglegesítése Tervezett határidő: 2008. 4. negyedév Felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Iroda 6.4.3.1 A városfejlesztő társaság működése A városfejlesztő társaság az egyes akciók végrehajtására külön szerződést – tervezési és megvalósítási megállapodást – köt az önkormányzattal, amely így – a megbízói helyzetét részletesen definiáló szerződésből adódóan – folyamatosan ellenőrizni tudja a társaság városfejlesztő tevékenységét, és szükség esetén a beavatkozásra is megvan minden lehetősége. A városfejlesztő társaság feladata az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, ezen belül ●● a fejlesztések tervezési, szervezési feladatai: o akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata; o gazdaságfejlesztési elemek integrációja; o a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása; o fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel); o a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése); o további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása; ●● ingatlanfejlesztési projektek megvalósítása: o a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése); o a terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében); o a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); o telkek kialakítása, értékesítése; o az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);


●● közreműködés a fenntartásban, üzemeltetésben: o a fenntartás koordinációja; o az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele); o adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az önkormányzattal, a hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). A társaság a következő szakemberek munkáját koordinálja, akik lehetnek belső munkatársak és szerződött külső szakértők is: projektmenedzser, pénzügyi, műszaki munkatárs, ingatlangazdálkodó, építész, építő (magasépítő, mélyépítő), műszaki ellenőr, promóciós munkatárs, közrendvédelmi koordinátor. A társaság működési költségeire a fedezetet az önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. Ez a díjazás – a társaság bevétele – az akciók kiadásai között szerepel, vagyis a társaság akkor juthat hozzá, ha a fejlesztési tevékenységek a terveknek megfelelően, rendben haladnak.


6.5

Településközi koordináció

Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett a szomszédos kerületek önkormányzatai, valamint a főváros által kialakított elképzelésekhez történő harmonizációra. A stratégia a rendelkezésre álló településrendezési és -fejlesztési koncepciókkal, valamint a szabályozási tervekkel, az egyes szakpolitikai ágak fejlesztési elképzeléseivel, a kistérség és a régió hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, azok messzemenő figyelembe vételével került kialakításra. Az önkormányzat a stratégia kidolgozása folyamán a koncepciók vizsgálata mellett a szomszédos kerületekkel folyamatos konzultációt folytatott az esetlegesen közösen megvalósítandó fejlesztési elképzelések, illetve az egyes kerületek más kerületeket és településeket is érintő, azok környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőit befolyásoló kérdések esetében. Két akcióterület (az AT6 és AT5) kerülethatárral is érintkezik, a szomszédos kerületekkel közvetlenül határos. Óbuda-Újlak fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket a kerület vezetése a III. kerületi önkormányzattal, a Pasaréttel kapcsolatos terveket a XII. kerületi önkormányzattal egyeztette. A Fővárossal folytatott egyeztetések a fővárosi hatáskörbe tartozó szakpolitikai területek és témák esetében bírtak különös jelentőséggel. A II. kerületi önkormányzat óbuda-újlaki gyógyturisztikai és lakótömb-rehabilitációs fejlesztési tervei illeszkednek a „Budai Promenád” koncepcióhoz és a fővárosi turisztikai fejlesztési elképzelésekhez egyaránt. A Moszkva térrel kapcsolatos fővárosi fejlesztési elképzelések jövőjét az IVS-ben foglaltak nem veszélyeztetik és lehetővé teszik a Várhegy, illetve a Budavári Palota rekonstrukcióját követően megváltozó közlekedési, infrastrukturális, szolgáltatási igényekhez történő alkalmazkodást. Az egyeztetések során ismételten beigazolódott, hogy a fejlesztési elképzelések szervesen illeszkednek bele a főváros egésze és a budai oldal jövőjével kapcsolatos tervezési keretekbe. Az I., a III. és a XII. kerületek fejlesztési elképzelései összehangolt tartalommal kerületek bele a XII. kerület és a II. kerület IVS-eibe. (A három szomszédos kerülettel lefolytatott egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket az IVS melléklete tartalmazza)

6.6

A stratégia megvalósulásának monitoringja

A Stratégia felülvizsgálatát a Városfejlesztő társaság (Társaság), a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (KfKB), a Településüzemeltetési Bizottság (TÜB) ill. 5 évenként külső szakértő végzi. A Társaság a Stratégiához kapcsolódó monitoring tevékenysége az alábbiakra terjed ki: ●● Éves értékelés elkészítése a Stratégia végrehajtásának előrehaladásáról ●● Cselekvési terv készítése az értékelés alapján A Társaság évente értékelést és cselekvési tervet tartalmazó beszámolót készít a Stratégia megvalósulásáról. Ezt a városfejlesztési társaság vezetője minden év március 31-ig javaslatként benyújtja a KfKB és a TÜB részére. A bizottságok a beszámoló, valamint a negyedéves projekt-előrehaladási jelentések alapján évente felülvizsgálják a Stratégia céljainak és az egyes akcióterületi fejlesztéseknek a megvalósulását. A beszámolót elfogadás után továbbítják a képviselőtestület felé. A képviselő testület megvitatja és megtárgyalja a javaslatot, amelyet határozat formájában elfogad. A beszámoló megvitatásával foglalkozó ülések nyilvánosak lesznek. Az ülésekre meghívót kapnak (az előterjesztéssel együtt) a fejlesztésekben érintett konzorciumi partnerek és civil szervezetek. Az ülésen joguk lesz véleményezni az anyagot, valamint módosítási javaslatokat tehetnek vele kapcsolatban. Az Akcióterületi tervekben szereplő egyes projektek lebonyolítása a Városfejlesztő Társaság felelősségi körébe fog tartozni. A végrehajtásért felelős szervezet a projektek előrehaladásáról a KfKB és a TÜB számára negyedévente, a közgyűlés számára félévente nyújt be előrehaladási jelentést.


Az előrehaladási jelentés főbb pontjai az alábbiak: ●● ●● ●● ●● ●● ●● ●●

a lezajlott építési, eszközbeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárások ismertetése, az egyes szerződések teljesítésének állása, a kifizetési kérelmek összetétele, támogatástartalma, a kifizetések teljesülése, kitűzött projektcélok elérése, a felmerült problémák és lehetséges kockázatok, a projekttervben szükséges módosítások.

