A John Deere. ismét a Rábát választotta

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LXIV. évfolyam 2. szám 2012. március www.raba.hu

A John Deere ismét a Rábát választotta 2–3. oldal

Rába futómûveken az Uralon túl 4–5. oldal

A RÁBA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN SZÁMOS OLYAN CÉG FONTOS BESZÁLLÍTÓJÁVÁ VÁLT, AMELY A VILÁG JÁRMÛIPARÁNAK ELIT KLUBJÁBA TARTOZIK. E SIKEREKRE JOGGAL LEHETÜNK BÜSZKÉK MINDANNYIAN. EZÚTTAL AZ OROSZ URALLAL 2009 ÓTA MEGLÉVÔ, EGYRE ERÔSEBB KAPCSOLATOT MUTATJUK BE A RÁBA FUTÓMÛ KFT. NÉGY SZAKEMBERE – GERENDAI LÁSZLÓ, BOGNÁR ZOLTÁN, RÁKÓCZY KÁLMÁN ÉS SASHKOV MIROSLAV – ELMONDÁSA ALAPJÁN.

Dakar 2012: a Rába futómûvei ismét bizonyítottak 8. oldal

2012-BEN OFF-ROAD ALKALMAZÁSOKRA KIFEJLESZTETT MAXS FUTÓMÛVEIVEL A KM RACING TEAM SZÍNEIBEN ISMÉT RAJTHOZ ÁLLHATOTT A RÁBA A DAKARON. AZ IDEI MEGMÉRETTETÉSEN 14 NAP ALATT ÖSSZESEN CSAKNEM 9000 KILOMÉTER VÁRT A VERSENYZÔKRE.


2 oldal

2 Holding, Futómû Kft.

ÜZEMI SZINTEN AZ ELMÚLT 10 ÉV LEGEREDMÉNYESEBB ÉVÉT ZÁRTA A RÁBA

Tízszázalékos árbevétel-növekedés, megerôsített beszállítói pozíciók 2008 óta a legmagasabb negyedéves árbevételét érte el a Rába-csoport 2011 utolsó negyedévében. A múlt év egészében pedig a társaság 9,9 százalékos növekedés mellett 39,3 milliárd forint árbevételt, illetve 3,85 milliárd forint EBITDA-eredményt ért el. A társaság mindhárom üzletága eredményes volt üzemi szinten. A külföldi piacok bôvülésére épülô erôteljes növekedéshez a futómûüzletág 15 százalékos, az alkatrészüzletág 11 százalékos árbevétel-növekedéssel járult hozzá. A társaság 465 millió forintos adózott eredménnyel zárta a 2011. évet. 2011-ben közel 10 százalékkal 39,3 milliárd forintra növelte csoportszintû árbevételét a Rába. A futómûüzletág forgalma 14,8 százalékkal 24 milliárd forintra emelkedett. Erôteljes, közel másfélszeres bôvülés jellemezte az európai piacokat, miközben az amerikai értékesítésben 10 százalékos növekedés volt tetten érhetô. Az alkatrészüzletág értékesítése több mint 11 százalékkal bôvült, 10,8 milliárd forintot ért el. A szinten maradó belföldi bevételek mellett a növekedés motorját az európai export jelentette. A jármûüzletág árbevétele 5,5 milliárd forintra mérséklôdött,

a gyengébb belföldi teljesítményt az európai piacokon elért kimagasló eredmény ellensúlyozta. A Rába-csoport árbevételének súlypontja 2011-ben tovább tolódott a külföldi értékesítés irányába, 64,7 százalék az export, kicsivel több, mint egyharmad a belföldi értékesítés aránya. Az utolsó negyedév bruttó fedezeti szintje kiemelkedôen jól alakult, 2011. év egészét tekintve a bruttó eredmény 3,4 százalékkal haladta meg az elôzô évi szintet. Az üzemi eredmény 2011. évben közel megduplázódva 1,64 milliárd forintot ért el. A negyedik negyedév során a cégcsoport üzemi eredménye meghaladta az 1,7 milliárd forintot, ami 187 százalékos növekedésnek felel meg a tavalyi évhez képest. Mindezzel a társaság az üzemi eredmény szintjén az elmúlt 10 év legeredményesebb negyedévét és évét zárta úgy, hogy a csoport minden üzletága üzemi szinten is eredményes volt. Az EBITDA 3,85 milliárd forintot tett ki, 23,4 százalékkal meghaladva az elôzô évi szintet. Az adózott eredmény 2011. évben pedig 465 millió forintra rúgott. „2011 meghozta a kívánt eredményeket,

éves pénzügyi terveinket sikerült megvalósítanunk, emellett stratégiai céljainkhoz is közelebb jutottunk vevôi megállapodásainknak és elôremutató fejlesztéseinknek köszönhetôen. A fókuszált növekedés útján haladva meg tudtuk erôsíteni pozícióinkat kiemelt piacainkon, stratégiai irányváltással mindinkább Európa felé fordítottuk a céget, ahol a legrangosabb vevôk bizalmát elnyerve joggal pályázhatunk a kijelölt szegmensekben a kategória csúcsát jelentô „best in class” címre. Alkatrészüzletágunk elit klubhoz csatlakozott a nyugat-európai személygépjármû-ipar legrangosabb beszállítói hálózatába történô integrálódással. Megerôsítettük a jármûüzletág polgári értékesítési pillérét. Midibuszunk nemzetközi sikere megmutatta, hogy magyar kooperációban is gyártható olyan busz, amely az exportpiacokon is megállja a helyét. 2011 egyik legfontosabb mérföldköve a Rába Fejlesztési Intézet felavatása volt. Az új üzletekbôl származó árbevétel ebben az évben már meghaladta a 10%-ot, ami jól mutatja nagy projektjeink értékét és az elôttünk álló lehetôségeket” – összegzett Pintér István, a Rába Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

A John Deere ismét öbb mint egy évtizedes együttmûködést követôen a John Deere ismét a Rábát bízta meg egyik csúcskategóriás terméke, az 560 lóerôs, gumihevederes traktor futómûveinek kifejlesztésével. A fejlesztés eredményesen zárult, a sorozatgyártás megkezdôdött, a felek 5 évre szóló hosszú távú szállítási megállapodást kötöttek.

T

A világ vezetô mezôgazdasági jármûgyártója, a moline-i (Illinois állam) székhelyû Deere & Company és a Rába közös fejlesztéseként elkészült futómû a világ egyik legnagyobb méretû, teljesítményû és hatékonyságú traktorának hajtásáról és kormányzásáról gondoskodik. A jármûvet és annak futómûvét a modern, nagyméretû farmgazdaságoknál elôforduló legnehezebb mezôgazdasági munkákra és új funkcióként az extrém terheléseket jelentô építôipari alkalmazásokra (például földgyaluzás) tervezték. A minél nagyobb hatékonyság és kényelem érdekében a legkorszerûbb technológiai vívmányokat felvonultató traktort nemrég mutatták be. A Rába új


3 oldal

Futómû Kft. 3 futómûveinek sorozatgyártása 2011-ben megkezdôdött. A John Deere több mint egy évtizede stabil megrendelôje a gyôri cégnek. A két vállalat az elmúlt években a termékfejlesztés területén is szorosabbra fûzte együttmûködését. A Rába ma már komplex mérnöki megoldásokat szállít amerikai partnerének. A most aláírt beszállítói szerzôdés újabb 5 évre rögzíti a felek partnerségét. „A sikeres fejlesztési projekt stratégiai

jelentôségû számunkra, hiszen így tovább növelhetjük a magas hozzáadott értékû termékek arányát az értékesítésünkben, egyben megerôsíthetjük pozícióinkat a stratégiai szegmensnek számító nagy teljesítményû mezôgazdasági erôgépek piacán” – emelte ki Pintér István, a Rába elnök-vezérigazgatója. A válság ellenére a szegmensbôl származó árbevétel a Rábánál dinamikusan növekszik, 2012-ben elérheti a 30 millió eurót.

a Rábát választotta


4 oldal

4 Futómû Kft.

AZ OROSZORSZÁGI VÁLLALAT SZÁMÁRA GYÁRTOTT FUTÓMÛVEKNEK EXTRÉM TEREPEN ÉS IDÔJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT IS MÛKÖDNIÜK KELL

Rába futómûveken az Uralon túl A Rába az elmúlt években számos olyan cég fontos beszállítójává vált, amely a világ jármûiparának elit klubjába tartozik. E sikerekre joggal lehetünk büszkék mindannyian. Ezúttal az orosz Urallal 2009 óta meglévô, egyre erôsebb kapcsolatot mutatjuk be a Rába Futómû Kft. négy szakembere – Gerendai László, Bognár Zoltán, Rákóczy Kálmán és Sashkov Miroslav – elmondása alapján.

