A Kárpát-medence történeti földrajza a közép- és a koraújkorban

A Kárpát-medence történeti földrajza a közép- és a koraújkorban

Oktatási segédanyag Átdolgozott, javított kiadás Pécs Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Közép- és Koraújkori Történeti Tanszék Pécs, 2005

Bagi Dániel - Kiss Gergely - Radó Bálint A Kárpát-menedce történeti földrajza a közép- és koraújkorban 2

Általános rész I. Bevezetés I.1. Célok, feladatok A Történeti földrajz című tantárgy oktatása szinte a kezdetektől megtalálható a Közép- és Koraújkori Történeti Tanszék oktatási programjában mind az őszi, mind a tavaszi szemeszterben. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az egyes kurzusok oktatása során gondot okoz a tárgyalt ismeretanyaghoz kapcsolódó földrajzi kísérőinformációk szemléltetése, annak ellenére, hogy bizonyos fontosabb témákhoz, korszakokhoz rendelkezésre álltak pl. falitérképek. Ezek azonban önmagukban nem elégségesek ezen információk elsajátításához. Éppen ezért e studium feladata alapvetően kiegészítő jellegű, azáltal, hogy az egyes foglalkozások keretében a történeti események „színterét” - azokhoz szervesen kapcsolódva, mintegy keretként rendszerezett formában tárja a hallgató elé. E munka célja, gyakorló kézikönyvként (a továbbiakban Segédanyag) mindazon információk grafikus-földrajzi elsajátításának elősegítése, melyek nélkülözhetetlenek a történelmi események, folyamatok helyes megértéséhez szükséges háttértudás megalapozásához. Ebből következőleg a tantárgy anyaga nem korlátozódik pusztán földrajzi szempontból csoportosított topográfiai jellegű adatok gyakoroltatására és azok számonkérésére, hanem azt alapként felhasználva más - pl. művelődéstörténeti, gazdasági, közigazgatási, néprajzi-szociológiai, stb. - tényezők, ill. folyamatok figyelembe vételével komplex háttéranyagot bocsát a felhsználó rendelkezésére. I.2. A Segédanyag szerkezete és használata A Segédanyag tematikus egységenként több részre bomlik.

1. Az első részben minden egyes esetben az adott anyagrész bemutatása kap helyet, amely a számonkéréshez tartozó rész ismertetését foglalja magába (törzsanyag). 2. Ezt követi az anyagrészhez tartozó fontosabb források és szakirodalom áttekintése. E megjelölés alatt azokat a munkákat értjük, amelyek a felhasználó számára alapvető fontosságúak az adott anyagrész elsajátításában. Ezek lehetnek szaklexikonok, kronológiai táblázatok, térképek, leírások, szakmonográfiák, kisebb szakcikkek, stb.. A gyakorló órák során ezek használata, ill. ennek elsajátítása kiemelt szerepet kap, mivel e sajátos terület esetenként speciális követelményeket támaszt a források és a szakirodalom kezelésében. 3. Ezután - az adott anyagrész kijelölése, az ehhez tartozó források és szakirodalom ismeretében - kerül sor az anyagrész begyakorlására. Ennek megkönnyítésére a Segédanyag megfelelő egységeihez tematikus gyakorló vaktérképeket készítettünk. E térképeken a felhasználók maguk dolgozhatnak (az adott anyagrész történeti földrajzi adatainak térképre vitele) és sajátíthatják el az anyagot. A Segédanyag, a tematikus egységenkénti azonos szerkesztés, a fenti tartalmi egységek (törzsanyag, források, szakirodalom, gyakorló vaktérképek) révén kiválóan hsználható az otthoni felkészülésben. Irodalom: - A történelem segédtudományai, Osiris, Bp., 1999. (vonatkozó részek)


Különös rész

*Tisza

I. A Kárpát-medence és a magyarság történeti földrajza a középés koraújkorban I. 1. A Kárpát-medence hegy- és vízrajza (folyók, hegységek, hágók, szorosok), nagyobb regionális tájegységek I.1.1. Folyók a) A Kárpát-medence természetföldrajzi szempontból zárt egységet alkot, különösen igaz ez e vidék vizrajzi viszonyaira. Tanulmányozásában fontos hangsúlyozni, hogy a Kárpát-medence folyóit alapvetőnen két fő folyó (Duna, Tisza) és mellékfolyóik rendszeréből áll össze. Éppen ezért a folyókat ebben a rendszerben dolgoztuk fel, különbséget téve a jobb- és bal parti mellékfolyók között. Bal parti mellékfolyók

