A KÉMIAI CSONKVÉDELEM SORÁN ALKALMAZOTT ANYAGOK HATÁSA PATKÁNYFOGAK PULPÁLIS EREINEK BELSŐ ÉRÁTMÉRŐJÉRE VITÁLMIKROSZKÓPOS MODELLEN

Ph.D. Értekezés

A KÉMIAI CSONKVÉDELEM SORÁN ALKALMAZOTT ANYAGOK HATÁSA PATKÁNYFOGAK PULPÁLIS EREINEK BELSŐ ÉRÁTMÉRŐJÉRE – VITÁLMIKROSZKÓPOS MODELLEN

Dr. Kispélyi Ida Barbara

Programvezető: Dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár Témavezető: Dr. Nyárasdy Ida egyetemi docens Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Fogorvostudományi kutatások Budapest, 2004.

-1-

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

5

2. Irodalmi áttekintés

5

2.1. A dentin-fogbél komplex

5

2.1.1. A fogbél

6

2.1.1.1. Az egészséges fogbél

6

2.1.1.1.1. A pulpális keringés struktúrája

6

2.1.1.1.2. A pulpális keringés szabályozása

7

2.1.1.2. A károsodott fogbél

10

2.1.1.2.1. A fogbél károsodásának okai

10

2.1.1.2.2. A fogbél válaszreakciói

12

2.1.2. A dentin

13

2.1.2.1. A dentin permeabilitása

13

2.1.2.2. A hidrodinamikai teória

14

2.1.2.3. A hidrodinamikai teória és a nitrogénmonoxid

15

2.2. A fogbél mikrokeringésének vizsgálómódszerei

16

2.3. A csonkvédelem

19

2.3.1. A kémiai csonkvédelem jelentősége

20

2.3.2. Kémiai csonkvédelem során használt anyagok

22

2.3.2.1. Nem-polimerizálandó sealerek

23

2.3.2.2. Polimerizálandó sealerek

24

2.3.2.3. Fotopolimerizáció

25

2. Célkitűzések

27

3. Anyag és Módszer

29

4.1. Felhasznált anyagok

29

4.2. Kísérleti állatok

29

4.3. Vitálmikroszkópos vizsgálatok

30

4.4. Statisztikai analízis

33

4.5. Vizsgálati csoportok

33

4.5.1. Biokompatibilitási vizsgálatok

-2-

33

4.5.1.1. Gluma® Desensitizer hatásának vizsgálata 4.5.1.2. Seal&Protect

TM

hatásának vizsgálata savazással

4.5.1.3. Seal&Protect

TM

hatásának vizsgálata

savazás nélkül

33 34 35

4.5.1.4. Prompt L Pop® hatásának vizsgálata

35

4.5.1.5. Xeno® III hatásának vizsgálata

36

4.5.1.6. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata 40 sec

37

4.5.1.7. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata 80 sec

37

4.5.2. A lokális nitogénmonoxid-szintézis gátlás hatása a pulpa arterioláinak érátmérőjére

38

4.5.2.1. L-NAME hatásának vizsgálata egészséges állatokban

38

4.5.2.2. L-NAME hatásának vizsgálata bond anyag indukálta hiperémia után 4. Eredmények

39 40

4.1.Biokompatibilitási vizsgálatok

40

5.1.1. Gluma® Desensitizer hatásának vizsgálata

40

5.1.2. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazással

41

5.1.3. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazás nélkül

42

®

5.1.4. Prompt L Pop hatásának vizsgálata

43

5.1.5. Xeno® III hatásának vizsgálata

44

5.1.6. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata 40 sec

46

5.1.7. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata 80 sec

47

5.2. A lokális nitogénmonoxid-szintézis gátlás hatása a pulpa arterioláinak érátmérőjére

48

5.2.1. L-NAME hatásának vizsgálata egészséges állatokban

48

5.2.2. L-NAME hatásának vizsgálata bond anyag indukálta hiperémia után

50

5. Megbeszélés

52

5.1.Kémiai csonkvédelem során használt anyagok biokompatibilitási vizsgálata

54

-3-

5.2.A lokális nitrogénmonoxid-szintézis gátlás hatása pulpális arteriolák érátmérőjére

58

6. Köszönetnyilvánítás

61

7. Rövidítések jegyzéke

63

8. Irodalomjegyzék

64

10. Publikációs jegyzék

82

11. Összefoglalás

84

12. Summary

86

-4-

1. Bevezetés A XXI. századra a modern fogorvoslást két tendencia jellemzi. Egyrészt a páciensek növekvő esztétikai igényeinek megfelelő ún. esztétikus fogászat előtörése, másrészt a fogmegtartó kezelések dominanciája. E két tendenciának eleget tevő és megfelelő két szakterület a restauratív fogászat és az endodoncia mára a fogorvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ágaivá váltak. Az endodonciát megelőző restauratív fogászatot tulajdonképpen az endodoncia prevenciójának is tekinthetjük. A restauratív fogászat terápiás fázisához a fogorvos komplex ismeretanyaga szükséges a dentinfogbél strukturájáról, funkciójáról, szöveti reakcióiról és gyógyulási kapacitásairól. A dentin-fogbél biológiájának ismerete, továbbá az applikált fogászati anyagok és technikák tökéletes alkalmazása biztosítja a restauratív fogászat alapjait. Munkám célja kettős volt: 1. a pulpális mikroerek tanulmányozása segítségével egyrészt a gyakorló fogorvos által használt fogászati anyagok pulpális hatásait, 2. másrészt az általuk kiváltott reakciók patofiziológiai háttereit vizsgáltam. Vizsgálatsorozatom középpontjában a kémiai csonkvédelem során használt dentin sealerek álltak.

2.

Irodalmi áttekintés

2.1. A dentin-fogbél komplex Annak ellenére, hogy a fogbél és a fogbelet körülvevő dentin struktúrájában és összetételében különbségek vannak, fiziológiás és patológiás reakcióikban hatással vannak egymásra. Ezt a szoros kapcsolatot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a fog, a fogbél és a pulpális arteriolák különböző fogászati beavatkozásokra adott válaszait vizsgáljuk.

-5-

2.1.1. A fogbél Fogbélnek nevezzük a fog centrumában elhelyezkedő, dentinköpennyel körbeölelt szövetet. Vitális fog esetén ezen reaktív és dinamikusan változó struktúra patofiziológiás állapota, mérete és alakja meghatározza a fogászati beavatkozások tervezését, kivitelezését és prognózisát. 2.1.1.1. Az egészséges fogbél 2.1.1.1.1. A pulpális keringés struktúrája A rigid zománc- és dentinköpennyel körbeölelt fogbél haemodinamikájának, keringésélettanának vizsgálatához elengedhetetlenül szükségesek a pulpa struktúrális ismeretei. 1898-ig, Sudduth (195) vizsgálatáig tudományosan nem sikerült bizonyítani, hogy a fogat is erek látják el, amelyek a foramen apicalén keresztül jutnak be a fogbél üregébe. Berlini kék festék befecskendezésével 1901-ben Lepkowski mutatta ki elsőnek (110), hogy human embrióban az artéria alveolaris inferior belép a fogpapillába. Welling (214) és Kamrin (85) már a pulpális érhálózat struktúrájáról számolt be. 1942-ben Boling (15) a pulpa és a subodontoblasticus plexus gazdag kapilláris hálózatát is feltárta. Az arteriovenosus anasztomózisok, metarteriolák és prekapilláris sphincterek ismeretével a XX. század második felére a kutatók a fogbél mikrokeringését több összefüggő szintre tudták bontani: odontoblasticus réteg, terminális kapilláris hálózat, kapilláris hálózat és vénás rendszer (99). A fogbélben 100 μm átmérő alatti arteriolák és 200 μm átmérő alatti venulák vannak. A venulák fala nem olyan vastag, mint az arterioláké: kevesebb simaizomsejtet tartalmaznak. A kapillárisok lumen átmérője kevesebb, mint 10 μm (200). A metarteriolák abban különböznek az igazi kapillárisoktól, hogy egy vagy több izomsejt veszi körül az endothel sejteket. Szintén egy vagy több izomsejt található a prekapillárisok

eredő

ér-szegmensénél.

A

metarteriolákban

és

prekapilláris

sphincterekben lévő fibrilláris idegvégződések a kapilláris-endothel sejtekben nem találhatóak. Cutright és Bhaskar (32) majom-pulpa ereit vizsgálva megállapították, hogy egy vagy több kis arteriola lép be a foramen apicaleba. Takahashi (200) számos forament mutatott ki a foggyökerek apicalis területén, mindegyikben egy-egy típusú érrel: vagy arteriolával vagy venulával.

-6-

A pulpa üregébe belépő arteriolák két csoportra különülnek. Az egyik előrenyomul koronálisan a pulpaszarv irányába, majd faágszerűen ágazik szét a dentin irányába, ezzel kialakítva a sűrű kapilláris hálózatot. A másik a pulpakamra bázisa és teteje között fut és ágazik sűrű terminális kapilláris hálózatba (200). A terminális kapilláris hálózatban a venulák a dentin alatt foglalják el a legnagyobb részt. Feladatuk a drenázs átvétele a terminális kapillárisokból. A venulák összefonódva hagyják el a fogbél üregét a foramen apicalén keresztül. A gyökércsatorna koronális részeiben a kilépő venulák cirkuláris hurkokat képeznek. A hurkok között rövid, anasztomizáló ágak (venovenosus anasztomózisok) figyelhetőek meg. A terminális kapillárisok az odontoblast réteg alatt heterogén elrendeződést mutatnak: a pulpaszarv területén ’pin-loop’ (tűhurok) formációt képeznek, míg az apicális kamraüregben ’crossfence’ hálózatot alakítanak ki (200). Ezen vascularis sajátosságok: az arteriovenosus anasztomózisok; venovenosus anastomózisok és az U alakú hurok arteriolák. Arteriovenosus anasztomózisok jelenlétéről számos szerző számolt be vizsgálataiban (103, 200). Pontos funkciójuk még nem teljesen tisztázott, de az bizonyos, hogy részt vesznek a fogbél véráramlásának regulációjában. 2.1.1.1.2. A pulpális keringés szabályozása Az érfal simaizomtónusát neurális, endokrin, metabolikus, endotheliális, ionális stb tényezők határozzák meg:. A határok a szabályozó rendszerek, mechanizmusok között egybefolynak, egyik kiemelkedő jelentőségű, míg a másik csekélyebb. Így felosztani és szeparálva

ismertetni

az

egyes

faktorok

szerepét

nagyon

nehéz.

Rövid

összefoglalásomban én csak azokat a mechanizmusokat emelem ki, melyek jelentősek és kapcsolódnak vizsgálataimhoz. Non-adrenerg, non-cholinerg rendszer (trigeminális erdetű szenzoros rostok) A perifériás beidegzésben részt vevő Aδ mielinizált és a nem mielinizált C rostoknak a válaszát erős, fájdalmat kiváltó stimulusra nociceptív válasznak nevezzük. Ezeken a specifikus rostokon kívül vannak bizonyos Aδ és C rostok, amelyek a polymodal receptor rendszerhez tartoznak (105) és a következő jellemzi őket: •

érzékenység számos stimulusra (mechanikai, kémiai, hő és kapszaicin)

-7-

•

széles dinamikus válasz

•

szöveti faktorokra, gyulladásos mediátorokra fellépő aktivitás

•

efferens funkció (vasoreguláció, gyulladás, neuropeptidek felszabaditása)

•

autonom reflexben részvétel

•

központi idegrendszer serkentése vagy gátlása

A dentális szöveteknek ugyanolyan nagyságú és méretű szenzoros idegrostjai vannak, mint más szöveteknek, de kiemelkedően magas számuk, polymodális szöveti interakcióik és tulajdonságaik eltérőek más szövetekétől. Ennek számos oka van: •

a

fogbél

bizonyos

speciális

funkcióknak

tesz

eleget,

mint

például

dentinprodukció •

a véráramlás és az intersticiális pulpális nyomás szabályozása igen speciális egy tágulni nem képes szövetnek

•

speciális újraépítő folyamatok (pl. reparatív dentin)

A dentális trigeminális idegrost tartalmaz Aδ és C rostokat. Mindegyik rost sokszor szétágazik és legtöbbjük a koronai részben ér véget szabad idegvégződésként (199). Elhelyezkedésük, lefutásuk alapján az alábbiak szerint csoportosíthatóak: •

vérerekkel futók

•

subodontoblasztikus plexushoz csatlakoznak

•

odontoblaszt rétegben lévők

•

dentin tubulusban lévők

Ezen idegvégződések helyüknek megfelelően tovább specializálódtak. A szenzoros idegrostok nagy számban szállítanak neuropeptideket - substance P (SP), neurokinin A, CGRP (Calcitonin-Gene Related Peptide), neuropeptid K, szomatosztatin stb. – amely anyagok felszabadulva szabályozhatják a pulpális véráramlást és a metabolikus folyamatokat (144). Az SP és a CGRP igen gyakran kolokalzált. Mindketten potenciális vasodilatatorok (56). Bizonyos érterületeken a neuropeptidek, mint az SP, CGRP végső hatásukat nitrogén oxidon keresztül fejtik ki (142). A szenzoros afferens vagy peptiderg rostokból a neuopeptidek felszabadulását külső vagy belső inger is kiválthatja. Külső: A nervus alveolaris inferior ingerlése, fájdalmas fogstimuláció, fúrás, ultrahang, fog kopogtatása a szenzoros rostok aktivációján keresztül vasodilataciót vált ki (55, 74, 88, 122).

-8-

Belső: A peptiderg rostok kemoszenzitiv tulajdonságára vezethető vissza, hogy gyulladásos mediátorok endogén uton aktiválják őket. Ezt igazolja, hogy bradikinin lokális applikációja vasodilatációt vált ki a szenzoros rostok aktivációja által (145). Pulpális gyulladás akut stádiumában a szenzoros rostok terjedését és a neuropeptidek mennyiségének fokozódását figyelték meg (25). Szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer Szimpatikus idegrendszer A szimpatikus idegrendszer fő feladata a haemodinamika szabályozása. A szimpatikus vasomotor (vasokonstrikció) kontrollnak a fogbélben csak lokális szerepe van, mivel relatíve kicsi vérvolumenű szerv. Először 1958-ban Anneroth és Norberg (6) mutatott ki noradrenalint a humán fogbél szimpatikus idegvégződéseiben. 1968-ban Pohto és Antila (168) finomítva az előző megfigyeléseket adrenerg idegrostokat talált a humán pulpa erei körül. Szenzoros idegrostokkal összevetve kisebb számban találhatóak meg a fogbélben (49, 149) és eloszlásuk fajonkénti különbséget mutat (170). A katekolaminok, a noradrenalin és adrenalin fiziológiás hatásukat a vérerek adrenoreceptorain keresztül fejtik ki. A pulpa erei mind α-, mind β-adrenoreceptorokat tartalmaznak. A fogbélben αadrenoreceptorokra az a bizonyíték, hogy a noradrenalin vasokonstrikciót okoz exponált fogon (137) ill. a cervicalis szimpatikus trunkus ingerlése pulpális véráramlácsökkenést vált

ki

patkányban

(204).

A

cervicalis

szimpatikus

ganglionból

származó

postganglionáris rostok csatlakoznak a nervus trigeminalishoz és ganglionjához. Legtöbbjük a szenzoros idegrostokat követve érik el a fogat és más szerveket (121). A szimpatikus aktivitás alacsony nyugalmi állapotban humánban és állatban egyaránt. Az emlősök fogbelében α1 és α2 receptorok mellett neuropeptid Y immunreaktivitást mutató rostok is vannak a fogbélben (74, 208). A β-adrenoreceptorok által mediált szimpatikus kontrollról vasodilatátor jellegű (96). A noradrenalin prekurzora, a dopamin megtalálható a patkány fogbelében (90). Agonisztikus hatása van az α, β és dopamin receptorokon. Kerezoudis szerint (90) a dopamin nem vesz részt a fogbél neurális kontrolljában, mivel a dopamin antagonistáknak nincs hatása a szimpatikus rost stimulációjával kiváltott vasokonstrikcióra.

-9-

A lokális szenzoros szabályozó kontroll és a szisztémás szimpatikus idegrendszer között kapcsolat van. A lokális neurogén kontroll szimpatikus befolyás alatt áll. Noradrenalin a szenzoros idegrostok terinálisan lévő preszinaptikus α-adrenoreceptorokon keresztül negatívan befolyásolja a neuropeptidek felszabadulását (89). Akut gyulladásban, amikor a szimpatikus funkció gyengített és a neuropeptidek felszabadulása fokozott a szisztémás hatások felett a lokális mechanizmusok dominálnak (25). Paraszimpatikus idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer jelenléte kétséges a fogbélben. Hisztokémiai vizsgálatok acetilkolin-észterázt mutattak ki (169). Okabe és munkatársai (138) kutya fogára lokálisan applikálva acetilkolint véráramlás fokozódást mutattak ki. Önmagában a kolin észteráz jelenléte nem, csak az acetilkolint szintetizáló kolin észteráz enzim jelenléte bizonyítaná a fogbélben paraszimpatikus kolinerg idegrostok jelenlétét. Azonban ilyen fehérjét nem tudtak kimutatni (141). Az acetilkolin mellett a VIP (Vasoactive intestinal peptide) a másik mediátora a paraszimpatikus idegrostokank. VIP-immunreaktivitást mutató rostokat számos faj fogbelében találtak, így emberben is (3, 118, 207). A paraszimpatikus idegrendszer jelenétére az orofaciális régióban számos bizonyíték van. A kolinerg idegrostok által mediált vasodilatáció számos szerv reflexreakciója (nyálmirigy, mucosa, bőr). Szövettani vizsgálatok paraszimpatikus idegrostokat mutattak ki a gingivában és az ajakban (81, 82). A jelenlegi kutatások a paraszimpatikus idegi kontrollnak nem nagy szerepet tulajdonítanak a pulpális véráramlás szabályozásában (141, 183). 2.1.1.2. A károsodott fogbél 2.1.1.2.1. A fogbél károsodásának okai A fogbél károsodásának a második leggyakoribb okát – a bakteriális infekció után - a különböző fogászati beavatkozások okozta ártalmak jelentik. Fogelőkészítés: Minél nagyobb és a pulpát minél inkább megközelíti a forgóműszerek által érintett fogfelszínek nagysága, annál nagyobb számban nyílnak meg a dentintubulusok és annál inkább fokozódik a pulpális sérülés lehetősége is (131). A nem megfelelő vízhűtéssel kivitelezett preparáció is a fogbél károsodását okozhatja (190).

- 10 -

Fogászati anyagok –kémiai csonkvédők: Pashley és munkatársai (159) arról számoltak be, hogy a folyadékkal telt dentincsatornákon keresztül számos anyag át tud jutni és károsodást tud okozni mind a fogbélben, mind az odontoblastokban. Sőt, az alacsony molekulasúlyú, vízben oldódó resin molekuláknak, mint például a HEMÁ-nak (2-hidroxyetil metakrilát) gyorsabb a diffúziója, mint más nagyobb molekula-méretű képviselőjüknek, amelyek rosszabbul oldódnak vízben (68). A diffúzió mértéke függ az alkalmazott koncentrációtól, az axiopulpális dentinfal vastagságától, a dentin-zománc határ felé áramló dentin folyadéktól, a pulpális pozitív nyomástól és a pulpális véráramlás tisztító hatásától, amellyel a károsító anyagokat képes elszállítani (152, 160). Citotoxicitási szempontból mind a total-etch, mind a self-etch fogászati resinek, bondok veszélyesek lehetnek a fogbél szempontjából. Ennek számos oka van a total-etch típusú adhezív rendszereknél: 1. A dentin bondokat direkt a savazott dentin felszínre applikálja a fogorvos, amelynek során a savazás növeli a monomerek diffúzióját (154). 2. A savazott és leöblített felszín vizes környezete zavarhatja a komplett polimerizációt. A self-etch adhezív rendszerek sejtkárosító hatásának az alábbi tényezők járulnak hozzá: 1. Magas koncentrációban tartalmaznak karboxil és foszforsavas csoportokat. 2. HEMA-t tartalmaznak. 3. Nagyfokú a vízoldékonyságuk. Mindkét adhezív rendszer citotoxicitásáért – részben - a nem polimerizálódott monomerek felelősek. Gyártói előírásoktól függően 20-30 másodperc áll a monomerek rendelkezésére, hogy a dentin folyadékba diffundáljanak (162). Megvilágításuk során szolid fázisú polimerekké alakulnak, amelyből azonban a kötés után monomerek válnak ki (43, 57, 119). A csonkvédelemre használt adhezíveknél a monomer vesztés a polimerizációs folyamat befejezése után kétféleképpen valósulhat meg: •

A polimerizáció befejeztével az első 24 órában a kötetlen monomerek kioldódnak a nyálba.

