UBM Konferencia, 2015.április 2-3.
A kelést követő takarmányozás jelentősége Dr. Pál László Pannon Egyetem, Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Brojler végtermék előállítás
Inkubáció 21 nap
Termelés 35-42 nap Brojler indítás E18 – D7-10
Átmenet a független, érett csibe időszakába
Brojler végtermék előállítás
A naposcsibe indítása Szülőpár állomány
Keltetés és szállítás
Takarmányozás
Naposcsibe minőség Telep előkészítés
Állategészségügy Tartástechnológia …
A kelést követő első hét A szikanyag hasznosítása
A kelést követő első hét Gyomor és bélcsatorna fejlődése
Bélbolyhok és mirigyek fejlődése
A bél mikroflórájának kialakulása
Enzimaktivitás fokozódása
A kelést követő első hét Immunrendszer fejlődése
Thymus
T- és B-limfociták
Bursa
Ellenanyagok
A kelést követő első hét Izomzat fejlődése
Izomrostok növekedése
Mellizom tömeg Szatelit sejtek osztódása
A kelést követő első hét Glükóz anyagcsere • A glükóz a kelési folyamat energiaszolgáltatója • A kelés során a glikogén raktárak kimerülnek • Takarmány szénhidrát hiányában izomfehérje bontás is • Energiahiányban: életfenntartás a növekedés helyett
Hőháztartás fejlődése • Homeotermia kialakulása: E19 - D4-5 • Technológia, takarmányozás, szülőpár hatás
A kelést követő első hét
Termelési mutatók • Az első heti testtömeg és a hizlalás végi testtömeg szoros korrelációja. • Problémák esetén: • csökken az állomány egyöntetűsége • megnövekszik az elhullás
A kelést követő első hét A naposcsibe biológiai és naptári kora Kezelés és szállítás
Kelési folyamat
Naptári kor
Telepítés
korai
csúcs
késői
Biológiai kor Biológiai kor Biológiai kor
A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai • Kisebb testsúly • Kisebb bélbolyhok és felszívó felület • A szikanyag lassúbb hasznosítása • Gyengébb Bursa-fejlődés és limfocita osztódás • Gyengébb immunválasz • Lassúbb izomfejlődés, kisebb izomtömeg
A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai Kontroll
65
Takarmány és víz nélkül a
Testtömeg (g)
60 55 b
50 45
c
c
c
24 óra
48 óra
40 35 30 6 óra
A kelést követő első hét A késői takarmányfelvétel hatásai 9
Kontroll a
8
Kortikoszteron (ng/ml)
Takarmány és víz nélkül a
7 6 5 4
b b
3 2 1 0 24 óra
48 óra
A kelést követő első hét Takarmányozás kihívásai • Folyamatos és megfelelő táplálóanyag-ellátás biztosítása az embrionális és a kelés utáni életszakasz átmenetében • Korai takarmányozási stratégiák • Előindító takarmánykeverékek alkalmazása
Korai takarmányozási stratégiák • Időzítés • ,,In ovo” takarmányozás • Keltetőben és a szállítás során • A hizlalás helyszínén
• Összetétel és táplálóanyag-tartalom • Könnyen emészthető táplálóanyagok • Alacsony antinutritív szint • Magas víztartalom • Aminosavak, glükóz, szerves savak, MOS, közepes szénláncú zsírsavak, betain, ásványi anyagok kelát formában, vitaminok
„Patio” technológia
Saját kísérlet I. • ROSS 308 típusú kakascsibék
• Kontroll csoport • Korai kiegészítő: 0,5 g/csibe/6 óra (2,0g/csibe/24 óra) • Keltetői korai takarmány kiegészítés • 24, 36 és 48 órás életkorban betelepítés • Takarmány: tritikale – kukorica - szója alapú • Indító szakasz (0-10.nap) • Nevelő szakasz (10-25. nap) • Befejező szakasz (25-42. nap)
A korai kiegészítő hatása a betelepítés előtti testsúlyra és az első 4 nap testsúly-gyarapodására * *
A kísérleti állatok testsúlya a hizlalás 4. napján
b
a d
c
e
Betelepítési életkor (óra)
e
A kísérleti állatok testsúlya a hizlalás 42. napján g
3300
Kontroll
a
3400
b
b b
b b
3200 3100 3000 2900 2800 24 órás
36 órás Betelepítés ideje
48 órás
Kiegészítő
A különböző betelepítési idejű csoportok relatív testsúlya % a
a
a
a b b
b b b
b
c
c
Hizlalási nap
A korai kiegészítőt fogyasztó csoportok testsúlyelőnye a kontrollhoz képest %
*
Életkor (nap)
Takarmányértékesítés a teljes hizlalási időszakban (kg/kg) Takarmány kezelés Betelepítés (óra)
Kontroll
Kiegészítő
Átlag
24
1,85
1,88
1,86
36
1,88
1,77
1,82
48
1,80
1,79
1,80
Átlag
1,84
1,81