Jobb parti mellékfolyók

Duna Árva Zsitva

Feketeügy Szeret Bodza

Morva Vág Nyitra

Lajta Rába Sió

Garam Ipoly Tisza* Temes Zsil Olt Tatros

Dráva Száva

Marcal Sárvíz Kapos Mura Kulpa Una Drina Kolumbara

NagySzamos KisSzamos

Visó Iza Szamos

Borsava Bodrog Ung

Ondava Laborc

Tapoly

Latorca

MelegSzamos HidegSzamos

Sajó

Rima Bódva

Lápos SebesKörös

Zagyva

Hernád Tápió

Tarcal

Kraszna Körös

Berettyó FeketeKörös FehérKörös Aranyos KisKüküllő NagyKüküllő

Maros

Béga

b) Zala, Dunajec, Poprád I.1.2. Állóvizek: Fertő tó, Balaton I.1.3. Hegységek A hegységek válogatásánál részben természetföldrajzi szempontokat érvényesítettünk tekintettel a Kárpát-medence domborzatilag jól megfogható elhatárolhatóságára, ugyanakkor

Bagi Dániel - Kiss Gergely - Radó Bálint A Kárpát-menedce történeti földrajza a közép- és koraújkorban

4

gazdaságföldrajzilag jelentős domborzati elemek is helyet kaptak az alábbi tematikában: Északi-Kárpátok, Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok, Dinári-hegység, Máramarosi havasok, Borgói havasok, Radnai havasok, Biharhegység, Igyfan erdő, Zselic, Bakony, Vértes, Pilis, Börzsöny, Mátra, Bükk, Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Keleti-Beszkidek, NyugatiBeszkidek, Eperjes-Tokaji-hegység, Selmeci-hegység, GömörSzepesi-Érchegység, Szörényi-Érchegység, Erdélyi-Érchegység I.1.4. Hágók, szorosok A Kárpát-medence nagyobb és kisebb tájegységeit egyrészt a medencén kívüli területekkel, másrészt egymással is hágók és szorosok kötik össze, amelyeknek jelentős szerep jutott a különböző régiók között kialakult gazdasági, politikai, kulturális stb. kapcsolatokban. a) belső hágók, szorosok Erdély: Meszesi kapu, Király-hágó, Vas-kapu, Felvidék: Branyiszkói-hágó b) kűlső hágók, szorosok Észak-Nyugat Magyarország: Dévényi kapu, Mosoni kapu; Északi-Kárpátok: Jabkunkai-hágó, Duklai-hágó; Máramarosi havasok: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó; Keleti-Kárpátok: Borsai-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Tölgyesiszoros, Békás-szoros, Gyimesi-szoros, Ojtozi-szoros; Déli-Kárpátok: Bodza-szoros, Tömösi-szoros, Törcsvári-szoros, Vöröstorony-szoros, Szurdok-szoros, Kazan-szoros, al-dunai Vaskapu-szoros I.1.5. Tájegységek, régiók

Mezőföld, Sárrét, Sárköz, Ormánköz, Drávaköz, Bácska, Szerémség, Bodrogköz, Tiszahát, Ecsedi láp, Nyír, Hajdúság, Nagysár, Körösköz, Bánság (Bánát) Temesköz, Szigetköz, Csallóköz, Vágköz, Rábaköz, Őrség, Zselicség, Muraköz, Turopolje, Podgorje, Zagorje, Tengermellék, Hegyalja, Szepesség, Máramarosi medence, Beszterce, Radna, Barcasági-medence, Lápos, Érmellék, Meszes, Erdélyi-medence, Aszúág, Szlavónia, Ormán, Bőköz, Királyföld, Fogaras, Kemej, Mezőség Térképek: Történelmi világatlasz (TVA) 108. Irodalom: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. História könyvtár. Monográfiák. Bp. 1997. (Bak 1997) 23-47. Feladatok: 1.Jelölje be a folyókat a mellékelt vízrajzi vaktérképen (I. sz. gyakorló térkép) ! 2.Jelölje be a hegységeket és szorosokat a mellékelt vízrajzi vaktérképen (I. sz. gyakorló térkép)! 3.Jelölje be a megadott tájegységeket a mellékelt vízrajzi vaktérképen (I. sz. gyakorló térkép)! 4.Határozza meg az egyes szorosok, hágók helyét a vízrajz és a domborzat segítségével! Név Meszesi kapu Király-hágó Vas-kapu, Branyiszkói-hágó Dévényi kapu Mosoni kapu; Jabkunkai-hágó Duklai-hágó Uzsoki-hágó Vereckei-hágó Tatár-hágó; Borsai-hágó

