A január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Készítette: Morvainé Lovas Erzsébet turisztikai szakértő, adótanácsadó MON GROUPE Kft

Budapest, 2008. december hó

Morvainé Lovas Erzsébet

Tartalomjegyzék

Bevezető………………………………………………………………...….2 Vezetői összefoglaló……………………………………………………….3 Adó- és járulékváltozások, 2009………………………………………….8 2009. évi költségvetés…………………………………………………….14 Adó- és járulékváltozások hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra……………………………………………………15 Mellékletek: 1.sz.melléklet.………………………………………………………….….17 2.sz.melléklet…………………………………………………………...…40 Függelékek: Felhasznált szakirodalom…………………………………………………48 Kutató önéletrajza………………………………………………………...49


1


Bevezető A tanulmány készítésének kezdete még arra az időszakra esett, amikor remény volt arra, hogy 2009-ben elkezdődhet az adó-és járulékok mérséklésének folyamata. 2008 szeptemberében a Kormány be is nyújtotta ezt a folyamatot elindítani tervezett 2009. évi adótörvény módosítási csomagot az Országgyűlésnek, azonban a kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően október hónapban az visszavonásra került. Ezt követően – döntően adminisztratív jellegű változásokat tartalmazó – új adómódosító törvénytervezet került a Parlament elé. Ugyancsak jelentős átdolgozásokon ment át a szeptember végén benyújtott 2009. évi költségvetés tervezete is. Jelen tanulmány az Országgyűlés által elfogadott adó- és járuléktörvény módosítások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából leglényegesebb elemeit, illetve azok várható hatásait mutatja be. A törvénytervezetek változataira készült elemezések a tanulmányhoz mellékletekként kerültek csatolásra (ezek a közbenső anyagok a módosítások vonatkozásában ugyan aktualitásukat vesztették, de a levonható tanulságok és az ágazat vállalkozásainak jelenlegi gazdasági állapotát tükröző adatok tekintetében releváns információkat tartalmaznak).


2


Vezetői összefoglaló A jelenlegi magyar adókörnyezet egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot. Komoly versenyképességi problémával küzdenek a turisztikai és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások is. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú kínálattal rendelkező ágazat jövedelemtermelő képessége rendkívül alacsony, komoly pénzügyi és gazdálkodási problémákkal küzdenek mind a társas, mind az egyéni vállalkozások:

Az ágazat 15 846 társas vállalkozásának vállalkozási tevékenységből származó összes nettó árbevétele 2007-ben 572,3 milliárd Ft volt, az üzemi szintű eredmény mindössze 3,7 milliárd Ft-ot tett ki. A pénzügyi műveletek eredménye 10,4 milliárd Ft-os veszteség, a pénzügyi ráfordítások 75%-a kamatjellegű kiadás volt. A szokásos vállalkozói eredmény veszteséget (- 6,7 milliárd Ft) mutat, így a 4,7 milliárd Ft-os adózás előtti nyereség a rendkívüli tételek pozitív, 11,4 milliárd Ft-os eredményt javító hatásának köszönhető. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai jövedelmezőségének elmúlt évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható annak stagnálása, illetve fokozatos romlása. A 2006. évi 11,4 milliárd Ft adózás előtti nyereséggel szemben 2007-ben – a bevételek mintegy 10%-os bővülése mellett – az ágazat társaságai mindössze 4,7 milliárd Ft eredményt realizáltak. Igaz, az üzemi tevékenység 2007. évi 3,7 milliárd Ft-os eredménye az előző időszakhoz képest a bevétel növekedésével arányosan nőtt (azaz az eredményromlást a pénzügyi műveletek és rendkívüli tételek idézték elő), így az alaptevékenység egyébként rendkívül alacsony, 0,7%-os nyereségszintje nem romlott tovább.

2006-ban 17 651 ágazatban működő egyéni vállalkozó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását. Az adóévben 137,8 milliárd Ft bevételt


3


realizáltak, amellyel szemben 143,3 milliárd Ft költséget számoltak el, azaz 5,5 milliárd Ft-os veszteséget mutattak ki. Ezen belül 6409 vállalkozás 2,2 milliárd Ft nyereséget termelt, míg 8186 vállalkozás 7,7 milliárd Ft-os veszteséggel, mintegy 2 740 vállalkozó pedig nulla eredménnyel zárta az évet, míg 316 vállalkozó átalányadózást választott. Az ágazat alacsony jövedelmezőségének számos oka van, a valós gazdasági okoktól a tudatos eredményeltitkolásig, de nagy részükhöz – beleértve az utóbbit is – valamilyen mértékben a magas adó- és járulékterhek ok-okozati összefüggései is kapcsolhatók. Ezek közül kiemelendő az élőmunkához kötődő magas járulékterhek, valamint a nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas, a versenyképességet negatívan befolyásoló 20%-os áfa-kulcs:

A tevékenység jellegéből adódóan az ágazat jellemzője a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen magasabb élőmunka-igény. Egy

ágazat

ráfordításoknak

élőmunka-igényességét a

vállalkozás

legjobban

összes

az

azzal

kapcsolatos

költségéhez

való

viszonyával

jellemezhetjük. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra rendelkezésre álló adatbázis adatai alapján a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat személyi jellegű kiadásainak összes költségen belüli részesedése 30,9%, a nemzetgazdasági szintű 20%-os mértékkel szemben. Ezt a jelentős eltérést még erősíti az a tény, hogy a nemzetgazdaságban évek óta az ágazati keresetek a legalacsonyabbak (a nemzetgazdasági átlagnak csupán 60-61%-át teszi ki).

A vállalkozások élőmunkához kötődő magas terhei az elmúlt években lényegében nem változtak. Ez a tény az előzőekben vázolt élőmunka-igényesség miatt

különösen

sújtja

az

ágazatot.

Fejlődésének,

versenyképessége

erősödésének egyik kulcskérdése a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas hazai élőmunka-terhek csökkenése. Egy 2008-ban megjelent GKI tanulmány kimutatta, hogy az EU országok között Magyarországon a harmadik legmagasabb az ún. béradóék, amelynek mértéke 2006-ban 51% volt, s 2007-ben mintegy 2%-ponttal tovább emelkedett. Hasonló adatok a versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%.


4


A szállodaiparban és a vendéglátásban az elmúlt négy évben kétszer került sor az áfa megemelésére, először 12%-ról 15%-ra, majd 2006. január 1-jétől 20%ra. Az áfa-kulcs emelése direkt módon növelte a szálláshely-, vendéglátásés gyógyászati szolgáltatások bruttó árát, illetve ahol a piac az áremelést nem fogadta, illetve viselte el, ott csökkent az egyébként sem magas jövedelmezőség. Az áfa mértéke, mint ártényező nem önmagában, hanem a versenytársakkal való összehasonlításban rontja a hazai turizmus versenyképességét. E vonatkozásban a hazai turisztikai vállalkozások jelentős versenyhátrányban vannak, mivel Magyarország az EU tagállamok között a második legmagasabb adókulcsot alkalmazza ebben a szegmensben. Számos európai ország példája mutatja, hogy az állam a szálláshely-szolgáltatás ágazatban alkalmazott áfa-kulcs mértékének csökkentésével kívánja az ország turisztikai, ezen keresztül gazdasági versenyképességét javítani. A

KPMG

szállodaipart

érintő

áfa-csökkentés

várható

hatásairól

a

közelmúltban elkészített tanulmánya is azt támasztja alá, hogy a szállodai szolgáltatások

áfa-kulcsának

csökkentésével

a

kereslet

nagyfokú

árérzékenységének hatásaként a forgalom dinamikus növekedése várható. Ezzel nőne az ágazat versenyképessége, jövedelmezősége és nem utolsó sorban munkahelyteremtő képessége ( a KPMG 2013-ig előrevetített számítása szerint minden 5 százalékpontos áfa-kulcs mérséklés az elkövetkezendő öt évben

a

foglalkoztatottak

számának

további

4-5%-os

növekedését

eredményezné).

