A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok
Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
• Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtást, a tűz elleni védekezésben részt vevők jogait és kötelezettségeit legmagasabb szinten a Tűzvédelmi törvény szabályozza. • A törvény hatálya kiterjed minden, Magyarország területén tartózkodó magán- és jogi személyre, valamint az ország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre.
Mi az OTSZ? • Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak • Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. • Tűz elleni védekezés (tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.
• Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. • Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely biztosítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak.
• Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. • Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
• Tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés/eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz. • Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.
• Tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó – a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével – anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik.
• Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabályban előírt tűztávolságok választanak el. • Építési termék: minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék.
• Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés.
• Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.
A tűzkár az elemi károk közül a legjelentősebb. Az ellene való védekezést befolyásolja az is, hogy a kereskedelmi egységet a tűzoltóság melyik tűzveszélyességi kategóriába sorolta be.
A 2015 márciusától hatályos OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat) szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg: • (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik – – – – –
a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
• (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik – – – – – – –
a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
• (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik – – –
a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
Néhány anyag, termék osztályba sorolása • „A”: pirotechnikai anyagok, tortagyertya, egyes hígítók, festékek, lakkok és növényvédő-szerek, benzin, aceton, tiszta alkohol, PB-gáz, földgáz • „B”: gabona és lisztporok, szénpor, facsiszolat porok, cukorporok, nem vízbázisú festékek, hígítók, lakkbenzinek, csónaklakk • „C”: fafűrész-áruk, papírok, textiláruk, ecet, egyes olajfestékek, bitumen • „D”: egyes műanyagok, gabonafélék, naftalin, polietilén fólia, enyv, diszperzit, motorolajok, zsírok, étolaj • „E”: kő, fémek, élő növények, víz, nemesgázok, nitrogén, CO2
A tűz jelzése • Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni – a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, – a rendőrségnek vagy – a mentőszolgálatnak, illetve – a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
A tüzet észlelő feladatai • Fontossági sorrendben: –Az emberélet mentése –A tűz bejelentése (hívószám: 105) –Az éghető anyagok eltávolítása a közelből –A tűzoltás megkezdése
A létesítményen belül mindig biztosítani kell a tűzjelzési lehetőséget. A távbeszélő készülékek mellett jól láthatóan fel kell tüntetni a tűzoltóság telefonszámát.
Tűzeset bejelentése • Mindig pontosak legyenek azok az információk, amelyre a tűz oltásához szükség van: – Ki és honnan jelzi a tüzet? – Van-e emberélet veszélyben? – Van-e éghető anyag a közelben? – Van-e tűzoltásra alkalmas berendezés a közelben?
A tűzjelző berendezések főbb típusai
• Tűzérzékelők – akkor jeleznek, ha a hőmérséklet eléri a beállított hőmérsékletet • A hőmérséklet növekedésének sebességét érzékelők – akkor jeleznek, ha a hőmérséklet növekedésének sebessége meghaladja a 3 ⁰C-ot percenként • Füstérzékelők – a fotoelektromos a füstben lévő apró szilárd részecskékről visszaverődő fényt érzékeli • Lángérzékelők – különböző hullámhosszú fényre érzékenyek
• A telepítés műszaki tervdokumentációját, valamint a használatbavételt engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. • A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell készíteni, és azt ki kell függeszteni a tűzjelző központban. • A tűzvédelmi központban, illetve a kezelő/kijelző egység helyiségében állandóan ott kell tartózkodnia egy személynek, akit kioktattak. • A berendezést állandóan működőképes állapotban kell tartani.
• El kell végezni a vonatkozó előírások szerinti tartalmú és gyakoriságú ellenőrzést és karbantartást.
A tűz oltása • A tűzoltásban, a műszaki mentésben mindenki köteles közreműködni. • Azokat a változásokat, amelyek a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, kötelesek a tűzoltóságnak bejelenteni. • A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltás vezető, ő intézkedhet. • Közreműködésre kötelezhet, igénybe veheti a járműveket, felszereléseket.