Folyók

Hegységek


Radnai-hágó Borgói-hágó Tölgyesi-szoros Békás-szoros Gyimesi-szoros Ojtozi-szoros Bodza-szoros Tömösi-szoros Törcsvári-szoros Vöröstorony-szoros Szurdok-szoros Kazan-szoros al-dunai Vaskapu-szoros

5.Határozza meg az egyes tájegységek helyét a vízrajz és a domborzat segítségével! Név Mezőföld Sárrét Sárköz Ormánköz Drávaköz Bácska Szerémség Fruska Gora Bodrogköz Rétköz Jászság Felső-Tiszavidék Tiszahát Ecsedi láp Nyír Hajdúság Nagysár Körösköz

Folyók

Hegységek

Bánság (Bánát) Temesköz Szigetköz Csallóköz Vágköz Rábaköz Őrség Zselicség Muraköz Turopolje Podgorje Zagorje Tengermellék Hegyalja Szepesség Máramarosi medence Beszterce Radna Barcasági-medence Lápos Érmellék Meszes Erdélyi-medence Aszúág Szlavónia Ormán Bőköz Aszúág Szerémség Szepesség Királyföld Fogaras Kemej Mezőség

Bagi Dániel - Kiss Gergely - Radó Bálint A Kárpát-menedce történeti földrajza a közép- és koraújkorban

6

I. sz. gyakorló vaktérkép: A Kárpát-medence vízrajza


I.2. A közép- és koraújkori magyar királyság adminisztratív rendszere Vármegyék, bánságok, kiváltságolt területek; a középkori nem magyar etnikumok (kunok, jászok, böszörmények, besenyők, „latinok” településterülete, a középkori német telepítés [erdélyi és szepességi szászok]), székely székek I.2.1. A közép- és koraújkori Magyar Királyság adminisztratív rendszere: I.2.2.Magyarország vármegyéi a 11-13. században: Abaúj, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Bodrog, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Gömör, Győr, Hevesújvár, Hont (2), Keve, Komárom, Krassó, Kraszna, Liptó, Máramaros, Moson, Nyitra, Pest, Pozsega, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szepes, Szabolcs, Szatmár, Szerém, Szolnok (2), Temes, Tolna, Torna, Torontál, Trencsén, Túróc, Ugocsa, Ung, Valkó, Vas, Veszprém, Zala, Zaránd Zemplén, Zólyom; I.2.3.Dráva-Száva köze: Dubica, Kőrös, Orbász, Szana, Varasd, Zágráb; II.2.4.Erdély: Hunyad, Fehér, Torda, Kolozs, Doboka, Küküllő I.2.5.Magyarország vármegyéi a 14-16. században: Abaúj, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Bodrog, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér, Gömör, Győr, Heves, Hont, Keve, Kishont, Komárom, Közép-Szolnok, Krassó, Kraszna, Kűlső-Szolnok, Liptó, Máramaros, Moson, Nyitra, Pest, Pilis, Pozsega, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szepes, Szabolcs, Szatmár, Szerém, Szolnok (2), Temes, Tolna, Torna, Torontál, Trencsén, Túróc, Ugocsa, Ung, Valkó, Vas, Veszprém, Zala, Zaránd Zemplén, Zólyom;

