SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZAT Városmarketing és hatásának elemzése, Kecskemét városában

Konzulens:

Készítette:

Kecse-Nagy Sándor

Molnár Csilla

egyetemi óraadó tanár

regionális gazdaságtan mesterképzési szak levelező tagozat

Szeged 2012. május

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................... 4 1. TELEPÜLÉSMARKETING ....................................................................................... 6 1.1. A marketing szemlélet bemutatása ............................................................................ 6 1.2. A településmarketing kialakulása .............................................................................. 8 1.3. A településmarketing lényege .................................................................................... 9 1.4. A településmarketing célcsoportjai .......................................................................... 11 1.5. A településmarketing tulajdonságai és eszközrendszerei ........................................ 12 1.6. A településmarketing tevékenységének stratégiai tervezési folyamata ................... 17 2. KECSKEMÉT VÁROS HELYZETFELTÁRÁSA .................................................... 22 2.1. Általános bemutatás ................................................................................................. 22 2.2. Kecskemét város vonzerő leltára ............................................................................. 25 2.2.1. Fontos látnivalók .................................................................................................. 26 2.2.2. Fürdőkultúra ......................................................................................................... 26 2.2.3. Jellemző programok .............................................................................................. 27 2.2.4. Kultúra .................................................................................................................. 27 3. KECSKEMÉTVÁROS MARKETING STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA AZ ELÉRT EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN ......................................................................... 29 3.1. Befektetőket, vállalkozásokat célzó intézkedések ................................................... 30 3.2. Kecskemét turizmusáról .......................................................................................... 39 3.3. A helyi lakosság szerepe .......................................................................................... 44 3.4. Kecskemét város kommunikációs tevékenysége ..................................................... 44 3.4.1. Külső és belső kommunikáció ............................................................................... 45 3.4.2. Város imázsának javítása ..................................................................................... 47 4. KECSKEMÉT VÁROS MEGÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓ PRIMERKUTATÁS .. 49 4.1. Kutatási célok, a kutatás módszere .......................................................................... 49 4.2. Kutatási eredmények................................................................................................ 49 4.2.1. A minta demográfiai jellemzése ............................................................................ 49 4.2.2. A minta tárgyköri kérdéseinek jellemzése Kecskemét városának ismertségére vonatkozóan .................................................................................................................... 53 4.2.3. A minta tárgyköri kérdéseinek jellemzése Kecskemét város megítélésére vonatkozóan .................................................................................................................... 56 4.2.4. Kutatási eredmények összegzése ........................................................................... 58 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .................................................................. 60 ÖSSZEGZÉS .................................................................................................................. 66 IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1

Ábrák jegyzéke 1. ábra A marketing stratégia tervezésének rendszere .................................................. 18 2. ábra Kecskemét népességének alakulás 1949-2020 .................................................. 23 3. ábra Nemek szerinti megoszlás (%) .......................................................................... 49 4. ábra Életkor szerinti megoszlás (%) .......................................................................... 50 5. ábra A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) ................................ 50 6. ábra A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása (%) ........................................... 51 7. ábra A válaszadók foglalkoztatási szféra szerinti megoszlása (%) ........................... 52 8. ábra Megyék szerinti megoszlás (%) ........................................................................ 52 9. ábra A válaszadók település szerinti megoszlása (%) ............................................... 53 10. ábra Kecskemét városával kapcsolatos reklám/hirdetés ismertsége ....................... 53 11. ábra Kecskemét városáról szerzett információk forrása(említések száma: %)* ...... 54 12. ábra Kecskemét város honlapja látogatottságának megoszlása (%) ....................... 55 13. ábra Kecskemét város látogatottságának megoszlása (%) ...................................... 56

2

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Kecskeméten 2008-2011 között .............. 32 2. táblázat Kecskemét város honlapjának minősítése ................................................... 55 3. táblázat A város megítélése a felsorolt jellemzők alapján ........................................ 56 4. táblázat Kecskemét város megítélése az alábbi jellemzők alapján ........................... 57 5. táblázat Imázsformáló tényezők megítélése .............................................................. 57 6 táblázat Kommunikációs eszközök megítélése .......................................................... 58

3

BEVEZETÉS Dolgozatom Kecskemét Megyei Jogú Városban alkalmazott marketing koncepcióról készítettem, mely segítséget ad abban, hogy a városba egyre több és több befektetni szándékozó vállalkozó illetve vállalkozás települjön, valamint turista érkezzen városunkba, akik megszerzett jövedelmüket településünkön kívánják elkölteni. A téma aktualitását bizonyítja, hogy a települések önkormányzatának meg kell felelnie a célcsoportok által támasztott új elvárásoknak, lépést kell tartania a bővülő Európa kínálta lehetőségekkel, követni kell a globalizáció és az Európai Unió által diktált fejlődési irányvonalakat. A településeknek meg kell őrizni saját arculatukat, ami turisztikai vonzerőt jelenthet, másrészről fejlesztések és megfelelő marketing stratégiai támogatással növelni kell az adott település versenyképességét, vonzóvá kell tenni a potenciális befektetők, a látogatók számára. A régió és településmarketing eszközrendszerének megfelelő alkalmazása jelenti a kitörési lehetőséget a települések, önkormányzatok, régiók számára. Ehhez meg kell választani a megfelelő és kellőképpen megalapozott információforrásokat. Az erre épülő elemzési módszereket, valamint a település, város, régió sajátos fellépését. A megfelelő marketing stratégiai elemek alkalmazásával a település, város, régió képes alkalmazkodni a jelentkező kihívásokhoz, valamint képes kialakítani és fenntartani az egyes célszegmensek – lakosság, befektetők, turisták – által elvárt komplex szolgáltatás színvonalat. A témakör jellegzetességéből adódóan lehetőség nyílik egyes régiók, városok, települések marketing tevékenységének elemzésére.

A téma választásában annak aktualitása mellett – Kecskeméti lakosként – személyes okok is szerepet játszottak, hiszen érdekel szűkebb hazám jelenlegi helyzete, mert egy, gazdaságilag és társadalmilag elég heterogén területi egységről van szó, s így az számos érdekes kérdést és problémát vet fel.

4

Általam fontosnak vélt kérdések (hipotézisek) Kecskemét városával kapcsolatban, melyeket dolgozatomban vizsgálok, a következők: I.

A vállalkozások városba településének és maradásának ösztönzése fontos a város versenyképességének növelése érdekében. A város – befektetőket célzó marketingstratégiája által mindent megtesz ennek érdekében?!

II. III.

A turizmus fellendítése a város hatékony gazdaságélénkítő eszköze?! Mai elektronikus világunkban az internet a legelterjedtebb eszköz, mely által népszerűsíthető a város illetve tájékozódnak az emberek Kecskemétről, mind helyi lakosként, mind turistaként?!

IV.

A pozitív imázs kialakításában a legnagyobb hatást a nemzetközi rendezvények, programok eredményezik, a kommunikációs eszközök közül?!

V.

Imázsformáló

tényezőként

a

befektetőket

és

a

turistákat

tartják

legjelentősebbnek az emberek?! E téma vizsgálatával a legfőbb célom, hogy a város komplex marketing- és marketingkommunikációs feladatait bemutassam, melyeket abból a célból tesznek a város vezetői, hogy a befektetőket, a turistákat, a helyi lakosságot megnyerjék és megtartsák maguknak, más versenyző városokkal szemben elérve ezzel, hogy településünk versenyképessé és sikeressé váljon. Ehhez segítségként egy, a helyi lakosságot megcélzó kérdőívezést is használtam. A téma célja, hogy kitörési pontokat tárjon fel Kecskemét és akár más települések számára is.

5

1.

TELEPÜLÉSMARKETING

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása közvetlen hatással van a regionális, fejlődésre, és ezen keresztül a városok fejlődésére is. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nehéz feladat elé állítja a városi vezetőket, és szervezeteket. Az EU csatlakozás mellett kiemelkedő jelentősége van a régiók, illetve a városok fejlődésében a nemzetközi regionális együttműködés erősödésének. Az együttműködés folyamatos lehetőséget biztosít a különböző partnerségi kapcsolatokra, a közösen megvalósított projektek szervezésére, a testvérvárosi együttműködésre, stb. Mindemellett a globalizációs folyamatok a régiók, és ezen belül a városok versenyének nemzetközivé válását is erősíti; nő a konkurensek száma, fokozódik a versenyhelyzet. A városmarketing alkalmazása segítséget nyújthat a fenti problémák megelőzésében, illetve orvoslásában, a partnerkapcsolatok szélesítésében, illetve az ismertség és elismertség fokozásában, ezáltal növelheti a város versenyképességét is. Jelenleg hazánkban is folyamatban van a közigazgatás területi szervezetrendszerének átalakulása, amely szintén a városmarketing szerepének erősítését indokolja. Ezért is látom fontosnak konkrétan megfogalmazni a településmarketing fogalmát: „Egy település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, fejlesztése, realizálásának segítése, kommunikálása a sokoldalú, jóléti fejlesztési (gazdasági, életmódbeli) célok elérésének érdekében, szolgálatában. Célja az eredményes működés, illetve a versenyképesség növelése” (Piskóti, Dankó, Schupler 2002 139. o.). A településmarketing részletesebb kifejtésére az alábbiakban kerül sor.

1.1.

A marketing szemlélet bemutatása

A marketing, mint filozófia, szemléletmód és tevékenység összetett, komplex gondolatisága nem teszi lehetővé, hogy egyetlen konkrét, frappáns fogalommal meghatározzuk lényegét. Már csak azért sem, hiszen a marketing tudomány egyes időszakainak fogalom meghatározása is jelentős változásokon, bővüléseken ment keresztül, rámutatva a marketing egyik fő gondolatára a változás által kikényszerített alkalom fontosságára.

6

Ez az állandó fejlődés továbbá annak is köszönhető, hogy más tudományterületekkel – szociológia, pszichológia, informatika, menedzsment – is szoros kapcsolatban áll, azok újítását integrálja magában, így létrehozva új marketing területeket. A marketing elmúlt évtizedekben tapasztalt szemléleti fejlődése is a folytonos megújulást támasztja alá (Gondi, Ivánkai, 1995). Bauer András és Berács József Marketing című könyvében megfogalmazták, hogy a marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik

szükségleteiket

és

igényeiket

(Bauer-Berács,

1999).

Marketingről

beszélhetünk szűkebb értelemben is, mely szerint olyan vállalati tevékenységet jelent, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és a lehetséges vásárlókra irányuló kommunikáción keresztül befolyásolja a fogyasztói magatartást. Tágabb értelemben viszont a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófiai szemléletmód: annak folyamatos felismerése, hogy az üzleti tevékenység középpontja a fogyasztók hosszú távú érdeke kell, hogy legyen, illetve egyensúly megteremtése a jelenlegi erőforrások felhasználásával történő profittermelés és a jövendő profittermelés érdekében történő alkalmazkodás között, figyelembe véve a társadalmi és környezeti korlátokat. Mindezeken túl kiterjesztették a marketing fogalmát üzleti vállalati szférán túl olyan, nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, kultúra, vallás, politika, stb. Phillip Kotler szerint: „A marketing az emberi és társadalmi szükségletek felismerésével és kielégítésével foglalkozik. A marketing egyik legrövidebb definíciója: „szükségletek jövedelmező kielégítése".” (Kotler-Keller 2006, 39.o.) A definíciók megfogalmazásukban ugyan eltérnek egymástól, azonban konkrétan mutatják, hogy a marketing olyan tervezési tevékenység, amely céltudatos, versenyre épül és átfogja a szervezet egészét. Lényege, hogy olyan termékeket, szolgáltatásokat teremtsen, amelyek a vevők igényeit, szükségleteit kielégítik. Célja pedig az alkalmazó szervezet célkitűzéseinek, sikerének elérése (Meffert, 1994).

7

A marketing fent említett meghatározásai kisebb-nagyobb módosításokkal egyaránt igazak a marketing számos területére, így a településmarketing fogalmára is.

1.2. A

A településmarketing kialakulása régió-

és

településmarketing,

a

különböző

területi

egységek

marketingtevékenységével foglalkozó tudományág. Ebbe a fogalomkörbe beletartozik az országos marketing, a regionális marketing, a városok és községek marketing tevékenysége is. Ebből is azt következtethetjük, hogy a marketing tevékenység minden közigazgatási egység számára elengedhetetlen, településmérettől függetlenül. Ez az új marketing szemlélet először csak az Egyesült Államokban volt tudatos. Ebben az időszakban csak egyes elemekre koncentrál, mint pl. üdülőhelyek reklámtevékenysége, legfőképp szem előtt tartva a kereskedelmi és gazdasági értelmezést. Később az 1970/80-as években lezajló gazdasági és politikai változások új, tudatos magatartásra kényszerítették az önkormányzatokat. Ebben az időszakban már Nyugat-Európában is jelen van, mely régiómarketing tevékenységre szélesebb körű értelmezés jellemző, ugyanis már magában foglalja a társadalmi jólét előremozdításának alapfilozófiáját kultúrát, egészségügyet – is (Kozma, 2005). Az településmarketing kialakulása több okra is visszavezethető, melyeket a következőkben, időrendi sorrendbe mutatnék be. Az 1960-as évektől új trendek kezdtek kialakulni az urbanizáció folyamatában. Ilyen trend volt a dezurbanizáció vagyis a városokból a környező településekre való kitelepülés, amely a népességnövekedés súlypontjait a rurális (vidékies) térségekre helyezte. Ekkor jelentős problémát jelentett a városok számára, hogy a gazdagabb rétegek elköltöztek, és a szolgáltatások kivonultak. Ez a folyamat főleg ÉszakAmerikában volt jellemző. Az 1970-80-as évek gazdasági szerkezetváltása következtében csökkent a korábbi húzóágazatok szerepe, ezáltal gyárbezárások, létszámleépítések mentek végbe. Válságjelenségek mutatkoztak meg, például csökkent a foglalkoztatás, munkanélküliség nőtt, elkezdődött a lakosság elvándorlása. Az 1980-as években a legtöbb ország költségvetése jelentős finanszírozási problémákkal küzdött, amelynek következtében kevesebb pénz jutott jóléti kiadásokra, önkormányzatok támogatására, ezért egyre nagyobb saját forrásra volt szükségük a települési önkormányzatoknak, ami miatt a szerepvállalásuk is megnőtt. 8

A világgazdaság globalizációja következtében csökkent a közlekedés költségei és növekedett sebessége az idő-tér konvergencia által. A tömegkommunikáció fokozatosan fejlődött, majd globálissá vált és a kereskedelmet akadályozó korlátok is fokozatosan felszámolásra kerültek.

Mindezen változások következményeként globalizálódott a

kereskedelem és a munkaerőpiac, a multinacionális vállalatok száma megnövekedett csökkentve ezzel a munkanélküliséget. A korábban elszigetelt országok egységes piaccá alakultak, az önkormányzatok pedig alkalmazkodtak a kiéleződött versenyhez. Nem utolsó sorban pedig az idegenforgalom fellendülése is befolyásolta a településmarketing kibontakozását.

1.3.

A településmarketing lényege

A településmarketing egyre szélesebb körben történő megjelenését, folyamatosan növekvő elismertségét a globalizáció felerősödése, a funkciók, feladatok gyarapodása, a települések közötti nagymértékű fejlettségbeli eltérések, az ebből eredő gazdasági nehézségek kényszere, illetve a piacgazdasági fejlődés lehetőségeit hasznosító szervezeti és politikai törekvések alapozzák meg. A globalizáció felerősödésével a versenyképesség kulcsfogalommá vált, amely az új feltételek közötti világméretű versengés jelenségeit, a városok e versenyben való sikeres részvételét igyekszik meghatározni. A globális verseny a régiók, nagyvárosok erőpróbája is. Ez a szemlélet a regionális identitások felerősödésével, különösen az Európai Unióba történt belépésünk után kapott jelentőséget. A régiók, földrajzi koncentrációk előtérbe kerülése annak a következménye, hogy a globalizáció új gazdasági teret hozott létre. A nemzetközi verseny helyébe a globális rivalizálás lépett, amelynek szereplői a városok is. Magyarország társadalmi, gazdasági fejlődésének, felemelkedésének fontos tényezője a települések fejlesztése, versenyképesebbé tétele. A várható decentralizáció miatt egyre nagyobb lesz a városok mozgástere, döntési lehetősége, épp ezért nagyon fontos, hogy a településen élők megismerjék a főbb folyamatokat. A jelenlegi helyzetben, amikor több város küzd finanszírozási gondokkal, szociálpolitikai problémákkal, egyre nagyobb jelentőséget kap a tőke, a látogatókra, turistákra gyakorolt vonzó hatás, ami enyhítheti, esetleg megoldhatja egy-egy település gondjait, javíthatja az ott élők életszínvonalát. 9

Egy város esetén, ahol emberek számos közössége él, ahol arra törekszenek – így Kecskeméten is -, hogy az ott élők jól érezzék magukat, színvonalas életmódot alakíthassanak ki, mely vonzó lehet másoknak is, ahol a gazdasági, kulturális lehetőségek sokoldalú fejlesztése a cél, ott sajátos marketing tevékenységre van szükség. A

településmarketing

tehát

valójában

egy

sajátos,

marketing

szemléletű

településpolitikai fejlesztési eljárás, amely az egyes célcsoportok keresletéhez a lehető legszorosabban kapcsolódik, miközben az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat előre megadott célok szerint maximalizálja (Ashworth és Voogd, 1997). Mivel egyre inkább fokozódik a városok közötti verseny a különböző célcsoportok vonzásában, csak azok a városok maradhatnak versenyképesek hosszú távon, amelyek tudatos marketingstratégiát is folytatnak. Marketing szempontból a közeljövő fontos feladata, hogy az egyes városok értékeikkel, lehetőségeikkel váljanak ismertté, mi több, vonzó célterületté a befektetők, turisták számára. A marketing stratégia kidolgozásakor az eredményekre kell építeni, kidomborítva a különbözőségeket, s csak az adott városra jellemző egyedi vonásokat. Fontos, hogy egységes arculattal jelenjen meg a régió a területi egységek „piacán”, kiemelve annak pozitív imázsát (Szakál, 1995). A tudatos marketing stratégia révén a település versenyképessége erősödik, a termékek és szolgáltatások értékesítési képességének javulása tapasztalható a nyílt versenypiacokon. Ez idővel számos egyéb eredmény mellett a beruházásoknak vonzó telephelyeket jelent, illetve kölcsönhatás jön létre a telephelyválasztás és a versenyképesség között. Kecskemét marketing stratégiája bizonyítja, hogy a regionalizmus megteremtéséhez és megismertetéséhez nem elegendő csupán a jogszabályokban előírt munkát elvégezni, hanem a város, annak fizikai, statisztikai jellemzőit, fejlesztési elképzeléseit és fejlesztéséhez kapcsolódó programjait, pályázati lehetőségeit, valamint szervezeti kereteit is meg kell ismertetni az ott élőkkel, be kell mutatni a külső érdeklődők számára. Olyan marketing tevékenység végzése szükséges, mely a regionális tudat és kohézió alakítására, és olyan kapcsolatok létesítésére irányul, melyek révén használható nemzetközi tapasztalatok és új eredményeket hozó kapcsolatok válnak elérhetővé. E marketing tevékenységhez szükséges tervezés menetét, folyamatát - a későbbiekben részletesen is bemutatom. 10

1.4.