A GAZ-csoport teherautó-divíziójához tartozó Ural Autógyár Nyrt. elsôsorban nem közúti (off-highway) nehéz-tehergépjármûveket gyárt speciális – fôként olaj- és gázipari, építôipari, mezôgazdasági és katonai célú – felhasználásra. Jármûveit kiemelkedô terepjáró képesség, nagy teherbírás, egyszerû karbantartás és megbízhatóság jellemzi. A cég az összkerékhajtású off-highway tehergépjármûvek piacán vezetô pozíciót ért el Oroszországban. Az Ural gyökerei 1942-ig nyúlnak vissza, amikor a moszkvai teherautógyárat a cseljabinszki régióban található Miasszba telepítették. A termelés motorok és sebességváltók gyártásával kezdôdött, majd 1944-ben elkészült az elsô teherautó. Míg eleinte a katonai profil volt meghatározó, mára a polgári, speciális felhasználású termékek kerültek elôtérbe.


5 oldal

Futómû Kft. 5

A VÁLLALAT SZÉKHELYE, MIASSZ AZ URÁL KELETI OLDALÁN, A MIASSZ FOLYÓ PARTJÁN TERÜL EL.

Jelenleg éves szinten mintegy 12 ezer jármûvet gyártanak a miasszi üzemben. Az Ural teherautóit a legzordabb körülmények közötti üzemelésre tervezték, rendkívüli igénybevételekkel is képesek megbirkózni. Néhány példa: át tudnak gázolni egy méter mély hóban, 1,77 méter mély vízben, leküzdenek akár 1,2 méter széles árkot is. Képesek megmászni 20 fokos emelkedôt és extrém hômérsékleti viszonyok között – mínusz 50-tôl plusz 50 fokig – megbízhatóan üzemelnek akár 4500 méter tengerszint feletti magasságig. A megbízhatóság

mellett az egyszerû karbantartás is fontos szempont. A rendkívüli terepjáró képességet kihasználva a jármûvek felhasználása igen sokrétû. Típusváltozatok százai teszik lehetôvé a konkrét vevôi igények kielégítését. Készítenek speciális alkalmazású autóbuszokat, autódarukat, tûzoltóautókat, szervizkocsikat éppúgy, mint olaj- és gázipari, faipari, bányaipari felhasználású vagy éppen a kommunális területen alkalmazott jármûveket. A vállalat székhelye, Miassz az Urál keleti oldalán, a Miassz folyó partján terül el. A város iparának meghatározó ágazata a gépgyártás, emellett továbbra is jelentôs a bányászat és a fémfeldolgozás. A mintegy 167 ezer lakosú település legfontosabb ipari vállalata az Ural. Hatalmas, több mint 200 hektáros telephelyén az öntöde, a számos fémmegmunkáló üzem és szerelôsor mellett önálló vizsgálati központ, saját energiaellátó rendszer és szociális komplexum is helyet kapott. A hatékonyság, minôségjavítás érdekében a

nemzetközileg alkalmazott legjobb gyakorlatokat a miasszi gyárban is bevezették. A Rába és az Ural közötti üzleti kapcsolat 2009-re datálható: Gyôrben akkor gyártották le és szállították ki az elsô futómûmintákat a 61,5 tonna összgördülô tömegû, összkerékhajtású 6370-es teherautó-típushoz. A szerzôdésre 2010-ben került rá a pecsét. Azóta az együttmûködés bôvítése céljából már több újabb típushoz is készülnek hajtott mellsô, középsô és hátsó mintafutómûvek a kisalföldi megyeszékhelyen, így például a 6x4-es kerékképletû billencshez vagy a 6x6-os 23 tonnás összgördülô tömegû jármûcsalád EURO-4-es változatához. A Futómû Kft. nagy elônye, hogy olyan futómûcsaláddal – a Rába MAXS-szel – rendelkezik, amelyben a komplett fôegységek variálhatók, és amellyel le tudja fedni az Ural jármûpalettáját. Az eddig elért üzleti sikerhez rendkívül gyors alkalmazkodás is szükségeltetett, a MAXS ugyanis eredetileg háromszor tíz tonnás futómû volt, az orosz vállalat azonban a hátsó tandemek 13 tonnára emelését várta el. Jelentôs mûszaki fejlesztéssel sikerült megoldani a feladatot.

Nagy kihívást jelentett az is, hogy – amint az elôbbiekben már volt szó róla – ezek a jármûvek extrém idôjárási körülmények között dolgoznak, és az európai vagy

amerikai gyakorlathoz képest sokkal-sokkal több kilométert tesznek meg nehéz terepviszonyokon, kiépítetlen utakon. Az egyik rendkívüli követelmény éppen a hidegállóság volt, a teherautók ugyanis mínusz 50 fokban sem adhatják fel a szolgálatot. Emiatt a szokásostól eltérôen kellett megválasztani a futómûvek anyagminôségét, a tömítéseket, a gumialkatrészeket, a fékbetétet, és ez a tényezô a megfelelô olajminôség kiválasztása szempontjából is fontos volt. Az Ural ráadásul azt várja el, hogy a futómûvek élettartama elérje a 600 ezer kilométert. A Rába-termék nagy versenyelônye ugyanakkor éppen a rendkívül magas élettartam és a kevés javítási igény. Az általunk megkérdezett négy szakember szerint mindemellett az orosz sajátosságokhoz is alkalmazkodni kell az eredmény érdekében. Ezek egyike a személyes kontaktus, a folyamatos jelenlét szükségessége a piacon.

A másik annak felismerése, hogy az orosz piac rendkívül árérzékeny. Ez részben amiatt is van így, mert Oroszország a legfejlôdôbb és legnagyobb potenciállal rendelkezô BRIC-országok egyike, ahol rendkívül éles a verseny, a konkurenciaharc.


6 oldal

6 Futómû Kft.

Tech4Auto: Kutatás kutatás és kooperáció jegyében immár hatodik alkalommal rendezték meg a Tech4Auto Konferenciát és Laborbemutatót a gyôri Széchenyi István Egyetemen. A kétnapos zárórendezvényen az Integrált Jármûipari Termék és Technológia Fejlesztô Rendszer (IJTTR) projekt eredményeirôl is beszámoltak a konzorciumi tagok.

A

A három és fél éves kutatás-fejlesztési projekt beszámolóját március 21-én és 22-én tartották a felek, vagyis a Borsodi Mûhely Kft., a HNS Mûszaki Fejlesztô Kft., a Széchenyi István Egyetem és a Rába Futómû Kft. A Rába részérôl egyébként az egyik – gazdag fotóanyaggal is illusztrált – slágertéma a John Deere volt. Az amerikai mezôgazdasági jármûgyártó csúcsmodelljébe ugyanis a Rába fejlesztett és gyárt futómûveket. Errôl Kocsis Sándor, a Rába Futómû Kft. operatív és minôségügyi igazgatója az eseményen kiemelte: rendkívüli mûszaki és minôségi kívánalmaknak kell megfelelnie a terméknek. Legyünk büszkék arra is, hogy a Rába Futómû Kft. kiemelt szerepet játszott a projektben, hi-

szen annak négy alprojektje közül kettôt is a cégünk munkatársa vezetett: az egyiket Andrási Mátyás, a másikat pedig Nagy Tamás. A konkrét kutatási fôirányok ismertetése mellett általános információkat is megosztott a hallgatósággal Szüts Lajos fejlesztési igazgatóhelyettes. Megtudhattuk többek között, hogy a Rába 26 új terméket fejlesztett ki a projekt során, 29 publikációt tett közzé, s a fejlesztési program 8 új projektet generált 2008 óta. Ami a költségeket illeti: a több mint 1,2 milliárdos összköltségvetésbôl a konzorcium valamivel több mint 361 milliós saját részt vállalt. A projektben az elsô két év során 62 fô vett részt a Rába részérôl, harmadik évben ez a szám 50 volt. Az utolsó félév kutatásaira érthetô módon már jóval kevesebb energiát kellett fordítani, ekkor 6 munkatárs mûködött közre a projektben. Szüts Lajos összefoglalójában kiemelte: a három és fél év során jelentôs tudás és az ezt mûködtetô humánerôforrás-koncentráció jött létre, „megalapoztuk a tudásalapú fenntartható fejlôdést azzal, hogy aktívan bekapcsolódtunk az egyet-