- 11 -

•

Hosszabb időt vesz igénybe a kioldódó anyagok távozása degradációval vagy erózióval (43, 44). A folyamatot hő, mechanikai vagy kémiai inger indíthatja be.

2.1.1.2.2. A fogbél válaszreakciói A restauratív procedúrák: a fogelőkészítés és a restauráció a fogbél és a dentin kombinált válaszát váltják ki. A preparáció hosszú távú hatását nehéz vizsgálni, mivel az előkészített fog vagy ideiglenes vagy definitív ellátást fog kapni vagy esetleg a dentintubulusok ellátás nélkül „nyitva” maradnak az orális környezet károsító noxái számára. A szövettani elváltozásokat mikroszkóp segítségével, a fiziológiás reakciókat a véráramlás vagy az intersticiális folyadék nyomásváltozásának mérésével ill. a neurogén komponensek hisztokémiai kimutatásával vizsgálhatjuk. Fogelőkészítés hatása a fogbélre •

Strukturális hatások

Számos kísérlet igazolja, hogy a preparálás hatására a fogbélben hisztológiai változások alakulhatnak ki: a nem megfelelő vízhűtés az odontoblastok magjainak elmozdulásához vezet (18, 190). A fog deszikkációjának szintén ez az eredménye. Puszterrel 30 másodpercig V. osztályú kavitásba fújt levegő az odontoblast sejtek szétesését okozza (30). •

Patofiziológiás hatások

Élő fogszövetek gépi forgó műszerrel történő megmunkálása következtében átmeneti véráramlás fokozódás alakul ki (139, 140), azonban vízhűtés nélküli turbinával végzett preparálás csökkenti a kutyák szemfogában a véráramlást (97). A véráramlás csökkenésének a mértékét a maradék dentin vastagsága nagymértékben befolyásolja. A fogak ütögetése (perkusszió) 30%-kal növeli a véráramlást (113). Preparálást követően a dentin folyadék dentin-zománc határ felé irányuló áramlása fokozódik és az intersticiális nyomás emelkedik (130). Akár az alacsony, akár a magas fordulatszámú víz nélküli preparáció pulpális nekrózist okoz (217). 10 másodpercig tartó 5°C hőemelkedés irreverzibilisen károsítja az odontoblastokat (167, 218). 11,1°C fokos intrapulpális hőmérsékletemelkedés nekrózist okoz a vizsgált fogbelek 100%-ában (171, 218).

- 12 -

Fogászati anyagok hatása a fogbélre •

Citotoxikus hatások

Néhány szerző szerint az adhezívek/bondanyagok (resinek) citotoxikusak (1, 16, 17, 63, 64, 100). Amennyiben toxicitási sorrendet szeretnénk felállítani a különböző resinek között, akkor a Bis-GMA-t követi az UDMA; kisebb a toxicitása a TEGDMÁ-nak (trietilénglikol dimetakriált) és a HEMÁ-nak (66, 109, 175, 216). A citotoxicitási vizsgálatoknál a nem-polimerizált termékek géntoxikus hatása nagyobb volt, mint a polimerizáltaké (58). Amennyiben a resint savazott dentin felszínre vitték fel, toxicitása magasabb volt, mint a nem savazott dentin rétegen (76). •

Mikrobiális hatások

A resinek mikrobiális hatásairól ellentmondásosak az eredmények. Egyes szerzők szerint gátolják (150) mások szerint fokozzák (70) vagy nem befolyásolják a mikroorganizmusok proliferációját (209). A glutáraldehid tartalmú deszenzitizálók antibakteriális hatása fokozott (185). •

Patofiziológiás hatások

Az adhezív rendszerek pulpális mikrokeringésre kifejtett patofizológiás hatását – munkacsoportunkon kívül – nagyon kevés kísérlet vizsgálta. A tanulmányokban vagy a patkányok artéria carotis-ára vagy a hugyhólyagának simaizomrostjaira applikált savazó, bondozó rendszerek hatását vizsgálták. A total-etch bondok epinefrin-szerű simaizom kontrakciót (147, 202), a self-etch bondok simaizomrost relaxációt (148) okoztak az artéria carotis-modellekben. Szintén epinefrin-szerű simaizom kontrakciót figyeltek meg a kutatók patkány hugyhólyagának simaizomrostjain (147). 35%-os ortofoszforsav patkány artéria carotison dózisfüggő relaxációt okozott (28). 2.1.2. A dentin 2.1.2.1. A dentin permeabilitása Mjör szerint (130) a dentin permeabilitása a legfőbb faktor, amely meghatározza a kárieszre, operatív procedúrákra és más lokalizált behatásokra adott pulpális reakciókat. A dentin barrier szerepet tölt be. Élő, érzékeny része a fognak. A dentint úgy írhatnánk le, mint a kollagén mátrix és az azt kitöltő apatit kristály – nanofiller biológiai kompozícióját (120). Mivel a dentintubulusok átmérője kb. 1μm és hosszuk kb. 3000μm, így a toxikus koncentrációjú anyagok toxicitásából csak nagyon kevés marad

- 13 -

meg mire ezen a hosszú diffúziós távon átjutnak (65, 67, 68, 154). Tehát a bakteriális produktumok, fogászati anyagok, lokális érzéstelenítők károsító hatásaival szemben ez a hosszú „diffúziós távolság” és a kifelé áramló dentin folyadék védi a fogbelet (11, 67, 136, 165, 172). Amennyiben valamilyen okból pl. kavitásalakítás, csonkelőkészítés, abrázió vagy savazás miatt a „diffúziós távolság” lerövidül a dentin permeabilitása fokozódik (181). Érdemes megjegyezni, hogy a Streptococcus baktérium átmérője 0,60,8μm, azaz a tubulusok lezárásának hiányában át tud jutni a tubulusokon (129). 2.1.2.2. A hidrodinamikai teória A zománc és/vagy dentinborítását vesztett élő fogfelszín érzékeny. A mélyreható hisztokémiai, autoradiográfiás és elektonmikroszkópos vizsgálatok ellenére a fájdalom transzmissziójának mechanizmusa az odontoblastok és pulpális idegrostokközt csak feltételezéseken alapszik. 1. Odontoblaszt-receptor teória Az odontoblaszt hosszú nyúlványának köszönhetően képes érzékelni és továbbítani a stimulust a fogbél idegvégződéseihez (40). Számos vizsgálatnak sikerült kimutatni az odontoblaszt és az idegrost közötti szoros kapcsolatot (24, 46, 47). Ketten receptor komplexet képeznek. Az odontoblaszt-receptor theória akkor magyarázná meg a hiperszenzitív dentin fogalmát, ha az odontoblaszt nyúlványa végigérne a teljes dentintubuluson keresztül. Viszont scanning elctronmikroszkópos vizsgálatok szerint a nyúlványok nem érik el a zománc-dentin határt. A nyúlványok a dentin tubulusok egy harmadát – egy negyedét foglalják el (23, 54). 2. Direkt idegvégződés teória A teória feltételezi, hogy nem mineralizált direkt idegvégződések vannak a dentin tubulusban, melyeik direkt képesek közvetíteni a fájdalamat a fokbél felé (40). Azonban ilyen szabad idegvégződéseket, csak a pulpaközeli dentin egy harmadában sikerült kimutatni (46, 47). 3. A hidrodinamikai teória A dentintubulusokat kitöltő folyadék „dentális nyiroknak” tekinthető. A funkcióban vagy a tubulusok felszínén, a nyomásban bekövetkező változások a hidrosztatikus equilibrium felborulását okozzák. Ez a változás gyors folyadékáramlást indít meg. In vivo a folyadékmozgás (nyírófeszültség) deformálja a pulpa-dentin határon a

- 14 -

mechanoszenzitív receptorokat, az odontoblastokat ezzel aktiválva a subodontoblasticus plexus szenzoros idegvégződéseit, ami fájdalmat okoz (19, 101, 133, 134). Gysi (61) nevéhez fűződik a hidrodinamikai teória alapja, azaz a dentin hiperszenzitivitása a dentintubulusban lévő folyadékmozgás következménye. A nyomásváltozás és a folyadékmozgás együttesen váltja ki a fájdalmat (61). 2.1.2.3. A hidrodinamikai teória és a nitrogénmonoxid Az intersticiális folyadékmozgás keltette nyírófeszültség nemcsak a mechanoszenzitiv receptorokat, hanem az odontoblasztokban lévő nitrogénmonoxid (NO) szintázt is aktiválhatja (34), fokozva ezzel a vasodilatator hatású NO termelődését. Az így kiváltott fokozott véráramlás kimosó hatást fejthet ki azokkal a toxikus, bakteriális produktumokkal vagy fogászati anyagokkal (selaerekkel) szemben, amelyet az exponált dentin felszínre viszünk fel (155). Feltételezhető tehát, hogy a kémiai csonkvédők által kiváltott pulpális válaszreakcióban a NO is részt vesz. Emlősökben a NO, mint intercelluláris molekula, fontos szerepet játszik a vascularis, immunkompetens és neuronális sejtek közti kommunikációs szignálban. A NO egy szimpla molekula: egy oxigén és egy nitrogén atomból áll. Enzimatikus és nem enzimatikus úton is termelődhet, azonban a fogban az előbbi folyamatnak van inkább jelentősége. Több izoenzim katalizálja a NO szintézisét. Ezeket az enzimeket összefoglaló néven NO szintázoknak vagy NOS-nak hívjuk. Két csoportja ismeretes a konstitutív NOS (cNOS), amely állandóan jelen van a sejtekben és az indukálható NOS (iNOS), amely nyugalmi körülmények között nem található meg a sejtekben. A cNOSnak ez idáig két típusát detektálták: endotheliális NOS-t (eNOS) és a neuronális NOS-t (nNOS) (111). Szövettani vizsgálatok igazolták mindhárom NOS jelenlétét az emlős fogbélben. Különbségek vannak fajok szerint és a fogbél állapotától függően is: azaz hogy gyulladt vagy egészséges fogbélmintában végezték a vizsgálatokat (41, 108, 116). Az eNOS-t humán fogbél odontoblastjaiban és endotheliális sejtjeiben mutatták ki (41). Találtak nNOS-t kutyák és macskák pulpájában nagyon kicsiny mennyiségben (116), de a patkány fogbelében mindezidáig a NO szintáz neuronális változatát nem sikerült kimutatni (87, 108). Kavitás alakítás után egy nappal a gyulladt patkányfogbélben fokozott iNOS aktivitást találtak (108).

- 15 -

NOS inhibitorok, mint amilyen a NG-nitro-L-arginin (NOLA) vagy a NG-nitro-Largininmetilészter (L-NAME) intravénás vagy intraperitoneális adagolása fokozott érellenállást és következményeként csökkent véráramlást okozott patkány és macska fogbelében, igazolva ezzel a NO szerepét a pulpális véráramlás szabályozásában (14, 39, 88, 115, 140).

2.2. A fogbél mikrokeringésének vizsgálómódszerei A fogbél és/vagy a parodontium keringésével foglalkozó vizsgálatok döntően strukturális vagy morfológiai szempontokat vesznek figyelembe és kevesebb tanulmány vizsgálja a funkcionális elváltozásokat. A funkcionális elváltozásokat vizsgáló módszerek a fogbél véráramlását vagy a pulpális erek érátmérőjének változását tanulmányozzák. Segítségükkel nemcsak a fogbél patofiziológiai elváltozásairól nyerhetünk információkat, hanem különböző fogászati beavatkozások vagy fogászati anyagok biokompatibilitása is tesztelhető. A fogbél vérkeringésének funkcionális vizsgálatát a rigid, tágulni nem képes dentinköpeny korlátozza, amely megakadályozza az élő szervezetben máshol egyébként alkalmazható direkt vizsgálómódszerek alkalmazását. A hisztológiai vizsgálatok mellett a fogbelet ellátó erek nehézkes hozzáférése miatt különböző indirekt technikák terjedtek el. Jelölt mikrogyöngyök alkalmazása Első alkalmazása még 1909-re (166) nyúlik vissza. Azóta kiterjedten használják az orális szövetek: fogbél, alveoláris csont (92, 163), orális nyálkahártya és parodontális rostok véráramlásának vizsgálataihoz (86). A radioaktívan vagy festékkel jelölt különböző átmérőjű természetes (pl. béka vörösvérsejt) vagy szintetikus golyók a szisztémás rendszerbe beinjektálva a véráramlás mértékével arányosan akadnak el a kapillárishálózatban. A módszer előnye, hogy intakt fogon a kísérleti periódus bármelyik pillanatában bejuttatható a szervezetbe, valamint a megfelelő méretű (átmérőjű) mikrogyöngy kiválasztásával a pulpális shunt-keringésről is információk nyerhetők (98, 128). Alkalmas a pulpális véráramlás regionális tanulmányozására akár szimultán más orális szövetekkel. A módszer hátránya a nehézkes vizualizáció. További

- 16 -

hátránya, hogy csak pillanatképet ad, a fogbélkeringés hosszabb, folyamatos megfigyelését nem teszi lehetővé. Nehézséget okoz, hogy az izotóp felezési idejével is számolnunk kell és drága izotóp-laboratórium is szükséges a kísérletek kivitelezéshez. A vizsgálathoz használt jelölt gyöngyöknek számos feltételnek kell megfelelniük: •

a vérrel a gyöngyöknek egyenletesen kell elkeveredniük

•

alakos elemekkel hasonló reológiai tulajdonságokkal kell rendelkezniük

•

fontos a megfelelő gyöngyméret és szám kiválasztása a tökéletes elakadáshoz

•

a keringési rendszert nem zavarhatják

•

a gyöngyök nem metabolizálódhatnak

Indikátor kimosásos technikák A fogbélbe arteriálisan bejuttatott indikátoranyag (131I, H2,

42

K,

86

Rb,

24

Na,

133

Xe)

kimosódásának sebessége egyenesen arányos a fogbél véráramlásával. Fick törvénye (45) szerint annál gyorsabban csökken az indikátor anyag mennyisége a fogbélben, minél nagyobb a szövet keringése, és minél nagyobb az artériás ill. a szöveti koncentráció különbsége. 86

K izotóp kimosás technikáját először Steiner és Mueller (193) alkalmazta kutya

metszőfog pulpális véráramlás meghatározására. 125

Jód vagy 131jód kimosásos módszer:

1966-ban Meyer (126) 24Na,

131

I, 42K és 1971-ben Edwall és Scott (36)

133

I izotópokat

helyeztek preparált fogkavitásokba. Szemilogaritmikus aktivitás-idő görbét felállítva igazolták az összefüggést a fogbél véráramlása és az izotóp clearance között. Ezt az eljárást használta később Edwall és Olgart (37) 131I izotóppal. A módszer előnye, hogy a vér áramlását az idegi aktivitással párhuzamosan tudjuk mérni, és így hasznos információkat nyerhetünk a fogbél neurovascularis rendszeréről. Az eljárás számos hátrányos tulajdonsága közül kettőt érdemes kiemelni: a véráramlás mennyiségi meghatározására nem alkalmas; kavitásalakítás során pedig éppen a vizsgálandó terület haemodinamikai paramétereit zavarja meg. 133

Xenon kimosásos technika:

Előnye az előző módszerrel szemben, hogy segítségével intakt fog kvantitatív haemodinamikai paramétereit lehet vizsgálni. Hátránya, hogy csak nagy mennyiségű pulpaszövettel rendelkező állatfajoknál (pl.: kutya, macska) alkalmazható ez az eljárás.

- 17 -

Hidrogén gáz deszaturációs módszer Tönder és Aukland 1975-ben (205) platina elektródok segítségével határozta meg a kutya szemfogának átlagos véráramlás értékét. 1979-ben Meyer és Path (128) 8 μm-es és 15 μm-es jelölt mikrogyöngy alkalmazásával és hidrogén gáz deszaturációval is megmérte ugyanannak a fognak a véráramlását. Eredményeik szerint a hidrogén gáz deszaturációs módszer a 8 μm-es mikrogyöngyökkel hasonló eredményt adott, míg a 15 μm-es mikrogyöngyöknél az értékek magasabbak voltak. 86

Rubidium kimosásos technika

Patkány metszőfog és nyelv véráramlásának meghatározására Fazekas és munkatársai alkalmazták ezt a módszert (38). Laser Doppler Riva 1972-ben alkalmazta először a non-invazív laser Doppler áramlásmérést nyúl retinájának mikrokeringését vizsgálva (179). Azóta számos területen használták ezt a módszert, többek között a mandibulán és a fogakon (72). A laser Doppler üvegszálas szondáján keresztül a lézer fény a mozgó vörösvérsejtekről frekvencia eltolódással verődik vissza. A frekvencia megváltozásából következtethetünk az adott szerv véráramlására. A módszer előnye, hogy lehetővé teszi a fogbél non-invazív pillanatnyi és folyamatos monitorozását humán kísérletekben is. Hátránya viszont, hogy rendkívül érzékeny a pozícionálásra és stabilitásra, és bizonyos esetekben (pl. He-Ne lézer) csekély a penetráló képessége (194). A felhasználónak csak kvalitatív eredményeket nyújt. Vitálmikroszkópia Az elő fogbél mikroszkópikus megfigyeléseit először Taylor (204) írta le. A továbbiakban Pohto és Scheinin (167), Kozam és Burnett (102), Pilz és Gängler (164), majd Krehan és munkatársai (104) fejlesztették, tökéletesítették a vitálmikroszkópos megfigyelési módszert, kísérleti objektumként patkány metszőfogat használva, mivel az érfelépítés

fénymikroszkópos,

hisztokémiai,

elektronmikroszkópos

szerkezete,

innervációja és anyagcseréje alapján az eredmények leginkább átvihetőek az emberi fogbélre (51). Az altatott patkány alsó metszőfogát mind a mesialis, mind a distalis oldalon olyan vékonyra preparálták le, hogy a fogbelet fedő intakt dentinréteg

- 18 -

fényáteresztővé vált. Mikroszkóp alá helyezve az állatot a keringés a mikroerekben megfigyelhetővé válik. Az első szisztémás haemodinamikai méréseket Kim és munkatársai (95) végezték. A módszert továbbfejlesztve az egész kísérlet alatt stabil szisztémás haemodinamikai feltételeket biztosítottak. TV kamera, ill. monitor segítségével in situ képesek voltak az erek átmérőjének meghatározására. Egyéb módszerek Csekély számú egyéb módszer létezik még, például a fotopletizmográfia, a spektrofotometriás vagy izotermiás módszer továbbá az elektromos impedancia változások mérése. Ezen vizsgálati eljárások azonban pontatlanságuk miatt nem terjedtek el (10, 112, 187). Manapság az aránypárokból kalkulált szöveti véráramlás és a referencia vérvisszaszívás a széles körben elterjedt módszer (201).

