Mottó:
„ … ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket." / Keresztúry Dezső /
„ A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó…” / Kosztolányi Dezső /
Készült a KPSZTI 2011. évi Pedagógus pályázatára
Készítette: Jusztin Gáborné Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda
TARTALOM
1. PÁR SZÓ …
2. A JÁTÉK FOGALMI MEGHATÁROZÁSA A játék fogalma A játék sajátosságai
3. AHOGYAN MI GONDOLJUK … Játék …( részlet a Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda nevelési programjából) A játék kibontakozásának elősegítése Összegzés
4. MIÉRT FONTOS A GYERMEKEK SZÁMÁRA A JÁTÉK? Játékmegfigyelések, tapasztalatok
5. A CSALÁD SZEREPE
6. JÁTÉK, MINT ERKÖLCSI NEVELÉS A KATOLIKUS ÓVODÁBAN Lehetőségeink a hitre nevelésben (Élményalapok a játék kialakulásához)
ZÁRÓ GONDOLATOK
FELHASZNÁLT IRODALOM
-1-
1. PÁR SZÓ …
Óvodánk nevelési céljai közé tartozik a keresztény, vallásos szemléletmód megalapozása az óvodás gyermekek körében. Igyekszünk a vallás iránti igény kialakítását cseppenként a gyermekek lelkébe juttatni és a gyermekeken keresztül a család nevelési szokásaira is hatással lenni. Pályázatok elkészítése nem idegen tőlem illetve az óvodánktól. Mindig igyekeztünk a lehetőségeket kihasználni, hogy valami pluszt juttathassunk gyermekeinknek. A jelen pályázat személyre szabottan pedagógusoknak szól, de a pedagógiai munkám szorosan összefonódik az óvodánkkal, az ott folyó mindennapi neveléssel, óvodai élettel. Nehéz lenne úgy írnom a kiválasztott témáról, hogy az ne az óvodáról, az óvodásokról, a nevelőtestületről szóljon. A célunk közös, a mindennapokban történő megvalósítás igazi „csapatmunka” (pedagógus, szülő, nevelést segítők) Isten segítségével. „Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.” - / Karet /
2. A JÁTÉK FOGALMI MEGHATÁROZÁSA
Amikor valamilyen témakört boncolgatni kezdünk, érdemes az alapokkal kezdeni, elindulni a meghatározásoktól, a szakirodalmi fogalmaktól. Mindez a jobb megérthetőséget, az adott témakör alaposabb feldolgozását szolgálja. A gyakorlati
tevékenység
feldolgozását
szolgálja.
A
gyakorlati
tevékenységek
megvalósulásának az alapja az elmélet, nincs ez másként a játék pedagógiájában sem.
-2-
Sokan azt gondolják, hogy játszani könnyű. Természetesen maga a tevékenység nem „megerőltető”, de játékban nevelni, fejleszteni, örömöt szerezni, kapcsolatokat alakítani komoly elméleti és gyakorlati felkészülést igénylő munka
A játék fogalma
Ahhoz, hogy a játékot megfigyelni, irányítani, fejleszteni tudjuk, ismernünk kell a fogalmát, megjelenési formáit, sajátosságait. Annyit tapasztalatokból is tudunk, hogy tevékenységi, cselekvési formáról van szó. Mi a motiváció? Mi a mozgatórugó, mitől válik a gyermekkor meghatározó tevékenységformájává? A játéktevékenység során bonyolult, sokoldalú cselekvések követik egymást, melyek egymáshoz
kapcsolódnak,
egymásra
épülnek,
egymástól
fejlődnek.
Ezen
a
tevékenységsorozaton belül nehéz eligazodni, nehéz meghatározni mi a „csak” játék, illetve mi az a mozzanat, ami már más, fejlettebb szintű tevékenység kezdete, alapja (játékból kialakuló munka, tanulás, viselkedésnorma stb.). Segítségünkre van a szakirodalmi meghatározás: -
„ … a játék külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért van, amelyet az örömszerzés kísér.” 1
-
„ …a gyermek játéka, a gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezése.” 2
Tehát a játékban motivációként az örömforrást, örömszerzést kell keresni, célként pedig magát a játéktevékenységet. A játék célja maga a játék. Ha csillogó tekintetű, elmélyülten, beleéléssel cselekvő gyermekeket látunk, tudhatjuk, hogy nem fognak ráérni, sem étkezni, sem tisztálkodni (stb.), mert mindennél fontosabb számukra a játékhelyzet, melyből nem szeretnénk kilépni. Náluk már működik az
1 2
Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában, Szerzői kiadás, Debrecen, 1995. 41.oldal 4.bekezdés Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában, Szerzői kiadás, Debrecen, 1995. 41.oldal 4.bekezdés
-3-
örömből fakadó, legnagyobb hatással bíró fejlesztő tevékenység az igazi gyermeki JÁTÉK.
