ACTA A C A D E M IA E PAED A GO G ICA E SZEGEDIENSIS SERIES H ISTÓ RIÁ É, PH ILO SO PH IA E ET CULTUS HUM ANI CIV ILIS
A JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI (SECTIO HUM ANA 1 9 8 9 - 1 9 9 0 )
SZEGED, 1 9 9 1
TANULMÁNYOK A TÖRTÉNETTUDOMÁNY, A FILOZÓFIA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS KÖRÉBŐL
Szerkesztette: SZEGFŰ LÁSZLÓ
ISSN 0236-770x Acta AcadPaed. Szeged Ser. Hist.-Phil.-Cult. Hűm. Civ. ISSN 0236-770X Goldpress, Szeged
T a rta lo m je g y z é k T. HORVÁTH ÁGNES: Püspökportrék Sidonius A pollinaris leveleiben SULYOK HEDVIG: La Politica Italiana di M attia Corvino PAPP SÁNDOR: Három török dokumentum Barcsai Ákos erdélyi fejedelem h a ta lomra kerüléséről GOMBOS JÓZSEF: A cári Oroszország unifikációs törekvései és a finn nagyherceg ség (1809-1905) GOMBOS JÓZSEF: Az 1939-40-es finn-szovjet “téli háború" HETESI ERZSÉBET-M Á LO VICS JÁNOSNÉ: 'M iért éppen bennünket...?" M ÁTÉ ZSUZSANNA: V ariációk az autentikus lét realizásálására CSUNYAJEVA, A. A .— DIM ITRUEVA, M. C.: A kultúra fogalm ának cs lényegének kérdéséhez LACZÓ KATALIN: A népművelés tanácsi irányításának változásai 1957 után SZÜCS JUDIT: A táplálkozás rendje Szentesen
F üggelék A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. A cta A cadcm iae Paedagogicae Szegediensis. 1974—1988. R ep ertó riu m . (Ö sszeállította: G Á BOR KALM ÁNNÉ)
4
Serles H istó riáé P Ü S P Ö K -P O R T R É K SIDONIUS A PO L L IN A R IS LEVELEIBEN T. H O R V Á T H Á G N ES
A N yugat-Róm ai Birodalom történetének utolsó évtizedeiben az egyház rendkí vül fontos szerepet töltött be. A történelm i helyzet arra kényszerítette, hogy püspökei vállalják az állami életről elforduló, vidéki birtokaira visszavonuló világi arisztokrácia helyett a Birodalom összetartását. így volt ez a Nyugat-Róm ai Birodalom kiemelt fontosságú területén, Galliában is. Az egyház itt is jelentős szerepet játszott a helyi arisztokrácia életében . A burgund, a frank, és különösen a nyugati-gót terjeszkedés nem csupán a barbárság és a római világ összeütközését jelentette, hanem az ortodoxia h arcát is az arianizm us ellen. A politikai viszonyok ziláltsága, a világi közigazgatási rendszer fokozatos széthul lása rendkívül nehéz helyzetet terem tett az egyház számára is: "Az elárvult egyházmegyékkel és egyházközségekkel senki sem törődik. L áthatod, hogyan omlanak és dőlnek le a templomok tornyai, vagy hogyan torlaszolja el tüskés bokrok term ése a ki dőlt ajtajú bazilikák bejáratát... a gaztól zöldellő oltárok tövé ben is barmok legelnek."2 Érdekes megvizsgálnunk, hogy milyen em berek voltak a korabeli Gallia püspökei. Teológiai értelem ben vett elhivatottság, vagy politikai tettvágy vezette őket, amikor elvállalták a püspökséget? A korszak jelentős kutatóinak véleménye eltér a galliai püspökök megítélésében. Ph. ROUSSEAU véleménye szerint3 a püspökség az uralkodó osztály politikai eszkö ze, de Róm a védelmét nem szabad azonosítanunk a vallás védelmével, m ert végső soron a vallás az, am it védelmezni akarnak* Ezzel szemben R.P.C. HANSON k ifejti5, hogy a Róm ai Birodalom és a kereszténység elválaszthatatlan egymástól, s az egyház azért létezik, hogy támogassa a Birodalm at6. Ugyanez a kettősség fedezhető fel Sidonius püspök-portréiban is. A levelezőtár sakról írott hízelgő jellemzések alapján Gallia püspöki kara csupa szentből állott, akik a hit harcos védelmezői voltak. Első látásra ez Ph. ROUSSEAU idézett gondolatát igazolja. Az általános sablontól azonban eltér egy-egy püspök néhány személyiségje gye, vagy nem nagyon illik össze az általa felvázolt jellemképpel az, am it ugyanezen püspökök tetteiről írt le. Ezek inkább R.P.C. HANSON vélményét látszanak alátá masztani.
