A HUMÁN TECHNOLÓGIAI KÉPZÉS MAGYARORSZÁGI SZAKKÉPZÉSBE VALÓ BEVEZETÉSÉNEK VIZSGÁLATA
1. A humán technológia, mint tudományterület bemutatása A humán technológia egy olyan interdiszciplináris tudomány, amely a műszaki tudományok és a marketing közötti területen helyezkedik el. A gazdasági versenyképesség megőrzésének érdekében a termékgyártóknak és a szolgáltatóknak jobban kell törekedniük a fogyasztók valós igényeinek kielégítésére. Ennek érdekében egyre kifinomultabb vizsgálati módszereket kell alkalmazniuk a felhasználói igények felmérésére. A humán technológiai szakember ezáltal képes a kommunikáció megkönnyítésére és pontosítására a műszaki és a gazdasági szakemberek, valamint a felhasználók között. Ennek eredményei az ergonómikusabb termékek, a fogyasztói elvárásokhoz jobban illeszkedő szolgáltatások, használati útmutatók, a készülékek könnyebb kezelhetősége. A digitális forradalomnak egyszerűbbé kellett volna tennie az életünket, de a felmérések azt mutatják, hogy nem így történt. A házi hálózatra szánt termékek 30%-át a vásárlók visszavitték az üzletbe, mert nem tudták használni, 48% döntött úgy, hogy nem vásárol digitális fényképezőgépet, mert túl bonyolult a működése. A technológiák lényege, hogy könnyebbé és termékenyebbé tegyék életünket. Ugyanakkor gyakran csupán a hozzájuk kapcsolódó kapkodást, bonyolultságot és az ezekkel járó feszültséget érzékeljük. Éppen ezért az egyszerűséget lehetne a technológia céljaként megemlíteni. A cégek immáron a humán technológiai szakemberek bevonásával arra törekednek, hogy olyan termékeket kínáljanak, amelyeket könnyű használni, fejlettek, és nem utolsósorban illenek a felhasználó környezetébe. Épp az egyszerűség az, amely a műszaki termékek alkalmazása során egy frusztrált érzésből örömet, élvezetet okozhat. Olyan technológiákat kell létrehozni, amelyek az emberek életét megjavító termékekhez vezetnek. Ez nem csupán egy jövőbe mutató szemlélet – a humán technológusok azon fáradoznak, hogy ezen termékeket a felhasználók és fogyasztók igényeihez, észrevételeihez mérten együtt alkossák meg. A humán technológiai tervezés folyamataiban emberközpontú megoldások kialakítása a cél, a termékektől kezdve az interfészeken át a kommunikációig. E folyamatok magában foglalják a termék élményét alkotó összes részlet alapos vizsgálatát, a vásárlástól a tulajdonképpeni használatig. A hagyományos formatervezési szabályokat a társadalomtudományok és a technológia terén szerzett szakismeretekkel ötvözik egy olyan multidiszciplináris, kutatásokon alapuló megközelítésben, mely az emberek szükségleteit és vágyait kielégítő, azok elébe menő új megoldások megalkotását teszi lehetővé. Olyan technológiák kialakítása a cél, amelyek jobbá teszik az emberek életét. Maga a design is jóval többet jelent mutatós termékek megalkotásánál, a design az innovációs folyamat kulcsfontosságú eleme. Jelentőségteljes műszaki újítások időszerű bevezetésével kívánják javítani az emberek életminőségét. A humán technológiai terület szakembereinek küldetése, hogy olyan megoldásokra összpontosítsanak, melyek emberi arcot adnak a technikának. Szakismereteiket a legújabb fejlesztéseket vizsgáló kutatásokra kell, hogy fókuszálják – hogy aztán még tovább fejlesszék azokat. Egy olyan világban, ahol a technológia minden szempontból egyre inkább kihat a mindennapi életünkre, a humán technológiai szakemberek a megoldások egyik vezető szállítói lehetnek a lehetőségeket bővítő technológia terén. Feladataik közé sorolják az ügyfelek kedvében járását, igényeinek feltérképezését, az emberek fejlődésének segítését, figyelembe 1
véve, hogy kölcsönösen függünk egymástól. Mindezek elérése érdekében kedvező partnerkapcsolatok kialakítására is kell törekedniük a kulcsfontosságú ügyfelekkel mind a vállalkozások, mind a fogyasztók irányában. A humán technológiai képzésből kikerülő magas kommunikációs képességekkel rendelkező és széles körben képzett szakemberek a technológiát optimálisan az emberi fogyasztóhoz igazítják. Az emberek – egyaránt mint fogyasztók és felhasználók – kívánságait és szükségleteit/igényeit értelmezik, átültetik/közvetítik az élet- és munkaterek műszaki termékeinek (ki)fejlesztéséhez. Széleskörű vizsgálódások és tanácsadások során a humán technológiai mérnök integrálja az emberi szempontokat a termék kifejlesztésének ill. korszerűsítésének minden fázisában. A szakemberek egy újfajta perspektívából indulnak ki, az ember és a termék közötti interakciót előtérbe helyezve, ezek alapján igazodnak a műszaki termék arculatához. A humán technológiai mérnök a következő területeken kompetens: – Közvetítés: A humán technológiai mérnök tanácsokat ad a kivitelezőknek és a műszaki mérnököknek a termék korszerűsítésének minden fázisában. Különböző témákból és elképzelésekből kiindulva az ember – termék interakciójára összpontosít egy speciális műszaki környezetben: terv megfogalmazása, termék meghatározás, termék kifejlesztése, termék kibocsátása és a termék használata. – Kutatás és tanácsadás A humán technológiai mérnök vizsgálódásokat végez a szervezet utasításai szerint, mindemellett hatékonyan kommunikál és a tanácsadó szerepét is betölti. – Professzionalizálás A humán technológiai mérnökök pontosan tudják a szervezeti felépítésben betöltött pozíciójukat. Tudatában vannak, milyen nagy jelentőséggel bír, ha ténylegesen felhívják a figyelmet a termék esetleges hasznavehetetlenségének javítására és képesnek kell lenniük ezek optimális mérlegelésére más érdekekkel szemben. Ezáltal kezdeményező szerepet vállalnak a folyamatos egyéni szakmai fejlődésében, ugyanakkor hozzájárulnak a tudományág további fejlődésének előremozdításához.
2. A humán technológiai oktatás helyzete Hollandiában közép- és felsőfokon A humán technológia tudományterületét két szinten: a közép- és felsőfokú oktatás szintjén tanulmányoztuk a hollandiai humán technológiai oktatás egyik fő színterén, az északhollandiai Groningenben. Átfogó képet kaptunk ezen új szakág hollandiai oktatásának lényegéről, tartalmi és formai kereteiről. Tanulmányutunk során a középfokú Noorderpoort College humán technológiai szakképzésének részlegét vettük vizsgálódás alá, míg az eddig létező egyetlen holland felsőfokú humán technológiai szakmai képzést a Hanze University Mérnöki Karán tanulmányoztuk. A hollandiai humán technológia képzés egy új szakmaterület képzésének tekinthető. A képzés felsőfokon hat, középfokon három éve indult amerikai minták alapján. A humán technológiai oktatás folyamatának áttekintése az indíttatás, követelményrendszerének és formai lebonyolításának megismerésével történt. Megállapítottuk munkánk során, hogy a képzés létrehozását az ipar kezdeményezte, a fogyasztó elvárásainak és felhasználói igényeinek mind magasabb szintű kielégítése érdekében. Ennek végrehajtásához több, a termék létrehozásában közreműködő szereplő összehangolt tevékenysége szükséges. Elengedhetetlen a termékmenedzser, a műszaki tervező, a formatervező, a minőségbiztosítási menedzser, a gazdasági mérnök, és a termékértékesítő összehangolt munkája. Ezen szakemberek valamennyien saját érdekeiket akarják érvényesíteni munkájuk során, amely érdekek azonban jelentősen eltérnek egymástól. Indokolt tehát egy olyan szakember megjelenése a termékelőállítás folyamatában, aki a 2
fogyasztó érdekében összehangolja tevékenységüket. Ezt a feladatkört tölti be a humán technológia szakembere. Míg a felsorolt közreműködők általában a termék születésének és gyártásának csak egy meghatározott szakaszában vesznek részt, a humán technológia mérnökei végig figyelemmel kísérik a terméket az ötlettől a megvalósulásig, majd a felhasználói-fogyasztói visszajelzések, vélemények, észrevételek alapján javaslatot tesz a termék módosítására, továbbfejlesztésére, adott esetben korszerűsítésére. A humán technológiai szakember tevékenységének középpontjában a fogyasztófelhasználó áll. Munkája során a fogyasztói-felhasználhatósági szempontokat, észrevételeket figyelembe véve/szem előtt tartva/fókuszálva hatással van a tervezés és a gyártás folyamatára. Tevékenységével közreműködik a termékek műszaki, ergonómiai megjelenésének és használhatóságának kialakításában. Ezeket a szempontokat összhangba hozza a gyártó cég gazdasági érdekével. Munkája eredményeként egy fogyasztóbarát, jól értékesíthető és folyamatosan fejlődő termék kerül a vásárlók piacára. Mindezen célkitűzéseket felsoroltatva, a közép – és felsőfokú intézmények ill. a vállalati szféra képviselőinek szoros együttműködése alapján született meg a holland humán technológia képzés programja, illetve zajlik jelenleg is a felmerülő problémák korrekciója lévén új keletű e szakképzés. A humán technológiai szakember megnevezésénél többféle terminológiával találkoztunk: humán technológiai mérnök, humán technológiai menedzser és érdekes módon e kettőt mind a közép-, mind a felsőfokú képzés során használják. Humán technológiai területen mintegy 1000-2000 munkahelyet képzeltek el a pályakezdő diplomások számára Hollandiában – nemzetközi viszonylatban nincs rendelkezésre álló adatunk. Noha e szakterületnek még ki kell vívnia az igazi elismerést, már egyre több szervezet és vállalat ismeri fel e szakterület jelentőségét s szervez kutatóprogramokat, nyit ezen innovációs lehetőség felé. Statisztikai adatok alapján a humán technológia mérnökeinek 1,7 hónapon aluli a részmunkaidős elhelyezkedési aránya, míg főálláshoz 2,4 hónap alatt jutnak. 2.1 A középfokú holland humán technológiai oktatás helyzete Tanulmányutunk során a Noorderpoort College groningeni intézményében folyó középfokú humán technológiai szakképzési részlegét tekintettük meg. A Noorderpoort College Észak-Hollandia legnagyobb regionális szakképző központja, melyet 1998-ban alakítottak ki 14 középiskola integrációja során. (Az intézményrendszer 11 lokációban kétezer fős személyzeti és tantestülettel kínál hatféle képzési szektorban (műszaki terület, üzleti szféra, idegenforgalom és vendéglátás, szociális munkakörök, felnőtt oktatás, szakképzés) több mint 350 szakmai képzést és tanfolyamot mintegy 24.000 főre tehető tanulói állományának). Az intézmény 2000 óta foglalkozik humán technológiai képzéssel a technikai részlegén belül a régió vállalataival és a szintén Groningenben található Hanze Egyetemmel együttműködve. Jelenleg mintegy 500 tanuló képzése folyik 41 tanár irányításával. (Hollandiában középfokon összesen három iskolában folyik már humán technológiai képzés a műszaki részlegeken, a másik két intézmény tanulólétszáma a vizsgált iskoláéhoz hasonló). A humán technológiai középfokú képzésben 57 fő vesz részt a jelenlegi évfolyamokba. Végzett tanuló még nem hagyta el az iskolát, de némely vállalat már behatóbban érdeklődik a motivált tanulók iránt és különféle megbízásokra kérik fel őket (pl. callcenter szoftvereinek javítása, website készítése stb.). Jelenleg még mindig népszerűbbek az építészmérnöki, elektrotechnikusi v. a kommunikációtechnikai hivatások, de már jelentékeny létszámban nő e terület előnyeit elismerő és e hivatást elsajátítani szándékozó tanulók száma. Felvételi vizsgák nincsenek, csupán az alapfokú oktatási intézmények szükséges záróvizsgái az előfeltételek.