A jelentéshez az előrehaladást igazoló dokumentumok másolatát csatolja a végrehajtásért felelős szervezet, melyek az előrehaladás függvényében az alábbiak közül kerülnek ki: ●● közbeszerzési eljárások dokumentumai, ●● szerződések, ●● számlák, ●● kifizetés bizonylatai, ●● engedélyek, ●● ellenőri igazolások, ●● szállítólevelek, ●● átadás-átvételi jegyzőkönyvek, ●● teljesítés igazolások, ●● könyvvizsgálói igazolás. A külső szakértő megbízásával 5 évente készülő átfogó felülvizsgálat első helyen a középtávú célokhoz, valamint a hosszú távú jövőképhez rendelt számszerűsíthető mutatók alakulását vizsgálja. Feladata ezen kívül a tervezett tendenciák alakulásának nyomon követése, az ezeket fenyegető veszélyek, ellentétes folyamatok feltérképezése és bemutatása. A felülvizsgálat ezen kívül tartalmazza a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározását, valamint indokolt esetben azok korrekcióját. ●● Az első felülvizsgálat időpontjáig már eltelt annyi idő, hogy megállapítható, hogy az egyes középtávú célok teljesülése hogy áll. Ugyanakkor lehetőség van még arra, hogy a nem kívánt folyamatoknak elejét lehessen venni. Ezért a felülvizsgálati folyamán javaslatot kell tenni a tervezett, vagy remélt folyamatokkal ellentétes tendenciák korrekciójának mikéntjére, annak érdekében, hogy a kitűzött középtávú célok teljesülhessenek. ●● A második felülvizsgálat már lezárhatja a középtávú célok vizsgálatát. Ennek az elemzésnek eredménye egyrészt javaslattétel a várt folyamatokkal ellentétes tendenciák korrekciójára, másrészt egy hos�szabb időtáv tapasztalatai, továbbá az időközben megváltozott környezet eltérő igényei, lehetőségei és elvárásai alapján része lehet a kitűzött hosszú távú célok felülvizsgálata is. ●● A harmadik felülvizsgálat folyamán vizsgálható a hosszú távú célok teljesülése. Eredménye a Stratégia egészének értékelése. Elkészítésével együtt kerülhet sor egy újabb átfogó stratégia elkészítésére, mely jelen Stratégia, ill. a felülvizsgálatok eredményei alapján hosszú távú folyamatok ismeretében készülhet. Az egyes felülvizsgálatoknak a táblázatba foglalt változók teljesülését kell követniük (összhangban a 4.1 és 4.2 pontokban meghatározottakkal).


57. táblázat A jövőkép a felülvizsgálatok időtávjainak tükrében Jövőkép – középtávú cél

5 éves felülvizsgálat



Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

A kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területeken regisztrált vállalkozások száma növekszik

Működő vállalkozások száma eléri a 15 ezret

A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak.

A több funkciót ellátó alközpontok száma 4-ra nő (ezekből 2 részleges)

A több funkciót ellátó alközpontok száma 5-re nő (ezekből 2 részleges)

A több funkciót ellátó alközpontok száma 6-ra nő (ezekből 2 részleges)

A gazdasági aktivitás nő

Gazdaságilag aktívak aránya: 52%



Közterületek és a lakóépületek rehabilitációja.

• A közterületekre fordított önkormányzati kiadások arányának növelése. Az önkormányzat által homlokzat-felújításra évente kiírt pályázati összeg növekedése. • A szilárd burkolatú utak aránya eléri a 100%-ot. • A Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömbben megépült konferenciaközpont

Az önkormányzat által lakóépületek felújítási költségéhez való hozzájárulás éves összege 5 éves átlagban eléri a 200 millió Ft-ot.

A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik

Az idegenforgalmi szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, valamint az idegenforgalomból származó bevétel nő a bel-budai kerületrészben. A barlangok látogatói létszáma nő.

15 év átlagában a városrészre fordított rehabilitációs kiadások a többi városrészhez képest 20%-kal magasabbak (lakosságarányosan)párhuzamosan zajló fejlesztések a bel-budai részen biztosítják az adott funkciók fennmaradását.

A felhévízi részen virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek

Az idegenforgalomból származó, nettó jelenértékre vetített bevétel 30%-kal nő

Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén a teljes körű csatornázottság elérésével.

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 92%-ot.

Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén az illegális hulladéklerakás megszüntetésével.

Az illegális hulladéklerakók többségét felszámolták.

Valamennyi illegális hulladéklerakót felszámolták.

A kerület időközben jobban feltárt barlangjainak vonzereje érvényesül.

A Ferenchegyi, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok világörökségi címének elnyerése.

A látogatók száma eléri a 75 ezret

A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik.

A kerékpárutak hossza eléri a 20 kilométert.


A forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken,

A főútvonalak terhelése csökken, a forgalomszámlálási adatok alapján a délelőtti órákban a városközpont, a délutáni órákban a lakóövezet irányában. A forgalomszámlálási adatok alapján a mellékútvonalakon sem nő a forgalom.

A baleseti statisztikák javulnak

A közlekedésszervezéssel kapcsolatba hozható balesetek számának 50%-os csökkenése

A közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik

A kerületben a közösségi közlekedést választók száma nő. Pesthidegkúton intermodális csomópont (P+R parkolók) jön létre.

A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és ülepedő por levegőben való jelenléte 10%-kal csökken a kiindulási értékhez képest.

A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül

• A kerület művelődési házaira fordított beruházási és fenntartási összeg nő • A létesítmények programkínálata gazdagodik • A programokat látogatók száma nő • További kulturális célú beruházások valósulnak meg az eddig még nem rehabilitált Ganz-telken • A létesítmények programkínálata gazdagodik, • A sportfoglalkozások és az igénybevevők száma nő.

• A kerület művelődési házaiban és sportlétesítményeiben a látogatók / igénybevevők száma 25 %-al nő. • Az önkormányzat oktatási, kulturális, ill. sport célú kiadásai 10 %-al nőnek nettó jelenértékre vetítve

Az oktatásban és a nevelésben sikerül a kerületre jellemző magas színvonalat fenntartani, a változásokra naprakészen reagálni

Az általános és középiskolai tanulók közül a kerületben tanulók arányának nő, az iskolák fővárosi és országos összehasonlításban mérhető teljesítménye javul. Az önkormányzat oktatási célú kiadásai nőnek.