2.3. A csonkvédelem Az esztétikus fogászat előretörésével világszerte az esztétikus koronák, héjak és betétek készítése mindennapossá vált a gyakorló fogorvos számára. A teljes borítókoronák használata az alkalmazott fogpótlások között a legelterjedtebb. Használatának előnye, hogy a legjobb retenciós felületet biztosítja, a fog anatómiai formája tökéletesen visszaadható és véd a szekunder káriesz ellen. Hátránya, hogy sok esetben a fog zománcrétegének teljes elvesztésével jár. A zománcborítását vesztett, megnyílt dentintubulusokat a definitív restauráció elteltéig csonkvédelemben kell részesíteni. A csonkvédelemnek két típusa ismert: protetikai és kémiai csonkvédelem. Protetikai csonkvédelem során indirekt vagy direkt kivitelezésű ideiglenes koronákkal látjuk el a preparáció során megnyílt érzékeny dentin felszínt. Használatukkal megelőzhető az előkészített fogak hely- és helyzet-változtatása, valamint visszaadhatók a táplálkozási, esztétikai és hangzóképzési funkciók (180). Azonban a nem definitív restaurációk, tökéletlen széli záródásuk miatt, a fogbél védelmének nem felelnek meg: megteremtik a bakteriális passzázs lehetőségét és így az exponált dentintubulusokon keresztül a pulpális infekció veszélyét (12, 13, 106, 153). A kémiai csonkvédelem a protetikai csonkvédelemmel kiegészítve biztosítja az előkészített fog kombinált védelmét. Alkalmazása során - kronológiailag megelőzve a

- 19 -

protetikai csonkvédelmet - sealerek, lakkok zárják a preparáció során exponálódott dentincsatornákat. A kémiai csonkvédelem csökkenti a pulpális irritáció veszélyét, a fogak érzékenységet és növeli a páciens komfortérzetét az ideiglenes restaurációk viselése során (33, 106, 107) 2.3.1. A kémiai csonkvédelem jelentősége 1. Posztoperatív és posztcementációs érzékenység csökkentése Számos vizsgálat célozta meg az előkészített fog posztoperatív és a rögzített fogpótlások végleges ragasztása után kialakuló posztcementációs érzékenység csökkentését a dentintubulusokat lezáró különböző sealerekkel (35, 42, 213). A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a dentin érzékenységét csökkentő sealerek korona előkészítés után és/vagy a cementáció előtt hatásosnak bizonyulnak (42, 206, 213). A sealerek hatásukat úgy fejtik ki, hogy lezárva a dentintubulusokat a dentinális folyadék ingerek hatására bekövetkező mozgását blokkolják és így csökkentik a fájdalomérzetet (21). 2. A mikroleakage prevenciója Mikroleakage-nek nevezzük a baktériumok, fluidumok, molekulák és ionok passzázsát a kavitás fala ill. az előkészített csonkfelszín és a restauráció között (91). Minél nagyobb a restauráció kiterjedése és minél mélyebbre preparálunk, annál több ill. tágabb/nagyobb átmérőjű dentincsatorna nyílik meg (131). A folyadékkal telt vitális dentintubulusokon keresztül - diffúzióval - károsító anyagok transzportálódnak. A fog előkészítését követően a nyitott dentintubulusokon átjutva a baktériumok a fogbél betegségét okozhatják (13, 153). Pashley (158) és Ianzano (78) bebizonyították, hogy a tubulusok sealerrel történő zárása nemcsak a dentin szenzitivitását csökkenti, de a baktériumok invázióját is gátolja a fogbél felé. 3. Védelem hőhatással szemben Az akrilát alapanyagú, ideiglenes fogpótlások autópolimerizációja során kialakuló 4448ºC-os hőmérsékletemelkedés pulpális károsodást okozhat (188). Kémiai csonkvédő alkalmazásával a „hődiffuzió” a dentinen keresztül szignifikánsan lecsökkenthető (132). 4. Végleges ragasztócementekkel szembeni védelem A végleges restaurációk beragasztásához különböző cementeket (zink-foszfát; polikarboxilát; üvegionomer vagy resin-cement) használhatunk. Ezen cementek

- 20 -

típusuktól függően különböző savasságúak. Összekeverésüknél a pH iniciálisan alacsony, majd fokozatosan emelkedik. A legnagyobb mértékű pH emelkedést az összekeverés utáni első 15 percben lehet megfigyelni, majd a következő 1 órában ez a folyamat lelassul. 4-8 órára van szükség a végleges pH eléréséhez, amely 5,35-6,5 között mozog a ragasztócement típusától függően (189). Az üvegionomer cementek a legsavasabbak, utána a cinkfoszfát és végül a polikarboxilát cementek következnek. A cementek iniciális savassága a pulpális irritáció mellett akár nekrózist is okozhat (189). Szintén savas természetüknek köszönhető, hogy a forgó műszerrel előkészített, preparált felszínt fedő smear layer egy részét el tudják távolítani (153). Egymástól függetlenül két szerző is kimutatta, hogy a végleges ragasztó cement még mielőtt megkötne – savasságának köszönhetően – be tud hatolni a tubulusba (153, 219). A tubulusba bekerülő cement mennyiségének megfelelő dentinális folyadékot szorít ki, amely fokozza a hidrosztatikus nyomást és irritálja a pulpális szövetet (153). A cementek savassága következtében a fiziológiás barrierként is működő smear layer eltávolítása fokozza a bakteriális kontamináció veszélyét is (143). Sealerekkel zárva a tubulusokat a cement penetrációja a fogbél felé meggátolható. 5. Végleges fogpótlás retenciója Ellentmondásosak az ismereteink arról, hogy a sealerek a fogpótlások végleges retenciójára kedvezőtlen hatást fejtenek-e ki. Egy vizsgálat szerint a resin alapú sealerek 42%-kal csökkentették a rögzített fogpótlások retencióját cink-foszfát cement használata során (83). Egy másik tanulmány szerint nemcsak cink-foszfát-, hanem karboxilát- és üvegionomer cementek használata mellett is csökkenti a resin sealer a koronák retencióját (123). Más vizsgálatok szerint, ahol mind resin alapú, mind nem resin alapú glutáraldehid tartalmú sealert használtak, nem volt szignifikáns különbség a cinkfoszfát-, üvegionomer-, és resin modifikált üvegionomer cementek kötési ereje között (177, 198). A legkiterjedtebb és legalaposabb in vitro retenciós erőt vizsgáló tesztet – standardizált preparáció mellett – 2000-ben Yim és munkatársai végezték el (215). Eredményeik szerint a retenciós erő függ a cement fajtájától és attól, hogy polimerizálandó (resin alapú)

vagy

nem

polimerizálandó

(nem

resin

alapú,

pl. glutáraldehid tartalmú) sealert használunk. Amennyiben polimerizálandó sealert resin- vagy resin modifiklált üvegionomer cementtel használtak, a sealer kifejezetten

- 21 -

javította a korona retencióját. Szignifikáns retenciós-erő csökkenés volt megfigyelhető mindkét típusú sealernél cink-foszfát cement használata mellett. A nem polimerizálandó sealerek viszont valamennyi cementfajta retenciós tulajdonságát rontották. Ezek az eredmények ellentmondásosak azokkal a tanulmányokkal összehasonlítva, amelyek kimutatták, hogy a resin cementek használata során a glutáraldehid tartalmú sealerek nem rontják a koronák retencióját (177, 123). A protetikai csonkvédelmet kiegészítő sealerek használatának számos előnye van. Az élő, exponált dentintubulusok zárásával csökkentik a páciens előkészített fogának érzékenységét, biztosítják a fogbél védelmét hőhatással, bakteriális és toxikus anyagokkal szemben. A végleges ragasztócement típusától függően kedvező vagy kedvezőtlen hatást fejtenek ki a definitív restauráció retencójára. A klinikumban a csonkvédő sealerek az előkészített, sok esetben igen vékony axiopulpális dentin felszínre applikálva, azok a tág dentincsatornákon átdiffundálva befolyásolhatják a fogbél fiziológiás működését, így a pulpális mikrokeringést. A rendelkezésünkre álló irodalomban számos, a csonkvédő sealerek citotoxicitását vagy fizikai paramétereit vizsgáló tanulmányt találtunk. A fogászati anyagokat vizsgáló in vitro citotoxicitási tanulmányok hátránya, hogy a vizsgált sejteket igen magas konstans monomer koncentrációnak teszik ki és az alkalmazott koncentrációk nem veszik figyelembe az élő fog dentin felszínének permeabilitási viszonyait; a kifelé áramló dentin folyadék és a pulpális keringés „kimosó” hatását. A fogászati anyagok, sealerek in vivo, biokompatibilitási tesztjei a nemzetközi irodalomból teljesen hiányoznak. Ennek legfőbb oka, hogy a keményszövettel körbeölelt fogbél intakt mikrokeringését rendkívül nehéz megfigyelni, vizsgálni. Vizsgálatsorozatunkban, egy speciális keringésvizsgáló módszert alkalmazva, kívántuk a különböző kémiai csonkvédőszerek in vivo, pulpális mikrokeringésre kifejtett hatását vizsgálni. 2.3.2. Kémiai csonkvédelem során használt anyagok A

professzionális

dentincsatorna-zárókat

két

polimerizálandó és polimerizálandó sealerekre.

- 22 -

csoportba

lehet

osztani:

nem-

2.3.2.1. Nem-polimerizálandó sealerek A nem polimerizálandó sealereket hatásmechanizmusuk alapján tovább lehet osztályozni: 1.

A nem-polimerizálandó kémiai csonkvédők első és talán legfontosabb csoportja

a tubulusban található fehérjék kicsapásával zárja a dentin csatornák bemenetét. Legfontosabb képviselői a következők: Gluma és más aldehid származékot tartalmazó szerek: Ebbe a csoportba tartozó sealerek képezik a nem-polimerizálandó terápiás ágensek egyik legnagyobb csoportját. Legfontosabb képviselőjüknek, a Glumának antibakteriális hatása is van. Biológiai fixálószer, amely superficialisan denaturálja a fehérjéket és „dugókat” képezve zárja el a dentintubulusokat. Használata azért előnyös, mert segíti a resin cementek rögzülését a dentinhez és csökkenti a dentin permeabilitását (186). Ezüst-nitrát (AgNO3): Ma már inkább történelmi jelentőségű. Háttérbe szorult egyéb csonkvédőszerekkel összehasonlítva. Hátránya, hogy a fogakat elszínezi (93). Az elmúlt évtizedekben a hazánkban is közkedvelt Gottlieb-féle impregnációs sorozatnak is ezüst-nitrát volt az egyik összetevője (196). Cink-klorid (ZnCl2): Hatásmechanizmusa kettős: egyrészről a dentinfolyadék fehérje tartalmát csapja ki, másrészről endogén foszfátionokkal csekély oldékonyságú cink-foszfátot képezve zárja a tubulusokat (59). 2.

A másik csoportba tartozó szerek alkalmazása során különböző összetételű

ásványi precipitátumok rakódnak le a tubulus bemenetelénél. A dentin folyadék iontartalmával (kálium-, klorid-, nátrium-, kalcium- vagy foszfátion) reakcióba lépő exogén kémiai anyagok adják ezen vegyületek kombinációját. Fluorid tartalmú szerek: Nátrium-fluorid: A dentin kalciumával reagálva a fluorid ionok oldhatatlan kalcium-fluoridot képeznek, amelyek zárják a csatornákat (29). Ónfluorid: Kalcifikált barriert hoz létre a dentin felszínen, fokozva a peritubuláris dentin mineralizációját (50). Nátrium-monofluororfoszfát és nátrium-szilikofluorid: A kiváló fluorid a dentin hidroxil-apatitjával lép reakcióba (2).

- 23 -

3.

A stroncium-klorid (SrCl2) pontos hatásmechanizmusa nem ismert. Erős

abszorpciós képességet mutat a dentin felszínéhez. A dentin mátrix dekalcifikációját serkenti (93). Pashley és munkatársai szerint úgy hat, hogy a dentin folyadékvezető képességét változatja meg (157). 2.3.2.2. Polimerizálandó sealerek A ’fogszínű’ restaurációk hatékony kivitelezéséhez az adhezív töméstechnika teremtette meg az alapokat. Az adhezív töméstechnika speciális preparálási technikát, kondicionálók, primerek és bondok alkalmazását jelenti. Az így kialakuló adhézió során az eltávolított anorganikus foganyag helyére elsősorban mikromechanikai és részben kémiai kapcsolódással szintetikus resin kerül, amely speciális fény hatására fotopolimerizálódik. A kémiai csonkvédelem „polimerizálandó sealerek” csoportját ezen speciális töméstechnika során alkalmazott adhezívek (szinonimái: resinek, bondok) képezik. A bond-rendszereket a legújabb, klinikai alkalmazásuk alapján történő rendszerezés három nagy csoportba sorolja: •

Total-etch vagy etch&rinse bondok

•

Self-etch bondok

•

Resinnel módosított üvegionomer bondok (212)

Total-etch bondok: Két altípusa ismert: a három- és a kétlépéses technika. Az előbbi esetben a savazást és öblítést szeparáltan követi a primerezés és bondozás, míg az utóbbi módszernél a savazás és öblítés fázisát egy „one-bottle” adhezív rendszer felvitele követi. Ebben az esetben, ugyanazon üvegcsében elhelyezett anyag egy- vagy kétrétegben felvitt applikációja jelenti a primerezést és bondozást. Számos forgalomban lévő bondozó rendszer képviseli ezt a csoportot: •

Háromlépéses bond:pl.Scotchbond Multi Purpose (3M ESPE)

•

Kétlépéses bond: pl. Single Bond (3M ESPE); Prime&Bond 2.0, Prime&Bond 2.1 (DeTrey Dentsply)

Lege artis alkalmazása szerint nem, összetétele miatt viszont ebbe a csoportba sorolható a fognyaki érzékenység kezelésére kifejlesztett Seal&ProtectTM (DeTrey Dentsply). Kémiai csonkvédőként, lege artis alkalmazását savas kondicionálás előzi meg, amelynek célja a forgóműszer okozta smear layer eltávolítása a dentin felszínéről. Ugyancsak célszerű savas kondicionálás/előkezelés alkalmazása mechanikus ártalom

- 24 -

(abrázió, abfrakció) okozta csökkent permeabilitási kapacitást mutató szklerotikus dentin eltávolítására. Self-etch bondok: A legújabb fejlesztésű ún. „all-in-one”, nem leöblítendő savas monomerek (self-etch bondok) szimultán képesek kondicionálni, primerezni és bondozni mind a zománc, mind a dentin felszínét. Hatásuk azoknak a monomereknek köszönhető, amelyek egy vagy több karboxil ill. foszforsavas csoporttal rendelkeznek. Mivel a self-etch rendszernél az oldatot nem öblítjük le, a kondicionálással demineralizált smear layer beépül a hibrid rétegbe. Savasságuk alapján enyhe, „mild” (pH>2), „középértékű strong” (pH≈1,5) és erős, „strong” (pH<1) self-etch adhezíveket lehet elkülöníteni (211, 212). A self-etch azaz „önsavazó” rendszerek egy- vagy kétlépcsős rendszerben applikálhatóak. A „Mild”-rendszereknél a pH 2 körüli és a dentin-réteget csak mintegy 1 µm-es mélységben demineralizálják, amelyet molekuláris szinten addicionális kémiai kötés egészíthet ki. A zománcon olyan gyenge bondozó erőt jelentenek, amely fejlesztésre szorul. A „Középértékű strong”-rendszerek a legújabb termékeknél a pH 1,5 körüli értékeket mutatnak. Ez a pH érték a dentin rétegnél kettős szerkezetet eredményez: •

egy teljesen demineralizált felső réteget – mikromechanikai retencióval és

•

egy parciálisan demineralizált alsó réteget – molekuláris, kémiai kötéssel.

„Középértékű strong, one-step” adhezív pl.: Xeno® III (DeTrey, Dentsply) „Strong”–rendszerekre az a jellemző, hogy a pH 1-es vagy akár még alacsonyabb értékű, és így a dentin-réteget jelentős mértékben demineralizálja, Agresszív penetrációs képességet mutatnak. „Strong, one-step” adhezív pl.: Prompt L-Pop® (3M ESPE). Resinnel módosított üvegiomomer bondok: Nem megfelelő bondozó ereje miatt – hasonlóan az adhezív töméstecnikához - kémiai csonkvédelem során ezt az csoportot nem alkalmazzuk. 2.3.2.3. Fotopolimerizáció A

polimerizálandó

kémiai

sealerek

monomerjeinek

polimerizációs

folyamata

fényhatásra aktiválódik. Fotopolimerizáció során a polimerizációs lámpa kék fényének hatására keletkező szabad gyökök indítják be a polimerizációs folyamatot, amely során a monomerek egymással reagálva keresztkötéseket tartalmazó polimer hálózatot

- 25 -

képeznek. A folyamat mindaddig tart, amíg van szabad gyök, ill. fényenergia áll rendelkezésre. Általában a fényrekötő resinalapú anyagok diketon, kámfor-kinon, lucerin vagy fenil-propán-dion foto-iniciátorokat tartalmaznak, amelyekből származó szabad gyökök indítják be a polimerizációt. A restauratív fogászati anyagok effektív, tökéletes polimerizációja nemcsak azért fontos, mert így biztosíthatóak a megfelelő fizikai-mechanikai tulajdonságok (8), hanem azért is, mert a tökéletlenül polimerizálódott anyag citotoxikus lehet a fogbél számára (27). A polimerizációs lámpáknak ma már több generációját ismerjük: halogén, LED, plazma stb. A halogén lámpa által felhasznált energia, döntően hővé alakul és csak kisebb hányada alakul át fénnyé (4). A halogén lámpával működő polimerizációs fényforrás több, egymástól független vizsgálat szerint is pulpakárosító, akár 5,5 °C –nál nagyobb hőmérséklet-emelkedés is kialakulhat a dentinrétegben 40 secundumos használat után (69; 117). Amennyiben az intrapulpális hőmérséklet-emelkedés meghaladja a 42,5°C-ot, a fogbélben irreverzibilis elváltozások alakulnak ki (167, 218), 11,1°C fokos emelkedés mindig nekrózist okoz a fogbélben (171, 218). A resinek fényaktivált polimerizációja során a hőmérsékletemelkedés egyrészt az exoterm reakcióból, másrészt a sugárzás alatti energia abszorbeálásából fakad (71, 124). A fogbél hőkárosodását a hőmérséklet-emelkedés intenzitása, időtartama befolyásolja (114, 124, 218). Élő fog esetén a lámpa pulpakárosító hatásával szemben a fogbél és a parodontális szövetek véráramlása védő hatást fejt ki (5, 173).

- 26 -

3. Célkitűzések Tervezett vitálmikroszkópos vizsgálataink során az alábbi kérdésekre keresünk választ egészséges patkányok metszőfogában: I. Kémiai csonkvédelem során használt anyagok biokompatibilitási vizsgálata Nem polimerizálandó dentin sealerek a. Nem polimerizálandó dentin sealer (Gluma® Desensitizer) milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek érátmérőjére? Polimerizálandó dentin sealerek Total-etch bondok b. Polimerizálandó dentin sealer (Seal & ProtectTM) milyen akut vascularis hatást

fejt

ki

egészséges

patkányfogak

pulpális

mikroereinek

érátmérőjére savazással? c. Polimerizálandó dentin sealer (Seal & ProtectTM) milyen akut vascularis hatást

fejt

ki

egészséges

patkányfogak

pulpális

mikroereinek

érátmérőjére savazás nélkül? Self-etch bondok d. „Strong, one-step”, self-etch „all-in-one” adhezív (Prompt L-Pop®) milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek érátmérőjére? e. „Középértékű strong, one-step”, self-etch adhezív (Xeno® III) milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek érátmérőjére? II. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata a pulpa arterioláinak érátmérőjére a. Polimerizációs lámpa fénye milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges

patkányfogak

pulpális

mikroereinek

érátmérőjére

40

secundumos behatási idő esetén? b. Polimerizációs lámpa fénye milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges

patkányfogak

pulpális

secundumos behatási idő esetén?