3
A holland oktatás felépítése:
Egyetemi képzés
Magasabb szintű szakmai képzés
Szakmai képzés
4 év
4 szintű 1-4 év
Egyetemi előkészítő
Középfokú oktatás
Szakmai előkészítő
6 év
5 év
4 pálya 4 év
4 év
Felnőttképzés
Általános iskola 8 év
Az állami költségvetés 5000 €/hallgató, ebből a tanulókra háruló térítési díjak a következőképpen oszlanak el: tandíj 18 éves kortól 950 € tankönyvdíj 200 € szükséges anyagok, járulékos költségek, taneszközök 50 € munkavédelmi oktatás és vizsga 95 € vállalatlátogatások, tanulmányi kirándulások 40 € A középfokú képzésben részt vevő tanulók kora 16 – 22 év, a képzés időtartama 4 év, 24 órás heti óraszámmal (50perc egy tanóra) 40 hetes tanévben. Az első két év oktatási folyamatai az iskolában folynak, a harmadik évben 15 hét gyakorlati időt töltenek el a tanulók egy vállalatnál, a negyedik év képzése pedig teljes mértékben a vállalatnál történik. A vállalatoknál végzett munka során a cég profiljának megfelelő projektek megvalósítását végzik a tanulók vállalati koordinátor irányításával és ellenőrzésével (eleinte természetesen többnyire megfigyelői státuszban tűnnek fel a tanulók). A tanulók bérezése a vállalat döntése, a megkérdezett tanulók 250 €/hó fizetést említettek heti 40órás teljesítményre. Megállapítottuk munkánk során, hogy a középfokú képzés kompetenciaalapú, hasonlóan az iskolában folyó valamennyi szakképesítés képzéséhez. A képességkompetenciák rögzítettek, s a képzés során ezek kifejlesztése projektmunkákon keresztül valósul meg. A kompetenciák fontosságát jellemzi, hogy azok a tanulók előtt állandóan szem előtt vannak, ugyanis a fő munkavégzés helyszínén - mintegy dekorációként - nagy táblán állandóan szemrevételezhetők. A tanulók 4-6 fős csoportokban végzik munkájukat. A csoportok kialakítása a képzés első időszakában baráti alapon, szimpátia, ismeretség alapján a diákok önszerveződésével történik. Későbbiekben azonban a tématerület függvényében, tanárok által irányítottan jönnek létre a csoportok. A csoportok, tagjaiknak közös munkájával végeznek egy-egy projektmunkát, és ez a munkavégzés alkotja az oktatás egészét. A munka eredményes elvégzéséhez szükséges ismereteket vagy egyéni munkával, vagy a csoportvezető oktató szakmai segítségével szerzi meg a tanuló. Ha ez nem elegendő, akkor a kiegészítő alapismereteket (műszaki, gazdasági, ergonómiai, informatikai, kommunikációtechnikai) az iskola más szakirányokon oktatott kurzusain sajátítják el a tanulók, oly módon, hogy annak egyes óráin részt vesznek illetve gyakorlatait elvégzik. Ebből kaptunk ízelítőt a meglátogatott
4
gyakorlatokon a fémmegmunkálás, a villamos szakterület és a kommunikációtechnika területén. A humán technológiai oktatás helyszíne egy mai korszerű vállalat irodai jellegű színterére hasonlít. Megtalálható a gondtalan munkavégzés színtere, a partnerekkel való egyeztetésekhez alkalmas terület, az egymás közötti kommunikációt szolgáló, és a regenerálódást, a munkaközi felfrissülést (kávézó, teázó) nyújtó területek. Központi, kiemelt helyet foglal el a csoportot irányító tanár munkaterülete, ahonnan figyelemmel kíséri a csoportok munkáját, és közvetlen kapcsolatban lehet a munkavégzőkkel. Valamennyi munkahelyen megtalálhatók a tervezőmunkához szükséges hardver és szoftver eszközök, valamint a belső és külső kommunikációhoz nélkülözhetetlen eszközök. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók használhatják saját informatikai eszközeiket, és gyakran is élnek ezzel a lehetőséggel. A termek berendezése fiatalos, színdinamikailag megtervezett, benyomásában jelentősen eltér a megszokott iskolai környezettől. A termekben több helyen találunk különböző képeket, illusztrációkat, melyek változatos formában emlékeztetik a szemlélődőket és a tanulókat a humán technológia filozófiájára, célkitűzéseire. A projektmunka során – mely a képzés alapvető formája – ez évig a kialakult csoportok szabadon választhatták a projekt témáját, csak az elvégzendő projektek száma és a velük kapcsolatos elvárás volt félévente meghatározott. Az első két félévben öt-öt projekt teljesítését írták elő, s ezek az egyszerűbb, kisebb elvárásokkal voltak jellemezhetőek. Az oktatás későbbi szakaszában a korábban eredményesen elért és a fejlesztendő kompetenciák egyre összetettebb és magasabb szintű projektek elvégzését teszik lehetővé. A második évben például 5, a harmadik évben 3 összetettebb projekt elvégzése kötelező évente. Az első év projektjeinek mottója: „értelem és egyszerűség”. A négy fő témakör, mely köré épülnek a projektek: 1. Jármű tervezése és annak megépítése 50 euró felhasználásával. 2. Adott cégnek website tervezése. 3. Felhasználóbarát használati útmutató készítése egy adott termékhez. 4. Egy adott termék műszaki (mechanikai, villamos), formai és funkcionális elemzése. A második év projektjeinek fő témakörei: 1. „ A mozgásban lévő ember” Az ember és a gép együtt, azaz miként működik együtt például egy erősítőgép (evezőgép) és felhasználója, az ember. A projekt során a tanulók kiosztják a megfelelő szerepköröket, majd a fitnesszközponttól időpontot kérnek, ahol működés közben értékelik ki az evezőgép műszaki adatait (chip típusa, felhasznált anyagok, kivitelezés), filmre is rögzítik a felhasználó e típusú fizikai munkavégzés során végzett mozdulatait (a szív- és izomműködés megfigyelése). Mindezen megfigyelt folyamatokat filmfelvételek, PPT és más multimédiás eszközök felhasználásával elemzik tovább, majd készítenek szóbeli és írásbeli beszámolót. 2. Vállalati gyakorlat A téma a kiválasztott vállalati vezetéstől függ ill. a tanuló mindenkori lehetőségeitől. 3. Irodatervezés és irodakialakítás Ergonómiai szempontok alapján megvizsgálják a felhasználói célkört (magasság, karhossz stb.), a fényviszonyokat (természetes-mesterséges fényforrások aránya), majd a megfelelő irodabútorzat kialakítására törekednek az elemzésekre (színvilág, alakzat, felhasznált anyagok, műszaki mérnöki vizsgálódások) és a műszaki rajzokra (pl. auto-
5
CAD) támaszkodva. Ezek alapján elkészítik a tervezett iroda modelljét, majd prezentálják munkájuk folyamatait és eredményét. 4. Vállalati vizsgálódások Ezen folyamat során nagymértékű támogatást kapnak természetesen az adott cégtől. Túlnyomórészt a marketing területén végzik a tanulók feltárásaikat, hiszen a fogyasztói igények felmérése nélkülözhetetlen a humán technológiai szakemberek számára. A gyakorlaton részt vevő tanulók a vállalati személyi könyvben találnak útmutatót az új alkalmazottakra vonatkozólag. További hasznos információkat is fellelhetnek az interjúvolási kérdéskörökben, módszerekben, hiszen e munkájuk folyamán különböző szempontok alapján csoportosítják, majd szegmentálják a vásárlókat a fogyasztói– felhasználói megelégedettséget vizsgálva. A harmadik év iskolai részében a tanulók felkészülnek a vállalati munkára, majd a cégek profiljának megfelelő csoportmunkát végeznek. A negyedik év projektmunkái teljes mértékben a vállalatoknál folynak. A projektmunkák során az elvárásokat előre közlik a tanulókkal. A munka kezdetekor elkészül a projekt rövid és részletes leírása. A rövid leírásban szerepel a projekt címe, rögzítésre kerül a vezető oktató neve, a projekt rövid leírása, időtartama és időterve, fő mérföldkövei, amelyeket a munka során ellenőrizni lehet. A részletes leírásban mindezek szerepelnek részletesebb lebontásban, kiegészítve a szükséges kompetenciákkal, az eredmény elvárásokkal és az ajánlott irodalomlistával. Ezt követően a tanulók megkezdik a tényleges feladat végrehajtását: • Megvitatják az elvégzendő feladatot, számba veszik a tennivalókat. • Beosztják a résztvevők feladatait, rögzítik azokat. • A csoportvezető tanár véleményezi és jóváhagyja a tervezett munkát. • Elvégzik a munkát, melynek során terveznek, modellt készítenek, méréseket, feltárásokat, elemzéseket végeznek stb.. • Szóbeli beszámoló formájában tájékoztatást adnak a munka előrehaladásáról a csoportvezető tanárnak. • Prezentációt és tanulmányt