A II. VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ EGYHÁZAK

7.

A II. VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ EGYHÁZAK

A II. világháború és XII. Piusz pápa Piusz pápa halálát követő konklávén igen gyorsan sikerült megválasztani utó AdátXI.Eugenio Pacelli bíboros államtitkár személyében, aki a XII. Piusz nevet vette fel. Pacelli 1917-től nunciusként Németországban működött. XI. Piusz 1930-ban, a lateráni egyezmény megkötése utáni évben nevezte ki államtitkárrá. Pacelli bíboros nagy szerepet játszott az 1933-as konkordátum megkötésében és a Mit brennender Sorge kezdetű enciklika előkészítésében.

XII. Piusz pápa megválasztása után minden erővel arra törekedett, hogy elhárítsa egy lehetséges világháború kirobbanását. Miután 1939. szeptember 1-jén a német csapatok lerohanták Lengyelországot, a pápa igyekezett legalább Olaszországot távol tartani a háborútól. Fáradozásait azonban itt sem koronázta siker. A háború idején számos megnyilatkozásában, köztük a nevezetes karácsonyi beszédekben hangsúlyozta az igazságos béke fontosságát. XII. Piusz pápa (1939–1958) kezdve, amikor a szövetségesek megkezdték előrenyomulásukat a Föld 1943-tól közi-tenger térségében, XII. Piusz egyik legfontosabb törekvése az lett, hogy megoltalmazza Rómát a bombázásoktól. A háború utolsó időszakában ismét megpróbált békeközvetítőként fellépni. A mielőbbi békekötés miatt ellenezte, hogy a németektől a szövetségesek feltétel nélküli megadást követeljenek. Ők azonban ragaszkodtak ehhez, és elutasították a pápai közvetítést.

A II. világháború kirobbanásakor a pápa a semlegesség álláspontjára helyezkedett. Többek között azért, mert úgy vélte, hogy ez teszi lehetővé a Szentszék számára a későbbi békeközvetítést. Ezenkívül diplomataként nagyobb sikert várt a háttérben zajló tárgyalásoktól, mint a nyílt fellépéstől. A pápa különösen kényes helyzetbe került 1943-ban, amikor Rómát német csapatok szállták meg. A náci Németország ugyan tiszteletben tartotta a Vatikán semlegességét és szuverenitását, de a Szentszék mozgástere nagymértékben leszűkült. Húzzuk alá a fenti bekezdésben azokat az okokat, amelyek indokolták a Vatikán semlegességét!

Német járőr a Szent Péter tér előtt

Noha a spanyol polgárháború tapasztalatai alapján a kommunizmust rendkívül veszélyesnek tartotta a keresztény civilizációra nézve, XII. Piusz nem volt hajlandó bolsevikellenes keresztes hadjáratnak minősíteni a Szovjetunió elleni háborút. Sőt, az Egyesült Államok püspökeit megnyugtatta, hogy a Szovjetunióval való szövetségkötést nem kell úgy tekinteni, mint a kommunizmussal való együttműködést. Ugyanakkor tartózkodott a nemzetiszocialista rezsim nyílt elítélésétől. Egyrészt azért, mert bízott abban, hogy a nácikkal szemben hatékonyak lesznek a diplomáciai lépések. Másrészt azért, mert attól tartott, hogy a nyilvános elítéléssel csak ártana azoknak, akiken segíteni szeretne.

52

Tortenelem_11_12_Gianone_nem_racsra.indd 52

2013.11.22. 17:09:14

Piuszt a nácikkal szembeni határozottabb fellépéstől elriaszthatta az 1942-es hol XII. landiai eset, amikor a püspökök nyilvánosan tiltakoztak a zsidók elhurcolása ellen, mire válaszul a Gestapo az addig mentesített zsidó származású keresztényeket is elhurcolta.

A Szentszék a németekkel szövetséges államokban többször sikerrel lépett föl az üldözött zsidóság védelmében. Így jelentős mértékben a vatikáni befolyásnak köszönhető, hogy leállították a szlovákiai deportálásokat. Ugyancsak a Szentszék közbenjárására sikerült megmenteni a római zsidóság nagy részét. diplomáciai lépések mellett más módon is igyekezett a Szentszék segíteni az ül Adözötteken. A fogolytáborokba adományokat küldött, illetve egy hadifoglyokkal és eltűntekkel foglalkozó kereső és híradó szolgálatot működtetett. 1944-ben pedig XII. Piusz utasítására olasz zsidók ezreit bújtatták kolostorokban.

