AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.01 2.06
A karbantartási folyamat munkatársakra orientált megszervezése Tárgyszavak: karbantartás-szervezés; vállalati modell; folyamatelemzés.
A karbantartás fontosságát és tervszerűségének jelentőségét ma már senki sem kérdőjelezi meg. Egyik üzem sem engedheti meg magának, hogy csak a termelőberendezés és a csatlakozó rendszerek meghibásodása esetében kerüljön sor javításra, a hiba kiküszöbölésére. A tervszerűség feltételeit azonban csak abban az esetben lehet kielégíteni, ha a termelésben és a karbantartásban közvetlenül érintettek véleménye is érvényesülhet. A karbantartás és az üzemi termelőrendszerekre vonatkozó információk Termelőüzemekben végbemenő folyamatok stabilitását biztosítja a karbantartás. Egyesek szerint a karbantartást a rendelkezésre álló gépparkra fordított hosszú távú beruházásnak kell tekinteni. Mások viszont a németországi fináncpolitikai keretfeltételekre, főként az amortizációs szabályokra hivatkoznak és stabilizáló jelentőségét hangoztatják. A karbantartási struktúra változásaira kell számítani és alkalmazkodni kell a vállalati folyamatokhoz, miután a termelőeszközök műszaki integrációja állandó ütemben halad előre. A karbantartási rendszernek lehetősége van arra, hogy aktívan közreműködjön a változásokban és alkalmazkodjon a termelési folyamat igényeihez. A feladatok és a felelősség tisztázását megkönnyíti a DIN. A DIN 31051 szerint a karbantartás foglalja össze mindazokat az intézkedéseket, amelyek egy műszaki eszközrendszer eredeti állapotának megőrzésére és helyreállítására, valamint tényleges állapotának meghatározására és minősítésére szolgálnak. Az intézkedések lehetnek: gondozás, ellenőrzés, üzembe helyezés. A DIN-nek megfelelően a karbantartás definíciója igen átfogó jellegű. Ezért a hatékony és gazdaságos karbantartást csakis messzemenően integrált módszerekkel szabad végrehajtani. A karbantartást két kategóriára kell bontani: – A tervszerű megelőző karbantartás foglalja magába mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel egy műszaki rendszert meghatározott, rendeltetésszerű állapotban kell tartani. Periodikus ellenőrzésekből, állapotellenőrzésekből, a kritikus alkatrészek határidőben végzett cseréjéből és hasonló műveletekből áll. – Hibajavítás BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
3
Egy szerelvény vagy egy alkatrész műszaki meghibásodása vagy kiesése következtében végrehajtott, nem tervezett hibajavító karbantartás foglalja össze mindazokat az intézkedéseket, amelyek a rendeltetésszerű állapot helyreállításához szükségesek. Ide tartozik még a hiba felismerése és helyének meghatározása, a meghibásodott alkatrész cseréje és javítása. A hagyományos karbantartást túlnyomórészt olyan megelőző karbantartás jellemezte, amelyik a berendezésegységek állapotára való tekintet nélkül, meghatározott határidőkkel, üzemidőkkel, felújítással dolgozott. A karbantartás folyamán általában a rendszerből kiszerelték a készülékeket és szerelvényeket, majd a műhelyben, merev előírások szerint, időrabló műveletekkel ellenőrizték, hogy helyreállítsák az üzembiztonságot és megbízhatóságot. Gyakran ezeket az egységeket „tönkremenetelig ellenőrizték” és „halálra javították”. A korszerű karbantartást állapottól függő intézkedések jellemzik, amelyek alapelve: – maximálisra kell növelni az állapot-ellenőrző karbantartás arányát, – optimálni kell a nem tervezhető (javító) karbantartást, – minimumra kell csökkenteni a tervszerű (megelőző) karbantartást. A felvázolt elvek olyan, gyorsan reagáló szervezetet tételeznek fel, amelynek az üzemi erőforrásokról átfogó információi vannak. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a karbantartás szakképzett munkatársai a rendelkezésre álló információk alapján felismerjék az ok–okozati összefüggéseket és ezeket minél előbb karbantartási intézkedések révén érvényesítsék. Az információval való ellátást megfelelő műszaki infrastruktúra révén lehet megoldani. Ugyanakkor fontos teljesíteni azokat a szakképesítési követelményeket és képességeket, amelyekre a szoros időterv alapján dolgozó karbantartási vezetőségnek van szüksége. Ehhez olyan módszereket és eszközöket kell felhasználni, amelyek a vállalat sajátosságaival összhangban állandó tanulási folyamatokra ösztönöznek. Döntő jelentőségű mindenek előtt a dolgozók motiváltsága, ismereteik felelősségteljes önálló irányítása, az ismeretek mások rendelkezésre bocsátása és hogy maguk is hasznosítsák mások ismereteit. Ezzel kapcsolatban fontos szempont az ismeretek egyszerű és áttekinthető feldolgozása, a dolgozókkal megvalósuló, a feladatokra vonatkoztatott, céltudatos kommunikáció, valamint az ezt támogató, szervezési kísérő intézkedések. A kialakuló ismeretanyag a vállalat számára fontos cselekvési és döntési alapot biztosít. Az ismeretanyag alapján az üzemi termelőberendezések műszaki teljesítőképességének becslése mellett a gépsorváltozatok rugalmasságára, a gépmunkások szakképzettségének jellemzőire, vagy az üzemi berendezések esetleges nem megfelelő elrendezésére vonatkozó kérdésekre is választ lehet kapni.