I.2.6.Dráva-Száva köze: Dubica, Kőrös, Orbász, Szana, Varasd, Verőce, Zágráb; I.2.7.Erdély: Belső-Szolnok, Hunyad, Fehér, Torda, Kolozs, Doboka, Küküllő I.2.8.Különkormányzati egységek: a) Ozorai bánság, Sói bánság, Macsói bánság, Barancsi bánság, Kucsói bánság, Szörényi bánság, Boszniai bánság, Ráma; b) Jajcai bánság, Szreberniki bánság, Nándorfehérvári bánság, Vidin; c) Partes regni Hungariae inferiores: Arad, Csanád, Keve, Krassó, Temes, Torontál, Bács, Bodrog, Csongrád, Békés, Bihar, Zaránd; d) Szlavónia, Horvátország; Dalmácia, Halics; I.2.9.Kiváltságolt területek a) Erdélyi szászok: Altland, Unterwald, Weinland, Beszterce vidéke, Radna, Királyföld, Barcaság, Kőhalom-szék, Medgyes-szék, Nagysink-szék, Nagyszeben-szék, Segesvár-szék, Szászsebes-szék, Szsászváros-szék, Szerdahely-szék, Újegyházszék, Brassói kerület, Bersztercei kerület b) Szepességi szászok: Szepesség, Igló, Szepesvár, Lőcse, Poprád; Sedes decem lanceatorum (Szepesváralja, Poprád, Poprád-Hernád vidéke, Csütörtökhely) c) Latinok: Székesfehérvár, Esztergom, Nagyszombat, Nyitra, Győr, Sopron, Szatmár, Nagyolaszi (Francavilla) d) Kunok: Halasszék (Csertánszék), Kolbásszék, Karaszék (Mizseszék), Kecskemétszék, Szenteltszék, Hantosszék, Berényszék, Tázlár, Kunszentmárton e) Muzulmánok (böszörmények, kálizok), vlachok f) Székelyek:Váty, Telegd, Székelyhíd, Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Kászonszék, Csíkszék, Gyergyószék, Marosszék, Aranyosszék


Térképek: - Történelmi világatlasz 109/III, 111/I, 114-115/I, III, 119/I; - Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp. 1989. 14. térkép. Irodalom: - Bak 1997. 51-59., 102-112. - A Kárpát-medence etnikai és demográfiai viszonyai a honfoglalástól a török kiűzéséig. Oktatási segédanyag. Szerk. Font Márta. Pécs. 1998. 13-27., 31-44., 58-60., 65-71. - A székelység. In: Rubicon 1992/3. - Szakály Ferenc: A szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben. In: Zombori I. (szerk.): A szerbek Magyarországon. Bp. 1991. 11-50. - Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és történeti kialakulása. Bp. 1934. Feladatok: 1.Jelölje be névírással a II.sz. térképen Magyarország vármegyéit a 11-13. században! 2.Jelölje be névírással a III. sz. térképen Magyarország vármegyéit a 14-16. században! 3.Csoportosítja a vármegyéket a Kárpát-medence folyói szerint: Folyó neve Átszeli Duna Lajta Morva Marcal Rába Vág Árva Sárvíz

bal partján határos

jobb partján h.

Sió Nyitra Zsitva Kapos Mura Dráva Garam Kulpa Száva Ipoly Una Tisza Drina Temes Kolumbara Zsil Olt Feketeügy Szeret Tatros Bodza Borsava Visó Tapoly Ondava Bodrog Iza Laborc Ung Szamos Nagy-Szamos Latorca Kis-Szamos Rima Sajó Meleg-Szamos Bódva Hideg-Szamos Tarcal


Hernád Tápió Zagyva Lápos Kraszna Körös Sebes-Körös Berettyó Fekete-Körös Fehér-Körös Maros Aranyos Kis-Küküllő Nagy-Küküllő Béga

4.Határozza meg minden megye esetében a vele közvetlen szomszédos megyéket! 5.Jelölje névírással az erdélyi szász székeket (IV. sz. Gyakorló térkép)! 6.Jelölje be a székely székeket és egyéb települési területeiket (IV. sz. Gyakorló térkép)! 5.Jelölje satirozással vagy eltérő színekkel a szepességi szászok, latinok, muzulmánok, jászok, kunok, szerbek, vlachok települési területeit (IV. sz. Gyakorló vaktérkép)! Ahol lehet, jelöljön be településeket is!