- 27 -

mikroereinek

érátmérőjére

80

III. A lokális nitogénmonoxid-szintézis gátlás hatása a pulpa arterioláinak érátmérőjére a. NOS működését specifikusan gátló L-NAME milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges patkányfogak nem stimulált, pulpális arterioláinak érátmérőjére? b. NOS működését specifikusan gátló L-NAME milyen akut vascularis hatást fejt ki egészséges patkányfogak fogászati bond anyaggal kiváltott hiperémiás pulpális arterioláinak érátmérőjére?

- 28 -

4. Anyag és Módszer 4.1. Felhasznált anyagok Vizsgálataink során az alább felsorolt anyagokat használtuk: ®

Gluma Desensitizer (Heraeus Kulzer, D-41538 Dormagen) Összetevői:

(2-hidroxyetil)

metakrilát,

glutárdialdehid

és

desztillált víz. TM

Seal & Protect

(DeTrey, Dentsply, D-78467 Konstanz)

Összetevői: dipentaerytritolpentakrilát – monofoszfát (PENTA), metakrilát resin, nanofillerek, aceton és triclosan. Conditioner 36 (DeTrey, Dentsply, D-78467 Konstanz) Összetevői: 36% orto-foszforsav. Prompt L-Pop® (3M ESPE Dental AG, D-82229 Seefeld) /kompozit és kompomer verzió/ Összetevői: metakrilált foszforsavas észter, desztillált víz. Xeno® III (DeTrey, Dentsply, D-78467 Konstanz) Összetevői: 2-hidroxyetil metakrilát (HEMA), uretán dimetakrilát (UDMA ), nanofiller, víz, etanol. NG-nitro-L-argininmetilészter - L-NAME (Sigma-Aldrich Kft., Budapest). Nembutál - Pentobarbital-natrium (Phylaxia – Sanofi Oltóanyagtermelő Rt., Budapest) Heparin (Richter Gedeon Rt, Budapest)

4.2. Kísérleti állatok Vizsgálatainkat a budapesti Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kórélettani Intézet, Haemodinamikai Laboratóriumában kiviteleztük. Kísérleteinket 162 darab 335 + 103 g átlagsúlyú, hím Sprague-Dawley patkányokon végeztük. Összesen 18

- 29 -

csoporttal

dolgoztunk.

A

kísérleti

patkányok

állatházában

az

állandó

szobahőmérsékletet és páratartalmat biztosítottuk. Táplálásukhoz standard tápot és vizet használtunk. Az állatkísérleteket a Helsinki Deklaráció, a Magyar Állatvédelmi Törvény (243/1998) és a Semmelweis Egyetem állatkísérletekre vonatkozó rendelkezéseinek maximális figyelembe vételével és betartásával végeztük el.

4.3. Vitálmikroszkópos vizsgálatok: Vizsgálatainkhoz pentobarbitál nátriummal (Nembutal 35 mg/kg; i.p.) altatott egészséges patkányokat használtunk. Az állatokon tracheotomiát végeztünk a szabad légzés biztosítása érdekében, majd a jobb a. femoralisba heparint tartalmazó (1500 IU/ml) polietilén kanült kötöttünk a szisztémás vérnyomás regisztrálására (Haemosysrendszer). A keringési paraméterek méréséhez ill. a fog előkészítéséhez megvártuk, hogy a keringés normalizálódjék. Az állat állandó, mag hőmérsékletét ellenőriztük, fűthető patkány-padon dolgoztunk, amit Thermocontroller (Magyarország) segítségével szabályoztunk. Az alsó állcsontot fedő lágyrészek eltávolítása után a két mandibulafelet összekötő ligamentumot kettévágtuk. A bal állkapocs-félre poliészter szalaggal ellátott körkörös fogászati matricát helyeztünk az alsó metszőfog további preparálásához, ill. a mikroszkóp alatti rögzítéshez. Az alveoláris csonttól a metszőfog csúcsi részéig a fog mesialis és distalis oldalát a fog tengelyével párhuzamosan preparáltuk. A fog előkészítése során minimális vérveszteséggel dolgoztunk.

1. ábra : Az előkészített metszőfog

- 30 -

A preparáláshoz 15000-es fordulatszámon működő fúrógépet és gyémánt fissura fúrót használtunk, minimális nyomást alkalmazva (191). A preparációs hőkárosodástól ill. a kiszáradástól a fogat 37ºC-os fiziológiás sóoldat alkalmazásával védtük (52, 53). Az alveoláris csont és zománc eltávolítása után a fog előkészítését preparációs mikroszkóp (1,6 x 6,3 Nikon, Japán) alatt folytattuk mindaddig, amíg a megmaradt dentinrétegen keresztül láthatóvá és ellenőrizhetővé nem vált a pulpális erekben a keringés. A fog preparálása után az állatot egy speciális tárgyasztal segítségével rögzítettük a vitálmikroszkópos berendezés Nikon (10 X 10-es nagyítás) mikroszkópjához és a kapott képet digitális kamera (NIKON) és számítógépes ASUS–LIVE (ASUSTek Computer Inc.) program segítségével rögzítettük a későbbi mérésekhez. A preparált fogat a megfigyelés alatt 37ºC-os sóoldat folyamatos alkalmazásával tartottuk nedvesen és állandó hőmérsékleten. Egy

órás

equilibrációs

idő

után

kiválasztottunk egy arteriolát, amelynek belső

átmérőjéről

megfelelő

minőségű

digitális felvételt készíthettünk. A fog felszínét abszorbens papírral leszárítottuk és a tesztanyagot applikáltuk. 2. ábra: Vitálmikroszkópos berendezés A kontrollcsoportban, ahol 37ºC-os fiziológiás sóoldatot alkalmazva álműtétet hajtottunk végre a megfelelő mérési időpontokban ugyancsak elvégeztük a méréseket. Exhausztor segítségével kerültük el a vizsgált anyagok bediffundálását a környező szövetekbe. A digitális felvételeken a belső érátmérők pontos kiértékeléséhez Scion Image Software-t használtunk. A vitálmikroszkópos kísérletek befejeztével a patkány vizsgált bal alsó metszőfogát egészben extraháltuk, majd eltávolítottuk a pulpát fedő dentinréteget és a mikroszkóp alá helyezve digitális felvételt készítettünk róla. Scion Image Software segítségével mértük meg a pulpát fedő dentinréteg vastagságát.

- 31 -

mikroszkóp

perisztaltikus pumpa

Thermocontroller szeparált bal alsó metszőfog exhausztor körkörös matricafeszítő

dokumentálás

kamera

számítógép

mikroszkóp

37°C-os fiziológiás sóoldat thermocontroller tárgyasztal

fiziológiás sóoldat elfolyása

Haemosys -rendszer

3. ábra: A vitálmikroszkópos technika sematikus ábrázolása

- 32 -

4.4. Statisztikai analízis A kiindulási értékekhez viszonyított érátmérő-változást a teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben kiszámítottuk. A vitálmikroszkópos vizsgálat érátmérő változásait a kiindulási értékek százalékában fejeztük ki. Az így kapott adatokat átlag + standard hiba formában adtuk meg. Az eredmények értékelését kétszempontos ANOVA teszt segítségével végeztük el, ahol a vizsgálati anyag és a vizsgálati idő szerepelt faktorként. A teszt csoportokat az LSD teszt segítségével hasonlítottuk össze a kontrollcsoportokkal. A normál eloszlást Kolmogorov-Smirnov ill. Shapiro-Wilk’s W teszttel vizsgáltuk. Csak a 0,05-nél kisebb valószínűségi érték (p) esetén fogadtuk el a változást szignifikánsnak.

4.5. Vizsgálati csoportok 4.5.1. Biokompatibilitási vizsgálatok 4.5.1.1..Gluma® Desensitizer hatásának vizsgálata Nem polimerizálandó dentin sealer, a Gluma® Desensitizer akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (326 + 93 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínéről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel a teszt anyagot a dentin felszínre helyeztük. Enyhe, 5 másodperces fúvással eltávolítottuk a felesleget. A 60 másodperces applikációs idő letelte után az 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk.

- 33 -

37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Az állat szisztémás vérnyomásértékeit az előkészítés és a kísérlet időtartalma alatt folyamatosan regisztráltuk. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk. 4.5.1.2. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazással Előzetes savazás után polimerizálandó dentin sealer (Seal & ProtectTM) akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (318 + 72 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. 36%-os orto-foszforsavval a fog felszínét 15 másodpercig kondicionáltuk, majd a savat bőséges vízzel leöblítettük. Abszorbens papír segítségével a demineralizált dentinről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel felhelyeztük a teszt anyagot (Seal & ProtectTM). Enyhe, 5 másodperces fúvással eltávolítottuk a felesleget és az oldószert, majd 20 másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3, Vivadent Ets., FL-9494 Schaan). A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk.

- 34 -

4.5.1.3. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazás nélkül Polimerizálandó dentin sealer (Seal & ProtectTM) akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére lege artis savazás nélkül. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (364 + 81 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel a teszt anyagot (Seal & ProtectTM) a dentin felszínre helyeztük. Enyhe, 5 másodperces fúvással eltávolítottuk a felesleget, majd 20 másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk. 4.5.1.4. Prompt L Pop® hatásának vizsgálata „Strong, one-step”, self-etch adhezív (Prompt L-Pop®) akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (315 + 74 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel a teszt anyagot a dentin felszínre helyeztük. Enyhe, 5 másodperces fúvással eltávolítottuk a felesleget, majd 10

- 35 -

másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk. 4.5.1.5. Xeno® III hatásának vizsgálata „Középértékű strong, one-step”, self-etch adhezív (Xeno® III) akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (378 + 88 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel a teszt anyagot (Xeno® III) a dentin felszínre helyeztük. Enyhe, 2 másodperces fúvással eltávolítottuk a felesleget, majd 10 másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A teszt anyag applikálását 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk.

- 36 -

4.5.1.6. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata - 40 sec Polimerizációs lámpa akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére 40 secundumos behatási idő esetén. A teszt ill. a kontroll csoportban is 4-4 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (314 + 103 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. A dentint 40 másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk. 4.5.1.7. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata - 80 sec Polimerizációs lámpa akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális mikroereinek belső érátmérőjére 80 secundumos behatási idő esetén. A teszt ill. a kontroll csoportban is 7-7 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (324 + 79 g). Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. A dentint 80 másodpercig megvilágítottuk polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fogfelszínről a nedvességet felitattuk.

- 37 -

37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk. 4.5.2. A lokális nitogénmonoxid-szintézis gátlás hatása a pulpa arterioláinak érátmérőjére 4.5.2.1. L-NAME hatásának vizsgálata egészséges állatokban NOS működését specifikusan gátló L-NAME vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak nem stimulált, pulpális arterioláinak belső érátmérőjére. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, Sprague-Dawley patkánnyal dolgoztunk (303 + 17 g). Dózis-hatás görbét készítettünk a hatásosan alkalmazható L-NAME koncentráció megállapítására. A vizsgált koncentrációk az alábbiak voltak: 10-5 mol/l; 10-4/3 mol/l; 10-4 mol/l; 3x10-4 mol/l és 10-3 mol/l. A görbe plató-fázisának kezdeti koncentráció értékével (10-4 mol/l) végeztük el a kísérleteket. Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Perisztaltikus pumpa segítségével 10-4 mol/l-s koncentrációjú L-NAME-t fiziológiás sóoldatban oldva csepegtettünk az előkészített fogfelszínre. A teszt anyag applikálását követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk.

- 38 -

4.5.2.2. L-NAME hatásának vizsgálata total-etch típusú bond anyag indukálta hiperémia után NOS működését specifikusan gátló L-NAME akut vascularis hatását vizsgáltuk egészséges patkányfogak pulpális arterioláinak belső érátmérőjére fogászati bond anyag által kiváltott hiperémia során. A teszt ill. a kontroll csoportban is 10-10 hím, SpragueDawley patkánnyal dolgoztunk (381 + 45 g). Az előző kísérletsorozatunkhoz felvett dózis-hatás görbe által meghatározott koncentrációértékkel (10-4 mol/l) adagoltuk az L-NAME-t. Az L-NAME-t polimerizálandó, total-etch rendszerű bond anyag okozta szignifikáns vasodilatatio után applikáltuk. Korábbi, de ugyanezen kísérleti beállítással végzett vizsgálatainkban már igazoltuk, hogy a bondanyag kiváltotta vasodilatatio a15. percig fokozódik L-NAME applikálása nélkül (79). Ezen eredményeket felhasználva, a hiperémiát 15 perces bondanyag applikálásával váltottuk ki. Teszt csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. A gyártói előírásoknak megfelelően applikátor ecsettel a teszt anyagot (Prime&Bond 2.1 – DeTrey Dentsply-Total-etch bond) a dentin felszínre helyeztük. Enyhe, 5 másodperces fúvással

eltávolítottuk

a

felesleget,

majd

20

másodpercig

megvilágítottuk

polimerizációs lámpa segítségével (Astralis 3). A kiindulási érték rögzítését követő 5. és 15. percben ismét felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Perisztaltikus pumpa segítségével 10-4 mol/l-s koncentrációjú L-NAME-t fiziológiás sóoldatban oldva csepegtettünk a 15. perctől az előkészített fogfelszínre. Az L-NAME applikációját követő 5., 15., 30. és 60. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról. Kontroll csoport: Az equilibrációs idő leteltével a kiválasztott arterioláról felvételt készítettünk. Abszorbens papír segítségével a fog felszínéről a nedvességet felitattuk. 37ºC-os fiziológiás sóoldatot csepegtettünk a fog felszínére és a sóoldat felhelyezését követő 5., 15., 20., 30., 45. és 75. percben felvételt készítettünk a kiválasztott arterioláról.A vizsgálat befejeztével az eltávolított metszőfog objektív felőli oldalán a dentinréteg vastagságát dokumentáltuk.

- 39 -

5. Eredmények 5.1. Biokompatibilitási vizsgálatok 5.1.1. Gluma® Desensitizer hatásának vizsgálata Az alábbi oszlopdiagramon (4. ábra) a 4.5.1. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

kontroll 1

Pulpális érátmérő változás (%)

n=10

Gluma Desensitizer

35 30

* p<0,05

25

*

20

*

15

*

10 5 0 -5

5. perc

15. perc

30. perc

60. perc

4. ábra: Gluma® Desensitizer okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika A kontroll 1 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (116,0 + 3,9 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: 1,11 + 1,62%; 2,09 + 1,71%; 2,02 + 2,09%; -2,47 + 1,16% (4. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 38,2 + 9,3 μm volt.

- 40 -

A Gluma® Desensitizer hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (115,2 + 2,2 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, a 5., 15. és 30. percben mutatkozott: 19,5 + 4,06%; 16,67 + 5,42%; 17,2 + 4,44%; 4,6 + 4,64% (4. ábra). Megfigyelhető volt a tesztanyag hatására bekövetkező vasodilatatio feltehetőleg reverzibilis jellege, ugyanis a 60. percre az érátmérőfokozódás jelentősen csökkent, alig pár százalékkal meghaladva a kiindulási értéket (4,6 + 4,64). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 36,1 + 5,9 μm volt. 5.1.2. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazással Az alábbi oszlopdiagramon (5. ábra) a 4.5.2. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás (%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

kontroll 2

n=10

Sav + Seal&Protect

35

* p<0,05

30 25

*

*

20 15 10 5 0 -5

5. perc

15. perc

30. perc

60. perc

5. ábra: Sav és a Seal & ProtectTM okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika

- 41 -

A kontroll 2 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (110,9 + 3,8 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: 0,44 + 2,06%; 2,56 + 1,94%; 1,11 + 2,31%; -0,59 + 1,28% (5. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 40,1 + 8,0 μm volt. A

Seal

ProtectTM-et

&

savazással

vizsgáló

csoportban

–

hasonlóan

a

kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (118,3 + 4,1 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, a 15. és 30. percben mutatkozott: 13,07 + 6,70%; 22,60 + 9,32%; 25,82 + 12,00%; 11,85 + 6,17% (5. ábra). Megfigyelhető volt a tesztanyag hatására bekövetkező vasodilatatio feltehetőleg reverzibilis jellege, ugyanis a 60. percre az érátmérőfokozódás csökkent (11,85 + 6,17). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 39,8 + 5,3 μm volt. 5.1.3. Seal&ProtectTM hatásának vizsgálata savazás nélkül Az alábbi oszlopdiagramon (6. ábra) a 4.5.3. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás (%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

k o n t r o ll 3

n=10

S e a l& P r o t e c t

35

* p< 0 ,05

30 25 20 15

*

10 5 0 -5

5. perc

1 5 . p erc

30. perc

60. perc

6. ábra: Sav alkalmazása nélkül a Seal & ProtectTM okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika

- 42 -

A kontroll 3 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (109,1 + 2,4 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: -0,30 + 1,73%; 1,78 + 1,58%; 0,77 + 1,85%; 1,54 + 5,84% (6. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 40,1 + 10,4 μm volt. A Seal & ProtecTM-tet savazás nélkül vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (118,3 + 4,1 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, csak a 30. percben mutatkozott: 7,73 + 4,35%; 5,01 + 4,52%; 11,62 + 4,60%; 5,29 + 4,37%. A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 37,8 + 7,9 μm volt. 5.1.4. Prompt L Pop® hatásának vizsgálata Az alábbi oszlopdiagramon (7. ábra) a 4.5.4. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás(%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

kontroll 4

n=9

Prom pt L-Pop

20

* p<0.05

15 10 5 0 -5 -10 -15

*

*

*

-20

5. perc

*

15. perc

30. perc

60. perc

7. ábra: Prompt L-Pop® okozta átlagos érátmérő változások értékei vitálmikroszkópos technika

- 43 -

A kontroll 4 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (110 + 8 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: 10,91 + 3,41%; 11,30 + 4,09%; 8,52 + 4,02%; 8,23 + 2,91% (7. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 29,4 + 10,3 μm volt. A Prompt L-Pop® hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (114 + 4 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, az 5., 15, 30. és 60. percben mutatkozott: -11,15 + 5,03%; -14,66 + 7,71%; -13,35 + 5,79%; -11,82 + 5,63% (7. ábra) 9 vizsgált patkány esetében. A tesztanyag hatására bekövetkező vasoconstricio maximális értékét a 15. percben érte el: -14,66 + 7,71. A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 28,2 + 12,1 μm volt. Pulpális keringésleállást a kontroll csoportban nem tapasztaltunk, viszont a teszt csoportban egy esetben leállt a keringés az 5. percre és nem is tért vissza.

5.1.5. Xeno® III hatásának vizsgálata Az alábbi oszlopdiagramon (8. ábra) a 4.5.5. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

- 44 -

kontroll 5

Xeno®III

Pulpális érátmérő változás(%)

20

* p<0.05

n=10 15

*

10

*

*

*

5

0

-5

5. perc

15. perc

30. perc

60. perc

8. ábra: Xeno® III okozta átlagos érátmérő változások értékei vitálmikroszkópos technika A kontroll 5 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (127,9 + 8,9 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: -0,30 + 5,11%; 1,78 + 6,80%; 0,77 + 3,29%; -1,54 + 6,12% (8. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 36,8 + 7,6 μm volt. A Xeno® III hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (119,7 + 10,2 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, az 5., 15, 30. és 60. percben mutatkozott: 11,15 + 9,11%; 17,59 + 8,43%; 11,81 + 8,67%; 11,76 + 8,69% (8. ábra). A maximális vasodilatatiot a 15. percben figyelhettük meg (17,59 + 8,43). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 39,6 + 7,1 μm volt. Pulpális keringésleállást sem a teszt, sem a kontroll csoportban nem tapasztaltunk.

