A Károli Gáspár Református Egyetem Habilitációs szabályzata (az SzMSz II.1. sz. melléklete)

Habilitációs Szabályzat

II.1..sz. melléklet

A Károli Gáspár Református Egyetem Habilitációs szabályzata (az SzMSz II.1. sz. melléklete) A Károli Gáspár Református Egyetem a Felsőoktatásról 2005. évi CXXXIX.. törvényben foglaltak (a továbbiakban Ftv.), alapján az Egyetemen a habilitációs eljárás lefolytatásáról az alábbi szabályzatot alkotja.

I. Általános rendelkezések 1.§ (1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. (2) A doktori iskola akkreditációjával az adott tudományágban az Egyetem jogot szerez habilitációs eljárás lefolytatására és a „dr. habil” cím odaítélésére, ennek alapján az Egyetem az 1. sz. mellékletben felsorolt tudományágakban folytathat le habilitációs eljárást. (3) Az Egyetem habilitációval ismeri el annak a magyar és külföldi állampolgárnak az oktatói és az előadói képességét, valamint a tudományos teljesítményét, aki megfelel a következő feltételeknek: a) a doktori (PhD), illetve a tudomány kandidátusa fokozat megszerzése óta legalább 5 éven át magas szintű tudományos tevékenységet folytat; b) a nemzetközi tudományos életben is közzétett és elismert új tudományos eredményekkel számottevően hozzájárult valamely tudományág fejlesztéséhez, és mindezzel bizonyította képességét a tudomány önálló művelésére; c) rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenységet folytat, kutatási eredményeit publikálja, előadásokkal rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken; d) a hazai és a nemzetközi tudományos szakmai közéletben elismert e) valamely tudományág területén széleskörű áttekintéssel és korszerű tudományos szakismerettel rendelkezik; f) ismereteit áttekinthető, elsajátítható, logikus rendszerbe tudja foglalni, g) rendszerbe foglalt ismereteit szóban (előadásban) és írásban (jegyzet, tankönyv) át tudja adni, h) tudását anyanyelvén kívül idegen nyelven is képes átadni. i) a tudományos közéletben tevékenyen részt vesz. (4) A habilitáció az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsához benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. (5) A habilitációt az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa ítéli oda. (6) Habilitációs eljárás az Egyetemen magyar nyelven, vagy kérelemre - a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság szakmai állásfoglalása alapján - részben, vagy teljes egészében idegen nyelven is lefolytatható. Az idegen nyelvű eljárásra vonatkozó kérelem magyar, vagy a kérelmezett nyelven nyújtható be. A Kari Doktori és Habilitációs Bizottságnak vizsgálnia kell, hogy a választott idegen nyelven biztosítottak-e a személyi feltételek a habilitációs eljárás lefolytatásához

1



(7) Ha a pályázó külföldön szerzett doktori fokozattal kéri a habilitációs eljárás megindítását, ennek a magyar doktori fokozattal való egyenértékűségét az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint kell igazolnia. (8) A habilitációs eljárás lefolytatásában és a habilitációs bizottságok munkájában nem vehet részt az, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az összeférhetetlenségi okot legkésőbb az eljárás megindulásakor a kérelmező, vagy akinek az összeférhetetlenségről tudomása van bejelentheti, az érintett pedig bejelenteni köteles.

II. A Habilitációs testületek 1. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) 2 § (1) Az Egyetemen folyó doktori képzés szervezésére, a fokozat odaítélésére és a habilitációs eljárások elvi kérdéseiben való állásfoglalásra a Szenátus, Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsot (továbbiakban EDHT) hoz létre biztosítva azt, hogy az Egyetem valamennyi karán a megítélés színvonala egységes legyen. (2) Az EDHT tagjait, a Szenátus döntése alapján a rektor bízza meg. Az EDHT tagjai sorából elnököt választ. Az EDHT elnökének és tagjainak megbízatása 3 évre szól, kivéve a doktorandusz tagot, akinek megbízatása 1 évre szól. A bizottság elnökének és egyetemi tanár tagjainak megbízatása többször, habilitált egyetemi docens tagjának megbízatása egyszer ismételhető. (3) Az EDHT valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik, elnöke az Egyetem egyetemi tanára és/vagy akadémiai doktor. (4) Az EDHT létszáma legalább 9 fő. Összetételében biztosítani kell, hogy a karok képzési területét meghatározó valamennyi akkreditált doktori program és akkreditált doktori képzési program képviseletet kapjon. Az EDHT tagjainak többségét az Egyetem tanárai alkotják. Az Egyetem habilitált docenseit 1 fő képviseli. Az EDHT tagjainak legalább 1/3-a, minimálisan 3 fő az Egyetemmel munkajogviszonyban nem álló, habilitált, vagy a MTA doktor fokozattal rendelkező személy. A külső intézményi tag külföldi szakértő is lehet, amennyiben rendelkezik tudományos fokozattal és megfelel a jogszabályokban és jelen szabályzatban meghatározott feltételeknek. A külföldi szakértő részére az EDHT tiszteletdíjat, költségtérítést stb. állapíthat meg, amelynek fedezete a doktori és habilitációs eljárási díjakból az egyetemre befolyt összeg. Az EDHT-nak tanácskozási jogú tagja 1 fő doktorandusz. (5) Az EDHT külső és belső tagjaira az illetékes doktori iskolák tanácsa, a habilitált docensek képviselőjére a tudományos rektorhelyettes tesz javaslatot. (6) Összeférhetetlenség fennállása esetén az EDHT az a tagja, aki a pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el, az érintett személy eljárásában a bizottság munkájában nem vehet részt. (7) Az EDHT-ba – amennyiben nem tag – tanácskozási joggal meg kell hívni a doktori iskolák vezetőit.