A településmarketing célcsoportjai

A településmarketing akkor tekinthető eredményesnek, ha a célcsoportok igényeit maximálisan kielégíti, problémáit tevékenységével meg tudja oldani. Szereplőit különböző vevőkörbe vagy célcsoportba sorolhatjuk. Az elsődleges csoportot azok a személyek alkotják, amelyek számára az adott hely a lakhelyet jelenti. A település szempontjából a legfontosabb vevő, hiszen ha a lakosok negatívan ítélnek meg egy adott települést, akkor hogyan várható el, hogy mások – beruházók, turisták, stb. – pozitív képet alkossanak az adott településről, térségről!? Az önkormányzatok számára fontos figyelembe venni azokat a lakókat, akik a potenciális lakosságot jelentik és azokat, akiket az elvándorlás veszélye fenyeget. Számukra érdemes a kiemelni a település előnyeit, munkavállalás, letelepedés, lakóhely és a szabadidő változatos eltöltésének szempontjából. Az adott településeknek és önkormányzataik vezetésének ösztönöznie kell az adott település idegenforgalmát, ugyanis a kulturális és sport rendezvények vonzzák a turistákat, akik csak ideiglenesen választják tartózkodási helyül az adott várost, régiót. Ők és e rendezvények rendszeressége üzletet jelent a helyi vállalkozások számára és előnyökben részesítik a helyi gazdaságot. Tehát a turisták a régiómarketing szempontjából külön célcsoportot jelentenek (Piskóti, 2003). Külön csoportba sorolandó az adott területen tevékenykedő, azaz helyi vállalkozások, akik számára telephelyet jelent, valamint a területen kívüli vállalkozások, befektetők, akik gyakran a település lakosai is, tehát elvárásaik is megegyeznek a lakosságéval. Viszont az egyéni igények mellett fontos az üzleti igények kielégítése is. Az üzleti szféránál is – a helyi lakossághoz hasonlóan – a településmarketing feladata a potenciális befektetők érdeklődésének felkeltése. Ahhoz, hogy egy települést befektetés szempontjából kedvezően ítéljenek meg, piacorientált szemléletű menedzselés szükséges, valamint az adók, felhasználói díjak megállapításakor piaci ösztönzőket kell használni adminisztratív intézkedés helyett, kapcsolatot tartva az érdekképviseleti szervekkel, szövetségekkel, kamarákkal.

11

A nemzetközileg tevékenykedő – multinacionális – vállalatoknál először a kontinenst, országot választják ki, majd csak később születik döntés a település és a konkrét telephely kiválasztásáról, a szállítási költségek, a munkaerő költsége, az adózás és az agglomeráció hatásainak szempontjai alapján. Utolsóként említett célcsoportba azok a személyek tartoznak, akik képviselik a különböző szakmai, politikai szervezeteket, intézményeket és döntéseikkel (pl. törvények meghozatalával, fejlesztéssel, támogatással) befolyásolják az érintett terület működését, sikerességét. E vevői kör döntései általában bizalmi alapúak, nem építenek tapasztalatokra, információkra. Láthatjuk tehát, hogy minden ember, piaci szereplő formálja, befolyásolja környezetét, külsőt és belsőt egyaránt, így joggal nevezhetjük őket a településmarketing megvalósítóinak. Megvalósítók lehetnek a spontán, ösztönös szintet jelentő lakosság és szervezetek, akik mindennapi magatartásukkal befolyásolják az adott hely megítélését. A saját céljukra végzett marketingtevékenységet folytató szervezetek alkotják tudatos, egyéni szintet, akik sikereikkel nem csak saját szervezete, hanem környezetének megítélését is növeli. A tudatos, de közösségi szintet pedig a szakmai és civil szervezetek együttműködése jelenti a civil szervezetekkel, koordinátor közreműködésével. Tekintsük tehát végig milyen eszközöket szükségesek a régiómarketing megvalósításához (Piskóti, Dankó, Schupler, 2002).

1.5.

A településmarketing tulajdonságai és eszközrendszerei

A településmarketing és a hagyományos marketing között igen fontos különbségek figyelhetők meg az alapvető eszközrendszer, a marketing-mix szempontjából. A termék minden szinten egy hely, amely komplex megközelítést igényel, hiszen a helytermék magába foglalja a terület jellemzőit (természeti és épített környezet, valós és vélt jellemzők, stb.) a települési intézményhálózatot és a területen igénybe vehető szolgáltatásokat is. Meg kell említeni még egy jellemzőt, ami tovább bonyolítja a helyzetet, ugyanazt a terméket egyszerre többen is igénybe veszik akár más és más céltól vezérelve, tehát más és más terméket képezve belőle. 12

A helytermék tehát egy összetett termék, amely összefoglalja a különböző célcsoportok számára felkínált és felkínálható termékek, szolgáltatások, lehetőségek összességét. Egyben rugalmatlan is, a vásárlók igényeinek megfelelő átalakítás rendkívül nehézkes mivel jelentős pénzösszegekbe és időbe kerül. A termékek értékének nagysága mellett, költségesebb és hosszabb az egyes előítéletek és imázs kialakítása, ami a településmarketing egyik nagyon fontos feladata. További fontos tulajdonság a helyhezkötöttsége. Mivel nem mozdítható, így a fogyasztók mozgatására kell kialakítani az értékesítési csatornákat (Garamhegyi, Révész, n.d.). Kecskeméti lakosként tapasztalom, hogy a fent említett tulajdonságok Kecskemét Városára, mint helytermékre is igazak.

Összetett és komplex, ugyanis területén

megtalálhatóak azok a természeti és kiépített, kialakított környezet, erőforrások, az emberek igényeit kielégítő szolgáltatások, minden, ami az itt élő lakosság életkörülményéhez szükséges. Kecskemét 100 000 lélekszámú, tehát tényleg igaz, hogy egyszerre többen is használják. A célcsoportoknak megfelelő városkialakítás, változtatás is nehézkesen valósul meg városunkban. Sokszor történt meg olyan eset, hogy számos pályázati tender közül egyik sem felelt meg a város vezetőiben – a célcsoportok igényei alapján – kialakult elképzeléseknek, így újabb pályázati kiírásokra került sor. Egy ilyen folyamat lezajlása hónapokat vesz igénybe, és nagy összegekről van szó. A helytermék jellemzői mellett az árról is szólni kell. A hagyományos marketinghez hasonlóan jelen esetben is az a feladat, hogy a termékek és szolgáltatások használói, tényleges és potenciális fogyasztói számára vonzó árat határozzanak meg. Az ár, hasonlóan a termékhez bonyolult tényezőnek számít, ugyanis egy adott településnek más és más árat kell meghatároznia a különböző vásárlóknak attól függően, hogy a helynek, mint terméknek és az ott nyújtott szolgáltatásnak milyen kombinációját igénylik. Itt természetesen nem a települések áráról van szó, hanem azoknak egyes részeit igénybevevő és használó polgár, turista, vállalkozó költségeiről, amelyek azért merülnek fel, mert céljai eléréséhez nem azt a települést választotta és nem másikat. Egy adott településen élés körülményeit jellemzik az említett költségek, amelyek a következők lehetnek. 13

A legfontosabb egy ember életében a mindennapi megélhetés költségei, aztán, a kereslet és kínálat viszonyának és az ingatlan minőségének függvényéből adódó telek és lakásárak nagysága, és a pénzpiacon érvényesülő árak, azaz a banki szolgáltatások és a nyújtott hitelek árai. A költségek másik csoportját azonban azok a szolgáltatás árai jelentik, amelyek megállapítására a törvény árhatóságot jelöl ki. Ilyen szolgáltatás lehet az energia(villany, gáz), a távhő-, a kommunális szolgáltatás díja és a helyi tömegközlekedés díja is. Léteznek olyan szolgáltatások, amelyek ingyenesek vagy csak a működés költségeinek egy részét fizeti meg az igénybevevő. Mivel a helytermékek magán- és közjavak is lehetnek, az ár szerepét átveszi az elérhetőség, továbbá azt sem mondhatjuk, hogy

az

ármegállapítás

kizárólag

csak

egy tulajdonos

feladata.

Mindezek

komplexitásából fakad, hogy az összetevők költségeit – szolgáltatások, megélhetés, képzés, egészségmegőrzés, stb. – nem külön-külön, hanem összevontan mérlegeli az aktuális, illetve a potenciális fogyasztó (Kraftné-Fojtik, 1998). Meg kell határozni azt a közvetítő eszközt, csatornát, amelynek segítségével könnyen eljuttatható a település termékei és szolgáltatásai a fogyasztóhoz. A településmarketing esetében azonban nem a terméket juttatják el a fogyasztóhoz – lévén, hogy mozdíthatatlan –, hanem vagy a hely legfontosabb jellemzőinek leírását, ismertetését tudjuk eljuttatni a fogyasztókhoz különböző eszközök (képviseleti iroda, kiadványok, képek, prospektusok, videofilmek, tájékoztató előadások stb.) segítségével, vagy a fogyasztót mozgatják a helyhez. A településmarketingben tehát gyakran összemosódik a csatorna

és

a

kommunikáció.

A

települések

kommunikációja

ugyanis

az

információgyűjtést és piacbefolyásolási célokat is szolgálhat. A kommunikáció eszközeinek segítségével képes egy adott település potenciális fogyasztóinak figyelmét felkelteni és befolyásolni cselekvéseiket. Ennek megfelelően a piacbefolyásolás feladata a hely értékeinek és pozitív imázsának tudatosítása, annak érdekében, hogy a lehetséges vevők megismerjék, értékeljék a település vagy a terület megkülönböztető versenyelőnyeit.

14

A településmarketingben tehát rendkívül fontos szerepet játszik az adott hely imázsa, hiszen a vásárlóban mindig a hozzá eljutott információk által alakul ki egy kedvező vagy kedvezőtlen benyomás, kép a településről, amely az adott településre jellemző megjelenés visszatükröződése. Az imázs pontos jelentése az alábbi módon fogalmazható meg: „az aktív vagy passzív módon befogadott információk alapján, a személy által tanult, képviselt és megtestesített értékekre támaszkodva kialakított benyomás, vélemény, amely alapját képezi az ember tevékenységének, bizonyos dolgokkal szembeni beállítódásának” (Piskóti et al., 1997, 64. oldal). Az imázs és az önkormányzat kapcsolatát vizsgálva két típust lehet megkülönböztetni (Kozma - Ashworth, 1993): a szándékos imázs az önkormányzat kommunikációs munkájának eredményeként alakul ki, és létrejöttében az információforrások közül a közforrások (tömegkommunikációs eszközök - például újsághirdetések) és a kereskedelmi-szakmai források játszanak fontos szerepet. Ezzel szemben a nem-szándékos imázs az önkormányzat kommunikációs munkájától teljesen függetlenül formálódik ki, a saját tapasztalatok, a személyes információforrások, illetve közforrások (például az újságokban megjelent kedvező vagy kedvezőtlen cikkek) hatására. A kétfajta imázs egymáshoz viszonyított súlya különböző helyzetekben eltérő, a legtöbb kutató azonban úgy véli, hogy a nem-szándékos imázs nagyobb mértékben befolyásolja a végleges cselekvést, mint a szándékos imázs. Az egyes területi egységeket a velük kapcsolatban kialakult vélemények alapján különböző csoportokba lehet besorolni, és ez bizonyos mértékig befolyásolja az adott önkormányzat munkáját is (Kotler et al, 1993): - pozitív imázzsal rendelkező helyek: a legfontosabb feladat a pozitív benyomások megerősítése és továbbítása a korábbinál több célcsoport irányába; - negatív imázzsal rendelkező helyek: törekedni kell a meglévő negatív vélemények megkérdőjelezésére, hatásuk gyengítésére; - vegyes imázzsal rendelkező helyek: az adott területről kialakult képben pozitív és negatív elemek keverednek, és ezért az önkormányzatnak az előbbiek megerősítésére és az utóbbiak hatásának csökkentésére kell törekednie;

15

- ellentmondásos imázzsal rendelkező helyek: az érintett területről - a korábbi történelmi fejlődése eredményeként - az emberek egy részében még mindig a negatív benyomások uralkodnak, más személyek - akik ismerik a jelenlegi fejlődési trendjeit - ugyanakkor már pozitívan ítélik meg. Az imázs másik fajta csoportosítása alapján különbséget lehet tenni a gazdag, illetve a szegény imázzsal rendelkező területek között (Avraham, 2004). Az előbbi esetben igen sokat tudunk az illető területről, és ismereteink általában különböző forrásokból származnak, míg az utóbbi esetben igen kevés információval rendelkezünk, és azokat is döntő mértékben egy forrásból szereztük be. A településmarketing eszköze a piaci sajátosságok és a komplex jelleg miatt azonban 4P helyett 2K-ra bontható, a kínálati és a kommunikációs mixre. A kínálati mix az adott terület által kínált termék- és szolgáltatáselemeinek tudatos, vevőorientált fejlesztése árral kombinálva. Magába foglalja a termék komplex megjelenítését, a tárgyi és szolgáltatás elemeket a konkrét felhasználási, igénybevételi feltételekkel. Ezeken túl hozzátartozik a településtermék teljesítmény fejlesztése is, amelyen belül a gazdaság fejlesztése a legfontosabb. Ez nem csak a vállalkozó szféra feladata, de részt vesznek benne az önkormányzatok és a non-profit szervezetek is. Az

általuk

kifejlesztett

stratégia

program

szintén

kapcsolatban

áll

a

településmarketinggel, hiszen ezek megvalósítása hozzájárul a térség fejlesztéséhez, pozitív imázs kialakításához, megerősítéséhez. A kommunikációs mix egységes arculat és kommunikációs tevékenység hagyományos kommunikációértékesítéssel ötvözve. A klasszikus kommunikációs elemek, mint például a kétirányú információáramlás, reklám, értékesítés-ösztönző eszközök mellett, a disztribúció lépcsőit is tartalmazza. Adott esetben egyes lépcsők nem alkalmazhatóak, ugyanis a település nem mozdítható, csak a helyszínen mutatható be. Tehát többek között a szállítás, raktározás funkció nem értelmezhető, ezért a kommunikációs tevékenységek, információszolgáltatás és együttműködések kiemelt jelentőséggel bírnak.

16

A fentieknek megfelelően a kompetencia marketing egyrészt a meglévő kínálati elemek elemzését, illetve fejlesztését hangsúlyozza, másrészt ezen adottságok valóságnak megfelelő kommunikációját. Fontos a kínálat és a kommunikáció összhangja, mivel a már említett bizalom elvesztése nehezen és csak hosszú idő elteltével korrigálható. A településeknek is – a hagyományos termékhez hasonlóan – ahhoz, hogy jól működjenek, hogy sikeresesen meg tudják oldani az ott élő lakosság problémáit, tudatos és

átfogó

marketing

koncepcióra

van

szükségük,

amely

kialakításában

a

településmarketing nyújt segítséget. E stratégiai tervezés meglehetősen összetett feladatot jelent a települések önkormányzatai, intézményei, szakmai és tudományos szervezeti számára, amelyet az alábbiakban ismertetek.

1.6.

A településmarketing tevékenységének stratégiai tervezési folyamata

Egy adott település marketingtevékenysége akkor igazán sikeres, ha támaszkodhat a területileg nála nagyobb földrajzi területi egység marketingtevékenységére. A pozitív hatás ellenkező irányba is érvényesül, ugyanis egy település kommunikációs- és PRtevékenysége – pl. az információszolgáltatással, kiadványok terjesztésével, közös rendezvényekkel, stb. – is meghatározhatja, befolyásolhatja a településmarketing eredményességét. A marketing stratégia tervezésének rendszerét mutatja be az 1. ábra. Egy adott városmarketing terv elkészítésénél –város marketingterve alapján – fontos figyelni arra, hogy a városmarketing tervet nem lehet elhatárolni a meglévő fejlesztési tervtől. Így a feltárandó folyamatokhoz, trendekhez szükséges adatok, térbeli változások kiindulópontját a Dunaújváros által elfogadott és ma is érvényben lévő komplex városfejlesztési koncepciója jelentette. A városmarketing terv, mint minden marketing terv, a meglévő körülményekhez igazodik, és egy átfogó szemléletmódot alkalmazva ad megoldási javaslatokat a problémák kezelésére.

17

1. ábra A marketing stratégia tervezésének rendszere Tágabb külső környezet, trendek elemzése

Helyzetértékelés Imázs-audit

Tevékenység-audit

Érték-audit

Célcsoport-audit

Versenytárs elemzés

Stratégiai pozíció meghatározása

Stratégia célok meghatározása

STRATÉGIAALKOTÁS Kínálati kompetencia

Kommunikációs kompetencia

Marketingprogramok, -eszközök

MARKETING AKCIÓPROGRAM

Értékelés, ellenőrzés Forrás: Piskóti, 2003 A kidolgozott stratégia tervezési rendszer alapján az első feladat a tágabb külső környezet és trendek elemzése, előzetes helyzetértékelés, e keretében elemzem Kecskemét város jellemzőit, és életére ható külső, nem – vagy csak nehezen és közvetve – befolyásolható folyamatokat, tényeket.