készítenek, melyben dokumentálják az elvégzett munkát és közreadják az eredményeket. • A csoportvezető tanár vezetésével közösen értékelik a munkát. Az értékelés egyaránt kiterjed a csoport és az egyén munkájának elemzésére. A tényleges munka tulajdonképpen a projekt idejének 60-70%-ában folyik, a fennmaradó időben a szervezés, ellenőrzés és adminisztrálás zajlik. A csoportmunka fázisainak nyomon követése folyamán a tanulók haladási naplót (blackbook) vezetnek, melyet minden nap aláíratnak a csoportvezető tanárral ill. az adott gyakorlat vállalati kapcsolattartójával. A csoportok a munkában történő előrehaladásukat a csoportvezető tanárral egyeztetik és értékelik heti egy alkalommal egy megbeszélés keretében, ellenőrizve ill. alátámasztva az elvégzett munkafázisaikat, a megvalósított, alkalmazott képességeket és kritériumpontokat. A projektmunka során a csoportvezető tanár háttérbe vonul, nem a klasszikus tanári szerepkört tölti be, hanem egy személyben az edző, tanácsadó, instruktor, támogató szerepét. Egy csoportvezető tanár 4-6 csoport munkáját irányítja. A projektek kiértékelése a csoport munkáját irányító tanár és a vállalati koordinátor közös feladata. Az értékelés során a személyre lebontott és elvégzett feladatok és az alkalmazott kompetenciák kerülnek elemzésre. A szabad témaválasztás azonban az eddigi évek tapasztalata alapján nem a kívánt eredményt hozta. Túlzottan nagy mértékű eltérés volt
6
tapasztalható a csoportok munkájában: voltak, akik gyorsan és jól végezték el munkájukat, és voltak, akik nem jutottak el a feladatok elvégzéséhez. Az eltérés egyrészt a projektmunka tapasztalatlanságaiból adódott, ill. a sok előírt projekt darabszámából, másrészt a tanulók képességbeli és motiváltsági eltéréséből. Ennek eredményeként 2006. szeptemberétől csökkentették az elvégzendő projektek számát és meghatározták a projektek témakörét, valamint körülhatárolták és pontosították a projektben elvégzendő feladatokat is. 2.2 A felsőfokú holland humán technológiai oktatás helyzete Az első hollandiai felsőfokú humán technológiai oktatási program 2000-ben indult 90 hallgató beiratkozásával szintén Groningenben, a Hanze Egyetem (Hanze Hogeschool) Mérnöki Karán, amely a legnagyobb észak-hollandiai felsőfokú oktatási intézmény. Az egyetem dolgozói összlétszáma kétezer fős, hallgatóinak száma 20. 000 fő körül mozog, ebből jelenleg 1800 a külföldi hallgató. Az egyetem 18 karán több mint 70féle képzés folyik (műszaki, menedzsment, marketing, művészeti, üzleti kommunikációs, nemzetközi üzleti, biomedikai etc.). Az 1990-es évek végén azonban a holland műszaki felsőfokú oktatás is komoly problémákkal küzdött. Az oktatási koncepció megreformálásának részeként a Hanze Egyetem műszaki fakultása 14 műszaki kurzus újraalakítását tűzte ki célul. Másodlagos céljai között szerepelt továbbá az újabb műszaki képzések pozitív imázsának kialakítása ill. a hallgatói létszám növelése – azon belül is női hallgatóké. 2006-ban már 350 főre tevődik a humán technológiai szakterület hallgatói létszáma és az elsőkként végzett diplomások már jelen vannak a munkaerőpiacon. Hollandiában ez az egyetlen intézmény, amely Bachelor képzést nyújt ezen szakterületen. A tanterv tervezési fázisában (1999) a piackutatási megközelítésekből indultak ki a középfokú intézmények közreműködésével. 2300 vállalatot kerestek meg, amelyekből 307 jelzett vissza, majd kilenc cég szakembereivel került sor konkrét megbeszélésekre - mind kormányzati intézmények, mind pedig az üzleti, tanácsadói és a műszaki termékeket ill. rendszereket gyártó és előállító vállalati szféra részéről, olyan területeket képviselve, mint például az informatika, fogyasztói termékek és az építőipar. Abból indultak ki, hogy a humán technológia mérnöke a műszaki mérnökkel szemben szert tesz egy extra tudásra is a marketing, a fogyasztói vizsgálódások terén. Egyre több humán technológiai mérnök szükségeltetik a jövőben, mert az optimális felhasználhatóság egyre jelentősebb szerepet játszik; ill. kell, hogy játsszon a műszaki termékek gyártásfolyamataiban. A műszaki termékek összetettsége ugyanis mindinkább bonyolódik, így az idősebb korú felhasználók már viszonylag magas populációja egyre gyakrabban ütközik problémákba a modern technológiai eszközök alkalmazásában – szemben a fiatal generációval. A tantervet tehát az iparral való szoros együttműködés alapján alakították ki, az oktatási program tematikai blokkokra/ negyedévekre osztódik, mindegyik a saját szakmai feladatára koncentrálva. A hallgatók nemcsak a szükséges elméleti tudást sajátítják el kellőképpen, hanem emellett a következő területeken fejlesztik ki a szükséges kompetenciáikat: felhasználhatósági tesztek, termékkivitelezés, irány- és piackutatás, kommunikáció, pályaorientáció. A humán technológiai képzés tantervének előkészítő fázisai során a munkaerőpiaci igények, a szakmai profil, komplex szakmai jártasságok, módszertani koncepció kombinálása volt a cél. Eleinte kevés támogatója akadt az új elképzeléseknek a szervezeten belül, megkérdőjelezvén az új képzési forma szükségességét; ill. e folyamat beindulása arra engedett következtetni, hogy ezek szerint nem eredményes az eddigi képzés. Hirtelen ugyanis túl sok
7
figyelem összpontosult erre az új projektre a belső szerveződésben, mintha csupán ez lenne az egyetlen pozitív fejlődés. Mára már azonban kedvező számadatok mutatják, hogy a középiskolai tanulók érdekeltsége is egyre növekszik a humán technológiai képzésben. Felismerték, hogy egyre több olyan mérnökre van szükség, akik képesek a műszaki termékeket az emberi igényekhez szabni – olyan szakemberekre, akik műszaki képességeiket az irány- és piackutatással és felhasználhatósági vizsgálódásokkal ötvözik. A rohamosan változó, fejlődő technológiában szintén egyre fontosabbá válik, hogy a mérnökök megtanulják kezelni a problémákat, amelyekkel eddig még nem szembesültek. Az élethosszig tartó tanulás jegyében tudniuk kellene ténylegesen tanulni a tapasztaltakból, az elért eredményekből. A cél – a fogyasztók és felhasználók elégedettségi szintjének növelése érdekében a kommunikációs és interaktív képességek ugyanolyan fontosak immár, mint a műszaki hozzáértés, továbbá a saját és más emberek menedzselése nélkülözhetetlen előny a humán technológiai mérnök számára. A humán technológia szakemberének attitűdjei a következő kulcsszavakban tükröződnek vissza: felhasználó-orientált, kommunikatív, felfedező, elemző, kreatív és problémamegoldó. A mérnökök egy csapat rugalmas szemléletű tagjai, de ugyanakkor önállóan is megállják helyüket és képesek az emberekkel való hatékony kommunikációra. A humán technológia e képzésmódja a hallgatókat a jövő hivatásaira kívánja felkészíteni az élethosszig tartó tanulás jegyében. A holland felsőfokú képzés kreditrendszeren alapul, ahol 1 kredit 28 tanórának felel meg, amely itt 1 tanév során 60 kreditpontot eredményez (15 kredit/ negyedév). A humán technológiai tanmenet és kreditjeinek elosztása a következőképpen épül fel: Téma 1 Téma 2 Kreditek 15 Termékelemzés Felhasználhatósági vizsgálódás I.
Téma 3 15
1.1 felhaszn. vizsg.I. 8 2.1 termékelemzés 4 2.2 műszaki 1.2 orientáció a technológia I. 3 felhaszn. vizsg. 2.3 computer irányában 6 architecture 3 2.4 programozás 4 bevezetés 1
Téma 4 15
Irány (trend) és piacelemzés I. 3.1 trend a housingprojekt-ben 9 3.2 Trend és piac I. 3 3.3 Housing I. 3
1. 15 év 60 Szakmai orientáció 4.1 szakmai projekt 4 4.2 HT mérnök, mint közvetítő 4 4.2 írott kommunikáció 3 4.3 szóbeli komm. 3
tutoring 1 választható kredit1 Téma 5 Termék kivitelezése 5.1 termék kivitelezési projekt5 5.2 műszaki techn. II.3 5.3 emberi tényezők 3 5.4 housing II. 3 5.5 HT mérnök, mint szakember I. 1
Téma 9
Téma 6 Irány és piacelemzés II. 6.1 irány-és piacelemzés projekt 6 6.2 fogyasztói viselkedés és tapasztalat 4 6.3 irány és piacelemzés III. 4 6.4 HT mérnök, mint szakember II. 1 Téma10/11
Téma 7 Interface design
Téma 8 Felhaszn. vizsg. II.