em alkalmazott kutatásába, új termékek és szolgáltatások jelentek meg a vállalat kínálatában, s a Rába Futómû Kft. világpiaci versenyképessége növekedett. Ugyanakkor „kialakítottuk a közepes-nagy, kis-közép és kisvállalkozások együttmûködési modelljét” – fogalmazott az eredményekrôl Szüts Lajos március 21-i elôadásában. A fejlesztési igazgatóhelyettes ebben a beszámolóban a projekt négy kutatási fôirányát mutatta be. Az elsô fôirány részben a számítógéppel támogatott tervezés kutatásáról szólt, míg két másik alprojektje a termékfejlesztést célozta. Ezek közül az egyik feladat közútijármû-futómûvek fejlesztésére, a másik a mezôgazdaságierôgép-futómûvek fejlesztésére vonatkozott. Vizsgálták a futómûvek terhelhetôségét s a haladási sebesség növelésének lehetôségeit. A második fôirány a számítógéppel támogatott gyártás kutatásáról szólt, egyik alprojektje pedig a technológiai folyamatok számítógépes szimulációjának kutatását célozta. Ezen belül a kovácsolási, alakítási fázisok geometriai opti-

mumának meghatározását és a kovácsolt alkatrészek belsô szálszerkezetének vizsgálatát kellett szimulációs módszerrel elvégezni, de a kovácsolási technológia komplex optimalizálása is része volt ennek a kutatásnak. Szüts Lajos hangsúlyozta: a társaság feladata, hogy nagy darabszámban eladható futómûveket gyártson és értékesítsen. „Annak, hogy a vevô elégedett legyen és legközelebb is hozzánk jöjjön, feltétele, hogy gyorsan kell megjelennünk egy termékkel. Ehhez a kutatási módszerek is hozzátartoznak, hiszen ezeknek köszönhetôen idôt lehet spórolni.” Ezért volt kiemelt jelentôsége a projekt során a szimulációs módszerek fejlesztésének. Az elôadó utalt rá: húsz-harminc évvel ezelôtt a legjobban kiszámolt és méretezett konstrukció vége is az lett, hogy a kovácsdarab a kísérleti üzembe vándorolt, ahol „nyúzták, fárasztották” jó sokáig. Ezeket a felesleges köröket lehet szimulációval megelôzni, s csökkenthetôk az értéket nem termelô veszteségidôk is. Sokat foglalkoztak a kollégák a kovácsszerszámok élettartamának növelésével, ehhez a különbözô bevonatolási és kenési technikák kutatásával.


7 oldal

Futómû Kft. A harmadik fôirány a számítógépes minôség-ellenôrzésre és a minôségirányítási eszközökre vonatkozott, itt ki kellett dolgozni a már ismert és alkalmazott rendszerek folyamatközpontú minôségirányításának koncepcióját. Ezzel kapcsolatban Szüts Lajos kifejtette: a Pro⁄E tervezési rendszert és Windchill szoftvert már korábban is alkalmazta a Rába Futómû Kft., de a tevékenység eredményét csupán rajzok, dokumentumok menedzselésére használták, holott nemcsak adat-, hanem folyamatmenedzsmentre is alkalmas. A projekt során több meghatározó folyamatunkat dolgoztuk fel és mûködtetjük ennek segítségével, hiszen egy termék elkészültekor rengeteg apró folyamat van, s az utolsó apró csavarig mindent le kell gyártani, össze kell szerelni. A csúszást is szinte mindig az okozza, ha az apró mûveletek nincsenek megfelelôen menedzselve. A Windchill alapú folyamatmenedzsment azonban a kezdetektôl végigvezényli az egész folyamatot, minden szereplônek kiadja a feladatát, meghatározza a határidôket és kontrollálja is, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Így nem fordulhat elô – ami persze nem komoly példa –,

be, vagy a kormányzás során az alkatrészek összeakadnak. Korábban a darab hosszát a megmunkáló gépben mérték meg, s ennek megfelelôen hajtották végre a fúrást. Ez a mérés azonban értékes forgácsolókapacitást vesz el, s ha a gépen kívül hajtjuk végre, akkor összességében több tengelyt lehet megmunkálni. Szüts Lajos beszámolója szerint ebbôl a felismerésbôl indult ki a koncepció. A fejlesztés során a szakemberek további mérôelemekkel egészítették ki a berendezést, amelyek az ökölfej elcsavarodását és a tengely görbeségét mérik. A nyers kovácsdarabnak ezek az apró hibái összeadódhatnak, sôt, más hibák tovább ronthatják a helyzetet. Idáig az ilyen darabokról csak a megmunkálás után derült ki, hogy falvastagsági hiba miatt selejtté váltak. A mérési technikával azonban a deformációkra is fény derül, s ha csak olyan mértékben torzult a mellsô tengely, hogy módosítván a furatpozíciókat még rajz szerinti darabot lehet belôle gyártani, a korrekciót kiszámítja a mérôgép. Az adatokat átadja az NCvezérlésnek, s ennek megfelelôen máshová teszi a megmunkált furatokat. Ám ha olyan mértékû a de-

kai hadsereg jármû-korszerûsítési programjába is bekapcsolódott. A legnagyobb kihívás az volt, hogy ezeket a polgári életre tervezett, 3 Gs dinamikus terhelésre méretezett futómûveket katonai alkalmazásokra is alkalmassá kellett tenni. Ezeknek a céloknak akkor felelnek meg, ha gyorsan lehet velük haladni a sivatagi gödrös, mocsaras, úttalan utakon is. Vagyis 5 G-s dinamikus terhelésre kellett tervezni a futómûveket, s ez új vizsgálati módszert is igényelt, hogy egyáltalán tesztelni lehessen a gyártandó futómûveket. Ezt is megoldották a szakemberek és azt hihették, hogy véget ért a fejlesztés. Csakhogy újabb igényeket támasztott a megrendelô: jobb lenne a páncélozott fülke, például aknatámadás esetén. Elkezdték hát a gyárban ráaggatni a páncélsúlyokat, betervezni a komoly lôszer, málha, fegyverzet adta többletsúlyt, s meg kellett felelni végül annak, hogy a 10-rôl 11,34 tonnás teherbírásra tervezett futómû ugyanúgy 5 G-s terhelésre legyen alkalmas, sôt, férjen el pontosan ugyanakkora helyen. Kikötötte a vevô többek között azt is, hogy a jármûnek aknatámadás esetén is mozgásképesnek kell maradnia, ha kisebb-nagyobb károsodásokat el is

és kooperáció hogy egy futómû elkészül és kiderül: valaki nem gyártott le hozzá egy féltengelyt. Igen izgalmas kutatási területe volt a harmadik fôiránynak a gyártórendszerbe integrált mérés megvalósítása, amelynek köszönhetôen kevesebb a selejtes darab és nagyobb a felszabaduló munkaórák száma. Ennek keretében készült el a nem hajtott, kormányzott mellsôfutómû-tengelytest mérésére alkalmas berendezés. A készülék feladata a kovácsolt elôgyártmány azon jellemzôinek mérése, amelyek a megmunkálási folyamatot, illetve a kész darab jellemzôit befolyásolják. Ehhez elôzetesen azt kell tudni, hogy a mérôkészülékbe rakott mellsô tengelynél a kovácsdarabok viszonylag nagy tûrésmezôben szórnak, akár 10 milliméteres eltérés is lehet a darabok hosszában – mondja Szüts Lajos. Ez természetes, hiszen a magas hômérsékleten több lépésben végzett alakítás, majd a hôkezelés során a csaknem két méter hosszú, karcsú darab erôs deformációkat szenved el, nyúlik, csavarodik, görbül. A hosszváltozást a megmunkálással követni kell, ellenkezô esetben az állócsapszeg körüli fal vastagságának változása miatt tengelytörés következhet

formálódás, hogy a tûréseken belül már nem lehet korrekciókat végrehajtani, visszavándorol a darab a kovácsokhoz egyengetésre, s nem keletkezik selejtdarab. Az elôadáson Rákóczy Kálmán is felszólalt, s képekkel illusztrálva mutatta be a fôbb termékfejlesztések eredményeit. Beszámolójában kitért többek között a 4X4-es, 6X6-os és 8X8-as katonai jármûvek futómûveire. Elmondta, hogy a Rába egy komoly amerikai cég felkérésére az ameri-

