1
A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola önértékelése Az akkreditációs eljárásban formailag új doktori iskolaként szereplı Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola valójában a Pannon Egyetemen két, a mai napig eredményesen (együtt)mőködı doktori iskola, a Kémiai Tudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola egyesülésével jött létre, s mint ilyen természetesen mőködı doktori iskolának tekintendı. Az önértékelésben bemutatjuk mindkét doktori iskola közös intézményi hátterét, eddigi mőködésüket, azok mutatóit és eredményeit, a két tudományág kapcsolódását, a doktori iskola vezetıjének nemzetközi elismertségét. Külön fejezet szól a két tudományterület között eddig meglévı és dokumentált együttmőködésrıl és annak eredményeirıl. Az önértékelés záró fejezete a Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolára vonatkozó C-SWOT analízist tartalmazza. 1. A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola intézményi háttere A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola alapját a Pannon Egyetem Mérnöki Karának a kémia és a környezettudomány oktatásban érintett szervezeti egységei képezik. A Doktori Iskola belsı törzstagjai, valamint témavezetıinek és oktatóinak többsége az Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék, Fizikai Kémia Intézeti Tanszék, Szerves Kémia Intézeti Tanszék, a Radiokémiai és Radioökológiai Intézet, a Fizika Intézet, az Analitikai Kémia Intézeti Tanszék, a Limnológia Intézeti Tanszék és a Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék vezetı oktatói, valamint az utóbbihoz rendelt MTA-PE Levegıkémiai Kutatócsoport vezetı kutatói közül kerül ki. A Kémiai Tudományok Doktori Iskolát 2006-ig az MTA-PE Analitikai Kémiai Kutatócsoport valamint az MTA-PE Petrolkémiai Kutatócsoport vezetı kutatói is erısítették, akik közül ketten azóta már a Pannon Egyetem alkalmazásában állnak. A szervezeti egységek személyi állománya a közelmúltban lezajlott többlépcsıs átszervezéseket követıen elınyére, a korszerőbb és fenntartható „departmental” szervezeti forma irányába változott, azaz csökkent a nem oktató munkakörben foglalkoztatottak száma és aránya, nıtt a minısített oktatók aránya és a törzstagok koreloszlása is kedvezıen változott (a Doktori Iskolában aktív egyetemi tanárok átlagéletkora 50 év alatt van). A szervezeti egységek kutatási munkájuk során így egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a PhD hallgatókra, az elmúlt években közülük többnek is a fokozat megszerzését követıen egyetemi oktatói vagy kutatói munkakört tudtak biztosítani. A szervezeti egységek gazdasági helyzete az átszervezést követıen stabilizálódott, az egységek mőködésük anyagi alapjait csökkenı normatív támogatás mellett is fenn tudják tartani. Ezt a külsı források jelentıs mértékő bevonásával érik el, amelyek legnagyobb részben pályázati támogatásokból, innovációs szerzıdésekbıl, kisebb részben külsı megbízásos munkákból származnak. Kutató és oktató munkánk pozitív külsı megítéléseként értékelhetı a vállalatoktól kapott szakképzési támogatás számottevı növekedése is. A finanszírozásba vont források arányát, sıt abszolút értékét tekintve is az érintett szervezeti egységek többsége a felsıoktatási intézmények között az élmezınybe tartozik. A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola mőködésében érintett szervezeti egységek jelentıs részt képviselnek a Pannon Egyetem Mérnöki karán gondozott alap- és mesterszakok oktatásában, oktatási tevékenységük a képzés teljes vertikumát felöleli. A Doktori Iskola törzstagjai közül többen a graduális képzésben szakfelelısi vagy szakirányfelelısi funkciót töltenek be. A Doktori Iskola törzstagjai közül többen (Bakos József, Szalai István, Skodáné Földes Rita) töltöttek illetve töltenek be vezetı szerepet az intézményben folyó eredményes TDK munka szakmai irányításában. A törzstagok közül szinte mindenki országos TDK konferencián helyezést elért hallgatókkal büszkélkedhet, a
2
tudományos mőhelyek égisze alatt folyó TDK munka szakmai eredményessége országos összehasonlításban is kiemelkedı. A Doktori Iskolához tartozó tudományos mőhelyek mőszerekkel, korszerő oktatási eszközökkel és számítástechnikai háttérrel való ellátottsága országos viszonylatban is kiemelkedı, köszönhetıen az elmúlt több mint egy évtizedben pályázati forrásokból és szakképzési támogatásokból megvalósult beszerzéseknek. A Mérnöki Karon csak 2007-ben pályázatokból és szakképzési támogatásból több mint 200 MFt értékő eszköz-, szoftver- és mőszerbeszerzés valósult meg. Ehhez a Kar belsı pályázattal a külsı forrásokkal kevésbé ellátott szervezeti egységeket is támogatta, elısegítve kutatási feltételeik javítását. A könyvés folyóiratbeszerzés, valamint a mőködés anyagi feltételeit a Mérnöki Kar jelentıs források hozzájárulásával teremtette meg. Az egyetemi könyvtár mellett 7 tanszéki szakkönyvtár mintegy 21000 szakkönyvvel áll a doktori képzésben résztvevık rendelkezésére.