Magyarországon Angelo Rotta budapesti nuncius követelte a deportálások leállítását a Sztójay-kormánytól, ám sokáig hiába. Kérésére a pápa 1944 júniusában tiltakozó levelet írt Horthynak, és ez hozzájárult a budapesti zsidóság megmeneküléséhez. Az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után Rotta nuncius tevékenyen részt vett a budapesti zsidóság mentésében, sorsának enyhítésében.

Rotta budapesti nuncius (1930–1945) Nuncius: A Szentszék állandó képviselője olyan államokban, ahol őt tekintik a külföldi diplomaták között rangban elsőnek.

többi semleges ország (mint Svájc és Svédország) követségével együtt Rotta si Akerrel járt közben Szálasinál a deportálások leállításának ügyében. Azt is elérték, hogy a budapesti zsidóság egy részét valamelyik semleges állam védelme alá helyezhessék. A vatikáni, úgynevezett védett házakban több ezer zsidó talált menedéket. A Német Birodalom irányába indított halálmenetekből is sikerült Hegyeshalomnál több száz embert kiemelnie az ő megbízásából tevékenykedő személyeknek.

A II. világháború és a magyarországi egyházak A Horthy-korszakban az egyházak jelentős támogatást kaptak az államtól, amely  cserébe elvárta lojalitásukat. Az egyházi vezetők maguk is úgy tapasztalták, hogy az államhatalommal érdemes együttműködni, ezért problémák esetén a nyílt összeütközés helyett a megegyezést részesítették előnyben.

Amikor Magyarország 1941-ben belépett a II. világháborúba, az egyházak nyilvánosan nem foglaltak állást. A Szovjetunió elleni háborúra sokan úgy tekintettek, mint az ateista kommunizmus elleni keresztes hadjáratra. A háború idején megerősödött az egyházak karitatív tevékenysége, elsősorban a fronton harcolók, illetve az elesettek családtagjainak nyújtottak anyagi segítséget és lelki vigaszt. A nyilas hatalomátvételt az egyházi vezetők törvénytelennek tartották, de a kapcsolatot nem szakították meg a kormányzattal. Többek között kérték, hogy Budapestet nyilvánítsák nyílt, azaz katonai erővel nem védett várossá. Dunántúli katolikus főpapok pedig az egész Dunántúl mentesítését kérelmezték. Az egyházi vezetők szembeszálltak a nyilas kormányzat által elrendelt totális kiürítéssel is: elrendelték, hogy a lelkészek a helyükön maradjanak. A hitleri Németország hatására Magyarországon is felerősödött az antiszemitizmus. Az 1938-as első és az 1939-es második zsidótörvényt, amely korlátozta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon, az egyházak vezetői

A Dunántúl mentesítését kérelmező főpapok egyike, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, akit 1945 elején a nyilasok letartóztattak

53


2013.11.22. 17:09:15

– ha fenntartásokkal is – elfogadták. Elsősorban a kikeresztelkedett zsidók, tehát saját egyháztagjaik érdekében igyekeztek kedvező módosításokat elérni, de kifogásolták a törvényekben jelentkező rasszizmust is. Az 1941-es úgynevezett harmadik zsidótörvényt egyöntetűen elutasították, mert az – a nürnbergi törvények mintájára – megtiltotta a keresztények és zsidók házasságát, ez utóbbiak közé értve a zsidó származású keresztények jelentős részét. A német megszállás után meginduló gettósítás és deportálás idején Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Ravasz László református és Raﬀay Sándor evangélikus püspök eleinte csak a Sztójay-kormánynál tiltakoztak szóban és írásban a zsidóellenes intézkedések ellen. Bár az összes üldözöttért felemelték a szavukat, elsősorban a zsidó származású keresztényeket igyekeztek védelmezni. Csak a vidéki deportálások lezárultával vált világossá számukra, hogy a nyilvánossághoz kell fordulniuk, ha eredményt akarnak elérni.

