Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar MBA képzés
A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok sajátosságai és a Prevent Medical Bt. bemutatása
Szerzı: Dr. Hámoriné Dr. Kovács Erzsébet
Konzulens: Dr. Törı Emese egyetemi adjunktus
Debrecen, 2007 1
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés, a dolgozat fı kérdéseinek tárgyalása, a témakörök bemutatása................. 4
2.
Az új Gt. szabályozásának sajátosságai........................................................................ 6
3.
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok sajátosságai................................... 10 3.1. A közkereseti társaság jellemzése ..................................................................... 12 3.1.1.
A kkt. tagjainak jogállása ...................................................................... 12
3.1.2.
A kkt. története ...................................................................................... 14
3.1.3.
A kkt. alapítása, vezetı tisztségviselık ................................................. 15
3.1.4.
A társaság legfıbb szerve ...................................................................... 17
3.1.5.
A tagsági jogviszony sajátosságai, és annak megszüntetése ................. 19
3.1.6.
A társaság megszőnésének esetei .......................................................... 21
3.2. A betéti társaság sajátosságai ............................................................................ 23 3.2.1.
A bt. tagjainak jogállása ........................................................................ 24
3.2.2.
A bt. alapítása, vezetı tisztségviselık ................................................... 25
3.2.3.
A tagsági jogviszony és a társaság megszőnésével kapcsolatos szabályozás ............................................................................................ 26
4.
A cégeljárás peres és nemperes eljárásai, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok.............................................................................. 27 4.1. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás .................................................. 28 4.2. A szerzıdésmintával történı cégalapítás, egyszerősített cégelejárás................ 29 4.3. A Ctv. közkereseti társaságra és betéti társaságra vonatkozó rendelkezései..... 34 4.4. A törvényességi felügyeleti eljárás.................................................................... 35 4.5. Jogutód nélküli megszőnés bejegyzése iránti eljárás, végelszámolás, a cég törlése a névjegyzékbıl ..................................................................................... 36 4.6. Peres eljárások ................................................................................................... 38
5.
Egészségügyi kisvállalkozások helyzete: társasági formák, jogi keretek .................. 39
6.
A Prevent Medical fogászati szolgáltató betéti társaság bemutatása ......................... 45 6.1. A Prevent Medical bt. története, alapítása, általános jellemzık........................ 45 6.2. A Prevent Medical bt. társasági szerzıdésérıl .................................................. 47 6.3. A cégbírósági bejegyzés .................................................................................... 48 2
7.
Összefoglalás .............................................................................................................. 50
Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 53 Egyéb Forrás........................................................................................................................ 55 Függelék
3
1.
Bevezetés, a dolgozat fı kérdéseinek tárgyalása, a témakörök bemutatása A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat érintı témaválasztásomat,
egyrészrıl ezen társasági formák Magyarországon kiemelkedı népszerősége, másrészrıl az újonnan hatályba lépett új társasági törvény (2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról) – a továbbiakban Gt. – és az új cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) – a továbbiakban Ctv. – teszi aktuálissá. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a jelenleg hatályos Gt.ben ugyan nem vállalnak kifejezett fıszerepet, azonban számos finomítás, változtatás a közkereseti társaság és a betéti társaság törvényi szabályozásában is történt. Ez utóbbi igaz a Ctv. vonatkozásában is, atekintetben, hogy nem a kkt. (közkereseti társaság) vagy a bt. (betéti társaság) kapcsán történtek a legjelentısebb módosítások az 1997. évi CXLV. törvényhez – továbbiakban 1997. évi Ctv. – képest. Sárközy Tamás professzor, akit a gazdasági társaságokról szóló törvény atyjaként emlegetnek, hangsúlyozza, hogy a Gt., mely idırendben a harmadik társasági törvényünk, egy modernizált régi törvény, mely erısen vállalkozásbarát jogszabály, általában liberalizál, nagyon erıteljesen deregulál, tehát egyszerősít, gyorsít, és igyekszik olcsóbbá tenni a mőködést. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében Magyarországnak is teljesíteni kellett a közösségi társasági jogi irányelvekkel összefüggı jogharmonizációs feladatokat. Megjegyzendı, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról – továbbiakban 1997. évi Gt. – e kötelezettségnek csak részben tett eleget. 2003-ban ugyan elkészült egy törvény (2003. évi XLIX. tv.), mely biztosította, hogy az 1997. évi Gt. teljes körően eleget tegyen az Európai Unió társasági jogi irányelveiben foglalt követelményeknek. A jogharmonizációs feladatok teljesítése nem jelentette egyszersmind azt is, hogy a Gt., és a tág értelembe vett társasági jog minden vonatkozásban megfelelt a befektetık, a piac elvárásainak. (Sárközy 2006a:23). A Gt. 2006. július 1-én lépett hatályba, így 2006. július elsejétıl az újonnan bejegyzésre kerülı gazdasági társaságoknak már a Gt.-t kell alkalmazniuk, de a régieknek majdnem másfél évük van arra, hogy áttérjenek a törvényre (Winkler 2000a:8-9). Ezen belül a kistársasági formák törvényi változtatásának naprakész ismerete egyáltalán nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentıs számú vállalkozás választotta, választja napjainkban is ezeket a társasági formákat. Az egészségügyi – orvosi – kisvállalkozások is elıszeretettel választják, fıként a bt. formát. Családi egészségügyi vállalkozásunk, a Prevent Medical bt. is ennek keretében mőködik, ahogyan jelenleg a legtöbb saját munkaerıre építı egészségügyi és ezen belül orvosi vállalkozás. 4
Dolgozatomban az új jogi szabályozást és ezzel a témával kapcsolatos friss, aktuális irodalmi adatokat céloztam meg feldolgozni, a magyar joggyakorlatot és törvényi szabályozást is figyelembe véve ebben a tárgykörben. Ami motivált még a témaválasztásban, hogy sikerül-e választ találni arra a kérdésre, hogy miért ez a társasági forma a legközkedveltebb ebben a szektorban, és vajon megfelelı keretet ad-e, minden esetben beváltja-e alkalmazói hozzá főzött reményeit.
5
2.
Az új Gt. szabályozásának sajátosságai A kkt. és bt. társasági forma népszerősége továbbra is töretlen, napjainkig több mint
220 000 társaság választotta már ezeket a társasági formákat, (Központi Statisztikai Hivatal adatai, 2006) mely mindenképpen arra utal, hogy a korábban hatályos szabályozás is alapvetıen bevált, megfelelıen kiszolgálta a vállalkozók igényeit, és különösebben nem okoztak gyakorlati nehézséget sem a jogalkalmazó bírák, ügyvédek, jogtanácsadók és maguk a vállalkozók számára sem (Wellmann 2005b). Az Gt. szemléletmódját tekintve a népszerőséget erısítendı, erıteljesen a vállalkozóbarát megközelítés jellemzı. A Kodifikációs Bizottság álláspontja szerint (Sárközy 2006b:7)
ha vállalkozói, illetve a közigazgatási, cégbírósági, illetve ügyvédi (közjegyzıi)
•
érdekek ütköznek, ott a vállalkozói érdekeket kell elsıbbségben részesíteni; (Kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan tud minden esetben megvalósulni) gyorsabbá, egyszerőbbé, olcsóbbá kell tenni a vállalkozások létrehozását és
•
megkönnyíteni azok mőködését; (Ez a törekvés fontos lehet a világ különbözı térségében, számos országban is. Magyarországon is szükség lenne az eljárások bonyolultságát, idıtartamát még tovább csökkenteni. (1., 2. és 3. ábra)
1. ábra: Vállalkozás indításakor a szükséges ügyintézések száma, idıtartama, költsége és minimális tıkeszükséglet a világ különbözı térségében Költség
Minimum
(GNI* %-
tıkeszükséglet
ában)
(GNI %-ában)
46.3
42.8
60.3
9.4
32.0
14.1
53.9
10.2
73.3
48.1
18.1
10.3
40.9
74.5
744.5
6.2
16.6
5.3
36.1
Szükséges
Idıtartam
ügyintézések
(nap)
East Asia & Pacific
8.2
Europe & Central Asia
Régió
Latin America & Caribbean Middle East & North Africa OECD
6
South Asia Sub-Saharan Africa
7.9
32.5
46.6
0.8
11.1
61.8
162.8
209.9
GNI*: Gross national income (bruttó nemzeti jövedelem)
Forrás: Djankov and others (2002) Az érthetıség kedvért bemutatásra kerül az is, hogy az 1. és 3. ábrákon szerepeltetett „ügyintézések” mit is jelentenek valójában, ha például megvizsgálunk egy országot, jelen esetben az Egyesült Államokat. A 2. ábra összefoglalja azokat az ügyintézéseket, költségeket, amelyek egy vállalkozás indításához szükségesek az Egyesült Államokban, a szöveghőség miatt eltekintettem az ábrabeli szöveg lefordításától. Az elmaradottabb régiókhoz képest Európa természetesen sokkal jobb mutatókkal rendelkezik, de jól látható, hogy az OECD államokhoz képest új vállalkozás indításához jóval több idıre és eljárásra van szükség a térségben, nem beszélve a magas költségrıl és tıkeszükségletrıl. Országos lebontásban
vizsgálva
részletesebb
következtetések
is
levonhatóak,
amennyiben
Magyarországot összevetjük a világ többi országával, különös tekintettel a gazdaságilag kulcspozícióban lévı államokat nézve. 2. ábra: Vállalkozásindítás az Egyesült Államokban, a vállalkozásindításhoz szükséges ügyintézések részletezve, ehhez szükséges idıtartam és költség
Starting a Business in United States This table summarizes the procedures and costs associated with setting up a business in United States Nature of Procedure (2006)
Proc #
Duration (days)
1
1
285.74
2
1
0.00
Register online for sales tax
3
1
0.00
Register as an employer with the Unemployment
4
1
0.00
5
1
0.00
5
5
$285.74
Register the business name and file the articles of
US$ Cost
association Apply for Federal Identification Number (EIN) for tax and employer purposes
Insurance Division of the NYS Department of Labor Arrange for workers compensation insurance with a private fund Totals:
Note: Procedures sometimes take place simultaneously. Instances of this are marked with an asterisk (*).
7
3. ábra: Vállalkozás indításakor az ügyintézések száma, idıtartama országokra lebontva Vállalkozás indításakor a szükséges ügyintézések száma és idıtartama a világon
United Kingdom Turkey Sweden Slovenia
Országok
Russia Portugal Eljárások idıtartama (nap) Adatsor2 Eljárások száma (db) Adatsor1
Netherlands Israel Greece France China Belgium Australia 0
20
40
60
80
Cégalapításhoz szükséges ügyintézések száma és idıtartama
Forrás: saját ábra Djankov and others adatai alapján (2002)
8
A magyarországi vállalatalapításnál 6 db ügyintézést különít el és 38 napos ügyintézési határidıt talált a vizsgálat. Ez alapján az ügyintézést az ügyvédnél kezdjük, aki képviseli a céget, elkészíti a hivatalos dokumentumokat; ezt követi az aláírási címpéldány hitelesítése, és a bankszámlanyitás, amelyen elhelyezzük a cégalapítás során a vagyoni betétet. A cégbírósági bejegyzési kérelem beadását, a társadalombiztosításnál történı és az adóhatóságnál történı bejelentkezést és ügyintézést különítette még el a fenti vizsgálat. Látható, hogy a magyar viszonyokat tekintve tulajdonképpen a középmezınyben vagyunk új vállalkozás alapításakor az ehhez szükséges ügyintézések számát és idejét vizsgálva, azonban további egyszerősítést, deregulációt lehet kitőznünk magunk elé, ha megfigyeljük, hogy milyen nagymértékő a lemaradásunk ezen mutatók alapján is, az USA-hoz, Kanadához, vagy éppen Ausztráliához, vagy akár Belgiumhoz képest. Ennek jegyében a deregulációs törekvés mindenképpen megfigyelhetı a Gt.-ben. Észrevehetıen csökkenti a társulók adminisztratív terheit, növeli a társasági szabályozás diszpozitivitását, tehát lényegesen növeli a társulók autonómiáját, kibıvíti az általuk választható szervezetimőködési variációs lehetıségeket. Ezen liberális szemléletmód nyomon követhetı például a tevékenységi körre vonatkozó szabályozásban, miszerint gazdasági társaság minden olyan tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz, mégpedig akkor is, ha az adott tevékenységet nem tünteti fel tevékenységi körében. Csupán egy fıtevékenységet kell kötelezıen megjelölni, minden más tevékenységet a cégjegyzékbe csak a társaság saját kérése alapján kell felvenni (Sárközy 2006b). A vállalkozóbarát szemléletmód mellett azonban lényeges és komoly anyagi következményekkel járó módosítás, hogy amint bekövetkezik a társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet, az üzletvezetık nem a társaság, hanem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek az ügyvezetést ellátni (Winkler 2006b:15). A Gt. folyamatosságot jelzı jellegét húzza alá, hogy 2006. július 1-jétıl csak az ezen határidı után a cégbírósághoz bejegyzésre beadott társasági szerzıdésen alapuló új társaságokra vonatkozik. A 2006. július 1-én már mőködı (illetve bejegyzésre beadott) társaságok az 1997. évi Gt. alapján tovább mőködhetnek cégadataik elsı változásáig, de legkésıbb 2007. szeptember 1-ig. Mivel a Gt. az 1997. évi társasági törvényhez képest igen kevés új kógens szabályt tartalmaz, az alkalmazkodás az esetek többségében a Gt. által biztosított többletlehetıségekkel való élést, ezeknek a beépítését fogja jelenteni a már mőködı gazdasági társaságok létesítı okirataiba (Sárközy 2006b).
9
3.
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok sajátosságai Az elsı, 1988-ban hatályba lépı társasági törvény hozta létre a törvényes keretet az
egyszerőbb, személyegyesülés jellegő, általában alacsonyabb tıkével és kevesebb taggal rendelkezı kisebb vállalkozások számára. Nem állt fenn változtatási kényszer a Gt. megalkotásakor a kkt., bt. kapcsán, a jogalkotó nem ezen társasági formákra – sokkal inkább a részvénytársaságra – koncentrált, amikor fontosnak találta az immáron harmadik társasági törvény megalkotását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részben a gyakorlati tapasztalatok, részben az általános szabályok változása következtében ne vált volna szükségessé számos részletszabály megváltoztatása a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok vonatkozásában. Ismételten felmerült hogy a kkt., bt. kapjon-e jogi személyiséget, azonban a pro és kontra érvek végül arra vezettek, hogy továbbra is megmaradt a jogi személynélküliség, és a Gt.-ben még inkább kidomborították a kkt., bt. szerzıdéses jellegét. Ha ezen társassági formák jogi személlyé nyilvánítása elfogadásra került volna, az mindenképpen együtt járt volna a tagoktól elkülönült formalizáltabb szervezettel, a társaságnak a tagjaitól való fokozottabb elkülönülésével, merevebb mőködési szabályokkal, a személyegyesülés jelleg gyengülésével, gyakorlatilag egy „korlátlan felelısségő kft” forma létrejöttével, végsı soron, tehát a formaválaszték szőkülésével. A másik irány éppen ellenkezıleg a formák szerzıdéses jellegének fokozottabb erısítése lett volna, egy laza, sokkal szabályozatlanabb mőködés, a tagoktól nem elkülönült szervezet lebontása. Például az üzletvezetésre jogosult tagok ne minısüljenek vezetı tisztségviselıknek, a tagok győlése pedig ne minısüljön legfıbb szervnek, hanem teljesen informálisan történjen a döntéshozatal. A kodifikációs bizottság mindkét szélsıséges változtatást elvetette, aminek következtében a kkt., bt. jellege alapvetıen változatlan maradt (Wellmann 2005b). A bírói gyakorlatban a jogi személyiség hiánya sohasem okozott gondot, saját cégnév alatti jogalanyiság alapján a kkt. és a bt. abszolút jogképességgel rendelkezı alakzatok. A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok jogképessége semmivel sem jelent, jelenthet kevesebbet, mint a jogi személyeké, ezért a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak a jogi személyektıl való elválasztása, s külön jogalanyként tárgyalása nem indokolt (Károlyi 1998). Az alábbi ábrák (4. és 5. ábra) kapcsán látható, hogy mennyiségét, elterjedtségét tekintve, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felveszik a versenyt a jogi személyiségő társaságokkal.