2. A doktori képzés alapjául szolgáló mesterszakok Jelenleg a doktori iskolába belépı hallgatók többsége a Pannon Egyetemen elsısorban vegyész és környezettudományi, valamint környezetmérnöki, vegyészmérnöki vagy anyagtudományi szakon végez. A jövıben a doktori képzés alapjául a Pannon Egyetemen akkreditált alábbi mesterszakok szolgálnak: • •
Vegyész (MAB akkreditációs engedély száma: 2008/3/VII/1/3) Környezettudomány (Szakirányok: Levegıkörnyezet, Limnológia; MAB akkreditációs engedély száma: 2008/6/IX/2/9)
továbbá • • •
Környezetmérnöki (Szakirányok: Környezettechnológia, Környezetállapot-értékelés, Menedzsment, Radioökológia; MAB akkreditációs engedély száma: 2006/5/VII/5/1) Vegyészmérnöki (Szakirányok: Ásványolaj és petrolkémiai; Finomkémiai mőveleti; Folyamatmérnöki; Radiokémiai; MAB akkreditációs engedély száma: 2007/8/XII/1/14) Anyagmérnöki (MAB akkreditációs engedély száma: 2008/2/X/1/2)
A kutatási témák sokszínőségét, nemzetközi elismertségét és egyediségét tekintve más intézmények fenti szakokon végzı hallgatói, továbbá a természettudományos mesterszakokon (elsısorban biológus, meteorológus, geológus) végzett hallgatók is potenciális hallgatóink lehetnek. 3. A jogelıd doktori iskolák mőködésének és eredményeinek bemutatása 3.1. A Kémiai Tudományok Doktori Iskola (KDI) A Pannon Egyetem Kémiai Tudományok Doktori Iskolájába 2000. év óta 45 hallgató nyert felvételt. A KDI jogelıdjében, a Kémia Alprogramban a doktori képzés 1995-ben indult, azóta a doktori képzés és fokozatok odaítélése folyamatos. A felvett 45 hallgatóból 2008-ig 24 fı töltötte ki a képzési idejét (3+1 év), összesen eddig 23 fı szerzett abszolutóriumot, és 10 fı kapta meg PhD fokozatát. Mindösszesen a Kémia Tudományok Doktori Iskolában 41 fokozatot ítéltek oda, nagyobb részben a jogelıd doktori programba felvételt nyert hallgatóknak. A végzett PhD munkák közül többen rangos hazai elismerést
3
kaptak: Kaizer József MTA, Ifjúsági Díj (2001), Szarka Zsolt MTA Ifjúsági Díj (2003), Radó Krisztián MTA, Hevesy-díj (2008). A KDI elsısorban kutatási és oktatási tevékenységet folytatott. A Doktori Iskola munkájában alapvetıen öt tanszék, illetve a fenti tanszékeken alakult tudományos mőhelyek vettek részt. A kutatási programban – összhangban az Egyetem terveivel – a teljesség igénye nélkül az alábbi témacsoportoknak volt prioritásuk: • Szervetlen exciplexek azonosítása és jellemzése fotofizikai és fotokémiai sajátságok alapján; • Fotoredoxi reakciók mechanizmusának vizsgálata mikroheterogén rendszerekben; • Környezetet terhelı vegyületek fotomineralizációja; • Fıcsoportbeli fémekkel képzett komplexek fotoredoxi reakciói; • Molekuláris fluidumok termodinamikai és dielektromos tulajdonságai; • Kémiai és termokémiai folyamatok kalorimetriás vizsgálata; • Határfelületi jelenségek kombinált radiokémiai és elektrokémiai vizsgálata; • Folyadékkristályok és elektroreológiai folyadékok szerkezetének vizsgálata lézerfényszórás alapján; • In-situ radioizotópos nyomjelzéses módszerek fejlesztése; • Homogén katalitikus szerves kémiai szintézisek; • Elméleti kémia; • Biokoordinációs kémia; • Fémorganikus kémia. A témajavaslatokat, és a témavezetık tudományos munkásságát a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) véleményezte, a jóváhagyott témákat a saját és az országos doktori honlapon hirdette meg. A doktori iskolán belüli képzésrıl részletesen a KDI Tanácsa által elfogadott „Mőködési” és „Kreditszabályzat” rendelkezett. A DI az iskolavezetı irányításával kidolgozta a Kreditszabályzat részét képezı modelltantervet. A tantervet a DIT hagyta jóvá. Az oktatás a modelltanterv alapul vételével készülı hallgatói tanulmányi tervek szerint történt. A modelltanterv tartalmazta a tantárgyakat, a tantárgyfelelıs oktató nevét, a tárgyak tematikáját, a hozzákapcsolódó irodalmak felsorolását, a tanórai (kontakt/gyakorlati) elfoglaltságot, a kredit értéket, és