A KELET- MAGYARORSZÁGI POSTÁS SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság (Debreceni Törvényszék) Tpk. 60.143/1989. számú végzésével 143. nyilvántartási számmal bejegyzett Debreceni Postás Sportegyesület a 2015. november 16. napján tartott küldöttgyűlésen hozott döntés alapján és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az új Ptk., a 2013.évi V. tv. alapján elhatározta az alapszabályának módosítását. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról foglalt követelményeknek, valamint a sportról szóló törvénynek megfelelően az Egyesület 2015. november 16.-án újjáalkotta az Egyesület 1979. december 17.-i keltezésű alapszabályát. Preambulum Magyarország állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgás gazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről. I. A SPORTEGYESÜLET ADATAI 1. Az Egyesület neve: Kelet-Magyarországi Postás Sportegyesület (továbbiakban: Egyesület) Az Egyesület rövidített neve: Kelet Postás SE. (KPSE) Az Egyesület alapítási éve: 1924
Az Egyesület székhelye: 4046 Debrecen, Múzeum u. 3. (Hatvan utcai Postaigazgatósági Épület, Postapalota) Az Egyesület működési területe: Magyarország 2. Az Egyesület jogállása: közhasznú Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére önállóan az elnök, valamint a jogi elnökhelyettes és a gazdasági felelős együttesen jogosult. 3. Az Egyesület Pecsétje: (kör alakú) Kelet- Magyarországi Postás Sport Egyesület Benne az Egyesület alapítási éve: 1924 4 Az Egyesület célja: A postás dolgozók és családtagjaik, illetve a volt postás dolgozók és családtagjaik számára az önszerveződő rendszeres sportolási tevékenység biztosítása, az ilyen igények felkeltése, társadalmi öntevékenység folytatása. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik a MOB-bal, a Magyar Posta Zrt-vel (továbbiakban: Támogató) a Postaautó ZRt-vel és a Magyar Posta Biztosító Zrt-vel illetve a postai leányvállalatokkal és a működési területén lévő önkormányzatokkal, egyéb állami, társadalmi szervezetekkel és vállalkozásokkal, valamint felveheti a kapcsolatot más hasonló profilú egyesülettel. Az Egyesület jogszabályi keretek között –sporttevékenységének elősegítése végett- nemzetközi tevékenységet folytathat. Az Egyesület célja továbbá, sportvezetők támogatása.
a
kiemelkedő
teljesítményt
nyújtó
sportolók,
Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény a Sportról szóló törvény rendelkezései alapján: „sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével” 5. Az Egyesület alapvető közfeladatai: sportról szóló 2004. évi I. tv. 16.§ -a, és a egészségmegőrzésről szóló 1997. évi CLIV tv. 35.§ (1)-(2) bek, családok védelméről szóló 2011. évi CCXI tv ,6.§-ok, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 15. pontja szerinti sporttevékenység. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49.§ c) pontja szerint elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, így különösen: 2
a) a rendszeres sportolás, testedzés kedvezményes feltételeinek biztosítása; b) tekintélyének, szakmai színvonalának folyamatos növelése; c) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme; d) különböző sportágakban bajnokságok és tornák szervezése, irányítása, lebonyolítása; e) tömegsport csapatok, versenyzők szerepeltetése különböző városi bajnokságokon, tornákon; f) országos és vállalati szintű tömegsportrendezvényeken való részvétel; g) tagjai és egyéb, sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése; h) együttműködés olyan sportszervezetekkel, amelyek célja a magyar tömegsport előmozdítása; i) az Egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása; j) kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi sportegyesületekkel, szervezetekkel. k) a sport célú könyvek, kiadványok nyomtatványok előállítása-kiadása. l) egészségmegőrzés, tanfolyamok, előadások szervezése, m) családbarát szemlélet kialakítása, n) egyéb sporttevékenység, amely az Egyesület céljait elősegíti. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályokban így az Ectv 34-37.§okban foglalt rendelkezések szerint más is részesülhessen. A bárki számára hozzáférhető közhasznú szolgáltatások köre a www.keletpostasse.hu weboldalról letölthető. Az egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból más is részesülhessen. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében önállóan gazdálkodik, az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért –a befizetett tagdíjakon túlmenően- nem felelnek. Az egyesület, gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 3
