A járóbeteg-szakrendelő csak egy mérföldkő Zirc Városi Erzsébet Kórház újabb fejlesztései és tervei Még át sem adták az új kórházi épületet, amikor dr. Tótth Árpád kórházigazgató újabb terveket hozott a képviselő-testület elé. Persze nincs egyik a másik nélkül: a december 9-én felavatott szakrendelőben több olyan funkciót is elhelyeznek, amelyek jelenleg a fejlesztésre kerülő Krónikus Belgyógyászati Osztály épületében működnek: a röntgen, ultrahang, műtő, illetve egyéb helyiségek elköltözésével lehetővé válik a stratégiai célkitűzések elérése. A fejlesztéssel számos problémáját tudja orvosolni az egészségügyi intézmény: a krónikus belgyógyászati osztály tizenkét ágya például emeleti helyiségben található, amelyhez sem felvonó, sem nővérpult nem tartozik. Teljes egészében nem megoldott a krónikus betegek kórtermen kívüli tartózkodása sem, így csak a kerekesszékkel mobilizálható vagy járóképes betegek látogathatják a kórház parkját. Az igazgatásnak is helyet tudnak biztosítani, hiszen a gazdasági épületet az új SZTK-projektben elbontották, az ehhez kapcsolódó funkciók az átalakított étkezdében és az egyes műszakok műhelyeiben kerültek átmenetileg elhelyezésre. A rekonstrukció előtt álló épület földszintjén 62 ágyat helyeznek el, ebből 52 lesz krónikus belgyógyászati, tíz hospicefeladatokat fog ellátni. (Fekvőhelyet biztosítanak azok számára, akiknek gyógyíthatatlan betegségben szenved a hozzátartozójuk, és élete hátralévő idejét a kórházban kívánja eltölteni. Vagyis a család az utolsó pillanatig ott lehet a beteg mellett.) A radiológia helyére költözik a krónikus ápolási egység tizenkét ággyal, az egykori műtőblokk helyét a hospice-részleg veszi át. Részben fedett teraszt létesítenek a keleti fronton, kerekesszékes kertkapcsolattal. – Ki tudjuk gurítani a beteget az ágyával, ami teljesen más élményt jelent, mint négy fal között eltölteni az időt a nap 24 órájában – mondta dr. Tótth Árpád, Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója a képviselő-testület előtt. Az egészségügyi intézmény vezetője egy megváltozott tervről is beszélt: az eredeti elképzelés az volt, hogy az irányítás a rehabilitációs épület tetőteréből történik, itt azonban szakmai tevékenység kerül ellátásra. Az igazgatási feladatokat így a részben kiürülő belgyógyászati osztály emeletén fogják elvégezni.
A Krónikus Belgyógyászati Osztály épülete is fejlesztésre kerül
A projekt összköltsége meghaladja a százmillió forintot, így leköti a kórház rendelkezésére álló szabad pénzkészletet és a jövő évre tervezett hatvanmilliós sajátbevételt is. Az átcsoportosítás nem fenyegeti az intézményi likviditást, mert azt az OEP-bevétel növekedése kompenzálja. – A fejlesztések több mint egy évtizedre stabil hátteret nyújtanak a színvonalas orvos-szakmai, ápolási és igazgatási tevékenységhez – tájékoztatta a főigazgató a döntéshozókat, akik jóváhagyták a beruházást. A zirci kórház a mozgásszervi rehabilitáció területén a legmagasabb szakmai besorolást kapta. Ezt az elismerést Erzsébet tízfős csapatával vívták ki, a kórházi foglalkoztatásra benyújtott pályázaton tavaly ötvenmillió forintos támogatást nyert az intézmény, amiből lehetővé vált tíz új egészségügyi dolgozó alkalmazása. A szakembergárda ezzel megerősödött ugyan, de nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és alapterületű helyiség az egyes kezelések elvégzésére, valamint a személyzet elhelyezésére. Ezen szeretne változtatni az intézmény vezetősége az Új Széchenyi Terv keretében megjelent, rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését célzó pályázattal. Az igényelt támogatás összege több mint húsz millió forint, amihez valamivel több mint két millió forint önerő szükséges. A pályázatot még ebben az évben benyújtják, eredményhirdetés jövő év márciusában várható. „A modern orvoslás a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel élve számos olyan betegséget képes kórházon kívül kezelni, gyógyítani, sőt a betegség kulcsát a beteg saját kezébe adni, amely korábban többhetes kórházi bennfekvésekkel volt csak elképzelhető” – fejezte ki a járóbeteg-szakellátás lényegét dr. Tótth Árpád, a már lezáruló fejlesztés új épületének megnyitóján. Az új épülettel új fogalmak is megjelentek Zircen, ilyen az egynapos sebészet vagy a nappali kórház. – Reggel elhagyjuk az otthonunkat, megkapjuk a beavatkozást, és még aznap mehetünk haza abba a környezetbe, amely a gyógyulásnak egy nagyon fontos feltétele – mondta dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az avatóünnepségen. Tehát az a cél, hogy az embereknek ne kelljen kiszakadniuk mindennapi környezetükből ahhoz, hogy hatékony és biztonságos ellátást kaphassanak. Ottó Péter polgármester azt kívánta a kórházavatón, hogy a magyar egészségügy úgy tudjon megújulni, ahogy az Zircen sikerült. Dr. Réthelyi Miklós úgy látja, a megújulás a szemléletmód megváltoztatásában és a hivatástudat erősítésében
rejlik. Zirc város polgármesterének szavaiból talán választ kaptunk arra, hogy ez utóbbi is rendben van a kórházban: – Az infrastruktúra a hardver, de ez egy jó szoftver nélkül nem működőképes. Ezt az a humánerőforrás biztosítja, akik az elmúlt évek során bebizonyították, hogy az intézmény élni akar és képes a megújulásra. Hozzátette: nem csak kistérségi szinten, országosan is példaértékű az a munka, amit végeznek.
Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter beszélt azokról a változásokról, amelyek elindultak a magyar egészségügyben
Nyugati példák szolgáltatták az alapkövet, azt az utat járták be a 2007-es kataklizma, az aktív ellátás megszűnését követően, amelyet más európai országok is. Rájöttek, hogy az egészségi állapot nem egyenlő az aktív ellátással, sok minden múlik azon, milyen hamar ismerjük fel a betegségeket, hogyan tudjuk megelőzni ezek kialakulását. A nappali kórházban kúraszerű kezeléseket végeznek, amelyhez nem szükséges kórházi bennfekvés, csak felügyelt környezet. Az új épületben kiállított gyerekrajzok egyike az egészségügyi intézményt várként ábrázolta. Ezt a várat december 9-én elfoglalták. A látogatási idő fél tizenegy körül kezdődött, s kora délután fejeződött be. A kórház előbb menedékként szolgált az erős széllökések ellen, majd a csoportbontásban történő bejárást követően hasonlított egy előszilveszteri partihoz: a hostessek által kínált pezsgő a vendégek egészségére vált, mint ahogy a remények szerint az új kórházi épület is mindenkinek az egészségére fog válni. – Jobb, mint a Fekete-erdő klinika! – lehetett hallani az egyik látogatótól. – Ez a „Bakonyerdő-klinika”! – jött rá a csattanós válasz, s ennek megfelelően nem Brinkmann professzor, hanem dr. Tótth Árpád volt jelen a helyszínen sok más orvostársával együtt. Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott mondott pohárköszöntőt, akiről megtudtuk, hogy Zircen született, és büszke erre. – Ha az ember bemegy a kórházba – még ha nem is beteg – megemelkedik a karbonszagtól a gyomra, s minden fehér. Ez az épület viszont otthonos, családias, mind színvilágában, mind felirati rendszerében – mondta a kormánymegbízott. Talabér Márta országgyűlési képviselő asszony múltja is kötődik Zirchez, elmondta, látta azt a kétségbeesést, ami elfogta az
embereket az aktív ellátás megszűnésekor. – Megnyugvást jelenthet, hogy van egy gyönyörű, új épület – mondta a térség képviselője, aki az alapkőletételtől kezdve részese lehetett a projektnek. Emlékkönyv Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek több régi ismerőse is volt Zircen. Az idén állami kitüntetésben részesülő orvos-házaspárral, dr. Ehrenberger Józseffel és dr. Krisztinkovics Máriával együtt kezdték meg a tanulmányaikat Pécsett, több mint ötven évvel ezelőtt. – Biztos pontjai voltak az évfolyamnak, tanulásban, segítségnyújtásban, példamutatásban – mondta róluk a miniszter, akinek dr. Tótth Árpád főigazgató pedig „fegyvertársa” volt életének egy későbbi időszakában. Elmondta, a Semmelweis Egyetem rektoraként támaszkodhatott a hallgatói önkormányzatra. Árpád nagyon komoly munkatársa volt abban, hogy elindultak az egyetemen azok a változások, amelyek a betegellátás minőségi javulását szolgálták. A zirci kórház igazgatója is felidézte emlékeit az egyetemista korszakból: másodszorra sikerült csak abszolválnia az anatómia szigorlatot, de akkor jelesre, s éppen Réthelyi professzornál. „Véres-verejtékes vizsga volt, hiszen egyes után nem illik rögtön jelest írni az indexbe” – emlékezett vissza dr. Tótth Árpád, akit dr. Szentágotai Klára, dr. Réthelyi Miklós felesége gyógyított meg vírusos agyhártyagyulladásából a kettes számú gyermekklinikán. Zirc Városi Erzsébet KórházRendelőintézet főigazgatója ekkor döntötte el, hogy orvos lesz. Reményét fejezte ki, hogy azon a vizsgán, amely december 9-én vette kezdetét, nem másodszorra mennek át jelessel, hanem már elsőre…
Az új műtő: remélték a látogatók, hogy először és utoljára vannak itt
Az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztését célzó projekt 2009. június 1-jén indult az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. Befejezése 2011. december 31-én várható már az Új Széchenyi Terv keretében. A kedvezményezett Zirc Városi Önkormányzat volt, amely a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján a 888 888 889 forintos projekthez kilencven százalékos támogatási összeget kapott. A kistérségi egészségügyi szakellátó központ mintegy 30 000 ember magas színvonalú ellátását fogja szolgálni a jövő évtől. A nappali kórház és az egynapos sebészet mellett olyan új szakrendelések is megjelennek, mint urológia, gyermekgyógyászat, aneszteziológia – ismertette a beruházás főbb adatait Szirbek Tiborné projektmenedzser, a zirci polgármesteri hivatal egészségügyi referense. Az épületben befogadásra kerül a központi háziorvosi ügyelet is.
Kelemen Gábor