2



3 § Az EDHT üléseit az elnök hívja össze és vezeti. 4.§ (1) Az EDHT akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több mint a fele jelen van. Az EDHT határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben, továbbá a doktori fokozat odaítéléséről, az egyéni felkészülés melletti fokozatszerzési kérelem elfogadásáról, a habilitációs eljárás engedélyezéséről, valamint a „dr. habil” cím odaítéléséről egyszerű többséggel az EDHT titkosan szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) Az EDHT indokolt esetben ülésen kívül, írásbeli szavazással is határozhat. Az írásbeli szavazás elektronikus úton történik, oly módon, hogy a határozati javaslatot az EDHT elnöke határidő tűzésével megküldi a tagoknak, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhatnak le. A szavazás akkor érvényes, ha abban a kitűzött határidőn belül a szavazati jogú tagok több mint fele részt vesz. A szavazás eredményét egyszerű többségi döntés szerint határozzák meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az írásbeli szavazás eredményéről a jegyzőkönyvvezető és az EDHT elnöke által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy kiadmányát a tagok részére meg kell küldeni. (3) (2) Az EDHT üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök aláírásával hitelesít. 1 5.§ (1) Az EDHT hatáskörébe tartozik különösen: a) állást foglal a doktori iskolák működésének általános érvényű kérdéseiben, illetőleg irányelveket állapít meg a doktori iskolák működése számára annak érdekében, hogy az Egyetem valamennyi szakterületén a megítélés színvonala egységes legyen, b) véleményezi az akkreditácóra benyújtandó anyagot és jóváhagyja a doktori iskolák alapításának kezdeményezését, illetve a már jóváhagyott iskolákra vonatkozó módosító javaslatokat; c) jóváhagyja a Kari Tanácsnak a Kari Doktori (és Habilitációs) Tanácsra vonatkozó döntését d) a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsjavaslatára dönt a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról; e) ellenőrzi, hogy a kari Doktori (és Habilitációs) Tanácsok az előírásoknak megfelelően jelölik-e ki a doktori felvételi bizottság tagjait; f) dönt a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsfelterjesztése nyomán a doktori fokozat odaítéléséről vagy a sikertelen eljárás lezárásáról, melyekről határozatot is hoz. g) az illetékes Kari Doktori és Habilitációs Tanácsállásfoglalását figyelembe véve dönt a külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról; h) véleményezi a Szenátus számára a tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avatásra javasolt személyeket; i) jóváhagyja az egyes doktori iskolák felvételi keretszámait, valamint a tandíj és költségtérítési díjak mértékéről és azok felhasználási rendjéről; j) dönt az általános ügyrendtől méltányossági okokból eltérő egyedi eljárási kérdések és a kari Doktori (és Habilitációs) Tanácsok döntései elleni fellebbezések ügyében; k) jóváhagyja a doktori iskolák működési szabályzatát, l) ellenőrzi az EDHT és a doktori iskolák működési szabályzatának végrehajtását, m) rendszeres időközönként (legalább három évenként) értékeli az egyes doktori iskolák munkáját és erről beszámol a Szenátusnak; n) Kari Habilitációs Bizottság állásfoglalása alapján dönt a habilitációs eljárás megindítása (beleértve az idegen nyelvű eljárás engedélyezését), vagy a jelen szabályzatban meghatározott előfeltételeket ki nem elégítő kérelem elutasítása kérdésében; o) a habilitált doktori cím odaítélése; 1

Módosítva az 55/2008. (VI.04.) sz. Szenátusi határozattal, hatályos 2008. június 5-től

3



p) a Kari Habilitációs Bizottságok munkájának összehangolása érdekében irányelvek kialakítása; q) a Kari Habilitációs Bizottság által javasolt, a jelölt habilitását véleményező külső szakemberek személyében egyetértést nyilvánít, 2 r) elbírálja a Kari Habilitációs Bizottságok eljárása elleni fellebbezéseket, s) képviselteti magát a jelölt nyilvános előadásán, t) a nem magyar állampolgárságú jelölt esetében engedélyezi az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven történő lefolytatását, u) a habilitációs előadás után rendelkezésre bocsátott anyagot referencia alapján megvizsgálja és elbírálja a Kari Habilitációs Bizottság javaslatát, és titkos szavazással dönt a habilitációs doktori cím megadásának tárgyában, v) gondoskodik a habilitációs oklevél kiadásáról és ünnepélyes átadásáról, w) gondoskodik az iratok és a habilitációs oklevelek megőrzéséről, anyakönyv vezetéséről, x) ellenőrzi az Egyetemi Doktori és Habilitációs Szabályzat végrehajtását, gondoskodik annak aktualizálásáról y) rendszeres időközönként (legalább három évenként) értékeli a Kari Habilitációs Bizottságok munkáját és erről beszámol a Szenátusnak, z) ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat hatáskörébe utal. (2) Az EDHT döntése ellen a hallgatói jogorvoslati eljárás rendjéről szóló szabályzatban meghatározottak szerinti jogorvoslattal lehet élni. Kari Doktori és Habilitációs Bizottságok (KHB) 6.§ (1) Azokon a Karokon, ahol doktori képzés folyik kari doktori tanács és Kari Doktori és Habilitációs Bizottság alakítható. Amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak, a kari doktori tanács és a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság egy testületként is létrehozható, és a továbbiakban Kari Doktori és Habilitációs Tanácsként (KDHT) működtethető. Egy-egy Kari Doktori és Habilitációs Bizottság legalább 5 tagból áll. A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnökét és tagjait az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács véleménye alapján a rektor bízza meg. A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása 3 évre szól. (2) A Kari Habilitációs Bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. Határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben, továbbá a „dr. habil.” cím odaítéléséről szóló javaslatának kérdésében egyszerű többséggel titkos szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök hitelesít. (3) A KDHT indokolt esetben ülésen kívül, írásbeli szavazással is határozhat. Az írásbeli szavazás elektronikus úton történik, oly módon, hogy a határozati javaslatot a KDHT elnöke határidő tűzésével megküldi a tagoknak, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatot adhatnak le. A szavazás akkor érvényes, ha abban a kitűzött határidőn belül a szavazati jogú tagok több mint fele részt vesz. A szavazás eredményét egyszerű többségi döntés szerint határozzák meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az írásbeli szavazás eredményéről a jegyzőkönyvvezető és a KDHT elnöke által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy kiadmányát a tagok részére meg kell küldeni. 3