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai Általános feladatok A gazdálkodóknak gondoskodniuk kell: - A különböző objektumok kivitelezése, elhelyezése, üzemeltetése, fejlesztése során a tűzvédelmi követelmények megtartásáról - A tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak biztosításáról - A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségéről
- A tűzesetek megelőzéséhez szükséges viselkedési és egyéb tűzvédelmi szabályok megtartásáról - A jogszabályi, hatósági tűzvédelmi követelmények megváltozásainak „átültetéséről” a saját tűzvédelmi irataikba - A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérésről, tűzvédelmi iratokba való átvezetéséről - A tűzvédelmi szabályok megismertetéséről és megtartatásáról
Tűzvédelmi oktatás A munkavállalókat munkába állításkor ki kell oktatni: - A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére - A megelőző tűzvédelmi intézkedésekre - A tűzjelzés lehetőségeire és módjára - A tűz esetén szükséges magatartásra, a tűzriadó tervben személyére meghatározott feladatokra - Az elhelyezett tűzoltó felszerelések gyakorlati használatára - A munka befejezésekor szükséges feladatokra - A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire - A gazdálkodó szervezet, illetve a munkahely sajátosságaiból adódó egyéb tűzvédelmi tudnivalókra
• A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók oktatását időszakonként, szükség szerint, de legalább évente egyszer és a munkakörülmények jelentős változásakor kell elvégezni. • Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. • A tűzvédelmi ismeretek megszerzéséig a munkavállaló nem foglalkoztatható. • Egyes munkakörök betöltéséhez a jogszabály tűzvédelmi szakvizsga letételét is előírja.
Tűzvédelmi Szabályzat A tűzvédelmi törvény szerint Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni, ha a gazdálkodó: – 5-nél több munkavállalót foglalkoztat, vagy – 50-nél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtet, vagy – Létesítménye, vagy tevékenysége fokozottan tűzés robbanásveszélyes besorolás alá esik, vagy – Kereskedelmi szálláshelyet működtet
A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: • A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit • A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat • A létesítmény, építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat • A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat
- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását - A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket - A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait - A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni.
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: • A tűzjelzés módját • A tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját
A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: • A tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítása) • A főbb veszélyforrások megnevezését • A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével.
• A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. • A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni. • Jól látható helyen el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását.
A létesítményi tűzoltóság • A gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatokat elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. • Jogszabály kötelezheti a működtetésre. • Vezetőjét a munkáltató nevezi ki. • Főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból áll.
A kereskedelmi egység létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok • A tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani • Ezeket egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém) kell elválasztani • Olyan fűtési rendszer létesíthető, illetve csak olyan tüzelőberendezés használható, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak, és rendeltetésszerű használata során nem okoz tüzet vagy robbanást. (Kezelése képesítéssel)
• Ügyelni kell arra, hogy a szellőztető berendezés bekapcsolásakor, illetve a működése alatt ne keletkezzen gyújtószikra • Csak olyan világítást, járművet, erő- és munkagépet szabad alkalmazni, illetve használni, ami a környezetre nem jelent gyújtási veszélyt. • Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben biztonsági és irányfény világítás létesítése is kötelező. • Villamos berendezést csak úgy szabad létesíteni, hogy rendeltetésszerű használata és szakszerű kezelése esetén veszélytelen legyen. A használat befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezés esetén pedig le kell választani a hálózatról.
• A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. • A villamos berendezéseken tűzvédelmi felülvizsgálatot kell elvégeztetni. A felülvizsgálat befejezésekor írásban kell rögzíteni annak körülményeit és megállapításait, a tapasztalt hiányosságokat, a megszüntetésért felelős személy nevét és a határidőt is.
Az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni.
• A raktár éghető anyagú tetőszerkezet és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. • Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos! • Az üzemi helyiségben és a raktározásnál megfelelő szélességű utat kell biztosítani a tűzoltóság vonulása és működése céljából, ezeket állandóan szabadon kell hagyni. • Az utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. (Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.)
Felvonulási útvonal
80 méternél szélesebb helyiségben: 40 méterenként hosszirányban egyenes vonalban 3 méter széles, 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út
40 méternél szélesebb helyiségben: középen vagy két oldalon hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles 30 méterenként keresztirányban 1,8 m széles
• 40 méternél nem szélesebb helyiségben: • Hosszirányban 2,4 méter széles • 30 méterenként 1,8 m széles keresztirányú út
• 15 méternél nem szélesebb helyiségben: • 1,2 m széles hosszirányú út
• 10 méternél nem szélesebb helyiségben: • 1 m széles hosszirányú út
Éghető anyag zárttéri raktározása
5 méter tárolási magasságig: 1,8 m hosszirányú (nagyobb magasság esetén 3 m) 25 méterenként 1 m széles utat kell biztosítani
A munkavégzés során a munkahelyen: • Csak a szükséges mennyiségű anyagot és eszközt szabad tartani, • A keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani, • Az éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedéllel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni, majd az edényt az erre kijelölt helyen kell tárolni, • Az éghető és az égést tápláló gáz szivárgását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis bekövetkezett kiszivárgásnál a helyiséget ki kell szellőztetni,
• Az éghető folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni, az esetlegesen mégis szétfolyt folyadékot fel kell itatni és ez után az itatóanyagot az erre kijelölt helyen kell tárolni, • Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edényben kell felfogni, illetve gyűjteni, és az edényt szükség szerint, de legalább a műszak végén az erre kijelölt helyen ki kell üríteni, és ott tárolni, • Az tűzveszélyes folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol nem lehet egyidejűleg gyújtóforrás
• Az ROBBANÁSVESZÉLYES és a TŰZVESZÉLYES építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben nem szabad gyújtási veszélyt jelentő eszköz(öke)t, ruhát, lábbelit használni, és öltözőszekrényt elhelyezni, és tilos oda gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni. • Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. • Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
• Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. • Mindenütt, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, tilos a dohányzás. • Égő dohányneműt, gyufát, illetve bármely gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat. • A munka befejezésekor a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból ellenőrizni kell, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, ami tüzet okozhat.