A játék sajátosságai
Párgondolatban érdemes megismerni a játék ismertetőjegyeit, hogy megértsük a lényegét, észrevegyük a fejlődési szakaszokat, a fejlesztési lehetőségeket. - a játék spontán, szabadon választott tevékenység A gyermek azért játszik, mert vágyat érez rá (cselekvési szükséglet). Ösztönzi megismerni, megtapasztalni akarása, mely a gyermek alapvető tulajdonsága. A játékban feldolgozza élményeit, ez belső kényszer. Spontán tevékenység, mely a környezet hatására alakul ki (utánzás, átélés). - a játék céltudatos Mindig az adott játékhelyzet határozza meg a célt. A cél magában a játékban található, viszont gyakran változik. Mindennap tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek szinte az egész csoportszobát „belakják”, mert mindig más az ötlet, más a cél. - a játék komoly A gyermek ténylegesen beleélve játszik, és ezt elvárja társaitól és a felnőttektől is. Játékhelyzetbe belépni felelősség, és csak a gyermek igényeinek megfelelően szabad. - a játékban él a játéktudat A játéktevékenységben használt eszközök, tárgyak csak a játék során élnek különleges tulajdonságokkal. A játék végeztével a tárgyak visszakapják eredeti használati funkciójukat. - a játék utánzás A játékmegfigyelések során sok minden leszűrhető, megismerhető a gyermeket körülvevő közeg hatásaiból. A gyermek mindent leutánoz, bármilyen hatások érik (negatív, pozitív) és ezt játékában is alkalmazza.
-4-
A játéktevékenység elemzése, értelmezése rámutat, hogy milyen bonyolult és sokrétű folyamat játszódik le, miközben a gyermek „csak” játszik. A játékban tanul, tanít, dolgozik, utánoz, formálódik, fejlődik. Mindezek együttesen építik, formálják személyiségét, ezért kap óvodáskorban kiemelt szerepet a játék.
3. AHOGYAN MI GONDOLJUK …
Nevelő-oktatómunkánk alappillére a Helyi Nevelési Programunk. Programunkban meghatároztuk a gondolatainkat, nevelési elveinket a játékkal, mint tevékenységformával kapcsolatban. Ahhoz, hogy az óvodánkban folyó pedagógiai munkáról, tapasztalatokról, bevált gyakorlatokról képet kapjunk, fontos megismerkedni a programunk ide vonatkozó részeivel. Ezért építettem be a pályázatomba a nevelési programunk részletét. .
Játék
A játék egy olyan tevékenység, amely külső céltól független, magáért a tevékenységért van, és örömszerzés kíséri. A gyermek játéka sajátos öntevékenység, mely szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül a legtipikusabban és legsokoldalúbban a gyermek önkifejezése. Az óvodáskor végéig a szabad játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Fejlesztő hatással van a gyermek mozgására, növeli kitartását, önállóságát. A gyermek a játék útján ismerkedik a világgal, ezzel hatással van értelmi képességeinek fejlődésére is (érzékelés, figyelem, képzelet, kreativitás, gondolkodás, beszéd). Személyiségfejlődés kapcsán különösen jelentős,
-5-
hogy a játékban a gyermekek közti társas kapcsolatok a legváltozatosabban nyilvánulnak
meg
(magányos
játék,
egymás
melletti
játék,
együttmozgás,
együttműködés). A közös játékban felerősödik a "mi" tudat, a közösségi élet fejlesztő eszköze is a játék. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult, tapasztalatai, élményeit érzelmileg feldolgozza, újraélve, újrajátszva jelentős feszültségcsökkentő hatással van a gyermek pszichikumára. A gyermek játékának tartalma a valóságról szerzett tapasztalataira épül. Figyelembe kell vennünk a gyermek már meglévő ismeretanyagát, ismernünk kell az óvodán kívül szerzett élményeit, tapasztalatait. Tartalmas, fejlesztő hatású játék alapja a tapasztalat ismeretszerzés során kialakult pozitív érzelmi viszony. Legfontosabb feladatunk az élményadás lehetőségeinek megteremtése (séták, kirándulások, látogatások, utazás, természetjárás). A gyermekek úgy, annyit és azt játszanak az óvodában, amihez, amennyi ideig adottak a lehetőségek. Feladatunk a játék kibontakozásának elősegítése, biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segítségével a játék tartalmassá, sokoldalúbbá válhat.
A játék kibontakozásának elősegítése
Nyugodt légkör A derűs, nyugodt légkör alapvető feltétele a felszabadult játéknak. A megfelelő légkör kialakításában döntő az óvodapedagógus magatartása. Kiegyensúlyozottsága, beleélő képessége, mintaadó viselkedése a legértékesebb játékserkentő feltétel az óvodában. Biztosítanunk kell a gyermekek önállóságát a játékban is, lehetőséget kell adni a választásra (eszköz, hely, társ). Az óvónő jelenléte, konfliktuskezelő magatartása biztonságérzetet nyújt és mintát ad a gyermekek számára. A nyugalom érdekében ki kell küszöbölnünk
a
zavaró
körülményeket
(sürgetés,
játékszerhiány,
Következetességre, rendszerességre törekszünk, hogy a folyamatossága biztosított legyen.