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az egyesület sem fő, sem mellékállású munkavállalót nem foglalkoztathat! Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. II. A TAGSÁGI VISZONY 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik tagként azok a személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesületi tagság formái: a) rendes tagság (természetes személyek), b) tiszteletbeli tagság (természetes személyek), 2. Az Egyesület rendes tagjává válhat az Egyesület működési területén dolgozó, a Magyar Posta ZRt-vel munkaviszonyban álló, vagy az ZRt-től, vagy jogutód szervezetétől nyugdíjba vonult, büntetlen előéletű és a közügyek gyakorlásától nem eltiltott magyar és nem magyar állampolgár (természetes személy) és vele együtt annak a Ptk. 8:1. § (1) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, és élettársa, aki a belépési nyilatkozatában az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az egyesület elnöksége dönt az egyesületi tagok felvételéről. Az Egyesületbe tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő személyiségével támogatja az Egyesületet, azonban tagdíj fizetésére nem kötelezett. A „tiszteletbeli tag” címet a küldöttgyűlés adományozza. A tiszteletbeli tag, köteles az alapszabály és a küldöttgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényeire meghívható, azon tanácskozási joggal részt vehet ugyanakkor - szavazati joga nincs-, véleményt nyilváníthat, ill. javaslatot tehet az Egyesületet érintő kérdésekben. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, részesülhet azonban az Egyesület által nyújtott kedvezményekben. 3. Az Egyesületbe történő belépés és az abból való kilépés önkéntes. Az Egyesület rendes tagjává válást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti az elnökségtől. Az egyesület tagnyilvántartást vezet. Az egyesület rendes tagja jogosult: 4
a./ az egyesület tevékenységében részt venni, b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni, c./ a küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, d./ az egyesület irataiba betekintetni, e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé, felügyelőbizottsági tagjává válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A tag a küldöttgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a küldöttgyűlés levezető elnökének a gyűlés kezdetén átadni. A küldöttgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei 1.
Az egyesület tagja: a.) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b.) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c.) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d.) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
Az egyesületi tagsági jogviszonyának megszűnésére a 2013. évi V tv. a Ptk., a 3:68.§ szabályai érvényesek. Egyesületi tag kizárása: az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megszegő magatartást tanúsít. Kizárható az a tag is, aki 6 hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag akkor zárható ki, ha a hat hónapos mulasztás után az elnökség írásban –póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel- felszólította a hátralék rendezésére, és ez a póthatáridő kitűzésével is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az elnök ilyenkor a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles elnökségi ülést összehívni. A kizárási eljárásra az érintett tagot az elnökségi ülésre meg kell hívni, azzal a kikötéssel, hogy szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az eljárást nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára védekezési lehetőséget. Az érintett tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárásáról az első ülésen lehetőség szerint határozni kell, a döntést 5
egy alkalommal lehet legfeljebb 30 napra elhalasztani. A tag kizárása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 3 hónapon belül határozatot kell hozni. Az indokolással ellátott határozatot írásba kell foglalni, az indokolásnak tartalmazni a kel la kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást. A határozat meghozatalát követően az 8 napon belül postai úton, „TvR”-ként meg kell küldeni. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú határozat ellen az egyesület elnökéhez megküldött de a küldöttgyűlésnek címzett fellebbezéssel élhet. a fellebbezést követően az elnök köteles a küldöttgyűlést 30 napon belül összehívni. A küldöttgyűlés nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt. A küldöttgyűlés határozatát az elnök 8 napon belül köteles a KIZÁRÁSSAL ÉRINTETT TAGNAK MEGKÜLDENI, AKI A HATÁROZAT ELLEN A Ptk. 3:35, 3:36.§-ok alapján bírósághoz fordulhat. A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásul szerzéstől, illetve mulasztásról számított egy év elteltével a kizárási eljárás nem folytatható le. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1. Az Egyesület szervei: a) Küldöttgyűlés, b) Elnökség, c) Felügyelő Bizottság Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) jogi elnökhelyettes, c) gazdasági felelős 2. A Küldöttgyűlés: Az Egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve. 100 egyesületi tag egy küldöttet küldhet, melyeket sportkörzetükön belül jelölőbizottság jelöl, választásuk nyílt szavazással szótöbbséggel történik, megválasztásuk 1 évre szól. A bárki számára nyilvános, és az elnökség által meghirdetett Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, azon a számviteli tv. szerinti beszámolót és éves pénzügyi tervet kell bemutatni. A tagokat a levélben közzétett a Ptk. 3:17.§ (2)-(3) bekezdése szerinti tartalom szerinti küldöttgyűlési meghívóban az egyesület küldöttgyűlésének nevét, székhelyét, helyét, időpontját, napirendjét közölve, legalább 15 nappal megelőzően írásban kell meghívni a napirendi pontok pontos megjelölésével. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a tagok legalább egyharmada, illetve 200 egyesületi tag az ok és cél megjelölésével azt írásban kéri az elnöktől. (rendkívüli küldöttgyűlés), vagy ha azt bíróság elrendeli, vagy a felügyelő bizottság indítványára. 6