Világ Igaza elismerés

püspökök, így Apor Vilmos győri és Márton Áron erdélyi katolikus püspök már  Más korábban is nyilvánosan – bár eredménytelenül – tiltakoztak. A keresztény egyházak első számú vezetői csak 1944 júniusára határozták el, hogy körlevélben fordulnak híveikhez. A hívek tájékoztatására azonban általában mégsem került sor. A kormány ugyanis tudomást szerzett arról, mi készül, és megegyezett az egyházi vezetőkkel, hogy a deportálások leállításáért és a kikeresztelkedett zsidóknak adott további mentességekért cserébe lemondanak a körlevelek felolvasásáról.

A nyilas hatalomátvétel után az egyházi vezetők folyamatosan ostromolták a Szálasi-kormányzatot a zsidók sorsának javítása végett, és az egyházi embermentés is komoly méreteket öltött. Szerzetesek, papok, protestáns lelkészek, illetve más egyházi személyek rendkívüli bátorsággal és találékonysággal keltek az üldözöttek védelmére. Jelentős szerepet játszottak ebben a kikeresztelkedett zsidók érdekeit védő, de másokon is segítő egyházi szervezetek: a katolikus Magyar Szent Kereszt Egyesület és a protestáns Jó Pásztor Bizottság. A magyar egyházak zsidókat segítő és mentő munkáját támogatták a külföldi követségek és a Nemzetközi Vöröskereszt is.

Pannonhalma, amely 1944–45-ben

Húzzuk alá, hogyan próbáltak a magyar egyházak a zsidók érdekében fellépni!

a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állott, és több száz menekültet fogadott be

ADATTÁR FOGALOM: deportálás, Gestapo, gettósítás, Jó Pásztor Bizottság, Magyar Szent Kereszt Egyesület, Nemzetközi Vöröskereszt, nuncius, nyilasok, nyílt város, védett házak SZEMÉLY: XII. Piusz, Angelo Rotta, Raﬀay Sándor, Ravasz László, Serédi Jusztinián, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc ESEMÉNY: zsidótörvények elfogadása (1938, 1939, 1941), a II. világháború kezdete (1939. szeptember 1.), Magyarország belép a II. világháborúba (1941), Róma német megszállása (1943), pápai közbenjárás Horthynál a zsidókért (1944. június), nyilas hatalomátvétel (1944. október) HELYSZÍN: Budapest, Dunántúl, Egyesült Államok, Lengyelország, Németország, Róma, Szlovákia, Szovjetunió

54


2013.11.22. 17:09:17

FOR R Á S - É S F E L A DAT TÁ R A II. világháború és XII. Piusz pápa

1.

a) Mi utal a címerben n a pápaságra? H b) Mire utalnak a címerpajzs jelképei? F

XII. Piusz pápa címere e

2.

Íme, ismét súlyos időket él meg az emberiség nagy családja, (…) amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül lelki tekintélyünk, amelyet Isten adományozott nekünk, hogy a lelkeket az igazság és béke útján vezessük. (…) Az értelem erejével és nem a fegyverek erejével járja útját az igazságosság. És azokon a hatalmakon, melyek nem az igazságosságon alapulnak, nincs Isten áldása. (…) A veszély küszöbön áll, de van még idő. Semmi sincs veszve a béke által. Minden elveszhet a háború által. (XII. Piusz 1939. augusztus 24-i rádiószózata a világ népeihez) a) Miért emeli föl szavát a pápa? F b) Melyik esemény előzte meg nem egészen egy nappal a pápa rádiószózatát? H

3.

Ez az óra (…) nem egy tekintetben valóban a „sötétség órája” (Lk 22,53), amelyben az erőszak és a békétlenség szellemei mérhetetlen fájdalmat zúdítottak a világra. Kell-e mondanunk, hogy atyai szívünk minden gyermekével résztvevően együtt érez, különösen a szorongatottakkal és az üldözöttekkel? (…) Számtalan embernek a kiontott vére (…) megrázó panasszá emelkedik, különösen azé a szeretett népé, mely Lengyelországé. (…) Arra kell törekednünk, hogy a világ, de főképpen akiket a háború szerencsétlensége ér, tanulják meg, hogy a keresztény szeretet parancsa Krisztus országának sarokköve, nem üres szó, hanem élő valóság és igazság. (…) Ezért meg vagyunk győződve, hogy összes fiaink, de különösen azok, akik a háború kegyetlenségétől megmenekülnek, az isteni szamaritánust követik erőik szerint azokkal szemben, akik a háború áldozataivá lettek. (XII. Piusz 1939. október 20-án kiadott Summi Pontificatus kezdetű enciklikájából) a) Miért emeli ki az enciklika a lengyeleket? H b) Mire biztatja a pápa a háború által nem sújtott országok keresztényeit? F

4.