a tantárgyak egymásra épültségét. A kreditszabályzatban 53 tárgy lett meghirdetve, melyeket folyamatosan aktualizáltak. A tárgyak között kötelezı és választható tárgyak is szerepeltek. A tanterv tartalmazta a fokozatszerzés szigorlati fı- és melléktárgyainak listáját, azok tematikáját. A doktoranduszok oktatási feladatokat is elláthattak, amelyeket a tantárgyfelelıs oktató javaslata alapján, a DIT döntése szerint tanulmányi ponttal is elismertethettek. A DIT a témavezetık közremőködésével a doktoranduszokat arra ösztönözte, hogy tudományos eredményeiket publikációk formájában megjelentessék. A Kémiai Tudományok DI a doktori fokozat elnyeréséhez minimum feltételként a következı szerepelt: három tudományos közlemény nemzetközi folyóiratban (∑3IF) és tudományos elıadások tartása. A KDI hallgatói közül többen részt vettek rövidebbhosszabb külföldi részképzésben. Sok lehetıség nyílt külföldi kutatóutakra (TÉT, COST), és elsısorban a hallgatók motiváltságán, aktivitásán múlt, éltek-e a lehetıségekkel. A jelenleg állami ösztöndíjjal támogatott tizenhat hallgató többsége már részt vett nívós hazai és külföldi konferenciákon. 3.2. A Környezettudományi Doktori Iskola (KTDI) A Pannon Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájába 2001. év óta 30 hallgató nyert felvételt. A KTDI jogelıdjében, a Környezettudományi Alprogramban a doktori képzés
4
1995-ben indult, azóta a doktori képzés és fokozatok odaítélése folyamatos. A KTDI másik jogelıdjének tekinthetı KK1 jelő doktori alprogram (Analitikai kémia) is. A felvett 30 hallgató közül 2008-ig 14 fı töltötte ki a képzési idejét (3+1 év), összesen eddig 13 fı szerzett abszolutóriumot, és 10 fı kapta meg PhD fokozatát. Mindösszesen a Környezettudományi Doktori Iskolában 29 fokozatot ítéltek oda. Több PhD hallgató is rangos hazai és nemzetközi elismeréseket kapott: Révész Gabriella: MTA Pro Scientia Aranyérem (1995), Int. PhD Award (1995, Texas, USA); Horváth Krisztián: Appl. Phys. Chem. Award (Stockholm, 2005), Int.PhD Award (Pittsburgh,2006, Ghent 2007), Scopus Publ. PhD Award (2008). A KTDI oktatói tudományos tevékenységének változatossága tükrözte a környezettudomány sokszínőségét. A kutatási témák egy-egy tudományos mőhelyhez köthetık, amelyek a különbözı földi szférákban végbemenı kémiai, fizikai és biológiai folyamatok, az emberi tevékenység és a környezet kölcsönhatásának vizsgálatával foglalkoznak. A doktori iskolán belüli képzésrıl részletesen a KTDI Tanácsa által elfogadott „Kreditszabályzat” (http://mk.uni-pannon.hu/ft/DIweb/kredit.htm), valamint a hallgatók tájékoztatására készült, szintén részletes információkat tartalmazó „A képzés folyamata” címő oldal (http://mk.uni-pannon.hu/ft/DIweb/kepzes.htm) rendelkezett. A kutatómunkáról a hallgatónak félévente angol nyelven szóbeli beszámolót kellett tartania, nyilvános tanszéki szeminárium keretében. Az 6. félévi beszámoló elıtt legalább 10 munkanappal 10-15 oldalas, írott összefoglalót kellett benyújtania. A benyújtott anyagot két bíráló véleményezte, a szóbeli beszámolón a hallgató válaszolt a bírálók kérdéseire. A félévi beszámolókért és a publikációkért kapható kreditpontokról a Kreditszabályzat rendelkezett. A doktori iskolában 21 tárgy került meghirdetésre, melyek közül a hallgatók kötelezıen választottak a kutatási témájuk szempontjából leginkább releváns 6 tárgyat. A tárgyakat folyamatosan aktualizálták. A Pannon Egyetemen felvehetı tárgyakon kívül szorgalmazták a hallgatók részvételét más intézmények által szervezett intenzív tudományos iskolákon. A KTDI hallgatói közül többen részt vettek rövidebb-hosszabb külföldi részképzésben. Sok lehetıség nyílt külföldi kutatóutakra, és elsısorban a hallgatók motiváltságán, aktivitásán múlt, éltek-e a lehetıségekkel. A jelenleg állami ösztöndíjjal támogatott tíz hallgató közül hét már részt vett más hazai és külföldi egyetemek kurzusain. A KTDI témakörébe tartozó