Maguk a jellemzések egyfajta sémát követnek: a Sidonius által dicsért személy minden tekintetben a legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkezik, a tökéletességét Si donius saját gyarlóságának hangsúlyozásával is kiemeli. Valahogy ilyenformán: "Te az egyházi személy m intaképe vagy, én az árnyéka csupán."7 A püspökök legfontosabb tulajdonságaként a tekintélyt8emeli ki. Érdekes módon ezzel szinte azonos fontosságú az, hogy pártfogolják az irodalm at és az írókat9. M inden püspöknél hangsúlyozza annak vallásosságát1? de ugyanilyen fontossággal bír az iro dalomban és a tudományokban való jártasságuk.11Természetesen valamennyi levele zőpartnere "a legtökéletesebb püspök"12, aki templomot é p ít1? jellemzi a bölcsesség1? nemes szárm azás1? m értékletesség1? kedvesség, nyájasság, udvariasság1? erkölcsös ség1? em berségesség1? jótékonykodás2? tapintat21, ékes beszéd2? szerénység2? szelle' 24 messeg : M egrajzolódik tehát egy olyan tökéletes, szentélctű férfiú képe, aki egyesíti m agá ban a világi és egyházi arisztokrata legkiválóbb tulajdonságait, anélkül, hogy túlságo sa n v ilá g i le n n e . F ő p a p i m iv o ltu k k a l e lő k e lő s z á r m a z á s u k , ir o d a lo m - cs tudom ányszeretetük, szellemességük jól megfér, de például Lupus püspök25"tapasztalt hadvezeri nyei közé.
mivolta m ár nem tartozik a keresztény erkölcs alapvető követelm é
A m ikor ezek a jellemzések születtek, Sidoniusból kibújt a költő, költő-mivoltának minden rom antikus túlzásával együtt. Talán reálisabb képet kaphatunk a galliai püspökökről, ha ugyanezt a kérdést a püspökválasztások oldaláról közelítjük meg. A kép azonban itt sem egyértelm ű, ugyanazzal a kettősséggel találkozunk, m int a jellemzéseknél. K ét püspökválasztásról olvashatunk Sidoniusnál ; s ezeken két különböző karakterű em bert választottak püspökké. A jellemzés módszere itt is a m ár megismert sém át követi: a m egválasztot tak kiváló tulajdonságait - miként a levelek jellemzéseiben Sidonius gyarlósága - ezen esetben a meg nem választottak megvetendő tulajdonságai ellenpontozzák. Az első választás a cabillonum i2? Az előkelő szárm azású, de erkölcstelen, a p ara ziták szavazatait lakomákkal megszerezni igyekvő és a szavazatokért az egyházi b irto kok átengedését igérő jelöltekkel szemben egy olyan férfit választanak meg, akiről azon túl, hogy alacsony rangú pap volt - lector, m ajd archidiaconus -, csupán annyit tudunk: "A szentéletű János"2? Ez a jelző pedig nem sokat mond az új cabillonumi püspökről. Milyen em ber lehetett? Személyisége vajon a fenntebb jellem zett püspö kök m agasztalt tulajdonságait hordozta-e, akikről ugyan Sidonius - egyetlen kivételtől eltekintve30- nem állította azt, hogy szentek, vagy megegyezett-e a Sidonius által "szentéletű A u x an iu s'3I-nak nevezett apátéval, aki: "kissé gyengébb testű és félénkebb term észetű a kelleténél, ezért inkább az engedelmességre hajlam osabb m int az irányí tásra."32
6
A megválasztás körülm ényeit tekintve33 , s m ert m indkettőjüket 'szen téletű n ek ' nevezi, az olvasó hajlam os az azonosításra. A cabülonum i püspökválasztásnál sokkal tö b b et tudunk meg a biturigairól, amelyben Sidonius aktív részt vállalt3? s a végül is megválasztott püspök mellett el m ondott kortesbeszéde is fennm aradt3? Ebben az esetben az ellenfelek jellemzése szegényesebb, csupán egyetlen tollvonással megvont: 'valam ennyien elégedettek vol tak önmagukkal, s elégedetlenek egym ással'3? A nyugati-gót király, Eurich /466-484/ pártfogását is élvező, az arianusokhoz húzó jelöltekkel szemben Sidonius a kezdetben ugyan fenntartássíd fogadott37Simpliciust38 tám ogatta. A kortesbeszéd alapján Simplicius a püspökségre minden tekintetben meg felelőnek tűnt: előkelő szárm azású, s bár ő maga nem volt clericus, de ősei között püspök és praefectus egyaránt találtato tt3? Felesége