-6-
pakolás).
gyermekek játékának
Játékhely biztosítása Nyugodt játéklégkör megteremtéséhez a megfelelő hely biztosítása szükséges. A helyről való gondoskodásnak igazodnia kell a játékigényhez, játékfejlődéshez. Gyermekeink több színtéren tudnak játékot kezdeményezni, kialakítani (csoportszoba, udvar, játszótér, a környék természeti helyei). Szűkös csoportszobánkban helyhiány miatt több lehetőséget kell biztosítanunk a gyermekek saját játékhelyének kialakításához (sátor, térelválasztó, textilek). Vannak állandó játszóhelyek (babakonyha, barkácsolás, orvosi játék), amelyek meghatározzák a játék kialakulásának a helyét. Ideiglenes játszóhelyek kialakításában aktívak a gyermekek, egymás területét tiszteletben tartják, sajátjukat megvédik. Udvarunk jobb kihasználhatósága érdekében célunk az udvari játékok folyamatos bővítése. Játékidő biztosítása A játékidő biztosítása meghatározó a játék tartalmára nézve. Annyi időt kell biztosítanunk a játéktevékenységekre, amennyi szükséges ahhoz, hogy minden gyermek átélhesse, megtapasztalhassa a játék élményét. Napirendünkben minden lehetőséget kihasználunk a játék kialakulásához. Különleges figyelmet fordítunk arra, hogy zavartalan, hosszantartó szabad játék alakulhasson ki.
A játékidő beosztását
meghatározza az életkor. A kicsik a gondozási teendőkön kívüli időt csaknem teljesen játékkal, játékos tevékenységekkel töltik. A 4-5 éves gyerekek ragaszkodnak játszótársaikhoz, szervezkedésre, előkészítésre is gondolnunk kell a játékuknál. A nagyok már hosszabb távra, akár több napos játékra is terveznek játékszerkészítést, ezért lehetőséget kell kapniuk játékuk zavartalan folyamatosságához. Játékeszközök Minden tárgy, anyag, játékszer, amelyet a gyermek játékába bevon, játékeszközzé válik. Motiválja, gazdagítja, ösztönzi a gyermek képzeletét, ezért nagyon fontos a sokféle játékeszköz, készlet megléte. A kicsik pihe-puha szeretetbábuitól a nagyobbak konstruáló, alkotó igényeit kielégítő nyersanyagokig igyekszünk minden lehetőséget kihasználni ötleteink megvalósításához. A gyermekeket okosan szerető óvónő legfőbb tulajdonsága, hogy szeresse a játékot, szeressen játszani. Jellemezze játékos beállítódás, a játszás örömét össze tudja kapcsolni
-7-
a nevelői felelősséggel. Játékirányítás alkalmazásakor egész nevelői ráhatásának érvényesülnie kell. Közvetetten, a feltételek megteremtésével irányítja, segíti a játék kialakulást. A szituációkban legyen partner, aki képes az együttműködésre, és csak veszélyes esetekben avatkozzon be a gyermekek játékába. Változatos színtereken a gyermekek fejlődését elősegítő játékfajták kezdeményezésére törekedjen. A játékfajtákról A gyermekek tudatos fejlesztéséhez ismernünk kell az adott életkorra jellemző játékfajtákat. Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker hatására a gyermek újravégzi, gyakorolja a tevékenységet. A gyakorlójáték során megismeri az eszközöket, elsajátítja használatukat. A gyakorlójátékból bontakozik ki a szerepjáték, mely nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtja. Személyiségfejlődésükben fontos szerepet játszik, hogy milyen módon dolgozzák fel tapasztalataikat, élményeiket. A játék során viselkedés-, magatartásformákat sajátítanak el, betartják az együttes játék szabályait. A szerepjátékokban nyílik alkalom a nemi szerepek átgondolására, feldolgozására, a nemi különbözőségekből fakadó értékek megőrzésére. Fő irányvonal: a családi együttműködés hangsúlyozása. A katolikus óvodapedagógus feladata a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése. Feladatunk: eszközök bő tárházát biztosítani (jelmezek, kellékek) és aktív szerepvállalással részt venni a játékukban, ezáltal példaértékű lesz magatartásunk. Szerepjátékok során eszközkészítés igénye is felmerülhet, ezért állandó hely áll a gyermekek
rendelkezésére,
ahol
barkácsolhatnak,
esetleg
kisebb
javításokat
elvégezhetnek. A dramatizálás, bábozás fejlesztő tevékenységét a gyermekek igényeik szerint bármikor gyakorolhatják. Motiváló tényezőként minél több irodalmi élményhez juttatjuk őket, valamint nagy jelentőséget tulajdonítunk az óvónők bábjátékának. Építő, konstruáló játék kialakulásához az anyagok változatosságát, ötletadó segítséget biztosítunk.
-8-
Szabályok megértését, pontos betartását igényli a szabály játékok alkalmazása. A szabadban történő szabály játékok fejlesztik a gyermek mozgását, versenyszellemét, kitartását. Értelmi képességek fejlesztésének jó eszközei a különböző társasjátékok, kártya -, nyelvi játékok, képkirakók, dominók. Alkalmat, lehetőséget kell teremteni az ilyen jellegű játékfajták gyakorlására is.
Összegzés
Célunk, hogy a gyermekek szeressenek és tudjanak játszani. Képesek legyenek önállóan kiválasztani a játék helyét, eszközét, a játszótársat. Elképzeléseiket megvalósítsák, élményeiket, tapasztalataikat beépítsék játékukba. A kiegészítő eszközöket segítséggel elkészítsék. Tiszteljék a másik játékát, a közös játék alapvető viselkedési szabályait betartsák.