18

A következő nagyon fontos feladat a közvetlen piac elemzése, mely öt tartalmilag nagyon fontos területet kell, hogy érintsen. Egy település versenyképességét olyan információs

rendszer

segítségével

tudjuk

jellemezni,

amelyen

belül

két

tényezőcsoportot alakítottak ki. Az egyik a belső elemzések, saját helyzet tényezőinek elemzése,

amelyben

az

adottságok

(értékaudit),

az

imázs

(imázsaudit),

a

marketingorientált tevékenység (tevékenységaudit) vizsgálata történik. A másik a külső tényezők elemzése, amelybe beletartozik a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása (célcsoportaudit), és a versenytárs régiók meghatározása, összehasonlító elemzése (konkurenciaaudit). Az elemzések központjában a marketing tevékenység áll, amely a település értékeire épül, tehát az értékauditon alapszik. Viszont az előbbi két audit – tevékenység és értékaudit – határozza meg és befolyásolja a település imázsát, azaz az imázsauditot. Ez a három egység alkotja a modell vízszintes tengelyét. A tevékenységaudit függőlegesen a célcsoportokkal és a konkurenciákkal áll kapcsolatban. Tehát ismernünk kell a célcsoportok elvárásait, attitűdjeit, és jellemzőit, amíg a másik oldalon versenytársakhoz alakítjuk ki tevékenységünket. A fent említett auditok segítségével elkészített elemzésre építve meghatározható a stratégiai pozíciók és kitűzhetők a település által elérni kívánt célok. A kitűzött célok elsődlegesen a jólét, az életminőség javítására, másodlagosan a gazdasági teljesítmény erősítése érdekében képezhetők. Ahhoz, hogy az elérhető célokat megvalósítsák, olyan stratégiai keretet kell éltre hozni, amely vevő-, konkurencia-, viselkedés- és eszközorientált. A gyakorlatban a marketing koncepció stratégiai céljai megegyeznek a városfejlesztés fő céljaival. Ennek oka, hogy koncepcionális szinten ezeket a célokat nem lehet elkülöníteni; a városfejlesztés és a városmarketing is Kecskemét ugyanazon elképzelt jövőképéért kell, hogy dolgozzon. A városmarketing terv azonban a célokat marketing szempontból közelíti meg, és így egy átfogó marketing tevékenységgel lehet majd támogatni a városfejlesztés – hosszútávon egyező – céljait is.

19

A Kecskemét esetében az által megfogalmazott cél lehet olyan egységes, pozitív városimázs megteremtése és elterjesztése, melynek része egy ágazati és területi szereplők közti, közös érdekeken alapuló, modell-értékű együttműködés, a Bács-Kiskun megyei városok integrációját segítő hálózatépítés. A nagy kapacitású sugaras pályák megépülésével Kecskemét „közelebb kerülése” az ország centrumához és a város vonzóbb célterületté válása a tőke (beáramlás) számára. A koncepció kialakításának harmadik szakasza a stratégia kidolgozása. A stratégiaalkotás a kínálati- és a kommunikációs kompetenciára épül. A kínálati kompetencia - mint ahogyan már a fentiekben említettem - nem más, mint a település által kínált szolgáltatáscsomag. Összeállításának alapját a fogyasztói igények, a település „fogyasztóiban” kialakult imázs, a település adottságai, a rendelkezésre álló forrás, a versenytársak kínálata és a piaci tendenciák alkothatják. Az elkészített kérdőív - amelyet a mellékletekhez csatoltam – a gazdaság, társadalom, szociális ellátás, turisztika stb. keresztül vizsgálja Kecskemét kínálati kompetenciáit. A stratégiaalkotás második komponense a kommunikációs kompetencia. A kommunikációs mix kialakításának funkciója a kívánt információk továbbítása a potenciális célpiacok felé. A

településmarketing

stratégiák

lehetővé

teszik

a

célok

elérését

biztosító

eszközkombinációk kialakítását. A kialakult stratégiai profil és az azt megjelenítendő programok meghatározzák a marketingtevékenységhez szükséges eszközökön túl a megvalósításhoz nélkülözhetetlen feltételrendszert. A sok megvalósulatlan tervből kiindulva a helymarketing tevékenység legfontosabb szakasza a stratégia megvalósítása. Nem utolsó sorban pedig a tervezés és realizálás során érvényesíteni kell az azonnali visszacsatolás és ellenőrzés lépéseit is, amelyek elengedhetetlenek a stratégiai tervezési folyamatok hatékony működéséhez. A koncepció kialakítása a munka komolysága és részletessége miatt hosszú időt vehet igénybe, az alapját képező földrajzi egység méretétől, sajátosságaitól függően akár éveket is jelenthet. Ezen túlmenően a megvalósítás ennél sokkal hosszabb időt vesz igénybe. A megvalósítás során számos tényező megváltozik, átalakulnak a szükségletek, módosulnak a trendek, globális, általunk nem befolyásolható folyamatok mennek végbe. 20

Ezek mind hatással vannak a marketing munka sikerére, ezért fontos a rugalmasság, a változó tényezőkhöz való alkalmazkodás. Viszont ezekre csak akkor képes egy település, ha rendszeres ellenőrzést végeznek, és amennyiben szükséges, módosítják a folyamat bármely fázisát. A fentiekben levezett lépéseket, folyamatokat vettem figyelembe dolgozatom elkészítésekor,

ugyanakkor

természetesen

egymagam

nem

vállalkoztam

egy,

Kecskemétre vonatkozó marketingstratégia kidolgozására. Én csupán a város sikerességét, versenyképességét – véleményem szerint – elősegítő településmarketing eszközöket

próbáltam

meghatározni,

bemutatni,

az

ahhoz

elengedhetetlen

helyzetfeltárást, valamint a kínálati és kommunikációs kompetencia „minősítését” követően. A helyzetfeltárást regionális statisztikai mutatók, míg a kompetenciák „minősítését” egy kérdőíves felmérés segítségével végeztem el, melyet a negyedik fejezetben ismertetek.

21

2.

KECSKEMÉT VÁROS HELYZETFELTÁRÁSA

2.1.

Általános bemutatás

Gyorsan változó és átalakuló világunk mindig újabb és újabb – kihívásokat is jelentő – feladatok elé állítja társadalmunkat, helyi közösségeinket, önkormányzatainkat. A globálisváltozások szinte elemi erővel, sőt néha ijesztően hatnak mindennapjainkra, holott e hatások jó részét itt, Kecskeméten, a családunkban, a munkahelyeinken, a szomszédságunkban, a kisebb közösséginkben éljük meg. Ezért is fontos tudnunk, hogy e globális kihívásokra adható válaszok egy jelentősrésze lokális eredetű, itt az adott helyen gyökerező lehet. Nekünk – a helyi társadalom tagjainak, közösségeinek, szakembereinek, szereplőinek, vezetőinek – is komoly részünk és szerepünk lehet abban, hogy mérsékeljük a globalizáció kedvezőtlen hatásait, hogy minden lehetséges eszközzel élhető és a fejlődését tekintve fenntartható várost teremtsünk a Duna - Tisza közén. Kecskemét a Duna-Tisza köze meghatározó közigazgatási, kulturális és – nem utolsó sorban – gazdasági központja, a Dél-alföldi régió második legnagyobb városa, a régióközpont Szeged után, Bács-Kiskun megye székhelye. Az ország földrajzi középpontjának közelében, fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik, a nagyvárosok vonzásviszonyai tekintetében 80-85 kilométerre a teljes értékű regionális központként funkcionáló Budapesttől és Szegedtől. Kecskemét gazdasági jelentőségét és munkaerő-felszívó erejét jellemzi, hogy olyan életerős város, amelynek lélekszáma az 1950-es 57.000 főről 2011-re 113.275 főre emelkedett. Ebből is látható, hogy Kecskemét népességének növekedése eltér a magyarországi átlagtól. Ugyanis amíg az ország területén az elmúlt évtizedekben szinte minden városban csökkent a népesség, addig itt növekedett. A növekedés dinamikája és demográfusok prognózisa szerint a lakosok száma 2020-ra 10 %-kal, akár 200.000 főre is növekedhet (2. ábra).

22

2. ábra Kecskemét népességének alakulás 1949-2020

Forrás: KSH alapján saját szerkesztés Jellemző a városra az erőteljes szuburbán fejlődés, terjeszkedés. A közigazgatási határon belüli, de a központi várostesttől különálló, 5-10 kilométernyire fekvő szatellit települések (Hetényegyháza, Méntelek, Katonatelep, Matkó, Kadafalva) több mint 10 ezer lakosnak adnak otthont. A város minden tizedik lakója pedig az erdős-ligetes természeti környezetben elszórtan elhelyezkedő – farmszerű – tanyákon él. A város közigazgatási területe és környező, Duna-Tisza folyók közötti térség meghatározóan agrártáj. Ligetes erdők, gyümölcsösök és szőlők teszik változatossá a különleges homokvidéket, mely a tudomány számára is kiemelkedő természeti értékek hordozója. A várost körülvevő természetvédelmi területeket a kecskeméti székhelyű Kiskunsági Nemzeti Park védi és gondozza, megfelelve a szigorú európai természetvédelmi követelményeknek. Kecskemét közlekedésföldrajzi helyzete kiemelkedő. A központi repülőtér közelsége és jó

megközelíthetősége

napjainkban

egyre

inkább

felértékelődik.

Közúti

megközelíthetősége kiemelkedő. Jelenleg hat irányban futnak szét a városból az országos főutak. A teljesen kiépült észak-déli M5-ös autópálya – mely a IV. Helsinki folyosó része - mellett itt halad majd át a tervezett kelet-nyugati M8-as autópálya és ide csatlakozik be a délkeleti M44-es autóút. Kecskemét befektetői szempontból stratégiai elhelyezkedéssel bír a termékek szállítását illetően, természetes kiindulási pont Közép-Kelet- és Dél-Európa irányába.

23

Kecskemét gazdasági életére hagyományosan az élénk vállalkozási kedv jellemző. A városban 10.927 társas vállalkozás és 5.886 egyéni vállalkozó működik (1.táblázat). A legfejlettebb iparágak: IT, gépipar, nyomdaipar, műanyagipar, élelmiszer-feldolgozás. Az elmúlt évtizedekben közel száz jelentős iparvállalat települt Kecskemétre. Köztük olyan neves nemzetközi cégek, mint a MAG (Thyssen) Production Systems, a Phoenix Mecano, a Hilti. Ezek a vállalkozások több ezer munkavállalónak biztosítanak munkát. A tartósan megtelepedett vállalkozások elsősorban alkatrészgyártással foglalkoznak, szerelvényeket, kiegészítőket gyártanak gépipari és villamos ipari berendezésekhez. A Kecskeméten tevékenykedő vállalkozásokat bővebben a következő fejezetben fogom bemutatni. A város gazdasági életére pozitív hatást gyakorolnak a betelepülő cégek. Az újonnan meghonosodott iparágak mellett azonban továbbra is jelentős szerepet játszik néhány hagyományos, gyakran évszázados múltra visszatekintő ágazat. Kecskemét az egyik fontos magyar nyomdaipari központ, sokféle méretű és profilú nyomdával. Érdemes kiemelni közülük a csomagolóanyagokra specializálódott STI Petőfi Nyomda Kft.-t. Ugyancsak a helyi hagyományokra épít a parketta-, bútor- és ablakgyártás. A térségben tradicionális tevékenységnek számít a növény- és állattenyésztés és az erre épülő feldolgozóipar. Az ország egyik legnagyobb hazai tulajdonú élelmiszeripari vállalkozása az Univer-cégcsoport, mely ételízesítőiről és bébiételeiről vált híressé. Nemzetközi viszonylatban is ismertté vált a Fornetti Kft., mely fagyasztott pékáru gyártásában és forgalmazásában piacvezető Magyarországon. Kecskemét térségéhez kötődik olyan ismert nemzetközi élelmiszermárka is, mint a Szentkirályi Ásványvíz. Kedvező fekvésénél és stratégiai elhelyezkedésénél fogva a város különösen alkalmas logisztikai, raktározási vállalkozások központjának. Kecskemét a főváros körül formálódó külső – bolygó – városgyűrűnek is fontos tényezője. Az ország egész területe és a délkelet-európai térség is jól megközelíthető a várost érintő – korábban már bemutatott – autópálya-hálózaton. A logisztika, raktározás, szállítás – az autógyártáshoz hasonlóan – olyan gazdasági ágazat, melynek fejlesztése multiplikatív hatású, továbbgyűrűzik a gazdaság más területeire is.

24

Kecskeméten olyan jelentős építőipari vállalkozások működnek, melyek jelentős szerepet játszanak az ország építőiparában és nemzetközi tevékenységet is folytatnak. A nagyvállalatok mellett több mint 600 kisebb vállalkozás foglalkozik építőipari szolgáltatásokkal. A komplex ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó építőipari cégek – a város önkormányzatával együttműködve – jelentős ingatlanfejlesztési projekteket valósítanak meg a városrehabilitációra kijelölt területeken. Az ipari tevékenységek mellett meghatározó mértékben vannak jelen a városban a kereskedelmi– vendéglátó- és szórakoztató ipar nemzetközi képviselői, olyan kereskedelmi láncok, mint az Auchan, Baumax, Lidl, Metro, OBI, Praktiker, Tesco. A városközpontban található a Malom Center bevásárlóközpont. Kecskemét földrajzi fekvése a munkaerő szempontjából is kedvező. Együttesen a városban és a vonzáskörzetéhez tartozó 12 statisztikai kistérségben 740 ezer lakos – közöttük mintegy 500 ezer potenciális munkavállaló – él, akik tömegközlekedési eszközökkel vagy gépkocsival minden irányból meg tudják közelíteni a településen működő üzemeket. Kecskeméten és 50 kilométeres körzetében a legutóbbi hivatalos adatok alapján 290,4 ezer foglalkoztatottat és 24,7 ezer munkanélkülit regisztráltak, ami azt jelenti, hogy a 15-64 év közötti aktív korosztály 2/3-a jelenik meg a munkaerőpiacon. Előnyös, hogy a térségbe korábban betelepült cégeknek köszönhetően létezik egy fejlett termelési kultúra. Ugyanakkor a szakképzett munkavállalók egy része a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen tud saját szakmájában elhelyezkedni. A foglalkoztatottsági adatok azt mutatják, hogy más régiókhoz viszonyítva Kecskemét térségében jelentős munkaerő-potenciál található, s ez megfelelő humán erőforrást jelent az ide települő vállalkozásoknak. Fontosnak tartom bemutatni Kecskemét – általános, gazdasági jellegű adatain túl – az ide látogató turisták szempontjából is fontos értékeit.

2.2.

Kecskemét város vonzerő leltára1

Jelen fejezetében egy csokorba szedtem azokat az ismert attrakciókat, melyek miatt belföldi és külföldi látogatók egyaránt érkeznek a városba.

1

Forrás: www.utazzitthon.hu

25

Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. "Hírős város"-ként is szokás emlegetni Bács-Kiskun megye székhelyét. A hírös város neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

2.2.1.

Fontos látnivalók

A kecskeméti barackpálinka, a színes kerámia díszekkel ékes szecessziós épületek és a "Kodály- módszer" teszik messze földön ismertté. A tágas, sétányokkal tagolt, impozáns Kossuth téren nevezetes épületek sora fogad, a Városháza mázas cserépteteje, színes virágdíszei, pompás dísztermének gyönyörű seccoi teszik az ország egyik legszebb városházájává a magyar szecesszió műremekét. Az innen óránként hallható harangjáték dallamát Kodály Zoltán komponálta. 600 éve épült a város legöregebb temploma, az eredetileg gótikus Szent Miklós ferences templom gazdag barokk belsővel, előtte kálvária. A református templom alapjait a 15. században rakták le. Az Alföld legnagyobb copf stílusú székesegyháza a Nagytemplom vagy Öregtemplom tervezője egy piarista páter volt. A színes virágdíszekkel ékes Cifrapalota a magyar szecesszió kiemelkedő értékű alkotása. Belsejében a Kecskeméti Képtár gyűjteménye a 19-20. századi magyar festészet ismert festőinek alkotásaival. Az új kollégium szecessziós hatású palotája a Református Kollégium Általános Iskolájának és Kollégiumának ad helyet. A romantikus-mór stílusú egykori zsinagógában kapott helyet a Tudomány és Technika Háza, ahol Michelangelo Buonarotti 15 szobrának hiteles gipszmásolatát őrzik.

2.2.2.

Fürdőkultúra

A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan

termálkútjának

köszönhetően

a

gyógyulni,

felüdülni

vágyók

paradicsoma. Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogénkarbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések

gyógyítására,

hanem

nőgyógyászati

problémák,

valamint

sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.

26

A 2011-ben újonnan átadott, télen-nyáron üzemelő versenyuszoda és élményfürdő, 17 különböző termálmedencével, valamint a 2003 májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található. A Református Újkollégium 2004-ben átadott Tanuszodája 25 m-es, melegített vizű (30 C0) medencéjével, baba-barát környezetével várja a sportolni vágyó vendégeket.

2.2.3.

Jellemző programok

A helyi lakosság és legfőképp a városba látogató turisták számára kihagyhatatlan programokat ígérnek a szervező irodák. Kiemelném az alábbiakban felsorolt szabadidő eltöltési lehetőségeket:             

2.2.4.

Kecskeméti Nyári Fesztivál – július Kodály Művészeti Fesztivál - július – augusztus Hírös Hét Fesztivál – augusztus Kecskeméti Szüreti Fesztivál – szeptember Kecskeméti Népzenei Találkozó – szeptember Szarvasbőgés Császártöltésen – szeptember Látogatás a kecskeméti Rajzfilmstúdióban Csikósbemutató Bugacpusztán - garantált programok egyéni vendégek részére Gyárlátogatás a Zwack Gyümölcspálinka Főzdében "A szecesszió gyöngyszeme" - látogatás a kecskeméti Városházán és Dísztermében Barangolás a Kiskunsági Nemzeti Parkban Egy nap a pusztában - magyaros gulyás party Hőlégballonos sétarepülés

Kultúra

Kecskemét régi bevásárló utcájában - a Kéttemplom közben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán (1882 - 1967) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975-ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul. A világ minden részéből érkeznek hallgatók a Kodály Intézet kurzusaira, nyári tanfolyamaira, hogy a nagy magyar zeneszerző, Kodály Zoltán zenepedagógiai oktatási rendszerét szülővárosában tanulmányozzák.