iskolák sikeres elvégzéséért a KTDI Tanácsa egyedi elbírálás alapján határozta meg az adható kreditpontokat. A Környezettudományok DI honlapja az alábbi linken volt elérhetı: http://mk.unipannon.hu/ft/DIweb/ktdi.htm. A „Hírek” oldalon a DI-t érintı valamennyi eseményrıl tájékoztatta a DI oktatóit és hallgatóit. A „Doktori iskola címe, adatai” a fontos adatokon kívül a törzstagokra és oktatókra vonatkozó információkat, valamint a DI mőködési szabályzatát tartalmazta. A „Tudnivalók a képzésrıl” menüpont alatt a felvételivel, képzéssel (tárgyak, kreditszabályzat), szigorlattal és védéssel kapcsolatos, a hallgatók számára hasznos információk voltak találhatók. A „Kutatási témák” az adott képzési évben meghirdetett témákat közölte. A honlap tartalmát legalább havi rendszerességgel frissítették. Mindkét jogelıd Doktori Iskolára jellemzı, hogy az eddig fokozatot szerzett hallgatók legtöbbje továbbra is a kutatás területén tevékenykedik, a Pannon Egyetemen, az MTA kutatóhálózatában vagy nemzetközi vállalatoknál. Hárman közülük már az MTA doktora címet is megszerezték, többen kiemelkedı külföldi intézményekben töltenek be magas szintő tudományos beosztást, vagy posztdoktori állást. Ugyancsak mindkét jogelıd Doktori iskolára jellemzı volt, hogy a rendelkezésre álló három év nem volt elegendı a doktori fokozat megszerzéséhez, a hallgatók többsége az abszolutórium kiadása után az értekezés benyújtására engedélyezett idıt is kihasználta. Az is elıfordult, hogy a hallgató az értekezés benyújtásával kicsúszott az engedélyezett határidıbıl,
5
így az értekezését végül egyéni felkészülıként, új eljárásban nyújtotta be. Ez természetesen rontja a doktori iskolák hatékonysági mutatóit, és torzítja a kimutatásokat. 4. A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolán (KKDI) belül a tudományterületek közötti együttmőködés és koherencia Az aligha vitatható, hogy a Veszprémi Vegyipari Egyetem jogutódjaként létrejött, mindmáig a hazai vegyészmérnökképzés egyik fellegváraként számon tartott Pannon Egyetem Mérnöki Karán a környezettudományi és környezetmérnöki képzés teljes vertikumában hangsúlyosan tartalmazza a kémia tudományterületéhez kapcsolódó diszciplínákat. Ez egyfelıl abban nyilvánul meg, hogy az országban elsıként indított környezetmérnöki szakon, illetıleg az ugyancsak úttörı környezettudományi szakon a többi intézménnyel összehasonlítva a tantervekben nagyobb szerepet kaptak a kémiai alapozó tárgyak és szakismeretek, másfelıl a szakirányok egy része is kémiával való szoros kapcsolatot mutatja (Környezetkémiai szakirány). A vegyész-, sıt a vegyészmérnökképzésben ugyanakkor szintén kiemelt szerepet kaptak a környezettudomány irányába mutató tárgyak, az országban elsıként került bevezetésre a Környezeti kémia címő tárgy, kiemelkedıen népszerő volt a Környezetkémiai szakirány, olyan interdiszciplináris szaktárgyakkal, mint például a Biogeokémiai körfolyamatok, a Levegıkémia vagy a Környezeti vizek kémiája. A Környezettudományi Doktori Iskola hallgatói közül többen a vegyész szak környezetkémiai szakirányáról kerültek az Iskolába. A KKDI jelenlegi törzstagjai közül többnek, köztük a DI vezetıjének egyetemi végzettsége és tudományos munkássága közötti kapcsolatban is fellelhetı a két tudományterület összefonódása. A DI vezetıje például vegyészmérnök végzettségő, de MTA doktora címét a Földtudományok területén szerezte, és az interdiszciplináris levegıkémia területén végzi kutatási tevékenységét, egyidejőleg az MTA-PE Levegıkémiai Kutatócsoportjának vezetıje. Mészáros Ernı, az MTA rendes tagja, a Környezettudományi Doktori Iskola alapítója és a jelenlegi doktori iskola törzstagja végzettségét tekintve meteorológus, tudományos munkássága ugyanakkor a kémiához is szorosan köthetı, számos kémiai hátterő tudományos könyv szerzıje (pl. Atmospheric Chemistry, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981; Fundamentals