4. MIÉRT FONTOS A GYERMEKEK SZÁMÁRA A JÁTÉK?
A gyermek játéka olyan sajátos öntevékenység, ami szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül legsokoldalúbban az önkifejezése. Óvodáskorban a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere. A mai korra jellemző pénzhajsza, időhiány, rohanó életstílus mellett a jövő nemzedékének nincs ideje gyermeknek lenni. A boldog gyermekkor folytatásának zavartalan intézménye lehet a jó óvoda. Milyen is a jó óvoda? A kiugró teljesítmény, a szinte „felnőttes” eredmény centrikusság – ezek a mai elvárások. A sokrétű kínálat (lovaglás, balett, korcsolya, nyelvtanulás) mellett azonban nem szabad, hogy elvesszen a játék.
-9-
A játék a lehető legsokoldalúbban fejleszti a gyermeket, de nem a fejlesztő játék, hanem a szabad játék. Játéktevékenység közben fejlődik értelme, mozgáskultúrája, empátiája, élményei megjelenítődnek és a játékban örömforrást is talál. Amilyen a gyermek a játékban, olyan lesz majd a munkában is. Aki elmélyülten, önfeledten, kreatívan tud játszani, annak megvan az esélye, hogy a tanulásban és később a munkában is ilyen lesz.
Játékmegfigyelés, tapasztalatok
Az óvodai élet legfontosabb tevékenysége a játék. Az általam megfigyelt gyermekcsoport nagyobb része fiúkból áll (11 fiú, 4 lány). Igyekeztem valóságos képet kapni arról, mit élnek át a gyermekek játék közben, mi jelent nekik örömöt, boldogságot. Alighogy megérkeznek az óvodai csoportba, már kész tervekkel állnak elő az aznapi játékot illetően. Néhányan együtt érkeznek az óvodába, és már útközben elkezdődik a tervezgetés, többször előfordult, hogy az előző nap játéka folytatódik, továbbfejlődik. Láthatóan élvezettel veszik birtokba a csoportszoba berendezéseit, tárgyait. Igen hasznosnak találom, ha a gyermekek számára nemcsak a kész játékok állnak a rendelkezésükre. Belső indíttatások, képek által vezérelt szabad játék megvalósulásához a legegyszerűbb játékszerekre van szükség (fahasábok, rongyok, kődarabok, termések). Az a jó játékszer, amelyik „mindenből mindenné” át tud változni a gyermek fantáziájában. Az ilyen jellegű játék során feldolgozódnak a belső állapotok (szorongás, feszültség, indulat, vágy), ezáltal a gyermek nyugodt, harmonikus állapotba kerül. A gyermek számára éppúgy lehet bármely tárgy, anyag, felnőttek által használt eszköz a játék tárgya, mint a kizárólag játék céljára készült játékszer. A játékszer a gyermek kezében, illetve tevékenységében válik játékeszközzé. Megfigyeléseim igazolják, hogy a gyermekek fantáziájuk segítségével igen gazdag és örömteli játékra képesek. Életre kel kezükben az együtt gyűjtött gesztenye, falevél, makk, szárított növény, friss tavaszi virág. Nagy örömöt jelent a gyermekeknek a sok ruha, jelmez, amelyet az óvónők gyűjtöttek. Lehetőségük nyílik bármivé válni,
- 10 -
beöltözni, kunyhót építeni illetve lakrészt, házat rekeszteni maguknak. A többféle szereplőnek öltöztethető bábok szintén az örömteli játéktevékenység kialakulását szolgálják. A gyermek dönthet a szereplő személyéről. A boldog időtöltés feltétele a zavartalanság. A nagyméretű anyagok, térelválasztók biztosítják ezt a feltételt. A használatból kikopott táskák, pénztárcák és egyéb pakolászásra használható tárgyak a játék során mindennapi eszközök. A kiürült flakonokat felhasználják egyaránt a babafürdetéshez, fodrászjátékhoz, valamint a várépítéshez is. Régi újságok, képeslapok és rengeteg papír áll rendelkezésükre mindennap. Ez szükséges is, hiszen a játék megvalósításához sokszor szükség van egy kis barkácsolásra (kép a babaszobába, meghívók, pénz a boltosnak). Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a gyermekeknek nemcsak tárgyakra van szükségük a játékhoz, hanem élményekre is.