szenved, a katonák elmenekülhessenek egy vészhelyzetbôl. Mindez merôben új technológiát kívánt úgy a gyártási, mint a tervezési és vizsgálati oldalról – tudatta Rákóczy Kálmán. De akadtak más szép kihívások is, ilyen volt az, hogy a fôként olajbányászatra készült Ural jármûveknél a terepjáró képesség fokozottan érvényesüljön, s hogy a futómûvek mínusz 40–50 fokban is bírják a gyûrôdést. Ez az anyagmegválasztást tette problémássá, felül kellett vizs-

gálni a kenési rendszert, a tömítéseket, de ezt is megoldották és azóta szintén szériában szállítják a futómûvet csôszállító jármûvekhez. A John Deere csúcsmodelljéhez készült futómûvekrôl is beszélt a konstrukciós vezetô. Mint tudjuk, ez a traktor 550 lóerôs, 40 kilométeres sebességgel halad a mocsaras területeken is, 3 fogaskerékcsoport hajtja, és 4160 a maximális behajtó fordulatszáma. Ez a teljesítmény azt kívánja meg a tervezôitôl, hogy speciális kenôanyagot alkalmazzon, áttervezze az olajozási rendszert. Vagyis a fúvókákon, csôrendszereken keresztül ellátja kenôanyaggal, olajjal a szükséges helyeket nyomás alatt. Intelligens futómû: olyan rendszertudománnyal van ellátva, amit a hagyományos futómûvek nem ismernek, különféle érzékelôk mûködnek benne, amik az olajnyomásról, a fordulatszámokról, az olajelhasználódásról, a kenôanyag alkalmasságáról adnak információkat. Hidraulikus, lamellás fékkel látták el, kanyarodási érzékelôket szereltek bele, hogy számítógéppel automatikusan vezérelni tudja ezeket a funkciókat. Ennek köszönhetô például az, hogy nagy sebességnél letiltja az éles kanyarodásokat. Mindezek mellett, amikor kijut a mocsárból a közútra, már 50 km-es sebességgel mehet, amihez szintén új vizsgálati módszereket kellett kidolgozni. Az elôadás végén Szüts Lajos beszámolt a negyedik fôirányról is, amely mindhárom elôzôhöz kapcsolódik. Ennek keretében kialakítottak egy intranetalapú belsô tájékoztatási rendszert és tudásbázist, amely minden érintett számára elérhetô és folyamatos fejlesztés alatt áll. Ily módon minden információ, ami a rendszerek kezeléséhez szükséges, itt hozzáférhetô – mondta el Szüts Lajos. Következô lapszámunkban újabb kutatási eredményekrôl számolunk be olvasóinknak a szerszámkopás vizsgálata és a vevôszolgálati dokumentációk témakörében.

7


8 oldal

8 Futómû Kft.

Dakar 2012: a Rába futómûvei ismét bizonyítottak

2012-ben off-road alkalmazásokra kifejlesztett MAXS futómûveivel a KM Racing Team színeiben ismét rajthoz állhatott a Rába a Dakaron. Az idei megmérettetésen 14 nap alatt összesen csaknem 9000 kilométer várt a versenyzôkre. Az Argentínát, Chilét és Perut átszelô útvonalon az Andok csúcsaival és az Atacama-sivatag végeláthatatlan homokdûnéivel is meg kellett küzdeniük a versenyzôknek. Január 1-jén 76 kamion sorakozott fel a rajtvonalnál, 14 nappal késôbb a KM Racing Team csapata Rába futómûvekkel szerelt LIAZ versenykamionjával 12.-ként haladt át a limai célvonalon. A 2012-es verseny a Dakar Rally 4. idénye Dél-Amerikában. Az idei évben a Mar Del Plata-i rajtot követôen a versenyzôk keletrôl nyugatra haladva átszelték Argentínát, észak felé fordulva átkeltek az Andokon, majd Chilében az Atacama-sivatagon át a Csendes-óceán partjaihoz értek, végül Peru fôvárosa, Lima felé vették az irányt. Az útvo-

nal, a rajt- és célvárosok a verseny története során sokszor változtak. Idén Peru már a 27. ország, mely otthont ad a sorozatnak. Az útvonal eredetileg Párizsból a szenegáli Dakarba haladt, az elsô versenyt 1978-ban rendezték. A rali mezônye hagyományosan január elsején indul útnak. A világ legkeményebb off-road viadalaként számon tartott Dakar nem mindennapi kihívásokat tartogat a versenyzôk számára. Beszédes adat, hogy 2012ben a 443 induló csaknem fele feladni kényszerült a versenyt. A KM Racing Team idei eredménye ismét bizonyította, a Rába MAXS futómûvei a legextrémebb körülmények között is megállják a helyüket. A cseh csapatnak egyébként nem ez az elsô sikere. 2010-ben egészen a negyedik helyig jutottak az extrém igénybevételre tervezett Rába futómûvekkel. A 800 lóerôs LIAZ versenykamiont 16.000 köbcentis, 8 hengeres DEUTZ motor hajtja, 150 km⁄órás sebességre képes, az átlagos fogyasztása 100 kilométeren 50 liter. A kamion súlya csaknem 9000 kg. A hajtáslánc egyik kulcseleme a kivételesen nehéz körülményekre kifejlesztett és immár sokadszor bizonyított, 7,5 tonnás teherbírású mellsô és hátsó hajtott futómûpár.

Martin Macikot, a KM Racing Team alapító tagját az együttmûködésrôl, a versenyen szerzett tapasztalatokról kérdeztük. „A KM Racing Liaz teherautói 9 éve versenyeznek Rába-futómûvekkel. Ez idô alatt összesen 7 jármûvet építettünk kifejezetten a Dakarra készülô tengelyekkel. 2003⁄2004 óta ugyanazt a szettet használjuk, mely a legkeményebb futamok megpróbáltatásait is kiállta. A verseny során 12.000 kilométert teszünk meg extrém körülmények között 100 km⁄óra feletti átlagsebességgel, legmagasabb sebességünk 150 km⁄óra. Mindez extrém igénybevételt jelent a futómûveknek, terhelhetôségük a siker egyik legfontosabb záloga a Dakaron. A gyártó Rába céggel közösen a Rába MAXS szériafutómûveket az extrém terhelés miatt speciális alkatrészekkel egészítjük ki. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a futómûvekkel a rali egész ideje alatt nem kell törôdnünk, ami lehetôvé teszi, hogy csak a versenyre koncentráljunk. Nagyon jók a tapasztalataink, ezek nélkül a futómûvek nélkül nem tudnánk lépést tartani a legjobbakkal. A szériaalkatrészek a legkíméletlenebb körülményekkel is megbirkóznak, a hidak még a legkeményebb ugrásoknál sem hajlanak el, de a fogaskerekek és a féltengelyek is bírják az extrém használatot. Keresve sem találnék olyat, amivel nem vagyok elégedett. A versenykörülmények közötti használatot a precíz mérnöki munka teszi lehetôvé. Min változtatnék, ha tehetném? Nem változtatnék.” MARTIN MACÍK – A csapat társtulajdonosa és alapító tagja. – Kamionsofôr. – Versenyjármûveket tervez és épít. – 8 Dakar-részvétel. – 4. hely a 2010-es Dakaron. – Baja, Világkupa-sorozat 2009: gyôzelem Spanyolországban, második hely a magyar futamon. – Részvétel a 2008-as KözépEurópa Rallyn és a Transorientale Rallyn.


9 oldal

Futómû Kft., Jármû Kft. 9

A hatékonyság apró dolgokon múlik Ötletláda rovatunkban nem elôször mutatunk be olyan gyôztes pályázatot, ahol apró, praktikus ötlettel jelentôsen lehet javítani a termelési hatékonyságon. A mostani is ilyen. Finszter László – ahogy mondani szokás – régi motoros, a Rába az elsô munkahelye. A cég kapuját 1995-ben lépte át, a Futómû Kft.-ben dolgozik. Ötlete a szerszámkenés hatékonyságának növelésére irányult. A Lasco III-on maga is tapasztalta, hogy a szerszámok rendszeresen meghibásodnak, a javításukra pedig rengeteg pénz és energia megy el. Ezen kívánt tehát javítani. – A biztonságosabb és hatékonyabb munkavégzés motivált, és – miért is tagadjam – az az összeg, amely a gyôztes pályázatokért jár. Nem elôször neveztem az ötletládás kiíráson, két ötletem jelenleg is elbírálás alatt van. A magam munkáját is segítem azzal, ha jó dolgot tudok kitalálni; s azt látom a kollégák többségén, hogy ôk ugyanígy gondolkodnak. Márpedig amíg ez így van, addig a cég is elôbbre tud jutni.