Az ágazat versenyképessége szempontjából fentiekben vázolt két kiemelkedő jelentőségű adó-és járulékelem közül – az áfa mértékének jelentőségét nem kisebbítve – kardinálisabb kérdés az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékterhek nagysága. Az ágazatot az egyéb adók vonatkozásában is sújtja az átlagosnál magasabb adóterhelés. Így például a szállodai ingatlanokat elhelyezkedésünknél fogva az átlagosnál magasabb építményadó terheli, az iparűzési adónál az alacsony anyagköltség


5


miatt az átlagosnál magasabb az adóalap. Az ágazat társasági adóhoz kapcsolódó adóterhelése sajátosságaiból adódóan magasabb a nemzetgazdasági szintű átlagnál. Az ágazat társasági adó-terhelése 2007. évben 15,49% volt, jóval magasabb a nemzetgazdasági szintű 12,98%-os átlagos mértéknél. Ennek oka, hogy a társasági adótörvény által biztosított kedvezményeket az ágazat sajátosságaiból, adottságaiból adódóan kevésbé tudja kihasználni (az alacsony jövedelmezőség mellett képződő minimális nyereség nem teremt alapot nagyobb kedvezmények levonására, a turisztikai beruházások

jellegükből

adódóan

nem

teljesíthetik

a

fejlesztésekhez,

munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények feltételeit).

A fentiekben vázolt állapotra még a krízis kirobbanása előtti 2009. évi adó-és járulékcsökkenési elképzelések sem jelentettek volna megoldást. Ugyanakkor az eredetileg tervezett, a kívánatosnál jóval alacsonyabb adó- és járulékteher csökkentés első lépése lehetetett volna annak az intézkedéssorozatnak, amely elengedhetetlen feltétele a versenyképesség növelésének, és amelyet a gazdaság szereplői már évek óta várnak. Az eredetileg benyújtott adótörvény módosítási csomag alapján készült, a tervezett változások szálláshely-szolgáltatás és kereskedelmi vendéglátás ágazatra gyakorolt hatását elemző anyag (lásd 1 sz. melléklet) főbb következtetése összefoglalóan az volt, hogy az eredményt érintő tervezett módosítások alapvetően nem változtatták volna meg az ágazat vállalkozásainak jövedelempozícióit, míg az adóelem változások összesített közvetlen hatásaiként prognosztizált adóteher csökkenés a számítások szerint mindössze 3 milliárd Ft-ot tett volna ki.

A kirobbant pénzügyi válság az ágazatot az előzőekben vázoltak szerinti igen gyenge pénzügyi-gazdasági

állapotában érte, s a

bizonytalanabbá vált

keresetalakulás a perspektívák tekintetében további kérdőjeleket vet fel. Az ország, a gazdaság jelenlegi állapotában egyértelmű az adó-és járulékcsökkentési lépések elhalasztásának indokoltsága. Ugyanakkor azoknál a pénzügyi csomagoknál, amelyek a hazai vállalkozások –különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokraversenyképességének megtartását, növelését szolgálják, nagyobb hangsúlyt kaphatnának a turisztikai ágazati sajátosságok, sőt felvetődhetne egy kisebb ágazati csomag kidolgozása is.


6


A 2009-ben életbe lépő adó- és járulékváltozások – az új adónem, a cégautó adó bevezetésének kivételével – döntően adminisztratív változásokat takar. Három elfogadott és kihirdetett törvény tartalmazza a 2009. évi változásokat:

2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról

2008. évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

A Kormány az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának célját abban jelölte meg, hogy lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. Az egyszerűsítés és fehérítés céljaival egyetértve véleményként fogalmazható meg, hogy annak törvényben megjelenő elemei nem feltétlenül ezeket szolgálja, illetve a céllal szemben több új szabály éppen a fekete és szürke gazdaság felé való orientálódást táplálja. Az intézkedések egy része valóban az egyszerűsítést szolgálja, de jelentős azon új rendelkezés száma, amelyek többletfeladatokat, többletterheket rónak a vállalkozásokra.


7


I. Adó- és járulékváltozások, 2009 A 2009-ben életbe lépő, 278 paragrafusból álló törvénymódosításból a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából csak a leglényegesebb elemeket kiemelve a változások az alábbiakban foglalhatók össze:

1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ¾ Cégautó adó: A

szélesebb

adóalapra

vetülő

új

cégautó

adó

bevezetésével

összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetendő „cégautó adó”. ¾ Adómentes béren kívüli juttatások korlátja: Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Az adó-és járulékmentesen adható üdülési csekk értéke változatlanul a minimálbér összegének (2009. január 1-jétől 71 500 Ft) megfelelő. Nem változott a meleg és hideg ételutalvány adómentes (havi 12 000 Ft és 6000 Ft) értékhatára.. ¾ Osztalékadó: Megszűnik az osztalékadó 35%-os adómértéke, így az osztalék egységesen 25%-os mértékkel adózik (és már érvényesíthető az előző évek adózott eredménye terhére 2009-ben fizetett osztalékra is) . ¾ Átalányadózás Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, hogy 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra nő választhatóságának értékhatára.


8


¾ Kedvezmények elszámolásának egyszerűsítése: Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig, de a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után legfeljebb évi 100 ezer forint

keretben

érvényesíthető

összevont

adókedvezmény.

A

kedvezmények köre a 100 ezer Ft-os kereten belül bővül egyes igénybe vett és számlával igazolt háztartási szolgáltatások értéke után. ¾ Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése: A kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is. Megjegyzés: E fogalomnak kiemelt jelentősége van a cégautóadó új szabályozásánál!

¾ Falusi vendégfogadás: A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes rész: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik


9


2. JÖVEDÉKI ADÓ ¾ Napi standolás bevezetése a vendéglátóhelyeken: Alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletforgalom napi rögzítésének előírása. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátó

egységeknek

naponta,

termékenként

kell

vezetni

a

nyitóállományból kiindulva a készletnövekedéseket (beszerzés), a készletcsökkenéseket (eladás) és a zárókészletet. Az előírás megszegése (a nyilvántartás nem, vagy pontatlan vezetése) esetén mulasztási bírság szabható ki. A

rendelkezés

bevezetésének

indoklása

a

benyújtott

törvényjavaslatban: „ Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki

termékek

forgalmazásának

visszaszorítása,

továbbá

minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalomcsökkentése céljából indokolt – az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva –az alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletforgalom napi rögzítését előírni.”

3. GÉPJÁRMŰADÓ ¾ Cégautó adó:

Az új cégautó adó vagyoni típusú adó.

Az adó tárgya: a nem magánszemély tulajdonában lévő valamennyi személygépkocsi, a magánszemélyek tulajdonában lévő

azon

személygépkocsik,

amelyekkel

kapcsolatosan

költségek számoltak el (kivéve az SZJA-ban pontosított munkába járás és kiküldetés eseteit).

Adó mértéke: az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot

meghaladó

hajtómotorral

rendelkező


10


személygépkocsik esetén 7000 Ft/hó, az e feletti teljesítményű személygépkocsikra vonatkozóan 15 000 Ft/hó.

Az új cégautó adó alól nem mentesülnek az eva-alanyok sem.

4. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ¾ Utazásszervezési szolgáltatás: Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utanként, hanem – választása szerint – pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas – összhangban a vonatkozó irányelvvel – a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózik.

5. TÁRSASÁGI ADÓ ¾ 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazásának rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötődő feltételeit rögzítő részletes szabályozás: A rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötődően kedvezményes 10%-os adókulcs 2009. január 1-jétől csak akkor alkalmazható, ha o az adóévben és az azt megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható határozat arról, hogy az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek (például nincs írásban foglalt munkaszerződés), o az adóévben és az azt megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt hozott közigazgatási határozat (jellemzően a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek megsértése miatt, mint például nem tartják be a munkaidőre vonatkozó előírásokat),


11


o az adóévben az adózó eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként

a

munka

törvénykönyvében

megfogalmazott,

az

érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének (például véleményeztette

a

munkavállalók

nagyobb

csoportját

érintő

munkaáltatói intézkedés tervezetét).

6. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ¾ Házipénztári készlet korlátozása: A házipénztár napi készpénzzáró állomány – havi szintű – átlaga nem lehet több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint (Számviteli törvény szabályozza). ¾ A készpénzfizetések korlátozása: Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügylet ellenértékének megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szab ki. (Adózás rendjéről szóló törvény szabályozza).