2 3

Törölte a 249/2009. (IX.30.) sz. Szenátusi határozat, hatályos 2009. október 8-tól Módosítva az 55/2008. (VI.04.) sz. Szenátusi határozattal, hatályos 2008. június 5-től 4



(4) (3) A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke az akkreditált tudományág egyetemi tanára, többi tagja ennek, illetve kapcsolódó tudományágának habilitált vagy MTA doktor fokozatot szerzett személy. A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság tagjainak 1/3-át az Egyetemmel munkajogviszonyban nem álló, külső szakemberek alkotják. (5) (4) Összeférhetetlenség fennállása esetén a Kari Doktori és Habilitációs Bizottságnak az a tagja, aki a pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el, az érintett személy eljárásában a bizottság munkájában nem vehet részt. (6) (5) A Kari Habilitációs Bizottságok feladatai habilitációs ügyekben: a) megvizsgálja a habilitációs eljárás indításának feltételeit, javaslatot tesz az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak a pályázat fogadására, illetve elutasítására; b) felkéri a szakértőket; c) a szakértők opponensi véleménye és annak megvitatása alapján dönt a habilitációs eljárás nyilvános részének megindításáról, illetve javasolja az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak a kérelem elutasítását; d) megszervezi és meghirdeti a tudományos kollokviumokat és a tanórai előadásokat; e) az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács részére a habilitációs cím odaítéléséhez összegző jelentést készít, amely magában foglalja a pályázat, a nyilvános tanórai előadás és a tudományos kollokvium szöveges és pontszám szerinti értékelését. (7) (6) Az KHB elnöke gondoskodik a habiltitációs eljárási díjak jelen szabályzat szerinti felhasználásáról, intézkedik a kifizetésekről.

Szakértői Bizottság 7.§ (1) A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság a pályázó szakmai megítélésére három független szakértőt kér fel, akik közül legalább két fő az Egyetemmel munkajogviszonyban nem álló, külső személy. Az egyik szakértő a pályázó által választott szűkebb tudományterület egyetemi tanára, másik két szakértő ennek, illetve a kapcsolódó tágabb tudományterületnek elismert, habilitált képviselője, - a hittudományt kivéve - a ”tudomány doktora” fokozattal, illetve címmel rendelkezik, vagy az MTA tagja. (2) Szakértő nem lehet, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (3) A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke szakmailag indokolt esetben további szakértőket is felkérhet. (4) A Szakértői Bizottság feladatai: a) a pályázati anyag írásos opponensi véleményezése, javaslat kialakítása annak elfogadásáról és a nyilvános előadásra bocsátásról;. b) a tanórai előadás értékelése; c) a tudományos kollokvium (idegen nyelvű előadás) értékelése; (5) A szakértők a melléklet szerinti díjazásban részesülnek. 5



III. A habilitációs eljárás A Habilitációs eljárás megindítása 8.§ (1) A Habilitációs eljárást pályázat benyújtásával lehet megindítani Az eljárás megindítását kérheti bárki, aki a) doktori (PhD) illetve tudomány kandidátusa fokozattal rendelkezik azon tudományterületen, amelyre a habilitációját kéri, és b) megfelel a felsőoktatási intézmények oktatóival szemben támasztott alábbi általános követelményeknek: i) egyetemi oklevéllel rendelkezik, ii) büntetlen előéletű és cselekvőképes, iii) a KRE oktatója esetén az intézményi oktatói és tudományos kutatói követelményeknek – beosztásához mérten – megfelel. (lásd Foglalkozatási követelményrendszer) (2) Külföldön szerzett egyetemi oklevelet, illetve doktori fokozatot a habilitációs eljárás megindításakor a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni, és honosíttatni. (3) Habilitáció általában a doktori (PhD) fokozatnak megfelelő tudományágakban nyerhető. Ettől kérelemre abban az esetben lehet eltérni, ha a kérelmezőnek a doktori (PhD) fokozat megszerzése óta kifejtett tudományos tevékenysége ezt indokolja. Az Egyetemen a. mellékletben felsorolt doktori iskolák tudományágaiban kérhető habilitációs eljárás megindítása. (4) A magyar állampolgárságú pályázó büntetlen előéletét hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, a külföldi pályázó az ezt pótló hatósági bizonyítvánnyal tanúsítja. KSZ ÁJK (1) Az állam- és jogtudomány területén a pályázó legalább egy, a doktori (PhD) fokozat (vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat) megszerzését követően megírt, magyar vagy idegen nyelvű, önálló tudományos monográfiával, könyvvel, tudományos igénnyel megírt tankönyvvel és legalább három – a szakma által rangosnak tartott tudományos folyóiratban vagy egyéb kiadványban megjelent – közleménnyel köteles számot adni a doktori fokozat megszerzése után folytatott tudományos tevékenységéről.” (2) A habilitációs kérelem elbírálása során a KDHT szakmai állásfoglalást ad arról, hogy a habilitációs eljárás lefolytatható-e a pályázó által kért idegen nyelven. (3) A KDHT a habilitációs pályázat átvételétől számított 45 napon belül megvizsgálja a habilitációs eljárás indításának feltételeit. (4) A KDHT a pályázat szakmai elbírálására elnökből, két tagból és egy póttagból álló független szakértői bizottságot (a továbbiakban: SZB) jelöl ki. (5) A KDHT az SZB véleményének figyelembevételével a habilitációs pályázat átvételétől számított 6 hónapon belül javaslatot tesz az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak (EDHT) a pályázat fogadására, illetve elutasítására. (6) Az eljárás megindításáról vagy a kérelem elutasításáról az EDHT dönt, e döntésről az EDHT elnöke 15 napon belül értesíti a pályázót és a KDHT elnökét. (12) A habilitációs eljárásban a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címmel rendelkező pályázó esetében jelen Szabályzat 1 § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott követelmények teljesítését bizonyítottnak kell tekinteni, és az ilyen pályázó mentesül a jelen Szabályzat 9. § (3) bekezdés e) pontjában felsorolt mellékletek benyújtása alól. 6



