A Kende nemzetség (Vázlat)

Takács Péter A Kende nemzetség (Vázlat)

A z A l m o s t és ivadékait h ű s é g ü k r ő l p o g á n y - a vérségi t á r s a d a l o m s z e r v e z ő d é s i keretek között élő n é p e k s z á m á r a megszeghetetlen - e s k ü v e l biztosító, „ előkelő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos... hét fejedelmi személy",1 a hét honfoglaló törzsfő között ott volt „Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölese-nemzetség" s z á r m a z o t t , s akiknek az ivadékai - a S z e n t e - M á g ó c s n e m z e t s é g l e s z á r m a z o t t a i k é n t - a k é t e l e m ű névadási s z o k á s m e g h o n o s o d á s á t k ö v e t ő e n K ö l ­ csey és Kende c s a l á d n e v e k e n vonultak be a magyar t ö r t é n e l e m b e . A reformkorig i n k á b b csak Szatmár, Bihar, Ung, A b a ú j , G ö m ö r és M á r a m a r o s v á r m e g y é k b e n ismert famíliák honfogla­ lásig v i s s z a v e z e t h e t ő eredetéről a magyar himnusz írója - Szemere Pálhoz címzett önéletraj­ zi l e v e l é b e n - így vallott: „A Kölcsey nemzetség már emberemlékezetétől fogva Szatmár me­ 2

3

gyében törzsökösnek tartatott. A nemzetség levéltárában vágynak levelek fel a 13-ik [!] száza­ dig. A nemzetség s a megyeiek elejétől fogva úgy hitték, hogy eredetünket Ázsiából vesszük, s javainkat ex prima occupatione et divisione regni bírjuk."^ N é m i fantáziával és az írott forrá­ sok tartalmát a h a g y o m á n y o k k a l ötvöző, az ázsiai p u s z t á k i g v i s s z a k a l a n d o z ó őskeresés K ö l ­ csey F e r e n c n é l versbe is kívánkozott: „Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fám­

nak, / Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé; /Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem / Honi szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség / ...Kölcsey nemzetség, Ete hü maradéka, kit egykor / Don hullámai körül, a Hét magyar egyike, hős Ond, / Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn. / Vígan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett, / S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr... " M é g ebben, a részleteiben idézett T ö r e d é k ­ 5

ben sem feledkezett meg a k ö l t ő a Kölcsey é s Kende n e m z e t s é g k ö z ö s temetkezési helyéről, a C é g é n y b e n alapított m o n o s t o r r ó l - mely településnek a n e v é t a n e m z e t s é g e k e t e g y m á s t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t ő p r e d i k á t u m k é n t viselte az egyik K e n d e - á g , a m í g a m á s o d i k világháborút követő proletárdiktatúra hatalmasai el nem tiltották őket ettől a szokástól. 6

A z O n d fia Ététől - K a r á c s o n y i szerint Szentétől és M á g ó c s t ó l - származtatott n e m z e t s é g 1344-ben m é g egynek vallotta m a g á t . A n e m z e t s é g i h a g y o m á n y és egy királyi privilégiumle­ vél t a n ú s á g a szerint ekkor k a p t á k volna Nagy Lajos királytól C é g é n y h e l y s é g e t , ahol monos­ tort alapítottak, ami a n e m z e t s é g közös t e m e t k e z é s i helye lett, s a megannyi birtokosztálykor megmaradt k ö z ö s n e m z e t s é g i birtoknak. C é g é n y ugyan k ö z b i r t o k maradt, de a gyors ü t e m b e n n é p e s e d ő ősi n e m z e t s é g rövid időn belül k é t ágra - K ö l c s e y és Kende - szakadt. A fiágon 7

1

2

3

4

5

6

7

ANONYMUS, 1975. 82-83. Uo. 84. Dr. Karácsonyi János ellene mond az Ond fia, Ete nemzetségi-leszármazási, ezzel együtt az első- vagy ősfoglalású birtokjogi hagyománynak. О a király által vitézi tetteikért birtokkal megadományozott Szenté és M ágócs személyektől - a Szentemágócs nemzetség alapítóitól - eredezteti a Kölcsey és a két Kende nemzetséget. KARÁ­ CSONYI, 1900. 971., 978-980. Lásd még: KÖLCSEY D., 1938.; CSORBA - NYAKAS, 1993. 8-11. Uo. 971-980. „Elsőfoglalás és királyi osztás szerint... " KÖLCSEY F., 1960. Levelek, 504-516. KÖLCSEY F., 1960. Költemények, 156. BOROVSZKY, SZATMÁR, 57., 300.; KÖLCSEY D., 1938. NAGY, 1857-1865. 6. köt. „hibákkal tömötten" 184—191., illetve „meghamisítva és alaptalanul a Rendiekkel öszszekötve " 543-546., végül a hibákat korrigálva: Pótlék-kötet 306-309., 6. köt. 187.

gyorsabb ü t e m b e n s z a p o r o d ó Kende n e m z e t s é g 1515-ben újra elágazott. A r o k o n s á g egyik k ö ­ re a kölesei, a m á s i k pedig a cégényi p r a e d i k á t u m m a l különböztette meg m a g á t j e l e z v e , hogy u t ó d o k b a n m e g s z a p o r o d v á n , két ágra szakadtak, és t e r m é s z e t e s e n m e g o s z t o t t á k e g y m á s k ö ­ zött az ősi birtokokat i s . 8

