A Kecskeméti Szakképzési Centrum

Kecskeméti Szakképzési Centrum Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája

A Kecskeméti Szakképzési Centrum SZÉCHENYI ISTVÁN IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA és SZAKISKOLÁJA SZAKMAI PROGRAM 2015

1


Tartalom 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.6.1 1.6.2 1.6.3 1.7. 1.8. 1.9. 1.10 1.11. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.6.1 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.4.1. 3.5. 3.5.1. 3.6. 3.6.1. 3.6.2 . 3.6.3. 3.7. 3.7.1 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.8. 3.8.1.

A tagintézmény helyi oktatási programja A tagintézmény képzési szerkezete A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A választott tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Felvételi eljárás szabályai Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola Vendéglátóipari szakközépiskola Szakiskolai képzés A tanuló átvételének szabályai. (A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.) A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulói teljesítmény ellenőrzése, pedagógiai értékelés A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Oktatásszervezés Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Alkalmazott pedagógiai módszerek Egészségnevelési program Mindennapos testedzés, testmozgás Tanulásszervezési és tartalmi keretek A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségi szolgálat céljai Szakmai programok Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola Vendéglátóipari szakközépiskola Szakiskolai szakmai program Óratervek két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola Helyi tanterv a turisztikai szervező, értékesítő szakképesítéshez Óratervek vendéglátóipari szakközépiskola Helyi tanterv a vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéshez Óratervek szakiskola Helyi tanterv a cukrász szakképesítéshez

4 4 5

Helyi tanterv a pincér szakképesítéshez

118

Helyi tanterv a szakács szakképesítéshez Óratervek, érettségi utáni szakképzések Helyi tanterv a vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéshez 2 év

127 139 143

Helyi tanterv a vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéshez 1 év

154

Helyi tanterv az idegenvezető szakképesítéshez Helyi tanterv a turisztikai szervező, értékesítő szakképesítéshez Szakképesítés-ráépülés Helyi tanterv a vendéglátó-üzletvezető szakképesítés-ráépüléshez

162 177 190 191

5 7 8 9 9 10 11 11 12 15 22 24 26 26 27 30 35 37 43 44 45 49 53 58 62 66 77 81 92 108

2


3.9 3.9.1. 3.9.2. 4. 4.1. 5.

Függelék Érettségi témakörök A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

196 196

A szakmai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

226

A szakmai program érvényessége A szakmai program elfogadása, jóváhagyása

226 227

220

3


1. A tagintézmény helyi oktatási programja 1.1.

A tagintézmény képzési szerkezete

Szakközépiskolai képzés: Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport - Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai képzés - Vendéglátóipari szakközépiskolai képzés Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 2013. szeptember 1-től - Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai képzés /turisztika ágazatú osztály XXVIII./ - Vendéglátóipari szakközépiskolai képzés /vendéglátóipar ágazatú osztály XXVII./ Szakiskolai képzés: Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport - Cukrászképzés 3 éves képzés - Pincérképzés 3 éves képzés - Szakácsképzés 3 éves képzés Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 2013. szeptember 1-től - Cukrászképzés 3 éves képzés - Pincérképzés 3 éves képzés - Szakácsképzés 3 éves képzés Szakképzés Vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport 2+2 éves képzés - Szakács szakképzés /2 éves/ Érettségi utáni szakképzés Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 2013. szeptember 1-től - Idegenvezető - Turisztikai szervező, értékesítő - Vendéglátás szervező- vendéglős Szakképesítés-ráépülés Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 2013. szeptember 1-től - Vendéglátó-üzletvezető A képzések szervezése nappali rendszerű formában történik. A kerettanterv alkalmazása az iskola helyi oktatási programjában A szakképzés-fejlesztési stratégiáknak megfelelően több évig tagintézményünkben párhuzamosan kellett szervezni a képzéseinket a 26/1997.(VII.10) MKM rendelet a két tanítási nyelvű oktatásról rendeletnek megfelelően, a 17/2004. (V. 20.) OM, 20/2010. (V.11.) OKM rendelet, a szakközépiskolai rendeletnek megfelelően, és a 2011. évi CXC. törvény, a Nemzeti Köznevelésről, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4), 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról, 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet, a két tanítási nyelvű oktatás irányelvének kiadásáról, 22/2013. (III.22) EMMI, 84/2013. (III.21) kormányrendelet, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján.

4


Az új követelmények és tartalmak bevezetése felmenő rendszerben történik, ezért csak a 9. évfolyamon érvényesíthetők az új kerettanterv előírásai a 2013/2014-es tanévben. A korábbi kerettantervi követelmények és óratervek még néhány évig érvényben lesznek, azonban egyre csökkenő osztályszámok mellett. A kerettantervek átfogóan fogalmazzák meg azokat az ismereteket és fejlesztési követelményeket, amelyek a NAT által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom érvényesüléshez az adott iskolatípus nevelési-oktatási céljainak megvalósulásához szükségesek. A NAT alapján készült szakközépiskolai, szakiskolai kerettantervek alapot adnak tagintézményünk helyi oktatási programjai számára. A tagintézmény helyi oktatási programjai tartalmazzák a kerettantervben előírt tananyagokat. Az óraszámok évenként az adott kereteken belül átcsoportosíthatók. 1.2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Tagintézményünkben az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tantervei alapján. A szakmai képzésekben a központi tantervekben megadott taneszközöket alkalmazzuk. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe a tanárok: - a taneszköz feleljen meg a tagintézmény helyi oktatási programjának - a taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók - a taneszközök használatában szempont az állandóság - új taneszközt csak az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. A szakmai képzéseink változása miatt (2003-tól folyamatos fejlesztések zajlanak a szakképzésben) fejlesztjük taneszközeinket új eszközök beszerzésével. A papír alapúakat a könyvtárunk részére is igyekszünk beszerezni. A tagintézmény könyvtárából a nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egész évre kikölcsönözhetik. 1.3. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Tagintézményünk pedagógiai programja kiemelt fontosságú feladatként kezeli a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célkitűzéseket. Tagintézményünk pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során fontos feladatként kezelik a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését tanulóink körében. Fontos nevelési célunk, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljük diákjainkat az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket.

5


Fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Alakuljon ki a tanulókban a kötelességtudat, ismerjék fel az egyéni és közösségi felelősségének jelentőségét. Ismerje fel a normakövetés társadalmi jelentőségét, és a normaszegés következményeit. A tanulók legyenek képesek egy-egy közösség etikai elveit felismerni, és a különböző kultúrák etikai elveit összehasonlítani. Nemzeti öntudat Legyen képes a tanuló megnevezni és felismerni magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, stb. Ismerje meg a tanuló a választott szakmájának kiemelkedő alakjait, sajátítsa el tevékenységkultúráját. A tanuló legyen tisztában nemzeti ünnepeink jelentőségével, a magyar hagyományokkal. Tisztelje a nemzeti kultúrák jelentőségét, a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Értse a tanuló az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Fontos, hogy megismerje a tanuló állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen tájékozott a civil szervezetek működési formáival és lehetőségeivel. Önismereti és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Tudatosuljon a tanulóban, hogy a mindennapi élethelyzetben az ember személyisége befolyással van céljai elérésére. Tudjon társas kapcsolatokat létesíteni. A tanuló tudjon különbséget tenni az ideális és reális énkép között. A családi életre nevelés A tanuló legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, a környezetében felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önmaga ellátását, életvitelét megszervezni. Fontos, hogy a tanuló megértse a családnak a társadalomban betöltött szerepét, ismerje meg a családtagok felelősségét ma a család egységének megtartásában. Értelmezze a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tisztelje a különböző generációk tagjait. Testi és lelki egészségre nevelés Ismerje fel, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre. Legyen igényes környezetének kialakítására, szépítésére, tartsa fontosnak a személyi higiéniát. Tudatosodjon a tanulóban, hogy saját életét számos minta alapján saját döntéseinek sorozatával alakítja ki, s ez a folyamat hatással van testi, lelki egészségére is. Legyen tájékozott, hogy problémáival milyen szakemberekhez fordulhat segítségért.

6


Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ismerje fel a tanuló, hogy szűkebb vagy tágabb környezetében vannak emberek, akik segítségre szorulnak. Érezze kötelességnek a segítségnyújtást. Bizonyos helyzetekben legyen képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, rászorultakért). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló értse meg a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ismerje fel hogyan vezetett az emberiség tevékenysége a környezeti problémák kialakulásához. Ébredjen felelősség a tanulóban, hogy saját életvitelével és munkájával hogyan tudná megakadályozni a környezeti problémákat, hogyan tudna hozzájárulni a fenntarthatósághoz. Pályaorientáció A tanuló legyen tisztában személyes tulajdonságaival, képességeivel, az elsajátított ismereteivel. Ennek függvényében ismerje fel a piac igényeinek legmegfelelőbbeket. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel tervezett szakmájával kapcsolatban. Legyen tájékozott a munkaerő-piaci elvárásokat illetően. Ismerje meg az álláskeresési technikákat, tudjon önéletrajzot készíteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekedjen arra, hogy szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékelje az anyagi és kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Tudjon a tanuló információkat kezelni és értelmezni a különböző pénzügyi döntésekkel kapcsolatban. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan válasszon a médiák közül, amelyek a tanulását, a művelődését és a szórakozását segítik. Legyen képes a média által közvetített tartalmak közül a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló ismerjen meg azokat a tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá tudja tenni önálló felkészülését. Tudjon a megismert témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, a világhálón. Képes legyen a tanuló gondolatait, megállapításait nyelvileg szabatosan kifejezni. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, önértékeléssel, és önbizalommal ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani.

1.4. A választott tantárgyakkal összefüggésben a pedagógus választás szabályai Tagintézményünkben a tanulók által választott tantárgyak vonatkozásában a pedagógusválasztás feltételei nem teremthetők meg. Tantestületünk humán erőforrása nem teszi lehetővé, hogy a tanárok közül többen is tanítsák ugyanazon osztályokban ugyanazon tantárgyakat.

7


Oka: - a tantárgyfelosztás a tanítási órák elosztása igen szoros, csoportbontásra kevés tantárgy keretében kerülhet sor - a szükséges óraszámok lefedése és a tantestület órakerete szinkronban van egymással - a csoportbontásos óráknak az idegen nyelvi órák és néhány szakmacsoportos alapozó tantárgy óráinak kivételével nincs lehetőség „sávos” órarendi megoldásokra - az idegen nyelvi csoportokat az idegen nyelv, illetve a tanulók tudásszint eredményei alapján állítják össze a szaktanárok A tanulók a választott szakmai tárgyak esetében választásukkal egyben szaktanárt is választanak. Indokolt esetben (tanuló/szülő kérése) átkerülhet osztályon és tantárgyon belül egy-egy tanuló a másik csoportba. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kiscsoportok létszáma megfeleljen a törvényi szabályoknak. 1.5. Esélyegyelőséget szolgáló intézkedések A közoktatás terén fontos az esélyegyenlőség megvalósítása. A szegregáció mentességnek, mint az esélyegyenlőség alapfeltételének iskolai megvalósítása elsőrendű feladat. Az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása mindenkinek kötelessége. Az oktatásban közreműködőknek tartózkodni kell a megkülönböztető magatartástól. A sajátos nevelési igényű tanulók képzését integráltan vállaljuk, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések: - intézményegységen belül a szegregációmentesség, és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése - hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása. Pedagógiai programunk más módon is elősegíti az esélyegyenlőséget, pl. tehetséggondozó foglalkozások, verseny-előkészítők, külföldi szakmai programok szervezése, amelyek a szakmai elméletet, gyakorlatot és az idegen nyelvtudást erősítik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: - egyéni foglalkozások - osztályfőnöki órák keretén belül a tanulás módszerének ismertetése - előadók, szakemberek meghívása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: - a kiemelkedő tanulmányi eredményű, szakmai munkájában kimagasló, esetleg családi körülményei miatt hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók a gazdálkodó szervezetek általi támogatása. A tanulási kudarc nagyon leronthatja az érintett tanulók tanulási motivációját. Tanulóink egy része sajnos kevés motivációval érkezik az iskolába, tehát esélyes a tanulási kudarc megélésére. Ez egyaránt vonatkozik a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésünkre is. A segítőszakmák jelenlegi társadalmi megítélése és presztízse következtében több alulmotivált tanulóval kellene megszerettetni a szakmát és a tanulást.

8


A tanulási kudarcok elkerülése érdekében a pedagógusok feladatai: - az egyéni képességek és tudásszint felmérése - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni foglalkozások - felzárkóztató programok - szükség esetén szakemberekkel /pszichológus/ való kapcsolatfelvétel - a pedagógiai értékelések szóbeli formája helyett szükség esetén írásbeli formát alkalmazunk - segédeszközök / laptop, számológép/ használatát biztosítjuk, - esetleges motiváció a kollégiumi ellátásban való részesülésre. Tanulóink egy része nehéz szociális körülmények között él. A szociális hátrányokon azonban nemcsak az anyagi természetű problémákat értjük, hanem a családi szocializációs hátrányokat, defekteket is. Mind a szakközépiskolai, mind a szakképzéseink esetében több tanulónk küzd ezekkel a problémákkal. Tevékenységeink: - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a nevelők és a tanulók segítő kapcsolatai - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése - családlátogatások - munkahely keresés- választás irányítása, segítése - iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége - kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel - pályázatok figyelése, pályázatokon való részvétel segítése - drog-prevenciós program – iskolánk legfontosabb feladata a megelőzés. További esélyegyenlőséget szolgáló intézkedés a tankönyv támogatási rendszer célszerű alkalmazása. Tagintézményünkben a rászoruló tanulók iskolánk könyvtárából kapják meg a szükséges tankönyveket.

1.6. Felvételi eljárás szabályai A tagintézménybe jelentkező tanulók belépésének feltételei 1.6.1. Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola A tanulók a felvétele a két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai osztályba a 7. osztály év végi, és a 8. osztály I. félévi magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és idegen nyelv osztályzatai és az egységes kompetenciaalapú feladatlapok (matematika és magyar nyelv), valamint a felvételi elbeszélgetés eredményei alapján történik. A szóbeli felvételi elbeszélgetés a tanulóknál magyar nyelven történik. A szóbeli elbeszélgetés témakörei a honlapon is megtalálhatók.

9


A szóbeli elbeszélgetés témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

család művelődés tanulás, iskola szabadidő, hobbi ünnepeink öltözködés, divat utazás Magyarország sport környezetvédelem egészséges életmód reklámok, vásárlás fogyasztóvédelem.

A beiratkozás a 8. osztályos végbizonyítvánnyal történik. A két tanítási nyelvű, idegenforgalmi szakközépiskolai képzés 5+1 éves. /2013 szeptemberétől/ A 9. évfolyamon heti 18 órában a célnyelvet tanulják a tanulók. A 10-13. évfolyam (két tanítási nyelvű képzés) végén érettségi vizsgát tesznek. A 14. évfolyam szakmai képzés folyik. 1.6.2. Vendéglátóipari szakközépiskola A tanulók felvétele a vendéglátóipari szakközépiskolai osztályba a 7. osztály év végi, és a 8. osztály I. félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia és idegen nyelv osztályzatai és az egységes kompetencia alapú feladatlapok, valamint a felvételi elbeszélgetés, és a gyakorlati alkalmassági vizsga eredményei alapján történik. A szóbeli elbeszélgetés témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

család művelődés tanulás, iskola szabadidő, hobbi ünnepeink öltözködés, divat utazás Magyarország sport környezetvédelem egészséges életmód reklámok, vásárlás fogyasztóvédelem.

A vendéglátó szakközépiskolába jelentkező tanulók pályaalkalmassági vizsgán is részt vesznek. A vendéglátóipari szakközépiskolai képzés 4+1 éves. /2013 szeptemberétől/ Egészségügyi vizsgálat a felvételt nyert tanulóknak kötelező.

10


A tanulók a 9-12 évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek. A 13. évfolyamon szakmai képzésen vesznek részt. A szakközépiskolai osztályokból évente 1-1 osztályt indítunk. 1.6.3. Szakiskolai képzés A tanulók felvétele a 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és idegen nyelv osztályzatai alapján történik. Azonban bizonyos szakmák elsajátításához nélkülözhetetlen képességekkel, készségekkel kell rendelkezni a felvételizőknek. Ezek a készségek a vendéglátásturisztika szakmacsoportba tartozó szakács, pincér, cukrász szakmák esetén az íz, az illat, a szín és a tapintás. Ezeket a felvételire jelentkező tanulók esetén, pályaalkalmassági vizsgán állapítjuk meg. Egészségügyi vizsgálat a felvételt nyert tanulók esetében kötelező. A beiratkozás a 8. osztályos végbizonyítvánnyal történik. A képzési idő az OKJ-ban meghatározott 2 év, illetve 3 év. A szakmai vizsgával záruló képzés végén a tanulók OKJ-s bizonyítványt kapnak. 1.7. A tanuló átvételének szabályai A tanuló átvételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló valamilyen okból iskolát szeretne váltani a tanulmányai megkezdése után. Tanulót átvenni más iskolákból lehet tanév közben és a tanév végén, vagy az új tanév megkezdése előtt. A tanuló átvétele történhet szükség esetén különbözeti vizsgával, türelmi idő beiktatásával1. A különbözeti vizsga megszervezésére akkor van szükség, ha a tagintézményünkbe a tanulmányi időszak megkezdése után /tanév közben/ jelentkezik a tanuló, s nem azonos szakközépiskolai képzésben vett részt az átjelentkezés előtti időszakban. A tagintézmény igazgatója dönt az átvételről, a különbözeti vizsgák, illetve a tanuló addigi tanulmányi eredményei alapján. A különbözeti vizsga során a tanuló tudásszintjének pedagógiai értékelése azokból a tantárgyakból, vagy modulokból történik, amit nem tanult abban az iskolában ahonnan átjelentkezik. Amennyiben a tanuló szakmai /szakiskolai/ képzésre szeretne átjelentkezni, csak abban az esetben teheti meg, ha az addig tanult szakmai képzés alapmoduljai megegyeznek a tagintézményünkben tanulandó szakma alapmoduljaival. Akkor nem kell különbözeti vizsgát tennie, ha a szakma specifikus modulok tanulásának megkezdésekor jelentkezik intézményegységünkbe. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a tanuló képes-e bepótolni a hiányzó területi gyakorlatokat is. Csak abban az esetben lehetséges a tanuló átvétele, ha a szakmai gyakorlatok is pótolhatók. 1

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

11


A különbözeti vizsga követelményeiről tájékoztatni kell a tanulót, amikor jelentkezési szándékát jelzi a tagintézmény igazgatójának. A különbözeti vizsga követelményeit az alkalmazott kerettanterv, illetve az adott szakképzés központi oktatási programja alapján készült helyi oktatási program alapján kell megszervezni. Különbözeti vizsga szervezhető írásban, szóban. A vizsga módjának meghatározását az adott tantárgyak, modulok sajátosságai alapján választják meg tagintézményünk szaktanárai. Szóbeli vizsga esetén át kell adni a tanulónak a szóbeli feladatsort, illetve azokat a tankönyveket, amelyekből fel tud készülni a különbözeti vizsgára. Amennyiben a tanuló vállalja a felkészülést a különbözeti vizsgára a tagintézmény igazgatójának meg kell határozni a vizsga időpontját. Ha a tanuló az aktuális tanév befejezése után kíván átjelentkezni a különbözeti vizsga időpontja a következő tanév előtti javítóvizsga időszak, augusztus hó vége. Ha a tanuló tanév közben kíván átjelentkezni és méltányolható a kérése, akkor a tagintézmény igazgatója egyeztet a tanulóval az időpontot illetően. A különbözeti vizsgára való felkészülés maximális ideje három hónap lehet. A különbözeti vizsgát le kell tenni az adott félév lezárása előtt. A tanuló megkezdheti tanulmányait a különbözeti vizsga előtt is, amennyiben a tanév közben kíván belépni a tagintézményünkbe. Amennyiben nem teljesíti a különbözeti vizsga követelményeit, nem kezdheti meg/ nem folytathatja tanulmányait az iskolánkban. A szabályosan megtartott különbözeti vizsgát megismételni nem lehet. A különbözeti vizsga időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatni kell. 1.8. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele az adott év követelményeinek sikeres teljesítése a tagintézmény minden képzési típusában, vagyis érvényes osztályzat (2; 3; 4; 5) szerzése. A szakiskolai képzéseinkben egy adott modul/tananyagegység követelményeihez hozzátartozik a szakmai gyakorlatok teljesítése is. Szakmai gyakorlaton a tanuló hiányzásait pótolni kell. Amennyiben nem teljesíti a tanuló az előírt szakmai gyakorlat óraszámát, nem érvényes a tanéve, így osztályt köteles ismételni. A szakiskolai képzéseinkben nem szervezünk modulzáró vizsgákat, folyamatos értékeléssel állapítjuk meg a tanulók előrehaladását. A folyamatos értékelés során egy-egy tantárgy/modulból legalább három alkalommal kell osztályzatot adni a szakiskolai tanulóknak. Az osztályzatokat figyelembe véve kell az adott képzési szakaszt lezárni. A kompetencia alapú moduláris szakképzésben résztvevő tanulókat a központi/helyi oktatási programokban meghatározott pedagógiai értékelési módszerekkel értékelik a pedagógusok.

12


A helyi oktatási programokban a követelmény-modulok tantárgyakra vagy tananyagrészekre bontva jelenhetnek meg. Amennyiben a tanuló teljesítménye elégtelen az adott mérésnél, egy alkalommal javítóvizsgát tehet. A tanuló tanulmányai során egy alkalommal igazgatói engedéllyel rendkívüli javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga/rendkívüli javítóvizsga eredménye is elégtelen, csak az adott tantárgy/tananyagegység megismétlésével folytathatja a képzést a tanuló. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegye, vagy az osztályozóvizsgán, valamint pótló- és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell meghatározni. A szakiskolai képzésben a szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - az utolsó évfolyam eredményes elvégzése - a kamara által szervezett eredményes szintvizsga. A vizsgára bocsátás feltételeit a mindenkor érvényes SZVK határozzák meg. A tanuló szüleit a kapott érdemjegyről folyamatosan tájékoztatjuk. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból/modulból az adott félév során nem szerzett érvényes osztályzatot, osztályozó vizsgát2 tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, vagy egy adott modul lezárásához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozások látogatása alól - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb alatt tegyen eleget, - a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott időnél 3 többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.4 Az érettségi utáni szakképzésekben résztvevők a következő tanítási ciklusba akkor léphetnek, ha a központi oktatási programokban előírt tantárgyi vizsgákat érvényes osztályzattal lezárták (2; 3; 4; 5). Aki „elégtelen” (1) osztályzatot kap valamely tantárgy vizsgáján, legfeljebb két alkalommal javítóvizsgát tehet. Ha az így felkínált lehetőségek alkalmával sem tudott legalább „elégséges” (2) osztályzatot szerezni, tanulmányai során egy alkalommal igazgatói engedéllyel rendkívüli javítóvizsgát tehet. Ha a rendkívüli javítóvizsga is „elégtelen” (1), akkor az adott tanítási ciklus megismétlésével folytathatja tanulmányait. A Házirend tartalmazza az osztályozó vizsga évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. Különbözeti vizsga5 során a tanuló tudásszintjének pedagógiai értékelése történik azokból a tantárgyakból vagy modulokból, amelyeket nem tanult abban az iskolában ahonnan átjelentkezik. 2

(Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy/tananyagegység/modul és egy adott évfolyam/szakmai képzés esetén félév - követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is.) 3

a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát (szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát) meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

13


A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 4 5

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Különbözeti és javító – pótló vizsgára vonatkozó egyéb szabályokat lásd: Nevelési Program

A különbözeti vizsgára felkészülés maximum 3 hónap. A különbözeti vizsgát le kell tenni az adott félév értékelése előtt. A tanuló megkezdheti a tanulmányait a különbözeti vizsga előtt is, amennyiben tanév közben kíván belépni az iskolába. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a különbözeti vizsga követelményeit, nem kezdheti meg/folytathatja a tanulmányait a tagintézményben. Pótló-javítóvizsga az a pedagógiai értékelés, amikor a tanuló nem teljesítette a tanév alatt a tanulási időszak követelményeit valamely tantárgyból/modulból és újabb lehetőséget kap ismeretszintjének megmérettetésére. Javítóvizsgát6 tehet a tanuló, ha: - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Szakmai gyakorlatból nem lehet javítóvizsgát tenni, a tanuló ilyen esetben tanulmányait az évfolyam ismétlésével folytathatja. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelyeknek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A tagintézmény igazgatója hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek a feltételei megteremthetőek. Javítóvizsga szervezhető minden tanév megkezdése előtt az augusztusi javítóvizsga időszakban. A javítóvizsga pontos időpontját a tagintézmény igazgatója határozza meg. A pótló – javítóvizsga formája lehet írásbeli/szóbeli/interaktív/komplex a tantárgy/modul követelményeinek megfelelően. Ha a javító-pótló vizsgán adott tantárgyból/modulból elégtelen osztályzatot kap a tanuló a teljesítményére, akkor évfolyamot ismételni köteles.