A főforgalmú utak összesített napi gépjármű terhelése a kiindulási érték 95%-a

MELLÉKLETEK

M1 A lakossági kérdőívek kiértékelése Az önkormányzat az IVS kidolgozása előtt kérdőíves felméréssel kérte ki a lakosság és a civil szervezetek véleményét a stratégiával kapcsolatosan. A felmérés az önkormányzat honlapján és az 50 ezer példányban megjelenő Budai Polgárban közölt kérdőív alapján történt. Az interneten és az önkormányzati intézményekben elhelyezett gyűjtőládákon keresztül 224 kitöltött lakossági kérdőív érkezett vissza az önkormányzathoz, amelyből 218 tartalmazott értékelhető válaszokat, ezen kérdőívek kiértékelését végeztük el. A kérdőív önkéntes válaszadáson alapult, vagyis a felmérés elsődleges célja nem a reprezentativitás volt,1 hanem az, hogy a kerület aktív, erős helyi identitással rendelkező, lakóhelyéért tenni akaró civiljeinek fejlesztési elképzeléseit az önkormányzat megismerhesse, és a konstruktív, a kerület céljaihoz illeszkedő javaslatokat az IVS-be beépíthesse. Hogy valóban ezt a réteget sikerült elérni a felmérés során, igazolja az a tény, hogy a válaszadók több mint fele (51,2%) nyilatkozott úgy, hogy számára nagyon fontos a kerület, további kétötödük (42,7%) pedig úgy, hogy fontos a kerület számára, és elenyésző volt azon válaszadók száma, akiknek a kerület kevésbé fontos vagy egyáltalán nem fontos. A válaszadók ugyanakkor zömmel „régi” kerületi lakosok, aki sok szállal kötődnek a kerülethez és jól ismerik annak problémáit – négyötödük (80,5%) él születésétől fogva, vagy legalább 10 éve a II. kerületben, a fennmaradó hányadot a viszonylag új beköltözők alkotják. Az 5-10 éve beköltözöttek aránya 9,8%, 1-5 éve beköltözötteké 7,9%, míg az elmúlt évben csupán a válaszadók 1,9% költözött a kerületbe. Ha területi bontásban nézzük a beérkezett kérdőíveket, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy a válaszadók között a bel-budaiak a kerületrész lakosságának arányához képest erősen alulreprezentáltak, a Középső dombvidékről kapott válaszok aránya nagyjából megegyezik a kerületrész lakosainak arányával, Pesthidegkút pedig jelentősen felülreprezentált. Ennek forrása nagy valószínűséggel az egyes kerületrészekben lakók lokális identitásának erősségében keresendő, hiszen a hidegkútiak igen erős lokálpatriotizmusát és civil aktivitását a közvélekedés is számon tartja. Mivel azonban igen magas (16,1%) volt azon válaszadók aránya is, akik esetében a lakóhely beazonosíthatatlannak bizonyult, a fentebbi magyarázat csak megszorításokkal fogadható el. 1. táblázat

A kérdőívek területi megoszlása Megnevezés

Bel-Buda

Középső dombvidék

Pesthidegkút

Válaszadók aránya (%)

25,60

44,30

30,10

Lakosság aránya (%)

45,93

35,12

18,95

Helyzetértékelés

A kerület helyzetének megítélése összességében igen pozitív, összhangban annak Budapesten belüli magas presztízsével: a válaszadók kétötöde (41,7%) nagyon jónak, valamivel több, mint fele (52,8%) pedig jónak minősítette a kerületi életet, és elenyésző volt azok aránya, akik azt semlegesnek, kevésbé jónak vagy rossznak érzik (összesen 5,6%). A kerület általános jellemzőit tekintve a válaszadók döntő többsége szintén a pozitív vonásokat – általában többet is – hangsúlyozta.2 A válaszadók közel kétötöde (40,83%) emelte ki a zöldfelületek nagy arányát, egyötöde (21,56%, illetve 20,64%) a természeti adottságokat (erdők, hegyvidék) és/vagy az épített környezeti örökséget. Külön nevesítésre került a Moszkva tér, a Mechwart liget, a Margit híd, a Vérhalom tér, a Rózsadomb és Hűvösvölgy.

1

A válaszadók jogainak védelme, valamint a válaszadási hajlandóság növelése érdekében a kérdőív nem is tartalmazott a válaszadók személyes adataira vonatkozó kérdéseket. 2 A kérdőív nyílt kérdéseire jellemzően alacsonyabb volt a válaszadási hajlandóság.

172 Mellékletek

1. ábra: A kerület helyzetének általános megítélése

Közel egyötöd volt azok aránya is, akik a levegő tisztaságát (17,89%) és/vagy a kertvárosi jelleget (16,51%) érzik a kerület meghatározó jegyeinek. Többen említették a rendelkezésre álló kulturális és közösségi szolgáltatásokat (7,34%) – kiemelve a Millenáris Parkot és a Marczibányi Téri Művelődési Központot –, a kerület polgári jellegét és az életmód jellegzetességeit (5,96%), valamint a jó megközelíthetőséget (5,05%). Az általános jellemzés során kevesen említettek negatív vonásokat. Akik mégis, azok a közlekedési nehézségekre és a kerület arculatromlására hívják fel a figyelmet. A kerület problémáinak, elégtelenségeinek feltárása a konkrét vonatkozások vizsgálatával végezhető el. 1. A válaszadók a kerület környezeti adottságait általában kedvezőnek ítélik meg, függetlenül attól, hogy melyik kerületrészben élnek. A lakókörnyezet minőségével általában a válaszadók közel háromnegyede (70%) elégedett, míg mindegy ötöde (18,8%) elégedetlen. A parkok és közterületek állapotával részben vagy teljesen elégedett a kerületiek valamivel több mint fele (54,1%), jelentős (mintegy egyharmados) azonban a zöldfelületekkel elégedetlenek aránya is. A legkisebb az elégedettek aránya a társasházak tekintetében (43%), az elégedetlenek és a közömbösek aránya megközelítőleg 28-28%. A környezet állapotának értékelésében nincs szignifikáns különbség a kerületrészek között.3 2. táblázat