A K ö l c s e y és Kende n e m z e t s é g k ö z é p k o r i és későbbi története is sok h o m á l y o s részletet rej­ teget m é g . A n e m z e t s é g i h a g y o m á n y és a történeti források is bizonyítják azonban, hogy az 1300-as évek elején D é n e s és fiai - J á n o s , Jakab, A n d r á s , M i h á l y és I I . M i k l ó s - s z o m o r ú k i ­ m e n e t e l ű kalandba bocsátkoztak, mert a király s z e m é l y é i g feljutó perbe keveredtek, és K á r o l y R ó b e r t elkoboztatta minden birtokukat, h á z u k a t , kúriájukat és egyéb javaikat. A ma m é g tör­ ténetileg k i nem bogozott birtokkonfiskálás oka alighanem a Károly R ó b e r t h a t a l m á t el nem i s m e r ő kiskirályok, oligarchák v a l a m e l y i k é h e z történő e l s z e g ő d é s b e n k e r e s e n d ő . 9

A bujdosásban, zászlós urak szolgálatában, hadakkal való kószálásban telt é v e k harcos lo­ v a g o k k á edzhették D é n e s fiait, mert Nagy Lajos 1344-ben - ősi birtokaik visszaszármaztatá­ sa mellett - nemcsak megbocsátott az öt fiúnak, hanem az időközben kincstárra szállt C é g é n y t is nekik a d o m á n y o z t a . N e m sokáig élvezték azonban az ősi javakat és az új a d o m á n y b i r t o k o t , mert az öt fiú ö n k é n y e s birtokfoglaló c i v a k o d á s b a keveredett, s e k ö z b e n 1352-ben megölték Domahidy Miklós fiát, Miklóst, aminek s z o m o r ú k ö v e t k e z m é n y e lett az ismételt k e g y v e s z t é s . V é r d í j k é n t pedig át kellett adni a Domahidyaknak Ököritót, Tyukodot és M a c s á t . 1 0

A k é s ő b b két, majd h á r o m ágra szakadt K ö l c s e y - K e n d e n e m z e t s é g r e azonban a vérdíjba át­ engedett Ököritó, Tyúkod, Macsa és a királyi kegy elvesztésénél is k e s e r ű b b lélektani követ­ k e z m é n y e k k e l j á r t Domahidy M i k l ó s elmaradt ö z v e g y é n e k a gyilkosokat m e g b é l y e g z ő átka. Sötét g y á s z á b a n és vigasztalhatatlan b á n a t á b a n az ö z v e g y azt kívánta a K ö l c s e y - K e n d e nem­ z e t s é g n e k , hogy soha ne legyen nyugtuk, ö r ö k ö s b é k é t l e n s é g marja szét a r o k o n i összetarto­ z á s tudatát és harmóniáját k ö z ö t t ü k . 11

Egy-egy ilyen átok históriai j e l e n l é t é t történetírói e s z k ö z ö k k e l , m ó d s z e r e k k e l és források­ kal bizonyítani a szakma k o m o l y s á g á t m e g c s ú f o l ó kísérlet lenne. A csak a racionalitásra fo­ g é k o n y tudósi elme s z é l h á m o s s á g n a k és k ó k l e r s é g n e k b é l y e g e z n e minden ilyen irányú kísér­ letet. Csak az írói vénával és intuícióval, a bergsoni b e l e é r z ő k é p e s s é g g e l r e n d e l k e z ő k k í s é ­ relhetik meg a v a l ó s á g és a transzcendencia ilyen lélektani szervesülését vallatni, az igenlés vagy tagadás trágyává szublimálni. A K ö l c s e y - K e n d e n e m z e t s é g tagjai azonban hittek az á t o k b a n , s időnként akadtak közöttük, akik beépítették annak súlyát a család történetébe, vagy m e g k é r d ő j e l e z t é k annak hatályát. A reformkorban e kettős viszony egyszerre v o l t j e l e n a nem­ z e t s é g tudatában. K ö l c s e y Ferencnek a n e m z e t s é g é t sújtó átok k ö v e t k e z m é n y e i n e k m é r l e g e ­ lésébe belebicsaklott a logikája, s az ennek felfejtésére szánt verse t o r z ó b a n , Töredékben ma­ radt: „Mígnem az elkomorult sorsnak nyila dúlva lecsattant /S könnypatak áradozott a bánat­ ölelte teremben, / S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén, / Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor... " 1 2

N é h á n y évvel k é s ő b b a kamaszkort m ú l a t ó leányfejjel K ö l c s e y A n t ó n i a óhajtotta m e g é r t e ­ n i és feloldani ezt a lélektani szituációt. 1842. április 13-án K ö l c s e y M i h á l y és János újólag összekaptak egy darab határbeli földön. A h á r o m K ö l c s e y - Mihály, J á n o s é s G á b o r - lányai

8 SZIRMAY, 1809-1810. 1. köt. 79.; BOROVSZKY, SZATMÁR 9 Uo. NAGY, 1857­1865. 3. köt. 342. és 6. köt. 187., 543., Pótkötet, 202., 306.; SZIRMAY, 1809­1810. 2. köt. 121­126., 254. 11 KÖLCSE Y A. 1982. 12 KÖLCSE Y F., 1960. Versek, 156. A töredék 1831. január 7­én született.