A vizsga dokumentációja: a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanuló által készített, a tagintézmény bélyegzőjével ellátott, a tanuló nevével ellátott javító-pótló vizsgán írásbeli/interaktív feladatlapokat, a szóbeli vizsgán készült vázlatokat meg kell őrizni. A vizsga eredményét a törzslapba, a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. A vizsga eredményét a tanulóval legkésőbb az utolsó pótvizsga napján közölni kell. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc tantárgyanként. A szóbeli vizsga időtartama maximum 30 perc tantárgyanként, a felkészülési idő 20 perc, a felelet 10 perc.

14


Egy vizsganapra legfeljebb három vizsgát lehet tenni a vizsga formájától és tantárgyaktól függetlenül. 6

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról alapján

A vizsgabizottság három tagból áll. A kérdező tanár, az a tanár, aki a tanulót tanította. A vizsgabizottság másik két tagját – elnököt, tagot - a tagintézmény igazgatója bízza meg. Azt a vizsgázót, aki a figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, a vizsgabizottság elnöke eltilthatja a vizsga folytatásától. A történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a tanulónak is alá kell írni. Ha a vizsgázó indokolatlanul megszakítja a vizsgát, a vizsga sikertelennek minősül. Az önhibáján kívüli indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni a tanulónak a vizsga megismétlésére. Beszámíthatóság Az érettségi vizsgára épülő szakmai képzések esetében a szakközépiskolai képzés tananyagtartalmából. Szakmai alapozó tantárgyakból komplex érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Így a szakképző évfolyamon tanult tantárgyak beszámíthatók a szakmai képzéseknél. Ha a tanuló a szakiskolai képzését eredményes OKJ vizsgával teljesítette és iskolánkban szeretné tanulmányait folytatnia szakközépiskolai képzés keretén belül, erre akkor van lehetősége, ha a szakközépiskolai osztály létszáma erre lehetőséget biztosít. A szakiskolában tanult tananyagegységek/modulok beszámításra kerülhetnek. Ilyen irányú kérelmét a tanulónak a tagintézmény igazgatójának kell benyújtania. A beszámítási és felmentési kérelmet a tagintézmény igazgatója vagy helyettesei megvizsgálják és véleményezik. A vélemény alapján a tagintézmény igazgatója dönt az engedélyezésről. 1.9. A tanulói teljesítmény ellenőrzése, pedagógiai értékelése Tagintézményünkben a nevelő-oktatómunka ellenőrzési, mérési, pedagógiai értékelési rendszere a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint partnereink tagintézményünkkel szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés A tagintézményünkben folyó ellenőrzés a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában, az SZMSZ-ben és a tagintézményünk házirendjében meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő-oktatómunka ellenőrzésében és a hozzá kapcsolódó mérésekben résztvevők : - pedagógusok, a tagintézmény igazgatója, a helyettesei - gyakorlati oktatásvezető, - munkaközösség vezetők - ellenőrzésre az igazgató által felkért külső szakértők - a tanulók esetében a tagintézmény szaktanárai,

15


- valamint külső szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzésének területei A pedagógusok nevelő-oktató munkájában - tanár-diák kapcsolat, a tanári személyiség tiszteletben tartása - a szülőkkel való kapcsolattartás - a nevelő- oktató munka színvonala a tanítási órákon - a tanár előzetes felkészülése - a tanítási óra felépítése, szervezése - a tanulók ellenőrzése, értékelése - az alkalmazott módszerek - a tanulók munkája, magatartása - a tanár munkája, kapcsolata a tanulókkal - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése/ a tanár és a tanuló részéről egyaránt/ - az óra légköre - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátása - a tanulók továbbtanulásának, munkahely keresésének irányítása, segítése - az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése. A tanulók tanulmányi és közösségi munkájában: - központi oktatási programokban, a helyi tantervekben előírt követelmények teljesítésének szintje az egyes tantárgyakból/ modulokból nyújtott teljesítmény - a tagintézményben és az osztályközösségben végzett munka - a tanuló magatartása és szorgalma. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának tagintézmény óralátogatási terve alapján.

ellenőrzése

folyamatosan történik

a

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a központi programokban, a helyi tantervekben és az osztályfőnöki munkatervben leírtak szerint. Pedagógiai értékelés A pedagógiai munka és a tanuló teljesítményének értékelése a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64-78.§ alapján történhet. Az értékelés célja, hogy az ellenőrzésben megállapított adatok, tények mennyire felelnek meg a tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazott elvárásoknak. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat ösztönözve a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. A tanulók értékelésének célja, hogy ellenőrizze és visszajelzést adjon a tanuló tanulmányi munkájáról, valamint magatartásáról. Az értékelés területei:

16


- a tagintézmény nevelő –oktató munkájának értékelése ( a tagintézmény igazgatója által) - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése (főigazgató, tagintézmény igazgató, tagintézmény igazgató helyettesek, munkaközösség vezetők) - a tanulói közösségek tevékenységének ellenőrzése, értékelése (osztályfőnökök) - a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása (osztályfőnökök) A teljesítménymérés rendszere A tagintézményi vizsgák szerkezete a tagintézménybe történő belépéskor (9. évfolyam elején), a képzésből való kilépéskor 11., 12. , 13. évfolyam végén történő mérésekkel szabályoz. Ezek a mérések egyrészt felvilágosítást nyújtanak a tanítás-nevelés folyamatáról, másrészt összehasonlító elemzésre adnak lehetőséget a tagintézményben folyó oktatónevelő munka helyzetéről. A tanulói teljesítménymérés másik fontos területe a tantárgyi követelményeknek való megfelelés mérése. A követelményeket, és a módszereket az egyes tantárgyak oktatási programja határozza meg. Az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati számonkérés a méréseken alapuló és a tanulói-tanári beszélgetésekre épülő értékelések és ezek egyensúlyba tartása egyaránt fontos. Az értékelésben érvényesülnie kell a szaktanár szakmai és pedagógiai felelősségének. Az értékelésnek segítenie kell a központi/helyi oktatási programban megfogalmazott, valamint az iskolai célok megvalósulását. A tanulói teljesítmény értékelése Céljai: - formatív értékelés – folyamatos visszajelzést adni a tanulónak a tanulási teljesítményéről - diagnosztikus értékelés – diagnosztikai visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára - szummatív értékelés – összegző, záró mérése az oktatási programban meghatározott követelmények teljesítésének. Feladata: - tudásszint mérés - viszonyítás az országos mérésekhez - következtetés a tanítás-tanulás folyamatára - viszonyítás a követelményekben megfogalmazott kritériumok eléréséhez - a tanulók teljesítményének viszonyítása az előző teljesítményhez - a kompetencia profilban felsorolt kompetenciák ellenőrzése - a tanulók teljesítményének értékelése érdemjeggyel. Formái: - szóbeli - írásbeli - interaktív

17


- gyakorlati Módjai: - egyéni - csoportos - önértékelés (tanulói) A pedagógus köteles a tanulóval az érdemjegyet közölni. Írásbeli számonkérés esetén a pedagógus köteles a megírt dolgozatokat a tanulóknak megtekintésre kiosztani. Az érdemjegyeket az elektronikus naplóba be kell vezetni, ahol a szülők is nyomon követhetik a tanulók tanulmányi teljesítményeit. A megírt dolgozatokat két héten belül a szaktanárnak ki kell javítani és ismertetni kell az eredményeket a tanulókkal. Szakmai képzések esetén különös figyelmet kell erre fordítani, mivel ciklusos oktatásban részesülnek a tanulók. A rendszeres ellenőrzés szükségessége miatt a heti 1-2 órás tantárgyaknak félévenként minimum 3, az ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál 4-5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló a szakközépiskolai, szakiskolai képzésekben. A szakiskolai képzésben folyamatos értékelés esetén minimum 3 érdemjegy szükséges a tanuló lezárásához. A tanév végén az egész évet értékeljük a fejlődési tendencia és a követelmények beszámításával. A szakmai vizsgákon, a vizsgán nyújtott teljesítményt értékeljük a központi programban meghatározott feladatprofilok és tulajdonságprofilok figyelembevételével. A szakmai vizsgákon nyújtott teljesítményt százalékosan értékeljük, majd ezt alakítjuk át érdemjeggyé. Az osztályzatok a következők: 1 (elégtelen); 2 (elégséges); 3 (közepes); 4 (jó); 5 (jeles). A százalékos értékelés esetében (szakmai vizsgákon) 0-50% 1 (elégtelen); 51-60 % 2 (elégséges); 61-70 % 3 (közepes) 71-80 % 4 (jó); 81-100 % 5 (jeles). Az érettségi vizsga esetében az érettségi vizsgaszabályzatban foglaltak alapján kell elvégezni a vizsgázó teljesítményének értékelését. Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló tantárgyi dicséretben részesíthető. Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok a negyedévi és a háromnegyedévi értékeléskor írásban értesítik a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A különbözői - szóbeli, írásbeli interaktív, gyakorlati- tevékenységek alapján megállapított érdemjegyeknek arányaiban kell tükrözniük a tananyag sajátosságait.

18


Az egész éves folyamatos számonkérés nagy jelentőségű. A tanár, a tanuló és a szülő így látja folyamatosan az előrehaladást. Az írásbeli értesítésben hívják fel a szülők figyelmét a tanulók gyenge teljesítményére. A tanulmányok alatti vizsgák során alkalmazott pedagógiai értékelési szabályok Tagintézményünk egységes elveket és szabályokat fogalmaz meg és alkalmaz a vizsgára kötelezett tanulók pedagógiai értékelésére. A vizsgáztatás rendje tantárgyanként történik. Az értékelés %-os arányai a tanulmányok alatti vizsgák esetében %-os határok 0-40 % 41-55 % 56-75 % 76-90 % 91-100 %

Osztályzat 1 2 3 4 5

A vizsgáztatás rendje tantárgyanként/modulonként x = a vizsga típusa Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Testnevelés és sport Földrajz

Írásbeli X X X X X

Vizsga típusa szóbeli x x

gyakorlati

x x X

X

X /ha az írásbeli teljesítmény 40 % alatti/

Fizika Biológia

X X


Kémia

X


Informatika

x Az érettségire épülő szakmai képzés vizsgáztatási rendje

A tantárgy jellege, tartalma szerint Szakmai elméleti tantárgy/ tananyagegység/modul

A vizsga típusa írásbeli/interaktív szóbeli X

gyakorlati

19


Szakmai gyakorlati tantárgy/ tananyagegység/modul Azoknak a tantárgyaknak /tananyagegységeknek/ moduloknak az esetében, amelyekből a szakmai vizsgán írásbeli vagy interaktív vizsgát kell tenni, és a feladatprofilban jellemzően írásbeli tevékenységnek vannak felsorolva

X X

A tagintézményi írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az írásbeli beszámoltatások célja: – adott témakört/tananyagelemet lefedő írásbeli dolgozat – formatív értékelési céllal – adott témakört (köröket/tananyagegységet) lefedő írásbeli dolgozat diagnosztikus céllal – témazáró dolgozat – adott tantárgy/modul/követelménymodul tartalmát lefedő dolgozat – szummatív céllal – az érettségi vizsga követelményeit adott tantárgyból tartalmazó érettségi dolgozat – adott képzés követelmény és tananyagtartalmát lefedő írásbeli vizsga dolgozat/feladatlap – előzetesen megszerzett tudás mérésére szolgáló felkészültségi szűrés. Formái: – – – – – – – –

esszé jellegű kérdésekből álló feladatlap tesztlap vegyes kérdéstípusokat tartalmazó feladatlap érettségi dolgozat tervkészítés házi dolgozat – a szaktanár által megadott téma önálló feldolgozása interaktív feladat – adott téma önálló feldolgozása számítógép segítségével önálló kutatási tevékenység feldolgozása - szakdolgozat/írásbeli záró-dolgozat.

Az írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli beszámoltatásban kiemelt szerepe van a témazáróknak. A tanulóknak joguk van kérni, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak velük, és a témazáró időpontját legalább előtte egy héttel megtudhassák. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül köteles kijavítani, és a tanulókkal tudatni. A házi dolgozat, kutatási zárójelentés beadásának határideje előtt legalább egy hónappal közölni kell a tanulókkal a feladatot. A felkészültségi szűrés időpontjáról az érintett tanuló és a tagintézmény állapodik meg. Írásbeli záró-dolgozat témaköreiről és a szabályairól a beadás előtt minimum egy tanévvel tájékoztatni kell az érintetteket. Az írásbeli záró-dolgozat megírásához szaktanári konzultációs lehetőséget (konzulens) kell biztosítani a tanulóknak. Az írásbeli beszámoltatásokat a szaktanár felügyeli.

20


Az érettségi vizsga szervezésének szabályait az érettségi vizsgaszabályzat rögzíti. A szakmai vizsga írásbeli/interaktív vizsgarészének szervezési szabályait a szakmai vizsgaszabályzat rögzíti. Az írásbeli beszámoltatások korlátai Az írásbeli beszámoltatásokat csak olyan témaköröknél/tananyagegységeknél lehet alkalmazni, amelyek tartalma és követelményei ezt lehetővé teszik. Gyakorlati tevékenységeket (vagy azokhoz tartozó egyes tevékenységelemeket) írásban mérni nem lehet. A kompetencia-méréseknél csak olyan feladatok adhatók írásban, amelyekhez kapcsolódó kompetenciák írásos tevékenységgel járnak. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli feladatok megoldása/elkészítése a tanulótól komplex tevékenységet kíván. Mérhető általa a tanuló – szaktudása – nyelvi kifejező készsége – a szakmai nyelv használatának képessége – gondolkodási képessége – rendszerező képessége – probléma megoldási képessége – integrációs képessége – innovációs készsége – esztétikai érzéke. A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya Az írásbeli értékelés súlyát a képzési célok határozzák meg. A kompetencia alapú, moduláris szakképzések szakmai vizsgái esetében a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza az egyes vizsgafeladatok százalékos (%) súlyozását az osztályzat kialakításnál.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok kapcsolódjanak az iskolai tananyag aktuális tartalmához. Adjanak alapot a tanulóknak a tudásuk elmélyítéséhez, és gyakorlási lehetőséget ahhoz, hogy minél magasabb szinten tudjanak megfelelni a tantárgyi követelményeknek. A feladatok mennyisége vegye figyelembe a tanulók terhelhetőségét, életkori sajátosságait. Az otthoni feladatokkal minden esetben ellenőrizze, minősítse a szaktanár. A szakmai képzések során adott projekt-, probléma megoldási feladatok, egyéni beszámolókra való felkészülés tartalma kapcsolódjon az oktatási programban meghatározott követelményekhez. Adható olyan feladat is, ami nem kapcsolódik szorosan a képzési követelményekhez, de a szakmai fejlődést elősegíti, a szakmai innovációk bemutatását, megismertetését szolgálja.

21


Minden esetben a tanulók személyiségének fejlesztése legyen a cél. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai Korlátokat szab: – a pedagógiai cél – vagyis az elérni kívánt cél alapján kell meghatározni az otthoni feladatok adását és azok jellegét is – a tanulók rendelkezésére álló információs eszközök – a fogyatékkal élő tanulók egyéni akadályoztatottsága. Moduláris képzések- kompetencia alapú képzések A szakképző évfolyamokon a moduláris szerkezetű képzéseket a központi/helyi oktatási programokban előírtak szerint szervezzük, ezek tartalmazzák a modulok követelményeit és tananyagtartalmát/kompetencia- és tulajdonság profilját valamint az értékelés módját. 1.10. A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése A magatartást és a szorgalmat (a középiskolai, szakiskolai osztályoknál) félévkor és tanév végén értékeljük. Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag. Az értékelés a házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán, aktivitáson, példamutatáson, viselkedésen, kimagasló eredményeken, negatív vagy gátló, romboló hatásokon, esetleg közömbösségen alapul. Az értékelés kritériumai: Magatartás Példás (5) magatartású az, aki - felelősségérzettel van a tagintézmény, a közösség iránt, megtartja a tagintézmény házirendjét és igyekszik azt másokkal is betartatni - önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, és ezt megbízhatóan teljesíti - tagintézményen kívüli magatartása kifogástalan - önállóan, meggyőződéssel és felelősségteljesen nyilvánítja ki a véleményét, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz illő hangnemet használ - nincs fegyelmi büntetése, illetve fegyelemsértésre vonatkozó tanári bejegyzése - nincs igazolatlan mulasztása - nincs elégtelen osztályzata, szorgalmi jegye legalább jó (4) Jó (4) magatartású az, akinek - az értékelt félévben nincs tagintézmény igazgatói figyelmeztetése, s a Házirend követelményeit betartja - a tanuló-közösségnek és a tagintézmény nevelőinek nincs kifogása a viselkedése ellen - közösségi megbízatást nem vállal, azt csak felszólításra és alkalmanként végez - nincs igazolatlan órája

22


Változó (3) magatartású az, akinek - az értékelt időszakban 1-5 igazolatlan órája van - nevelőihez és társaihoz nem őszinte, velük szemben tiszteletlen, órai és órán kívüli magatartása kifogásolható - a közös munkában nem vesz részt, azt zavarja - szorgalmi minősítése is változó (3), vagy hanyag (2) - tagintézmény igazgatói figyelmeztetője (szóban vagy írásban) van Rossz (2) magatartású az, akinek - egy vagy több igazolatlan tanítási, vagy gyakorlati napja van - tagintézmény igazgatói megrovása, vagy tantestületi figyelmeztetése van - aki gátolja a közösség munkáját, annak határozatai ellen cselekszik - nevelőihez, társaihoz durva, megjegyzései sértőek, emberi megatartása elítélendő - aki 5 tanítási, vagy gyakorlati óránál igazolatlanul többet hiányzott Szorgalom Példás (5) szorgalmú az, aki - kötelességeit pontosan teljesíti, képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek, hiányzásait rövid időn belül pótolja, az órákra megbízhatóan készül - tevékenyen vesz részt a tanórán kívüli egyéni fejlődését szolgáló tevékenységekben, diákkörök munkájában, tanulmányi versenyeken, pályázatokon - az értékelt időszakban erőteljes javulás mutatkozik a munkájában Jó (4) szorgalmú az, aki - kisebb kilengésektől eltekintve képességei szerint dolgozik - a tanórákon figyel, de az aktív munkában nem, vagy csak tanári felszólításra, és ritkán kapcsolódik be - az előző időszakhoz viszonyítva egy-két tantárgyból teljesítménye visszaesett Változó (3) szorgalmú az, aki - tanulmányi kötelezettségeinek rendszertelenül tesz eleget - óra alatt figyelmetlenségével társait zavarja - önálló munkavégzésre nem hajlandó, munkája szélsőségesen ingadozó - tanulmányi munkájában hanyagságából erős visszaesés mutatkozik Hanyag (2) szorgalmú az, aki - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszertelenül végzi - az órákon zavarja társait, a hatékony munkát akadályozza - képessége alatti eredményét tovább rontja, a szaktanári segítséget nem veszi igénybe

A tanuló jutalmazása és büntetése Év közben adható jutalmazási formák – szaktanári dicséret szóban és írásban – írásbeli osztályfőnöki dicséret – tagintézmény igazgatói dicséret írásban, vagy a tanulóifjúság nyilvánossága előtt

23


Év végén adható jutalmazási formák – szaktárgyi dicséret bizonyítványban – általános dicséret bizonyítványban – oklevél – jutalomkönyv – tagintézmény igazgatói dicséret a tagintézmény ifjúsága előtt - Széchenyi díj odaítélése Fegyelmező intézkedések – figyelmezetés négyszemközt, majd közösség előtt – írásbeli figyelmeztetés – írásbeli intés (szaktanári vagy osztályfőnöki) – tagintézmény igazgatói intés Fegyelmi intézkedések – megrovás – szigorú megrovás – kedvezmények, juttatások csökkentése és megvonása – a tanuló kártérítés megfizetésére való kötelezése – áthelyezés másik osztályba vagy iskolába – eltiltás a tanév folytatásáról – kizárás a tagintézményből Az igazolatlan késés és hiányzás valamint a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer alkalmazása, társadalom vagy csoportellenes cselekedetek esetén a büntetési fokozatok betartásáról el lehet tekinteni. 1.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81.§-a7 értelmében a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket be kell építenünk a helyi tantervbe. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folytatódjon a tanulók fizikai állapotának mérése. A tanulók fizikai állapotának méréséhez a HUNGAROFIT mérési tesztet alkalmazzuk. A tanév elején és végén a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt mérjük és pontértékek alapján értékeljük. A teszt értékei - a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap - az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni - az őszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése - az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak a több éven keresztül azonos évfolyamok A tesztek feldolgozását számítógépes programmal végezzük. Hasznosnak tartjuk a mérési eredményeket összehasonlítani az országosan feldolgozott adatokkal.

24


7

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés – a fizikai állapot mérése, értékelése Egységes minőségbiztosítás – a hiányosságok feltárása, ill. ezek képesség szerinti differenciált terheléssel történő felszámolása – rendszeres testedzési lehetőség biztosítása Folyamatos visszacsatolás – a rendszeres testedzés hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. A tanulók egészséges életvitelének alakításához, formálásához hasznos információkat nyújtanak a kiegészítő mérések, adatok (testsúly, magasság, mozgékonyság mérése, a port életmód-tükör). Az általános testi erő, erő-állóképesség mérése - Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás - A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával - A vállövi és a hasizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig - A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labda dobása két kézzel, a fej fölött hátra - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig - A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Az aerob állóképesség mérése

25


– Cooper-teszt A felméréseket ősszel és tavasszal, egy tanévben kétszer végezzük.

2. Oktatásszervezés 2.1. Csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Tagintézményünkben az emeltszintű érettségire való felkészítést vállaljuk, erre a helyi tantervünkben az óraszámok is lehetőséget biztosítnak. Az emeltszintű érettségi vizsga tantárgyait a mindenkor érvényben lévő érettségi szabályzat határozza meg. A tanulók által választott tantárgyakból a felkészítés - az igények alapján- kiscsoportos foglalkozásokon történik. Csoportbontások Tantárgyak - idegen nyelvi órák - szakmacsoportos alapozó oktatás órái / marketing, szállodaismeret vendéglátásturizmus alapismeretek, idegenforgalomi földrajz, földrajz német nyelven, célnyelvi civilizációs órák, vendéglátó-technológia elmélet, gyakorlat, informatikai alapismeretek, szakmai művészet/ - cukrászismeret, gyakorlat - pincérismeret, gyakorlat - ételkészítés ismeret, gyakorlat - fejlesztő foglalkozások - szakkörök - sportkörök. Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokat és azok résztvevőit a pedagógus az elektronikus naplóban és papíralapú foglalkozási naplóban vezeti. A naplók tartalma: - a csoport megnevezése - a csoport tanulóinak névsora - a tanuló neve, születési helye, ideje, hiányzásai - a tanuló értékelése - a megtartott foglalkozások sorszáma, időpontja és tananyaga Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásokról, a sportköri foglalkozásokról, a fejlesztő foglalkozásokról a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozási napló tartalma: - a csoport megnevezése, a foglalkozás helye, ideje, időtartama - a csoportba tartozó tanulók névsora - a tanuló neve, születési helye, ideje, osztálya - a tanuló anyjának, gondviselőjének neve, elérhetősége - a megtartott foglalkozások sorszáma, időpontja és a foglalkozás témája - a foglakozást tartó pedagógus aláírása. A csoportok létszáma 8-12 fő lehet a köznevelési törvény 4. melléklete alapján.

26


2.2. Alkalmazott pedagógiai módszerek A pedagógus, nevelő, oktató munkája során megválaszthatja az általa alkalmazott módszereket. A módszerválasztást elsősorban a nevelési, vagy oktatási cél határozza meg (1. sz. ábra). (adott célhoz többféle módszerrel is el lehet jutni, a pedagógus lehetőségei alapján választja meg a leginkább alkalmasat.) Befolyásolja még a módszerválasztást: - a tudás kritériumai (követelmények) - a tananyag jellege - a technikai lehetőségek - a célcsoport jellemzői (pl.: életkor, nem) - az oktatási helyszín (pl.: tanterem, szaktanterem, tanműhely) - a társadalmi kultúra (milyen módszereket ismer, szokott meg a célcsoport) - a pedagógus személyisége (pl.: milyen módszereket ismer, szeret, melyekben gyakorlott).

oktatási a célok nevelési a tudás kritériumai

a pedagógus személyisége

OKTATÁSI MÓDSZEREK

a tananyag

a társadalmi kultúra

az oktatási helyszín

a technika a célcsoport 1. számú ábra 1. számú ábra A módszerek csoportosítása a pedagógiai cél szerint: - nevelési - oktatási: - elméleti képzés - gyakorlati képzés

27


A nevelési módszerek: - érzelmi minták közvetítése - példamutatás - jutalmazás - büntetés - döntési helyzetek biztosítása - követelés - meggyőzés - gyakoroltatás - drámapedagógia - tréning A nevelési módszerek alkalmazása áthatja a szakközépiskolai és a szakmai képzéseinket is. Nevelési programunkban megfogalmazott céljaink elérésére törekszünk, továbbá a nevelés fontos eleme a kompetencia alapú képzésekben az attitűdök kialakításának, fejlesztésének is.