A (lakó)környezet értékelése

Terület

Elégedetlen

Közömbös

Elégedett

Lakókörnyezet általában (%) Kerület*

18,8

11,3

70,0

Bel-Buda

17,8

20,0

62,2


20,0

5,0

75,0

Pesthidegkút

16,7

9,3

74,1

Parkok, közterületek állapota (%) Kerület

31,6

14,4

54,1

Bel-Buda

38,6

9,1

52,3


29,5

15,4

55,1

Pesthidegkút

31,2

20,8

47,2

Lakóépületek (társasházak) állapota (%) Kerület

28,4

27,9

43,8

Bel-Buda

34,0

25,5

40,4


23,7

31,6

44,7

Pesthidegkút

30,8

25,0

44,2

* Beleértve azokat a válaszadókat is, akiknek lakóhelye nem beazonosítható. 3

A lakóhely és az elégedettség mértéke közötti összefüggést khí-négyzet próbákkal vizsgáltuk.

Mellékletek 173

2. A közlekedés állapotát a válaszadók többsége aggasztónak találja. Az utak állapotával részben vagy teljesen elégedetlen a lakosság közel kétharmada (63,9%), különösen a Középső dombvidék és Pesthidegkút lakói4 – míg a bel-budaiak egyharmada (34,8%), a kertvárosi kerületrészekben élők alig több mint egytizede tartja elfogadhatónak az útviszonyokat (11,1%, illetve 10,9%). A gépjárműforgalom tekintetében a kerület útjai minden kerületrészben egyaránt nagyon terheltek: lakóhelytől függetlenül a válaszadók közel háromnegyede (68,2%) bizonyult elégedetlennek a közlekedési viszonyokkal, és csupán 15,2 százalékuk volt részben vagy teljesen elégedett. Valamivel jobb a helyzet a gyalogos és a kerékpáros közlekedést illetően, amit a válaszadók egynegyede (24,5%) vél megfelelőnek, míg valamivel több mint fele (55,5%, Pesthidegkúton 64,8%) elfogadhatatlannak tartja azok minőségét. Ennél alig vannak kevesebben azok, akik a parkolóhelyek számát nem tartják kielégítőnek – ők a válaszadók közel felét (46,4%) teszik ki –, közel egyharmados azonban azok aránya is, akik ezzel elégedettek (31,3%). A közlekedési lehetőségek közül egyedül a tömegközlekedés megítélése pozitív – közel kétharmad (65,0%) azok aránya, akik elégedettek a közösségi közlekedési szolgáltatás színvonalával –, szignifikáns azonban a különbség5 az egyes kerületrészek ellátottsága között a külső kerületrészek hátrányára. Míg a bel-budaiak négyötöde (80,9%) elégedett a tömegközlekedéssel, a hidegkútiak esetében ez az arány az 50 százalékot sem éri el. Fentiek ismételten rámutatnak a kerület stratégiájában a közlekedésfejlesztési komponens kiemelt kezelésének fontosságára. 3. A lakosság által elérhető szolgáltatások megítélése általában pozitív. A kereskedelmi, illetve a pénzügyi szolgáltatásokkal elégedett a válaszadók négyötöde (81,2 illetve 81,1%) és átlagosan 8, illetve 4,9% nem tartja azokat kielégítőnek. A legkevésbé a Középső dombvidék lakossága elégedett e tekintetben – esetükben 13,8% (illetve 8,9%) az elégedetlenek aránya szemben a bel-budaiak 2,2 (illetve 0,0) és a hidegkútiak 5,8 százalékával, azonban a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. Hasonló az elégedettség az oktatási intézmények színvonalával is. Kerületrésztől függetlenül közel 80 százalék az oktatást megfelelőnek ítélők aránya, és egytized alatt marad az elégedetleneké (átlagosan 6,1%). Kevésbé kielégítő az egészségügyi intézmények állapota és az egészségügyi ellátás minősége, amiket csupán a válaszadók valamivel kevesebb, mint háromötöde (58,4%) tart megfelelőnek, míg közel egyötöd-egyötöd (23,0-18,7) az elégedetlenek és a közömbösek aránya. Jelentős azonban az eltérés az egyes kerületrészek lakóinak elégedettségi szintje között6, míg Bel-Budán közel háromnegyed (73,9%) az elégedettek aránya, a külpontos elhelyezkedésű Pesthidegkúton ez alig haladja meg az 50 százalékot. Az egészségügy állapotának megítélésénél némileg pozitívabb a kulturális és szabadidős lehetőségek, valamint a közhivatalok megítélése. Mindkettő a lakosság közel kétharmada (átlagosan 65,7 illetve 66,3%) számára bizonyul kielégítőnek, és átlagosan csupán 14,5 illetve 12,1 százalékot tesznek ki ezek minőségét kifogásolók, függetlenül attól, hogy melyik kerületrészben élnek. Elmarad ettől a sportolási lehetőségek, és különösen a szociális intézmények értékelése. Az előbbivel a válaszadók kevéssel több, mint fele (átlagosan 56,9%) elégedett, míg egynegyedük (25,4%) – Pesthidegkúton közel kétötödük (38,5%) hiányolja a megfelelő sportolási lehetőségeket. A szociális szolgáltatások tekintetében a legkisebb az azt elégségesnek tartók aránya (42%), de viszonylag kevesen vannak az elégedetlenek is (21,0%) – inkább a kérdésben nem érintettségből fakadó passzivitás a jellemző. Megjegyzendő, hogy a szolgáltatásokkal való ellátottság ténylegesen fennálló különbségei ellenére az elemzés – az egészségügy helyzetének kivételével – nem mutatott ki szignifikáns eltérést az egyes kerületrészek között. Ennek okát abban látjuk, hogy a válaszadóknak nem pusztán közvetlenebb lakókörnyezetüket, hanem a teljes kerületet kellett értékelniük, a belvárosban elérhető szolgáltatások vonzáskörzetébe pedig az egész kerület beletartozik.