ш

közül a G á b o r é , A n t ó n i a félt, hogy e kiújuló veszekedésre a h á r o m család K ö l c s e y - l á n y a i n a k a b a r á t s á g a is rámegy. K e r e s v é n a folyton ismétlődő c i v a k o d á s okait, nagyanyja adta meg a m a g y a r á z a t o t , felidézvén az 1352-ben fogant átkot. A tíz é v híján fél é v e z r e d e elhangzott va­ lós vagy vélt átok a konszolidált kapcsolatrendszer kiépítését, a rokoni viszonyok e l m é l y ü l é ­ sét gátló m ó d o n m é g ott m u n k á l t a g y e n g é b b idegzetű K ö l c s e y - i v a d é k o k lelkében az 1840-es é v e k b e n is. A nagymama m a g y a r á z a t a szerint: „még hajdanán, mikor egy-egy váréri vagy ke­ vesebbért a hatalmas urak sok vért ontottak hadakozással. Egy Kölcsey is hadakozott egy Domahidyval, s megölte azt. Az özvegy Domahidiné fsidj pedig megátkozá őt, hogy ne lenne soha egész családjába egyik atyafi a másikkal békében. " Eddig a nagymama rettegett hagyo­ m á n y t , egyben cselekvésképtelen b e l e t ö r ő d é s t is idéző szavai. „ £ z kegyetlen átok volt... " d ö b b e n t meg K ö l c s e y A n t ó n i a , és mindjárt szelídíteni akarta az erejét, m o n d v á n , hogy „Isten nem halfljgatja meg az ilyeneket, mert bár apám s János bácsi haragban élnek is bátyjokkal, mi gyermekei igen szeretjük egymást, s szülőink se ellenzik már, hogy járjunk egymáshoz. " 1 3

Ha az emberi elmét az irracionalitás n y ű g ö z ő erejétől, é s a K ö l c s e y - K e n d e n e m z e t s é g e n be­ lül a rokoni kapcsolatok elmélyítését b é n í t ó átkot ilyen k ö n n y ű hittel feloldhatták volna az e g y m á s t váltó generációk, b i z o n y á r a m á r évszázadokkal k o r á b b a n m e g t e t t é k volna. V é l h e t ő ­ en nem K ö l c s e y A n t ó n i a volt az első, aki ezt megkísérelte. R é s z b e n azonban a h a g y o m á n y o k ­ ból is táplálkozó s z o k á s , mentalitás, társadalmi elvárás, rendi körülmény, generációról gene­ rációra ö r ö k l ő d ő s z o k á s r e n d , határhasználati m ó d , közbirtokossági rend és a pszichikai álló­ k é p e s s é g , a tolerancia határainak i n g a d o z á s a hozta m a g á v a l az újabb és újabb konfliktusokat, amelyek tompulását csak a gyermeki lélek naiv ártatlanságával lehetett r e m é l n i , de ha ezek a szituációk a nyers férfi lelkeket érintették meg, feszültségük v á r m e g y é r e s z ó l ó a n robbant. Ilyenkor feltornyosultak a régibb valós vagy vélt sérelmek. M ű k ö d é s b e lépett az átok-refle­ x i ó , s ennek irracionalizmusa csak táplálta a gyűlöletet, indulatot, a m í g azok tettlegességig nem fajultak. Ezek aztán - túl a r o k o n s á g o n - megosztották a falu lakóit, olykor a megye egyegy t é r s é g é n e k a nemeseit, állásfoglalásra késztették a református papokat, a katolikus plébá­ nosokat, m u n k á t adtak a v á d h a t ó s á g o k n a k , a v é d ő ü g y v é d e k n e k , a teljhatalmú megbízottak­ nak, a nemesi hadnagyoknak, b í r ó s á g o k n a k , szolgabíráknak, alispánoknak. Súlyos teher lehe­ tett egy n e m z e t s é g e n a rendi korszakban a családok tagjainak lelkét és tudatát é v s z á z a d o k o n át n y o m o r g a t ó átok. A költő és politikus K ö l c s e y Ferenc s z e m é l y e s e n is m e g é l t e ezt Kölcsey M i h á l y h á b o r g á s a k a p c s á n . A z életével fizetett ennek k ö v e t k e z m é n y e i é r t . A K ö l c s e y - K e n d e n e m z e t s é g látványosan hurcolta m a g á v a l a Domahidy M i k l ó s n é 1352-ben megfogant átkát m é g a reformkorban is. Ez a kitérő csak apró kuriozitás, romantikus pötty a k é t á g ú Kende és az e g y á g ú K ö l c s e y n e m z e t s é g történetén. Irracionális szférája a racionálisan feldolgozhatatlan emberi, rokoni c s e l e k v é s e k n e k , melyek b ő v e n fel-felbuzogtak a magyar k ö z n e m e s i t á r s a d a l o m b a n . A cégényi és kölesei Kende n e m z e t s é g ugyanis a rokoni civakodások, testvéri perpatvarok ellenére és azok k ö z e p e t t e is élte a maga köznapi és históriai életét. Szántott, vetett, erdőt irtott, eladta fö­ löslegeit, z s á k m á n y o l t a a természet javait, t e r m e l ő és termeltető m u n k á t végzett, é s usuálta a földesúri regálékat. Ebben nem k ü l ö n b ö z t e k a S z a t m á r v á r m e g y e i hasonló t e h e t ő s s é g ű k ö z n e ­ m e s e k t ő l . N e m k ü l ö n b ö z t e k sem h á z a s o d á s i , sem öltözködési, sem táplálkozási szokásaikban, sem m u l a t o z á s a i k b a n , v e n d é g e s k e d é s e i k b e n sem. Ha a király ú g y kívánta, é s a diéta is meg­ szavazta, hadra keltek, vagy fizették a t ö r v é n y szabta hozzájárulást a nemesi felkelés költsé­ geihez. M e g y é r e szóló n é v n a p o k a t , keresztelőket, lakodalmakat rendeztek, k i v á l ó a n énekel­ tek, s egy-egy falut betöltő h a n g e r ő v e l , k e d é l y e s v i d á m s á g g a l adták tudtára k ö r n y e z e t ü k n e k , 13 KÖLCSEY A., 1982. 114.