7. MINIMÁLBÉR ÉS JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK ¾ Minimálbér, garantált bérminimum: Az OÉT megállapodás alapján 2009. január 1-jétől a minimálbér 71 500 Ft/hó, a garantált bérminimum 87 000 Ft/hó. A garantált bérminimum összege 2009. július 1-jétől 87 500 Ft/hó-ra változik.


12


¾ Szakképzési hozzájárulás: A

keresetek

helyett

a

szakképzési

hozzájárulás

alapja

a

társadalombiztosítási járulék alapjával megegyező. ¾ Egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa: Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2009-ben napi 20 400 Ft, évi 7 446 000 Ft (2008-ban napi 19 500 Ft, évi 7 137 000 Ft volt). ¾ Egészségügyi szolgáltatási járulék: A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása 4350 Ft/hó-ról 4500 Ft/hó-ra emelkedik, de ezt csak egyszer kell megfizetnie, függetlenül a jogviszonyok számától (2008-ban jogviszonyonként fizetendő).


13


II.

2009. évi költségvetés A többször jelentős átdolgozáson átment törvényjavaslat alapján a 2008 decemberében elfogadott 2009. évi költségvetés gazdasági visszaeséssel, a háztartások fogyasztásának csökkenésével, és 3% alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A jelentős megszorítások közepette:

Nem változott az ágazat vállalkozásaira jelenlegi mértékében is jelentős anyagi terhet rovó televízió üzemben tartási díj.

Nem

csökkent

az

önkormányzatok

idegenforgalmi

adóbevételéhez kapcsolódó normatív támogatás mértéke (minden 1 Ft idegenforgalmi bevételhez 2 Ft költségvetési támogatás rendelése). A Turisztikai Célelőirányzatra a 2008. évi 7884 millió Ft-os kerettel szemben az elfogadott költségvetési törvény 6.310 millió Ft-ot tartalmaz (ez mintegy 700 millióval kevesebb az eredeti költségvetési tervezetnél). A Célirányzat jelentős csökkenése ellenére a nemzeti propagandára rendelkezésre álló 2008. évi mintegy 5 milliárd Ft körüli összeg nominál szinten tartása tervezett.


14


III. A változások várható hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra

A Kormány az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának célját abban jelölte meg, hogy lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. Az egyszerűsítés és fehérítés céljaival egyetértve véleményként fogalmazható meg, hogy annak törvényben megjelenő elemei nem feltétlenül ezeket szolgálja. Az adminisztratív intézkedések egy része inkább még bonyolítja az egyébként is igen összetett előírásokat és nem elhanyagolható többletterhet ró a vállalkozásokra. Ilyen előírás például a vendéglátásban a kifehérítés eszközeként bevezetett – néhány évvel ezelőtt már „megbukott” napi standolás. A készpénz visszaszorítására hozott intézkedések betarthatatlanok, így lehetetlen helyzetet teremtenek a szakma vállalkozásainál. Ilyen a házipénztár limit előírása az általában nagyobb készpénzzel záró üzletek számára. Továbbá a

törvény

által

diktált

napi

készpénz-beszállítási

kényszer

jelentős

többletköltségeket (banki költség, beszállítási költség) is okoz. A változások közül egyedül az új cégautó adó hatása számszerűsíthető. Az adó új alapokra helyezése különbözőképpen hat az ágazat társas és egyéni vállalkozói körére: ¾ A társas vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsik új adóterhe alacsonyabb, mint a jelenlegi cégautó adó (SZJA) és az arra fizetendő egészségügyi hozzájárulás együttes értéke. Az új cégautó adó összege gépkocsinként a jármű kategóriájától függően 84 000 Ft vagy 180 000 Ft/év. Ezzel szemben a jelenlegi adó- és járulékteher 150-300 ezer Ft/gépkocsi nagyságrend között mozog, azaz az új adóteher mintegy 55-60%-a 2008-


15


ig érvényben lévőnek. A gépkocsik számát illetően nem áll rendelkezésre információ, így az összesített hatás nem számszerűsíthető. ¾ A gépjárműadóként nevesített új cégautó adó bevezetésével leginkább sújtott adóalanyi kör az egyéni vállalkozók. A 2008-ig élő cégautó adó is kiterjedt ugyan az egyéni vállalkozói körre, de csak abban az esetben, ha a személygépkocsira vonatkozóan költséget (értékcsökkenés, bérleti díja) számoltak el. Valószínűsíthető, hogy csak igen szűk kör került a régi cégautó adó hatálya alá, a vállalkozók inkább ezen adókötelezettség keletkezése nélküli lehetőségeket (útnyilvántartás nélkül elszámolható 500 km/hó, vagy az útnyilvántartással ennél nagyobb futásteljesítmény alapján történő elszámolást) választották. Az adóteher becslésénél az ágazatban főállásban működő 11 131 egyéni vállalkozók

számából

kiindulva,

vállalkozásonként

átlagosan

1

személygépkocsira (70%-30% megosztással az 1600 cm3 alatti és feletti kategóriát) vonatkozó költségelszámolást feltételezve, éves adóterhük 1-1,1 milliárd Ft-ra tehető. Az adóteher kiemelkedő nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy ez az összeg 2006. évi bevételük közel 1%-át teszi ki.


16


1.sz.melléklet

Az Országgyűlésnek 2008 szeptemberében benyújtott (majd később visszavonásra került), 2009. január 1-jétől tervezett adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatását elemző anyag (Készült 2008. október hó)


17


Bevezető

A Kormány 2008. szeptember 19-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2009. évi adótörvény módosításokat tartalmazó törvénytervezetet. Az ún. salátatörvény-tervezet 382 paragrafusa 29 törvényt érintő módosítást tartalmaz. A benyújtott javaslat indokló része szerint: „Az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. (…) A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat elsősorban a munkáltatókat

terhelő

bérjárulékok

csökkentését,

a

személyi

jövedelemadó

sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás átalakítását tartalmazza. Az adóintézkedések forrását a költségvetési többletbevételek, a kiadások csökkentése, valamint az adórendszerben javasolt átcsoportosítások teremtik meg. Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adózási adminisztráció csökkentéséhez, és az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ennek érdekében a javaslat számos adminisztrációt egyszerűsítő módosítást tartalmaz.” A Pénzügyminisztérium számítása szerint a javaslat egyenlegében 167 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6%-ával – ezen belül a lakosságot érintően 45 milliárd Ft-tal, a vállalkozásokat érintően 122 milliárd Ft-tal – csökkenti az adóterheket (részletes elemeit lásd az 1.sz. mellékletben). A törvényjavaslatot megelőzően a tervezett adóváltozásokról az OÉT részére készült egy előterjesztés, amelyhez képest a Parlamentnek benyújtott változat számos helyen módosult. A változások közül az ágazat szempontjából kiemelendő, hogy a javaslat már nem tartalmazza az adómentes természetbeni juttatások – ezen belül az üdülési csekk és az étkezési csekk – utáni 11%-os egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség bevezetését. A belföldi turizmusra számító szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók, valamint az étkezési jegyek vonatkozásában különösen a mikro-, kis- és középvállalkozói körbe tartozó, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek jelentős


