A kecskeméti IVS készítésének sikeres és kritikus elemei Kanalas Imre – Kiss Attila MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet PLAN-NET.HU Településfejlesztési Konferencia 2010. január 22-23. Nyíregyháza
Tartalmi vázlat • A városfejlesztés jelentőségének felértékelődése
• A Kecskeméti IVS tervezési keretei és igazodási pontjai -------------------------------------
• A Kecskeméti IVS készítésének és megvalósításának tanulságai • Városfejlesztési kihívások és az IVS válaszai
A városfejlesztés szerepének növekedése Kiváltó okok: • A társadalmi és környezeti igényeket jellemzően figyelmen kívül hagyó, nagy léptékű városi gazdaság- és infrastruktúrafejlesztési programok az 1950-60as években. Következmények: • Új városi problémák jelentkezése (1970-es évektől).
Új városi problémák A szakirodalomban leginkább említett problémák: • A városok területének (sokszor indokolatlan mértékű) expanzív növekedése – pazarló területhasználat. • A városi lakókörnyezet állapotának romlása. • A felhagyott ipari területek környezeti tehermentesítése és hasznosítása. • Lakó- és munkahelyek térbeli eltávolodása. • Növekvő gépkocsiforgalom (forgalmi dugók, parkolási problémák). • Egyre súlyosabb városi környezeti problémák (szmog, szemét, csökkenő zöldterület). • Társadalmi problémák (bevándorlás, szegregáció, munkanélküliség, elszegényedés, közbiztonság romlása).
A település új értelmezése, a szemléletváltás elindulása Új szemlélet kialakulása az 1970-es évektől A település, mint komplex rendszer
Forrás: Tóth József Tetraéder modell 1981.
A városfejlesztés jelentőségének növekedése • Új társadalmi elvárások és városfejlesztési elvek Markáns társadalmi igények és elvárások fogalmazódnak meg a városokkal szemben (társadalmi-, gazdasági-, környezeti- és közlekedési szempontból „fenntartható” város). A tiszta, egészséges, „élhető” város (környezetvédelem). Az „értékmegőrző és értékteremtő” város (kultúra, épített környezet, idegenforgalom). A „hálózatokban együttműködő” város (gazdaság, innováció, tudomány) és „versenyképes” város. Új fejlesztéspolitikai dokumentumok: Zöld Könyv, Aalborgi Charta, Új Athéni Charta, ETP, Lisszaboni folyamat.
• Az európai fejlesztéspolitika irányainak módosulása Az EU területi és kohéziós politikája a térségfejlesztés, a regionális kiegyenlítés helyett a városok versenyképességére, azok megújulására, pólus- ill. térszervező szerepére épít (2007-2013).
• Új tervezési elvek megjelenése Integrált, komplex, fenntartható, s legfőképpen megvalósítható stratégiák készítése Magas színvonalú, társadalmi partnerségen alapuló tervezés Kooperáció és konszenzus a városi döntéshozók, a lakosság és a helyi gazdasági szereplők között Területi szemlélet erősödése Átláthatóság, ellenőrizhetőség
A városfejlődés/-fejlesztés magyarországi kihívásai Külső kihívások: • A globalizáció hatásaiból következő „városverseny” erősödése, harc a fejlesztési forrásokért. • EU csatlakozás (az európai területfejlesztési és városfejlesztési politikához történő igazodás). • Az európai városfejlesztési elveknek és elvárásoknak történő megfelelés. • Klímaváltozás.
Belső kihívások: • A rendszerváltást követő átalakulásból adódó problémák (pl. társadalmi, gazdasági, intézményi, jogi-szabályozási). • Lakossági elvárások (munkahelyteremtés, környezet-védelem, magas szintű közszolgáltatások, élhető város). • A gazdasági és közösségi érdekek ütközése. • Köztervezés hiánya (jogi szabályozás, intézményrendszer, átláthatóság, kiszámíthatóság, komplex gondolkodás).
Főbb tervezési szempontok és keretek a kecskeméti IVS készítése során • Kiterjedt és releváns adatbázison megvalósuló, széleskörű helyzet- és problémafeltárásra törekedjen. • A fejlesztési célok, irányok és prioritások, valamint a tervezett programok és akcióterületi tervek átfogó társadalmi egyeztetés eredményeként fogalmazódjanak meg. • A fejlesztési programok, akcióterületek kiválasztása és lehatárolása, megfelelően alátámasztott (szükségletek, igények, gazdaságosság) legyen.
• A fejlesztési javaslatok megfogalmazásánál integrált és komplex megközelítés érvényesüljön és valós igényeken alapuló fejlesztési elképzelések szülessenek. • A közösségi (EU és állami) és privát fejlesztési források hatékony mobilizálását segítse. • Az IVS kiemelt elemként foglalkozzon a partnerség, a fejlesztések szervezeti hátterének és ellenőrzésének (monitoring) kérdésével a megvalósíthatóság érdekében.