FINSZTER LÁSZLÓ

Védelmikészlet-oktatás Rába H és MAN HX sorozatú jármûvekhez 2012. február 14–15-én a Rába Jármû Kft.-nél oktatást tartottak a Magyar Honvédség tatai, szentesi, kaposvári alakulatai és a HM-Currus Zrt. szakemberei számára a Rába-MAC védelmi készlet Rába H és MAN HX sorozatú tehergép-

jármûvekre történô felszerelésérôl. A kétnapos oktatás alatt a szereléssel kapcsolatos munkavédelmi és darukezelôi elôírásokat, a pontos munkaszervezést és a páncélelemek felszerelésének apróbb trükkjeit is elsajátították a résztve-

vôk. A védelmi készlet akna- és lövedékállósági védelmet biztosít a magyar katonáknak a mûveleti területeken. Magyarország afganisztáni szerepvállalása, az ottani veszélyes körülmények igazolják a jármûvek páncélozásának szükségességét, ám mindannyian reméljük, hogy a bevetések során nem lesz szükség ezen védelmi képességre. Az oktatással kapcsolatban köszönet illeti a Rába Jármû Kft. oktatást vezetô, tapasztalt mûhelykollégáit, név szerint Miletics Gábor mûvezetôt, Erdélyi Sándor, Juhász Károly és Fehér László szerelôket.

10 Jármû Kft., Alkatrész Kft., Mór, Sárvár

Két sikeres audit – nem ok nélkül K ét sikeres auditon van túl a Rába Jármû Kft., a részletekrôl Krasztina Zoltán termékfejlesztési és minôségbiztosítási vezetô számol be.

Mint ismeretes, a Rába Jármû Kft. egyszerre rendelkezik minôségirányítási (ISO 9001 szabvány szerinti) és környezetirányítási (ISO 14001 szabvány szerinti) rendszerrel is. Az integrált rendszer auditálása évente kötelezô feladat; általában az év elején, február-március környékén kerül rá sor. Ez idén is így történt, ezúttal azonban annyiban volt bonyolultabb a helyzet, hogy a partnercég, amely az ezt megelôzô években az integrált rendszer auditálását végezte, megszüntette magyarországi tevékenységét. „Így már tavaly ôsszel elkezdtünk árajánlatokat bekérni más tanúsító szervezetektôl” – mondta Krasztina Zoltán, hozzátéve, hogy az ajánlatok alapján végül a ÉMITÜV SÜD Kft.-t választotta ki a Rába. Az integrált rendszer auditja mellett volt még egy audit is: a Jármû Kft. ugyanis rendelkezik az AQAP 2110 számú kiadvány szerinti minôségirányítási rendszerrel, amely a NATO-követelményeknek való megfelelést jelenti. Ennek megújítása is most volt esedékes, de tudni kell, hogy az auditálásra itt a Honvédelmi Minisztérium jogosult. E két audit zajlott tehát februárban. A tapasztalatokról a Jármû Kft. termékfejlesztési és minôségbiztosítási vezetôje elmondta:

KRASZTINA ZOLTÁN – Tudva a lejáró határidôket, úgy szerveztük a programunkat, hogy a tanúsítványokat idôben meg tudjuk újítani. Az elôzô éveknek megfelelôen zajlottak az auditálások. Ami számunkra öröm és elismerés is egyben, hogy az auditorok külön kiemelték a mûködésbeli pozitívumokat és fejlesztendô javaslatot csak néhányat tettek. Hogy a jó eredmény hátterében mi áll, Krasztina Zoltán sorolta: „A Rába-újságban is nyomon követhetô, hogy az elmúlt években rendszeresen hajtottunk végre

belsô auditokat. Tavaly ezek hatására is több fejlesztést elkezdtünk: bevezettük például a dolgozói javaslati rendszert (az Ötletládaprogramot), ami sikeres. Számos javaslat érkezett a különbözô gyártóterületekrôl, ami kiemelendô. Szintén tavaly a gyártás területén végrehajtottunk további folyamatauditokat, amelyek az egyes gyártási folyamatlépéseknek a mélyreható elemzését tûzték ki célul. Ezek nyomán számos helyesbítést hajtottuk végre. Rendszeressé váltak a vezetôi üzembejárások is, ezek beépültek a belsô auditokba,

s fotók, leírások is készültek a cellavezetôk számára.” Végül még kiemelte: „Az említett rendszeres bejárások négy területet érintettek: az általános rendet néztük, a minôségbiztosítási követelmények teljesülését, valamint a munkavédelmi és környezeti irányítási követelményeket. Minden üzemi bejárásnál egy-egy gyártófolyamatot vettünk górcsô alá, amit aztán kiértékeltünk. Volt olyan terület, ahol több eltérést, gyenge pontot is találtunk – ahol így volt, oda még egyszer visszamentünk.”

Auditok az Alkatrészgyártó Kft.-nél Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. február 9. óta sikeres megújító auditot tudhat maga mögött. Körülbelül két éve folyamatosan dolgoztak a kollégák azon, hogy három irányítási rendszerét – minôség, környezet, munka- és egészségbiztonság – integrálja, ennek megfelelôen kezelje, fejlessze és a tanúsító auditokra már ebben a felállásban készüljön.

A

Ennek köszönhetôen hat auditor közremûködésével a kft. móri gyárában a MIR-, KIR-, MEBIR-, valamint a sárvári gyárban a MIRés KIR-felülvizsgálatokat egy héten belül sikerült végrehajtani, mely a rendszer ily módon történô könnyebb áttekinthetôsége mellett hatékonyság szempontjá-

ból is igen elônyös, továbbá lényegesen kevesebb stresszel járt, hiszen ezen auditok sikerességének fontosságával minden kolléga tisztában van. – A tanúsító auditok után mindig egy kedves kolléga üzenete jut eszembe, amelyet még nagyon régen, egy auditot követôen írt nekünk: „Az audit sikeresen lezárult. Mindenkinek köszönjük az együttmûködést és a támogatást. Ezennel megkezdôdik az auditfelkészülés idôszaka.” Ez nagyon jó poénnak tûnt akkor, pedig mennyire igaz! Hiszen az auditra nem néhány héttel korábban kell elkezdeni készülni. A rendszer mûködtetése egy állandó folyamat kell hogy legyen, és szerencsére állíthatom, hogy vállalatunknál ez a

SZABÓ GYÖRGY

Alkatrész Kft., Mór, Sárvár 11 folyamat évrôl évre szebben fejlôdik – mondta lapunknak a társaság minôségügyi rendszertervezôje, Endrôdi Katalin. – Az auditor kollégák valamennyi folyamatunkat alaposan átvizsgálták mind a szabványnak, mind belsô szabályozásainknak való megfelelés szempontjából – folytatta Endrôdi Katalin –, és szinte kivétel nélkül minden területen fejlôdésünket tudtuk igazolni. Ezek a jó eredmények nemcsak a jelenlegi audit során mutatkoztak, hanem minôségcéljaink elérésében, azok folyamatos javulásában is. Kiemelném ezek közül az egyik legfontosabbat, a vevôink megelégedettséget, amely belsô mérôszámainkat tekintve is évrôl évre jobb eredményt mutat. Endrôdi Katalin szerint ebben a minôségügy munkája mellett nagy szerepet játszott a mérnökség közremûködése a számos fejlesztési javaslattal és azok bevezetésével, melylyel tovább tudták fokozni a biztonságos gyártást, csökkentve ezzel annak veszélyét, hogy a vevôk nem megfelelô terméket kapnak. – Természetesen ezek mellett szintén köszönetet érdemel a termelés, valamennyi munkatársával, mert a dolgozók bevonása, az ötletelésekben való aktív részvételük, jobbító javaslataik szintén nagymértékben hozzájárulnak vállalatunk egyre pozitívabb megítéléséhez. Az auditor kollégák az audit során néhány fejlesztési javaslattal most is elláttak bennünket, melyek bevezetésérérôl folyamatosan gondoskodunk. Kezdôdjön hát az auditfelkészülés idôszaka! Egy roppant egyszerû, de annál tanulságosabb szösszenettel kívánok ehhez minden kedves kollégámnak további jó munkát: „Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.”