tekintélyes nemzetségből szárm a zo tt4? fiaik tehetsége még az apjukét is felülm últa4! Életkora éppen megfelelő4? s "tehetsége vetekszik tudásával"43 Emberségessége alamizsnálkodásban is tükröző d ö tt4? s városa érdekeit képviselvén gyakran állt 'subás királyok és bíborba öltözött császárok előtt"4? Nem hajlott a barbárokkal való kompromisszumra sem, hiszen sínylődött fogságukban46 Az egyáz javát m ár katonaként is kereste: templomot épít te te tt4? ím e, előttünk áll egy tekintélyes családból származó vir spectabilis, aki példás családapa, s miként az egy jó arisztokratához méltó: templomot épít és a szegények gyámola. Ám legfőbb érdeme katonai m últján túl: a barbárok ism erete, és jártassága a politikai életben. Maga a jellemzés m ár ismerős, hisz Simplicius tulajdonságai még fontossági sorrendjükben is megegyeznek a levelekből kirajzolódó jellemzésekkel. És ismerős maga a figura is, hiszen életrajza kísérteties hasonmása a Sidoniusénak: szár m azásuk4? családjuk4? tehetségük, a barbárokhoz való viszonyuk5? politikai m últ ju k 5! pártfogói szerepük, a templomépítés m ind-mind megegyezik. Igaz, Simplicius püspökké szentelés előtt tapasztalta meg a barbár fogságot, Sidonius u tá n a52 Simpli cius katonából lett püspökké, Sidonius pedig püspökként kényszerült katonává len n i5? V ajon azért állt ki Sidonius Simplicius mellett, m ert ennyire hasonlóak voltak, vagy talán valamennyi püspök hozzájuk hasonló karakterű lehetett? Ha lehántjuk a jellemzésekről a hízelkedést és a keresztény erkölcsiség valamennyi toposzát, túlnyo mó többségükben nagyon is világias em bereket találunk mögöttük. Müveit, többnyire senatori családból származó, tekintélyes em bereket5? akik papi hivatásukat és régi életm ódjukat igyekeztek valamiképpen egyeztetni5?Szinte feltűnő, hogy annyi arisz tokrata fordított hátat - sokszor váratlan gyorsasággal - a császári udvarnak, s szentel tette magát püspökké 5? Az egyház ugyanúgy biztosította az arisztokrácia szám ára a politikai cselekvés lehetőségét, mint a császári udvar, sőt, valamivel még többet is nyújtott: bizonyos fokú függetlenséget, szabadságot. Nem kellett ugyanis annyira al kalmazkodniuk az uralkodók és politikai környezetük gyors változásaihoz, s ez rend-
7
kívüli módon vonzotta a politikai lavírozásokba m ár alaposan belefáradt előkelőket a püspökségek felé. A z egyház a maga politikájának és korm ányzatának változatlansá gával az állandóság biztonságát jelentette a politikai bizonytalanság korszakában. Püspökei aktív szervezőmunkát végeztek az egyházi közigazgatás fenntartása érdeké ben, és bekapcsolódtak a politikai életbe is. Ha lehetett, a császárok nevében tárgyaltak a barbár u r a lk o d ó k k a ls ha ezek nem vezettek eredm ényre, akár fegyverrel is megvédték városukat3? híveiket a hódítókkal szemben. S ha nem sikerült sem tárgyalással, sem fegyverrel eredm ényt elérni, m egtanultak együttlétezni az új hódító hatalom mal. Igyekeztek elism ertetni az egyház tekintélyét5?hogy folytathassák azt a szervező m un kát, amellyel a széthulló római állam apparátust helyettesítő egyházi szervezetet k i építhetik. Sidonius korának püspökei 'nem eslelkűek' - azaz egyesítettek számos em beri és keresztényi jó tulajdonságot; és 'haszn o sak ' voltak - az egyház és a Birodalom szem pontjából egyaránt. Emögött a 'hasznosság" mögött m egfért minden világi vonásuk, de még bizonyos fokú politikai kalandorságuk is. Olyanok voltak, m int ahogy Sidonius maga írta - nagyon jellemzően - egy püspöktársáról: 'A galamb ártatlanságával szolgál az egyházban, a kígyó ravaszságával a fó ru m o n .'60 A fent elm ondottak sokkal inkább R.P.C. HANSON véleményét igazolják; hiszen a Birodalomnak és az egyháznak akkori helyzetében nem szentéletű tanítókra volt szüksége, hanem határozott vezetőkre - a szó politikai és vallási értelm ében egyaránt.