27

Kecskemét múzeumok gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt. Néhányat felsorolnék ezek közül:                  

Katona József Múzeum Cifrapalota - Kecskeméti Képtár Katona József Emlékház Nemzetközi Kerámia Stúdió Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye Magyar Fotográfiai Múzeum Magyar Naív Művészek Múzeuma Ráday Múzeum Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely Fáklyás Pince Bormúzeum - kóstoló-programok, borbemutatók, előadások Népi Iparművészeti Gyűjtemény Bozsó Gyűjtemény Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány Tudomány és Technika Háza Városháza Díszterme Kossuth tér 1. Zwack Gyümölcspálinka-Főzde és Kiállítás Katona József Színház

Kecskemét híres gyümölcse a sárgabarack, Kecskemétről sokszor hamarabb juthat eszünkbe, mint mondjuk a Cifrapalota. Ez nem véletlen. A gyümölcs és a belőle készített pálinka zamata örökre összefonódott a város történetével. Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka. A helyi lakosok talán nem is sejtik, milyen szerencsések, milyen nagyszerű városban élnek. Számukra ezek az adottságok természetesek. Más tájegységből érkező számára azonban igazi élmény már csupán a település hangulata, arról a kulináris élményről nem is beszélve, amelyet az éttermek, csárdák jelentenek. Vajon a helyi lakosság és a potenciális turisták tisztában vannak-e azzal a ténnyel, hogy a százezer lakos feletti települések között Kecskemét második helyezést ért az itt élő állat és növényfajok biológiai sokféleségének (biodiverzitás) versenyében. Egyedülállóan gazdag az itt fellelhető flóra és fauna, mely sajátos vonzerő lehet a környezettudatos és öko célpontokat kereső turisták számára. Kecskemét helyzetfeltárását követően ismertetném a fentiekben bemutatott adottságokra épülő, városban alkalmazott marketing stratégiát. 28

3.

KECSKEMÉT

VÁROS

MARKETING

STRATÉGIÁJÁNAK

BEMUTATÁSA AZ ELÉRT EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN A

településmarketinget,

mint

gondolkodási,

tervezési,

cselekvési

módszert

használhatjuk fel annak érdekében, hogy az egész város fejlesztési céljai megvalósulhassanak. Ennek keretében figyelembe kell vennünk a külső és belső tényezőket. A külső tényezők között kiemelten kell foglalkozni a versenyképesség fokozásával, hiszen minden település egymás ellen küzd az új, innovatív, a város fejlődését elősegítő gazdasági szervezetek letelepítéséért, az új tevékenységek megjelenéséért. Napjainkban, e versenyben a korábbi faktorok (munkaerő költségei, telekárak, közműdíjak, helyi adók, stb.) mellett egyéb jellemzők (környezet minősége, kulturális kínálat, szabadidő és pihenési lehetőségek, lakásállomány, helyi közlekedés színvonala, közbiztonság, intézményhálózat színvonala, stb.) is növekvő szerepet játszanak. A belső tényezők szempontjából a helyi erőforrások aktivizálására, a vélemények folyamatos, állandó, interaktív cseréjére van szükség. A településmarketing lehetőséget teremt arra, hogy a város beazonosítsa célcsoportjait: a helyi lakosokat, a helyi vállalkozókatvállalkozásokat, a befektetőket és turistákat. Az egyes célcsoportok szükségleteinek, igényeinek megismerése alapján olyan kínálat dolgozható ki, amely a célcsoportok igényeihez leginkább alkalmazkodik. Ezáltal a komplex társadalmi, gazdasági és szociális elvárások valóban harmonizálhatóak a közösség és a település javára. Magyarországon a városmarketinget csak néhány nagyobb városban alkalmazzák, illetve jórészt csak egyes településeken és egyes elemeiben jelentkezik. Gyakori a befektetők, vagy a turisták (egyes célcsoportok) önálló kezelése, önálló stratégia kidolgozása ezekre a célcsoportokra. Kecskemét város marketingstratégiája is aszerint épül fel, hogy mely célcsoportját milyen módon, eszközökkel kívánja megcélozni. Legfontosabbnak tartják a városba települő illetve helyi befektetők megtartását, megszerzését, kínálati mix elemként, majd a turisták Kecskemétre csalogatását és végül, de nem utolsó sorban a helyi lakosok városban maradását ösztönző intézkedéseket. Ugyanis azáltal, hogy a vállalkozások megtelepednek városunkban, megtermelődik az a forrás, melyet

a további

intézkedésekre tud a város vezetése fordítani.

29

3.1.

Befektetőket, vállalkozásokat célzó intézkedések

Elsőként a befektetőket, városunkba települő vállalkozásokat megcélzó intézkedéseket mutatnám be. Az elmúlt 4 év történései, fejlesztései azt igazolják, hogy gazdasági szempontból Kecskemét biztos talajt jelent a már működő, vagy új beruházást eszközlő vállalkozások számára.

Befektetés-ösztönző

politikánk

révén

új

munkahelyek

teremtődnek,

folyamatosan nő az iparűzési adóból származó bevétel. A gazdaságösztönző döntések eredményeként érdemes tehát áttekinteni az elmúlt évek fejlődési tendenciáit a már működő vállalkozások fejlesztései, megvalósult új beruházások tükrében, végighaladva azokon

a

pontokon,

amelyek

a

vállalkozók

helyzetbehozására,

adóterheik

csökkentésére, a foglalkoztatás bővítésére, munkahelyteremtésre irányulnak, kiemelve azokat a területeket, amelyek Kecskemét gazdasági életének dinamizálását elősegítik. Adópolitika A helyi adók közül - súlyát tekintve - jelenleg a legfontosabb az iparűzési adó. Az iparűzési adóból származó bevételeket alapvetően a gazdasági növekedés, a vállalkozók számának emelkedése és az infláció miatti adóalap növekedés hatása növeli. A városban működő gazdasági társaságok infrastrukturális beruházásai, új beruházások és az általuk befizetett helyi iparűzési adó kiemelkedő szerepet játszik a helyi közfeladatok finanszírozásában. Szerepe a folyamatos likviditás tekintetében nagy jelentőséggel bír. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 524/2007. (XI.29.) KH. számú határozatával döntött arról, hogy a város gazdasági életének fejlesztése érdekében, a megyei jogú városok közül elsőként, gazdaságösztönző adópolitikát vezet be a helyi iparűzési adó mértékének fokozatos csökkentésével. Ennek eredményeképpen az iparűzési adó 2 %-os mértéke 2011-re 1,6 %-ra csökkent. Ettől a befektető barát adópolitikától azt várta az Önkormányzati vezetés, hogy a 2008-2011. években Kecskemét szerepe a régióban jelentős mértékben erősödjön meg, és jelentős versenyelőnyhöz juttassa a várost hazánk más településeivel szemben. Ezen várakozásokat igazolta, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb volumenű magyarországi beruházás valósult meg Kecskeméten.

30

Az iparűzési adó mérték csökkentésének legfőbb előnye, hogy egyfelől figyelembe veszi a helyi társadalom és lokális gazdaság teherviselő-képességét; másfelől beruházásösztönző (telephely-létesítés) hatása van, melynek nagymértékű iparűzési adótömeg növelő hatása is érvényesül. A vállalkozásoknál maradó többletforrást a vállalkozások K+F tevékenységre, innovációra, szakképzésre, beruházásra, fejlesztésre fordíthatják, melyek így indirekt módon generálnak többlet iparűzési adóbevételt az Önkormányzat számára. A gazdaságösztönző adópolitika bevezetésével évről évre növekszik az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele, hiszen a beruházások eredményeként lakásépítések és különböző nagy projektek – élményfürdő, szállodák, kórházfejlesztés, útépítések – indultak meg és generáltak újabb adóbevételeket. A legnagyobb eredményt a Mercedes beruházáshoz

kapcsolódó

többletbevételi

források

jelentik.

A

Kecskeméten

megvalósuló, további nagy volumenű fejlesztések eredményeként az iparűzési adóbevétel terén jelentős többlet jelentkezik 2012-ben. Az adósságszolgálattal kapcsolatos önkormányzati kötelezettségvállalások már a helyi adóbevételekből (iparűzési adó, építményadó) származó többletbevételek ismeretében kerültek meghatározásra. Ezen többletekből származó források nem csak az adósságszolgálat éves kiadásaira nyújtanak fedezetet, hanem jelentős mozgásteret is biztosítanak az önkormányzat számára. A helyi iparűzési adó csökkentése vonzerőt jelent befektetők Kecskemétre településében, mely ugyanakkor jelentős hatással van a munkahelyteremtésre, a kvalifikált munkaerőképzésre. 2008-tól számos kecskeméti vállalkozás tudott beruházásokat, fejlesztéseket eszközölni Kecskeméten, több milliárd forint értékben, melyek hatására a kecskeméti vállalkozások több ezer munkahelyet teremtettek, így azok továbbgyűrűző bevételteremtő hatása sem elhanyagolható, hiszen ezen bevétel is helyi iparűzési adót növelő tétel. Beruházás-ösztönzés, munkahelyteremtés Az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kiemelten kezelje a beruházói megkereséseket és minden tekintetben segítse a városban újonnan letelepedő cégeket, kezdve az ingatlanfejlesztés folyamatától egészen a cég működésének megkezdéséig.

31

2008 óta beruházási szempontból folyamatos és intenzív érdeklődés mutatkozik Kecskemét iránt, jelentősen nőtt az országos és nemzetközi érdeklődés ipari csarnokok, a Mercedes gyár közelében fekvő ipari területek iránt. A város lakónépességének száma 2008 óta folyamatosan növekszik, mely a munkavállalás céljából betelepülők számának növekedésére vezethető vissza. A város gazdasági életében – a gazdasági válság ellenére is – a vállalkozási kedv növekedése figyelhető meg. A társas vállalkozások száma folyamatos növekedést mutat, 2008-hoz képest 2011-re 15,2 %-kal nőtt. A regisztrált egyéni vállalkozások száma ugyan némileg csökkent 2010-ig, de 2011-ben a számuk emelkedésnek indult (1.táblázat). 1. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Kecskeméten 2008-2011 között évszám

egyéni

társas

vállalkozások

vállalkozások

Összesen

2008

5 966

9 482

15 448

2009

5 773

10 081

15 854

2010

5 708

10 544

16 252

2011

5 886

10 927

16 813

Forrás: KMJV Polgármesteri Hivatal, Adó Osztály 2011 Kecskemét évek óta arra törekszik, hogy helyzetbe hozza a helyi vállalkozásokat, az önkormányzati beruházások döntő többségét kecskeméti, vagy megyei vállalkozások végzik. A 2008 óta Kecskeméten letelepedett, ipari tevékenységet folytató vállalkozások közül a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH Kft.) a legjelentősebb foglalkoztatási szempontból. Mára az MBMH Kft. kb. 2.200 főt foglalkoztat, melyből kb. 1.900 fő munkavállaló magyar. Ezen létszám 2012. évben – a szériagyártás beindulásával – jelentős mértékben tovább emelkedik. 2008-tól kezdődően, a Mercedes gyáron kívül, több, ipari tevékenységet folytató cég kezdte meg működését városunkban (pl. Bosal-Autóflex Kft., Bosal-Oris Hungary Kft, Lux Kft., Steelflex Kft.), melyek jelenleg kb. 450 főt foglalkoztatnak. A már régóta sikeresen működő kecskeméti vállalatok pedig az elmúlt időszakban több kapacitásbővítő beruházást is megvalósítottak, melyek jelentős számú, új munkavállaló felvételét tették lehetővé. 32

A Mercedes beruházásnak beszállítói révén nemcsak közvetlen hatása van a város gazdasági életére, de közvetetten befolyásolja már működő kecskeméti vállalkozások beruházási

kedvét

is.

Más

iparágak

vonatkozásában

is

elindította

azt

a

gondolkodásmódot, hogy Kecskeméten érdemes fejleszteni, bővíteni (pl. Zarges Kft., Rösch Mode Kft.). A kecskeméti vállalkozások az Új Széchenyi Terv forrásaira sikerrel pályáznak. Eddig összesen 145 kecskeméti pályázat (Dél-Alföld összesen 1175 db), 5,11 Mrd értékben nyert el támogatást, melyből 62 már le is zárult. Mindezek alapján megállapítható, hogy a gazdaságfejlődési tendencia abszolút pozitív irányt mutat mind a munkavállalók számának, mind pedig a Kecskeméten letelepedő cégek számának növekedése tekintetében. Munkahelyteremtő beruházások önkormányzati szerepvállalással A Daimler beruházás Kecskemét legjelentősebb zöldmezős beruházása, valamint a Daimler-Benz konszern első kelet-európai üzeme. A logisztikailag kedvező helyszínt a beruházás megvalósításához a várostól délre, az E75-ös és a várost délen elkerülő út mellett található - az autópályáról jól megközelíthető - 441 hektáron elterülő ingatlan biztosította. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. részére 2009. február 13. napján értékesítette a 441 ha 5366 m2 nagyságú beruházási területet. A beruházás következtében 2500 új munkahely létesül városunkban. A Mercedes gyár földmunkáit, tereprendezését tiszakécskei székhelyű cég végezte, az alapkőletételig 50 millió euró értékben kaptak megbízást a hazai építőipari vállalkozások, az első csarnokot, a lakkozó üzemet is magyar cég építette. Szintén számos magyar, kecskeméti cégnek biztosított munkát a városunkban letelepülő német családok számára a Daimler AG-val közösen kidolgozott bérlakás fejlesztési program, a német gyermekek számára az iskola megépítése, ill. a felső tagozat számára épületrész felújítása. A tavalyi év során a Mercedes gyár egyik legfontosabb logisztikai beszállítója,

a

Duvenbeck

Immo

Kft.

részére

történt

ingatlan

értékesítés

munkahelyteremtő beruházás megvalósítás céljából. A Duvenbeck Immo Kft. telephelyén 2011. szeptember 9-én került átadásra a Mercedes gyár kiszolgálására tervezett, első ütemként megvalósult logisztikai központ. 33

A szomszédos, kialakuló két területen a már meglévő logisztikai célú épülethez szervesen kapcsolódó fejlesztésekkel Logisztikai Park létrehozását tervezi a társaság. A Kft. három ütemben tervezi a beruházást megvalósítani, mellyel már 2012-ben 70 új munkahelyet teremt, a harmadik ütem befejezését követően kb. 300 főt foglalkoztat majd. A cég német anyavállalata a beruházást a kelet-európai központ kiépülésének tekinti. A Gali Hungary Kft. részére cca. 4,68 ha területű, logisztikai célú telephely létesítésére alkalmas területet biztosított az Önkormányzat. A beruházó a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. jelentős logisztikai partnerei számára cca. 10.000 m2 alapterületű logisztikai raktárt épít 10 éves időtartamú bérbeadás céljából. A beruházást, illetve a kialakítandó logisztikai csarnok bérbeadását a Gali Hungary Kft. végzi. A logisztikai raktár felépítésével körülbelül 250 munkahely jön majd létre Kecskeméten. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. 2012. február 2-án vásárolta meg az Önkormányzattól a Déli Iparterületen fekvő ingatlant, hogy azon a modern kor követelményeinek megfelelő új, nagy kapacitású üzemcsarnokot és azt kiszolgáló gyártó, adminisztrációs és K+F tevékenység folytatására alkalmas létesítményeket valósítson meg. A Társaság által megvalósítani kívánt beruházás Kecskemét szempontjából is kiemelkedő jelentőségű gazdaságélénkítő hatása, illetve új munkahelyek teremtése révén. A beruházás megvalósulásával a Társaság átlagos foglakoztatási szintjét a tervek szerint 111 fővel kívánja emelni. A beruházás megvalósítása során a Társaság elsődleges szerepet szán a helyi üzleti partnerekkel történő együttműködés keretében megvalósítandó fejlesztési programoknak. Világszínvonalú kamionszervizt épít a Hovány Kft., ahol lehetőség nyílik a Mercedes gyárat kiszolgáló kamionok, szállítási eszközök javítására, karbantartására és hibaelhárítási munkák végzésére. A Közgyűlés 2011 márciusában döntött az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező ingatlan 4000 m2 nagyságú részének a Hovány Kft. részére telek-kiegészítésként történő értékesítéséről. Majd szeptemberben további 869 m2 értékesítésére került sor a kamionok biztonságos közlekedéséhez szükséges területnagyság kialakítása végett. Az új versenyuszoda és élményfürdő Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező létesítménye jelenleg terheléses próbaüzemben működik. A 6,7 milliárdos beruházás munkahelyet teremt további 78 főnek.

34

A gazdasági élet szereplői ingatlanokra vonatkozó igényeinek, elképzeléseinek felmérése, piackutatás végzése céljából írta ki az Önkormányzat a Rudolf laktanya, az Uszoda és a Széktói teniszpályák jövőbeli hasznosításának lehetőségeit célzó pályázatát. A fenti ingatlanok vonatkozásában hat pályázat érkezett, amelyek a terület jövőbeni sorsát kedvezően befolyásoló és a városfejlesztési elképzeléseibe illeszthető gondolatokat fogalmaztak meg, egy projekt-ötlet különösen alkalmas arra, hogy megkezdődjenek az érdemi tárgyalások a terület hasznosítására. Itt kell említést tennünk Kecskemét egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplőjéről, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft.-ről, mely a Mercedes gyár után a legnagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalat Kecskeméten, 2009 óta 500 új munkahelyet teremtett. Történetének legnagyobb volumenű beruházásába kezdett a Motor/Trafo/Datatel profitcenter újraépítésével Kecskeméten. Teljesen új gyártóegység került kialakításra, mely egy kétszintes termelőrészlegből és egy automata magasraktárból áll. A beruházás célja a termelés lehető legnagyobb mértékű automatizálása a termelékenység növelése érdekében. Teljes költsége 2,23 milliárd Ft volt. A Kft. egykor 78 munkatárssal kezdte meg működését, az idei fejlesztést követően a cég alkalmazotti létszáma 1486 fő lesz. A vállalat, amely az elsők között kapcsolódott be a duális képzés megvalósításába, a beruházás által még hatékonyabban kapcsolódik majd be Kecskemét felsőoktatásába is. Számos üzletlánc nyitott új üzletet vagy bővítette már meglévő üzleteinek, áruházainak számát Kecskeméten 2008 és 2011 között, melynek következtében jelenleg ezek a kereskedelmi

tevékenységet

folytató

cégek

kb.