7.1 arculatkivitelezési projekt 7 7.2 informatika és komm.technika 4 7.3 kognitív ergonómia 3 7.4 HT mérnök, mint szakember III. 1
8.1 felhaszn. vizsg. II. 7 8.2 felhaszn. vizsg. 4 8.3 a fogyasztó a perspektívában 4
Téma 12
2.év 60
3.év
8
HT mérnök az üzletben Munkahelyi gyakorlat (belf./nemzetközi) 9.1 HT m. mint tanácsadó 4 9.2 HT m. a szervezetben 4 9.3 üzleti kommunikáció 3 9.4 HT mérnök, mint szakember IV. 3 9.5 munkavédelmi és egészségügyi 1 Téma 13 HT m. mint kutató/ tanácsadó HT m. mint kutató 7 HT m. mint tanácsadó 4 HT m. szakember V. 4
Téma 14
Téma 15/16
Specializálódás
Végső projekt
Választható téma
60
4. év 60
Külső (munkahelyi gyakorlat) HT projekt a 14. témához kapcsolódóan
∑ 240
A képzés négy éves és negyedévekre osztott. Az alapozó tárgyak az első évben áttekintő képet adnak az egyes szakmai területekről, mint pl. gépészet, villamosság etc.. A legjelentősebb rész a 2-4. év, melyek során a szert tett szakmai ismeretek kerülnek elmélyítésre, ismeretbővítésre: a második év második negyedévétől (6. negyedévtől) kezdődik az összetettebb problémák feldolgozása. A második évben a különböző szervezeti és vállalati kinevezésekre esik a fő hangsúly. A harmadik évben választják ki a hallgatók, milyen irányban kívánnak specializálódni, ennek függvényében öt hónapos szakmai munkahelyi gyakorlaton is részt vesznek – a választható három szakterület: az építészet, a mérnöki szakirány és az informatika. A negyedik, egyben az utolsó évben a végzős, az érdeklődésük alapján kiválasztott projekt folyamán a hallgatók a vállalatok megbízásai során önálló munkavégzést folytatnak – mintegy már pályakezdő humán technológiai mérnökként. A tanterv előkészítő tevékenységeiben is sok buktató, akadály adódhat. Fontos, hogy lehetőleg ne túl sok, 6-10 szakmai jártasságot kell kialakítani, melyek logikai szükségszerűség szerint kell, hogy kövessék egymást. Fontos, hogy egyértelmű fejlesztési irányelvek alapján kell a tanmenetet kialakítani. Ha ez nem ily módon történik, a gyakorlati megvalósítás során akadályokba ütközhet a témák és a kurzusok kialakítása. A szakmai területek természetesen jelentős befolyásoló erővel kell, hogy bírjanak a szakmai jártasságok meghatározásában, de nem az előírásokra, hanem a tipikus szituációkra és szükséges feltételekre vonatkozólag. Ez alapján kellene írniuk egy listát a jártasságokról és ezeket újra ellenőrizniük a szakemberek bevonásával– ez egy ismétlődő folyamat. A szakmai jártasságok kialakítása terén a következő területekre fókuszálnak: 1. A piac igényeinek specializálása Szociális és technológiai fejlesztések és irányvonalak megfigyelése, ennek alapján korszerűsítő ötletek megfogalmazása a termékfejlesztés specializálására vonatkozólag. 2. Fogyasztó és felhasználói igények specializálása A különböző kívánságok, igények, felhasználói észrevételek feltárása, elemzése és ezek igazítása a termékfejlesztés specializálásához.
9
3. Felhasználhatóság igazolása A termék és a termék kivitelezésének felmérése a felhasználhatóság javítása érdekében. 4. Termék megújítása Egy termék kifejlesztése vagy egy már meglévő termék fejlesztése a korszerűsítési folyamatban: tervalkotás, célkitűzés, termék(ki)fejlesztés folyamata, majd a termék használata. 5. Személyes hatékonyság és fejlesztés Az egyének érdeklődési körének, minőségének, pozíciójának figyelembevétele a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően. 1. 2. 3. 4. 5.
A hivatásra való fókuszálás: A kompetencialapú képzés célja az összefüggésben való tanulás. Tematikus képzés, központi gyakorlati kinevezésekkel ill. ezeket támogató modulokkal. A tudás, jártasság, viselkedés integrációja és koordinációja. Önvizsgálat és a mérnöki szükséges minőségek megtanulása. Koncentrikus tanterv, alapozó kurzus 1. év, fő kurzus 2., 3., 4 év pedig az elmélyítés.
1. év
1. 1/4év
2. 1/4év
3. 1/4év
4. 1/4év
Téma1 Felhasználhatósági vizsgálódás I.
Téma 2 Termék kiértékelése
Téma 3 Irány (trend) és piacelemzés I
Téma 4 Szakmai orientáció
Felhasználhatósági Összetett jártasságok: vizsgálódás
Termék kiértékelése Irány és piacelemzés
Összetettség alap szintje: Téma 5 2. év Termékfejlesztés
alap
3. év
Alap
Téma 7 Téma 6 Irány és piacelemzés ICT/informatikai fejlesztés II.
Szakmai fejlődés, kommunikáció Alap Téma 8 Felhasználhatósági vizsg. II.
Termék kivitelezése
Irány(trend) piacelemzés
és
alap
haladó
Haladó
Téma 9 humán technológiai hivatás
Téma 10 Választható téma
Téma 11/12 Munkahelyi gyakorlat
Hallgatói választás
Hallgatói választás
alap v. haladó
haladó; munkatárs
Haladó
Kommunikáció Szakmai fejlődés haladó 4. év
Téma 13/14 Szakirány megválasztása Hallgatói választás Haladó, szakmai gyakornok
Téma 15/16 Végső megbízás Hallgatói választás szakmai gyakornok
10
A munka alapvetően itt is csoportokban folyik projektmunkaként, tanárok által irányítottan, igazodva a tanmenethez. A projekt rendszerű képzés szakmai alapjait, a projektek eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket a hagyományos tantermi és laboratóriumi felsőoktatási keretek között, előadásokon és gyakorlatokon sajátítják el a hallgatók - noha ezen előadások korántsem oly nagy létszámúak, mint az egyes magyarországi felsőoktatási intézményekben megszokottak. A csoportokat beosztás szerint hozzák létre, s a projektek váltásakor új csoportbeosztásokat készítenek. A csoportok, tagjaiknak közös munkájával végeznek egy-egy projektmunkát, és ez a hagyományos felsőoktatás elemeivel kiegészítve alkotja a képzés egészét. A felsőfokú humán technológiai oktatás helyszíne, az oktatási terület és a hallgatók önálló tanulási területe belső berendezésében itt is eltér a hazai környezetben megszokottaktól. Fiatalos bútorok, használati tárgyak biztosítják a gondtalan munkavégzés feltételeit. Külön hangsúlyt fordítottak a színek kiválasztására és a terek funkciónak megfelelő kialakítására. A hallgatói szabad tanulási területek, jól felszerelt laboratóriumok, a széles könyv-, folyóirat-, hang- és képállománnyal rendelkező multimédiás központok, a csoportmunka színhelyei (projektrooms), a csoportmunka elemzésének és értékelésének színhelye mind-mind a humán technológia jellemzőit, a dinamikusságot, ugyanakkor az egyszerűséget érzékeltetik. (Ezen helységek berendezéseit, kialakítását természetesen részben a humán technológia hallgatói tervezték projektmunkában). Külön kiemelendő a feltáró – elemző munka helyszíne. Ez a helység az otthon hangulatát idézi nemcsak elrendezésében, hanem felszereltségéből is adódóan, ugyanis el van látva konyha és fürdőszoba résszel, azoknak korszerű, a funkcionalitásnak megfelelő felszerelésével és eszközeivel. A tényleges elemző-értékelő munka színtere így messzemenőkben eltér a hagyományos munkakörnyezettől, a laborban, esetleg műhelyekben végzett munkafolyamatoktól. A megfigyelés helyszíne egy nappalihoz hasonlít, ahol három térlátó kamerát és irányított mikrofonokat helyeztek el úgy, hogy az elemző munka során a résztvevőkről és az elemzés tárgyáról átfogó és célzott felvételeket lehessen készíteni. A felvételek alapján megfelelő szoftver segítségével a szereplők adott kérdéskörben való viselkedése ill. megnyilvánulása nyomon követhető, a további grafikus és számszerű számítógépes kiértékelések felhasználásával visszamenőlegesen további elemzésekre nyílik lehetőség, nagymértékben segítve az elemző feltárásokat. Az egyetem területén is kialakítottak mind egy hatékony, nyugodt atmoszférájú munkavégzési színteret, mind a partnerekkel való tárgyalásokhoz alkalmas területet, az egymás közötti kommunikációra alkalmas szférát, és a regenerálódást, a munkaközi felfrissülést (kávézó, teázó) biztosító részleget is. A forrásokat közösen használják az egyetem egyéb szakjain tanuló hallgatókkal. Továbbá az egyetem külterületén is megtalálhatóak a további feltöltődést – ill. egyes munkafolyamatokat is– szolgáló sportolási lehetőségek (teniszpálya, fitnesz- és konditermek, különböző sportpályák). A Humán Technológia Tanszékének élén a lektor áll, aki a humán technológia szakembere és az ő instrukciói alapján az egyetem dolgozói számos kapcsolatot építenek ki különböző vállalatokkal és szervezetekkel új termékek kivitelezésének és fejlesztésének céljával. Mind a Hanze tantestülete és a hallgatók tevékeny részesei ennek a kivitelezési és fejlesztési folyamatnak, hiszen a vállalatokkal és a szervezetekkel kifejlesztett beható kapcsolatrendszer segíti az egyetem képzési programjainak folyamatos naprakészségét.