ha a n e m z e t s é g m u l a t o t t . A rendiség törvényeit és szokásait k e h e m é i v e l és kötelmeivel el­ fogadták, é v s z á z a d o k o n keresztül alkalmazkodtak hozzá, s ez k ö z n e m e s i kaszttá formálta őket. Olyan k ö z n e m e s i életformát élő e m b e r e k k é , családokká, a m e l y e k b ő l pontosan tizenket­ tő egy tucat. 14

Jellemző az átlagos k ö z é p n e m e s i állapotukra, hogy az individualizmus reformkori térhódí­ tása előtt a Kende n e m z e t s é g tagjai szinte valamennyien annyi j o b b á g g y a l , feudális szolgáló­ néppel rendelkeztek, amennyi egy-egy család viszonylag j ó m ó d ú m e g é l h e t é s é h e z elegendő volt ugyan, de j e l e n t ő s e b b udvartartásról, zászlósúri, főnemesi allűrök gyakorlásáról, avagy é p p e n a kasztjukba történő felkapaszkodásról az 1830-as é v e k i g ábrándozni sem ábrándozhat­ tak. Csak ekkor kísértette meg a hatalom és az alkalom Kende Zsigmondot, hogy k i n ő v e a re­ gulázatlan közbirtokosság kereteit, individuális önzéssel, t e l e k m a n i p u l á c i ó k k a l , hamis határ­ r e g u l á c i ó k k a l a bárói c í m viseléséhez e l e g e n d ő birtokot, a H a b s b u r g - h á z - nemzeti érdeke­ ket is sértő - kiszolgálásával pedig bárói rangot szerezzen m a g á n a k és u t ó d a i n a k . 15

16

A 16. században, 1543 é s 1553 között S z a t m á r v á r m e g y é b e n hat j o b b á g y t a r t ó Kende famí­ liát írtak össze a conscriptorok. K ö z ü l ü k a l e g m ó d o s a b b Kende M á t y á s volt 26 portával, 100-104 e g é s z telkesnek v é l e l m e z h e t ő j o b b á g y h á z t a r t á s s a l . Ő t Kende M i h á l y k ö v e t t e a sor­ ban 14 portával, h o z z á v e t ő l e g e s e n 56 olyan szolgáló h á z n é p p e l , akik egész ekét tarthattak, te­ hát a szatmári talajviszonyokat is figyelembe v é v e , 6-8 ökörrel rendelkeztek. Kende A n d r á s ­ nak azonban m á r csak 3, G y ö r g y n e k csak 2, Ferencnek és G á s p á r n a k pedig m á r csak egy-egy portája volt, tehát ez u t ó b b i két Kendét m á r csak 4-4 e g é s z telkes j o b b á g y h á z t a r t á s szolgál­ ta. 1 7

A k é s ő b b i e k b e n sem gazdagodtak módfelett a Kende n e m z e t s é g famíliái. 1647-ben fél és öt porta között - kettő és 20 j o b b á g y h á z n é p - n é g y Kende birtokolt földeket és szolgálónépeket s z á r m a z á s u k helyén, S z a t m á r m e g y é b e n : Á d á m , A n d r á s , G á b o r és Péter ö z v e g y e . A kölesei és cégényi K e n d é k ősi birtokai - lett légyenek azok ősi foglalások vagy királyi a d o m á n y o k - Szatmár v á r m e g y é b e n voltak. 1344-ben C é g é n y , Kölese, Istvándi, K ó r o d , Cseke, Csecse, Milota, K ö m ö r ő , Szekeres, Ököritó, M á c s a és Ete-Tyukodja határában birto­ koltak allodiális földeket és j o b b á g y - h á z n é p e k e t . Nincs most terünk v é g i g k ö v e t n i a zálogokat, örökségeket, a d o m á n y - é s szerzett birtokokat, birtokosztályokat, telek-kallódásokat. Elegen­ d ő n e k véljük a m á r t e l e k k ö n y v e z e t t 19. századi Kende-birtokok e l h e l y e z k e d é s é n e k a felsoro­ lását annak bizonyítására, hogy d o m i n á n s szerepet vagyonukkal és j e l e n l é t ü k k e l m i n d v é g i g Szatmár v á r m e g y é b e n töltöttek be. A jobbágyfelszabadítást k ö v e t ő határregulációk és a víz­ szabályozási m u n k á k a t k ö v e t ő árvízmentesítés után a Kende n e m z e t s é g két á g a az alábbi te­ lepüléseken tudhatott a m a g á é n a k említésre méltó birtokokat: Csenger, [SzatmárJCseke, Cégény, Fülesd, F ü l p ö s , [Túrjlstvándi, Kispalád, Kisszekeres, K ő s z e g r e m e t e , Milota, Nagy­ szekeres, Ököritó, P a t ó h á z a , Penészlek, Penyige, Sárközújlak, S o n k á d , Tiszakóród, Tyúkod, Bakonszeg és Z s á k a . 1 8