A városfejlesztés háttérfeltételei • A városfejlesztés professzionális intézményrendszere (pl. városi köztervező és kutató intézet) • Tudatos fejlesztéspolitika (átgondolt, koncepcionális, kiszámítható) • Döntési kompetenciák rögzítése • Szervezeti együttműködések kereteinek kialakítása
• Partnerekkel történő folyamatos kapcsolattartás • A városfejlesztést szolgáló (hazai és nemzetközi) források feltérképezése • Naprakész városi adatbázisok és térinformatikai háttér fejlesztése • Befektetés-ösztönzés professzionalizálása (expo megjelenés, marketing, médianyilvánosság erősítése, tájékoztatók, tervbemutatók)
A Kecskeméti IVS elkészültének eredményei • A városfejlesztés fogalma új megvilágításba került – Szétaprózott egyedi projektek helyett komplex programokban gondolkodás (Akcióterületi Tervek)
• A tervezés és előkészítés fontosságának felismerése – DLA ötletpályázat (2007) és országos tervpályázat (2009) kiírásra a kecskeméti városközpont megújítása témában
• Városfejlesztési Társaság megalakítása – A városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok koncentrálása – Folyamatos szakmai munka lehetősége – Széleskörű városi adatbázisok rendelkezésre állása
• A városfejlesztési programok és tervek iránti közérdeklődés növekedése – Civil aktivitás – A tervezést segítő lakossági vélemények
Városi adatbázisok létrejötte - térinformatikai megjelenítés
Az IVS megvalósításának kritikus elemei • Kialakulatlan a városfejlesztés irányítási rendszere – Nem egyértelműek a döntési kompetenciák – Feladatátfedések
• Akadozik az IVS-re épülő fejlesztési programok szakmai előkészítése – Kialakulatlan koncepciók – A szükséges források bizonytalansága
• Nem állnak rendelkezésre kidolgozott tervek – Megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, költségszámítások
• Hiányoznak a fejlesztési partnerek – Nehézkes a magánberuházók bevonása
• Hosszadalmas lakossági egyeztetések – „Kommunikációs” problémák
A városfejlesztés kihívásai Kecskeméten • Sajátos környezeti feltételek – Környezetileg érzékeny terület (növekvő szárazsághajlam, süllyedő talajvízszint, laza homoktalajok) – Kevés városi/városkörüli zöldterület – Kiemelkedően magas por- és pollenszennyezettség
• Térszerkezeti problémák – A beépített városterület irányíthatatlan terjeszkedése – A várostest túlzott szerkezeti és funkcionális széttagoltsága – A közlekedési hálózat hiányosságai
• Identitásproblémák – A város nehezen tud azonosulni mezővárosi gyökereivel – Bizonytalan a „kecskemétiség” mibenléte – Alacsony a közösségi célokat szolgáló egyéni aktivitás
Kecskeméti adottságok 1.
Kecskeméti adottságok 2.
Kecskeméti adottságok 3.
Az IVS területi céljai • Élménygazdag belvárosi arculat kialakítása – Színvonalas, gyalogosbarát közterületi rendszer – Izgalmas építészeti és környezeti részletek
• A mezővárosi múltra visszatekintő lakóterület értékőrző fejlesztése – „Kertváros”a belvárosban
• „Zöld folyosó” létrehozása – Városi zöldterületek összekapcsolása – A szabadidőeltöltés lehetőségeinek bővítése
• Kiskertes-lakókertes övezet megújítása – A rendezett fejlődés kereteinek biztosítása
• Az ipari és kereskedelmi területek körültekintő fejlesztése – A barnamezős rehabilitáció szem előtt tartásával
A LÉNYEG! • Korábban sokan sokféleképpen élték meg a várost, de senkit sem hagyott „hidegen” – – – –
Petőfi Sándor: „Hírös város” Vámbéry Ármin keletkutató: „Napkeleti város” Móricz Zsigmond: „A puszták metropolisza” Weöres Sándor: „Mi mindent látni Kecskeméten, melyet a világ nem terem! Ázsiát-Amerikát járunk És mind itt van egy helyen.”
• Az IVS és a városfejlesztés feladata tehát: elősegíteni a „kecskemétiség” tartalmának gazdagodást és erősödését – Karaktert, egyéniséget adni a városnak – Érzelmileg is a városhoz kötni az embereket – „Két homokszem köré is eleven világot elképzelni” (Csoóri Sándor)
Köszönjük a figyelmet! MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet 6000 Kecskemét, Rákóczi út 3. Tel.: 76/502-840
[email protected],
[email protected]