…a Szentszék bolsevizmussal szembeni álláspontját nem szükséges ismét elmagyarázni. A Szentszék a bolsevizmust már annak minden hibájával együtt elvetette, elítélte, kiátkozta. (…) Aki a múltban baráti megállapodásokat kötött Oroszországgal, annak meg kell magyaráznia magatartását. Aki a tegnapi napig azt nyilatkozta, hogy az orosz szövetség a béke garanciája keleten, s aki

ma mégis keresztes hadjáratot folytat, (…) annak nyilvánvalóan meg kell magyaráznia hozzáállása változását. Ám a Szentszéknek nem kell. (…) …a jelenlegi helyzetre a keresztes hadjárat elmélete helyett inkább egy szólást alkalmazok: miszerint az egyik ördög vadászik a másikra. (Domenico Tardini, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titkára Attalico olasz nagykövetnek, 1941. szeptember 5-én) a) Mi a szinonimája a szövegben használt bolsevizmus szónak? SZ b) Melyik enciklikájában ítélte el a pápa a bolsevizmust? H c) Ki változtatta meg hozzáállását a Szovjetunióval szemben? H

5.

Aki azt akarja, hogy a béke csillaga felragyogjon és megmaradjon a társadalom fölött, (…) elősegíti azt, hogy tiszteletben tartsák, és a gyakorlatban biztosítsák a személy alapvető jogait, úgymint: jogát arra, hogy testileg, szellemileg és erkölcsileg fenn tudja tartani és ki tudja bontakoztatni életét. (…) Mindaz, ami békeidőben elfojtva maradt, a háború kezdetétől fogva olyan szánalmas tettek sorában tört ki, amelyek ellentétben vannak az emberiességgel és a kereszténységgel. (…) A népek talán tétlen tanúi akarnak maradni ilyen katasztrofális eseményeknek? Nem arra lenne-e inkább szükség, hogy (…) minden egyenes és nagylelkű szív egyesüljön abban az ünnepélyes fogadalomban, hogy nem lesz nyugta addig, amíg (…) visszavezetik a társadalmat az isteni törvény gravitációjának megingathatatlan központjába. (…) Ezzel a fogadalommal az emberiség tartozik azon emberek százezreinek, akiket semmilyen bűn nem terhel, és akiket olykor csupán nemzeti vagy faji hovatartozásuk miatt halálra vagy fokozatos megsemmisítésre szántak. Ezzel a fogadalommal az emberiség tartozik annak a rengeteg könnynek és keserűségnek, fájdalomnak és kínnak, amelyeket e gyilkos, romboló és szörnyű konfliktus okozott… (XII. Piusz 1942-es karácsonyi üzenetéből) a) Mire szólítja fel a pápa a híveket, és miért teszi ezt? F b) Tekinthető-e ez a beszéd a zsidóüldözés elleni megnyilatkozásnak? (Indokoljuk válaszunkat!) F

6.

A Szentatya egy személyes, kézzel írott feljegyzést küldött az összes püspöknek, amelyben utasította őket, oldják fel a klauzúrát a kolostorokban és szerzetesi közösségekben, hogy azok ily módon menhelyül szolgálhassanak a zsidóknak. A történelemben nem volt még egy olyan hős, aki ekkora hadseregnek parancsolt volna; (…) papok egész hada volt azzal elfoglalva, hogy kenyeret juttasson az üldözötteknek, és útlevelet szerezzen a menekülteknek. (…) Mindannyian a keresztényi szeretet belső késztetésétől hajtva követték XII. Piusz utasításait, fittyet hányva a halálveszélyre. (Eugenio Zolli, egykori római főrabbi visszaemlékezése az olaszországi zsidómentésekre) a) Hogyan tudott az egyház zsidókat menteni? F b) Minek nevezi a pápát a később katolizált főrabbi? F

55


2013.11.22. 17:09:19

7.

XII. Piusz pápa és a kor kommunikációs eszközei a) Milyen eszközei voltak a pápának, hogy a nyilvánossághoz szóljon? F b) Az egyes államok hogyan korlátozhatták, hogy a pápai megnyilatkozások eljussanak a polgáraikhoz? H

8.