9.§ (1) A habilitációs eljárás iránti kérelmet és mellékleteit az illetékes Kari Doktori és Habilitációs Bizottsághoz kell benyújtani 5 teljes példányban. A benyújthatóság folyamatos. A formailag nem megfelelő, illetve hiányosan benyújtott kérelmet pótlásra a pályázó részére vissza kell küldeni, aki a hiánypótlás után a kérelmet bármikor újra benyújthatja. (2) A habilitációs kérelemben meg kell jelölni a tudományterületet és az ezen belüli szűkebb tudományágat, amelyben a pályázó a habilitációt kéri. (3) A kérelem mellékletei: a) egyetemi oklevél közjegyző által hitelesített másolatát és annak 4 fénymásolatát, b) a tudományos fokozatot igazoló oklevélnek közjegyző általi hitelesített másolatát és annak 4 fénymásolatát c) hatósági erkölcsi bizonyítvány (illetve külföldi állampolgár esetében a lakóhelye szerinti hatósági bizonyítványt) és annak 4 fénymásolata d) részletes tudományos életrajz, amely tartalmazza a kérelmező munkahelyére, valamint munkahelyi feladataira vonatkozó adatokat is, e) a kérelmezőnek a doktori (PhD), ill. kandidátusi fokozat megszerzése óta végzett tudományos tevékenységét és szakirodalmi működését bizonyító dokumentumok, amelyek a következők: - hazai és külföldi publikációk jegyzéke (cím, megjelenés helye, ideje, oldalszám) - hazai és külföldi tudományos előadások jegyzéke - szakirodalmi hivatkozások - az általa írt tudományos művek, tankönyvek, jegyzetek, segédletek, felsőfokú képzésben használatos könyvek. A habilitáció feltétele legalább egy önálló könyv - tudományos szakmai közéletben végzett tevékenységének részletes leírása - társadalomtudományi szakterületeken egy, a pályázónak a PhD vagy kandidátusi fokozat megszerzése óta elért tudományos eredményeit egy meghatározott téma kapcsán dokumentáló önálló értekezés vagy ezzel egyenértékű önálló könyv (monográfia, tankönyv, önálló tanulmánykötet) - habilitációs tézisek, amely a kérelmező tudományos munkásságát, kiemelkedő szakmai teljesítményét, a benyújtott mű, illetve művek tartalmát és ezek tudományos eredményeit áttekintően összefoglaló értekezés (különös tekintettel a PhD vagy kandidátusi fokozat megszerzése óta eltelt időre) f) idegen nyelvű eljárás lefolytatásának engedélyezése iránti esetleges kérelem, g) három javaslat a habilitációs eljárás nyilvános szakaszában tartandó tanórai előadás témájára (a habilitációs kérelemben megjelölt szűkebb tudományterületről), h) nyilatkozat arról, hogy ugyanezen szűkebb tudományterületen a pályázónak nincs folyamatban habilitációs eljárása, továbbá 2 éven belül nem utasították el i) a Karileg illetékes doktori programvezető nyilatkozatát a fogadókészségről, j) nyilatkozatot arról, hogy többéves egyetemi oktatói gyakorlattal rendelkezik, k) a tudományos kollokvium témájának megjelölése a tézisekhez kapcsolódóan, l) az adott tudományágban általánosan használt idegen nyelv megjelölése, amelyen előadó és kommunikációs készségét bizonyítani kívánja m) az eljáró bizottságok tagjával szembeni esetleges, megindokolt összeférhetetlenségi bejelentés n) dékáni nyilatkozat az adott intézményi oktatói, tudományos kutatói követelményeknek történő megfelelésről o) kérelem és indoklás, ha a kandidátusi, illetve a PhD oklevélben megjelölt tudományág eltér azon tudományágtól, amelyben a habilitációs eljárás zajlik 7



