a Képviselő-testület április 14-én tartandó ülésére

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

ELŐTERJESZTÉS

a Képviselő-testület 2016. április 14-én tartandó ülésére

Tárgy: Állami Számvevőszék 2015-ben lefolytatott 2011-2014. éveket érintő „Az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelőségének ellenőrzése - Gödöllő" címmel készített jelentés ismertetése és megállapításokhoz kapcsolódóan összeállított intézkedési terv

Előterjesztő:

Dr. Gémesi György polgármester 1

Tisztelt Képviselő - testület! Az Állami Számvevőszék V-0867-001/2015 iktatószámú levelében értesített arról, hogy „Az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelőségének ellenőrzése- Gödöllő" címmel ellenőrzést folytat le 2011. január 01 - 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzéshez „ellenőrzés alá vont dokumentum jegyzék" szerinti iratanyagot, valamint tanúsítványokat kért be. Az iratanyag tartalmazta: az alapító okiratok, azok módosításait, rendeleteket, határozatokat, polgármesteri, jegyzői utasításokat, testületi, bizottsági határozatokat, gazdasági programot, fejlesztési terveket, szervezeti és működési szabályzatokat, kockázatkezelési szabályzatokat, ügyrendet, gazdálkodással összefüggő szabályzatokat, munkaterveket, elemi költségvetéseket, költségvetési módosításokat, költségvetési beszámolókat, a kapcsolódó főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat, leltárakat, selejtezés teljes dokumentációját, a számviteli nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon, az ingatlanvagyon kataszter és a földhivatal ingatlan nyilvántartás adatainak egyeztetéséről szóló dokumentumokat, vagyonkezelői, üzemeltetési szerződéseket, gazdasági társaságok beszámolóit, alapító okiratait, könyvvizsgálói jelentéseket, adósságrendezés dokumentuniait„„.stb. Közel 1.200 Mbyte iratanyag került elektronikusan feltöltésre, ami nagyon nagy munkát és energiát igényelt a munkatársak részéről. Azt követően mintavételre jelöltek ki könyvelési anyagokat, amit szintén elektronikusan kellett eljuttatni, majd a helyszíni ellenőrzés során eredeti bizonylatként kellett rendelkezésre bocsátani. Közel 30 db tanúsítványt töltöttünk ki, amelyhez összesített adatokat kellett szolgáltatni, meghatározott rendszer szerinti csoportosításban 4 év gazdasági eseményeinek folyamatairól. A helyszíni ellenőrzést 5 fő számvevő végezte 2015. május- szeptember időintervallumban. 2016. év február hónapban megkaptuk az előzetes ellenőrzési megállapításokat, amelyre 15 napon belül észrevételt tehettünk. Az észrevételeinket az Állami Számvevőszék egy esetben részben elfogadta, megállapításaít módosította, a többi esetben észrevételeinket nem fogadta el. Az ellenőrzött időszakban igen jelentős változások történtek a közszférában, így az önkonnányzatoknál is. 2011. évben megjelent az új önkormányzati törvény, amely fokozatosan léptetett hátályba az· önkormányzatok működését, feladatellátását, gazdálkodását jelentősen megváltoztató rendelkezéseket. 2012. évben lépett hatályba az új államháztartási törvény, amely az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozóan szintén sok új szabályt léptetett életbe. 2014. évtől egy teljesen új szemléletű számviteli törvény lépett hatályba, amely - mint erre az Állami Számvevőszék jelentése is utal - gyökeresen megváltoztatta az államháztartási szervek számvitelének könyvelésének szemléletét, addigi rendszerét. Az említett törvényekhez számos olyan végrehajtási rendelkezés kapcsolódott, amelyek tovább részletezték a költségvetési gazdálkodás, a vagyomial való gazdálkodás, a közpénzek kezelésével kapcsolatos feladatokat, pénzügyi mechanizmusokat. Ezek a jogszabályok minden évben többször módosultak, amelyekből adódtak jogértelmezési, jogalkalmazási problémák. Az önkormányzat által ellátott közfeladatokban is jelentős változások történtek, 2011. évben az önkormányzattoktól elkerültek a tűzoltóság fenntartásának föladatai. 2012. évben az iskolák fenntartói feladatai kerültek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, 2013-tól, a járási hivatafok létrehozásával jelentős számú államigazgátási felaclat került átcsoportosításra a polgármesteri hivataltól. Ezen feladatváltozások miatt 2013. évben költséghatékonysági okok miatt megszüntetésre ke1ült az önkormányzati intézmények gazdasági feladatait ellátó Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet. Az óvodák, bölcsődék, könyvtár és múzeum gazdálkodási feladatainak ellátására a képviselő-testület Polgármesteri Hivatalt jelölte ki. A felsorolt változások jelentős mértékben megterhelték a polgármesteri hivatal apparátusát, a gazdálkodási feladatokat ·ellátó költségvetési irodán ebben az időszakban folyamatos létszámhiány volt, a személyi állomány jelentős mértékben cserélődött és vezetőváltás is történt. 2

Fontosnak tartom, hogy ezen objektív körülményekre 1s figyelemmel alkossunk véleményt az Állami Számvevőszék jelentéséről. Az alábbiakban az Állami Számvevőszék által készített jelentés fontosabb megállapításait foglaljuk össze:

Jelentésben foglalt megállapítások címek szerint:

1. A pénzügyi és vagyongazdálkodás szabályozása megfelelt-e az előírásoknak? „A pénzügy; gazdálkodás szabályozása az előírásoknak megfelelt a feltételeit biztosította. " (1.1„ 1. 2 számú megállapítás)

szabályszerű

gazdálkodás

A jogszabályban előírt aktualizált szabályzatokkal az Önkormányzat és intézményei rendelkeztek. A működés részletes szabályait tartalmazó Szervezeti és ·Működési Szabályzattal (SZMSZ), Gazdálkodási Szabályzattal. Iratkezelési Szabályzattal. A számviteli feladatok ellátását szabályzó Számviteli Politikával, Bizonylati renddel, pénzkezelési, önköltségszámítási, leltározási, selejtezési, valamint a kontrolltevékenységet biztosító folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzattal.

l-től hatályos számviteli politika nem tartalmazta, mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából lényegesnek, illetve nem lényegesnek. "