II. sz. Gyakorló térkép:Magyarország közigazgatása 11-13. század


III. sz. Gyakorló térkép:Magyarország közigazgatása 14-16. század


IV. sz. Gyakorló térkép:A Kárpát.medence népei


I.3. A középkori egyházszervezet I.3.1. Középkori egyházszervezet: Esztergomi érsekség, Kalocsa-Bácsi érsekség, Györi, Veszprémi, Pécsi, Váci, Egri, Csanádi, Bihari (Váradi) püspökség, Nyitra, Zágráb, Argyas, Milkó, Boszniai püspökség területe és központjaik I.3.2. Kolostorok: Pannonhalma, Garamszentbenedek, Tihany, Somogyvár, Pécsvárad, Szentjobb, Kolozsmonostor, Zobor, Zirc, Egres, Torda, Esztergom, Lövöld, Eperjes, Segesvár, Brassó, Veszprém, Szeben, Pilisszentkereszt, Pentele, Visegrád, Oroszlámos, Munkács, Gyulafehérvár, Szávaszentdemeter I.3.3. Reformáció, ellenreformáció: Csepreg, Késmárk, Debrecen, Torda, Segesvár, Gyulafehérvár, Kassa, Sárospatak, Nagyszombat, Nagyenyed, Vizsoly, Kolozsvár, Eperjes, Pápa Térképek: -TVA 109/I, 117/I, II, -Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. Magyarország története térképeken elbeszélve 1. História könyvtár. Atlaszok Magyarország történetéhez. Bp. é.n. (AMT) 9 (21. o.) Irodalom: -Koszta László: A kereszténység kezdetei és az egyházszervezés Magyarországon. In: Az államalapító. Szerk. Kristó Gy. Zrínyi. Bp. 1988.153-209. Feladatok: 1.Jelölje be a V. sz. gyakorló térképen a középkori egyházmegyék központjait! 2. Jelölje be a V. sz. gyakorló térképen a felsorolt kolostorokat és hiteles helyeket! Határozza meg, melyik egyházmegye területén fekszenek!

3. Jelölje be a V. sz. gyakorló térképen különböző jelöléssel a reformáció és az ellenreformáció korában létrejött iskolákat, kultúrközpontokat, hitviták helyeit!


V. sz. gyakorló térkép: Egyházak a középkori Magyarorzságon


I.4. Településhálózat Szabad királyi városok [tárnoki ill. személynöki városok], mezővárosok, bányavárosok; gazdasági központok (bányászat, kereskedelem, ipar) I.4.1. Települések: Bártfa, Bélabánya, Beszterce, Besztercebánya, Brassó, Buda, Debrecen, Dés, Déva, Eperjes, Esztergom, Felsőbánya, Gölnicbánya, Gnézda, Gyalu, Gyulafehérvár, Hosszúmező (Cimpulung), (Hajdú) Hadház, Huszt, Igló, Jászó, Kálló, Kapronca, Kassa, Kecskemét, Késmárk, Kismarton, Kisszeben, Kolozs, Kolozsvár, Komárom, Korpona, Körmöcbánya, Kőrös, Köszeg, Libetbánya, Lubló, Marosvásárhely, Modor, Nagybánya, Nagyszeben, Nagyszombat, Nánás (Szabolcs), Offenbánya (Aranyosbánya), Pest, Podolin, Pozsony, Radna, Rozsnyóbánya, Rudabánya, Sárospatak, Sárvár, Segesvár, Selmecbánya, Siklós, Sima, Simontornya, Sopron, Sóvár, Szatmár, Szakolca, Szászfenes, Szék, Székesfehérvár, Sziget (Máramaros), Szombathely, Szomolnokbánya, Técső, Telkibánya, Temesvár, Tokaj, Torda, Trencsén, Újbánya, Vámospércs, Várad, Varasd, Varjas (Szabolcs), Vid, Visk (Máramaros), Zágráb, Zalatna, Zengg, Zólyom Térképek: - AMT 15 (33.o.) - TVA 114-115/I Források: - 1405. évi városi törvények 12§-a: Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvények. 218-219. (CIH) - 1435/1 2.§ CIH 1000-1526. évi törvények 244-245. - 1514/VII. dekrétum (II. Ulászló) CIH 1000-1526. évi törvények. 708-709.

