A szegedi jogi kar – csak egy karnyújtásnyira Előadások középiskolásoknak 2010. december 2011. február
Homoki-Nagy Mária: Jog az irodalomban A szépirodalmi művek témáját igen gyakran a jogtudomány egyes területeiről merítik a szerzők. Így van ez Eötvös József A falu jegyzője c. regényében is. Ha az olvasó a cselekményre koncentrál egy község becsületes jegyzőjének meghurcolását, hamis bizonyítékokon alapuló megvádolásának történetét ismerheti meg, miközben a 19. századi magyar társadalom, a betyárvilág, a szokásjogon alapuló igazságszolgáltatás is megjelenik a szemünk előtt. Mit jelentett a rendi társadalom kiváltságos tagjának lenni? Miként működött a nemesi vármegye? Hogyan lehetett bizonyítékokat szerezni a vármegyei törvényszék előtt folyó büntető eljáráshoz? Miként lehetett bebizonyítani valakinek a nemesi származását? Mindezekre választ találunk Eötvös regényében. S talán arra is kapunk útmutatást, miként tanítja a szerző a 21. század polgárát, hogy társait tisztelje és megbecsülje. Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária: 1978-ban érettségiztem a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, s ugyanebben az évben felvételt nyertem a JATE Állam- és Jogtudományi Karára. Egyetemi tanulmányaim kezdetén nagy jelentőségűek voltak számomra a római jogi és a jogtörténeti előadások, s ennek köszönhetően bekapcsolódtam a jogtörténeti tudományos diákkör munkájába. Both Ödön tanszékvezető úr biztatására levéltári kutatásokba kezdtem, s ez meghatározta későbbi tudományos munkámat. Ekkor kezdtem a magyar magánjog 18-19. századi fejlődésével foglalkozni. A tudományos munka iránti érdeklődésemnek köszönhető, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar oktatója lettem, s jelenleg a Magyar Jogtörténeti Tanszéket vezetem.
Karsai Krisztina: Fogyasztok, tehát vagyok. S a jogaim? A fogyasztóvédelem napjainkban az élet minden területén jelentkezik, s szabadidőnk jelentős részét is úgy töltjük, hogy fogyasztók vagyunk: étteremben eszünk, moziba megyünk, fitneszteremben edzünk, internetes áruházban (vagy a nem virtuálisban) vásárolunk vagy éppen utazunk. S ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy elképzeltük? Átvertek bennünket vagy csak nem figyeltünk oda? Mit jelent az, hogy fogyasztó vagyok? Kinek jó az, ha reklamálok? Ki fogja az én jogaimat érvényesíteni? Az előadásban végigjárjuk – főbb vonalaiban – a fogyasztói jogok horizontját, beszélgetünk majd tisztességes és tisztességtelen kereskedelemről, a hamisítványok világáról s arról, hogy jogainkat végső soron mi magunknak kell érvényesítenük. Dr. Karsai Krisztina egyetemi docens a Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék oktatója, kutatási területei a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélése, az európai integráció hatásai a magyar büntetőjogra, a fogyasztóvédelem büntetőjogi aspektusai. E témakörökben és a magyar büntetőjog tantárgyaiban előadásokat tart és gyakorlatokat vezet, illetve német nyelvi szakfordítók számára is hirdet meg kurzust. Retorikai és vitatechnikai órákat minden félévben tart. Több külföldi egyetemen (és konferencián) tartott előadásokat kutatási területét érintő témákból (Augsburg, Giessen, Bécs, Toledo, Prága). A Csongrád Megyei Békéltető Testület (fogyasztóvédelem) tagja.