11
Rianne Valkenburg a humán technológia lektora a következőképp nyilatkozik:
„Magam is részese vagyok a kutatási és megújító munkálatoknak a humán technológia szakirányban. Úgy hiszem, hogy a humán technológiai egy felismert és elismert szakirányává válik 2008-ra, amikor remélhetőleg már kiépített munkaerőbázist találhatunk majd a humán technológiai mérnökök számára. Szükségünk van a tudományterület meghatározására, úgyszólván a saját nevére. Jelenleg is alakítom azon hálózatot, amely képes együttműködni a projektvizsgálódásokban és az oktatásügyben. Konkrétan már megkezdtük jelentős számú humán technológiai feltáró projekteket, amelyeknek egyike az ivó poharak kutatása. A műanyagpohárgyártók egy mindennapos problémára keresnek megoldást, miszerint a műanyag poharak felforrósodnak. A pohártartó nem elégséges megoldás, sem a papírból, sem másfajta műanyagból előállított poharak, mert az egész gyártási technológiát le kellene cserélni. A humán technológiai mérnök a fogyasztói tanulmányokra és az anyagi/tárgyi szakvéleményre alapozva alakítja ki/tervezi a lehetséges megoldások számát.” A hatékonyság ill. a tanulási folyamat támogatása érdekében a tanulókörnyezetnek alkalmasnak kell lennie mind a csoportbeli, mind az egyéni munkára is, nemcsak fizikai, hanem virtuális (megfelelő elektronikai felszereltség), szociális (mind a tanerő és más személyzeti tagok, mind a hallgatók elkötelezettek) és szervezeti szempontból is (logisztikai és adminisztratív háttér). A szakmára való fókuszálás folyamatában a tanulók, a hallgatók az első évben áttekintést kellene kapniuk a hivatásról és meg kellene tudniuk válaszolni az olyan kérdéseket, mint például képes vagyok megtanulni ezt a hivatást? Vagy ez a helyes szakma számomra? A valós megbízások olyan elemeket ötvöznek, mint pl. visszajelzések, mérlegelések a hallgatók saját előadásairól, visszajelzéseiről, szociális és személyes jártasságairól és projektmenedzsmenti folyamatairól. A tantestület legtöbbje rendelkezik szakmai téren szerzett munkatapasztalattal, ezért léphetnek fel edzőkként, instruktorokként – visszajelzéseiket mindig továbbítva a tanulóhoz. Továbbá mindig szükség van kihívó megbízásokra, ugyanis ha nincsenek feladatok, akkor semmi sem ösztönzi a tanulókat a tanulási folyamatban. A hallgatóknak mindig képesnek kellene lenniük arra, hogy meglássák, tisztában legyenek azzal, miért tanulnak, és hogy a tanultakat hogyan alkalmazzák a jövőbeni hivatásukban. A HT mérnökhallgatók szakmai fejlődése Év 1
2
3
4
fókuszálás Orientáció és szelekció, döntés a humán technológiai mellett Készségek és képességek elmélyítése
Hallgató szerepe Felelősségteljes hallgató
Junior munkavállaló és a projektcsoport tagja az oktatási keretben Integráció és az Junior munkavállaló, összetett sz. kutató és a jártasságok kibővítése projektcsoport tagja a vállalatnál Specializáció és junior tanácsadó a professzionalizáció vállalatnál
Tanár szerepe Edző, instruktor Kommunikációs partner Edző, instruktor Kommunikációs partner Konzultáns, edző Konzultáns, edző
12
Hivatás
Kutató és tanácsadó
Kolléga
A megbízás A gyakorlati megbízások megtalálásáért a hallgatók felelősek, azonban egy erre kialakított iroda (2 számlavezető és alkalmazott) is támogatja őket ebben: a hallgató a felhasználó szempontjaira fókuszálva hozzászól valamely műszaki fejlesztéshez az általa készített tanácsadói beszámoló alapján. A harmadik évi vállalati megbízatás 5 hónapos és vagy novemberben vagy februárban kezdődik, míg az utolsó projekt februárban kezdődik és szintén 5 hónapig tart. A munkahelyi gyakorlat során ún. „tíz lépéses” terv alapján haladnak – függően a vállalat vagy szervezet elvárásaitól, ez a módszer segíti a hallgatót a hatékony vizsgálódásban. Mielőtt megkezdi a munkahelyi gyakorlatát, a hallgató kivitelezi a személyes fejlődésének tervezetét, az iskolában kialakított személyes dokumentumát (portfolio). Ebben kifejti tanulási céljait, azon módszereket, utakat, ahogyan el kívánja érni céljait, eddigi tapasztalatait és a jövőre vonatkozó terveit. Általános követelmények a kinevezéssel kapcsolatban: A hallgató megkezd egy humán technológiai kutatást a műszaki-mérnöki, informatikai vagy építészeti területről a fogyasztó igények specializálása, egy termék vagy szolgáltatatás felhasználhatóság igazolása, a piac igényeinek specializálása és a jövőre vonatkozó ember– termék interakciójának kialakítására. A hallgató egy tanácsadói beszámolót készít, amelyben ajánlatokat, tanácsokat fogalmaz meg a felhasználhatósággal kapcsolatos fejlesztésekben. Biztosítani kell azonban, hogy a kinevezés a szervezet vagy vállalat valós igényeire hagyatkozzon ill. az a hallgatói érdeklődésnek megfelelő és kivitelezhető is legyen 5 hónapon belül. A 3. év tanácsadói beszámolójával és a 4. év végső projektjával szemben ez a beszámoló nem tartalmaz végrehajtási tervet, ugyanis nem megengedett egy harmadéves hallgató számára kivitelezni egy „egyszemélyes üzletet”. Csupán 2-3 kisebb megbízásokat hajthatnak végre, ekkor minden egyes megbízásra készít egy tanácsadói beszámolót. A végzős projekt során azonban a hallgató az egész tanácsadói folyamaton végighalad és biztosítja, hogy az ajánlatai megvalósításra kerüljenek. Ez a vállalati részről elégséges támogatást igényel. Ezért a hallgató önálló munkavállalóként dolgozva egy olyan tanácsadói beszámolót készít, amely tartalmazza a komplex kivitelezési tervet. A munkahelyi gyakorlatok szervezése többlépcsős folyamat: 1. a vállalat kapcsolatba lép valamelyik számlavezetővel vagy fordítva 2. megvitatják a munkahelyi gyakorlati megbízásokat vagy a végső kinevezéseket (telefonon vagy személyes interjú során), de jegyezzük meg, többféle alkalom nyílik az együttműködésre pl. projekt megbízások, vendégelőadások stb. 3. az igényelt hallgatói létszám szintén meghatározott 4. a számlavezető közzéteszi a megbízásokat a blackboardon, a HT elektromos intranetjén, majd az érdeklődő hallgatók bemennek az irodába 5. az iroda az érdekelt hallgatókat kapcsolatba léptetik a vállalattal 6. a vállalat kiválaszt egy vagy több hallgatót 7. A hallgató vagy hallgatók kidolgozzák a megbízást, szoros közreműködéssel és kitölti az ún. jóváhagyási kérelmet, mely tartalmazza a kinevezés formáját és gyakorlati részleteit. 8. Amennyiben a kérelmet aláírja a vállalat és a számlavezető is, a hallgató elkezdheti munkáját.