J E G Y Z E T E K
M egjegyzés:
A
m agyarul
Idézett
Sidonius
szem elvények
A N D ER SO N
W l:
Sidonius
A polli-
naris, Poem s and letters, I-H. London, 1936. kiadása alapján a sze rz ó fordításai. 1 B iz o n y ítja e z t a té n y t a g alliai p ü s p ö k ö k a k tív le v e le z é s e ; to v á b b á a p ü s p ö k v á la s z tá s o k /v .ö .: C L O C H É , P .: L e s e le c tio n s e p is c o p a le s s o u s le s M e r o v in gens. L e M oyen Age, 2 6 /1 9 2 4 -1 9 2 5 /; H EFELE, Ch. J. - LE C LEN C Q U , II.: H is to ir e d e s c o n c ile s . I I . P a ris , 1908; S E M P L E , W . H A p o l l i n a r i s S id o n iu s , a gallo-rom an seigneur. Bulletin o f Rylands Library. 50 / 1 9 6 7 - 1 9 6 8 / p. 1 3 7 /; a különböző egyházi ü nnepségek /v.ö.: Síd. ep. V. 14.; V. 17. stb7; tem plom s z e n te lé s e k /v .ö .: S íd . e p . I I . 10; V . 17. s tb ./; a z e g y h á z ja v á ra t e t t b i r t o k a d o m ányok /v.fl.: Síd. ep. III. 1 / 2 S id . e p . V I I . 6.8. 3 R O U S S E A U , P h .: In S e a rc h o f S id o n iu s th e B is h o p . H is tó r ia . X X V ./1 9 7 6 //3 . 3 5 6 -3 7 7 p p . 4 R O U S S E A U , P h „ 19 7 6 . 3 7 6 p . V .ö . m é g : S E M P L E , W .H . 1 9 6 7 -1 9 6 8 . 1 3 7 p.
8
5 H A N S O N , R .P .C .: T h e r e a c tio n o f th è c h u rc h to th è c o lla p s e o f th è w e s te rn R om an Em pire in thè fiflh century. Vigiliae C h ràtianae. 2 6 /1 9 7 2 / 2 7 2 -2 8 6 PP 6 H A N S O N , R .P .C ., 1972. 2 7 3 p. 7 S id . e p . V I I . 14. 10. P h ila g r iu s h o z 8 PI. S id .e p . V I I . 4., d e s z in te v a la m e n n y i le v e lib e n e lő fo rd u l. 9 P l. S id .e p . I . I . ; V I I . 14. és m é g s z á m ta la n p é ld a . 10 'm in d e n
c selek ed eted n ek irányítója... egyedlll K risztu s' /Sid.ep. VII. 13^; 'b a
bona nélkül vagy v alláso s' /Sid.ep. VIII. 1 3 J\ 'e r ó s a hitben" /Sid.ep. VIII. 5 J stb. 11 Sid.ep. VI. 3.; VII. 13.; VIII. 2.; stb. 12 'l e lk ip á s z t o r o k p á s z lo r a " , "te v a g y a z e lsó a z e g é s z világ p ü s p ö k e i k ö z tll" /Sid.ep.V II.2.
Lupushoz/;
"legtökéletesebb
püspök"
/Sid.ep.
VII.
2.