Hiányosságf.ént jelölve: „A 2014. január

Az intézkedési terv szerint javításra kerül a számviteli politika, amelyben meghatározásra kerül, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából lényegesnek, illetve nem lényegesnek. Hiányosságként jelölve:, „2014. évben a Polgármesteri Hivatal nem tett eleget, az Ávr. 8. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak, mivel gazdasági szervezet létrehozásáról nem rendelkezett. "

A hivatkozott törvény 9. § 1) bekezdése ~zabályozza, amit a jelentés nem tartalmazott, hogy mit tekint a jogszabály gazdasági szervezetnek: „A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti e>.:,rységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni. "

Értelmezésüi1k ~zerint · ezen feladatokat ellátó szervezet Gödöllő Város Önkormányzatának Polgárinesteri Hivatala~ ú1int · önálló jogi személy, költségvetési szerv, amely a rendeletben meghatározott feladatokat ellátja. Az Állami Számvevőszék által hivatkozott jogszabály 2014. december 31-ig volt hatályos. · 3

Hiányosságként jelölve:, „A Képviselő-testület 2011. évben, rendeletben nem határozta meg a tulajdonába lévő vagyon ingyenes átruházásának módját és eseteit, valamint - az összeghatár, a jogcím és a döntésre jogosult kivételével - követelésekről történő lemondás módját és eseteit." (1.3. számú megállapítás) Az ÁSZ jelentés tervezetéhez képest, a követelésről lemondás tárgykörében az észrevételeinket nem fogadták el; azonban a saját megállapításukat, annak megfogalmazását pontosították. Ennek megfelelően: a szabályozásunk arra nem te1jed ki, hogy mely esetekben és módon kerülhet sor követelés elengedésére. Az összeghatár és a döntésre jogosultak szabályozottsága az ÁSZ részéről nem vitatott. Követelésekről lemondás: a régi Áht. 108. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az államháztartás

alrendszerében követelésről lemondani a helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehetett. (Rendeletalkotási kötelezettséget a törvény ném írt elő.) Az új Áht. 97. § (2) bekezdése ugyanígy rendelkezik. A régi vagyonrendeletben az esetkör pontosan meg volt határozva, igen sziíken. A jelenleg hatályos vagyonrendelet a polgári jogviszonyból származó követelés esetén engedi meg a követelés elengedést, a részletfizetést és a halasztást. Kérdés, hogy célszerű-e kiemelni ebből a körből nevesített eseteket? A köv~telésről lemondás módját illetően a Képviselő-testület. csak határozattal dönthet. A polgármester tehet nyilatkozatot illetve aláírhat megállapodást, akár testületi döntés · alapján, akár a saját jogkörében eljárva. Összefoglalva: Az esetkör kellően szabályozott volt és jogilag teljesen egyértelmű a régi és az új vagyonrendeletben is. A korábbi vagyonrendelet egy szűk körben engedte meg a követelésről lemondást. A jelenlegi vagyonrendelet szakított ezzel a gyakorlattal és a taxatív felsorolás mellőzésével a polgári jogi jogviszonyokon belül engedte meg a követelésről lemondást, összeghatártól függően, a testület illetve a polgármester számára. Az új szabályozás életszerűbb, mivel azokban ~- ritkán előforduló esetekben, amikor követelés elengedésére kerül sor, az eset összes köri.:lményei alapján, kellőén megindokolva, ugyanakkor nem ügytípushoz rendelve lehet a döntéseket meghoznL . A térítésmentes vagyonátadások körében az ÁSZ nem fogadta el észrevételeinket, azonban a megállapítását pontosította. 2011. évre nézve fenntartotta azt a megállapítást, hogy a térítésmentes vagyonátadások tekintetében szabályozásbeli hiányosság állt fenn. 2012-től (Az új Nvt. hatálybalépésétől) csak törvényben előírt · feltételekkel kerülhet sor ingyenes tulajdonjog átruházásra, tehát ettől kezdve az ÁSZ a rendeletünkkel szemben, ebben a tárgyban, szabályozási hiányosságot nem állapít(hat) meg. Térítésmentes vagyonátftdások szabályozása: a régi Áht. 108. § (2). bekezdésében foglaltak szerint az áilamháztartá~ alrendszeréhez tartozó vagyon tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni· á helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehetett. Ez a törvényi rendelkezés nem írt elő rendeletalkotási kötelezettséget az önkormányzat számára; Gödöllő Város Önkmmányzatánál nem volt gyakorlat az ingyenes vagyonátadás, a korábbi vágyonrendeletben nem voltak részletszabályok az ingyenes átadásról. Az elmúlt évtizedekben iGen·kevés ingyenes ingatlan vagyonátadásra került sor (három alkalommal), egyházak részére, templom építése céllal, minden alkalommal a képviselő-testület döntött, nyilvános ülésen. Az ingyenes átadásról kötött szerződések megfelelő biztosítékokat tartalmaztak arra nézve, hogy a vagyon tulajdonjogát az önkormányzattal szerződő felek akkor szerezzék meg, amikor teljesült az a cél, amelyre tekintettel a vagyont az önkormányzat ingyenes adta. ·

A jelentés 27. oldalán említett iskolai eszközök átadására, a KLIK, illetve iskolai alapítványok részére, költségmegtakarítási szempontok alapján került sor.. Összefoglalva: A szabályozottság hiánya a 2011-es évre került megállapításra. A 2012. évtől az önkormányzatoknak az ingyenes vagyonátadásokra vonatkozó rendeletalkotási jogosultsága nincs.

2. A költségvetési tervezés, az éves költségvetési beszámoló és a pénzgazdálkodás volt-e?

szabályszerű

„Az éves költségvetési beszámoló készítése soránfeltárt kisebb hiányosságok ellenére biztosított . volt az átláthatóság. " „A költségvetés tervezés, az előirányzatok megállaptfása a kiadási előirányzatok módosítása az előírásoknakmegfelelt, támogatva agazdálkodás biztonságát. (2.1.számú megállapítás) JJ

A költségvetési rendeletet tervezeteket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerkezetben és tartalommc:l állították össze, előte1jesztések határidőben megtörténtek. Az előirányzatok átcsoportosítására, módosítására vonatkozó döntéseket az arra jogosultak hozták meg, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az Önkormányzat és az irányítása alá tartózó intézmények előirányzatairól külön-külön előirányzat-nyilvántartásokat vezettek, melynek összhangja a költsé&rvetési rer:deletekkel összhangba voltak. A tervezett létszámot egyik évben seni lépte túl. A létszámváltoiások követték · az ellátott feladatok volumen.él. A polgármester megfelelve az előírtaknak határidőben .tájékoztatta a Képviselő-testületet a gazdálkodás helyzetéről. A Kincstár részére· határidőben benyújtásra kerültek a beszámolók, a megalapozottságot célzó felülvizsgálatot a hivatal mil1den évben elvégezte. Az előírtaknak megfelelő bontásban állították össze a költségvetési beszámolókat, biztosították a pénzforgalmi jelentések és kimutatások összehasonlfthatóságát. A polgármester a zárszámadást és a rendelet tervezetet a jogszabályi előírásnak megfelelő szerkezetben és tartalommal határidőre aKépviselő-testület elé terjesztette.