4
BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
Folyamatok ésszerűsége a karbantartásban
nem tervezhető (korrigáló) karbantartás
tervezhető (megelőző) karbantartás
¾ ¾ ¾
üzemeltetés a kiesésig kollektív állapotfelügyelet elemzés és korrekció a szükségletnek megfelelően
¾ ¾ ¾
üzemzavar-elhárítás üzembe helyezés javítás
¾ ¾
periodikus ellenőrzés alkatrészcsere adott időpontokban
alacsony alacsony
információ- és ismeretintenzitás
optimálni
állapot-ellenőrző karbantartás
minimumra csökkenteni
a szakképesítés színvonala
magas
maximumra növelni
A folyamatok formájában való gondoskodás a dolgozók áttekintőképességét teremti meg, mivel saját feladataikat nem elvonatkoztatva, hanem más folyamatokkal összefüggésben képesek vizsgálni és értelmezni. A karbantartási funkciók és feladatok eleve folyamatorientáltak, mivel a vállalat valamennyi dolgozója számára tisztázzáka az ügyfél/beszállító, vagy input/output kapcsolatok definícióját, a szolgáltatási folyamatok támogatása szempontjából. Az 1. ábra egyszerű vázlat formájában tünteti fel a folyamatok rendezésének rendszerét, hivatkozással a folyamatok mennyiségi tagoltságára és a karbantartási sajátosságokra.
magas
1. ábra A szakképesítés színvonala és az ismeretek intenzitása közötti korreláció a karbantartási feladatok terén A 2. ábra azt érzékelteti, hogy csupán a három folyamattípus közötti kölcsönhatás révén van lehetőség információk és ismeretek cseréjére. A dolgozók részesedésének típusáról az eredménytől függően, adott esetben az igényektől függően, megegyezéses alapon kell megállapodni. A kommunikációs folyamatok folyamatorientáltak legyenek és a megfelelő partnerek között menjenek végbe, mert ellenkező esetben a szükséges kommunikáció nem lesz hatékony. A hatékonyság ebben az esetben a tervezett és valóban érvényesülő folyamati kapcsolatok közötti viszonyra vonatkozik. BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
5
hatékony folyamatszervezés idő- és kapacitásmegoszlása irányítási folyamatok
alapvető szakmai folyamatok (értéktermelés)
karbantartás
támogató és forrásokat kifejlesztő folyamatok
10%
70%
20%
kölcsönhatások
2. ábra A vállalati folyamatok osztályozása és a karbantartás helye a rendszerben A folyamatok alakításához szükséges átfogó vállalati modell A folyamatok eredményes megszervezésének alapja egy olyan rendszer állapotának leírása és értékelése, amelyet megfelelő intézkedésekkel kijavított állapotba lehet hozni. A rendszert a modell képezi le. A modell segítségével érthetőbbé tehető a rendszer célja és működésmódja. Ezáltal a külső szemlélő világosabban és áttekinthetőbben veheti tudomásul az összefüggéseket. A vállalati modellek a szervezetben lejátszódó folyamatokat és tevékenységeket olyan formában írják le, hogy egy megfigyelő felismerheti, hogy ki, miért, milyen tevékenység formájában felelős. A modellek elemzése igen gyakran a kérdéssorozat módszereivel (ki, mit, hol, miért, hogyan …) történik. A vállalati modell és ezzel egyidejűleg a rendszer tökéletesítése a folyamatelemzés eredményei alapján valósulhat meg. A karbantartásnak a vállalat többi részeivel való kölcsönhatását a feladatok sokrétűsége és a szolgáltatás jellege érzékelteti. Ezért szükség van a modellben a kölcsönhatások leképezésére. A kifejlesztésre kerülő folyamatokat egyrészt a karbantartásnak, másrészt a vállalat többi részlegének is meg kell érteni és elfogadni. Az igények kielégítése érdekében a már meglévő kölcsönhatásokat a vállalatnál meghonosodott nyelvezeten kell kifejezni és értékelni. Ez a nyelvezet a folyamat megszervezésekor a siker döntő kritériuma, mivel ez erőteljesen befolyásolja a modell, ill. a folyamatok megértését. Az „üzemi nyelvezet” meghatározása után folyamatelemzés formájában a modell tartalmát tömören meg kell határozni. Ezt minden dolgozó önállóan kell, hogy elvégezze. Számos szervezési célprogram tapasztalata bizonyítja, hogy a folyamatok megszervezésének minőségét és gyors bevezetését kedvezően 6
BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
befolyásolta, ha a saját felelősség tudatában az érintett dolgozók közötti kölcsönhatások ellenőrzésével egyidejűleg végzik el a folyamatelemzést. A folyamatelemzés szempontjából fontos a módszereknek és a modell konstrukciójának egyszerűsége. A 3. ábra mutatja be egy kipróbált, leíró jellegű vállalati modell elemeit és szabályait.