G raecu s-
hoz; VI. 12. P a ü e n sh e z / stb. 13 Sid.ep. II. 10.; V. 17.; VI. 12.; VII. 1. 14 Sid.ep. I. 1.; VI. 3.; VII. 13.; VII. 6. 15 Sid.ep. 01. 2.; VII. 4.; VIII. 13. 16 Sid.ep. VI. 12.; VII. 13.; VII. 14. 17 Sid.ep. VII. 4.; VII. 14.; VIII. 13. 18 Sid.ep. VI. 1.; VIII. 13.; V ili. 14. 19 Sid.ep. VI. 2.; VI. 4. 2 0 Sid.ep. VI. 12.; VIII. 14. 21 Sid.ep. VII. 13.; VII. 14. 2 2 Sid.ep. VII. 3.; VIII. 2. 2 3 Sid.ep. VII. 13. 2 4 Sid.ep. VIII. 13. 25
Lupus T royes püspöke. M IG N E PL LVIU.
2 6 Sid.ep. VI. 1.4. 27
A
cabillonum iról /C h a lo n -su r-S a o n e / a
Sid.ep. IV. 2 5.-ben, és
a biturgairól
/B ourges/ a Sid.ep. VII. 5.; VII. 8. és VII. 9.-ben. 2 8 S id .e p . IV . 2 5 .; H E F E L E , C h . 1. - L E C L E R C Q U , H ., 1908. 9 0 6 p. 2 9 Sid.ep. IV. 2 5 . 3. 30 A z e g y e tle n k iv é te l: a "szén té te lű P a tie n s " S id .e p . 2 5 . 3. v .ö .: S id .e p . V I . 12. 31 Sid.ep. VII. 17. 4. Talán u g y an az a szem ély, akiről a Sid.ep. I. 7. 6.-ban szól. 4 7 7 -tő l Á brahám
utódja a Saint-C irques kolostor élén.
3 2 Sid.ep. VII. 17. 4. T ulajdonságai nem is teszik alkalm assá a vezetésre, e z é rt kéri a provincia püspökeit, hogy tám ogassák. Ilyen típusú férfit azonban nem sokat v álaszth attak m eg, hiszen m inden alkalm atlan mellé nem állíthattak védnökül egy 33
másik
püspököt.
N em jelölték, hanem
m integy ráerő ltették
a püspökségre: 'e g y
összekulcsolt
kezű em b er k ezét fogták m eg, akinek sejtelm e sem volt arról, ami ott történt" /Sid.ep. IV. 2 5 . 3 J 34
Sid.ep. VU.
5.; VII. 8.; VII. 9. Sidonius gyakorlatilag
egyedül intézi e z t a
választást, ő a z egyetlen püspök a provinciából, Így kénytelen a szom szédos terület
m etropolitáját
35 Sid.ep. VU. 9.
m eghívni, hogy
a
választást
lebonyolíthassák.
3 6 Sid.ep. VH. 9 2 . 37
_ 'e r r ö l « Simpiiciusrói io k jó t m ondtak, m égpedig
a legjobbak közül való
em berek. E zek et
k e zd e té n
a tanúskodásokat én
a
tárgyalás
nem
tarto ttam
eléggé m egbízhatónak, mivel eléggé hízelgők v o l t a k - ' /Sid.ep. VII. 8. 3 7 38
Simplicius: com es e t vir illustris. Palladius bourgesi püspök veje utódja. /M A R T IN D A LE,
J.