vány szerinti, illetve az Alkatrészgyártó Kft. móri gyára OHSAS 18001 szabvány szerinti tanúsító auditja. Ez volt az elsô alkalom, amikor a társaságnál az auditok – beleértve a minôségügyit is – integráltan zajlottak le. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot végzô személyek a közös szabványelemeket együtt vizsgálták. Az Alkatrészgyártó Kft. EBK-csoportvezetôje, Svárda Norbert tájékoztatása szerint az audit február 6–9. között zajlott le, mely során az auditorok a móri és sárvári telephely szabvány szerinti mûködését és jogszabályoknak való megfelelését ellenôrizték. – Külön felkészítésre nem volt szükség, hiszen munkatársaink folyamatos tevékenységükkel és tudatos gondolkodásukkal biztosították a szükséges feladatok elvégzését. Az átvizsgálás a folyamatos fejlôdés bemutatásával kezdôdött. A 2011-es évre kitûzött célok közül nem mindegyik valósult meg a változó gazdasági környezetben, de a szakemberek ennek ellenére is elismerték a folyamatos fejlesztés és a környezet⁄munkavédelem iránti elköteleKIR ÉS MEBIR TANÚSÍTÓ zettségünket. Az átvizsgálás a doAUDIT AZ ALKATRÉSZGYÁRTÓ kumentációk és a vezetôségi átvizsKFT.-NÉL gálás bemutatásával folytatódott, Eredményesen zajlott le az Al- ezt követte a gyakorlati tevékenység katrészgyártó Kft. ISO 14001 szab- ellenôrzése – termelôterületeken és SVÁRDA NORBERT

raktárakban –, mely keretén belül igazolnunk kellett a szabványpontoknak és a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést. Munkatársaink az auditorok elégedettségére ôszintén és határozottan válaszoltak, nem lehetett érezni azt a feszült hangulatot, ami általában egy ilyen ellenôrzés során jelen van. – Az ellenôrzés során igazolni tudtuk a szabvány elôírásainak megfelelô mûködést és hogy a változó és egyre szigorodó jogszabályi környezetben is meg tudunk felelni az elôírásoknak – folytatta Svárda Norbert. – Az audit végén az auditorok pozitívan beszéltek az elért eredményekrôl. Kiemelték a környezetvédelmi és munkavédelmi fejlôdést, a rendszer hatékony mûködését, a megfelelô kommunikációt és hatósági kapcsolattartást, illetve a rendezett munkakörnyezetet. Az átvizsgálás során az auditorok eltérést nem állapítottak meg, azonban fejlesztési lehetôségekre javaslatot tettek. Így a környezetvédelem területén a veszélyes anyagok tárolásának és használatának nagyobb mértékû ellenôrzését, egyes hulladékok azonosító kódjának felülvizsgálatát, illetve a címkézések nagyobb mértékû ellenôrzését javasolták. A munkavédelem területén az emelôgépek besorolásának felülvizsgálatára, a jogszabályfigyelés erôsítésére, a MEBIR-auditorok fejlesztésére és a Kaizen-tevékenység munkavédelemre kiterjesztésére tettek javaslatot. – A feltárt fejlesztési lehetôségek igazolják, hogy még mindig van lehetôség a környezetvédelem és munkavédelem iránti elkötelezettség és a tudatos viselkedés fokozására. Munkatársaink helytállása mellett az eredmények eléréséhez hozzájárult a vezetôség támogatása is a tevékenységek és fejlesztési elképzelések megvalósítása terén – mondta végül Svárda Norbert. MEGÚJÍTÓ AUDIT SÁRVÁRON Az Alkatrészgyártó Kft. sárvári gyára integrált irányítási rendszerének megújító auditja február 8–9-én

sikeresen lezajlott. Az AIB-Vincotte Hungary Kft. szakemberei átvilágították a teljes minôségirányítási (MIR) és környezetirányítási (KIR) rendszert a szabványoknak, illetve a belsô szabályozásokban meghatározott követelményeknek megfelelôen. A gyár minôségbiztosítási csoportvezetôje, Szabó György tájékoztatása szerint Munka- és Egészségbiztonság Irányítási Rendszerrôl (MEBIR) a sárvári gyárban külön nem készült tanúsíttatás, de a rendszer mûködtetése folyamatosan zajlik. Talán ez is bizonyítja, hogy a gyárban nem csak a külsô megítélés ösztönzi az egészséget nem veszélyeztetô, biztonságos munkafeltételek megteremtését elôsegítô célok elérését. – A korábbi évek tapasztalatai alapján nem kis izgalommal készültünk az auditra, hiszen minden terület egyfajta vizsgadrukként élte meg az éves minôségteljesítményének értékelését és igazolását. A feszült kérdéskereszttûz helyett azonban az auditot a nyugodt munka jellemezte, a termelés zökkenômentesen folyt, az auditorok rugalmasan és hatékonyan végezték a munkájukat, a gyártási folyamatok jelentôsebb akadályozása nélkül – mondta Szabó György. Az átvizsgálás a dokumentációk vizsgálatával kezdôdött, majd a folyamatos fejlôdést, a kitûzött célok elérését kellett igazolni a mûködési mutatók bemutatásával. Kiemelt hangsúlyt fektettek a vevôielégedettségmérési eredményeinkre, a vevôvel kapcsolatos folyamatok átvizsgálására. A termelési területeket céltudatosan a vevôi reklamációkból kiemelt minták alapján vizsgálták. – A megkérdezett munkatársaink alapvetô tájékozottságot mutattak az elôfordult hibákkal, illetve a megtett helyesbítô intézkedésekkel kapcsolatban. Az eredményt tekintve büszkén mondhatjuk, hogy eltérést nem találtak, továbbá az átvizsgált terület nagyságát tekintve a javasolt fejlesztési lehetôségek száma is csekélynek mondható. Az auditorok pozitívumként értékelték a minôségirányítási rendszer jó áttekinthetôségét, munkatársaink nyílt, konstruktív hozzáállását, szakmai tájékozottságát, mint például az indukciós edzés és hôkezelés területen nyújtott mûszaki mérnöki szakmai felkészültséget. A jó eredményért természetesen köszönet illeti meg a kollektívát és valamennyi munkatársunknak kitartást kívánunk a rendszer mûködtetéséhez és a következô megmérettetésre való felkészüléshez – mondta végül Szabó György.


12 oldal

12 Alkatrész Kft., Mór

5S auditok Móron Az Alkatrészgyártó Kft. móri gyárában a rendszer, a folyamatok, valamint a termékek megfelelôségének rendszeres felülvizsgálata mellett 2006 óta folyamatosan ellenôrzik a munkakörnyezetet is, mely több szempontból is fontos. Mint azt a társaság minôségügyi rendszertervezôje, Endrôdi Katalin megfogalmazta: – Mindamellett, hogy a kollégák kellemesebb környezetben, megfelelô munkakörülmények között töltsék életük nagy részét, az is nagyon lényeges, hogy a vevôi látogatások során – akár meglévô, akár potenciális vevôrôl van szó – azt a benyomást keltsük, hogy érdemes ide munkát hozni, ezt pedig minden egyéb vizsgálódás elôtt a vizuális élmény adja. Természetesen egy vevô szemszögébôl nézve az a legfontosabb, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a megrendelt terméket az általa kívánt minôségben és mennyiségben fogja megkapni. – Mielôtt azonban eljut idáig – mint ahogy mi is vásárlásaink alkalmával egy bármilyen üzletbe történô belépés elôtt –, elsô körben a „kirakatot” látja. Induljunk csak ki egy kicsit magunkból: ha meglátunk egy kívülrôl lepukkant üzletet, melynek még a kirakata is siralmasan néz ki, nagy valószínûséggel nem megyünk be, mert nem is feltételezzük, hogy a látszat ellenére kitûnô minôségû portékák között válogathatunk. Azt pedig nyilván egyikünk sem akarja, hogy a jövônket meghatározható üzletek akár ilyen apróságnak tûnô dolgok miatt hiúsuljanak meg. – Amikor bevezettük az 5S auditokat – folytatta Endrôdi Katalin –, az ellenôrzéshez alkalmazott formanyomtatványokon rendelkezésre álló hely kevésnek bi-

ENDRÔDI KATALIN

zonyult, annyi eltérést rögzítettünk. Miután ezekre a területekre a szükséges intézkedéseket szinte maradéktalanul meghozták és bevezették, a nem megfelelôségek száma egyre csökkent. Persze voltak, illetve vannak olyan feladatok, melyek nagyobb beruházást igényelnek és ezért azok végrehajtása több idôt vesz igénybe, de az eredmény már minden területen jelentôsen javult. Ez nemcsak bennünket tölt el megelégedettséggel, hanem vevôink jelentéseiben is egyre gyakrab-

ban jelenik meg kiemelt pozitív észrevételként. Az 5S auditok jelenleg valamennyi gyártóterületre és raktárra kiterjednek. Az éves program szerint minden területet minimum évente háromszor ellenôrzik. A felülvizsgálatot legalább 3 fôs teamek végzik, melyek vezetôit minden esetben a gyári menedzsmentbôl választják ki, a többi kolléga pedig mindig más szakterület képviselôje. Ez év februárjában bôvült az 5S auditokat végzôk köre – az audi-

torok természetesen részt vettek a szükséges oktatáson. – Bár ezeket a felülvizsgálatokat nem írja elô a szabvány, mégis mindannyiunk számára fontosak, és ugyanazzal a komolysággal vannak kezelve, mint bármely szabványkövetelmény. Ennek az eredménye, a folyamatos fejlôdés minden esetben szemmel látható. „Annyira vagy eredményes, amennyire eredményessé tudod tenni a másik ember életét” – fejezte be az idézettel Endrôdi Katalin.