Oktatási módszerek A tanítás módszerei részben meghatározzák a tanulás módszereit. Az oktatási módszereket klasszikusan két csoportra oszthatjuk a szakképzésben: - az elméleti képzés és - a gyakorlati képzés módszereire. A módszer fogalomhoz szorosan kapcsolódik a módszertan a pedagógiai gondolkodásban. A módszertan tovább bontható minden egyes tantárgy/tudományterület tanításához rendelhető speciális módszerek összegyűjtésével, vagyis a szakmódszertan összeállításával. A szakmódszertan kifejezéssel lehet vitatkozni. A módszer lehet ugyanis ugyanaz különböző tartalmakon alkalmazva. Pl.: az előadás módszerét alkalmazhatja a pedagógus a történelem eseményeinek tanítása során éppúgy a gasztronómiában, a szakmai alapismeretekben. A gyakorlati módszerek vonatkozásában sem más a helyzet. A bemutatás módszerét alkalmazhatja a szaktanár a kőműves képzésben a betonkeverés műveletének demonstrálására éppúgy, mint a szakács szakmai képzésben a sűrítési, díszítési, korszerű konyha technológiai módszerek bemutatására. Tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy a bemutatás módszerét az előadás közben is célszerű alkalmazni, mivel a szemléletesség elősegíti a megértést. 1

Egy másfajta logika alapján megkülönböztetünk oktatási módszereket és az azokhoz kapcsolható technikákat. Az oktatási módszer az elsajátíttatni kívánt készségtől függ. A készségeket feloszthatjuk kognitív, pszicho-motorikus és affektív területekre. A kognitív készségek esetében a lexikális tudás felidézése, a tények rendezése, az adatok interpretációja és a problémamegoldás áll a középpontban. A pszicho-motorikus készségek esetében a másolás, az adott tevékenység feletti kontroll és a szükséges rutin megszerzése a fontos. 1

(Szerkesztette: Jaap Metz, Madalena Patrício, Jose M. Peinado, Szekeres Péter: Orvosi készségek oktatása. Módszertani segédkönyv. TEMPUS 1999.)

28


A kommunikációs készségek alapja a fogékonyság, reagálás és interiorizáció.

A módszerek csoportosításának további módjai: - az információ forrása szerint: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléletes, gyakorlati - a tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív, reproduktív, részben felfedező, heurisztikus, kutató jellegű - az oktatás logikai irányai alapján: induktív és deduktív - a tanulási munka irányításának szempontjai alapján: tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú - az oktatási folyamatban betöltött szerepük szerint: új ismeretek tanításatanulása, a képességek tanítása-tanulása, az alkalmazás, a rendszerezés és rögzítés.” (Kraicné Dr. Szokoly Márta: Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.) Az oktatási módszereket az ismertetetteken kívül még többféleképpen is csoportosíthatjuk „Klasszikusan” tradicionális és innovatív módszercsoportokat is megkülönböztethetünk. - előadás - előadási vissza-csatolás - prezentáció - szerepjáték - vita - esetismertetés - konzultáns (szaktanácsadó) - problémaalapú oktatás - kooperatív oktatás - projekt módszer - mentori rendszer - referátum - work-shop - szendvics módszer - szakértő kérdezése - oktató jellegű beszélgetés Az előadás, bemutatás, vita, esetismertetés talán inkább nevezhetők klasszikusnak, a többi módszer pedig innovatívnak. A módszereket lebonthatjuk technikákra. A módszereket változatosan kell alkalmaznunk, elsődlegesen az oktatás célját szem előtt tartva megválasztásukkor. A gyakorlati képzés módszertana Comenius óta ismert, hogy „mindent az érzékek elé kell állítani, amennyire csak lehet, a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé, és ami egyszerre több érzék által is észlelhető, azt több érzék által is kell érzékeltetni” (Comenius), ami egyben a szakképzés alapelvévé is vált. A gyakorlati képzésünk célja az elméleti tudás és a gyakorlati ismeretek olyan integrálása, amely felkészíti a tanulót: - a kritikus gondolkodásra, - a problémamegoldó önálló döntésre, - az etikus és humánus szemléletre és magatartásra,

29


- a multidiszciplináris együttműködésre.

Szervezési

A gyakorlati képzéseket módszerei szervezési és didaktikai szempontból

szendvics szerkezetű

tanonckodás

Didaktikai

szimulációs oktatás

„éles gyakorlat”

munkatapasztalat elmélet

projektmódszer

–

A teljes képzést tekintve az elméleti és a gyakorlati képzések egymás utáni váltakozása, azaz a gyakorlat „beékelődik” az elméleti képzésbe. (Ilyen volt a blokk rendszerű képzés, és ilyen a moduláris képzés is.) A szakképesítéssel még nem, de már „részkompetenciával” rendelkező tanuló összefüggő gyakorlati időt tölt el valós szituációban. Ilyen pl. az alap képzések esetén a „nyári összefüggő” gyakorlat. Az ismereteket, készségeket és szokásokat imitált, szituatív körülmények között sajátíttatjuk el. Ilyen oktatásnak tekinthető a szaktantermi, illetve a tanműhelyi gyakorlatok. Valós helyzetben történik a készségek kialakítása, képességek fejlesztése. Idegenforgalmi- vendéglátóipari szakmai képzésben a munkahelyi gyakorlatok szerveződnek működő ellátó egységekben. A ráépülő szakok jellemzője, hogy a képzésbe lépés feltétele egy adott munkakörben eltöltött gyakorlat megléte. Így a képzés során a már meglévő tudást be lehet (kell) építeni. Ebben az esetben a gyakorlat kvázi megelőzi az elméletet. A tanulótól a képzés során önálló, komplex (felméréstől az értékelésig) feladat megoldást várunk.

Pedagógusaink igyekeznek változatos és hatékony módszereket alkalmazni.

2.3. Egészségnevelési program A részletes egészségnevelési programunkat az iskola nevelési programja tartalmazza az egészségfejlesztési program keretében. (Az egészségfejlesztés része az egészségnevelés.) Szakmai képzéseink keretében, valamint szakközépiskolai, szakiskolai képzéseinkben is tanulóink tanulják az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismereteket. Az egészségmegőrzés az egészséges embernek az egyéni, közösségi és társadalmi felelősség felismerésén alapulva, megfelelő lehetőségek létrehozásával az „egészségi jólét” állapotának megtartására irányul.

30


Az egészség megőrzési szemlélethez és gyakorlathoz szükséges: – megfelelő egészségkultúra – megfelelő egészségpolitika – megfelelő gazdasági háttér Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén – ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait – indokoltan és időben fordul az egészségügyi szolgálathoz – az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul, melynek kialakítását egymásra épülő összetevők, a helyes egészségi ismeretek, a pozitív attitűdök, a kívánt magatartás és az öntevékenység teszik teljessé. Helyzetleírás A magyar népesség egészségi állapotára jellemző kedvezőtlen adatok /születéskor várható élettartam, megbetegedési és halálozási arányszám, krónikus nem fertőző betegségek előfordulása/ régóta ismertek. A kedvezőtlen egészségmagatartás összefügg a szocializációs folyamat problematikus voltával. A szocializáció egyik intézményes színhelye az iskola, amely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik. Az egészség, mint életvezetési érték a tanórán és a tanórán kívüli szabadidős programok középpontjában áll. A fiatal korosztály egészségmagatartása döntő mértékben meghatározza a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát és a társadalomra háruló egészségterhet. A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia egészségfejlesztési részének SWOT analízise alapján Erősségek - érdeklődés az egészségfejlesztés iránt - az egészség, mint érték megjelenik az egészségpolitikában - az egészségmegőrző programok tervezése, szervezése, megvalósítása államilag támogatott - a civil és szakmai szervezetek növekvő aktivitása érzékelhető - közösségi és humanitárius hagyományok Magyarországon - az egészségvédelmet az egészségügyi törvény és a kapcsolódó ágazati jogszabályok- meghatározzák - új módszerek elsajátítását teszi lehetővé Gyengeségek - a magyar lakosság rossz egészségi állapota - megbízható egészségi adatok hiánya - a társadalmi körökben uralkodó téves nézet, mely szerint az egészségi állapot javulása kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztése által érhető el - a széles társadalmi támogatottság nem élvezte a más szektorokkal való együttműködés lehetőségeit

31


- az egészségfejlesztés szereplőinek feladatai nincsenek pontosan meghatározva, nem motiváltak az együttműködésre - az összehangoltság és integráltság hiánya - az egészségfejlesztési feladatok finanszírozása nem megfelelően megalapozott, értékelésének módszertana nem kidolgozott - az egyéni és intézményi elszámoltathatóság alapjai hiányoznak Lehetőségek, erőforrások - Magyarország javuló gazdasági helyzete - új kihívásként jelenik meg az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata - egészség-beruházási lehetőségek kiaknázása - új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi értéke - az erőforrás-felhasználás és az eredmények nyomon követése, értékelése Veszélyeztető tényezők - az egészségi állapotban megmutatkozó növekvő egyenlőtlenségek - az egészségügyi ellátórendszer átalakulásának nehézségei - az egészségfejlesztés koncepciójának elfogadtatása - az egészségfejlesztés finanszírozásának kialakítása, elfogadtatása A tantestület által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása: Kulcsszavak: egészség, egészségmegőrzés, egészségnevelés, egészség-promóció - a tanulók felkészítése aktív szerepvállalásra egészsége megőrzése érdekében - egyenlő esélyt az egészséges életkezdésre és az egészség megtartására - a tanulók és a tantestület egészségének védelme és egészségének fejlesztése, holisztikus szemlélet kialakítása - együttműködés az egészségügyi /ifjúságorvos, védőnő/- és gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel - a kiszűrt betegségek követése, a tanuló támogatása - tanítási órákon és tanítási időn kívüli szabadidős egészségnevelési programok szervezése - egészséges környezet megteremtése - egészséges életmód kialakítása - holisztikus szemléletmód kialakítása Az ember bio-szociális lény, ezért nemcsak genetikailag, társadalmilag is meghatározott helye és szerepe van a környezetében. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolánkban nagy jelentőséggel bír, mivel a 9. évfolyamtól a 12.-13. évfolyamig, sőt a szakképző osztályokban a 18 év feletti tanulóink ismereteket és jártasságot szereznek az egészségmegőrzésben. A tantestület minden tagja aktívan részt vállal a tanulók testi- lelki egészségfejlesztésében. Tagintézményünk egészségnevelési programja Az egészségnevelési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik. A team tagjai: - a tagintézmény igazgató megbízottja

32


- szakoktató- drogügyi koordinátor - ifjúságorvos, védőnő - testnevelő - diákönkormányzatot segítő pedagógus - osztályfőnökök - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - mentálhigiénés szakember A team feladatai: - a tanévre szóló egészségnevelési program összeállítása - követi a programok megszervezését, lebonyolítását, ellenőrzését - közvetlen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal /tanulói ötletek, problémák, eredmények/ - rendszeresen elvégzi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát, rámutat az esetleges egészségkárosodásokra, az idevonatkozó orvosi vizsgálatokra, gyógykezelésekre - megszervezi a kötelező és kampányszerű védőoltások felvételét - részt vállal a tanulók mentális állapotának javításában - szerepet vállal a családokkal való kapcsolattartásban - városi mentálhigiénés munkaközösségi feladatok (egészségügyi, drog-prevenciós) A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának kialakításában. Szakmai program A tagintézmény egészségfejlesztő programja - egészséges táplálkozás - személyi higiéné - szexualitás - környezet higiéné - egészséges életmód - balesetek megelőzése - prevenció, egészség promóció Egészségnevelési feladatok Az egészségnevelési feladatokat tanévenként tervezzük. A tervezett programok megvalósítása a tanítási órákon a tanterv követelményeinek megfelelően történik, valamint a szabadidős programok keretében. Tagintézményünkben az egészségnevelési program megvalósításához a személyi- és tárgyi feltételek adottak. Tagintézményi egészségfejlesztési terv Rövid távú célkitűzések - ifjúsági orvosi szolgálat - védőnői fogadóóra - családi életre nevelés - fertőző betegségek előfordulása, terjedésének megelőzése - szenvedélybetegségek megelőzése, drogtagadás

33


- a tagintézményi büfé az egészséges étkezési szokásokat követve üzemel Középtávú fejlesztési célkitűzések - a tanulók tekintsék értéknek az egészséget - jobb egészségi állapot elérése - támogató környezet kialakítása - közösségi szintű egészségfejlesztési tevékenységek kialakításának, megvalósításának támogatása /ÁNTSZ, Vöröskereszt./ - tagintézményi és munkahelyi balesetek megelőzése Hosszú távú célkitűzések - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat - az átlagos élettartam növelése - minőséget adni a megnövelt élettartamnak - az emberek közötti egészségügyi, szociális, gazdasági, iskolázottsági, földrajzi egyenlőtlenségek csökkentése - tolerancia kialakítása, növelése - holisztikus szemléletmód - a prevenció lehetőségeinek felismerése - egészség-promóció kialakítása Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók egészségi ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, összefüggések feltárásával megalapozzuk és lehetőséget adunk a jövő generációért felelősséget vállaló személyiség formálására. Célkitűzések - a tanulók motiválása az egészségnevelési programokban történő aktív tevékenységre - magatartásukkal mutassanak követendő példákat - kapjanak lehetőséget új egészségügyi ismeretek megszerzésére - ismerjék meg a modern és korszerű egészséges életvitel lehetőségeit - a jövőre vonatkozóan ismerjék meg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk adta lehetőségeket

Cselekvési terv - szakkörök - pályázatok - Országos diákkonferencia - Egészség Évtizedének Nemzeti Programja - „Hagyd abba és nyersz!” - Egészséges táplálkozás - Adalék anyagok kedvezőtlen hatása a szervezetre - Környezetegészség - Drog-prevenció - Szakképzési Nap

34


- Ifjúsági tanácsadás - Egészségnap - Tanulmányi kirándulások - Egészségnevelési kiállítások megtekintése - Média alkalmazása az egészségnevelésben - Szülői értekezletek - Aktív szerepvállalás a városi egészségnevelési programokban Összegzés Az egészség az egész társadalom szempontjából értékeink egyik legfontosabb része. Az egészségfejlesztés célja, hogy az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belüli és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. A tagintézmény egészségnevelésében kiemelkedő szerepet kap a pedagógus, mert a rábízott tanulók személyiség változásában, egészségmegőrző szemléletében döntő ismereteket ad, alakítja a tanulók egészségmagatartását. 2.4. Mindennapos testedzés, testmozgás Tagintézményünk nagy hangsúlyt fektet a testedzésre és testmozgásra. Tanítványainkkal szeretnénk megkedveltetni a rendszeres edzést és sportot. A többi tanuló részére a köznevelési törvényben, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, foglaltak szerint testnevelés órákon és iskolai sportkörben biztosítjuk a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgást. Jól felszerelt tornatermünk, sportudvarunk és konditermünk lehetővé teszi a tanulók edzését és sportolását. A fiatalok testnevelésének, testedzésének, fizikai felkészítésének a legtermészetesebb bázisa a tagintézmény. A diákok szellemi és fizikai terhelésének összehangolására a tagintézmény a hivatott a társadalmi környezet támogatásával. Az oktatásügy és az egészségügy határmezsgyéi a megelőzés, az egészségmegőrzés és a sportos életmód területén összefonódnak. A társadalom várható alkotóképessége, életminősége, egészsége jó részben a felnövekvő generáció életvezetésén, egészséges életmódján múlik. Az iskolai testnevelésnek és sportnak kiemelkedő jelentősége van a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésében.

Testnevelés órán Tagintézményünkben a testnevelés órák tananyagtartalma megfelel a taníthatóság, a konvertálhatóság, a felhasználhatóság és a hozzáférhetőség elveinek, valamint az iskola sporthagyományainak. A követelmények differenciáltak, mozgósító hatásúak, a tanulókat erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben a 9. évfolyamosoknak bevezetésre került a heti 5 testnevelés óra. Általános célok - személyiség fejlesztése - a felhalmozott ismeretek és értékek átadása - egészséges, életerős fiatalok nevelése Közvetlen célok

35


- a mozgáskultúra, az egészséges életmód megalapozása - testi képességek fejlesztése és fenntartása - mozgás iránti igény felkeltése, fenntartása - a testnevelés megszerettetése Követelmények A tanulók rendelkezzenek - ismeretekkel az egészséges életmód, a testkultúra és a sport területén - jártasságokkal a játék és sporttevékenység területein - készségekkel az önálló testedzésben, sportolásban, egészségmegőrzés alakításában - képességekkel az ügyesség, a mozgáskoordináció, az erőnlét, a kondicionálás területein, valamint az együttműködésben, a fair playben és a szabályok betartásában A gyökeresen megváltozott életmód negatív következményeként a tanulók mozgásszervi megbetegedései (gerinc deformitás, tartáshiba) egyre jobban előtérbe kerülnek. Az esetek túlnyomó részében rendszeres fizikai terheléssel, tartásjavító tornával mód van az elváltozások javítására, a megelőzésre. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság orvosai és gyógytornászai által összeállított tartáskorrekciós gyakorlatokat beépítjük a testnevelés órák anyagába. Amennyiben a tanuló egészségi állapota indokolja – szakorvosi vélemény alapján – az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozást ír elő, vagy teljes felmentést is adhat. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógy testnevelő tanár vezeti. Az ellátás kötelező egészségvédő alapellátás. Iskolánk rászoruló tanulói gyógytestnevelési körzetközpontban vesznek részt a foglalkozásokon, ahol a számukra szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A tagintézményi testnevelés és sport céljait, feladatait csak a tanórai (testnevelés órák) és a tanórán kívüli tevékenységek (DSE, tömegsportórák) összehangolásával tudjuk megoldani. Tagintézményi sportkör A tagintézményben működő diáksportkör célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulási személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza, éves programját a mindenkori munkaterv tartalmazza. A sportkörnek az iskola minden tanulója tagja. A foglalkozásokat a tagintézmény igazgatója által megbízott testnevelő tanárok vezetik, az órarendben meghatározott időpontban. A tagintézmény keretén belüli sportolási formák: - DSE sport szakcsoportok

36


- röplabda - atlétika - rögbi Igény szerint: - gyalogtúra - kerékpár túra - vízi túra - sítúra A fenti sportágakban részt veszünk a felmenő rendszerű diákolimpiákon, az alapfokú diákversenyeken, valamint ezek rendezésében is részt vállalunk a Városi Diáksport Egyesület és a Megyei Diáksport Tanács megbízásából. A város és a megye iskoláinak kapcsolattartása, a hagyományok ápolása érdekében iskolák közötti barátságos versenyeket és kupákat is rendezünk. (Pl.: Széchenyi Kupa, Kollégiumi Kupa, Farsang Kupa) Tömegsport órák A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola testnevelő tanár felügyelete mellett biztosítja a tornaterem, a sportudvar, a konditerem használatát. A tömegsport órák mindenkori számát, pontos idejét az órarend tartalmazza. Célunk a tanulók érdeklődési körének széleskörű figyelembevétele. A hagyományainknak megfelelően minden évben megrendezzük az osztályok közötti röplabda, kosárlabda házibajnokságot, valamint fiúknál és lányoknál is több csapattal részt veszünk a Városi Grundfoci bajnokságban. A mindennapi testedzés céljait, feladatait a testnevelés órák a tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt képesek csak teljesíteni. 2.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tagintézményünk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból biztosítja, hogy a tanuló – választása szerint – mind közép, mind emelt szinten érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül a középiskola lehetővé teszi, hogy mely további – legalább két – vizsgatárgyból az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé teszi az iskola a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést is. A tanulók által választott érettségi vizsgatárgyukból a felkészítés igény szerint kiscsoportos formában történik. Tagintézményünk a következő választható tantárgyakból biztosítja az emelt- vagy középszintre történő felkészítést: földrajz, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek, biológia, informatika, testnevelés. Az iskola jellegének megfelelően kerültek felsorolásra az előbbi tantárgyak. Hagyományos szervezésű tanórák Magyar nyelv és irodalom A tanulók – legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre

37


– ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat – legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre – tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni – tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére A tanulókban – fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet Történelem A tanulók – értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet – tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására – ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete – értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók – váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével – legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit – tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit – legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni – állampolgári felelősségtudata fejlődjön A tanulókban – alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben – fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit Biológia A tanulók – ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit – ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet – ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket – ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat – legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére – sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

38


A tanulókban – alakuljon ki ökológiai szemléletmód Kémia A tanulók – rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel – törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására – legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére – értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földünk és környezetünk A tanulók – szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről – érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit – ismerjék meg a világ globális problémáit – ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit Fizika A tanulók – tudják megfogalmazni, megadni a környezeti változások fizikai magyarázatát – ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását – akarják, tudják a káros hatások kibocsátásának csökkentését elérni – ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat – tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra – a természettudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá nevelődjenek Ének-zene A tanulók – ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát – ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait – fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban – vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét – tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek – fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra

39


A tanulók – ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát – ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit – ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére – tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira – ismerjék a természetes alapanyagok használatát – legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni – legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően – ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését – tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre – kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Matematika A tanulók – váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják – legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával – tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni – logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön – tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait – váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására – ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni – legyenek képesek reális becslésekre – tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban – alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás – alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Testnevelés A tanulók – fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket – legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében – értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

40


– igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek – sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban – tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását Informatika A tanulókban - alakuljon ki a: - korszerű számítógép-alkalmazói készség - önálló munkavégzés - együttműködő-készség - alkotó munka - az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése A tanuló legyen tájékozott - A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; - képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

Szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

41


- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár); - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni (jelentés)! Információs hálózati szolgáltatások - Tudjon az Interneten információt keresni böngészéssel, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11.-13. évfolyam) A tanulók – legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg ökológiai szemléletük. -

sajátítsák el a szakma-specifikus környezetvédelmi ismereteknek.

munkát,

és

legyenek

birtokában

a

42


–

tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)

2.6. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (14.), 6. § (4.), 97. § (2.) bekezdése, illetve a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. § (a továbbiakban: köznevelési törvény, rendelet) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. 2.6.1. Az iskolai közösségi szolgálat céljai A tanulók számára

43


Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: — kritikus gondolkodás, — érzelmi intelligencia, — önbizalom, — felelősségvállalás, — állampolgári kompetencia, — felelős döntéshozatal, — hiteles vezetői készségek, — szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, — kommunikációs készség, — együttműködés, — empátia, — konfliktuskezelés, — problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Az iskolák számára A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanárdiák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja az általa szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és a saját pedagógiai programja közti összhangot. Érdemes az intézményeknek a saját célmeghatározásukat elvégezni minden bevezetett iskolai közösségi szolgálati program kapcsán. A fogadó szervezetek számára Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók

44


munkahelyét, mi-közben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre.

3. Szakmai programok A középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú /emelt szintű szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz. A szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják. A szakképzési rendszer fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, amelyek segítséget jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a gyors munkahely-szerzésben vagy – szükség esetén – a munkahely-váltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás képessége. Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel tudás és ismeret konvertálható és magába hordozza a továbblépés lehetőségét. Szakközépiskolai szakmai program A képzéseket két szinten szervezzük: szakközépiskolai és szakiskolai képzés keretében. A vendéglátás-turisztika szakmacsoporton belül azokat a képzéseket indítjuk a munkaerőpiaci igények szerint – a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság határozatával szinkronban – amelyekre rendelkezésünkre állnak a személyi és tárgyi feltételek. Képzésünkben fontosnak tartjuk tanulóink számára a NAT-ban meghatározott kompetenciáknak, kulcskompetenciáknak a fejlesztését. A szakközépiskolai szakmai program fő részei -

- a szakközépiskolában folyó szakmai képzés, - az érettségire épülő szakképzés, - óratervek (tantárgyi, OKJ-s szakképzés)

A szakközépiskolában folyó szakképzés célja A nemzeti köznevelési tör vény alapján szakközépiskola célja és feladata: a tanuló a szakmai érettségi végzettséget adó érettségivel felkészült legyen a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve szakirányú munkába állásra. A kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik a 2013/2014-es tanévtől kezdődően. A tanulmányaikat 2013 szeptembere előtt megkezdők számára a szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon szakmacsoportos orientáció, 11-12. évfolyamon szakmacsoportok alapozó oktatás folyik. A 9-10. évfolyamon folyó szakmai orientáció célja, hogy folyamat jellegével, egymásra épülő témák rendszerével segítse a tanulók érzelmi azonosulásának, céltudatosságának és önállóságának kialakulását; tanulási képességeik fejlesztésével megkönnyítse számukra az iskola eredményes elvégzését, segítse a tanulókat rendszerezni a munka világáról eddig szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. A 11-12. évfolyamon szakmai

45


alapozó képzés folyik. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsgát követően a tanulók két éves OKJ-s szakképzésekre jelentkezhetnek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma

46


elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

47


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A képzések szervezése nappali rendszerű formában történik. A kompetencia alapú moduláris képzések esetében a helyi oktatási programjainkhoz a Központi Oktatási programokat alkalmazzuk, kiegészítve azt a szabad sáv vonatkozásában intézményegységünk által fontosnak tartott témakörökkel. A szabad sáv óraszámát a kötelező tartalmak óraszámának növelésére fordítjuk, megtartva a szakmai és vizsgakövetelményekben megjelölt elméleti és gyakorlati képzés arányát. A kerettanterv alkalmazása az iskola helyi tantervében A kerettantervek átfogóan tartalmazzák azokat az ismereteket és fejlesztési követelményeket, amelyeket a NKT. 2011. évi CXC., a Nemzeti Alaptanterv által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom érvényesüléséhez, az adott iskolatípus nevelésioktatási céljainak megvalósításához szükséges. Iskolánk helyi tanterve tartalmazza a kerettantervben előírt teljes tananyagot. Az óraszámok évenként az adott kereten belül átcsoportosíthatók.