10
4. ábra:
A
jogi
személyiséggel
rendelkezı
gazdasági
társaságok
száma
Magyarországon
Jogi személyiségő gazdasági társaságok Magyarországon 250 000 200 000 Társaságok 150 000 száma 100 000 50 000 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Évek (1990-2006)
Forrás: saját ábra a KSH 2006a adatainak felhasználásával
5. ábra: A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok száma Magyarországon
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Magyarországon 250 000 200 000 Társaságok 150 000 száma 100 000 50 000 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Évek (1990-2006)
Forrás: saját ábra a KSH 2006a adatainak felhasználásával
11
A
jogképesség
terjedelme,
a
megszerezhetı
jogok,
vállalható
kötelezettségek
szempontjából nincs tehát markáns különbség a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági formák között. A gazdasági társaságok jogképességét egyébként sem a jogi személyiség fogalma, hanem „a saját cégnév alatti jogalanyiság” fogalma testesíti meg (Wellmann 2005a). A jogképesség, a jogi személyiség hiánya mintegy „fokozatbeli”, „intenzitásbeli” különbségként értékelhetı, mely azt fejezi ki, hogy e formák nem olyan mértékben a tagjaiktól elkülönült jogalanyok, mint a többi társasági forma (Wellmann (2005b). A jogi személynélküliség elınyökkel is jár, a jogi személyekkel összevetve kedvezıbb megítélés alá esnek több szempontból is (számvitel, cégjog, illeték stb.) Vagyis a jogalkotót elsısorban praktikus megfontolások vezették, nem akarták, hogy hogy e formák elessenek a különbözı jogszabályokban a jogi személyiség nélküli formák számára biztosított elınyöktıl (Wellmann 2005a). Hozzá kell azonban tenni, hogy a kkt. és a bt. jogi személyként is szabályozható lenne, (mint a szomszédos országok többségében), és a cégnév alatti jogalanyiság tartalma a jogi személyiség tartalmával azonos (Sárközy 2005:10)
3.1. A közkereseti társaság jellemzése A kkt. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alaptípusa. Fogalmi meghatározása szerint tagja lehet bármely jogalany, kivéve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, illetve olyan természetes személyt, akinek a felelıssége más társaságban már korlátlan, hiszen a felelısséghalmozás miatt ez kizárt. (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:63) Bármely olyan jogi vagy természetes személy, állami szerv, amely már korlátlan felelısséggel viseltetik más irányba, nem lehet a közkereseti társaság tagja. Így például önkormányzat sem lehet kkt. tag, hiszen csak korlátozott felelısséget vehet magára.
3.1.1. A kkt. tagjainak jogállása A kkt. tagjainak felelıssége korlátlan, mely azt jelenti, hogy nem csak a társaságba bevitt vagyonnal, hanem saját vagyonukkal is felelnek a hitelezık felé. A tagok felelıssége egyetemleges, vagyis bármely tag köteles a teljes tartozásért helytállni. A mögöttes 12
felelısség, mint alapvetı kkt. tagbeli sajátosság a társaság elsıdleges szerepét húzza alá, hiszen csupán a társaság fizetésképtelensége esetén köteles a kkt. tagja saját magánvagyonával helytállni a társaság tartozásaiért. A mögöttes felelısség nem más, mint egy más személy (a fıkötelezett) valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos helytállási kötelezettség (Wellmann 2006:535). A külsı jogviszonyok tekintetében a méltányos vállalkozói érdekek mellett a Gt. egyéb érdekek védelmére is törekszik az általános szabályai között. (Így például a menedzseri érdekvédelem kapcsán a felmentvény intézménye (30. § (5) bekezdés). A kollektív kisebbség védelem igénybevételének lehetısége 10%-ról, 5%-ra csökkent (Sárközy 2006b:9). A változtatás értelmében ezután a tagok, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfıbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik [Gt. 49. § (1) bek.]. Fontos kitétel, hogy a társaság tagjai vagy a tagok bármelyike a társasággal együtt perelhetı. Ezzel függ össze az a szabály, hogy a társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethetı végrehajtás (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:63). A tag hitelezıje a tag által a társaság tulajdonába adott dolgot, vagyoni értékő jogot biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe. A hitelezı követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, mely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszőnése esetére megilleti. Ha a hitelezı e vagyonhányadra végrehajtást vezettet, a tagot megilletı rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:68). A Gt. 97. § (3) bekezdése megengedi a belépı tag felelısségének korlátozását, a 104. § pedig a társaságtól megváló (tagi részesedését átruházó) tag felelısségét a tagsági jogviszonya megszőnésétıl számított öt éves jogvesztı határidıhöz köti. Ez a rendelkezés vonatkozik a megszőnt tag társaságba be nem lépı jogutódjára is; a meghalt természetes személy tag örököse pedig az örökhagyó halálától számított ötéves jogvesztı határidın belül az örökhagyó tartozásaiért való felelısség szabályai szerint köteles helytállni a halál idıpontjáig keletkezett, a társasági vagyon által nem fedezett társasági tartozásokért (G. Farkas: 2006:26). Hozzá kell tenni, hogy amennyiben az örökös nem lesz a természetes személy örökhagyó halála után a társaság tagja, az örökös csupán az ily módon megszerzett hagyaték erejéig tartozik felelısséggel a társaság harmadik személlyel szembeni tartozásaiért. A társaság tagjának hitelezıjét a felelısség kapcsán sajátos jogállás illeti meg. Lehetısége van ugyanis a tag tagsági jogviszonyát végrehajtási eljárás során
13
felmondani, s elszámolás keretében kiadandó vagyontárgyakra végrehajtást vezettetni (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:64).
3.1.2. A kkt. története Az alábbi táblázattal (1. táblázat) bemutatom azokat a jogtörténeti sarokköveket, amelyek lényeges szerepet játszottak a közkereseti társaság szerepét betöltı elıdök, formák és magának a végleges közkereseti társasági formának a kialakulásában, kikristályosodásában. 1. táblázat: A kkt. története évszámokban
1844. évi 18. törvénycikkely 1875. évi kereskedelmi törvény 1982.-tıl gazdasági munkaközösségek
„a tv. cikkely a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól” beszél Egyebek mellett a közkereseti társaság részletes szabályozását teremti meg Gazdasági
munkaközösségek
(gmk)
alakulásának kezdete Az elsı gazdasági törvény húzótörvény a gazdasági
1988. évi VI. törvény
jog
közkereseti történik
az
több
ága
társasági elsı
típus
számára.
A
felélesztése
gazdasági
törvény
hatálybalépésével Gmk, vgmk, kisszövetkezet, szakcsoport, 1989. évi XIII. törvény, 1992. évi LIII., korszerő társasági formákban (kkt., bt., kft.) LIV., LV. Törvények
való megjelenítése, 1992. jan. 2.-a után új gmk már nem alapítható A második gazdasági törvény, az Európai Unióba való belépésünk jegyében született.
1997. évi CXLIV. Törvény
A gmk-kat társasági szerzıdés módosítására kötelezi. Kkt-vé kell alakulniuk, vagy a cégbíróság megszőnteti ıket 14
2006. évi IV. törvény (Gt.), 2006. évi V. törvény (Ctv.)
Új Gt. és Ctv. Régi társasági formák már nem szerepelnek, némi finomítás az 1997. évi Gt.-hez illetve Ctv.-hez képest
(Forrás: saját táblázat, Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006 évszámadatainak, valamint Sárközy 2006 évszámadatainak felhasználásával)
3.1.3. A kkt. alapítása, vezetı tisztségviselık A közkereseti társaság alapítása társasági szerzıdéssel történik, a tagoknak a társasághoz történı vagyoni hozzájárulása mellett. A társasági szerzıdést valamennyi tagnak alá kell írnia, és azt vagy közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédnek ellenjegyeznie kell. A szerzıdésben többek között meg kell határozni a tagok vállalt személyes közremőködés módját, tartalmát, továbbá a tagok győlésére vonatkozó szabályozást. A Gt. nem rendelkezik speciális alapítási szabályról a kkt., bt.-vel kapcsolatosan, azonban jelentıs változás az 1997. évi Gt.-hez képest az alapítással kapcsolatosan, hogy a kkt. és a bt. (valamint a kft.) esetén a társasági szerzıdés a cégtörvény mellékletét képezı szerzıdésminta megfelelı kitöltésével is elkészíthetı. A szerzıdésminta alkalmazása elsısorban azok számára elınyös, akik nem kívánnak eltérni a törvény diszpozitív fıszabályaitól. A minta alkalmazásával együtt járó fontos elıny, hogy a Ctv. ehhez kapcsolja az egyszerőbb cégeljárás lehetıségét. Ha a társasági szerzıdés minta alapján készült, a cégbíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a törvény mellékletét képezı minta kitöltése a jogszabályoknak megfelelıen történt-e meg, és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban van-e. A bejegyzésrıl (változásbejegyzésrıl) pedig nyolc napon belül kell döntenie, szemben a fıszabálykénti tizenöt munkanappal. A jövıben csupán azok a társaságok fogják élvezni azonban a gyorsabb és szőkebb körő cégbírósági felülvizsgálat elınyeit, akik a szerzıdésmintát alkalmazzák. Minden más kkt., bt. esetén a cégbíróság teljeskörően fogja vizsgálni, hogy azok az adatok, amelyeket az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. elıír, illetve a létesítı okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek (Wellmann 2005:9). Nincs változás arra vonatkozóan, hogy a társaság rendelkezésére bocsátandó vagyon lehet kizárólag apport vagy készpénz, vagy a kettı bármilyen arányú kombinációja 15
is. A vagyonnyújtásnak nincs minimuma és nincs határideje, a felek megállapodása szerint, a társasági szerzıdésben foglaltak alapján történik. Ez utóbbi gyakorlatilag azért valósulhat meg, mivel a hitelezı, a tagok korlátlan felelıssége miatt, nem érdekelt abban, hogy legyen határidı, emiatt erre a törvény nem tér ki. A Gt. alapján a nyereség felosztására és a veszteség viselésére – ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik – az alábbi szabályozás vonatkozik: a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:64). Kötelezı vezetı tisztségviselıt választani, aki az üzletvezetı vagy üzletvezetık. Ennek kapcsán megkülönböztethetı az önálló vagy együttes üzletvezetés. A vezetı tisztségviselı feladatai közé tartozik a társaság ügyvezetése, az operatív irányítás, külsı jogviszonyokban a társaság képviselete és a cégjegyzés. Azonban a tagok győlése háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok győlése hatáskörébe utalhatja, elvonva ezzel az üzletvezetésre jogosultak hatáskörét (FézerKárolyi-Petkó-Törı 2006:66). A társaság olyan természetes személyt választhat vezetı tisztségviselınek, aki egyben a társaság tagja is, ebben nincs változás az 1997. évi Gt.-hez képest. Ha a társaság jogi személyt választ üzletvezetınek, szintén megteheti, azonban ez szintén tagsági jogviszonyhoz kötött, ebben az esetben a jogi személy a képviseletet, az általa delegált természetes személyen keresztül teheti meg. Korábban a jogi személy tag csak a szervezeti képviselıje útján láthatta el az üzletvezetést. Változás továbbá, hogy nem kell társasági szerzıdést módosítani, ha az üzletvezetı személyében változás történik. A megválasztás egyszerő, a visszahívás háromnegyedes szótöbbséggel történik (Wellmann 2005b). Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok győlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. A még meg nem tett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – mindaddig nem tehetı meg, amíg arról a tagok győlése nem határoz. A társasági szerzıdés rendelkezhet úgy, hogy az üzletvezetık csak együttesen járhatnak el, cégjegyzési joguk csak együtt érvényes (FézerKárolyi-Petkó-Törı 2006:67). A határozott és legfeljebb öt éves idıtartamra való választás fıszabályként fennmaradt, de diszpozitív rendelkezésként. Tehát a társasági szerzıdés kimondhatja, hogy adott társaságnál határozatlan idıtartamra választják a vezetı tisztségviselıket,
ebben
az
esetben
a
határozatlan
idıtartamú
megbízás
a
felügyelıbizottság tagjaira is kiterjeszthetı. A Gt. egyben szétválasztja a vezetı tisztségviselıi társasági jogi viszonyt és a vezetı tisztségviselı által esetleg a társaságnál betöltött
egyéb
munkaviszonyt.
A
vezetı
tisztségviselı
ezen
megbízatását 16
munkaviszonyban
nem
láthatja
el
[Gt.
22.
§
(2)
bek.].
A
már
fennálló
munkajogviszonyokra nézve, az érintettek méltányos átmeneti idıt kaptak, végsı soron még öt évig fennmaradhatnak a 2006. július 1-je elıtt létrehozott vezetı tisztségviselıi jogviszonyok. (Sárközí 2006b). Ahogyan a konszernvállalatok esetében az uralkodó tag felelıssége nem állapítható meg minden utasítással kapcsolatban felmerülı kárért, a vezetı tisztségviselı is csak felróhatósága esetén tartozik felelısséggel (Törı 2004:107). A kkt. vonatkozásában azonban nincs komoly jelentısége annak az általános szabálynak, miszerint a vezetı tisztségviselı csupán felróhatóság esetén tartozik felelısséggel a hitelezıkkel szemben, hiszen az üzletvezetı(k) egyben a társaság korlátlan felelısséggel rendelkezı tagja(i) is.