of Atmospheric Aerosol Chemistry, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999). A környezettudományi és a kémiai kutatások koherenciáját és egymásrautaltságát jól példázza, hogy a KTDI-n belül már a 90-es évek közepén létesült a környezettudományi alprogram mellett a KK1 jelő kémiai alprogram amely szintén a jelenleg mőködı DI jogelıdjének tekinthetı. Ennek feladata elsısorban az analitikai kémiai metodikák alapjainak kutatása, az atom- és molekulaspektroszkópia, és a nagyhatékonyságú ion/folyadékkromatográfia módszereinek fejlesztése és környezetanalitikai alkalmazása volt. E szakterületeken jelenleg is intenzív PhD munkák folynak. Ebben az alprogramban a témavezetı oktatók, kutatók kapcsolatai révén fontos nemzetközi együttmőködések, kölcsönös részképzések zajlottak, PhD hallgatók cseréje vált valóra elismert kémiai intézetekkel (München, Stockholm, Uppsala, Lausanne, Innsbruck, Torino, Ferrara, Róma). A kutatásokat a német DAAD, a magyar-olasz, magyar-osztrák TéT programok, a COST, a CEEPUS program és a felsorolt egyetemek is támogatták. A Mérnöki Karon mőködı, a KKDI bázisául szolgáló nemzetközileg elismert tudományos mőhelyek közül az alábbiak elnevezésüket és kutatási profiljukat tekintve egyaránt ékes bizonyítékai a két tudományterület összetartozásának: A kémia tudományterülete részérıl: Bioszerves és Biokoordinációs Kémia Tudományos Mőhely
6
Környezeti és Szervetlen Fotokémia Mőhely Radioökológia Tudományos Mőhely A környezettudomány tudományterülete részérıl: Ásványtani Tudományos Mőhely Geokémiai Tudományos Mőhely Levegıkémiai Tudományos Mőhely Arról, hogy a két tudományterület a Pannon Egyetemen milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz, a korábban a Kémiai Tudományok Doktori Iskolában illetve a Környezettudományi Doktori Iskolában fokozatot szerzett PhD hallgatók értekezésének címei is tanúskodnak, amelyek közül néhányat a teljesség igénye nélkül az alábbiakban szerepeltetünk: A volt Környezettudományi Doktori Iskolában fokozatot szerzett hallgatók és kémiai vonatkozású témáik Név
Értekezés címe
Témavezetı
Védés éve
Kiss Gyula
Többgyőrős aromás szénhidrogének folyadékkromatográfiás meghatározása légköri csapadék mintákból folyadék-szilárd extrakcióval
Hlavay József
1996
Bódog Ildikó
Fémionok fizikai és kémiai formájának vizsgálata szilárd környezeti mintákban
Földiné Polyák Klára
1997
Mészáros Ernı
1997
Kanyár Béla
2002
Gelencsér András
2003
Szakácsné Földényi Rita
2003
Hartyáni Zsuzsanna
2005
Molnár Ágnes A kémiai elemek légköri körforgalma Magyarországon Nényei Árpád
Természetes és ipari eredető radionuklidok környezeti mozgásának modellezése és sugárterhelések meghatározása
Hoffer András Légköri aeroszol humuszszerő anyagainak képzıdése és tulajdonságai Lengyel Zsófia
Klór-acetanilid típusú herbicidek adszorpciójának vizsgálata talajokon és talajalkotókon
Horváth Tímea
Talajok nyomelem és ásványos összetételének vizsgálata röntgenanalitikai módszerekkel
Molnár Gábor
Ón és kadmium hatásának sejt és hálózati szintő vizsgálata a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis L.) központi idegrendszerében
Salánki János
2005
Bodrogi Edit
Természetes eredető vízminták 226Ra koncentráció mérési módszereinek fejlesztése
Somlai János
2005
Varga Bálint
A légköri aeroszol vízben oldható szerves összetevıinek vizsgálata folyadékkromatográfiás módszerekkel
Kiss Gyula
2005
Bacsik Zoltán Gázok Fourier-transzformációs infravörös spektrometriai analízise
Mink János
2006
V. Balogh Katalin, Padisák Judit
2007
Tóth Noémi
Oldott szerves(humin)anyagok eredete, átalakulása és szerepe a Balatonban
A volt Kémiai Tudományok Doktori Iskolában fokozatot szerzett hallgatók és környezettudományi vonatkozású témáik Név Hirschberg Gábor
Értekezés címe Insitu radioizotópos nyomjelzéses módszer továbbfejlesztése és alkalmazása az atomerımővi korróziós-kontaminációs jelenségek vizsgálatában.