3.1. Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola 9-13. évfolyam A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve Alapelvek: - A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.

48


-.A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. - A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében. A két tanítási nyelvű iskolai nevelés nevelés-oktatási célja és feladatai - A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és ország-kép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. - A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és - alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. - A célnyelvek tanulásának fő célján, egy idegen nyelv magas szintű elsajátításán túl az is fontos feladat, hogy a tanulók a célnyelvi országok civilizációja mellett más kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak, amelyekben a kommunikációs partnernek sem anyanyelve a célnyelv. A két tanítási oktatásunkat öt évfolyamos, 2013. szeptembertől 6 évfolyamos képzésben terveztük. A 9. évfolyamon heti 18 órában a célnyelvet /német/ tanítjuk meg a tanulóknak, olyan szintre juttatva el őket a nyelvi előkészítő években, hogy megalapozzuk és fejlesszük célnyelvi kommunikatív kompetenciájukat. A 10. évfolyamtól megkezdjük a tantárgyak célnyelven történő tanítását, ebben az évben célnyelven /német/ tanított tantárgy a célnyelvi civilizációs ismeretek. A továbbiakban célnyelven tanított tantárgyak kiválasztásának szempontjait a vendéglátás-turisztika irányelvei, követelményei, a gazdaság igényei határozzák meg. Második idegen nyelvként az angol nyelvet tanítjuk.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás formái - A két tanítási nyelvű oktatás az első-kilencedik évfolyamon kezdhető meg és felmenő rendszerben folyhat. - A két tanítási nyelvű iskolai oktatás formáját az iskolába felvett tanulók célnyelvi tudása, tudásszintje határozza meg.

49


- A tanuló az iskolában - ha az irányelv eltérően nem rendelkezik – évfolyamonként legalább három tantárgyat célnyelven tanul. - A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható célnyelven. - A két tanítási nyelvű középiskolában legalább két évig célnyelven kell tanítani azokat a tantárgyakat, amelyekből célnyelven lehet érettségi vizsgát tenni. -A célnyelvi órák és a célnyelvű órák belső aránya változtatható, és az évfolyamok között mozgatható. A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű szakközépiskolai oktatás - Ha a két tanítási nyelvű szakközépiskola célnyelven a szakmai vizsgára készít fel, az irányelvben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy a célnyelv és célnyelvű órák aránya a szakközépiskolai oktatás egészében kell, hogy elérje a tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legkevesebb harmincöt százalékát, és az iskola összes évfolyama átlagában legalább négy tantárgyat célnyelven kell tanítani. További követelmény, hogy az érettségit megelőző valamennyi évfolyamon legalább egy tantárgyat célnyelven kell tanítani. - Azokból a szakmai tantárgyakból, valamint a komplex vizsgatantárgy valamennyi eleméből az érettségit követő teljes képzési idő alatt célnyelven kell megszervezni az oktatást, amelyekből - az Országos Képzési Jegyzékben foglalt követelmények szerint - célnyelven szervezik meg a szakmai vizsgát. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás tartalma A két tanítási nyelvű iskolai oktatás a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv és az érettségi vizsgatantárgyak követelményeit tartja irányadónak. Saját céljaiból fakadóan módosítja és kiegészíti az idegen nyelv (célnyelv) műveltségi területét, és bővebben ismerteti meg a célnyelv országainak kultúráját az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint. A középiskolában folyó két tanítási nyelvű iskolai oktatási program két idegen nyelv tanulását kell, hogy tartalmazza, amely közül az egyik a célnyelv. Célnyelv / német nyelv/ oktatásának célja, feladatai A célnyelv oktatásának alapvető célja a KER-rel összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártaságokkal, valamint a motivációval, amelyek minden tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is elengedhetetlen. A korszerű idegen nyelvoktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most, vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A két tanítási nyelvű oktatás az idegen nyelvi képzés kiemelten kezelt, speciális területe, ahol a célnyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyidejűleg történik. A képzés célja, hogy az általános iskolában a nyelvtanulással kialakult pozitív attitűdöt megerősítse, biztosítsa a célnyelv minél magasabb szintű elsajátítását és megalapozza a többi nyelvnek a sikeres tanulását. A két tanítási nyelvű oktatásban célnyelvből a középiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk a KER ötödik szintjére, azaz a C1 szintre. Bár ez a kimeneti szint

50


egy teljes szinttel az emelt szintű érettségi B2 szintje és két szinttel a középszintű érettségi B1-es szintje felett van, a sikeres vizsga érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék a feladattípusokat és az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során. A tanulók motivációját növeli, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban a nyelvórai munka segíti a szaktárgyi tartalmak elsajátítását. Továbbra is fontos motiváló tényező a kommunikációs és információs technológiák használata, amely tovább segíti az egyéni érdeklődés kielégítését. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal. A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban résztvevő tanulóknak képzésük folyamán a célnyelvi mérésben a KER által és a 22/2013. (III.22.) EMMI rendeletben (a 14.§, 24.§ és a 37.§) meghatározott követelményeknek meg kell felelni. A tanuló képzése végén eléri a C1-es nyelvi szintet, azaz emelt szintű érettségi tud tenni a célnyelvből. /német/ Fejlesztési követelmények a célnyelv / német nyelv / tanítása esetében - megismeri és elsajátítja a német nyelv rendszerét, szabályait és azokat helyesen alkalmazza - a tanuló képes írásban összefüggő levelet és érvelő fogalmazást írni - megfelelő stílusban fejezze ki magát, világosan és pontosan kommunikáljon - a tanuló több műfajban világos, jól szerkesztett részletes szöveget alkot, összetett témákról levelet, esszét, vagy beszámolót ír. Célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásának célja, feladatai A tantárgy tanítása során a tanulók ismerjék meg a célnyelvi országok jellemzőit, a nyelv általános jellemzőit. Ismerkedjenek meg a célnyelvi országok történelmi eseményeivel, földrajzával. Kiemelten fontosnak tartjuk ezen országok kultúrájának megismertetését, a német nyelvű irodalom jelentős személyiségeinek bemutatását. A tanulók ismeretet szereznek a célnyelvi országok jellegzetes szokásairól. Képesek lesznek megérteni a célnyelvi országok gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak megismerésén keresztül az ott élők értékrendszerét és gondolkodásmódját. Célink, hogy a tanulók a célnyelv országai és Magyarország gazdasága, történelme és kultúrája közötti kapcsolatok, hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találja meg és értsék meg ezek közös és eltérő földrajzi, gazdasági, és történelmi okait, gyökereit. A tantárgy tanításának további célja, hogy bővüljön diákjaink általános nyelvi kommunikációs és civilizációs műveltsége és látóköre. Fogadják el és tiszteljék a sajátjuktól eltérő kultúrákat, így fejlesztve erkölcsi és esztétikai értékrendszerüket. A tanulók legyenek képesek idegen nyelvű források /esszék, publikációk/ értő olvasására, a lényeg kiemelésére, valamint önálló vélemény alkotására. Álláspontjukat tudják logikusan érvelve, folyékonyan és összefüggően kifejteni és megvitatni akár szóban, akár írásban. Legyen módjuk az elektronikus és a digitális média adta lehetőségek felhasználásával megismerkedni a német nyelvű országok kultúrájával.

51


Bővüljenek tudományos ismereteik dokumentumfilmek, hír- és egyéb műsorok megtekintésével. A német nyelv tanításával tanítványaink személyiségfejlesztésén belül el kívánjuk érni, hogy megtanulják az idegen nyelven történő tanulás és kommunikáció formáit. A tanulók értsék meg az idegen nyelv fontosságát a munka világában és váljanak az Európai Unió tudatos és motivált tagjává. Fejlesztési követelmények A tanulók tudjanak következtetni: - a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból adódó gazdasági és társadalmi jellemzőkre, annak hatásaira a mindennapi életben - ismerjék a főbb történelmi eseményeket és az egyes történelmi korszakokhoz kapcsolódó művészeti alkotásokat, hatásukat, meg tudják ítélni azok jelentőségét a 21. század emberének gondolkodásában, értékrendjében. - legyenek tisztában a német anyanyelvű államok rendszerének és társadalmi viszonyainak felépítésével, fejlődésével, s azzal, hogy az mennyiben szolgálja állampolgárainak boldogulását napjainkban. - ismerjék azokat a főbb társadalmi problémákat, amelyekkel a célnyelvi országok állampolgárainak meg kell küzdeniük - pontos ismeretekkel rendelkezzenek a hagyományokról, ünnepekről, gasztronómiáról, szokásokról - képesek legyenek vizsgálni az interkulturális hatásokat Magyarország viszonylatában. Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás a kiválasztott szakmacsoport elméleti ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészítésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A vendéglátás-turisztika szakmacsoportos alapozó oktatás célja, hogy a tanulók megismerjék a szakmacsoport tevékenység formáit, a tananyag feldolgozása adjon lehetőséget, a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Fejlesztési követelmények - A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. - Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. - A tanulás során folyamatosan erősödjön a tanulási és szakmai motiváció. - A tananyag segítse a tanulókat abban, hogy leendő munkájuk során elhivatottságuk mellett csak ismereteik révén lesznek képesek embertársaikon segíteni. Járuljon hozzá, hogy leendő munkájuk során képesek legyenek háttérben tartani személyes indulataikat, érzelmeiket. - A szóbeli és írásos kommunikációban használják helyesen a nyelvet, értsék a tevékenységükkel kapcsolatos alapfogalmakat. - Folyamatosan bővítsék szókincsüket - Folyamatosan tökéletesedjék kreativitásuk és alakuljon ki felelősségérzetük

52


3.2. Vendéglátóipari szakközépiskola 9-12-13. évfolyam A vendéglátó szakközépiskolai képzés alapelvei Szakképzési formák indításánál elsődleges szempont számunkra a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő piacon alkalmazható piacképes tudás és alkalmazkodó képesség kialakításával. A helyi igényeket felmérve a szakképzést folyamatosan meg kell újítanunk, és ehhez a meglévő személyi és tárgyi feltételeket hozzá kell igazítanunk. Folyamatos kapcsolattartás szükséges a szülőkkel, diákokkal, gazdálkodó szervezetekkel, a munkaügyi központ helyi kirendeltségeivel, hogy a megváltozott igényekhez időben tudjunk alkalmazkodni. A szervezés során figyelembe vesszük a helyi önkormányzat és a fenntartó rendelkezéseit, szülők, diákok és kollégák, valamint a gazdálkodó szervezetek, a munkaerő piac igényeit. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítő, az általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozás (együtt: szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás) is folyhat. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elősegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és – feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmigazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Fejlesztési célok: - A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság

53


hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok az egyén kompetencia-szintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztő célprobléma kezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelőmunkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. - Iskolai tevékenységeik során kialakul a tanulókban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. - A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. - A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet, és a reális önértékelés képessége. - Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. - A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező- és vállalkozókészségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az

54


állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. - A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. Képzésünkben fontosnak tartjuk tanulóinknál a NAT-ban és a kerettantervben meghatározott kompetenciák és a kulcskompetenciák a fejlesztését. A szakközépiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 148 148 128 74 74 96 37 111 111

96 96

37 92,5

37 37 92,5

32 32 80

185

185

74

64

37 185 -

37 185 -

74 296

64 256

-

18,5 1017,5

16

111 111 37

111 111 37

37 92,5

1017,5

1110

960

A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg. Ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább fizikából heti négy órát; biológiából heti négy órát; kémiából heti három órát; földünk és környezetünkre heti három órát kell fordítani.

Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás célja, feladatai 11—12. évfolyam

55


Célok és feladatok - A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. - A Vendéglátás—idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy a közismereti tárgyakra és az orientációs gyakorlatokra építve fejleszti, formálja a tanulók szemléletét, bővíti a tevékenységek körét. - A vendéglátás tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatása és elvégzése felkelti a tanulók aktivitását, tapasztalatokat nyújt az alapvető vendéglátó munkafeladatokról. - A tantárgy adjon alkalmakat, lehetőségeket, teremtsen feladathelyzeteket a későbbi szakmai gyakorlati tantárgyak elsajátításához szükséges képességek, készségek fejlődéséhez, az alapszintű gyakorlottság megszerzéséhez, a tanulási és szakmai motiváció fejlődéséhez, megerősödéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a szakterület munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes szakmai magatartásra. - Tárja fel mindennapi élet és a vendéglátás közötti hasonlóságokat és különbözőségeket, mutassa be a szakmák sajátosságait, összetettségüket, mutassa be a szakterületen dolgozók tevékenységét, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. - A tantárgy lehetővé teszi, hogy a termelés és értékesítés összefüggő szolgáltatásként jelenjen meg, bemutatja az élelmi anyagokat, megismerteti minőségi jellemzőiket, alkalmat ad a beérkező áruk minőségi és mennyiségi átvételének, az ételkészítésnek, a felszolgálásnak a gyakorlására, hozzászoktatja a tanulókat a munkabiztonsági és higiéniai szabályok maradéktalan betartása mellett végzett munkához. Fejlesztési követelmények - A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai gyakorlati tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző - értékelő gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés képessége, a kreativitás, a számítástechnikai képességek, alkalmazzák ismereteiket a folyamatok, jelenségek megértésében, magyarázatuk során. - A gyakorlati tevékenységük során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. - A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez, az önálló gyakorlati feladatmegoldáshoz, érezzék meg a gyakorlati munka eredményeinek, sikereinek értékét, örömét. - A tanulók legyenek képesek a tanult műveleteket önállóan is elvégezni, az idejüket beosztani, a munkájukat megtervezni, megszervezni, az eszközöket célszerűen és szakszeren használni, ismerjék meg a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat. - Munkájuk során fejlődjön vizuális érzékelésük, figyelemösszpontosító képességük, munkabírásuk, kézügyességük, finomodjanak mozdulataik, munkavégzésük legyen egyre fegyelmezettebb, pontosabb, törekedjenek a hibátlan munkavégzésre, fogadják el annak fontosságát. - A tantárgyi tevékenység végzése során alakuljon ki bennük kötelességtudat, felelősségérzet, a társakra is figyelő, segítőkész, szabálykövető magatartás, a

56


mások munkájának, eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. - A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. - Értsék meg az ételkészítés kockázatait, érezzék át saját személyes felelősségüket, lássák meg a szakmai tevékenységeik mögött az embert és a természetet, tiszteljék ezek értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. - Tudják megfelelő minőségben elkészíteni a tanult alapételeket, végrehajtani az előkészítő, az elkészítő és a befejező műveleteket, a használt élelmi anyagokat szakszerűen és higiénikusan kezelni, előkészíteni. A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit intézményegységünk a helyi tantervekben határozza meg az alábbiak együttes figyelembe vételével: a) az érettségi vizsgakövetelmények, b) az OKJ szakképesítések központi programjai, c) a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. Szakmai orientáció

9. évfolyam 10. évfolyam Szakmacsoportos alapozó oktatás 11. évfolyam 12. évfolyam Szakmai orientáció

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 37–111 0–111 74–148 74–185 185 185

Elmélet Gyakorlat Összesen Szakmacsoportos oktatás Elmélet Gyakorlat Összesen

összes óraszáma: 185 összes óraszáma: 185 összes óraszáma: 296 összes óraszáma: 256

alapozó

Éves óraszámok évfolyamonként 11. 12. 111–296 64–256 0–185 0–192 296 256

A vendéglátó szakközépiskolai tanulók felé megfogalmazott elvárások: - A tanult idegen nyelvből a 12. évfolyam végéig lehetőleg középfokú szakmai nyelvvizsgát tegyenek. - A négy év alatt ECDL bizonyítványt szerezzenek. - Érettségi után kapcsolódjanak be a felsőfokú szakképzésbe, vagy a felsőoktatásba. - Érettségi után szerezzenek OKJ-s bizonyítványt. - Nyári szakmai gyakorlaton mélyítsék el elméleti és gyakorlati tudásukat.

3.3 Szakiskolai szakmai program

57


A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakmák műveléséhez kell. A közismereti tárgyak tanítása során figyelembe vesszük a NAT-ban és a kerettantervben meghatározott kompetenciákat, azok fejlesztési lehetőségeit. A szakiskolai szakmai program fő részei -

a szakiskolában folyó szakmai képzés, óratervek (tantárgyi, OKJ-s szakképzés)

A szakiskolai szakmai program célja A szakiskolában folyó szakképzés célja olyan általánosan művelt korszerű szakelméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. Ezen belül: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, - fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, melynek birtokában képesek szakterületükön a technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek megfelelni, - neveljen szakmaszeretetre, fegyelmezett, szakszerű, önálló munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és folyamatos önművelődés igényét, - vállalkozás esetén készítse fel a tanulókat az alapvető ismeretek megszerzésére. A szakmai képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl, magában foglalja a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is. -

Az iskolában folyó szakképzés jellemzői A képzés a hatályos szakmai és vizsgakövetelményeknek (SZVK), valamint a szakminiszter által kiadott képzési programnak megfelelően történik. A közleményben kiadott központi programok a képzés folyamatát, a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. A hároméves, duális, komplex szakmai vizsgával záruló szakképzés esetében a közismereti tantárgyak óraszámait és helyi tantervét a szakiskolai közismereti program alapján készítettük el. A beiskolázható szakmákat és a felvehető keretszámokat az MFKB, a fenntartó és a munkaerőpiac elvárásai figyelembevételével hirdetjük meg, amit közzéteszünk a Pályaválasztási tájékoztatóban. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanár forrásszemély, akinek a feladata az ismeretszerzés megszervezése. A tanítási - tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok

58


továbbképzésére, a módszertani kultúra fejlesztésére. A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági élet szereplőinek tanácsát, véleményét. Színesítjük az oktatást gazdálkodó szervezetekhez irányuló látogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével; a pályázati lehetőségektől függően, külföldre is. A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés A fejlesztés célja szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése – a munkaadói elvárások figyelembevételével. Ezek a következők: - önállóság, - kommunikációs készség,

- együttműködési készség, - élethosszig tartó tanulás igénye.

Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból, hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A központi program és az SZVK megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat – és azok arányát is –, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információ-rendszerezés, feladatok önálló feldolgozása stb. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügy-igazgatási dokumentumokban, és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. A szakmai vizsga is követelménymodulok értékeléséből áll. Egy-egy modulhoz többféle vizsga-tevékenységet is rendelhet az SZVK. Ilyenek: - gyakorlati vizsgatevékenység, melyet a képzőintézmény állít össze, - írásbeli vizsgatevékenység, amely központi feladatsor, - szóbeli vizsgatevékenység, amely központi tételsor, - interaktív vizsgatevékenység, amely központi tevékenységsor. Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új szakmaszerkezeten alapuló Országos Képzési Jegyzéknél tartalmilag a legfontosabb változása a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. Szakképzési évfolyamok / 2+2-es képzési forma/ A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakmai képzés megkezdésének szükséges feltételeit (bemeneti kompetenciák, iskolai előképzettség, szakmai előképzettség, előírt gyakorlat, pályaalkalmassági követelmények, szakmai alkalmassági követelmények) a szakmai és vizsgakövetelmények II. pontja tartalmazza. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést,

59


a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat és az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készül kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. A szakiskolai tanulók felé megfogalmazott elvárások: 1. 2. 3. 4.

A képzés végén OKJ-s bizonyítványt szerezzenek. A képzés végén ECDL vizsgát tegyenek. Kapcsolódjanak be az érettségire felkészítő osztályok munkájába. Szakmai gyakorlatokon mélyítsék el tudásukat.

A szakképzés fejlesztési követelményeit figyelembe véve a tanított szakmai képzéseknél a következő elvárásokat fogalmazzuk meg a tanulók felé: CUKRÁSZKÉPZÉS: olyan vendéglátó- szakember képzése, aki a termelő üzemekben és a cukrászdákban az élelmiszergyártás higiéniai alapkövetelmények betartása mellett, a korszerű táplálkozáshoz mindjobban igazodó cukrásztermékeket készít, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, vásárlói, megrendelői igényekre. Szükség szerint a cukrászdában eladói tevékenységet is végez, magyar és legalább egy idegen nyelven terméket ajánl. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz, technológiákhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni. SZAKÁCSKÉPZÉS: olyan vendéglátó szakember képzése, aki a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben árugazdálkodási, árukezelési, előkészítő, termelő-és munkaszervezési feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által kért ételeket a tőle várható legmagasabb szakmai színvonalon állítja elő, tálalja. Az üzletben alkalmazott értékesítési módtól függően igény szerint képes a vendég előtt ételkészítési műveletek végzésére, szakszerűen tájékoztatja a vendéget a magyar nyelven kívül, legalább egy idegen nyelven. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokásokhoz kapcsolódó trendeket, képes és kész önmagát folyamatosan tovább képezni, munkájában megújulni. PINCÉRKÉPZÉS: olyan vendéglátó szakember képzése, aki a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítést előkészítő, értékesítési, s szolgáltatási feladatokat lát el a mindenkori jogszabályi előírásoknak és piaci igényeknek megfelelően. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja. Tevékenysége során a vendégekkel – szükség szerint legalább egy idegen nyelven- munkájához kapcsolódva, társalgási szinten kommunikál. Figyelemmel kíséri a fogyasztói szokáshoz kapcsolódó trendeket, képes és kész munkájában megújulni. A képzés végén a tanulók a mindenkori érvényes Szakmai és Vizsgakövetelményeknek megfelelően szakmai vizsgát tesznek. Az eredményes szakmai vizsga végén OKJ-s bizonyítványt kapnak és igény szerint Europass bizonyítványt is. Az igényelt Europass bizonyítványt a mindenkor érvényes előírásoknak megfelelően térítés ellenében állítja ki a tagintézmény. A szakmai képzésekben a szakmai vizsgáztatás iránymutatója az adott szakképesítésekhez kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények.

60


32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet, 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet Szintvizsga Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vesz részt. 2013. szeptember 1-jétől indult szakoskolai képzések esetében csak akkor helyezhető ki a tanuló nyári gyakorlatra, ha eredményes szintvizsgát tett. A gyakorlati képzés mérésére – a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat – a gazdasági kamara partnereként szintvizsgát szervezünk. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között, és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. Aki nem teljesítette szintvizsgát, annak a gazdasági kamara pótló-szintvizsgát szervez. Szakmai képesítő vizsga A szakképző évfolyam(ok) követelményeinek teljesítése után a tanulók szakmai vizsgát tehetnek, melyet az iskola a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján köteles szervezni. A vizsga, vizsgatevékenység részei: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenység. A vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpont.

61


3.4. Óratervek: két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskola Öt évfolyamos (nyelvi előkészítő +4 év) szakközépiskola Éves óraszáma

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Célnyelv Célnyelvi civilizáció 2. idegen nyelv Ének-zene Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció - szakmacsoportos alapozó oktatás Kötött óraszám Szabadon tervezhető Kötelező óraszám

9. évf.

10. évf.

11. évf. 12. évf.

13. évf.

Öss zese n

111

111

111

148

128

609

-

74

74

74

96

318

-

-

-

37

-

37

666

185 111 37 111

185 64 111 111

160 138 96 96

1381

111

185 74 111 37 111

-

259

259

74

64

656

74

74

74

74

64

360

37

37

37

37

32

180

-

148

148

296

256

848

999

1147

1147

1221

1056

5570

111

74

74

0

-

259

1110

1221

1221

1221

1056

5829

429 74 540

A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulók felé megfogalmazott elvárások: - A célnyelvből a 13. évfolyam végén emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, másik két szakmai tantárgyból közép- vagy emelt szinten érettségizzenek. - A célnyelvből a 13. évfolyam végéig lehetőleg középfokú szakmai nyelvvizsgát tegyenek. - A második idegen nyelvből a 13. évfolyam végéig lehetőleg középfokú szakmai nyelvvizsgát tegyenek. - Az öt év alatt szerezzenek ECDL vizsgát. - Kapcsolódjanak be a felsőfokú szakképzésbe, vagy a felsőoktatásba. - Minél többen vegyenek részt nyári szakmai gyakorlaton itthon és külföldön. - Érettségi után tegyenek a szakmához kapcsolódó OKJ-s vizsgát.