p) a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság által előírt további dokumentumok (pl., társszerzők nyilatkozata) q) az eljárási díj befizetését igazoló szelvény. Az eljárás célja 10.§ A habilitációs eljárás célja annak bizonyítása, hogy a habilitációra pályázó megfelel a habilitáció jelen Szabályzat 1. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A bizonyítás módja 11.§ (1) A kérelmező a jelen Szabályzat 1.§ (3) a), b), c) és f) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését az 6.§ (3) d) és e) pontjaiban felsorolt mellékletek benyújtásával bizonyíthatja. (2) A jelen Szabályzat 1.§ (3) a) pontjában meghatározott 5 éves időtartam alól indokolt esetben tudományterületi habilitációs bizottság felmentést adhat. (3) A "tudomány(ok) doktora" fokozattal, illetve a ”Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címmel rendelkező pályázó számára a jelen szabályzat 1.§ (3) a) és b) pontjában meghatározott követelmények teljesítését az Egyetem a habilitációs eljárás során már bizonyítottnak tekinti és a Szabályzat 6.§ (3) e) pontjában felsorolt vonatkozó mellékletek beadása alól (beleértve a tézisfüzeteket is) felmenti. (4) A pályázó a jelen Szabályzat 1.§ (3) e) pontjában meghatározott követelmény teljesítését részben a Szabályzat 6.§ (3) e) pontjában előírt tézisfüzettel, részben a nyilvános tudományos (szakmai) kollokvium (tudományos eszmecsere) keretében kell bizonyítania. Amennyiben a tézisfüzetben leírtakat vagy azok egyes részeit a pályázó társszerzőkkel vagy más munkatársakkal együtt produkálta, a pályázó köteles a tézisfüzetben megjelölni a saját munkát és annak eredményeit, ill. a közös munkában a saját munka arányát. A tudományos teljesítmény megítélése során a MAB Plénumának az egyetemi és főiskolai tanárokra vonatkozó előírásai irányadóak (5) A pályázó a jelen Szabályzat 1.§ (3) bek. f) és részben a g) pontjában előírt tananyagformáló készségét a következő módokon bizonyíthatja: - a pályázó által írt felsőfokú tankönyv, jegyzet; oktatási segédlet, felsőfokú szakkönyv (6) Magyar nyelvű pályázónak a jelen Szabályzat 1.§ (3) bek. g) pontjába foglalt előadói készséget az alábbiak szerint bizonyíthatja: - tanóra keretében 40-45 perces nyilvános tantárgyi előadás magyar nyelven, egyetemi hallgatók előtt, a Szakértői Bizottság jelenlétében; (7) A nem magyar anyanyelvű pályázó a magyar nyelvű előadás helyett a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság által engedélyezett nyelven tarthat előadást. (8) A pályázónak a jelen Szabályzat 1.§ (3) bek. h) és részben a g) pontjába foglalt előadói készséget az alábbiak szerint bizonyíthatja: A tudományterület elismert szakembereinek részvételével, a Szakértői Bizottság jelenlétében: - tudományos kollokvium keretében 30-40 perces magyar és 20 perces idegen nyelvű előadás, illetve tudományos munkásságának összefoglalása, vagy - a tanóra keretében tartott 45 perces magyar nyelvű előadást követő 15-20 perces idegen nyelvű összefoglaló 8



Az összefoglalást követően az idegen nyelvű vitára lehetőséget kell biztosítani. Döntés a habilitációs eljárás megindításáról 12.§ (1) A formai követelményeknek megfelelő habilitációs pályázatot a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke megküldi az által felkért Szakértő Bizottságnak (2) A szakértők minden tagja áttanulmányozza a habilitációs kérelem teljes anyagát és 3 hónapon belül részletes írásos véleményt készít a pályázatról, amelyben nyilatkozik a pályázó nyilvános előadásra bocsátásáról, vagy annak megtagadásáról. (3) Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke az eljárást úgy ütemezi, hogy a benyújtástól számított egy éven belül befejeződjék. (4) A szakértők véleményének beérkezését követően a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke összehívja a Bizottságot, amely - megállapítja, hogy a pályázó helyesen jelölte-e meg működési területét - feltünteti, hogy a pályázó hogyan, mely munkával, tevékenységgel tett vagy nem tett eleget a szakmai követelményeknek - áttekinti a szakértők opponensi véleményét és ennek alapján az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács részére javaslatot tesz az eljárás nyilvános részének megkezdésére vagy a kérelem elutasítására A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság - igény szerint – javaslatának megfogalmazása előtt behívhatja a pályázót meghallgatásra. (5) A kérelem elutasítására abban az esetben tehet javaslatot, ha megítélése szerint a kérelmező a benyújtott dokumentumok alapján nem felel meg a jelen Szabályzat 5.§-ában foglalt feltételeknek, vagy nem elégíti ki a habilitációnak a jelen Szabályzat 1.§ (3) bekezdésében foglalt követelmények valamelyikét. A kérelmet el kell utasítani, ha a habilitációra pályázó által megjelölt tudományágban az Egyetem nem nyert akkreditációt, illetve, ha a pályázó tudományos tevékenysége nincs összhangban a kérelemben megjelölt tudományággal. (6) A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság 0, 1, 2, 3 értékű pontozással, titkos szavazással alakítja ki javaslatát. Az eljárás megindítása akkor javasolható, ha a titkos szavazás során adott pontok összege meghaladja a megszerezhető pontszám felét. (7) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság írásbeli javaslatának megvitatása után titkos szavazással dönt az eljárás engedélyezéséről vagy a kérelem elutasításáról. (8) A kérelem elutasítását indokolni kell, amelyek szempontjai különösen az alábbiak: a) a pályázó által megjelölt tudományágban az Egyetem nem rendelkezik akkreditációval; b) a pályázó tudományos munkássága nincs összhangban a kérelemben megjelölt tudományterülettel; c) az idegen nyelvet a habilitációs bizottság nem engedélyezi; d) a kérelem idő előtti, a tudományos fokozat megszerzését követően nem telt el az előírt időszak; e) a KHB által a mellékletben rögzített követelményrendszer alapján a pályázó a minimális 9