„Nincs a gyermeknek olyan élménye – legyen az kínos vagy kellemes – amely ne válhatnék bármikor egy játék kiindulásává.” 3
Jellemző a gyermekekre, hogy sok élményt, információt hoznak magukkal a családból (családi események, televízió). A csoport összetartozását, a csoporton belül az egyén boldogságát a közös tevékenységek élménye adja. Ennek érdekében sok kirándulást, látogatást, programot szerveznek az óvónők a gyermekeknek. Heteken át tartó játékélményt jelentett az autóbusszal történt utazás (buszt építettek, utaztak, ezzel kapcsolatos szerepeket osztottak). Ugyanígy a fogorvosi ellenőrzés is beleszövődött a gyermekek játékába. Felvetődött bennem a kérdés: a gyermek minden tevékenysége játék? Bármit tesz, játszik? A játéktevékenységét örömszínezete különbözteti meg más tevékenységétől. Minden gyermeknek sajátos játékviselkedése van (irányító, irányított, akaratos, magányos), de mindegyikükre jellemző a játéktudat. Derűsek, lazák játék közben. Mozdulataik, mimikájuk, beszédstílusuk is árulkodik erről. A gyermekek nemcsak játék közben élnek 3
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. 122.oldal, 3.bekezdés
- 11 -
át örömöt, viszont a játéktevékenység öröme más jellegű. A játék önmagáért való, nem szükségleti kielégülést okoz, hanem feszültségcsökkenést eredményez. A gyermekek, előszeretettel ténykednek a babaszobában. Kiosztják a szerepeket, és ennek tudatában folyik a játék. Észrevehetőek az otthonról hozott tapasztalatok, élmények. Az egyik kisfiú (anyukája felszolgáló) szakavatott mozdulatokkal terít, szolgál ki, és látja el a vendégeket. Megtörtént, hogy az egyik gyermek szomorúan érkezett az óvodába, erre segítőkész kistársa rögtön munkához látott: „Főzök neked pudingot, az édesség felvidít.” Működött a kettős tudat. „Játékiból” készült a puding, viszont a vigasztaló hatását ugyanúgy elhitte, mint egy valódi édességnek. A szomorú kisfiú láthatóan kezdte jobban érezni magát. A vigasztalás, a vigasznyújtás nem ismeretlen a csoport előtt, hiszen a napi lelki beszélgetések alkalmával többször megbeszéltük a fontosságát. A gyermekek előszeretettel alkalmazzák is kis életükben ezeket a lehetőségeket (simogatás, puszi, együtt érző kérdések, megnyugtató szavak). Azáltal, hogy az óvoda szabad játékot biztosít, meghosszabbodhat a boldog gyermekkor.
5. A CSALÁD SZEREPE
A család, a családi közösség meghatározó a gyermek személyiségfejlődésében. Az óvoda a család nevelésére épít, kiegészítője a családi ház normarendszerének. Nem mindegy, hogy milyen „csomaggal”, milyen otthonról hozott alapokkal érkezik a gyermek a közösségbe. A hatások kölcsönösek. Az óvoda, a pedagógus is hat (fontos!) a családra, de ez visszafelé is igaz. Néhány jó katolikus családtól sokat tanulhat egy katolikus nevelő is. A lényeg a közös munka, az együttműködésben rejlő összefogás, összetartozás érzése.
- 12 -
Gyakran felmerül a kérdés, mitől több egy keresztény óvoda más óvodáktól. Nemcsak a hit gyakorlása (ima, templomba járás, éneklés, egyházi ünnepek, szertartások) adja ezt a jelleget óvodáinknak, hanem az, hogy Jézus tanítása szerint élni: közös törekvés. „ A katolikus óvoda a katolikus nevelési rendszer szerves része. Hitünk szerint a gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinknek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. A katolikus óvoda egész napja: a játék, a munka, a tanulás egy sajátos jellegű világszemlélettel történik.” 4 A család hatása kiterjed az óvodai játék alakulására is. A gyermek minden őt ért élményét az óvodába hozza, ott dolgozza fel. Számára a legtermészetesebb feldolgozás a játéktevékenység, ami által információkhoz juthat a családról az óvónő. „ A gyermek játéktevékenysége elárulja a családi szokásokat. Megismerjük belőle, hogyan beszélnek otthon, szoktak-e közösen játszani, vannak-e a gyermekekkel szemben elvárások, szabályok, van-e rendszeresség a család, a gyermek életében. Előfordulhat, hogy ez más képet mutat, mint amiről korábban tudtunk.” 5 A játék, mint alapvető tevékenység kisgyermekkorban van jelen, de végigkísér egész életünk
folyamán.
A
gyermekek
játékából
rengeteg
információt
kaphatunk
személyiségéről, az őt ért hatásokról. Az óvodás gyermek sok időt tölt az óvodában, az őt ért hatásokat otthon meséli el, dolgozza fel. A családban, közvetlen környezetében történtek mind élményt nyújtanak a gyermek számára – legyen pozitív vagy negatív – megjelennek,
beépülnek
a
játékába.
Témát
merítenek
a
tevékenységeikhez,
szókincsükben fellelhetők a családból hallott, tanult kifejezések. A szabad játék során a gyermekek előszeretettel szövik bele tevékenységeikbe az otthoni eseményeket. Pl.: Apa motorozik és szereli is járművét. Kisfia élethűen lejátssza a szerelés körülményeit, még szerszámokat is megnevez. Azok a gyermekek, ahol otthon háziállatok vannak, előszeretettel építenek állatkertet, ahol gondozzák is az állatokat.
4
Csillagösvény – szerk.: Szerepi Imréné, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, Budapest, 2010. 22.oldal, 3.bekezdés 5 Csillagösvény – szerk.: Szerepi Imréné, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, Budapest, 2010. 29.oldal, 2.bekezdés
- 13 -
Az a kisfiú, akiknél festés volt a lakásban, napokig a csoportszoba berendezéseit festegette” játékiból”. Van egy kiscsoportos kislányunk, aki fiús családban nevelkedik (két bátyja van). Megfigyelhető a kislány beszédstílusán, szóhasználatán a tipikus fiús játékokból származó kifejezések (robbantás, Pókember, Denevérember, energialeszívás).
Megállapíthatjuk, hogy a szabad játékot tápláló élmények a gyermek környezetéből származnak. A felnőttek, szülők, pedagógusok nagy hatással vannak a gyermeki játék kialakulására. Fontos
a mintaértékű, példamutatás és a környezeti ingerek
megválogatása. A gyermek személyiségfejlődésének szempontjából igen fontos, hogy mit közvetít a felnőtt, milyen értékrend alapján él a család.