200

főnek

biztosítanak

munkalehetőséget (ALDI, DECATHLON, LIDL, MEDIA MARKT, OBI, PENNY MARKET, TESCO). Foglalkoztatás javítása Az Önkormányzat tevékenységének középpontjában a foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő-kereslet és –kínálat összehangolása áll. Célunk a gazdaság szerepének erősítése a szakképzés és felnőttképzés terén, javítani a szakképzésből kilépők elhelyezkedési esélyeit, a munkaerő versenyképességét. Az Önkormányzat gazdaságösztönző szemlélete révén, szem előtt tartva különösen az MBMH Kft. által igényelt műszaki szakképzés-fejlesztést, felismerte a megfelelő szakember utánpótlás, a munkavállalási esélyek növelésének fontosságát. 35

A munkaerő-piaci képzési igények szerinti szakképzés átalakítására és fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel összhangban az Önkormányzat megteremtette a minőségi, keresletvezérelt, gyakorlatorientált duális szakképzési rendszer alapjait. Stratégiai szakképzési együttműködésre lépett az MBMH Kft.-vel, 9 jelentős jármű-, gép- és fémipari vállalattal és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy Kecskemét és térsége közép-és hosszú távon is képes legyen kielégíteni a régióban működő gép- és járműipari cégek, beszállítók kvalifikált munkaerőigényét. A Kecskeméti Főiskolán a 2010 decemberében kötött megállapodás alapján 2012 szeptemberétől a GAMF Kar Járműmérnöki alapszakán is megindul duális rendszerben az oktatás. Már 2011 szeptemberétől - a Mercedesnek köszönhetően- több mérnökhallgató kezdte meg tanulmányát a Duale Hochschule Baden-Württemberg stuttgarti karán, akik tanulmányaikat a következő tanévtől Kecskeméten folytathatják. A főiskola középtávú céljai között szerepel, hogy a Daimler német partneregyetemeihez hasonlóan - kizárólag duális alapképzést folytasson. Szükségessé válik továbbá a középfokú és felsőfokú duális szakképzés koordinálása és átjárhatósága, valamint hosszútávon a járműipari mesterképzés feltételeinek kialakítása. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból nyert támogatást az intézmény egy a legkorszerűbb műhelyekkel és laborokkal felszerelt, minden igényt kielégítő közel 2000 négyzetméteres új járműipari intézet létrehozására, mely nemcsak az oktatás, hanem a járműipari kutatás-fejlesztés bázisa is lesz. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karon megépülő új intézet a legmagasabb színvonalon biztosítja az autóiparhoz kapcsolódó képzések és kutatások infrastrukturális hátterét. Ezeket az eszközöket a főiskola és az MBMH Kft. által aláírt együttműködési megállapodás értelmében a Mercedes is igénybe veheti oktatási célokra. Oktatás Fontos megemlíteni, hogy a gazdaság-ösztönző, munkahelyteremtő szemléletmód a város diáksága számára is pozitív jövőkép ad. A Magyar Progresszív Intézet 23 megyei jogú város és 23 budapesti kerület önkormányzati működésére kiterjedő, - 2010-2011 időszakra szóló - átfogó tanulmánya szerint Kecskemét a harmadik helyen áll a gimnáziumokból tovább tanulók arányát tekintve. A megyei jogú városok tekintetében Kecskeméten kívül csak három másik város éri el a 90 %-os arányt.

36

A Mercedes-Benz Iskola megjelenése egyedivé, sokszínűvé teszi a város oktatási intézményeinek palettáját. Múlt év szeptemberétől a felső tagozat megkezdhette tanulmányait a Lestár Péter Egységes Középiskola és Szakiskola felújított szárnyában. A jövőre nézve célunk, hogy az iskolában kecskeméti és térségi diákok is tanulhassanak, a magyar tantervi követelményeknek is megfelelő végzettséget szerezhessenek. Az iskola ilyen formájú működtetése előnyös lehet a Kecskeméten és térségében már jelen lévő német tulajdonú cégek és a Mercedes gyár beszállítói számára is. Közlekedés-fejlesztés A közlekedés szerves kiszolgáló hátteret nyújt a gazdaság és a társadalom számára. Kecskemét közlekedés-fejlesztésében is meghatározó szerepe van a korszerű, jó minőségű helyi közforgalmú személyközlekedésnek is. Az elmúlt években a város három közlekedésfejlesztési pályázatot indított el mintegy 135 milliárd Ft értékben a városi tömegközlekedés fejlesztése, korszerűsítése, intermodális csomópont építése, közútfejlesztési elemek megvalósítása érdekében. Közút és kerékpárút A Nyugati elkerülő út építési munkálatai 2009 augusztusában kezdődtek meg, szeptember végére elkészült a Csalánosi út, amely jelentős mértékben tehermentesítette Kecskemét egyik akut közlekedési pontját, az Izsáki utat is. 2010 szeptemberére elkészült és hivatalosan átadásra került a teljes nyugati körút szakasz. Pályázat keretében valósult meg a beruházás – a közel 439 millió forintba kerülő első ütem esetében közel 189 millió forintos önrésszel; míg a 148 milliós második ütemet 85 milliós önrésszel. Több részletben kellett pályázni, és tulajdonképpen állami feladatot átvállalva, több részletben kellett megépíteni a Nyugati elkerülő utat. Az 5. sz. főúton új körforgalmi csomópont került megépítésre a Mercedes gyár személyforgalmának megkönnyítésére, a gyár teherforgalmi bejáratához vezető Daimler út és az 54. sz. út kereszteződésében körforgalmi csomópont került kialakításra. A városi közlekedés jelentős eleme a kerékpáros közlekedés. 2009-ben közel 300 millió forintos támogatással egy 11 kilométeres kerékpárút épült meg a város területén az 5-ös főút – Ladánybenei út, valamint a Békéscsabai út és a 44-es főút közötti szakaszon. A teljes bekerülési költség, önrésszel együtt, 333,3 millió forint volt. 37

A Daimler gyártelepig vezető gyűjtőút, valamint a mellette lévő kerékpárút és az útépítéssel összefüggő gázvezeték kiváltása 2009-ben valósult meg 327 E Ft bruttó bekerülési összegben. Az út és kerékpárút hossza 1.275 m. Idén megkezdődnek a Városföld és Kecskemét belvárosa között létesítendő, mintegy 500 millió forintból megvalósuló kerékpárút építési munkálatai. A projekt konzorciumban valósul meg Kecskemét és Városföld önkormányzata között. A projekt keretében 9300 méter kerékpárút épülhet meg. A projekt ezzel a céllal megteremtene egy összefüggő kerékpárutat a két település lakói és a munkavállalói számára. Az 5. sz. főút Kecskeméttől Városföldig több ipari létesítményt ölel fel, - köztük a déli ipari terület-

ahol

a

gazdaságilag

jelentős

szereplők

a

térségben

kiemelkedő

munkalehetőségeket biztosítanak. (pl.: Knorr-Bremse, Daimler, Fornetti stb.) Vasút 2011 áprilisa és októbere között készült el a Mercedes gyár belső vasúthálózatát a Cegléd-Szeged vasúti fővonallal összekötő 906 méteres új iparvágány. Kivitelezését a száz százalékos MÁV tulajdonban lévő MÁVGÉP Kft. végezte el. A beruházás 450 millió forintba került, amit az MBMH Kft. fizetett. A vágányhoz kapcsolódóan egy új, Mercedes-elágazás nevű szolgálati helyet létesítenek, amit a 7 kilométerre található kecskeméti állomásról fognak működtetni. A gyár vasúti kiszolgálása miatt Kecskemét állomást is fejleszteni kell: első ütemben egymilliárd forintból a gyárba érkező, illetve az onnan induló vonatok kezelését kell megoldani, biztosítórendszereket kiépítve és megoldva a forgalomszervezést. A Mercedes gyárba menő, alkatrészekkel teli vagonok és a kész, B osztályos MercedesBenz gépkocsikkal megrakott szerelvények a Budapest - Kecskemét - Szeged vonalat terhelik majd, ami az ország egyik legforgalmasabb szakasza. Átépül továbbá két tehervonati fogadó vágány a csatlakozó kitérőkkel. A beruházások generálták az intermodális pályaudvar és a hozzá kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztéseket is, mely által új - a vasútállomást, a távolsági és a helyi buszpályaudvart is felölelő – pályaudvar épül.

38

3.2.

Kecskemét turizmusáról

A turizmus és annak fejlesztése közvetlenül járul hozzá a területi versenyképesség erősítéséhez. Egyre több régióban, térségben és településen tekintik húzóágazatnak, mivel a turizmusban a versenyképesség elérése gyorsabban lehetséges, mint a nyersanyag- és energiaigényes ágazatoknál, vagy akár a korszerű technológiát és magas szakképzettséget igénylő ágazatoknál. Kecskemét turizmusáról szólni hálás feladat. Színes, program dús város, aki értékeit szemérmesen titkolja a világ elől, de lassacskán mégiscsak előbújna a nagyváros Budapest árnyékából, és az Alföld kapuja- melyen át kell haladni- pihenővé, utazót megállító izgalmas megállóvá alakul. A város mindent ad magából, amit egy utazó kívánhat, hogy kiléphessen a hétköznapokból. Milyen élményt keresünk általában mikor útra kelünk azért, hogy feltöltődjünk, inspirációra, jó emlékekre tegyünk szert? 

jó étel, ital- gasztronómiai élmények



gyógyító gyógyvíz- szellemet frissítő kulturális programok…



szép tárgyak, alkotások, színpadi előadások



jó sport, hogy nézzük, vagy kipróbáljuk….

A jó hír, hogy Kecskemét városa és térsége mindent tud nyújtani. Kiváló hagyományos és a modern határokat feszegető konyhákat találunk, méltán híres pálinkafőző múltat és jelent ehhez, fürdő szolgálja 2011-től a várost és az ideutazókat, nincs még egy város, ahol a lakosság arányában ennyi zeneértő, zeneszerető él, varázslatos és egyedi művészeti műhelyek várják az alkotókat, meglepő tárlatok és gyűjtemények nyűgözik le a látogatót. A város sportegyesületeinek találkozói, bemutatói nemcsak a helyieknek tudnak izgalmas élményt nyújtani. Mindez szállásférőhely kínálat nélkül csekély, maradásra kevésbé csábít, de ez a probléma is megoldódik hamarosan, hiszen számos modern szálloda tervezése illetve építése van folyamatban a városban. Kecskemét városa a gazdasági fejlődést tűzte ki zászlajára, hogy a lakosság számára munkát és bevételeket biztosítson és a már meglévő, polgári körülményeket tovább tudja fejleszteni.

39

Ehhez kínál megoldást a meglévő attrakciók összekapcsolása, a jelenlegi adottságokra alapozott vonzerőfejlesztés, a turizmus szervezett, összehangolt menedzselése, melynek eredményeképpen Kecskemét az Alföld egyik legjelentősebb turisztikai célterületévé válhat mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek számára is. A turizmus hatásai nem csupán a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban érezhetők, hanem jelentősen átalakítják az önkormányzati költségvetés bevételi oldalát is. A vállalkozások iparűzési adót fizetnek, az eltöltött vendégéjszakák után minden 1870 év közötti vendég idegenforgalmi adót fizet, melyet az állam további 1 Ft-tal (reményeink szerint hamarosan 1,50 Ft-tal) egészít ki. A növekvő foglalkoztatás közvetett módon bevétel növekedést eredményez az önkormányzati költségvetés számára a kecskeméti lakosok személyi jövedelemadójának növekedésével. Ezek a szinergikus hatások tovább erősítik a város vonzerejét a potenciális befektetők számára, illetve vonzó településsé válik a népesség számára. Ezek a hatások tovább növelik a bevételt, mintegy spirálszerűen bővülve felfelé. Ez a fejlődés útja. Kecskemét már meglévő attrakciói, kultúrája, hangulata okán is többre érdemes város annál, hogy csupán „egy órás” program legyen a csoportok, turisták számára. Aki egyszer belekóstol a város atmoszférájába, az garantáltan többet akar néhány óránál és már elutazása előtt a visszatérést fontolgatja. Továbbá a Mercedes gyár jelenléte is élénkíti a térség turizmusát. Kecskeméten már több mint 50 %-ra nőtt a német vendégek aránya a teljes külföldi vendégszámhoz képest. A lakosság összetételét tekintve is jelentős változások tanúi lehetünk, hiszen több mint 300 német család él már Kecskeméten, egyre nemzetközibbé válik városunk, s ez kihat a belföldi turizmusra, elsősorban a térség, ill. Bács-Kiskun Megye turizmusára. A szállodák kihasználtságára jelentős hatással van a beruházás és beszállítói által is generált üzleti turizmus, munkanapokon a hotelek szinte teljes kihasználtsággal működnek. A kecskeméti kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma egy év alatt 45 ezerről 55 ezerre nőtt, a vendégéjszakák száma pedig 88 ezerről közel 140 ezerre, ami a vendégek átlagos tartózkodási idejét 1,9 napról 2,5 napra növelte. A városunkban megszálló vendégek közel fele külföldi volt, átlagos tartózkodási idejük pedig 3,3 napot tett ki. E jelenség hatására a szálloda-beruházások is előtérbe kerültek és a szállásférőhelyek számának bővítése.

40

Az elmúlt két évben a Három Gúnár Hotel és Étterem fejlesztése és bővítése, a Granada Konferencia, Wellness és Sport Hotel bővítése mellett a KÉSZ Ipari Park Kft. új, négycsillagos business hotel és konferenciaközpont építését kezdte meg, melynek befejezése 2013 tavaszára várható. Az új versenyuszoda és élményfürdő több mint 10.000 m2-es létesítményében 17 medence került kialakításra, a vízfelület összesen 2.800 négyzetméter. A 10 ályás, 50x25 méteres versenyuszoda 750 főt befogadó lelátóval rendelkezik, amit bemelegítő medence és tanmedence egészít ki. A sportolás mellett a létesítmény a rekreáció fellegvárává is válik Kecskeméten önálló fitness részleggel, mászófallal ellátott hullámmedencével, vízeséssel, sodrófolyosóval, különböző csúszdákkal, pancsolóval, kalandmedencével és pihenő, relaxáló szobákkal. A helyi önkormányzat a fürdőberuházás közvetlen szomszédságában 100 szobás, négy csillagos kategóriájú szállodát épít, 50 fő befogadására alkalmas konferencia teremmel. Az 1,9 milliárd forintos beruházás egy része – 437 millió forint – vissza nem térítendő állami támogatás a DAOP2 keretében. Az épülő szálloda üzemeltetésére a Hilton lánc szerződött a várossal.

Az egészségipar és az arra épülő turizmus folyamatosan fejlődő piac a világon. Ezen a bővülő piacon Magyarország és Kecskemét is rendkívüli adottságokkal rendelkezik termál- és gyógyvízkészletét, összetételét tekintve. Az egészségipar fejlesztése a gyógyés termálvízre alapozott turizmusban kitörési pontot jelenthet a város gazdaságában, melyhez stabil hátteret biztosít az orvosi szolgáltatások színvonala, infrastrukturális fejlesztése. Az elmúlt években az egészség-célú utazások és tevékenységek különböző formái egyre inkább jelentős szerepet játszanak az egészségturizmus területén. A kórházi

keretek

összekapcsolhatóak

között a

működő

kecskeméti

gyógykezelési

szolgáltatások

fürdőkomplexum

wellness-,

több

ponton

masszázs-,

és

gyógykezelési csomagjaival is. Így a meglévő helyi egészségturisztikai adottságok és szolgáltatások hatékony felhasználásával a jövőben egyfajta rekreációs centrumként funkcionálhat a Kecskeméti Fürdő.

2

Dél-alföldi Operatív Program 41

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ fejlesztési projekt során megépül egy új, 15 ezer négyzetméteres kórházi szárny, 1.300 négyzetméterrel bővül a rendelőintézet, és 2.200 négyzetméter meglévő terület átalakítása történik meg a diagnosztikai épületben, 3 milliárd forint értékben 454 új orvosi gép, illetve műszer vásárlására kerül sor. A beruházás célja a kecskeméti megyei kórház betegágyainak egy telephelyen való elhelyezése,

komplex

gyógyintézeti

központ

létrehozása

és

költséghatékony

működtetése. Az építkezés eddig csaknem 500 főnek biztosított munkalehetőséget. Az elmúlt években az egészség-célú utazások és tevékenységek különböző formái egyre jelentősebb szerepet játszanak az egészségturizmus területén. A kórházi keretek között működő gyógykezelési szolgáltatások több ponton összekapcsolhatóak a kecskeméti fürdőkomplexum wellness-, masszázs-, és gyógykezelési csomagjaival is. Így a meglévő

helyi

egészségturisztikai

adottságok

és

szolgáltatások

hatékony

felhasználásával a jövőben egyfajta rekreációs centrumként funkcionálhat a Kecskeméti Fürdő. Kecskemét városában a turizmus érdekében tett fejlesztési lépések, beruházások valamint az egészségturizmus mellett fontosnak tartom bemutatni a város gasztronómiai hatását a turizmusra. A tájra jellemző konyha már önmagában is vonzó a turista számára, mely által megismerheti az ott élők szokásait, kultúrájának alapjait. Kecskemét és környéke bővelkedik olyan éttermekben, csárdákban, melyek ezt az üzenetet közvetítik az ide érkező számára. Páratlan adottság és kivételes előnyt jelent a régióban megtermelt, kiváló minőségű alapanyagok felhasználása az ételkészítés során. Ezeket az ízeket, zamatokat semmilyen külföldről importált, vagy esetleg túltermesztett, génmanipulált alapanyag nem tudja visszaidézni. A vendégek „kiszolgálását” áthatja a vendégszeretet, mely a táj abszolút mértékben jellemző. Világhírű szakácsok, szakmailag elismert vendéglátósok képviseltetik magukat évek, évtizedek óta. Felmérések bizonyítják, hogy az Alföldön található lovak száma messze átlag feletti Magyarország egyéb tájegységeinek átlagát vizsgálva. A térségben a lovas program egyben hétköznapi szórakozás, sport, és turisztikai vonzerő is. Kecskemét közelében számos olyan szolgáltató létesítmény található, melyek meglévő kapacitása nemcsak képes ezt az igényt kiszolgálni, hanem megérdemli, hogy a lovas turizmus, lovassportok fejlesztésének alapja legyen. 42

Kecskemét városa méltán büszke fogathajtó hagyományaira, mely azoknak a városi rendezvényeknek egyike melyek érdemtelenül kevés országos visszhangot váltanak ki. Kecskemét térségében található lovas turisztikai adottságok önmagukban is érdekes családi programokat kínálnak, és segítik a lovassporttal való ismerkedést, de a térség magyaros gasztronómián, zenén alapuló vendégül látásának egyik pillére volt eddig is, és lesz majd a jövőben is. A térség rendkívül gazdag lovas vállalkozásokban, melyek a lovas élmények életmódprogramok, aktív turisták számára szervezett lovas kirándulások mellett a környék lakosságának az egyre népszerűbb lovas terápiás igényét is kiszolgálja. A lovardákat látogatók száma fiatalodott, ami egyrészről mindenképp pozitív, jövőt erősítő változás viszont a gyermekekkel való foglalkozás növekedett költséget jelent a lovardák számára, melyből költségeiket nem tudják kigazdálkodni. A gyermekek lovagolni taníttatása az ország bármely pontján hasznos dolog, ugyanakkor az Alföldön ez olyan szívügy kell, hogy legyen, mint a Balaton partján az úszásoktatás. Az oktatás szervezése, ehhez pályázati vagy egyéb forrás bevonása örvendetes lenne. A lovas turizmushoz közvetlenül kapcsolható a falusi illetve tanyaturizmus. Az alföldi táj, a speciális falusi, tanyasi életvitel turisztikai szempontból jelentős vonzerőt képvisel a városokban, illetve nagyvárosokban élők számára belföldön és külföldön egyaránt. A turizmus spill over hatásai megjelennek a városon kívül is, a kistérségben. A falusi szálláshely önmagában, környezete által speciális élményt nyújt a vendégek számára és ki-ki saját igénye szerint részt vehet a falusi mindennapokban: etetheti a gazdával az állatokat, fejhet tehenet, szánthat, részt vehet a betakarításban, vagy adott esetben gyakorlatot szerezhet a falusi gasztronómiában. A gyerekek megismerhetik az őshonos állatokat, a szokásokat, illetve a televízión és interneten túli élet szépségeit. Ez a fajta vendégül látás nem jelent nagy forgalmat, de hasznos kiegészítő jövedelmet jelent Kecskemét és térsége számára. Számos ilyen élményt nyújtó tanya található Kecskeméten és vonzáskörzetében, mint például: Varga Tanya, Ferkó Tanya, Gerébi Kúria Hotel és Lovasudvar. Kecskemét akár a fesztiválok városa címet is elnyerhetné, olyan gazdag és rendkívül változatos a különböző fesztiválok, szervezett programok köre, például Tavaszi Fesztivál, Hirös Hét, Bor- és Pálinkaünnep, Csiperó, Kodály Művészeti Fesztivál, Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, hogy csak néhányat említsünk. 43

Kiemelt feladatnak tartom ezen fesztiválok hatósugarának bővítését, hiszen sok esetben helyi, kistérségi, vagy regionális körben ismertek, népszerűek ezek. Célként fogalmazható meg a vonzerő országos és nemzetközi szintű hatósugarának kiépítése. A fesztiválok végigívelnek többé-kevésbé az éven, a városban mindig történik valami. Ez nem csak a városi lakosság szempontjából jó dolog, hanem a városba látogatni kívánó turisták számára is.