„ A 2013. évre vonatkozóan költségvetési koncepció nem készült, a Képviselő-testület elé a költségvetés előkészítésével összefüggő feladatokat tartalmazó előterjesztés került. " Megállapította: „ · lvHvel az Önkormányzat költségvetési koncepciójának, tervezésének összeállításfthDz -'' · az ·előterjesztés készítésekor - hitelt érdemlő, megalapozott döntések Magyarorúág2013. évi központi költségvetése e{fogadásának hiányában nem állt rendelkezésre."

Hiányosságként jelölve:„ A kiadások és a bevételek teljesítése során a módosított kiemelt előirányzati kereteket évről, évre alulteljesítették. A bevételi előirányzatok csökkentése a 2012-től hatályos Áht. 30. § (3) bekezdésében foglaltak alapján nem történt meg."

„A költségvetési bevételi előirányzatok - Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. „

s

A tervezett kiadási előirányzatok a takarékos gazdálkodás, illetve a fejlesztési pályázatok előirányzatai felhasználásának időbeli csúszása miatt alulteljesített, ami nem értelmezhető hibaként. A bevétel tervezettől történő elmaradásával kapcsolatosan a költségvetési rendelet nem került módosításra, mivel a mindenkori költségvetési rendelet a költségvetési tartalékot nevesíti a bevétel kiesések, illetve a nem tervezett többlet kiadások fedezetére. Értelmezésünk szerint azzal, hogy a költségvetési rendeletben a gazdasági eseményt nevesítettük a jogszabályi kötelezettségünknek eleget tettünk, de az elkövetkezendő években az Állami Számvevőszék jogszabályi értelmezése szerint fogunk eljárni. A bevételi és kiadási előirányzatok módosításának elmaradása nem okozott gazdálkodási és likviditási problémát. Ezt támasztja alá, hogy az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények a vizsgált időszakban jelentős költségvetési maradvánnyal - 1 milliárd feletti összeggel - zárták az évet. Hiányosságként jelölve: „ 2011-2013. évi költségvetési beszámolók kiegészítő mellékletében a gazdasági társaságok székhelyének, illetve részesedések mennyiségének tulajdoni hányad szerinti bemutatása elmaradt. (2.2. számú megállapításhoz) A Képviselő-testü1eti · beszámolóban a Gödöllő · Város Önkormányzatának részesedéseinek alakulnsái·ól készített beszámoló tábla tartalmazta, részesedésenként a bekerülési értéket az adott évig elszámolt értékvesztést, mérleg szerint részesedés nettó értékét, nem tartalmazta a gazdasági társaságok székhelyét és a tulajdoni hányad szerinti bemutatását. Hiányosságként jelö]ve: „Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentésében a kiegészítő tájékoztató adatok között nem közölték a behajthatatlan és az elengedett követelésként leírt összeget." (2.2. számú megállapításhoz) A beszámoló készítésekor a Kincstári beszámoló garnitúra tájékoztató adatai között nem kerültek közlésre a fent jelzett információk, azonban a számviteli elszámolásunkban a jogszabályi előírások szerint jártunk el a mérleg a valós, leltárral alátámasztott adatokat tartalmazott. A 2015. éYi beszáin.oló sorái1 és az azt követő években kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezen tájékoztató adaték kitöltésre kerüljenek. Hiányosságként jelölve: „ néhány esetben a kulcsszerepet betöltő pénzügyi ellenjegyzés és érvényesítés· kontrollok működése a fejlesztési célú kifizetéseknél nem volt megfelelő. A kötelezettségvállalás dokumentumán nem történt meg,az ellenjegyzés, illetve jogosulatlan nem arra kijelölt személy írta ald. Az érvényesítést nem arra kijelölt személy végezte az utalványozás bizonylatán. "(2.3. számú megállapításhoz) A szabályozásbeli hiányosságok ellenére ellenőrizetlen kifizetések nem tötiéntek. Formai, illetve időbeli csúszások elcfordultak a szabályzat módosítása és a gyakorlati teljesülés között. A költségvetéd irodai létszámban az ellenőrzött időszakban végbemenő jelentős fluktuáció miatt i, a szabályzatok egy része neni í:negfelelő időben, késve került aktualizálásra. A pénzügyi ellenjegyzés hiánya a fejlesztési célú kifizetéseknél, azon esetekben fordulhatott elő amelyeknél a beruházás támogatás „szállítói finanszírozott" volt. A projekt finanszírozó a kötelezettséget (a számla összegét) közvetlenül utalja a szállító részére (pl. KEOP), az Önkormányzatnál pénzmozgás nélkül számviteli bizonylatokon került elszámolásra, úgy nevezett 30-as naplón. Mivel a jelentésben nincsenek jelölve konkrétumok, így mi is csak feltételezni tudjuk az előfordulás eseteit. 6

3. Biztosított volt-e a pénzügyi egyensúly, az adósságot jogszabályi előírásoknak megfelelőe11 került- e sor?

keletkeztető

ügyletek vállalására a

Hiányosságként jelölve: „A rendszeresen felülvizsgált likviditási tervek hozzájárultak a 2012-2013. években a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez. A 2011. és 2014. évi negatív nettó működési jövedelme ellenére a közfeladat ellátás biztosított volt. " (3.1. számú megállapítás) A negatív nettó működési jövedelem azt jelenti, hogy az év (pl. 2011. év) bevételi előirányzata nem ad fedezetet az év (pl. 2011. év) működési kiadásaira. A negatív működési kiadások fedezete az előző év pénzmaradványából (költségvetési maradvány) biztosított, ami jogszabályi előírásnak megfelelő elszámolási mód, nem hiba. Az ÁSZ sem hibaként jelöli, de félreérhetően magyarázza meg. Megjegyezzük, hogy a vizsgált években 1 milliárd forint feletti a pénzmaradványok összege. '

'·

A bevételek

beéda~iésének

·és a kiadások teljesítésének ütemezésére a jogszabályi

előírásoknak

megfelelően likviditási tervet készítettek és felülvizsgálták. A likviditási terv alapján nyomon követhető volt az ütemezett bevételek és kiadások, a rendelkezésre álló pénzkészlet és a leköthető

szabad pénzeszközök összege. Az önként vállat feladatokra a teljesített kiadások nem veszélyeztették a kötelezőfeladatellátást, afeladatokat hitel nélkül, saját forrásból finanszírozták.