Nézőpontok XII. Piusz pápa második világháborús szerepe ma is komoly viták tárgya. A pápa életében mindenki pozitívan értékelte II. világháborús tevékenységét, 1958ban bekövetkezett halálakor az izraeli külügyminiszter is elismerőleg szólt róla. Az 1960-as években azonban megvádolták azzal, hogy tétlenül nézte a zsidók elpusztítását, pedig ha nyilvánosan tiltakozott volna, akkor a holokausztra nem került volna sor. Az elmúlt évtizedekben nemcsak a pápa, hanem általában a keresztények felelősségét is felvetették. A források felhasználásával (esetleg otthon további ismeretek, szempontok gyűjtésével) gyűjtsünk érveket pró és kontra XII. Piusz második világháborús szerepével kapcsolatban! V

Nyilvánvalóan nem lehet egyetlen okkal magyarázni, miért hallgatott XII. Piusz pápa akkor, amikor a zsidók üldözése ellen kellett volna felemelnie szavát. Bírálói azt állítják, hogy hallgatásának egyik oka az lehetett, hogy szimpatizált a nemzetiszocialista rendszerrel. Ez bizonyosan nem igaz, hiszen még bíboros korában részt vett a rasszizmust elítélő „Mit brennender Sorge” (…) enciklika megfogalmazásában. Ez az enciklika (…) „aljas, törvénytelen, embertelen” jelzőkkel illette azt a náci politikát, amelynek az volt a célja, hogy a hívők hagyják el hitüket. Nem lehetett hallgatásának oka az sem, hogy úgy vélte: Németország katonai veresége a Szovjetunió európai dominanciájához és az európai keresztény civilizáció összeomlásához vezetne. Valószínűbbnek tűnik, hogy azért nem emelte föl szavát az üldözött zsidók érdekében, mert úgy vélte: nyilvános tiltakozásokkal nem sokat érne el, jobban hitt a színfalak mögötti, óvatos diplomáciai lépésekben. Lehetséges, hogy a pápa úgy vélte: legfontosabb feladata a katolikusokat védelmezni. (…) Bizonyos, hogy a pápa a világháború idején az Egyház létéért, egységéért is aggódott. (…) Ha a pápa a világháború idején akár a nácik/fasiszták, akár az angolszászok/ bolsevisták oldalára állott volna, szétszakította volna egyházát. (Karsai László történész) a) Milyen vádak fogalmazódtak meg XII. Piusz pápával szemben? F b) Milyen tényleges okai lehettek a pápának a hallgatásra? F A kérdést mégis föl lehet vetni, hogy a náci zsidóüldözést nem könnyítették-e meg azok az antijudaista előítéletek, amelyek némely keresztények fejébe és szívébe belerögződtek. A keresztények közt felbukkanó zsidóellenes érzelmek nem tompították-e érzékenységüket, sőt, tette őket közömbössé (…) az üldözésekkel szemben. (…) A nácik (…) olyan kegyetlenül hajtották végre a kiszolgáltatott emberek erőszakos kitelepítését, hogy annak föl kellett volna keltenie a gyanút, hogy itt a legrosszabbtól kell tartani. Vajon a keresztények megadtak-e minden lehetséges segítséget (…) az üldözött zsidóknak? Sokan megtették ezt, mások azonban nem. (…) A háború alatt és után a zsidó közösségek és a zsidó vezetők kifejezték köszönetüket mindazért, amit értük tettek, beleértve azt is, amit XII. Piusz pápa tett, személyesen vagy megbízottjai útján azért, hogy a zsidók százezreinek életét megmentse. Sok katolikus püspök, pap, szerzetes és világi kapott ezért kitüntetést Izrael államtól. Mindezek ellenére (…) e bátor férfiak és nők mellett más keresztények lelki ellenállása és konkrét tevékenysége nem volt olyan, mint amilyet Krisztus tanítványaitól el lehetett volna várni. Nem tudhatjuk, hogy a náci hatalmak által megszállt és irányított országokban hány keresztény észlelte borzalommal zsidó szomszédainak eltűnését; mégsem volt elég erejük ahhoz, hogy tiltakozó hangjukat fölemeljék. (Emlékezünk: megfontolások a Soáról, A Katolikus Egyház Zsidósággal Való Vallási Kapcsolatok Bizottságának dokumentuma, 1998) c) Mit jelent a Soá kifejezés? SZ d) Mennyiben tartja a dokumentum a keresztényeket felelősnek a zsidóüldözésben? F e) Milyennek tartja XII. Piusz szerepét? F