62


Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai oktatásunk helyi óraterve 9-13. évfolyam 2011-től felmenő rendszerben Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 181805185518551605Tör ténelem Idegen nyelv / angol 648 Célnyelv: német nyelv Civilizációs ismeret Földrajz német nyelven Ének-zene Matematika Fizika Kémia Biológia Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Filozófia Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó elméleti oktatás

---3711113963Általános és üzleti kommunikáció-Marketing alapismeretekVendéglátó és turizmus alapismeretek Gazdasági környezetünk Idegenforgalmi földrajz német nyelven Vendéglátó szakmai alapismeretek Összesen

9. évfolyam évi 72 72 72 72 36 72 36 -

heti 2 2 2 2 1 2 1 -

10. évfolyam évi heti 108 3 2 72 108 36 36 108 36 72 72 72 72 36 -

3 1 1 3 1 2 2 2 2 1 -

11. évfolyam évi heti 111 3 74

2

111

3

37 37 111 74 74 74 37 74 37 -

1 1 3 2 2 2 1 2 1 -

642----Szálloda ismeret német nyelven 2 74 1080

-

30

72 36 1116

2 1 31

-

-

74

2

74

2

-

-

1188

33

12. évfolyam évi heti 111 3 111 3 111

3

74 74 111 74 37 -

2 2 3 2 1 -

-

-

74

2

-

-

-

-

1116

31

13. évfolyam évi 96

Heti 3

96

3

96

3

64 64 128 64 32 32

2 2 4 2 1 1

-

-

64

2

-

-

-

-

-

-

1056

33

63


64


Két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai oktatásunk helyi óraterve 9-13. évfolyam 2013-tól felmenő rendszerben Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Történelem Célnyelv: német nyelv Idegen nyelv/angol szakmai .id.ny. angol gyak. Matematika Etika Biológia Kémia Fizika Földrajz német nyelven Informatika Testnevelés

9.KNY évi heti 72 2

9.A

10.A. évi heti 3 144

évi 4

heti 144

évi 4

heti -

évi -

heti

2 6 1

72 216 72

2 6 3

108 180 72

3 5 2

96 160 64

3 5 2

-

-

112 96 5

3,5 3 -

-

-

heti 108

11.A

12.A

13.A

72 648 -

2 18 -

évi 108 3 72 216 36

72 36 36 36 5

2 1 1 1 180

54 72 36 72 72 72 36 5

1,5 2 1 2 2 2 1 180

36 144 72 36 36 5

1 4 2 1 1 180

72 108 72 5

2 3 2 160

36 -

1 -

36 36 18

1 1 0,5

36 36 -

1 1

36 72 -

1 2 -

32 64 -

1 2 -

-

-

-

-

36 36 36

1 1 1

36 36 36

1 1 1

36 36

1 1

32 32

1 1

16 64 32 32 32

0,5 2 1 1 1

-

-

36

1

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

-

180

Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció Munkahelyi egészségbiztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyak. Művészetek

1

-

-

-

65


Marketing alapjai Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítás Ügyviteli ismeretek

-

-

-

-

36 -

1 -

36 -

1 -

32 -

1 -

32 32

1 1

-

-

-

-

-

-

-

-

64

2

32 -

1 -

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat

-

-

-

-

-

-

36

1

48

1,5

-

-

-

-

-

-

36

1

36

1

-

-

-

Utazásszervezés

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

160

5

Utazási szolgáltatások értékesítése

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

304

9,5

Vállalkozási alapismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

80

2,5

Turisztikai üzletágak gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

304

9,5

72 -

2 -

70

--

105

-

140

-

-

-

-

-

1260

35

1260

35

1296

36

1260

35

1260

35

1120

35

Gépírás Összefüggő nyári gyakorlat Összesen

66


3.4.1. HELYI TANTERV OKJ:54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVIII. TURISZTIKA ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 912. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúravezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM Rendelet alapján készült.

– –

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 812 03 A szakképesítés megnevezése: Turisztikai szervező, értékesítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátásturisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40 % 67


Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények:

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

68


A kerettanterv alapján készített helyi tanterv Turisztikai szervező, értékesítő Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÓRATERV Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e

1150012 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

21149912 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

10061 12Foglalkoztatás I. Turisztikai erőforrások bemutatása 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Turizmus alapjai

gy

10. ögy heti órasz ám

ögy e

gy

11. heti órasz ám

ögy e

e

gy

e

gy

0,5

0,5

1

1

1

Kultúr és vallástörténet 1 Vendéglátás és szálláshely ismeretek 1

1

1

Üzleti kommunikáció gyakorlata

gy

heti órasz ám

12. heti óraszám

Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13.

1 1

1

1

1

1

1 1

1

1

69


Marketing alapjai

1

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

1,5

1

1

2

3,5

Antik örökségünk

1

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek

1 2

Informatika a turizmusban gyakorlat

Levelezési gyakorlat

1 1

1,5

1

Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat összes óra

3,5

1

1

5

9,5

2,5

2,5 6

70

4

3

105 8

4

4 11

140 35

5

6

7

9,5 12

23

A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

70


11499 Munkahelyi egészség és biztonság1150012 12

Szakmai követelmény modul

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak, Szakképesítés Ágazati szakközépiskolai képzés témakörök specifikus összes óraszáma Ágazati szakképzés 912. évfolyam szakközépiskol óraszáma ai képzés 5/13. óraszáma a A szakképzés 9. 10. 11. 12. közismereti összes oktatással óraszáma párhuzamosan TURISZTIKAI SZERVEZŐ, e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e ÉRTÉKESÍTŐ ÓRATERV Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

71

Turisztikai erőforrások Foglalkoztatás I. (érettségire épülő 1006112 1149812 bemutatása képzések esetén)

Foglalkoztatás II.


Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8


8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

24

24

Turizmus alapjai

36

30

36

10

36

36

184

32

216

A turizmus elmélete

36

20

36

3 6

36

164

32

196

Földrajzi ismeretek

18

10

36

10

74

69

Kultúr és vallástörténet

36

20

36

30

36

3 6

214

32

246

Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái

36

20

18

10

20

84

84

72


Kultúr és vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei

36

13 0

36

20

32

180

18

10

16

136

136

18

10

28

28

18

20

36

36

36

20

36

36

20

20

16

Turisztikai kommunikáció1006212

Szálláshely ismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata

36

20

Társalgási protokoll

36

20

36

Interperszonális kommunikáció fajtái

36

Marketing alapjai Marketing alapismeretek Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés

20

20

36

10

36

36

10

18

15

18

32

32

16

162

32

32

212

48

112

112

56

56

56

56

129

129

54

54

15

32

65

65

54

36

72

70

112

202

202

54

36

72

70

64

232

232

48

48

48

73


1150312

1006312 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

Ügyviteli ismeretek Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Informatika a turizmusban gyakorlat

36

15

36

15

36

36

15

64

16

16

16

48

48

48

84

84

36

36

48

48

102

192

51

51

51

51

48

15

64

48

36

64

36

Informatika alapjai Weblapok használata, szoftverkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret


32

32

Görögrómai mitológia

4

4

6 Mindennapi élet

6 4

4

74


Görögrómai művészet, építészet Görög római filozófia, irodalom

6

6

7

7

Pannónia

5

5

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

32

32

Turisztikai latin

Kiejtési szabályok A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek A participium képzése

2

2

6

6

2

2

3

3

7

7

6

6

2

2

4

4

75


1006512 Turisztikai termékkínálat értékesítése1006412

A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

Utazásszervezés Utaztatási árualap előállítása Utaztatási árualap értékesítése

160

160

80

80

80

80

Utaztatási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

304

304

Az értékesítés folyamata, dokumentációi

152

152

152 Vállalkozási alapismeretek Vállalkozások működtetése Vállalkozások dokumentációja

152

80

80

40

40

40

40

304

304

76

Turisztikai vállalkozások működtetése


Utaztatási feladatok

152

152

Piaci kapcsolatok

152

152

704

2204

Összesen

126 90

Összesen

116

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

70

144 108 252

105

144 144 288

140

100 260

1016

360

1016

384 1088

898 óra (40,7%) 1306 óra (59,3%)

2204

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

77


3.5. Óratervek Vendéglátóipari szakközépiskolai óratervek Vendéglátóipari szakközépiskolai oktatásunk helyi óraterve 9-12. évfolyam 2011-2015 Óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv – német* Idegen nyelv- angol* Matematika Ének-zene Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Kommunikáció Filozófia

9.

10.

11.

12.

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

144 72 108 108 108 36 36 90 72 36 72 72 36 -

4 2 3 3 3 1 1 2,5 2 1 2 2 1 -

144 72 108 108 108 36 36 90 72 72 72 36 36 -

4 2 3 3 3 1 1 2,5 2 2 2 1 1 -

144 108 144 144 144 36 90 36 -

4 3 4 4 4 1 2,5 1 32

128 96 160 160 128 32 96

4 3 5 5 4 1 3

1

-

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó elméleti oktatás 36 1 Gasztronómiai alapismeret 72 72 2 2 Vendéglátó gazdálkodási ismeret 64 72 2 Marketing 64 72 2 Szállodaismeret 64 Vendéglátó turizmus 72 2 alapismeretek 72 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás 96 72 2 Vendéglátó technológia elmélet** Szakmacsoport alapozó gyakorlat 148 4 160 Vendéglátó technológia** 1080 1116 31 1224 34 1056 30 Összes óraszám

2 2 2 3 5 33

* Választható idegen nyelv ** Szakmánkénti bontásban / szakács, pincér, cukrász/

78


Vendéglátóipari szakközépiskolai oktatásunk helyi óraterve 9-12. évfolyam 2011-től felmenő rendszerben Óraszámok évfolyamonként

Tantárgy

9. évi heti

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv – német* Idegen nyelv- angol* Matematika Ének-zene Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Kommunikáció Filozófia

144 72 108 108 108 36 36 180 72 36 72 72 36 -

10. évi

4 2 3 3 3 1 1 5 2 1 2 2 1 -

11.

12.

heti

évi

heti

évi

heti

144 72 108 108 108 36 36 180 72 72 72 36 36 -

4 2 3 3 3 1 1 5 2 2 2 1 1 -

144 108 144 144 144 36 180 36 -

4 3 4 4 4 1 5 1 32

128 96 160 160 128 32 160

4 3 5 5 4 1 5

1

-

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó elméleti oktatás 36 1 Gasztronómiai alapismeret 72 72 2 2 Vendéglátó gazdálkodási ismeret 64 72 2 Marketing 64 72 2 Szállodaismeret 64 Vendéglátó turizmus 72 2 alapismeretek 72 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás 96 72 2 Vendéglátó technológia elmélet** Szakmacsoport alapozó gyakorlat 148 4 160 Vendéglátó technológia** 1080 1116 31 1224 34 1120 Összes óraszám 30

2 2 2 3 5

35

* Választható idegen nyelv ** Szakmánkénti bontásban / szakács, pincér, cukrász/

79


Vendéglátóipari szakközépiskolai oktatásunk helyi közismereti óraterve 9-12. év 2013-tól felmenő rendszerben Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. évi heti évi heti évi heti évi Heti Magyar nyelv és irodalom 144 4 144 4 144 4 128 4 Történelem és társadalomismeret 72 2 72 2 108 3 96 4 Idegen nyelv – német* 144 4 144 4 144 4 96 5 Idegen nyelv- angol* 144 4 144 4 144 4 96 5 Matematika 144 4 144 4 108 3 96 4 Ének-zene 36 1 Osztályfőnöki óra 36 1 36 1 36 1 32 1 Testnevelés 180 5 180 5 180 5 160 5 Fizika 72 2 72 2 36 1 Földrajz 72 2 36 1 Biológia-egészségtan 72 2 72 2 36 1 Kémia 76 2 36 1 Informatika 36 1 Etika 36 1 Filozófia 32 1 Pénzügyi ismeretek 72 2 Összesen (közismereti órák sz) 1044 29 1044 29 972 27 704 24 Összesen (szakmai órák sz) 216 6 252 7 288 8 352 11 Összesen (közismereti órák 1260 35 1296 36 1260 35 1056 35 száma + szakmai órák száma) Tantárgy

* Választható idegen nyelv

80


Vendéglátóipari szakközépiskolai oktatásunk helyi szakmai elméleti óraterve 9-13. évfolyam 2013. szeptember 1-től Szakmai elméleti órák 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Modul

Tantárgy

évi

heti

évi

Heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

-----321160, 511500


36

0,5 +0, 5

-

-

-

-

-

-

-

-

Foglakoztatás I.

-

-

-

-

-

-

-

-

64

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számít.

-

-

-

-

72

2

32

1

64

2

36

1

36

1

36

1

64 -

2 -

48 64

1,5 2

36

1

36

1

36

1

-

-

64

2

-

-

-

-

-

-

-

-

32

1

-

-

-

-

-

-

-

-

32

1

108

3

108

3

180

5

160

5

384

12

-12 1149812Foglak oztatás II. 11499-12 10053-12 10053-12 10052-12 10053-12 10052-12 10055-12

Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozások működtetése

Összesen

Szakmai gyakorlati órák 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Modul

Tantárgy

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi heti

10051-12

Marketing és kommunikációs gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel

-

-

-

-

-

-

64

2

64

2

-

-

-

-

-

-

-

-

64

2

36

1

36

1

36

1

72

2

64 64

2 2

-

-

72

2

72

2

72

2

192

6

72

2

36

1

-

-

-

-

160

5

-

-

-

-

-

-

-

-

64 32 16

2 1 0,5

10051-12 10051-12 10054-12

10050-12

Vendéglátó üzleti idegen nyelv Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Élelmiszerismeret

10053-12

Szakmai számít.

-------160,51 005512 Vendé glátó vállalk ozás működ ése

Vendéglátó vállalkozáso k

10052-12 10050-12

Összesen

10055-12 108

3

144

4

108

3

208

6

736

23

81


Szakm ai elméle ti, gyako rlati órák össze sen 6781173635 Össze sen

82


3.5.1. HELYI TANTERV OKJ: 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős I.




– – –

II.

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 811 01 Szakképesítés megnevezése: Vendéglátásszervező-vendéglős Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

83


2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. (80 óra termelési, 80 óra értékesítési területen) III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség:

érettségi végzettség

vagy: A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat az, aki rendelkezik szakiskolában szerzett cukrász vagy szakács, vagy pincér szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: III.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: a 6.4. (burgonyakoptató), a 6.33 (billenős serpenyők) megléte csak ajánlott, nem kötelező. A 6.29 (pénztárgép) kiváltható bármely értékesítő programmal. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

84


A kerettanterv alapján készült helyi tanterv Vendéglátásszervezővendéglős Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS ÓRATERV Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 10. 11. ögy

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

gy

ögy

12. heti óraszám e gy

5/13. heti óraszám e




Foglalkoztatás II.

0,5

1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

1005312 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 1005112 Vendéglátó marketing és kommunikáció

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

gy

0,5 +0,5

2

1

2

2

1,5

1

2

2

1

2

85


Ügyvitel 1005412 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

2 1

1

Élelmiszer ismeret

1005212 Termelés elmélete Vendéglátó termelés

1

1

1

1

1

Termelés gyakorlata

1005012 Vendéglátó értékesítés

1005512 Vendéglátó üzletvezetés

Értékesítés elmélete

1

2

1

Értékesítés gyakorlata

2

1

2

2

5

0,5

Vendéglátó vállalkozás működtetése

0,5 4

2 6

6

1

Vendéglátó vállalkozások

összes óra összes óra

2

2

2

1

2

2

70

4

3 7

105

5,5

2,5 8

140

4

7 11

1

0,5

1

0,5

12

23 35

A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

86


A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

87


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Vendéglátászervezővendéglős Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménym odul

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS ÓRATERV

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 912. évfolyam

Tantárgyak, témakörök

9.

1149912 Munkahelyi egészség és biztonság1150012

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

10. ög y

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Szakképesít és specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

gy

A szakképzés összes óraszáma

e

gy

36

36

36

8

8

8

8

8

8

4

4

4

4

4

4

4

4

4

8

8

8

Foglalkoztatás II.

16

16


4

4


4

4

88

1149812 Foglalkoztatás I.Foglalkoztatá Vendéglátó üzleti gazdálkodás1005312 (érettségire épülő s II képzések esetén)


Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8


8

8


24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

104

64

168

Vendéglátó gazdálkodás

72

32

A gazdálkodás elemei

25

25

16

41

Vendéglátás fogalma, személyi, tárgyi feltételei

18

18

12

30

A vendéglátás tevékenységei. Üzletkörök, üzlettípusok, munkakörök.

29

29

16

45

Adózási ismeretek

18

18

12

30

Finanszírozás

14

14

8

22

Szakmai számítások

36

64

100

48

148

Alapvető ismeretek

5

5

10

0

10

Alapvető vendéglátó számítások

11

10

21

6

27

Statisztika alapjai

10

10

20

5

25

Árképzés

10

10

20

14

34

5

5

6

11

Bevétel

89

Vendéglátó marketing és kommunikáció1005112


Készletgazdálkodás

5

5

4

9

Elszámoltatás

5

5

4

9

Létszám és bérgazdálkodás

8

8

2

10

Jövedelmezőség

6

6

7

13

Ügyvitel

64

64

Iratkezelés

15

15

Jegyzőkönyv készítése

5

5

Jelentések kimutatások, szerződéstípusok

44

44

64

128

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

64

64

A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban

18

18

18

A marketing mix meghatározása

18

18

18

A marketingkommunikáció a vendéglátásban

28

28

Alkalmazott számítástechnika

32

Informatika a vendéglátásban

64

92

64

96 16

90


Vendéglátó termelés1005212 1005412 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Kimutatások, statisztikák, levelek készítése Üzleti idegen nyelv

36

Üzleti idegen nyelvi kommunikáció

64

64

64

200

36

32

32

32

118

32

32

32

82

104

64

168

36

Állati eredetű élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk

80

36

Szakmai szituációk

Élelmiszerismeret

64

36

32

36

36

36

36

4

4

4

Italok

20

20

34

54

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók

2

2

10

12

6

6

20

26

36

108

Higiénia és fogyasztóvédelem Termelés elmélete

36 36

36

36

36

64

172

91


Üzemi ismeretek

10

Alapkészítmények I.

26

36

36

10

10

98

98

0

Alapkészítmények II. Termelés gyakorlata

72

84

72

104

64

396

Alapkészítmények előállítása I.

72

84

72

104

64

396

64 192

Vendéglátó értékesítés1005012

192 36

Értékesítés alapjai

20

20

20

Értékesítés higiéniája, üzleti árukezelés

10

10

10

78

78

6

36

36

108

36

64

192


Ételek, italok értékesítése I. Ételek, italok értékesítése II.

36

488 296

Alapkészítmények előállítása II.

1005512

64

172

64


72 70

Értékesítés előkészítő műveletei

36

35

Ételek, italok értékesítése

36

35

36

21

56

255

64 160

71 36

21

56

415 71

184

160

344


48

48

Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése

48

48

48

48


92


Vendéglátó üzletvezetés

Minőségbiztosítás, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Hatósági ellenőrzések Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok Rendezvényszervezés

Összesen

Összesen

144 216

72

70

144

108

252

105

180

108

288

140

128

224

352

1285 1285

Elméleti óraszámok/aránya

980 óra (38,5%) (öt évfolyamos képzésben)

Gyakorlati óraszámok/aránya

1563 óra (61,5%) (öt évfolyamos képzésben)

28

28

20

20

384

736

2543 2543


93


A szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 111 111 74 74 111 111 37

111 111 37

203,5

129,5

37 18,5 92,5 37 148 -

37 18,5 92,5 259

37 1017,5

37 1017,5

A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg. Ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább 74 órát kell fordítani. 3.6. Óratervek szakiskola Vendéglátóipari szakiskolai oktatásunk helyi közismereti óraterve 9-12. évfolyam 2+2 éves képzés /2011-2015/ 2011. szeptember 1-től

D osztály Tantárgy évi

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv – német* Idegen nyelv- angol* Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés Informatika Kommunikáció Kémia Biológia Fizika

Óraszámok évfolyamonként 10. 11.**

9. 72 72 108 108 72 36 92,5 72 36 36 36

heti

2 2 3 3 2 1 2,5 2 1 1 1

12.**

évi

heti

évi

heti

évi

heti

108

3

-

-

-

-

108 144 144 108 36 92,5 72 72 36 -

3 4 4 3 1 2,5 2 2 1 -

18 18 18 36 36 18 -

0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 -

16 16 16 16 16 16 -

0,5 0,5 0,5 1 1 1 -

94


Földrajz Pályaorientáció

36 72

1 2

36 -

1 -

-

-

-

-

-

-

-

-

126

3,5

144

4

Szakmai alapozó oktatás 144 180 5 4

Szakmai alapozó gyakorlat Összesen:

882

24,5

990

27,5

* Választható idegen nyelv ** Képzésünk 10 napos ciklusra van szervezve / elmélet-gyakorlati hét váltakozása/ Szakácsképzés helyi szakmai óraterve szakképző évfolyamon 11-12. évfolyam Szakács OKJ szám: 33 811 03 10000 00 00 D osztály

2013-2015. 11. évfolyam évi heti

12. évfolyam évi heti

Modulszám

Tantárgy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

72

2

151

3,5

6274-11

Vendéglátó alapjai

72

2

85

2,5

6275-11

Szakmai idegen kommunikáció

52

1,5

52

1,5

6280-11 6281-11

Ételkészítés I.

144

4

-

-

Szakmai elméleti órák

tevékenység nyelvi

Ételkészítés II. Összesen

-

-

96

3

340

9,5

384

10,5

Szakmai gyakorlati órák 6280-11

6281-11

Ételkészítés gyakorlat

I

iskolai

126

3.5

-

-

Ételkészítés gyakorlat Ételkészítés gyakorlat

I

üzemi

630*

35

-

-

II

iskolai

-

-

96

3

II

üzemi

-

560*

35

Ételkészítés gyakorlat Összesen

756

656

*Gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat (Központi program) Vendéglátóipari szakiskolai oktatásunk helyi közismereti óraterve 9-11. évfolyam 2012. szeptember 1-től OKJ számok: Cukrász 33 811 01 0000 00 00 Pincér 33 811 02 1000 00 00 Szakács 33 811 03 1000 00 00 C-D-E osztály

95


2012-2015. Óraszámok évfolyamonként Tantárgy

9.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv – német* Idegen nyelv- angol* Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés Informatika Kommunikáció Etika Művészetek Összes óraszám

10.

11.

évi

heti

évi

heti

évi

heti

36 36 72 72 36 36 180 36 36 36 36 540

1 1 2 2 1 1 5 1 1 1 1 15

36 36 72 72 36 18 72 18 36 36 360

1 1 2 2 1 0,5 2 0,5 1 1 10

32 32 16 64 32 32 192

1 1 0,5 2 1 0,5 1 6

Vendéglátóipari szakiskolai oktatásunk helyi szakmai óraterve 9-11. évfolyam 2012. szeptember 1-től Cukrász 33 811 01 0000 00 00 E osztály 2012-2015 9. évfolyam Évi heti

Modulszám

Tantárgy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Cukrászati termékkészítés Cukrászati termelési feladatok Összes elmélet


11. évfolyam évi Heti


6274-11 6275-11 6352-11 6276-11

72

2

72

2

48

1,5

36

1

72

2

48

1,5

36

1

36

1

32

1

72

2

72

2

48

1,5

-

-

-

-

48

1,5

216

6

252

7

222

7

Szakmai gyakorlati órák 6276-11 6352-11

Cukrászati termelési feladatok Cukrászati termékkészítés Összes óraszám

-

-

-

-

258

10*

216

6

699

20*

398

11*

688

21*

216 * Gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat

699

Pincérképzés helyi szakmai óraterve Pincér 33 811 02 1000 00 00 C osztály 2012-2015 Modulszám

Tantárgy




Szakmai elméleti órák 6273-11 6274-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai

72

2

72

2

46

1,5

36

1

72

2

48

1,5

96


6275-11 6278-11 6279-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Felszolgálás I. Felszolgálás II. Összes elmélet

36

1

36

1

32

1

72 216

2 6

72 252

2 7

96 222

3 7

699 699

20* 20*

688 688

21* 21*

Szakmai gyakorlati órák 6278-11 6279-11

Felszolgálás I.

216 Összes óraszám 216 * Gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat Felszolgálás II

6 6

Szakácsképzés helyi szakmai óraterve Szakács 33 811 03 1000 00 00 D osztály

2012-2015. 9. évfolyam évi heti

Modulszám

Tantárgy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Ételkészítés I.




6274-11 6275-11 6280-11 6281-11

Ételkészítés II. Összes elmélet

72

2

72

2

46

1,5

36

1

72

2

48

1,5

36

1

36

1

32

1

72 216

2 6

72 252

2 7

96 222

3 7

699 699

20* 20*

688 688

21* 21*

Szakmai gyakorlati órák 216 Összes óraszám 216 * Gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat

6280-11 6281-11

Ételkészítés I

Ételkészítés II

6 6

97


SZAKÁCS SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE A SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA ALAPJÁN A szakképesítés adatai, a képzés szervezésének feltételei és a szakképesítés óraterve 1.

A szakképesítés adatai

A szakképesítés azonosító száma:

33 811 03 1000 00 00

A szakképesítés megnevezése:

Szakács

Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: Nincsenek Hozzárendelt FEOR szám:

5124

Szakképzési évfolyamok száma:

2 év vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (4) bekezdése szerint 3 év

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlat aránya:

70%

(Az elmélet/gyakorlat arány az „előrehozott” szakképzés esetében a szakmai képzésre vonatkozik) Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően 2.