Hiányosságként jelölve:: „Az Önkormányzat fizetési kötelezettségeit (szállítók) határidőn belül teljes köriíen nem teljesítette, amely a gazdálkodás biztonságát kockáztatta. " (3,2. számú megállapítás) Valóban a vizsgált időszakban előfordult a szállítói kötelezettségek fizetési határidejének csúszása. Ezek jelentős részben a feladatváltozással összefüggő intézményi átalakulások következtében „átszámlázott, tovább számlázott" számlák esetében fordult elő, illetve a közoktatási intézmények működtetői feladataival összefüggésben keletkezett számlák esetén. Az Önkormányzatunk, mint említettük minden év végén jelentős likvid pénzeszközzel rendelkezett, ami a gazdálkodás biztonságát teljes Iílértékben biztosította. Az ÁSZ megállapítását miszeriht a szállítói számlák késedelmes kifizetése „a gazdálkodás biztonságát kockáztatta" túlzottnak tartjuk. „ Az Önkormányzat nem működtetett megfelelő kockázatkezelési rendszert annak érdekében, hogy a gazdálkodással összeji:iggő, pénzügyi egyensúlyt befolyásoló kockázatokat mérsékelje." (3.3. számú megállapításhoz) A 2007., illetve 2013. évtől hatályos kockázatkezelési szabályzatban rögzítettek szerint a pénzügyi helyzetre vonatkózóai-1 azonosították a bevételi és likviditási kockázatokat, értékelték azok mértékét és meghatátozták á kockázatkezeléssel kapcsolatos általános feladatokat.

Hiányosságként jelölve:: „ Megfelelő kockázatkezelési rendszert mindezek ellenére nem működtetettek, nem mértek fel minden kockázatot a gazdálkodásban és nem határozták meg az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját teljes körűen, a kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedések teljesítésének folyamatos nyomon követési módját." Véleményünk szerint az önkormányzati gazdálkodásra a legnagyobb kockázatot a folyamatosan változó jogszabályi környezet és az ún. feladatfinanszírozási rendszernek az éves állami költségvetési törvényben megjelenő, előre nem látható változásai okozzák. Mint a számvevőszéki jelentés is utalt rú, az örikormányzatnál a gazdálkodási döntéseket szabályozottan az arra jogosultak hozták meg. A gazdálkodási döntéseket jellénizően a képviselő-testület hozta meg, amely megítélésünk szerint· önmagában kockázatmérséklő. 7

Természetesen az ÁSZ megállapításait figyelembe véve a hatályos jogszabályban előírtak alapján elkészítjük, illetve kiegészítjük a FEUVE szabályzatunk mellékletét képező Kockázatkezelési Szabályzatot. 4. A Vagyonnyilvántartás, a költségvetési beszámoló mérlegének leltárral való alátámasztottsága

megfelelt-e a jogszabályokban és belső szabályzatokban előírt követelményekn'ek? A vagyon nyilvántartása, az éves költségvetési beszámolók leltárral való alátámasztottsága megfelelt az előírásoknak. A főkönyvi számlák alábontásával gondoskodtak a törzsvagyon (forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes), illetve az üzleti (forgalomképes) vagyon nyilvántartásáról. A főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatrendszerét kialakították, egyeztetés rendjét és annak dokumentálását rögzítették és végrehajtották és az egyezőséget dokumentálták. Az előírásoknak megfelelően a vagyonállapotról a vagyonkimutatást elkészítették, Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatták, tartalmát rendeletben meghatározták. A vagyonkataszteri és a főkönyvi egyeztetési feladatokat elvégezték, a könyvviteli mérleg, a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatás és az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter egyezőségét biztosították. A mérlegtételek leltárrdl történő alátámasztása teljes körű volt, a leltározást és a selejtezést az előírásoknak mzgfelel!Jen végezték, biztosítva a közfeladat ellátásához rendelkezésre álló vagyon védelmét.

Hiányosságként jelölve:„ a 2014. évi vagyonkimutatás nem megfelelő részletezettséggel tartalmazta az Áhsz. 30. § (2) bekezdésében előírtak eszköz és a forrascsoportonkénti tagolását. Nem tartalmazta továbbá az Áhsz. 30. § (3) bekezdésben előírtakkal szemben a használatba lévő kis értékíf. immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök és az Nvtv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerint kulturális javak állományát." A 2014. január l-jén lépett hatályba a 4/2013. évi ·(I.11.) Komi. rendelet az államháztartás számviteléről, amelynek ide vonatkozó szabályait először a 2014. évi beszámoló készítésekor kellett alkal,ma~ni. Éz a gyakorlatban azt jelentette, hogy az összes gazdasági eseményt az új száÍnviteli . szabályol<..nalc megfelelően újra kellett könyvelni. A gazdasági évben többször is előfordult, hogy az Államkincstár útmutatása alapján - mivel az új számviteli szabályokkal kapcsolatosan számos értelmezési probléma merült fel - a könyveléseket helyesbíteni kellett. A 2014 évi főkönyvi kivonatok tartalmazták a jogszabályban előírtak szerinti vagyonkimutatást, a képviselő-testület elé került beszámolóból azonban ez a részletezettségű adat valóban hiányzott. 5. Szabályszerííek voltak-e a vagyon összetételének és nagyságának változását döntések és azok végrehajtása?

eredményező

Az Önkormányzat a vagyon változásával járó döntéseket az arra jogosultak szabályosan hozták meg, azonban azok végrehajtása során feltárt szabályszerűségi hibák miatt a közvagyon védelme teljes körííen nem volt biztosított. ''. A vagyonkezelésben átadott eszközök könyvviteli rendezése földhivatali nyilvántartása, bejegyzése megtörtént.