4 5 6

Bel-Buda és a másik két kerületrész útviszonyainak értékelése tekintetében szignifikáns eltérés mutatkozik (p=0,006). P=0,002 P=0,008

174 Mellékletek

3. táblázat: A közlekedési helyzet értékelése Terület

Elégedetlen

Közömbös

Elégedett

Utak állapota (%) Kerület*

63,9

18,5

17,6

Bel-Buda

45,7

19,6

34,8


70,4

18,5

11,1

Pesthidegkút

69,1

20,0

10,9

Utak terheltsége (%) Kerület

68,2

16,6

15,2

Bel-Buda

70,2

14,9

14,9


74,1

16,0

9,9

Pesthidegkút

72,2

13,0

14,8

Gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségek (%) Kerület

55,5

19,9

24,5

Bel-Buda

51,1

20,0

28,9


57,5

18,8

23,8

Pesthidegkút

64,8

16,7

18,5

Tömegközlekedési lehetőségek (%) Kerület

20,6

14,5

65,0

Bel-Buda

10,6

8,5

80,9


16,3

18,8

65,0

Pesthidegkút

37,7

17,0

45,3

Parkolóhelyek (%) Kerület

46,4

22,3

31,3

Bel-Buda

45,5

20,5

34,1


43,0

29,1

27,8

Pesthidegkút

53,7

16,7

29,6

Mellékletek 175

4. táblázat: A kerületben elérhető szolgáltatások értékelése Terület

Elégedetlen

Közömbös

Elégedett

Kereskedelmi szolgáltatások (%) Kerület

8,0

10,8

81,2

Bel-Buda

2,2

6,5

91,3

13,8

10,0

76,3

5,8

13,5

80,8

Középső dombvidék Pesthidegkút

Pénzügyi szolgáltatások (%) Kerület

4,9

14,1

81,1

Bel-Buda

0,0

15,9

84,1


8,9

13,9

77,2

Pesthidegkút

5,8

9,6

84,6

Egészségügyi létesítmények (%) Kerület

23,0

18,7

58,4

Bel-Buda

17,4

8,7

73,9


23,7

15,8

60,5

9,4

34,0

56,6

Pesthidegkút

Oktatási létesítmények (%) Kerület

6,1

13,6

80,3

Bel-Buda

2,4

14,6

82,9


6,9

15,3

77,8

Pesthidegkút

5,9

11,8

82,4

Kulturális és szabadidős lehetőségek (%) Kerület

14,5

19,8

65,7

Bel-Buda

11,9

14,3

73,8


17,9

21,8

60,3

Pesthidegkút

13,5

19,2

67,3

Sportolási lehetőségek (%) Kerület

25,4

17,8

56,9

Bel-Buda

13,5

24,3

62,2


20,5

19,2

60,3

Pesthidegkút

38,5

15,4

46,2

Szociális létesítmények és ellátás (%) Kerület

21,0

36,9

42,0

Bel-Buda

19,4

44,4

36,1


23,4

31,3

45,3

Pesthidegkút

22,9

33,3

43,8

Közhivatalok állapota (%) Kerület

12,1

21,6

66,3

9,3

20,9

69,8


12,2

23,0

64,9

Pesthidegkút

13,7

21,6

64,7

Bel-Buda

176 Mellékletek

4. Az infrastruktúra tekintetében a következők állapíthatók meg: a kerület közművesítettségével és a hulladékgyűjtés minőségével a válaszadók valamivel több, mint egyötöde (21,2%), illetve egynegyede (26,8) nincsen megelégedve, és nem éri el a háromötödöt (58,1 illetve 56,8%) az azt részben vagy teljesen kielégítőnek tartók aránya. A kerületrészek közötti különbség a statisztikai elemzés szempontjából nem bizonyult szignifikánsnak, amit azzal magyarázhatunk, hogy a jelenlegi kiépítetlen infrastruktúrájú területek – jóllehet kiterjedésük nem elhanyagolható – a kerületrészeknél jóval kisebb méretűek. 5. táblázat

A kerület infrastruktúrájának értékelése

Terület

Elégedetlen

Közömbös

Elégedett

Közmű, infrastruktúra (%) Kerület

21,2

20,7

58,1

Bel-Buda

22,2

22,2

55,6


20,8

20,8

58,4

Pesthidegkút

18,5

18,5

63,0

Hulladékgyűjtés (%) Kerület

26,8

16,4

56,8

Bel-Buda

44,4

15,6

40,0


20,0

17,5

62,5

Pesthidegkút

27,3

14,5

58,2

5. A gazdasági és társadalmi élet mutatói közül a közösségi élet színvonalát és a munkalehetőségeket vizsgáltuk és egyik sem bizonyult kielégítőnek. A közösségi életet a válaszadók kevesebb mint fele (44,7) tartja megfelelőnek, míg egynegyed (átlagosan 25,5%) az elégedetlenek aránya. Közel egyharmadot (29,8%) tesznek ki azok is, akik számára a kérdés érdektelen. A munkalehetőségek megítélése ennél negatívabb: az elégedettek, közömbösek és elégedetlenek aránya nagyjából kiegyenlített az érvényes választ adók között. Megjegyzendő azonban, hogy e kérdés tekintetében igen magas (52) volt a nem válaszolók száma – ők vagy nem tudták megítélni a munkaerőpiaci helyzetet vagy szintén közömbös számukra a kérdés. 6. táblázat

Gazdaság és társadalom

Terület

Elégedetlen

Közömbös

Elégedett

Közösségi élet (%) Kerület

25,5

29,8

44,7

Bel-Buda

29,7

18,9

51,4


20,6

36,8

42,6

Pesthidegkút

26,4

26,4

47,2

Munkalehetőségek (%) Kerület

31,3

39,2

29,5

Bel-Buda

42,4

30,3

27,3


22,8

42,1

35,1

Pesthidegkút

38,8

40,8

20,4

Összességében megállapítható, hogy a lakosság által érzékelt legsúlyosabb problémát a közlekedés állapota jelenti. Mind az utak állapota, mind a gépjárműforgalom zsúfoltsága, mind pedig a gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint a parkolási lehetőségek elmaradnak a kívánatostól, ezért fejlesztésre szorulnak valamennyi, de különösen a középső és a külső kerületrészekben.