Témavezetı
Védés éve
Varga Kálmán
1999
7
Kaizer József
Néhány réztartalmú funkcionális dioxigenáz enzimmodell-rendszer vizsgálata
Czaun Miklós Selmeczi Katalin
Balogh Istvánné
2001
A 2-metil-3-hidroxi-4(1H)-oxokinolin 2,3-dioxigenáz enzim funkcionális enzimmodell rendszereinek vizsgálata
Speier Gábor
2003
Réz(II)komplexek, mint funkcionális és szerkezeti enzimmodellek foszforsav észterek hidrolízisében valamint pirokatechin oxidációjában
Speier Gábor
2004
Gulyás Henrik Új, vízoldható foszfánokhoz vezetı szintézisutak
Bakos József
2005
Pap József Sándor
Néhány szabad gyök, illetve átmenetifém-komplex enzimutánzó reakciója
Speier Gábor
2005
Gorjánácz Zorán
Az uránbányászat utólagos hatásai a nyílt és zárt terek radonkoncentrációjára, beavatkozási lehetıségek
Somlai János
2006
Varga Kálmán
2006
Horváth Attila
2009
Nagyné Szabó Korróziós jelenségek komplex értelmezése atomerımővi Andrea gızfejlesztıkben Czili Hajnalka
A klórecetsavak heterogén fotokatalitikus lebontása, a hidroxilgyökök szerepe
A kémia és a környezettudomány (esetenként nehezen elhatárolható) tudományterületén tevékenykedı oktatók és kutatók között az együttmőködés természetesen a kutatások területén is dokumentálható. Az együttmőködés szükségessége a kutatási témák interdiszciplináris jellegébıl ered, ezáltal az egyes mőhelyek szellemi potenciálja valamint a rendelkezésükre álló mőszerek a másik tudományterület kutatásait is hatékonyan segíthetik. Az alábbiakban – ugyancsak a teljesség igénye nélkül – felsorolunk olyan rangos, referált nemzetközi folyóiratokban megjelent tudományos közleményeket, amelyben a szerzıtársak korábban a két jogelıd doktori iskolához tartoztak (Kémiai Tudományok Doktori Iskola - dılt betővel; Környezettudományi Doktori Iskola – aláhúzással jelölve). Dombóvári, P., P. Kádár, T. Kovács, J. Somlai, K. Radó, I. Varga, R. Buják, K. Varga, P. Halmos, J. Borszéki, J. Kónya, N. M. Nagy, L. Kövér, D. Varga, I. Csernyi, J. Tóth, L. Fodor, A. Horváth, T. Pintér: Accumulation of uranium on austenitic stainless steel surfaces., Electrochim. Acta 2007, 52, 2542-2551. Gelencsér, A., Hoffer, A., Kiss, G., Tombácz, E., Kurdi, R., and Bencze, L. In-situ formation of light-absorbing organic matter in cloud water. J. Atmos. Chem. 2003, 45, 25-33. Hajós P., Horváth O., Denke V., Prediction of Retention for Halide Anions and Oxoanions in Suppressed Ion Chromatography Using Multiple Species Eluent, Anal. Chem., 67, 434441, 1995. Hajós P., Horváth O., Révész G., Chemical Equilibria in Ion Chromatography: Theory and Applications., Advanced in Chromatography. Marcel Dekker Inc., New York, Vol.39, p.311-350.1998. Somlai, J., V. Jobbágy, C. Németh, Z. Gorjánácz, N. Kávási, T. Kovács, Radiation dose from coal-slag used as building material in the Transdanubian region of Hungary, Radiation Protection Dosimetry 2006, 118, 82-87. Szabó-Bárdos, E., Zsilák, Z., Lendvay, G., Horváth, O., Markovics, O., Hoffer, A., Törı, N., Photocatalytic Degradation of 1,5-Naphthalenedisulfonate on Colloidal Titanium Dioxide, J. Phys. Chem. B 2008, 112, 14500-14508. A Doktori Iskola számos aktuális témakiírása is bizonyítja a kémia és a környezettudomány közötti szoros kapcsolatot: •
A légköri aeroszol kéntartalmú szerves alkotóinak vizsgálata (Kiss Gyula)
8
• •
• • • • • • • • • • • • •
A levegı szennyezı gázainak nagyérzékenységő FTIR spektroszkópiai detektálása (Mink János) Fémorganikus vegyületek térszerkezetének és dinamikus viselkedésének tanulmányozása multinukleáris folyadék- és szilárdfázisú NMR módszerekkel (Szalontai Gábor) Impaktorral győjtött aeroszol minták infravörös és Raman-mikroszkópiás analízise (Mink János) Ion-kromatográfiás retenciós modell és analitikai alkalmazásai (Hajós Péter) Klórecetsavak TiO2 félvezetıvel katalizált fotokémiai lebontása (Horváth Attila) Környezetbarát polimerek elıállítása és reakcióinak vizsgálata (Kégl Tamás) Mikroszkopikus gombák és a légköri másodlagos szerves aeroszol (Gelencsér András) Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások alkalmazása a környezetvédelemben: vízben oldott szerves anyagok lebontása (Takács Erzsébet) Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások alkalmazása a környezetvédelemben: vízben oldott szerves anyagok lebontása (Wojnárovits László) Nanokristályos vas-szulfid ásványok fázisátalakulásai és fém-megkötı tulajdonságai (Pósfai Mihály) Radioizotópok terjedésének vizsgálata kızetmintákban (Lázár Károly) Radionuklidok kioldódásának vizsgálata adalékanyagokat tartalmazó cementtel szilárdított próbatestekbıl (Somlai János) Szervetlen fémvegyületek fotoindukált reakciói a környezeti kémiában (Horváth Ottó) Toxikus fémek meghatározása dohányfüstben és dohányban ICP-MS módszerrel (Földényi Rita, Marton Aurél) Toxikus fémionok és a felszíni vizek szerves anyagainak kölcsönhatása (Marton Aurél)