1 9

N e v ü k ö n , szubjektív fizikai és pszichikai sajátosságaikon k í v ü l a rendiség k o r á b a n nem va­ gyonuk, csak a közéleti affinitásuk szerint különböztek e g y m á s t ó l és a v á r m e g y e többi neme­ seitől a K e n d é k . E téren azonban a Kende n e m z e t s é g tagjai igencsak kitűntek S z a t m á r

Uo. FORRAI, 1998. TAKÁCS, 1983. 18-32. MAKSAY, 1988. BOROVSZKY, SZATMÁR 19 Uo. 1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

v á r m e g y e k ö z n e m e s i családjai közül. Nemcsak azzal, hogy szolgabírót, alispánt, főadószedőt, táblabírót, egyéb rendi tisztségre alkalmas személyt, családot adtak A b a ú j , G ö m ö r , U n g é s M á r a m a r o s v á r m e g y é k n e k i s , hanem m i n d e n e k e l ő t t azzal, hogy folytonosan é s c s e l e k v ő e n jelen voltak S z a t m á r v á r m e g y e rendiség k o r i közigazgatásában és igazságszolgáltatásában. E r é n y e i k e t és mulasztásaikat, j e l e n l é t ü k e t szimbolizálja a címerük. 2 0

A Kende n e m z e t s é g c í m e r e egy ö n m a g a farkába h a r a p ó , lábaival a p a j z s m e z ő b e b e l ó g ó , s z á r n y a s zöld sárkánnyal kerített é g s z í n k é k színű, k ö r alakú pajzs. Ezen egy k ö n y ö k l ő , p á n ­ célozott bal kar h á r o m szál kinyílt l i l i o m o t tart. Ebből kettőnek a szárán két-két levélke elevenkedik. Fölötte j o b b r ó l a pajzsban aranyszínű, stilizált arcú holdsarló, balról arany Dávid-csillag ragyog. A pajzs fölött, a fogaival farkába h a r a p ó s á r k á n y fején ötágú korona, pántja s minden á g a d r á g a k ö v e k k e l é k e s . A z m é g k i d e r í t e n d ő fel­ adat, hogy maguk kreálták, választották-e c í m e r ü ­ ket, avagy m á r a Zsigmond király m e g k ö v e t e l t e m ó d o n , királyi heroldok festették p r i v i l é g i u m l e ­ vélre. 2 1

Ez a K e n d e - c í m e r j e l k é p e z t e 1945-ig mindazo­ kat az erényeket, hőstetteket, s z o m o r ú családi tra­ g é d i á k a t és félresiklásokat, amelyek körberajzották a Kende n e m z e t s é g famíliáit. Családfa társult ehhez, melynek 1251-től v a s t a g o d ó törzsét é s az 1860-as évekig eresztett ágait, hajtásait leggazdagabban Nagy Iván rajzolta m e g . 2 2

Erre a szerteágazó családfára és az ágaira, haj­ tásaira rárakódott történések, sajátosságok és j e l ­ A Kende család címere legzetességek között ott van a k ö z é p k o r r a általá­ ban j e l l e m z ő birtokfoglalások, h a t a l m a s k o d á s o k , ö n k é n y e s k e d é s e k szűnni nem a k a r ó áradata, amelynek kitüntetetten c s e l e k v ő részesei a Kende n e m z e t s é g tagjai is. S z e m é l y e s durvaságuk és agresszivitásuk nemcsak Domahidy M i k l ó s 1352-es m e g g y i l k o l á s á b a n nyilvánult meg. 1547-ben Kende T a m á s Duka Ágnest, K á l n á s s y Simon ö z v e g y é t becstelenítette meg, amit K á l n á s s y Ferenc fegyveresen torolt meg, í g y állítva vissza Duka Á g n e s t b e c s ü l e t é t . Hét­ nyolc évtized múltán azonban m á r Kende Erzsébet vallott Kálnássy A n d r á s r a , aki Kálnássy P á l n é Bors Borbálát „ rugdosta, " annyira, hogy Kende E r z s é b e t „ a kékeket is látta " Borbála asszony t e s t é n . 23

24

Ne folytassuk most az erőszakos kilengéseket, mert ezeknél sokkal t ö b b és figyelemre sok­ kal é r d e m e s e b b hősi tett emlékét juttatja e s z ü n k b e a Kende-címer. Mindjárt 1444-ből, amikor Kende Sándor és M á t y á s Szatmár v á r m e g y e küldötteiként vettek részt a budai országgyűlésen, ahonnan Kende M á t y á s a királyi hadsereggel V á r n a alá lovagolt, s ott esett el a t ö r ö k ö k elle­ n i harcban. 25

20 NAGY, 1857-1865.; KEMPELEN, CD-ROM NAGY, 1857-1865. 6. köt. 187. Uo. 184-191. illetve „meghamisítva és alaptalanul a Kendiekkel összekötve" va: Pótlék-kötet 306-309. Lásd még: KÖLCSEY D., 1938. 2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

Turul, 1905. 14. sz. Uo. A Kende családot lásd a Pallas Nagy Lexikonban.