Saját kísérlet II. • ROSS 308 típusú vegyes ivarú csibék • Takarmányozási kezelések • Kontroll csoport • Korai kiegészítő: 2g / csibe / 6 óra • Indító takarmánykeverék • Betelepítési időpontok • 12 és 48 órás életkorban
A csibék testsúlya a betelepítések időpontjában g a
b
a
A 12 órás betelepítésű csibék testsúlya 48 órás életkorban g a
b
a
A 12 órás betelepítésű csibék testsúlya a 10. napon g a ab
b
A 48 órás betelepítésű csibék testsúlya a 10. napon g
A kísérleti állatok testsúlyának egyöntetűsége a 42. napon CV%
A korai kiegészítőt fogyasztó csoportok testsúlyelőnye a kontrollhoz képest % 7,0
6,4
5,6
6,0
4,9
5,0 4,0
3,4
3,0 2,0
0,5
1,0
0,0 0
2
10
Életkor (nap)
24
42
A keléskor alkalmazott táplálóanyagkiegészítés hatása a csibék testsúlyára Noy és Sklan (1997)
Életkor (nap) glükóz
keményítő
olaj
fehérje
A keléskor alkalmazott kiegészítők hatása a csibék testsúlyára Noy és Sklan (1999)
Életkor (nap) kontroll
LHS
Oasis
víz
Korai kiegészítők Összefoglalás • A korai kiegészítő hatása a testtömegre
• kisebb induló testsúly előfordulhat a gyorsabb szikhasznosulás miatt • nagyobb testtömeg-gyarapodás az első 4-10 napban • a dózis hatása függ a betelepítési időtől • a hizlalás végén is kimutatható lehet • a táplálóanyagok önállóan is hatékonyak • A betelepítési idő hatása a testtömegre • a teljes hizlalás során megmutatkozott • meghaladta a kiegészítő hatását • a későbbi betelepítésű csibék óriási kompenzációra képesek
Elő-indító takarmánykeverékek • A brojler gyorsan változó szükségleti igényei • Ötfázisú takarmányozás • Elő-indító táp: 0-5/6 nap (0,13 kg/brojler) • Az élettani szükségletek jobb kiszolgálása • A menedzsment, technológia, logisztika követelményei • ,,Az elő-indító ára nem költség, hanem befektetés.” • Viszonylag kevés tudományos adat áll rendelkezésre.
• Fizikai forma – takarmányfelvétel biztosítása • Mini-granulátum (1,6-2,4 mm) • Egyenletesen morzsázott (1,5-3,0 mm)
Elő-indító takarmánykeverékek • Az elő-indító keverékek összetétele és táplálóanyag-tartalma • Magas biológiai értékű fehérjeforrások • Kitűnő emészthetőség biztosítása – hőkezelt alapanyagok • Mono- és diszacharidok alkalmazása • Kristályos aminosav kiegészítők • emészthető aminosav igény figyelembe vétele • Telítetlen zsírsavak • Enzimek (fitázok, NSP-bontók, proteázok stb.) • Immunrendszer stimulánsok (essz. olajok, nukleotidok) • Mikotoxinkötők • Bélflóra stabilizátorok (pre- és probiotikumok)
Elő-indító takarmánykeverékek • A takarmány táplálóanyagaira történő átállás időszaka • A szik táplálóanyagai kompenzálhatják a takarmány összetételének hiányosságait. • A kelés idején a telítetlen zsírsavak felszívódása meghaladja a glükóz és a metionin felszívódását.
• Az emésztőkészülék, az immunrendszer fejlődésének igénye fokozott. • A napos csibék az első 7 napban a fehérjehiányra jobban érzékenyek, mint a lipidek vagy a szénhidrátok hiányára. • A 25%-os nyersfehérje tartalmú elő-indító táp (d0-7) kedvezőbb tömeggyarapodást okozott, mint a 22%-os (Everaert et al., 2010; Toledo et al., 2011)
Különböző elő-indító keverékek hatása a csibék testsúlyára az első héten LP = alacsony nyersfehérje LCHO = alacsony szénhidrát LF = alacsony nyerszsír
Életkor (nap)
Swennen és mtsai (2009)
A glükóz, a metionin és az olajsav abszorpciója a kelés idején (0), 2 (2d) és 4 (4d) napos korban fed = azonnali takarmány not fed = takarmány nélkül held = 48 óráig takarmány nélkül
Glükóz Met Olajsav
Noy és Sklan (2001)
A takarmány emészthető lizin szintjének hatása a takarmányértékesítésre Indító szakasz
Elő-indító szakasz
Emészthető lizin (%)
Elő-indító takarmánykeverékek • Takarmányozási ,,kondícionálás” (nutritional imprinting) • A táplálóanyagok hosszú távú hatásai a génexpresszió befolyásolása révén
• Mérsékelten Ca- és P-hiányos tápok az első héten: • jobb adaptáció a későbbi hiányos ellátáshoz (Yan és mtsai, 2005; Angel és Ashwell, 2007)
• Alacsony fehérje és aminosav szintek hatása?
? Kondícionálás
Korai takarmányozás
UBM Konferencia, 2015.április 2-3.
Köszönöm figyelmüket !