Kasza Péter Ferenc: Jogi alapfogalmak és a foci
Előadásomban egy közismert területről, a labdarúgásból vett példákon keresztül kívánom bemutatni a jog néhány alapfogalmát. Elsődlegesen azt, hogy miben tér el a jog más szabályrendszerektől, így a jogszerűség és az igazságosság mentén az erkölcstől. Érdemes megvizsgálni, hogy a labdarúgás játékszabályai mennyiben viselnek magukon erkölcsi és mennyiben jogi jegyeket. Miként helyezhető el a fair play ebben a kettősségben? Mi a különbség az objektív és a szubjektív felelősség között? A jog különbséget tesz szándékosság és gondatlanság között is, vajon ugyanez mennyiben figyelhető meg a foci szabálykönyvében? Milyen következményei lehetnek egy szándékos, durva szabálytalanságnak és valóban arányban állnak-e ezek a játékvezetők által kötelezően alkalmazandó más büntetésekkel.
Dr. Kasza Péter Ferenc: Általános iskolásként még sportújságírónak készült, végül jogász lett belőle. Jelenleg a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszéken dolgozik. 2008 tavaszán tartott nyolc órás maratoni előadásával megdöntötte Badár Sándor egyfolytában-beszélési rekordját, így jelenleg ebben a „sportágban” országos csúcstartó.
Kruzslicz Péter: Európai IntegRÁCIÓ Az előadás az európai integráció alapjait járja körül. Választ keres az európai integráció létrejöttének okára, bemutatja az integrációs folyamat kialakulásának történetét. Az eszmetörténeti alapok és a történeti események anekdotákkal gazdagított bemutatása mellett, kitér arra a különleges logikára, amely az integrációs geopolitikai törekvések hátterében áll. Az előadás továbbá igyekszik kitérni a különleges európa-jogi rendszer legalapvetőbb vonásaira. Röviden az irányadó elvek ismertetésével tér ki az Unió intézményrendszerének ismertetésére, valamint az európai uniós jog jellemzőire. Alapvető jogi fogalmak bemutatásával, és az azok hátterében húzódó politikai és gazdasági folyamatok ismertetésével az előadás célja, hogy könnyedebb módon bemutassa a hallgatóság számára a nemzetközi tanulmányok szakon és a jogász szakon – e témákat érintő – kurzusok lefolyását. Dr. Kruzslicz Péternek hívnak. Szegeden születtem 1982. június 2-án. A Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségiztem francia két tanítási nyelvű tagozaton általános dicsérettel 2001-ben, és megkaptam a gimnázium emlékérmét is. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2006-ban doctor juris címet, a Lyon 3 Jean Moulin Tudományegyetem Jogtudományi Karán ugyanebben az évben európa-jogi mesterdiplomát szereztem. A két kar jogtudományi doktori iskolájában folytattam PhD-tanulmányokat. Kutatási témám az alkotmányjog és az Európai Unió közjogi rendszere és a két jogrendszer egymásra gyakorolt hatása.
Majsa József: Lehetnénk-e nagyhatalom? Magyarország a nemzetközi rendszerben
Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy Magyarország milyen szerepet játszhat a 21. század átalakuló nemzetközi viszonyai közt. Hova sorolható az államok rendszerében egy tízmilló lakost számláló, 90 ezer négyzetkilométeres alapterületű, közepesen fejlett gazdasággal rendelkező kis ország? És tényleg kicsinyek vagyunk-e? Jól választottunk-e amikor a rendszerváltáskor egyértelműen az európai orientáció mellett döntöttünk és a Nyugat értékeit elfogadva a NATO és az Európai Unió tagjai lettünk? Lehetnénk-e semlegesek, van-e másik út? Kitaláltuke magunkat? Létezik-e a világban az a márka, amelyet úgy hívunk: Magyarország, magyar...?
Dr. Majsa József az ÁJTK Politológiai Tanszékének adjunktusa, az Európa-tanulmányok Központ koordinációs igazgatója. Munkája jelentős részében a nemzetközi tanulmányok és a politológia alapképzési- és mester szakok működését irányítja. Tudományos szakterülete a totalitárius rendszerek elmélettörténeti vonatkozásai és a nemzetközi viszonyok elmélete. Oktatómunkája során e területekhez kapcsolódó tárgyakat tanít.