18


bevételtől estek volna el, hiszen vélhetően a munkáltatók nem tudták volna „lenyelni” a 11%-os többletterhet, hanem arányosan ennyivel kevesebb értékű csekket és utalványt adtak volna a dolgozóknak. 2007-ben a beváltott üdülési csekk forgalom bruttó 24,9 milliárd Ft volt, ÁFA nélküli nettó értéke 20,8 milliárd Ft. A 11%-os teher miatti, azzal arányos forgalomcsökkenést vélelmezve a csekkbeváltók bevételének visszaesése 2,2 milliárd Ft-ot tesz ki, amely megközelítően 2%-a a kereskedelmi szálláshelyek 117 milliárd Ft-os nettó szállásdíj bevételének. Az étkezési utalványok forgalma ma már évi 300 milliárd Ft-os piacot jelent, amely fele-fele arányban oszlik meg a hideg- és a melegétel utalványok között. A 150 milliárd Ft-os meleg étkezési utalvány a vendéglátóhelyeken (beleértve a melegételt kiszállító cégek szolgáltatásait is) történő beváltásának 70-80%-os arányát feltételezve 105-120 milliárd Ft-os bruttó, 87-100 milliárd Ft-os áfa nélküli nettó forgalmat képvisel. A 11%-os tehernövekedéssel azonos mértékű forgalomcsökkenést vélelmezve 9-11 milliárd Ft-os bevétel elmaradás becsülhető. Ez a bevételkiesés az összes vendéglátóforgalom (bruttó 668 milliárd Ft) 1,5-2%-át, a munkahelyi vendéglátás forgalmának (81 milliárd Ft) 13-16%-át képviseli. A bevételek visszaesése drasztikus hatással lett volna a turisztikai és vendéglátó vállalkozások gazdálkodására, tovább rontva az egyébként is minimálisra csökkent eredménytermelő képességüket.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatnak jelenleg igen alacsony a jövedelemtermelő képessége. Jól mutatja ezt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai jövedelmezőségének alakulása*: a 2006. évi 11,4 milliárd Ft adózás előtti nyereséggel szemben 2007-ben – a bevételek mintegy 10%-os bővülése mellett – az ágazat társaságai mindössze 4,7 milliárd Ft eredményt realizáltak. Igaz, az üzemi tevékenység 2007. évi 3,7 milliárd Ft-os eredménye az előző időszakhoz képest a bevétel növekedésével arányosan nőtt (azaz az eredményromlást a pénzügyi műveletek és rendkívüli tételek idézték elő), így az alaptevékenység egyébként rendkívül alacsony, 0,7%-os nyereségszintje nem romlott tovább.

Ebben meghatározó szerepet játszik a jelenlegi magyar adókörnyezet, amely egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot. A nemzetközi viszonylatban is kimagasló adó- és járulékterhek csökkentése különösen kulcskérdése az olyan ágazatoknak, mint a turizmus és vendéglátás, ahol magas az eszköz- és az élőmunka igény. *Forrás: APEH társasági adóbevallás adatbázisa


19


Jelen elemzés arra irányul, hogy az adó- és járulékmódosítási csomag már említett 167 milliárd Ft-os nemzetgazdasági szintű tehercsökkenéséből miként, milyen mértékben részesedik ez az ágazat. Az első rész megpróbálja adónemenként összefoglalni az ágazat számára legjelentősebbnek ítélt változásokat, a második rész pedig azok ágazatra gyakorolt számszerűsíthető hatásait mutatja be. Szükséges megjegyezni, hogy a becslések alapjául részben rendelkezésre álló tényadatok, részben releváns információkkal alá nem támasztható feltételezések szolgáltak.


20


I. Tervezett adó- és járulékváltozások A tervezett adó- és járulékmódosító csomag szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából leglényegesebb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Adóintézkedések: ¾

Adótábla A 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, az adómértékek (18% és 36%) és az adójóváírás változatlanul hagyásával.

¾

Cégautó adó A

szélesebb

adóalapra

vetülő

új

cégautó

adó

bevezetésével

összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetett „cégautó adó”. ¾

Adómentes béren kívüli juttatások korlátja Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátja.

¾

Osztalékadó Megszűnik az osztalékadó 35%-os adómértéke, így az osztalék egységesen 25%-os mértékkel adózik.

¾ Egyéni vállalkozók A társasági adó általános mértékének 16%-ról 18%-ra emelkedésével összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is ennek megfelelően változik, valamint szintén a társasági adó változásainak megfelelően módosulnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok (egyes adóalap-csökkentő tételek, úgy mint


21


helyi iparűzési adó, 5 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó

kedvezmény,

értékcsökkenés

elszámolási

szabályok

módosulnak, vagy megszűnnek). Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, hogy 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra nő választhatóságának értékhatára. ¾ Falusi vendégfogadás A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes rész: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi

és

agroturisztikai

szolgáltató

tevékenységből

származik. Adminisztráció egyszerűsítése: ¾ Személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig, de a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után legfeljebb évi 100 ezer forint

keretben

érvényesíthető

összevont

adókedvezmény.

A

kedvezmények köre a 100 ezer Ft-os kereten belül bővül egyes igénybe vett és számlával igazolt háztartási szolgáltatások értéke után.


22


¾ Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése

A

kiküldetési

rendelvény

alapján

történő

költségtérítés

alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is. Megjegyzés: E fogalomnak kiemelt jelentősége van a cégautó adó új szabályozásánál!

2. TÁRSASÁGI ADÓ Adóintézkedések: ¾

Különadó Megszűnik a 4%-os különadó a társas vállalkozásoknál (és a személyi jövedelemadó hatálya alatt adózó egyéni vállalkozóknál is).

¾

Adómérték Az adó mértéke 16%-ról 18%-ra emelkedik.

¾

Társasági adóalap Az adóalap – néhány eltéréssel – a jelenlegi különadó alapnak megfelelő meghatározását tartalmazza. Megszűnő adóalap-módosító tételek (nem teljes-körű felsorolásban, csak a leglényegesebbeket kiemelve):

céltartalék képzés és felhasználás korrekciói

értékcsökkenési leírással kapcsolatos módosítások

a kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások

az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény

helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése

mikro-vállalkozások létszámnövelési kedvezménye

kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága.


23


A társasági adóalap továbbra is lehetőséget ad többek között a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményére és a két éves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására.

3. JÖVEDÉKI ADÓ Adóintézkedések: ¾ Jövedéki adó mértéke Az alkoholtartalmú italok esetében 10%-os adóemelés. Egyéb módosítások: ¾ Napi standolás bevezetése a vendéglátóhelyeken Alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletforgalom napi rögzítésének előírása. A javaslat indoklása: „Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki

termékek

forgalmazásának

visszaszorítása,

továbbá

minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalom csökkentése céljából indokolt – az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva – az

alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletfogalom napi rögzítését előírni.”

4. GÉPJÁRMŰADÓ Adóintézkedések: ¾ Cégautó adó



24



azon

személygépkocsik,

amelyekkel

kapcsolatosan

költségeket számoltak el (kivéve az SZJA-ban pontosított munkába járás és kiküldetés eseteit).

Adó mértéke: korrigált bekerülési érték 7%-a.


5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK Adóintézkedések: ¾ Társadalombiztosítási járulék

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke – 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29% helyett 26,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 29%.

A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása havi 4350 Ft-ról 4500 Ft-ra emelkedik, de ezt csak egyszer kell megfizetnie, függetlenül jogviszonyának számától (jelenleg jogviszonyonként fizetendő).

A munkaadói járulék mértéke 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3% helyett 1,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3%.

A vállalkozói járulék mértéke 2009. április 1-től – a minimálbér kétszeres összegéig 4% helyett 2,5%, a jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4%.


25


¾ Rehabilitációs hozzájárulás Mértéke a háromszorosára emelkedik (177 600 Ft/fő/év helyett 532 800 Ft/fő/évre), a kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik.

Adminisztráció egyszerűsítése: ¾ Közteher-alapok egységesítése A jelenlegi ötféle közteher-alap két alapra csökken.

6. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Egyéb módosítások: ¾ Utazásszervezési szolgáltatás Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utanként, hanem – választása szerint – pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas – összhangban a vonatkozó irányelvvel – a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózna.

7. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Egyéb módosítások:

¾

Házipénztári készlet korlátozása A házipénztár napi készpénzzáró állomány – havi szintű – átlaga nem lehet több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint.


26


¾

A készpénzfizetések korlátozása Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügylet ellenértékének megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.


27


II. Tervezett módosítások számszerűsíthető hatásai a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazatra

Az adó- és járulékmódosító csomag egyes elemei különbözőképpen hatnak az ágazat szereplőinek főbb – társas vállalkozások, egyéni vállalkozók és a munkavállalók – csoportjaira. Ezért az ágazati szintű hatások megfelelő feltérképezéséhez e fő csoportonkénti elemzés szükséges.