6. JÁTÉK, MINT ERKÖLCSI NEVELÉS A KATOLIKUS ÓVODÁBAN
Mivel az óvodás gyermek legmeghatározóbb tevékenysége a játék, ezen a területen lehet a legjobban, legmélyebben megalapozni a hitre nevelést. Rendszereztük már, hogy a játékban megvalósulhat az utánzás, a tanulás, az élmények feldolgozása és a munka is. Ugyanígy a keresztény tanok, Jézus tanításainak megismerésében is fontos szerepe van a játéknak. A mindennapos ima, a lelki beszélgetések megalapozzák a katolikus intézmény légkörét, hitvallását. Erkölcsi példákat, mintákat, elgondolkodtató történeteket hallanak itt a kicsik. A közös feldolgozás, saját élmények, tapasztalatok megbeszélése segíti a megértést és a keresztény lelkiség kialakítását. Minden napban, minden cselekedetünkben meg kell találnunk azt a lehetőséget, ami által még befogadóbbá, érdeklődőbbé válhatnak gyermekeink Jézus tanításaira. Az erkölcsi nevelés nemcsak történetek felolvasása, hanem a példamutató viselkedés (pedagógus) mintájának leutánzását is jelenti.
- 14 -
A legnagyobb lehetőséget a bibliai történetek megismertetésében, feldolgozásában látom. Az egyházi szokások, szertartások közös megélése, gyakorlása szintén élményalapot nyújt a gyermekek játékához. Egy templomlátogatás, vagy egy búcsújáró helyre történő kirándulás, sok olyan közös tapasztalatot jelent, mely mélyíti, elősegíti a vallásos szemléletmód kialakítását.
Lehetőségeink a hitre nevelésben (Élményalapok a játék kialakulásához)
Egész nevelési évünk terve az évszakok változásaira, az egyházi ünnepekre épül. Havi ciklusokra bontva végigkövethetjük, mennyi lehetőség rejlik az egyes témakörök játékos feldolgozására, amelyek élményeket, tapasztalatokat adnak a szabad játék kialakulásához.
Szeptember
- Veni Sancte – tanévnyitó szentmise Jó alkalom, az ünnep érzékeltetésére (öltözék, hely), az egész nagy közösség megismerésére. Gyermekeink előszeretettel játszanak misézést, mely ebből az élményből fakad.
- Templomlátogatás Az új óvodások számára ez nagy élmény, ha közösen meglátogatjuk a templomot. Megismerjük részeit, beszélgetünk a képeken és szobrokon szereplő szentekről. Ezek az élmények a gyermekek rajzaiban, alkotásaiban gyakran megjelennek.
- 15 -
Október
- Állatok Világnapja – Szent Ferenc ünnepe Ez a nap a jeles napok közé tartozik óvodánkban. Az állatvédelem, az állatok gondozása sokrétű feldolgozást biztosít. Megismerkedünk életkori sajátosságaiknak megfelelően Assisi Szent Ferenc életútjával, tetteivel. A jeles napot követően rajzok születnek, melyek témája: Szent Ferenc az állatok között. Játékaikban is megjelenik az állatokat védő, oltalmazó szent alakja.
- A Teremtés témaköre A Teremtés több napon át tartó feldolgozás óvodánkban. Előszeretettel veszik át, bújnak bele a Teremtő szerepkörébe. A Teremtés folyamatát megismerve sokszor eljátsszák az Isteni mozzanatokat. Ez a témakör sokrétű feldolgozásra ad lehetőséget (növények, állatok, égitestek, ég, föld). Dramatizálás, barkácsolás, rajzok készítése tervezhető ezen időszakra.
November
- Szent Imre, intézményünk védőszentje Szent Imrének különleges jelentősége van községünkben. Ő a településünk, templomunk és intézményünk védőszentje, ezért óvodásainkat Szent Imre életével mindig megismertetjük, elmeséljük nekik az élettörténetét. Képeken megnézzük alakját, templomunkba is ellátogatunk, ahol képet és szobrot is láthatunk kedves védőszentünkről. Szent Imre alakja kedves és könnyen megfogható a gyermekek számára. Imáinkban, énekeinkben megemlékezünk tetteiről, alakjáról. Szent Imre alakja is előfordult már a játéktevékenységek során. Az imádkozó, apjának szófogadó fiú alakja megmarad a gyermekekben.
- 16 -
- Szent Erzsébet ünnepe Megemlékezünk Erzsébet tetteiről, beszélgetünk áldozatos tevékenységeiről. Erzsébet alakja, mint szépséges leány él gyermekeinkben, akinek mindene a betegek ápolása, megsegítése. Erzsébet történetének feldolgozása jó alkalom különböző erkölcsi fogalmak megbeszélésére (irgalom, jóság, gondoskodás, odafigyelés). Erzsébet jó példa is – segíts társadnak, ahogyan Erzsébet tenné. A csoda, a csodálatos dolgok, közel állnak gyermekeink lelki világához. Ezeket a történeteket könnyen befogadják, megjegyzik. A rózsa-csoda története sok beszélgetés, játék és rajz élményalapja.