R.:
The
Prosophography
of
the
és
4 7 1 -tó l
L a te r
Rom án
Em pire, voi. n . A . D. 1 9 8 0 . C am bridge. 1015: 'S im plicius 9 ' ; STRO H EKER, K J3.: D er len ato risch e A dél im spítan tik en O allien. 1948. TObingen. N o 363. 3 9 Sid.ep. VH. 9. 17. 4 0 Sid.ep. VD. 9. 2 4 . A Palladiusok nem zetségéből. 41 Sid.ep. VH. 9. 2 4 . 4 2 Sid.ep. VD. 9. 18. 4 3 Sid.ep. VII. 9. 18. 4 4 Sid.ep. VD. 9. 19. 4 5 Sid.ep. VII. 9. 19. 4 6 Sid.ep. VD. 9. 20. 4 7 Sid.ep. VH. 9. 20. 4 8 Sidonius M G H A A VU; STRO H EKER N o 3 58: Sidonius apja 4 4 8 / 4 4 9 -b e n p r a e f e c t u s p r a e to r io O a llia r u m ./v .0 .: S id .e p . V . 9. 2; V I I I . 6. 5 . / A c sa lá d Sidonius születésekor m ár harm adik secundum
saeculi
dignitatem
n e m z ed é k óta
nobilissimus
et
de
keresztény: 'S id o n iu s vir primis
O alliarum
senatori-
b u s ' G REO . TUR.: Hist. F ran c. H. 2 1 J 4 9 S id o n iu s fe le s é g e , P a p ia n illa , A v itu s c s á s z á r le á n y a . S T R O H E K E R N o 2 8 1 ; S id .e p . V . 16. 50
Sidonius k e zd e tb e n
egyértelm űen
burgundellenes, a gólokkal
szem ben
azon
ban elnéző. Követi apósa gót politikáját. A n yugati-gót terjeszkedés h atására azo n b an
egyértelm űen
fellép
barbárokkal
VH. 51
a
és
kérlelhetetlenül
tö rtén ó
bárm iféle
gótellenessé
kom prom isszum
lesz,
s
h a tá ro z o ttan
ellen, /v.ö.: Sid.
ep.
14 .1 0 /
Sidonius püspöksége előtt fényes k arriert futo tt be: tribunus et nótárius, m ajd com es civilatis A rv em o ru m , végül 4 6 8 -b a n p raefectu s Urbi R om ae és tisz te letbeli patrícius /v.ö.: STRO H EKER, N o
358/
5 2 4 7 5 körül, m iután Iulius N epos /4 7 4 jún .2 4 - 4 7 5 a u g .2 8 / áta d ta A u v e rg n e -t a n y u g a ti- g ó lo k n a k , rö v id id e ig L iv ia v á r á b a n / C a r c a s s o n e m e l l e t t / fo g o ly . /S ip .e d . V I I I . 3 .1 .; I X . 3 .3 7 53
A N D ER SO N , W B ,
19 3 6 .
XLIX.
Sidonius
sógorával,
Ecdiciusszal,
egyik legkiválóbb h ad v ezérév el sze rv e z te C lerm ont védelm ét m ával
korának
a gólok
o stro
szem ben.
5 4 V.ö.: STROHEKER, K. F., 5 5 T ovábbra ép íttettek ,
1 9 48
is m eg m arad t a z arisztokrácia fén y ű ző baráti
összejöveteleket,
lakom ákat
életm ódja. Pom pás villákat
ta rtottak,
ahová
távoli
vidékek
egzotikus ételeit h o rd a n á k fel. De világias viselkedésük m ég a z egyházi ese m ények k özben is dom inált: a S zent Justus sírjánál re n d e ze tt egyházi ü n nep s é g e n a h a jn a li k ö r m e n e t é s a d é le lő tti m is é k u tá n a d e r é k p ü s p ö k ö k labda-illetve kockajátékkal, szellem es versecskék faragásával m úlatták a z időt /Sid.ep. V. 17/
10
5 6 A püspöki szék v o n zereje a sidoniusi leírásokból is kiderül. E lkeseredett harc Folyt a püspök-jelöltek között, > előfordul m ég a v eszteg etés is a püspöki szék m eg szerzése érd ek éb en /v.ö.: Sid.ep. IV. 25.; VII. 8 J 5 7 íg y tárgyalt Innocentius 4 1 0 -b e n A larichkal, 4 5 2 -b e n L eo a R óm ára tám adó Attilával; A u v erg n e
k özvetít ügyében,
Epiphanius
paviai
illetve később
püspök
luüus
Theoderichkel
tiája ügyében. /V.ö.; PIG A N IO L , A.; H iitoire
N epos O d o acar
és
Eurich
híveinek
között am n esz
d e R om e4. Clio, Paris,
1954.
5 0 8 . p.; BURNS, C D .: T he first Europe. A studes of thè establishm ent of m edieval C hristendom , A D . 4 0 0 -8 0 0 . London,
1947.
135 p.; O AUDEM ET:
L ’eglise dans llim p ire rom ain, 19 5 8 . 3 5 4 p J 58 I. 53. je g y z et. V.ö.: még: Vita Sancti Severini 59 Sid.ep. VII. 6.9. 6 0 Sid.ep. VII. 13.4.
11