A kereskedelmi egységekben használható tűzoltási módok • A tűzoltás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy megfelelő oltóanyagot és oltási módot alkalmaznak-e. • Az egyes anyagok eltérő hatással vannak a kialakult tűzre, de károsíthatják az üzlet berendezését és az árukészletet, sőt az ott tartózkodó személyek egészségét is. • Fontos, hogy az oltás mindig a tűz jellegének leginkább megfelelő anyaggal és eszközzel történjen, figyelembe véve a közvetlen környezet adottságait is.
Tűzoltó anyagok • A leggyakrabban használt oltóanyagok: – Víz – Habok – Por – Halonok – Szén-dioxid
Oltóanyagok alkalmazhatósága
Vízszerzési hely • Leggyakrabban föld alatti és föld feletti tűzcsap, amely nem lehet a védendő helytől 100 m-nél távolabb. • A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen, és még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.
Fali tűzcsap • Szabványos fali tűzcsapszekrényben kell elhelyezni. • Nem szabad olyan helyen létesíteni, ahol a víz használata életveszélyt, robbanást okozhat, vagy segítheti a tűz terjedését.
A tűzoltás eszközei – kezdődő tüzek esetén • A vödrök, takaróponyvák, ásók, villák, balták, csáklyák, létrák és egyéb tűzoltó felszerelések elsősorban a kezdődő tüzek oltásához használhatók, ezért azokat a tűzveszélyes hely(ek) közvetlen közelében kell elhelyezni és a szabványos jelzőtáblákkal meg kell jelölni.
A tűzoltás eszközei • A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni azokban a kereskedelmi épületekben, amelyeknek szintenkénti alapterülete meghaladja a 2000m²-t, illetve ahol a szintek száma több, mint 3. • Amennyiben a szintenkénti alapterület meghaladja a 8000 m²-t, valamint a középmagas és magas kereskedelmi épületekben beépített oltóberendezés létesítése is kötelező.
http://www.tuzor.hu/szakcikkek/039/039.html
Tűzoltó készülék • Olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. • Ez a belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. • Kezelése egyszerű, 5-6 m távolságról is hatásos oltás biztosítható.
Tűzoltó készülék megnevezése • A benne tárolt oltóanyag alapján: – Vízzel oltó – Habbal oltó – Porral oltó – Szén-dioxiddal oltó – Halonnal oltó A kézi tűzoltó készülékek le vannak plombálva és csak a plomba feltépése útján helyezhetők üzembe. (Épségét évente többször ellenőrzik.)
• A tűzoltó készülékek égő emberek oltására nem használhatók! • Erre a célra a vészzuhany és a tűzoltópokróc szolgál.
Piros szín • A kézi tűzoltó készülékek piros színűek, azonosító jelzésekkel vannak ellátva és használatukat piktogram mutatja.
A tűzoltó készülék főbb jellemzői: • Töltetmennyiség: a tömegben [kg] vagy a térfogatban [liter = dm³] kifejezett oltóanyagmennyiség • Üzemi nyomás: a tartályon belül kialakuló azon legnagyobb nyomás [bar], amely a nyomás alá helyezést követő 30 mp után, 60°C-on mérhető • Működési időtartam: az az időtartam, amely alatt a tűzoltó készülék teljesen nyitott szelephelyzetében az oltóanyag oltóképes mennyiségben áramlik ki • Oltási képesség: a tűzoltó készülék azon jellemzője, amelyik megadja, hogy melyek azok a – szabványban leírt – vizsgálati egységtüzek, amelyeknek az eloltására még alkalmas.