1. AZ ÁGAZAT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSAIT ÉRINTŐ HATÁSOK Az

adóváltozások

szálláshely-szolgáltatás

és

vendéglátás

ágazatban

tevékenykedő társas vállalkozásait érintő hatásainak elemzéséhez alapvetően az APEH kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2007. évi társasági adóbevallás kiemelt adatainak adatbázisából nyerhető információk álltak rendelkezésre, ezen túlmenően egyes adónemekben felhasználásra kerültek a KSH statisztikai kimutatásai (forgalmi adatok, munkaerő, kereseti adatok) is. Az ágazat 15 846 társas vállalkozásának vállalkozási tevékenységből származó összes nettó árbevétele 2007-ben 572,3 milliárd Ft volt, az üzemi szintű eredmény mindössze 3,7 milliárd Ft-ot tett ki. A pénzügyi műveletek eredménye 10,4 milliárd Ft-os veszteség, a pénzügyi ráfordítások 75%-a kamatjellegű kiadás volt. A szokásos vállalkozói eredmény veszteséget (- 6,7 milliárd Ft) mutat, így a 4,7 milliárd Ft-os adózás előtti nyereség a rendkívüli tételek pozitív, 11,4 milliárd Ft-os eredményt javító hatásának köszönhető. Az ágazat alacsony jövedelmezőségének számos oka van, a valós gazdasági okoktól a tudatos eredményeltitkolásig, de nagy részükhöz

– beleértve a

legutóbbit is – valamilyen mértékben a magas adó- és járulékterhek ok-okozati összefüggései kapcsolhatók. Az ágazat társasági adóhoz kapcsolódó átlagos adóterhelése a 2007. évben 15,49% volt, jóval magasabb a nemzetgazdasági szintű 12,98%-os átlagos


28


mértéknél. Ennek oka, hogy a társasági adótörvény által biztosított kedvezményeket az ágazat sajátosságaiból, adottságaiból adódóan kevésbé tudja kihasználni (az alacsony jövedelmezőség mellett képződő minimális nyereség nem teremt alapot nagyobb kedvezmények levonására, a turisztikai beruházások jellegükből adódóan nem teljesíthetik a fejlesztésekhez, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények feltételeit).

1.1 Személyi jövedelemadó: A tervezett módosítások nem érintik az ágazat társas vállalkozásainak adópozícióit. Ebbe beleértendő az adómentes természetbeni juttatások jelenlegi 400 ezer Ft-os korlátjának feloldása is, mivel az ágazat társaságai – kivéve néhány erősebb jövedelempozíciójú vállalkozást – nem tudnak ilyen mértékű különjuttatásokat biztosítani a munkavállalóknak. Az adó- és járulékmentes természetbeni juttatások kihasználása alacsonyabb más nemzetgazdasági ágazathoz képest. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az ágazat nemcsak a keresetekben, hanem e tekintetben is jelentősen elmarad mind a versenyszféra, mind a nemzetgazdasági átlagétól. KSH kimutatása szerint 2006-ban az ágazatban az egy főre jutó egyéb jövedelem, azaz az alkalmazottaknak nyújtott természetbeni juttatások értéke 3807 Ft/fő/hó, kevesebb, mint fele a versenyszféra 7830 Ft-os átlagának, és mindössze 42%-a a nemzetgazdasági szintű 9060 Ft-nak.


29


1.2 Társasági adó:

A megszűnő növelő/csökkentő adóalap módosító tételek hatása a társasági adóalapra: Millió Ft

Céltartalék

-

190,5

Értékcsökkenés

+

463,8

Helyi iparűzési adó levonhatóságának megszűnése* + 3 706,8 Összesen + 3 980,1 -------------------------------------------------------------------------------------* A helyi iparűzési adó alapja az adatbázisban rendelkezésre alapadatok felhasználásával becsülve, 1,2%-os átlagos mértéket feltételezve.

Tehát az adóalapot érintő változások hatásaként mintegy 4 milliárd Ft adóalap növekedéssel lehet számolni, amely 85%-a az ágazat társaságainak 2007. évi adózás előtti eredményének.

Társasági adófizetési kötelezettség változása: Millió Ft

Adóalap változás miatt

+

716,4

Adómérték változás miatt

+

334,7

Összesen

+

1 051,1

Különadó megszűnésének hatása: Millió Ft

Adó megszűnése miatt

-

2 971,0

Tehát a különadó megszűnése és a társasági adó változása az ágazat társaságainak adóterhelését a fenti számítások alapján 1919,9 millió Fttal

mérsékli. Ez az adócsökkenés a 2007. évi különadó és társasági

adóteher (5,7 milliárd Ft) 1/3-át teszi ki.


30


1.3 Jövedéki adó: Az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának 10%-os emelkedése miatt a forgalom visszaesésével, illetve az adóemelkedés árakban történő részbeni érvényesítésével/érvényesíthetőségével kell számolni. A KSH által kimutatott bruttó (áfát is tartalmazó) 2007. évi vendéglátó forgalom és annak ún. árucsoportonkénti megoszlása alapján becsülhető a jövedéki adómérték emelkedésének hatása. A vendéglátóhelyek 2007. évi forgalma bruttó 667,9 milliárd Ft volt. Ebből az alkoholtartalmú italok aránya 12%.

Az alkoholtartalmú italok 2007. évi 80 milliárd Ft-os bruttó forgalma áfa nélkül 66,8 milliárd Ft. A 10%-os adómérték-növekedés 5-10% közötti, azaz 3,3-6,7 milliárd Ft vállalkozói bevétel elmaradást eredményezhet. 80%-os közvetlen költséghányaddal számolva eredményre gyakorolt hatása 0,6-1,3 milliárd Ft. Megjegyzés: a becsült adatok ágazati szintűek, azaz a társas vállalkozásokon túl az egyéni vállalkozók működésére gyakorolt hatást is tartalmazza.

1.4 Új cégautó adó: Az adó új alapokra helyezésének a társas vállalkozások nagy részére nem lesz érzékelhető hatása, mivel ezek jellemzően jelenleg is adó- és járulékteherrel járó céges autókkal rendelkeznek. A vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsik új adóterhe valamivel alacsonyabb, mint a jelenlegi cégautó adó és az arra fizetendő egészségügyi hozzájárulás együttes értéke. Egy személygépkocsi adóalapját képező ún. korrigált forgalmi értékét átlagosan 2-3 millió Ft-ra becsülve az új cégautó adó összege 140-210 ezer Ft évente. Egy ilyen értékű gépkocsi jelenlegi cégautó adója évi 120-240 ezer Ft, valamint erre még fizetendő 25%-os egészségügyi hozzájárulás (amely az új adónál megszűnik), így összességében egy céges autó jelenlegi éves adó-és járulékterhe 150-300 ezer Ft.


31


1.5 Társadalombiztosítási járulék: A tevékenység jellegéből adódóan az ágazat jellemzője a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen magasabb élőmunka-igény. Az ágazat fejlődésének, versenyképessége összehasonlításban

erősödésének is

kimagaslóan

kulcskérdése magas

hazai

a

nemzetközi

élőmunka-terhek

csökkenése. Egy 2008-ban megjelent GKI tanulmány kimutatta, hogy az EU országok között Magyarországon a harmadik legmagasabb az ún. béradóék, amelynek mértéke 2006-ban 51% volt, s 2007-ben mintegy 2%-ponttal tovább emelkedett. Hasonló adatok a versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%.

A vállalkozások élőmunkához kötődő magas terhei az elmúlt években lényegileg nem változtak. A 2009. évtől tervezett, a kívánatosnál jóval alacsonyabb

járulékteher-csökkentés

első

lépése

lehet

annak

az

intézkedéssorozatnak, amely elengedhetetlen feltétele a versenyképesség növelésének, és amelyet a gazdaság szereplői már évek óta várnak. A kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások 2007. évi bérköltsége és egyéb személyi jellegű kifizetések értéke 101,9 milliárd Ft volt. A járulékcsökkenések április 1-től történő bevezetésének hatása időarányos bérfelhasználást feltételezve került becslésre (ennél valószínűleg még kedvezőbb a hatás, mivel a szezonalitás, valamint általában az év végére eső nem rendszeres juttatások nagyobb arányú kifizetése miatt az időarányosnál magasabb az év három negyedévének bérfelhasználása). A járulékalap 140 ezer Ft-os kereseten felüli részeként figyelembe vett 25%-os arány releváns információk híján csak igen nagyvonalú becslésen alapszik. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének megháromszorozódása miatti tehernövekedés becslésének alapja a KSH 5 fő feletti vállalkozások által 2007-ben az ágazatban alkalmazottak 86 300 fős létszáma.