13
9. Végül a főiskola által kiadott munkahelyi gyakorlati kinevezést írják alá. Ha azonban a vállalat már megegyezett egy saját kinevezésről, az iskola részéről nem szükséges ez az aláírás. Viszont a hallgatók betartják a 8. és 9. pontokban leírtakat. 10. Az iroda megerősítést küld a további információkkal kapcsolatban. 11. A végső projekt megkezdődik és egy arra kinevezett oktató kíséri figyelemmel a hallgatót az iskola részéről. A munka során az oktató figyelemmel kíséri a megbízást, a személyes fejlődési tervért. Kétszer látogatja meg a vállalatot (csak a hollandiai munkahelyeken) amennyiben külföldi vállalatokhoz történt a kinevezés, többnyire e-mailben tartják a kapcsolatot. 12. A vállalat részéről a vállalati tanácsadó értékeli és véleményezi a folyamatot. Az egyetemen tett látogatás során alkalmunk nyílt a nemzetközi szemeszteren belül felhasználhatósági vizsgálódási blokk tanmenetét áttanulmányozni (Téma 1.), melynek időtartama 10 hét. Ez az első negyedévi képzés az alapokra készít fel, a felhasználói igények és csoportok karakterizálására összpontosítva. Az elérendő cél az elemzési és a felhasználhatósági vizsgálódások megvalósítása. A kurzus két feladatköréből az első magán a példákon alapul, útmutatóként szolgál a felhasználhatósági vizsgálatok különálló lépéseihez (1-5. hét). A második feladatkörben (6-10. hét) egy egyszerűbb felhasználhatósági projekt, teszt kerül kivitelezésre, amely a háztartási területek műszaki termékei köré csoportosul: pl. a kedvenc kenyérpirítónk vagy hajszárító, mixer, mobiltelefon tartozékainak felhasználhatóságát vizsgálja; a cél mindenkoron a minőség mérése és a felhasználhatóság kiértékelése a fogyasztói szempontokból kiindulva. Az első 10 hét a mennyiségi felhasználhatósági vizsgálódásokra, ill. azok módszertanára koncentrál, hogy hogyan építsük föl az ilyen teszteket és hogyan elemezzék, hogyan mérjék fel a termékek felhasználhatóságát. A második blokk termékelemzése és kiértékelése magára az aktuális termékre koncentrál, milyen elemeket tartalmaz, milyen elemekből készült, hogyan működik? Azaz fordított sorrendben elemzik a terméket; a rekonstrukció által visszamenőlegesen értékelik a formatervezők és fejlesztők döntéseit és ezeknek a döntéseknek az eredményeit vetítik ki majd a termékre a fogyasztói szempontok fontos aspektusai alapján. A harmadik negyedévben irány- és piackutatások során megvizsgálják a termékeket, gondoljunk pl. a multifunkcionalitásra, miniatűrizálásra, komputerializációra, divatirányzatokra (mobiltelefonok növekvő ornamentális funkciója, színek használata stb., műszaki fejlesztések növekvő szoftverbázisú ellenőrzései, síkképernyő stb.). A tantervből láthatjuk (v.ö. 8.o.), az első negyedév szorosan kapcsolódik a negyedik negyedév témáihoz, amely a humán technológiai mérnök aktuális munkakörnyezetére fókuszál. Ennek során a szakterülethez kapcsolódó vállalatok kerülnek látogatásra, közelebbi képet kapva a pálya lehetőségeiről. A második évben is nagyon fontos a felhasználhatósági vizsgálódás, majd a nyolcadik negyedév már túlnyomórészt a minőségi vizsgálatokra koncentrál, ugyanis egy HT mérnök munkájának rendkívül fontos része a felhasználhatósági tesztek kivitelezése és megvalósítása, melyek célja a termék vagy a termék kivitelezésének kiértékelése a felhasználhatóság optimalizálására. A felhasználhatósági teszt kilenc kompetenciát tartalmaz: Bevezetés: 1. projektmenedzsment 2. termékek elemzése a felhasználói szempontok alapján 3. javaslatok írása és a kutatás 4. mérlegelések felállítása Megvalósítás: 5. adatok előkészítése és folyamata Elemzés:
14
6. feltárások, konklúzió, javaslatok megfogalmazása Beszámoló: 7. feltárási beszámoló megírása 8. feltárás prezentálása, előadása 9. a termék és a folyamat kiértékelése Az egyes tematikai egységek felépítése: Az első negyedév pl. öt tanulási feladatot tartalmaz. Az első négy hét folyamán minden feladat egy egyszerű tesztet, egy esettanulmányt tesz ki hetente. Az utolsó hat hét az öt feladat egészét öleli fel, az utolsó feladat a komplett felhasználhatósági teszt megvalósítása, kivitelezése. A negyedév két egységet tartalmaz: A; 1-4. hét, hetente adott egy tanulási feladat (6 kredit): 1. az előző év hallgatói csoportjának felhasználhatósági tesztjeinek prezentálása, az elmélet kapcsolása a teszthez 2. egy esettanulmány tanulmányozása, adatbázis készítése 3. megbízás statisztikai elemzése és konklúzió 4. probléma és néhány alkérdés megfogalmazása, a; esetleg kérdőív készítése és ennek alapján emberek meginterjúvolása, majd javaslatok tétele az esettanulmányra, a jövő projektjeire vonatkozóan B; 5-10. hét felhasználhatósági projekt (8 kredit): saját felhasználhatósági teszt kivitelezése, megvalósítása Az első negyedév órái minden esetben általános bevezetéssel kezdődnek, ez egy órás előadás a tanulási feladatok elmagyarázásával, hiszen amint majd láthatjuk, meglehetősen kevés kontaktóra van a tanárral– legtöbb esetben egyénileg ill. a csoportban dolgozunk. Informatív előadások zajlanak minden héten, melyek során mindig másik tanár fókuszál a különböző tanulási folyamatok különböző aspektusaira. Emellett néhány alkalommal további egyeztetés is folyik az edzővel az első hetekben, ezeken a megbeszéléseken persze a téma függvényében más csapattagok is részt vehetnek. Néhány vizsgaorientált óra is segít a vizsga letételében, ahol az elméleti háttérre koncentrálnak. A Blackboard is segít a tanulási folyamatban: a tanulmányok egységeire vonatkozó esetleges kérdések küldhetők e virtuális tanulási környezet fórumára – azon elgondolás alapján, hogy a hallgatók megvitathatják a felmerülő problémákat. A fórumot rendszeresen ellenőrzik a tanárok is, akik a megválaszolatlan kérdéseknél támogatást nyújthatnak. Továbbá ezen Blackboardon megtalálható minden további információ és útmutató, a csoportok eddigi eredményei, a követelményrendszer, a tanulási feladatok. A csoportok is rendelkeznek egy projekt fájllal a Blackboardon, feltüntetve abban az időpontokat, a tevékenységi köröket, a teljesített kompetenciákat és annak kritériumait – a kinyomtatott példánnyal természetesen a csoporttagok is rendelkeznek, hogy mellékelhessék eddigi projektjeiket portfoliójukban. Az oktató a főiskolai képzésben is edzőként kíséri figyelemmel a projektcsoportok munkáit és ellenőrzi a dokumentációt. A projektcsoport minden héten megbeszéléseket folytat a csoportvezető edzővel, aki pusztán tanácsadóként van jelen, hiszen a csapat „van szolgálatban”: a csapat kollektív felelőssége előkészíteni a megbeszéléseket, a feladatokat kiosztani, napirendet készíteni stb.. A feladat, a tárgy minden egyes alkalmával megvitatásra kerül, a csapattagok kötelesek alaposan előkészíteni a témát és elmagyarázni a csoportmegbeszélések alkalmával a teendőket, javaslatokat stb.. Ebben a fázisban nagyon fontos pontosan körvonalazni a koncepciót, ezek argumentációját és megközelítéseit. A tanulási útmutatóban vagy a Blackboardban megtalálhatóak a különböző tanulási feladatokhoz kapcsolódó kinevezések. A legtöbb feladat természetesen szoros
15
együttműködést követel a csapattagoktól. A projektcsoport felelőssége dönteni az alkalmazandó munkamódszerekről és felmérnie tagjainak erős és gyenge pontjait. Mindig van egy vezető személyiség és egy jegyzőkönyvvezető, ugyanis a legfontosabb döntések dokumentálandók. Ezek a szerepek persze váltakozhatnak a csoporton belül, azonban egyes tanulók jóindulatával való visszaélés ill. passzív viselkedés nem megengedett, ill. minden tag köteles hozzájárulni a munka eredményességéhez. Minden csapattagnak képesnek kell lennie elmagyarázni a hozzászólását a projektmegbeszélések alkalmával – amennyiben a tanár igényli ezt. Természetesen azonban egyéni tanulási és munkafolyamatok is szükségesek. (Az első negyedévben csak a 2. és 4. tanulási feladat tartalmaz egyénileg kivitelezendő megbízásokat.) A hallgató felelős a saját tanulási folyamatáért, övé a vállalkozó szerep, jövőbeni szakemberként ő a tanulási folyamatának a menedzsere. A hallgató tehát minőségi partner a szakképzésben, egyszersmind az oktatás partnere. A tanerő komplex szakmai képességekkel rendelkezik az eredmény- és hallgatóorientált munkában, hatékonyan kooperál az innováció érdekében. A tanárok folyamatos korszerűsítésen fáradoznak az oktatásban, interdiszciplináris kapcsolatokra törekednek a projektmunkák során is. Noha a tanárok az instruktor, szakember és az edző szerepét töltik be, szerepük jelentősen csökken a kurzus folyamán, és az edző szerepéből a konzultáns szerepébe lépnek vissza. A tanulási útmutatóban a hallgatók heti lebontásban találnak instrukciókat a kivitelezendő tanulási feladatokra és munkamódszerekre a megfelelő szakirodalom megadásával: 1. feladat: 1. Az első hét folyamán az előző év hallgatói által készített felhasználhatósági tesztet prezentálják, a teszt eredményeinek és munkamódszereinek rövid magyarázatával. Körültekintően el kell olvasniuk a beszámolókat, majd jegyzeteket készíteni a magyarázatra szoruló részekről, hiszen hasonló feladat kivitelezése a cél a negyedév során. 2. A; összetett kompetenciafolyamat: lépések megismerése és megtervezése, elemzés és egy egyszerű mennyiségi teszt beszámolója B; megbízás: a csapat kutatási javaslatainak kifejtése és egy részletes beszámoló a csapat aktivitásainak magyarázatával, a felhasználhatósági teszt lényegének kifejtésével, majd a kompetenciasémára hagyatkozva kialakítani a következő lépéseket. 2. feladat: elemzés Az előző hét folyamán tartott vizsgálódások adatainak felhasználásával egy informatikai órában a megbízás és néhány statisztikai kérdés kerül magyarázatra. (Az előző év során ez a lecke sok tanuló számára különösen nehézzé vált, ezért ezen a héten további egyéni feldolgozásra kerül sor). A; Elemző felfedezések/feltárások, tervek alapján konklúziók és javaslatok megtétele. B; Az egyének az adatokat kielemezve megírják beszámolójukat, majd a csoport együttműködésével kitöltik a kérdőíveket, a fő kérdéskör: egy HT tanuló hallgató szociális demográfmutatóiról egy max. három oldalas beadvány készítése a legfontosabb ill. a lehetséges következtetésekről és javaslatokról. 3. feladat: interjú Nagyon fontos a gyakorlatban is alkalmazni a képességeket, hiszen a vizsgálódások sikeréhez jól összeállított kérdőívek szükségesek: egy rosszul feltett kérdés