Mellékletek 177

Továbbá nem kielégítő a közterületek és az épített környezet állapota, ezek felújítása és állapotmegőrzése szükséges. Indokolt továbbá a viszonylag nagy elégedetlenséget kiváltó szolgáltatások (egészségügy, kulturális és szociális intézmények, közhivatalok, illetve sportolási lehetőségek) minőségének fejlesztése. Javítandó ugyanakkor az infrastrukturális ellátottság is, és nem maradhat el a gazdaság élénkítése sem munkahelyteremtés révén. 2. ábra Részletes lakossági helyzetértékelés

Fejlesztési elképzelések

A lakosság fejlesztésekre vonatkozó elképzeléseit kétféleképpen mértük. Egyrészt értékelniük kellett, hogy tíz megadott fejlesztési terület közül melyeket tartanak fontosnak, majd ezeket kellett rangsorolniuk prioritásuk függvényében. Másrészt nyílt kérdést tettünk fel a lakosság jövőképére vonatkozóan, illetve arra kértük őket, hogy nevezzenek meg konkrét fejlesztéseket és fejlesztési célokat, amelyek megvalósulását szükségesnek érzik következő öt évben. 1. A lakosság részéről a legnagyobb igény a fő problémaként diagnosztizált közlekedési helyzet orvoslására irányuló fejlesztések iránt mutatkozik. A közutak felújítása és a forgalmi terhelés csökkentése tekintetében szinte teljes a konszenzus: 97,2% támogatja az erre vonatkozó fejlesztéseket, és csupán a válaszadók 2,8 százaléka számára közömbös a kérdés. Szintén magas a kerékpárutak fejlesztése és a parkolókapacitás bővítése iránti érdeklődés – az előbbi esetében a válaszadók 77,3 százaléka tette le voksát, míg az utóbbi fejlesztést 68,3 százalékuk támogatja. Hasonlóképpen kiemelkedő azok aránya, akik számára a parkosítás, a gyalogos övezetek kialakítása, valamint a közterületek rendezetté tétele bizonyul elsőrendű feladatnak. A válaszadók majdnem kilenctizede (87,1%) nevezte fontosnak vagy nagyon fontosnak az ezirányú fejlesztéseket. Jelentős igény mutatkozik továbbá egyes szolgáltatások – egészségügyi intézmények (78,2%), kulturális és sportintézmények (69,4%), oktatási intézmények (57,7%) – fejlesztése, valamint a lakóépületek rehabilitációja iránt is (47,9%), jóllehet ezen kezdeményezések támogatottsága alulmarad a közlekedésfejlesztéshez, valamint a közterület-rendezésekhez és zöldfelület-fejlesztésekhez képest. További kereskedelmi központok és irodaházak kialakítását azonban csak a lakosság igen kis része látja kívánatosnak: az előbbit a válaszadók alig egynegyede (22,3%), az utóbbit alig egytizede (10,2%) tekinti nagyon fontosnak vagy fontosnak.

178 Mellékletek

7. táblázat: Fejlesztési területek lakossági értékelése Megnevezés

Nagyon fontos

Fontos

Nem fontos

Rangsor

Lakóépületek felújítása

20,5

27,4

52,1

8

Közutak, közlekedés

76,4

20,8

2,8

1

Kerékpárutak

44,0

33,3

22,7

4

Parkok, gyalogos övezetek

57,9

29,2

13,0

2

Kulturális és sportintézmények

31,9

37,5

30,6

5

Egészségügyi intézmények

40,5

37,7

21,9

3

Oktatási intézmények

24,7

33,0

42,3

7

5,1

5,1

89,8

10

40,9

27,4

31,6

6

Irodakapacitás Parkolókapacitás

Amennyiben kerületrészenként vizsgáljuk az egyes fejlesztési területek súlyát, úgy a lakóhely függvényében a lakossági igények néhány tekintetben szignifikánsan eltérnek.7 ●● A lakóházak (elsősorban a leromlott társasházak) felújítása és az épített környezet rehabilitációja elsősorban – az e tekintetben viszonylag hátrányos helyzetű – belvárosiak számára prioritás.8 Mintegy kétharmaduk (62,2%) tekinti e fejlesztéseket nagyon fontosnak vagy fontosnak, míg a középső dombvidék lakói esetében azoknak csupán fele támogatja a lakótömb-rekonstrukciókat, a hidegkútiak kétharmada (63%) számára egyenesen közömbös a kérdés. ●● A kerékpárutak fejlesztését támogatók aránya a kerület központi részétől távolodva nő. Míg BelBudán 65,2% tekinti ezeket fontosnak, a Középső dombvidék esetében háromnegyed (75,3%), a Pesthidegkúton pedig közel kilenctized (87,0%) azok aránya, akik fontosságot tulajdonítanak a kerékpárutaknak.9 ●● A kulturális és sportlétesítmények tekintetében elsősorban a pesthidegkúti lakosság támogatására számíthat a kerület. Jóllehet minden kerületrészben jelentős az e fejlesztéseket támogatók aránya, a támogatottság mértéke a hidegkútiak esetében kiemelkedő – az itt élő válaszadók közel fele (46,3%) tekinti a sportcentrum megvalósulását és a kulturális élet fellendülését nagyon fontosnak és csupán egyötödük (20,1%) közömbösnek, míg a másik két kerületrészben kiegyensúlyozottabb a nagyon fontos, fontos és nem fontos minősítések aránya.10 Az egyes fejlesztési területek fontossági értékelését, illetve annak eltéréseit összesítve ábrázoltuk.

7 8 9 10

A lakóhely és az egyes fejlesztési elképzelések támogatottsága közötti összefüggést khí-négyzet próbákkal vizsgáltuk. P=0,003 P=0,037 P=0,036