3.1.4. A társaság legfıbb szerve A kkt. legfıbb szerve a tagok győlése. A Gt. alapján a taggyőlés már nem szerepel a kkt. legfıbb szervének alternatívájaként. A korábban kívánalomként számos esetben megfogalmazott fokozottabb döntéshozatali rugalmasságot szolgálja egyrészt a Gt. által szabályozott azon változtatás, hogy megszőnik a tagok győlése, taggyőlés kettıssége, másrészt pedig, hogy a tagok győlése mőködésének szabályai lazábbá, rugalmasabbá válnak (teljesen informális összehívás, ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetısége) (Wellmann 2005b:9). A legfıbb szerv választja a társaság vezetı tisztségviselıit, végzi a stratégiai irányítást. A tagok győlése résztvevıi a társaság tagjai, mőködését fıszabály szerint a teljes informalitás jellemzi, gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül mőködik. A tagok győlésének eljárási rendjére, a határozathozatalra és az összehívásra vonatkozóan a társasági szerzıdésben lehet formalizáltabbá tenni a mőködést. A tagok győlése tekintetében képviseletnek nincs helye, mivel a személyes jelleg annyira fontos, hogy a személyes jelenlét hiánya egyben „nem” szavazatot is jelent a napirendre került döntések tekintetében. A határozatképesség fogalma nem értelmezhetı, mivel döntés csak akkor hozható, ha megvan az egyszerő szótöbbség, az össztaglétszámhoz viszonyítva. (Wellmann 2005b). Tehát a tagok győlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerzıdés ettıl eltérı rendelkezése semmis. A Gt. alapján a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékő szavazata van. A társasági szerzıdés ettıl eltérıen rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:66). 17
Általában egyszerő szótöbbség szükséges a döntéshozatalhoz (50% + 1 szavazat), de némely, a törvény által részletezett esetben háromnegyedes szótöbbség szükséges. Továbbra is egyhangú határozatot igényel a társasági szerzıdés módosítása, a társaság átalakulása más társasági formává vagy a jogutód nélküli megszőnés (2. táblázat). A döntéshozatalban való részvétel lehetıségét valamilyen formában minden tag számára biztosítani kell, ellenkezı esetben elıfordulhatna, pl. az, hogy egy háromtagú kkt. két tagja rendszeresen többségi döntéseket hozhatna a harmadik tag tudta nélkül, amit a korlátlan felelısség miatt nyilvánvalóan nem volna célszerő megengedni. (Wellmann 2005b:10). 2. táblázat: Egyhangú határozat, ¾-es szótöbbség vagy egyszerő szótöbbség a tagok győlésének határozathozatala esetén Egyhangú határozat (100%) Fıszabály szerint a társasági szerzıdés módosítása (pl. tagsági részesedés átruházása) A társaság átalakulása vagy jogutód nélküli megszőnése
¾-es szótöbbség
Egyszerő szótöbbség
Bármely kérdést a tagok győlése hatáskörébe
Fıszabály
utalhatnak Üzletvezetés vagy
Székhely, telephely, cégnév,
képviseleti jog megvonása,
tevékenységi kör,
tagkizárás
módosítása
(Forrás: saját táblázat, Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006, valamint Sárközy 2006b adatainak felhasználásával) A legfıbb szerv mőködésének közös szabályait a Gt. 20. § tartalmazza, de a kft., illetve különösen a rt. fejezet számos speciális szabályt tartalmaz pl. videokonferencia közgyőlésre stb. Ugyanakkor ezeket a modern eszközöket a Gt. garanciális biztosítékokhoz köti, ezen eszközök felhasználása nem sértheti a tagok jogegyenlıségét, egyenlı lehetıségeit a társaság ügyeiben való részvételre (Sárközy 2006b:6). A kkt. bt. kapcsán hasonló megengedı rendelkezéseket nem találunk a törvényben. Vagylagosan másik két szerv is mőködhet. Egyrészrıl a felügyelı bizottság, abból a célból, hogy a menedzsmentet, a vezetı tisztségviselık munkáját ellenırizze, azonban általában kis- és átlátható társaság lévén és a korlátlan felelısség, valamint az üzletvezetı tagi jogviszonya miatt ez egyáltalán nem tipikus. Kötelezı a felállítása, ha a teljes 18
munkaidıben foglalkoztatott munkavállalók éves átlaga a 200 fıt meghaladja. Ebben az esetben
a
felügyelıbizottság
figyelembevétele
miatt
egyharmadának,
munkavállalónak
kell
a
lennie.
munkavállalói Béremelés,
participáció szociális
stb.
többletszolgáltatás fejében a munkavállalói közösség lemondhat az ıt megilletı participációs jogokról. (Sárközy 2006:8) Könyvvizsgálói kötelezettség a kkt. esetében nincs.
3.1.5. A tagsági jogviszony sajátosságai, és annak megszüntetése Feltétlenül ki kell térni néhány lényeges változtatásra a személyes közremőködéssel kapcsolatban.
A
tagok
személyes
közremőködése
nem
kötelezı
a
társaság
tevékenységeiben, nem úgy, mint például az egyéni vállalkozók esetében. A személyes közremőködés az azt vállaló tagnak a többi taggal való megállapodása, amely a Gt. alapján már nem csak a társasági szerzıdésben, hanem azon kívül is bármikor megköthetı. A Gt. egyértelmően megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különbözı jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minısül személyes közremőködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerzıdés (megbízás) alapján történı munkavégzés. Tehát személyes közremőködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági jogviszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik (Wellmann 2005b:9). A tagsági jogviszony megszőnése több esetben is elképzelhetı. A törvény erejénél fogva megszőnik a tagsági jogviszony, amennyiben a tag a társaság alapításakor vagy a társaságba történı belépésekor vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesíti. A tagsági jogok korábban forgalomképtelenek voltak, tilos volt az átruházásuk. A társasági részesedés átruházhatóságának a megengedése jelenti talán az egyik legjelentısebb változtatást az 1997. évi Gt. szabályozásához képest. A tagsági részesedés (tagsági jogok és kötelezettségek) mind a társaság meglévı tagjaira, mind pedig kívülállóra átruházható ezután. Az átruházás a társasági szerzıdés módosításával válik hatályossá. (Wellmann 2005b:10) Ez utóbbi tehát azt jelenti, hogy a meglévı tagok 100%-nak beleegyezése szükséges egy tagi részesedés tulajdonosi cseréjéhez. Ha belegondolunk, ez a tagok korlátlan és egyetemleges felelıssége miatt nem is lehetne másképpen. Viszont kétségtelen, hogy a tagok számának növelésével az átruházhatóság „rugalmassága” csökken. De mindenképpen fontos változtatásról és lehetıségrıl van szó. Ha a társaság egy 19
tagjának kizárása történik, arról a legfıbb szerv jogosult dönteni. Azzal kapcsolatosan, hogy pert indítsanak-e a tag kizárásával kapcsolatosan, háromnegyedes szótöbbség szükséges. A kizárandó tag, akit a döntés érint, nem rendelkezik leadható szavazattal, hiszen egyéb kérdésben sem dönthet a tag a saját személyét érintı kérdésekben. A tagkizárás kapcsán a társasági vagyonban való részesedés arányában kell felosztani a szavazatokat, és úgy kell tekinteni, mintha a társaság többi tagja alkotná a leadható szavazatok 100%-át. A tag kizárását a megyei bíróság hagyja jóvá. A tag felmondással is élhet, vagy közös megegyezéssel is kiléphet. A társasági jogviszony megszőnése után azonban minden esetben még további öt évig korlátlanul felel a kilépés elıtti társasági tartozásokért. Itt kell pár szóban megemlíteni a belépı tag felelısségét. A korábbiakhoz képest jelentısnek mondható változtatás, hogy a belépı tag felelıssége a belépése elıtt keletkezett társasági kötelezettségekért a hitelezık irányába kizárható, ha ezt rögzítik a társasági szerzıdésben a tag belépésekor amúgy is esedékes módosításkor (Wellmann 2005b). A tagsági jogviszony megszőnésével kapcsolatban elmondható, hogy a tagi jogviszony természetesen megszőnik a tag halálával – jogi személy esetén, annak jogutód nélküli megszőnésével –, vagy magának a társaságnak a jogutóddal vagy jogutód nélküli megszőnésével. Ha valamely tag jogviszonya bármilyen okból megszőnik, akkor el kell számolni a taggal a fennálló állapotok szerint és az ıt megilletı társasági vagyon hányadot minden esetben ki kell adni; vagy a tagnak, vagy az örökösöknek. A Gt. rendelkezése szerint a határozott idejő társasági szerzıdésnél is van lehetıség rendes felmondásra ezután. A társaságnak 15 napos jogvesztı határidın belül van lehetısége a felmondás érvénytelensége iránt pert indítani. (Wellmann 2005b). Tagsági jogviszonyát bármelyik tag három hónapra írásban felmondhatja. Amennyiben a felmondási idı utolsó napja alkalmatlan idıre esik, a többi tag a felmondási idıt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. A rendes felmondáson túlmenıen tagsági jogviszonyát bármely tag írásban, azonnali hatállyal is felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerzıdést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttmőködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A felmondási okot a felmondásban mindig meg kell jelölni. A társaság és a tagok közötti jogvita esetére a társasági szerzıdésben meg kell jelölni a választott bíróság lehetıségét és magát a választott bíróságot. A tagok közötti, a társaság mőködésével kapcsolatos vitákban a tagok enélkül is igénybe vehetnek választott bíróságot, és különbözı választott bíróságokat is megjelölhetnek. (Sárközy 2006b:9).
20
A tagsági jogviszony megszőnésének esetei didaktikusan (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:68-69): •
ha a tag vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette (ex lege
megszőnés); •
a tagok közös megegyezésével;
•
a tag kizárásával;
•
rendes felmondással;
•
azonnali hatályú felmondással;
•
a tag halálával vagy jogutód nélküli illetve jogutóddal történı megszőnésével; (ez
utóbbi új rendelkezés, abból az elvbıl kiindulva, hogy a tagsági jogviszony személyhez kötött, abban jogutódlásnak helye nincs [Wellmann 2005b:10]) •
vagyoni betét átruházásával (A vagyoni betét átruházásával korábban – a Gt. 2006-
ban történı hatálybalépése elıtt – nem kerülhetett sor a tagság megszüntetésére.) •
ha a tagsági jogviszony fenntartása jogszabályba ütközik
A rendes felmondást nem kell indokolni, írásban kell megtenni és három hónapos felmondási idı eltelte után érvényesíthetı. Ha a társaság érdekei úgy kívánják maximum három hónappal meghosszabbítható. Rendkívüli felmondás esetén, az ok megjelölésével bármely tag felmondhatja a tagsági jogviszonyát, abban az esetben ha: •
a társaság valamely más tagja a társasági szerzıdést súlyosan megszegi
•
olyan magatartást tanúsít, mely a vele való korábbi együttmőködést, vagy a
társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti
3.1.6. A társaság megszőnésének esetei A Gt. VI. fejezete szabályozza a gazdasági társaságok megszőnésének eseteit. A gazdasági társaság a cégjegyzékbıl való törléssel szőnik meg (Gt. 65. §). Jogutód nélkül szőnik meg a gazdasági társaság, ha a társasági szerzıdésben meghatározott idıtartam eltelt, vagy más megszőnési feltétel megvalósult (Gt. 66. §). Megszőnik (jogutód nélkül) a társaság akkor is, ha a legfıbb szerve ezt elhatározza. A cégbíróság a Ctv.-ben 21
meghatározott okok miatt is megszüntetheti a céget a késıbb részletezett módon és feltételekkel. A társaság megszőnik a fentebb említett esetkörökön kívül, ha jogszabály így rendelkezik, például a csıdtörvényben szabályozott felszámolás folytán (Sárközy 2006a:145-146). Jogutód nélkül szőnik meg a gazdasági társaság, ha a tagjainak száma egy fıre csökken, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik [Gt. 66. § c)]. Ilyen eltérı rendelkezést tartalmaz a Gt. a közkereseti társaság esetében is, amikor egy átmeneti idıszakra megengedi, hogy a társaság egy taggal is mőködjön. (Sárközy 2006a:214). Fontos változás az 1997. évi Gt.-hez képest a társaság megszőnésének tárgykörében, hogy jelenleg a korábbi három hónapos határidıvel szemben, hat hónapos jogvesztı határidın belül kell új tagot találnia a társaságnak, amennyiben, valamilyen ok folytán a társaság tagjainak a száma egy személyre csökkenne. Ellenkezı esetben a társaság jogutód nélkül megszőnik. A meglévı tag akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosult az új tag belépéséig (illetve a végelszámoló cégbíróság által történı kijelöléséig, ha korábban nem minısült annak (Zumbok 2006:247). Jogutóddal szőnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (átalakulás) esetén. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. A gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság tagjai és a társasági vagyon egy részének a részvételével – két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. Az egyesülés és a szétválás során az eddigi formától eltérı másik társasági forma is választható (Gt. 67. §). A közkereseti társaság betéti társasággá vagy a betéti társaság közkereseti társasággá a társasági szerzıdésének a módosításával alakulhat át [Gt. 107. § (1) bek.]. Ez a törvényi szabályozás megkönnyíti a két jogi személyiség nélküli társaság egymásba történı átalakulását (Zumbok 2006:247-148). A közkereseti társaság és a betéti társaság két önálló társasági forma, ezért formaváltásuk, egymásba való átalakulásuk dogmatikailag átalakulás, azonban nem kell alkalmazni a szigorú átalakulási szabályokat (vagyis a Gt. VI. fejezetének a rendelkezéseit). A „valódi” átalakulások esetére (tehát pl. ha közkereseti társaság korlátolt felelısségő társasággá alakul át), hasonlóan a betéti társaságoknál is, a lentebb részletezett hitelezıvédelmi, felelısségi szabály vonatkozik a korábban korlátlan felelısséggel rendelkezı tag vonatkozásában a [Gt. 109. § (4) bek.] (Sárközy 2006a:215).
22
3.2. A betéti társaság sajátosságai Az új Gt. összesen három paragrafust szán a betéti társaságra vonatkozó speciális szabályozásra. Egyebekben a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok alkalmazandók a bt.-re vonatkozóan. A betéti társaság olyan gazdálkodó szervezet, amely bár gyakorlatilag egyenértékő a jogi személyekkel, nincs jogi személyisége, de abszolút jogképességgel rendelkezik. A társaságot üzletszerő közös gazdasági tevékenység céljából alapítják. Legalább egy tag (beltag) felelıssége korlátlan, valamint legalább egy másik tag (kültag) felelıssége korlátozott. A betéti társaság saját cégneve alatt szintén jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı. Alapításához legalább két tag szükséges. Nem lehet betéti társaság korlátlanul felelıs tagja olyan személy, aki más vállalkozásban szintén korlátlanul felelıs tag (pl. más bt. beltagja, közkereseti társaság tagja, vagy egyéni vállalkozó). A kültag csak a társasági szerzıdés szerint meghatározott vagyoni betétje szolgáltatására köteles a társasággal szemben, a társaság kötelezettségeiért nem felel (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:72). A betéti társaságok jelentıségét húzza alá, hogy lényegesen nagyobb számban vannak jelen a magyar társasági palettán, népszerőségük a közkereseti társasághoz képest az alábbi táblázatból (3. táblázat) is jól követhetı. 3. táblázat: A közkereseti társaság és a betéti társaság számbeli változása 1990-tıl 2006-ig Közkereseti társaság
Betéti társaság
1990
418
5 789
1991
463
22 977
1992
1187
41 218
1993
2 492
67 301
1994
3 348
89 045
1995
3 951
107 106
1996
4 394
127 725
1997
4 509
140 043
1998
5 006
161 857
1999
5 217
170 762
2000
7 873
188 136 23
2001
8 213
199 152
2002
8 113
208 454
2003
7 889
214 787
2004
7 725
219 023
2005
7 483
220 955
2006
7 244
221 152
Forrás: a KSH 2006a adatai alapján
3.2.1. A bt. tagjainak jogállása A beltag felelıssége a kkt. tagjának felelısségéhez hasonlóan korlátlan, egyetemleges és mögöttes. Amennyiben a társaságnak több beltagja van, abban az esetben lehet egyetemleges felelısségrıl beszélni. A beltagi egyetemleges felelısség a betéti társaság fogalmi attribútumának számít abban az értelemben, hogy az üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására irányuló társasági szerzıdésben vállalt egyetemleges kötelezettség vállalása nélkül nem jöhet létre a társaság maga sem. Mindebbıl következıen az egyetemleges felelısség vállalása tulajdonképpen a társasági szerzıdéssel vállalt kötelezettség is, miként maga az üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására történı vállalkozás is (Nochta 2005:209). A kültag felelıssége a vagyoni betétje mértékében korlátozott, ami azt jelenti, hogy bármely esetben – így a társaság fizetésképtelensége esetén is – csupán a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betétjének szolgáltatására köteles. Az 1997. évi Gt.-tıl eltérıen – miszerint ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel, felelıssége szintén korlátlan – a jelen hatályos Gt.-ben ez a kitétel nem szerepel. Valamint ugyancsak megszőnik a kültag hitelezı általi közvetlen perlésének a lehetısége is (Wellmann 2005b:11), mely nyilván az elızıekbıl következıen logikus is. A tag korlátozott felelıssége visszaélésre adhat módot, és a hitelezık számára hátrányos következményekkel járhat. A Gt. éppen ezért az ún. felelısségátviteli szabályokat a hitelezıvédelem körében helyezte el. A szabályozás lényege, hogy mindazon társaságokban, ahol a tagnak, a felelıssége csak korlátozott, ám e korlátozott felelısséggel visszaéltek, ez a magatartás pedig a hitelezık megkárosítására vezetett, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a 24
jogutód nélkül megszőnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A Gt. példálózva sorolja fel a tag, részvényes felelısségét megalapozó tényállásokat. Ide tartozik többek között, ha: - a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, - a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni. A Gt. 50. § (3) bekezdése a felelısség-átvitelt kifejezetten kiterjeszti a betéti társaság kültagjaira is. A beltagból kültaggá vált tag helytállási kötelezettsége alapján, a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minıségének megszőnésétıl számított ötéves jogvesztı határidın belül (mögöttesen) felel a társaság harmadik személlyel szemben fennnálló olyan tartozásáért, amely e változás elıtt keletkezett [Gt. 109. § (4) bek.] (G. Farkas 2006:26).