3.3.

A helyi lakosság szerepe

A foglalkoztatottság növekedése, a helyi lakosság által is igénybevett szolgáltatások színvonalának emelkedése, a szolgáltatások megközelíthetőségének (infrastruktúrának) a fejlesztése, a zsúfoltság csökkenése, a jövedelmek növekedése mind olyan tényezők, melyek növelik a városban és térségében lakók komfortérzését, életminőségét, ami a lakóhellyel való azonosulás alapja. Ez annál is inkább bekövetkezhet, mivel a már fentiekben bemutatott fejlesztési intézkedések olyan területeket érintenek, amelyek a lakosság széles rétegeinek igényeivel találkozik: helyi és idelátogató fiatal és idősebb korúak, családosok számára is kínált szolgáltatások (vállalkozások idetelepülése, munkalehetőségek növekedése, aktív üdülések, kulturális programok, egészségturizmus, fesztivál turizmus). Elérhető, hogy a helyi lakosság elégedettsége növekedjen úgyis, mint a városban jelenlévő vállalkozások magas jövedelmű munkavállalója, a turisztikai termékek fogyasztója és úgyis, mint annak szolgáltatója, valamint, mint mindennek a közvetett haszonélvezője.

3.4.

Kecskemét város kommunikációs tevékenysége

A marketingkommunikáció feladata egyrészt a város arculatának kialakítása, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése. Az a cél, hogy a célcsoportokat befolyásolva, meggyőzve az előnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére ösztönözzön. Kecskemét város kommunikációs tevékenysége áll külső és belső kommunikációból illetve a városimázs alakításából, melyeket az alábbiakban ismertetek.

44

3.4.1.

Külső és belső kommunikáció

A város életének szinte minden (külső és helyi) résztvevője között van valamiféle kommunikáció. Ezt a nagyon sokrétű, több dimenziójú kommunikációt kell folyamatosan javítani, kapcsolati rendszerré formálni. Mind a külső, mind a belső kommunikációnak számos eszköze lehetséges, az elérendő célcsoporthoz igazítva kell kiválasztani a megfelelőket. Egyes eszközöket már most is fellelhetünk: Kecskeméti Televízió, Gong Rádió, Petőfi Népe, Kecskeméti Lapok, fesztiválkiadványok, városismertetők, információs táblák, honlap/ok, stb. szolgálják a város megismerését. Az egyes célcsoportok szempontjából különböző eszközöket kell alkalmazni. Az üzleti élet szereplői közül a helyi vállalkozások megtartása, tevékenységük támogatása és elismerése a feladat. Ez azért is fontos, mert az elégedett vállalkozó hatékonyabb propagandát tud kifejteni, mint a helyi önkormányzat. Ezért folyamatosan kell tájékoztatni a vállalkozókat a tervekről, az elképzelésekről, az őket is érintő fejlesztésekről és figyelembe kell venni észrevételeiket, javaslataikat. Sokat számíthatna a kiemelkedő vállalkozások elismerése is. Az új vállalkozások, befektetők vonzása érdekében a reklámtevékenység során a gazdasági előnyök kiemelésére kell helyezni a hangsúlyt. A kedvező elérhetőség, a megbízható és szakképzett munkaerő, az igénybe vehető irodaépületek, az építési telkek, az infrastruktúra fontos szempont egy vállalkozás telephelykeresésében. Emellett hivatkozni lehet az életminőség javulására, a környezet szépségeire, a jó egészségügyi és szociális rendszerre, a jó oktatási intézményekre, stb. A lakosság megnyerése is alapvető. Az itt élők elégedettsége hozzájárul maradásukhoz, véleményük máshol élőkre is hatással van. A potenciális lakosok felé pedig azokat az adottságokat, előnyöket kell továbbítani, amelyek vonzóvá tehetik városunkat. A fent bemutatott belső kommunikációs folyamat eszközeként vezette be Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. január elsejével a Kecskemét Kártyát. Ez az intelligens kártya a Kecskeméten élők kényelmét szolgálja majd, ösztönzi a kereskedelmet, növeli az életminőséget. A lakosság szempontjából azért előnyös, mert akár 20-30 százalékos kedvezményre is feljogosít, ami jelentős megtakarítást eredményez. Ezen túl pedig a kártyatulajdonosok tájékoztatást kapnak a programokról, legújabb akciókról.

45

A tervek szerint a kedvezmények jellemző területei, a húzószolgáltatások lesznek: sport, tömegsport, városi strand, múzeumok, színházak, kulturális rendezvények, könyvtárak – tehát a közintézmények nagy általánosságban - de ebbe a sorba illeszkedhet a parkolás, helyi tömegközlekedés is. Fontos, hogy minden korosztály megtalálja a számára értékes és vonzó szolgáltatásokat a kedvezmények között. A rendszerhez ezen kívül természetesen csatlakozhatnak a kereskedők, egyéb szolgáltatók is, akik számára komoly reklámlehetőséget jelent, továbbá forgalomnövekedés is kapcsolódik hozzá. A rendszerhez csatlakozók különböző akcióit szórólapon, a – rendszer üzemeltetésével megbízott - Városfejlesztő Kft. saját kiadványaiban, a www.kecskemetkartya.hu honlapon és a helyi médiában egyaránt megjelenteti. Ez olyan mértékű és hatékonyságú reklámot jelent, amelyet a Kecskemét Kártya rendszerén kívül csak igen jelentős költséggel érhetnének el a szolgáltatók. A kecskeméti városvezetés célja a Kecskemét Kártya bevezetésével elsősorban az volt, hogy növelje a település iránt az itt élő polgárok lokálpatriotizmusát, erősítse az kecskeméti identitást. A Kecskemét Kártya hivatott megjeleníteni a „kecskemétiség” előnyét és megbecsültségét a város polgárai számára, szolgálja a helyi kis- és középvállalkozói szektor piaci erősödését, növeli a városban fellelhető szolgáltatások kecskeméti lakosok általi igénybevételét, keresletét. Szorosabb összeköttetés alakul ki a település polgárai és annak kereskedői, szolgáltatói között, megtakarításokat eredményezve ezzel a kártyatulajdonosok számára. A Kecskemét Kártya a városi lakosok, és döntéshozók igényeire, javaslataira építve az elfogadóhelyi partnerhálózat révén a települési fogyasztás- és gazdaságélénkítés egyik eszköze. A kedvezményeknek és az intenzív reklámnak köszönhetően a forgalom jelentősen növekedhet, ez pedig az alacsonyabb árak ellenére is magasabb nyereséget eredményez. Külön kell foglalkozni a turistákkal, mint célcsoporttal a külső kommunikáció részeként. A reklámtevékenység során azokat az előnyöket kell hangsúlyozni, amelyek megkülönböztető jelleget adnak a városnak, kiemelik a versenytársak közül és inkább Kecskemétet választják. Meg kell őket győzni, hogy érdemes több napot is eltölteni a városban, van annyi program, amely hosszabb távon marasztalja a vendégeket és nem csak átutazóban állnak meg egy rövid időre. 46

3.4.2.

A város imázsának javítása

Kecskemét városidentitását tudatosítani kell mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a várossal. Ki kell alakítani egy pozitív képet a városról, amit meg kell mutatni az érintetteknek. Ehhez hozzá tartozik a sajátos arculatot biztosító városkép, a műemlékek, a szecessziós épületek, a terek, szobrok, parkok, az utcakép, stb. Sokat számít az a benyomás, amit az itt élők és az ide látogatók szerezhetnek – a tisztaság (vagy hiánya), a virágok, a boltok kirakatai, az „élhetőség” jelei és még számos elem –, aminek alapján magukban minősítik is a várost. A komplexebb termékkínálat sokszínűsége miatt a fogyasztói elégedettség a pozitív imázs kialakításához, kialakulásához elengedhetetlen. Az elégedett látogatók visszatérési esélye nagy és az úgynevezett. „szájreklám” kedvező hatása sem jelentéktelen, s mindez költségkímélő reklámként is felfogható. A minőség fokozása a város turizmusát meghatározó - stratégiai - termékek estében fokozottan hozzájárul a város ismertségének és kedveltségének a növekedéséhez, ami a Kecskemét imázs alapja. Önmagában a termékfejlesztés természetesen nem eredményezi ezt, de a folyamatosan magas szintű és megvásárolt kínálat ennek alapvető tényezője. A városról kialakítandó vonzó képhez a már korábban bemutatott látványosságok, a rendezvények, kulturális események is hozzájárulhatnak. A kiállítások, a múzeumok, a fesztiválok, a színházi előadások, a hangversenyek, a sportesemények, stb. olyan alkalmak, amelyek Kecskemét széleskörű ismertségét – és elismertségét – növelhetik, vihetik hírünket az országhatáron túlra is. A rendezvények (kiállítások, vásárok, előadások) egy része külföldön teszi lehetővé a város megismerését. Az imázshoz tartoznak az emberek is, a város híres szülöttei (pl. Kodály Zoltán, Katona József),

mai

hírességei

(színészektől

kezdve

a

zeneművészeken,

festőkön,

keramikusokon át az építészekig, tudósokig), akik szintén városunk hírnevét öregbíthetik. Nemcsak a hírességek, de lényegében minden ember hozzájárulhat a város arculatának kedvező, vagy kedvezőtlen alakításához. Más települések lakóival, külföldiekkel, más vállalkozókkal, intézmények, szervezetek képviselőivel találkozva valamelyest Kecskemétet is reprezentálják, ezért is fontos, hogy mindenki magáénak érezze a várost, tudatában kell lenniük egy városi önképpel. 47

A város egységes arculatához különböző elemek alakíthatók ki. Ehhez tartozik a város címere, zászlaja, egyéb logó, szlogen, egységes színvilág - vagyis egységes arculat kialakítására is szükség lenne. Arra kell törekedni, hogy ezeket minden szereplő – intézmények, szervezetek, vállalkozások,

akár

magánszemélyek

is

–

használja,

alkalmazza,

így saját

megjelenítésén kívül Kecskemétet is reprezentálja. Egy jól összefogott, összehangolt marketingtevékenység nemcsak Kecskemét ismertségét segítheti elő, marketing szemléletű településfejlesztéssel és irányítással az egész város működésének eredményessége növelhető.

48

4.

KECSKEMÉT

VÁROS

MEGÍTÉLÉSÉRE

VONATKOZÓ

PRIMERKUTATÁS Mai világunkban gyorsan változik mind a gazdasági, mind a piaci környezet. A vállalkozások érvényesüléséhez, fennmaradásához elengedhetetlen a naprakész piaci információk birtoklása, ezt a célt szolgálja a piackutatás, amelyre a későbbiekben alapozni lehet a vállalati marketingstratégiát. Ezen gyors és folyamatos piaci változások következtében egy település szempontjából is szükséges a piaci igényekhez igazodó marketing aktivitás kialakítása. 4.1. Kutatási célok, a kutatás módszere Kecskemét városáról kialakult kép megismerése céljából szerettem volna információkat szerezni, a differenciáltan ott lakó és nem ott lakó személyek körében, mindezt azért, hogy a város marketing kommunikációs stratégiájára javaslatot tegyek. A felmérés során önkényes mintavételt hajtottam végre. Ebből következően a minta nem reprezentatív, tehát az alapsokaságra – Kecskemét lakosságára – az eredmények nem általánosak. A kutatást 2012. március-április hónapjában bonyolítottam le, standardizált, kérdőíves szóbeli megkérdezés keretében. A kérdőív szerkezete: A standard kérdőív 11 tárgyköri és 7 személyes kérdést tartalmaz, zárt és nyitott kérdéseket alkalmaztam, a zárt kérdésen belül nominális, rangsor valamint skálás kérdéseket. 4.2. Kutatási eredmények 4.2.1. A minta demográfiai jellemzése A válaszadók nemenkénti megoszlása szerint a megkérdezettek között a különbség nem számottevő, ugyanis a nők 55%-ához képest, a férfiak csupán 10%-kal maradnak el (45%), melyet az alábbi ábra is mutat (3. ábra). 3. ábra Nemek szerinti megoszlás (%)

nő férfi

45%

55%

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 49

Az életkor szerinti összetételt vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek több mint fele az 20-30 év közöttiek közül kerül ki, pontosan 59%-a (4. ábra). Az idősebb – 31-50 év közötti – korosztály képviseli a minta ¼-ét. A 20 év alattiak és az 51-60 év közöttiek közel azonos arányt képviselnek. A legidősebb korcsoport, a 61 év felettiek teszik ki a válaszadók legkisebb részét. 4. ábra Életkor szerinti megoszlás (%)

6

2

8

14

11 59

20 év alatt

20-30 év

31-40 év

41-50 év

51-60 év

61 év felett

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A megkérdezettek iskolai végzettségét vizsgálva, megállapítható, hogy a válaszadók között jelentős többséget képviselnek a középfokú végzettségűek, összesen 75%-ot, majd ezt követi a felsőfokú végzettségűek csoportja 19%-kal, illetve legkisebb arányban vettek részt a megkérdezésben az alapfokú végzettséggel rendelkezők, 6%-kal (5. ábra). 5. ábra A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 6 19

alapfokú középfokú felsőfokú

75

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 50

6. ábra A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása (%) 49 2

4 1

3

11

19 11

alk. szellemi munkanélküli

alk. fizikai nyugdíjas

vezető háztartásbeli

tanuló/diák mg.i dolgozó

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlását vizsgálva, megállapítható, hogy azok közel fele a tanuló/diák csoportba tartozik, 49%-kal (6. ábra). Az alkalmazott szellemi foglalkozásúak a megkérdezettek csaknem negyedét teszik ki (19%), őket követi egyenlő arányban az alkalmazott fizikai és a vezető kategóriába tartozók, 11-11%-kal. A megkérdezettek közül a nyugdíjasok, a mezőgazdasági dolgozók, a munkanélküliek, és a háztartásbeliek teszik ki a legkisebb részt, összesen 10%-ot. Fontosnak tartottam megvizsgálni a válaszadók milyen foglalkoztatási szférában dolgoznak A felmérés alapján azt tapasztaltam, hogy megkérdezettek 35%-a dolgozik a civil, 23%-a (közel a válaszadók negyede) a verseny-, és 14%-a a közszférában, azaz az állami, önkormányzati szervezeteknél (7. ábra). Külön csoportba sorolandó azoknak a személyeknek a köre, akik tanulók és nem dolgoznak, vagy egyáltalán nem dolgoznak, ők a megkérdezettek 28%-át a teszik ki.

51

7. ábra A válaszadók foglalkoztatási szféra szerinti megoszlása (%) 14 28

23

35 közszféra

versenyszféra

civil

tanuló/nem dolgozik

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A megkérdezettek megyék szerinti vizsgálata mutatja, hogy a legnagyobb arányban a Bács-Kiskun megyeik vannak (45%-kal), melynek az is a legfőbb oka, hogy kecskeméti lakos lévén lakhelyemen és környékén töltettem ki a legtöbb kérdőívet (8. ábra). 8. ábra Megyék szerinti megoszlás (%) 17

45

15

6 5 Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok

12 Csongrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

Békés Egyéb

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A Dél-alföldi régióhoz tartozó megyék közül a válaszadók 12%-a Csongrád, 5%-a pedig Békés megyéből került ki. A válaszadók 15%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, 6%-a pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyéből került ki. Említésre méltó még az egyéb kategória is, 17%-kal, amelybe beletartozik a hatodik alföldi megye, a Hajdú is, illetve Borsod Abaúj Zemplén-, és Tolna megye.

52

A megkérdezettek jelentős többsége városban él - a település szerinti megoszlás vizsgálata alapján -, melynek pontos értékét az alábbi diagram is jól szemlélteti, összesen 69% (9. ábra). A válaszadók harmadát (31%-ot) a községben, faluban élők tették ki, ami azt mutatja, hogy a térségben egyre inkább zajlik az urbanizáció folyamata, a tanyák egyre inkább kezdenek elnéptelenedni. A fővárosból pedig nem adott választ senki a megkérdezettek közül. 9. ábra A válaszadók település szerinti megoszlása (%) 0 31

69

főváros

város

község,falu

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 4.2.2.