Mellékletek 179

3. ábra Fejlesztési területek priorizálása

2. A nyílt kérdésekre adott válaszokból összességében a kerület pozitív jövőképe rajzolódik ki, bár vannak borúlátóak is, és nem elhanyagolható azok száma sem, akik nem fejtették ki véleményüket vagy értékelhetetlen választ adtak. Továbbá megfigyelhető az is, hogy a válaszadók nagyobb része nem tudott különbséget tenni fejlesztési elképzelések és célok között – döntő többségük inkább rövid távú fejlesztési célokat adott meg, és csak viszonylag kevesen javasoltak konkrét fejlesztési akciókat. Mind a jövőkép vonásai, mind pedig a konkrétan megjelölt fejlesztési elképzelések és célok nagyvonalakban kapcsolódnak az önkormányzat közép- és rövid távú fejlesztési céljaihoz. Ugyanakkor a II. kerületi lakosság számára a fejlesztés fő prioritásai elsősorban a közlekedésfejlesztés és az élhető környezet biztosítása (2. és 3. hosszú távú kerületi) célok köré csoportosulnak, míg a gazdaságfejlesztéshez és a társadalmi kohézió erősítéséhez kapcsolódó lakossági elképzelések kevésbé hangsúlyosak. ●● A közlekedésfejlesztés tekintetében a legtöbben a gépjárműforgalom terhelésének csökkentését tekintik feladatnak (2.1 középtávú cél). A kérdőívet kitöltők több mint kétharmada (152 személy) nevezte meg a forgalmi dugók csökkentését és a közlekedési viszonyok javítását célként, illetve 37 válaszadó kitért a parkolókapacitás bővítésének és a parkolás ingyenessé tételének kérdésére is. A balesetveszély csökkentése (2.2 középtávú cél), a balesetmentes közlekedés feltételeinek megteremtése 42 személy számára kiemelt fontosságú, míg a közösségi közlekedést (2.3 középtávú cél) 37-en, a kerékpáros közlekedést pedig 45-en fejlesztenék. ●● Ha a környezet élhetősége a kérdés, a második kerületi lakosság számára elsősorban a zöldfelületek fejlesztése és a parkosítási akciók képes ezt biztosítani (fejlesztendő célként 102 személy nevezte meg ezt), de nem elhanyagolandó az erdők és egyéb természeti értékek védelmét szorgalmazók száma (17) sem (3.2 középtávú cél). Az épített környezet rehabilitációja tekintetében szintén születtek fejlesztési javaslatok: 20 személy sürgette a régi társasházak megújítását, 10 a műemlékek, 2 pedig a fürdők rehabilitációját. A beépítettség növekedésének megállítása, a kertvárosi jelleg és a zöldfelületek megőrzése mellett 35 válaszadó érvelt. Kiemelkedő továbbá azok száma is, akik a közterületek rendezetté válását várják a következő öt évben (3.1 középtávú cél): 85 személy jelölte meg fejlesztendőként a közterületeket általában; 33-an sürgették a Moszkva tér, 30-an pedig a hidegkúti városközpont megújulását. Tízen voksoltak sétálóutca kialakítása, 9-en pedig a Ganz-tömb vagy az óbudai-újlaki rész rehabilitációja mellett; de volt olyan válaszadó is, aki a Margit hidat, Pasarétet vagy a KSH épülete előtti teret jelölte meg felújítandó közterületként. E felújítások mellett sokan várják a közbiztonság javulásának biztosítását (30 személy) térfigyelő kamerák és járőrözés révén, illetve hárman a közvilágítás korszerűsítését is szükségesnek látják. A környezeti terhelés csökkentése (3.3 középtávú cél) szintén fontos a lakosság egy szegmensének: az illegális hulladéklerakók megszüntetésére és szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítására 15 személy tett javaslatot; 10 megkérdezett sürgeti a szennyvízelvezetés problémáinak megoldását; 19en említik a légszennyezettség csökkentését mint fejlesztési célt; míg az Ördög-árok rendezését 3 válaszadó látja indokoltnak. ●● A gazdaságfejlesztést a kerületiek elsősorban a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztése (1.1 középtávú cél) révén látják elérhetőnek. A hagyományos kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése és a nagy bevásárlóközpontok terjedésének korlátozása mellett 29 személy áll ki a válaszadók közül, míg új munkahelyek teremtését nyolcan szorgalmazzák.

180 Mellékletek

●● A társadalmi kohéziót erősítő szolgáltatások közül elsősorban a sportolási lehetőségek javítása (4.2 középtávú cél) merül fel igényként – az ezt szorgalmazó 58 személy elsősorban egy Hidegkúton létrehozandó uszoda és a HSC futballpálya megőrzése mellett érvel, de szükségesnek látják egyéb uszodák és egy műjégpálya létesítését is. A kulturális élet fellendítése (4.1 középtávú cél) a javaslattevők közül 22 személy számára prioritás, míg az oktatás fejlesztése (4.3 középtávú cél) mellett 24-en, az egészségügyi intézmények fejlesztése mellett 35-en (nevesítve a hidegkúti mentőállomás hiányát), a szociális hálózat fejlesztése mellett pedig 27-en érveltek. 3 javaslat született továbbá a Lőtér fejlesztésére és a Honvéd Lovarda megtartására is. A kérdőíves felmérés alapján összességében az állapítható meg, hogy a lakosság fejlesztési elképzelései illeszkednek az önkormányzat hosszú, közép- és rövidtávú fejlesztési céljaihoz, azokat teljes egészében lefedik, illetve további javaslatokat is tartalmaznak. Ezek, valamint a felmérés további eredményei, a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő indítványok, kidolgozott formában a fejlesztési stratégiába lehetőség szerint beépültek.

Mellékletek 181

Budapest Fôváros II. Kerületi Önkormányzat

M2 Lakossági kérdôív az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Bel-budai városközpont területére vonatkozó akcióterületi terv elkészítéséhez Amennyiben valamelyik kérdésre nem tud, vagy nem kíván választ adni, kérjük, hagyja üresen!

6.4 Infrastruktúra 1

1. Mióta él Ön a II. kerületben?

2

3

4

5

2

3

4

5

Közmû, infrastruktúra Hulladékgyûjtés

Születésemtôl fogva itt élek Több mint 10 éve költöztem ide

6.5 Gazdaság, társadalom

5–10 éve költöztem ide 1–5 éve költöztem ide

1

Az elmúlt évben költöztem ide

Közösségi élet Munkalehetôségek

2. A kerületrész neve, ahol lakik: 7. Rangsorolja, hogy Ön szerint mit lenne a legfontosabb fejleszteni a kerületben? Legalább 6 területet rangsoroljon. Lakóépületek 3. Mennyire szereti Ön a II. kerületet?

Közutak, közlekedés

Nagyon fontos számomra, hogy itt élhetek

Kerékpárutak

Fontos számomra a kerület és hogy itt élhetek

Parkok, gyalogos övezetek

Közepesen fontos számomra a kerület

Kulturális és sportintézmények

Egyáltalán nem fontos számomra a kerület

Egészségügyi intézmények Oktatási intézmények

4. Mit tart a kerület fô jellegzetességének? Több arculati jegyet is megadhat.

Irodakapacitás Parkolókapacitás Szolgáltató és kereskedelmi központok 8. Kérjük, írja le röviden, miként képzeli el a II. kerületet tíz év múlva?