A Küldöttgyűlést az elnök vezeti és határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van. Az egyébként szabályszerűen összehívott, de a határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttgyűlést, változatlan napirend mellett legkésőbb 30 napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal újra össze kell hívni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Küldöttgyűlés – a fent megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell minden lényeges döntést. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és további két küldött, vagy tag aláírásával hitelesíti. A Küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Így a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó vezető szervek tagjainak megválasztásához, valamint az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához. A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges azonban az Egyesület megszűnésének kimondásához, egyesületi céljának módosításához. A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyesületi alapszabály elfogadásához, módosításához. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Küldöttgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a küldöttek egyharmadának kezdeményezésére. A Küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: (a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre: a) megválasztja és visszahívja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, Felügyelő Bizottságot, b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; c) jóváhagyja vagy módosítja az Alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; d) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét; e) dönt a szakosztályok (sportkörzetek) létrehozásáról, megszüntetéséről. f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; g) Az egyesület éves beszámolójának ill. közhasznúsági mellékletének elfogadása. (Az Egyesület köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni) h) éves költségvetés, tagdíj mértékének megállapítása; i) az Egyesület átalakulásának, szétválásának, megszűnésének valamint más sportegyesülettel való egyesülésének kimondása; j) amit a küldöttgyűlés vagy az alapszabály hatáskörébe von, k) amit a Ptk 3:74.§-a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. l) egyesületi tag kizárása esetén a fellebbezésről való döntés m) az alapszabály által a küldöttgyűlés hatáskörébe utalt egyéb döntés A Sportról szóló 2004. évi I. tv. 17. § (1) a) bek alapján a Sportegyesület küldöttgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. Az a) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Küldöttgyűlés jelölőbizottságot állíthat, melynek személyi összetételére a Küldöttgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely rögzíti nyilvántartás formájában a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve támogatók- ellenzők számarányát. A jegyzőkönyv tartalmazza az érintettekkel történő közlés, illetve a nyilvánosságra hozatal módját. Az egyesület iratai nyilvánosak, azokat kivonatosan az egyesület honlapján meg kell jelentetni. Ha a határozatlanképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés nem az eredeti napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell a küldötteket távolmaradásuk következményeiről. 3. Az Elnökség: Az Egyesület operatív ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, így tagjainak megbízatása öt évre szól. Az elnökség a küldöttgyűlések közötti időszakban a Ptk. 3:80. § alapján vezeti és irányítja az Egyesület tevékenységét. Az elnökség tagjai az egyesület vezető 8
tisztségviselői. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatképes ha mindhárom tagja jelen van. Az Elnökség tagjai az elnök, jogi elnökhelyettes, gazdasági felelős. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója Ptk 8:1. § 1) pont,], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévente egy alkalommal nyilvánosan tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően arról írásban értesülnek. Az Elnökséget össze kell hívni akkor is, ha azt legalább hat egyesületi tag, vagy a Felügyelő Bizottság az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség minősített szótöbbséggel –nyílt szavazással- dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Küldöttgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Küldöttgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. A Küldöttgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok, döntések nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület 9
iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke, vagy az általa megbízott személy látja el. A Küldöttgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság, döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti, ill, www.keletpostasse.hu honlapon bárki számára az Ectv. 37.§ (3) bek d) pontja alapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, döntésekbe az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Küldöttgyűlés elektronikus hírközlő berendezés (Internet) útján nyilvánosságra hozza az Egyesület működésének, szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve a működésről készült szakmaipénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 4. Az Elnökség feladata és hatásköre a) az Egyesületi tevékenység irányítása, beszámolók elkészítése; b) Küldöttgyűlés előkészítése, döntéshozatal előkészítése; c) az Egyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program, munka-, és ülésterv jóváhagyása; d) az Egyesület eredményes működéshez, a sportoláshoz és testedzéshez szükséges feltételek megteremtése, tagsági nyilvántartás; e) az Egyesület vagyonának kezelése; f) az Egyesület költségvetésének megállapítása, a gazdálkodásról, valamint az éves tevékenységről a Küldöttgyűlésnek való beszámolás; g) támogatási és fejlesztési lehetőségek számbavétele, szponzori szerződések megkötése; h) döntés kölcsönök és hitelek felvételéről; i) döntés az Egyesület vagyonának vállalkozásba történő befektetéséről, kötelezettségvállalásról az Egyesület nevében; j) a Szabályzatok elkészítése k) gyakorolja az etikai jogkört l) döntés minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe (e döntésekről, intézkedésekről a következő Küldöttgyűlésen köteles beszámolni) m) iratok kezelése, határozatok nyilvántartása n) egyesületi tag kizárási eljárás lefolytatása a Ptk. 3:70.§-a alapján, tekintettel a tisztességes eljárás követelményének betartására 5. Az Egyesület tisztségviselői: Elnökség tagjai: az egyesület elnöke: Kapaló András (Novák Margit), Miskolc, Arany tér 14 1/4. elnök 10
Az elnökség további tagjai: Dr. Hangya Kálmán (Szabó Éva), Debrecen, Zoltay u. 19. jogi elnökhelyettes Sira Zsuzsanna (Szakács Anna),Debrecen, Derék u 104. 4/37. gazdasági felelős Az elnökség sportszervezési munkáját segítik a területi koordinátorok: Kalmár László Szegeden, Kiss Csaba Miskolcon, Blaskó Margó Debrecenben, Nagy Róbert Imre sportkörzeti koordinátorként végzik az egyesület sportszervezési tevékenységét. Az elnökség üléseire kötelező meghívni a koordinátorokat, akik az üléseken tanácskozási joggal részt vesznek. Az elnökség megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után az elnökség elnöke és tagjai e tisztségre tetszőleges alkalommal újra megválaszthatóak. Az elnökség tagja nem lehet az akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott. Vagy egyéb jogszabályban előírt összeférhetetlenségi és kizáró ok áll fenn vele szemben. Az elnökség ügyviteli hatáskörébe tartozik: a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése; c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e./ a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f./ az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g./ részvétel a küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása; i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy jelen alapszabály a hatáskörébe utal IV. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
11
1. Az Egyesület felügyelő szerve a küldöttgyűlés által nyílt szavazással választott Felügyelő Bizottság, mely három főből, egy elnökből és két tagból áll. A Felügyelő Bizottság indokolt esetben visszahívható. A Bizottság ügyrendjét tagjai maguk határozzák meg, mely 2 tag jelenléte esetében határozatképes. Felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja lehet az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá az, akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja; b) a közhasznú szervezettel – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben foglaltak szerint ki van zárva. A Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 2. A Felügyelő Bizottság évente ülésezik, megalakítására, működésére egyebekben az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. 3. A felügyelő szerv feladata: a) a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet tagjaitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; b) a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet elnökségi ülésén és taggyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik; c) a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
12
4. A Bizottság ülései nyilvánosak, azokon az elnökség konzultációs joggal részt vehet, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. A Felügyelő Bizottság tagja az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, ez esetben a keresetindítás határideje 30 nap amikor a határozatról tudomást szerzett, avagy tudomást szerezhetett volna. Egy éven túl kereset nem indítható. Nem jogosult a perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának nincs halasztó hatálya, de a felperes kérelmére a végrehajtást a bíróság felfüggesztheti. V. GAZDASÁGI FELELŐS Az Egyesület küldöttgyűlése által öt évre választott tisztségviselőjeként végzi tevékenységét, feladata: az Egyesület gazdálkodásnak figyelemmel kísérése, közreműködik az Egyesület sportfejlesztési költségvetésének kidolgozásában, az Egyesület vagyonának kezelésében; így