5. A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola vezetıjének nemzetközi elismertsége A Doktori Iskola vezetıje, Gelencsér András az MTA-PE Levegıkémiai Kutatócsoportjának tagjaként, majd vezetıjeként szakterületén több mint 12 éve vesz részt nemzetközi kutatásokban. Az elmúlt 10 évben az alábbi nemzetközi kutatási projektek témavezetıje volt: „Szerves és szervetlen aeroszol elıfordulásának trendje és jelenlegi állapota Európában: az éghajlatra gyakorolt hatásuk” címő EVK2-2001-00067 sz. EU-FP5 projekt „CARBOSOL” (2002–2004; 79,2 kEUR) „Városi és regionális széntartalmú aeroszol Belgiumban és Magyarországon: Jellemzés, források feltárása és kémiai tömegmérleg felállítása” címő B-6/02 számú kétoldalú magyar-belga kormányközi TéT projekt (2003–2004; 1,7 MFt) „Természetes és bioaeroszol” címő B-10/04 számú kétoldalú magyar-belga kormányközi TéT projekt (2005–2006; 2,5 MFt) „Az óceáni szerves anyagáramok és a hatásuk a légköri aeroszolra” címő 2005/018419 sz. EU-FP6 projekt „OOMPH” (2005–2008; 115 kEUR)
9
Eddig megjelent 56 referált tudományos közleményébıl 25 nemzetközi kutatási együttmőködésbıl született. Fentieken kívül szoros szakmai kapcsolatot ápol a mainzi Max Planck Kémiai Intézet Biogeokémiai Fıosztályával (igazgató Meinrat O. Andreae), az együttmőködést számos közös publikáció fémjelzi, például: Andreae, M. O., Gelencsér, A.: Black carbon or brown carbon? The nature of light-absorbing organic aerosol, Atmos. Chem. Phys., 6, 3131–3148, 2006 Hoffer, A., Gelencsér, A., Guyon, P., Kiss, G., Schmid, O., Frank, G.P., Artaxo, P., Andreae, M. O.: Optical properties of humic-like substances (HULIS) in biomass burning aerosol, Atmos. Chem. Phys. 2006, 6, 3565-3570. Szőkebb szakterületén, az aeroszolkémiában megrendezett workshopok, szakmai fórumok meghívott elıadója volt, illetve meghívott elıadóként szerepelt neves külföldi kutatóintézetek szemináriumain: • • • • • • •
Max Planck Institute for Chemistry, Department of Biogeochemistry, 2001. április 25., Mainz, Németország, International State of the Science Workshop on Organic Speciation in Atmospheric Aerosols Research – 2004. április 5-7., Las Vegas, Nevada Organic Aerosols Workshop – 2004. május 10-12., Hyytiälä, Finnország ACCENT workshop on ”Constituents of organic aerosols” , 2005. május 26-27., Kjeller, Norvégia German Research Center for Environmental Health, Helmholtz Zentrum München Institut für Ökologische Chemie, 2005. június 6-8., Neuherberg, Németország EC/OC workshop, 2009. február 10-11., Joint Research Centre, Ispra, Olaszország Goldschmidt Conference 2009. június 21-26., Davos, Svájc
A Stockholmi Egyetemen a skandináv országok PhD hallgatói számára meghirdetett „Urban Air Quality” címő kurzuson meghívott óraadóként „Carbonaceous Aerosol” címmel tartott elıadásokat 2005. decemberében.. A légköri széntartalmú aeroszol kutatásának alig több mint egy évtizedes múltra visszatekintı eredményeit, köztük saját kutatási eredményeit egy, számos intézményben posztgraduális képzésben is használt monográfiában foglalta össze, ami 2004-ben a Springer kiadó gondozásában jelent meg: Gelencsér, A. Carbonaceous Aerosol, Series Atmospheric and Oceanographic Sciences Library, Vol. 30, 2004, 360 p., ISBN: 1-4020-2886-5, Springer. http://www.springer.com/sgw/cda/frontpage/0,,5-198-22-36570791-0,00.html
6. A Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola C-SWOT analízise Korlátok: • A Mérnöki Karon alap- és mesterképzés viszonylag kis hallgatói létszámaihoz rendelt normatív képzési támogatás elégtelensége; • A MAB által az alap- és mesterszakokra elıírt akkreditációs követelményeknek való folyamatos megfelelés kényszere;
10
• • • •
Folyamatos és jelentıs mőködési forráshiány, a forrásteremtés állandó kényszere; Adott és zömében korszerőtlen intézményi háttér (épületek); Örökölt és nem könnyen változtatható intézményi szervezeti struktúra; A források mentén szervezıdı kutatási témák.