Angol nyelvi klub indult ngol nyelvi klubot indított a Rába tavaly év végén olyan dolgozók részére, akik legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A cél az, hogy a beszerzési, a logisztikai és az értékesítési feladatokat ellátó munkatársak megôrizhessék és fejleszthessék angolnyelv-tudásukat. Az elsô csoportban tíz kolléga kapott helyet. A csapat hetente egy alkalommal gyûlik össze, csütörtök délutánonként. A másfél órás foglalkozásokon fejlesztik a szövegértést, a nyelvtani ismereteket és bôvítik a szakszókincset is.

A

Az angol nyelvi klub a cégen belül új típusú képzési formának számít, az oktató nem átlagos nyelvtanár, hanem az angol anyanyelvû – ausztrál származású – Tim Bansemer. Ô felesége révén került Gyôrbe. A klub három résztvevôjét tapasztalataikról kérdeztük. VASZARI TAMÁS: – Egy éve kerültem a céghez. Regionális értékesítési munkakörben dolgozom, ami azt jelenti, hogy futómûveket értékesítek a volt szovjet térség teherautó- és autóbuszgyárai számára. Ott fôleg az orosz nyelvet igénylik a vevôk, de vannak, akik angolul fordulnak hozzánk. Emiatt is jó

az angol nyelvi klub, de azért is, hogy ne felejtsem el a nyelvet. Tapasztalataim pozitívak, mert sikerül megállítani a felejtési folyamatot és gyarapszik a tudásom. Újra jönnek vissza a szófordulatok, a régen megtanult kifejezések. Nagyon jónak tartom a tanárt is, szerencsére nem nagyon tud magyarul, ami rákényszeríti az embert arra, hogy angolul fejezze ki magát. Emellett nagy rutinja van abban, hogy kihozza az emberbôl a legjobbat, és hasznos tanácsokat tud adni. DARÁZS ANDREA: – Februárban volt négy éve, hogy a Rábához kerültem. Stratégiai be-


13 oldal

Sport, HR 13

Jubilánsok

„AZ ÉV SPORTOLÓJA” GÁLAEST

Gyôr legjobb férficsapata a Rába ETO Február végén „Az év sportolója” gálaesten köszöntötték a gyôri sportélet kiválóságait a zsinagógában. A Gyôri Sportcsillagok Emlékeit Gyûjtô Alapítvány kuratóriuma maratoni ülés után döntött az év nôi, az év férfi sportolója, az év edzôje, valamint az év csapata helyezéseirôl. A rendezvény fôvédnöke Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt. Idén is három remekül teljesítô gyôri csapat vehetett át kitüntetést. A rendkívül erôs mezônyben második helyen végeztek futsalosaink, ezzel a „Gyôr legjobb férficsapata” címet is kiérdemelték. 2011-ben hazai fronton mindent megnyert a klub, nemzetközi porondon pedig az UEFA Futsal Cup elitkörébe, azaz a legjobb 16 közé jutott. Az

év csapata 2011-ben is az Audi ETO KC, a harmadik helyezett a Gyôri ETO FC NB I-es labdarúgó-együttese lett. Közben a bajnokság 20. fordulójában tovább menetelt a Rába ETO. Debrecenben még tartalékosan is biztosan gyôzte le a DEAC-ot, ami már matematikailag is biztossá tette az alapszakasz megnyerését, így az ETO nyugodtan készülhet a rájátszásra. A magyar futsalválogatott is gyôzelemmel zárta a világbajnoki selejtezô elsô mérkôzését Gyöngyösön. Frank Tamás csapata remek védekezéssel és Lovas Norbert góljával 1–0-ára gyôzte le a szerbeket. Április 8-án Belgrádban ismét pályára lép a csapat, hogy megküzdjön a thaiföldi világbajnoki szereplésért. Ehhez legalább egy döntetlent kell elérni, ami nem lesz egyszerû az idei Európabajnokságon kifejezetten jól szereplô szerb válogatott ellen. A hazai gyôzelem mellett azonban bizakodásra adhat okot az is, hogy két kiváló játékos, Lódi Tamás és Harnisch Ákos felépült sérülésébôl.

szerzôként dolgozom. Örülök a klubnak, amelynek révén megismerjük egymás munkáját is. Kis közösség formálódik, nagyjából egyforma életkorúak vagyunk, közel azonos tudással rendelkezünk. Nagyon hasznosnak találom ezt a lehetôséget, mivel, bár ritkán használom, de nem szeretném elfelejteni a nyelvet. SZASKOVA GABRIELLA: – Másfél éve dolgozom a Rábánál, Tamáshoz hasonlóan én is értékesítéssel foglalkozom a FÁK-piacon. Az oroszországi, ukrajnai, fehéroroszországi fiatalok nagyon jól beszélnek angolul, kimondottan Nyugat-orientáltak. Velük már lehet angolul is kommunikálni. Az angol nyelvi klubbal nagyon elégedett vagyok. Tim megtalálja a közös nyelvet mindannyiunkkal. Van, aki nem nyílik meg olyan hamar, más könnyebben feloldódik, de ô mindenkihez talál utat.

40 ÉVE A RÁBÁNÁL Böhm Vilmos, Rába Futómû Kft., cellavezetô Dóka Zoltán, Rába Futómû Kft., NC-forgácsoló Gál Zoltán, Rába Futómû Kft., forgácsoló Halász Árpád Nándor, Rába Futómû Kft., forgácsoló Herczeg János, Rába Futómû Kft., cellavezetô Horváth Imre, Rába Futómû Kft., cellavezetô Nagy Zoltán, Rába Futómû Kft., forgácsoló Németh Jenô, Rába Futómû Kft., cellavezetô Németh Károly, Rába Futómû Kft., karbantartó Papp Zoltán, Rába Futómû Kft., üzemmérnök Rózsa Mihály, Rába Futómû Kft., minôségellenôr Szabó Tibor, Rába Futómû Kft., NC-forgácsoló Tóth Ervin, Rába Futómû Kft., forgácsoló 35 ÉVE A RÁBÁNÁL Ficzere András, Rába Futómû Kft., mûszaki elôadó Horváth Józsefné, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, gazdasági ügyintézô Zborovján Ferenc, Rába Futómû Kft., teamvezetô 30 ÉVE A RÁBÁNÁL Halász János, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, köszörûs Horváth Sándor, Rába Futómû Kft., lakatos Monostori János, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô

DARÁZS ANDREA, VASZARI TAMÁS, SZASKOVA GABRIELLA

Szabados Gyula, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô 25 ÉVE A RÁBÁNÁL Börzsei Csaba, Rába Futómû Kft., cellavezetô Dormán Gyuláné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô Meidlinger Viktor, Alkatrészgyártó Kft., Mór, elektromûszerész Péczi Mihály, Rába Futómû Kft., termelési elôadó Rémai Jánosné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô 20 ÉVE A RÁBÁNÁL Dömötör Imre, Rába Futómû Kft., forgácsoló Finszter Sándor, Rába Futómû Kft., termelésirányító Szarvas Sándor, Rába Futómû Kft., darus 15 éve a Rábánál Bach Ferenc, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô Bársony Gábor Imre, Alkatrészgyártó Kft., Mór, gépkezelô Gábor Lászlóné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô Kiss István, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô Skobrák Imre, Alkatrészgyártó Kft., Mór, hegesztô Szakács Zoltán, Alkatrészgyártó Kft., Sárvár, NC-megmunkálóközpont-kezelô 10 éve a Rábánál Balatoni Ferencné, Alkatrészgyártó Kft., Mór, varrónô


14 oldal

14 Holding

Hiánypótló szakmai fórum a képlékenyalakításról ebruár közepén immáron 14. alkalommal rendezték meg Miskolcon a Képlékenyalakító Konferenciát, ahol a szakma legjelesebb hazai képviselôi az anyagszerkezeti kutatás és oktatás, valamint a fémalakítás aktuális kérdéseit vitatták meg. A kétnapos rendezvényen vállalatunk is képviseltette magát.