szabályszerű

volt, a

vagyonkezelői

jog

Hiányosságként jelölve: ,,Az Önkormányzat az Nvtv.-ben foglalt közép- és hosszú távú vagyongazdálkodásí tervet nem készített. Az üzemeltetési szerződések közül az Info tv. előírásai ellenére nem tett közzé. A beruházási és felújítási, valamint 2013-2014. évi bérleti szerződéseknél az Önkormányzat érdekeit védő gal'anciális elemeket több szerződésben nem rögzítették." (5.1. megállapítás) 8

A vagyongazdálkodási tervek hiányával kapcsolatos észrevételeinket az ÁSZ nem fogadta el, azonban megállapítását n jelentés tervezethez képest pontosította. A pontosítás annyiban áll, hogy tényszerűen keriil rögzítésre, hogy az önkormányzat az Nvt. 9.§ (1) bekezdésében előírt közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervvel nem rendelkezik.

Közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv: a 2011. évi CXCVI. tv. 9.§ (1) bekezdése kötelezően írja elő a terv elkészítését. A törvény határidőt nem ad a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítésére. Korábbi törvényességi észrevétel kapcsán úgy nyilatkoztunk, hogy az ITS elkészítése után látjuk aktualitását a vagyongazdálkodási tervek elkészítésének. Gödöllő Város Önkormányzata a múlt évben fogadta el az Integrált Településfejlesztési Stratégiát. 2016. évben az ITS alapján a közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elkészíthető. Hiányoss~ként jelölve;.

,,A fejlesztési döntések és azok végrehajtásának szabályszerűsége részben

megfelelő·.· volt. A beruházási és felújítási szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő

garanciális elemeket több szerződésben nem rögzítették, a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségét nem telJesíiétték teljes körűen, ezáltal nem biztosították a vagyonnal való felelős gazdálkodást, a nyilvánosságot és az átláthatóságot." (5.2. megállapítás)

A beruházási és felújítási, valamint a bérbeadási szerződésekben a garanciális elemek nem teljes körű rögzítése tárgykörben az észrevételeinket nem fogadták el. Továbbra sem látok konkrétumokat a megállapítások mögött, mely szerződésekből milyen garanciális elemek hiányoztak? Az bizonyos, hogy a beruházási, felújítási és bérleti szerződések esetében nem kezelhetjük egy kalap alatt a teljesítések biztosítékait. Egészen más természetű biztosítékok alkalmazhatóak a beruházások, mint a bérletek esetében, arról már nem is beszélve, hogy a közbeszerzési szerződésekben a Kbt. által megengedett mértékű biztosítékokat lehet kikötni, attól szigorúbb feltételek nem alka.lmazhatók. A bérletek, esetében a Lakástörvény és a tv. alapján alkotott helyi rendelet keretei között állítható össze a szerződések szövege. Mivel nálunk pld. a kauciót nem vezettük . be, a . bérleti szerződés nem teljesítése esetére ezt a szerződést . biztosító melléld~ötelezettséget nem köthetjük ki. A beruházási és felújíh~si, valamint a bérbeadási szerződésekben a garanciális elemek nem teljes körű rögzítése tárgykörben át fogjuk tekinteni, hogy az egyes szerződés típusokban az eddig alkalmazott garanciákon túlmilyen további biztosítékok köthetők ki. A közérdekű adatok közzétételéről külön szabályzat rendelkezik, valóban előfordult, hogy megadott határidőkre a közzét~teli kötelezettségnek késve vagy hiányosan tettünk eleget. Ugyanakkor az önkormányzat honlapján a képviselő-testület által tárgyalt minden előterjesztés és az ülésekről készült jegyzőkönyvek is közzétételre kerültek, a gazdálkodás nyilvános és átlátható. Az előforduló hiányosságból levoilt következtetést eltúlzottnak tartjuk.

6. Felelősen gazdálkodott-e az önkormányzat a tartós részesedéseivel, élt-e tulajdonosi jogaival, teljesítette-e tulajdonosi kötelezettsé.geit? „Az Önkormányzat a kizárólagosan tulajdonába lévő gazdasági társaságok esetében felelősen, a kisebb~égi tulajdonba lévő (28 %-alatti részesedést jelentő). gazdasági társaságok esetében korlátozott lehetőségeinek inegfelelően gazdálkodott a tartós részesedéseivel, érvényesítve a vagyonnal valófelclős gazdálkodást." ·

9

„ Az önkormányzati gazdasági társaságok tulajdonosi felügyelete az előírásoknak biztosítva a vagyongazdálkodás szabályszerííségét a vagyon védelme szempontjából.

megfelelő

volt,

7. Az önkormányzat az erőforrásokkal való szabályszerű gazdálkodáshoz szükséges követelményeket kialakította-e, betartásukat számon kérte-e, ellenőrizte-e? „Az önkormányzat az erőforrásokkal való szabályszerű gazdálkodáshoz szükséges követelményeket számon kérhető módon nem alakította ki, így a felelős gazdálkodást nem támogatta. " Hiányosságként jelölve: „Az Önkormányzat a Nvtv.-ben előírt közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet nem készített. Határozattal jóváhagyott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban a szolgáltatások biztosítására átemtervet rögzíte,ttek, meghatározták a fejlesztési feladatokat, azonban annak tartalrnát kétévente nem vizsgálták felül, nem aktualizálták. Jogszabályi előírásoknak megfelel{íen kidolgozta 2009-2014. évekre vonatkozóan a település adottságaival, sajátosságaival és gaz.dasági lehetőségeivel összhangban a környezetvédelmi programját, azonban annak elfogadásáról,jówíhagyásáról a Képviselő-testület határozatot nem hozott. Az Állami Számvevőszék által a jelentésben leírt a fentebb ismertetett megállapítások, véleményünk szerint nem alapozzák meg azt a következtetést, hogy az önkormányzat a felelős gazdálkodást nem támogatta. Mivel a jelentés második felében a jelzett cím alatt leírja, hogy „az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden esetben elkészítette, és a költségvetéssel et,ryidejűleg · bemutatta a Képviselő-testületnek az előirányzat-felhasználási ütemtervét. A jegyző egy fő funkcionálisan független belső ellenőr foglakoztatásával gondoskodott a belső ellenőrzés müködéséről. A· vagyon megóvását és gyarapítását, illetve az elszámolások megfelelőségét és a beszámolók valódiságát ellenőriztette. A Pénzügyi Bizottság az előírásoknak megfelelően véleményezte á költségvetési javaslatokat és a végrehajtásukról szóló éves beszámoló tervezeteket, a beszámolók elfogadásával figyelemmel kísérte a költségvetési bevételek és a vagyonváltozás alakulását. " Az erőforrásokkal való gazdálkodás alapkövetelményeit a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletekben meghatározta, továbbá számos olyan egyedi döntést hozott, amely a takarékos gazdálkodás megvalósítását célozta (pl.: egységes energia beszerzések, Létesítménygazdálkodási Szabályzat, létszámgazdálkodás). A féléves, háromnegyed éves, és az éves beszámolók keretében, ha nem is teljes körüen, de a gazdálkodással kapcsolatos előírások teljesítése ellenőrzésre került, illetve a számon kérhetőség biztosított volt.