3.2.2. A bt. alapítása, vezetı tisztségviselık Az alapításra vonatkozóan gyakorlatilag a kkt.-ra vonatkozó jogszabályokat kell alapul venni, vagyis nincs tıkeminimum, nincsen szabályozva az alapítói vagyon szerkezete. Érvényesülnek a továbbtársulási korlátok a betéti társaság esetén is a beltagra vonatkozóan. A kültag korlátozott felelıssége miatt természetesen, akár egyéni vállalkozó is lehet, akár más társaságban korlátlan felelısséggel rendelkezı tag szerepét is vállalhatja. A társasági szerzıdésben pontosan fel kell sorolni, hogy kik a társaság bel- illetve kültagjai, és az általuk szolgáltatott vagyoni betétek mértékét. Mind a beltag, mind a kültag vállalhat személyes közremőködést a társaságban, de ennek mértékét, módját, ellenértékét nem kötelezı a társasági szerzıdésben feltüntetni (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:73). Ha a társasági szerzıdés úgy rendelkezik, a kültagok a Gt. alapján feljogosíthatóvá válnak az üzletvezetés és a képviselet ellátására. Változás a korábbiakhoz képest tehát, hogy a kültag fıszabály szerint ugyan nem lehet üzletvezetı, azonban ez alól szabály alól kivételt lehet tenni. Ha a társaságnak esetleg nem maradna képviseletre és üzletvezetésre eredetileg is jogosult tagja, ebben az esetben az egyetlen tag – akár kültag is – jogosult a társaság mindenemő képviseletére és a társaság vezetésére. A társaság képviseletében a kültag is aláírhat például egy munkaszerzıdést a társaság egyetlen beltagjával, és a munkáltatói jogkört is gyakorolhatja (Wellmann 2005b:11). 25
3.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszőnésével kapcsolatos szabályozás
A betéti társaságban fennálló tagsági jogviszony megszőnésére vonatkozó szabályozásra a kkt.-re vonatkozó szabályok irányadók. Megszőnik a betéti társaság, ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik. A társaság tagjainak ilyen esetben hat hónapos jogvesztı határidı áll rendelkezésére arra vonatkozólag, hogy új tagot vesznek-e fel. Ha nem, a társaság a törvény erejénél fogva megszőnik. A társaság megmaradt tagjai elhatározhatják azt is, hogy közkereseti társasággá alakulnak át. Erre csak akkor van mód, ha a társaságnak legalább két tagja maradt (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:74). Amennyiben kkt. – bt. egymás közötti átalakulása történik, és az addig korlátlanul felelıs tag felelıssége korlátozottá válik, az ilyen tag még a változtatás bekövetkeztétıl számított öt évig korlátlanul felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló tartozásáért, amely még a változás elıtt keletkezett (Wellmann 2005b).
26
4.
A cégeljárás peres és nemperes eljárásai, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokra vonatkozó szabályok A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, az új Ctv, a Gt.-hez hasonlóan 2006. július 1-én lépett hatályba. A Ctv. alapján fıszabályként továbbra is kérelem alapján történik a cég adatainak cégbírósági bejegyzése, azonban emellett bizonyos körben, különösen a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a törvény feljogosítja az ügyben eljáró megyei bíróságot, mint cégbíróságot arra, hogy hivatalból is bejegyezhessen adatokat a cégjegyzékbe jogerıs bírósági határozatok vagy a törvényességi felügyeleti eljárás alapján (Fézer-Károlyi-PetkóTörı 2006:152). Az 1997. évi Ctv. szabályozása aszerint tett különbséget a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek elbírálásával összefüggésben, hogy a kérelemmel érintett cég (vagy leendı cég) jogi személyiségő, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezik. Ennek megfelelıen egyszerőbb szabályokat fogalmazott meg a jogi személyiséggel nem rendelkezı cégek esetében (Vida-Sós 2006:3). A Ctv. teljes újraszabályozását a gyakorlatban bevált jogintézmények megırzése, átvétele ellenére több okból sem lehetett elkerülni. A bejegyzési eljárás érdemi szakaszának túlnyomó részében, az eljárás rendjét illetıen a korábban hatályos szabályozás szerint nem volt semmiféle lényeges különbség a jogi személyiségő, illetve a jogi személyiség nélküli társaság bejegyzése között (Makai – T.
Nagy
2005:26).
Az
1997.
évi
Ctv.
által
szabályozott
cégbejegyzési
és
változásbejegyzési határidı egységesen jogi személyiség nélküli cégek esetében harminc nap, míg jogi személyiségő cégek esetében hatvan nap volt. A hiánypótlásra felhívó végzést a bejegyzési kérelem érkeztetésétıl számított huszonöt napon belül postára kellett adni, vagy a cégbíróságra beadni. Késıbb módosították a fenti határidıkkel kapcsolatos szabályozást (2004. évi CXXVII. törvény), azonban a Ctv. ezen határidık vonatkozásában a bejegyzési határidık rövidítésének más megközelítéső, további rövidítését valósítja meg. Ezek a változások összefüggnek a Ctv. egyik újításával a szerzıdésminta alkalmazásával, amellyel lehetıvé válik, hogy a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét a késıbbiekben ne a bejegyzendı cég jogi személyisége határozza meg (Vida-Sós 2006:3).
27
4.1. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás A cégtörvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával
összhangban
állapítsa
meg
a
vállalkozások
cégalapításának,
nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezıi érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körő nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton (Sárközy 2006a:543). Magyarország az uniós tagállamok közül az elsık között hozta meg az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történı megismerésérıl szóló jogszabályt, amely biztosítja a cégek számára azt a jogi lehetıséget, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elektronikus úton nyújthassák be a cégbíróságnak (2003. évi LXXXI. törvény). A 2003. évi törvény fokozatosan lépett hatályba, a teljes körő, minden társaságra kiterjedı alkalmazás 2006. szeptember 1. napjától indult volna, amely határidıt a Ctv. lényegében felülírt. A Ctv. 2006. júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosítja azt a lehetıséget, hogy a cég a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus úton is elıterjeszthesse és ennek eredményeként az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze és így vezesse nyilvántartásukat. 2007. január 1-jétıl valamennyi cégforma esetében lehetıvé vált ez a típusú elektronikus ügyintézés (Sárközy 2006:544-545). Az elektronikus ügyintézéshez a nyomtatványok az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthetıek. A papíralapú formában történı cégbejegyzési kérelem esetén a kérelmet egy példányban, a mellékletek fajtánként két példányban, a létesítı okirat, és az aláírási címpéldány pedig legfeljebb öt példányban nyújtható be a cégbírósághoz (Fézer-KárolyiPetkó-Törı 2006:153). A jegyzett tıkére vonatkozó közös szabály hogy a cégjegyzék – a Gt. rendelkezéseivel összhangban – már nem tartja nyilván a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás mértékét. Fıszabályként a cégnek a jegyzett tıkéjét forintban kell meghatároznia és ezt a cégjegyzék így tartja nyilván. A jövıben lehetıvé válik, hogy a cégjegyzékben a jegyzett tıkét ne csak a devizakülföldi társaság és az európai részvénytársaság, illetve az európai egyesülés határozhassa meg konvertibilis devizában hanem a cég ilyen jellegő döntése esetén valamennyi devizakönyvvezetést alkalmazó társaság [Ctv. 24. § (3) bek.]. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég fıtevékenységét és a létesítı okiratban meghatározott további tevékenységi köreit, a KSH által kiadott hivatalos (négyjegyő TEAOR számok szerinti) statisztikai nomenklatúra 28
alapján megállapított formában [Ctv. 24. § (1) bek. e)]. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi idıtartamát is be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe. Az engedélyköteles tevékenység gyakorlása csak ezután kezdhetı meg. Az új szabályozás, miszerint csak a fıtevékenység feltüntetése kötelezı a cégjegyzékben azzal a szándékkal jött létre a jogalkotó részérıl, hogy a cégjegyzéket ne kelljen megterhelni a cégek által nem gyakorolt, de fölös óvatosságból vagy takarékosságból felvett tevékenységek sokaságával, ami gyakorlatilag felderíthetetlenné teszi a cégek által valójában végzett tevékenységeket. A Ctv. alapján elegendı, ha a társaság létesítı okiratában a fıtevékenységet feltüntetik, s ebben az esetben a cégjegyzékben is ez szerepel. A társaság azonban bármely más tevékenységet is végezhet, a szükséges engedélyeket azonban be kell szereznie. Kívánsága szerint, ha valamilyen okból fontosnak tartja egyéb tevékenységeket is feltüntethet a létesítı okiratban, ebben az esetben azonban a cégjegyzékbe is be kell az illetı tevékenységet jegyezni, mivel a létesítı okirat és a cégjegyzék egymással szinkronban kell legyen. Ha cégalapításhoz hatósági engedély szükséges – ahogyan például az egészségügyi vállalkozások esetén az ÁNTSZ (Állami és Tisztiorvosi Szolgálat) engedélye –, cégnyilvántartásba történı bejegyzés határideje az engedély kézhezvételétıl számított 15 nap a korábbi 30 nap helyett. Mindezeken kívül változatlanul bejegyezhetı az olyan engedélyköteles tevékenység, melyet várhatóan csak a jövıben fog végezni a társaság, de engedélyét még nem szerezte be. A lényeg az, hogy az engedélyköteles tevékenység gyakorlását csak már bejegyzett gazdasági társaság, és csak a már megszerzett engedély birtokában kezdheti meg (Gál 2006:30-31). Ha a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ebben az esetben – számszerőségi eljárás keretében – nyolc napon belül ismét kérhetı a cégbejegyzés (nyilván a hiányosságok pótlása, engedélyek beszerzése esetén célszerő), és ekkor az elutasításhoz főzıdı jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Nincs szükség az illeték, közzétételi díj újabb befizetésére és ennek igazolására, mivel az eredeti kérelemmel beadott díjbefizetéseket igazoló okiratok felhasználhatóak (Vida-Sós 2006:45).
4.2. A szerzıdésmintával történı cégalapítás, egyszerősített cégelejárás A szerzıdésminta a három legnagyobb számban létrejövı cégforma esetében lesz alkalmazható (kkt., bt., kft.). Az iratminták a Ctv. 4-7. Mellékletében találhatóak. A 29
szerzıdésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a leendı cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ezzel a cégbírósági vizsgálat formálissá válik, hiszen a cég a formájának megfelelı tipusszerzıdés alkalmazása megfelelı biztosíték, hogy ez megfelel a törvényi elıírásoknak. A cégbírósági kontroll ez alapján a szükséges minimumra csökkenhet, és a feladata valóban csak arra korlátozódik, hogy a szerzıdésminta kitöltése valóban a jogszabályoknak megfelelıen történt-e, illetve a minta alapján készült szerzıdés adatai és a bejegyzési kérelem adatai összhangban állnak-e. A szerzıdésminta alkalmazása lényegében egy többletjogot jelent a cégek számára (Vida-Sós 2006:3). Ha szerzıdésminta igénybevételével elkészített létesítı okirat alapján elektronikusan nyújtják be a bejegyzési kérelmet és más – a Ctv.-ben meghatározott feltételeket is teljesítenek a cégek, abban az esetben van szó egyszerősített cégeljárásról (Vida-Sós 2006:5). A szerzıdésmintát azok a cégek is alkalmazhatják a változásbejegyzési ügyeikre vonatkozóan, akik nem szerzıdésmintát töltöttek ki a cégbejegyzéshez (Ctv. 52. §). Megfordítva, ha a cég szerzıdésmintával készítette a létesítı okiratát, attól még van arra lehetısége, hogy papíralapú változásbejegyzési kérelemmel éljen. A Ctv. új szabályai a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásra rendkívül rövid – néhány napos – eljárási határidıket írnak elı. A szerzıdésminta használata nélkül történı cégalapítási kérelmet 15 munkanap alatt el kell bírálni úgy, hogy hiánypótlási felhívás csak az elsı 8 munkanapban adható ki. A szerzıdésmintával készült bejegyzési kérelem teljes bírósági ügyintézési határideje 8 munkanap, s ebbıl az elsı 5 munkanapban rendelhetı el hiánypótlás. Változásbejegyzési ügyekben 15 munkanap alatt kell elbírálni a kérelmet, a hiánypótlási felhívás kiadására pedig az elsı 8 munkanapban van lehetıség. Azonban a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzését a cégbíróságnak 3 munkanapon belül kell meghoznia [45. § (2) bek.]. Ez utóbbi 3 napos határidı független attól, hogy a kkt., bt. vagy kft. szerzıdésminta alapján készíti-e el a társasági szerzıdését. A hiánypótlás nélküli elutasítás abban az esetben következik be, amennyiben a bejegyzési kérelemhez nem csatoltak társasági szerzıdést, cégtörvény 1. Mellékletében felsorolt iratokat vagy az illetéket nem vagy csak részben fizették meg. A 3 napos határidı 2007. szeptember 30-a után lesz érvényes, addig nyolc munkanapon belül van lehetısége a cégbíróságnak a fenti esetben hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzést kiadnia (Vida-Sós 2006:4). Az egyszerősített cégeljárás (amely elektronikus eljárásként várhatóan egyelıre rendkívül ritka lesz) ügyintézési határideje 2 munkanap már 2006. július 1-jétıl. Ezek a határidık csak 2007. október 1. napjától lépnek hatályba, addig egy sokkal hosszabb ügyintézést engedı, az 1997. évi Ctv. határidıihez igen hasonló eljárási rend lesz 30
érvényben (Gál 2006:35) Azonban ha ezen határidık lejártak, akkor már csak hiánypótlási eljárás lefolytatására van lehetısége a cégbíróságnak [Ctv. 45. § (3) bek.]. Ezen kívül semmilyen indokkal nem lehet igazolást beadni a cégbíróságra, abból a célból, hogy a kérelmezı a beadványában történt mulasztást igazolási kérelem elıterjesztésével kimentse [Ctv. 45. § (2) bek.]. Elképzelhetı lehet azonban olyan eset, amikor a kérelmezı önhibáján kívül, a bíróság iratkezelési hibája miatt maradt ki egy okirat a cég aktájából, és emiatt történt a cégbejegyzés elutasítása. Ha ilyenkor hoz a bíró (bírósági ügyintézı) elutasító végzést, és a fél ez ellen jogorvoslattal él, célszerő a fellebbezésben igazolási kérelmet is elıterjeszteni, ha van bizonyítéka a kérelmezınek arra, hogy hiányolt okiratot rendben beadta (Gál-Vezekényi 2006:194) Az átalakuló cég a Ctv. alapján bizonyos megkötések mellett az átalakulás idıpontját is meghatározhatja. Ez az idıpont az átalakulás bejegyzésének ex nunc konstitutív hatályú idıpontja, azaz a jogutód cég gyakorlatilag nem a cégbejegyzés napjával, hanem az átalakulás napjaként meghatározott idıpontban jön létre, és a joghatások is ehhez az idıponthoz főzıdnek. Azonban ez az idıpont nem lehet késıbbi, mint a kérelem cégbíróságra történı benyújtását követı kilencvenedik nap, és nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott idıpont a cégbejegyzés napját megelızné, a cégbíróság az átalakulás idıpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel (Vida-Sós 2006:7). A cégbíróság vezetıjének a törvény elıírja, hogy bizonyos szükséges intézkedéseket tegyen meg, ha a cégbírósági bejegyzési határidık lejártával sem történik meg a cégbírósági bejegyzés. Vagyis vizsgálja meg, hogy az ügyben eljáró bíró (bírósági ügyintézı) miért nem tett eleget a bejegyzési kötelezettségnek, abból a célból, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás gyors és érdemi befejezéséhez főzıdı cél a jogalkotó szándéka szerint megvalósuljon. Amennyiben a vezetıi intézkedésre nyitva álló határidı alatt sem kerül sor a bejegyzési (változásbejegyzési kérelem elbírálására, a Ctv. automatikus bejegyzést ír elı [Ctv. 47. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézési határidı lejártát követı munkanapon a bejegyzés, változásbejegyzés – a kérelem szerinti tartalommal – a törvény erejénél fogva létrejön (Vida-Sós 2006:8). A cégbejegyzési kérelem elektronikus úton történı benyújtásakor a cégbíróság ún. alapbejegyzési kérelem esetében
elektronikus
tanúsítványt,