- 45 -

5.1.6. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata - 40 sec Az alábbi oszlopdiagramon (9. ábra) a 4.5.6. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás(%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

kontroll 6

n=4

40 sec megvilágítás

20 15 10 5 0 -5

5.perc

15.perc

30.perc

60.perc

9. ábra: 40 secundumos megvilágítás okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika A kontroll 6 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (109,2 + 2,9 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: -0,27 + 3,08%; 3,02 + 2,24%; 3,28 + 3,55%; -0,33 + 2,69% (9. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 38,2 + 6,6 μm volt. A 40 secundumos megvilágítás hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (115,6 + 9,5 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, nem mutatkozott: -4,11 + 3,09%; 4,81 + 1,82%; 0,63 + 3,13%; -2,07 + 4,99% (9. ábra). A fogbelet fedő

- 46 -

intakt dentinréteg vastagsága 34,4 + 8,0 μm volt. Pulpális keringésleállást sem a teszt, sem a kontroll csoportban nem tapasztaltunk. 5.1.7. Polimerizációs fény hatásának vizsgálata - 80 sec Az alábbi oszlopdiagramon (10. ábra) a 4.5.7. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás(%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

kontroll 7

n=7

80 sec megvilágítás

20 15 10 5 0 -5

5.perc

15.perc

30.perc

60.perc

10. ábra: 80 secundumos megvilágítás okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika A kontroll 7 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (131,5 + 10,9 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: 1,80 + 2,35%; 2,82 + 1,67%; 2,44 + 2,83%; 2,05 + 2,50% (10. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 40,7 + 9,8 μm volt.

- 47 -

A 80 secundumos megvilágítást vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (119,9 + 12,1 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, nem mutatkozott: 3,58 + 5,73%; 4,75 + 8,13%; 10,52 + 7,78%; 6,56 + 8,37% (10. ábra). A megvilágításra bekövetkező maximális érátmérőnövekedés a 30. percben volt megfigyelhető (10,52 + 7,78). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 36,8 + 12,1 μm volt. Pulpális keringés leállást sem a teszt, sem a kontroll csoportban nem tapasztaltunk.

5.2.

A

lokális

nitogénmonoxid-szintézis

gátlás

hatása

a

pulpa

arterioláinak érátmérőjére 5.2.1. L-NAME hatásának vizsgálata egészséges állatokban Dózis-hatás görbét (11. ábra) készítettünk a hatásosan alkalmazható L-NAME koncentráció megállapítására. A vizsgált koncentrációk az alábbiak voltak: 10-5 mol/l; 10-4/3 mol/l; 10-4 mol/l; 3x10-4 mol/l és 10-3 mol/l. A görbe plató-fázisának kezdeti koncentráció értéke 10-4 mol/l volt.

11. ábra: L-NAME dózis-hatás görbéje - vitálmikroszkópos technika

- 48 -

Az alábbi oszlopdiagramon (12. ábra) a 4.5.8. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

Pulpális érátmérő változás(%)

kontroll 8

L-NAM E

n=10

* p<0.05

5 0 -5 -10 -15

*

* -20

* 5. perc

15. perc

30. perc

60. perc

12. ábra: L-NAME (10-4 mol/l) okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika A kontroll 8 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (106,4 + 8,7 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői, a kísérleti időtartam 60 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: 2,95 + 0,93%; 2,77 + 1,57%; 3,13 + 1,95%; 2,98 + 1,77% (12. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 37,5 + 8,3 μm volt. Az L-NAME (10-4 mol/l) hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (119,1 + 2,8 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, a 15., 30. és 60. percben mutatkozott: -7,56

- 49 -

+ 3,05%; -16,54 + 3,47%; -15,48 + 2,77%; -21,13 + 4,26% (12. ábra). Az L-NAME hatására kilakuló vasoconstricio az idő haladtával fokozódott. A kísérleti periódus alatt maximumát a 60. percre érte el (-21,13 + 4,26).A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 41,1 + 4,8 μm volt. Pulpális keringésleállást sem a teszt, sem a kontroll csoportban nem tapasztaltunk. 5.2.2. L-NAME hatásának vizsgálata bond anyag indukálta hiperémia után Az alábbi oszlopdiagramon (13. ábra) a 4.5.9. kísérletsorozatban mért átlagos pulpális

Pulpális érátmérő változás(%)

érátmérő változásokat tüntettük fel százalékban kifejezve.

n=10

bond

kontroll 9

bond + L-NAME

* p<0.05

25 20 15

*

*

10 5 0 -5 -10

L-NAME 5. perc

15. perc

20. perc

30. perc

45. perc

75. perc

13. ábra: Bond és L-NAME (10-4 mol/l) okozta átlagos érátmérő változások értékei - vitálmikroszkópos technika A kontroll 9 csoportban a vizsgálat időtartalma alatt az állatok vérnyomásértéke szignifikánsan nem változott (111,6 + 6,3 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérői,

- 50 -

a kísérleti időtartam 75 perce alatt, a kiindulási értékekhez viszonyítva szignifikáns változást nem mutattak: -2,01 + 4,10%; 3,14 + 4,73%; 5,21 + 6,72%; 0,85 + 5,83%; 2,05 + 3,82%; -1,92 + 3,69 (13. ábra). A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 27,8 + 9,9 μm volt. A bond (Prime&Bond 2.1 total-etch típus) bond és L-NAME hatását vizsgáló csoportban – hasonlóan a kontrollcsoportéhoz – a vérnyomásértékek szignifikánsan nem változtak (104,19 + 8,8 Hgmm). A vizsgált arteriolák belső érátmérőinél szignifikáns elváltozás, a kontroll csoport azonos mérési időpontjaihoz tartózó adatokkal összevetve, a 5., és15. percben mutatkozott: 15,92 + 10,79%; 15,67 + 12,51%; 6,06 + 10,73%; -3,65 + 10,39%; -4,39 + 10,89%; -9,03 + 8,99% (13. ábra). A bond anyag okozta szignifikáns vasodilatatiot az L-NAME adagolása eliminálta. A fogbelet fedő intakt dentinréteg vastagsága 29,8 + 11,3 μm volt. Pulpális keringésleállást sem a teszt, sem a kontroll csoportban nem tapasztaltunk.

- 51 -

6. Megbeszélés A teljes borítókoronák készítése során átlagosan 1,2-1,5 mm fogszövetet távolítunk el (184). Ez 1-2 milliónyi dentincsatorna exponálódásához vezet (178). Minél több fogszövetet távolítunk el és így minél közelebb kerülünk a fogbélhez, annál inkább veszélyeztetjük a fogbél integritását. Ahogy közeledünk a fogbél felé az egyre sűrűbben elhelyezkedő és egyre nagyobb átmérőjű csatornák miatt a dentin permeabilitása fokozódik (154). Ezen exponált dentintubulusokon keresztül kétirányú folyadékáramlás figyelhető meg. Egyrészről az orális fluidum és bizonyos anyagok (pl.: bakteriális termékek) haladnak a pulpa felé, míg másrészről a pulpából kifelé áramló dentin folyadék borítja be az előkészített dentin felszíneket. Az előkészített fogfelszín és a restauráció között a mikroleakage teszi lehetővé a baktériumok, fluidum, molekulák és ionok passzázsát (91). A mikroleakage és a passzázs prevenciója biztosítja a fogbél fogelőkészítés és cementezés utáni integritását (13; 31). A tökéletlen integrációjú ideiglenes fogpótlások a nyitott dentintubulusok révén megteremtik a bakteriális invázió lehetőségét a fogbél felé és a káros bakteriális termékek a dentin-pulpa határon aktiválhatják a szenzoros idegrostokat (20); stimulálhatják az immunrendszert és ezzel fájdalmat ill. pulpális gyulladást okozhatnak. Pashley és munkatársai kimutatták (158), hogy a nyitott dentincsatornák lezárásával, sealezésével, azaz a kémiai csonkvédelemmel, csökkenthető a dentin szenzitivitása és a bakteriális penetráció. A mindennapi gyakorlatban ezen sealereket gyakran igen vékony – a fogbelet fedő – dentinrétegre applikálják, így közel kerülve a pulpális mikroerekhez azok megzavarhatják a mikrocirkulációt. A rendelkezésünkre álló irodalomban nem találtunk olyan in vivo vizsgálatokat, amely a dentin sealerek hatását tanulmányozták volna a fogbél mikrokeringésére. A pulpális keringés vitálmikroszkópos vizsgálatához a fogbelet fedő dentinréteget az objektív felőli oldalon kb. 20-40 μm vékonyra kell preparálnunk, mivel irodalmi adatok szerint ez az a dentinvastagság, amely lehetővé teszi a pulpális mikroerek és a keringés megfigyelését (95, 102, 104, 164, 167, 174, 204). Fogászati beavatkozások (kavitás preparálás, csonk előkészítés) során is gyakran fordul elő, és sokszor talán észrevétlen is marad, hogy egy-egy adott területen /pl. pulpaszarvak stb./ ilyen vékony dentinréteg fedi csak a pulpát. A pulpa közeli dentin felszínére applikált fogászati anyag a vékony

- 52 -

dentinrétegen átdiffundálva könnyen hatással lehet a fogbél fiziológiás működésére, vérkeringésére, ezért a fogászati anyagok biztonságos használatához elengedhetetlenek a biokompatibilitási tesztek. Kutatásaink során ezen sealerek akut, vascularis hatását kívántuk megvizsgálni patkány metszőfogak pulpális keringésén, vitálmikroszkópos módszerrel, így kiegészítve a nemzetközi irodalomban közölt in vivo biokompatibilitási teszteket. Az alkalmazott experimentális technika előnye, hogy lokálisan tudjuk egy adott anyag pulpális hatását vizsgálni, ott ahol az iniciális toxicitás a legnagyobb és anélkül, hogy az a szisztémás hatását kifejthetné (94). Mivel a fogbél véráramlása jobban függ a szisztémás vérnyomástól (176), mint a lokális vasoconstriciotól vagy vasodilatatiotól (182), továbbá a fogbél vascularis rezisztenciája nagyon alacsony: mindössze a totális arteriovenosus nyomáskülönbség 1/5-e lokalizálódik a fogbélbe (73), ezért kerülnünk kell minden olyan anyag szisztémás adagolását, amely befolyásolhatja a szisztémás vérnyomás értékét. Tehát csak a lokálisan adminisztrált anyagok képesek az intrapulpális vascularis tónust szelektíven befolyásolni és változatlanul hagyni az extrapulpális tápláló artériák vascularis ellenállását (116). A

szisztémás

keringés

ellenőrzésére a szisztémás vérnyomást folyamatosan

monitoroztuk és minimális vérveszteséggel dolgoztunk (94). Preparálást követően a dentin folyadék kifelé irányuló áramlása fokozódik és az intersticiális nyomás emelkedik (130). Fúrás következtében immediát véráramlás fokozódás alakul ki (139, 140). Vizsgálatainkban ezt kivédendő a fogelőkészítést követően egy órás equilibrációs időt iktattunk be a keringés rendeződésének érdekében (127). A bakteriális kontamináció veszélyét, mind az előkészítés, mind az obszerváció időszakában a steril műszerek használata mellett steril, fiziológiás sóoldat (37°C) folyamatos használatával védtük ki. Exhausztor segítségével kerültük el a vizsgálati anyag diffundálását a környező szövetekbe. A tesztanyagot az equilibrációs idő eltelte után applikáltuk a dentin felszínre. A vascularis reakciókat - más biokompatibilitási tesztektől eltérően - realtíve rövid időn belül rögzítettük, hiszen a pulpális válasz intenzitása és az anyag toxicitása iniciálisan a legnagyobb és az idővel csökken (62, 151, 192).

- 53 -

6.1. Kémiai csonkvédelem során használt anyagok biokompatibilitási vizsgálata Első vizsgálati csoportunkban a nem resin tartalmú, nem polimerizálandó csonkvédők sokat alkalmazott képviselőjének, a Gluma® Desensitizernek akut hatását vizsgáltuk patkányfogak pulpális mikroereinek érátmérőjére. A sealer kémiailag aktív molekulái úgy hatnak, hogy a tubulusokban található proteineket kicsapják és fehérjedugót képezve zárják le a dentincsatornákat (186). A másik vizsgálati csoportunkban a nanofillereket és antimikrobiális hatású triclosant tartalmazó polimerizálandó resin sealert, a Seal & ProtectTM-et vizsgáltuk. A nanofillerek 7 nm-es átmérője nem csökkenti az anyag viszkozitását, így könnyen penetrálnak, diffundálnak a kollagénrostok közötti mintegy 20 nm-es résekbe, nanoretenciót létrehozva. A bondozó erő itt nagyobb, mint az adhezívek molekulái közötti kohéziós erő és ez biztosítja a tubulusok lezárását akkor is, ha az adhezív réteg leválik a bondozott felületről. Így a csonkvédelem hatásossága fokozott. A sealer pulpális mikrokeringésre kifejtett hatását – a gyártói utasításoknak megfelelően - a smear layer eltávolítása nélkül vizsgáltuk. Másik vizsgálati csoportunkban a smear layert eltávolító savazás után teszteltük a sealer akut hatását. A smear layer mikroszkópikus méretű, 5-15 μm vastag, sav-érzékeny struktúra, amely forgó mozgást végző műszerrel előkészített fogfelszínen alakul ki: debris, mikroorganizmusok és dentinszövet alkotja. Az exponált dentin felszínen fizikai barrier szerepet tölt be, elzárva a dentincsatornák bemeneti nyílását. Mivel minden fizikai és kémiai reakció létrejöttét megakadályozza (156), a bondozó erő is szignifikánsan lecsökken a smear layerrel fedett dentin felszínen (7, 135). Brännström kimutatta, hogy a smear layerbe kompozit tömés alatt - in vivo - nagy mennyiségben baktériumok penetrálnak. (22). Tehát a smear layert az optimális kondiciók megteremtéséhez vagy el kell távolítanunk (savas kondicionálás) vagy modifikálnunk szükséges (self-etch technika). Az ismertetett kísérleti körülmények között mindhárom esetben a sealer reverzibilisnek tünő vasodilatatiot váltott ki prestasis és stasis nélkül. A gyulladás első lépcsőfoka a vasodilatatio és a következményes fokozott véráramlás. A megemelkedett vascularis permeabilitás és a stasis csak akkor alakul ki, ha a gyulladásos folyamat tovább progrediál (92). A legcsekélyebb vasodilatatiot a savazás nélkül alkalmazott Seal &ProtectTM okozta. Ebben az esetben a sealert a smear layerrel fedett dentin felszínre és

- 54 -

dentintubulusokra applikáltuk fel, amely megakadályozta az anyag a fogbél irányába történő mélyebb penetrációját. Savazással eltávolított smear layer esetében a sealer gyorsabban kialakuló és nagyobb mértékű vasodiltatiot okozott, feltehetőleg a demineralizált

dentin

felszínen

bekövetkező

gyors

és

effektív

penetráció

következményeként. A legkifejezettebb és legkorábban kialakuló vasodilatatiot a Gluma® Desensitizer váltotta ki. Mindhárom esetben a megfigyelt vasodilatatiora az időben lecsengő jelleg volt a jellemző, amelyet a sealerek az egészséges fogbélre kifejtett – feltehetőleg reverzibilis hatásának kell tekintenünk. A megfigyelt vasodilatatio a fogbél védekező reakciója (155). A fokozott véráramlás és a dentin folyadék kifelé irányuló áramlása a sealerekre „kimosó hatást” fejt ki. Ez a mechanizmus védi a fogbelet a sealerek és más fogászati anyagok vagy bakteriális termékek penetrációjától és toxikus hatásától. A következő vizsgálati sorozatunkban self-etch sealerek pulpális hatását vizsgáltuk. A legújabb self-etch bondok, amelyek csak egyetlen applikációs lépést igényelnek, időt takarítanak meg a fogorvos részére és egyszerűségük révén a bondozó procedúra során számos hibalehetőséget eliminálnak. Az ’önsavazó rendszerek’ szimultán képesek leöblítés nélkül kondicionálni és resin monomerekkel átitatni a preparált zománc és dentin felszínt (48). A Prompt L-Pop® önsavazó vagy self-etch rendszer egyszerre kondicionálja, primerezi és bondozza a zománcot és dentint. Legfőbb előnye, hogy alkalmazásának egyszerűségével kiküszöbölhetőek a többlépcsős adhezív rendszerek technikai érzékenységének hibái (9, 197). A Prompt L-Pop®-ot igen vékony dentinrétegre applikálva az esetek 90 %-ban vasoconstriciot és 10%-ban stasist tapasztaltunk. Eredményeink jelzik, hogy ez az önsavazó rendszer jelentős hatást gyakorol a fogbél keringésére. A kémiailag aktív és citotoxikus (77) anyag az exponált dentintubulusokon keresztül képes a fogbélbe penetrálni. Erős aciditása és penetrációs képessége miatt a self-etch all-in-one adhezívek között a Prompt L-Pop® az egyik legagresszívebb adhezív (60, 203). A fogbél fogászati anyagokra adott válaszreakcióját döntően az alábbi három tényező határozza meg: a dentin permeabilitása, a pulpát fedő dentin réteg vastagsága és a kémiailag aktív anyag penetráló képessége (75, 130). Az általunk vizsgált tesztanyag

- 55 -

igen jó penetráló képességére számos tényező utal. A vizes bázisú Prompt L-Pop® erős aciditása és hidrofil karaktere következtében magas koncentrációt képes elérni a dentintubulusban (161). A gyártó instrukcióinak lege artis betartása – miszerint a megvilágítás előtt 15 secundumig dörzsöljük be az anyagot a preparált felszínbe – tovább mélyíti a penetrációs mélységet. Amennyiben a demineralizáció és a smear layerbe történő penetráció alapján vizsgáljuk a self-etch primer Xeno® III-at, igen jó penetráló képességet feltételezhetünk. Ezt nanofiller tartalma alapozza meg, amely a nanoretenció mellett alacsony viszkozitást biztosít, megnöveli az adhéziós szilárdságot és tökéletesíti a marginális integritást. Ezek a „középértékű strong” self-etch adhezívek pH 1,5 körüli értékeket mutatnak. Ez a pH érték a dentin rétegnél kettős szerkezetet eredményez: egy teljesen demineralizált felső réteget és egy parciálisan demineralizált alsó réteget. A „strong” effektus miatt jobb a mikro-mechanikai rögzülés mind a dentinen, mind a zománcon, ugyanakkor a dentinnél, a hibrid-réteg bázisán – a parciálisan demineralizált rétegben – a kollagén rostokon maradó reziduális hidroxi-apatit kémiai, intermolekuláris kötést tesz lehetővé (212). Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy igen vékony dentin réteg esetén, amely (jelen esetünkben) már oly vékony, hogy nem képes hatásos barrierként funkcionálni a Xeno® III pulpális koncentrációja elérhet egy olyan szintet, amelyre már válaszreakció alakul ki. A kísérletünkben tapasztalt, feltehetőleg reverzibilis vasodilatatio a fogbél védekező reakciója, amely megpróbálja eltávolítani, kimosni az ártó noxát. Összehasonlítva a két self-etch primert elmondhatjuk, hogy a Prompt L-Pop® agresszivitása, pulpális toxicitása a kifejezettebb(212). Ennek hátterében a magasabb aciditás áll (Prompt LPop® pH 0,8; Xeno® III pH 1,4) (212). A Prompt L-Pop®-ra adott pulpális reakció akár irreverzibilis (stasis) is lehet. A fényre polimerizálandó sealerek esetén a polimerizációs folyamat létrejöttéhez halogén fényforrást alkalmaztunk. Így a pulpális erek érátmérőjét a selaerek direkt hatásán kívül a fotopolimerizációs lámpa is befolyásolhatta. A polimerizációs fény hatására bekövetkező változásokat – sealer használatától függetlenül is – megvizsgáltuk 40 és 80 secundumos behatási idővel. Mindkét kísérletsorozat kimutatta, hogy a polimerizációs lámpa az adott vizsgálati körülmények között a fogbél mikroereinek

- 56 -

érátmérőjében nem okozott szignifikáns eltérést. Így a sealerek pulpális hatását a polimerizációs

fény

közvetelnül

nem befolyásolta.