jellemző elemek
felelősség
folyamat
input/output
az üzemi nyelvezet kifejeződése név (X. Y.) szakképesítés (géplakatos) tapasztalatok (5 év karbantartás)
név (sajtoló gépcsoport) a termelőeszköz neve (Schuler sajtológép) üzemeltetési időtartam (10 év) kiesési arány (5%)
megnevezés (4711 sz. alkatrész) jelleg (lemezanyag) kockázati prioritási szám (87)
kölcsönhatások
együttműködés
felelősségi kapcsolat a csereelemmel
a felelősség és a folyamat az együttműködésben azonos csereelemmel rendelkezik
folyamati kapcsolat a csereelemmel
3. ábra Egy vállalati modell alapelemei és szabályai A folyamatelemzés során beváltak az interaktív kérdőívek, amelyekben a dolgozók kommunikációs kijelentések formájában leírják munkaterületeiket, a munkatársaik iránti kölcsönös kapcsolataikat vagy az üzemi erőforrásokat. A kérdőív interaktív jellege abban a formában érvényesül, hogy a dolgozó kommunikációs kérdésekre vagy a többi munkatárs kommunikációs igényeire igennel vagy nemmel felel. Az alkalmazott módszer ezáltal ellenőrizhetővé teszi a kijelentések valóságtartalmát (4. ábra). A folyamatelemzés segítségével ki lehet mutatni a modell alapján a karbantartási folyamatoknak azokat az erős és gyenge oldalait, amelyek a dolgozók véleménye szerint érvényesülnek. Az értékelés terjedelme függ a dolgozók kijelentéseinek számától és sokoldalúságának mértékétől. A kérdőív megtervezésekor a jellemzésre kerülő modell számára szükséges kérdéseken kívül olyan adatokra is ki kell térni, amelyek a karbantartás sajátosságait is figyelembe veszik. Az értékelés alapja minden esetben egy olyan ellenőrzött és reális vállalati BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
7
modell, amelyik utal a felelősségek és a folyamatok közötti kapcsolatokra. A folyamat szervezetére való rálátás egyszerűen teszi hozzáférhetővé az alapelemek közötti kapcsolatokat és biztosítja a folyamat valamennyi résztvevője számára, hogy ráismerjen kijelentéseire és azokat ellenőrizhesse. az 1.eset: nem teljes kapcsolat X. Y. saját sajtolási művelete alapján szállítóként fogja fel a 4711 sz. alkatrész szolgáltatását a következő felhasználónak, Z-nek
X. Y.
4711 sz. alkatrész
Z.
sajtolás
2. eset: teljes kapcsolat Z. igazolja, hogy fúrási művelete felhasználói kapcsolatban áll X. Y-nal