Merkovity Norbert: Politika az interneten, avagy a párthonlapoktól a YouTube-ig Barack Obama USA jelenlegi elnökének 2007– 2008-as kampánycsapatában több olyan tanácsadót is alkalmazott, akiktől nem álltak távol a Facebook, a YouTube, a MySpace, a Twitter, a blog, a videoblog, a podcast, az rss, egyszóval a web 2.0-ás kifejezések, alkalmazások és közösségi oldalak. Az amerikai elnöki kampányban külön hangsúlyt kapott a videomegosztás, ahol az elnökjelölt mellett a kampánytagok, sőt az „egyszerű” önkéntesek is megszólaltak az Obama csapat YouTube csatornáján. Mindeközben, a regisztrált aktivisták mellett, megjelentek azok a szavazók is, akik egyszerűen csak online fejezték ki támogatásukat – több millióan voltak ilyenek. Ez a támogatás jelenthet adományozást vagy „veled vagyunk” típusú videót, de jelenthet konkrét üzleti vállalkozást is, aminek egyik legsikeresebb példája az Obama Girl sorozat volt. Az elmúlt közel húsz év internetes kampánykommunikáció íve nem csak a politika változását tárja elénk, hanem a társadalom elvárásairól is képet fest. Előadásomban a 2008-as amerikai folyamatok bemutatása mellett kitérek az internetes politikai kommunikációban rejlő lehetőségek bemutatására, hiszen csak idő kérdése, hogy mikor kezdik el az Amerikából ellesett kampánytechnikákat Magyarországon is alkalmazni. Merkovity Norbert 2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Jelenleg a SZTE Állam és Jogtudományi karának politológiai tanszékén gyakornok. Pártok és pártrendszereket, információs társadalmat, politikai kommunikációt és amerikai politikai rendszert oktat. Kutatási területe: információs hálózatok szerepe a politikai kommunikációban. 2009-ben a Demos Alapítvány és a Progresszív Politika folyóirat publikációs pályázatának nyertese, illetve a Századvég Alapítvány publikációs ösztöndíjasa.
Mezei Péter: „Zene-szerzés” és jog, avagy a szerzői jog a mindennapokban (file-cserebere) Talán nem is tudjuk, vagy észre sem vesszük, de a mindennapokban nagyon sok cselekményünk érintheti a szerzői jog világát. Ha csatlakozunk az internetre és a világhálóról letöltünk egy dalt vagy egy filmet, könnyen lehet, sőt nagyon valószínű, hogy mások jogait sértjük meg ezzel. Sok a tévhit és a félreértés a fájlcserélésnek nevezett jelenséggel kapcsolatban. Vajon jogsértést követek el azzal, ha egy torrentet letöltök a Pirate Bay oldaláról, vagy megosztom valamelyik albumomat egy DC hubon? Rossz egyáltalán ez, vagy sokkal inkább az információhoz hozzájutás új módjának tekinthető? Milyen eszközökkel kívánnak a jogosultak és a nemzeti parlamentek fellépni ezzel a jelenséggel szemben? Vajon figyelik-e a jogvédő szervezetek, hogy mit is csinálok az interneten? Elképzelhető, hogy a rendőrség egyszer csak bekopogtasson az ajtónkon, mondván, hogy a számítógépért jöttek? Dr. Mezei Péter az Összehasonlító Jogi Intézet oktatójaként kurzusain különböző külföldi jogrendszerek világába próbál betekintést engedni. Fő kutatási területe a szerzői jog, leginkább a digitális technológiák által felvetett kérdésekre fókuszálva. Doktori értekezését a fájlcseréléssel és a digitális samplinggel kapcsolatos jogi kérdésekről védte meg 2009 szeptemberében, áttekintve, hogy miként rendezi e technológiák sorsát a magyar, az amerikai és a német szerzői jog. Ezekről a témákról Szegeden, valamint több országban (így Finnországban, az Egyesült Államokban, illetve Franciaországban) tartott, illetve fog tartani vendégelőadásokat. Az Összehasonlító Jogi Intézet munkatársaként vezeti az Amerikai Jogi Szakértői és Szakfordítói Képzést, illetve intézeti felelőse az Erasmus hallgatói mobilitásnak.