5. Véleménye szerint mennyire jó ebben a kerületben lakni? Nagyon jó Jó Semleges Kevésbé jó Egyáltalán nem jó

Mennyire elégedett a II. kerülettel a következô szempontokból? 1 = teljesen elégedetlen, 2 = részben elégedetlen, 3 = közömbös, 4 = részben elégedett, 5 = teljesen elégedett

9. Nevezze meg, hogy mi lenne az a három legfontosabb fejlesztés, amit a kerületnek meg kellene valósítania a következô öt évben!

6.1 Környezet 1

2

3

4

5

1.

Lakóhelyi környezet általában Parkok, közterek állapota

2.

Lakóépületek (társasházak) állapota 3. 6.2 Közlekedés 1

2

3

4

5 10. Adjon meg három fejlesztési célt, amelynek öt éven belüli megvalósulásától Ön úgy érezné, hogy jobb a kerületben élni.

Utak állapota Utak terheltsége Gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetôségek

1.

Tömegközlekedési lehetôségek Parkolóhelyek

2. 6.3 Szolgáltatások

3. 1

2

3

4

5

Kereskedelmi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Egészségügyi intézmények és ellátás

11. Értékelje, hogy a kerületen belüli összefogás közös társadalmi akciók, fejlesztések esetén mennyire erôs.

Oktatási intézmények

Nagyon erôs

Kulturális és szabadidôs lehetôségek

Jó

Sportolási lehetôségek

Elfogadható

Szociális létesítmények és ellátás

Semleges

Közhivatalok állapota

Egyáltalán nem jó

A kitöltött kérdôívet vagy az összefoglalókkal kapcsolatos megjegyzéseit, javaslatait eljuttathatja hozzánk postai úton (II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Kabinet; 1024 Budapest, Mechwart liget 1.), e-mailen ([email protected]) vagy az oktatási és mûvelôdési intézményeinkben elhelyezett gyûjtôládákba való elhelyezéssel 2008. április 30-ig.

182 Mellékletek

M3 A kerületre, illetve az akcióterületekre vonatkozó érvényes szabályozások A kerület egészére vonatkozó hatályos városrendezési és építési szabályzat: ●●Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (I.18.) rendelete a Bp., II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról Az akcióterületeken belül található egyes tömbökre vonatkozó speciális szabályozások: 1. Bel-Budai Városközpont akcióterület (AT1) ●●55/1998.(XII.30.) rendelet Budapest II. ker. Margit körút - Lövőház utca - Fény utca - Kis Rókus utca által határolt terület (III/1. és III/2. tömb) szabályozási tervéről ●●28/2004.(VIII.27.) II. Kerületi Önkormányzati rendelet a Budapest II. kerület Lövőház utca - Ezredes utca - Kis Rókus utca - Fény utca által határolt terület (Ganz park / Millenáris park) Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Kerületi Szabályozási Tervéről ●●3/2005.(III.1.) Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a Budapest II. kerület, Kitaibel Pál utca - Petrezselyem utca - Fényes Elek utca - Margit körút Kis Rókus utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról ●●17/2006.(VII.13.) rendelet a Budapest, II. kerület, Kis Rókus utca - Keleti Károly utca - Kitaibel Pál utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról ●●35/2006.(XI.27.) rendelet a Budapest II. kerület Alvinci út - Tulipán utca - Felvinci út - Marczibányi tér által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról ●●Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2006.(XI.27.) rendelete Budapest II. kerület Keleti Károly utca - Rét utca - Ribáry utca - Bimbó út - Kitaibel Pál utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról 2. Pesthidegkút városi alközpont akcióterület (AT2) ●● 25/2002. (IX.24.) rendelet Budapest II. ker. Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont környéke Kerületi Szabályozási Terve egységes szerkezetben a módosító 32/2002. (X.18.) Önkormányzati rendelettel 3. Pesthidegkút sport- és egészségcentrum akcióterület (AT3) ●● A terület jelenleg nem rendelkezik szabályozási tervvel, annak elkészítése az akcióterületi fejlesztések alapfeltétele. 4. Látó-hegy és környéke akcióterület (AT4) ●● 3/2000 (II.23.) rendelet Budapest II. ker. Őzgida utca - Ali utca - 15430/15) hrsz-ú közterület 15424/6 hrsz-ú erdőterület - Ferenchegyi út - Vend utca - Muraközi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről 5. Pasarét közlekedésszervezés központú megújítása ●●1/2002 (I.29.) rendelet Budapest II. ker. Pasaréti út - Kelemen László utca - Zuhatag sor - Ditró utca által határolt Kerületi Szabályozási Tervéről ●●20/2002 (VI.25.) rendelet Budapest II. ker. Csévi út - Orsó utca - Balogh Ádám utca - Pasaréti út által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről ●●14/2005 (VI.3.) rendelet Budapest II. ker. Pasaréti út - Riadó utca - Hűvösvölgyi út - Hidász utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Mellékletek 183

6. Óbuda-Újlak akcióterület ●●17/2002. (VI.4.) rendelet Budapest II. ker. Zsigmond tér - Darázs utca - Daru utca - Kolozsvári Tamás utca - Ürömi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről ●●19/2002. (VI.4.) rendelet Budapest II. ker. Szépvölgyi út - Bécsi út - Sajka utca - Lajos utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről ●●26/2002. (IX.24.) rendelet Budapest II. ker. Szépvölgyi út - Bécsi út - Felhévizi utca - Ürömi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről ●●21/2003. (VII.10.) rendelet Budapest II. ker. Török utca - Margit körút - Apostol utca - Vérhalom utca 14519/1, 14520 és 14488 hrsz-ú telkek - Frankel Leó utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről ●●15/2005. (VI.3.) rendelet Budapest II. ker. Frankel Leó út - Darázs utca - Mecenzéf utca - Szeréna köz - Szeréna út - Apostol utca - Vérhalom utca - 14514 és 14489 hrsz.ú telkek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról.

184 Mellékletek

A kerület jövőképe. 76 Stratégiai fejezet

Recommend Documents