A

rendelkezésünkre

álló

irodalomban egy kísérlet vizsgálta a 20 secundumos megvilágításra bekövetkező pulpális érátmérő változásokat (80). A vizsgálat során alkalmazott fényforrás eltért az általunk használttól, így a vizsgálat eredményeit interpretálni nem tudtuk. A kémiai csonkvédelemre használt terápiás ágensek vizsgálata során az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. Kimutattuk, hogy az aldehid tartalmú, nem polimerizálandó dentin sealer pulpaközeli applikációja reverzibilisnek tűnő vasodilatációt vált ki. A hatás a legkorábban kialakuló pulpális elváltozást okozza, összevetve a többi általunk vizsgált kémiai csonkvédő pulpális hatásával szemben. 2. A total-etch típusú bondok kondicionálás alkalmazásával és anélkül is feltehetőleg reverzibilis vasodilatációt váltanak ki a patkánymetszőfog pulpális mikroerein. 3. Összehasonlítva a total-etch bondok sav és sav nélküli hatását, megfigyeltük, hogy a kiváltott vasodilatáció enyhébb jellegű a kondicionálás mellőzése esetén. 4. Kimutattuk, hogy a strong, one-step”, self-etch rendszerű sealerek lege artis alkalmazása során irreverzibilis pulpális elváltozások alakulhatnak ki. Ezért alkalmazásukat igen vékony dentinréteg esetén célszerű kerülni. 5. Kimutattuk, hogy a „középértékű strong, one-step”, self-etch adhezív pulpális vasodilatációt vált ki, amelyre az időben lecsengő jelleg a jellemző. 6. Kimutattuk, hogy a középértékű és a strong, one-step”, self-etch rendszerek közül az utóbbiak pulpális toxicitása, agresszivitása a kifejezettebb. 7. A total-etch és a „középértékű strong, one-step”, self-etch rendszereket összehasonlítva, a szeparált savazást követő adhezív használata kifejezettebb pulpális érátmérő fokozódást vált ki. 8. Kimutattuk, hogy a hagyományos polimerizációs lámpa halogén fényének nincs szignifikáns, direkt hatása a fogbél arterioláinak érátmérőjére 40 és 80 secundumos alkalmazás esetén.

- 57 -

Ezen tények birtokában kijelenthetjük, hogy a kémiai csonkvédelem során alkalmazott sealerek – egy bondozó rendszer kivételével – reverzibilis pulpális vasodilatatiot okoznak. Használatuk ajánlott, mivel megakadályozzák a bakteriális vagy egyéb károsító

ágensek

dentintubuluson

keresztüli

passzázsát

(153);

blokkolva

a

dentinfolyadék mozgását (hidrodinamikai teória) csökkentik a dentin érzékenységét (26) és védik a pulpát a hőkárosodásoktól (132).

6.2.

A

lokális

nitogénmonoxid-szintézis

gátlás

hatása

a

pulpa

arterioláinak érátmérőjére Heyeraas (73) intrapulpális méréseivel kimutatta, hogy a pulpális artérioláris nyomás alacsony, míg a venulás nyomás relatíve magas. A vérnyomásesés a fogbélben elhanyagolható: a pulpális arteriovenosus nyomás-különbség a totális arteriovenosus nyomás-különbség 1/5-e. Következésképp a fő ellenállás extrapulpálisan lokalizálódik. Tehát a véráramlás inkább extrapulpálisan, mint intrapulpálisan kontrollált. Az endothelium által termelt NO, akárcsak a NOS gátlók a szisztémás vérnyomás értékét, az intra- és extrapulpális vérkeringést is befolyásolják. Az L-NAME szignifikáns vérnyomás-emelő hatása mind emberben, mind patkányban igazolt (176). Krezoudis, Lohinai, Fazekas, Olgart, Berggreen és Heyeraas szisztémás NOS gátlás után szignifikánsan redukált pulpális véráramlást regisztráltak (14, 39, 88, 115, 140). Vizsgálataikban kimutatott pulpális véráramlás csökkenés hátterében tehát két tényező állhat: a fogbelet ellátó tápláló erek vasoconstrictioja és/vagy a fogbél basalis NO szintjének csökkenése. A NO intrapulpális szerepéről, a basalis NO felszabadulásról intravénás vagy intraperitoneális adminisztráció után tehát nem kaphatunk valós képet az eddigi adatok alapján. Vizsgálatainkan, az L-NAME lokális adagolása nem stimulált egészséges fogbélben szignifikánsan csökkentette a pulpális arteriolák belső érátmérőjét. Kísérleti modellünk nem tette lehetővé a NOS blokkoló diffuzióját az extrapulpális, környező szövetekbe, így saját vizsgálatunk adataiból feltételezhető, hogy a fogbélben a NO egy folyamatos bazális értékben van jelen és a NO vasodilatator hatását a fogbélben fejti ki. Berggren és Heyeraas (14) vizsgálataiban rámutatott arra, hogy a NO a postkapilláris venulákon és vénákon keresztül fejti ki hatását. Mivel vizsgálatunkban a NO

- 58 -

arteriolákra kifejtett hatását teszteltük, adataink azt mutatják, hogy a nitrogénmonoxid az arteriolákra is hat. Másik vizsgálati csoportunkban az L-NAME-t polimerizálandó, total-etch rendszerű bond anyag okozta szignifikáns vasodilatatio után applikáltuk. Korábbi, de ugyanezen kísérleti beállítással végzett vizsgálatainkban már igazoltuk, hogy a bondanyag kiváltotta vasodilatatio a15. percig fokozódik L-NAME applikálása nélkül (79). Ezen eredményeket felhasználva, a hiperémiát 15 perces bondanyag applikálásával váltottuk ki. 15 perc eltelte után az L-NAME eliminálta a bond által kiváltott szignifikáns vasodilatatiot. Ezen eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a NO részt vesz a károsító noxára, jelen esetben a total etch csonkvédő applikálására adott védekező válaszreakcióban. A nervus alveolaris inferior elektromos stimulációja hosszan elnyúló vasodilatatiot vált ki a fogbélben. Előző vizsgálatok alapján az L-NAME-nak vagy nincs hatása (14) vagy fokozza (88) a vasodilatatiot. Úgy tűnik tehát, hogy a NO-nak nincs szerepe az ideg elektromos stimulációja által kiváltott véráramlás fokozódásban, tehát a dentin-pulpa komplex idegrostaktivációjával kiváltott neurogén gyulladás a dilatáció oka. Feltevéseink szerint jelen kísérletben a NO produkciójáért az eNOS aktivitása felelős. Ugyanis nincsenek hisztológiai bizonyítékok a nNOS jelenlétére patkányban ill. az iNOS aktiválásához preparálás után hosszabb idő, egy nap szükséges, vizsgálatunk időtartama pedig a fogelőkészítés után nem haladta meg a három órát (41, 84, 87, 108). A kísérlet kivitelezésében az iNOS expresszálódását kiváltó pulpális irritációkat elkerültük (pl. termális, bakteriális károsodás). Az L-NAME direkt és indirekt úton is összehúzódásra késztetheti a pulpális ereket. A preparáció következtében az odontoblastok membránjának sérülése és depolarizációja eNOS aktivációjához vezet (125). Másrészről a hidrodinamikai teória szerint a dentintubulusokban folyadékmozgás indul be (20) és az így indukált nyíró feszültség aktiválja az odontoblastokat. A nyírófeszültség az odontoblastokban aktiválhatja az eNOS-t hasonlóan ahhoz, ahogy a megemelkedett véráramlás stimulálja az eNOS-t az endothel sejtekben. A megemelkedett NO szint és az így kiváltott vasodilatatio az ártó noxáktól védi a fogbelet.

- 59 -

Eredményeink alapján az alábbi következetéseket vonhatjuk le: 1. Kimutattuk, hogy az L-NAME lokális alkalmazása, nem stimulált, egészséges fogbélben szignifikánsan csökkenti a pulpális arteriolák belső érátmérőjét. 2. Total-etch rendszerű bondanyag indukálta szignifikáns vasodilatatiot az LNAME eliminálja. 3. Eredményeink alapján feltételezzük, hogy a NO-nak igen fontos szerepe van egyrészt a bazális véráramlás fenntartásában, másrészről viszont részt vesz a bond anyagra adott pulpális válaszreakcióban. 4. Kimutattuk, hogy a NO a pulpális arteriolákon is hat. Összefoglalásként gyakorló fogorvosoknak javasoljuk minden ideiglenes restauráció rögzítése előtt az előkészített, exponált dentin felszíneket kémiai csonkvédelemben részesíteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fogorvosok vagy csak protetikai, vagy csak kémiai csonkvédelemmel látják el a fogfelszíneket. A sealer kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a végleges ragasztócement típusára, mivel a csonkvédő lakk befolyásolhatja a rögzítőcement hatásosságát. Amennyiben polimerizálandó sealert választunk, a bondanyag felvitele előtt, minden esetben javasoljuk a smear layer eltávolítását vagy modifikálását. A self-etch rendszereknél lege artis alkalmazást, a Seal & ProtectTM applikálása előtt –eredményeink alapján– savazást javaslunk. A „strong”–rendszereket kémiai csonkvédelemre nem ajánljuk. A leginkább javasolt sealerek a total-etch bondok savazással és a „középértékű strong”-rendszerek.

- 60 -

7. Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni szeretett édesanyámnak, Dr. Nyárasdy Idának önzetlen támogatásáért, türelméért és végtelen szeretetéért. Hálával tartozom családomnak, akik biztosították számomra a kutatómunkához és a dolgozat megírásához a nyugodt légkört, bíztatva-szeretve a legnehezebb percekben is. Továbbá szeretném megköszönni Dr. Rosivall László egyetemi tanárnak, az MTA, Semmelweis Egyetem Nephrológiai Kutató és Képző Központ vezetőjének nagy tudású és határozott útmutatásait, értékes szakmai segítségét és személyes tanácsait, amellyel végigkísérte doktori éveimet a Kórélettani Intézetben. Köszönöm,

Dr.

Fejérdy

Pál

egyetemi

tanárnak,

a

Fogpótlástani

Klinika

intézetvezetőjének, hogy lehetőséget biztosított számomra a doktori kutatómunka elvégzéséhez. Bátorító, ösztönző irányítására; szakmai és emberi segítőkészségére mindig számíthattam. Köszönöm Dr. Fazekas Árpád egyetemi tanárnak a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Fogorvostudományi Kutatások program vezetőjének, hogy a programban való részvételemet támogatta. Köszönöm munkacsoportunk tagjainak, Dr. Iványi Iván egyetemi adjunktusnak és Dr. Fejérdy Lászlónak az állatkísérletek során nyújtott elméleti és gyakorlati segítséget; a baráti szellemet, amivel segítették munkámat. Köszönettel tartozom Lohinai Zsolt, egyetemi adjunktus támogatásáért, amit a tudományos közlemények elkészítésében nyújtott. Köszönöm, Shahrokh MirzaHosseininek az idegen nyelvű közlemények tartalmi és stiláris színvonalának emelése érdekében tett igényes munkáját. Végezetül köszönetemet fejezem ki a Fogpótlástani Klinika és a Kórélettani Intézet valamennyi munkatársának azért a támogató légkörért, amellyel megkönnyítették ennek a munkának a létrejöttét.

- 61 -

Köszönetemet szeretném kifejezni az alábbi kutatási támogatási pályázatoknak, amelyek munkám anyagi hátterét teremették meg: Kutatási-fejlesztési pályázatok: OTKA T 023937: A fogorvosi szekunder ill. tercier prevenció során alkalmazott anyagok néhány képviselőjének hatása patkányfogak fogbél-keringésére –résztvevőként (1997-2001) OTKA T 037262: A fogbél válaszreakcióinak, kompenzáló mechanizmusainak vizsgálata patkányfogak pulpális erein – vitálmikroszkópos modellen – résztvevőként (2002-2006) OTKA F046793: Fog extracelluláris mátrixának és mikrocirkulációjának vizsgálata – résztvevőként (2004-2007) Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Belső Kutatási Pályázatai: 2000. A fogászati beavatkozásokat követő fokozott dentin-érzékenység és pulpális károsodás eliminálásának lehetőségei 2001. A dentin-érzékenység terápiájában használt anyagok pulpa károsításának vizsgálata 2002. Az L-NAME hatása és az eNOS lokalizációja diabeteses patkányfogak pulpájában 2003. Kísérletesen indukált diabetes hatása a fogbél mikrocirkulációjára

- 62 -

8. Rövidítések jegyzéke ANOVA

variancia analízis

Bis-GMA

Bowen monomer: bisfenol-A-glicidil metakrilát

cNOS

konstitutív nitrogénmonoxid szintáz

d

érátmérő

eNOS

endotheliáls nitrogénmonoxid szintáz

g

gramm

HEMA

2-hidroxietil metakrilát

iNOS

indukálható nitrogénmonoxid szintáz

ip.

Intraperitoneális

min

perc

ml

milliliter

L-NAME

NG-nitro-L-argininmetilészter

nm

nanométer

nNOS

neurális nitrogénmonoxid szintáz

NO

nitrogénmonoxid

NOLA

NG-nitro-L-arginin

NOS

nitrogénmonoxid szintáz

p

valószínűségi érték

PENTA

dipentaerytritol-pentakrilát – monofoszfát

TEGDMA

trietilénglikol-dimetakriált

UDMA

uretán di-metakrilát, 1,6-bis (metakrilliloxy-2etoxykarbonylamin)-trimetilhexán

μm

mikrométer

- 63 -

9. Irodalomjegyzék

1.

Abou Hashieh I, Franquin JC, Cosset A, Dejou J, Camps J: Relationship between dentine hydraulic conductance and the cytotoxicity of four dentine bonding resin in vitro. J Dent 26: 473-477, 1998.

2.

Addy M, Dowell P: Dentin hypersensitivity – A review clinical and in vitro evaluation of treatment agents. J Clin Periodontol 10: 351-363, 1983.

3.

Akai M, Wakisaka S: Distribution pf peptidergic nerves. In: Dynamic aspects of dental pulp. Inoki R, Kudo T, Olgart LM, editors. London: Chapman and Hall, pp. 338-348, 1990.

4.

Althoff O, Harung M: Advances in light curing. Am J Dent 13: 77D81D, 2000.

5.

Andersen E, Aars H, Brodin P: Effects of cooling and heating of the tooth on pulpal blood flow in man. Endod Dent Traumatol 10: 256-259, 1994.

6.

Anneroth G, Norberg K: Adrenergic vasoconstrictor innervation in the human dental pulp. Acta Odont Scand 26: 89-103, 1968.

7.

Aquilino S, Williams V, Leary J: The effect of storage time on dentinal adhesive bond strengths. J Dent Res 66: 1483, 1989.

8.

Asmussen E: Restorative resins: Hardness and strength vs quantity of remaining dougle bonds. Scand J Dent Res 90: 484-489, 1982.

9.

Barkmeier WW, Shaffer SE, Gwinnett AJ: Effects of 15 vs 60 second enamel acid conditioning on adhesion and morphology. Oper Dent 11: 111-116, 1986.

10.

Beer G, Negari J, Samueloff S: Feline pulp photopletysmography during stimulation of vasomotor nerves supply. Arch Oral Biol 19: 81-86, 1974.

11.

Bergenholtz G: Effect of bacterial products on inflammatory reactions in the dental pulp. Scand J Dent Res 85: 122-129, 1977.

12.

Bergenholtz G: Inflammatory response of the dental pulp to bacterial irritation. J Endod 7: 100-104, 1981.

- 64 -

13.

Bergenholtz G, Cox CF, Loesche WJ, Syed SA: Bacterial leakage around dental restorations: Its effect on the dental pulp. J Oral Pathol 11: 439450, 1982.

14.

Berggreen E, Heyeraas KJ: The role of sensory neuropeptides and nitric oxide on pulpal blood flow and tissue pressure in the ferret. J Dent Res 78: 1535-1543, 1999.

15.

Boling LR: Blood vessels of the dental pulp. Anat Rec 82: 25, 1942.

16.

Bouillaguet S, Wataha JC, Hanks CT, Ciucchi B, Holz J: In vitro cytotoxicity and dentine permeability of HEMA. J Endod 22: 244-248, 1996.

17.

Bouillaguet S, Virgillito M, Wataha J, Ciucchi B, Holz J: The influence of dentine permeability on cytotoxicity of four dentine bonding systems, in vitro. J Oral Rehab 25: 45-51, 1998.

18.

Brännström M: Dentinal and pulpal response. II. Application of an air stream to exposed dentine. Short observation period. Acta Odontol Scand 18: 17-28, 1960.

19.

Brännström M: Dentin sensitivity and aspiration of odontoblasts. J Am Dent Assoc 66: 366-370, 1963.

20.

Brännström M: Sensitivity of dentine. Oral Surg, Oral Med, Oral Pathol 21: 517-526, 1966.

21.

Brännsröm M: Communication between the oral cavity and the dental pulp associated with restorative treatment. Oper Dent 9: 57-68, 1984.

22.

Brännström M: Infection beneath composite resin restoration: Can it be avoided? Oper Dent 12: 158-163, 1987.

23.

Brännström M, Garberoglio R: The dentinal tubules and the odontolast processes. Acta Odontol Scand 30: 291-311, 1972.

24.

Byers M, Neuhaus SJ, Gehrig JD: Dental sensory receptor structure in human teeth. Pain 13: 221-235, 1982.

25.

Byers MR, Taylor PE: Reactions of dental sensory innervation to injury and inflammation. In: Dynamic aspects of dental pulp. Inoki R, Kudo T, Olgart LM, editors. London: Chapman and Hall, pp. 425-444, 1990.

- 65 -

26.

Camps J, About I, Gouirand S, Franquin JC: Dentin permeability and eugenol diffusion after full crown preparation. Am J Dent 16: 112-116, 2003.

27.

Caughman WF, Caughman GB, Shiflett RA, Rueggeberg F, Schuster GS: Correlation of cytotoxicity, filler loading and curing time of dental composites. Biomaterials 12: 737-740, 1991.

28.

Cehreli ZC, Onur MA, Tasman F, Gümrükcüoglu A: Vascular response of current and potential dental etchants. J Endod 28: 72-75, 2002.

29.

Collins JF, Perkins L: Clinical evaulation of the effectiveness of three dentifrices in relieving dentin sensitivity. J Periodontol 55: 720-725, 1984.

30.

Cotton WR: Pulp response to an airstream directed into human cavity preparations. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 24: 78-88, 1967.

31.

Cox CF: Biocompatibility of dental materials in the absence of bacterial infection. Oper Dent 12: 146-152, 1987.

32.

Cutright DE, Bhaskar SN: Pulpal vasculature as demonstrated by a new method. Oral Surg 27: 678-683, 1969. Dahl B: Dentine/pulp reactions to full crown preparation procedures. J Oral Rehab 4: 247-254, 1977.

33.

Dahl B: Dentine/pulp reactions to full crown preparation procedures. J Oral Rehab 4: 247-254, 1977.

34.

Di Nardo Di Maio F, Lohinai Z, D’Arcangelo C, Esposito De Fazio P, Speranza L, De Lutiis MA, Patruno A, Grilli A, Felaco M: Nitric oxide synthase in healthy and inflamed human dental pulp. J Dent Res 83: 312316, 2004.

35.

Dondi dall’Orologio G, Malferrari S: Desensitizing effects of Gluma and Gluma 2000 on hypersensitive teeth. Am J Dent 6: 283-286, 1993.

36.

Edwall L, Scott D: Influence of changes in microcirculation on the excitability of the sensory unit in the tooth of the cat. Acta Physiol Scand 82: 555-566, 1971.

37.