8. · Az önkori.nányzat az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz követelményeket kialakította-:e, betartásukat számon kérte-~, ellenőrizte~e?

szükséges

A Száinvevőszék megallapította: „ Az Önkormányzat nem határozott meg az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket az Áht. 9. § (1) bekezdés f) pontja ellenére."

„ 9. § (1) Ha törvéhy eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: f) a költségvetési siei'v által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése. "

10

Véleményünk szerint és az Ász jelentésben foglaltak szerint is az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények kialakításra, számonkérésre és ellenőrzésre kerültek, ha nem is teljes körűen és a megállapításhoz fűzött Számvevőszéki indokolás szerinti részletezettséggel: „Az Önkormányzat jogszabályban előírt szabályzatokkal rendelkezett. A költségvetési tervezés, az előirányzatok megállapítása, a kiadási előirányzatok módosítása az előírásoknak megfelelt, támogatva a gazdálkodás biztonságát. A közfeladat ellátás teljesítése biztosított volt. A bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések, valamint a likviditási tervek előírásoknak megfelelő felülvizsgálata támogatta a pénzügyi gazdálkodást az egyensúly fenntartásában. A létszám változások összességében követték az ellátott feladatok volumenében, valamint a feladatellátás szervezeti formáiban jelentkező változásokat..... stb. " Egyetértünk azzal, hogy meg kell vizsgálni az egyes feladatellátásokhoz kapcsolódóan milyen indikátorokat lehet meghatározni. 9. Az önkormányzat intézkedett-e az integritás szemlélet érvényesítése érdekében? Hiányosságként ,ii~lölve: „Az Önkormányzat az integritási szemlélet érvényesítése érdekében nem intézkedett, ezáltal a korrupciós kockázatok kezelése nem volt megfelelő. " Egyetértünk azzal, hogy az integritási szemlélet fejlesztendő az önkormányzatnál és szerveinél. Ugyanakkor egyes Számvevőszéki megállapításokat vitathatónak tartunk. A polgármesteri hivatal SZMSZ-e, illetve több rriás belső szabályzata is tartalmaz mind a vagyonvédelemmel, mind az etikai elvárásokka 1, mind a humán erőforrás gazdálkodással szabályokat. A szabályzatok a kívánatos, sőt elvárt dolgozói magatartásokat előírják. A polgármesteri hivatal viszonylag kis létszámú átlátható szervezet a nyilvánosság előtt dolgozik, ezért a korrupció veszélye nem minősíthető jelentősnek. Az ÁSZ javaslatait a szabályzatok felülvizsgálata során figyelembe fogjuk venni és az eddigiekhez képest részletesebb követelményeket és eljárás rendet is tartalmazó szabályokat fogunk alkotni. Összegezve az ismertetett Állami Számvevőszéki jelentés megállapításait, az abban megfogalmazott szabályozási hiányosságokat, úgy ítélem meg, ebben a folyamatosan változó időszakban a jogszabályi előírásoknak megfelelően végeztük feladatainkat. A közvagyonnal felelősen gazdálkodtunk, a költségvetés tervezése, előirányzat felhasználás, a költségvetési beszámolók szabályszerűek voltak, a mérleg jelentések leltárral alátámasztottak és egyezőséget mutattak. Az Önkormányzat vagyona a vizsgált időszakban a végrehajtott beruházások és felújítások eredményeként 2.072,5 millió Ft-tal növekedett, amelyből 56,9 % saját forrásból, 42,l % európai lmiós támogatásból, 1 % egyéb központi támogatásból valósult meg. Kérem· a Képviselő-testületet, hogy „Az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelőségének ellenőrzése - Gödöllő" címmel készített Állami Számvevőszéki jelentés ismertetését és megállapításokhoz kapcsolódóan összeállított intézkedési tervet fogadja el. Gödöllő

2016. április „„„„"'

11

HATÁROZATI JAVASLAT

1. A Képviselő-testület az Állami Számvevőszéknek „Az önkormányzatok pénzügyi es vagyongazdálkodása megfelelőségének ellenőrzése - Gödöllő" címmel készített jelentésben foglaltakat tudomásul veszi és a Képviselő-testületi előterjesztésben foglaltakat elfogadja.

2. A Képviselő-testület az ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolása érdekében „Az önkonnányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelőségének ellenőrzése Gödöllő" címmel készített, Állami Számvevőszéki jelentésben foglalt megállapításaihoz kapcsolódóan összeállított, Intézkedési tervet jóváhagyja.