543-546., végül a hibákat korrigál­

Vitézi érdemeivel a c é g é n y i K e n d e - á g b ó l k ü l ö n ö s e n kitűnt Kende T a m á s , aki 1605-ben a t i ­ z e n ö t éves h á b o r ú jeles lovassági vezére volt, Bocskai o l d a l á n . A z ö v é n é l is r a g y o g ó b b h ő s ­ tettek fűződtek Kende G á b o r n e v é h e z , aki 1660-ban Barcsay Ákos fejedelem ellen f o r d u l t , s a bujdosók h a d s e r e g é n e k egyik organizálója, jeles vezére volt. Megjelent a kassai (1664), az eperjesi és z ó l y o m i (1670) g y ű l é s e k e n . 1670-ben Regécet ostromolta. A Wesselényi n á d o r ne­ v é h e z k a p c s o l ó d ó ö s s z e e s k ü v é s n e k é p p ú g y jeles s z e m é l y e , mint a T h ö k ö l y mellett zászlót b o n t ó k é n a k . Petróczy Istvánnal, Szepessy Pállal és Szuhay M á t y á s s a l együtt híresedett el. 1672-ben Wolfgang Cobb generális a G y ö r k é melletti c s a t á b a n csapatát m e g s e m m i s í t e t t e , őt m a g á t és két testvérét fogságra vetette. M i n t pártütőknek - k é t testvérével együtt ( M á r t o n és M i h á l y ) - minden vagyonukat konfiskáltattá, őket pedig halálra ítélte. Csak K o l l o n i c h Lipót közbenjárására nyertek kegyelmet I . Lipót császártól és királytól, aki megparancsolta gróf Strassoldo tábornoknak, hogy a „ három Kende életét meghagyja, jószágaikat is visszaadja, s őket vallásukban ne háborgassa. Szatmár város hóstátjában lakni őket engedje, és a pártütők minden támadása ellen személyüket és családjukat megvédelmezze. " 26

27

2 8

Feltűnt ez a bujdosóknak, akik G á b o r t T h ö k ö l y l e g b u z g ó b b párthívei között tartották szá­ mon, s tudták róla, hogy 1672 m á r c i u s á b a n m é g N y í r e g y h á z á n tanyázott lovasaival, Szabolcs m e g y é t ő l k é r v é n élelmet k a t o n á i számára. Ekkor ostromolta meg a császárhoz h ű Kalló várát is. 2 9

Ú g y tűnik azonban a K e n d e - c í m e r m e g t ű r t e a kettős hűséget, m á s k o r pedig m e g k ö v e t e l t e a kettős áldozatot. Szirmay A n t a l ú g y tudta, s ez az ő életében m é g élő s z á j h a g y o m á n y volt, hogy a 17-18. század fordulóján két Kende Zsigmond élt S z a t m á r m e g y é b e n . A z egyiket 1692-ben választatták meg alispánnak. Ez a Kende Zsigmond a b u j d o s ó k és Esze T a m á s é k k i ­ b o n t a k o z ó m o z g a l m á v a l szembefordult, erősen Habsburg-párti volt, ezért a kurucok 1703-ban kardélre h á n y t á k . Kende G á b o r harmadik testvérének, Kende M i h á l y n a k a Zsigmond n e v ű fia viszont nagy kuruc volt. 1705-ben ő képviselte Szatmár v á r m e g y é t a szécsényi országgyű­ lésen, 1703-ban, 1706-ban és 1709-ben őt választották a v á r m e g y e a l i s p á n j á n a k . 30

31

Alispánt, szolgabírót - mint é g e n a csillag - annyit adott a Kende n e m z e t s é g S z a t m á r vár­ m e g y é n e k , olykor-olykor egyet-egyet Ungnak, G ö m ö r n e k és M á r a m a r o s n a k is. A Borovszky Samu szerkesztette S z a t m á r v á r m e g y e története c í m ű m o n o g r á f i a a teljesség igénye nélkül az alábbi K e n d é k e t említi szatmári első vagy m á s o d i k alispánként a rendiség k o r á b a n : T a m á s (1608-1609), M á r t o n és T a m á s (1610), T a m á s (1612-1615), A n d r á s (1658-1660), A n d r á s (1661-1663), Gábriel (1666-1667), A n d r á s (1670-1671), Ádám (1673-1679), Ferenc (1679), Ádám és Ferenc (1680-1683), Ferenc (1684-1686), Zsigmond é s M i h á l y (1692), m á s i k Zsig­ mond (1703-1709), L á s z l ó (1727), Pál (1785-1787), Zsigmond 1832-1839). A rendiség k o r á b a n nem volt ritka a Kende famíliák történetében, hogy apa é s fia e g y m á s ­ sal ellentétes politikai t á b o r h o z csatlakozott. A z 1832-1839 között alispáni c í m e t elnyerő Kende Zsigmond K ö l c s e y Ferenc r o k o n a k é n t , gróf K á r o l y i G y ö r g y és Wesselényi Miklós l i ­ berális harcostársaként kezdte politikai pályáját, de hamarosan átpártolt a k o n z e r v a t í v o k h o z , hogy közéleti pályáját Ferenc József gyűlölt m e g y e f ő n ö k e k é n t fejezze be a neoabszolitizmus idején. N e m kis része volt abban, hogy K ö l c s e y politikai pályája derékba tört, Wesselényit pedig f ő - é s j ó s z á g v e s z t é s i perrel sújtotta a hatalom. F i a i k ö z ü l G u s z t á v k é s ő b b 26 SZIRMAY, 1809-1810. 27 Uo. 1. köt. 166. Uo. 2. köt. 257.; BOROVSZKY, SZATMÁR 29 Uo. 30 SZALAY, 1861-1866. 6. köt. 90. 31 SZIRMAY, 1809-1810. 1. köt. 76. 2 8