változásbejegyzési
kérelem
esetében
pedig
elektronikus igazolást küld a jogi képviselınek. Mind a jogi képviselı, mind a cégbíróság vonatkozásában egységes követelmény, hogy az elektronikus úton küldött okiratokat minısített elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel kell ellátni. A cégbíróság által küldött okirat közokiratnak minısül [Ctv. 17. § (1) bek.]. 31
4. táblázat: Az új cégbírósági határidıkrıl didaktikusan, csökkenı idırendi sorrendben Hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt határidı cégbejegyzés esetén
Maximum 45 nap
Változásbejegyzésre vonatkozó cégbírósági
2007. szeptember 30-ig 45 munkanap a
határidı szerzıdésmintával vagy anélkül
kérelem benyújtásától számítva
Hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt határidı változásbejegyzés esetén
2007. szeptember 30-ig 35 munkanap
szerzıdésmintával vagy anélkül A cég átalakulásának cégbírósági
30 munkanap (60 munkanap a létesítı
bejegyzése
okirat aláírásától számítva)
Papír alapú bejegyzési kérelem elbírálási
15 munkanap (2007. szeptember 30-ig 30
határideje, szerzıdésminta nélkül
munkanap)
Szerzıdésminta, vagy elektronikus
8 munkanap (2007. szeptember 30-ig 15
cégeljárás
munkanap)
Hiánypótlásra felhívó végzés meghozatali
8 munkanap (2007. szeptember 30-ig 20
határideje
munkanap)
Elutasító végzés után jogkövetkezmény nélkül ismét kérhetı a cégbejegyzés
8 napon belül
Szerzıdésminta alkalmazásával a
5 munkanap (2007. szeptember 30-ig 10
hiánypótló végzés meghozatala
munkanap)
Hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli
3 munkanap (2007. szeptember 30-ig 8
elutasítás
munkanap)
A cégbíróság vezetıjének bejegyzési, változásbejegyzési kérlelem elbírásával kapcsolatos intézkedési határideje, ha a cégbíróság a döntési kötelezettségének
3 munkanap (2007. szeptember 30-ig 8 munkanap)
határidıben nem tett eleget Egyszerősített bejegyzési eljárás
2 munkanap (2007. július 1-tıl)
Forrás: saját táblázat Gál 2006 és Vida-Sós 2006 adatainak felhasználásával
32
A bejegyzési kérelem elıterjesztıje az elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása során lehetıséget kap arra, hogy az APEH, illetve a KSH által az általuk vezetett nyilvántartáshoz szükséges egyéb adatokat, illetve ezek változásait is a bejegyzési kérelemmel együtt juttathassa el ezekhez a szervezetekhez. Miután a bejegyzési kérelem benyújtása a Cégszolgálat (az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként mőködı Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat) útján történik, ezeket a további adatokat is a Cégszolgálat továbbítja a megfelelı szervezethez, anélkül, hogy ezek az adatok a cégnyilvántartás részévé válnának. A Cégközlöny az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos lapja, amelyben a cégjegyzék adatai általános jelleggel megismerhetıvé válnak. 2004. január elseje óta a Cégközlöny kizárólag CD lemezen jelenik meg, tekintettel a fokozatosan bıvülı tartalomra. 2007. október 1-jétıl kezdıdıen a Cégközlöny elérhetı lesz az erre a célra fenntartott honlapon (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapja). Mivel a kkt.-k, bt.-k kapcsán a jövıben gyakorlatilag túlnyomórészt a szerzıdésmintával benyújtott cégbejegyzési kérelmek lesznek többségben, illetve az Európai Unióban is kiemelkedınek mondható az egyszerősített cégeljárás és ezzel kapcsolatosan a gyorsabb és gördülékeny ügyintézésre való törekvés, az alábbiakban az egyszerősített cégeljárás feltételeinek és jellemzıinek az összefoglalása következik: •
kizárólag közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelısségő társaság választhatja ezt a
cégbejegyzési módot, változásbejegyzési eljárásban nem alkalmazható, •
e törvény mellékletében foglalt szerzıdésminta alkalmazásával készíti el a létesítı
okiratát, •
a 6. §-ban foglaltak alapján névfoglalással él, és
•
a cég bejegyzése iránti kérelmét elektronikus úton nyújtja be,
•
a cégbíróság a cég bejegyzésérıl vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról a
cégbírósághoz történı érkezését követı két munkanapon belül - a cég választása szerint egyszerősített cégeljárásban határoz, •
a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon fel kell tüntetni, ha a cég
egyszerősített cégeljárás lefolytatását kéri. A bejegyzési kérelemhez kötelezıen, illetve szükség szerint csatolandó iratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza, •
A cégbíróság a bejegyzési kérelmet és mellékleteit érdemben megvizsgálja. Ha a
bejegyzést kérı nem nyújtotta be a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezıen, illetve szükség szerint csatolandó iratokat, illetve a benyújtott iratok tartalma nem felel meg a 33
jogszabályoknak, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Az eljárás során hiánypótlásra történı felhívásra nem kerül sor. Azonban az ügyintézési határidı eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következı munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön. Az egyszerősített cégeljárás során egyebekben a cég bejegyzésére irányuló,
•
szerzıdésminta alkalmazásával készült és papír alapon benyújtott kérelem elbírálására irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követıen nyolc napon belül
•
ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz főzıdı jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidı elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Forrás: Elektronikus Jogtár adatai (2006), (Ctv. 49. és 50. §) http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600005.TV&cel=P(2) A fenti áttekintésbıl kitőnik az a jogalkotói elképzelés, miszerint a gyorsabb cégeljárás megvalósításának egyik eszköze a határidık csökkentése. Ezt támasztja alá az a módosítás tervezet is, amely a Ctv. határidıkre vonatkozó részét 2008. január 1-jei hatállyal módosítaná, és tovább csökkentetné a cégbíróságra vonatkozó határidıket. Így például a cég bejegyzésérıl vagy a kérelem elutasításáról a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétıl számított hét munkanapon belül lenne köteles a cégbíróság dönteni. Az elektronikus és a szerzıdésminta alkalmazásával történı cégeljárások a kitőzött célok azonban ezen rövidítés nélkül is megvalósulhatnak, figyelembe véve azt is, hogy az egy héten belüli cégbejegyzés, mint uniós elvárás éves átlagban már jelenleg is megvalósul Magyarországon, csak a megoszlása nem egyenletes (Vida-Sós 2006:8-9)
4.3. A Ctv. közkereseti társaságra és betéti társaságra vonatkozó rendelkezései A legfontosabb ezen kistársaságokat érintı változtatás a Ctv.-ben egyértelmően a fent részletezett szerzıdésminta alkalmazásának lehetısége. Ezentúl nem feltétlenül bírósági ügyintézı végzi a jogi személyiség nélküli cégek cégbírósági bejegyzését, csupán a blankettaszerzıdéses ügyeket fogják a továbbiakban ellátni. Abban az esetben, ha a bt. 34
vagy kkt. bejegyzési kérelem nem szerzıdésminta alapján történik, akkor minden esetben cégbírói hatáskörbe esik ezen cégek cégbírósági bejegyzési ügyvitele függetlenül a cég jogi személyiségétıl (Gál 2006: 36). Egyebek mellett a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok cégjegyzéki változásainak bizonyos esetköreiben, például a tagsági viszony egyoldalú jognyilatkozattal történı megszüntetése esetében problémákkal kell számolni a Ctv. kapcsán. A bt.-nél és a kkt.-nál ez elég gyakori változás, ezzel kapcsolatban azonban a Ctv. egyik melléklete sem tartalmaz elıírást. A blankettaszerzıdés használatával nem tudni, hogy oldható meg egy ilyen módosítás. A tagváltozás utáni új állapot szerint még csak kitölthetı lenne a szerzıdésminta, de nem kell csatolni és nem is kérhetı be a felmondó nyilatkozat. Vajon azt akarta-e a jogalkotó, hogy a tagváltozások minden kontroll nélkül történjenek a cégjegyzékben? Valószínőleg nem, azonban a helyzet mégis csak ez lesz. A hatálybalépés után egészen bizonyosan nıni fog azon bejegyzési (és fıként változásbejegyzési) szituációk száma, amelyekre nézve a Ctv. egyik Melléklete sem ad eligazítást (Gál 2006: 33). A cég csak azt az okiratot köteles benyújtani, amit a Ctv. 3. számú Melléklete elır, a bíró pedig semmi mást nem igényelhet; például a kkt., bt. és kft. formában létrejövı alapítási engedélyhez kötött cég alapítási engedélyének beadása sem kötelezı (Ctv. 49. §). Szerzıdésminta alkalmazásánál változásbejegyzési ügyekre vonatkozóan az 1-2. Melléklet vonatkozik, így csak az alapítási engedélyes cég bejegyzése történik ezután az engedély beadási kötelezettség nélkül, változásbejegyzési ügynél ez nem lesz probléma (Gál 2006: 32).
4.4.
A törvényességi felügyeleti eljárás A törvényességi felügyeleti eljárás nem peres eljárás, amelynek alapvetı célja a cég
törvényes mőködésének ésszerő határidın belül történı helyreállítása. A törvényességi felügyeleti eljárásnak olyan következetes eljárásnak kell lennie, amely mindaddig folyamatosan tart, amíg a cég eleget nem tesz a cégbíróság felhívásának, intézkedéseinek, vagy a cégbíróság megszőntnek nem nyilvánítja (Makai – T. Nagy 2005:35-36). A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményrıl való tudomásszerzéstıl számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétıl számított egyéves jogvesztı határidın belül lehet kérni. Ezek a határidık irányadók abban az esetben is, amikor a cégbíróság hivatalból indítja meg az eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben, a törvénysértı cégjegyzékadat 35
kiküszöbölése érdekében az eljárás az egyéves határidıt követıen is megindítható. A törvényességi felügyeleti eljárás lényege, hogy ennek keretében a cégbíróság a jogkövetkezményekre
történı
figyelmeztetéssel
és
az
eljárás
alapjául
szolgáló
jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy legfeljebb harminc napos határidın belül, írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a cégbírósági végzésben foglaltakat. Ha az elıbbieket nem vitatja, akkor a cégbíróság a céget felszólítja, hogy a törvénysértı állapotot szőntesse meg. A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság meghallgathatja a cég képviselıjét, tagját, elérhetıségük megszerzése céljából szükség esetén megkeresi a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát, hivatalból beszerzi az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat, tényeket, amelyek a jogszabálysértı
állapot
megszüntetéséhez
szükségesek
(Fézer-Károlyi-Petkó-Törı
2006:183-184)
4.5.
Jogutód nélküli megszőnés bejegyzése iránti eljárás, végelszámolás, a cég törlése a
névjegyzékbıl A jogutód nélküli megszőnés általános esete a cég fizetıképessége esetén a végelszámolási eljárás lefolytatása. Fıszabály szerint a cégnek be kell jelentenie változásként a végelszámolás megindítását a cégbíróságnak. Ha a cég jogszabályellenes mőködése ezt indokolja, a cégbíróság hivatalból rendeli el a végelszámolást, jelöli ki a végelszámolót és az ezzel összefüggı cégjegyzékadat-változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:172). A végelszámolás az olyan jogutód nélkül megszőnı cégek gazdasági jogviszonyainak megszüntetésére irányul, amelyeknek vagyona a hitelezıi követelések kielégítésére várhatóan elegendı lesz, vagyis lényegi eleme, hogy a cég nem fizetésképtelen. Amennyiben a cégvagyon a tartozásokat nem fedezi, végelszámolás nem, csak felszámolás indítható, illetve a már folyamatban lévı végelszámolás helyett felszámolást kell kezdeményezni. A végelszámolás szabályait korábban a csıdtörvény (Cstv.) IV. fejezete tartalmazta (1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról,
a
felszámolási
eljárásról
és
a
végelszámolásról).
Azonban
a
fizetésképtelenségi jogban mindenképpen idegenül hat a végelszámolás joganyaga, és ez volt az indoka annak a döntésnek, hogy a Gt.-Ctv.-Cstv. kodifikációs folyamatában az a nézet került ki gyıztesen, miszerint a Cstv.-bıl a végelszámolási fejezet kerüljön ki, és a 36
Cégtörvénybe épüljenek a végelszámolás szabályai (Gál 2005:13-14). A Ctv. részletesen szabályozza a végelszámolás folyamatát annak elhatározásától a befejezésig, pontosan meghatározva a végelszámoló jogállását és felelısségét (94. § - 113. §). Fontos új rendelkezés, hogy a végelszámolást a kezdı idıpontjától számított három éven belül be kell fejezni. Ha a végelszámolás a törvényes határidın belül nem fejezıdik be, a cég kényszer-végelszámolás alá kerül, melyre egyébként fıszabályként csak akkor kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánítja a törvényességi felügyeleti eljárást követıen. A kényszer-végelszámolás során végelszámolónak a cég vezetı tisztségviselıje csak kivételesen rendelhetı ki, és a cég az eljárás folyamán nem dönthet a továbbmőködésrıl. A kényszer-végelszámolás folyamán a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni (116. § - 118. §). Hangsúlyt fektetve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozásra,
lényegesen
megváltoztak
ezen
társaságok
esetében
alkalmazható
egyszerősített végelszámolás szabályai. Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidı – a folyamat idıigényét jobban figyelembevevı 120 napra módosul a korábbi 30 napról (Sárközy 2006a:551). A cégtörvény egyszerősített végelszámolásról szóló fejezete rendszeresíti a hirdetményi eljárást is, biztosítva ezzel a hitelezık korrekt értesítését, és annak felmérését, hogy az egyszerősített eljárásnak valóban helye van-e, nem kell-e végelszámolás helyett felszámolást kezdeményezni. Ha nincs szükség felszámolásra, akkor a törlési kérelemmel együtt kell bejelenteni a cégbíróságnak a végelszámolással együtt járó egyéb cégjegyzéki változásokat, adatokat is (Gál 2005:16). A végelszámolásra vonatkozó, a hitelezıknek szóló felhívást az általános szabályokkal szemben nem a cégbíróság teszi közzé a Cégközlönyben, hanem a végelszámoló. A Ctv. rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha egyszerősített végelszámolásról át kell térni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra (114. § - 115. §); például azért, mert vitatott igénye miatt a hitelezı a cég ellen peres eljárást indít (Sárközy 2006a:551). A kényszer-végelszámolásra akkor kerül sor, ha a cégíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva kötelezi jogutód nélküli megszőnésre a céget, továbbá, ha az anyagi jogszabályok rendelkezései miatt kötelezıen következik be a jogutód nélküli megszőnés (például a társaság egy fıre csökkenése illetve a bt.-nél valamennyi kültag vagy beltag kiválása folytán). Szankciós jelleggel kényszervégelszámolásra kerül sor akkor is – ami ellentétben a végelszámolással kizárólag az adós cég megszőnésével fejezıdhet be – ha a cég végelszámolását a maximálisan rendelkezésre álló három év alatt nem fejezte be, vagy önként nem tért át az egyszerősített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra (Gál 2005:16). Az 1997. 37
évi Ctv. a törvényességi felügyeleti eljárás keretében szabályozta a cégek hivatalból történı törlését, amely a cégbíróságnak a fantomcégek kiszőrésére szolgáló eszközeként szolgált. Ha a törlési eljárás során a cég törvényes mőködése nem áll helyre, és felszámolási eljárás lefolytatásának sincs helye, a cégbíróság az eljárás befejezésekor a céget a cégjegyzékbıl hivatalból törli. A cég hivatalbóli törlésére azonban nemcsak a törlési eljárást követıen, hanem számos más esetben is sor kerülhet, például akkor, ha a céget a bíróság a felszámolás befejezésekor jogerısen megszünteti. Emellett törlés kérelem alapján is bekövetkezhet, ha a cég az általa elhatározott végelszámolási eljárást befejezi. A cég a cégjegyzékbıl való törléssel szőnik meg. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre, vagy hivatalból került-e sor (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:173-174).