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző 98


iskolának kell megszervezni, amelyhez a szakképesítés óratervében szereplő képzési helyszínek biztosítása szükséges. A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

99


A 2 éves szakképzés óraterve Szakács szakképesítés Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

azonosítója 6273-11

megnevezése

1/11. évfolyam

2/12. évfolyam

e

gy

e

72

Vendéglátó

Képzési helyszín

Értékelési időpont

151

tanterem

szakma i vizsga

gy

gazdálkodási tevékenységek 1.0/6273-11

Gazdasági alapfogalmak

15

28

tanterem

2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenység jellemzői

42

56

tanterem

3.0/6273-11


15

67

tanterem

6274-11

Vendéglátó tevékenység alapjai

72

85

tanterem

1.0/6274-11

Élelmiszerek általános alapismeretei

24

2.0/6274-11

Vendéglátó tevékenység követelményei

10

10

tanterem

3.0/6274-11

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

37

60

tanterem

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

15

tanterem

szakma i vizsga

tanterem

100


6275-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

52

1.0/6275-11

Szakmai kommunikáció

36

2.0/6275-11

Vendéglátó technológia

16

52

32

tanterem

szakm ai vizsga

tanterem

20

tanterem

idegen nyelven

32

32

tanterem/ tanéttere m

32

32

tanterem/ tankonyha/ gazdálkodó szervezet

3.0/6275-11

Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

6280-11

Ételkészítés I.

144

756

1.0/6280-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP

12

26


2.0/6280-11

Technológiai alapismeretek

26

145


3.0/6280-11

Alapkészítményeksaláták és öntetek

4

52


szintvizs ga

tanterem/ tankonyha/ gazdálkodó szervezet 4.0/6280-11

Alapkészítményekköretek, főzelékek

8

84


101


5.0/6280-11

Alapkészítményekhagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek

10

74


6.0/6280-11

Alapkészítmények-

6

72


levesek, levesbetétek 7.0/6280-11

Alapkészítmények-meleg előételek

8

88


8.0/6280-11

Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

6

38


09.0/6280-11

Alapkészítményekháziszárnyasokból készíthető ételek

8

52


10.0/6280-11

32 Alapkészítményekvágóállatokból készíthető ételek

162


11.0/6280-11

Alapkészítmény-

32


6

vadhúsokból készíthető ételek

tanterem/ tankonyha/ gazdálkodó szervezet 12.0/6280-11

Alapkészítményekéttermi meleg tészták

12

68


102


13.0/6280-11

Egyszerűen elkészíthető 2 menü összeállításának alapszabályai

14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

6281-11

Ételkészítés II.

96

656


1.0/6281-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP

4

10


2.0/6281-11

Technológiai újdonságok

6

34


3.0/6281-11

Hidegkonyhai készítmények

12

101


4.0/6281-11

Hideg édességek

8

54


5.0/6281-11

Tányér desszertek

12

54


6.0/6281-11

Hazai és nemzetközi

18

116


konyha jellegzetes ételei

12


4

tanterem/ tankonyha/ gazdálkodó szervezet szakmai vizsga

103


7.0/6281-11

Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen

8

62


8.0/6281-11

Vendég előtti ételkészítés

8

75


9.0/6281-11

Különféle tálalási

8

69


8

56


4

25


384

656

módok, díszítési műveletek 10.0/6281-11

Étlap, hagyományos étrend és alkalmi

11.0/6281-11

menüsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II.

340

756

Összesen:

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra. Jelmagyarázat: e = elmélet gy = gyakorlat Az elmélet / gyakorlat aránya Elméleti óraszámok/aránya: Gyakorlati óraszámok/arány:

724/31.5% 1572/68.5%

104


A kötelezően előírt közismereti képzés heti óraszámai 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 15 óra



3 óra

2 óra

3,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret** Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

–

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra

2 óra – – – 5 óra***

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

0 óra 11 óra

1,5 óra 9,5 óra

*

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

**

Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9– 11.] készült.)

105


A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 1/9. évfolyam Ögy 2/10. évfolyam Ögy 3/11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év

23 óra/hét

140 828 óra/év

23 óra/hét

140 736 óra/év

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140

25 óra/hét

900 óra/év 140

25,5 óra/hét

2366 óra heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

106


Vendéglátóipari szakiskolai oktatásunk helyi közismereti óraterve 9-11 évfolyam 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Cukrász 34 811 01 Pincér 34 811 03 Szakács 34 811 04

évi 72 72 72 72

Óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. heti évi heti évi Heti 2 54 1+05 48 1+0,5 2 108 1+2 64 2 2 72 1+1 48 1+0,5 2 36 1 -

36 72 180 36 36 648

1 2 5 1 1 18

Tantárgy Magyar /kommunikáció Idegen nyelv angol/ német Matematika Társadalomismeret, történelem Természetismeret, biológia Természetismeret, kémia Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Összesen

9. évf.

72 18 36 396

2 0,5 1 11

64 16 64 304

2 0,5 1+1 9,5

Természetismeret 9. évfolyam 3 óra (biológia 1 óra, kémia 1 óra, földrajz 1 óra)

Modulszám 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10045-12 10044-12 10044-12 10046-12 10043-12

Cukrász képzés helyi szakmai óraterve 9-11. évfolyam OKJ 34 811 01 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam évi heti évi heti Munkahelyi egyészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Cukrászat Összesen


36

0,5+0,5*

-

-

-

-

36

1

18

16 64 16

0,5 2 0,5

54 36

1+0,5* 1

36 -

0,5 +0,5*** 1 -

16 -

0,5 -

54

1+0,5*

36

32

1

36

1

36

1+ 0,5*** 1

-

-

144 396

4 11

72 198

2 +1*** 7,5

32 176

1 5,5

Szakmai gyakorlati órák 10043-12 10043-12 10043-12

Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat Cukrászati üzemi gyakorlat Összesen Összesen

36 180

1 4+1*

72

-

80

2,5**

-

-

630

17,5

560

17,5

216

6

702

17,5

640

20

612

17

900

25

816

25,5

107


* a 2,5 óra szabadsáv felhasználása / közismereti/ ** a 2,5 órás szabadsáv felhasználása /szakmai *** 2 óra szabadsáv felhasználása Pincérképzés helyi szakmai óraterve 9-11. évfolyam OKJ 34 811 03 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Modulszám 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10045-12 10044-12 10044-12 10046-12 10047-12

Tantárgy évi Munkahelyi egyészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Összesen

9. évfolyam heti



36

0,5+0,5*

-

-

-

-

36

1

18

16 64 16

0,5 2 0,5

54 36

1+0,5* 1

36 -

0,5 +0,5*** 1 -

16 -

0,5 -

54

1+0,5*

36

32

1

36

1

36

1+ 0,5*** 1

-

-

144

4

72

2 +1***

32

1

396

11

198

7,5

176

5,5

Szakmai gyakorlati órák

10047-12 10047-12

Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat Összesen Összesen

216

5 + 1*

-

-

80

2,5**

-

-

630

17,5

560

17,5

216 612

6 17

630 702 900

17,5 17,5 25

560 640 816

17,5 20 25,5

* a 2,5 óra szabadsáv felhasználása / közismereti/ ** a 2,5 órás szabadsáv felhasználása /szakmai/ *** 2 óra szabadsáv felhasználása

108


Szakácsképzés helyi szakmai óraterve 9-11. évfolyam OKJ 34 811 04 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben Modulszám

Tantárgy

évi

heti

évi

heti

évi

heti

11500-12

Munkahelyi egyészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodás

36

0,5+0,5*

-

-

-

-

36

1

36

16 64 16

0,5 2 0,5

Szakmai számítás Általános élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

54

1+0,5*

36

0,5 +0,5*** 1

16

0,5

36

1

-

-

-

-

54

1+0,5*

54

32

1

Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeret Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek

36

1

36

1+ 0,5*** 1

-

-

54

1,5

-

-

-

-

90

2,5

108

2 +1***

32

1

7,5

176

5,5

11499-12 11497-12 10045-12 10045-12 10044-12 10044-12 10046-12 10049-12 10048-12 10075-12

Összesen

9. évfolyam

396

11

10. évfolyam

198

11. évfolyam

Szakmai gyakorlati órák 10049-12 10048-12 10048-12

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

72

2

-

-

80

2,5

144

3 + 1*

-

-

-

-

-

-

630

17,5

560

17,5

Összesen Összesen

216 612

6 17

702 900

17,5 25

640 816

20 25,5

* a 2,5 óra szabadsáv felhasználása / közismereti/ ** a 2,5 órás szabadsáv felhasználása /szakmai/ *** 2 óra szabadsáv felhasználása

109


3.6.1. HELYI TANTERV

OKJ: 34 811 01 CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – – – – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 811 01 Cukrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01 A szakképesítés megnevezése: Cukrász A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

110


Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs.

111


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv

Szakmai követelmény modulok


Tantárgyak


Szakiskolai képzés közismereti oktatással CUKRÁSZ ÓRATERV 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5 + 0,5

1149912 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1149712 Foglalkoztatás I. 1004512 Gazdálkodás

0,5 2

Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás

1


1

1004412 Általános Élelmiszer, élelmiszer fogyasztóvédelem ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

0,5 0,5

0,5

1

0,5 0,5

1

1 + 0,5

1

0,5

1

112


1004612 Szakmai idegen nyelv

1004312 Cukrászati termékkészítés

Szakmai idegen nyelv

1

1

Cukrászat

4

2 + 1

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat

4 + 1

1

2,5

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra

17,5 10,5

6,5 17

6,5 140

17,5

18,5 25

5,5 140

20 25,5


113



Szakmai követelménymodul



1149712 Foglalkoztatás I. 1004512

Szakiskolai képzés közismereti oktatással CUKRÁSZ ÓRATERV Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam

36

ögy

e

gy

8

8

36

8

8

4

4

4

4

4

4

8

8

16

16

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

36

18

18

10 10 24 20 16

10 10 24 20 88

ögy

Összesen

gy

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Vendéglátó gazdálkodás

gy

3/11. évfolyam e

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

e

2/10. évfolyam

114


Gazdálkodás

Viselkedéskultúra, kommunikáció A gazdálkodás elemei, a piac A vendéglátás fogalma, főtevékenységei Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek Marketing a vendéglátásban Ügyvitel a vendéglátásban

8

8

8

8

10

10

10

10

20

20

16

16 16

16

106


36

18

Viszonyszámok

12

6

18

12

6

18

12

6

18

Tápérték, tömeg és veszteségszámítás Létszám és bérgazdálkodás

36

16

Árképzés

20

20

Jövedelmezőség

16

16


10

10

Elszámoltatás

6

6

115


1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

1004612 Szakmai idegen nyelv 1004312 Cukrászati termékkészítés

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Szakmai idegen nyelv Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk Cukrászat Cukrászműhely, gépek, berendezések, eszközök

36

36

20

20

8

8

4

4

4 54

36

18

4 140

32

54

54 36

36 20 10 6 144 5

36 6 15 15 108

18

54 4

4

4

4

24

24 72 26 25

32

21 280 5

116


Cukrászati nyersanyagok, előkészítő és alapműveletek Cukrászati félkész termékek, cukorkészítmények Cukrászati tészták Uzsonnasütemények I. Uzsonnasütemények II. Kikészített sütemények I. Kikészített sütemények II. Kikészített sütemények III. Díszítés Teasütemények Fagylaltok, adagolt fagylaltkészítmények, parfék, pohárkrémek Bonbonkészítés, tányérdesszertek Munkaszervezési feladatok ellátása Cukrászati termékek minőségi és tárolási követelményei Szakrajz gyakorlat Vonalvezetési gyakorlatok Írásgyakorlatok Sablonok készítése Süteményrajzok Cukrászat gyakorlat

15

15

20

20

35 18 17 22 12

18

35 18 17 22 30

29

29

15 27

15 27

19

19 20

20

6

6

6

6

36

36

9

9

9 9 9 180

9 9 9 260

80

117


Cukrászati nyersanyagok, előkészítő és alapműveletek Cukrászati félkész termékek, cukorkészítmények Cukrászati tészták Uzsonnasütemények I. Uzsonnasütemények II. Kikészített sütemények I. Kikészített sütemények II. Kikészített sütemények III. Díszítés Teasütemények Fagylaltok, adagolt fagylaltkészítmények, parfék, pohárkrémek Bonbonkészítés, tányérdesszertek Munkaszervezési feladatok ellátása Cukrászat üzemi gyakorlat Cukrászati nyersanyagok, előkészítő és alapműveletek Cukrászati félkész termékek, cukorkészítmények Cukrászati tészták Uzsonnasütemények I. Uzsonnasütemények II.

14

14

29

29

37 21 17 29 33

37 21 17 29 33

630

560

1190

14

14

40

40

144 72 72

144 107 107

35 35

118


Kikészített sütemények I. Kikészített sütemények II. Kikészített sütemények III. Díszítés Teasütemények Fagylaltok, adagolt fagylaltkészítmények, parfék, pohárkrémek Bonbonkészítés, tányérdesszertek Munkaszervezési feladatok ellátása Cukrászati termékek minőségi és tárolási követelményei Összesen: Összesen:

378

234

612

140

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

234

96 96

46 46

142 142

96

48

144

21 140

21 140

84

84

77

77

14

14

14

14

666

900

140

176

640 816

2608

788/30,21% 1820/69,79%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

119


3.6.2. HELYI TANTERV OKJ:34 811 03 PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –


– – –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 811 03 Pincér szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 03 A szakképesítés megnevezése: Pincér A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy:

iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás - turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: -

120


Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai felszerelésekre: nincs

képzés

lebonyolításához

szükséges

további

eszközökre

és

121




Szakiskolai képzés közismereti oktatással PINCÉR ÓRATERV 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Tantárgyak




1149712 Foglalkoztatás I.

1004512 Gazdálkodás 1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy


ögy


0,5 + 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

0,5

0,5

0,5

Szakmai számítások Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem

1

0,5

1

0,5

1

122


Élelmiszerek csoportjai 1004612 Szakmai idegen nyelv

1 + 0,5

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

Felszolgálás alapjai

4

1004712 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

2,5 2 + 1

1

Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat

Összes óra Összes óra

1

5 + 1

Felszolgálás 1007412 Felszolgálás

0,5

17,5 10,5

6,6 17

6,5 140

17,5

18,5 25

5,5 140

20 25,5


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 123


Kerettantervből készült helyi tanterv Szakiskolai képzés közismereti oktatással PINCÉR ÓRATERV Szakmai követelménymodul




Tantárgyak/témakörök

1/9. évfolyam e gy ögy

Óraszám 2/10. évfolyam e gy ögy

3/11. évfolyam e gy

Összesen


36

36

Munkavédelmi alapismeretek

8

8

Munkahelyek kialakítása

8

8

Munkavégzés személyi feltételei

4

4

Munkaeszközök biztonsága

4

4

Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

4 8

4 8

Foglalkoztatás II.

16

16


4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

10 10 24 20

10 10 24 20

124


1004512 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás Viselkedéskultúra, kommunikáció. A gazdálkodás elemei, a piac. A vendéglátás fogalma, főtevékenységei. Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek. A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek. Marketing a vendéglátásban. Ügyvitel a vendéglátásban. Szakmai számítások Viszonyszámok Tápérték, tömeg és veszteségszámítás Létszám és bérgazdálkodás Árképzés Jövedelmezőség Készletgazdálkodás Elszámoltatás

36 8 8 10

18

18

16

10

10 10

10

8

8 34 106 18 18 18 20 16 10 6

18 36 12 12 12

88 8 8 10

18 6 6 6

36

16 16

20 16 10 6

125



1004612 Szakmai idegen nyelv

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Szakmai idegen nyelv Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk

36

36

20

20

8

8

4

4

4 54 54

4 140 54 54

36 20 10 6

36

18

36

18

36 6 15 15

32

4

4

4

4

24

24 72 26 25 21

126


1004712 Felszolgálás alapjai

1007412 Felszolgálás

Felszolgálás alapjai 144 Higiénia, HACCP, 10 munkavédelem Kommunikáció, 12 viselkedéskultúra Vendéglátás és értékesítés 14 gépei, berendezései 36 Eszközismeret 36 Értékesítési ismeret 1. 36 Étel és italismeret 1. Felszolgálás alapjai gyakorlat 216 10 Helyiség és eszközismeret 20 Eszközhasználat 50 Értékesítés alapjai 30 Italfelszolgálás Különböző felszolgálási módok 70 1. Felszolgálás Étel és italismeret 2. Értékesítési ismeret 2. Étlapszerkesztés, étrend összeállítás Rendezvényszervezés, szállodai értékesítés Értékesítés elszámoltatása, bizonylatai. Értékesítési informatikai rendszerek Felszolgálás gyakorlat Különböző felszolgálási módok 2. Különleges éttermi munka

144 10 12 14

80

36 36 36 296 10 20 50 30 70

108 54 54

32

140 54 54

16

16

8

8

8

8

127


Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban Felszolgálás üzemi gyakorlat Nyitás előtti teendők Különböző felszolgálási módok 1. Különböző felszolgálási módok 2. Különleges éttermi munka Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

630 144

560 126

1190 270

144

126

270

144

126

270

144

126

270

54

56

110

378 234 234 666 176 640 140 140 612 900 816 788/30,21% 1820/69,79%

2608 2608

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

128


3.6.3. HELYI TANTERV OKJ: 34 811 03 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –


– – –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 811 04 Szakács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04 A szakképesítés megnevezése: Szakács A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy

iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: -

129


Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai felszerelésekre: Nincs

képzés

lebonyolításához

szükséges

további

eszközökre

és

130




Szakiskolai képzés közismereti oktatással SZAKÁCS ÓRATERV Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

1004512 Gazdálkodás 1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

0,5 + 0,5


1

Szakmai számítás

1

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem

1

0,5 0,5

1

0,5

0,5 0,5

131


Élelmiszerek csoportjai 1004612 Szakmai idegen nyelv

1004912 Konyhai kisegítés

1004812 Ételkészítés alapjai

1007512 Ételkészítés

Összes óra Összes óra

Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok

1 + 0,5

1

1

1

0,5

1

1,5

2 2,5

2 + 1

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

3 + 1

17,5 1

Ételkészítési gyakorlat

2,5

Ételkészítési üzemi gyakorlat

17,5 10,5

6,5 17

6,5 140

18,5 25

5,5 140

20 25,5




Kerettantervből készült helyi tanterv

Szakmai követelménymodul




Szakiskolai képzés közismereti oktatással SZAKÁCS ÓRATERV Óraszám

Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam gy

36

8

ögy

e

gy

8

4

ögy

3/11. évfolyam

Összesen

e

gy

36

8

8

4

4

4

4

4

8

8

Foglalkoztatás II.

16

16


4 4 4 4

4 4 4 4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

10 10 24

10 10 24

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

e

2/10. évfolyam

133


1004512 Gazdálkodás

Munkavállalói szókincs Vendéglátó gazdálkodás Viselkedéskultúra, kommunikáció A gazdálkodás elemei, a piac A vendéglátás fogalma, főtevékenységei Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek. Marketing a vendéglátásban Ügyvitel a vendéglátásban Szakmai számítások Viszonyszámok Tápérték, tömeg és veszteségszámítás Létszám és bérgazdálkodás Árképzés Jövedelmezőség

36

18

18

20 16

20 88

8

4

12

8

6

14

10

3

13

10

5

15

10

10

8

8

36

16

16

16

106 20

36 14

18 6

12

6

18

10

6

16 20

20

16

16


10

10

Elszámoltatás

6

6

134



1004612 Szakmai idegen nyelv 1004912 Konyhai kisegítés

Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

36

36

20

20

8

8

4

4

Fogyasztóvédelem

4

4

Élelmiszerek csoportjai

54

Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Szakmai idegen nyelv

36

18

32

54

140 54

36

54

18 4

4

4

4

24 36

36

24 72

Szakmai kifejezések

20

6

26

Szakmai technológiák Szakmai szituációk Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

10 6 54

15 15

25 21 54

135


Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek 1004812 Ételkészítés Ételkészítési alapok alapjai Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból készíthető ételek Vadakból készíthető ételek Éttermi melegtészták, sós tésztaételek Munkaszervezési alapok

2

2

14

14

19

19

19

19

90

72

72

4

4

18

18

30

30

20

20 108

198

25

25

20

20

45

24

69

17

17

45

45

22

22

136


1007512 Ételkészítés

Ételkészítési alapgyakorlat Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből, házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi melegtészták, sós tésztaételek Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Saláták, öntetek, köretek, főzelékek. Levesek, levesbetétek, meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi melegtészták, sós tésztaételek Ételkészítési ismeretek Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek)

144

144

39

39

54

54

39

39

12

12 630

630

140

140

140

140

90

90

140

140

120

120 32 14

32 14

137


Az ételkészítés sajátos területei II:(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai és kalkulációja, munkaszervezés Különleges és új konyhatechnikák és kapcsolódó technológiák Ételkészítési gyakorlat Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Vendég előtti ételkészítés Büfé és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal Büfé és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen Ételkészítési üzemi gyakorlat

10

10

4

4

4

4 80

80

560

560

138


Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Vendég előtti ételkészítés Büfé és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal Büfé és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

378

234 612

140

234

666 900

140

176 816

140

140

140

140

126

126

140

140

14

14

640

2608 2608

788/30,21% 182069,79%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

139


3.7. Óratervek Érettségi utáni szakképesítésekhez A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 912. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 1314. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) 140


Vendéglátás-turisztika szakmacsoport OKJ: 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős képzés Helyi szakmai óraterve / 2 éves képzés/ 2013. szeptember 1-től Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10053-12 10053-12 10050-12 10050-12 10050-12 10055-12 10055-12 10051-12 10051-12 10051-12 10054-12 10052-12 10050-12 10055-12

Tantárgy

13. évfolyam Évi heti Munkahelyi egészség és biztonság 36 0,5 + 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 108 3 Szakmai számítás 108 2+1 Élelmiszerismeret 126 3 Termelés elmélete 144 3 Értékesítés elmélete 144 3 Vendéglátó vállalkozások 18 0,5 Vendéglátó vállalkozások működése Összesen 16,5 Szakmai gyakorlat Marketing és kommunikációs 72 2 gyakorlatok Alkalmazott számítástechnika

Osztályfőnöki

36 36

4+1 6 3+ 0,5 1 1

Összesen

1260

35

Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Termelési gyakorlat Értékesítési gyakorlat Vendéglátó vállalkozások működése

180 234 126

14. évfolyam évi Heti 16 64 96 48 32 64 64 32 32

0,5 2 2+1 1,5 1 2 2 1 1 13

64

2

64 64 96 208 176

2 2 2+1 6 5

32

1

1120

35

Vendéglátás-turisztika szakmacsoport OKJ: 54 812 01 Idegenvezető szakképesítés

141


Helyi szakmai óraterve / 2 éves képzés/ 2013. szeptember 1-től Modul

Tantárgy

11500-12 11499-12 11497-12 10061-12


Turisztikai erőforrások bemutatása

Kultúr - és vallástörténet

10062-12

Üzleti kommunikáció

Turisztikai kommunikáció

Marketing alapjai

11503-12


Turisztikai latin


10063-12

Ügyviteli ismeretek

Ügyviteli folyamatok alkalmazása


10058-12

Országismeret I.

Idegenvezetés

Országismeret II.

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Vendéglátás és szálláshely ismeretek


Levelezési ismeretek gyakorlat

Idegenvezetés gyakorlat

10059-12

Kommunikáció alapjai

Idegenvezetés módszertana

Idegenvezető munkamódszerei

10060-12 Idegenvezetői adminisztráció

Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban

Összes óra * szabad óraszámok felhasználása

13. évfolyam

14. évfolyam

Évi

heti

évi

heti

18 144 144 144 144 144 288 -

0,5 3+1* 4 3+1* 2+1* 3+1* 8 -

32 64 32 32

0,5+0,5* 2 1 1

72 108 54 -

2 3 2,5 -

96 96 288 32 64 256

2+1* 2+1* 8,5+0,5* 1 1,5+0,5* 7,5+0,5*

-

-

32 96

1 3

1260

35

1120

35

Vendéglátás-turisztika szakmacsoport

142


OKJ: 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés Helyi szakmai óraterve / 2 éves képzés/ 2013. szeptember 1-től Modul

Tantárgy

11500-12 11499-12 11498-12 10061-12


Turisztikai erőforrások bemutatása

Kultúr - és vallástörténet

10062-12


Turisztikai kommunikáció

Marketing alapjai

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Vendéglátás és szálláshely ismeretek


11503-12


Turisztikai latin


10063-12

Ügyviteli ismeretek

Ügyviteli folyamatok alkalmazása


10064-12

Utazásszervezés

Turisztikai termékkínálat értékesítése

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

10065-12

Vállalkozási alapismeretek

Turisztikai vállalkozások működtetése

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

Levelezési ismeretek gyakorlat

Osztályfőnöki

Összes óra

13. évfolyam

14. évfolyam

Évi

heti

évi

heti

18 162 144 144 72 162

16 64 -

0,5 2 -

288 -

0,5 3+1 4 3+1 2 3+ 1 8 -

128 32 32

4 1 1

72 108 90 -

2 3 2,5 -

160 304

5 9,5

-

-

80 304

2,5 9,5

36

1

32

1

1260

35

1120

35

143


3.7.1. HELYI TANTERV OKJ: 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 811 01 I.

Vendéglátásszervező-vendéglős




– – –

IV.