56


2013.11.22. 17:09:20

A II. világháború és a magyarországi egyházak Alulírottak, mint a Dunántúl főpásztorai, magyar főpapi felelősségünk tudatában arra kérjük Miniszterelnök Úron keresztül Magyarország sorsának mostani intézőit, hogy a még ép Dunántúlt ne vessék oda visszavonulási harcok martalékának, mert ezzel a magyar haza utolsó darabja és vele a magyar jövő és felépülés utolsó reménye is odavész. (…) Egyén feláldozhatja magát a nemzetért, tízezrek és tízezrek ebben a világháborúban is hősökként haltak meg nemzetünkből hazánkért: de a nemzetet öngyilkosságból odavetni csak úgy elvből nem lehet. A felelősség és lelkiismeret nem engedi. (Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos győri, Mindszenty József veszprémi püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát 1944. október 31-i emlékirata Szálasinak) a) Mit kérnek a püspökök a miniszterelnöktől? F b) Hogyan tehetett volna eleget a magyar kormány ennek a felszólításnak? H c) Nézzünk utána, hol álltak október végén a szovjet csapatok! T

9.

10.

…a zsidóságnak közéleti, gazdasági és egyéb tereken való arányos visszaszorítását a nemzet jogos önvédelme okán mindenki szükségesnek tartja, aki velem együtt aggodalommal nézte, hogy a recepciós törvények [az 1894/95-ben elfogadott egyházpolitikai törvények] életbelépése óta a hazai zsidóság egy része, a többieknek mintegy hallgatag beleegyezésével, a katolikusok állandó tiltakozása ellenére, liberális asszisztenciával, a sajtó útján és „művészet” ürügye alatt irodalomban, költészetben, színházban, moziban, zenében, festészetben jóformán mindent kétségbevont vagy diszkreditált, ami a keresztény ember előtt szent, (…) egész gazdasági életünkben, továbbá magán- és közéletünkben iparkodott lerombolni a keresztény erkölcsöket. (…) Úgy látom, hogy (…) a tervezett törvény (…) minden magyar állampolgárt sújt, akit a javaslat „zsidó”-nak nevez: azért úgy gondolom, hogy itt talán olyan represszáliával [megtorlással] állunk szemben, amely a magyar polgárok egy csoportjának a gazdasági és közéletben mohó térfoglalása, túlkapásai és visszaélései miatt az egész csoportot sújtja. (…) A represszáliákban van igazságosság is, mert meg akarják torolni a deliktumot [bűntettet], de van igazságtalanság is, mert ez a megtorlás kollektív, úgyhogy a bűnösökkel az ártatlanokat is sújtják. Az egyház ezeket a represzszáliákat soha nem helyeselte. (…) Azok közül, akiket a törvényjavaslat „zsidó”-nak nevez, sokan megérdemlik, hogy megfelelő visszaszorítás legyen osztályrészük, (…) de az a nemzet jogos önvédelme alapján keresztény módon, igazságosan, vagyis az összes körülmények figyelembevételével lehetőleg egyéni elbírálás alapján történjék. (Serédi Jusztinián felszólalása a II. zsidótörvény felsőházi vitáján, 1939. április 15.) a) Elfogadja-e Serédi a törvényjavaslatot? F b) Milyen kifogásai vannak a javaslattal szemben? F

11.

Az emberi jogok között az egyik legértékesebb jog az emberi szabadság. (…) Krisztus egyháza egyéni és kollektív vonatkozásban kezdettől fogva hirdette az emberi szabadságot. (…) Krisztus egyházának (…) törvényeit azért tárgyaltuk ilyen részletesen, hogy az ő magasztos példájára mi is elismerjük és tiszteletben tartsuk

embertársainknak, kivált az emberi jogokra, nevezetesen az élethez, testi épségükhöz, vagyonukhoz, mozgásukhoz, becsületükhöz, szellemi és lelki igényeik kielégítéséhez való jogukra vonatkozó szabadságát. De egyúttal azt is kívánjuk, hogy (…) az államok szintén tiszteletben tartsák alattvalóiknak emberi jogaikra vonatkozó, valamint más államoknak és az egyháznak szabadságát is. (Serédi Jusztinián 1942. december 13-i beszéde a Szent István Akadémia ünnepi ülésén) a) Miről szól Serédi beszéde? F b) Melyeket tartja a legfontosabb emberi jogoknak? F

12.