4.6.
Peres eljárások A társaságok törvényes mőködésének egyik legfontosabb garanciális szabálya a
társaság illetve szervei által hozott határozatokkal szemben a bírósági út igénybevételének lehetısége. A gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra való hivatkozással, hogy a határozat a törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerzıdésbe ütközik. A keresetben meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést, illetve a létesítı okirat azon pontját, amelyet a per indításra jogosult álláspontja szerint a határozat sért. Arra azonban nincsen lehetıség, hogy érdeksérelemre hivatkozva éljen valaki keresetindítási jogával. A keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki – a tévedés, megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve – a társaság által hozott határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:207). A korábban részletezett tagkizárás szintén a peres eljárások közé tartozóan itt is megemlítendı. Fontos kitétel a kistársaságok kapcsán, hogy a tag nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a társaságnak csak két tagja van. Nem zárható ki az a tag sem, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:209).
38
5.
Egészségügyi kisvállalkozások helyzete: társasági formák, jogi keretek Fıtevékenysége szerint a vállalkozások többsége az ingatlanügyletek, gazdasági
szolgáltatás (34%) és a kereskedelem, javítás (19%) gazdasági ágakban koncentrálódik. Folytatódik az a több éve tartó folyamat, amely az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások számának fokozatos emelkedése irányába mutat, ugyanakkor a kereskedelemben, javításban tevékenykedıké enyhén mérséklıdik. A többi gazdasági ág közül az építıiparban a vállalkozások 8%-a folytatja tevékenységét, az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásba, mezıgazdaságba, feldolgozóiparba 6-6%-uk tartozik. Jelen esetben az egészségügyben tevékenykedı vállalkozásokra koncentrálva, megállapítható, hogy arányaiban a legnagyobb mértékő bıvülés – a vállalkozások száma alapján viszonylag kis súlyt képviselı ágazatokban – így a pénzügyi tevékenységgel, valamint az egészségügyi, szociális ellátással foglalkozók körében mutatható ki. Az egészségügy, szociális ellátás területén az egy évvel korábbi adatokhoz képest átlagosan 6-7%-os növekedés mutatkozik a vállalkozások számát tekintve. Ugyanakkor számottevıen csökkent a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (6%), továbbá a termelıágak közül a mezıgazdaság és a feldolgozóipar (4–5%) vállalkozásainak a száma (KSH 2006b). Szőkebb hazánkat vizsgálva Hajdú-bihari székhellyel szeptember végén 55 000 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük 50 800 vállalkozásként szerepelt a regisztrációban. Az év folyamán legnagyobb mértékő bıvülés szintén a pénzügyi tevékenységgel, valamint az egészségügyi, szociális ellátással foglalkozó vállalkozások körében következett be (ezzel egyidejőleg a mezıgazdasági, illetve ipari profilúaké a megyében tendenciaszerően csökken). (KSH 2006c) Magyarországon a 12 nemzetgazdasági ág közül négy ágban a foglalkoztatottság szempontjából domináns (a legnagyobb hányadnak munkahelyet adó) nagyságkategória a nagyvállalat; ezek: feldolgozóipar; villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás; szállítás, raktározás, posta, távközlés; pénzügyi tevékenység. A bányászatban az „egyéb kis- és középvállalat” kategória a domináns, a többi 7 ágban – köztük az egészségügyben is - a mikrovállalat. E hét nemzetgazdasági ág mindegyikében a foglalkoztatottak több mint 85%-ának a kis- és középvállalatok biztosítanak munkahelyet (KSH 2006b:12). 2003-ban a gazdasági szféra hozzáadott értékének nagyobb hányadát, 52,6%-át a magyar gazdaságban a kis- és középvállalatok hozták létre (5. táblázat). A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KKV-jelentése (2005, 141. old.) errıl az adóbevallások
adatai alapján 51,4% ot közöl. A különbség magyarázata elsısorban az, hogy csak az adóbevallások adataival számolva a mikrovállalatok többségét figyelmen kívül hagyják. Az EU-19 országcsoportra a kis- és középvállalatok hozzájárulása a hozzáadott értékhez 51,4%, tehát a KSH adatánál kevéssel alacsonyabb. Általánosságban megállapítható, hogy az összes regisztrált vállalkozás száma az elızı évekhez viszonyítva kevéssé nıtt a vizsgált évben, és ezen belül csökkent az egyéni vállalkozások, tovább emelkedett a kft-k és bt-k aránya (KSH 2006b:68-69). A 5. táblázatból jól látható, hogy az egészségügyi ágazatban a többi gazdasági területhez képest lényegesen magasabb a mikrovállalatok aránya (77,2%), és az egyéb kisvállalatokkal illetve középválallatokkal együttesen 93,3%-s részaránnyal lehet számolni, ehhez képest a nagyvállalatok 6,7%-os részaránya meglehetısen csekély.
5. táblázat: A hozzáadott érték megoszlása Magyarországon a nemzetgazdasági ágakban vállalatnagyság szerint, 2003 (%)
Ág Industry
Bányászat (C) Mining and quarrying Feldolgozóipar (D) Manufacturing Villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás (E) Electricity, gas and water supply Építıipar (F) Construction Kereskedelem, javítás (G) Trade, repair of motor vehicles and consumer goods Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H) Hotels and restaurants Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I)
Egyéb kisvállalatok Other small Enterprises
KözépVállalatok Medium sized Enterprise s
KKVk SMEs
Nagy válla latok Larg enter prises
7,8
23,2
35,9
66,8
33,2
4,9
9,8
19,3
34,0
66,0
1,4
4,5
7,6
13,5
86,5
29,3
32,1
23,6
85,0
15,0
27,5
30,5
25,6
83,6
16,4
27,9
27,2
18,3
73,5
26,5
9,4
8,7
7,6
25,7
74,4
Mikrovállalatok Microenterprises
40
Transport, storage and Communication Pénzügyi tevékenység (J) Financial intermediation Ingatlan, gazdasági szolgáltatás (K) Real estate, renting and business services Oktatás (M) Education Egészségügyi, szociális ellátás (N) Health and social work Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O) Other community, social and personal service activities Összesen – Total EU-19
..
..
..
..
..
51,0
22,4
19,0
92,3
7,7
63,7
23,2
12,4
99,2
..
77,2
10,6
5,5
93,3
6,7
26,2
12,01
18,8
57,0
43,0
18,3 21,2
16,0 14,1
18,3 15,7
52,6 51,0
47,4 49,0
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (2006b) Kiragadva néhány nemzetgazdaságilag fontos területet, az alábbiakban a regisztrált vállalatok számának ágazati megoszlását vizsgáljuk meg gazdálkodási forma alapján (6. táblázat). Jól látható, hogy a többi ágazathoz viszonyítva meglehetısen magas a betéti társaságok aránya az egészségügyi szektorban, megerısítve ennek a társasági formának a kiemelkedıen fontos szerepét, mely gyakorlatilag egyebek mellett a jogi keretet biztosítja ebben az ágazatban. Az egészségügyi kisvállalkozások, mikrovállalatok részére fıként a kkt., a bt., az egyéni vállakozási forma és a kft. szolgáltat jogi keretet. Ezen belül is a betéti társaságok és az egyéni vállalkozások számbeli fölénye figyelhetı meg a többi társasági formához viszonyítva. Az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban a kis és középvállalkozások által a hozzáadott érték magas százalékos értékét tekintve meghatározó a kis- és középvállalkozások szerepe. Az általuk megtermelt hozzáadott érték az összes vállalat által megtermelt hozzáadott értéknek a 93,3 %-át adja (7. táblázat).
41
6. táblázat: A regisztrált vállalatok száma Magyarországon ágazat és gazdálkodási forma szerint (2005)
Gazdasági ág
Korlátolt felelısségő társaság
Részvénytársaság
Betéti társaság
Közkereseti társaság
Szövetkezet
3 198 1 622
21 12
12 155 6 347
190 167
23 8
Vállalkozói igazolványnyal rendelkezı egyéni vállalkozás 11069 20 529
62 327
598
56 368
1 927
1 188
95 188
9 422
99
10 410
525
29
25 204
1939
450
3 007
35
192
28 410
66270
1 389
64 706
1 744
2 092
114 100
Egészségügy Oktatás Kereskedele m, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyle tek, gazdasági szolgáltatás
Forrás: Saját táblázat a KSH (2006b) adatai alapján 7. táblázat: Hozzáadott érték tényezıköltségen nagyságkategóriák és ágazatok szerint (2003) (milló Ft.)
Ágazat
1-9 fı
10-49
50-249
250 fı és afelett
Egészségügy
68 755
9 468
4 923
5 970
A kis és középvállalkozások aránya (%) 93, 3
Forrás: KSH 2006b Hajdú-Bihar megyében az egészségügy, szociális ellátás területén összesen 1 613 vállalkozást regisztráltak, ebbıl 214 kft., 785 bt, és 562 egyéni vállalkozásként 42
mőködik (KSH 2006c). (Ugyanez százalékosan 13,3% - kft., 48,7% - bt., 34,8% egyéni vállalkozás). A rendszerváltást követıen az egyéni vállalkozás a legnépszerőbb kezdı vállalkozási forma. Azonban mindenképpen elmondható, hogy az egyéni vállalkozások sérülékenyebbek, mint a társas vállalkozások. Bármelyik évben is alakult meg egy egyéni vállalkozás, annak valószínősége, hogy megszőnik, a társas kisvállalkozásokénál lényegesen magasabb. Az egészségügyi ágazatban a vállalkozói igazolvány
kiváltása a hivatásszerő tevékenység magánpraxisának legalizált formája. A mellékfoglalkozásúak esetében a vállalkozói igazolvány a mellékjövedelem szerzésének legális feltétele (akkor is, ha a mellékjövedelem esetenként nagyobb, mint a fıfoglalkozás keresete). Az „egyéni vállalkozók” győjtıfogalma alá tehát már csak a munkavégzés jellege szerint is markánsan eltérı helyzető vállalkozók tartoznak, nem említve itt a tevékenységhez szükséges (vagy szükségtelen) tıkebefektetés, a piaci esély (nagyvárosi vagy falusi mőködés) és más, rendkívül erısen rétegzı különbségeket (Tárki 2003a) Leginkább népszerőek a szolgáltatással foglalkozó kisvállalkozások, s ezek túlélési esélyei is jobbak a többiekénél. Egyre többször elıfordul az is, hogy bizonyos magáncégek elvárják az alkalmazottaiktól, hogy „számlaképesek” legyenek, s fizetésük egy részét, vagy teljes fizetésüket a – gyakorlati státuszát tekintve alkalmazott – munkavállalónak vállalkozási szerzıdés keretén belül folyósítsák. Ezzel magyarázható az, hogy miközben a „fıfoglalkozású” vállalkozók aránya a nyolcvanas évek óta folyamatosan emelkedve 1995-re elérte a tíz százalékot, s közel ugyanennyi másodállásos vállalkozás, illetve betéti társaság is életre kelt a kilencvenes évek elején (Tárki 2003b). A legszélesebb népréteget érintı egészségügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozások a házi- és gyermekorvosi illetve a fogászati vállalkozások. Sok esetben az is befolyásolja a háziorvosi-fogorvosi alapellátókat, hogy vállalkozási formában – azon belül is, hogy egyéni, vagy társas vállalkozásban mőködtetik-e a praxisukat –, vagy a napjainkban már egyre csökkenı számban közalkalmazottként dolgoznak-e, hogy van-e területi ellátási kötelezettségük, vagy még inkább van-e finanszírozási szerzıdésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A háziorvosi praxisok gyakorlatilag száz százaléka vesz részt a kötelezı területi ellátásban, a fogorvosi praxisok közül átlagosan 2 800 vállal területi ellátási kötelezettséget, és köt finanszírozási szerzıdést a társadalombiztosítással.
(Ez
83%-ot
képvisel
az
összes
OEP-pel
(Országos 43
Egészségbiztosítási Pénztár) szerzıdött fogászati praxisból.) Mintegy 1600 fogorvos dolgozik a közfinanszírozáson kívül, egyéni vagy társas vállalkozás formájában (Gyenes-Dózsa-Balázs 2005:20). Nincs arra hozzáférhetı statisztikai adat, hogy hány fogorvos illetve háziorvos áll önkormányzati alkalmazásban és hányan vállalkozók, azonban tapasztalati tény, hogy nagyobb számban találunk alkalmazottat és egyéni vállalkozót a területi ellátási kötelezettséggel rendelkezı körzetek orvosai között, míg a közfinanszírozáson kívüliek között nagy fölénnyel vezetnek a betéti társaságként mőködı szolgáltatók.
44
6.
A Prevent Medical fogászati szolgáltató betéti társaság bemutatása A Prevent Medical betéti társaság tipikus magyarországi egészségügyi
szolgáltató mikrovállalkozás. A Prevent Medical bt. fıtevékenysége alapján fogászati szakellátással foglalkozik. A társaság a nevét onnan kapta, hogy alapvetı célnak tekinti, hogy nagy hangsúlyt fektessen mőködése során a prevenciós megelızı egészségügyi tevékenységeknek. A bt. 2005. évi egyszerősített éves beszámolójának kiegészítı melléklete alapján egy fiatal vállalkozás, 2003. január 27-én jött létre abból a célból, hogy Egyeken fogorvosi praxist lásson el, valamint Tiszafüreden és környékén nyújtson alapvetıen fogászati szolgáltatást. A céget két belföldi magánszemély alapította. A betéti társaság cégbírósági cégbejegyzése 2003. február 17-én történt meg az 1997. évi Ctv. alapján, akkor még papíralapú cégbejegyzési kérelem benyújtását követıen. A társaság megszerezte a mőködéséhez szükséges hatósági engedélyt – ÁNTSZ engedélyt. A társaság fıtevékenysége: fogorvosi-szakellátás. A társaság tevékenységének struktúrája a társaság megalakulása óta az évek folyamán lényegesen nem változott.
6.1. A Prevent Medical bt. története, alapítása, általános jellemzık
A társaságnak kezdetben két telephelye volt, Egyeken és Tiszafüreden. Egyeken területi ellátási kötelezettséggel rendelkezı fogászati praxis mőködtetéséért felel. Tiszafüreden fogászati magánrendelıt mőködtetett. Késıbb megbízási szerzıdés alapján a Tiszafüredi Református Gyermekotthonban heti egy alkalommal biztosította a bennlakók prevenciós és fogászati ellátását. 2005. január 2.-tıl a társaság az új telephelyén
a
debreceni
Vasútegészségügyi
Kht.
Erzsébet
úti
rendelıjében
közremőködıi szerzıdéssel, majd 2006. júniusától megbízásos jogviszonyban folytat szintén fogászati szakellátói tevékenységet, valamint Egyeken (területi ellátási kötelezettséggel) és átmenetileg még Tiszafüreden is folytatta a fogászati ellátást. Késıbb a tiszafüredi magánrendelı telephelye megszüntetésre került, és 2007. mácius 1-tıl a Gyermekotthonnal is bontotta a szerzıdését. A társaságban a beltag tevékenységén túl 1 fı asszisztens dolgozik fımunkaidıben. A bt. árbevétele teljes egészében a fogorvosi praxis mőködtetésébıl származik. Az éves nettó árbevétel a tárgyévet megelızı két év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot, ezért a 45
társaságnál a könyvvizsgálat a számviteli törvény 153. § (2) és (3) bekezdése alapján nem kötelezı. A beszámoló készítésénél alkalmazott szabályrendszer: A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény. Betekintésképpen a 8. táblázatban kerül bemutatásra a társaság által használt befektetett eszközök 2005. évi alakulása a társaság mérlege alapján. A társaság beszámolójának készítésekor a számviteli politika általános elıírásait követik:
A beszámoló formája:
Egyszerősített éves beszámoló
Könyvvezetés módja:
Kettıs könyvvitel
A mérleg tagolása:
Szt. tv. 1. sz. melléklet A változat
Az eredménykimutatás tagolása:
Szt. tv. 2. sz. melléklet összköltséges eljárás A
változat A mérlegkészítés idıpontja:
A tárgyévet követı év március 31.