Tűzoltó készülékek csoportosítása • Nagyság szerint – Az oltóanyag névleges mennyisége [kg vagy liter] alapján, például: 6 kg-os
• Jellege szerint: – Hordozható: kézzel kezelhető és kézben hordozható, üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg tömegű – Szállítható: kerekekre vagy kézi kocsira szerelt, üzemképes állapotban 20 kg-nál nagyobb tömegű
• Hajtóanyag szerint – Palackban tárolt hajtóanyaggal működő, tárolótartályba benyomott gázzal működő, vegyi folyamat eredményeként nyert gázzal működő
A hordozható tűzoltó készülék feliratainak tartalmaznia kell:
1. rész • A „TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK” kifejezést • A készülék típusát és a töltet névleges tömegét • A minősítéskor eloltott legnagyobb vizsgálati egységtüzek jelölését például: 55 A)
2. rész • Ábrás és szöveges kezelési útmutatást • Az oltóanyagtöltettel eloltható tüzek tűzosztályainak jelképét
3. rész • Mindazokat a figyelmeztetéseket, amelyek utalnak az esetleges veszélyekre, például: a lehetséges mérgező hatás, vagy a feszültség alatt álló villamos berendezésnél történő alkalmazás lehetősége
4. rész
• Tájékoztatást a használat utáni újra töltésre, és a használható anyagokra • Tájékoztatást az időszakonkénti ellenőrzésre • Az oltóanyag típusát, víztartalmú oltóanyag esetén az adagolás %-os értékét • A hajtóanyag típusát és mennyiségét • A készülék típusjelét, gyártási évét • Az engedélyező, illetve minősítő okirat számát • A működési hőmérséklettartományt, szükség esetén az esetleges fagyásveszélyekre történő figyelmeztetést
5. rész • A készülék gyártójának, illetve forgalmazójának nevét és címét.
A tűzoltó készülékek kiválasztásának főbb szempontja • A lehetséges éghető anyag, a tűz és a tűzoltó készülék, az oltóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai, ezek kölcsönhatásai, a kölcsönhatások lehetséges következményei • A környezet tulajdonságai • A mozgatás és irányíthatóság lehetősége • A gazdaságosság
• A tűzoltó készüléket a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni úgy, hogy jól láthatóak, könnyen és állandóan hozzáférhetők legyenek. • Üzemképes állapotukról az előírás szerint, de legalább féléves időszakonként ellenőrzéssel gondoskodni kell.
A tűzoltó készülékek készenlétben tartása • Az üzemeltető a létesítmény készülékeiről nyilvántartási naplót vezet, feltüntetve az egyes készülékek – típusát, – készenléti helyét, – az ellenőrzés és a javítás időpontját, továbbá – gondoskodik a készülékek javíttatásáról • Ötévenként időszakos vizsgálatot, azaz nyomáspróbát kell végezni a készülékeken, és annak adatait a készülék tartályán maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni. • A fémzárolást el kell végezni. • A tűzoltó készüléket általában a gyártástól számított 20 év után kell selejtezni.
• http://www.youtube.com/watch?v=merVKvj0 aT4 • http://www.youtube.com/watch?v=qlN_1nqK WsQ
Kérdések, feladatok 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Sorolja fel a tűzveszélyességi osztályokat! Milyen feladatai vannak a tüzet észlelő személynek? Mi a különbség a tűzérzékelő és a lángérzékelő között? Milyen tudnivalókat kell ismertetni a tűzvédelmi oktatás keretében? Igaz-e az alábbi állítás? Minden gazdálkodó köteles tűzvédelmi szabályzatot készíteni. Mit tartalmaz a tűzriadó terv? Mi a tűzszakasz, és mi a jelentősége? Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben használt elektromos berendezésekre? Milyen tűzvédelmi előírások vonatkoznak az üzletben levő közlekedési utakra? Sorolja fel a tűzoltó anyagokat! Miért nem szabad a tűzoltó készüléket égő ember oltására használni? Milyen információkat tartalmaz a tűzoltó készülék címkéje? Újratölthetők-e a tűzoltó készülékek? Hogyan kell elhelyezni az üzletben a tűzoltó készülékeket?
Feladat • Az ábrán egy tűzoltó készülék címkéjét lehet látni. Keresd meg a címkén a következő információkat: – a töltet névleges tömege, – típusa (a benne levő oltóanyag alapján), – hajtóanyaga, – kezelési útmutató – az oltóanyaggal eloltható tüzek tűzosztálya!
• Értelmezze a kezelési útmutatót!