- Werbőczy István Hármaskönyve. Magyar Törvénytár 1000-1895. Milleneumi emlékkiadás. Franklin. Bp. 1897. Reprint. Pécs. 1989. III.8/1-2§. 389-391. - Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1-2. 1526-1790. Szerk.: Sinkovics István. Bp. 1968. 338-344. Irodalom: - Bak 1997. 79-86. -„Szabad királyi városok” In: Bán Péter (szerk.) Magyar történelmi fogalomtár I-II. Gondolat. Bp. 1989. II. 159-160. - Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza, Bp., 1990. 2936. - Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. In: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 238-310.; 493-505.; Uő.: A városok kialakulása Magyarországon. In: Uo. 311-335., 509-515.; Uő.: A mezővárosok kialakulása a XIV. században. In: Uo. 336-363.; 515519. - Kubinyi András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a későközépkorban (kézirat) - Kubinyi András: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez, In: Telelpüléstudományi Közlemények 23 (1971) 58-78. - Sashalmi Endre: Oroszország gazdasága a 15-18. században, Pécs, 1995. 92-99. -Szendrey István: Hajdúszabadságlevelek. Debrecen. 1971. Feladatok: 1.Sorolja be a felsorolt városokat a megadott források és irodalom alapján az alábbi csoportokba: a) Tárnoki városok 1514-ben


b) Személynöki városok 1514-ben

h) mezővárosok

c) szepességi városok

2. A vízrajzi térkép, ill. a megyetérképek segítségével határozza meg az egyes települések helyzetét a vízrajzi hálózatban, ill. a megyerendszerben! Település

d) Máramarosi 5 koronaváros (1329)

e) 7 alsó-magyarországi bányaváros (1466)

f) 7 felső-magyarországi bányaváros (1487)

g) Hajdúvárosok, és -települések

Folyó

Vármegye


2. Jelölje be a VI. sz. gyakorló térképen az egyes csoportokba tartozó településeket különböző színekkel! 3. Tüntesse fel a bányászott érceket a d-e-f csoportokhoz tartozó települések mellett az AMT 15. térképe (33. o.) alapján! (Au=arany, Ag=ezüst, Cu= réz, Fe= vasérc, S=só)


VI.sz. Gyakorló térkép: A közép- és koraújkori Magyarország településhálozata


I.5.Magyarország védelmi rendszere A 15. századi illetve a 16-17. századi végvárrendszer és a török hódoltság topográfiája I.5.1. A déli kettős végvárrendszer I.5.2. A hódoltsági végvárrendszer I.5.3. Fontosabb várak, erősségek: Galambóc, Szendrő, Nándorfehérvár, Jajca, Sabác, Szrebernik, Zengg, Eszék, Kanizsa, Veszprém, Palota, Érsekújvár, Drégely, Nógrád, Fülek, Hollókő, Eger, Szolnok, Gyula, Lippa, Temesvár, Szigetvár I.5.4. Főkapitányságok: Horvát (Károlyvárosi) főkapitányság, Vend (Varasdi) főkapitányság, Balaton és Dráva közötti főkapitányság, Duna-Balaton közötti főkapitányság, Bányavárosi főkapitányság, Felső-magyarországi főkapitányság, Károlyváros, Varasd, Kanizsa, Győr, Komárom, Kassa I.5.5. Török közigazgatás: Vilajetek: Budai vilajet, Temesvári vilajet, Boszniai vilajet, Ruméliai vilajet; Szandzsákszékhelyek: Pozsega, Buda, Simontornya, Koppány, Fehérvár, Esztergom, Nógrád, Szécsény, Hatvan, Gyula, Jenő, Pankota, Lippa, Csanád, Temesvár, Szendrő, Szerém, Pécs, Szigetvár, Szekszárd, Fülek Térképek: -TVA 114-115/I., 116/I., II. - AMT 25a-b (53. o.), 28 (59. o.) Irodalom:

-Szakály Ferenc: A magyar végvárrendszer összeomlása. In: Nagy Képes Milleniumi Hadtörténet. Szerk.: Rácz Á. Bp., 2000. 87-91. - Pálffy Géza: Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy Képes Milleniumi Hadtörténet. Szerk.: Rácz Á. Bp., 2000. 104-114. Feladatok: 1.Jelölje be a VII. sz. gyakorló térképen a déli kettős végvárrendszer várait, ill. a védelmi vonalat! 2.Jelölje be a VII. sz. gyakorló térképen a főkapitányságik határait, ill. székhelyüket! 3.Jelölje be a VII. sz. gyakorló térképen a vilajetek határait, ill. a vilajetek és a szandzsákok székhelyeit!


VII. sz gyakorló térkép: Magyarország védelmi rendszere; a török hódoltság topográfiája

A Kárpát-medence történeti földrajza a közép- és a koraújkorban

Recommend Documents