8. táblázat: Befektetett eszközök alakulása 2005. december 31.-én: adatok ezer Ft-ban Megnevezés Ingatlanok és vagyoni értékő jogok
Bruttó érték
Nettó érték
196
166
Mőszaki gépek, berendezések, jármővek
1 844
1 053
Egyéb berendezések, felszerelések
8 868
7 284
10 908
8 503
ÖSSZESEN:
A bt. legfıbb szerve a tagok győlése, mely teljesen informális alapokon mőködik, és erre a hatályos Gt. nyújt megfelelı törvényi keretet. A társaság megalakulása óta minden évben nyereséget könyvelhetett el és az eredmény terhére rendszerint osztalék kifizetés is történt.
46
6.2. A Prevent Medical bt. társasági szerzıdésérıl A társaság a társasági szerzıdésében feltüntette a Gt. alapján kötelezı tartalmi elemeket, mint a társaság nevét, rövidített nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét. Megjegyzendı, hogy a társaság 2003. januári alapításakor még az 1997. évi Gt. és az 1997. évi Ctv. volt hatályban. A társaság tevékenységi körei között a fıtevékenységen kívül négy melléktevékenységet is megjelölt (9. táblázat). Ennek hátterében az a szándék állt, miszerint a jövıben ezen tevékenységeket gyakorolni szándékozik. A társaság a társasági szerzıdésében feltüntette, hogy határozatlan idıre alakul. Ezt követıen következnek a beltag és a kültag adatai (születési idı, anyja neve, lakcím adatok). 9. táblázat: A Társaság tevékenységi köre, a kötelezı TEÁOR számokkal megjelölve 85.13
Fogorvosi szakellátás (fıtevékenység)
51.18
Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme
51.19
Vegyes termékkörő ügynöki nagykereskedelem
80.42
Máshova nem sorolt felnıtt és egyéb oktatás
85.11
Fekvıbeteg ellátás
A tagok vagyoni betétjeiket a társaság alakulásakor a társaság rendelkezésére bocsátották. Az 1997. évi Gt. értelmében a társasági szerzıdésben megjelölésre került a társasági vagyonnak a felosztása apportra és készpénzre. Ezen kívül megjelölésre kerültek a társaság bel- és kültagja által a társaság rendelkezésére bocsátott készpénz és apport pontos értékei és az apport azonosítását szolgáló adatok is. Az apportot a beltag bocsátotta a társaság rendelkezésére teljes egészében a társasági szerzıdés aláírásával egyidejőleg. A társaság üzletvezetıjének a társaság beltagját választotta, megbízásának idıtartama 5 év, amely megbízatást a beltag elfogadta. A társaság üzletvezetıje a társasági szerzıdés alapján önállóan jogosult a társaság képviseletére, ill. önállóan jegyzi a céget, és kijelenti, hogy más betéti társaságnak nem beltagja, ill. más közkereseti társaságnak nem tagja. A társasági szerzıdésben a cégjegyzéssel kapcsolatosan az alábbiakról esik szó: a cégjegyzés géppel, vagy kézzel elıírt, elınyomott, ill. elınyomtatott cégnév alá az üzletvezetı önállóan (egyedül) írja alá a 47
nevét olyan formában, ahogy azt hiteles cégaláírási nyilatkozata tartalmazza. A társaság dolgozói feletti munkáltatói jogokat az üzletvezetı gyakorolja. A társasági szerzıdésben a legfıbb szerv, a tagok győlése is megnevezésre kerül. A társaság tagjai közül a beltag, vagyoni betétjén felül személyes munkavégzéssel is hozzájárul a társaság mőködéséhez úgy, mint üzletvezetı. A társasági szerzıdésben megjegyzésre került, hogy a társaság a kültag munkájára nem tart igényt. A Gt. rendelkezéseivel összhangban kikötötték, hogy a társaság tagjai között a társaság nyereségének felosztása vagyoni betétjeik arányában történik, valamint, hogy a társaság kötelezettségeiért elsısorban a társaság felel saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság beltagja saját vagyonával felel, a társaság kültagja pedig bevitt vagyona erejéig felelıs. A felelısség kizárása, vagy korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A társasági szerzıdésben nem szabályozott kérdésekre az 1997. évi Gt.-t köti ki alkalmazni, melyet természetesen 2006. július 1.-tıl az új Gt. vált fel.
6.3. A cégbírósági bejegyzés A céget a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bíróság mint Cégbíróság jegyezte be a közhiteles cégnyilvántartásba a Cg.16-06-008594 számú cégjegyzékbe, 2003. február 17-én. Az alábbi adatok kerültek megjelölésre a cégbírósági végzésben a cégjegyzék alapján: az általános adatok között megjelölésre került a bejegyzés dátuma és a cégforma – betéti társaság. Ezt követi a cég elnevezése és rövidített elnevezése, mint PREVENT MEDICAL Fogászati Szolgáltató Betéti Társaság, illetve PREVENT MEDICAL BT. Majd a cég székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) és a létesítı okirat kelte kerültek felsorolásra. A cég tevékenysége alatt elıször a fıtevékenységet, majd a melléktevékenységeket sorolta fel a TEÁOR számokkal megjelölten. A cég jegyzett tıkéjénél, külön jegyzi a készpénzt és az apportot. A cégjegyzés módja önálló. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatainál megjelölésre került az egyetlen cégjegyzésre jogosult üzletvezetı beltag, és azonosítására szolgáló adatok, mint anyja neve és a lakcíme. A magyar, illetve a külföldi részvétellel mőködı cégben érintett állam(ok) betőjele: HU, mivel teljesen magyar illetékességő társaságról van szó. A cég statisztikai számjele, a cég adószáma és a cég pénzforgalmi jelzıszáma került megjelölésre, a pénzforgalmi
jelzıszámot
kezelı
pénzintézet
megnevezésével,
annak
cégjegyzékszámával és a számlanyitás dátumával. A beltag(ok) és a kültag(ok) adatai 48
kerültek ezután átvezetésre a társaság társasági szerzıdése alapján, illetve külön megnevezésre került a társaság kültagja(i) betétjének együttes összege. A cégbíróság felhívta a cégbírósági végzésben a cég figyelmét, hogy a bejegyzett TEÁOR besorolású tevékenységeken belüli hatósági engedélyhez kötött tevékenység csak az erre vonatkozó külön engedély birtokában kezdhetı meg és gyakorolható. Valamint, hogy ezen hatósági engedélyt az 1997. évi Ctv. 23. § (3) bekezdése szerint – a cég az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor köteles benyújtani a Cégbírósághoz. A végzésben a bíróság figyelmezteti a társaságot arra, hogy a társaság a székhelyét cégtáblával köteles megjelölni. Megjegyzi, hogy a társaság a bejegyzési kérvényen a szükséges illetéket lerótta, és a közzétételi költségtérítést befizette. Felhívja a figyelmet arra, hogy a cég bejegyzését követıen a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát. A végzés ellen a Ctv.-ben foglaltaknak megfelelıen fellebbezésnek nincs helye, azonban a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése esetén az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés ıt érintı részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság elıtt a bejegyzı végzés hatályon kívül helyezése iránt. A per megindításának a bejegyzı végzés Cégközlönyben való közzétételétıl számított 30 napon belül van helye. A határidı elmulasztása jogvesztéssel jár.
49
7.
Összefoglalás A 2006-ban hatályba lépett Gt. révén ismét megújult az egyébként alapjaiban,
alkalmazását tekintve sikeres társasági jogunk. A magyar társasági jognak az elsı, 1988. évi Gt.-vel megállapított lényegi elvei, szerkezete vagy felépítése nem változott sem a második, sem a harmadik Gt. hatálybalépésével, azonban az megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka szerint a társasági törvény a megszilárdult piacgazdaság talaján kifejezetten liberalizál, a deregularizációra és praktikusságra helyezi a hangsúlyt. Az Európai Unió társasági joga is állandóan változik, ciklikusan fejlıdik, így ennek a jogterületnek a kb. nyolcévenkénti felülvizsgálatára, korszerősítésére szükség van, mert a jogharmonizációra való törekvés a társasági jog vonatkozásában is indokolt, valamint a kapcsolódó jogterületek változásait is figyelembe kell venni. A dolgozat fı tárgyát képezı jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok nem kifejezetten fıszereplık a Gt.-ben, azonban számos finomítás, változtatás a közkereseti társaság és a betéti társaság törvényi szabályozásában is történt. Ezen társasági formák jelenleg sem kaptak jogi személyiséget lényegében a hiányzó elkülönült szervezet és a magyar jogban számos területen megfigyelhetı, a jogi személynélküliséggel együtt járó kedvezı, pozitív diszkriminatív jogi szabályozás miatt. A közkereseti társaság külsı és belsı jogviszonyai a lényegüket tekintve nem változtak, a tagok felelıssége továbbra is korlátlan, egyetemleges és mögöttes. Azonban fıként az általános szabályok között, de a különös részben is hangsúlyt kap a hitelezıvédelem. Kimondásra kerül a társaságtól megváló (tagi részesedését átruházó) tag vonatkozásában, a korlátlan felelısséggel bíró tag felelısségének a tagsági jogviszonya megszőnésétıl számított öt éves jogvesztı jellege. A kkt. alapításával és a társasági szerzıdéssel kapcsolatban az új, törvényadta lehetıség a szerzıdésminta lehetséges alkalmazása. Egyebek mellett az egyszerősítés, az adminisztratív terhek csökkentése jegyében született változtatás az is, hogy nem kell társasági szerzıdést módosítani, ha az üzletvezetı személyében változás történik. A tagok győlése mőködése lazábbá, rugalmasabbá vált, az informalitás jellemzi, gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül mőködik a Gt. alapján. Fontos változás a társaság megszőnésének tárgykörében, hogy jelenleg a korábbi három hónapos határidıvel szemben, hat hónapos jogvesztı határidın belül kell új tagot találnia a társaságnak, amennyiben, valamilyen ok folytán a társaság tagjainak a száma egy fıre csökkenne. A betéti társaságra vonatkozó speciális szabályokon kívül továbbra is a közkereseti társaságra vonatkozó szabályozás irányadó 50
a bt.-re vonatkozóan. A fıszabály szerint korlátozott felelısséggel rendelkezı kültag felelıssége nem lesz korlátlan akkor, ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel. Megszőnik a kültag hitelezı általi közvetlen perlésének lehetısége és az üzletvezetési és képviseleti tilalom diszpozitívá válik a kültagra nézve. A cégeljárás szabályozásával kapcsolatban elmondható, hogy a Ctv. minden eddigi cégeljárási jogszabálynál pontosabb és könnyebben alkalmazható, de a legfontosabb változtatás és a hangsúly mindenképpen az új, még az 1997. évi Ctv.-hez képest is lényegesen rövidebb cégbejegyzési határidıkön van, mely a cégeljárás egyszerősítését és a bejegyzés további rövidítését célzó szerzıdésminta bevezetéséhez szorosan kötıdik. Az Európai Unióban is kiemelkedınek mondható az egyszerősített cégeljárás bevezetése és ezzel kapcsolatosan a gyorsabb és gördülékeny ügyintézésre való törekvés. A Ctv. biztosítja azt a lehetıséget is, hogy a cég a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus úton is elıterjeszthesse és ennek eredményeként az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze és így vezesse nyilvántartásukat. A cégbejegyzési eljárás mellett a másik fontos szabályozási terület a Ctv.-ben a törvényességi felügyeleti cégbírósági jogkörre vonatkozó rendelkezések megalkotása. További változás a végelszámolásnak, a cégek jogutód nélküli megszőnésének a csıdtörvénybıl a Ctv.-be való átkerülése és újra szabályozása. A dolgozatban elemzett társaság a Prevent Medical bt., gazdaságilag viszonylag kis súlyt képviselı szektorban, az egészségügy területén tevékenykedik. Ez az egyik olyan nemzetgazdasági ágazat, amelynek területén arányaiban a legnagyobb mértékő bıvülés mutatható ki – legalább is 2006-ig – a vállalkozások száma és teljesítménye alapján. Az egészségügyi szektorban a többi gazdasági területhez képest lényegesen magasabb a mikrovállalatok aránya, amelyek közül kiemelkedı jelentısséggel bírnak a betéti társaságok. A Prevent Medical bt. fıtevékenysége alapján fogászati szakellátással foglalkozik, mindössze egy beltaggal és egy kültaggal rendelkezik, és csupán egy fıállású alkalmazottat foglalkoztat. Típusos kis betéti társaságként teljesen informálisan mőködı tagok győlését mőködtet, mely általános mőködési gyakorlathoz a Gt. a legfıbb szervre vonatkozó liberalizáló szabályalkotással idomult. A társaság tagjai közül a beltag, vagyoni betétjén felül személyes munkavégzéssel is hozzájárul a társaság mőködéséhez úgyis, mint üzletvezetı. A cégbírósági bejegyzés a végzés alapján rendben megtörtént. A bevezetésben feltett kérdésre, miszerint, hogy a bt. társasági forma beváltja-e alkalmazói hozzá főzött reményeit; mondhatjuk hogy feltétlenül, hiszen ezt bizonyítja a 51
betéti társaságnak az egészségügyben és más területen is tapasztalt kiemelkedı népszerősége. Arra vonatkozóan, hogy a vállalkozók miért választják gyakrabban a bt. társasági formát a kkt.-hez képest, vagy a kft. ellenében, betekintve a dolgozatban jogi szempontból megvizsgált cég mőködésébe, nem igazán kaptam egyértelmő választ. A Prevent Medical bt. kapcsán azonban mindenképpen elmondhatjuk, hogy jó választásnak bizonyult a betéti társasági forma alkalmazása, hiszen ezt támasztja alá a társaság jogi szempontból gördülékeny és sikeres, dinamikus mőködése.