h o n v é d s z á z a d o s k é n t , majd az a l k o t m á n y o s korszak alispánjaként, Kamit pedig K ö l c s e y Fe­ renc e m l é k é n e k ápolójaként é s függetlenségi képviselőként szolgált az o r s z á g n a k . A K e n d é k nem szűntek meg ringbe szállni az alispáni c í m é r t a polgári korszakban sem, bár ekkoriban m á r é l é n k e b b figyelemmel kísérték a gazdasági életet: a vízszabályozást, a határ­ rendezést, a m i n t a g a z d a s á g o k létrehozását, a kastély és u d v a r h á z építését. N é h á n y a n a tudo­ m á n y o s és m ű v é s z e t i életben forogtak k ö z ü l ü k . B á r Kende Zsigmond és U r a y Bálint 1849 után az elvártnál is lojálisabbak voltak Ferenc Józsefhez, s mindenben kiszolgálták akaratát, Kende Zsigmondnak m é g i s féltenie kellett a megtorlástól h o n v é d százados fiát, bujtatnia kel­ lett a rokonát, Lauka Gusztávot. 32

A nagy tekintélyű és nagy h a t a l m ú Kende Zsigmond c é g é n y i kúriájában, a T ú r i s t v á n d i b a n lévő k a s t é l y á b a n minden magyar nemzeti jelleget ü l d ö z ő parancs megfészkelte m a g á t , és a volt alispán, most m e g y e f ő n ö k készséggel segédkezett a negyvennyolcas szereplők elfogásá­ ban, b ö r t ö n b e zárásában, birtokaik konflskálásában, de a nemzeti szellemet m é g a Kende fa­ mílián belül sem tudta kiirtani. Kende Lajos és Szuhányi Laura 1858-tól é v e n k é n t szervezték C s e k é n a K ö l c s e y - ü n n e p s é g e k e t . Kende Lajos, Béla, Tibor, Péter, Gusztáv, Kanut rendszeres pártolói, szervezői, lebonyolítói é s adakozói voltak a nemzeti célú a d o m á n y o k gyűjtésének. Kende Kanut a Pesti Naplóba írt cikkei, tudósításai mellett 1857-ben Müller és Valent Nagy Naptárában hívta fel az o r s z á g l a k o s o k figyelmét K ö l c s e y Ferenc halálának k ö z e l g ő 20. év­ fordulójára. 1859-ben a S z a t m á r megyei K e n d é k országos figyelmet kiváltó K a z i n c z y - ü n n e p séget rendeztek C é g é n y d á n y á d o n . A kiegyezést k ö v e t ő e n Kende Kanutot s z a b a d e l v ű programmal az aranyosmedgyesi körzet­ ben választották k é p v i s e l ő v é , Kende Tibort pedig a fehérgyarmati körzetben függetlenségi programmal. A hadi, politikai és k ö z i g a z g a t á s i , igazságszolgáltatási s z e r e p k ö r ö k vállalása mellett a nem­ zetség s z á m o s tagja próbált meg hírnevet szerezni a t u d o m á n y é s a s z é p i r o d a l o m területén. 1764-ben kölesei Kende J ó z s e f Nagyszombaton verseskötetet adott k i Köszöntő versek cím­ mel. 1783-ban Kende M i h á l y K a s s á n jelentette meg írásait Testamen c í m m e l . Kende Péter a Jogtudományi Közlönybe írt t a n u l m á n y o k a t 1882-ben, majd az Ungvári Közlönyt szerkesztet­ te 1868-1869 között. Ifjabbik Kende Zsigmond egy évig a Magyar Föld, h á r o m évig pedig a Magyar Újság szerkesztője volt az 1890-es é v e k b e n . Kende K á l m á n pedig A feltámadott menyasszony c í m ű elbeszélésgyűjteményével írta be nevét az irodalomtörténetbe. A s z é p i r o d a l o m terén azonban a Kende famíliák tagjai k ö z ü l Kende Juliska vitte el a p á l ­ mát. A 19-20. s z á z a d fordulóján sorra jelentek meg m ű v e i . Elbeszéléskötetei: A bevándorlók (1898), A betörők (1902), Vadászat (1903). R e g é n y e i az Ugody Lilla 1-2. köt. (1900), A föl­ felé züllők (1904). Próbálkozott színpadi m ű v e k k e l is: A nagyon gazdag leány c í m ű m o n o l ó g ­ j a 1909-ben vált ismertté. S z í n m ű v e i : Tépett láncok és a Káprázat. A 19. század m á s o d i k felében a jobbágyfelszabadítást, a vízrendezési m u n k á l a t o k a t és a vasútépítést k ö v e t ő e n , illetve azzal p á r h u z a m o s a n - a S z a t m á r megyei a g r á r g a z d a s á g b a n ál­ lattelepeikkel és g y ü m ö l c s ö s e i k k e l hívták fel magukra a figyelmet Kende Béla, Lajos, Kanut és Gusztáv. A l m á s a i k , diósaik, szilvásaik, tehenészeteik, sertéstelepeik, j u h á s z a t a i k a leggondozottabbak k ö z é tartoztak a m e g y é b e n . Vetekedtek a gróf Károlyi-féle m i n t a g a z d a s á g o k k a l . É l e n j á r t a k a K e n d é k S z a t m á r megye falusi é s kisvárosi építészetének a m e g ú j í t á s á b a n is. S o n k á d o n és K i s p a l á n d o n a K e n d e - t a n y á k adtak keretet a k o r s z e r ű , h a s z o n e l v ű mintagazda­ ságnak, istállóikkal, raktáraikkal, s z e r s z á m o s - és gépszíneikkel, a szolgálónépek - cselédek, béresek - s z á m á r a épült l a k ó h á z a k k a l . 3 2