F

A Rába Jármû Kft. részérôl Kiss Balázs gyártmányfejlesztô, a Rába Futómû Kft. részérôl Tancsics Ferenc kovácstechnológia-teamvezetô, Frank György kovácstechnológus, Plózer Tibor kovácsteamvezetô, Csáki István mellsôtengelyteamvezetô és Tibold István kovács termelési menedzser vett részt az eseményen. A konferenciát a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karának Anyagtudományi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia helyi szervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Vaskohászati Szakosztálya és Egyetemi Osztálya, valamint a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának Mechanikai-technológiai Tanszéke közösen szervezte.

A rendezvényre közel 100 résztvevô regisztrált. Dr. Gácsi Zoltán professzor, az anyagtudományi kar dékánja, a szervezôbizottság elnöke elmondta: a nagy múltra visszatekintô konferencia megújításának célja, hogy fórumot biztosítsanak mindazoknak, akik ma Magyarországon a képlékenyalakítás területén tevékenykednek. Ebbe a körbe tartoznak a régi, de mára már átalakult nagyvállalatok, az elmúlt két évtizedben létrejött hazai és külföldi tulajdonú cégek, kis- és közepes vállalkozások, valamint az oktató- és kutatóintézmények. A konferencia két napja alatt hat szekcióban mintegy negyven elôadás hangzott el. A fô témakörök a hideg- és melegalakító eljárások (hengerlés, kovácsolás, drótés rúdhúzás, folyatás, extrudálás, lemezalakítás) technológiai fejlesztése, az alakítási folyamatok tervezése, fizikai és matematikai modellezése, alakíthatósági vizsgálatok, illetve a különleges anyaggyártó eljárások és anyagok, alakító szerszámok voltak. Az elôadók között szerepelt az ÓAM Ózdi Acélmûvek Kft., a Firth Rixson Hungária Kovácso-

ló Kft., az Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt., az Alcoa-Köfém Kft., a Fux Zrt., a Slovakia Steel Mills, a.s. és a Varinex Zrt. „A képlékenyalakítás szerepe az integrált szemléletû alkatrészgyártásban” címû szekcióban a Széchenyi István Egyetemrôl dr. Czinege Imre tartott magas színvonalú elôadást. Külön kiemelte a Futómû Kft.-vel közös NTP-projekteket, melyeket a vállalat részérôl Szüts Lajos koordinál. A nagy szakmai érdeklôdésre való tekintettel a szervezôbizottság a konferencia két-három évenkénti lebonyolítását tervezi. VÉLEMÉNYEK A KONFERENCIÁRÓl Tibold István: – A konferencián bemutatott prezentációkban láthattuk azt a fejlesztési irányt, amit a fogyasztói igények kielégítésébôl és a törvényi elôírások betartásából adódó globális verseny megkövetel. Növekvô szilárdsági követelmények csökkenô alakíthatósággal párosulva – ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel jármûipari beszállítóként a képlékenyalakítók

szembesülnek. Nagyon jó módszereket, technikákat láttunk az elôadásokon e probléma áthidalására. Alapanyagok váltása, új technológiák alkalmazása: görgôzéses nyújtás, nagy energiasebességû megmunkálás (HERF). Kiss Balázs: – Sok érdekes és értékes elôadást hallottunk, ezek közül kettôt emelnék ki: A rúd-csô kötések készítése elektromágneses képlékenyalakítással, illetve Az energiamegtakarítás új útjai a hidraulikában címû elôadások megállapításait különösen hasznosnak találtam. Tancsics Ferenc: – A XIV. Képlékenyalakító Konferencia létrejötte egy régóta létezô szakmai kommunikációs ûrt szüntetett meg a magyar kohászat és képlékenyalakítás területén. Megismerhettük a korszerû anyagok napjainkat jellemzô alkalmazási területeit, fejlesztési irányait, valamint a képlékenyalakítás kiemelt kutatási témáit, a kiemelésre érdemes elmúlt idôszakot jellemzô eredményeit, jövôbeni lehetôségeit.


15 oldal

Holding 15

A konferenciának két üzenete is volt a Rába számára. Az elsô az, hogy vállalatunknál a kovácsolás szakmai színvonala jelenleg a magyar élmezônyben van, csak minimális késéssel követi a világtrendeket, sôt, néhol úttörô szerepet vállalva meg is elôzi azt. Itt meg kell említenem, hogy mindez egy maroknyi üzemi és fejlesztô szakember kevésbé látványos, de annál hasznosabb munkájának eredménye. A másik üzenetet a Kecskeméti Fôiskola rektora, dr. Danyi József fogalmazta meg: „Az anyagot ma már nem kiválasztjuk valamire, hanem megtervezzük…” Szinte minden elôadás hordozott a Rába számára szakmai-

lag hasznos, illetve hasznosítható információt. A konferenciát magas szervezési és szakmai nívó jellemezte igen széles szakterületi lefedettség mellett, ezért azt minden szempontból sikeresnek értékelem.

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: D. MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: POMARANSKI LUCA TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉS KIADÓ KFT., GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-521


16 oldal

16 HR

ÉLMÉNY, JÁTÉK, TUDOMÁNY, MOZGÁS EGY HELYEN!

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ 2012. március 15-én megnyitotta kapuit a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ Gyôrben, amely már több mint 100 éve a magyar jármûgyártás központja. A gyôri szakembereket, a városfejlesztési stratégiát alakító szakmai és politikai köröket már régóta foglalkoztatta egy olyan intézmény létrehozásának gondolata, amely amellett, hogy a jármûipari tradíciókra épít, képes bemutatni a város elsô számú iparágának jelenét és jövôjét, erôsíti a gyôri identitástudatot, valamint különleges módon szemlélteti a jármû komplexitását. Mindezeken túl tevékenységével és eszközeivel a kreativitás fejlesztését célozza, ezáltal a jövô innovatív megoldásainak keresésére ösztönöz. A Mobilis a megtapasztaláson alapuló tanulás felülete, a magával ragadó élményeken, a felfedezés örömén keresztül az újra való nyitottságot, az innovációs készségeket fejleszti a fiatalokban. A Mobilis így a gyôri életpályamodell belépôpontja is.

A kiállítás programjának gerincét a megnyitáskor 74, a jármûipar, a közlekedés és a mozgás fizikájával közvetlen összefüggésben lévô interaktív eszköz biztosítja. Az egyedi játékok végigvezetik a látogatót a jármûvek megjelenésének, karosszériájának marketing-, életstílushoz kötôdô, de funkcionális jelentôségén is. A kiállítás behatóan foglalkozik az energia és meghajtás kérdéseivel, valamint a mechanikai rendszerek bemutatásán túl a fenntartható közlekedés és gyártás kérdéseivel is. A tematikáját tekintve Európában is egyedülálló, tudományos játszóház interaktív kiállítási programja, valamint kapcsolódó látványos, szórakoztató természettudományos bemutatóin, gyakorlati foglalkozásain keresztül alkalmas arra, hogy már gyerekkorban életre szóló kötôdés alakuljon ki a mûszaki pályák iránt és elindítson fiatalokat a jármûiparhoz kötôdô szakmaterületeken. A központ kedd kivételével a hét minden napján

9 és 17 óra között 2–3 órás garantált kikapcsolódást biztosít a család minden tagjának, iskolásoknak, turistáknak és mindenkinek 0 és 100 év között, aki valami újra, valami izgalmasra vágyik. A Mobilis Interaktív Kiállítási Központ tevékenységének kiterjesztése érdekében nagyban számít elsôsorban az észak-dunántúli régióban mûködô jármûipari vállalkozások támogatására, együttmûködésére. A gazdasági és civil szervezetek aktív bevonásával a természettudományok és a mûszaki életpályák népszerûsítését magas színvonalon és hosszú távon tudja biztosítani a központ. Emellett együtt kíván mûködni a régió minden olyan szervezetével, amely a technológiafejlesztés bemutatásában élenjár, így különösen a Rába Technológiai Centrumával abból a célból, hogy minél teljesebb képet tudjon adni a jármûipar érdekes és izgalmas vonatkozásairól.

A John Deere. ismét a Rábát választotta

Recommend Documents