Portré Slachta Margit (1884–1974) a Szociális Testvérek Társaságának alapító főnöknője. Első női képviselőként vett részt a nemzetgyűlés munkájában 1920 és 1922 között. 1930 és 1932 között az angyalföldi törvényhatósági bizottság tagja. 1942-től az egész országban úgynevezett világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend erőteljes közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Társelnöke lett az 1939-ben létrehozott Magyar Szent Kereszt Egyesületnek. Számos alkalommal felszólalt a zsidók érdekében. 1940-ben az általa alapított Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén a kőrösmezei deportálás ellen tiltakozott. 1942 tavaszán személyesen járt utána az első szlovákiai deportálásokról befutott hírek igazságának. Miután 1943ban Szlovákia bejelentette az összes zsidó deportálását, Rómába utazott, hogy személyesen tájékoztassa a pápát. Ennek nyomán XII. Piusz tiltakozásra utasította a szlovákiai püspököket, amelynek eredményeként a deportálás elmaradt. 1944-ben a magyar vészkorszak idején ő és társai (köztük a mártírhalált szenvedett Salkaházi Sára) mintegy ezer zsidót mentettek meg. Slachta Margit 1945 és 1949 között országgyűlési képviselőként küzdött a Katolikus Egyház jogaiért. 1949-ben Amerikába emigrált és ott is halt meg. Miben különbözik a Slachta által vezetett társaság az eddig megismert szerzetesi közösségektől? F

13.

Nagy fájdalommal és súlyos aggodalommal tölt el az a tény, hogy az akkor szóba került kormányrendeletek tiszteletteljes kérésemnek, illetve az igazságosságnak megfelelően nem módosíttattak, hanem azóta újakkal tetéztettek és a jelek szerint még súlyosbíttatni fognak. (…) Azokra a (…) jogfosztó, magyar polgártársainkat és katolikus híveimet és hittestvéreinket pedig ok nélkül megalázó rendelkezésekre gondolok, amelyek (…) minden más állam, sőt a német birodalom hasonló tárgyú rendelkezéseinél is tovább mennek. (Serédi Jusztinián 1944. április 23-i memoranduma, amelyet személyesen adott át Sztójay Dömének) a) Milyen kormányrendeletekről van szó? H b) Mit kifogásol a rendelkezésekben és kiket vesz védelmébe Serédi? F

57


2013.11.22. 17:09:21

14.

Nézőpontok A katolikus püspökök megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a nyilvánosság elé lépve, vagy inkább háttértárgyalások útján lehet eredményt elérni a zsidóüldözés leállításával kapcsolatban. Gyűjtsük össze, milyen érvek szóltak az egyik, illetve a másik álláspont mellett! V

Ha sok és küzdelmes tárgyalásunkról a nagy nyilvánosság előtt nem beszéltünk, és ha a sérelmes rendeletekkel nyilvánosan szembe nem helyezkedhettünk: ez az ügy érdekében, valamint azért történik, hogy a m. kir. kormány helyzetét ne nehezítsük, és hogy hivatalos tárgyalásainkkal párhuzamosan senkinek ürügyet ne szolgáltassunk a rendeletektől még nem érintett katolikus testvéreink, egyházunk és katolikus intézményeink jogainak támadására és megnyirbálására, vagy az eddigi engedmények viszszavonására. (Serédi Jusztinián 1944. május 17-i körirata a katolikus püspöki kar tagjaihoz) Hogy fogunk megállni a tör ténelem előtt, ha látszólagos egyetértésben és udvariassági viszonyban maradunk egy olyan kormánnyal, amely országszerte a legnagyobb kegyetlenséggel kínoz százmeg százezer embert, és asszisztál ahhoz, hogy őket rabszolgamunkára és a halálba deportálják? Micsoda érzülettel gondolhat sok ezer katolikus hívünk reánk, akik nem tudják és nem is tudhatják, hogy védelmükre tettünk volna valamit, mert nem merünk elítélő szavunkkal a nyilvánosság elé lépni? Mit gondolnak rólunk, hogy végső napjaikban a gyűjtőtáborban nem kerestük fel őket vigasztaló szavunkkal és kegyelemeszközeinkkel, hiszen nem hallotta a nyilvánosság vigasztaló szavunkat azért, hogy még ezt az egyházi ténykedést is lehetetlenné tették Szűz Mária országában? (Apor Vilmos 1944. június 15-i levele Serédi Jusztiniánhoz)

15.