16
félreértésekhez és félreértelmezésekhez vezethet. A jól hasznosítható adatok érdekében a leckék folyamán bemutatásra kerül a hasznos kérdőívkészítés és az interjúvolás módja és a hét folyamán egymásról visszajelzéseket. Bizonyos probléma meghatározásából és alaplépéseiből indulnak ki, ezek alapján egy kérdőívet alkotnak, nyitott és zárt kérdésekről- utóbbiak néhány mérlegelési szintet tartalmaznak. A kérdőíved minősége más projekt csapatok bevonásával is jellemezhető lehet. Minden csapattag min. két személyt kérdez ki, amely interjúk kötelező jelleggel felvételre kerülnek a hallgatói laborban. Ennek megszervezése a hallgatók feladata, akik hagyatkozhatnak az eddigi kérdőívek és interjúk kiértékelésére a Blackboardról. 4. feladat: javaslatok Minden kutatás egy alapos orientációval kezdődik: mit akarok vizsgálni, mik az adott ismeretek már a témával kapcsolatban, mik a termék jellemzői a fogyasztói szempontokból kiindulva. A bevezető óra során néhány példával szolgálunk a megfelelő módszerekről, ugyanakkor közelebbről megvizsgálhatjuk az ember-termék interakcióját. Ez az egység a javaslatok megfogalmazására fókuszál. Némely hallgató sokszor nehézségekbe ütközik a megfelelő szakirodalom kiválasztásánál, de ez egy mindenkori szükséges tényező a sikeres kutatás érdekében. Pl. ha egy gyerekjátékot akarsz tesztelni, hasznos olyan irodalmat olvasni, amely leírja azokat a szempontokat, amelyek a gyerekeket jellemzi a számítógép használata közben – hiszen ezek a szempontok válnak majd a felhasználhatósági tesztek kitételeivé. A megfelelő irodalom használata döntő fontosságú. 5. feladat: a felhasználhatósági teszt projekt Az első negyedév 6-10. hetében kerül sor a teszt kivitelezésére és elemzésére. Ez sok munkát ölel fel, ezért nagyon fontos a jól szervezettség a projektcsoporton belül. Mivel ez a program néhány általános és néhány speciális folyamatorientált tanulási célt ölel fel, hatékony együttműködés szükséges a siker elérése érdekében. Ettől kezdve ezt az együttműködést rendszeresen kiértékeljük, az ezen folyamattal kapcsolatos célok alkotják a beszámoló alapját. A 10. héten beadandó végső beszámolóra a 9. héten külön szorgalmi hetet kapnak a hallgatók. Az értékelés két részből áll: a termék- és a folyamatértékelésből (beszámoló és prezentáció 75 %, 6 kredit, folyamatbeszámoló 25 %, 2 kredit). A projektbeszámoló alapján a csapat vetített képes előadás formájában prezentálja is az elvégzett feladataikat ill. munkájuk végeredményét más projektcsapatok előtt. A beszámoló azonban kétszer annyit ér, mint a prezentáció. A termék is a folyamatbeszámoló alapján kerül kiértékelésre. (A kiértékelő forma szintén megtalálható a Blackboardon.) A folyamatbeszámoló leírja mind a csoportfolyamatot, mind az egyéni folyamatokat, mindkét rész egyformán fontos. Ha a folyamatbeszámolóból kitűnik, hogy bizonyos tanulók közreműködése nem volt kielégítő, a beszámoló nem értékelhető. Ekkor vagy ezt a projektet kell újra teljesítenie a hallgatóknak, vagy a mechanikai vizsgán kell eredményesen teljesítenie a második negyedévben. A csoportmegbeszélések folyamán a csoportvezető instruktor a Blackboardon található kritériumrendszer alapján ellenőrzi a hallgatók teljesítményét, amikor is legalább egyszer visszajelzést kell adnia a hetek folyamán, mielőtt a végső beszámoló benyújtásra kerülne. Kompetenciatáblázat egy egyszerű mennyiségi felhasználói tesztnél 1. tervezés A; feltárási javaslatok: projekt megszervezése (megbeszélések, tervek) B; fogyasztói igények elemzése (szakirodalom, fogyasztók megfigyelése, ergonómiai, fizikális, érzékszervi, kognitív szempontok összeállítása)
17
C; mérési mutatók felállítása (kérdőív, analízissáv, instrukciók/tréning) 2. kivitelezés: A; előkészítés: kommunikáció a résztvevővel tárgyi feltételek előkészítése eset teszt terve B; kérés kivitelezése: adatgyűjtés állandó minőségi ellenőrzés az eljárásra vonatkozóan az adatok bevitele 3. elemzés: A; adatellenőrzés az elemzési lista ellenőrzése (statisztika és nem kívánt effektusok ellenőrzése) összehasonlítások válasz a vizsgálódási kérdésre konklúzió 4. beszámoló: A; írásbeli: ügyfél meghatározása grafikus megjelenítés tanácsadás B; szóbeli prezentáció C; hivatkozás a javaslatokra D; termék kiértékelése E; az eljárás kiértékelése Megemlítünk néhány már megvalósított projektet: 1. Példák a mérnöki területről Hollandiában: tűzbiztonsági terv fejlesztése; Philipsnél az elektromos borotvák új csomagolása 2002-2003; automaták fejlesztése; bluetooth. Külföldi megbízások közül, pl. a lábprotézisek fejlesztéséhez járultak hozzá egy dél-afrikai projekt során. 2. Építészeti területekről: Idősek Otthonának tanulmányozása; ideális váróterem kialakítása; új típusú kórházépületek megtervezése. 3. Informatikai részen: interneten alapuló biztonsági rendszerek fejlesztése; az idősek vagy a nem PC felhasználók felhasználóbarát megközelítése. Külföldön (Curacao, Dél-Afrika, Egyesült Királyság): informatív website kialakítása a felhasználói igények alapján. mottó: Semmi sem állandóbb a változásnál: túl sok változás bizonyosan stresszel jár, túl kevés viszont egyhangúságot vált ki. A legnagyobb kihívás a jövőre nézve nem az, hogy mit változtassunk, hanem mennyit és mikor. Ugyanakkor a változás legyen minden résztvevő számára élvezetes és mindenki számára megelégedést nyújtó.
18
3. A humán technológiai oktatás helyzete Magyarországon közép- és felsőfokon Legjobb tudásunk szerint Magyarországon még nem létezik a Hollandiai tanulmányút során részleteiben megismert komplex képzési rendszer.
3.1 közép A humán technológia a középfokú oktatásban ez idáig Magyarországon nem ismeretes, bár alapjai és bizonyos komponensei mindazon képzésekben, ahol gazdasági és vállalkozási ismeretek is megtalálhatók, s ezen belül a marketing ismeretek területén kis mértékben felfedezhető. Az emberközpontú termék a marketing területén nem újdonság, hiszen Philip Kottler ezt már évekkel ezelőtt leírta és elméletei a magyarországi képzésekben nem számítanak újdonságnak. A kottleri megközelítésben az emberközpontú termékkel egy kereskedő, illetve egy gazdasági szakember foglalkozik, a marketing képzés része az általános gazdasági képzésnek, amelyben közgazdászok, pénzügyi vezető és kereskedelmi vezetők sajátítják el a marketing ismereteket, természetszerűen e szakemberek nem rendelkeznek a termékfejlesztéshez és a gyártáshoz szükséges műszaki ismeretekkel. S így elég gyakori a fejlesztési és gyártó szakemberekkel való kommunikációs probléma. A fejlesztők természetesen a saját magas műszaki igényeikhez képest helyezik el a termékek műszaki szintjét, s a marketing szakemberekkel való kommunikációs problémák miatt így néha a laikus számára szinte kezelhetetlennek tűnő, túl bonyolult gyártmányok születnek. A humán technológia azonban a kottleri elméletet más szempontból közelíti meg. A humán technológiai szakember mind felhasználó, mind a gyártó szempontjából képes átlátni a termékkel kapcsolatos összes problémakört és mintegy „interdiszciplináris” szakemberként végigkísérni az egész folyamatot. Ez a korábbi szemlélethez képest teljesen új gondolkodásmódot és látásmódot jelent. A korábbi és a jelenlegi képzési rendszerekben felnőtt szakemberek számára ez nem könnyű a hollandiai információk alapján, néha gyakori a jelentős ellenállás, illetve a kritika.
3.2 A humán technológiai oktatás helyzete Magyarországon a felsőfokú oktatásban Bár mint említettük, Magyarországon ez a képzési rendszer nem ismert, a felsőoktatásban a rendszer több eleme megtalálható az ún. műszaki menedzserképzésben, illetve részben a műszaki tanárok képzésében is (amelyeket például a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskola Karának Humánfejlesztési és Módszertani Intézete egy-egy műszaki szakintézettel közösen végez). Ezen képzések közös lényege, hogy a menedzser-, vagy a tanárképzéshez szükséges specifikus ismeretek kiegészítéseként, vagy lényeges részeként (professzionális, vagy részprofesszionális) műszaki ismereteket is kapnak annak érdekében, hogy megismerjék a forgalmazott termék gyártási folyamatát, legfontosabb paramétereit, működését, kezelését, bonyolultságát, alkalmazhatóságát. Ezen további ismeretek birtokában a végzett hallgatók gazdasági számításokat, műszaki tanácsadást is tudnak végezni, vagyis a képzés végén nagy részben birtokában vannak azon ismereteknek, amelyek humán technológiai mérnökök kompetenciái. Lényeges különbség van azonban a Hollandiában megismert módszerhez képest abban, hogy ezek a képzések alapvetően nem projektszervezésűek, vagyis alapvetően a hagyományos szakmai képzések módszereit (központi elem a kontakt óra és a tanár) alkalmazzák, próbálják
19
továbbfejleszteni. Ebből adódóan természetesen kevésbé építenek a hallgatók önálló munkájára, önképzésére. További eltérés, hogy a képzésnek nem része egy-egy termékről történő felmérések készítése, azok eredményeinek kiértékelése, a hibák észrevétele, illetve javaslattétel kidolgozása a termék továbbfejlesztésére. Hiányzik a képzésből az a szemlélet is, hogy egy-egy terméket végső soron mindig az eladhatóság (vagyis a fogyasztó) szemszögéből kell vizsgálni. Ez azért lényeges, mert itt lép be a láncba az ipar érdekeltsége (a termék eladhatósága, jobb pozíció az értékesítési versenyben) ami a végzett hallgatók elhelyezkedését biztosíthatja.
4.