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

144




vagy: A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett cukrász vagy szakács, vagy pincér szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: V.


145


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyam VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

1005312 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 1005112

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

gy

0,5 + 0,5

3

2 + 1

2 + 1

1,5 2

2

146


Vendéglátó marketing és kommunikáció 1005412 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Alkalmazott számítástechnika

2

Ügyvitel

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Élelmiszer ismeret

3

1005212 Termelés elmélete Vendéglátó termelés

3

4 + 1

2 + 1

+ 0,5

1

2

6 + 0,5





3

2

Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások

3 + 0,5

5 + 0,5

0,5

1

Vendéglátó vállalkozás működtetése összes óra összes óra

6 + 0,5

1 16,5

18,5 35

1

160

13

22 35

147


A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 2/10. évfolyam: 7 óra 3/11. évfolyam: 8 óra 4/12. évfolyam: 11 óra 5/13. évfolyam: 35 óra 1/13. évfolyam: 35 óra 2/14. évfolyam: 35 óra

1/9. évfolyam:

6 óra

148


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyam VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS

Szakmai követelménym odul


Ágazati szakközépiskola Szakképesítés i képzés specifikus A szakképzés óraszáma a szakképzés összes közismeret óraszáma és óraszáma nélkül 2/14. 1/13.



gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16


4

4

149

1149812 Foglalkoztatás I.Foglalkoztatás Vendéglátó üzleti gazdálkodás1005312 (érettségire épülő II képzések esetén)



4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8


8

8


24

24


24

24


108

64

172

A gazdálkodás elemei

26

16

42

Vendéglátás fogalma, személyi, tárgyi feltételei

19

12

31

A vendéglátás tevékenységei. Üzletkörök, üzlettípusok, munkakörök.

30

16

46

Adózási ismeretek

19

12

31

Finanszírozás

14

8

22


72

48

120

Alapvető ismeretek

6

0

6

Alapvető vendéglátó számítások

10

6

16

Statisztika alapjai

11

5

16

Árképzés

10

14

24

Bevétel

6

6

12

150

Vendéglátó marketing és kommunikáció1005112



6

4

10

Elszámoltatás

6

4

10


10

2

12

Jövedelmezőség

7

7

14

Ügyvitel

4

64

68

Iratkezelés

4

15

19

Jegyzőkönyv készítése

5

5

Jelentések kimutatások, szerződéstípusok

44

44

64

140

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

72

A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban

20

20

A marketing mix meghatározása

20

20

A marketingkommunikáció a vendéglátásban

32

Alkalmazott számítástechnika Informatika a vendéglátásban

4

4

64

100

4

64

68

4

4

151


1005412 Vendéglátó Vendéglátó termelés1005212 üzleti idegen nyelv

Kimutatások, statisztikák, levelek készítése

64

64

Üzleti idegen nyelv

144

64

208

Üzleti idegen nyelvi kommunikáció

72

32

104

Szakmai szituációk

72

32

104

Élelmiszerismeret

108

108

36

36

36

36

4

4

Italok

20

24

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók

2

2

Higiénia és fogyasztóvédelem

6

6

Termelés elmélete

108

Állati eredetű élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk

64

172 10

Üzemi ismeretek Alapkészítmények I.

98

98 64

Alapkészítmények II. Termelés gyakorlata

216

80

Alapkészítmények előállítása I.

216

80

64 192

488 296

152


Vendéglátó üzletvezetés1005512


Alapkészítmények előállítása II.

192


108

Értékesítés alapjai

20

20

Értékesítés higiéniája, üzleti árukezelés

10

10

78

78

Ételek, italok értékesítése I. Ételek, italok értékesítése II.

64

192 172

64


108

68

Értékesítés előkészítő műveletei

36

20

Ételek, italok értékesítése

72

48

64 160

336

160

280


18

32

50

Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése

18

32

50

32

68


36

Minőségbiztosítás, környezetvédelem, fogyasztóvédelem

18

18

18

18

Hatósági ellenőrzések Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok Rendezvényszervezés

16

16

16

16

153


Összesen

Összesen

554

666

1120

160

416

704 1120

2540 2540

Elméleti óraszámok/aránya

1010 óra (39,7%) (két évfolyamos képzésben)

Gyakorlati óraszámok/aránya

1530 óra (60,3%) (két évfolyamos képzésben)


154


3.7.2. HELYI TANTERV OKJ: 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős I.




– – –

VI.



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén

a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

155




vagy A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett cukrász vagy szakács, vagy pincér szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: VII.


156


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 13. évfolyam VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS Ágazati szakképzés Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak

közismeret nélkül


1150012 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

0,5

1149912 Foglalkoztat ás II.

Foglalkoztat ás II.

0,5

1149812 Foglalkoztat ás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztat ás I.

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikác 1005112 ió a Vendéglátó gyakorlatban marketing és Alkalmazott kommuniká számítástech ció nika 1005312 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

Ügyvitel 1005412 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 1005212 Vendéglátó termelés

2,5

Termelés elmélete

0,5 2

2

2 1,5

Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret

gy

0,5 4

2,5 3

157






6

3

Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozáso k

3

0,5



1 14

21 35

A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 1/9. évfolyam: 6 óra 2/10. évfolyam: 7 óra 3/11. évfolyam: 8 óra 4/12. évfolyam: 11 óra 5/13. évfolyam: 35 óra 1/13. évfolyam: 35 óra 2/14. évfolyam: 35 óra

158


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 13. évfolyam VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐVENDÉGLŐS

Szakmai követel ménymo dul


Ágazati szakközépi skolai A képzés szakképzé óraszáma a s összes közismeret óraszáma nélkül 1/13.

1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás II1149912 esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság1150012

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközö k biztonsága Munkakörnyez eti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

gy

16

16

3

3

4

4

1

1

2

2

2

2

4

4 16 4 4

Álláskeresés

4

Munkanélkülisé g

4

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s

159

Vendéglátó üzleti gazdálkodás1005312


Munkavállalói szókincs Vendéglátó gazdálkodás A gazdálkodás elemei Vendéglátás fogalma, személyi, tárgyi feltételei A vendéglátás tevékenységei. Üzletkörök, üzlettípusok, munkakörök. Adózási ismeretek Finanszírozás

80

16

96

30

4

34

6

4

10

10

4

14

20

4

24

14

Szakmai számítások Alapvető ismeretek Alapvető vendéglátó számítások Statisztika alapjai

14 64

64

6

6

16

16

10

10

Árképzés

20

20

Bevétel

4

4

Készletgazdálk odás

4

4

Elszámoltatás

4

4


2

2

1005112

Jövedelmezőség Ügyvitel

48

16

64

Iratkezelés

15

5

20

15

5

20

18

6

24

64

64

Jegyzőkönyv készítése Jelentések kimutatások, szerződéstípuso k Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

160

1005412 Vendéglátó termelés1005212 Vendéglátó üzleti Vendéglátó marketing és kommunikáció idegen nyelv


A piac elemzésének módszerei és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a vendéglátásban A marketing mix meghatározása A marketingkom munikáció a vendéglátásban Alkalmazott számítástechni ka Informatika a vendéglátásban Kimutatások, statisztikák, levelek készítése Üzleti idegen nyelv Üzleti idegen nyelvi kommunikáció Szakmai szituációk Élelmiszerisme ret Állati eredetű élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Italok Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Higiénia és fogyasztóvédele m Termelés elmélete

20

20

20

20

32

24

64 4

60

128

128

72

64

72

64

80

80

24

24

24

24

4

4

20

20

2

2

6

6

96

96

161

Vendéglátó üzletvezetés1005512



Üzemi ismeretek Alapkészítmén yek I. Alapkészítmén yek II. Termelés gyakorlata Alapkészítmén yek előállítása I. Alapkészítmén yek előállítása II. Értékesítés elmélete Értékesítés alapjai Értékesítés higiéniája, üzleti árukezelés Ételek, italok értékesítése I. Ételek, italok értékesítése II. Értékesítés gyakorlata Értékesítés előkészítő műveletei Ételek, italok értékesítése Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás alapítása, megszüntetése Vendéglátó vállalkozás működtetése Minőségbiztosít ás, környezetvédel em, fogyasztóvédele m Hatósági ellenőrzések Áruforgalomma l kapcsolatos vezetői feladatok

48

48

48

48 192

192

96

96

96

96

96

96

20

20

10

10

66

66

96

96

96

96

18

18

18

18

32

32

8

8

8

8

8

8

162


Rendezvénysze rvezés Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

8 448

672

1120

8 1120 1120

448 óra (40%) (egy évfolyamos képzésben) 672 óra (60%) (egy évfolyamos képzésben)


3.7.3. HELYI TANTERV OKJ: 54 812 01 IDEGENVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVIII. TURISZTIKA ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 912. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúravezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

163


–

II.

az 54 812 01 Idegenvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 812 01 A szakképesítés megnevezése: Idegenvezető A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátásturisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: III.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek

164


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

Szakképesítés/Szakképzettség latin nyelv és irodalom szakos tanár latin nyelv és irodalom szakos tanár

165


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs

166


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyamon IDEGENVEZETŐ

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítés specifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

Turizmus alapjai 1006112 Turisztikai erőforrások bemutatása 1006212 Turisztikai kommunikáció

Kultúr és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata

0,5

3

0,5

+1

4 3

+1 2 + 1

167


Marketing alapjai

3 + 1

Szakmai idegen nyelv gyakorlat 1150312 Turisztikai latin


1005812 Idegenvezetés

1005912 Idegenvezetés módszertana

1006012 Idegenvezetői adminisztráció

8

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek Gyakorlat

1 1 2 3

2,5

Országismeret I.

2

1

Országismeret II.

2

1

Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban

8,5 + 0,5 1 1,5

0,5 7,5 + 0,5

1 16,5

18,5

3

168



15,5

15,5 35

160

12

23 35


169


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyam IDEGENVEZETŐ

Szakmai követelmény modul


Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma Szakképesítés a közismeret A specifikus nélkül szakképzés szakképzés összes óraszáma óraszáma 2/14.

1/13.

Munkahelyi egészség és biztonság1150012


gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

170

1149812 Foglalkoztatás I. Turisztikai erőforrások bemutatása1006112 (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás II.1149912 esetén)


Foglalkoztatás II.

32

32

8

8

8

8

Álláskeresés

8

8

Munkanélküliség

8

8

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Turizmus alapjai

108

36

30

174


54

18

15

87


54

18

15

87

144

30

174

72

10

82

72

20

92

Kultúr és vallástörténet Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Kultúr és vallástörténeti értékek Magyarországon Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia

108

36

20

164

54

36

10

100

171

1006312

Turisztikai kommunikáció1006212


Magyarország és Európa borvidékei

36

Szálláshelyismeret

18

10

46 18


108

108


54

54


54

54

Marketing alapjai Marketing alapismeretek Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés Ügyviteli ismeretek Fizetési tranzakciók hazai és nemzetközi valutával Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend Informatika a turizmusban gyakorlat

144

144

72

72

72

72 288

70

358

180

50

230

108

20

128

72

72

18

18

54

54

108

108

Informatika alapjai

54

54

Weblapok használata, szoftverkezelés

54

54

172


Turisztikai latin Ügyviteli folyamatok alkalmazása 1150312

Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret

90

10

100

54

10

64

36

36


32

32

Görög, római mitológia

4

4

Római történelem

6

6

Mindennapi élet

4

4

6

6

7

7

Pannónia

5

5


32

32

Kiejtési szabályok

2

2

6

6

2

2

3

3

Görög, római művészet, építészet Görög, római filozófia, irodalom

A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése

173


Idegenvezetés1005812

Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek

7

7

6

6

A participium képzése

2

2

A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

4

4

Országismeret I.

64

32

96

32

16

48

8

16

24

Magyarország idegenforgalmi földrajza Útvonaltervezés, városnézés Természeti értékek

24

Országismeret II.

64

32

96

Népművészet

8

10

18

Művészettörténet, építészeti értékek

32

10

42

Rendezvény turizmus

24

12

36

288

288

86

86

128

128

Idegenvezetés gyakorlata Gyalogos és/vagy buszos városnézés Műemlékek bemutatása

24

174


Tárlatvezetés

68

68

175

Idegenvezetői 1006012 adminisztráció

Idegenvezetés módszertana1005912


Kommunikáció alapjai Vendégkommunikáció, etikett és protokoll szabályok Embertípusok, utas típusok, konfliktuskezelés Idegenvezető munkamódszerei Idegenvezetés pszichológiája Az idegenvezetői munkavégzés módszerei, eszközei Egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretek Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat

32

32

16

16

16

16

48

16

20 20

64 20

16

8

36

8 256

256

Szituációs gyakorlatok

128

128

Az információgyűjtés

112

112

Adminisztrációs ismeretek Idegenvezetői dokumentáció Szakmai ügyviteli szabályok

32

32

16

16

16

16

176


Adminisztráció a gyakorlatban Útiokmányok, vízumok Nyomtatványok kitöltése, kezelése Szakmai szókincshasználat Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

594

666 1260

160

416

96

96

40

40

40

40

16

16

704

2540

1120

két évfolyamos képzésben: 1010/39,8% két évfolyamos képzésben: 1530/60,2%

2540


177


III.7.4. HELYI TANTERV OKJ: 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ XXVIII. TURISZTIKA ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 912. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXVIII. Turisztika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

54 812 01 Idegenvezető 54 812 02 Lovastúravezető 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

– –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

VIII. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 812 03 A szakképesítés megnevezése: Turisztikai szervező, értékesítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátásturisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

178


Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények:

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

179


180


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyam TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ


Tantárgyak

Ágazati Szakképesítés szakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

1006112 Turisztikai erőforrások bemutatása

0,5

Turizmus alapjai

3

Kultúr és vallástörténet

4

3 + 1

Vendéglátás és szálláshely ismeretek

0,5

,5

181


1006212 Turisztikai kommunikáció

Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai

2 3 + 1

0,5

Szakmai idegen nyelv gyakorlat 8

1150312 Turisztikai latin


1 2 3 2,5

Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

4

1


Ügyviteli ismeretek 1006312 Informatika a Ügyviteli folyamatok turizmusban gyakorlat alkalmazása Levelezési gyakorlat 1006412 Turisztikai termékkínálat értékesítése 1006512 Turisztikai vállalkozások működtetése összes óra összes óra

5

9,5 2,5

18,5

17,5 35

160

9,5 23

12 35





Kerettantervből készült helyi tanterv 1314. évfolyam TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma Szakképesítés A specifikus a közismeret szakképzés Szakmai szakképzés Tantárgyak, nélkül összes követelmény óraszáma témakörök óraszáma modul 2/14. 1/13. e

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16


4

4

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások

183

1006112

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő 1149812 Foglalkoztatás II. képzések esetén)



4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64


8

8


8

8


24

24


24

24

Turizmus alapjai

144

18

30

192


72

18

15

105


72

15

87

144

30

174

Kultúr és vallástörténet Művészettörténeti stílusok fontosabb megjelenési formái Kultúr és vallástörténeti értékek Magyarországon

72

10

82

72

20

92

184

Turisztikai kommunikáció1006212 Turisztikai erőforrások bemutatása


Vendéglátás és szálláshely ismeretek Magyar és nemzetközi gasztronómia Magyarország és Európa borvidékei Szálláshely ismeret

144

20

164

72

10

82

36

10

46

36

36


72

72


36

36


36

36

144

18

162

72

9

81

72

9

Marketing alapjai Marketing alapismeretek Idegenforgalmi marketing Szakmai idegen nyelv gyakorlat Társalgás, információ közvetítés idegen nyelven Tárgyalástechnikák; üzleti levelezés

128

81

288

70

64

614

180

50

64

294

108

20

192

185


1150312


Ügyviteli 72 ismeretek Fizetési tranzakciók hazai és 18 nemzetközi valutával Ügyviteli bizonylatok, 54 folyamatok, ügyviteli rend Informatika a turizmusban gyakorlat Informatika alapjai Weblapok használata, szoftverkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Hivatalos levelezés, szerződéskötés Adatszolgáltatás, statisztikai adatok elemzése, programismeret

72

18

54

108

108

54

54

54

54

90

10

100

54

10

64

36

36


32

32

Görögrómai mitológia

4

4

Római történelem

6

6

Mindennapi élet

4

4

Görögrómai művészet, építészet

6

6

186


Görög római filozófia, irodalom

7

7

Pannónia

5

5


32

32

Turisztikai latin

Kiejtési szabályok A főnevek és melléknevek ragozása, egyeztetése Vocativus, imperativus képzése Helyhatározó kifejezése, locativus képzése Az igék ragozása (Activ és Passiv Indicativus, Activ Coniunctivus) Névmások (személyes, birtokos, vonatkozó, mutató, visszaható), számnevek A participium képzése A melléknevek fokozása, adverbium képzése és fokozása

2

2

6

6

2

2

3

3

7

7

6

6

2

2

4

4

187

Turisztikai vállalkozások működtetése1006512 Turisztikai termékkínálat értékesítése1006412


Utazásszervezés Utaztatási árualap előállítása Utaztatási árualap értékesítése

160

160

80

80

80

80

Utaztatási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Az értékesítés folyamata, dokumentációi Gazdasági számítások Vállalkozási alapismeretek Vállalkozások működtetése Vállalkozások dokumentációja

304

304

152

152

152

152

80

80

40

40

40

40

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

304

304

Utaztatási feladatok

152

152

Piaci kapcsolatok

152

152

188


Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

666

630 1296

160

384

736 1120

2576 2576

két évfolyamos képzésben: 1050/40,7%

két évfolyamos képzésben: 1526/59,3%


189


3.8. Szakképesítés-ráépülés Vendéglátás-turisztika szakmacsoport OKJ: 35 811 02 Vendéglátó-üzletvezető képzés Helyi szakmai óraterve / 1 éves képzés/ 2013. szeptember 1-től Modulszám

11303-12 Üzleti gazdálkodás és marketing

Tantárgyak

Elméleti óra Évi heti 128 4

Kisvállalkozások gazdaságtana Gazdasági, jogi ismeretek Marketing kommunikáció a vendéglátásban Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlat Üzletvezetési ismeretek

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

Termelési és értékesítési ismeretek Üzletvezetési gyakorlatok

Összesen Összesen gyak

elm

+

64 80

Gyakorlati óra Évi heti -

-

-

2 2+ 0,5* -

272

8,5

96 192

3 3 + 3*

-

-

-

-

288

9

560

17,5 35

560

17,5

* a 3,5 óra szabad sáv felhasználása

190


3.8.1. HELYI TANTERV OKJ: 35 811 02 VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉSRÁÉPÜLÉSHEZ I.




–

–

–

IX.

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 35 811 02 Vendéglátó üzletvezető szakképesítésráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

A szakképesítésráépülés alapadatai A szakképesítésráépülés azonosító száma: 35 811 02 A szakképesítésráépülés megnevezése: Vendéglátóüzletvezető A szakmacsoport száma és megnevezése: 18 Vendéglátásturisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 34 811 04 Cukrász, 34 811 04 Szakács, 34 811 03 Pincér, vagy 34 811 5 Vendéglátó eladó szakképesítések, bővebben az szvk 7.Egyebek fejezetben. Előírt gyakorlat szakmai előképzettségben szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább két éves gyakorlat 191


Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek V.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre.

192


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak Kisvállalkozások gazdálkodása

Gazdasági jogi 1130312 ismeretek Üzleti gazdálkodás Marketing és marketing kommunikáció Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata Üzletvezetési ismeretek 1005512 Termelési és Vendéglátó értékesítési ismeretek üzletvezetés Üzletvezetési gyakorlatok Összes óra Összes óra

Elméleti heti/évi óraszám

Gyakorlati heti óraszám

4/128 2/64 2,5/80 8,5/272 3/96 6/192

9/288 17,5/560 17,5/560 35/1120

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).

193


2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodul

1130312 Üzleti gazdálkodás és marketing

1005512

Vendéglátó üzletvezetés

Tantárgyak/témakörök Kisvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervezés Ügyviteli tevékenységek végzése Erőforrások biztosítása, fejlesztése, forrásai Létszámgazdálkodás Gazdasági jogi ismeretek Az üzletek szabályszerű működtetésének jogszabályi feltételei Munkáltatói jogkör gyakorlásának jogi keretei Áru és vagyonvédelemmel kapcsolatos üzletvezetői feladatok Marketing kommunikáció Kisvállalkozások piaci környezetének vizsgálata Vezetői marketingfeladatok Marketingkommunikáció a vendéglátásban Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata Jogszabályok ismerete Gazdálkodási tervek készítése Áruforgalmi gyakorlatok Marketing kommunikációs eszközök Üzletvezetési ismeretek Az egység napi működésének megszervezése Áruforgalommal kapcsolatos vezetői feladatok Vezetői ellenőrzés, értékelés Rendezvényszervezési feladatok Termelési és értékesítési ismeretek Ételkészítési és cukrászati ismeretek Ital és barista ismeretek Szállásadási és turisztikai alapok Üzletvezetési gyakorlatok Üzletvezetés a gyakorlatban Üzleti kínálat kialakítása

Elméleti órák száma

128 36 36 32 24 64

Gyakorlati órák száma

32

16

16 80

22 34 24 272 30 46 118 78 96 54 20 10 12 192 96 50 46

288 192 48 194


Alkalmazott informatika

Összesen:

560

Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %os aránya:

48 560 1120

50

50

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

195


3.9. Függelék 3.9.1. Érettségi témakörök Történelem Az őskor és az ókori kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig Az érett középkor Az Árpád-házi királyok kora A késő középkor Magyarország a XIV-XV. században Korai újkor (1490-1721) Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) A felvilágosodás kora (1721-1789) Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) A polgári átalakulás kora (1766-1849) A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914- 1929) Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929- 1945) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) A jelenkor (1945-től napjainkig) Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig) Szabadon választható témakör. Matematika Ponthalmazok Egyenesre vonatkozó tükrözés Pontra vonatkozó tükrözés Eltolás Elforgatás Vektorok összege és különbsége A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai A középponti és kerületi szögek tétele és alkalmazásai A Pitagorasz-tétel és alkalmazásai A hasonlóság fogalma, tulajdonságai Vektorok számmal való szorzása, vektor-koordináták, műveletek vektorokkal A szögfüggvény fogalma, alapvető összefüggések a szögfüggvények között A sinus- és cosinus tétel alkalmazásai Trigonometrikus azonosságok és egyenletek Az egyenes koordináta- geometriája A kör koordináta-geometriája A parabola Terület-és felszínszámítás

196


Térfogatszámítás A természetes számok, számelméleti alapfogalmak A számfogalom bővítése (egész, racionális és valós számok), a műveletek tulajdonságai Algebrai alapazonosságok, polinomok Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Valós változós, valós értékű függvények ábrázolása és egyszerűbb tulajdonságai Másodfokú függvény, a másodfokú egyenlet A valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények ábrázolása, tulajdonságai A hatványozás általánosítása, az exponenciális függvény és tulajdonságai A logaritmus fogalma, azonosságai, a logaritmusfüggvény tulajdonságai Kombinatorikus szemléletre is támaszkodó egyszerű logikai feladatok A számtani és mértani sorozat Földrajz A földrajzi környezet ábrázolása A kőzetburok A légkör A Föld vízburka A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz A Föld népessége és települései A világ változó társadalmi- gazdasági képe Globális világproblémák Európa Az európai integráció folyamata Nyugat-Európa jelentősebb országai Közép-Európa országai Kelet-Európa országai Észak-Európa országai Dél-Európa országai Hazánk helye és kapcsolatai Európában Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) Magyarország mezőgazdaság (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) Magyarország ipara (energiagazdaságunk, kohászatunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk Hazánk régiói Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai Ázsia jelentősebb országai Afrika természeti adottságai és gazdasága Ausztrália helye a világban Magyar nyelv A A közlésfolyamat funkciói és tényezői A nyelvi és jelrendszer A mai magyar nyelvváltozatok Az írásbeliség és az élőszó, a szövegfajták Az élőszó zenei kifejezőeszközei Helyesírásunk alapelvei és kialakulásuk. Az írásjelek

197


A mondat és a szöveg A mondat mobilitása: a mondatfajták A mondat szintagmatikus szerkezete Az ige és az igenevek szerepe a mondatban A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben A szórend és az aktuális mondattagolás A szóelemek A nyelvi jel jelentése, hangalak és jelentés viszonya Azonosalakúság, többértelműség és rokon értelműség a nyelvben A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei A stílus fogalma: a stílus hírértéke A nyelv és stílus viszonya A stílusárnyalatok A társalgási stílus A tudományos és publicisztikai stílus A közéleti stílus írásban és szóban A képszerűség elemi stíluseszközei A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban Az összetett költői kép A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői A szöveg kifejtettsége A magyar nyelv eredete és rokonsága A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása Szókincsünk bővítésének forrásai A jelentés változás Nyelvtani rendszerünk kialakulásának néhány kérdése A nyelvújítás Irodalmi nyelvünk kialakulásának főbb állomásai A nyelvművelés feladatai A magyar nyelv helyzete a határon túl Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra B Az anyanyelv szerepe az ember életében, a társadalomban és a kommunikációban A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegeződése (nemzeti nyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek A szöveg (ismertetőjegyei, szerepe a közlésben, két alapformája: élőbeszéd és írás) A szövegszerkesztés általános szabályai és menete a téma kijelölésétől a szóbeli vagy írásbeli megformálásig A szövegösszefüggés megvalósításának nyelvtani eszközei A szövegösszefüggés megvalósításának jelentésszintű eszközei A szövegfajták élőszóban és írásban A szöveg olvasása és felolvasása (a szöveg megértésének feltételei, hangosításának beszédművelő szabályai, a hangképzés, a hangsúlyozás, a dallamformálás, a szünettartás, a hangerő-módosítás, a beszédtempó változtatásának helyes megoldásai) A mondat a szövegben: a mondat beszerkesztése a szövegbe Az egyszerű mondat fajtái és szószerkezetei Az összetett mondat fajtái A szóhasználat és jelentéstani alapjai Szóértékű szókapcsolatok (a szólások szerkezete, stiláris jelentősége, művelődéstörténeti elemek megőrzői) A szóösszetételek keletkezésének jelentősége. Az összetett szavak fajtái és ezek helyesírása. A szóképzésben rejlő közlő-érték. A szóképzés esetei.