A két evangéliumi egyház többszöri élőszóval és írásban tett előterjesztése után ez év június 21-én egy ünnepélyes tiltakozó és kérő emlékiratot adott át a (…) miniszterelnök úrnak, (…) kérve kértük a (…) kormányt, vessen véget a kegyetlenkedéseknek, melyeket a kormány tagjai is elítéltek, és szerezzen érvényt azoknak az illetékes kijelentéseknek, amelyek egyrészt a zsidóirtás feltevése ellen tiltakoztak, másrészt rendelkezéseket adtak a zsidókra vonatkozó jogszabályok emberies végrehajtására. (…) Fájdalommal kell megállapítanunk, hogy könyörgésünk eredményét nem látjuk. Mint a két

evangéliumi egyház püspökei, mindezekről kötelességünknek tartottuk híveinket, egyházunk minden tagját és Krisztus anyaszentegyházának egyetemes közösségét tájékoztatni. A gyülekezeteket bűnbánatra és az egész magyar népet Isten hatalmas keze alatt való megalázkodásra és hozzá való buzgó könyörgésre hívjuk fel. (A református és az evangélikus püspökök 1944. június végi közös körlevele, amelyet azonban nem olvastak föl a templomokban) a) Melyek a szövegben említett evangéliumi egyházak? SZ b) Milyen módokon próbáltak eddig segíteni a zsidóságon? F c) Milyen fellépést javasolnak a püspökök a zsidóüldözésekkel szemben? F

16.

a) Ki ítéli oda a Világ Igaza címet, és miért adományozzák? H b) Nézzünk utána néhány egyházi személynek, aki elnyerte ezt a címet! K

17.

Portré Sztehlo Gábor (1909–1974) evangélikus lelkész. Soproni és fi nnországi teológiai tanulmányai után 1932-ben avatták lelkésszé. Vidéki szolgálata során fi nn mintára népfőiskolát alapított 1938-ban. 1944 márciusától kezdve Raffay Sándor püspök megbízásából bekapcsolódott a Jó Pásztor Bizottság munkájába, és részt vett az úgynevezett Auschwitz-jeg yzőköny v magyar nyelvre fordításában. 1944 októberétől a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt zsidó gyermekek elhelyezését és ellátását szervezte meg.

58


2013.11.22. 17:09:23

Harminckét otthonban mintegy 1600 gyermek és 400 felnőtt tudta átvészelni az üldöztetések időszakát. A háború után árva, elhagyott gyermekek számára megalapította a Pax gyermekotthont, amelyet 1950-ig, annak államosításáig vezetett. Ezután evangélikus szeretetotthonokban tevékenykedett. 1961-ben egészségügyi okokból Svájcban telepedett le, itt érte a halál. Második világháborús embermentő tevékenységéért 1972-ben – még életében – megkapta a Világ Igaza címet. Miért jelentett védelmet a Nemzetközi Vöröskereszt? H

19. Magyarországon jelentőssé válik az egyházi embermentés. Holland püspökök nyilvánosan tiltakoznak a zsidók elhurcolása ellen. Eugenio Pacelli (XII. Piusz) pápává választása. Az I. zsidótörvény elfogadása.

Összefoglaló, gondolkodtató kérdések, feladatok

Róma német megszállása.

18.

Magyar püspökök körlevélben készülnek tiltakozni a zsidóellenes rendelkezésekkel szemben.

a) Hogyan lehet értékelni XII. Piusz pápa tevékenységét a II. világháború idején?  b) Milyen körülmények határozták meg Magyarországon az egyházak közéleti fellépését a II. világháború idején? 

A II. világháború kezdete. A III. zsidótörvény megalkotása. A vidéki zsidóság deportálása Magyarországról. Számozással állítsuk idősorrendbe az alábbi eseményeket! I

59


2013.11.22. 17:09:25

A II. VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ EGYHÁZAK

Recommend Documents