A

minta

tárgyköri

kérdéseinek

jellemzése

Kecskemét

városának

ismertségére vonatkozóan Kecskemét városáról szóló hirdetést, reklámot a megkérdezettek 2/3-a már látott illetve hallott, pontosan 66%-a (10. ábra). A válaszadók 34%-a azonban egyáltalán nem lát vagy hall Kecskemétről információkat. 10. ábra Kecskemét városával kapcsolatos reklám/hirdetés ismertsége

66 34

Látott/hallott

Nem láttott/hallott

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012

53

Kecskemét városáról szerzett ismeretek forrását vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók jellemzően az internetről tájékozódnak a városról, összesen 37% (11. ábra). Ez is bizonyítja, hogy a fiatalok körében – illetve a ma élő emberek életében - abszolút elterjedt az internet használata. 11. ábra Kecskemét városáról szerzett információk forrása (említések száma: %)*

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 (*relatív gyakoriság, több válasz volt adható) Második helyen áll – 1%-kal lemaradva – a helyi rádió, majd harmadikként szerepelnek a turisztikai kiadványok, 30%-kal. A válaszadók 28%-a hagyományos médiumok közül a köztelevíziót és a napilapokat részesítik előnyben. 19% körül mozog azok köre, akik a kereskedelmi televíziót, a folyóiratokat és az országos rádiót használják információ szerzés módjául és csupán 3%-ot tesznek ki a válaszadók közül azok, akik ismerőstől, szórólapokból tájékozódnak a városban történtekről. A város honlapjának látogatottságát megvizsgálva, azt tapasztaltam, hogy a megkérdezettek közül 74-en látogatják a www.kecskemét.hu honlapot, igazolva ezzel azt - ahogy az már előző kérdés eredményeképp kiderült -, hogy sokan tájékozódnak a városról az internet által (12. ábra). Ahogyan az alábbi ábra is mutatja 26%-ot tesz ki a város honlapját nem látogatók száma.

54

12. ábra Kecskemét város honlapja látogatottságának megoszlása (%)

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A következő kérdés alkalmával megkértem azokat a válaszadókat, akik látták Kecskemét honlapját, hogy minősítsék azt a megadott szempontok alapján, mindezt egy 1-5-ig terjedő skálán tehették meg, ahol az 1=egyáltalán nem értek vele egyet, az 5=teljes mértékben egyet értek vele. A kapott eredmények alapján látható, hogy a válaszadók átlagosan egyetértenek a honlap

alábbi

tulajdonságával,

ugyanakkor

megállapítható,

hogy

elsősorban

áttekinthetőnek és tetszetősnek tartják, legkevésbé pedig informatívnak tartják (2. táblázat).

A

honlap

aktuális

információ

szolgáltatásáról

illetve

informatív

tulajdonságáról megoszlanak a vélemények, amit a válaszokból számított szórás mutat. 2. táblázat Kecskemét város honlapjának minősítése Informatív Aktuális Felhasználóbarát Tetszetős Figyelemfelkeltő Áttekinthető Átlag

3,03

3,18

3,32

3,44

3,18

3,65

Szórás

1,38

1,42

1,09

0,99

1,00

0,95

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 A kérdőívet kitöltők válaszai alapján látható, hogy a megkérdezettek több, mint fele, összesen 53%-a lakik a városban, ennek legfőképp az az oka, hogy igyekeztem kecskeméti lakosokat megkérdezni, hogy olyan emberek minősítsék döntően a várost, akik mindennapjaikat itt töltik (13.ábra). Ellenben fontos, azon emberek véleménye is, akik csak alkalmanként járnak a városban, hogy látogatásuk alkalmával, milyennek ítélik meg a település helyzetét, ők a megkérdezettek 41%-át tették ki és csupán 5% volt az, aki még soha nem járt Kecskeméten. 55

13. ábra Kecskemét város látogatottságának megoszlása (%)

5 41

53

Járt már ott

Ott lakik

Nem járt ott

Forrás: Saját kutatás, N=100 fő, 2012 4.2.3. A minta tárgyköri kérdéseinek jellemzése Kecskemét város megítélésére vonatkozóan A következő kérdés során megkértem a válaszadókat, hogy minősítsék a várost a lehetőségek, megközelíthetőség, biztonság, fejlődés, ismertség stb. szerint. Az adott válaszok alapján Kecskemét könnyű megközelíthetőségével értenek egyet leginkább (3. táblázat). A válaszadók átlagosan, közel azonos mértékben értettek egyet azzal, hogy a város rendezett, tiszta, jó hírnevű illetve jól ismert. A megkérdezettek szerint Kecskemét környezete folyamatosan megújul, valamint azzal is egyetértenek, hogy a város gazdag. A számított szórás csekély eltérést mutat - ebben és a következő kérdésekben is – amelyből levonható, hogy az adott válaszok összetartanak. 3. táblázat A város megítélése a felsorolt jellemzők alapján gazdag lehetőségek városa könnyen megközelíthető közbiztonságos gyorsan fejlődő megújuló ismert jó hírnevű rendezett, tiszta

Átlag 3,88 3,12 3,83 3,27 3,14 3,93 3,49 3,51 3,54

Szórás 0,98 0,95 0,95 0,87 0,86 0,88 1,03 0,96 0,94

Forrás: Saját kutatás, N=100, 2012

56

A megkérdezettek leginkább a város kereskedelmi intézményekkel való ellátottságát tartják nagyon jónak, valamint a természeti környezetének állapotát, az adott válaszokból számított átlag alapján harmadikként pedig a város turisztikai adottságaiban rejlő lehetőségeit látják jónak (4. táblázat). Legkevésbé a közlekedés és a kommunális infrastruktúra fejlettségét valamint a szociális ellátás helyzetét véleményezték a nagyon rossz minősítést jelentő 1-es kategóriával. 4. táblázat Kecskemét város megítélése az alábbi jellemzők alapján Átlag mg., élelmiszer 3,27 kereskedelem 3,62 egészségügy 3,40 szociális ellátás 3,02 közlekedés 3,06 természeti környezet 3,60 turisztikai adottságok 3,59 kultúra 3,44 Forrás: Saját kutatás, N=100, 2012 A

nyolcadik

kérdés

során

a

Szórás 1,06 0,86 0,81 0,76 0,91 0,85 1,08 1,07

településmarketing

célcsoportjainak

hatását

véleményeztettem a megkérdezettek körében. Az értékelés mutatja, hogy a válaszadók egyetértenek a helyi lakosság városturizmusra gyakorolt pozitív hatását illetően (5. táblázat). A város sikeres működésében résztvevő politikai döntéshozók szerepét meghatározónak tartják a megkérdezettek. Egyetértenek a helyi vállalkozások aktív szerepvállalásával a térség munkahelyteremtésében. Az adott válaszok átlaga alapján megállapítottam, hogy kérdőívet kitöltők kevésbé értenek egyet azzal, hogy a városba látogató turistáknak komoly hatása van a városban élők helyben maradására. 5. táblázat Imázsformáló tényezők megítélése

Átlag Szórás

helyi lakosok hatása 3,45 0,98

helyi vállk. szerepe

Befektetők szerepe

turisták hatása

3,28 1,00

3,05 1,02

3,16 1,02

politikai döntéshozók szerepe 3,29 1,09

Forrás: Saját kutatás, N=100, 2012 A kilencedik kérdésben a város ismertté tételéhez hozzájáruló tényezők megítélésére kértem a kérdőívet kitöltő személyeket.

57

A

kapott

válaszok

alapján

megállapítható,

hogy

az

alábbiakban

felsorolt

kommunikációs eszközök mindegyikével kapcsolatban egyet értettek azzal, hogy alkalmazásukkal pozitív hatás érhető el Kecskemét imázsának javítása, megtartása érdekében. Jellemzően a nemzetközi rendezvények és a reklámok alkalmazásával értettek egyet (6. táblázat). 6 táblázat Kommunikációs eszközök megítélése Átlag reklámok 3,88 turisztikai kiadványok 3,97 nemzetközi rendezvények 4,19 nemzetközi kiállítások 3,89 nemzetközi kapcsolatok 3,70 szakmai együttműködés 3,74 ifjúsági csereprogramok 3,81 másSaját EU-skutatás, országokkal Forrás: N=100, 2012

Szórás 1,06 0,94 0,91 0,97 0,97 1,00 1,04

Általánosan elfogadott módszertani ajánlás az, hogy kérdőíves felmérés során nem szerencsés nyitott kérdések alkalmazása a feldolgozás és a számszerűsítés nehézségei miatt. Azonban ezt jelen esetben figyelmen kívül hagytam tekintettel a speciális vizsgálati területre (területi imázs). Az imázsvizsgálatból kifolyólag fontosnak tartottam felmérni, hogy mi az első szó, melyet a válaszadók a városhoz társítanak, és ugyanezen megfontolásból kérdeztem rá a térség legfontosabbnak ítélt vonzerőire. A felmérés alapján a válaszadók többségének holtversenyben a „Kecskeméti barack” és a „Mercedes” szóra asszociáltak. Vonzerőként számos tényezőt említettek, de nagyobb említési gyakorisággal a kulturális-, és gyógy turizmus; a természeti és környezeti tényezők (termálvíz, Nemzeti Parkok); fordul elő.

4.2.4. Kutatási eredmények összegzése A 100 fős mintán lebonyolított primer adatfelvétel célja a Kecskemét város célcsoportjai a térség ismertségével és megítélésével kapcsolatos véleményének megismerése volt. A település sikeres működéséhez, modernizációjához, a kínálatára vonatkozó fejlesztésekhez elengedhetetlen a jól megfogalmazott üzenetek célcsoportokhoz történő eljutása, melyben a marketing kommunikációs eszközök nyújtanak óriási segítséget.

58

A kérdőívben felmértek alapján megállapítható, hogy a város lakosságának többsége ismeri az előbbiekben említett településüzeneteket. A marketing közvetítőcsatornái közül döntően az elektronikus médiák (elsődlegesen internet és helyi rádió) és a nyomtatott eszközök (főleg a térség turisztikai kiadványai) által szerzik meg az információkat. Az internet fontosságát és népszerűségét bizonyítja, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 10. alkalommal meghirdetett „Az Év Honlapja” pályázaton az "Önkormányzatok és települések" kategóriában az "Állandóság és megújulás - www.kecskemet.hu" pályázattal Minőségi díjat nyert 2011-ben, ahogyan már előtte több évben is. Ebből arra következtetek, hogy helyi szinten jól megoldott a város népszerűsítése, országos viszonylatban azonban javításra szorul. A mai világban elterjedt internet használat miatt fontosnak tartottam a régió honlapjának megítélését vizsgálni, mely szerint úgy vélem, hogy – a külső megjelenéssel való elégedettség ellenére – információközvetítés szempontjából fontos feladat lenne a fejlesztése. Kecskemét város sikeres működésének másik elengedhetetlen területe- marketing szempontból - a kínálati adottságai, melyek az emberek mindennapi életét határozza meg. A megkérdezettek véleményét összefoglalva úgy gondolom, hogy – a számított szórásértékek alapján egybehangzóan - optimista véleménnyel vannak a városról, de ez nem azt jelenti, hogy annak minden jellemzőjéről is. Ugyanis amellett például, hogy a jó megközelíthetőségével és tisztaságával egyetértenek, hátrányos állapotúnak vélik a közlekedési és kommunális infrastruktúra helyzetét, valamint a szociális ellátás helyzetét. Fantáziát látnak abban, hogy a helyi lakosok pozitív hatást gyakorolnak a turizmusra, valamint a politikai döntéshozók meghatározó szerepvállalását is jelentősnek ítélik. A kommunikációs eszközök imázsformáló szerepének megítélése során kiderült, hogy egyöntetűen a nemzetközi rendezvények és kapcsolatok, valamint a reklámok hatását tartják a város népszerűsítésének legmegfelelőbb eszközeinek. Egyöntetűen fontos vonzerőnek tartják a térség természeti kincseinek gazdagságát, a turizmus fontosságát.

59

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szekunder és primer vizsgálataim értékeinek konkrét értelmezése, dolgozatom elején ismertetett hipotéziseim beigazolódását/cáfolását illetve azok alapján a következtetések, javaslatok megfogalmazását teszem jelen fejezetben. Első feltevésem, miszerint a város – befektetőket célzó - marketingstratégiája által mindent megtesz ennek érdekében, hogy a vállalkozások városba településének és maradásának ösztönzésével a város versenyképességét növeljék, beigazolódott. Dolgozatomból kiderül, hogy a városi vezetők számos intézkedéssel teszi vonzóvá Kecskemét városát a befektetők számára, melyek közül a helyi iparűzési adó tartós csökkentése a legmeghatározóbb. Kecskemét elnyerte az ’adócsökkentés városa’ címet. Ezen intézkedések több bevételt generálnak, de többet hagynak a vállalkozásoknál is, növelve ezzel a vállalkozási kedvet (1. táblázat) és a foglalkoztatást. Mindezek által véleményem szerint növelhető Kecskemét város versenyképessége. Az alábbiakban javaslatot teszek, mely lépésekkel növelhető tovább a térség gazdasági helyzete. Ahhoz hogy Kecskemét az üzlet, a fenntartható fejlődés és a biztos megélhetés városa maradjon, a város vezetésének három olyan területre kell koncentrálnia a gazdasági életből, mely a múltból, az erősségekből és a jelenből fakad. A három terület a következő: - Kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztés: az autóipar és a kiszolgálói környezet magas minőségű, jól használható infrastruktúrát vár el a várostól. - Tradicionális élelmiszeripar: Kecskemét a kertvárosi gazdálkodás mintapéldája. A városban és környékén meg kell erősíteni a magas minőségű élelmiszer-előállítók szerepét. - Megújuló energiával a fenntarthatóságért: a városban lévő cégeket a megújuló energiaforrások használatára kell ösztökélni. Továbbá nagyon fontos cél kell, hogy legyen a város vezetése számára, hogy a már eddig jól bevált gyakorlatnak megfelelően tovább csökkentse a helyi iparűzési adó mértékét évente 0,1 %-al.

60

A vizsgált térség helyzetének javulása érdekében érdemes városi érdekérvényesítést támogató akciókat szervezni, melyek által javíthatók a gazdasági mutatók. E hatás olyan beruházások lebonyolításával érhető el– mint például a Mercedes -, amelyek javítják a lakosság életkörülményeit a vállalkozások üzleti környezetét és a civil szervezetek működési feltételeit. Ha a civil szféra városi szinten tud működni, tevékenysége erősítheti a városhoz tartozás érzését és ezáltal kedvezőbbé formálhatja a kialakult városképet. A térség marketing koncepciójában megfelelő hangsúlyt kap a turizmus – fontos természeti kincseinek a termál- és gyógyvíznek köszönhetően –, leginkább az aktív-, gyógy-, konferenciaturizmus terén. Ezen turisztikai ágak fejlesztésének koordinálásával, egymásra épülő idegenforgalmi kínálatcsomagok készítésével még több turista látogatná meg városunkat. Mindezek igazolják számomra második hipotézisem, miszerint a turizmus fellendítése a város hatékony gazdaságélénkítő eszköze. Fontos volna – véleményem szerint – Kecskemét gyógy- és termálvizeire épülő meglévő egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásainak minőségi továbbfejlesztése, az

infrastruktúra

megfeleltetése

a

modern

egészségügyi

és

technológiai

követelményeknek, valamint az akadálymentes környezet biztosítása a vállalkozói szektor

bevonásával.

Az

egészségturizmus

hatékonyságának

javításához

az

ellátórendszer és a turisztikai szolgáltatók közötti szoros együttműködés kiépítése szükséges (egységes megjelenés, védjegy kialakítása). A fejlesztésekhez hozzájárulhatna Kecskemét és térségének pusztáin, nemzeti parkjában aktív turizmust támogató szolgáltatások, valamint infrastrukturális fejlesztések támogatása. A természetjárás feltételeinek javítása például gyalogos túra útvonalak kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Lovas hagyományaink nemzeti kultúránk értékes részét képezik; méltóak arra, hogy megismerjük, gazdagítsuk és a XXI. században is megőrizzük. A lovas turizmus ösztönzése a ló és a vele kialakult sokrétű kapcsolat (lovassport, lóverseny, szabadidős lovaglás, gyógyító lovaglás) népszerűsítésével, széles körű elterjesztésével. E szabadidős tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódna, hogy a turisták már nem csak néhány órát töltenének el térségben, hanem akár több napot, növekedést idézve elő ezzel a vendégéjszakák számában, mely bevétel növekedést jelentene a város számára – az idegenforgalmi adó által -. 61

A különböző turisztikai termékek összekapcsolása (komplex turisztikai termékek, tematikus turisztikai útvonalak és témaparkok kialakítása, fejlesztése) a város idegenforgalmi potenciáljának erősítéséhez elengedhetetlenné vált, mint ahogyan a turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése. Ezt az is nagyban alátámasztja, hogy a városban egyre inkább a konferencia-, fesztivál-, egészség- és sportturizmus nyújtotta lehetőségek kerülnek előtérbe az idelátogató turisták számára, akik az átlagosnál többet is hajlandóak áldozni a minőségi szolgáltatások iránt. A programfejlesztéseken belül kiemelném a történelmi témapark létrehozásának gondolatát - a franciaországi Puy du Fou ötlete alapján -. Vacsorával egybekötött, a magyar történelem dicső eseményeinek bemutatására várnák a vendégeket. Elsődleges cél a belföldi és külföldi turisták Kecskemétre csábítása, illetve a nemzeti összetartozás tudat erősítése. A park egész napos programot nyújtana az ide érkezőknek, ahol 2300 fős fedett – külföldiek számára is érdekes - színház mellett játszótér és piknik park szolgálja a kikapcsolódást teljes körű vendéglátó szolgáltatások biztosítása mellett. A park nemcsak műsort, hanem korhű tereket, sétaútvonalakat, játszó-piknikparkot is rejt magában, természetesen kisgyermekekre is gondolva. Jelenleg 20 milliárd forint összegű beruházáshoz befektetőket keres az Önkormányzat, illetve az Új Széchenyi Terv keretében kívánnak pályázatot benyújtani. Korábban már foglalkoztam azzal, hogy Kecskemét város rendkívül gazdag változatos és szórakoztató programokban, fesztiválokban. Kiemelt feladatnak tartom ezen fesztiválok hatósugarának bővítését, hiszen sok esetben helyi, kistérségi, vagy regionális körben ismertek, népszerűek ezek. Célként fogalmazható meg a vonzerő országos és nemzetközi szintű hatósugarának kiépítése. De vajon milyen fesztiválra csalogassuk ide a turistákat? Mi az a téma, amiért útra kelnének, messzi földről, szállodát foglalnak, ideutaznak? Néhány ötlet a sok közül. Lehetne például a városban szervezni a legnagyobb