32


A számszerűsített hatások a következők: Millió Ft

Társadalombiztosítási járulék

- 1 432,5

Munkaadói járulék

-

Rehabilitációs hozzájárulás Összesen

+ 781,4 - 1 510,6

859,5

2. AZ ÁGAZAT EGYÉNI VÁLLALKOZÓIT ÉRINTŐ HATÁSOK Az adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban tevékenykedő egyéni vállalkozókat érintő hatásainak elemzéséhez az APEH egyéni vállalkozók 2006. évi adóbevallás adatbázisa állt rendelkezésre. 2006-ban 17 651 ágazatban működő egyéni vállalkozó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását. Az adóévben 137,8 milliárd Ft bevételt realizáltak, amellyel szemben 143,3 milliárd Ft költséget számoltak el, azaz 5,5 milliárd Ft-os veszteséget mutattak ki. Ezen belül 6409 vállalkozás 2,2 milliárd Ft nyereséget termelt, míg 8186 vállalkozás 7,7 milliárd Ft-os veszteséggel, mintegy 2740 vállalkozó pedig nulla eredménnyel zárta az évet, 316 vállalkozó átalányadózást választott. Ún. vállalkozói kivétet (azaz az egyéni vállalkozó tevékenységéért járó díjazást) 11 082 vállalkozó vallott be, közel 7 milliárd Ft értékben (630 ezer Ft/fő/év). A vállalkozói SZJA alapját képező adóalap mindössze 761 millió Ft, az ez után fizetett személyi jövedelemadó összege 114 millió Ft. A vállalkozói osztalékalap 540 millió Ft, ebből 25%-os osztalékadó mértékkel 180 millió Ft, míg a fennmaradó 360 millió Ft pedig 35%-os mértékkel adózott. Az ágazat egyéni vállalkozói körében az alkalmazott létszám 21 106 fő, a részükre kifizetett jövedelem 13,3 milliárd Ft (átlagkereset 630 ezer Ft/fő/év). A bejelentett segítő családtagok száma 224 fő, a részükre elszámolt jövedelem 80 millió Ft (357 ezer Ft/fő/év).


33


2.1 Személyi jövedelemadó és különadó: A főbb változások hatásai a következőkben számszerűsíthetők: Millió Ft

Vállalkozói kivét adójának változása adósáv változás miatt*

0

(adótábla sávhatárának 300 ezer forinttal történő emelése)

Vállalkozói jövedelem adójának változása adókulcs növekedés miatt + 15,2 (adókulcs 16%-ról 18%-ra nő)

Vállalkozói jövedelem adójának változása adóalap módosító tétel változása miatt (helyi iparűzési adó levonhatóságának megszűnése) + 32,5

Vállalkozói osztalék adójának változása a 35%-os kulcs megszűnésével

- 36,0

Különadó megszűnése Összesen

- 32,8 - 21,1

*Az adóterhek adótábla sávhatárának emelkedése melletti változatlanságát a vállalkozók 2006. évi 630 ezer Ft-os átlagjövedelme valószínűsíti.

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a személyi jövedelemadó változásai összességében érdemben nem módosítják az egyéni vállalkozók adóterheit. 2.2 Új cégautó adó: A gépjárműadóként nevesített új cégautó adó bevezetésével leginkább sújtott adóalanyi kör az egyéni vállalkozók. Az adóteher becslésénél az ágazatban főállásban működő egyéni vállalkozók számából (11131) indulhatunk ki, vállalkozásonként átlagosan 1 személygépkocsira vonatkozó költségelszámolást, és gépkocsinként 1,5 millió Ft adóalapot (korrigált bekerülési értéket) feltételezve.

Az új adónem 17 milliárdos adóalappal számolva (adómérték 7%) megközelítően 1,2 milliárd Ft-os adóterhet jelent. A cégautó adóból – a kettős adóztatás elkerülése miatt – levonható lesz a gépjárműadó, ennek


34


becsült összege gépkocsinként 15 ezer Ft-tal számolva 200 millió Ft. Így a fizetendő cégautó adó várható nagyságrendje 1 milliárd Ft. Ez

egy

költségként

elszámolható

adónem,

így

nyereséges

gazdálkodás esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó alapját csökkenti. Az ágazat egyéni vállalkozói előzőekben már vázolt gazdálkodási adatai alapján azonban az 1 milliárd Ft adótehernek csak töredéke jelenik meg ténylegesen jövedelemadó alap, ezen keresztül személyi jövedelemadó csökkenésként.

2.3 Társadalombiztosítási járulék és egyéb járulékok, hozzájárulások: A járulékváltozások egyéni vállalkozókra gyakorolt hatása az adóbevallási adatok alapján (vállalkozói kivét, alkalmazottak és kisegítő családtagok részére fizetett juttatások, mint járulékalap), és csak 140 ezer Ft alatti havi jövedelmeket

feltételezve

került

számszerűsítésre.

A

rehabilitációs

hozzájárulásra vonatkozó APEH adóstatisztika alapján e kötelezettség olyan minimális,

hogy

az

adómérték

megháromszorozódásának

hatása

elhanyagolható. Millió Ft

Társadalombiztosítási járulék

- 381,4

Munkaadói és vállalkozói járulék

- 228,8

Rehabilitációs hozzájárulás Összesen

0 - 610,2

3. AZ ÁGAZAT MUNKAVÁLLALÓIT ÉRINTŐ HATÁSOK 3.1 Személyi jövedelemadó: Az

adótábla

sávhatárának

300

ezer

forinttal

történő

emelése

a

Pénzügyminisztérium számítása szerint a havi 140 ezer forintot meghaladó bruttó keresettel rendelkezőknél növelné a nettó keresetet, legfeljebb havi 4500 forinttal:


35


A havi nettó átlagkereset változása (változatlan bér mellett, Ft-ban) Havi bruttó bér Nettó bér 2008 Nettó bér 2009 Különbség 69 000 56 190 56 190 0 70 000 56 840 56 840 0 8 000 63 340 63 340 0 90 000 69 840 69 840 0 100 000 76 340 76 340 0 120 000 87 915 87 915 0 140 000 99 115 99 115 0 150 000 103 215 104 715 1 500 170 000 110 815 115 315 4 500 200 000 122 215 126 715 4 500 300 000 166 500 171 000 4 500 500 000 260 500 265 000 4 500 800 000 412 789 417 289 4 500 1 000 000 517 789 522 289 4 500 Forrás: Pénzügyminisztérium: Tájékoztatás az adó-és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A fenti táblázat szerinti nettó többletjövedelemre a Pénzügyminisztérium becslése szerint nemzetgazdasági szinten – a 2009. évre becsült jövedelemstruktúra

mellett – az összes adózó (azaz valamennyi személyi

jövedelemadó hatálya alatt adózó, beleéretve az egyéni vállalkozókat is) mintegy 40%-a (kb. 1,7 millió fő) tehetne szert. A 2007. évi adatok alapján a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a 105,8 ezer fő alkalmazásban állók havi átlagkeresete a nemzetgazdasági 185 004 Ft-tal szemben 112 039 Ft volt, amely a legalacsonyabb a nemzetgazdasági ágazatok összehasonlításában. Mint a táblázatból is látható, havi 150 ezer Ft-os kereset alatt a jelenlegi személyi

jövedelemadó

terhelés

nem

változna,

azaz

az

ágazat

átlagkeresetének szintjén az adótábla sávhatárának emelése nem indukál adómegtakarítást. Az ágazatban alkalmazottak jövedelmének szóródására vonatkozóan nincs információ, de az nagy bizonyossággal vélelmezhető, hogy a havi 140 ezer Ft felett keresők aránya messze elmarad a nemzetgazdasági szinten becsült 40%-tól, az maximum 20-30%-ra tehető. Ilyen aránnyal számolva mintegy 20-30 ezer fő ágazatban alkalmazottat érinthet az évi mintegy 54 ezer Ft/fő adómegtakarítás. Ez ágazati szinten A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

36


1,1-1,7 milliárd Ft-ot tesz ki, 1,5-2,5%-kal részesedve a nemzetgazdasági szinten

számolt

70

milliárd

Ft-os

személyi

jövedelemadó

teher

csökkenésből. 4. ÁGAZATI SZINTŰ HATÁSOK

A2009. évi adó-és járulékváltozások hatása a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat vállalkozásaira (millió Ft) Megnevezés

Alkolhol tartalmú italok jövedéki adójának emelkedése miatti bevétel csökkenés Új cégautó adó költségkihatása TB és munkaadói járulék csökkenés Rehabilitációs hozzájárulás Eredményt érintő hatások összesen

SZJA változás Különadó megszűnése Társasági adó alapjának, mértékének változása Adóteher változások összesen

Társas vállalkozások

Egyéni vállalkozók

n.a.

n.a.