A holland tapasztalatok hasznosításának lehetőségei Magyarországon a közép- és felsőfokú oktatásban
4.1 közép A humán technológia elterjedéséhez szinte teljes paradigmaváltásra van szükség, melyet Hollandiában a rendkívül erős versenyhelyzet és a politikai vezetés szorgalmaz leginkább. A termékfejlesztést is végző vállalatok inkább csak „kóstolgatják” a humán technológia által adott lehetőségeket. A humán technológia ott vezethet eredményre, ahol önálló termékfejlesztés található, hiszen elsődlegesen a humán technológiai szakembernek kell a termék paramétereit, kezelhetőségét meghatároznia. Sajnos e területen meglehetősen hátrányban vagyunk Hollandiához képest, hiszen hazánkban önálló termékfejlesztés csupán kis hányadban található, ennek ellenére nem célszerű elsőre elvetni a bevezetés kérdését, hiszen Hollandiában is hosszú munka volt a képzést beindítani a felsőfokú és a középfokú oktatásban. A jelenlegi középfokú oktatási rendszerben és a szakképzésben lehetőség nyílik a meglévő vállalkozási ismeretek tantárgy szabad időkeretében ezt tanítani, sajnos ez csak egy tájékozató jellegű információátadás lenne, hiszen a humántechnológia lényege egy új szemléletű teljes képzésben résztvevő szakember oktatása lenne. Az új, most bevezetésre kerülő modul rendszerű szakképzési rendszerben a vállalkozási ismeretek témakör önálló tantárgyként általánosan nem szerepel, s így a humán technológia bevezethetőségének jövőbeni esélyeit ez jelentősen lerontja. A jelenlegi gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben fakultatív tantárgy keretében lehetőség lenne a humántechnológia bevezetésére, bár ezen a téren mindig tapasztalhatók finanszírozási problémák. A szakképző intézményekben természetszerűen felmerül a humán technológia bevezetése fakultatív képzés keretében. A középfokú oktatási intézményeknek fontos, hogy felkészüljenek a humántechnológiai képzések bevezetésére, tájékoztassák erről a termelő szektort. Ez elindíthat egy olyan öngerjesztő hatást, amelyben a termelő cégek és a képző intézetek közös gondolkodása, tervezése révén beindulhat a képzés. A képzés beindítása Hollandiában sem volt egyszerű és gyors folyamat, maga a humán technológia szakterület sem egy behatárolt, definiált fogalom, a társadalmi-gazdasági igények hatására a humán technológia, s ezzel a képzésnek is állandóan változnia, fejlődnie kell.
4.2 A humán technológiai oktatás hasznosításának lehetőségei Magyarországon a felsőfokú oktatásban 4.2.1. Mi indokolhatja a Humán Technológia oktatás bevezetését?
20
A jelenlegi professzionális szakmai oktatásnak több kihívással kell szembenéznie. A demográfiai hullámból, valamint a műszaki területek nem eléggé népszerű voltából adódóan csökken a hallgatók száma, a hallgatók között eltolódott a nemek aránya (a műszaki oktatásban szinte elhanyagolható a hallgatónők aránya). Ezzel egy időben különösen az idősebb korosztály körében egyre nagyobb problémaként jelentkezik a rendkívül gyorsan növekvő számú és növekvő bonyolultságú termékek alkalmazhatósága (gondoljunk csak a rádiótelefonra, illetve pl. egy digitális fényképezőgépre), ami azok eladhatóságát csökkenti. Mivel az idősebb korosztály aránya a népességben növekszik, szinte biztosan megállapítható, hogy ez a probléma tovább fog fokozódni. Ezen problémák indokolhatják egy új képzési szak(irány) bevezetését, amely egyidőben célul tűzi ki mindkét probléma megoldását: elsődleges célként a műszaki termékek alkalmazhatóságának megnövelését, valamint új hallgatókör bevonását az oktatásba. Az új oktatási rendszer bevezetését továbbá motiválhatja a jelenlegi oktatásban tapasztalható hallgatói passzivitás, a hallgatói önképzési igény lecsökkenése is. Ennek érdekében célul tűzhető ki a hallgató aktív bevonása az oktatási folyamatba, ami a HT rendszeren belül a hollandiai példa alapján projekt alapú képzésen keresztül valósul meg. Megfigyelhető még a képzés előrehaladtával az oktató szerepének csökkentése (oktató ⇒ konzultáns).
4.2.2. Melyek az új szak(irány) bevezetésének feltételei a felsőoktatásban? A komplex HT oktatási rendszer magyarországi bevezetéséhez szükséges feltételrendszer az alábbiakban foglalható össze: - Mikor válnak Magyarországon az 5.2.1. pontban definiált kérdések meghatározóvá (időtényező)? - Előzetes egyeztetések és tárgyalások segítségével kialakított együttműködés és egyetértés az ipar meghatározó szakemberei és a felsőoktatási intézmény között. - Mivel a Hollandiában megismert HT oktatási rendszer szervezése (projektorientált csoportmunkán alakuló tanulás) módszerében alapvetően különbözik a jelenleg alkalmazottól, a komplex rendszer bevezetése jelentős elhelyezési és szervezeti változtatásokat, valamint költségvetési támogatást igényel a bevezető intézménytől. Ezért ehhez az intézmény legfelsőbb szintű testületének (szenátusának) egyetértése/jóváhagyása szükséges. - A projektorientált csoportmunkának megfelelő oktatási hely(ek) és környezet kialakítása. - Egy oktatásfejlesztési-, média-, kommunikációs- és marketing tapasztalatokkal rendelkező projekt menedzser, aki kellően ismeri a megcélzott, és együttműködtetni kívánt szakmai területeket. - Egy nem túl nagy létszámú, függetlenséggel rendelkező projekt csoport (team), akik képesek és elkötelezettek a tantervek kidolgozásában, és az oktatási rendszerben résztvevő oktatók kiképzésében. - Jó viszony az intézmény vezetése és a projektvezető, valamint a projekt team között. - A fejlesztések projekt-orientált megközelítése. - Jó kommunikációs viszony kialakítása a sajtóval és a médiákkal (az új szak(irány) ismertté tétele a felvételiző hallgatók számára).
21
- Az oktatása intézmény nyílt napjainak felhasználása ismertté tételre. - Elismertetés és a féltékenység (hallgató-elvonási félelem) leküzdése magában a bevezető intézményben. Körülmények, amelyek a komplex HT bevezetését meggátolhatják/megakadályozhatják: - Túlságosan kis anyagi- és erkölcsi támogatás a rendszer bevezetéséhez, a régi (hagyományos, nem projekt-orientált rendszerben oktatók) féltékenysége, tantárgy és szakmaféltése az új rendszerrel szemben. Válasz az alábbi típusú kérdésekre: „Bevezetünk egy új rendszert, de vajon mit csináltunk rosszul a régiben? Nem lehet inkább a régit kijavítani?” - További fontos kérdés: „Vajon az új szak(irány) nem tőlünk vesz el hallgatókat?” - Ha az új szak(irány) az intézményen belül túlhangsúlyozott (Ez lenne az egyetlen pozitív változás az intézményen belül?) szerepet kap. Egy a komplex Humán Technológia oktatási rendszer bevezetését előkészítő, ismertető jellegű HT oktatás bevezetéséhez szükséges feltételek: A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskola Karának (BMF KVK) tanterve, − és feltételezhetően a többi magyarországi felsőfokú intézmény tanterve is − tartalmaz az egész intézmény hallgatói számára elérhető, szabadon választható tantárgyakat. (Például BMF KVK-án a Gazdasági és humán ismeretek tantárgyblokkban, az 5. félévben található egy két órás Szabadon választható I. tantárgy, illetve a Szakmai tárgyak tantárgytömbben az 5., 6., vagy a 7. félévben a Szabadon választható II. tantárgyak.) A javaslat az, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva hirdessünk meg a lehetőségektől függően egy heti 2 félévórás tantárgyat, ahol hagyományos oktatási keretek között, előadás formájában a HT lényegét, résztvevőit, projektorientált szemléletét ismertetnénk, valamint egy önálló mintaprojekt-feladatot hajtanának végre az érdeklődő hallgatók. Ennek a megoldásnak az előnyei: - Segítené a megfelelő időpont megtalálását a komplex oktatási rendszerre történő áttérésre. - Ehhez nem szükségesek előzetes egyeztetések az ipari szakemberekkel. A tárgyalások a már megkezdett oktatással párhuzamosan folyhatnának. - Ebben az esetben még nem történnének meg elhelyezési és szervezeti változtatások, így nem szükséges az intézmény legfelsőbb szintű testületének (szenátusának) egyetértése/jóváhagyása. - Nem szükséges hozzá kinevezett oktató, sem projekt team. - Tapasztalatokat lehetne gyűjteni a komplex tantervek előkészítéséhez. - Segíthetné a jelenlegi hagyományos oktatás átalakítását projekt szemléletű és orientációjú oktatássá. - Nem jelentkezne a komplex HT rendszer bevezetésével szembeni féltékenység (hallgató-elvonási félelem) magában a bevezető intézményben.
22
Hátrányok: - Nincsenek meg a komplex oktatási rendszer bevezetéséhez szükséges szervezeti átalakítások. - Nincsenek kialakítva a projektorientált csoportmunkának megfelelő oktatási környezetek. - A tervezett óraszám olyan kicsiny, hogy nem lehet vele a kellő hatást elérni.
4.2.3. Várhatóan hány HT mérnök szükséges Magyarországon? Erre természetesen Magyarországon sem felmérések, sem becslések nem állnak rendelkezésre, ezért a Hanze Egyetem (Hanze Hogeschool, Groningen) adatait felhasználva (Hollandia népessége hasonló Magyarországéhoz) az igény előzetesen 350…400 mérnök/évre becsülhető. Hangsúlyozandó, hogy ezen szakemberek elhelyezkedésére csak akkor van lehetőség, ha az ipar felismeri ezek szükségességét, és a gyártás, illetve a marketing számára valóhasznosságát.
5.
Javaslatok
Munkakörnyezet kialakítása, Szervezeti és egyéb feltételek megteremtése, Humán technológia menedzser elnevezés helyett a magyarországi terminológiáknak megfelelően a „Humán technológia mérnökasszisztens”, illetve a „Humán technológia mérnök” elnevezés lenne szerencsés.
6.
Javaslat humán technológiai oktatás bevezetésére a BMF KVK-án
Ismerve a BMF KVK-án jelenleg fennálló oktatási és gazdasági helyzetet a HT lényegét, résztvevőit, projektorientált csoportmunka szemléletét ismertető előadás meghirdetését javasoljuk a 2006/07 tanév második félévében, a nappali tagozaton a Szakmai tárgyak tantárgytömbben, a 6. félévben a Szabadon választható II. tantárgyak között.
23