Pálinkaünnepet,

vagy

zenei

fesztivált

fiatalok

számára,

vagy

Gasztroünnepet, a legjobbak, és legkedveltebbek felvonultatásával! Hiszen inni, enni, játszani mindenki szeret! A

Mercedes

beruházása

generálta

az

Autórium,

mint

turisztikai

attrakció

megalkotásának ötletét, mely stuttgarti mintára egy látogatóközpont kialakítását jelenti. 62

Cél az autógyártás történetének bemutatása mellett tartalmas kikapcsolódás biztosítása a család valamennyi tagja számára, gondolva itt az anyukákra és gyerekekre is. Időutazás az autók segítségével, a múltba, jelenbe, jövőbe. Interaktív tárlat, családi autóteszt gyermekeknek és anyukáknak, kisautó pálya gyerekeknek, autó huzat tárlat nőknek, csajos autó bemutató hölgyeknek. A gyárépítés megkezdésével Kecskemét felkerült az autórajongók világtérképére, nemcsak nekik érdekesség az Autórium, hanem a legnehezebben megszólítható fiataloknak is. A minőséget mindenképp fokozni szükséges, ugyanis napjainkban egyre inkább jellemző, hogy a turisták nem szívesen töltenek Kecskemét városában hosszabb időt és éjszakákat, csak átutazóként látogatják meg a város nevezetességeit, programjait. A fentiekben említett néhány javaslat hozzájárulhat város turisztikai célú bevételeinek növekedéséhez, a vendégforgalom megemelkedhetne az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása

által

és

nem

utolsó

sorban,

növekedhetne

az

ágazatban

foglalkoztatottak száma is. Felmérésem során azt is megvizsgáltam, melyek azok a kommunikációs eszközök, amelyek által információt nyerhetnek Kecskemétről. Az eredmények alapján látható, hogy a megkérdezettek alacsony száma tájékozódik a sajtótermékekből, a nyomtatott formában megjelenő kiadványok közül egyedül a turisztikai kiadványok a kivételek. Véleményem szerint pozitív hatással bírna, ha a Kecskemétről szóló havilap, a Kecskeméti Lapok - mely folyamatos tájékoztatást nyújt a történésekről, programokról, mind a turizmus, mind a gazdaság helyzetéről valamint kiemelten a lakosságot érintő kérdésekről – megújulna, új arculatot illetve nagyobb figyelmet, reklámot kapna. A megújulásnak köszönhetően a lakosság szélesebb körét érhetnék el, informálhatnák, valamint a pozitív eredmények közzétételével kíváncsiságuk, érdeklődésük is nőne. Az elektronikus médiáknak, kommunikációnak azonban több előnyük is van. Nagy mennyiségű adat jeleníthető meg rajtuk, gyorsan eljut általuk az információ a célcsoportok felé, kevesebb költséggel, mint nyomtatott eszközök, mindezt úgy, hogy kíméli a környezetet. A városban működő médiumok által kínált eszközök is javításra szorulnak. A helyi média ugyanis fontos szerepet játszik a lakosság közösségé formálásában és a helyi értékek megőrzésében.

63

Elsősorban a város televíziós hálózatának fejlesztését, a Kecskeméti Tv korszerűsítését tartom fontosnak, mert pénzügyi támogatás hiánya miatt nagyon elavult. Ezzel ellentétben a helyi rádió – Gong Rádió - esetében fejlődés tapasztalható. A térségben élő szervezetek, vállalkozások, és nem utolsó sorban a helyi lakosok is egyre nagyobb kedvvel reklámoznak, hirdetnek a rádió hullámain, ezzel népszerűsítve magukat Kecskemét és térségében élők felé. A felmérésem eredményéből kiderül, alátámasztva harmadik feltevésem, hogy a kommunikációs lehetőségek közül az internetet részesítik leginkább előnyben a megkérdezettek - információszerzés céljából -. Már korábban említettem, hogy Kecskemét város honlapja milyen fejlődésen ment át és ezzel milyen eredményt ért el. A felmérésem eredménye szerint sokan látogatják a honlapot, de - véleményük szerint - nem rendelkezik kellő aktuális információval. E problémán lehetne javítani, a honlapot üzemeltető Kecskeméti Önkormányzatnak, egy csak a honlap szerkesztésével foglalkozó munkatárs kijelölésével, aki annak kezelésével, frissítésével foglalkozik. A város pozitív imázsának megerősítése is rendkívül fontos az itt élők, és az idelátogató emberek életében. Ebben nyújt segítséget a városban szervezett PR tevékenységek, a településmarketing kommunikációs eszközeként. Kérdőíves felmérésem eredményéből is jól látható, hogy az emberek is látnak fantáziát a városban szervezett nemzetközi rendezvények, kiállítások, ifjúsági csereprogramok várost erősítő kommunikációs hatásában, igazolva ezzel negyedik hipotézisem. Tapasztalatom szerint városunk ebben számtalan kezdeményezést tesz, melyek közül az egyik legjelentősebbnek tartom a minden második év nyarán, Kecskeméten megrendezett Csiperó Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozót, melynek

megszervezésében

kiemelt

jelentősége

van

az

önkormányzati

kezdeményezésének. Kecskemét a gyermekeké lesz minden Csiperó fesztiválon. De megtörténhet ez gyakrabban is. Együttműködéssel az alábbi Gyermekvilág egyedi programmá alakulhat. Családos utazók, osztálykirándulások részére kerülhetne kialakításra egy olyan Gyermekvilág - ’Régi korok játszóháza’, ’Animációs műhely gyerekeknek’,’Kicsi gazdák kertje’ -, mely a mai kor elvárásainak megfelelően, egy interaktív módon szórakoztatja és tanítja is őket egyben, így nyújt maradandó élményeket. 64

Kérdőíves felmérésemből kiderült, hogy a megkérdezettek a helyi lakosok és a politikai döntéshozók szerepét tartják meghatározónak a város sikeres működésében, imázsformálásában, mellyel megdőlni látszik utolsó feltevésem, miszerint imázsformáló tényezőként legjelentősebbnek a befektetőket és a turistákat tartják az emberek. Ezért fontosnak látom a térség fejlesztéseinek megvalósulását illetően a lakosság bevonását és a döntéshozók befolyásolását, hiszen egy fejlesztési program indoklásához szakmai megalapozás és megfelelően előkészített marketing üzenetek tartoznak. Kiemelkedő fontosságú, olyan szakrendezvényeken, nemzetközi szakvásárokon, bemutatókon való részvétel, amelyeket üzletemberek, vállalkozók, befektetők, a turizmus döntéshozói, szereplői látogatnak. Az ilyen jellegű kiállításokon való részvétel a város külföldi és hazai ismeretségén, megítélésén nagyon sokat javíthatna. A városimázs formálásában fontos megemlíteni a tudatformáló kampányokat, melyek segítséget nyújtanak a lakosság számára a társadalmilag fontos kérdések fejlesztések, infrastrukturális beruházások pozitív megítélésében, életminőségük javítása érdekében. Ilyen kampány lehet különféle konferenciák, workshopok szervezése, ahol külföldi és hazai szakemberek tartanak színvonalas és tartalmas előadásokat, ösztönző hatás elérése érdekében, a város sikeres működése érdekében a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésével,

az

üzleti

infrastruktúra

regionális

és

helyi

fejlesztésének

ösztönzésével és a gazdasági hálózatok együttműködésének javításával. E feladatok megvalósításában fontos szerepet játszik a pénzügyi fenntarthatóság, életképesség és az európai uniós és a nemzeti szintű környezetvédelmi előírások betartása. Végezetül pedig hasznosnak találom a városról szóló imázsfilmek készítését, mely segítségével - a város honlapján közzétéve, ismerve az internet pozitív tulajdonságait az egész világhálón népszerűsíthető lenne Kecskemét. Továbbá kiadhatna az Önkormányzat (az általa üzemeltetett Tourinform Iroda) olyan a városról szóló CD-t, DVD-t, melyet a városon kívül és az ott élők számára is bemutatva ismerkedhetnének meg az emberek Kecskemét város értékeivel, eredményeivel. A fentiekben felsorolt javaslataim alapján úgy érzem, javulhatna a Kecskeméten élők életkörülménye, a város versenyképessége, megítélése és kialakulna, illetve erősödne identitástudatuk

Kecskemét

városával

kapcsolatban.

65

ÖSSZEGZÉS Dolgozatom Kecskemét Megyei Jogú Városban alkalmazott marketing koncepció bemutatásáról szól, az alkalmazott eszközök és elért eredmények tükrében. A városmarketing minden település jövője szempontjából kulcsfontosságú. Az új és jelen lévő befektetők, turisták és helyi lakosok városba csábításához elengedhetetlen, hogy a város pozitív, innovációra kész arcát település arcát mutassa. Szekunder és primer kutatásom eredményeként összességében megállapíthatom, hogy a megkérdezettek

optimálisan

vélekednek

a

településről

illetve

többségében

beigazolódnak feltevéseim, melyekre építve úgy vélem, ha - a város vezetése a jövőben is folyatatja – az utóbbi években eredményesnek bizonyuló

–

gazdaságösztönző

politikáját,

növelve

ezzel

a

város

versenyképességét más konkurenciát jelentő városokkal szemben; - fellendítenék a város és térségének turizmusát – az előző (5.) fejezetben részletezett javaslatok alapján – főleg az aktív-, gyógy-, és konferenciaturizmus, a lovas- és fesztiválturizmus területein, hozzájárulva ezzel a város turisztikai bevételeinek növekedéséhez; - javítanák az elektronikus médiákban (Tv, rádió) és legfőképp az interneten, mint interaktív kommunikációs eszközökben történő városi megjelenést, növelve ezzel a potenciális célcsoportok informáltságát a településről, illetve a pozitív kép kialakulását, azonosulást a várossal; - több nemzetközi rendezvényt, kiállítást, ifjúsági csereprogramot szerveznének, mely erősítené a város kommunikációs hatását és pozitív imázsát; - olyan tudatformáló kampányok készülnének – a városimázs formálása érdekében – melyek segítséget nyújtanak a lakosságszámára a társadalmilag fontos fejlesztések, infrastrukturális beruházások megítélésében, életminőségük javítása érdekében; jobbá, vonzóbbá válhat Kecskemét városának megítélése, javulhat versenyképessége, s így végső soron az ott élők életkörülménye. Ez pedig éppen a településmarketing alkalmazásának fő célja.

66

Irodalomjegyzék

1.

Ashworth, G. J.-Voogd, H. (1997): A város értékesítése: marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest

2.

Garamhegyi Á.- Révész B. (n.d.): A területi marketing, mint az önkormányzatok versenyképességének egy lehetséges eszköze

3.

Gondi J.- Ivánkai Gy. (1995): Marketing kezdőknek és haladóknak; KIT. Budapest,

4.

Horváth Gy. (1999): Európai regionális politika, Dialóg Campus Kiadó, Bp.Pécs

5.

Horváth Gy. (2001): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest

6.

Kotler P. - Keller L. K. (2006): Marketing Management, Akadémiai Kiadó, Budapest

7.

Kozma G. (2005): Terület- és településmarketing. Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen,

8.

Kozma G. (1995): Városmarketing, mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze Tér és Társadalom, 9, 37-54. o.

9.

Központi Statisztikai Hivatal (2011): Magyar Statisztikai Évkönyv 2010. Budapest

10.

Központi Statisztikai Hivatal (2011): Területi Statisztikai Évkönyv 2010. Budapest.

11.

Meffert H. (1994): Marketing-Management - Analyse, Strategie, Implementierung Wiesbaden : Gabler

12.

Ogilvy, D. (1995): - Egy reklámszakember vallomásai. Park Kiadó, Budapest

13.

Piskóti I. (2003): A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók

14.

Piskóti I.- Dankó L. – Schupler H. (2002): Régió- és településmarketing. KJKKERSZÖV Kiadó, Budapest

15.

Rechnitzer J.: Vázlatpontok a településmarketing kidolgozásához. Tér és Társadalom. 1995/9. 91-109. p.

16.

Szaló P. (2000): A régió – az ezredforduló kihívásai a területfejlesztésben. Urbanisztikai Kiadó

17.

Szakál Gy.: Az image, mint a városmarketing eszköze. Tér és Társadalom; 1995/12. 25-31. p.

értelmezéséhez

és

Internetes források: 18.

Kecskemét Megyei Jogú Város honlapja (2012) http://www.kecskemet.hu

67

19.

Központi Statisztikai Hivatal honlapja (2012) www.ksh.hu

20.

Utazz itthon portál http://www.utazzitthon.hu/kecskemet.html

68

MELLÉKLETEK

69

KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem / Uram! Az alábbi kérdőív önkéntes és névtelen, mely csupán mesterképzési tanulmányaim végét jelentő dolgozatom sikeres elkészítéséhez szükséges. Kérem, tiszteljen meg azzal, hogy az alábbi kérdéseket megválaszolja! Türelmét és segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Molnár Csilla, hallgató Szegedi Tudomány Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Szeged

Kecskemét város ismertségére vonatkozó kérdések 1.

Ön hallott vagy látott-e már Kecskemétről szóló hirdetést, reklámot?  igen  nem (Kérem térjen át a 3. kérdésre!)

2. Ön hol hallotta már az említett hirdetést, reklámot? (Több válasz is lehetséges!)          3.

helyi rádió (Gong Rádió, Sirius Rádió) országos rádió (Neo FM, Class FM) közszolgálati televízió (M1, Duna Tv) kereskedelmi televízió (TV2, RTL KLUB) napilapok (Blikk, Metro, Magyar Hírlap) folyóiratok, magazinok (Élet és Tudomány, Ma és holnap) internet turisztikai kiadványok egyéb: ………………………… Látogatta-e már Ön Kecskemét honlapját, a kecskemet.hu-t?  igen nem (Kérem térjen át az 5.kérdésre!)

4. Az alábbi szempontok szerint hogyan minősítené Kecskemét város honlapját? (Kérem, karikázza be válaszát, ahol 1= egyáltalán nem értek vele egyet, 5 = teljes mértékben egyetértek vele.) Informatív Aktuális információkat szolgáltat Felhasználó barát Tetszetős a honlap elrendezése Figyelemfelkeltő Áttekinthető

5.   

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

Ön járt-e már Kecskeméten? igen, jártam már ott igen, ott lakom nem, még soha (Kérem, térjen át a 10. kérdésre!)

70

Kecskemét város megítélésére vonatkozó kérdések Minősítse Kecskemét városát az alábbi tulajdonságok alapján! (Kérem, karikázza be válaszát, ahol 1= egyáltalán nem értek vele egyet, 5= teljes mértékben egyetértek vele.) 6.

Kecskemét gazdag város Kecskemét a lehetőségek városa Kecskemét városa könnyen megközelíthető Kecskemét városa közbiztonságos Kecskemét városa gyorsan fejlődő Kecskemét városának folyamatosan megújul a Kecskemét környezete városa jól ismert Kecskemét városának jó a hírneve Kecskemét városa rendezett, tiszta

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

7. Milyennek ítéli meg az alábbi területek helyzetét Kecskemét városában? (Kérem, karikázza be válaszát, ahol 1= nagyon rossz az 5=nagyon jó.) A város mezőgazdasági és élelmiszeripari helyzete A város kereskedelmi intézményekkel való ellátottsága A város egészségügyi intézményekkel való ellátottsága A szociális ellátás helyzete a városban Közlekedési és kommunális infrastruktúra fejlettsége A város természeti környezet állapota (utvízhálózat) a régióban Turisztikai adottságok lehetőségei a városban Kulturális és szórakozási lehetőségek a városban

1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5

8. Ön szerint az alábbi tényezők milyen mértékben határozzák meg Kecskemét város megítélését? (Kérem, karikázza be válaszát, ahol 1= egyáltalán nem értek vele egyet, 5 =teljes mértékben egyetértek vele.) Helyi lakosság pozitív hatása a turizmusra Helyi vállalkozások aktív szerepvállalása a város Befektetők hatása a potenciális lakosok letelepedésére munkahelyteremtésében Turisták hatása a helyi lakosok városban maradására Politikai döntéshozók szerepe meghatározó

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

a város sikeres működésében

9. Ön szerint Kecskemét város ismertté tételéhez milyen mértékben járulhat hozzá az alábbiakban felsorolt tényezők? (Kérem, karikázza be válaszát, ahol 1= egyáltalán nem járul hozzá, 5=teljes mértékben hozzájárul.) Reklámok

1

2

3

4

5

Turisztikai kiadványok

1

2

3

4

5

Nemzetközi rendezvények szervezése (kultúra, sport)

1

2

3

4

5

Nemzetközi sztronómia) kiállítások rendezése Nemzetközi kapcsolatépítés (pl. testvér települések)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Szakmai együttműködés más EU-s országokkal

1

2

3

4

5

Ifjúsági csereprogramok

1

2

3

4

5

71

Melyik az első szó, amelyik eszébe jut a városról?

10.

................................................................. Sorolja fel, hogy Ön szerint mi a város 3 legjelentősebb vonzereje!

11.

................................................................. ................................................................. ................................................................. Személyes kérdések 12.  nő

Az Ön neme:

13.

Az Ön életkora:

 férfi

 20 év alatt

14.

 20 – 30

 31 – 40

 41-50

 51-60

 61 év felett

Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:  alapfokú (8 általános)  középfokú (szakközép, szakiskola, gimnázium)  felsőfokú (főiskola, egyetem)

15. Az Ön foglalkozása:  alkalmazott szellemi  alkalmazott fizikai  vezető  munkanélküli

 nyugdíjas  háztartásbeli

16. Ön melyik szférában dolgozik?  közszféra (állami, önkormányzati)

 tanuló/diák

 mezőgazdasági dolgozó

 versenyszféra



civil 17.

Ön melyik alföldi megyében él?

 Bács-Kiskun  Csongrád  Békés  Jász- Nagykun-Szolnok  Szabolcs-Szatmár-Bereg  egyéb:……………………………. Megye

18.

Mi az Ön lakhelyének településtípusa?



főváros

 város

 község, falu 72

73