Ágazat összesen

0,0 -2 292,0 781,4 -1 510,6

1 000,0 -610,2 0,0 389,8

950,0 1 000,0 -2 902,2 781,4 -170,8

0,0 -2 971,0 1 051,1 -1 919,9

11,7 -32,8 0,0 -21,1

11,7 -3 003,8 1 051,1 -1 941,0

A táblázat jól mutatja, hogy az eredményt érintő adó- és járulékváltozások összesített hatása alapvetően nem változtatja meg az ágazat vállalkozásainak jövedelempozícióit. A járulékterhek mérséklődéséből adódó kedvező hatásokat a társas vállalkozások vonatkozásában a rehabilitációs hozzájárulás drasztikus emelése mintegy harmadával mérsékli. Az egyéni vállalkozókra is kiterjesztett új cégautó adó bevezetésének terheit a járulékcsökkenés nem ellensúlyozza, azaz a változások miatt ez a vállalkozói kör még kedvezőtlenebb jövedelemhelyzetbe kerül. Az eredményt terhelő adók változásának hatása jóval kedvezőbb képet mutat a különadó megszűnésének köszönhetően. Ha figyelmen kívül hagyjuk az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának emelkedésével várható forgalom visszaesést, és csak tisztán az adóelemek


37


közvetlen hatásait mérlegeljük, közel 3 milliárd Ft-os adóteher csökkenés várható. Ez a vállalkozói körre nemzetgazdasági szinten prognosztizált 122 milliárd Ft-os nettó adóteher-csökkenés 2,5%-ának felel meg.


38


1. sz. melléklet

Adójavaslat hatása a járulékcsökkentés április 1-jei bevezetésével (milliárd Ft)

Béreket terhelő adók

-177

Munkáltatói bérterhek Járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig 4% Rehabilitációs hozzájárulás 3-szorosára emelkedik Munkavállalói bérterhek Szja tábla: 18% 2 millióig, utána 36%, különadó marad (adójóváírás a jelenlegi, 9%-kal szűnik meg)

-107

Tőkét terhelő adók

-15

-132 25 -70 -70

Különadó megszűnik, társasági adó szigorított alapon 18% (két éves écs marad) Cégautó adó megszüntetése (szja+eho+munkaadói járulék) Új cégautó adó

Fogyasztási adók

-25 -40 50

25

Jövedéki adó 10%-os emelése (üzemanyag nélkül)

25

Nettó adóteher csökkenés

-167

Ebből: Lakosság Vállalkozások

-45 -122

Forrás: Pénzügyminisztérium: Tájékoztató az Országgyűlés részére az adóés járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz


39


2.sz.melléklet

Az Országgyűlés által tárgyalt, a 2009. évi adó és költségvetési intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatok szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásainak elemzése

(Készült 2008. november hó)


40


Bevezető A Kormány az Országgyűlésnek 2008. szeptemberében benyújtott 2009. évi adótörvény módosítási csomagot a kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően október hónapban visszavonta. Ugyancsak jelentős átdolgozásokon ment át a szeptember végéig benyújtott 2009. évi költségvetés tervezete is. Az eredetileg benyújtott adótörvény módosítási csomag alapján a tervezett változások szálláshely-szolgáltatás és kereskedelmi vendéglátás ágazatra gyakorolt hatását elemző anyag (lásd „ A 2009. január 1-től tervezett adó- és járulékváltozások hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra” címmel 2008. októberi dátumozással készült elemzést) főbb következtetése összefoglalóan az volt, hogy az eredményt érintő tervezett módosítások

alapvetően nem változtatták volna meg az ágazat

vállalkozásainak jövedelempozícióit, míg az adóelem változások összesített közvetlen hatásaiként prognosztizált adóteher csökkenés a számítások szerint mindössze 3 milliárd Ft-ot tett volna ki. A Parlamentnek benyújtott újabb, 267 paragrafusból álló adótörvény tervezet - az új adónem, a cégautó adó bevezetése kivételével – döntően adminisztratív jellegű változásokat takar.


41


I. Tervezett adó- és járulékváltozások A tervezett adómódosító csomag szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából leglényegesebb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: 1.SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ a.

Cégautó adó A

szélesebb

adóalapra

vetülő

új

cégautó

adó

bevezetésével

összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetendő „cégautó adó”. b.

Adómentes béren kívüli juttatások korlátja Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.

¾ Osztalékadó Megszűnik az osztalékadó 35%-os adómértéke, így az osztalék egységesen 25%-os mértékkel adózik. ¾ Átalányadózás Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, hogy 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra nő választhatóságának értékhatára. ¾ Kedvezmények elszámolásának egyszerűsítése Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig, de a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után legfeljebb évi 100 ezer forint

keretben

érvényesíthető

összevont

adókedvezmény.

A

kedvezmények köre a 100 ezer Ft-os kereten belül bővül egyes igénybe vett és számlával igazolt háztartási szolgáltatások értéke után.


42


¾ Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése A kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is. Megjegyzés: E fogalomnak kiemelt jelentősége van a cégautó adó új szabályozásánál

¾ Falusi vendégfogadás A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes rész: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik

2. JÖVEDÉKI ADÓ ¾ Napi standolás bevezetése a vendéglátóhelyeken Alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletforgalom napi rögzítésének előírása. A javaslat indoklása: „ Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki

termékek

forgalmazásának

visszaszorítása,

továbbá

minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő,


43


bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalomcsökkentése céljából indokolt – az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva –az alkoholterméket

forgalmazó

vendéglátósok

tekintetében

a

készletfogalom napi rögzítését előírni.”

3. GÉPJÁRMŰADÓ ¾ Cégautó adó



azon

személygépkocsik,

amelyekkel

kapcsolatosan

költségek számoltak el (kivéve az SZJA-ban pontosított munkába járás és kiküldetés eseteit).

Adó mértéke: az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot

meghaladó

hajtómotorral

rendelkező

személygépkocsik esetén 7000 Ft/hó, az e feletti teljesítményű személygépkocsikra vonatkozóan 15 000 Ft/hó.


4. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ¾ Utazásszervezési szolgáltatás Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utanként, hanem – választása szerint – pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas – összhangban a vonatkozó irányelvvel – a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózna.


44


5. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ¾ Házipénztári készlet korlátozása A házipénztár napi készpénzzáró állomány – havi szintű – átlaga nem lehet több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. ¾ A készpénzfizetések korlátozása Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügylet ellenértékének megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.