Erısségek: • A Doktori Iskola háttere 13, nemzetközileg is elismert tudományos mőhely a kémia és a környezettudomány területeirıl; • Kiváló tudománymetriai mutatókkal és jelentıs oktatási-kutatási tapasztalattal rendelkezı, aktív, elkötelezett, helyben élı és tevékenykedı intézményi törzstagok; • Kialakult, jó együttmőködés az egyes tudományos mőhelyek képviselıi között; • Jó kapcsolatok hazai kutatóintézetekkel (MTA Kémiai Kutatóközpont, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet; MTA Atomenergia Kutatóintézet; Budapest; MTA Izotópkutató Intézet, Budapest; MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany; MTA Mezıgazdasági Kutatóintézet Martonvásár; MTA Geokémiai Kutatólaboratórium, Budapest; Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest) és egyetemekkel; • Jó kapcsolatok jelentıs iparvállalatokkal (Paksi Atomerımő ZRt.) • Jó nemzetközi kapcsolatrendszer, amely a hallgatók számára mind részképzésre, mind külföldi kutatási programokban való részvételre lehetıséget nyújt; • Számos nagy összegő hazai és nemzetközi, alap- és alkalmazott kutatást támogató pályázat; • Korszerő kutatási infrastruktúra, jó mőszerezettség; a legtöbb kutatási területen kiváló könyvtári háttér; • Külön-külön több mint egy évtizede jól mőködı doktori iskolák, kialakult, bevált követelményrendszer, kiegyensúlyozott mőködés; • Széles tudományterületi lefedettség, korszerő, jelentıs forrásokkal támogatott kutatási témák. Gyengeségek • A tudományos mőhelyek elaprózottak, a széttagoltság miatt nem alakulhat ki pezsgı tudományos élet; • Az egyes mőhelyek tevékenységét bemutató tudományos ismeretterjesztı elıadásokat kevesen látogatják; • A témák kidolgozását hátráltatják az infrastruktúra mőködtetésének költségei, az erre szolgáló források korlátozottsága; • A Pannon Egyetemen nincs Természettudományi Kar, fontos kapcsolódó diszciplínákban a szellemi potenciál és a hozzájuk tartozó infrastruktúra teljesen hiányzik; • A rendelkezésre álló három év a felvett hallgatók többségének nem elegendı a színvonalas tudományos kutatások teljesítéséhez; • Mértékadó szakkönyvek beszerzési lehetıségei anyagi okok miatt korlátozottak. Lehetıségek • Tehetséggondozás, a tehetséges és motivált hallgatók bevonása a mőhelyekben folyó kutatásokba, ösztöndíj vagy külföldi képzés feltételeinek biztosítása; • A kis hallgatói létszámból adódóan egységes szemlélető vertikális képzés biztosítása; • Több mőhely elismertsége és/vagy országosan egyedi jellege az alap-, sıt a mesterképzéshez képest is kiszélesítheti a doktori képzésre jelentkezık körét, ami
11
•
• • • • •
lehetıvé teszi a kis létszámú, de motivált és jól képzett hallgatókkal a Doktori Iskola hosszú távú és kiegyensúlyozott mőködését; Az együttmőködés szorosabbá főzése a partner kutatóintézetekkel illetıleg új kapcsolatok építése, nemzetközileg elismert vezetı kutatók bevonása az oktatásba és témavezetésbe; Külföldi hallgatók képzésével a Doktori Iskola tudományos potenciáljának frissítése; Fiatal, tehetséges, az új követelményeknek mindenben megfelelı vezetı oktatók kinevezése; Megfelelı támogatás esetén új, kiemelt prioritást élvezı tudományos mőhely létrehozása, esetleg korábbi meglevı mőhelyek átalakításával/összevonásával; Kutatás-fejlesztésben érdekelt cégek bevonása a doktori programba a kapcsolódó alapkutatási problémák megoldására; Pályázati tevékenység erısítése, az együttmőködés lehetıségeit jobban kihasználva nagyobb, integrált pályázatok benyújtása.
Veszélyek • A merítési bázis csökkenése, vészesen fogyatkozó végzett hallgatói létszám; • Romló elıképzettségő hallgatók az alapszakokon; • A képzés struktúrájából adódóan is a tudományos kutatás (TDK munka) iránti motiváció erıteljes csökkenése; • Az oktatói létszám további csökkenése, iskolateremtı vagy kiemelkedı vezetı oktatók kilépése/kiesése; • Már most indokolhatatlanul nagy és tovább növekvı bürokratikus terhek az aktív vezetı oktatókon; • A normatív kutatás-finanszírozási és ezzel összefüggésben az oktatáspolitikai rendszer kiszámíthatatlansága; • A pályázati támogatások kiszámíthatatlansága, folytonossági hiánya, illetve esetleges elégtelensége.