pontszámot nem érte el; f) a pályázó nem felel meg a habilitáció Kari feltételeinek . (9) Ha a KHB legalább 80% szavazattal javasolta az eljárás elindítását, és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács ülésén nem volt a szavazás előtt érdemi hozzászólás, amelynek eredménye alapján az elutasítást indokolni lehetne, a titkos szavazás elutasító eredménye nem végleges. A következő ülésen tárgyalják újra az ügyet, és törekedjenek, hogy az elutasítás csak vita után történhessék, amely az indoklás alapjául szolgál. Ha a jelöltet a bizottság másodszorra is vita nélkül szavazza le, az indoklás az lesz, hogy a bizottság kétszeri tárgyalás után sem tartotta a jelölt teljesítményét az engedélyezéshez elégségesnek. (10) A habilitációs bizottság döntéséről az EDHT elnöke 15 napon belül értesíti a pályázót és a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság elnökét. (11) Abban az esetben, ha az elutasítás az eljárás megindítása előtt történik, kérelemre az eljárási díj 80%-a visszafizetendő. Újabb eljárás ugyanazon tudományágban, érdemi okból történt elutasítás esetén leghamarabb 2 év elteltével, alaki okokból történt elutasítás esetén – a hiányok egyidejű pótlása mellett – bármikor kezdeményezhető. (12) A kérelmező a habilitációs eljárás lefolytatására benyújtott kérelemét az eljárás nyilvános részének megkezdése előtt visszavonhatja. A visszavont kérelem nem tekinthető elutasított kérelemnek, de újabb habilitációs kérelmet legkorábban 2 év után nyújthat be. Ebben az esetben az eljárási díj 50%-ának visszafizetését kérheti. A habilitációs eljárás nyilvános része 13.§ (1) Az eljárás nyilvános része: - tudományos (szakmai) kollokviumból - tanórai előadásból és - idegen nyelvű előadásból áll. A „tudomány(ok) doktora” fokozattal, illetve a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címmel rendelkező pályázók a tudományos kollokvium megtartása alól mentesülnek (2) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács eljárást megindító döntését követően a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság kijelöli a magyar és az idegen nyelvű előadásokat a pályázó által megjelölt témakörökből, majd az KHB elnöke az esedékesség előtt legalább 15 nappal kitűzi a tanórai előadás és a tudományos kollokvium helyét és idejét, és erről a pályázót írásban értesíti. KSZ ÁJK Az EDHT eljárást megindító döntését követően a KDHT 3 hónapon belüli időpontra megszervezi és meghirdeti a tudományos kollokviumokat és a tanórai előadásokat, ezekről a KDHT elnöke legkésőbb az előadások, illetve a kollokviumok előtti 15. napig írásban értesíti a pályázót. (3) A tanórai előadást és a tudományos kollokviumot a döntéstől számított 3 hónapon belül meg kell szervezni. A pályázó indokolt esetben kérheti a Kari Doktori és Habilitációs Bizottságtól ezek elhalasztását, legfeljebb 1 évvel. (4) A tudományos és tantárgyi előadás sorrendjéről az KHB elnöke a pályázóval egyeztetve dönt. (5) A habilitációs előadások (tanórai előadás és tudományos kollokvium) nyilvánosak, arra az

10



Egyetem oktatóit, kutatóit és hallgatóit (a tanórai előadásra a hallgatói képviseleten keresztül) meg kell hívni. Az előadások helyét és idejét legalább 2 héttel előbb, egyetemi hirdetményben közzé kell tenni és megfelelő módon a hazai szakmai közönség tudomására kell hozni. Az előadásokra személy szerint meg kell hívni a rektort, a tudományos rektorhelyettest, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács tagjait, a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság minden tagját, a Szakértői Bizottság szakértőit, valamint az Egyetem minden habilitált tagját, a társegyetemeket, az MTA illetékes osztályát és intézeteit, valamint az KHB elnökének javaslatára a szűkebb tudományág további jeles képviselőit. (6) Az KHB elnöke gondoskodik arról, hogy a 6.§ (3) bek. e., pontjában felsoroltak, a szakértők véleményével együtt, a nyilvános előadást megelőzően, legalább 2 héten keresztül bárki számára megtekinthető legyen. (7) Az előadások levezető elnökét a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság jelöli ki. KSZ ÁJK: Az előadások levezető elnöke a KDHT elnöke vagy az általa kijelölt személy. (8) A tanórai előadás a pályázó által már korábban meghirdetett vagy a jövőben meghirdetni szándékozott tantárgy tananyagának egy tanórára eső része, melyet a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság a pályázó által megadott 3 témajavaslatból kijelölt. Az előadás szabad; felolvasás jellegű nem lehet. A pályázó 40-45 perces magyar és legalább 15 perces idegen nyelvű előadást tart. (9) A tanórai előadás akkor folytatható le, ha a Szakértői Bizottság teljes létszámban és a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság tagjainak többsége jelen van. (10) A tanórai előadás után bárki kérdést tehet fel az előadónak a tanóra keretében tartott témakörhöz kapcsolódóan. A pályázó válaszaival szakmai tájékozottságát igazolja. (11) A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság a Szakértői Bizottság bevonásával zárt ülésen titkos szavazással értékel (0, 1, 2, 3 pontértékkel). A tanórai előadáson részt vevő hallgatók szavazatát (0, 1, 2, 3 pontértékkel) átlagolva, kerekítve egy szavazatként figyelembe kell venni. Az előadás alkkor fogadható el, ha a pályázó megkapja az elérhető maximmális pontszám legalább 2/3-át. Az KHB elnöke a jegyzőkönyvben összegző véleményt ad az előadásról, amit a résztvevőkkel ismertet. (12) A tudományos kollokvium keretében a pályázó 30-40 perces szabad előadás formájában és 20 perces idegen nyelvű összefoglalóban ismerteti tudományos munkásságát, annak legfőbb eredményeit. Az előadást magyar és idegen nyelvű vita követi, amelyben a szakértők is részt vesznek. A tudományos kollokvium idegen nyelvű részét a levezető elnök az adott idegen nyelven vezeti. (13) A tudományos kollokvium után a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság a Szakértői Bizottság bevonásával zárt ülésen titkos szavazással értékel (0, 1, 2, 3 pontértékkel). A pályázó tudományos szakmai felkészültsége akkor minősíthető megfelelőnek, ha a szavazás eredményeként megkapja az elérhető legnagyobb pontszámnak legalább 2/3-át. Az KHB elnöke a jegyzőkönyvben összegző véleményt ad a jelölt tudományos felkészültségéről, idegen nyelvű előadókészségéről, amelyet a résztvevőkkel ismertet. (14) Sikertelen előadás megismétlésére 1 év elteltével, egy alkalommal van lehetőség. Az eljárás csak sikeres előadások után folytatható. Ennek megtörténtéig az eljárás szünetel. Ha a jelölt 2 éven belül nem él a megismétlés lehetőségével, a habilitációs bizottság elévülés miatt lezárja az eljárást.