Edwall L, Olgart L: Influence of cavity washing agents on pulpal microcirculation in the cat. Acta Odont Scand 30: 39-47, 1972.

- 66 -

38.

Fazekas Á, Pósch E, Hársing L: Szájképletek vérátáramlásának meghatározása patkányban. Fogorv Szle 70: 305-308, 1977.

39.

Fazekas Á, Irmes F, Monos Á, Györfi A, Rosivall L: A nitrogenmonoxid szerepe a szájképletek bazális keringésének szabályozásában altatott patkányokban. Fogorv Szle 89: 116-124, 1996.

40.

Fearnhead RW: The histological demonstration of nerve fibers in human dentin. In Anderson DJ, editor: Sensory Mechanisms in Dentin. Oxford, England, Oxford Pergamon Press, pp 15-26, 1962.

41.

Felaco M, Nardo Di Maio F, De Fazio P, Arcangelo CD, De Lutiis MA, Varvara G, Grilli A, Barbacane RC, Reale M, Conti P: Localization of eNOS enzyme in endothelial cells and odontoblasts of healthy human dental pulp. Life Sci 68: 297-306, 2000.

42.

Felton DA, Bergenholtz G, Kanoy BE: Evaluation of the desensitizing effect of Gluma Dentin Bond on teeth prepared for complete-coverage restorations. Int J Prosthodont 4: 292-298, 1991.

43.

Ferracane JL: Elution of leachable components from composites. J Oral Rehabil 21: 441-452, 1994.

44.

Ferracane JL: Current trends in dental composites. Crit Rev Oral Biol Med 6: 302-318, 1995.

45.

Fick A: Über die Messung des Blutquanderus in den Herzventrikeln. Sitzber Phys-Med-Ges, Würezburg 16, 1870.

46.

Frank RM, Sauvage C, Frank P: Morphological basis of dental sensitivity. Int Dent J 22: 1-19, 1972.

47.

Frank RM: Attachement sites between the odontoblast process and the intradentinal nerve fiber. Arch Oral Biol 13: 833-834, 1986.

48.

Frey O: Creating a reliable bond. An all-in-one system. Am J Dent 13: 85-87, 2000.

49.

Fried K, Aldskogius H, Hildebrand C: Proportion of unmyelinated axons in rat molar and incisor tooth pulps following neonatal capsaicin treatment and/or sympathectomy. Brain Res 463: 118-123, 1988.

50.

Furseth R: A study of experimentally exposed and fluoride treated dental cementum in pigs. Acta Odontol Scand 28: 833-850, 1970.

- 67 -

51.

Gängler

P,

Pilz

W:

Möglichkeiten

biofunktioneller

Untersuchungsmethoden der Blutversorgung. Stomatol DDR 24: 303307, 1974. 52.

Gängler P, Hoyer I, Krehan F: Das Präparationstrauma der Pulpa und ihr reaktives Verhalten. Zahn-, Mund- u Kieferheilkunde 67: 256-264, 1979.

53.

Gängler P, Langeland K: Biologische Grundlagen der Endodontie. Zahn, Mund- u Kieferheilkunde 69: 531-548, 1981.

54.

Garberoglio R, Brännström M: Scanning electron microscopic investigation of human dentinal tubules. Arch Oral Biol 21: 355-362, 1976.

55.

Gazelius B, Olgart L: Vasodilation in the dental pulp produced by electrical stimulation of the inferior alveolar nerve in the cat. Acta Physiol Scand 108: 181-186, 1980.

56.

Gazelius B, Edwall B, Olgart L, Lundberg JM, Hökfelt T, Fisher JA: Vasodilatatory effects and coexistence of calcitonin gene-related peptide (CGRP) and substance P in sensory nerves of cat dental pulp. Acta Physiol Scand 130: 33-40, 1987.

57.

Gerzina TM, Hume WR: Diffusion of monomers from bonding resin composite combinations through dentine in vitro. J Dent 24: 125-128, 1996.

58.

Geurtsen W: Untersuchungen zur subzellulären Schädigung durch die ungefüllten Einzelsysteme eines Komposits. Dtsch Zahnärztl Z 42: 580583, 1987.

59.

Greenhill JD, Pashley DH: The effects of desensitizing agents on the hydraulic conductance of human dentin in vitro. J Dent Res 60: 686-698, 1981.

60.

Gregoire G, Joniot S, Guignes P, Milas A: Dentin permeability: selfetching and one-bottle dentin bonding systems. J Prosthet Dent 90: 4249, 2003.

61.

Gysi A: An attempt to explain the sensitiveness of dentin. Br J Dent Sci 14: 685, 1900.

- 68 -

62.

Hamid A, Hume WR: TEGDMA diffusion from resin pit and fissure sealants in vitro. J Dent Res 75: 2176, 1996.

63.

Hanks CT, Anderson M, Craig RG: Cytotoxic effects of dental cements on two cell culture systems. J Oral Pathol 10: 101-106, 1981.

64.

Hanks CT, Craig RG, Diehl ML, Pashley DH: Cytotoxicity of dental composites and other materials in a new in vitro device. J Oral Pathol 17: 396-403, 1988.

65.

Hanks CT, Diehl ML, Craig RG, Makinen PK, Pashley DH: Characterization of the „in vitro pulp chamber” using cytotoxicity of phenol. J Oral Path Med 18: 97-107, 1989.

66.

Hanks CT, Strawn SE, Wataha JC, Craig RG: Cytotoxic effects of resin components on cultured mammalian fibroblasts. J Dent Res 70: 14501455, 1991a.

67.

Hanks CT, Syed SA, Craig RG, Hartrick JM, Van Dyke TE: Modelling bacterial damage to pulpal cells in vitro. J Endod 17: 21-25, 1991b.

68.

Hanks CT, Wataha JC, Parsell RR, Strawn SE, Fat JC: Permeability of biological and synthetic molecules through dentine. J Oral Rehab 21: 475-487, 1994.

69.

Hannig M, Bott B: In vitro pulp chamber temperature rise during composite resin polymerization with various light-curing sources. Dent Mater 15: 275-281, 1999.

70.

Hansel C, Leyhausen G, Mai UEH, Geurtsen W: Effects of various resin composite (co)monomers and extracts on two caries-associated microorganisms in vitro. J Dent Res 77: 60-67, 1998.

71.

Hansen EK, Asmussen E: Correlation between depth of cure and temperature rise of a light-activated resin. Scand J Dent Res 101: 176179, 1993.

72.

Hellem S, Jacobsson LS, Nilsson GE, Lewis DH: Measurements of microvascular blood flow in the cancellous bone using laser Doppler flowmetry and 133Xe-clearance. Int J Oral Surg 12: 165-177, 1983.

73.

Heyeraas KJ: Pulpal, microvascular and tissue pressure. J Dent Res 64: 585-589, 1985.

- 69 -

74.

Heyeraas KJ, Naess G: Nervous control of blood flow in dental pulps of dogs. Acta Physiol Scand 104: 13-23, 1978.

75.

Heyeraas KJ, Sveen OB, Mjör IA: Pulp-dentin biology in restorative dentistry. Part 3: Pulpal inflammation and its sequelae. Quintessence Int 32: 611-25, 2001.

76.

Hume WR: New technique for screening chemical toxicity to the pulp from dental restorative materials and procedures. J Dent Res 64: 13221325, 1985.

77.

Iamazato S, Tarumi H, Ebi N, Ebisu S: Cytotoxic effects of composite restorations employing self-etching primers or experimental antibacterial primers. J Dent 28: 61-67, 2000.

78.

Ianzano J, Gwinnett AJ, Westbay G: Polymeric sealing of dentinal tubules to control sensitivity. Periodont Investig 15: 113-116, 1993.

79.

Iványi I, Balogh ÁE, Fazekas Á, Rosivall L, Nyárasdy I: Comparative analysis of pulpal circulatory reaction to an acetone-containing and an acetone-free bonding agent as measured by vitalmicroscopy. Oper Dent 27: 367-372, 2002a.

80.

Ivány I, Kispélyi B, Rosivall L, Fazekas Á, Nyárasdy I: Effect of polymerisation light on the microcirculation in the pulp measured by vital microscopy. Poster. Academy of Operative Dentistry-European section 2002., Arnhem, Hollandia, 2002b.

81.

Izumi H, Karita K: Vasodilatator responses following intracranial stimulation of the trigeminal, facial and glossopharyngeal nerves in the cat gingiva. Brain Res 560: 71-75, 1991.

82.

Izumi H, Karita K: Innervation of the cat lip by two groups of parasympathetic vasodilatator fibers. J Physiol Lond 465:

501-512,

1993. 83.

Johnson GH, Hazelton LR, Bales DJ: Crown retention with use of a resin sealer on prepared dentin. J Dent Res 1918: 257, 1996.

84.

Jukic S, Talan-Hranilovic J, Bukovic D, Miletic I, Neziri E: Nicotinamide adenine dinucleotide phosphate-diaphorase (NADPH-d)

- 70 -

histochemistry detecting NOS in healthy and chronically inflamed pulp. Coll Antropol 26: 681-688, 2002. 85.

Kamrin BB: The dental pulp. Dental Digest 40: 48-51, 1934.

86.

Kaplan ML, Davis MA, Goldhaber P: Blood flow measurements in selected oral tissues in dogs using radiolabelled microspheres and rubidium86. Arch Oral Biol 23: 281-284, 1978.

87.

Kerezoudis NP, Olgart L, Fried K: Localization of NADPH-diaphorase activity in the dental pulp, peridontium and alveolar bone of rat. Histochem 100: 319-322, 1993a.

88.

Kerezoudis NP, Olgart L, Edwall L: Differential effects of nitric oxide synthesis inhibition on basal blood flow and antidromic vasodilation in rat oral tisues. Eur J Pharmacol 241: 209-219, 1993b.

89.

Kerezoudis NP, Olgart L, Funato A, Edwall L: Inhibitory influence of ympathetic nerves on afferent nerve-induced extravasation int he rat inicor pulpupon direct electrical stimulation of the tooth. Arch Oral Biol 38: 483-490, 1993c

90.

Kerezoudis NP, Nomikos GG, Olgart L, Svensson TH: Serotonin in rat oral tissues: role of 5-HT1 receptors in sympathetic vascular control. Eur J Pharmacol 275: 191-198, 1995.

91.

Kidd EAM: Microleakage: a review. J Dent 4: 199-205, 1976.

92.

Kim S: Regulation of pulpal blood flow. J Dent Res 64: 590-596, 1985.

93.

Kim S: Hypersensitive teeth: Desensitization of pulpal sensory nerves. J Endod 12: 482-485, 1986.

94.

Kim S, Fan FC, Chen RYZ, Simchon S, Schuessler GB, Chien S: Effects of

changes

in

systemic

hemodynamic

parameters

on

pulpal

hemodynamics. J Endod 6: 394-399, 1980. 95.

Kim S, Lipowsky HH, Usami S, Chien S: Arteriovenous distribution of hemodynamic parameters in the rat dental pulp. Microvasc Res 27: 2838, 1984.

96.

Kim S, Dörsher-Kim J, Liu M: Microcirculation of the denatl pulp and its autonomic control. Proc Finn Dent Soc 85(Suppl): 279-287, 1989.

- 71 -

97.

Kim S, Dörsher-Kim J, Liu M, Grayson A: Functional alteration in pulpal microcirculation in response to various dental procedures and materials. Proc Finn Dent Soc 88: 65-71, 1992.

98.

Kim S, Dörsher-Kim, Baek SH: Effects of tooth preparation and dental materials on pulpal microcirculation: Shunting of 9 μm and 10 μm microspheres. Dentin/Pulp Complex T-2-3, Quintessence Publishing Co., 1995.

99.

Kishi Y, Takahashi K: Change of vascular architecture of dental pulp with growth. Inoki R, Kudo T, Olgart LM (eds). Dynamic aspects of dental pulp. Cambridge: Chapman and Hall, 97-127, 1990

100.

Koliniotou-Koubia E, Dionysopoulos P, Koulaouzidou EA, Kortsaris AH, Papadogiannis Y: In vitro cytotoxicity of six dentin bonding agents. J oral Rehabil 28: 971-975, 2001.

101.

Kollmann W, Matthews B, Suda H: Responses of intradental nerves to stimulation of dentine in the cat. J Physiol 332: 63P, 1982.

102.

Kozam G, Burnett GW: Blood circulation in the dental pulp. J Am Dent Assoc 59: 458-465, 1959.

103.

Kramer IRH: The vascular architecture of the human dental pulp. Arch Oral Biol 2: 177-189, 1960.

104.

Krehan F, Gāngler P, Hoyer J, Koch IL: Vitalmikroskopische Prüfung der Pulpareaktion auf Proviso-blend im akuten biologischen Test. Dtsch Zahnārztl Z 39: 508-511, 1984.

105.

Kumazawa T, Kruger L, Mizumua K: The polymodal receptor-A gateway to pathological pain. Progr Brain Res 113: 3-543, 1996.

106.

Langeland K, Langeland LK: Pulp reactions to crown preparation, impression, temporary crown fixation and permanent cementation. J Prosthet Dent 15: 129-143, 1965.

107.

Langeland K, Langeland LK: Pulp reactions to cavity and crown preparation. Aust Dent J 15: 261-276, 1970.

108.

Law AS, Baumgardner KR, Meller ST, Gebhart GF: Localization and changes in NADPH-diaphorase reactivity and nitric oxide synthase

- 72 -

immunoreactivity in rat pulp following tooth preparation. J Dent Res 78: 1585-1595, 1999. 109.

Lehmann F, Leyhausen G, Spahl W, Geurtsen W: Vergleichende Zellkultur-Untersuchungen von Kompositbestandteilen auf Zytotoxizität. Dtsch Zahnärztl Z 48: 651-653, 1993.

110.

Lepkowski W: Die Verteilung der Gefässe in den Zähnen des Menschen. Anat Hefte 17: 183-195, 1901.

111.

Liaudet L, Soriano FG, Szabo C: Biology of nitric oxide signaling. Review. Crit Care Med 28: N37-52, 2000.

112.

Liebman FM, Cosenza F: Study of blood flow in the dental pulp by an electrical impedance technique. Phys Med Biol 7: 167-176, 1962.

113.

Linden LA: Microscopic observation of fluid flow through enamel in vitro. Odontol Revy 19: 1-15, 1968.

114.

Lisanti VF, Zander HA: Thermal injury to normal dog teeth: In vivo measurements of pulp temperature increases and their effect on the pulp tissue. J Dent Res 31: 548-558, 1952.

115.

Lohinai Z, Balla I, Marczis J, Vass Z, Kovách AGB: Evidence for the role of nitric oxide in the circulation of the dental pulp. J Dent Res 74: 1501-1506, 1995.

116.

Lohinai Zs, Székely A, Benedek P, Csillag A: Nitric oxide synthase containing nerves in the cat and dog dental pulp and gingiva. Neurosci Lett 227: 91-94, 1997.

117.

Loney RW, Price RBT: Temperature transmission of high-output lightcuring units through dentin. 26: 516-520, 2001.

118.

Luthman D, Luthman J, Hökfelt T: Occurance and distribution of different neurochemical markers in the human dental pulp. Arch Oral Biol 37: 193-208, 1992.

119.

Lygre H, Hol PJ, Solheim E, Moe G: Organic leachables from polymerbased dental filling materials. Eur J Oral Sci 107: 378-383, 1999.

120.

Marshall GW Jr, Marshall SJ, Kinney JH, Balooch M: The dentin substrate: structure and properties related to bonding. J Dent 25: 441450, 1997.

- 73 -

121.

Matthews B, Robinson PP: The course of postganglionic sympathetic fibres distributed with the trigeminal nerve in the cat. J Physiol Lond 303: 391-401, 1980.

122.

Matthews

B,

Vongsavan

N:

Interactions

between

neural

and

hydrodynamic mechanims in denine and pulp. Arch Oral Biol 39: 87S95S, 1994. 123.

Mausner IK, Goldstein GR, Georgesscu M: Effect of two desensitizing agents on retention of complete cast coping using four cements. J Prosthet Dent 75: 129-134, 1996.

124.

McCabe JF: Cure performance of light-activated composites by differential thermal analysis. Dent Mater 1: 231-234, 1985.

125.

McCormack K, Davies R: The enigma of potassium ion in the management of dentine hypersensitivity: is nitric oxide the elusive second messenger? Pain 68: 5-11, 1996.

126.

Meyer MW: Clearance of radioactive isotopes by circulation in the dental pulp. J Dent Res 45: 407, 1966.

127.

Meyer MW: Methodologies for studying pulpal hemodynamics. J Endod 6: 466-472, 1980.

128.

Meyer MW, Path MG: Blood flow in the dental pulp of dogs determined by hydrogen polaroraphy and radioactive microsphere methods. Arch Oral Biol 24: 601-605, 1979.

129.

Michelich V, Schuster GS, Pashley DH: Bacterial penetration of human dentin, in vitro. J Dent Res 59: 1398, 1980.

130.

Mjör IA: Pulp-dentin biology in restorative dentistry. Part 2: Initial reactions to preparation of teeth for restorative procedures. Quintessence Int 32: 537-51, 2001.

131.

Mjör IA: Pulp-dentin biology in restorative dentistry. Part 6:Reactions to restorative

materials,

tooth-restoration

interfaces,

and

adhesive

techniques. Quintessence Int 33: 35-63, 2002. 132.

Momoi Y, Akimoto N, Kida K, Yip KH, Kohno A: Sealing ability of dentin coating using adhesive resin systems. Am J Dent 16: 105-111, 2003.

- 74 -

133.

Närhi MVO, Hirvonen TJ, Hakumäki MOK: Activation of intradental nerves in the dog to some stimuli applied to the dentine. Arch Oral Biol 27: 1053-1058, 1982.

134.

Närhi MVO, Haegerstam G: Intradental nerve activity induced by reduced pressure applied to exposed dentine in the cat. Acta Physiol Scand 119: 381-386, 1983.

135.

Newman S, Porter H, Szojka F: Stability of dentinal bond strength in vitro. J Dent Res 66: 1484, 1989.

136.

Nissan R, Segal H, Pashley D, Stevens R, Trowbridge H: The ability of bacterial proteins in vitro. J Endod 21: 62-64, 1995.

137.

Ogilvie RW, Gillian LA, Knapp DE: Physiological evidence for the presence of vasoconstrictor fibers in the dental pulp. J Dent Res 45: 980988, 1966.

138.

Okabe E, Todoki K, Ito H: Direct pharmaclogical action os vasoactive substances on pulpal blood flow: an analysis and critique. J endod 15: 473-477, 1989.

139.

Olgart LM: Involvement of sensory nerves in hemodynamic reactions. Proc Finn Dent Soc 88: 403-410, 1992.

140.

Olgart LM: Neurogenic components of pulp inlammation. Shimono M, Maeda T, Suda H, Takahashi K (eds). Dentin/pulp complex. Tokyo: Quintessence, 169-175, 1996a.

141.

Olgart L: Neural control of pulpal blood flow. Crit Rev Oral Biol Med 7: 159-171, 1996b.

142.

Olgart L: The role of sensory nerves in the development of inflammation of oral tissues. Fogorv Sz 91:247-55, 1998.

143.

Olgart L, Brännström M, Johnson G: Invasion of bacteria into dentinal tubules. Experiments in vivo and in vitro. Acta Odontol Scand 32: 61-70, 1974.

144.

Olgart L, Hökfelt T, Nilsson G, Pernow B: Localization of substance Plike immunoreactivity in nerves in the tooth pulp. Pain 4: 153-159, 1977.

- 75 -

145.

Olgart L, Edwall L, Gazelius B: Involvement of afferent nerves in pulpal blood flow reactions in response clinical and experimental procedures in the cat. Arch Oral Biol 36: 575-581, 1991.

146.

Olgart L, Kostouros GD, Edwall L: Local actions of acethylcholine in vasomotor regulation in rat incisor pulp. Acta Physiol Scand 158: 311316, 1996.