52
Felhasznált irodalom 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény indoklása a gazdasági társaságokról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény indokolása a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Cseh Tamás (2006): Új hitelezıvédelmi jogintézmény a magyar társasági törvényben (wrongful trading), Gazdaság és Jog, 14. évf. 11. sz. Djankov and others (2002): Starting a business. http://www.doingbusiness.org/ExploreTopics/StartingBusiness, letöltés dátuma: 2007.02.17 Fézer - Károlyi - Petkó - Törı (2006): A gazdasági szféra alanyai – gazdasági társaságok, Kossuth Egyetemi Kiadó G. Farkas Judit (2006): A mögöttes tagi felelısség a magyar társasági jogban, Gazdaság és Jog, 14. évf. 6-7- sz. Gál Judit (2005): A végelszámolás szabályozása a Ctv. tervezetben, Gazdaság és Jog, 13. évf. 11. sz. Gál Judit (2006): Az új Ctv. alkalmazásával kapcsolatos kérdések, Gazdaság és Jog, 14. évf. 6-7- sz. Dr. Gál Judit - Dr. Vezekényi Ursula (2006): Cégjogi iránytő, HVG-Orac Kiadó Dr. Gyenes Mónika, Dr. Dózsa Csaba, Dr. Balázs Péter (2005): A fogászati prevenció helyzete Európában, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 43. évf. 5. sz. Károlyi Géza (1998): A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok jogképességének kérdése a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény tükrében, Jogtudományi közlöny, 53. évf. 11. sz. 435-439. old. Dr. Károlyi Géza - Dr. Prugberger Tamás - Dr. Törı Emese (2007): Gazdasági magánjog, Debreceni Egyetemi Kiadó Makai Katalin - T. Nagy Erzsébet (2005): Az új cégtörvény lényegesebb újításai, Gazdaság és jog, 13. évf., 7-8. sz. Nochta Tibor (2005): A magánjogi felelısség útjai a társasági jogban, Dialog-Campus Kiadó 53
Sárközy Tamás (2005): Az új Gt. közös rendelkezéseirıl, Gazdaság és Jog ,13. évf. 3. sz. Sárközy Tamás (szerk.), Fischer Judit, Gadó Gábor, Gál Judit, Gyıri Enikı, Komáromi Gábor, Makai Katalin, Sándor Tamás, Sárközy Tamás, T. Nagy Erzsébet, Vezekényi Ursula, Wellmann György (2006a): Társasági törvény, cégtörvény 2006, HVG-Orac Kiadó Sárközy Tamás (2006b): A harmadik Gt. – a fontolva haladás törvénye, Gazdaság és Jog, 14. évf. 6-7. sz. Sárközy Tamás (2007): Az új Ptk. Szövegtervezetérıl a gazdasági jog oldaláról, Gazdaság és Jog, 15. évf. 1. sz. Törı Emese (2004): A társaságcsoporthoz tartozó tagvállalatok, valamint vezetı tisztségviselıik jogállásának kritikai elemzése, Competitio, 3. évf. 3. sz. 101-110. old. Vida-Sós Tünde (2006): Régi és új határidık – milyen változásokat hozott az új cégtörvény?, Gazdaság és Jog, 14. évf. 11. sz. Wellmann György (2005a): Kapjon-e a közkereseti és betéti társaság jogi személyiséget, Gazdaság és Jog, 13. évf. 2. sz. Wellmann György (2005b): A közkereseti és a betéti társaság szabályozása a Gt. tervezetében,Gazdaság és Jog, 13. évf. 7-8. sz. Wellmann György (2006): A mögöttes felelısségrıl, különös tekintettel annak elévülésére (Magyar Jog, 53. évf. 9. sz. 535-541. old. Winkler Mária (2006a): Új társasági törvény. Az új társasági törvény általában liberalizál, de a közpénz és a hitelezı megkárosítása nem lehetséges, Piac&Profit, 10. évf. 5. sz. 6-9- old. Winkler Mária (2006b): Társasági törvény. Nincs szükség kiegészítı megállapodásokra, mert olyan rendelkezések is felvehetık, a társasági szerzıdésbe, amelyekrıl Gt. nem rendelkezik, Piac&Profit, 10. évf. 9.sz. 15-17. old. Zumbok Ferenc (szerk.), Dr. Nochta Tibor, Dr. Zóka Ferenc, Dr. Zumbok Ferenc (2006): A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény magyarázata, Magyar Hivatalos Közlönykiadó
54
Egyéb Forrás Elektronikus Jogtár adatai (2006): A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600005.TV&cel=P(2), letöltés dátuma: 2007. 03. 07. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapja (2007): Cégközlöny, url: http://irm.gov.hu/?katid=225&id=252&lang=hu, letöltés dátuma: 2007. 03. 08 Központi Statisztikai Hivatal adatai (2006a): A regisztrált gazdasági szervezetek száma, url: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_01_02_01b.html?168, letöltés dátuma: 2007. 02. 25. Központi Statisztikai Hivatal (2006b): A kis- és középvállalatok és a vállalkozási készség,
url:
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/vallalkozas.pdf,
letöltés dátuma: 2007. 03. 11. Központi Statisztikai Hivatal (2006c): Statisztikai Tájékoztató – Hajdú-Bihar megye 2006/3, url: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/063/hajd063.pdf, letöltés dátuma: 2007. 03. 16. Prevent Medical Bt. 2005. évi Egyszerősített Éves Beszámoló Prevent Medical Bt. Társasági szerzıdés Prevent Medical Bt. Cégbírósági Végzés Tárki (2003a): A gazdasági döntések hatásai a társadalmi szerkezetre középtávon, különös tekintettel az EU-csatlakozás folyamatára, url: www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/a409.pdf, letöltés dátuma: 2007. 03. 17. Tárki (2003b): A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra, url: www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a514.pdf, letöltés dátuma: 2007. 03. 17.
Függelék 1. A cégbejegyzési kérelemhez szükséges mellékletek 2. A cégbírósági bejegyzés során a cégjegyzékben rögzített adatok 3. Betéti társaság szerzıdésminta
55
Függelék
1. A cégbejegyzési kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni: •
létesítı okirat;
•
alapítási engedély;
•
nyilatkozat arról, hogy a cég élt-e névfoglalással, illetve a névfoglalást elrendelı
végzés másolata; •
a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító
okirat; •
külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál
nem régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvő hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történı igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve azaz okirat, amelybıl képviselıjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható; •
a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására,
illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejő magánokirat; •
a vezetı tisztségviselık, felügyelıbizottsági (ellenırzı bizottsági) tagok, a
könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdıbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselıinek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedı nyilatkozata, a közkereseti társaság és a betéti társaság vezetı tisztségviselıinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja; •
a cég képviselıinek hiteles cégaláírási nyilatkozata;
•
ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a
megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedı nyilatkozata; •
ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történı szolgáltatása esetén az ingatlan -
három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapja, melybıl az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következı bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet; •
a jogszabályban meghatározott mértékő illeték és közzétételi költségtérítés
megfizetésének igazolása; •
a jogi képviselı meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása; 56
•
az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az
adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggı nyilatkozat [az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése]; (Fézer-KárolyiPetkó-Törı 2006:152-153)
57
2. A Ctv. alapján a cégbejegyzési eljárás során valamennyi cég esetén az alábbi adatokat jegyzik be a cégbíróságokon: •
a cég cégjegyzékszámát,
•
a cég nevét,
•
a cég székhelyét,
•
a létesítı okirat keltét,
•
a cég fıtevékenységét és a létesítı okiratban meghatározott további
tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az engedély megadása után - az engedély számát és érvényességi idıtartamát, •
a cég jegyzett tıkéjét,
•
a képviselet módját (önálló vagy együttes),
•
a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint
tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének idıpontját, határozott idıre szóló képviselet esetében a jogviszony megszőnésének idıpontját is, illetve ha a jogviszony megszőnésére a cégjegyzékben feltüntetett idıpontnál korábban kerül sor, a megszőnés tényleges idıpontját, •
a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma
alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerıre emelkedésének napját, •
a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezetı pénzügyi
intézmények nevét és székhelyét, •
a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának idıpontját,
•
az elızı pontban foglalt végzésnek megfelelıen - elektronikus bejegyzéssel - a
cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történı közzétételének napját. •
hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör a tevékenység gyakorlásához
szükséges engedély hiányában is bejegyezhetı a cégjegyzékbe. A cégjegyzékbe bejegyzett engedélyköteles tevékenységet azonban a cég csak az engedély cégbírósághoz történı benyújtását, a bejegyzés alatt álló cég pedig emellett csak a cég bejegyzését követıen kezdheti meg.
58
•
jegyzett tıkeként kell feltüntetni az európai gazdasági egyesülés, a külföldiek
magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete esetén a tulajdonos, illetve a külföldi vállalkozás által a mőködéshez rendelkezésre bocsátott összeget. A jegyzett tıkét - a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizakönyvvezetést alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés kivételével forintban kell meghatározni. Az európai szövetkezet a jegyzett tıkéjét euróban is meghatározhatja. •
Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi
vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tıke (illetve a jegyzett tıkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelezı a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. •
A cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég
adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerıre emelkedésének napját. •
pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezetı pénzügyi intézmény
elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követı nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszőnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezetı pénzügyi intézmény e kötelezettségének nem, vagy nem határidıben tesz eleget, a cégbíróság errıl tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Forrás: Elektronikus Jogtár adatai (2006) http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600005.TV&cel=P(2)
59
3. Betéti társaság szerzıdésmintája a cégbírósági bejegyzéshez: 2. számú melléklet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló ….. törvényhez b) betéti társaság szerzıdésmintája Társasági szerzıdés, amely abból a célból került megkötésre, hogy az 1. és 2. pontban megjelölt felek, mint alapítók a Gazdasági Társaságokról szóló 2005. évi ……..tv (Gt.) rendelkezései szerint üzletszerő közös gazdasági tevékenység folytatására betéti társaságot alapítanak az alábbiak szerint: 1. A társaság beltagjai 1.1. Név1: Anyja neve: Lakcím: Cégnév2: Cégjegyzékszám3 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 1.2. Név4: Anyja neve: Lakcím: Cégnév5: Cégjegyzékszám6 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 1.3. Név7: Anyja neve: Lakcím:
Cégnév8: Cégjegyzékszám9 1
Természetes személy tag esetén kell kitölteni Szervezet esetén kell kitölteni 3 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 4 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 5 Szervezet esetén kell kitölteni 6 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 7 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 8 Szervezet esetén kell kitölteni 2
60
Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 1.n. Név10: Anyja neve: Lakcím: Cégnév11: Cégjegyzékszám12 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 2. A társaság kültagjai 2.1. Név13: Anyja neve: Lakcím: Cégnév14: Cégjegyzékszám15 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 2.2. Név16: Anyja neve: Lakcím: Cégnév17: Cégjegyzékszám18 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím:
2.3. Név19: Anyja neve: 9
Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) Természetes személy tag esetén kell kitölteni 11 Szervezet esetén kell kitölteni 12 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 13 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 14 Szervezet esetén kell kitölteni 15 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 16 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 17 Szervezet esetén kell kitölteni 18 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 19 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 10
61
Lakcím: Cégnév20: Cégjegyzékszám21 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 2.n. Név22: Anyja neve: Lakcím: Cégnév23: Cégjegyzékszám24 Székhely: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím: 3.
A társaság neve, székhelye telephelye, fióktelepe
3.1. A társaság cégneve: ………………………………….. ... Közkereseti Társaság A társaság rövidített cégneve25: ………………………….. KKT. 3.2. A társaság székhelye: 3.3. A társaság telephelyei:26 3.4. A társaság fióktelepei:27 4. A társaság TEAOR szerinti tevékenységi köre: 4.1. Fıtevékenység: 4.2 Hatósági engedélyhez kötött tevékenység28:
5.
A társaság mőködésének idıtartama29
20
Szervezet esetén kell kitölteni Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 22 Természetes személy tag esetén kell kitölteni 23 Szervezet esetén kell kitölteni 24 Cégjegyzékszám, vagy egyéb nyilvántartási szám (alapítvány, egyház stb. esetén) 25 Szükség esetén kitöltendı 26 Szükség esetén kitöltendı 27 Szükség esetén kitöltendı 28 Szükség esetén kitöltendı 29 Határozatlan, vagy dátum szerint meghatározandó 21
62
A társaság idıtartama:………………………. 6. A tagok felelıssége 6.1. A beltag a társaság vagyonával nem fedezett hitelezıi követelések kiegyenlítéséért korlátlanul, az esetleges más beltagokkal egyetemlegesen, saját vagyonával felel. 6.2. A társaságba belépı tag felelıssége a belépése elıtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. 6.3.A kültag csak a társasági szerzıdésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. 6.4. Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minısége megszőnésétıl számított öt évig beltagként felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a beltagi minısége megszőnése elıtt keletkezett. 7. Az üzletév 7.1. A társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik. 8.
A társaság vagyona
8.1. A felek a társaság mőködéséhez szükséges vagyon mértékét ………………………………….…Ft azaz …………….forint összegben határozzák meg, amely a.) …………………………………….Ft azaz ……………….készpénzbıl áll, b.) 30………………………………… .Ft azaz ………………..nem pénzbeli hozzájárulásból áll A nem pénzbeli hozzájárulás megnevezése és értéke: ……………………………………………. értéke:……………………… ……………………………………………. értéke……………………… 9. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának ideje31 9.1
Név: ………………………………………………………. vagyoni betét összege:…………………………… vagyoni betét összetétele:…………………...……. Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje32 ………………………………………. ……………. Ft nem pénzbeli hozzájárulás
30
Szükség esetén kitöltendı A tagokon a bel- és kültagot egyaránt érteni kell. 32 Naptár szerően meghatározandó 31
63
rendelkezésre bocsátásának ideje33 ………………………………………. 9.2
Név: ………………………………………………………. vagyoni betét összege:…………………………………….. vagyoni betét összetétele:…………………...……. Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje34 ………………………………………. ……………. Ft nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje35 ………………………………………
9.3
Név: ………………………………………………………. vagyoni betét összege:…………………………………….. vagyoni betét összetétele:…………………...……. Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje36 ………………………………………. ……………. Ft nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje37 ……………………………………….
9.n
Név: ………………………………………………………. vagyoni betét összege:…………………………………….. vagyoni betét összetétele:…………………...……. Ft készpénz rendelkezésre bocsátásának ideje38 ………………………………………. ……………. Ft nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje39 ………………………………………. 10.
Az üzletvezetés és képviselet
10.1. A társaság üzletvezetésére és képviseletére az 1. pontban megjelölt beltagok önállóan jogosultak. 10.2 Az üzletvezetıi és képviselı megbízás idıtartama40: Név (1)…………………………… Név (2)…………………………… Név (3)…………………………… Név (n)……………………………
……………………………-ig ……………………………-ig ……………………………-ig ……………………………-ig
11. Cégjegyzés 11.1 .A képviseletre jogosult személyek cégjegyzési joga önálló. A cégjegyzés akként történik, hogy a cég kézzel vagy géppel írt, elıírt, elınyomott vagy nyomtatott neve fölé a képviseletre jogosult személy nevét közjegyzı által hitelesített módon önállóan aláírja.
33
Naptár szerően meghatározandó Naptár szerően meghatározandó 35 Naptár szerően meghatározandó 36 Naptár szerően meghatározandó 37 Naptár szerően meghatározandó 38 Naptár szerően meghatározandó 39 Naptár szerően meghatározandó 40 Az üzletvezetés és képviselet idıtartamát naptárszerően kell meghatározni. Ha egy üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag van, akkor a megbízatás idıtartama határozatlan. 34
64
12. A tagok győlése 12.1. A betéti társaság legfıbb szerve a tagok győlése, amely formaságok nélkül mőködik, de amelynek tevékenységében való részvétel lehetıségét valamennyi tag számára biztosítani kell. 12.2. A tagok győlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatait. A határozathozatal egyszerő szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elı. 12.3. A döntések meghozatalakor minden tagnak azonos mértékő szavazata van. 13.
A nyereség felosztása, a veszteség viselése
13.1. Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerzıdésben meghatározott összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tagok a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét társaság illetve a tagsági viszonyuk fennállása alatt nem követelhetik vissza. 13.2. A nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. 13.3. A veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg azzal a megszorítással, hogy a kültag vagyoni felelıssége csak a betétje mértékéig terjed. 14. A tagsági viszony megszőnése 14.1. A tagsági viszony a Gt. 98.§.-ban felsorolt esetekben szőnik meg. 15. A társaság megszőnése 15.1. A társaság jogutód nélküli megszőnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. 16. Vegyes és záró rendelkezések, nyilatkozatok 16.1. A természetes személy beltagok kijelentik, hogy nagykorúak, továbbá nem tagjai olyan más gazdasági társaságnak, ahol felelısségük korlátlan, és nem egyéni vállalakozók. 16.2. A képviseletre és üzletvezetetésre jogosult tagok kijelentik, hogy velük szemben nem áll fenn a Gt. 23 § illetve 25 § (3) bekezdésben írt kizáró körülmény. 16.3. A jelen társasági szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Gazdasági Társaságokról szóló 2005. évi …… tv., A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2005. évi ………..tv., rendelkezései, A csıdeljárásról, felszámolási eljárásról szóló 1991.évi IL.törvény rendelkezései az irányadóak. A társaság és tagjainak e törvényekben 65
nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959.évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt: Tagok aláírása: …………………………………………….. Név: …………………………………………….. Név: …………………………………………….. Név: …………………………………………….. Név: Ellenjegyezte/közokiratba foglalta:41 ...............................................................
41
Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzı által történı közokiratba foglalás
66