11



KSZ ÁJK: (1) A KDHT elnöke az előadásokat követő 8 napon belül írásba foglalja a KDHT és az SZB közös összegző véleményét a jelölt tudományos felkészültségéről, magyar és idegen nyelvű előadói készségéről. (2) A KDHT összegző jelentését, valamint a habilitáció odaítélésére vagy a kérelem elutasítására vonatkozó javaslatot, az előadásokat követő 30 napon belül meg kell küldeni az EDHT-nak, amely dönt a habilitáció megadása kérdésében. A habilitált doktori cím odaítélése 14.§ (1) A habilitációs eljárás nyilvános részének lefolytatása után a habilitációs cím odaítéléséhez a Kari Doktori és Habilitációs Bizottság összegző jelentést készít az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács részére, amely magában foglalja a pályázat, a nyilvános tanórai előadás, a tudományos kollokvium előadása és vitája, valamint az idegen nyelvű előadás szöveges és pontszám szerinti értékelését, és ezek alapján javaslatot tesz a habilitáció odaítélésére vagy a kérelem elutasítására. A javaslatot részletesen indokolni kell. (2) A „tudomány doktora” fokozattal, illetve a „Magyar Tudományos Akadémia Doktora” címmel rendelkezők esetében a szakmai kollokvium pontszámait maximális pontértékkel teljesítettnek kell tekinteni és az átlagszámításnál is így kell figyelembe venni. (3) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács 0,1,2,3, pontozással titkos szavazással dönt a habilitált doktori cím odaítéléséről. A habilitált doktori címet az EDHT akkor ítélte oda, ha a titkos szavazás során adott pontok összege meghaladja a megszerezhető pontszám felét. (4) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács által sikertelennek minősített eljárás megismétlésére legkorábban a döntést követően 2 év múlva kerülhet sor. (5) A habilitációs eljárást a kérelem benyújtásától számított egy éven belül döntéshozatallal le kell zárni. (6) A pályázó a bizottság elutasító döntése ellen a jelen szabályzat 2.§ (9) bekezdése szerint jogorvoslattal élhet. IV. A Habilitációs oklevél, jogok és kötelességek A habilitációs oklevél 15.§ (1) A habilitációs eljárás sikeres befejezése után az Egyetem habilitációs oklevelet (decretum habilitationis) ad ki. Ennek tartalmaznia kell a tudományág megjelölését, amelyben a pályázó a habilitációt elnyerte. Az oklevél mintáját a melléklet tartalmazza. A kiadott habilitációs oklevelekről az Egyetem anyakönyvet vezet. Az oklevelet magyar nyelven, továbbá – kivételesen, a habilitált személy kérelmére – idegen nyelvű eljárás lefolytatása esetén az eljárás nyelvén kell kiadni. (2) A habilitációs oklevelet az Szenátus ünnepélyes ülésén a rektor adja át. (3) A habilitációt szerzett személyekről az Egyetem az eljárás lezárását követő 15 napon belül jelentést küld a Magyar Akkreditációs Bizottság titkárságához az országos nyilvántartás számára. Erről a EDHT elnöke köteles gondoskodni.