feladata különösképp: Az Egyesület költségvetésének főszámainak megállapítása a küldöttgyűléssel együtt, - a gazdálkodásról, valamint az éves tevékenységről, - a Küldöttgyűlésnek való éves beszámoló előkészítése, - támogatási és fejlesztési lehetőségek legfőbb szerv elé terjesztése, -egyéb az egyesület vagyonát érintő kötelezettségvállalások, szerződések jóváhagyása. A Gazdasági felelős tevékenysége során kizárólag a küldöttgyűlésnek tartozik éves beszámolóval. Kiemelt tevékenysége az éves beszámoló előkészítése melyhez az egyesület könyvelőjét veszi igénybe. A tényleges, nyilvánosan elérhető beszámoló elkészítése és annak az OBH-hoz történő benyújtása az egyesület könyvelőjének/könyvvizsgálójának a feladata. VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 13
1. Az Egyesület vagyoni eszközei: Az Egyesület vagyona a tagjai által befizetett, havi postai hozzájáruló nyilatkozat alapján un. munkabérlevonás által fizetett- 300, Ft.-os tagdíjból, esetenkénti egyéni költség hozzájárulásokból, a támogatók által biztosított forrásokból, valamint más természetes és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból, 1%-os Szja felajánlásból tevődik össze. A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök önállóan vagy a jogi elnökhelyettes és a gazdasági felelős együttes aláírása szükséges. 2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása: A területi koordinátorok területükön (Szeged, Miskolc, Debrecen) önállóan végzik az alapszabályban rögzített célokat szolgáló gazdasági tevékenység előkészítését. Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Küldöttgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében önállóan gazdálkodik, az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért –a befizetett tagdíjakon túlmenően- nem felelnek. Az Egyesület váltót, ill. más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, befektetési tevékenységet főtevékenységként nem folytathat. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez hitelt nem vehet feli. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, ill. hitel törlesztésére nem használhatja fel. 4. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályokban így az Ectv-ben 34.-37.§-okban foglalt rendelkezések szerint más is részesülhessen. A bárki számára hozzáférhető közhasznú szolgáltatások köre a www.keletpostasse.hu weboldalról letölthető. Az egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból más is részesülhessen. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat. Az egyesület az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működési rendjéről szóló 2011. évi CLXXV. tv. Ectv. 29.§-ában 14
foglaltak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni és azt a 30.§-ban foglaltak szerint közzétenni. VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE: Az egyesület jogutódlással való megszűnése: Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét. Egyesülés: Az egyesület más egyesülettel, csak összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részvevő másik egyesület. Szétválás: Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat. különválás esetén az egyesület megszűnik és vagyona a különválással lézrejövő több egyesületre, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén az egyesület fennmarad vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre, mint jogutódra száll át. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése: az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha a) tagjai/küldöttgyűlése kimondják megszűnését, b) az arra jogosult szerv megszünteti, d) egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt, e) az egyesület céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek (postai érdekkörön belüli társadalmi szervezetnek) kell átadni. A nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházásra esetleg ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell 15
fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Alapszabály érvényességének, az Egyesület átalakulásának, továbbá közhasznú jogállása megszerzésének, megtartásának feltétele, hogy a Debreceni Törvényszék az Egyesületet a szervezetek nyilvántartásába bejegyezze, és közhasznú közhasznúsági fokozatban - közhasznú szervezetként nyilvántartásba vegye. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és egyéb hatályos jogszabályok, továbbá a Ptk. VII. címe és a sportról szóló mód. 2004. évi I tv. előírásait kell alkalmazni. Ezt a módosított alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése 2015. november 16-án fogadta el. Az alapszabályt az egyesület céljainak figyelembevételével kell értelmezni! ZÁRADÉK: Alulírott, Dr. Hangya Kálmán és Kapaló András, mint a Kelet-Magyarországi Postás Sportegyesület képviselői együttesen igazoljuk, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az I., III. és VI., és VII. pont változásai adtak okot. Debrecen, 2015. november 16. ………………. …………………………… jogi elnökhelyettes; elnök Előttünk, mint tanúk előtt: 1.) ………………………………. (név, aláírás) ………………………………. (Lakcím, anyja neve)
2.)………………………………….. (név, aláírás) ………………………………………. (Lakcím, anyja neve)
16