December
- Szent Miklós ünnepe Szent Miklós alakja minden gyermek számára fontos és kedves. Lényeges, hogy ne csak az ajándékosztás gesztusát kössék a szenthez, hanem meglássák az örömszerzés, a segítés fontosságát és gyakorolják saját életükben is. Szent Miklós alakja nagyon gyakran megjelenik óvodásaink életében. Az egész év során (akár nyáron is) beöltöznek Mikulásnak és boldogan osztogatják az ajándékokat. Érdekesség, hogy mennyire képesek átélni a játékot, hogy az ajándékáért cserébe verset, dalt is kér a „Mikulás”.
- Advent Az ünnepvárás, az ünnepre készülődés fontos lelki tényező, előkészíti az ünnepet, segít a ráhangolódásban. A gyertyákat sorban gyújtjuk (ahogyan otthon és a templomban is láthatják) és mindegyiknek elmondjuk a jelentőségét. Nagy izgalommal várják a nagy ünnep, Jézus születésének eljövetelét.
- 17 -
- Betlehemezés A pásztorok alakja és az angyali üdvözlet mozzanata nagyon kedves gyermekeink számára. Szerepjátékok sorozata jellemzi ekkor a játéktevékenységet. Fontos, hogy a beszélgetések, mesélés után lehetőség adódjon a szabad játék kialakulására (jelmezek, eszközök biztosítása). Az Adventi időszakban sok vers, ének elhangzik, melyeket előszeretettel gyakorolnak, akár még egy udvari hógolyózás, csúszkálás közben is.
- Karácsony Jézus születésének ünnepe fontos, meghatározó az óvodánkban. Itt is lényeges, hogy ne csak az ajándékozás mozzanata legyen az elsőrangú. Jézus születésének körülményei, az angyalok csodálatos híradása, a pásztorok fellelkesült öröme, mind a Karácsonyra, a nagy ünnepre való készülődést segíti. Ebben az ünnepkörben nagy szerepe van a családoknak, a családi ünneplésnek. Sokat beszélgetünk a Karácsonyról, mint a szeretet ünnepéről és a szeretetből fakadó ajándékozásról, örömszerzésről. Az ünnepek utáni élménybeszámolók, átélt tapasztalatok sokáig meghatározzák a gyermekek játékát.
Január
- Szent Margit legendája Margit, aki királylány létére a szolgálatot, a szegénységet választja Jézus szeretetéért. Minden óvodás képzeletében elevenen él a királyok, királylányok alakja. Margit legendájának a királyi családhoz tartozása jó alapot ad a feldolgozáshoz. Dramatizálhatunk, játszhatunk királyi-palotai életet, gyakorolhatják az uralkodói viselkedést, illetve az alattvalói tiszteletet. Ennek ellentételeként a szegénység, az alázat választása jól érzékelhető, megfigyelhető. Sok gondolatot, erkölcsi kérdéseket indíthat el e szép történet felelevenítése, megismerése.
- 18 -
- Jónás története Szintén csodás megmenekülésről szóló történet. Az élményadás sokoldalú lehet, hiszen a cethal élőhelye, életmódja, táplálkozása sok ismeretanyag átadására ad lehetőséget. A történet megismerése után a gyermekek eljátszhatják, beleképzelhetik magukat Jónás helyébe. A játék során sok kérdés és gondolat vetődik fel, mely elősegíti a mély feldolgozást, megértést.
- Keresztelés Megbeszéljük, hogy nálunk mindenki meg van keresztelve és hogy ez mit is jelent. A keresztelés, mint egyházi szertartás nagyon érdekes gyermekeink számára, hiszen legtöbben pici babaként élték át ezt a szép ünnepet. A szertartás megismerésével (beszélgetés, képek nézegetése, atya ismertetője, templomlátogatás) a gyermekek közelebb kerülnek az egyházhoz, Isten családjához (keresztszülők választása). A Mennyei Atya gyermekévé válni különleges dolog, ezt megérezhetik a gyermekek a szertartás dramatizálása közben (hely, idő, öltözék, eszközök). A családdal történő kapcsolatalakítás itt is jelentős, hiszen a gyermekek az óvodai élmények alapján kíváncsiak lesznek saját keresztelőjükre (pl.: kik a keresztszüleim?). A feldolgozást lezárhatja az ünneplés mozzanata, a vendégvárás, készülődés eljátszása.
Február
- Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe A gyertya jelkép. Fényt ad, elűzi a sötétséget, világosságot gyújt a teremben, de a lelkekben is. Mindennapjaink eszköze a gyertya, szertartása a gyertyagyújtás. A gyertyát Jézushoz is hasonlítjuk, mert ő mutat nekünk tanításaival utat, fényt az életben, közvetíti szeretetét. Míg a gyertya odaadja magát (elfogy, elég), hogy világíthasson, melegíthessen, így tesz Jézus is. Odaadta magát a mi bűneink megváltásáért.
- 19 -
A gyertyagyújtás ünnepivé varázsolja az adott tevékenységet és ez a mozzanat gyakran megjelenik a gyermekek játékában is.
- Szent Balázs ünnepe – Balázsáldás A szent élettörténetének megismertetése, elmesélése. Képek nézegetésével, szemléltetés keretében lehet az eseményeket még érdekesebbé tenni. A Balázsáldáson való részvétel a templomban történik. Már úgy megyünk a gyermekekkel, hogy tudják, mi fog történni és miért. A közösen átélt egyházi ünnep szintén kellő élményalapot nyújt a közösségi érzés erősödésének és a hitbéli közösség megalapozásának.