12



A habilitált jogai 16.§ A habilitált személy a) használhatja a “habilitált” (“dr. habil”) megjelölést, b) élhet az önálló egyetemi előadáshirdetés jogával (venia legendi) abban a tudományágban, amelyben a habilitációt elnyerte . Elvárások a habilitálttal szemben 17.§ A habilitált személytől elvárható, hogy a) a nyugdíjkorhatár eléréséig rendszeresen előadást hirdet meg, b) tananyagát folyamatosan fejleszti, c) felkérésre szigorlati, illetve záróvizsga-bizottságban továbbá doktori (PhD) és habilitációs eljárásokban vesz részt, d) az Egyetem szabályzatait, etikai normáit megtartja, e) az Egyetem hírnevének, rangjának öregbítését feladatának tekinti. A habilitáció érvénye 18.§ A habilitáció érvénye határidőhöz nem kötött és vissza nem vonható. V. Az egyetemi magántanári cím Az egyetemi magántanári cím adományozásának rendje 19.§ (1) Az Szenátus az egyetemmel munkajogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel munkajogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat. (2) Az egyetemi magántanári cím adományozását az az önálló oktatási, kutatási szervezeti egység kezdeményezheti, amely a kinevezendő magántanár egyetemi szakmai működésére igényt tart. A szakmai indoklást tartalmazó javaslatot az érintett kar dékánjának kell címezni, aki azt a Kari Tanács véleményének kikérése után továbbítja az Szenátus elé. (3) Az egyetemi magántanári cím adományozásáról az Egyetem a mellékletben foglalt minta szerinti oklevelet állítja ki. A kiadott egyetemi magántanári oklevelekről az Egyetem anyakönyvet vezet. (4) A magántanári cím használatára jogosító oklevelet ünnepélyes keretek között a Rektor adja át. (5) Főállású egyetemi tanári állást az egyetemi magántanárok is csak rendes pályázati úton tölthetnek be. Az egyetemi magántanári cím érvénye 20.§ A címet az Szenátus megvonhatja, ha a cím viselője a) a tudományos etika normáit megsértette, vagy más okból vált méltatlanná a cím viselésére, és ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították; vagy b) három éven át nem hirdet, vagy nem tart egyetemi előadást; vagy c) maga kéri 13



d) 70. életévét elérte VI. Záró rendelkezések 21.§ (1) A habilitációs eljárással kapcsolatos díjakat a melléklet tartalmazza. A befolyó eljárási díjakat elkülönítve kell kezelni. Ebből kell fedezni az eljárás lebonyolításával kapcsolatos költségeket és díjakat. Az esetleges maradványt a doktori (PhD) képzés támogatására kell fordítani. (2) A habilitációs eljárással összefüggő adminisztrációs-, igazgatási tevékenység; valamint a nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség ellátására a doktori (PhD) szabályzatban foglaltak értelemszerűen az irányadók. 22.§ (1) Jelen szabályzat 2006. július 1-jén lép hatályba. (2) A folyamatban lévő ügyeket a régi szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az új szabályok szerint az eljárásban kedvezőbb döntés születne. (3) Jelen szabályzatot a Szenátus 2006. június 29-i ülésén elfogadta. Budapest, 2006 június 29. Dr. Szűcs Ferenc rektor

14



1. sz. FÜGGELÉK 1. Tudományágak, amelyekben az egyetem habilitációs eljárás lefolytatására jogosult: Állam- és Jogtudomány Hittudomány Irodalomtudomány 2. Eljárási díjak 1./ Magyar állampolgár, illetőleg határontúli magyar nemzetiségű külföldi: - a KRE oktatója 2 x a mindenkori minimálbér összege - Külső pályázó 3 x a mindenkori minimálbér összege 2./ Külföldi állampolgár

6 x a mindenkori minimálbér összege

3. Tiszteletdíjak Szakértők

0.25 × a minimálbér mindenkori összege

15



2. sz. FÜGGELÉK Szám: ..........................

HABILITÁCIÓS OKLEVÉL (Decretum habilitationis) Mi, a Károli Gáspár Református Egyetem Rektora, valamint az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács köszöntjük az olvasót, és ezennel hitelt érdemlően tudatjuk, hogy .................................................................................................................................. urat, úrhölgyet aki .................................................. az 19....... évben ........................hónap ............ napján született, miután oktatói és előadói képességét minden kétséget kizáróan bebizonyította, a törvény erejével ránk ruházott hatalomnál fogva kinyilvánítjuk, hogy nevezett a mai naptól kezdődően a ………………………………………………. tudományág habilitált doktora (Dr. habil) Ezennel feljogosítjuk a habilitált (dr. habil.) cím viselésére. Ennek hiteléül ezt az oklevelet a Károli Gáspár Református Egyetem pecsétjével és sajátkezű aláírásunkkal megerősítjük és részére kiszolgáltatjuk. Kelt Budapesten, a 200.... év -…………………hónap ………………..napján.

P.H. ................................................................. az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke

................................................................. rektor

16



3. sz. FÜGGELÉK Szám: .......................... Egyetemi magántanári OKLEVÉL Mi, a Károli Gáspár Református Egyetem Rektora és Szenátusa köszöntjük az olvasót, és ezennel hitelt érdemlően tudatjuk, hogy .......................................................... habilitált doktor urat/úrhölgyet aki ..........................................városban/községben, az 19.... évben ..................hónap ........ napján született, miután az Egyetem Szabályzatában foglaltak szerint nevezettet erre méltónak találtuk, a Törvény erejével ránk ruházott hatalomnál fogva, a mai naptól kezdődően a ...............................................tudományágban egyetemi magántanárrá nyilvánítjuk, és az ezzel járó jogokkal felruházzuk. Ennek hiteléül ezt az oklevelet a Károli Gáspár Református Egyetem pecsétjével és sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük, és részére kiszolgáltattuk. Kelt Budapesten, a 200....... évben, ....................hónap ..........napján.

................................................... Tudományos Rektorhelyettes

............................................ Rektor

17

A Károli Gáspár Református Egyetem Habilitációs szabályzata (az SzMSz II.1. sz. melléklete)

Recommend Documents