TAKÁCS, 1983. 18-32.

A z alispán, m e g y e f ő n ö k Kende Zsigmondnak a c é g é n y i , családjának a túristvándi kúriája v o l t nevezetes Szatmár m e g y é b e n . Kende Béla és Lajos C s e k é n , M a t i l d C é g é n y b e n építtettek úri lakot, kúriát, történelmi értékű kastélyt. K o n z e r v a t í v o k és liberálisok, s z a b a d e l v ű e k és függetlenségiek, írók, k ö l t ő k , papok, kato­ n á k , g a z d á l k o d ó k és h i v a t a l n o k o s k o d ó k , a nemzeti t ö r e k v é s e k e t b e c s m é r l ő k , B é c s e t gátlásta­ lanul kiszolgálók és a nemzeti célokért k ü z d ő k e g y f o r m á n találhatók a S z a t m á r megye törté­ n e t é t befolyásoló K e n d é k között. B á r voltak közöttük - szinte az élet minden területén - akik o r s z á g o s hírnévre törtek, de igazi t e r e p ü k a v á r m e g y e volt. Szatmár v á r m e g y e . Ha nem is a honfoglalástól, mint ahogyan a 19. s z á z a d romantikus n e m z e t a l k o t ó f o l y a m a t á b a n elhitették magukkal és k ö r n y e z e t ü k k e l , de a 13. századtól folytonosan alkotó m ó d o n voltak jelen Szat­ m á r v á r m e g y é b e n . A v á r m e g y e i elithez tartoztak. Azokhoz a családokhoz, famíliákhoz, nem­ z e t s é g e k h e z , akik e sok nemes lakta v á r m e g y é b e n m é r t é k e t , példát adtak a g a z d a s á g h o z , a k ö z é l e t h e z , a szülőföldhöz és a nemzethez való mindenkori viszonyulásról. A 19. század v é ­ g é i g vázlatosan felvillantott történetüket akarva sem z á r h a t n á n k j e l l e m z ő b b e n , mint Kende P é t e r és Kossuth Lajos levélváltásával. 1883-ban Kende Péter U n g v á r m e g y e alispánja a megye k ö z g y ű l é s é n e k üdvözletét t o l m á ­ csolta Kossuth Lajosnak 80. születésnapja alkalmából. Kossuthot meghatotta az üdvözlet, s h á l á b ó l viszonzásul az ilyenkor s z o k v á n y o s köszönet helyett t a n u l m á n y m é r e t ü írásban fejtet­ te k i v é l e m é n y é t a törvényhatósági ö n k o r m á n y z a t fontosságáról. Tette ezt válaszát egy olyan a l i s p á n n a k c í m e z v e , akinek az ősei a nemesi v á r m e g y é k megalakulásától Trianonig ezen k ö z ­ igazgatási a u t o n ó m i a keretei között valósították meg a létezésüknek a v e g e t á c i ó n túli értelmét.

Felhasznált irodalom ANONYMUS, 1975. BOROVSZKY, SZATMÁR CSORBA - NYAKAS, 1993. FORRAI, 1998. KARÁCSONYI, 1900. KEMPELEN, CD-ROM KÖLCSEY A., 1982. KÖLCSEY D., 1938. KÖLCSEY E, 1960. MAKSAY, 1988. NAGY, 1857-1865. SZALAY, 1861-1866. SZIRMAY, 1809-1810. TAKÁCS, 1983.

Anonymus: Gesta Hungarorum. Bp., 1975. Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1908.] Csorba Sándor - Nyakas Miklós: A Kölcsey-család genealógiája és -címere. Fehérgyarmat, 1993. Negyvennyolcas idők, 1. Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakos­ nak... Visszaemlékezések, 1830-1861. Szerk. Forrai Ibolya. Bp., 1998. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek а XIV. század közepéig. 1­3. köt. Bp., 1900. Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Bp., 1911­1932. CD­ROM Kölcsey Antónia naplója. Bp., 1982. Kölcsey Dezső: A kölesei Kölcsey nemzetség. Bp., 1938. Kölcsey Ferenc Összes Müvei, 1-3. köt. Bp., 1960. Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Szat­ már megye. Bp., 1988. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal, 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Szalay László: Magyarország története. 1-6. köt. Pest, 1861-1866. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete, 1-2. köt. Buda, 1809-1810. Takács Péter: Kende Zsigmond. In: Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey Ferenc leve­ lezése Kende Zsigmonddal. Bp., 1983.