X. Y.
4711 sz. alkatrész
sajtolás
Z. fúrás
4. ábra A cserekapcsolatok ellenőrzése két független kijelentés megadásával A folyamat szervezete alapján meghatározott kölcsönhatások a kérdezési adatok különféle értékelését teszik lehetővé. A folyamatok legkülönbözőbb információs formákkal (pl. szóbeli, írásbeli vagy elektronikus információs kapcsolat) végzett értékelésén kívül a vállalat valamennyi belső folyamatának átfogó, keresztkapcsolatokra kiterjedő elemzésére is lehetőség van. Így például a sajtolási művelet berendezéseinek olyan karbantartási irányelvei is értékelhetők, amelyekre a munkások véleménye szerint szükség van. Az 5. ábrán szereplő számjelölések azoknak a kapcsolatoknak a számára utalnak, amelyek a dolgozó szerint a vállalati folyamatszervezés következtében érvényesülnek. Tartós javulás állandó önszerveződés révén A folyamatorientált szervezeti kialakítás lehetővé teszi, hogy a karbantartásban a dolgozók felelősségük tudatában tartós javítási folyamatot kezdeményezzenek. A megállapodás szerinti folyamatoknak a vállalat valamennyi részlegével való ismertetése feltárja a többi folyamattal érvényesülő kölcsönhatásokat és számos belső, valamint külső javulási lehetőségre mutat rá. Példaként említhető a minőségirányítási rendszer minősítése, ami általában a vállalat valamennyi részét érinti. 8
BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
27 sajtolási feladat
1
előzetes, ill. utólagos feladat: karbantartás
6
heti 4–7 alkalommal
1
24
1
hetente 0–3 esetben
27
1
21
6
35
5
12
36
1
5. ábra Vonaldiagram „Heti 4–7 karbantartási munka sajtolás esetén” További javítási lehetőségeket kínál az információtechnika és a szervezeti felépítés fejlesztése. Megállapítható, hogy igény van a folyamatok és a velük kapcsolatos felelősségtudat szemléltetése iránt. A szoftverspecifikációk tervezésének támogatásán túlmenőleg a változtatások és az ellenőrzési feladatok megkönnyítése érdekében fokozódik a jelentősége a szoftverrendszerek egyszerű és világos dokumentálásának. További probléma a szervezeti megoldás kidolgozása. Az üzemi karbantartó idejének mintegy 50%-át arra fordítja, hogy valamit keresve, vagy gondozva, járkáljon. Ez a jelentős százalékarány fontos ésszerűsítési potenciált képvisel. A túl hosszú megmunkálási idő tőkét köt le, és a just-in-time termelés korszakában, amikor fokozott követelményt támasztanak az ügyfélorientált rugalmasság iránt, ez fokozza a versenykockázatot. Különösen kedvező eredményekre lehet számítani a karbantartási munka előkészítésében. A munka-előkészítés központi eleme az igényorientált munkatervek definíciója, amely a munkafolyamatot képesítések, kapacitások és felelősségek szerinti időbeosztásnak megfelelően felosztja. A munkatervek hatékony kidolgozásához szükség van arra, hogy érvényesüljön a kölcsönhatás a BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
9
munkatársaknak a termelőeszközökre vonatkozó tapasztalatai és azon információk között, amelyeket a folyamat megszervezésekor jól áttekinthető formában írtak le. Ajánlások és nyitott kérdések A karbantartási folyamatok megtervezésekor döntő fontosságú impulzusok érkeznek a dolgozóktól. Tehát kifejezetten javasolható a dolgozók bevonása ebbe a folyamatba. Az alkalmazottak részvételének módszerei különbözők lehetnek. Ennek ellenére biztosítani kell, hogy a tervezés és a megoldás áttekinthető, gyakorlatilag megvalósítható legyen. A gyakorlatban igen hatékonynak bizonyult az egyszerű eszközökkel kivitelezett dokumentáció. Az eredményes megoldást követőleg a folyamatok érvényesülése és állandó javítása közben további támogatást kell nyújtani a bevezetés fázisában és a tervezésben. A tervezési modell teremtse meg a tartós önszervező fejlesztés lehetőségét. Egyszerű kérdéskatalógussal lehet ellenőrizni egy vállalat, ill. szervezet hajlandóságát arra, hogy a folyamatokat dolgozóorientáltan alakítsa ki. Ez a megoldás egyébként ugyancsak sok lehetőséget nyújt a fejlesztésre. Az alábbi kérdésre kapott igenlő válaszok esetében lehet hozzákezdeni a folyamat megszervezéséhez: – A vállalati kultúra nyitott az ismeretek és a döntések fogadására? – Támogatják-e a személyi felelősségvállalást és önszerveződést képzéssel, valamint idő és pénz biztosításával? – Elfogadnak-e külső segítséget? – Magasabb-e a vállalatnál a műszaki képesítésűek részaránya, mint a szervezési képesítésűeké? – Az új műszaki kérdések feltevésekor elég hosszú-e a betanulási idő? – Nagy-e a saját teljesítmény mértéke a karbantartásban? – A műszaki szolgáltatási folyamatok szervezésekor elemzik-e a szükségleteket? – Be akarják-e vezetni a jobb vállalatvezetés és a meghatározott karbantartási stratégiák realizálása érdekében, üzemgazdasági eszközként, a karbantartásban az állapot-ellenőrzést? A versenyben döntő fontosságuk van a szervezési képességeknek. Ez kapcsolatban van a szakképesítéssel és a szervezetben résztvevőkkel, vagyis az emberrel. (Dr. Barna Györgyné) Mertens, S. K.: Mitarbeiterorientierte Prozessgestaltung in der Instandhaltung. = VDI Berichte, 2001. 1598. sz. p. 259–269. Merteus, S. K.; Kühnle, H.: Erschliessung der Unternehmensressource Mitarbeiter. = Industrie Meister, 2000. jan.
10
BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
BME–OMIKK – Üzemfenntartás – karbantartás, 2002/4.
11