45


II. 2009. évi költségvetés tervezete A 2009. évre benyújtott, és a Pénzügyminiszter által jegyzett módosító indítvánnyal módosított, 2008. november 4-i állapot szerinti költségvetési tervezet jövőre 1%-os gazdasági visszaeséssel és a háztartások fogyasztásának 3,1%-os csökkenésével számol, míg az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,6%-ra csökkenhet. A jelentős megszorítások közepette nem változott az ágazat vállalkozásaira jelenlegi mértékében is jelentős anyagi terhet rovó televízió üzemben tartási díj. Nem csökkent az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételéhez kapcsolódó normatív támogatás mértéke sem (minden 1 Ft idegenforgalmi bevételhez 2Ft költségvetési támogatás rendelése). A Turisztikai Célelőirányzat 2008. évi 7.884 millió Ft-os keretével szemben a költségvetési törvényjavaslat jelenlegi

változata 6.210 millió Ft-ot tartalmaz (ez

mintegy 800 millióval kevesebb az eredeti költségvetési tervezetnél). Nem hivatalos információ szerint a Célirányzat jelentős csökkenése ellenére a nemzeti propagandára rendelkezésre álló ez évi mintegy 5 milliárd Ft körüli összeg nominál szinten tartása a cél.


46


III. Tervezett változások számszerűsíthető hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra A tervezett változások közül egyedül az új cégautó adó hatása számszerűsíthető. Az adó új alapokra helyezése különbözőképpen hat az ágazat társas és egyéni vállalkozói körére: ¾ A társas vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsik új adóterhe alacsonyabb, mint a jelenlegi cégautó adó (SZJA) és az arra fizetendő egészségügyi hozzájárulás együttes értéke. Az új cégautó adó összege gépkocsinként a jármű kategóriájától függően 84 000 Ft vagy 180 000 Ft/év. Ezzel szemben a jelenlegi adó- és járulékteher 150-300 ezer Ft/gépkocsi nagyságrend között mozog. A gépkocsik számát illetően nem áll rendelkezésre információ, így az összesített hatás nem számszerűsíthető. ¾ A gépjárműadóként nevesített új cégautó adó bevezetésével leginkább sújtott adóalanyi kör az egyéni vállalkozók. Az adóteher becslésénél az ágazatban főállásban működő 11 131 egyéni vállalkozók számából kiindulva, vállalkozásonként átlagosan 1 személygépkocsira (60%-40% megosztással az 1600 cm3 alatti és feletti kategóriát) vonatkozó költségelszámolást feltételezve, éves adóterhük 1,1-1,2 milliárd Ft-ra tehető. Az adóteher kiemelkedő nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy ez az összeg 2006. évi bevételük 1%-át teszi ki.


47


Függelék I: Források, felhasznált szakirodalom:

1. Adó 2009: HVG különszám 2. 2008. évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról 3. 2008. évi LXXXII. Törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 4. T/6291 sz. törvényjavaslat (Parlament honlap) 5. Pénzügyminisztérium: Tájékoztató az Országgyűlés részére az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6291.sz. törvényjavaslathoz 6. 2008. évi CII. Törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésről 7. 2007 évi társasági adóbevallás kiemelt adatai (APEH honlap) 8. 2006.évi egyéni vállalkozók adóbevallási adatai (APEH honlap) 9. Morvainé Lovas Erzsébet - Dr. Probáld Ákos: A turizmus-vendéglátásközösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségei 10. Bér- és közteher-reform (Részletes GKI javaslat, 2008. február 27.) 11. KPMG: A szállodaipart érintő áfa-kulcs csökkentésének várható gazdasági hatásai (2008)


48


Függelék II:

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Morvainé Lovas Erzsébet Személyes adatok: Születési dátum: Családi állapot:

1951. 08. 22. férjezett, két nagykorú gyermek

Tanulmányok: 1969-1972 1965-1969

Pénzügyi és Számviteli Főiskola, üzemgazdász diploma Közgazdasági Szakközépiskola: vállalati tervező, könyvelő, statisztikus képesítés

Szakmai tapasztalat: 2006 augusztusától turisztikai szakértői működés: • • • •

turisztikai vállalkozások ellenőrzése, controlling és pénzügyi területekre vonatkozóan szállodai projektek megvalósíthatósági tanulmányának, részletes üzleti tervének kidolgozása, finanszírozási tanácsadások területén óraadó tanárként a Harsányi János Főiskolán két szaktárgy (szállodafejlesztés és finanszírozás, szállodai controlling) oktatása tanulmány készítése a turizmus és vendéglátás munkahelyteremtő képességéről

2004 szeptembere és 2006 júliusa között a Magyar Turisztikai Hivatalnál (illetve jogelődjénél a Gazdasági Minisztérium Turisztikai Hivatalánál) főosztályvezető-helyettes beosztás, a turizmust érintő pénzügyi- közgazdasági területre irányuló feladatokkal:


49


• •

•

a turisztikát érintő adó- és pénzügyi szabályozások kormányzati feladataiban a szakmai képviselet ellátása, azok turisztikai vállalkozásokra gyakorolt hatásainak vizsgálata, elemzése, javaslatok kidolgozása hatásvizsgálatok végzése a szakmai jogi szabályozások (úgymint magánszálláshelyekről, az utaztatási tevékenységről, a kereskedelmi szálláshelyekről szóló jogszabályok módosításai) változásainak vállalkozások működésére, gazdálkodására gyakorolt hatásaira közreműködés a turisztikai célelőirányzat kezelői feladatainak ellátásában.

1986-2004 között az egyik legnagyobb hazai szállodaipari cégnél, az ACCORPannonia Zrt-nél, illetve jogelődjeinél főosztályvezetői, majd pénzügyi igazgatói beosztás. 1986-1991 között közgazdasági főosztályvezetőként: • a vállalattervezési, elemzési, controlling tevékenységének irányítása • részvétel vállalt működése új alapokra helyezésében (stratégia váltás, pénzügyigazdálkodási munka, controlling tevékenység tekintetében) • részvétel a cég tevékenysége diverzifikációjának végrehajtásában, az 1993-ban megvalósult privatizáció előkészítésében. 1992-2004 között pénzügyi igazgatóként: • a részvénytársaság pénzügyi folyamatainak, treasury tevékenységének irányítása • likviditás biztosítása, az árfolyamkockázat megfelelő pénzügyi műveletekkel való kezelése, a felújítások és fejlesztések finanszírozása, a széleskörű banki kapcsolatok ápolása, adózás • részvétel a több tízmillió euró értékű finanszírozási, refinanszírozási és reorganizációs projektekben (kivásárlás, cégbeolvasztás, sales and leaseback konstrukciók, cégalapítás külföldön) • az ACCOR csoport magyarországi tagvállalatai ún. cash managementjének irányítása 1979-1986 között a Belkereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatalában főelőadói beosztás: • a szállodaipar közgazdasági szabályozórendszere alakításában való részvétel • az ún. osztrák hitelkonstrukcióban megvalósult fejlesztések finanszírozási és megtérülési feltételeinek kidolgozása • a szállodarekonstrukciós program gazdasági-megtérülési feltételeinek kidolgozása • szállodaipari vállalatok és utazási irodák ún. valuta- és devizakereteinek megállapítása és a felhasználás felügyelete.


50


1976 és 1979 között a PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalatnál közgazdasági csoportvezető beosztás. Feladat: a budapesti kirendeltség tervezési, elemzési feladatainak ellátása. 1972 és 1976 között a Budapesti FÜSZÉRT Vállalatnál szervező. Feladatok: szervezeti és működési szabályzat kidolgozása, karbantartása, folyamatszervezés. Egyéb megbízatások: 2005 áprilisától 2006 októberéig a nemzeti marketingtevékenységet ellátó és a nemzetközi turisztikai külképviseleti hálózatot működtető Magyar Turizmus Zrt. Felügyelő Bizottságának tagja. 2003-2004. években a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának tagja. 2001-2004. években a párizsi székhelyű ACCOR munkavállalói részvényesi programot kezelő alap Felügyelő Bizottságának tagja. 1996-2004. között társadalmi munkában a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetet Gazdasági Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztsége, egyben szakértői közreműködés az adózási és egyéb gazdasági-pénzügyi szabályozások szakmát érintő hatásainak elemzésében. Nyelvismeret: Egyéb ismeretek:

angol középfok - adótanácsadói képesítés - közigazgatási alapvizsga - közigazgatási szakvizsga (pénzügyek) - Windows NT, Office (Word, Excel, PowerPoint), különböző pénzügyi, számviteli és controlling munkát támogató programok - „B” kategóriás gépjárművezetői jogosítvány

Budapest, 2008. december hó


51

A január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

Recommend Documents