- Hamvazószerda – hamvazkodás A hamvazkodás mozzanata a böjti időszak kezdete. Közös tevékenység, az Atya segítségével. A gyermekek felkészítése a történésekre. Az Isten szeretetének megtapasztalása – picik vagyunk, mint egy porszem, mégis szeret minket.
Március
- Jézus a jó pásztor A bibliai történet megismertetése, életkori sajátosságoknak megfelelően. Párhuzam a nyájat őrző, gondoskodó pásztor és Jézus tettei között. Ő is gondoskodik, vigyáz ránk, mert szeret minket. Dramatizálás után (eszközök biztosítása mellett) a gyermekek szabad játékában is gyakran megjelennek a pásztor, bárány szerepek.
- 20 -
- Jézus és a gyermekek Kedvenc témájuk közé tartozik ez a történet. Érzik, hogy összetartozni, Jézus barátjává válni különleges, kellemes dolog. A történetet megismerjük, barkácsolással, színezéssel érzékeltetjük az összetartozás érzését.
- Nagyböjt A Húsvétra készülődés, ünnepváró időszaka. az imádkozás fontos ebben az időszakban, sokszor
teszünk
felajánlásokat,
hogy
miért
is
imádkozunk.
Jócselekedetek
megszaporodásával is igyekszünk Jézus tanítása szerint élni és jót tenni társaink, családunk körében.
Április
- Virágvasárnap A Jeruzsálemi bevonulás történetének ismertetése. A történet eljátszása során Jézust, mint királyt látják bevonulni a népe közé. Üdvözlet, hódolat a királynak. Ez a történet kiválóan alkalmas a dramatizálásra, az eljátszásra. A gyermekek szerepeket alakíthatnak, énekelhetnek, átélhetik az öröm, üdvözlés érzését. Megtapasztalják mit jelent valahová bevonulni, vagy csak csendben bemenni. Kinek jár az örömujjongás, az üdvözlés? Kit illet, hogy királyként tisztelik?
- Húsvét Az ünnepvárás történetét, a nagyhét eseményeit a napi gyertyagyújtás és lelki beszélgetések alkalmával közvetítjük a gyermekeinknek.
- 21 -
A Húsvét Jézus kereszthalálának emléke és a feltámadás öröme. A gyermekek érzik a készülődés hangulatát, ezáltal az ünnep fontosságát. Óvodánkban, templomunkban, községünkben egyaránt nagy ünnep ez. Közösen átélve a Húsvéti történések mozzanatait, emlékezetessé válik a gyermekek számára is, milyen nagy ünnep ez egyházunkban.
Május
- Anyák Napja Óvodánkban már évek óta hagyományosan, titokban készülünk az Anyák Napjára, hogy meglephessük az édesanyákat. Verse, dalos, énekes ünnepi műsorral, ajándékokkal, virággal készülünk. Természetesen a nagymamák sem maradhatnak ki, hiszen édesanyánkat is felnevelték, nekik köszönhetjük szüleinket. Égi édesanyánk Mária ünnepe is ez, hiszen ő Jézus édesanyja. Katolikus óvodánkban ezzel több az Anyák Napja, ezáltal teljesedik ki az ünnep az egyházközösségre, Isten nagy családjára. Szűz Mária is kap tőlünk ajándékot, a gyermekek már tudják, hogy legjobban szép imáknak, énekeknek és jó cselekedeteknek örül a mi égi édesanyánk.
Június
- Te Deum – évzáró szentmise Ahogyan közösen kezdtük a tanévet, így közösen is zárjuk, egy szép hálaadó szentmise keretében. Fontos, hogy tudjunk hálát adni, tudjuk mennyire fontos, hogy közösségünk egész év alatt eredményesen dolgozott és élt a mindennapokban. Ünnepként éljük meg, hiszen ünneplő ruhában indulunk a templomba, ahol a szentmisét imákkal, énekekkel közösen ajánljuk fel Istenünknek.
- 22 -
ZÁRÓ GONDOLATOK
A játékról elmélkedni, a játékot megfigyelni, a játékot átélni óvódások körében mindig sok érdekességet, új tapasztalatokat és élményt jelent. A játéktevékenységről igazából az alkothat véleményt, aki maga is tud, akar és szeret játszani. Beülni a gyermekek közé, élvezni ahogyan elfogadnak játszótársnak, mindig nagy élmény. Szinte dicsőség, ha szabad játék során hívnak és várnak, hogy legyek részese játékuknak. Élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva színesedik ki az a nap, melyben egy jó játék valósulhat meg. A játék során fejleszteni, alakítani a gyermekek cselekedeteit, értelmét, hatni érzelmekre, erkölcsökre – ez már komoly pedagógiai munka. Katolikus óvodák hitvallásához híven a játéktevékenységeken keresztül az erkölcsi és hitre nevelés szinte észrevétlenül megvalósítható. Ez a mi feladatunk, hogy a gyermekeink lelkébe cseppenként juttassuk a hit alapjait. Ezáltal válnak katolikus keresztény felnőtté.
- 23 -
FELHASZNÁLT IRODALOM
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat Kiadó, Budapest, 1993. Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában – szerzői kiadás, Debrecen, 1995. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék, Kalibra Kiadó, Budapest, 1993. Csillagösvény – szerk.: Szerepi Imréné, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, Budapest, 2010.
- 24 -