Határidő: Felelős:

Intézkedési terv· szerint Dr: Gémesi György polgármester Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző

12

INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék „az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása - Gödöllő" címmel készített V-0867-138/2016 sz. jelentésben foglalt megállapításainak végrehajtására

megfelelőségének ellenőrzése

A polgármester részére tett Állami Számvevőszéki javaslatok:

1. Az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás érdekében intézkedjen: a) a Polgármesteri Hivatal jogszabályi Szabályzatának jóváhagyásáról;

előírásoknak megfelelő

tartalmú Szervezeti és

Működési

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások és az ÁSZ jelentésben foglalt észrevételek, megállapítások figyelembe vételével el kell készíteni a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Miíködési Szabályzatának módosítását. Határidő: Felelős:

Jóváhagyásra 2016. május 15. Dr. Gémesi György polgármester

b) a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok meghatározása érdekében a jogszabályi rendelettervezetet elfogadásáról szóló előterjesztést Képviselő- testületi ülés napirendjére vételének kezdeményezéséről;


A Képviselő-testület 2016. 1. félévi munkatervében a 2016. április 14-én tartandó ülés napirendjei között szerepel a Javaslat a Gödöllő város nemzeti vagyonáról szóló 8/2012. (III.8.) sz. önkormányzati rendelet módosítására. A rendelet felülvizsgálata keretében kiegészítésre kerül a követelésekről lemondásra vonatkozó helyi szabályozás, a képviselő-testületre vonatkozó 4.§ (2) bekezdésében és a polgá1mesterre vonatkozó 4.§ (3) bekezdésénekj) pontjában. Határidő:

Felelős:

2016. április 14. Dr. Gémesi György polgármester

e) az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve elfogadásáról szóló előterjesztés KépviseM-testületi ülés napirendjére vételének kezdeményezéséről. 2016. II. félévben, legkésőbb a Képviselő-testület 2016. novemberi ülésére elő kell készíteni a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, összhangban a 2015. évben elfogadott ITS-ben rögzített városfejlesztési célkitűzésekkel. Határidő: Felelős:

2016. novemberi testületi ülés Dr. Gémesi György polgármester

1

2. A vagyongazdálkodás szabályszerűségének biztosítása érdekében intézkedjen az önkormányzati vagyont érintő döntések során a belső szabályzatban foglaltak betartásáról.

Felül kell vizsgálni a Gazdálkodási Szabályzat 1. sz. mellékletében a szerződések garanciális elemeir~ vonatkozó általános előírásokat, és az önkormányzatnál előforduló szerződéstípusokra vonatkozóan külön-külön kell a szabályozást megalkotni, az egyes szerződés típusokra irányadó jogszabályi rendelkezések keretei között. Határidő:2016.

május 30.

Felelős: Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző

Dr. Kálmán Magdolna Városüzemeltető és Vagyonkezelő Iroda vezetője 3. Intézkedjen az Állami Számvevőszék ellenőrzése során feltárt hiányosságok és/vagy szabálytalanságok tekintetében a munkajogi felelősség tisztázására irányuló eljárás megindításáról, és ennek eredménye ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

,1

••

- 2014. évi Számviteli Politika nem tartalmazta, hogy az értékelés szempontjából mit tekintenek lényegesnek, illetve nem lényegesnek, - önkormányzati rendeletben nem szabályozták a követelésekről való lemondás módját és eseteit, - 2011-2013. évi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében a gazdasági társaságok székhelyének, illetve a részesedések mennyiségének tulajdoni hányadok szerinti bemutatása elmaradt, - tájékoztató adatok között nem közölték 2011. évben a behajthatatlan követeléseként leírt összeget,2012-2014. évben az elengedett, illetve a behajthatatlan követelések leírt összegét, - SZMSZ-ben nem határoztak meg külön gazdasági szervezetet, a gazdasági szervezeti feladatokat a Polgármesteh' Hivatal látta el, - több esetben a pénzügyi ellenjegyzés nem történt meg a kötelezettségvállalás dokumentumán, illetve egyedi hiba volt, hogy az ellenjegyzést, érvényesítést kijelölés nélkül jogosulatlanul gyakorolták, - nem mértek fel minden kockázatot a gazdálkodásban, nem megfelelő kockázatkezelési rendszert alkalmaztak, - a 2014. évi vagyonkimutatás nem megfelelő részletezettséggel és tagolásban tartalmazta az eszközöket és a forrásokat, - Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet nem készitett, - üzemeltetési szerződések közül kettő esetében átadáskor az üzemeltetésre átadott eszközök között nem szerepelt, azt az ingatlanok között mutatták ki, 2014-től a nyilvántartás megfelelő, - a vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásának rendjét önkormányzati rendeletben nem szabályozták, - az Önkorinányzat' a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségét hiányosan teljesítette, - analitikus nyilvántartások ~·zerint behajthatatlan követelések, főkönyvi számlákon való átvezetése nem történt meg, aminek hiányossága a mérlegben szereplő követelés állomány helyességét nem befolyásolta.

Megvizsgáltam a fentiekben felsorolt hiányosságokat és az alábbi indokok alapján munkajogi felelősségre vonást nem tartok indokoltnak:

2

Az Állami Számvevőszék az önkormányzat 2011-2014. év pénzügyi és vagyongazdálkodási megfelelőségét ellenőrizte.

Az ellenőrzött időszakban igen jelentős változások történtek a közszférában, így az önkormányzatnál is. Ezen időintervallumban történt sorozatos törvényi és végrehajtási rendelkezések változása, folyamatos módosítása, azok nyomon követése, gyakorlati alkalmazása, nem ritkán az egymásnak ellentmondó jogértelmezések is eredményezték az Állami Számvevőszék által feltárt kisebb hiányosságokat. A pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás területén az érintett köztisztviselői állománynak felróható vétkes magatartást, amely indokolná.a fegyelmi felelősségre vonást nem látok megállapíthatónak. A jegyző részére tett Állami Számvevőszéki javaslatok:

1. Az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás érdekében intézkedjen: a) a Polgármesteri Hivatal jogszabályi szabályzata elkészítéséről;


tartalmú szervezeti és

működési

A hatályos jogszabályoknak és az ÁSZ észrevételeinek figyelembe vételével teljes körűen felül kell vizsgálni a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. Határidő:

2016. április 30. Felelős: Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői b) a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú számviteli politika kiadásáról; A számviteli politika észrevételeknek megfelelő átdolgozását jóváhagyásra elő kell készíteni. Határidő: Felelős:

2016. április 30. Szilárdi Lászlóné Költségvetési Iroda vezetője

e) a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok meghatározása érdekében a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelettervezetet elfogadásáról szóló előterjesztést Képviselő- testületi ülés napirendjére vételének kezdeményezéséről; A Képviselő-testület 2016. 1. félévi munkatervében a 2016. április 14-én tartandó ülés napirendjei között szerepel a Javaslat a Gödöllő város nemzeti vagyonáról szóló 8/2012. (III.8.) sz. önkormányzati rendelet módosítására. A rendelet felülvizsgálata keretében kiegészítésre kerül a követelésekről lemondásra vonatkozó helyi szabályozás, a képviselő-testületre vonatkozó 4. § (2) bekezdésében és a polgármesterre vonatkozó 4.§ (3) bekezdésénekj) pontjában. A jegyző ellenőrzi, hogy a követelésről lemondás esetkörének kiegészített szöveg változata és a követelésről lemondás módjának részletes szabályai a rendelettervezetben szerepeljenek. Határidő:

Felelős:

2016. április 6. A rendelettervezet elkészítéséért: Dr Kálmán Magdolna Városüzemeltető és Vagyonkezelő Iroda vezetője Ellenőrzésért: Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző 3

d) az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elkészítéséről és beterjesztésének kezdeményezéséről. 2016. II. félévben, legkésőbb a Képviselő-testület 2016. novemberi ülésére elő kell készíteni a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, összhangban a 2015. évben elfogadott ITS-ben rögzített városfejlesztési célkitűzésekkel. A jegyző a hivatal érintett munkatársainak a tervek előkészítésére vonatkozó feladatot kiadja és számon kéri annak végrehajtását. Határidő:

A tervezet összeállítására: 2016. szeptember 30.


2. A pénzügyi gazdálkodás szabályszeríísége és a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében intézkedjen: a) az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének, valamint a kiegészítő tájékoztató adatokat tartalmazó pénzforgalmi jelentés jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal történő elkészítéséről;

A jogszabályi készíteni.

előírásoknak

és az észrevételeknek

megfelelő

költségvetési beszámolót kell

Határidő: Első Felelős:

alkalommal 2016. március 30. Az ezt követő években a jogszabályban meghatározott határidő. Szilárdi Lászlóné Költségvetési Iroda vezetője

b) a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő pénzügyi ellenjegyzés és érvényesítés jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetéséről;

Az utasítás kiadása a belső szervezeti egységek vezetői felé megtörtént, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az Ávr. 55. § (1) és az 58. § (4) bekezdés előírásainak betartására: - minden esetben a kötelezettségvállalás dokumentumain szerepeljen a pénzügyi ellenjegyző aláírása és azt a belső szabályzat szerint kijelölt személy végezze, - az érvényesítésre kijelölt munkatárs minden esetben, aláírásával dokumentálja az érvényesítés meglétét és azt a belső szabályzat szerint kijelölt személy végezze. Határidő:

azonnal szervezeti egységek vezetői

Felelős: Belső

c) a pénziigyi egyensúlyt befolyásoló kockázatok kezelésére alkalmas kockázatkezelési rendszer működtetéséről;

Felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes FEUVE szabályzatot és a mellékletét képező Kockázatkezelési Szabályzatot és ki kell egészíteni, illetve módosítani az ÁSZ észrevételei és a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően. Határidő:

Felelős:

2016. április 30. Szilárdi Lászlóné Költségvetési Iroda vezetője 4

3. A vagyongazdálkodás szabályszerűségének biztosítása érdekében intézkedjen: a) a jogszabályi előírásoknak megfelelő vagyonkimutatás elkészítéséről;

Intézkedés történt, hogy a 2015. évi költségvetési beszámoló részletesen tartalmazza a jogszabályban előírt eszköz és forrás csoportonkénti tagolását és a kulturális javak állományát. A Költségvetési Iroda vezetője a következő években köteles a költségvetési beszámolót a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően teljes körűen elkészíteni. Határidő: Felelős:

azonnal Szilárdi Lászlóné Költségvetési Iroda vezetője

b) a behajthatatlan követelések nyilvántartásokban való jogszabályi kimutatása érdekében;


Intézkedés történt a Költségvetési Iroda felé az ÁSZ jelentés 5.4. sz. megállapítás 3. bekezdés alapján a főkönyvi számlákon való átvezetés jogszabályi előírásainak betartására. Határidő: Felelős:

azonnal Szilárdi Lászlóné Költségvetési Iroda vezetője Vozárné Tatár Anikó főkönyvelő

e) a közérdekíi adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő közzétételéről; A közérdekű adatok közzétételi szabályzatát felül kell vizsgálni és abban nevesítve meg kell jelölni azokat a köztisztviselőket, akik feladatkörükben felelősek a közérdekű adatok közzétételéért. Határidő:

2016. április 30.


4. Intézkedjen az Állami Számvevőszék ellenőrzése során feltárt hiányosságok és/vagy szabálytalanságok tekintetében a munkajogi felelősség tisztázására irányuló eljárás megindításáról, és annak eredménye ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

- 2011-2013. évi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében a gazdasági társaságok székhelyének,, illetve a részesedések mennyiségének tulajdoni hányadok szerinti bemutatása elmaradt, - több esetben a pénzügyi ellenjegyzés nem történt meg a kötelezettségvállalás dokumentumán, illetve egyedi hiba volt, hogy az ellenjegyzést, érvényesítést kijelölés nélkül jogosulatlanul gyakorolták, - a 2014. évi vagyonkimutatás nem megfelelő részletezettséggel és tagolásban tartalrnazta az eszközöket és a forrásokat, - az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségét hiányosan teljesítette, - analitikus nyilvántartások szerint behajthatatlan követelések, főkönyvi számlákon való átvezetése nem történt meg, aminek hiányossága a mérlegben szereplő követelés állomány helyességét nem befolyásolta.

s

Megvizsgáltam a fentiekben felsorolt hiányosságokat és az alábbi indokok alapján munkajogi felelősségre vonást nem tartok indokoltnak. Az Állami Számvevőszék az Önkormányzat 2011-2014. év pénzügyi és vagyongazdálkodási megfelelőségét ellenőrizte.

Az ellenőrzött időszakban igen jelentős változások történtek a közszférában, így az önkormányzatnál is. Ezen időintervallumban történt sorozatos törvényi és végrehajtási rendelkezések változása, folyamatos módosítása, azok nyomon követése, gyakorlati alkalmazása, nem ritkán az egymásnak ellentmondó jogértelmezések is eredményezték az Állami Számvevőszék által feltárt kisebb hiányosságokat. A vizsgálattal érintett köztisztviselők közül többen már nem dolgoznak a Polgármesteri Hivatalban, a pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás területén az érintett köztisztviselői állománynak felróható vétkes magatartást, amely indokolná a fegyelmi felelősségre vonást nem látok megállapíthatónak.

Gödöllő,

2016. április 4.

L{

Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző

6

a Képviselő-testület április 14-én tartandó ülésére

Recommend Documents