147.

Onur MA, Tasman F, Cehreli ZC, Gümrükcüoglu A: Effect of a fifthgeneration bonding agent on vascular responses in rat. J Endod 26: 407409, 2000.

148.

Onur MA, Cehreli ZC, Tasman F, Gümrükcüoglu A: Effect of selfetching primers on vascular responses in rat carotid artery. J Oral Rehabil 31: 578-578, 2004.

149.

Oswald RJ, Byers MR: The injury response of pulpal NPY-IR sympathetic fibers differs from that of sensory afferent fibers. Neurosci Lett 164: 190-194, 1993.

150.

Ørstavik D, Hensten-Pettersen A: Antibacterial activity of tooth-colored dental restorative materials. J Dent Res 57: 171-174, 1978.

151.

Palasz MV, Gerzina TM, Hume WR: Cytotoxic and quantitive evaluation of leachable components from orthodontic adhesives. J Dent Res 73: 2675, 1994.

152.

Pashley DH: The influence of dentin permeability and pulpal blood flow on pulpal solute concentration. J Endod 5: 355-361, 1979.

153.

Pashley DH: Smear Layer physiological considerations. Oper Dent 3: 13-29, 1984.

154.

Pashley DH: Dentin-predentin complex and its permeability: physiologic overview. J Dent Res 64: 613-620, 1985.

155.

Pashley DH: Dynamics of the pulp-dentin complex. Crit Rev Oral Med 7: 104-133, 1996.

156.

Pashley DH, Michelich V, Kehl T: Dentin permeability: Effects of smear layer removal. J Prosth Dent 46: 531-537, 1981.

- 76 -

157.

Pashley DH, O’Meara JA, Kepler EE, Galloway SE, Thompson SH, Stewart FP: Dentin permeability. Effects of desensitizing dentifrices in vitro. J Periodontol 55: 522-525, 1984.

158.

Pashley EL, Comer RW, Simpson MD, Horner JA, Pashley DH, Caughman WF: Dentin permeability: sealing the dentin in crown preparation. Oper Dent 17: 13-20, 1992.

159.

Pashley DH, Ciucchi B, Sano H, Horner JA: Permeability of dentin to adhesive agents. Qintessence Int 24: 618-631, 1993a.

160.

Pashley DH, Matthews WG: The effect of outward forced convective flow on inward diffusion in human dentine in vitro. Arch Oral Biol 38: 577-582, 1993b.

161.

Pashley DH, Sano H, Ciucchi B, Carvalho RM, Russell CM: Bond strength versus dentin structures: a modelling approach. Arch Oral Biol 40: 1109-1118, 1995.

162.

Pashley DH, Pashley EL, Carvalho RM, Tay FR: The effects of dentin permeability on restorative dentistry. Dental Clinics of North Am 46: 135, 2002.

163.

Path MG, Meyer MW: Quantification of pulpal blood flow in developing teeth of dogs. J Dent Res 56: 1245-1254, 1977.

164.

Pilz

W,

Gāngler

P:

Vergleiche

intravitalmicroskopisher

und

histomorphologischer Befunde der endodontalen Strombahn. Stomatol DDR 24: 728-736, 1974. 165.

Pissiotis E, Spangberg L: Dentin permeability to bacterial proteins in vitro. J Endod 20: 118-122, 1994.

166.

Pohlmann AG: The course of the blood through the heart of the fetal mammal, with a note on the reptilian and amphibian circulations. Anat Rec 3: 75-, 1909.

167.

Pohto M, Scheinin A: Microscopic observations on living dental pulp. Acta Odont Scand 16: 303-314, 1958.

168.

Pohto P, Antila R: Demonstration of adrenergic fibers in human dental pulp by histochemical fluorescence method. Acta Odont Scand 26: 137144, 1968a.

- 77 -

169.

Pohto P, Antila R: Acetylcholinesterase and nor-adrenaline ith nerves of mammalian denatl pulp. Acta Odontol Scand 26: 641-656, 1968b.

170.

Pohto P, Antila R: Innervatiion of blood vessels int he dental pulp. Int Dent J: 22: 228-239, 1972.

171.

Powell G, Morton T, Whisenant B: Argon laser oral safety parameters for teeth. Laser Surg Med 13: 548-552, 1993.

172.

Prati C, Pashley DH, Montanari G: Hydrostatic intrapulpal pressure and bond strength of bonding systems. Dent Mater 7: 54-58, 1991.

173.

Raab WHM, Müller H: Temperaturabhängige Veränderungen der Mikrozirkulation der Zahnpulpa. Dtsch Zahnärztl Z 44: 496-497, 1989.

174.

Raab

WHM:

Vitalmikroskopische

Untersuchungen

zur

Mikrozirkulationen der Zahnpulpa. Die Quintessenz 1: 35-46, 1991. 175.

Ratanasathien S, Wataha JC, Hanks CT, Dennison JB: Cytotoxic interactive effects of dentin bonding components on mouse fibroblasts. J Dent Res 74: 1602-1606, 1995.

176.

Rees DD, Palmer RMJ, Moncada S: Role of endothelium-derived nitric oxide in the regulation of blood pressure. Proc Natl Acad Sci USA 86: 3375-3378, 1989.

177.

Reinhardt JW, Stephens NH, Fortin D: Effect of Gluma desensitization on dentin bond strength. Am J Dent 8: 170-172, 1995.

178.

Richardson D, Tao L, Pashley DH: Dentin permeability: effects of crown preparation. Int J Prosthodont 4: 219-225, 1991.

179.

Riva C, Ross B, Benedek GB: Laser Doppler measurements of blood flow in the capillary tubes and retinal arteries. Invest Opthalmol 11, 936944, 1972.

180.

Sajgó P, Kivovics P: Az ideiglenes és immediát rögzített fogpótlások típusai. Magyar Fogorvos 6: 281-283, 2003.

181.

Sano H, Shono T, Takatsu T, Hososda H: Microporous dentin zone beneath resin-impregnated layer. Oper Dent 19: 59-64, 1994.

182.

Sasano T, Kuriwada S, Sano D: Arterial blood pressure regulation of pulpal blood flow as determined by laser Doppler. J Dent Res 68: 791795, 1989.

- 78 -

183.

Sasano T, Shoji N, Kuriwada S, Sanjo D, Izumi H, Karita K: Absence of parasympathetic vasodilatation in cat dental pulp. J Dent Res 74: 16651670, 1995.

184.

Schillinburg HT, Hobo S, Whitsett LD: Fundamentals of fixed prosthodontics. 2nd ed. Chicago Quintessence Publ Co, 1981.

185.

Schmidlin PR, Zehnder M, Gohring TN, Waltimo TM: Glutaraldehyde in bonding systems disinfects dentin in vitro. J Adhes Dent 6: 61-64, 2004.

186.

Schüpbach P, Lutz F, Finger WJ: Closing of dentinal tubules by Gluma Desensitizer. Eur J Oral Sci 105: 414-421, 1997.

187.

Shoher I, Mahler Y, Samueloff S: Dental pulp photopletysmography in human beings. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 36: 915-921, 1973.

188.

Smail SRJ, Patterson CJW, McLundi AC, Strang R: In vitro temperature rises during visible-light curing of a lining material and a posterior composite. J Oral Rehabil 15: 361-366, 1988.

189.

Smith DC, Ruse ND: Acidity of glass ionomer cements during setting and its relation to pulp sensitivity. J Am Dent Assoc 112: 654-657, 1986.

190.

Stanley HR: Traumatic capacity of high-speed and ultrasonic dental instrumentation. J Am Dent Assoc 63: 749-766, 1961.

191.

Stanley HR: Effects of dental restorative materials: local and systemic responses reviewed. J Am Dent Assoc 124: 76-80, 1993.

192.

Stanley HR: Dental iatrogenesis. Int Dent J 44: 3-18, 1994.

193.

Steiner SH, Mueller G: Distribution of blood flow in the digestive tract of the rat. Circ Res 9: 99-103, 1961.

194.

Stern MD, Lappe DL, Bowen PD, Chimosky JE, Holloway Jr. GA, Keiser HR, Bowman RL: Continous measurement of tissue blood flow by laser Doppler spectroscopy. Am J Physiol, 232: H441-H448, 1977.

195.

Sudduth WX: The nerve and blood supply of the dental pulp. Dent Items Interest 20: 404, 1898.

196.

Sugár L, Bánoczy J, Rácz I, Sallay K: Szájbetegségek. Medicina , Budapest 324, 1975.

- 79 -

197.

Swift EJ, Perdigão J, Heymann HO: Bonding to enamel and dentin: A brief history and state of the art. Quintessence Int 26: 95-110, 1995.

198.

Swift EJ Jr,Lloyd AH, Felton DA: The effect of resin desensitizing agents on crown retention. J Am Dent Assoc 128: 195-200, 1997.

199.

Szolcsányi J: Capsaicin-sensitive chemoceptive neural system with dual sensory-efferent function. In: Antidromic vasodilatation and neurogenic inflammation. Chahl LA, Szolcsányi J, Lembeck F, editors. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 2752, 1984.

200.

Takahashi K, Kishi Y, Kim S: A scanning electron microscope study of the blood vessels of dog pulp using corrosion resin casts. J Endod 8: 131135, 1982.

201.

Traino AC, Di Martino F, Boni G, Mariani G, Lazzeri M: A minimally invasive method to evaluate 131I kinetics in blood. Radiat Prot Dosimetry 109:249-52, 2004.

202.

Tasman F, Cehreli ZC, Onur MA, Gümrükcüoglu A: Effect of different single-bottle dentin adhesives on vascular responses in rat carotid artery. Am J Dent 13: 337-339, 2000.

203.

Tay FR, Pashley DH: Aggressiveness of contemporary self etching systems. I: Depth of penetration beyond dentin smear layers. Dent Mater 17: 296-308, 2001.

204.

Taylor AC: Microscopic observation of the living tooth pulp. Science 111: 40, 1950.

205.

Tönder KH, Aukland K: Blood flow int he dental pulp in dogs measured by local H2 gas desaturation techniques. Arch Oral Biol 20: 73-79, 1975.

206.

Trowbridge HO, Silver DR: A review of current approaches to in-office management of tooth sensitivity. Dent Clin North Am 34: 561-581, 1990.

207.

Uddman R, Björlin S, Möller B, Sundler F: Occurance of VIP nerves in mammalian dental pulps. Acta Odontol Scand 38: 325-328, 1980.

208.

Uddman R, Grunditz T, Sundler F: Neuropeptide Y: Occurrence and distribution in dental pulps. Acta Odontol Scand 42: 361-365, 1984.

- 80 -

209.

Updegraff DM, Chang RWH, Joos RW: Antibacterial activity of dental restorative materials. J Dent Res 50: 382-387, 1971.

210.

Usumez A, Ozturk AN, Aykent F: The effect of dentin desensitizers on thermal changes in the pulp chamber during fabrication of provisional restorations. J Oral Rehab 31: 579-584, 2004.

211.

Van Meerbeek B, Vargas M, Inove S, Yoshida Y, Peumans M, Lambrechts P, Vanherle G: Adhesives and cements to promote preservation dentistry. Oper Dent 26: 119-144, 2001.

212.

Van Meerbeek B, De Munck J, Yoshida Y, Inove S, Vargas M, Vijay P, Van Lanuyt K, Lambrechts P, Vanherle G: Adhesion to enamel and dentin: current status and future challenges. Oper Dent 28: 215-235, 2003.

213.

Watanabe T, Sano M, Itoh K, Wakumoto S: The effect of primers on the sensitivity of dentin. Dent Mater 7: 148-150, 1991.

214.

Welling AW: Some point in the anatomy of the capillary of the tooth pulp. Proc R Soc Med 19: 27-35, 1925.

215.

Yim NH, Rueggeberg FA, Caughmann WF, Gardner FM, Pashley DH: Effect of dentin desensitizers and cementing agents on retention of full crowns using standardized crown preparations. J Prosthet Dent 83: 459465, 2000.

216.

Yoshii E: Cytotoxic effects of acrylates and methacrylates: relationships of monomer structures and cytotoxicity. J Biomed Mater Res 37: 517524, 1997.

217.

Zach L, Cohen G: Thermogenesis in operative techniques: Comparison of four methods. J Prosth Dent 12: 977-984, 1962.

218.

Zach L, Cohen G: Pulp response to externally applied heat. Oral Surg 19: 515-530, 1965.

219.

Zaimoglu A, Kevser A: An evaluation of smear layer with various desenitizing agents after tooth preparation. J Prosthet Dent 68: 450-457, 1992.

- 81 -

10. Publikációs jegyzéke Az értekezés témaköréhez kapcsolódó nemzetközi folyóiratban megjelent közlemények jegyzéke: B. Kispélyi, L. Fejérdy, I. Iványi, L. Rosivall, I. Nyárasdy: Dentin sealers’s effect on the diameter of pulpal microvessels – A comparative vitalmicroscopic study. Operative Denistry 27, 587-592, 2002. IF: 1,168 B. Kispélyi, L. Fejérdy, I. Iványi, L. Rosivall, I. Nyárasdy: Effect of an ‘all-in-one’ adhesive on pulp blood vessels – A vitalmicroscopic study of rat’s teeth. Operative Denistry 29, 75-79, 2004. IF: 1,136 (2003) B. Kispélyi, Z. Lohinai, I. Iványi, S. MirzaHosseini, I. Nyárasdy, L. Rosivall: The effect of local nitric oxide inhibition on pulpal arteriole diameter in dental bond material induced vasodilation in rat. Life Science - Közlésre leadva IF: 1,944 (2003) Iványi, I., Kispélyi, B., Fazekas, Á., Rosivall, L., Nyárasdy, I.: The effect of acid etching on vascular diameter of pulp-vessels in rat incisor (Vitalmicroscopic Study). Operative Dentistry 26, 248-252, 2001. IF: 1,063 Az értekezés témaköréhez kapcsolódó absztraktok jegyzéke: Kispélyi, B., Iványi, I., Rosivall, L., Nyárasdy, I. Effect of a new material in dental erosion therapy on the rat dental pulp vessels Caries Research 35, 300, 2001. IF: 1,6

- 82 -

Kispélyi, B., Iványi, I., Fazekas, Á., Rosivall, L., Nyárasdy, I.: The effect of L-NAME on the diameter of pulpal vessels in rat. Journal of Dental Research 81 (Spec Iss B) No. 300, 2002. IF: 3,3 (2001) Kispélyi B., Fejérdy L., Iványi I., Rosivall L., Nyárasdy I.: Effect of an ’all-in-one adhesive’ on pulpal microvessels of teeth in rat. Journal of Dental Research 82 (Spec Iss C) No. 2, 2003. IF: 2,702. B. Kispélyi, L. Fejérdy, I. Iványi, L. Rosivall, I. Nyárasdy: Effect of a ’self-etching dental adhesive’ on pulpal microvessels of teeth in rat. Fogorvosi Szemle 96: 240, 2003. Fejérdy, L., Kispélyi, B., Iványi, I., Rosivall, L., Nyárasdy, I.: The effect of dentin sealers on the rat’s pulpal microvessels. Journal of Dental Research 81 (Spec Iss B) No. 329, 2002. IF: 3,3 (2001) Iványi, I., Kispélyi, B., Rosivall, L., Fazekas, Á., Nyárasdy, I.: Effect of bondmaterial components on pulpal microcirculation measured by vitalmicroscopy. Journal of Dental Research 81 (Spec Iss B) No. 278, 2002. IF: 3,3 (2001) I. Iványi, B. Kispélyi, L. Rosivall, I. Nyárasdy: The effect of acid etching on rat pulpvessel Eurocondenser – Newsletter of the Academy of Operative Dentistry European Section Vol. 2 Issue No. 1, 1999

- 83 -

11. Összefoglalás A

tökéletlen

marginális

adaptációjú

ideiglenes

fogpótlások

-

az

exponált

dentincsatornákon keresztül - lehetővé teszik a baktériumok invázióját a fogbél irányába. A fogbél számára káros, bakteriális termékek a dentin-pulpa határon aktiválhatják a szenzoros idegrostokat; stimulálhatják az immunrendszert és fájdalmat, pulpális gyulladást okozhatnak. A nyitott dentincsatornák lezárásával (sealezésével), kémiai csonkvédők használatával csökkenthető a bakteriális penetráció és a dentin szenzitivitása. Az előkészített, pulpa közeli dentin felszínére applikált csonkvédő a vékony dentinrétegen átdiffundálva könnyen hatással lehet a fogbél fiziológiás működésére, így a pulpa vérkeringésére. Mivel a fogászati anyagok biztonságos használatához elengedhetetlenek a biokompatibilitási tesztek, kutatásaink során a csonkvédelemben alkalmazott sealerek akut hatását kívántuk vizsgálni patkányfogak pulpális artrioláinak érátmérőváltozásán keresztül vitálmikroszkópos módszerrel. Vizsgálatsorozatunkban a különböző hatásmechanizmusű kémiai csonkvédők közül egy-egy jeles képviselő hatását teszteltük. A halogénfény kiváltotta polimerizációt igénylő sealereknél megvizsgáltuk a polimerizációs fény okozta esetleges direkt pulpális elváltozásokat sealer applikációja nélkül – mivel kizárólag a sealerek tényleges hatását kívántuk értékelni. A vizsgált sealerek közül a strong, one-step, self-etch primer okozott egyedül irreverzibilis pulpális elváltozásokat. A reverzibilis vasodilatator hatást kiváltó sealerek közül a legenyhébb pulpális hatást a total-etch jellegű bond savavás nélkül, a legkifejezettebb hatást ugyanez a sealer savazással okozta. A polimerizációs fény sem a 40-, sem a 80 secundumos behatási idő esetén nem okozott szignifikáns érátmérőváltozást. A csonkelőkészítés során exponálódott dentin felszínre felvitt kémiai csonkvédő kiváltotta véráramlásfokozódás védekező, „kimosó” hatást fejt ki. Második vizsgálati sorozatunkban választ kerestünk arra a kérdésre, hogy vajon a csonkvédő okozta vasodilatatioban a vasodilatator hatású nitrogénmonoxidnak mi a szerepe. Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a NO-nak igen jelentős szerepe van mind a bazális

- 84 -

intrapulpális véráramlás fenntartásában, mind a bond anyagra adott pulpális válaszreakcióban is.

- 85 -

12. Summary Temporary crowns with an improper marginal adaptation allow invasion of bacteria towards the pulp through exposed dentine tubules. At the border of dentine and pulp, bacterial products detrimental to the pulp may activate sensory nerve fibres, stimulate immune system and cause pain and pulpal inflammation. By means of sealing open dentine tubules and chemical stump protection, penetration of bacteria and dentine sensitivity can be reduced. Stump protection agents applied to prepared dentine surface close to pulp will diffuse through the thin layer of dentine and may easily affect pulpal physiology, and thus blood circulation ot the pulp. Since biocompatibility tests are essential for safe use of dental materials, our research studied acute vascular effects of stump protective sealers by examining pulpal circulation of teeth of rats using vital-microscopic method. We tested one respected member of each group of chemical stump protection agents with different effect mechanisms. For sealers with halogene light polymerisation, we also examined any possible pulpal changes caused by polymerising light – without sealer application – since we studied only actual effects of sealers. Among sealers tested, only strong, one-step, self-etch primer caused irreversible pulpal changes. Among sealers implying reversible vasodilating effects, the slightest effects were caused by total-etch bond without acidification, while the most expressed by the same selaer with acidification. Polymerising light caused no significant changes in vascular diameter either during 40- or 80-second exposition periods. The increase in blood flow caused by chemical stump protection applied to dentine surface exposed by stump preparation exerts a defensive, „flushing” effect. Our second series of examinations studied the role of vasodilating nitric oxide in vasodilation caused by stump protection. Our studies show that NO plays a significant role in both maintaining basal blood flow and pulpal response to bond material.

- 86 -