198


A mozaikszó-alkotás módjai, használatuk nyelvhelyességi kérdései A szóalak szerkezete (a morfémák – a szóelemek – fajtái, szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában) A szófajok, mint a szavak jelentésének, mondatbeli szerepének és alaki viselkedésének megfelelő kategóriák. Igeragozási rendszerünk, az ige alakformáinak használati (nyelvhelyességi) problémái A névszók ragozási rendszerei. A ragos formák használatának nyelvhelyességi kérdései. A magyar hang- és betűrendszer Helyesírásunk alapelvei A szóelemek kapcsolódásának hangtani jelenségei: a magánhangzó-illeszkedés, a mássalhangzó részleges és teljes hasonulása, az összeolvadás. A mássalhangzó kapcsolatok helyes kiejtése. A stílus fogalma, jelentősége. A stílusrétegek és a stílusárnyalatok. Stílusosság és stílustalanság. A társalgási stílus jegyei, árnyalatai. A művelt társalgás követelményei. A közéleti és hivatalos stílus jellemzői, nemkívánatos tünetei. A publicisztikai és a szónoki stílusréteg jegyei és követelményei A tudományos-szakmai stílusréteg jegyei, követelményei A nyelvi állomány ( a hangkészlet, a szóállomány) felhasználása és a szöveg szerkesztése (benne a mondat szerkesztés) alakításának módja a művészi nyelvhasználatban A képszerűség kifejező értéke a szépirodalomban, valamint a hatáskeltés egyéb stílusformái. A nyelvrokonság mibenléte. A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai A magyarság más népekkel való érintkezéseink nyomai szókészletünkben. Jövevényszó és idegen szó. Az idegen szavak használatának problémái. Újítás és hagyományőrzés a nyelv életének alakulásában. Művelődéstörténetünk legfontosabb nyelvművelő programjai. Magyar irodalom Balassi Bálint Zrínyi Miklós és a barokk Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Katona József Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Petőfi Sándor Arany János Madách Imre A XIX. Század második felének magyar szépprózája (Jókai Mór és Mikszáth Kálmán) Ady Endre Móricz Zsigmond Babits Mihály Kosztolányi Dezső A Nyugat első nemzedékéből (Juhász Gyula és Tóth Árpád) József Attila Radnóti Miklós A XX. Század második felének magyar irodalmából egy szabadon választott író vagy költő portréja vagy egy-egy irodalmi alkotás értelmezése Az kor irodalmából A középkor irodalmából A reneszánsz irodalmából A klasszicizmus és szentimentalizmus irodalmából

199


A romantika irodalmából A XIX. század világirodalmának szépprózájából / drámáiból A XIX. század második felének lírájából Az avantgárd és a XX. század első fele A XX. század világirodalmának szépprózájából A XX. századi határon túli magyar irodalomból egy szabadon választott író vagy költő portréja vagy egy-egy irodalmi alkotás értelmezése Szabad témakör Német nyelv Persönliches Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit Familienmitglieder, Verwandte Familienfeste Freunde, Freundschaft, Bekannte Tagesablauf, Tageseinteilung Wohnung, Wohnbereich Unser Haus, unsere Wohnung Stadt und Land – Wohnen in der Stadt und auf dem Lande Haushalt, Hausarbeiten Stadtverkehr, öffentliche Verkehrsmittel Umwelt und Natur Jahreszeiten, das Wetter Die Natur, Ausflüge, Touristik Umwelt und Umveltschutz Schule, Lernen Schule, Mitschüler, Unterrichtsräume Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan Außerunterrichtliche Tätigkeit in der Schule – Schulpartnerschaften Fremdsprachenerwerb – Deutschlernen Berufswahl, Zukunftspläne Gesundes Leben Körperpflege, Sport Krankheiten – beim Arzt Gesunde Ernährung – Mahlzeiten, Eßgewohnheiten Erholung, Freizeit Hobbys Bücher, Zeitungen, Bibliothek Kino, Fernsehen, Rundfunk, Videothek Theater, Konzert, Museen Woc henendgestaltung Ferien Alltag, Dienstleistungen Einkäufe, Geschäfte Kleidung, Mode Gaststätte, Restaurants Briefwechsel, Post, Telefon Ungarn, Inlandsreisen

200


Fremdenverkehr, Tourismus in Ungarn Deutsche und österreichische Schüler in Ungarn Die deutschsprachigen Länder, Auslandsreisen Reiservorbereitungen – Reisebüro, Reisedokumente, Bahnhof, Flughafen Verpflegung und Unterkunft im Ausland Eine Reise nach Deutschland Eine Reise nach Österreich oder in die Schweiz Fizika A fajhő, a légnyomás A felületi feszültség A fizikai világkép alakulása A hidrosztatikai nyomás és Pascal törvénye A körmozgás, a rezgőmozgás és kapcsolatuk A légnyomás A mozgási és helyzeti energia A mozgások, a mozgások osztályozása A periodikus mozgások jellemzése és osztályozása A rugalmasság A súly és a tömeg kapcsolata. A tömeg mérése A sűrűség és a sűrűségmérés A tehetetlenség törvénye. A hatás – ellenhatás törvénye Arkhimédész törvénye Arkhimédész törvénye Atomfizika Atomreaktor Az anyag kettős természete Az atommag szerkezete Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgás Az elektromos mező térerőssége Az erő. Az erők összegzése Csillagászat Elektromágneses Hullámok Fényelektromos jelenség Fizikai és kémiai alapismeretek Fotóeffektus Gázok áramlása, közegellenállás Gázok állapotváltozásai Gravitáció Haladó mozgások Hőtágulás Periodikus mozgások Rugalmasság Kémia Általános kémia Elektrokémia Szervetlen kémia: nemfémes elemek és vegyületeik

201


Szervetlen kémia: fémes elemek és vegyületeik Szerves kémia Kémiai számítások Angol I.

II.

Personal Data, Family 1.a 1.b

Family Types Enquiring About An Apartment

2.a 2.b

Future Plans Choosing A Baby-sitting Job At A Family

3.a 3.b

Household Chores And Household Gadgets Visit To The GP

People And Society 4.a Family Celebrations And Events 4.b Getting Information About A Theatre Play 5.a Fashion And Clothes 5.b Ordering Food On The Phone 6.a 6.b

III.

Shopping Getting Information About a School

Our Environment 7.a 7.b

My Home Ordering Dishes In A Restaurant

8.a 8.b

Living In A Town Or In A Village Booking A Hotel Room

9.a 9.b

Environmental Protection Giving Directions From Népliget To Déli Pályaudvar

10.a Pets 10.b Helping Your Friend To Choose A Mobile Phone IV.

School 11.a 11.b

V.

My School Asking About Your Friend’s Sister

The World Of The Work

202


12.a Summer Jobs 12.b Organising A School-leaving Party VI.

VII.

VIII.

Lifestyle 13.a 13.b

Healthy Diet Enquiring About A Language Course

14.a 14.b

Eating In Different Places Booking A Ticket At British Airways

15.a 15.b

Illnesses Shopping For Clothes

Entertainment 16.a 16.b

Free Time Activities Choosing A Pet

17.a 17.b

Sports My Penfriend’s Healthy Diet

Travelling And Holidays 18.a 18.b

Public Transport In The Town A Job Interview

19.a Leisure Holidays And City Breaks 19.b Exchanging A Faulty Camera IX.

Science And Technology 20.a 20.b

Different Uses Of The Internet Giving Information About Weather

Biológia Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint) Sejtszintû biológia Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek) Az öröklõdés és a változékonyság (genetika) A szaporodás és az egyedfejlõdés Szünbiológia (egyed fölötti szervezõdési szintek) Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója Általános biológiai fogalmak Tudománytörténeti ismeretek

203


Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás Rajz és vizuális kultúra Alkotás A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek adott célnak megfelelő használatra Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése Egyszerű terek átalakítása, berendezésének megtervezése A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv

204


Térábrázolási módok Látványtér-elemzés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Fotó, mozgókép Népművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete Szakmai elméleti és gyakorlati érettségi vizsga témakörök Szakmai előkészítő tárgyak Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Vendéglátó és turizmus alapismeretek A vendéglátás alapjai A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátás üzlethálózata A turizmus alapjai A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái A turizmus és a környezet összefüggései A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmus piaca A vendéglátás piaca Általános ügyviteli alapismeretek A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szállodai alapismeretek Szálláshelyek, szállodák A szálloda működésének tárgyi feltételei A szálloda működésének személyi feltételei Szállodai ügyvitel A szállodai gazdálkodás A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások Marketing alapismeretek

205


A marketing fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói magatartás A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök Testnevelés

Kompetenciák/ Követelmények Témakörök 1. Elméleti ismeretek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. sportsiker A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és ek eredményei. A harmonikus testi fej- A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. lődés Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához életmód szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Atlétika Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Ritmikus gimnasztika Mozgás és zene kapcsolata. Küzdősportok, önvéde- Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. lem Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az emeber életében. Testnevelés és sportLabdajáték előkészítő játékok felsorolása. játékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Természetben űzhető Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb A magyar

206


sportok

szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

207


Kompetenciák/ Témakörök

Követelmények

2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika

Atlétika Futások

Ugrások

Dobások

Torna

Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8.8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6.00 kg.

Gerenda

A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával


Követelmények

Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat Ritmikus gimnasztika bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, Gyűrű kötelező elemek felhasználásával

208



Követelmények

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat Ritmikus gimnasztika bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, Nyújtó kötelező elemek felhasználásával Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda Kosárlabda

Labdarúgás

Röplabda

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo gurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

209


Informatika Vizsgakövetelmények

1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatés rendszerek bázisokat. Legyen képes összetett keresésre az 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az Interneten, keresőszerverek segítségével. iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Hardver

210


2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység,

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

211


3. Szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő ré3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és szeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány funkciói, az operációs rendszer felhasználói paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. felülete Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, eszközeit, módszereit. visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismernyomtatás, megnyitás je a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

212


4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél,) önállóan készíteni.

4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

213


5. Táblázatkezelés 5.1.

5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.2.

5.2.1. 5.3.

5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4.

A táblázatkezelő használata

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. A program indítása Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. A munkakörnyezet beállítása Tudjon a megjelenítési üzemmódok között A táblázatkezelő menürendszere váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot A táblázat megnyitása, mentése, nyom- megnyitni, menteni és nyomtatni. tatása A táblázatok felépítése Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, ilmunkalap letve, törölni. Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül.

5.4.

Táblázatformázás

5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások

5.4.3. Cellák és tartományok másolása

5.5.

Táblázatok, szövegek, diagramok

5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

214


5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

215


6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

216


7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata

7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

217


8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere

Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.

8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.

9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások

218


9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok

Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.

9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok

Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keresőprogramokat használni.

9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

3.9.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi felszerelések és eszközök szolgálják: televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, írásvetítő, fali vetítővászon, interaktív tábla (mozgó/stabil), számítógép projektorral. A stúdióban videofilmek, diavetítők és a könyvtár szakkönyvei. Tankönyvek: Tankönyvjegyzék a szakközépiskolai oktatáshoz Intézményünkben a 9-12-13. évfolyamokon a felsorolt tankönyveket használjuk, ezeket minden tanévben felülvizsgáljuk és a munkaközösségek javaslata alapján változhat.

219


Tankönyvjegyzék EX-015/1/ÚJ EX-016/1/ÚJ EX-017/1/ÚJ EX-018/1/ÚJ HV-274-1659 HV-275-251659

HV-307-1861 HV-308-11861 HV-370-1624 HV-371-601624

JO-0152 JO-0153 JO-0163 KN-0010/2 KN-0011/2 KN-0020/2 KN-0021/2 KN-0030/2 KN-0031/2 KN-0040/1 KN-0041 KP-2270 KP-2337

Virginia Evans - Jenny Dooley Virginia Evans - Jenny Dooley Virginia Evans - Jenny Dooley Virginia Evans - Jenny Dooley Neuner - Cristache - Pilypaityté Vicente - Szakály Breitsameter - Pilypaityté - Vicente - Cristache - Lauth-Url - Morvai Szász

ENTERPRISE 1 Coursebook Beginner ENTERPRISE 1 Workbook Beginner ENTERPRISE 2 Coursebook Elementary ENTERPRISE 2 Workbook Elementary deutsch.com 2 Kursbuch

BÁBEL BOOK Kft. BÁBEL BOOK Kft. BÁBEL BOOK Kft. BÁBEL BOOK Kft. Hueber Magyarországi Képviselete

deutsch.com 2 munkafüzet audio-CD-vel

Hueber Magyarországi Képviselete

Anni Fischer-Mitziviris Anni Fischer-Mitziviris Hartmut Aufderstraße - Jutta Müller - Thomas Storz Hartmut Aufderstraße - Jutta Müller - Thomas Storz - Györéné Szabó Judit

AusBlick 2 Kursbuch AusBlick 2 Arbeitsbuch mit Audio-CD Lagune 1 Kursbuch audio-CD-vel

Hueber Magyarországi Képviselete Hueber Magyarországi Képviselete Hueber Magyarországi Képviselete

Lagune 1 munkafüzet

Hueber Magyarországi Képviselete

Farkas Csaba Farkas Csaba Holczer József - Farkas Csaba Takács Attila Mohácsy Károly Mohácsy Károly (összeállította) Mohácsy Károly Mohácsy Károly Mohácsy Károly Mohácsy Károly Mohácsy Károly - Vasy Géza Mohácsy Károly-Vasy Géza (összeáll.) Műszaki Könyvkiadó Kft. Galambosné Goldfinger Erzsébet

Informatikai ismeretek a középiskolák részére Informatikai ismeretek a középiskolák részére Informatikai feladatgyűjtemény

Jedlik Oktatási Stúdió Kft. Jedlik Oktatási Stúdió Kft. Jedlik Oktatási Stúdió Kft.

Színes irodalom 9. Irodalmi szöveggyűjtemény 9. Színes irodalom 10. Irodalmi szöveggyűjtemény 10. Színes irodalom 11. Irodalmi szöveggyűjtemény 11. Színes irodalom 12. Irodalmi szöveggyűjtemény 12.

Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó

Ételkészítési ismeretek CD-ROM melléklettel Élelmiszer-alapismeretek CD-ROM melléklettel

Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft.

220


LM-1020

Marta Uminska, Bob Hastings, Hanna Mrozowska, Dominika Szmerdt-Chandler, Barbara Czarnecka-Cicha

Longman Érettségi Aktivátor

Pearson Education Magyarország (Longman)

MK-4439-5-K MK-4440-1-K MK-6036-2 MK-6037-0 MK-6038-9 MK-6039-7 MS-2310U

Dr. Koller Lászlóné-Koller Balázs dr. Koller Lászlóné-Koller Balázs Sztruhár Krisztina Sztruhár Krisztina Sztruhár Krisztina Sztruhár Krisztina dr. Kosztolányi József - Kovács István - Pintér Klára - dr. Urbán János - Vincze István

Matematika 9. munkafüzet szakiskolásoknak Matematika 10. munkafüzet szakiskolásoknak Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 1. Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 2. Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak 3. Vendéglátás és gazdálkodás szakiskolásoknak Példatár Sokszínű MATEMATIKA tankönyv 10. évfolyam

Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft. Műszaki Könyvkiadó Kft. Mozaik Kiadó Kft.

MS-2311T

Kosztolányi József – Kovács István Sokszínű MATEMATIKA tankönyv 11. évf. – Pintér Klára – dr. Urbán János – Vincze István

Mozaik Kiadó Kft.

MS-2312

dr. Kosztolányi József - Kovács István - Pintér Klára - dr. Urbán János - Vincze István

Sokszínű MATEMATIKA tankönyv 12. évf.

Mozaik Kiadó Kft.

MS-2615T MS-2619

FIZIKA 9. – Mozgások. Energiaváltozások tankönyv FIZIKA 10. – Elektromosságtan, hőtan tankönyv

Mozaik Kiadó Kft. Mozaik Kiadó Kft.

KÉMIA 10. Szervetlen és szerves kémia tankönyv

Mozaik Kiadó Kft.

NT-01131/F/1

dr. Halász Tibor dr. Jurisits József - dr. Szűcs József Dr. Siposné dr. Kedves ÉvaHorváth Balázs- Péntek Lászlóné Z. Orbán Erzsébet Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit

NT-01131/M/1

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit

Kémia szakközépiskolásoknak 9. tankönyv Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 9. évfolyam számára Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 10. évfolyam számára Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 11. évfolyam számára Magyar nyelv és kommunikáció. feladatlap a 11. évfolyam számára Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet a 11. évfolyam számára

Mozaik Kiadó Kft. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

MS-2620U MS-2687U NT-00931/2 NT-01031/2 NT-01131/2

221


NT-01231/2 NT-01231/F/1

Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit

NT-14125

Száray Miklós

Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 12. évfolyam számára Magyar nyelv és kommunikáció. Feladatlap 12. évfolyam számára Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam

NT-14225

Száray Miklós

Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam

NT-14325

Száray Miklós

Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam

NT-14425/1

Száray Miklós - Kaposi József

Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam

NT-15129/NAT

Dr. Hortobágyi István-dr. Rajkovits Zsuzsanna-dr Wajand Judit Dr. Gerőcs László - Orosz Gyula Paróczay József - Szászné dr. Simon Judit

Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések - Négyjegyű függvénytáblázatok Matematika. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. (CD melléklettel)

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

NT-16127/NAT

Czapáry Endre - Czapáry Endréné - Csete Lajos - Hegyi Györgyné -I ványiné Harró Ágota - Morvai ÉvaReiman István

Matematika. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény III. (CD-melléklettel)

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

NT-16136

Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit

Földrajz 10. Regionális földrajz

NT-17130

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Kereszty Péter-Nagy BalázsLakóhelyünk, a Föld. Földrajz a középiskolák 9. évfolyama Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemerkényi Antal-Neumann Viktor- számára Zrt. Sárfalvi Béla

NT-17456

Kropog Erzsébet

Biológia a szakközépiskolák 10. évfolyama számára

NT-56456

Szitnyainé Gottlieb Éva - Mekis Zsuzsanna Munkaközösség. Alkotószerkesztők: Medgyes Sándorné, Tasnádi Péter

Német nyelvtani gyakorlatok

NT-16125/NAT

NT-81466/1

Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Fizika I.

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

222


NT-81471/1

Munkaközösség. Alkotószerkesztő: Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Fizika II. Medgyes Sándorné, dr. Tasnádi Péter

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

OX-4134392 OX-4134422 OX-4384254

Paul Radley, Daniela Simons Paul Radley, Daniela Simons Clive Oxenden, Christina LathamKoenig, Paul Seligson Clive Oxenden, Christina LathamKoenig, Paul Seligson, Jane Hudson

New Horizons Student's Book 2 New Horizons Munkafüzet 2 New English File Elementary Student's Book

Oxford University Press Oxford University Press Oxford University Press

New English File Elementary Munkafüzet CD melléklettel

Oxford University Press

Giorgio Motta, Beata Cwikowska Giorgio Motta, Beata Cwikowska Giorgio Motta, Beata Cwikowska Giorgio Motta, Beata Cwikowska Kemény Andrásné Kemény Andrásné Voleszák Zoltán Voleszák Zoltán

Direkt Kursbuch 1 Direkt Arbeitsbuch 1 + Audio-CD Direkt Kursbuch 2 Direkt Arbeitsbuch 2 + Audio-CD Cukrász szakmai ismeretek 1. Cukrász szakmai ismeretek 2. Vendéglátó és turizmus ismeretek I. Vendéglátó és turizmus ismeretek II.

Klett Kiadó Könyvkiadó Kft. Klett Kiadó Könyvkiadó Kft. Klett Kiadó Könyvkiadó Kft. Klett Kiadó Könyvkiadó Kft. Tankönyvmester Kiadó Kft. Tankönyvmester Kiadó Kft. OE - Voleszák Zoltán OE - Voleszák Zoltán

OX-4501057

RK-9641-41-9/új RK-9641-42-6/új RK-9641-44-0/új RK-9641-45-7/új TM-61002/1 TM-61002/2 VZ-VIS111 VZ-VIS112

223


Eszközök és felszerelés jegyzék: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tantermenként négyzetrácsos tábla Körző, vonalzó, szögmérő – tanulói, táblai Feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Mértani testek Oktató CD-k Zsebszámológépek tanári használatra Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő, stb. Oktató CD-k Történelem tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tanulói Történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Videokazetták – történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Tanári kézikönyvek – lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Oktató CD-k Földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek – domborzati és politikai Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Videó- és diaképek Tanári kézikönyvek Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök A tornaterembe beépített szerek Kosárlabda palánk gyűrűvel Állítható röplabda-háló Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései Tornagerenda Ugrószekrény Ugródeszka Tornaszőnyeg Tornapad Ugrózsámoly Húzókötél Ugrókötél Gumikötél Kézi-súlyzó

224


Medicinlabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő A konditerem felszerelései Fekve-nyomó gép Ülve-állva nyomó gép Favorit erőgép Súlyzórúd Súlyzók Súlyzótartó állvány Szobabicikli Ferdepad Haspad A sportudvar szerei Kézilabda kapu Tenisz-háló Idegen nyelvek tanítását segítő felszerelések és eszközök Számlálós kazettás magnók, CD lejátszók Videó Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Oktató CD-k 4. A szakmai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 4.1. A szakmai program érvényessége A szakmai program érvényességi ideje A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény 2015 július 1-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját ezen szakmai program alapján. A szakmai programhoz kapcsolódó helyi oktatási programok 2008. szeptember 1-től kerültek/kerülnek folyamatosan felmenő rendszerben bevezetésre. A helyi oktatási programok fejlesztése folyamatos. Az OKJ változások következtében a szakképesítések és elágazások neve és besorolása változik, amelyet felmenő rendszerben vezetünk be. Vagyis a képzés megkezdésekor érvényes OKJ szerinti besorolásban fejezik be a tanulók a tanulmányaikat. Így a képzésekben a 2009-es és a 2010-es OKJ szerinti programok alapján dolgozunk, ami azt is eredményezte, hogy az azonos képzéseken belül modulváltozások is történtek. Ez a szakmai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A szakmai program érvényességi ideje 5 (öt) tanév.

225


A szakmai program értékelése, felülvizsgálata A szakmai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, értékelését minden tanév végén a záró értekezleten az intézményegységekre és az egész iskolára vonatkoztatottan vizsgálja az iskola vezetése a pedagógusok szakmai munkaközösségei által elkészített írásos értékelések alapján. Megfogalmazza a szükséges javítások lehetőségeit. Mindezt jegyzőkönyvben rögzíti. A felülvizsgálat akkor szükséges: – – – – –

ha módosul az OKJ ha módosulnak az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a fenntartó erről rendelkezik az intézménynek új vezetői ciklusa indul az alkalmazás során módosítások, korrekciók vállnak szükségessé szakmai/ pedagógiai szempontból – az érvényességi idő lejár. Továbbá, ha az intézmény nevelő-oktató munkájában változás következik be, pl.: új szakképzési feladat vállalása. A szakmai program módosítása A szakmai program módosítására az iskola igazgatója, az igazgató tanács, a nevelőtestület bármely tagja, a pedagógusok szakmai munkaközösségei, az iskolaszék és az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a szakmai program módosítását közvetlenül a szülői választmány, illetve a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. A szakmai program nyilvánosságra hozatal Az iskola szakmai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A szakmai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyen tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola és a tagintézmények irattárában - a tagintézmények könyvtárában - az iskola igazgatójánál, a tagintézmények igazgatóinál/tagintézmény igazgató helyetteseknél - az osztályfőnököknél, szaktanároknál és az iskola/tagintézmény honlapján. 5. A SZAKMAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A helyi oktatási programokat a nevelőtestület a 2015. augusztus 31-én tartott ülésén elfogadta.

226

A Kecskeméti Szakképzési Centrum

Recommend Documents